• Bemutatkozás • Indítókulcs vagy katalizátor? • Magyar szövetkezeti

XXII. évfolyam 2. szám2013. március–április Takarék

A Takarék szövetkezeti Integrációk L apja

• Bemutatkozás Februári lapszámunkban megkezdtük a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. bemutatását, amit azért foly-tatunk, hogy a TakarékBank Zrt. új tulajdonosának a tevékenységét a takarékszövetkezetek is jobban megismerjék.

• Indítókulcs vagy katalizátor? Az MNB kedvezményes hitelprogramot hirdetett meg a kis- és középvállalkozási szektort megcéloz-va. A hitelprogram három pillérre épül…

• Magyar szövetkezeti hitelintézetek szerepe az agrárfinanszírozásban A szövetkezeti hitelintézetek 160 éve vannak jelen Magyarországon, az 1950-es évek elején végrehajtott állami felszámolásukat követően újraélesztett takarékszövetkezetek is már közel 60 éve bizonyítják életképességüket, de a hazai gazdaságot a válság kirobbanása óta jellemző alulfinanszírozottság új feladatok elé állítja őket.

• Faktoring 1x1 A faktoringgal viszonylag gyorsan pénzhez lehet juttatni egy arra alkalmas vállalkozást. Korábban számos, magántulajdonban lévő pénzügyi vállal-kozás foglalkozott ezzel a pénzügyi szolgáltatással.

• A múltból is kell építkezni A 2000-ben városi rangra emelt Rakamazon jártunk, s Krausz Róberttel, a tavaly megválasztott és kinevezett elnök-ügyvezetővel beszélgettünk. A bemutatkozáskor derült ki, hogy az integráció legfiatalabb elnök-ügyvezetőjével ülünk szemben.

Demján Sándor 2013. március 8-án, a több évtizedes, a kereske-delemben- és gazdaságfejlesztést, és új munkahelyek teremté-sét szolgáló munkája, egyedülálló, a magyar kultúrát, oktatást és sportot támogató tevékenysége elismeréseként a MAGYAR ÉRDEMREND NAGYKERESZTJE kitüntetést vehette át.

SIGNAL vállalkozói vagyonbiztosítások

ALL RISKS • szinte minden kockázatra fedezetet nyújt

EUROMESTER • tûz- és elemi kár biztosítás versenyképes díjon

GÉPTÖRÉS • biztosítás kedvezmény az Új Széchenyi Terv kártyával rendelkezôk részére

• 20 év piaci tapasztalat

• Széles termékpaletta kis- és közép- vállalkozások számára

• Kedvezô díj és ár- érték arány

• Egyszerû tarifálás offline program segítségével

• Magas szintû szakmai háttér- támogatás

Legyünk partnerek a kis- és középvállalkozások kiszolgálásában is!

SIGNAL - Együtt a Takarékszövetkezetekkel

Takarék 2013. március–április 3

Szerkesztői üzenet

Tartalom

Impresszum

Takarék A Takarékszövetkezeti Integrációk lapjaA lapot kiadja: az Országos Takarékszövetkezeti SzövetségFőszerkesztő: Varga Antal ügyvezető igazgató Felelős szerkesztő: Csépány GyörgyOlvasó szerkesztő: Hajtun GyörgyA szerkesztő bizottság tagjai: Bodnár Ottó ügyvezető igazgató OTIVA, Csicsáky Péter elnök–vezérigazgató MTB Zrt., Terts András főtitkár TÉSZ, Varga Antal ügyvezető igazgató OTSZ.Tördelés: Régió Grafikai Stúdió, Régió Lapkiadó Kft. – Juhász AndrásA szerkesztőség címe: 1125 Budapest, Fogaskerekű u. 4–6.Nyomdai munkálatok: Régió Lapkiadó Kft. 2200 Monor, Táncsics Mihály u. 38.Nyomtatásért felel: A nyomda ügyvezető igazgatója

AZ ELMÚLT közel másfél évben szinte napi szóhasználatunkká vált a STRA-TÉGIA. Nincs olyan integrációs ren-dezvény, ahol ne kerülnének szóba a Stratégia Projekt keretében meg-tett eddigi lépések, vagy a jövőben kidolgozandó irányok. A stratégia definíció szerinti meg-határozása a cselekvések egy hosz-szabb távú terve egy bizonyos cél elérése érdekében, ami gyakran az úgymond „győzelem” vagy problé-ma megoldás. Megkülönböztetjük a taktikától és az azonnali akcióktól, mi-vel a stratégia a cselekvések és azok végrehajtásához szükséges erőforrá-sok biztosítását időben kiterjedten gondolkodva tervezi meg. A szót eredetileg a hadászatban használták, a háború megnyerésének művészetét, a seregek mozgatását és ellátását jelentette. Napjainkban ez a terminus már sokkal szerteágazóbb jelentéstartalommal rendelkezik. Nekünk is megvan a saját „hábo-rúnk”, amit minden nap, minden órá-ban meg kell vívnunk az ügyfelek, vagy a tulajdonosok bizalmáért. A Stratégia Projektben kitűzött cé-lok és mérföldkövek mind megfelel-nek a definícióban foglaltaknak, már

„csak” azok végrehajtása szükséges. Szükséges, mert nem engedhetjük meg magunknak, hogy egyedül vív-juk meg harcainkat. Összefogással, kö-zös célok kitűzésével, majd ezen célok következetes és fegyelmezett betar-tásával tudunk csak egy magasabb szintre lépni úgy, hogy saját magunk határozzuk meg a ránk vonatkozó ke-retrendszereket! Közös érdekünk, hogy

Egyedül nem megy! Címlapsztori

„Az összefogás olyan, mint egy kötél” . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4 BeszámolóBemutatkozás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9 Hazai BankCélegyenesben a Hazai Bank . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 13 GazdaságIndítókulcs vagy katalizátor? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 15Folyamatos növekedésben a SIGNAL . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 17A 20. tavasz… . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 18Szorosabb kapcsolat a takarékszövetkezeti szektorral . . . . . . . . 19 TAKINFO–TAK-INVEST híreiBővülő szolgáltatási portfólió, növekvő ügyfélkör . . . . . . . . . . . 21 IntegrációMagyar szövetkezeti hitelintézetek szerepe az agrárfinanszírozásban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 24Faktoring 1x1 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 31

„Újra egymás tenyerébe kell csapni” . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 37Helyzetjelentés a stratégiai munkacsoportok munkájáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 39Egy kitüntetés margójára . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 40Megvan a takarékok kedvenc bora . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 42 TKSZ FigyelőA múltból is kell építkezni . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 43Mi vagyunk az Agrárbank! . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 47

„Célunk, hogy az ügyfél és mi is jól járjunk” . . . . . . . . . . . . . . . . . . 53 Takarék AkadémiaA népitánctól a projektorig . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 56Minek mérjem, úgyis tudom… . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 58Montabaur Téged is vár! . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 60 KitekintésSzövetkezeti bankok a vállalkozásokért . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 61 Szóra érdemesSzínházi tükör . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 62 Személyi hírekGratulálunk! – Dr. Kiss Endre kitüntetése. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 63 Rólunk írtákSajtófigyelő . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 64 KöszöntőAnyák napi köszöntő . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 66

proaktív cselekedeteinkkel megelőz-zük azt, hogy mások alkossák meg a ránk vonatkozó szabályokat úgy, hogy mi annak csak elszenvedői lehetünk. Tudom, hogy sokszor nehéz el-igazodni a különböző érdekek ren-getegében, de hiszem, hogy a közös célok megvalósítása esetén idővel az egyéni prioritások is teljesülnek. Azt is tudom, hogy nem lehet egyik napról a másikra esetlegesen drasz-tikus változtatásokat bevezetni, és egyes döntések nem mindenki szá-mára egyformán hasznosak, de glo-bálisan, integrációs szinten kell gon-dolkodnunk annak érdekében, hogy ez a közösség a lehető legnagyobb

„haszonra” tehessen szert. Minden vezető elemi érdeke, hogy ne csak a saját intézménye, hanem az összes, Integrációhoz tartozó szervezet te-vékenysége sikeres legyen, mert így nem a bajba jutott társintézmények megsegítésére, hanem új, előre mu-tató fejlesztések megvalósítására le-het fordítani az erőforrásainkat. Nem kis feladatra vállalkoztunk, de úgy gondolom, csak ez az egy irány létezik, csak így tarthatja meg és fé-nyesítheti tovább a takarékszövetke-zeti szektor méltán elismert hírnevét. Albert Einstein mondta egyszer:

„Mindenki tudja, hogy bizonyos dolgo-kat nem lehet megvalósítani, mígnem jön valaki, aki erről nem tud, és meg-valósítja.” Bízom benne, hogy most az egyszer mindannyian tudatlanok leszünk és sikerül megvalósítanunk a mostanában oly sokat emlegetett egységességet, a közös célok elérése érdekében történő összefogást, mert hiszem, hogy ezzel és csak ezzel vál-hatunk a piac domináns szereplőivé. Reményeim szerint, az integrációs csúcsszervek hamarosan sorra kerülő közgyűlésein ismét nagy lépést te-szünk a STRATÉGIA megvalósítása ér-dekében, hogy közösen nyerjük meg a „háborúnkat”. Közösen, hiszen már Garas Dezső és Kern András is megéne-kelte: EGYEDÜL NEM MEGY!

Csicsáky Péter, a TakarékBank vezérigazgatója

Takarék 2013. március–április4

Címlapsztori

„Az összefogás olyan, mint egy kötél”

Interjú Demján Sándorral, az OTSZ elnökével

MINDENEKELŐTT hadd köszönt-sük abból az alkalomból, hogy idén betölti a 70. életévét. Továb-bi sok sikert, hosszú, egészséges, boldog életet kívánunk. És kö-szöntjük abból az alkalomból is, hogy március 15.-e alkalmából átvette a Ma gyar Köztársasági Ér dem rend nagykeresztje (polgá-ri tagozat) kitüntetést. Ezek után indítsuk a beszélgetést a gyöke-rektől. Milyen ma a kapcsolata szülőhelyével, Börvely község-gel? És milyen E tyekkel, ahol a gyermekkorát élte? – Köszönöm szépen. Büszke va-gyok arra, hogy a gazdasági élet-ből elsőként én vehettem át ezt a kitüntetést, és megtisztel az ezzel járó erkölcsi elismerés, amely az

Demján Sándor, az OTSZ elnöke idén májusban tölti be a 70. életévét. Gazdag életútját nehéz, mondhatni lehetetlen egy interjúban összefoglalni, annál is in-kább, mert sokak számára szinte hihetetlennek tűnik, mi minden fért bele a hét évtizedbe. A tehetség, a szorgalom, a vasakarat azonban utat tört magának, oly-annyira, hogy az életművet még korántsem szabad lezártnak tekinteni. Ritka, hogy valaki olyan nagy ívű pályát fusson be, olyan maradandót alkosson, mint Demján Sándor, s az is ritka, hogy valaki ebben a korban még hosszú távú, or-szág-építő terveket szőjön. Az interjú során arra is törekedtünk, hogy közelebb-ről is megismerjük az elnök, mint magánember életét.

Szerző: Hajtun György

eddigi életművemnek szól. Börvelyről kevés emlékem maradt, mert kisgyerek voltam, ami-kor kitelepítettek min-ket, de Etyek annál in-kább az életem része maradt. A mai napig mindkét falut támoga-tom, és még mindig megvannak a gyerek-kori barátaim, akikkel tartom a kapcsolatot.

– Az életrajzából kiderül, hogy nem volt könnyű gyerekkora. De bizo-nyára voltak álmai. Mikor tuda-tosult Önben, hogy a szövetkezés az egyik legnagyobb gazdaság-formáló erő? – Édesanyám szülésznőként dol-gozott a faluban, és egyedül nevelt három gyereket. Sokszor voltam egyedül, akár éjszaka is, mert a szü-léseket nem lehetett időre rendelni. Időmet ilyenkor olvasással töltöttem, így több száz könyvet olvashattam el egy petróleumlámpa társaságában. A könyvek által megélhettem az ál-maimat, és olyan képzelőerővel aján-dékoztak meg, amelynek ingatlan-fejlesztőként ma is gyakran hasznát veszem. Már a főiskolás éveim alatt a takarékszövetkezetektől kaptam az

ösztöndíjamat, ezért sokat köszön-hetek nekik. A szövetkezés eszmei és gazdaságformáló ereje pedig, a Gárdonyi ÁFÉSZ-nál eltöltött évek alatt tudatosult bennem.

– Ön miben látja a szövetkezés lé-nyegét? – Az összefogás olyan, mint egy kötél, amelyből egy-egy szálat el le-het ugyan tépni, de ettől maga a kö-tél még nem fog elszakadni.

– Hogyan értékeli a takarékok, az integráció jelenét, jövőjét? – A takarékoknak óriási előnye, hogy személyesen ismerik az ügy-feleket, s ez a közvetlen kontaktus a bizalom alapköve. Üzemi mére-tük miatt azonban külön-külön ver-senyképtelenek a bankrendszerben, ám az integráció erősítésével, egy-séges arculattal gyorsan a legmeg-határozóbb piaci szereplők között tudhatják magukat. Nem kell felta-lálni a spanyolviaszt, vannak nyuga-ti példák olyan jól működő takarék-szövetkezeti rendszerekre, amelyek a bankszektor csaknem egyharma-dát uralják.

– Milyen kitörési pontokat fogal-mazna meg a szektor számára?

Folytatás a 6. oldalon

Demján Sándor


Címlapsztori

Gratulálunk!


Címlapsztori

Folytatás a 4. oldalról – Az előbb említett integráció mellett az önkormányzatokkal és a Magyar Fejlesztési Bankkal való szorosabb együttműködés lehet egy sikeres jövőbeli együttműkö-dés alapja.

– Önt mindig úgy jellemezték, hogy merőben új filozófiát ala-kított ki a vezetési stílusában. Mi a titok? – A titok a csapatépítés. A sike-res vállalkozónak meg kell találnia a megfelelő embert a megfelelő posztra ugyanúgy, mint egy fut-ballcsapat trénerének. Ha valaki ka-pusnak született, nem a góllövést

kell nála erőltetni. Ki kell alakítani egy egészséges arányt a rakkoló középpályások és a zseniális csatá-rok között. Egy cégben ez az analó-gia azt jelenti, hogy meg kell találni az okosok és szorgalmasok optimá-lis elegyét. Az én sikereim mögött csapatok állnak, ezért az elismerés mindig nekik is szól.

– Ugyancsak Önről írták: „Az idő-sebbeknek a Skála, a fiatalabbak-nak a West End City Center ugrik be Demján Sándor nevének halla-tán, aki egy gazdasági napilap ol-vasói szerint az elmúlt évtized leg-befolyásosabb üzletembere. Tény, hogy a szocialista vállalkozóból

a rendszerváltás utáni magyar „tőkésosztály” oszlopos tagjává avanzsált Demjánon az idő épp-úgy nem fog, mint a rendszer- és a kormányváltások. A sokmilliár-dos, a gazdasági élet szinte min-den területére kiterjedő érdekelt-ségeket, második szülőfalujában, Etyeken pedig tekintélyes birtokot magáénak tudó menedzser egyet-len dologba nem ártotta még bele magát: a politikába. Csak annyi-ra, amennyire muszáj volt. Sokan gondolnák, hogy az Ön élete olyan, mint egy tipikus amerikai siker-történet, hiszen szegénygyermek sorból az ország leggazdagabb emberévé küzdötte fel magát. Ho-gyan vélekedik a pénzről, s erről az idézetről? – A politikához való viszonyom többrétű. Egyrészt a VOSZ elnö-keként vállalkozók ezreit képvise-lem, ami komoly felelősség. En-nek révén állandó kapcsolatban vagyunk a politikával, gazdaság-politikai kérdésekben pedig folya-matosan konzultálunk, javaslatokat teszünk, sőt nem ritkán ütközünk a mindenkori kormánnyal. Másrészt patriótaként nem is tehetek mást, mint szurkolok az ország vezeté-sének, hogy sikeres legyen, mert Magyarország boldogulását tar-tom szemem előtt. Fiatalabb ko-romban a pénz elsősorban a füg-getlenséget jelentette számomra, mára egyre inkább az ezzel járó fe-lelősség szerepe kerül előtérbe.

– Életútjának kezdeti sarokkövei: ÁFÉSZ, Skála, Magyar Hitel Bank. A szerencse kegyeltjének tartotta magát akkoriban? Voltak támo-gatói, akik látták Önben a tehet-séget, az elszántságot? – Szerencsésnek érzem ma-gam, hogy ennyi mindenben ki-próbálhattam magam. Meggyőző-désem, hogy az embernek, miután egy adott szakmában eltöltött egy évtizedet, ki kell próbálnia magát másban is, és nekem ez a lehető-ség megadatott. A lelkem mélyén azonban mindig is kereskedő ma-

DEMJÁN SÁNDOR szülei – több székely családdal együtt – 1940-ben költöztek a Szatmár megyei Börvelybe. Édesapját nem ismer-te, mert a második világháború-ban életét vesztette. 1944-ben édesanyja három gyermekével Magyarországra, Etyekre, a há-ború után kitelepített svábok la-kóhelyére költözött. A Fogyasztói Szövetkezetek Országos Szövet-ségének (Szövosz) ösztöndíjasa-ként 1965-ben szerzett diplomát a budapesti Kereskedelmi és Ven-déglátó-ipari Főiskolán. Az iskolai évek után a Gárdonyi ÁFÉSZ-nál helyezkedett el, egyre magasabb pozíciókban (1965–1966), majd a Bicskei ÁFÉSZ elnökhelyettese (1966–1968), később a Gorsium ÁFÉSZ elnöke lett (1968–1973). 1973 és 1986 között a Skála szö-vetkezeti közös vállalatnak volt a vezérigazgatója. 1986-90 között a Magyar Hitelbank elnöke volt, to-vábbá az alapítók egyike. 1990-től a Közép-európai Fejlesztési Tár-saság, 1991-től a Közép-európai Beruházási Társaság vezérigazga-tója volt. 1996-ban megnyitotta a Bank Centert, a Gránit Pólus Rt.-t és a Pólus Centert. 1996–tól az ál-tala létrehozott TriGránit Fejlesz-

tési Zrt. elnöke. 1999-ben megnyi-totta a Nyugati Városközpontot, ismertebb nevén a WestEnd City Centert, ezt követte 2000-ben a Pólus City Center (Pozsony) meg-nyitása, majd 2005-ben a Silesia City Center nyitása Katowice vá-rosában, Lengyelországban A 2000 márciusában megalakított Hivatásos Labdarúgó Alszövetség vezetője lett. Két év előkészítési fázis után 2008-ban bevásárolta magát az orosz állami lottóba. Demján Sándor ügyvezető el-nöke az egyik legnagyobb magyar munkáltatói szervezetnek, a Vál-lalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ), valamint elnöke a takarékszövetkezetek ér-dekvédelmi szervezetének, az Or-szágos Takarékszövetkezeti Szö-vetségnek (OTSZ). Nevéhez fűződik a 2003-ban alapított Prima Primissima díj is. 2003-ban Demján Sándor a Vál-lalkozók Országos Szövetségé-nek (VOSZ) támogatásával Prima Primissima díj elnevezéssel díjat alapított, melynek célja a magyar értelmiség eredményeink meg-őrzése, a hazai tudomány, mű-vészet és kultúra fejlesztésének erősítése.

Névjegy


Címlapsztori

radtam, és ezt a tudást még a SKÁ-LA- időszakban szívtam magamba. A siker és az ismertség pedig meg-osztja az embereket, ezért mindig akadtak támogatóim, de rosszaka-rók és irigyek is bőven. Az a fontos, hogy az ember időben észrevegye, ki hova tartozik.

– A rendszerváltás idején külföld-re ment, s csak 1995-ben tért haza. Mi történt ebben az öt-hat évben? – Miután 1986-ban a Time ma-gazin velem készítette az első nagyinterjút a vasfüggönyön in-nen, számos felkérést kaptam kül-földi befektetőktől. 1990-ben jött el az ideje, hogy megmérettessem magam a nemzetközi mezőnyben is. Amerikai társtőkével, az egyko-ri szovjet tagköztársaságokban fek-tettünk be, és sikeresen lebonyolí-tottuk a volt Szovjetunió legelső privatizációját: a Kamaz gyár ma-gánosítását. Ezzel a tranzakcióval teremtettük meg azt a tőkét, ami a későbbi vállalkozásaim alapjául szolgált. Bár a társbefektetők meg-hökkentek, amikor a profit jelen-tős részét visszaforgatva mecse-tet és munkáslakásokat építettünk a helyi muszlim közösségnek. Ezt a

szokásunkat a TriGránitnál is meg-tartottuk, igaz, Katowicében nem mecsetet, hanem katolikus temp-lomot építettünk.

– Hazatérte után új vizekre eve-zett: TriGránit Rt., Arcadom, Euroinvest. Jönnek a nagy fel-adatok, hosszan sorolhatnánk az olyan jelentősebb beruházásokat, mint a Pólus Center, a WestEnd City Center, vagy a Korda Stúdió. Külföldön is hatalmas projekteket nyert. Pusztán üzleti megfonto-lásból vágott bele az építőiparba, vagy itt is egyedi filozófia vezérel-te? Melyik projektre a legbüsz-kébb, s melyiket felejtené? – A WestEnd áll a legközelebb a szívemhez, egyrészt mert Buda-pesten építettük fel rekordidő alatt, másrészt pedig mert ezzel egy olyan új prototípust teremtettünk, amelyet szerte Európában másoltak. Ugyan a WestEnd már elmúlt 10 éves, és az-óta a TriGránit befektetési súlypontja a régió más országaira helyeződött át, azért mégiscsak itthon építettük és mégiscsak ez volt az első új város-központ. Az elsőt pedig nem felejti el az ember. Számos olyan projek-tet tudnék felsorolni, ami kudarccal végződött, de egyrészt ebből volt a kevesebb, másrészt nálam alapkö-vetelmény, hogy a vezetőim, akár-csak jómagam, tanuljanak a hibáik-ból, hiszen aki dönt, az óhatatlanul hibázik is. Egyet viszont nem fogad-tam el soha: kétszer ugyanazt a hi-bát senki nem követheti el, ez ná-lam mindig egy felmondó levéllel volt egyenértékű.

– Hobbi, vagy nosztalgia a Bada-csonyi Pincegazdaság Rt. meg-vétele? S a Gránit Bank Zrt. meg-alakítása? – Zwack Péternek volt egy na-gyon bölcs mondása: „Borból ak-kor lehet valaki milliomos, ha előtte milliárdos volt.” Ez teljes mérték-ben igaz, ezért a bor, egyelőre, csak hobbi. A Gránit Bank viszont egy új szegmensébe tört be bankolásnak: az internetre alapozva, komoly fiók-

hálózat nélkül, abszolút friss szem-léletet hoz a magyar bankrendszer-be, amelynek egyik legnagyobb gyengesége az, hogy hiányoznak belőle a hazai tulajdonú bankok. Ezt egyébként maga az IMF is leír-ta egyik ország jelentésében – köz-vetlenül a krízis után.

– Az Ön gondolkodásában mindig központi helyen állt a szegénység elleni küzdelem. A Demján Ala-pítványon keresztül már eddig is sok figyelmet (és még több pénzt) fordított szegény sorsú gyerme-kekre. Visszaköszön a gyerekkor? Milyen eredményeket értek el az Alapítvány megalakítása, azaz 1994 óta? – Amikor az édesanyám tanult, akkor kénytelen volt minket árva-házba adni, mert nem tudott el-tartani bennünket. Ezért jobban át tudom érezni ezeknek a gyerekek-nek a helyzetét. Büszke vagyok arra, hogy nem csak az árvaházakat tud-tam támogatni, de több ezer egye-temista és főiskolás kapott Demján-ösztöndíjat.

– Miért hozta létre a Prima Pri-missima Díjat? Beváltak-e a hoz-zá fűzött reményei? – Szerettem volna egy politika-mentes díjat létrehozni. Egy olyan díjat, ahol a szavazóközönség nem oszlik fel hungarosiítákra és hungaroszunnitákra, hanem egy-szerű magyar emberek, akik politi-kai nézeteiket félretéve azért szur-kolnak, hogy a legjobbak között a legeslegjobb kapja meg az elisme-rést. Ugyanakkor példát szerettem volna mutatni a fiatal vállalkozók-nak, hogy támogassák a magyar művészeket és a tehetséget, mert ez a nemzeti tudatunk legfonto-sabb alappillére. Ezen alapértékek beépültek a Prima Primissima szel-lemiségébe, ezért beváltotta a hoz-zá fűzött reményeket.

– Kitüntetéseinek, elismerései-nek szinte se szeri, se száma. Igaz,

• KordaSándorFilmstúdió• Esplanada(Bukarest)• Duna-PestRezidenciák (Budapest)• NemzetiSzínház(Budapest)• HiltonBudapestWestEnd (Budapest)• FerihegyExpressz(Budapest)• PolusCityCenter(Pozsony)• PolusCenter(Kolozsvár)• SziléziaCityCenter (Katowice)• WestEndCityCenter (Budapest)• StratégiaiFejlesztő Központ Alapítvány• DemjánSándorAlapítvány• K&Hirodaház

Jelentősebb projektjei



mintha a pártállami időben ke-vesebb elismerésben részesült volna. Melyik kitüntetésére a leg-büszkébb? – Mindegyikre másért vagyok büszke. Az elsőre azért vagyok büsz-ke, mert azt még a Skála-Coop létre-hozásáért kaptam a pályám elején. Az akkori rendszerben nem volt szo-kás államilag jutalmazni a kereske-delmet, mivel az osztályidegennek számított. A mostani már az eddigi életművem elismerésének szól.

– Hetven évet betöltve, gondolt-e már arra, hogy nyugdíjba vonul? Kérdezhetném úgy is, hogy med-dig kíván ennyi félét – cégek, bank irányítása, OTSZ, VOSZ elnök… stb. – dolgozni? Fenn marad-e a Demján-birodalom? – Nem vagyok az a nyugdíjba vonulós fajta, engem a mindenna-pi munka és a kihívás éltet, és nem tudom magam elképzelni, amint na-pokig horgászgatok egy tó partján. Ugyanakkor alapelvem, hogy egy cégben senki sem lehet pótolha-tatlan, ez alól tehát én sem lehe-tek kivétel, így az évek során ki-neveltem azokat a vezetőket, akik az egyes szakterületeket megfele-lő felkészültséggel tovább tudják majd vinni. Velük szemben azon-ban a cégcsoport fenntartásánál magasabb az elvárás: nekik a nö-vekedést is meg kell őrizniük.

– A családjáról keveset hallani. Beavatna minket az intimebb szférájába? Jut-e idő valamilyen hobbijára? – Azt szokták mondani, hogy min-den sikeres vállalkozó mögött, van egy feleség. Mellettem is van, és mindig az ő gratulációi esnek a leg-jobban, mert tudom, hogy ezek a legőszintébbek. A lányom három gyönyörű unokával ajándékozott meg minket, akik lassan kiröpülnek a fészekből és próbálgatják a szár-nyaikat. Büszke vagyok arra, hogy önállóan akarják megalapozni a jö-vőjüket.

– Ön tavaly bejelentette, hogy va-gyona jelentős részét halála után jótékony célra ajánlja fel. Ma is így gondolja? Miként valósítha-tó ez meg? – Jelenleg egy olyan konstruk-ción dolgozom, ami a jótékonyság mellett hatékonyan és hosszú távon tud segíteni az olyan fiatal vállalko-zóknak, amilyen én is voltam annak idején. Ennek a programnak a rész-letei még formálódnak bennem.

– Egy életút interjúban szokás megkérdezni, hogy mire a leg-büszkébb, s mit csinálna másként? – Arra, hogy életem során sok tíz-ezer embernek biztosíthattam meg-élhetést. De büszke vagyok arra is, hogy 1986-ban a Time magazin a vasfüggöny mögötti országokban

élő üzletemberek közül velem készí-tette az első nagyinterjút. Ez hozta meg a nemzetközi üzleti világban fontos ismertséget. Egy kiváló csa-pattal pedig a semmiből hoztuk létre a TriGránitot, amely minden szakmai elismerést kivívott – töb-bek között a Művészetek Palotája felépítéséért. Mégis arra vagyok a legbüszkébb, hogy megmaradtak a gyerekkori barátaim.

– Végezetül: Ön szerint, hogyan fognak emlékezni Demján Sán-dorra ötven-száz év múlva? – Ha a művészet vagy a tudo-mány területén értem volna el eze-ket az eredményeket, akkor talán ismernék a nevemet, de mivel a gazdaságban dolgozom, biztos, hogy elfelejtenek.

• ÁllamiDíj–Aszövetkezetike-reskedelem fejlesztése, korszerű kereskedelemhálózat kiépítése te-rén végzett munkájáért (1980)• AzÉvEmbereMagyarországon(1986)• Szövosz-díj• ÉvMenedzsereMagyarországon(1988)• ÉvVállalkozójaMagyarországon(1996)• PlanetárisTudat–MagyarÜzletiDíj (1996)• AschnerLipót-díj(1997)• Etyekközségdíszpolgára(1997)• ÉvtizedLegbefolyásosabbÜz-letembere (2000)• BudapestXV.kerületénekdísz-polgára (2001)• AzÉvLegsikeresebbIngatlanosSzemélyisége (2002)• ABudapestiKözgazdaságtudo-mányi és Államigazgatási Egyetem Díszpolgára (2003)• BudapestVI.kerületénekdísz-polgára (2003)• Budapestdíszpolgára(2003)• KiemelkedőVállalkozóiTettért–pozsonyi főpolgármesteri kitünte-tés (2004)

• WahrmannMór-érem–MTAki-tüntetése (2005)• SzövetkezetértÉletút–ÁFEOSZkitüntetése (2005)• AranyMedálDíj–aSzlovákKe-reskedelmi és Iparkamara kitünte-tése (2005)• AzÉvÜzletembere2005–azErnst and Young nemzetközi ta-nácsadó cég díja (2006)• KKEÉletműFődíj–WallStreetJournal által szponzorált KKE-i In-gatlan Minőségi Díjátadó Gála ki-tüntetése (2006)• KármánTódor-díjamagyarok-tatás kiemelkedő támogatásáért (2007)• AlekszanderNyevszkijSzentFe-jedelem Érdemrend (első fokozat) (2008)• Műegyetemdíszpolgára(2010)• MiskolciEgyetemdíszpolgára(2011)• CorvinusEgyetemMaecenasUniversitatis Corvinianae díj (2011)• Encsdíszpolgára(2012)• ResourcePropertyAwardsélet-műdíja (2012)• AMagyarÉrdemrendnagyke-resztje (2013)

Kitüntetései, elismerései Folytatás a 7. oldalról

Címlapsztori


Beszámoló

BemutatkozásFebruári lapszámunkban megkezdtük a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. bemuta-tását, amit azért folytatunk, hogy a TakarékBank Zrt. új tulajdonosának a tevé-kenységét a takarékszövetkezetek is jobban megismerjék. Ez úttal az Agrár és Turisztikai Befektetési Főigazgatóság társasági portfólióját valamint a Pénzügyi Intézményi Befektetések területét ismertetjük.

Az MFB Agrár és Turisztikai vagyonkezelésiterületének bemutatása

Alapító (Nemzeti Fejlesztési Minisztérium)

Igazgatóság

Elnök-vezérigazgató

ÜzletiVezérigazgatóság

Befektetési ésTulajdonosi Irányítási

Főigazgatóság

KockázatkezelésiFőigazgatóság

Agrár és TurisztikaiBefektetési

Főigazgatóság

Pénzügyi IntézményiBefektetések

Főigazgatóság

Turisztikai Vagyonkezelésiés Befektetési

Igazgató

Agrár Vagyonkezelési

Igazgatóság

BanküzemiVezérigazgatóság

BefektetésiVezérigazgatóság


Beszámoló

Agrár és Turisztikai Befektetési Főigazgatóság

társasági portfóliója

AGROPRODUKT Mezőgazdasági Termelő és Értékesítő Zrt.

DPMG Dél-Pest Megyei Me-zőgazdasági Zrt.

Gödöllői Tangazdaság Zrt.

Lajta-Hanság Mezőgazdasági-, Ter-melő-, Kereskedő és Szolgáltató Zrt.

Mezőfalvai Mezőgazdasági Termelő és Szolgáltató Zrt.

Sárvári Mezőgazdasági Zrt.

Szarvasi Agrár Zrt.

Szombathelyi Tangazdaság Zrt.

Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Zrt.

22 állami erdészeti társaság

Magyar Turizmus Zrt.

Bábolna Nemzeti

Ménesbirtok Kft.

Hungarofest Nonprofit Kft.

Mezőhegyesi Állami Ménes Kft.

Agrár Befektetési portfólió

Kincsem Nemzeti Kft.

Magyar Lóversenyfogadást-

szervező Kft.

Agrár VagyonkezelésiIgazgatóság

Turisztikai Vagyonkezelési és Befektetési Igazgatóság

Magyarázat:

Szavazatelsőbbségi részvény

MFB tulajdonosi joggyakorlás

MFB tulajdon


Beszámoló

Az MFB Pénzügyi Intézményi Befektetésekterületének bemutatása

Alapító (Nemzeti Fejlesztési Minisztérium)

Igazgatóság

Elnök-vezérigazgató

ÜzletiVezérigazgatóság

Befektetési ésTulajdonosi Irányítási

Főigazgatóság

KockázatkezelésiFőigazgatóság

Agrár és TurisztikaiBefektetési

Főigazgatóság

Pénzügyi IntézményiBefektetések

Főigazgatóság

BanküzemiVezérigazgatóság

BefektetésiVezérigazgatóság


Pénzügyi Intézményi Befektetési Főigazgatóság társasági portfóliója

Takarékbank Zrt.(38,46% MFB)

Garantiqa Hitelgarancia Zrt.

(13,97%)

MAG Zrt.(100% MFB)

MV Zrt.(100% MAG)

VÁTI Kft.(100% MAG)

Garantiqa Hitelgarancia Zrt.

(50,01%)

Diákhitel Központ Zrt.(100% állami tulajdon)

Pénzügyi IntézményiBefektetések Főigazgatósága

Magyarázat:

A tranzakció folyamatban

MFB tulajdonosi joggyakorlás

MFB tulajdon

Beszámoló


Hazai Bank

Célegyenesben a Hazai Bank

Az Integráció magazinja

Lapzártához közeledik a Hazai Bank magazin első száma. Hamarosan minden cikk elkészül, helyükre kerülnek a képek, befejeződik a tördelés, zakatol-ni kezdenek a nyomdagépek. Az integráció taka-rékszövetkezeteinek első ügyfélkapcsolati maga-zinját májusban már a szövetkezetek partnerei is a kezükbe vehetik. Új eszköz, új lehetőségek.

Szerző: Papp

János

A HAZAI BANK közelgő megjelené-se miatt a Régió Lapkiadó munka-társai minden takarékkal felvették a kapcsolatot. „A takarékszövetke-zetek vezetőinek túlnyomó többsé-ge érdeklődéssel várja az első lap-számot, ez a felmerült kérdésekből és a megrendelt darabszámokból is jól látszik.” – mondta Szegediné Holló Melinda, a Hazai Bank média menedzsere – „A Takarék újságban és a magazin bemutató számában megjelent információk, illetve a sze-mélyes beszélgetések során számos vélemény fogalmazódott meg, ami-nek nagyon örültünk. A szerkesz-tőségnek nagy segítséget jelent a folyamatos visszajelzés, hiszen a ké-szülő magazin nem csupán sajtó-termék, hanem egy fontos eszköz, amivel hosszú távon minden taka-rék üzleti előnyhöz juthat.” Felelős vezetőként minden ta-karékszövetkezeti vezető és mun-katárs azon dolgozik, hogy az új ügyfelek megszerzése mellett a ré-gieket is megtartsa. A kereskedel-mi bankok intenzív reklámhadjára-tai, illetve a gazdasági válság nem könnyítik meg a dolgukat, ezért minden egyes kommunikációs lé-pésnek megfontoltnak és profinak kell lennie. Ráadásul ezen a terü-leten is alapvető igazságként kell kezelni a tényt, hogy az ügyfelek egyes döntéseiket a márkához fű-ződő érzéseik alapján hozzák meg.

Mit jelent ez? Az ügyfél, akivel a bankja „törődik”, aki az elvárha-tó kiszolgáláson túl egyebet is kap, az hűségesebb lesz, nehezebben dönt a konkurencia mellett. Még olyan esetekben is, ha pusztán ra-cionális megfontolásból esetleg in-dokolt lenne a váltás. Ez a lélekta-ni jelenség segíti a sarki kisboltot a nagyáruházzal szemben, a drá-gább mobilszolgáltatót és a szám-talan pénzintézetet is. Nem véletlen, hogy a szolgáltatók minél több kap-csolódási pontot igyekeznek találni az ügyféllel. Próbálnak „baráti kap-csolatot” kialakítani. Ezért vannak a hűségkedvezmények, a hírlevelek, a rendezvények és ez a szándék hívja életre az összes márkamagazint is. A Hazai Bank esetében komoly előny, hogy a több mint száz önálló takarékszövetkezet közös márkaér-tékekkel találkozik. „Egyes takarék-szövetkezetek mérete és műkö-dése rokonszenves az ügyfélnek, mert emberi léptékű, nem pedig arctalan mamutvállalat képét mu-tatja. Ugyanakkor az emberek sze-retik látni azt az erőt és biztonsá-got, ami egy országos hálózatban rejlik” – magyarázza a média me-nedzser. – „A takarékszövetkeze-teknél a legerősebb érvek egyike, hogy integrációba tömörült önál-ló, hazai bankokról van szó. A szer-kesztés során a magazinban is erre kell helyeznünk a hangsúlyt.”

A Hazai Bank a takarékszövet-kezetek számára nem egy maga-zint, hanem egy eszközt jelent. Marketingkommunikációs lehető-séget, amivel a takarékszövetke-zetek tovább erősíthetik pozíció-jukat, megtarthatják ügyfeleiket és újakat csábíthatnak el a keres-kedelmi bankoktól. Ehhez semmi egyebet nem kell tenni, mint vála-szolni a szerkesztőség felől érkező kérdésekre, megosztani velük a sa-ját ötleteket és megfelelő példány-számot átadni az ügyfeleknek az új-ságból, figyelve a visszajelzéseiket, reakcióikat. A kezdeti lépések biztatóak, a kö-zös munka jól indult. „Az elmúlt he-tekben minden takarékszövetke-zettel legalább kétszer beszéltünk telefonon, és számos e-mail is ér-kezett.” – teszi hozzá Szegediné. –

„A hasznos témák felvetése mellett, a takarékszövetkezetek 95 százalé-ka már rendelt is az újságból. Bízom benne, hogy az első szám megje-lenése után az ügyfelektől is pozi-tív visszajelzéseket kapunk, hiszen ezért dolgozunk. Az érdek közös, hiszen a takarékszövetkezetek si-kere a szerkesztőség sikere is egy-úttal. Nagyon izgalmas dolog eb-ben részt venni.”

Szegediné Holló

Melinda



A HAZAI BANK magazin kapcsán fontos kérdések, észrevételek érkeztek a szer-kesztőségbe a takarékszövetkezetek vezetőitől. Az egyes kérdéscsoportok-ra, Koncz Csaba, a magazin főszerkesz-tője válaszolt.

Miért éri meg márkamagazinba fek-tetni a pénzem?A reklámra valamennyi gazdálkodó szer-vezetnek, így a bankoknak is szükségük van eredményes működésükhöz. Renge-teg eszköz létezik arra, hogy üzenetünket, ajánlatainkat eljuttassuk ügyfeleinkhez, kezdve a helyi hirdetési újságban elhe-lyezett 30-40 ezer forintos hirdetéstől a sokmilliós tévékampányig. A választás-nál azt kell mérlegelni, hogy milyen for-mában növelheti a szervezet bevételeit a reklámmegjelenés. Kizárólag a direkt marketing eszközre alapozva azonban hosszú távon nem lehet az ügyfeleket megtartani. A reklámköltés nagy részét a márkaépítésre kell szánni, amire kivá-ló eszköz a márkamagazin, amiben a ta-karékszövetekhez köthető történeteket olvashatnak az ügyfelek. A márka tulaj-donképpen nem más, mint a vásárló fe-jében a takarészkövetkezetről bevillanó történetek összessége. Természetesen ez iscsupánegyeszközamarketingmixben,alkalmazása nem jelentheti más, bevált marketing tevékenység elhanyagolását.

Ha ajándékba adom a magazint, ho-gyan tegyem?Minden takarékszövetkezet a saját lehe-tőségei alapján határozhatja meg, hogy

postán küldi ki, vagy személyesen adja át ügyfeleinek a Hazai Bank márkama-gazint. Fontos szempont az átadásnál, hogy mindkét fél ajándéknak tekintse az újságot. Éppen úgy, mintha valamelyik családtagunkat ajándékoznánk meg a születésnapján. Ilyenkor elmondjuk a megajándékozottnak, hogy miért ép-pen ezzel kedveskedtünk neki, majd megkérdezzük, hogy tetszett az ajándék. Ezt a kérdést érdemes az ügyfeleknek is feltenni, ahogy azt is, hogy miről ol-vasna szívesen a magazinban. Elég ilyen egyszerű kérdéseket feltennünk ahhoz, hogy az ügyfél úgy érezze, kitüntettük a figyelmünkkel, bevontuk őt is a taka-rékszövetkezetünk életébe. Mivel így is, úgy is történik kommunikáció a legfon-tosabb partnerekkel, a magazin átadása nem okoz jelentős pluszmunkát.

Hány ügyfélnek érdemes adni a Ha-zai Bankból?Több ezres, tízezres ügyfélbázis esetén 40-50 darab kiosztott magazinnal nyil-vánvalóan nem lehet átütő eredményt elérni. A magazint tudatosan érdemes használni, ehhez el kell juttatni a leg-fontosabb partnerekhez, akik jellemző-en az ügyfelek 5-10 százalékát teszik ki. Így kaphat a takarékszövetkezet annyi visszajelzést is, amely alapján reálisan értékelheti a magazin, mint marketing-kommunikációs eszköz hatékonyságát. A példányszám meghatározásánál ér-demes gondolni az új ügyfelekre is. A rájuk jellemző bizalmatlanságot köny-nyen eloszlathatja a takarékszövetke-zet, ha először ő ad egy apró, mindkét fél számára hasznos ajándékot.

Miért kellene újságot írnia egy pénz-intézet vezetőjének?Nem kell. A magazin összeállítása, a cik-kek megírása, szerkesztése során nagy-ban számítunk a takarékszövetkezetek vezetőinek segítségére. Ez viszont ko-rántsem jelenti azt, hogy a cikkeket is nekik kellene megírni. A Hazai Bank szer-kesztőinek, újságíróinak feladata, hogy a takarékszövetkezetekről és az integrá-ciótól kapott információk alapján az ol-vasók érdeklődését felkeltő, ugyanakkor

hiteles cikkeket írjanak. Mindezt úgy, hogy az írásokban – akár ötletadóként, akár érintettként – az egyes takarékok megjelenjenek.

Miért lenne ez a magazin érdekes az ügyfeleknek?A Hazai Bank azért érdekes, mert a ben-ne lévő témák azok. Az első számban például többek között interjú olvasha-tó Presser Gáborral, a tudatos pénzügyi gondolkodásról pedig Bod Péter Ákos-sal beszélgetünk. Riportot készítünk a Takarékszövetkezetek Bora 2013-cí-met elnyert pincészetekkel, de a ma-gyar humorpartizán, Hadházi László is a lap vendége lesz. A neves gyermek-pszichológus, dr. Vekerdy Tamás pedig a gyerekek takarékosságra neveléséről beszél. A szektor bemutatása, az alap-vető pénzügyi fogalmak és más szakmai tartalmak közelebb viszik az ügyfélhez a pénzintézetek belső világát. A cél, hogy az olvasó érdeklődését végig fenntart-suk. Ez a következő számokban sem lesz másképp. Minél tovább olvas az ügyfél, annál többet foglalkozik a saját takarék-szövetkezetével.

Miért a takarékszövetkezetnek kell fi-zetni a Hazai Bank magazinért?Nem lenne szerencsés az ügyfelekkel kifizettetni az ajándék árát. A bevételi oldalon szóba jöhetne a hirdetési helyek értékesítése, ez esetben viszont a ma-gazint tele kellene tömni reklámokkal, ami nyilván csökkentené az újság presz-tízsét és a várható érdeklődés is hamar lanyhulna. A Hazai Bankban nincs, vagy alig lesz hirdetés, így az olvasónak a leg-kisebb mértékben sem kell azt éreznie, hogy itt „el akarnak adni valamit”. A kiadónak is az az érdeke, hogy szí-vesen olvassák a magazint a takarék-szövetkezetek ügyfelei, ezáltal ered-ményesebbek legyenek a takarékok. A pénzvisszafizetési-garancia pedig azt a célt szolgálja, hogy a takarékszö-vetkezeteknek semmilyen kockázatot ne kelljen vállalniuk az újság megren-delésével, hiszen a megmaradt példá-nyokat a következő szám előtt teljes áron visszavásárolja kiadónk.

Fontos kérdések

Koncz Csaba

Hazai Bank


Gazdaság

EGYES vállalkozásokat ugyan ösz-tönözhet beruházásra, valamint az alacsonyabb tőkeköltség miatt nö-vekedhet a pozitív megtérülésű pro-jektek száma, a beruházások érde-mi fordulatához azonban a keresleti oldal javulása is szükséges. A külső, ill. belső kereslet élénkülése esetén a program valóban hozzájárulhat a beruházások élénküléséhez, így tulajdonképpen inkább katalizátor szerepe lehet. A program ugyan-akkor mégis hozzájárulhat ahhoz, hogy eddig elhalasztott beruhá-zások megvalósuljanak, valamint olyan beruházások, amelyek a ka-pacitások növelése helyett a terme-lékenység, hatékonyság növelését célozzák, hozzájárulva a versenyké-sesség és vállalati hozzáadott érték növeléséhez. Ez közvetve – pl. az importigény csökkenésén, és így anettóexportjavulásánkeresztül

– szintén kissé javíthat a növekedé-si kilátásokon. Kérdés, hogy a kedvezményes hitellehetőség valóban új hitelki-helyezésekhez, vagy meglevő, de drágább hitelek kiváltásához járul-e hozzá? Valószínűleg mindkettőre akadni fog példa. Mindenesetre a kkv-k alacsonyabb adósságszol-gálati terhei miatt javulhat a ban-kok hitelportfoliójának minősége, a

Indítókulcs vagy katalizátor?

Az MNB kedvezményes hitelprogramot hirdetett meg a kis- és középvállalkozá-si szektort megcélozva. A hitelprogram három pillérre épül, az első két pillér a kkv-k finanszírozási helyzetének támogatását, a harmadik az ország külső adós-ságának és így sérülékenységének csökkentésével párhuzamosan a jegybank kéthetes kötvényállományának mintegy 1000 milliárd forintos csökkentését irá-nyozza elő. A program korlátozott mérete miatt nem fokozza jelentős mérték-ben a stabilitási kockázatokat, ugyanakkor rövidtávon nem okoz érdemi gaz-dasági növekedést sem, mivel a program hatására önmagában nem várható markáns fordulat a beruházások területén.

Kedvezményes hitelprogram a kkv szektornak

Szerző: Suppan Gergely

programban részt vevő kkv-k fizetési képes-sége, a csökkenő ka-matterhek pedig kö-zéptávon javíthatják az érintett kkv-k verseny-képességét illetve a fel-szabaduló cash-flow hatására elősegíthetik a későbbi beruházási szándékokat. A javu-ló hitelportfoliók csök-kenthetik a hazai ban-kok kockázati felárát, bár ennek mértékét még korai megbecsülni. Kérdéses ugyanakkor, hogy a jelenlegi gyen-ge forintárfolyam mellett megéri-e forintra váltani a devizahiteleket? Abankokmaximálisan2%-oskamatmarzsot realizálhatnak a program során, ezért felmerülhet a kérdés, hogy a bankoknak meg-éri-e a programban való részvétel, mivel a vállalati kockázati felárak jel-lemzően ennél magasabbak, ennél alacsonyabb felárat csak a legjobb minősítésű ügyfelek tudnak elérni. Éppen ezért a bankok érdekeltek lesznek abban – ami egyébként a program célja is –, hogy a kedvez-ményes hitelek megfelelően cél-zottak legyenek, azon ágazatok és kkv adósok felé irányulva, ame-

lyek megvalósítható üzleti model-lel rendelkeznek. A kockázati fel-ár behatároltsága miatt a bankok

– ismerve az alacsony kockázatvál-lalási hajlandóságot – feltehetően a legjobb minősítésű ügyfeleknek ajánlhatják fel a programban való részvételt. Az ország rövid lejáratú külső adósságának csökkenése, valamint a devizatartalékok mérsékelt leépí-tésével párhuzamosan csökkenő kéthetes betétállomány hatására közel 50 milliárd forinttal csökkent-hetnek az MNB kamatkiadásai, míg 10-20 milliárddal a bevételei. Így ösz-szességében 30-40 milliárd forinttal mérséklődhet az MNB vesztesége,

Az infláció alakulása (forrás: KSH, Takarékbank előrejelzés):

9

8

7

6

5

4

3

2

1

0

2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013

12 havi fogysztói árindexMaginfláció



Gazdaság

végső soron az államháztartás hi-ánya. Mindez hozzájárulhat a költ-ségvetési és államadósság pálya fenntarthatóságához, kismérték-ben csökkentve az ország kockázati felárát is. Lényeges, hogy nem ke-rül sor a kéthetes kötvényállomány

adminisztrációs korlátozására, mi-vel ez a devizatartalékokkal együtt automatikusan csökken. Emellett a devizatartalékok leépítése során a

jelenlegi 300 forint körüli euró ár-folyam mellett az MNB mintegy 75-100 milliárd forintnyi árfolyamnye-reséget is realizálhat, mivel az MNB az euró bekerülési árát 270-275 fo-rinton tartja nyilván. A devizatarta-lékok alakulására ugyanakkor az EU transzferek MNB-nél történő átvál-

tása továbbra is pozitív hatással van, ami nö-veli az MNB mozgás-terét a devizatartalé-kok csökkentése során. A jegybanki közle-mény ugyan hang-súlyoz z a , ho g y a hitelprogram nem be-folyásolja a kamatpoli-tikát, a kamatcsökkenté-si sorozat mindemellett folytatódhat. Az inflá-ció a várakozásoknál lé-nyegesen alacsonyabb-

ra,38évenemlátottszintre,2,2%-rasüllyedt márciusban, ami feltehetően akövetkezőhónapokbanakár2%alá,azazbővenajegybanki3%-osinfláci-

ós cél alá eshet. A reálgazdaság hely-zete, a gyenge fogyasztói-, beruházá-si-, és hitelkereslet szintén indokolttá teszi a további kamatcsökkentése-ket. A piac a következő hat hónapra összesen 125 bázispontnyi kamat-csökkentéstáraz,azazakár3,75%-ig süllyedhet az alapkamat. A forint sérülékenysége miatt azonban indo-kolt az óvatosság, ezért arra számí-tunk,hogyamásodikfélévre4,25%-ig csökkenhet az alapkamat. A kamatcsökkentésekkel pár-huzamosan meredeken csökke-nő állampapírhozamok közel 100 milliárd forintos megtakarítást ered-ményezhetnek az államháztartás-ban, valamint közel 50 milliárd fo-rintot az MNB-nél. Mivel a tavalyi 2%-oshiánylényegesenkedvezőbblett a tervekhez, valamint az előre-jelzésekhez képest, az alacsonyabb bázis és a várhatóan alacsonyabb kamatkiadások lehetővé teszik az idei hiánycél elérését, egyúttal re-mélhetőleg a Túlzott Deficit Eljárás alól való kikerülést.

Az állampapírhozamok alakulása (forrás: ÁKK):

10

9

8

7

6

5

4

2012. jan 2012. ápr. 2012. júl. 2012. okt. 2013. jan. 2013. ápr.

3 hónapos1 éves3 éves10 éves

Folytatás a 15. oldalról


Gazdaság

Folyamatos növekedésben a SIGNAL

Új alapokon a takarékszövetkezeti éves verseny

„Hiszek a szerencsében és úgy tûnik, minél keményebben dolgozom, annál nagyobb szerencsém van!”

Thomas Jefferson fenti idézetével nyitotta meg dr. Kálózdi Tamás, a SIGNAL Biztosító elnök-vezérigazgatója a Takarékszövetkezeti Konferenciát február 27-én, Budapesten.

A már hagyományosnak nevezhetô rendezvényen meghívott elôadónk, Bod Péter Ákos, a Corvinus Egyetem professzora olyan súlyos kérdésekkel fog-lalkozott elôadásában, mint a magyar gazdaság recessziós szakaszai, a hazai GDP fô összetevôinek alakulása, a bankszektor nyereségpozíció-romlása, va-lamint a vállalati hitelezés nemzetközi tendenciái.

A szakember elôadásában rávilágított, hogy a takarékszövetkezetek számára versenyelônyt jelenthet a jelenlegi gazdasági környezet, különös tekintettel a banki hitelkínálat-visszafogás által nyílt piaci résre. Ezt támasztja alá, hogy a szövetkezeti hitelintézetek likviditási helyzete továbbra is stabil és a részükrôl indított ügyfélszerzési próbálkozások sikeresnek bizonyultak. Addig, amíg a hitelintézetek 2012-ben összesen -151,2 milliárd Ft nettó eredményt értek el, a szövetkezeti hitelintézetek +8,9 milliárd Ft nettó eredménnyel zárták az évet.

Hasonló pozitív hírekkel szolgált dr. Kálózdi Tamás is, hiszen a SIGNAL ered-ményei a stratégiaváltás és szervezeti átalakítás sikerét támasztják alá. A biz-tosítási piac 6,5%-os csökkenése ellenére a SIGNAL +6,3%-os növekedést ért el tavaly, melyhez jelentôsen hozzájárult a banki ágazat is, ahol volt olyan terület, ahol az új szerzések esetében kétszámjegyû növekedést realizáltunk. Több sikeres értékesítési akciót is szerveztünk partnereinkkel. Egy ilyen ak-ció gyakorlati hátterérôl Kakukk Katalin számolt be, a Szabolcs Takarék képviseletében.

A Konferencia elôadói éppen ezért azt hang-súlyozták, hogy a lehetô-ségeket akkor tudjuk a

leginkább erôsségekké formálni és megragadni, ha egyfajta cégcsoport szintû gondolkodást alakítunk ki és egymás erôs-ségeit kölcsönösen felhasználva nyújtunk egyre magasabb értéket, komplex pénzügyi megoldásokat az ügyfeleknek. Ebben a szellemben kívánjuk 2013-ban az együttmûködést bôvíteni a takarékszövetkezetekkel, Takarékbankkal és a KÖT Biztosítóval, melynek elnöke Brauer János úr éppen a közös együttmûködési területek bôvítési lehetôségeirôl szólt a Konferencián.

Bízunk benne, hogy a közös stratégia a tavalyi évhez hasonló sikereket hoz majd 2013-ban is!

Ebben az évben új alapokon indítottuk el a SIGNAL Takarékszövetkezeti Ki-rendeltségi Versenyt, melynek lényege, hogy az egyes takarékszövetkezetek saját, tavalyi éves eredményéhez képest elért növekedését díjazzuk majd.

A versenyben a nem KÉR életbiztosítások és a baleset-biztosítások is részt vesznek, de a hangsúly 2013-ban a KKV-nak szóló vagyon termékek értékesí-tésén lesz, melyhez támogató marketing anyagok is készültek.A pontos részletek a hivatalos versenykiírásban találhatók, kérdés esetén pedig banki szakreferenseink készséggel állnak partnereink rendelkezésére.

Eredményes értékesítést kívánunk!

SIGNAL Biztosító Zrt.Ügyfélszolgálat:1123 Budapest, Alkotás u. 50.Contact Center: 06 40 405 [email protected]

SIG

263

0

Társaságunk 2009 óta több alkalommal is dobogós helyen végzett a minôségi ügyfél-kiszolgálásért folyó versenyben.

Büszkék vagyunk az elért eredményekre, az objektív értékelés megerôsít minket abban, hogy helyes úton járunk a minôségi ügyfél-kiszolgálásban.

KKV és mikrovállalkozói biztosítási termékcsomagTakarékbank, takarékszövetkezeti – állami támogatású és saját konstrukciós – hitelekhez

Kihez fordulhat?

Bízunk benne, hogy felkeltettük érdeklôdését, további tájékoztatással szolgálnak a szerzôdött takarékszövetkezetek kirendeltségei.Részletes feltételeinkrôl a www.signal.hu oldalon olvashat.

Kárbejelentés

A káreseményét leggyorsabban számlavezetô takarékszövetkezeti kirendeltségén vagy honlapunk online kárbejelentô rendszerén keresztül (www.signal.hu) jelentheti be, valamint ügyfélszolgálatunk készséggel áll rendelkezésére a helyi tarifával hívható 06 40 405 405 telefonszámon.

Termékismertetônk tájékoztató jellegû, biztosítási szerzôdésének megkötése esetén az érvényes, átadott feltételeink a mérvadóak.

Az Ön biztosítási tanácsadója

Top 10 Call Center Díj

2012


Gazdaság

A 20. tavasz…

MEGJÖTT a jó idő, és ezzel együtt mi is kivirágoztunk. Aktuális cikkünk-ben több, számunkra kedves dolog-ról szeretnénk beszámolni olvasó-inknak. Örömteli időszak számunkra a tavasz, hiszen minden évben ez idő tájt, megvendégelhetjük tag-jainkat egy patinás szépségű szál-lodában, ahol beszámolunk az elő-ző évi gazdálkodásunkról, illetve a jövő évi terveinkről egy küldöttgyű-lés keretén belül. A küldöttgyűlésen idén is szép számmal képviseltet-ték magukat a takarékszövetkeze-tek. Tagjaink a mostani alkalommal

is mindent rendben találtak a mű-ködésünkkel kapcsolatban, biztosí-tották az egyesületet támogatásuk-ról, és bizalmat szavaztak a jövőbeli elképzeléseinknek. Nagy örömünkre szolgált, hogy a küldöttgyűlés egyhangúlag tá-mogatta az irányú törekvésünket, hogy egy új termékkel álljunk a ta-karékszövetkezetek szolgálatába. Ez a biztosítás az eddigi termékeinktől eltérően nem a hitelek fedezeté-ül szolgálna, hanem számlacsoma-gokhoz kapcsolódó önálló termék lenne, amely bármely takarékszö-vetkezet számára könnyedén érté-kesíthető. A termék szolgáltatása és díja vonzó lehet a magukról gon-doskodni kívánó, tudatos ügyfelek számára. Bevezetését 2013. máso-dik félévtől tervezzük, erősítve ez-zel tagjaink és az egyesület pici po-zícióját Reméljük, hamarosan már az összes tagunk termékpalettáján vi-szont láthatjuk ezt a termékünket. A küldöttgyűlésünk résztvevői már megszokhatták, hogy a KÖT Biz-tosító Egyesület rendezvényei nem csak a beszámolókról, és az üzleti életről szól. Idén nagy örömünkre szolgált, hogy alapító tagunkat, Né-meth Istvánt köszönthettük 70. szü-

letésnapja alkalmából. Gratulálunk még egyszer ehhez a kerek évszám-hoz. Ezúton is jó egészséget, és a vi-torlába jó szelet kívánunk neki! És ha már a jubileumokat emlí-tettük, ezúton szeretnénk ismétel-ten emlékeztetni mindenkit, hogy egyesületünk az idei évben tölti be 20. évfordulóját. Úgy véljük, hogy ezt méltóképpen meg kell ünnepel-nünk. A folyamatosan változó gaz-dasági környezetben igazán büsz-kék vagyunk, hogy az idő igazolta az alapítók elképzelését, valamint a társadalmi és szakmai vezetés fel-készültségét és alkalmazkodóké-pességét. Ennek örömére szeretet-tel meghívjuk kedves tagjainkat az októberben megrendezésre kerülő ünnepségünkre, amelynek keretén belül megemlékezünk erről a röp-ke 20 évről, amelyet a takarékszö-vetkezetekkel együtt töltöttünk, és reméljük, hogy az együttműködé-sünk még sok-sok éven át töretlen marad. Az ünnepség pontos idő-pontjáról, és a helyszínről tagjainkat értesítjük. Reméljük, szép számmal összegyűlünk majd ezen az öröm-teli eseményen. Az örömhírekből még ezek után sem fogytunk ki, hiszen a küldött-gyűlés megszavazta az idei évi kiren-deltségi dolgozói szakmai program helyszínét. Ebben az évben a fürdő-jéről, és a festői szépségű váráról, il-letve méltán híres főteréről ismert Gyula fog otthont adni a jutalom út-nak. Reméljük, minden kedves jutal-mazott élvezni fogja a szakmai, pi-hentető programokat. Ezúton szeretnénk megköszönni a dicsérő szavakat és az építő jelle-gű javaslatokat. Biztosítjuk tagjain-kat, hogy a jövőben is arra fogunk törekedni, hogy a legmagasabb szín-vonalon tudjuk teljesíteni az elvárá-saikat és megfeleljünk minden álta-luk támasztott igénynek.

Márkus Judit Ügyvezető


Gazdaság

JANUÁR 31-ÉN tartott közgyűlésén összesen 20 millió forint értékű tő-keemelés keretében biztosított tu-lajdonrészt takarékszövetkezetek számára a jelenleg közel 100 hitel-intézet informatikai szolgáltatója-ként idén 10. születésnapját ünnep-lő iSAFE Informatikai Zrt. – Indulásunk óta bebizonyítot-tuk, hogy a szektor megbízható, eredményes szolgáltatói vagyunk. A piaci változásokra, szabályozói

Szorosabb kapcsolat a takarékszövetkezeti szektorral

Tovább erősödő fejlesztői munka, a hitelintézeti elvárások a korábbinál is hatéko-nyabb kiszolgálása, az eddigi elkötelezettséget bizonyító és hivatalosan is meg-erősítő üzletpolitika. Ezek alapján döntött fontos stratégiai kérdésekben az iSAFE Informatikai Zrt. tulajdonosi köre.

iSAFE Zrt.

elvárásokra gyorsan, hatékonyan reagálunk. Működésünk alapjai-ban változtatta meg a szektor in-formatikai fejlesztési, szolgáltatási szokásait, lehetőségeit. Ezt a ma-gatartást követve készítettük el új stratégiánkat, melynek fontos ele-meként partnereinkkel szorosabbá, még közvetlenebbé kívánjuk fűzni kapcsolatunkat. Célunk, hogy stra-tégiai partnereink legfontosabb működési nehézségeire válaszo-

kat találjunk. – mondta Danyi József vezérigazgató, majd hozzátette: – Fontos célunk, hogy az informati-ka ne egy megoldandó probléma legyen a takarékszövetkezet ve-zetésének, hanem eszköz, amivel növelni tudják piaci befolyásukat és üzleti sikereiket. Az iSAFE Zrt. az új tulajdonosi struktúrával célul tűzte ki, hogy szerves részévé váljon a takarékszö-vetkezeti integrációnak, ugyanak-kor a rugalmasság és a folyamatos innováció révén partnerei számára továbbra is a legkedvezőbb meg-oldásokat tudja biztosítani. „A közös munka lehetőséget ad az igények és problémák még ponto-sabb megismerésére, így professzi-onális alternatívákkal segíthetjük a takarékszövetkezetek munkáját, és hatékonyabban tudjuk képviselni érdekeiket, a független, önálló ér-tékekre épülő fejlődést.” – nyilat-kozta Danyi József. Az új tulajdonosok jól szimbo-lizálják a vállalkozás célkitűzése-it: nem egyes rendszereket, nem egyes csoportokat, hanem a teljes szektort kívánják szolgálni: Moonsol és EuroBank felhasználó, kisebb és nagyobb takarékszövetkezet, TÉSZ tag és integrációs takarékszövetke-zet, helyi és központi üzemeltetésű



Gazdaság

rendszert használó partner egy-aránt megtalálható az új tulajdo-nosok között. Az új tulajdonosok bevonása a többi partner számára nem jelent korlátot: az iSAFE-fel való tulajdonosi együttműködésben le-hetőséget látó partnerek csatlakoz-hatnak a jövőbe tekintő csapathoz. Szolgáltatói együttműködés a takarékszövetkezeti szektor fej-lődéséért Az iSAFE Zrt. és a HW Stúdió Kft. 2012. 11. 29-én közösen rendezett szakmai partnernapján az eddigi évek tapasztalatairól, fejlesztéseiről, valamint a cégcsoport együttmű-

ködésével szaporodó szolgáltatási lehetőségekről tartott előadásokat. Csaknem félszáz pénzintézet vett részt a rendezvényen, amelyen a már jól bejáratott szolgáltatások mellett számos új fejlesztés is be-mutatásra került. Az iSAFE Zrt. vezérigazgatója, Da-nyi József, a szektor szereplőinek egyediségéről és önállóságuk meg-őrzésének fontosságáról beszélt. Az iSAFE Zrt. a professzionálisan felépí-tett hardver és szoftver infrastruktú-rára alapozott, rugalmas szolgáltatá-si portfolióval járul hozzá a pénzügyi vállalkozások egyedi fejlődéséhez. A vezérigazgató elmondta, hogy az elmúlt évek fejlesztéseinek, és az üzemeltetési tapasztalatoknak kö-szönhetően az iSAFE Zrt. valameny-nyi a takarékszövetkezeti szektorban

használt számlavezető rendszer üze-meltetéséhez megfelelő központi infrastruktúrát tud biztosítani. Da-nyi József felhívta a figyelmet arra, hogy az iSAFE a közösségi igények és az egyéni értékek közötti egyensúly megteremtésére törekszik, mert az alternatívák korlátozása ma egyér-telműen hátrányt jelent. Tihanyi Zoltán, ügyfélkapcsolati vezető részletesen bemutatta a hi-telintézet számára szükséges helyi és központi számlavezető rendsze-rek éles és tartalék-üzemeltetési le-hetőségeit. Előadásában az egyedi és multibankos internet banking megoldások mellett kitért a jól kontrollálható, felügyeleti adat-védelmi elvárásoknak is megfelelő, irodai munkavégzés elősegítését szolgáló rendszerekre is, például a vékonykliens technológia bemuta-tásával. A PSZÁF követelményeiről beszélve bemutatta, hogy az iSAFE segítségével hogyan tud megfelel-ni a pénzintézet a szigorú elvárá-soknak. Perger Zoltán, üzemeltetési vezető elmondta, hogy az iSAFE már mobil eszközökön is képes megvalósítani a biztonságos hozzáférést. Fürj János bemutatta a HW Stúdió által fejlesz-tett, Android és Apple telefonok-ra letölthető mobilalkalmazásokat, amelyek remekül kiszolgálják mind a távoli munkavégzés, mind pedig az elektronikus bankolás igényeit. A HW Stúdió Kft. előadásaiban a Border rendszer legújabb moduljait ismertette, amelyek a hitelintézet egyedi igényeinek megfelelően kerültek kialakításra. A végrehajtói megkeresések kezelése, cégfigye-lés, KHR funkciók minden hitelin-tézet számára szükséges megol-dások, de a Border használatával lehetőség nyílik a takarékszövetke-zeti e-mailek központi adminisztrá-ciójára, naplózási, riasztási funkciók bevezetésére is. A HW Stúdió által üzemeltetett Telefonos Ügyfélszol-gálati Rendszer pedig 7/24 órás elér-hetőségével kiemelkedik a pénzin-tézeti piacon általában megszokott ügyfélkezelési szokásoktól.

A szolgáltatók takarékszövet-kezeti támogatottságát igazolja a partnernap kiemelt előadója: Vida József, a Szentgál Takarék elnöke a cégcsoporttal közösen kialakított fejlesztésről számolt be. Az elnök hangsúlyozta, hogy a Border válla-latirányítási rendszer megkönnyíti az üzletviteli adatok megjelenítését, elemzését. A kinyerhető napi, heti, havi statisztikák nem csak a nap-lózási elvárásoknak felelnek meg, de kiszolgálják a működés terve-zéséhez és kontrolljához szükséges tevékenységeket. Az általa kezde-ményezett fejlesztések igazodnak az iSAFE üzletpolitikájához: a teljes szektor igényeit képviselik számla-vezető rendszertől függetlenül. Az új szolgáltatások és a part-nerkör, valamint a tulajdonosi kör bővülése jelzi az iSAFE és a HW Stú-dió sikerességét, stabilitását. A fej-lesztések tervezése a cégcsoport munkájának összehangolásával és ügyfeleik igényeinek, lehetősége-inek figyelembevételével történik. A beruházások költségeinek nagy részét pályázati forrásokból fede-zik, továbbá jelentős tőkeemelés biztosítja az iSAFE hosszú távon is stabil működését. A bemutató rávilágított, hogy az iSAFE Zrt. és a HW Stúdió Kft. által alkotott cégcsoport szolgáltatásai lefedik a piaci igényeket, és sebes tempót diktálnak a versenyben. A rendezvényt jellemző érdeklődő és barátságos hangulat, a közvetlen, nyüzsgő közeg számos együttmű-ködési lehetőség táptalaja lehet a jövőben. A mai magyar gazdasági viszo-nyok között is lehetőségekkel ren-delkező takarékszövetkezeti szek-tor jövője nagymértékben függ a szolgáltatók és ügyfeleik egymást is erősítő működésétől. Az új tulaj-donosokkal is megerősített együtt-működés, a megújult lendületet mutató fejlesztések azt bizonyítják, hogy az iSAFE Zrt. a szektor fejlő-désének és erősödésének egyér-telműen felelős katalizátora, meg-határozó résztvevője.


Az új tulajdonosok jól szimbolizálják a vál-

lalkozás célkitűzéseit: nem egyes rendszereket, nem egyes csoporto-kat, hanem a teljes szektort kíván-ják szolgálni: Moonsol és EuroBank felhasználó, kisebb és nagyobb ta-karékszövetkezet, TÉSZ tag és in-tegrációs takarékszövetkezet…


Gazdaság

Takarék 2013. január–február 21

Takinfo hírei

Bővülő szolgáltatási portfólió, növekvő ügyfélkör

Platformfüggetlen szolgáltatások központi üzemeltetésben – korszerű, bizton-ságos IT technológia kiajánlása a Takarékszövetkezeti Integráció tagjai számára. A Kisbanki BOSS számlavezető rendszert, valamint a kapcsolódó elektronikus és egyéb szolgáltatásokat központi üzemben használó hitelintézetek mellett – egy-re többen térnek át a saját telephelyen üzemelő egyedi megoldások helyett a Takinfo Kft. központi rendszereinek alkalmazására.

Szerző: Forgácsné

Takács Szilvia, a Takinfo Kft.

értékesítési te-rület vezetője

Minden egy helyen! Szolgáltató, ahogy Ön szeretné!

AZ INFORMATIKA és az üzleti igé-nyek gyors fejlődése, valamint a PSZÁF szigorodó követelményei egyre nagyobb nyomást jelentenek a takarékszövetkezetek, hitelintéze-tek informatikai rendszereire nézve. A helyi üzemeltetésnél a közpon-ti, integrált megoldás üzembizton-sága és a rendelkezésre állás szintje lényegesen magasabb. Utóbbi irá-nyába mutat a Takarékszövetkezeti Integráció erősítésének stratégiája is. Arohamos tempóban fejlődő banki üzletágban a folyamatos korszerű-sítés, az ügyfelek számára nyújtott szolgáltatások színvonalának eme-lése elengedhetetlen. A színvona-las, ügyfélközpontú banki szolgál-tatás pedig elképzelhetetlen olyan integrált informatikai rendszer nél-kül, amely támogatja és kiszolgálja a kereskedelmi banki tevékenységet Az Integráció közös intézmény-védelmi alapja, az OTIVA, valamint központi bankja, a TakarékBank Zrt. tulajdonában lévő Takinfo Kft. 1994-es alapítása óta a Takarékszövetke-zeti Integráció, vezetőinformatikai szolgáltatójává vált. A Társaság ala-pításának akkori és jelenlegi célja, hogy a Takarékszövetkezeti Integrá-ció tagjai számára korszerű és egy-séges informatikai hátteret bizto-sítson. Szakembereink az elmúlt 18 év során szerzett tapasztalatai ban-ki rendszerek üzemeltetése terén lehetővé teszik a cég számára az új

szolgáltatások kialakítását és meg-valósítását. Szolgáltatásaink immár az Integráció egésze számára elér-hetőek. Munkatársaink tudásának és felkészültségének, valamint a ki-magasló műszaki színvonalú infra-strukturális háttérnek köszönhetően cégünk nemcsak az ügyfélkiszolgá-lásra fordít kitüntetett figyelmet, ha-nem a folyamatos fejlesztésre is. Ha az ügyfeleink – hitelintézetek /ta-karékszövetkezetek – számosságát nézzük, a jelenlegi 105 tag több mint a felénél a Takinfo végzi a számlave-zető rendszerek IT-üzemeltetési fel-adatait, ha viszont a mérlegfőösszeg alapján vizsgáljuk, akkor a Társasá-gunk az üzemeltetés tekintetében 70%-ospiacirészesedésselbír. A Takinfo Kft. továbbra is elsődle-ges küldetésének tekinti a hitelinté-zetek számára kifejlesztett szolgálta-tások, illetve rendszerek biztonságos, költséghatékony és technológiai szempontból is naprakész működ-tetését. Szolgáltatásaink kialakításakor fon-tos szempont a számlavezető rend-szer típusától független működés le-hetősége, aminek létjogosultságát az igénybevevő hitelintézetek számá-nak folyamatos bővülése igazolja visz-sza. A Takinfo Kft. szolgáltatási port-fóliója évről évre bővül, figyelembe véve az ügyfelek igényeit a törvényi előírásokat és a piaci trendek alaku-lását. A Takarékszövetkezeti Integrá-

ció tagjainak vállalatunkkal kialakult kapcsolata több mint 18 éves múltra tekint vissza. Együttműködésünk so-rán számos szolgáltatás a kezdetek-től fogva kizárólag a Takinfo Kft. köz-reműködésével volt elérhető. Ilyen terület a mai napig pl. a GIRO kap-csolat és a Bankkártya rendszer üze-meltetése, valamint számos hitelin-tézetnél a KHR alkalmazás A Takinfo Kft. legfőbb profilja a hi-telintézeti számlavezető rendszerek és a kapcsolódó elektronikus csator-

Forgácsné Takács Szilvia



nák központi üzemeltetése. Ebben az üzleti szegmensben – ahogyan már a bevezető részben is említet-tük – kiemelkedő piaci részesedéssel rendelkezünk, és az előző évi adatok-hoz képest is folyamatos növeke-dés látható. Legfőbb célunk, hogy az eddig saját telephelyen üzemel-tető hitelintézetek minél szélesebb körben válasszák a Takinfo Kft. köz-ponti szolgáltatásait, függetlenül attól, hogy éppen EuroBank vagy MoonSol rendszert használnak. Az Integráció piacán a központi üzemeltetési szolgáltatás vonatko-

zásában az előző években belépő konkurens piaci szolgáltatók meg-jelenése ellenére a Takinfo irányá-ba mozdultak el az eddig saját telep-helyen üzemelő EuroBank rendszert használó hitelintézetek. Erre jó pél-da a Szatymaz és Vidéke Takarékszö-vetkezet, a Borotai Takarékszövet-kezet vagy a Felsőzsolca és Vidéke Takarékszövetkezet, akik a Takinfo komplexajánlatátelfogadvatértekát a központi üzemeltetésre. (Lásd külön cikk Alakszainé dr. Oláh Anna-mária elnök-ügyvezető hozzászólá-sa). Megállapítható, hogy azok a hi-telintézetek, akik jelenleg még nem a Takinfo Kft.-nél üzemeltettek, azok jellemzően még mindig saját telep-helyen oldják meg a számlavezető rendszer (PDC) üzemeltetését. Személyes tapasztalataink alap-ján elmondható, hogy a helyi üze-meltetést többnyire egy rendszer-gazda végzi, így a napi 24 órában

való rendelkezésre állás többnyire nem megoldható, illetve kockáza-tos. A kritikus rendszerek tartaléko-lására vonatkozó törvényi előírások betartása is nehezebb a helyi meg-oldásoknál. Pontosan ennek a koc-kázatnak csökkentésére is ajánljuk a központi üzem bevezetését. Mint korábban már több fórumon is beszámoltunk róla, a Takinfonál két katasztrófatűrő, földrajzilag elkülö-nült telephelyeken levő, korszerű technológiai megoldásokkal felépí-tettadatközpont,ésheti7x24órásrendszermérnöki felügyelet gon-

doskodik a magas szin-tű üzem és adatbizton-ságról. A telephelyek közötti, hardverszintű adattükrözés minden helyzetben biztosítja az adatok gyors elérhe-tőségét. Vészhelyzet-ben csak a legutolsó tranzakciót kell pótolni, szemben a helyi meg-oldásoknál ahol általá-ban napi egy mentés történik, így az egész napot újra fel kell dol-gozni.

A számlavezető rendszerek köz-ponti ü ze meltetésén kívül a Tak info szolgáltatási portfoliójának egyik

„törzstagja” a Központi kivonat nyom-tatás, melyet jelenleg 61 hitelintézet vesz igénybe, napról-napra, hónap-ról-hónapra, immár 10 éve. Ezen szolgáltatásunkat most egy kicsit részletesebben bemutatjuk, hogy azon hitelintézetek, akik még jelenleg nem csatlakoztak e megol-dáshoz, megismerjék a szolgáltatás-ban rejlő kedvezményeket, megta-karítási lehetőségeket. Amikor központi kivonat nyom-tatásról beszélünk, sokkal többről van szó, mint egyszerű, tömeges levélgyártásról. Legutóbbi statiszti-kánk szerint, egy átlagos hónapban 760.000, éves szinten 9.120.000 da-rab küldemény előállítását végez-zük el. Ez a megoldás a bizalomról szól, ésegybiztonságotnyújtó,komplex

szolgáltatást jelent a hitelintézetek számára. A Takinfo Kft. a Takarék-szövetkezeti Integráció vezető in-formatikai szolgáltatójaként szigorú adatbiztonsági feltételek mentén ki-dolgozta az ügyfélkivonatok – havi, napi, vállalkozói, értékpapírszám-la – kivonatok – és egyéb küldemé-nyek – év végi hitel egyenlegközlők, KHR, stb. – központi nyomtatásá-hoz szükséges adatfeldolgozási és optimalizált nyomtatási folyamata-it. Megoldásunk, a tömeges előállí-tásból adódó – és a hitelintézetek számára maradéktalanul átadott – árelőny mellett, amelynek pozitív eredménye az első hónaptól realizál-ható, az adatbiztonsági oldalról fel-merülő, összes megfelelési kérdés-re biztonságos választ ad, egyúttal a magasabb biztonsági szint garan-ciája. A központi nyomtatás, boríté-kolás által a kirendeltségi dolgozók tehermentesítése, mint „járulékos” előny jelenik meg, kiegészítve a he-lyi nyomtatóknál szebb nyomatkép-pel, aminek végeredménye a nyom-dai minőségű számlakép. Összegezve, a rendszer független Központi kivonat nyomtatás meg-oldás – BOSS, EuroBank, MoonSol

– a rendszereket akár helyi üzemel-tetésben is használó hitelintézetek számára is elérhető szolgáltatás. Fontosnak tartjuk megemlíteni, hogy 2012-ben a Takinfonál két fon-tos informatikai projekt fejeződött be: az egyik új KHR9-es szabvány bevezetése, a másik a napi többszöri GIRO küldés-fogadás rendszerének (IG2) implementálása és üzemelteté-se. Mindkét esemény a teljes Integrá-ciós hitelintézeti kört érintette, a fej-lesztésben és az üzemeltetésben a Takinfo Kft. kiemelkedő piaci része-sedéssel rendelkezik A 2011. év végén elindított keres-kedelmi, értékesítési tevékenység 2012-ben meghozta a kitűzött ered-ményeket. A megrendelések vissza-igazolásaiból jól látható, hogy sike-resek voltak a beszállítókkal történt stratégiai megbeszélések, és jelen-tős árelőnyt tudtunk biztosítani ügy-feleinknek.


Takinfo hírei

2012-ben sikerült a Takinfo Kft.-nek elérni azt, hogy a partner hi-telintézetek bármilyen informati-kai eszköz beszerzése előtt ajánlatot kérjenek tőlünk. Ennek köszönhető-en az integrációs hitelintézetek ré-szére közel 100 M Ft értékben érté-kesítettünk informatikai eszközöket. Bízunk benne, hogy a jövőben mi-nél több hitelintézet ismeri meg a Takinfo Kft. által nyújtott kedvező be-szerzési lehetőségeket, és további megtakarításokkal járulhatunk hoz-zá ügyfeleink eredményességéhez. 2012. évről összességében el-mondható, hogy a szektor más szolgáltatóival folytatott piaci ver-seny tovább erősödött. Ezen kö-rülmények ismeretében nagyon fontos, hogy sikerült új, a hitelin-

tézeti ügyfeleink pozícióit erősítő megoldásokkal bővítenünk szol-gáltatási portfóliónkat. Az elmúlt évek sikeres Szakmai napjain tartott bemutatóinkon ezekkel az újítá-sokkal is megismerkedhettek ügy-feleink. Ilyen új szolgáltatás pl. a Desktop virtualizáció, az Értéknö-velt bankszámlakivonat közpon-ti előállítása,Hatósági megkeresé-sek (HAME), Logelemzés. Ezek a termékek már a bevezetést köve-tő időszakban is hozzájárultak az üzleti, partneri kapcsolataink bő-vüléséhez. A Takinfo Kft. biztos pénzügyi háttérrel rendelkező, zárt piacon működő társaság. A konkurens IT szolgáltatókkal ellentétben, gaz-dálkodása transzparens, az ügyfelek

TAKARÉKSZÖVETKEZETÜNK 2003 óta – a rendszer elindulásától – az EuroBank banküzemi szoftvercsa-lád alkalmazója. Ez év elejéig saját, a Központunkban, Felsőzsolcán el-helyezett szerverek működtetésé-vel láttuk el a szoftver üzemeltetését. Szervereink működését volt alkal-munk nem csupán „békeidőben”, hanem katasztrófa helyzetben is ki-próbálni: a 2010. évi nagy árvíz ide-jén – mint arra kedves kollégáim bi-zonyára emlékeznek – a banküzemi adatokat és szoftvert tároló szervert saját kezűleg kellett kimentenem a derékig vízben álló épületből. Azon túl, hogy nagy élményekben volt ré-szem ennek sikere miatt, megfogad-tam, hogy az első adandó alkalommal egy ettől biztonságosabb működési módot választunk. A döntés ideje tavaly évvége volt, amikor a szerverpark fizikai elhaszná-lódása miatt a további beruházásról kellett döntést hoznunk. Alaposan elemeztük a beruházás megtérülé-sét és arra jutottunk, hogy mind gaz-daságossági, mind biztonsági szem-

EUROBANK központi üzemeltetés – a TAKINFO szolgáltatásával

pontból kedvezőbb, ha a Takinfo komplexajánlatát–teljeskommu-nikációs hálózat, EuroBank számla-vezető rendszer központi üzemel-tetése, VPN, hozzáférés kontroll – a budapesti szerverközpontban tör-ténő üzemeltetésre elfogadjuk. A megmaradó szervereink a levelezé-si, jogosultság kezelési és dokumen-tumkezelési feladatokra éppen ele-gendőek. A döntést követően 2 hónapon be-lül megvalósult a teljes átállás, mind a kommunikációs, mind a számlave-zető rendszer tekintetében, melynek előkészítése ugyan odafigyelést igé-nyelt mindhárom részről (takarékszö-vetkezet, Takinfo, TAK-INVEST), ám informatikus munkatársaim meg-könnyebbült arcát látva biztos va-gyok abban, hogy az eredmény egyértelműen pozitív lett. Az ön-álló üzemeltetés után ugyan nehéz volt megszokni az alkalmazkodást a „közös” szabályokhoz, ám a biztonsá-gi, minőségi különbségek, valamint a felszabaduló élőmunka erőforrása-ink kárpótolnak ezért bennünket.

A Sajó vízszintje most is igen ma-gas, hasonlóan a 2010. évihez – az itt élők félnek, ismét jön az árvíz. Én

– bár az árvíznek még a gondolatá-tól is irtózom – abban biztos vagyok, hogy e tekintetben nyugodtabban várhatom a tavaszt.

Alakszainé dr. Oláh Annamária elnök-ügyvezető

Felsőzsolca és Vidéke Takarékszövetkezet

számára átlátható. Költségcentrum működési modelljéből adódóan pe-dig nem a nyereségesség, hanem a minél hatékonyabb működés a tu-lajdonosi elvárás. A központi üzemeltetést ösztön-zi az Integráció stratégiája is, amely szerint a hatékony és versenyképes működéshez hosszú távon egysé-gesített informatikai rendszerekre van szüksége a szektornak. Természetesen ezek még a jövő tervei, de a Takinfo Kft. már a jelen-ben is törekszik az integrációs célok támogatására. Társaságunk meg-kezdte a felkészülést arra vonatko-zóan, hogy a Takarékszövetkezeti Integráció teljes informatikai port-fólióját lefedve, képes legyen kiszol-gálni a hitelintézeti igényeket.

Alakszainé dr. Oláh

Annamária


Integráció

EZEK közül a két legjelentősebb a hálózatszerű működés kialakítása, másrészről a szolgáltatási színvonal egységesítése, melyek nélkül a szö-vetkezeti szektor nem lesz képes je-lentős mértékben növelni piaci része-sedését. Emellett a leírtak alapján a hazai szövetkezeti hitelintézetek ese-tében is igazolva látjuk a RABOBANK kutatóinak a szektor és szereplőinek gazdasági kiegyenlítő erejét bemu-tató elemzését1, ami a takarékszövet-kezetek szerepének újragondolását, aktivitásuk, részesedésük növelésé-nek igényét fogalmazza meg.

1. Tények (A szövetkezés jelentősége ma)Napjainkban a szövetkezeti mozga-lomban világszerte 1 milliárd tagot tartanak nyilván2, becslések szerint a szövetkezetek közel 3 milliárd em-ber megélhetését biztosítják és meg-határozó szerepet töltenek be a helyi közösségek gazdasági és társadalmi életében. A szövetkezetek világszerte 100 millió munkahelyet teremtettek, 20 százalékkal többet, mint a multi-nacionális társaságok. A közelmúlt-ban végzett felmérések alapján az Egyesült Királyságban megközelítő-

leg 10, Argentínában 9, Kínában 180, Indiában 236 millió szövetkezeti tagot tartanak nyilván, Kenyában minden ötödik, az Egyesült Államokban és Németországban minden negyedik, Kanadában és Norvégiában minden harmadik lakos valamely szövetke-zet tagja, Finnországban a háztartá-sok62%-akötődikaszövetkezethez. A szövetkezés klasszikus formái mellett az eltérő kultúrájú és tradí-ciójú társadalmakban a mindennapi tevékenységekben is igen változatos formákban jelenik meg, működnek szövetkezetei formában egészség-ügyi és szociális intézmények, te-metkezési vállalkozások, iskolák, közszolgáltatók, autókölcsönzők, szállítmányozók, sportolók és zene-karok. A szövetkezetek agrárgazdasági súlyát jól tükrözi, hogy például Bra-zíliában e szervezetek adják a mező-gazdasági GDP 40 százalékát, a finn szövetkezeti csoportok a Pellervo-n belül a hústermelés 74, a tejtermékek 96, a tojástermelés 50, az erdőgazdál-kodás 34 százalékát, a kanadai juhar cukor szövetkezetek állították elő a világ termelésének 35 százalékát. Ke-nyában a kávé piac 70, a tejtermékek

76, a pyrethrum (aranyvirág) 90 és a gyapot 95 százaléka az övék, Koreá-ban a mezőgazdasági szövetkezetek-nek több mint 2 millió farmer tagja (afarmerek90%-a),11milliárdUSDösszkibocsátással, a koreai halásza-tiszövetkezetek71%piacirészese-déssel bírnak. Új-Zélandon a tejter-mékekpiacábólésexportjából95százalékkal részesednek, a húspiac ésaműtrágyapiacegyaránt70%-át,afűszerpiac62%-átadják.Nor-végiában a tejszövetkezetek a tej-termékek99%-átadják;ahalászatiszövetkezeteka teljesnorvégex-port8,7%-átképviselik,azerdésze-tiszövetkezetekafűrészáru76%-átállítják elő. Lengyelországban a tej-szövetkezetekatejtermékek75%-átállítják elő, Franciaországban tíz far-merből 9 tagja mezőgazdasági szö-vetkezetnek, Japánban a farmerek több mint 90 százaléka szövetkeze-ti tag. Néhány hitelintézeti példa: Bolí-viában 2002-ben a Coope rativa de Ahorro y Crédito „Jesús Nazareno” Ltda.kezelteamegtakarítások25%-át,Finnországban a pénzintézeti megta-karítások egyharmadát kezelik, Cipru-son a szövetkezeti mozgalom a banki

Magyar szövetkezeti hitelintézetek szerepe az agrárfinanszírozásban

A szövetkezeti hitelintézetek 160 éve vannak jelen Magyarországon, az 1950-es évek elején végrehajtott állami felszámolásukat követően újraélesztett takarék-szövetkezetek is már közel 60 éve bizonyítják életképességüket, de a hazai gaz-daságot a válság kirobbanása óta jellemző alulfinanszírozottság új feladatok elé állítja őket. Az írás a szövetkezeti hitelintézetek agrárfinanszírozással összefüggő kérdéseit vizsgálja és arra igyekszik rámutatni, hogy egyrészről hagyományaik-nál, lehetőségeiknél és sajátosságaiknál fogva kifejezetten alkalmasak a magyar agrárium finanszírozására, másrészről ennek érdekében meg kell szüntetni az akadályokat, amik gátolják szerepvállalásukat e területen.

Szerző: Moizs Attila

Takarékszövetkezet, mezőgazdaság, szövetkezeti hálózat, agrárhitel

1 Rabobank Nederland Economic Research Department (2008): Countervailing power of cooperative banks Nem közzétett dokumentum2 A fejezetben szereplő adatok különböző forrásokból kerültek összegyűjtésre 2007-től, beleértve a Nemzetközi Szövetkezeti Szövetség statisztikai adatlapjait, a szövetkezeti szervezetek közzétett adatait, a szövetkezetek és kormányzati statisztikai hivatalok által készített kimutatásokat, illetve az ICA http://ica.coop/en/whats-co-op/co-operative-facts-figures oldalát.


Integráció

szolgáltatásokpiacának30%-átural-ja, Franciaországban a szövetkezeti bankok kezelik az összes megtakarí-tás60%-át,Kenyábanahazaimeg-takarításokésbetétek31%-átadják. A szövetkezeti bankok jelentős erőt képviselnek az európai bankrendszer-ben. Mintegy 140 millió ügyfelükkel a szövetkezeti bankok minden ötö-dik európai polgárral kapcsolatban állnak. Európa szerte 4.500 szövetke-zeti bank működik, 60.000 szövetke-zettelésegyüttesen20%piacirésze-sedéssel. A szövetkezeti hitelintézeti szektor egyben nagy foglalkoztató, több mint 720 000 alkalmazottal3.

2. A szövetkezeti hitelintézetek és az agrárium fejlődésének kapcsolataiAXIX.századbanEurópaszerteazzala céllal jöttek létre szövetkezeti hitel-intézetek, hogy önsegélyező módon betöltsék a rurális területeken mu-tatkozó finanszírozási űrt. A bankok elsősorban a városokban tevékeny-kedtek, ahol dinamikusan fejlődött az ipar, koncentráltan nagy össze-gű tőke kihelyezésére volt lehető-ség, ráadásul ezeken a területeken jóval több információ állt rendelke-zésre, ami csökkentette a kihelyezé-sek kockázatát. Ahhoz, hogy a vidék, ezen belül főként a mezőgazdasá-gi termelők a fejlődéshez szüksé-ges tőkéhez jussanak szövetkeztek, mely szövetkezetek pénzintézetek-ké fejlődtek. A Schulze-Delitzsch féle szövetke-zetek – amelyek a német városi kis-iparosokat tömörítették – létrejötté-vel párhuzamosan Friedrich Wilhelm Raiffeisen a német falvak lakosságá-nak szövetkezését kezdte megszer-vezni4. Az agráriumban uralkodó vál-ság-állapotot látva egyesületet (1947) és segélyegyletet (Flammersfeld, 1849) alapított, amelyek jótékonysá-gi célzattal, az uzsora kiküszöbölésé-re biztosítottak mezőgazdasági alap-anyagokat a gazdáknak. Raiffeisen az első önsegély elvén alapuló hitelszö-vetkezetet 1862-ben Annhausenben alapította. Ez a szervezet elsősorban olyan kis falusi közösségekre épült, Folytatás a 26. oldalon3 Oliver Wyman (2008): Co-opoerative Bank: Customer Champion http://www.oliverwyman.com/4147.htm4 A fejezetben lévő történeti feldolgozás Dr. Majoros Anna (1985): A takarékszövetkezetek története SZÖVOSZ Oktatási – és Továbbképzési központja, Budapest munkája felhasználásával történt

amelyek tagjai egymás bizalmát él-vezték, azaz a személyegyesítő jel-leg volt domináns. Raiffeisen is meg-szervezte szövetkezetei szövetségét (1877) felismerve az együttműködés előnyeit. OlaszországbanaXIX.századvé-gén a Raiffeisen-féle szervezetekhez hasonló takarékpénztárak alakultak ki, ezek a vidéki embereket és a kéz-műveseket tömörítették, majd ezzel egy időben (1896) – szintén Raiffei-sen elveit alapul véve – jött létre az első holland szövetkezeti bank, majd két évvel később a szövetkezeti hi-telintézetek központi intézménye-ként került megalapításra a holland Raiffeisen Bank és a Gazdaságok Hi-telbankja. Quebec mellett 1901-ben hozta létre Alphonse Desjardins az első ka-nadai hitelszövetkezetet, a gazdasági válság okozta általános elszegénye-dés alternatívájaként, az uzsora ki-váltására. Desjardins olyan mozgal-mat szervezett, amely minden falusi számára helyben kívánta elérhetővé tenni a termeléshez szükséges forrá-sokat, ennek eredménye volt a népi pénztárak (Caisses Populaires) háló-zatának kialakulása. A hitelszövetkezetek szervezésé-benaXIX.századközepétőlvégzettúttörő munkának köszönhetően a fej-lett demokráciákban általánosan el-terjedt és a pénzügyi szektoron belül jelentős arányt képviselt ez a hitelin-tézeti forma. Bár történelmük során a diktatúrák folyamatosan korlátozták működésüket, a „szociális gazdaság” gondolatának terjedése új perspek-tívát nyitott a szövetkezeti hitelinté-zetek számára is. A magyar mezőgazdasági szövet-kezetek kibontakozása évtizedek-kel a szövetkezeti hitelintézetek lét-rejöttét követően kezdődött meg. A mozgalom – amely a nemzetkö-zi agrárválság elmélyülése nyomán 1880-tól szélesedett ki – vezéralakja, Károlyi Sándor volt, aki a nagybirto-kosok és a parasztság érekeit egysé-ges agrárkoncepcióba tudta tömörí-teni. Kibontakozásának lökést adott a Budapesten 1885-ben rendezett

nemzetközi kongresszus, ahol Káro-lyi kifejtette a szövetkezésről alkotott nézeteit és sürgette a mezőgazda-ságban uralkodó általános tőkehiány megoldását. Érvelése eredményekép-pen sikerült felsorakoztatnia maga mögé mezőgazdasági, illetve pénz-ügyi szakembereket és 1896-ban el-nökletével megalakult a Magyar Gaz-daszövetség, amely programjában a hitelek biztosítását, közteherviselés megreformálását és az oktatás szük-ségességét hirdette. A mezőgazda-sági hitelek széles körű biztosítása érdekében a már működő hitelszö-vetkezetek mintájára 1886-ban meg-alakult az országos hatáskörűvé vált Pestmegyei Hitelszövetkezet, 1894-re Pest megyében 80, országszerte 752 hitelszövetkezet működött mint-egy háromszázezer taggal. A második világháború több szem-pontból is kedvezőtlen fordulópon-tot jelentett a hitelszövetkezetek fej-lődésében. A személyi állomány és az infrastruktúra jelentős részét elpusz-tította, a határrendezés nyomán a szövetkezetek száma 4087-re, a tag-létszám 1.591.613 főre, ezen belül a hitelszövetkezetek száma 943-ra, lét-száma 548.832 főre csökkent. Noha 1948-ig 3860 új szövetkezet (ebből 26 hitelszövetkezet) is alakult, ezek azelszenvedetthiperinflációmiattműködésképtelenné váltak. A gazda-sági gondoknál azonban hosszú tá-von jóval nagyobb kárt szenvedett el a szövetkezeti mozgalom. Az új dik-tatúra ideológiájával nem fért össze a magán-tulajdonon alapuló szövet-kezeti autonómia és a szövetkezeti önkormányzás, a hitelszövetkezetek, főként taglétszámuk által túlzottan nagy súlyt képviseltek ahhoz, hogy az állam a gazdasági és társadalmi szerkezet direkt állami eszközökkel történő átalakításánál figyelmen kí-vül hagyja, a hitelszövetkezetek felet-ti teljes kontroll hiánya rontotta volna a gazdasági átszervezés hatásfokát. Időközben megszületett Alkotmá-nyunk elismerte ugyan a szövetke-zeti tulajdont, de egyértelművé tet-te azt is, hogy a végrehajtó hatalom


Integráció

kezében céljai elérésének egyik leg-hatásosabb eszköze az állami bank-rendszer lesz. A szövetkezeti hitelin-tézetek felszámolásának folyamata 1952-ben ért véget, mikor az Orszá-gos Takarékpénztár (OTP) kizáróla-gos jogosítványt kapott a magánsze-mélyek bank-ügyleteinek végzésére, ezért a hitelszövetkezeteknek az OTP részére át kellett adni a természetes személyek ügyleteit, a vállalati ügyle-teket a Mezőgazdasági Szövetkezeti Bank vette át. A felszámolt hitelszö-vetkezetek vagyona a Pénzintézeti Központhoz került, az OSZH székhá-zát az OTP kapta meg. A hitelszövet-kezetek tervszerű felszámolása 1953-ra befejeződött. Hamar világossá vált azonban, hogy az OTP nem képes a betölteni a vidék éltében a hitelszövetkezetek szerepét, a mezőgazdasági termelés kibontakozásához szükség van a he-lyi igényeket kielégítő hitelintézetek-re. A takarékszövetkezetek szervezé-sének lehetőségét és szükségességét elsőként a Minisztertanács a mező-gazdasági szövetkezeti mozgalom fejlesztéséről szóló 1956. évi 1091. számú határozata fogalmazta meg:

„A Minisztertanács annak érdekében, hogy a falusi lakosság, elsősorban a dolgozó parasztság pénzbeli meg-takarításait saját szövetkezeti szerve-zete útján összegyűjthesse és átme-netileg jelentkező hitelszükségleteit a kölcsönös segítés elve alapján köz-vetlenül is kielégíthesse, helyesnek tartja a falusi takarékszövetkezetek létesítésére irányuló kezdeménye-zéseket.” A határozat kihirdetését követő né-hány napon belül megjelent a pénz-ügyminiszter 11/1956. számú rende-lete a falusi takarékszövetkezetekről és nem kellet sokat várni az első taka-rékszövetkezet megalapítására sem (Dunaföldvár, 1956). A takarékszövet-kezetek a fölműves-szövetkezetek já-rási központja (FJK) tagjaként, illetve ellenőrzése alatt működhettek és szi-gorúan a falvakhoz (ld. 23/1959. PM rendelet) kötődtek. A dunaföldvári takarékszövetkezet példáját követ-

ve 1957. végéig további 69 szövet-kezeti hitelintézet alakult meg, 1958-ban már 212, egy évvel később 264 településen alakult önálló takarék-szövetkezet. Miután 1959-ben a jog-szabályi korlátozás megszűnt a taka-rékszövetkezetek kirendeltségeket nyitottak, így folyamatosan növe-kedve 1971-ben 388 takarékszövet-kezet már 1143 kirendeltséget mű-ködtetett, a taglétszám pedig ismét elérte az 1942. évi 800 ezer főt (881 ezer fő, a teljes lakosság 20,6 száza-léka). A rendszerváltozás, a kétszintű bankrendszer újraszervezése (1987) és „a Pénzintézetekről és a pénzin-tézeti tevékenységről szóló 1991. évi LXIX.törvényhatályba-lépésealap-vetően új kihívások elé állította a ta-karékszövetkezeteket. A gazdasági környezet, a piaci feltételek és a sza-bályozás gyökeres változása gyors döntéseket és erőteljesebb érdek-érvényesítést kívánt. Az 1992. évi I. törvény hatályba lé-pésekor (1992. január 20.) az összesen 5%-ospiacirészesedésselrendelkező260 takarékszövetkezet 1752 fiókban nyújtott egyre szélesebb körű szol-gáltatásokat, tagjainak száma elérte az 1.780.000 főt. Bár a takarékszövet-kezetek által kezelt betét- és hitelál-lományok intenzíven növekedtek, a piacgazdaság által teremtett új fel-tételek és a társadalomban a régi er-kölcsi normák helyén támadt űr ha-tását a formálódó fiatal kereskedelmi bankrendszer és ennek részeként a takarékszövetkezetek nem tudták maradéktalanul lekezelni. Nyilvánva-lóvá vált, hogy külön-külön egyre ke-vésbé képesek a versenyhelyzetnek megfelelni, és a nemzetközi gyakor-latnak megfelelően szükséges a fel-adatok egy részének központosítása. Felismerték, hogy a közös termékfej-lesztés, az egységes arculat kialakí-tása, az informatikai beruházások, a tőkeallokáció, a nemzetközi és hazai elszámolási és pénzforgalmi felada-tok bonyolítása, az intézményvéde-lem, az érdekérvényesítés olyan te-vékenységek, amelyek összefogással kisebb költségek mellett és hatéko-


5 Forrás: PSZÁF (2013): https://www.pszaf.hu6 Moizs Attila-Szabó G. Gábor: (2012): A szövetkezeti hitelintézetek Magyarországon. Hitelintézeti Szemle, XI./1. 67-85. pp.

nyabban valósíthatók meg, ezért fel-erősödtek azok az integratív törek-vések, amelynek első eredménye az 1989-ben a takarékszövetkezetek ál-tal létrehozott csúcsbank, a Takarék-bank volt. Az összefogás másik jelen-tős eredménye 1993-ban a 256-ból 246 takarékszövetkezet által aláírt integrációs szerződés megszületé-se, továbbá az 1991-ben létrehozott biztonsági alap (OTBA), majd az in-tegrációs szerződés aláírását köve-tően az Országos Takarékszövetke-zeti Intézményvédelmi Alap (OTIVA) létrehozása volt. A közös szervezetek létrehozása és célok kitűzése ellené-re azonban a folyamatosan változó külső hatásokra eltérően reagáltak a szövetkezetek, a jelenleg is zajló szelekció és polarizálódás eredmé-nyeképpen a takarékszövetkezetek száma 121-re csökkent (hitelszövet-kezet 4 db)5.

3. A hazai szövetkezeti hitelintézetek rendszere6

Magyarországon a szövetkezeti hi-telintézeti rendszer intézményei a következők:lokális szint:1. Takarékszövetkezetek 2. Hitelszövetkezetek(2 átalakult, de az integrációhoz tar-tozó kereskedelmi bank)regionális szint:3. Regionális takarékszövetkezeti szö-vetségek nemzeti szint: 4. Országos szövetségek OTSZ, TÉSZ és kívülállók (szakmai befektetők szövetkezetei és függet-lenek)5. Intézményvédelmi alapokOTIVA, TAKIVA, REPIVA, HBA6. TAKARÉKBANK Zrt. (Központi, kereskedelmi banki és szol-gáltató funkciók – főként az OTSZ tagjainak)

TakarékszövetkezetekA takarékszövetkezet a magyar szö-vetkezeti hitelintézeti rendszer do-mináns megjelenési formája. Jogi-lag független, önálló gazdálkodást és üzletpolitikát folytató hitelinté-


Integráció

Folytatás a 28. oldalon5 Forrás: PSZÁF (2013): https://www.pszaf.hu6 Moizs Attila-Szabó G. Gábor: (2012): A szövetkezeti hitelintézetek Magyarországon. Hitelintézeti Szemle, XI./1. 67-85. pp.

7 Forrás: PSZÁF (2013): https://www.pszaf.hu/bal_menu/jelentesek_statisztikak/statisztikak/hiteladat_bev.html

zetek, a kereskedelmi bankokéval közel azonos jogosítványokkal. El-méletben alapelvei megegyeznek a Szövetkezeti Bankok Nemzetközi Szövetsége által 2008. október 20-án közzétett elvekkel, (nyitott tag-ság és önkéntesség, belső demok-rácián alapuló tagi ellenőrzés, tagi részvétel a gazdálkodásban, önál-lóság és függetlenség, folyamatos oktatás-képzés, szövetkezetek szö-vetkezése, törődés a közösséggel), azonban ezek gyakorlati megvaló-sulása igen változatos és gyakran ellentmondásos képet mutat. Ere-detileg lokális alapon – egy-egy fa-luhoz kötődően – alakultak 1956-tól. A takarékszövetkezetek földrajzi el-különülésüket, kizárólagos működé-si területük sérthetetlenségét az in-tegrációs szerződésben rögzítették. Főbb jellemzői: minimum 200 tag (ebbőllegalább67%természetessze-mély), 1 részjegy értéke legfeljebb 10 ezer forint, egy tag-egy szavazat. Egy tag legfeljebb egy másik tagot képvi-selhet a közgyűlésen. A részjegy ér-tékének alacsony összegben történő limitálása nemrég került a Hpt. szö-vetkezeti hitelintézetekre vonatko-zó fejezetébe megelőzendő, hogy a hagyományos tagság kirekeszthető legyen a részjegy névértékének nö-velésével.

HitelszövetkezetekPolitikai felszámolásukig, 1953-ig nagy múltra visszatekintő, nagy tö-megbázissal rendelkező, Magyaror-szágon széles körben elterjedt ha-gyományos értékrendű, klasszikus szövetkezeti hitelintézetek. Jelen-leg szektoron belüli súlyuk csekély, mérlegfőösszegük a szektor együt-tes mérlegfőösszegének csupán 1-2 százaléka. Leglényegesebb eltérés a takarékszövetkezettől, hogy (a pénz-váltást kivéve) csak saját tagjai szá-mára végezhet szolgáltatást.

Regionális takarékszövetkezeti szö-vetségek Több megyére kiterjedő az országos és helyi szint közötti szerveződések, önálló költségvetéssel és feladatokkal.

Intézményvédelmi alapokA kötelező intézményvédelmi tag-ság 2003-ban – a hitelintézeti törvény módosításával – megszűnt, azonban szövetkezetek közül is többen szor-galmazzák a kötelezés visszaállítá-sát, tekintettel arra, hogy a kívülállók nagy reputációs kockázatot hordoz-nak a szektor egészére nézve. A kö-telezés megszűnésétől függetlenül a szövetkezeti hitelintézetek döntő többsége tagja valamely intézmény-védelmi alapnak. Az egyes alapok az érdekképviseletek mellé szerveződ-tek (OTSZ – OTIVA, TÉSZ – TAKIVA, hi-telszövetkezetek – HBA), vagy éppen a közös intézményvédelmi szerve-zetben jut kifejezésre az együttmű-ködésük (REPIVA).

Központi Bank A Takarékbank Zrt. legnagyobb tu-lajdonosi és üzleti bázisát az OTSZ integráció tagjai adják, de a többi takarékszövetkezet nagy része is tu-lajdonos, illetve üzleti alapon igény-be veszi szolgáltatásait. Például a TÉSZ csoport tagjai 2011-ben kötöt-tek együttműködést a közös bank-kártya és ATM (POS) tevékenységre. A közelmúlt lényeges eseménye az állam közvetett – Magyar Fejleszté-si Bankon részvételével történő – tu-lajdonszerzése, mely új távlatokat nyithat a szövetkezeti hitelintéze-tek stratégiájában, szerepvállalásá-ban, többek között az agrárium fi-nanszírozásában is. Az elmúlt évben kormánybiztos került kinevezésre az-zal a céllal, hogy stratégiát dolgoz-zon ki a szövetkezeti hitelintézetek közvetlen szerepvállalására a nem-zetgazdasági feladatok pénzügyi lebonyolításában. A Takarékbank a legtöbb takarékszövetkezet fő szám-lavezetője és minden üzleti terüle-ten szoros együttműködést folytat-nak. Közös termékfejlesztés, forrás allokáció a megtakarításokon, kon-zorciális hiteleken és devizaügylete-ken keresztül, teljes együttműködés a bankkártya üzletágban, informati-kai területeken, hazai és nemzetkö-zi utalásokban, készpénzellátási te-rületen, stb.

Ezen túlmenően 2008-ban elindí-tott gazdasági együttműködésben (Takarékpont hálózat) az ország kü-lönböző területeiről (jelenleg) 23 ta-karékszövetkezet, ebből 2 bankká alakult takarékszövetkezet és a Taka-rékbank Magyar Takarékszövetkeze-ti Bank Zrt. vesz részt, jogi önállósá-guk megtartása mellett szorososabb, hatékonyabb együttműködési for-mát – közös termékek, arculat, mar-keting – alakítottak ki. Ez együtt-működés az OTSZ körébe tartozó pénzintézetek kb. 20 százalékának részvétele mellett zajlik és további csatlakozókkal megteremtheti egy szektorszinten eredményesebb te-vékenység alapjait.

4. A hazai szövetkezeti hitelintézetek súlyaA szövetkezetek a hazai bankrend-szer 2012. évi 31 500 milliárd forint mérleg-főösszegéből 1724 Mrd Ft (5,5%)eszköz-állománnyalrészesed-tek, az összes bankbetét (14 649 Mrd Ft)10%-át(1471MrdFt)birtokolták.A szövetkezetek által kihelyezett 703 Mrd Ft hitel a bankszektor (17 110 MrdFt)4,1%-avolt.Aszövetkeze-ti szektor 10,5 Mrd Ft adózás előtti eredményt ért el a teljes hitelinté-zeti szektor 105,5 Mrd Ft vesztesé-gével szemben, azonban a banko-kat sújtó eltérő mértékű bankadó nagyarányban torzítja a képet, pl. 2009-ben a szövetkezeti szektor ré-szesedésemindössze3,9%volt.Ata-karékszövetkezetek mintegy 1.800 fiókot tartanak fenn, (ami azt jelen-ti, hogy átlagosan minden máso-dik településen jelen vannak,) közel 11.400 főt foglalkoztatnak, ez a bank-szektorban dolgozó összes munka-vállaló27%-ánakfelelmeg.Átlago-san együttesen 2012-ben 130 Mrd Ft saját tőkével rendelkeztek a takarék-szövetkezetek(aszektor4,2%-a),át-lagos éves tőkemegfelelési mutató-juk16,1%volt7. A 80-as évek végén a szövetkezeti hitelintézetek tagjai-nak száma elérte a 2 millió főt, azon-ban ez a taglétszám napjainkra alig 100 ezer főre csökkent. A szövetke-



Integráció

8 A különböző hálózati szintekről ld Moizs Attila (2009): A takarékszövetkezetek fejlődési irányai. PhD Tanulmányok 8. PTE Állam- és Jogtudományi Karának Doktori Iskolája, Pécs9 Pl.: Moizs Attila (2010): Heterogenesis. PhD Tanulmányok 9. PTE Állam- és Jogtudományi Karának Doktori Iskolája, Pécs

zetihitelintézetek99,94%-banvol-tak magyar tulajdonosok kezében 2012. december 31-én.

5. A hazai szövetkezeti hitelinté-zetek agrárfinanszírozást érintő sajátosságaiA szövetkezeti hitelintézetek egyik jellemzője, hogy működési terüle-tük földrajzilag viszonylag szűk, jól körülhatárolható. Ez egyrészről kiala-kításuk körülményeire, nevezetesen, hogy egy-egy jelentősebb falu lakos-ságából szerveződtek, másrészt az in-tegrációs szerződésben foglalt terüle-ti sérthetetlenségre vezethető vissza. Ennek eredményeképpen koncent-rált ismerettel bírnak működési terü-letükről, ugyanakkor kevésbé állnak rendelkezésükre a területükön kívüli, nemzeti, vagy szupranacionális szin-tű információk. Átlagosan 1 milliárd forintot alig meghaladó saját tőkéjük és 13-14 milliárd forintos átlagos mérlegfő-összegük jelentékenyen befolyásol-ja a kockázatvállalási lehetőségeket, méretében és számosságában korlá-tozza a kiszolgálható ügyfelek körét. Bár szektorszinten jelentős háló-zattal rendelkeznek, azonban nem működnek üzleti hálózatként8, így az egyedi adatok összegzése hamis képet mutatna. Az egyedi szövetke-zetek más-más üzletpolitikával, koc-kázati étvággyal, szakmai felkészült-séggel rendelkeznek, informatikai rendszereik nem hálózatba kötöttek és erre nem is feltétlenül alkalmasak. Az egyes takarékszövetkezetek egymás konkurenciáiként is viselked-nek, mivel közel azonos méretükből, felkészültségükből és termékkörük-ből adódóan azonos ügyfélkört képe-sek megcélozni, korlátozottan tartják tiszteletben a területi elveket, illet-ve részben átfedések vannak a mű-ködési területekben (pl. nagyvárosi fiókok). Ez korlátozza az együttmű-ködést, az információk visszatartása csökkenti a hálózatszerű működést, illetve az ez által elérhető előnyöket. A nem hálózatszerű működés eredményeképpen az ügyfelek kü-

lönböző településeken működtetett telephelyein nem kapnak a kereske-delmi bankok hálózataihoz hasonló kiszolgálást, pl. más takarékszövet-kezet fiókjában nem vehet fel kész-pénzt, nem találja meg ugyanazokat a termékeket, vagy eltérő kondíció-kat talál. A felsorolt tényezők mellett – a hálózati működés és kompenzációs mechanizmusok hiányában – kive-títődnek, illetve rögzülnek az egyes szövetkezetekre jellemző, lokális hát-rányok. Mivel a szövetkezetek pro-duktumai nem aggregálhatók, a he-lyi problémák kivetítődnek az adott ügyfélkörre. Például egy forrássze-gény környezetben működő takarék-szövetkezet az ügyfeleinek kevesebb hitelt tud nyújtani, vagy drágábban tudja a felmerült és teljesíthető hitel-igényt kielégíteni. Az alacsony létszámból adódóan nincs, vagy kevés az adott szakterü-letre – pl. mezőgazdaság – speciali-zálódott szakember. Némiképp szűkebb tevékenységi körrel bírnak, mint az univerzális ke-reskedelmi bankok. Nem jellemző az agrárfinanszírozásban is jelenlé-vő faktoring és a lízing tevékenység. Mindezek a hátrányok azonban az integráció elmélyítésével és kiszélesí-tésével tompíthatók, illetve részben teljesen eltüntethetők. Az együtt-működés szintjeire, illetve alternatív megoldásaira vonatkozó javaslatok-kal több írásban foglalkoztam9, kifej-tését itt mellőzöm. A takarékszövetkezetek életké-pessége, puszta létük azt bizonyítja, hogy a hálózati együttműködés je-lenlegi szintjén is bírnak olyan egye-dülálló értékekkel, mely a bankrend-szerben egyedülálló. Egyik fontos tényező a rendszer viszonylagos zártsága. A helyi meg-takarításokból helyi ügyfélkör szá-mára történik a finanszírozás: hely-ben képződik meg a forrás, amely megteremti a helyi vállalkozások, önkormányzatok hitelezésének (, ezzel a fejlesztésnek ) a lehetőségét, a lakossági hiteligények kielégíté-se a helyi fogyasztás generálásával

a helyi vállalkozásokat támogat-ja, a kamatjövedelem és a haszon helyben marad, felhalmozódik a betéteseknél és a tagságnál, te-hát a lokális közösséget gyarapít-ja. Mivel a rendszer zárt és az ösz-szes gazdasági részvevő egymásra van utalva (a szövetkezeti tag, az al-kalmazott, a megtakarító és a fel-használó ügyfél, a helyi intézmé-nyek és helyi közigazgatás, a család, stb.) miatt kisebb a külső kiszolgál-tatottság, nagyobb az ellenálló ké-pesség a válsághatásokkal szem-ben (antiglobalizációs hatások). Ugyanebből következik a hatékony lokális kontroll (közvetlen és azonna-li információk, gyors közvetett infor-mációk pl. egymással kapcsolatban álló ügyfelektől, helyi sajátosságok ismerete, figyelembe vétele). A forráshoz jutás az igénylők szá-mára nem kizárólag fiskális megíté-lés alapján lehetséges, a szövetkeze-tek sokkal több és mélyebb közvetlen információval rendelkeznek ügyfe-leikről, mint bármely más pénzügyi szervezet, illetve az együttélésből fa-kadó mikrotársadalmi körülmények miatt átlagot meghaladó az adósság-szolgálati hajlandóság (kényszer). Ez fordítva is igaz, a szövetkezet tudja, hogy felelősséggel tartozik az ügy-feléért, hiszen ő is a közösség része. Ez a szövetkezeteknél jelenlévő bi-zalmi tőke.

6. A mezőgazdaság finanszírozá-si sajátosságaiA mezőgazdaság finanszírozását szá-mos olyan sajátosság teszi összetet-té, esetenként bonyolulttá, melyek jelentős szakismeretet igényelnek. Az első ilyen tényező a gazdálko-dók személyének változatossága. A háztáji gazdálkodó, az őstermelő, az egyéni vállalkozó, a családi gazdasá-gok, a gazdasági társaságok, szövet-kezetek, TÉSZ-ek, BÉSZ-ek, egyéb tár-sulások különféle szervezeti formát és lényegesen elérő üzemméretet testesítenek meg, nyilvánvalóan el-térő inputigénnyel és különböző ki-bocsátási volumennel, alkalmazotti létszámmal, megművelt termőterü-


Integráció


let nagysággal, állatállománnyal, esz-közparkkal, bérmunkaigénnyel stb. Ugyanilyen változatos az agrári-umhoz sorolható, illetve azt kiegé-szítő, vagy ahhoz kapcsolódó tevé-kenységek sokszínűsége. Alapvetően más inputigények, piaci kockázatok jelentkeznek a kiskerti és szántóföl-di növénytermesztés, a zöldség- és gyümölcstermesztés, a szőlészet-borászat, az erdőgazdálkodás, a ha-lászat, méhészet, az állattenyésztés, a tejtermelés, a tojástermelés, a me-zőgazdasághoz kötődő feldolgozási tevékenység, mezőgazdasági szolgál-tatások (bérművelés, takarmánykeve-rés, szárítás, malomipar, stb.) széles köre esetében, hogy csak a fontosab-bakat említsük. A különböző földrajzi területen működő agrárvállalkozások eltérő adottságokkal és külső körülmé-nyeknek való kitettséggel bírnak, melyek nem hagyhatók a finanszí-rozás során figyelmen kívül. Legké-zenfekvőbbek ezek közül a talajmi-nőség, mikroklíma, a domborzati és vízrajzi viszonyok, vadkár, fertőzés-veszély, logisztikai adottságok (he-lyi beszerzési, feldolgozási, művel-tetési, értékesítési, szállítmányozási lehetőségek), konkurencia és piaci lehetőségek, munkaerő kínálat, tér-ség besorolása (pl. hátrányos hely-zetű), stb. A vállalkozási formától és a tevé-kenység jellegétől függően a gaz-dálkodók sokféle nyilvántartással (pl. földhasználatra, állatállományra vo-natkozó nyilvántartások, mezei lel-tárak, pincekönyv, vegyszerek, erdő-gazdálkodási terv, MVH regisztráció, tárgyi eszköz leltár, üzemanyag elszá-molás, stb.) rendelkeznek, illetve el-térő számviteli kötelezettséggel ösz-szefüggő beszámolókat készítenek, melyeknek a részletessége, pontos-sága is különböző, A mezőgazdasági tevékenységre jelentős hatással van a mindenkori nemzetközi és hazai agrárpolitika. A hazai agrárpolitika részben illeszke-dik a nemzetközi, így az Európai Unió agrárpolitikájához (pl. kvótarendszer), részben a helyi adottságokra, nem-

zetgazdasági tervre épít. Ezek vál-tozása függvényében időről-időre új irányvonalak jelennek meg, illet-ve eltolódnak a preferenciák a bel-földi-ésexportpiacilehetőségek,afoglalkoztatáspolitika, területi kom-penzációs törekvések, piacvédelem és egyéb nemzetgazdasági szempon-tok szerint, az egyes agrártevékeny-ségek között folyamatosan változik a hangsúly. Ennek a változásnak mozgatója a támogatási, pályázati rendszerek pe-riódusonkénti változása és magyar-országi integrálása is, hiszen ezek alapvetően befolyásolják a beruhá-zási irányokat (pl. különböző inten-zitású fejlesztési támogatások), a ter-melési költségeket (pl. terület alapú támogatás, üzemanyag támogatás), vagy a piaci viszonyokat (tej ár kiegé-szítés). A szektor nagyon jellemző sajá-tossága a volumenek és árak válto-zékonysága. A szántóföldi növény-termesztés, illetve a zöldség- és gyümölcstermesztés számos ténye-zőnek való kitettsége nagymérték-ben eltérő termésátlagokat eredmé-nyez, melyek a határidős tőzsdéken már a termesztési ciklusok alatt át-árazódást eredményeznek. Ezeknek a kultúráknak a termésátlagai ezután szinte az agrárium teljes spektrumá-nak áraiban megjelennek, hiszen ez adja az inputanyagok jelentős ré-szét a malomiparnak, állattenyész-tésnek, konzerviparnak, de a volu-men nagymértékben befolyásolja a mezőgazdasági szolgáltatók (pl. szárítás, nem művi közraktározás) bevételeit is. Az árak szintjét azon-ban a volumen mellett egyéb té-nyezők is befolyásolják, ilyenek pél-dául a kompenzációk, a betakarítás eredményétől független támogatá-sok, az üzemméretből adódó elté-rő fajlagos költségek, az inputok (pl. üzemanyag, vegyszer) árváltozásai, az importárak (pl. szlovákiai tej, len-gyel baromfi), az egyes termékekre hirtelen megnövekvő kereslet (pl. bioetanol előállítás), a devizaárfo-lyamok, a korábban megkötött ter-meltetési szerződések, adott pro-

duktumból az eltérő minőségű áruk aránya (pl. összességében hiába te-rem elégséges mennyiségű búza, ha ebből kevés az étkezési minőség) stb. A külső körülményektől való kitett-ségeken kívül az agráriumon belül többféle és jelentős egyéb függősé-gi viszony is érezteti hatását. Ilyenek a támogatási rendszer változásai, a szerződéses viszonyok (különböző termeltetői, bérhízlalási szerződé-sek), nemzetközi piacok hatásai, kvó-táktól, minőségi sztenderdektől való függés stb. A tevékenységek széles köre, ösz-szetettsége eltérő és változatos fi-nanszírozási igényeket támaszt. Megjelennek ezen belül a klasszi-kus pénzintézeti hiteltermékek, mint a kölcsönök, beruházási, fejlesztési, projekt és forgóeszköz célú hitelke-retek, kölcsönök, napi likviditást se-gítő overdraftok, emellett okmányos meghitelezés,egyébexportfinanszí-rozó ügyletek, a számla faktorálás, forfetírozás, lízing, MVH regisztráci-óhoz kötött támogatások előfinan-szírozása, közraktári hitelek, zálog-hitelek, bankgarancia ügyletek, stb. A pénzintézeti finanszírozás mel-lett a mezőgazdaságban szerepet játszanak más finanszírozó szerve-zetek is. Az idegen tőke részeként megjelennek a szállítói hitelek, ter-meltetői és nem banki finanszírozá-sok, faktorok, különböző kompen-zációs megoldások, halasztott vagy részletfizetések, illetve olyan össze-tett megoldások, ahol a bank nem közvetlenül a termelőt, hanem va-lamely beszállítóját, vagy az integ-rátort finanszírozza és a szállító adja tovább. A különböző hitelezési módok al-kalmazásakor mind a vállalkozónak, mind a hitelezőnek ismernie kell a forrásszerkezetet, a saját tőke és ide-gen tőke arányát, utóbbin belül a hi-telezők összetételét és hitelezői mi-nőségét, a biztosítéki kör elemeit és átfedéseit, a bevételi és hitellejárati összhangot, a kielégítési sorrendet, a megtérülési források felosztási tervét az egyes hitelek tekintetében (adós-


Integráció

Folytatás a 29. oldalrólságszolgálat). Ezek hiányában a hite-lező nem képes a kockázatvállalására vonatkozóan megalapozott döntést hozni, illetve előfordulhat a vállalko-zás túlfinanszírozása, mely az idegen tőke túlzott bevonása miatt (példá-ul az üzemi eredményhez képest túl-ságosan nagy pénzügyi ráfordítások, kamatterhek felhalmozódása) a vállal-kozás fizetésképtelenné válik. Szük-séges a törlesztési periódusok össze-hangolása annak érdekében, hogy az egyes fizetési kötelezettségek olyan mértékben és ütemben jelentkezze-nek, ahogy a törlesztésre fordítható bevételek megképződnek, ami tel-jesen eltér egy tojástermelőnél, egy állattenyésztőnél és egy szántóföldi növénytermesztőnél. A tervezésnél tekintettel kell lenni arra is, hogy a különféle hitelezők felé esedékes rö-vid határidős, periodikus (pl. havi, ne-gyedéves, éves), illetve éven túli köte-lezettségek összeadódnak és ezeket együttesen is kell tudni teljesíteni. A különféle kitettségekre (pl. aszály anövénytermesztésben,aflatoxinkoncentrálódása a tejben) a vállalko-zás által vállalható adósságszolgálat megállapításánál tekintettel kell len-ni, ezekre a nem tervezhető, de lehet-séges esetekre a bevételekből tarta-lékokat kell képezni.

7. Szövetkezeti lehetőségek az ag-rárfinanszírozásbanA magyar szövetkezeti hitelintéze-tek akkor lehetnek sikeresek a hazai agrárfinanszírozásban, ha az előző fejezetekben írt hátrányaikat ered-ményesen kezelik, előnyeikkel él-nek úgy, hogy közben figyelembe veszik a mezőgazdaság finanszíro-zásának fentiekben írt sajátosságait és igényeit. Be kell teljesíteniük azt az örökséget, amely másfél évszá-zada éppen a magyar agrárium fi-nanszírozásának megoldására szü-letett. Ebben kétféle szerepvállalás lehetséges: egyrészről az a termé-szetes szerep, ami a helyi közössé-gi együttélésből fakad és melyet a szövetkezetek jelenleg is betöltenek, másrészről az állami feladatok meg-

oldásából való (delegált) szerepválla-lás, melynek módja, mértéke, minő-sége a kormányzat szándékaitól függ. Jelenleg a természetes szerepvál-lalás, a hagyományos helyi pénzin-tézet-ügyfél kapcsolaton alapuló fi-nanszírozás is lényegesen elmarad a lehetőségektől. A hozzávetőleg 300 és 350 milliárd forint között változó banki mezőgazdasági finanszírozás nem egészen egyötödét adják a szö-vetkezeti hitelintézetek, azonban ez sokszorosan meghaladja a szövetke-zeti szektor teljes hazai banki hitelál-lományban elért 4 százalékos része-sedését. Ezzel együtt azonban – bár növekvő tendenciát mutat – a szövet-kezetek saját hitelportfoliójában még mindig 10 százalék alatti az agárfinan-szírozás aránya, ami azt mutatja, hogy a takarékszövetkezetek messze elma-radnak a lehetőségeiktől. Ennek oka-it az 5. pont alatt kifejtettem, ezek kö-zül több korlátozza a piaci részesedés növelését, hiszen a korlátozott kocká-zatvállalási lehetőségek eleve kizárják a nagyobb ügyfelek finanszírozásának lehetőségét, a szakemberek és szakis-meret hiánya a finanszírozható ügyle-tekkörétkorlátozza(pl.exportfinan-szírozás, akkreditív), csakúgy, mint a viszonylag szűkebb tevékenységi kör (lízing, faktor hiánya). A takarékszövetkezetek a nagy ügyfelek (pl. integrátorok) akvirálása hiányában nem tudnak a nagy ke-reskedelmi bankokéhoz hasonló kedvezményeket érvényesíteni az egymással partner ügyfelek ban-kon belüli átutalásai esetében, így a finanszírozásnál versenyhátrány-ból indulnak. Amennyiben az állam szerepet szán a szövetkezeti szektornak az agárfi-nanszírozásban értelemszerűen fenti-eken túlmenően a szektorral szemben megfogalmazódnak egyéb követel-mények. A szövetkezeteknek valóban hálózatként kell működnie, melyek lé-nyegesebb elemei: egységes agrárfi-nanszírozási termékek kialakítása, kar-bantartása és kötelezettségvállalás a forgalmazásukra, egymás ügyfeleinek kölcsönös kiszolgálása, melynek elő-feltétele egységes informatikai rend-

szer kialakítása. Olyan tőke és forrás allokáció, amely biztosítja a nagyobb ügyfelekkel szembeni kötelezett-ségvállalások lehetőségét, emellett olyan központi agrár-szakmai (kép-ző és tanácsadó) szervezet működ-tetése, amely részt vesz a termékek fejlesztésében, elősegíti az értékesí-tést és kockázati sztenderdeket állít fel a kockázati döntések támogatá-sára. Ezek a megoldások egyúttal ja-vítják növelik a szövetkezeti hitelinté-zetek természetes szerepvállalásának feltételeit is, így összességében meg-nyílik a lehetőség, hogy a szövetke-zeti hitelintézeti szektor néhány éven belül döntő szerepet vállaljon a ma-gyar agrárium finanszírozásában. Forrásmunkák: (1) Rabobank Nederland Economic Research Department (2008): Countervailing power of cooperative banks Nem köz-zétett dokumentum – (2) A fejezetben szereplő adatok különböző forrásokból kerültek összegyűjtésre 2007-től, bele-értve a Nemzetközi Szövetkezeti Szö-vetség statisztikai adatlapjait, a szövet-kezeti szervezetek közzétett adatait, a szövetkezetek és kormányzati statiszti-kai hivatalok által készített kimutatá-sokat, illetve az ICA http://ica.coop/en/whats-co-op/co-operative-facts-figures oldalát – (3) Oliver Wyman (2008): Co-opoerative Bank: Customer Champion http://www.oliverwyman.com/4147.htm – (4) A fejezetben lévő történeti fel-dolgozás Dr. Majoros Anna (1985): A ta-karékszövetkezetek története. SZÖVOSZ Oktatási – és Továbbképzési központ-ja, Budapest – (5) Forrás: PSZÁF (2013): https://www.pszaf.hu – (6) Moizs Attila-Szabó G. Gábor: (2012): A szövetkeze-ti hitelintézetek Magyarországon. Hi-telintézeti Szemle, XI./1. 67-85. pp. – (7) Forrás: PSZÁF (2013): https://www.pszaf.hu/bal_menu/jelentesek_statisztikak/statisztikak/hiteladat_bev.html – (8) A különböző hálózati szintekről ld Moizs Attila (2009): A takarékszövetkezetek fejlődési irányai.PhD Tanulmányok 8. PTE Állam- és Jogtudományi Karának Doktori Iskolája, Pécs – (9) Moizs Atti-la (2010): Heterogenesis. PhD Tanul-mányok 9. PTE Állam- és Jogtudomá-nyi Karának Doktori Iskolája, Pécs


Integráció

– Mikor és hogyan kezdődött a tevékenység? – 2000-ben magántulajdonban lévő vállalkozásként alakult meg a faktoring tevékenységre szakoso-dottNext-FaktorZártkörűRész-vénytársaság. 2007 decemberében aTakarékBankmegvásároltaaNext-Faktor24%-át.A76%tulajdonihá-nyadot pedig egy német pénzügyi vállalkozás, a VR Factorem szerezte meg. A VR Factorem egy nagyon je-lentős szereplő a német piacon, köz-vetve a DZ Bank tulajdonában áll. 2008-ban kötöttünk együttműkö-dési megállapodást a takarékokkal. Ilyen felállással működtünk egészen 2012-ig, majd 2012 februárjában döntött úgy a TakarékBank, hogy 100%-ostulajdontkívánszerezniaNext-FaktorZrt.-ben.Akivásárlás-sal egyidejűleg a társaság nevét is megváltoztattuk Takarék Faktor-ház Zrt.-re, mert ezzel is jelezni kí-vántukimmáron100%-oskötődé-sünket az integrációhoz. Pénzügyi szolgáltatóként pénz-ügyi vállalkozás vagyunk, a PSZÁF felügyelete alá tartozunk az alakulás óta. A Takarék Faktorház a Faktor-ing Szövetség tagja, már a jogelőd idején dolgoztunk benne. Figye-lemmel kísérjük azokat a jogszabá-lyokat, amelyek befolyásolhatják a

Faktoring 1x1A faktoringgal viszonylag gyorsan pénzhez lehet juttatni egy arra alkalmas vál-lalkozást. Korábban számos, magántulajdonban lévő pénzügyi vállalkozás fog-lalkozott ezzel a pénzügyi szolgáltatással. Mára, a piac átrendeződésének kö-vetkeztében a szolgáltatást ajánló vállalkozások száma csökkent, ugyanakkor gazdaságilag stabilabbá váltak egy-egy bank védőszárnya alatt. A bankok fon-tosnak tartják, hogy a hagyományos rövidlejáratú finanszírozás mellett vagy bi-zonyos esetekben ahelyett ajánlják partnereiknek ezt a típusú finanszírozási szol-gáltatást is. 2009 augusztusában már volt egy rövid tudósításunk a Next-Faktor Zrt.-ről, most egy átfogó képet próbáltunk kialakítani a jogutód Takarék Faktor-ház Zrt.-ről és fő tevékenységéről.

Szerző: Csépány

György

Bemutatjuk a Takarék Faktorház Zrt.-t – Interjú Rédei Gabriellával, a Takarék Faktorház vezérigazgatójával


működésünket. Igyekszünk annak a kialakításában tevőlegesen is részt venni, ezáltal naprakész és megbíz-ható piaci ismeretünk van az egész faktoring üzletágról.

– Mi indokolta a 100%-os tulaj-donszerzést, illetve miért volt szükség egy ilyen pénzügyi vál-lalkozásnak az Integrációba való bevonására?

– A100%tulajdoniaránymeg-szerzésének alapvetően két oka volt. Az egyik oka az volt, hogy Next-Faktorvezetésében2007dec-embere óta intenzíven részvett a TakarékBank vezetéséből Szabó Le-vente vezérigazgató-helyettes. Vele és az általa felügyelt szakterülethez tartozó kollégákkal jó munkakap-csolat alakult ki.

Rédei Gabriella


Integráció

Folytatás a 31. oldalról Már akkor nyilvánvalóvá vált, hogy az általunk nyújtott szolgál-tatás komplementer termék lehet a vállalkozásoknak nyújtott banki funkciókhoz. A bankok által nyúj-tott rövidlejáratú hitelezési lehe-tőségeket egészíti ki olyan esetek-ben, amikor a banki finanszírozás már kockázati megfontolások mi-att nem működik. A tulajdonrész szerzésben sze-repet játszott az is, hogy maga a TakarékBank is tulajdonosi cseré-re készült, így kézenfekvőnek tűnt, hogy a jórészt magyar működési körhöz igazodóan a tulajdon is ma-gyar kézbe kerüljön. A 2012 márciu-sában megtörtént adásvétel óta tar-tozunk100%-banaTakarékBankonkeresztül az Integrációhoz.

A TakarékBankot az együttmű-ködésünk kezdetétől az inspirálta, hogy az Integrációba tartozó taka-rékok szélesebb spektrumú kínálat-tal jelenhessenek meg a vállalkozá-sok előtt. A választék esetünkben éppen egy faktorálási tevékenység-gel bővült. Ma is kiemelkedően fontos fel-adatunknak tartjuk, hogy szaksze-rű, magas színvonalú szolgáltatást nyújtsuk a takarékok ügyfeleinek. Többször szembesültünk a takaré-kok korábbi, faktoringhoz köthe-tő, negatív tapasztalatai miatt ki-

sebb „ellenállással”. Bízom benne, hogy felkészültségünkkel, az ügy-felek ebből következő elégedettsé-gével és a megfelelően kialakított adminisztrációs rendszerük felmu-tatásával ezeket a rossz érzéseket el tudjuk oszlatni.

– Mi a faktoring, faktorálás lénye ge? – A faktorálás lényegében tranz-akció finanszírozást jelent. A szol-gáltatást nyújtó, áruszállítást teljesí-tő vállalkozások számára bizonyára az egyik leggyorsabban hozzáfér-hető finanszírozási forma. Tekintet-tel arra, hogy a faktorszolgáltatás eszközalapú biztosítékok nélkül is elérhető, ezért mi az ügylet kocká-zatát is más mércével mérjük. Ná-lunk elsősorban a kötelezett, azaz a vevő pénzügyi, gazdasági stabili-tása játszik döntő szerepet az ügy-let értelmezése mellett. A mi kockázatelemzésünk magá-nak a faktorálásra felajánlott ügy-letnek az alapos átnézésével kezdő-dik. Minden tranzakció más, minden tranzakciónak más a kockázata. Nem lényegtelen, például, hogy az árut honnan szerzi be az ügyfelünk, azaz a szállító mekkora kereskedelmi ta-pasztalattal rendelkezik az adott te-rületen, milyen mélységű a kapcso-lata a kötelezettel stb. Egy másik, nem elhanyagolható különbség az, hogy amíg a rövid le-járatú finanszírozás két szereplős (bank és ügyfél), addig a faktoring három szereplős. Ott van az ügy-felünk, akinek gyorsan pénzre van szüksége, és a pénz gyors megszer-zése érdekében bizonyos követelé-seit a Faktorházra engedményezi. Ott van egy kötelezett, aki tudo-másul veszi ezt az engedménye-zést, és vállalja, hogy attól kezdve, hogy mi erről őt értesítettük, min-den esetben a Takarék Faktorház által megadott számlára fog tel-jesíteni. Természetesen ott van a Faktorház is, amely mindezeket az eseményeket napirenden tartja és folyamatosan kezeli. A faktorálás a piacon kialakult szokás alapján működik. A teljesíté-

si igazolás és a számla alapján meg-kötött szerződés és az előzetes ku-tató munka és a biztosítéki háttér kialakítását követően a számunkra felajánlott számlát megvásároljuk, annak80%-átelőlegkéntodaad-juk az ügyfélnek, a 20 százalékkal pedig akkor számolunk el, amikor a pénz beérkezik a kötelezettől. Minden alkalommal minősítjük az ügyfelünket (a szállítót), magát a szóban forgó ügyletet és termé-szetesen a kötelezettet (a vevőt) is. Ennek alapján alakulnak ki a faktor limitek. A faktor limitiek úgy visel-kednek mint a folyószámlahitelek. Amikor egy tétel kiegyenlítése meg-történik, automatikusan revolvál, azaz feltöltődik, és az eredetileg jóváhagyott limitet a későbbiek-ben is fel lehet használni.

– Melyek a konkrét termékek? – A palettánk teljes faktorspekt-rumot felölelő termékpaletta. A mikro- és kisvállalkozói réteget hí-vatott megcélozni a „easy faktor” programunk. Ez attól „easy”, hogy könnyű a hozzájutás, kis összegek-ről szól, és a biztosíték mögött egy, a COFACE-szal kialakított biztosítá-si rendszer áll. A termékleírást a kö-vetkező napokban juttatjuk el az érdeklődést mutató takarékok hite-lezési vezetőihez. A termék beveze-tését megelőző Road-show bíztató eredménye alapján arra számítunk, hogy ez a dobozos termék az egyes ügyletek mérete ellenére jelentős forgalmat generálhat a következő hónapokban. Rendelkezünk az ún. standard faktoring termékkel. Ez kétfélekép-pen működhet, visszkeresetes vagy visszkereset nélküli faktoring for-mában. A visszkeresetes faktoring formának az a lényege, hogy ha va-lamilyen oknál fogva, általában mi-nőségi reklamáció vagy bónusz le-vonás miatt a kötelezett még sem egyenlítené ki a számla teljes ösz-szegét, akkor a visszkereseti jogunk alapján az ügyfélhez fordulunk, és visszakérjük tőle a számlára oda-adott előleget, illetve amennyivel

A faktorálás lényegé-ben tranzakció finan-

szírozást jelent. A szolgáltatást nyújtó, áruszállítást teljesítő vál-lalkozások számára bizonyára az egyik leggyorsabban hozzáférhe-tő finanszírozási forma. Tekintet-tel arra, hogy a faktorszolgálta-tás eszközalapú biztosítékok nélkül is elérhető, ezért mi az ügylet koc-kázatát is más mércével mérjük.


Integráció


tartozik nekünk. Ha a kötelezett az általunk az ügyfél részére előleg-ként folyósított összeget kiegyenlí-tette (általában a számla értékének 80%),akkormárcsakajutalékokés az egyéb kamatok tekintetében fordulunk az ügyfélhez. Ezzel egy-idejűleg visszaengedményezzük az ügyfélre a követelésünket, hogy ő közvetlenül fordulhasson a kötele-zetthez a követelése vagy a rekla-máció rendezése végett. Gyakran előfordul, hogy az ügy-felünk kifejezetten ragaszkodik ah-hoz, hogy annak ellenére vegyünk részt a követelés kezelésében, hogy a vevő a számla ellenérték fent leírt összegét már kifizette. A követelés behajtásban való részvétel a szol-gáltatásunk része, így természete-sen a kialakított ügyrendünk sze-rint aktívan segítjük az ügyfeleket e tekintetben is. A biztosítással fedezett faktor-termék esetén visszkereseti jogunk kikötése nélkül vásároljuk meg a teljesítést igazoló, le nem járt szám-lákat. Ettől a folyamattól kizáró-lag, a COFACE-szal kötött megál-lapodásunk szerint, a biztosítással nem fedezett események beállta-kor kell eltekintenünk, pl. minősé-gi, mennyiségi reklamáció, vagy egyéb kereskedelmi vitával össz-hangban lévő fizetési késedelem esetén, mert a biztosítási kötvény nem fedi le ezeket a cselekménye-ket illetve eseményeket.

Támogatás finanszírozással illetve előfinanszírozással is foglalkozunk. Ez nagyon hasznos lehet abban az esetben, ha a takarék a beruházás-hoz szükséges forrást is biztosítani kívánja az ügyfélnek, de bizonyos limitkorlátok, vagy csökkenő koc-kázati éhség miatt nem akar to-vább menni, illetve szeretné ezt a kockázatot megosztani egy másik pénzügyi vállalkozással. Ebben az esetben szívesen állunk a takarék rendelkezésére és a támogatáshoz kapcsolódó fizetési kötelezettsé-geket magunkra vállaljuk. Tudjuk, hogy a takarékok nagy összegben, és jó minőségben finanszíroznak tá-mogatásokat. A támogatás finan-szírozás kétségtelenül konkurens szolgáltatásnak tűnik, mégis a fen-ti esetben inkább kiegészíti a taka-rék szolgáltatását. Hagyományosüzletágunkazex-portfinanszírozás. Több évre vissza-nyúló tapasztalatokkal rendelke-zünk, kifejezett előnyünknek tartjuk, hogynéhány,exportfinanszírozás-ban igazán jártas kollégánk is van. Ez esetben is elsősorban a tranz-akciót finanszírozunk. Pontosan látnunk kell, hogy a tranzakció lé-pésről lépésre hogy áll fel, mikor adják át az árut, mikor és hol áll be a vevő fizetési kötelezettsége, eh-hez milyen dokumentumot csatol-nak, mit tudunk bekérni. Ha mond-juk a „hajórarakás” pillanatában (On Board Bill of Lading) áll be a fize-

tési kötelezettség, akkor nyilván látnunk kell az erről kiállított ok-mányt (B/L-t), amely hitelesen iga-zolja, hogy az esemény valóban megtörtént. A teljesítést igazoló dokumentumokat minden eset-ben alapos vizsgálatnak vetjük alá azexportnális. Még egy termék van, amelyen belül van egy kereskedelem-finan-szírozó lába a faktoringnak. Adott esetben kereskedelmi hitelügyletet kapcsolunk a jövőbeli szállításokat lefedő faktorügylethez. Megelőle-gezzük a szállító nyersanyag vásár-lását, melynek felhasználásával elő tudja állítani a megrendelője (nagy-vállalat) igényei szerinti árukat. Itt is górcső alá vesszük a teljes üzle-ti folyamatot, az eddigi tapasztala-tait, a szállító és a potenciális vevő minőségét, megbízhatóságát. Az ilyen kereskedelem-finanszí-rozások legfeljebb a beszerzések 50 százalékáig terjedhetnek. A szállí-tó kötelezettséget vállal arra, hogy amikor a szolgáltatást teljesítette, vagy az árut leszállította, a vevő-számlát nálunk fogja faktoráltatni. Mi faktoráljuk a számlát, a faktorált előlegből kiegyenlítjük a kereskede-lem-finanszírozásra adott összeget, ennél fogva ez átalakul faktoring ügyletté. Lényegében egy keres-kedelem-finanszírozó hitelügyle-tet konvertálunk faktoring ügyletté. Amikor a hitelt adjuk, már tudjuk, ki lesz majd a végtermék kötelezett-je, miután a szállítónak és a kötele-zettnek hosszú távú megállapodá-sa van, és a teljesítés folyamatos és kielégítő.

– Milyen kapcsolat van a Taka rék-Bankkal? – A TakarékBankkal szabályozott, jó együttműködési folyamatot ala-kítottunk ki, vezeti a számlákat, és ő az egyetlen finanszírozónk. Mindad-dig, amíg a limitek és az együttmű-ködésünk ezt lehetővé teszi, ezen nem is nagyon szeretnénk változ-tatni. A TakarékBankban dolgozó ügyfélkapcsolati kollégák az ügy-


Integráció

Folytatás a 33. oldalrólfeleket hozzánk delegálják, de az üzlet lebonyolításába is bevonjuk Őket. Az adminisztrációt és a koc-kázatot ezúttal is a Takarék Faktor-ház vállalja magára.

– Milyen együttműködést ajánla-nak a takarékoknak? – A faktoráltatással megoldhat-ja a takarék azt, amit hitelezéssel nem tudna megoldani. 2008-tól van együttműködési szerződésünk a takarékokkal, amelyek az ügyfelek egyes üzleteit delegálják hozzánk. Az együttműködésünk alappillére az, hogy az ügyfélgazda mindig az adott takarék marad. Az ügyletet közösen strukturáljuk, a biztosíté-kokat is együtt alakítjuk ki. Ugyan-akkor a lebonyolítás adminisztratív

„terhe” és a kockázat egyértelműen a Faktorháznál marad. A delegált üzletekért és az együttműködé-sért a takarék jutalékban is része-sül. Életszerű és természetes, hogy a takarékok csak abban az esetben fordulnak hozzánk, és ajánlják ügy-feleiknek a szolgáltatásunkat, ha valamilyen oknál fogva Ők maguk nem tudnak az ügyfél teljes körű fi-nanszírozási igényének eleget ten-ni. Viszont azoknak a takarékoknak, amelyeknek adott esetben prob-lémát jelenthet a tőkemegfelelési mutató vagy tőkeellátottság meg-felelő szinten tartása, vagy a koc-kázati éhsége valamilyen ok miatt limitált, kifejezetten ajánlatos a fak-tor igénybevétele. A mi esetünkben nem kell azzal számolnia, hogy az ügyfele „átpártol” egy másik finan-szírozó intézményhez, mi ugyanis a faktoráláson kívül egyéb szolgálta-tást nem tudunk neki kínálni, így a takarék nem veszíti el véglegesen az ügyfelét, és a kockázati kitettsé-ge sem romlik. Fontosnak tartjuk és ezért ener-giát áldozunk arra, hogy a takaré-kok megismerjék illetve elsajátítsák az egyes faktoring konstrukciókat. Tudniuk kell, hogy mi nem az ő ver-senytársaik vagyunk. Ha kölcsönö-sen megtaláljuk az előnyöket, akkor

a jelenlegi forgalom dinamikus bő-vülésére lehet számítani. Az „első” ügyletek lebonyolítása néha egy kicsit időigényesebb, de hát egy-más megismerésének, a tanulási folyamatnak általában ára van. Az is nyilvánvaló, hogy nekünk, a Ta-karék Faktorháznak kell a kezde-ményező szerepet felvállalnunk, és bizonyítanunk, hogy ebben mi szakértőként vagyunk a hitelinté-zet partnerei. Ahol a takarék veze-tői fogékonyak vagy érzékenyek az újdonságra, ott könnyebben megy a dolog. Jelenleg 10-15 takarékkal, most már mondhatni folyamatos kapcsolatban állunk. Tapasztalataik alapján belátták, ha egy ügyfélnek a folyamatos szállításból adódóan gyakran van ilyen finanszírozási igé-nye, akkor helyesebb, ha ezeket a tranzakciókat szakemberek finan-szírozzák.

– Van-e a faktoringnak valami élet-pályája, hiszen már több évtizede is lehetett találkozni vele? – Nem feltétlenül esik egybe a faktoring felfutása azzal, amikor a gazdaság elnehezül, és a fizetések akadoznak. Kb. tíz évre visszamenő-leg vannak megbízható számadata-ink a faktoring alakulásáról, amely egybeesik a Faktoring Szövetség fennállásával. Az elmúlt 10 évből 2009-ig volt intenzív növekedési szakasz, majd az egy kicsit megtor-pant. A válság nem tesz jót a faktor-nak sem, így nem igaz, hogy a vál-ság szülte a faktoringot, vagy akkor alakulnak ki azok a pénzügyi „gap-ek” (rések), amely a faktoringnak kedveznek. A faktornak nagyon fontos a biztonságos üzletmenet. Atranzakciónakvégigkellmennie;az a jó, ha a piac viszonylag kon-szolidált. Most azt érzékeljük, mint-ha egy kis lendületet kapott volna, noha nem nagyon látni a terme-lés fellendülését. Az elmúlt két év-ben egyébként jelentős átrende-ződés ment végbe a faktor piacon. Korábban sok kisebb, magán kéz-ben lévő faktor cég uralta a piacot, jóllehet a bankok refinanszírozásá-

ra szorultak. Mára jelentősen elto-lódott a faktoring forgalom a ban-ki szféra, vagy banki tulajdonban lévő intézmények javára, és ez fo-lyamatosan nő. A növekedés egyik oka az, hogy minden nagyobb ke-reskedelmi banknak saját faktorhá-za van. Ezért is nagyon fontos, hogy az Integráció tagjainak is rendelke-zésére álljon egy olyan vállalkozás, amely alkalmas arra, hogy a piacon folyamatosan generálódó igényt ki tudja elégíteni. Hiba lenne eldobni magunktól egy ilyen lehetőséget.

– Melyek azok a biztosítékok, ame-lyek Önöket igazolják? – Nyilván nekünk sincs mindenre válaszunk, a rosszhiszeműség ellen nehéz vagy lehetetlen védekezni, de a sokéves tapasztalatot, a na-gyobb számú üzleti előfordulást, a megszokott gyakorlatot ne becsül-jük le, van összehasonlítási alapunk. Egy olyan kollégának, aki egy vagy néhány ilyen ügyletet kötött, annak nem fog feltűnni egy apró eltérés. A csalás ellen mi sem vagyunk be-oltva, viszont felkészültséggel, elég jó piaci ismerettel, rutinnal, „ráér-zéssel” tudjuk kezelni az ügyleteket és a kockázatokat. Egyetlen esettől eltekintve nincsenek „csúnya” ese-teink. A faktoring tevékenység me-rőben más, mint egy rövidlejáratú forgóeszköz finanszírozás. Megfe-lelő back-office rendszerre, speciális, szofisztikált programra van szükség, amely nem is hasonlít a szokásos számlavezetési programokra, és tudjuk, hogy a banki számlaveze-tő rendszerek sem erre specializá-lódtak. Mi már 13 éve használjunk az erre hivatott programot, így ez csökkenti az ügyletben rejlő koc-kázatot. Az üzlet „mássága” miatt jobbnak és talán biztonságosabb-nak is ítéljük a jogilag elkülönült Faktorok tevékenységet.

– A minősítés, elemzés alatt mit kell érteni? – Nem elég letenni egy számlát az asztalra, hogy ezt kérik faktorálni. Komoly elemző munkát végzünk.


Integráció

Meg kell ismernünk az ügyfelet. El-megyünk hozzá, ellenőrizzük, mi-lyen üzletszerű tevékenységet, mi-lyen termelést, termék-előállítást folytat, vagy milyen szolgáltatást végez. Az, hogy szemtől szemben a telephelyén nem találkoznánk, nem fordulhat elő. Ugyanakkor minden alkalommal felvesszük a kapcsola-tot a kötelezettel is. A kötelezettet tájékoztatjuk az ügyletről, felvilá-gosítjuk arról, hogy mi a faktoring. Elmondjuk, hogy a faktoring nem jelentextrakötelezettséget,csakaz eredeti ügyletből fakadó köte-lezettséget várjuk el tőle annyi kü-lönbséggel, hogy esedékességkor nem a szállítónak, hanem a Faktor-háznak kell fizetnie. Az új kötelezett-vevő viszonylatban az első szám-lalejáratátmegelőzőenxnappalfelhívjuk a kötelezettet, tudakol-va, hogy minden rendben van-e, és emlékeztetjük arra, hogy a fak-torház felé kell az ellenszolgáltatást teljesítenie. A tapasztalat azt mu-tatja, hogy az esedékesség előtti ellenőrzések nagyon sokat segíte-nek. Ha történetesen az derülne ki, hogy a számlát nem teljes egészé-ben fizetik ki, mert reklamáció van, akkor az ügyféllel való megállapo-dás alapján az egyéb számlából is kompenzálhatjuk magunkat, akkor az ügyletet gyorsan le tudjuk zárni. Sok olyan plusz, beépített ellenőr-zésünk van, amely alapján kellő át-tekintéssel rendelkezünk. Az ügy-féllel is napi kapcsolatban állunk, tudjuk, mikor, hány számla érkezik, mekkora értékben, milyen lejárat-tal, milyen teljesítésigazolással ren-delkezik. Egy hitelintézet képvise-lője, bármennyire is jó kapcsolatot ápol az ügyféllel, nem képes figye-lemmel kísérni ügyfele teljesítését. A kockázat minősítése tranzakci-ós alapú minősítés. Ez persze nem azt jelenti, hogy nem nézzük meg az adott partnerek pénzügyi, gaz-dálkodási adatait, de legalább ak-kora fontossága van annak, hogy az adott tranzakció milyen módon mű-ködik. Mi könnyen el tudunk képzel-ni egy olyan vállalkozást, amelynek

még nincs két éve, aki finanszírozót keres, de van neki egy vagy két sta-bil vevője, látszik, hogy nehézségei vannak, de a vevők precízen fizet-nek, illetve a szállító olyan szolgál-tatást tud nyújtani, ami a fizetés-re kötelezettnek fontos. Ebben az esetben mi azt minősítjük, hogy a szállító mennyire jó szolgáltatást tud nyújtani, illetve a mögötte álló kötelezett mennyire jó fizető.

– Mi nyújt védelmet az ismételt vagy párhuzamos felhasználástól? – Van egy speciális lebonyolítá-si struktúra, ahogy az ügyfél ránk engedményezi a követelést. Az en-gedményezésnek két fajtája van, a faktoráláshoz kapcsolódó engedmé-nyezés, nyílt engedményezés. Írás-ban tájékoztatjuk a kötelezettet. Az engedményezett összeg a miénk, azt teljesített szolgáltatás ellenében megvásároltuk. Vagyis az engedmé-nyezés ez esetben nem úgynevezett biztosítéki engedményezés. A telje-sített szolgáltatásra bizonyító erejű dokumentum van a kezünkben. Ha időközben csődbe menne a szállító, akkor a befolyó pénz nem a csődtö-meg része, hanem a Faktorház befo-lyó pénze. A finanszírozáshoz kap-csolt árbevétel engedményezéssel szemben ez plusz biztosíték. A ma-gyar Ptk. szerint ennek így kell mű-ködnie. A másik biztosíték, hogy ez nem csak úgy átfolyik egy számlán, hanem konkrétan kiegyenlíti a ná-lunk tételesen nyilvántartott szám-lát. Limitjóváhagyást követően a vevő felé faktorálási értesítőt – ez a vevővel kötött háromoldalú szerző-dés – küldünk, amelyet aláír a szállí-tó, és amelyben tájékoztatja a vevőt, hogy a követelés mostantól nem az övé, hanem a Faktorházé. A kötele-zett az aláírásával tudomásul veszi, hogy a Faktorháznak tartozik fizetni.

– Amikor a takarékok korábban ilyen ügyleteket kötöttek, akkor nem ugyanezen szabályok érvé-nyesültek? – A szabályok gyakorlatilag nem változtak, de akkor az egész ügyle-

tet a rosszhiszeműség lengte körül, nem volt háttérinformáció, nem tudták, hogyan áll az ügylet, ho-gyan áll az elszámolás. A takaré-kok egy olyan társaságot finanszí-

roztak, amely nem lehetett faktor cég. Minimum részvénytársasági forma és PSZÁF-engedély kellett volna, még sok egyéb mellett. Az előírások, mondhatni majdnem olyan szigorúak, mintha mi egy bank lennénk. Nem sok olyan meg-kötés van, ami ránk nem vonatko-zik. Miután mi nem gyűjthetünk betétet, ránk nem vonatkoznak az ezzel összefüggő előírások. Velünk szemben nincs tőkemegfelelési el-várás. Az összes többi követelmény-nek viszont meg kell tudni felelni. A takarékok gyakorlatilag elhitték, hogy egy kft. („Patchwork” néven) faktorálni tud. Persze, amíg a taka-rékok egy-egy ügyletet, a nagyon jó ügyfélnek, kézzel-lábbal megol-danak, többnyire nincs is baj. Meg-értem, hogy próbálkoznak, de ne higgyék azt, hogy folyamatosan, mondhatni „üzletszerűen” is ér-demes a faktorálásba belemenni a megfelelő szakmai és technikai háttér nélkül.

– Kik lehetnek potenciális part-nerek?


A tapasztalat azt mutat-ja, hogy az esedékesség előt-ti ellenőrzések nagyon sokat segítenek. Ha történetesen az derülne ki, hogy a számlát nem teljes egészében fizetik ki,

mert reklamáció van, akkor az ügy-féllel való megállapodás alapján az

egyéb számlából is kompenzálhatjuk magunkat, akkor az ügyletet gyorsan le tudjuk zárni. Sok olyan plusz, be-

épített ellenőrzésünk van, amely alap-ján kellő áttekintéssel rendelkezünk.


Integráció

– Azt szoktuk mondani, hogy a KKV-szektor a lakosság mellett a takarékok hagyományos partnere. Készítettünk egy felmérést a taka-rékszövetkezetek között, amely sze-rint valamivel több mint 50 takarék-nak nagyjából 37 ezer vállalkozói partnere van. A takarékok vezetik a számlájukat, esetleg finanszírozzák is azokat stb. A 37 ezer vállalkozó-ból 33 ezer a mikro-, kisvállalkozás-hoz tartozik. KKV-n belül inkább a mikrovállalkozások adják a partne-rek többségét. Sok esetben tapasz-taltuk, hogy a mikrovállalkozások nem alkalmasak faktoringra. Nem áll meg a „business to business” el-várás, ugyanis az ügylet nem min-den résztvevője vállalkozó. Pl. a fodrász, akinek az ügyfele lakos-sági ügyfél, nem lehet alanya a

faktoringnak. Nekünk olyan part-ner az ideális, amely pl. termeléssel, termék-előállítással foglalkozik, egy tőle gazdaságilag stabilabb, pénz-ügyileg tőkeerősebb cégnek szállít be. Fontos, hogy a kötelezett írás-ban igazolja vissza: a faktorálást, engedményezést tudomásul vet-te, és esedékességkor annak meg-felelően teljesíti fizetési kötelezett-ségét. A Ptk. ma még nem zárja ki az engedményezés tiltásának tilal-mát. Tapasztaltunk szerint azonban a nagyvállalatok többsége e tekin-tetben is együttműködő. Talán ket-tő vagy három esetünk volt, amikor a kötelezett megtagadta az enged-

ményezést. A nagyobb vállalkozá-sok többsége azonban tudomásul veszi, hogy a piacon szinte minden-ki hitelből (is!) él. Nincs olyan vállal-kozás, amelyik úgy tud gazdálkod-ni, hogy kisebb nagyobb pénzügyi segítségre ne lenne szüksége. Part-neri körünkből senkit nem zárunk ki, iparági korlátozásaink nincsenek, de törekszünk arra, hogy a meg-oszlás az iparágak között minél ki-egyensúlyozottabb legyen. Most, hogy az építőipar visszaesett, koc-kázatosabb területnek számít, mi is óvatosabban finanszírozzuk. A ke-reskedelemamaga20%-osrésze-sedésével viszonylag kiemelt terü-letnek tekinthető.

–Milyen költsége van a faktorá-lásnak? – Ha a rövid lejáratú forgóesz-köz hitelezés költségéből indul-nánk ki, akkor nehéz megmondani, hogy hozzá képest éves szinten ennyi és ennyi a faktoring költsége. Ez olyan, mintha az almát hason-lítanám a körtével. Persze mind-kettő gyümölcs, mindkettőt sze-rethetjük, de még sem mindegy, hogy melyiket fogyasztjuk. Amíg a rövidlejáratú forgóeszköz finan-szírozás hosszabb időszakra, 1-3 évre szóló szerződéssel bonyo-lódhat le, addig a mi esetünkben átmeneti jellegű, rövid futamide-jű tranzakció finanszírozásról van szó. Az ügyfeleket leginkább az érdekli, hogy az adott üzleten el-érhető árrésébe a finanszírozás hogy fér bele. Jó megközelítés, ha a faktorálás teljes költségét havi szinten1,2%-onveszifigyelembe.A költség 3-4 elemből áll, a kamat BUBOR alapú, ehhez járul a koc-kázati megítélésünk szerinti marge és a faktor díj. Van egy 38 ezer fo-rintos ügyfél minősítési, egyszeri, fixdíjunkis.Azexportügyleteketeuróban vagy dollárban finanszí-rozzuk. A fenti költségeken felül itt rendelkezésre tartási jutalékkal is számolnunk kell, mert a deviza refinanszírozásunk is ilyen módon szabályozott.

– A Faktorház milyen eredmények-kel rendelkezik? – Tavaly 16 milliárdnyi forgalmat bonyolítottunk le, és 60 millió üzemi eredményt értünk el. A kitettségünk 3,5 milliárd forint. A forgási sebessé-günk kb. 50 nap, ez sem irreálisan hosszú, persze ez úgy jön ki, hogy vannak 15 napos és vannak 180 na-pos számlák is. Az idén 20 milliárd for-galmat tervezünk, 90 milliós üzemi eredménnyel. Azt reméljük, hogy el-ismert taggá válhatunk az Integráció-ban, és 3-4 éven belül akár 50 milliár-dos forgalommal tudunk a közösség szolgálatára állni. A piaci részesedé-sünkjelenlegkb.2-3%körüli,meg-közelíti a takarékszövetkezeti hitele-zési piaci részesedését.

– Mit hoz a jövő? – A TakarékBankkal való együtt-működéstől nagyon sokat várok, a bankban 18 értékesítésre szakoso-dott ügyfélkapcsolati menedzser dolgozik, akikkel reményeim sze-rint komolyabb eredményt tudunk elérni. Jogilag ugyan önállóak va-gyunk, de a bankos háttér – egye-bek mellett – e miatt is nagyon fontos számunkra. Az értékesíté-si hálózat sokban segít bennünket, hogy eljussunk a végfelhasználók-hoz. Reményeink szerint a bankkal kötött, és jól menedzselt értékesíté-si együttműködést mielőbb át tud-juk ültetni a takarékokkal kialakított együttműködésünkbe is. Meggyő-ződésem, hogy az integrációban fellelhető ügyfelek közül soknak ajánlható lenne a faktoring, mint a pénzhez jutás „utolsó mentsvára.

– Az MNB tervezett gazdaságpoliti-kája mennyiben érintheti Önöket? – Az MNB-nek a gazdaságpoliti-kát támogatni szándékozó hozzáál-lása jó, a tervezett program elindít-hat egyfajta mozgást a gazdaságban, az összeg azonban nem jelentős, a tovagyűrűzés kétséges, a közvet-len hatásában nekünk ugyan kon-kurenciát is jelenthet, ugyanakkor a2%fejébenvállalandókockázat,alábecsültnek tűnik, meglátjuk.


Nincs olyan vállalkozás, amelyik úgy tud gazdál-

kodni, hogy kisebb nagyobb pénz-ügyi segítségre ne lenne szüksége. Partneri körünkből senkit nem zá-runk ki, iparági korlátozásaink nin-csenek, de törekszünk arra, hogy a megoszlás az iparágak között mi-nél kiegyensúlyozottabb legyen.


MIÉRT váltak szét a TÉSZ integrá-ció irányító testületei? – A közösség az elmúlt évek ese-ményei alapján úgy gondolta, hogy megérett az idő a változásra, a teljes megújulásra. Hisszük, hogy a koráb-bitól eltérő szorosabb együttműkö-désre és ezzel együtt egy más típu-sú szövetségre van szükségünk. És itt szövetség alatt nem csak érdek-képviseletet értek, ennél sokkal töb-bet, a szó eredeti értelmében vett klasszikus szövetséget a tagok kö-zött. Mielőtt kifelé bármit szeret-nénk közvetíteni, legyenek azok üzleti, vagy érdekképviseleti cé-lok, először a saját működésünket, céljainkat, és az eléréséhez vezető utat kell kijelölnünk. Ha úgy tetszik újra egymás tenyerébe kell csapni. Ha a belső egységet megteremtet-tük – amire szektorban es azon kí-vül is sokan gondolnak úgy, hogy lehetetlen – akkor lehet tényleges hálózatként fellépni és érdekein-ket megvédeni. Ha ezt eddig so-kan utópiának, lelkes ábrándozás-nak gondoltak, akkor időszerű egy kicsit körül néznünk a házunk táján és eldönteni, hogy sodródni sze-retnénk egy olyan irányba, aminek nem látjuk a végét, vagy meghoz-zuk azokat a döntéseket, amit már régen meg kellett volna, és saját kezünkbe vesszük a sorsunkat. Én az utóbbira kaptam felhatalmazást, és ha kollégáim ebben támogatnak, meg is valósítjuk. Ennek a munká-nak fontos része, hogy világosan és személyre szabottan legyenek el-határolhatók a feladatok és felelős-

Integráció

ségek, ez pedig meg-követelte a testületek szétválasztását.

– Ez a szétválás a gya-korlatban milyen ha-tással lesz a két szer-vezet munkájára? – Azt várjuk, hogy koncentráltabb, haté-konyabb munka fog folyni, a TÉSZ-ben és a TAKIVA-ban egy-aránt. Fontos, hogy a két szervezet egymást segítve folyamatosan együtt tudjon mű-ködni, erre számom-ra garancia a TAKIVA új elnökének személye, akivel szakmailag és emberileg is jól meg-értjük egymást. Termé-szetesen eddigi ered-ményeinkre építkezve szeretnénk előre lep-ni, megköszönve azt a sokszor igen nehéz munkát, amit a TÉSZ korábbi ve-zetése végzett.

– Milyen lesz az együttműködés a Szövetség és az Alap között? – A TÉSZ legfontosabb felada-tának a tagok egyéni boldogulá-sának a biztosítását tartom. Ennek alapja az üzleti integráció. Sokszor, sok helyen adtam hangot annak a meggyőződésemnek, hogy ez csak valós, kölcsönös üzleti előnyökre épülő hálózati működéssel érhető

el. Egyenesen butaságnak tartom, hogy megengedjük magunknak azt aluxust,hogymégmindignemte-remtettük meg az egységes infor-matikai és kommunikációs hátteret, nem szolgáljuk ki üzleti alapon egy-más ügyfeleit, nem egységesek a termékek, a szabályozás, nem egy-séges a kockázatvállalási politika és stratégia, nincs hatékony és ésszerű tőke és forrásallokáció. S ahelyett, hogy az ebből elérhető megtaka-

„Újra egymás tenyerébe kell csapni”

A Takarékszövetkezetek Országos Érdekképviseleti Szövetsége 2013. márci-us 19.-i közgyűlése Moizs Attilát választotta a TÉSZ elnökének. Vele beszél-gettünk.

Szerző: Terts

András

Moizs Attila, a TÉSZ új elnöke

Moizs Attila



Integráció

rításokat mi tudnánk tőke növelés-re, vagy közösségi célokra fordítani, esetleg árazásunkban érvényesíte-ni, kiváló megélhetést biztosítunk a minket körülzsongó „szakembe-reknek”, „támogató” szervezetek-nek. Szeretném, ha a feleslegesen kidobott pénz a takarékoknál ma-radna, azoknál, akik sok munkával megtermelték azt. Ehhez kell az üz-leti integráció, aminek alapja a koc-kázati közösség, ennek kialakítása, működtetése pedig, az alap felada-ta. Ha az alap hatékonyan feltárja, és kezeli az egyes tagintézmények pénzügyi kockázatait, akkor teret nyit a tőke és forrásallokációnak, azaz biztosítja a szövetség által ki-jelölt üzleti együttműködés feltét-eleit. Ezen kell a TAKIVA-val együtt dolgoznunk és ez bizony csak in-tenzív kooperációval érhető el.

– Meglepődött azon, hogy a TÉSZ tagok elnöknek jelölték? Felmerült Önben, hogy nem vállalja? – Meg nem lepődtem, de érde-kes, hogy többen megkérdezték miért vállaltam el. Ha úgy gondol-nám, hogy nincs értelme ennek a

munkának, ha nem hinnénk ab-ban, hogy megvalósítható, az ál-talam vezetett takarék sem lenne a szövetségben. A kollégák bizal-mat szavaztak nekem, és ezt meg kell szolgálni. Elég energikusnak, és elszántnak érzem magam, hogy a célokat keresztül vigyem, ehhez persze arra is szükség van, hogy

„otthon” is mindenki helytálljon.

– Hogyan látja a TÉSZ integráció szerepét a takarékszövetkezeti szektorban?

– A TÉSZ-es takarékok kedvezőbb helyzetben vannak bizonyos szem-pontból, mint a többi takarék, hi-szen ötvözhetik az üzleti független-ség előnyeit a hálózati működéssel elérhető előnyökkel, ráadásul mind-ezt egy könnyebben kezelhető lét-számú tagsággal tehetjük. Ezek-nek az előnyöknek a kihasználása jelenleg csak csíráiban van jelen. Az a felelősségünk, hogy modell szinten bizonyítsuk, hogy a kor-szerű bankhálózati működés a ha-zai körülmények között is, minden

külső körülménytől, beavatkozás-tól függetlenül, csak a szektor sze-replőire támaszkodva is megvaló-sítható. Az a véleményem, hogy a TÉSZ-nek nem csak a tagjai, ha-nem az összes takarék érdeket kell szolgálnia, hiszen ugyanazokkal a problémákkal küzdünk. Számom-ra nem kérdés, hogy a két szövet-ségnek nagyon szorosan együtt kell működnie a jövőben, hiszen csak ennek lehet ereje. Meg kell becsülnünk, és közös épülésünkre ki kell használnunk azt a társadal-mi és üzleti potenciált, ami a szek-torban van, és ki kell rekesztenünk azokat a külső szereplőket, akik meg akarják bontani ezt az egysé-get. De senkinek nincs joga a szek-toron belül sem mindenkit érintő információkat visszatartani, és a

„jól értesült”szerepet játszva a ta-karékokéval nem összeegyeztethe-tő érdekeket szolgálni. A TÉSZ en-nek megfelelően minden magyar takarék felé nyitott, és minden szak-mai szervezettel szoros együttmű-ködésre törekszik.

MOIZS ATTILA Pécsett született 1969-ben, ott is érettségizett 1987-ben, majd a JPTE-n szerzett közgazdász diplomát 1993-ban. A JPTE Továbbképző Központja Jogi Szak-irányán 1995-ben jogi szakoklevelet kapott. A PTE Közgazdaságtudomá-nyi Kara Gazdálkodási szakának „monetáris szabályozás és intéz-mények” szakirányán 1996-ban államvizsgázott, okleveles közgaz-da (MSc) diplomáját a PTE Idegen Nyelvi Titkárságán 2005. decem-berében szerzett angol „C” típusú, középfokú nyelvvizsga benyújtá-sát követően vehette át. A PTE Állam- és Jogtudományi Karán 2007. óta doktori tanulmá-nyokat folytat, 2009-ben szerezett abszolutóriumot. Kutatási területei: a szövetkezeti hitelintézetek, mely tárgyban számos magyar és angol

nyelvű publikációja megjelent. A pénzintézeti szektorban 1994. óta tevékenykedik, 1996-ig a Magyar Hitel-bank Rt.-nél (ügyfél-kap-csolattartó, majd válságkezelő), 1996-1997-ig az OTP Bank Rt-nél hitelügyi-főelőadóként dolgo-zott, a szövetkezeti hitelintéze-ti szektorba (Bóly és Vidéke Ta-karékszövetkezet) a hitel-ágazat vezetőjeként ezt követően került. Az irányítása alatt álló Mecsek Ta-karék Szövetkezetnél 1998. óta dolgozik, mint vezető, 2001. óta ügyvezető, majd 2006-tól a hitel-intézet elnöke is egyben. A Takarékszövetkezetek Orszá-gos Intézményvédelmi Alapja, illetve a Takarék-szövetkezetek Országos Érdekképviseleti Szö-vetsége Felügyelő Bizottságai-nak egyaránt elnöke volt. 2013. márciusa óta a TÉSZ elnöke.

Névjegy

Az a véleményem, hogy a TÉSZ-nek nem csak a tag-

jai, hanem az összes takarék érdeket kell szolgálnia, hiszen ugyanazok-kal a problémákkal küzdünk. Szá-momra nem kérdés, hogy a két szö-vetségnek nagyon szorosan együtt kell működnie a jövőben, hiszen csak ennek lehet ereje. Meg kell be-csülnünk, és közös épülésünkre ki kell használnunk azt a társadal-mi és üzleti potenciált, ami a szek-torban van, és ki kell rekesztenünk azokat a külső szereplőket, akik meg akarják bontani ezt az egységet.



Integráció

Helyzetjelentés a stratégiai munkacsoportok munkájárólÖsszefoglalóA Takarékszövetkezeti Integráció 10 éves Üzleti Stratégiájának megalko-tására alakult projekt 2013 szept-emberétől egy újabb fázisba lépett. Öt stratégiai munkacsoport, közel 50 hitelintézet valamint az összes központi integrációs intézmény ve-zetőinek és kiemelt szakértőinek részvételével, a 2012-es OTSZ Köz-gyűlés felhatalmazása alapján, el-kezdte részleteiben kidolgozni azt a 16 integrációs alapelvet, melyek-re a Közgyűlés felhatalmazást adott. Ennek a munkának az eredménye az új Integrációs Szerződés struk-túrájára és szövegezésére vonat-kozó előzetes tervezet, valamint a hozzá kapcsolódó Integrációs Kom-petenciarend tervezet illetve azok a Politikák és mellékleteik, melye-ket a stratégiai munkacsoportok és a 2013. tavaszi közgyűléseket meg-előző véleményező és döntéshozó fórumok (beleértve a Régióérte-kezleteket is) mind megvitattak. A 2013. májusi közgyűléseken az ed-dig kidolgozott dokumentumokról ún. „támogató szavazás” –t tervez az OTSZ, megerősítve az Integráci-ós Stratégia kidolgozott koncepci-óját, irányát, eddig kidolgozott do-kumentumainak tartalmát, egyúttal lehetőséget adva a stratégiai mun-kacsoportoknak arra, hogy elkezd-jék az eddig nem tárgyalt Politikák kidolgozását és folytassák az ezek-hez tartozó részletszabályok meg-alkotását.

Új integrációs szerződés tervezeteAz új Integrációs Szerződés felépí-tése hármas tagolású: – Integrációs Szerződés törzsszö-vege, mely a legfontosabb alapel-veket, megállapításokat, valamint az Integráció struktúráját és az ah-hoz kapcsolódó alapvető feltétel-rendszert tartalmazza

– 18 db Melléklet (ebből 13 Politi-ka, 3 integrációs bizottsági ügyrend, 1 Kompetenciarend + az Integráci-óval együttműködő szervezetek, partnerek felsorolása) – Mellékletekhez kapcsolódó do-kumentumok (szabályzatok, kata-lógusok, eljárásrendek, ügyrendek), melyek a Politikákhoz kapcsolódó tényleges részletszabályokat tartal-mazzák kötelező vagy irányelv/aján-lás jelleggel, az adott Politikát meg-határozó integrációs alapelv(ek)től függően.

Elkészült stratégiai dokumentumok A 2013-as tavaszi OTSZ Közgyűlé-sig az alábbi dokumentumok ké-szültek el: – Integrációs Szerződés terveze-te (struktúrára és szövegezésre vo-natkozó előzetes javaslat) – Integrációs Kompetenciarend – 7 Integrációs Politika (a 13-ból): Integrációs Szervezeti Politika Integrációs Hitelintézeti Tagsági Politika Integrációs Marketing Politika Integrációs Termék- és Árazási Po-litika Integrációs Tervezési és Mérési Po-litika Integrációs Kockázati és Likviditá-si Politika Integrációs Informatikai és Üze-meltetési Politika – 3 Integrációs Bizottsági Ügyrend Integrációs Üzletpolitikai Bizott-ság Ügyrend Integrációs Kockázati és Likviditá-si Bizottság Ügyrend Integrációs Informatikai és Üze-meltetési Bizottság Ügyrend

Az egyes Politikákhoz tartozó mel-lékletek részben vagy egészben ki-dolgozásra kerültek. A még ki nem dolgozott mellékleteket a munka-csoportok 2013. II félévében kezdik elkészíteni.

Stratégia alkotási menetrend 2013 végéigA tavaszi közgyűlések után az öt stratégiai munkacsoport az alábbi Politikák (és mellékletei) kidolgozá-sát kezdi el: – Integrációs Verseny- és Háló-zati Politika – Integrációs Számviteli Politika – Integrációs Nyil vános ság ra ho-za tali Politika – Integrációs Beruházási és Be-szerzési Politika – Integrációs Oktatási Politika – Integrációs Szankció Politika Ugyancsak folytatódik a 2013. ta-vaszi közgyűlésekig kidolgozott Po-litikákhoz tartozó mellékletek fino-mítása, kiegészítése. Amennyiben mind a 13 Integráci-ós Politika, mind a Politikák összes melléklete 2013. utolsó negyed-évére időben elkészül úgy, hogy az Integráció összes véleményező/döntéshozó fóruma még a téli köz-gyűlések előtt meg is tudja vitatni (az Integrációs Szerződés csomaghoz el-választhatatlanul kapcsolódó, ahhoz illeszkedő OTSZ és az OTIVA Alap-szabályokkal együtt), akkor a 2013. téli közgyűlések tervezett program-ja az Integrációs Stratégia közgyűlés szintű elfogadása, majd az új Integ-rációs Szerződés aláírása lesz, mely 2014. január 1-jétől lépne hatályba. Ebben az esetben az Integráció számszaki pénzügyi terve – mely az elfogadott tervezési mechaniz-mus szerint 3 évet ölelne fel – a 2014. tavaszi közgyűlésekre lenne beter-jesztve elfogadásra. Amennyiben bármilyen külső kö-rülmény a tervezett menetrendet nem tenné lehetővé, akkor az In-tegrációs Szerződés elfogadása a 2014. tavaszi közgyűlések napirend-jére lesz felvéve, míg az Integráció számszaki pénzügyi tervének elfo-gadása a 2014. őszi közgyűléseken fog megtörténni.


Integráció

Egy kitüntetés margójára Zilai Zoltán, a takarékszövetkezeti borversenyről

Két alkalom is kínálkozott arra, hogy Zilai Zoltánt, a Magyar Szőlő- és Borkultúra Non-profit Kht. ügyvezető igazgatóját, a Magyar Bor Akadémia főtitkárát mikrofonvég-re kapjuk. Az egyik, és elsőbbséget élvező alkalom az, hogy Zilai Zoltánt március 15.-e alkalmából kitüntették, és Fazekas Sándor minisztertől vehette át az Áder Já-nos köztársasági elnök által adományozott Magyar Érdemrend Lovagkeresztje ki-tüntetést. A másik ok szakmai: 15. alkalommal szervezte és rendezte meg a kht. az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség, és a TakarékBank által kiírt borversenyt.

Szerző: Hajtun György

ZILAI ZOLTÁNT több mint két év-tizede ismerem, szakmai barátság szövődött köztünk, így a közvetle-nebb hangnem is megengedett, s megalapozottan mondhatom, hogy jó helyre került a lovagkereszt. Ha tréfálkozni akarnék, azt is mond-hatnám, hogy Zolinak nem újdon-ság a lovagi kitüntetés, hiszen több borlovag rendnek is tagja. De ez a kitüntetés már más kategória, nem véletlen, hogy a kitüntetett érzéke-nyebben, alkalomhoz illően fogal-maz, és azt hangsúlyozza, hogy igen nagy megtiszteltetés érte. Az indok-lás lényegre törően tartalmazza és értékeli Zoli munkásságát: a hazai borászat és borkultúra fejlesztése és nemzetközi elismertetése érde-kében, több évtizede végzett ered-ményes tevékenysége elismerése-ként adományozták a kitüntetést. A kezdet, a hőskor 1993. Ebben az évben indult útjára a Borfeszti-

vál rendezvénye, akkor még a Vö-rösmarty téren mutatták be a fel-törekvő borászatok, borászok a maguk termékeit. Zoli ekkor még a Hungarovinnél, Budafokon dolgo-zott gyártásvezetőként. Ide az egye-temi diploma megszerzése után lé-pett be 1983-ban, s tíz évet töltött a budafoki pincészetnél, ahol – vég-zett borász mérnökként – alaposan megtanulta a borkészítés, pezsgő-gyártás menetét. Az első borfeszti-vált tehát még Budafokról szervezte, de a rendszerváltás szele őt is ma-gával ragadta, hiszen a vállalkozói kedvét az általa alapított cégnél, a Corvinum Kft.-nél kamatoztatta. Ez a cég elsősorban a bor kereskede-lemben jeleskedett, de a kereskedés mellett elindult egy másik tevékeny-ségi vonal is, ez pedig, a borkultú-ra fejlesztésére irányult. S minden bizonnyal ez utóbbit, az évtizedek

alatt kiteljesedett munkát ismerték el a kitüntetéssel. A borkultúra fejlesztését mindig is nonprofit alapon, alapítványban, közhasznú társaságban végezték. Zoli szerint kellett egy jó csapat, mert ha ez nem lett volna, akkor egyedül nem sok babér termett volna a szá-mára. A kollégák, a cégtársak, az ala-pítványi kuratóriumi tagok nélkül aligha tudta volna a magyar borága-zat fejlődését ilyen szinten segíteni. A kitüntetést egy másik tevékeny-ség is alátámasztja: a Magyar Bor Akadémia főtitkári posztja. Zoli hat éve tölti be ezt a tisztséget (az aka-démiának 1996 óta tagja), ami olyan ágazati szerepvállalás, amely szintén közösségi és társadalmi munkában testesül meg. Ahogy már jeleztük, a rendszer-váltás után Zoli is többed magával megalapította a Corvinum Kft.-t,

Zilai Zoltán

ZOLI életpályája családi indíttatású: édesapja, id. Zilai János a Kertészeti és Szőlészeti Főiskola tanáraként – több könyv szerzője – szelíden irá-nyította a két fia (János és Zoltán) pályaválasztását, s ha nem is az apa nyomdokaiba lépett a két fiú (János ügyvédként dolgozik a szakmában), de a borász szakma elkötelezett hí-veként kezdték a nagybetűs életet. Zolinak a budafoki borászati szak-iskola kiváló Alma Maternek bizo-nyult, hiszen sok-sok nagy előd,

neves borszakember ült előtte az iskolapadban, így a hely szelleme is magával ragadta. Aztán a Ker-tészeti Egyetem borászati tanszé-kén ugyancsak kellő mértékben pallérozta a tudását, amit aztán a budafoki nagyvállalatnál tovább bővíthetett gyakorlati oldalról is. Ez az időszak a borkésztés, a pezs-gőgyártás technológiai fejlődését is jelentette, így Zoli – úgymond – testközelből élte meg a borászat új korszakának kezdetét.

Névjegy


Integráció

amely borkereskedelemmel foglal-kozott. S miért indult el a vállalko-zással párhuzamosan a közhasznú tevékenység? Azért, mert Zoli szá-mára világossá vált, hogy nem lehet megkerülni a borkultúra feléleszté-sét, bármennyire is jönnek a sikerek a kereskedelemben. Új szemléletre, új szervezetekre volt szükség ahhoz, hogy a megváltozott, új rendszer igényeit kielégítsék. Ezért hozták létre a Magyar Szőlő-, és Borkultúra Alapítványt, amely fórumot biztosí-tott az ágazat szereplőinek a közös-ségi tevékenység kibontakoztatásá-hoz, felfuttatásához. Az elmúlt tíz évben Zoli már csak a közhasznú tevékenységekkel fog-lalkozik. A közösségi munka vonzza ma is, így a nonprofit kht.-n belül tudja megvalósítani elképzeléseit. Segítségére vannak ebben az iro-da munkatársai (nyolcan alkotják a kht. csapatát), s mondhatni, krea-tív légkörben szolgálják az ágazat

ügyét. Egy-egy jól sikerült rendez-vény után jóleső érzéssel kacsint-hatnak össze, s ad újabb lendületet a következő feladat elvégzéséhez. Az elmúlt két évtizedben – s ezt a lovagkereszt kitüntetés is igazol-ta – jelentősen fejlődött a hazai bor-, borfogyasztási kultúra. Az ágazat szereplői persze, meghatározó sze-repet töltöttek be ebben a marke-ting tevékenységben, hiszen ha nem készülnének csúcsborok, akkor nem volna sikertörténet sem. A nehézsé-gek leginkább a középmezőnyben jelentkeznek, ugyanakkor a közhasz-núságba az is beletartozik, hogy ép-pen ezt a problémákkal terhelt terü-letet sem hagyhatják magukra. Zoli vallja, hogy itt hosszú távon szabad csak gondolkodni, mert a siker csak lassan érik be, és az sem mindig hoz egységet. A legnagyobb közhasznú esemény a borfesztivál elindítása volt. A bor-fesztivál helyet ad ma is a hazai bo-

rászati értékeknek, s a Budai Vár mél-tó helyszínt nyújt, kellő rangot ad az eseménynek évről évre. Idén, szep- temberben már a 22. fesztivál nyit-ja meg a kapuit. A borfesztivált ma már több mint tízezren látogatják, igazolva azt, hogy a bor fogyasztá-sa egyben kulturális tevékenység is. A közhasznú tevékenységeknek sem kedvez a mai gazdasági kör-nyezet. Nehéz világot élünk, mondja Zoli, hiszen ide is begyűrűzik a gaz-dasági-pénzügyi válság. A gondok elvonják az emberek figyelmét at-tól, hogy önfeledten borozgassa-nak, élvezzék a természet kincsét, a hegy levét, az igazi jó magyar bort. Zoli ma is sajnálja, hogy a közösségi bormarketing nem bontakozhatott ki igazán, pedig a közhasznú tevé-kenység a bormarketing révén tel-jesedhetne ki leginkább. Egy termé-szetes módon érdekektől szabdalt szakmában igen nehéz elkötelezni egy irányba az ágazat szereplőit.

A 15. ORSZÁGOS Szövetkezeti Borversenynek az idén – kellemes, kultúrált környezetben – a Ramadan Hotel Aquapark adott otthont ápri-lis 9-10. között. A jubileumi rendez-vényen – köszönet a zsűriben való részvételi meghívásért – öt bíráló bizottság kóstolta a 280 tételt, így a saját tapasztalatom alapján is mond-hatom, hogy átlagosan kellemes, korrekt, jól fogyasztható borokkal találkozhattunk. A verseny gazdá-ja az OTSZ és a TakarékBank, míg a szakmai oldalt a Magyar Szőlő-, és Borkultúra Nonprofit Kht. képvisel-te. Az elmúlt másfél évtized alatt a szereplők között kellő összhang ala-kult ki, így jó színvonalú, korrekt az együttműködés a kht. megbízóival. A verseny ma már kiforrott, nemzet-közi szinten is jegyzett eseménye a hazai borágazatnak. A jubileumra való tekintettel a takarékszövetkezeti pénzintézetek nagyobb aktivitással vettek részt a szervezésben, nagyobb kampányt

folytattak, s ennek is köszönhető, hogy 281 minta, tétel érkezett be, a tavalyi 240-hez képest. Ugyanak-kor a nevező borászok száma alig nőtt, ami jelzi, hogy egy-egy borász több tétellel nevezett, mint tavaly. Újdonságként kell megjegyezni, hogy együttműködés bontakozik ki a takarékok és a Coop áruház-lánc között, így lehetséges, hogy a fogyasztók is nagyobb mértékben találkozhatnak majd a díjnyertes, nyertes borokkal. Összességében az mondható, hogy az idei verseny méltó volt a jubileumhoz, hiszen a tavalyi egy nagy aranyéremhez képest az idén hat nagy aranyat ítéltek oda a bíráló bizottságok. A nyertes borok között természetesen a Tokaji Aszúk viszik a prímet, de akad köztük fehér, vö-rös és rozé bor is. Zoli úgy gondolja, hogy a szervezők is ráéreztek arra, hogy ennek a versenynek az értéke az, hogy egy közösséget szolgálnak vele. S ha ezt a gondolatot a közös-

ségben is tudatosítjuk, akkor a ta-karékszövetkezeti szektor egésze is profitál belőle. Mert egy országos hálózattal rendelkező pénzintéze-ti hálózat nem mondhat le arról az előnyeiről, amelyeket ma is képvisel, így az ügyfelekkel való személyes kapcsolatról, a bizalmon alapuló üz-leti ügyletekről, a helyi ismertség, helyi beágyazódottságról. Mind-ez a közösség, a szektor érdekeit is megjeleníti, de az is fontos, hogy a közösségen belül legyen még is-mertebb ez a verseny. A lokális hír-név egyre fontosabb, mert így nő-het a kicsi is naggyá. Nos, ennek a közösségi gondolatnak ad helyet a rendezvény. Ha az összefogás meg-valósul, akkor a gazdaság is erősö-dik, s ha erősödnek a gazdaság sze-replői, akkor a takarékok is jobban gyarapodhatnak. Az összetartozás érzésének az erősítése szintén új eleme a takarékszövetkezeti bor-versenynek. S ez is a borkultúra szerves része…

A takarékok borversenye


Integráció

MEGSZÜLETTEK az ország harma-dik legrangosabb bormustrájának, aXV.OrszágosTakarékszövetkezetiBorversenynek az eredményei. Az idén a tavalyinál is számosabb volt a mezőny, 126 borász összesen 281 tételt nevezett be a megmérette-tésre. Minden idők legtöbb neve-zéseérkezettaXV.OrszágosTaka-rékszövetkezeti Borversenye, amely az ország harmadik legrangosabb borversenyének számít. A beneve-zett 126 takarékszövetkezeti kap-

Megvan a takarékok kedvenc bora

csolatokkal rendelkező – közöttük több, országosan is ismert – bor-termelő és borászat összesen 281 tételt nevezett be, ennek 69 szá-zalékát díjazták valamilyen elisme-réssel. Egyenlő arányban neveztek fehér- és vörösborokat (43-43 szá-zalékban), 11 százalékot tettek ki a rozék, valamint 3 százalékban ér-keztek pezsgők a megmérettetésre. A legrangosabb elismerést, a „Ta-karékszövetkezetek Bora – 2013” dí-jat a Szöllősi Pincészet Kft. (Neszmé-lyi Magnus Cuvée, 2011-es évjárat), valamint a Bodri Pincészet (Szek-szárdi Optimus Gold, 2009-es év-járat) érdemelte ki, míg az úgyne-vezett nagyaranyérmet a Matias Borászati Kft. (Matias Villányi Ca-bernet franc, 2009-es évjárat) nyerte. Az 54 aranyéremben ré-szesült bor jelentős része a szek-szárdi, villányi borvidékről szárma-zik, de magas volt a tokaji, mátrai, a balatonfelvidéki borok aránya is. Jellemző, hogy hosszú évek óta ezek a borvidékek a leginkább rep-rezentált régiók a takarékszövetke-zeti borversenyen. A borversenyt a Magyar Szőlő- és Borkultúra Nonprofit Kft., a Ma-gyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. és Országos Takarékszövetkeze-

ti Szövetség rendezték közösen. A borverseny ünnepélyes eredmény-hirdetése május 8-án, este 18 óra-kor a Mercure Buda Budapest Ho-telben lesz. AXV.OrszágosTakarékszövetke-zeti Borverseny részletes eredmé-nyeit megtalálják itt: http://www.takarekbank.hu/takarekbank/hu/kozpontibank/magunkrol/borverseny.htmlvagy itt: http://www.borkulturakft.hu/letoltes/takszov/eredmenyek/takszov_eredmeny_2013.pdf


TKSZ Figyelő

Takarék 2013. január–február 43

A múltból is kell építkezni Az integráció legfiatalabb elnök-ügyvezetője

Szerző:Hajtun György

A 2000-ben városi rangra emelt Rakamazon – magam is meggyőződhettem róla – jól ismerik a Rakamaz és Vidéke Körzeti Takarékszövetkezetet. A GPS ugyanis kissé elterelt, s nem a Szent István útra, hanem a Szent István utcába navigált, de egy takaros ház előtt a segítségemre voltak a háziak. (Csak később derült ki, hogy a takarék tavaly nyugdíjba vonult ügyvezető-főkönyvelő asszony, Volfné Bálint Katalin férjét kérdeztem, de ez mit sem von le az első benyomásokból.) Belépve a takarék épületébe – ha nem is volt zsúfoltság, de – jó néhányan in-tézték a pénzügyeiket a különböző ablakoknál. A kedves fogadtatás, a barátsá-gos hangnem az otthon melegét sugározta. Jó helyen járok, nyugtáztam, amikor az emeletre felvezettek Krausz Róberthez, a tavaly megválasztott és kinevezett elnök-ügyvezetőhöz. A bemutatkozáskor derült ki, hogy az integráció legfiata-labb elnök-ügyvezetőjével beszélgetek.

Krausz Róbert

ELNÖK úr, mikor kapta ezt a meg-tisztelő megbízatást? – Három éve neveztek ki ügyve-zetőnek, s tavaly május 18-án – ami-kor is az elődöm, Megyeri Tiborné Anna nyugdíjba ment – ülhettem be az elnök-ügyvezetői székbe.

– Az az érzésem, hogy fiatal kora ellenére régóta dolgozik itt a ta-karéknál… – Jól érzékeli, mert másfél évti-zeddel ezelőtt, a diplomám meg-szerzése után léptem be a taka-rékszövetkezethez – közgazdász végzettséget szereztem –, s az óta lépésről-lépésre haladtam a rang-létrán. Hitelügyi előadóként kezd-tem a pályámat, aztán a hitelágazat, majd a teljes aktív ágazat vezetésé-vel bíztak meg. Három éve kerültem a takarék szűkebb vezetői körébe. Az elmúlt években az iskolapadba is visszaültem, a debreceni egyete-men jogi szakokleveles gazdasági diplomát is szereztem.

– Miért volt szükség erre? – Azért, mert úgy gondoltam, hogy a mindennapi munkám so-rán szükség van a jogi terület mé-lyebb ismeretére is. Végül is jó dön-tésnek bizonyult.

– A személyeskedő bevezető után beszéljünk a takarékszövetkezet-ről. Miért körzeti? – A kezdetektől, 1957-től ez a neve a takaréknak, miután az ala-pítók így döntöttek. A nevünk nem változott, pedig szépen nőtt a ta-karék, hiszen 19 kirendeltséggel rendelkezünk úgy, hogy nem volt beolvadás, vagy fúzió sem. Bár ha-gyománytisztelő vagyok, de szeret-ném, ha rövidebb lenne a takarék neve, elegendő volna a Rakamaz Takarék, annál is inkább, mert tag-ja vagyunk a Takarékpont hálózat-nak és ott már ez a nevünk.

– Hány településen vannak jelen? – A 19 kirendeltség 16 települé-sen található, kizárólag Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. Négy ki-rendeltségünk a megyeszékhelyen, Nyíregyházán működik, de nem a városközpontban, hanem lakótele-peken és alvó városrészekben, mi-vel az az üzletpolitikánk, hogy a ke-vésbé frekventált, de mégis sokan lakott környezetben is szükség van a banki szolgáltatásokra. Ezzel kap-csolatban előnyöket és hátrányo-kat egyaránt megfogalmazhatok, de szerintem több az előny, mint a negatívum.

– A név rövidítéséhez küldöttgyű-lési határozat szükséges. Nehéz összehívni a testületi ülést? – Nem nehéz, szerencsére ed-dig mindig határozatképes volt. Re-mélem majd sikerül meggyőzni a küldötteket arról, hogy a rövidebb névvel könnyebb a piacon is meg-jelenni, helytállni. S ha már erről be-szélünk, hadd mondjam el, hogy a 19 kirendeltségben összességében közel 100 fő dolgozik. Jelenleg 281 tagunk van, a mérlegfőösszegünk



TKSZ Figyelő

12,5 milliárd forint. A hitelállomá-nyunk 5 milliárd forintot tesz ki, a betétállományunk 10,5 milliárd fo-rint, míg a szavatoló tőkénk 1,5 milli-árd forintra rúg. Amit még érdemes tudni rólunk, hogy 1800 vállalkozói, több mint tízezer lakossági folyó-számlát vezetünk, és 11 önkormány-zatnál vagyunk számlavezetők. Az elmúlt öt évben az eredményünk fo-lyamatosan meghaladta a 150 mil-lió forintot, de ez évben a tranzak-ciós illeték jelentősen megnöveli a kiadásainkat, havi közel 10 millió fo-rinttal nőttek a terheink. Ennek kö-vetkeztében az idei eredményter-veink jóval szerényebbek.

– A bevezető mondatok után ugyan már azt gondoltam, hogy nem kérdezek rá, de az elmon-dottak alapján hadd kérdezzem meg: volt-e, s ha volt, akkor ki volt a mentora? Ki gondolta úgy, hogy ebből a fiatalemberből jó elnök-ügyvezető lesz? – Talán nem hiszi, de az az igaz-ság, hogy nem volt mentorom. Ma-napság nekem is néha hihetetlen-nek tűnik, hogy ebben a székben ülhetek. Tudom, sok szerencse is kellett ehhez, jókor voltam, jó he-lyen. Szerencsés embernek tartom magam, hiszen kevesen mondhat-ják el magukról, hogy 14-15 év alatt elérik azt, hogy egy 12 milliárdos, száz embert irányító céget vezet-hetnek.

– Gondolom az előd, Megyeri Ti-borné sokat segített… – Igen, nagyon sokat köszönhe-tek neki! Amikor ide kerültem, ak-kor Anna még az aktív üzletágnak volt a vezetője, s az elnök-ügyveze-tő Dr. Pózer József volt, aki a megvá-lasztásom előtt két és félévvel ment el nyugdíjba. Az ő helyébe lépett Anna, én pedig ekkor kaptam meg azt a bizalmat, hogy előléptem ak-tív üzletágvezetőnek, s egyben el-nök-helyettesnek is kineveztek.

– Tudom, hogy nehéz a magunk lovát dicsérni, de azt is gondo-lom, hogy a munkája, a szorgal-ma, a hozzáállása sokat nyomott a latban. – Nem könnyű kimondani, de va-lószínű, hogy ezek is közrejátszottak, mert – még egyszer mondom – sen-kinek nem vagyok a „keresztfia”.

– Akkor ezt büszkén felvállalhat-ja, mert ha valaki a saját erejéből, tehetsége révén küzdi fel magát a ranglétrán, az dicséretre, elisme-résre méltó… – Mindent az előző vezetésnek köszönhetek, tőlük tanultam min-dent, amit a takarékról tudok. Ők voltak, akik felvettek ide dolgozni, és segítettek beilleszkedni. Pózer József bevezetett az integrációs életbe is, így idővel mindenkit meg-ismerhettem és engem is megis-mertek. A rendezvényeken rég-óta aktívan veszek részt, és jó érzés, hogy én vagyok az integráció leg-fiatalabb elnöke. Ugyanakkor egy Varga Tónival történt beszélgetés-ből tudtam meg, hogy régebb óta vagyok a szektorban, mint például ő. Én is öregszem…

– Milyen útravalót kapott az elő-döktől? Olyanra gondolok, amit az elkövetkező évtizedekben is hasznosíthat… – A takarékok lehetőségei má-sok, mint a kereskedelmi banko-ké. Itt kevesebb a tőke, de a pia-ci versenyben talpon kell maradni, így olyan stratégiát kell kialakíta-

ni, amellyel a növekedés elérhető, hosszú távon biztosított. Azt lát-tam az elmúlt másfél évtizedben, hogy a nyereséget mindig meg-hagytuk az eredménytartalékba, ennek következtében értük el azt, hogy másfél milliárdra nőtt a szava-toló tőkénk, így még nem volt olyan ügyféligény, amelyet nem tudtunk volna teljesíteni. Ezen a stratégián pedig nem indokolt változtatni, sze-rencsére nincs tulajdonosi kényszer sem az alacsony részjegy-tulajdon-lások miatt. A fejlődés igénye hozza az eredménykényszert, mert a növe-kedésről nem szabad lemondanunk. Ezt képviselték az elődeim is, és ezt vallom én is. De semmiképpen sem szabad hátradőlnünk, elkényelme-sednünk, mert most kell kidolgoz-nunk azt a stratégiát, ami az előre menekülésről szól. Az, hogy belép-tünk a Takarékpont hálózatba, már e stratégia része. Tartoznunk kell egy közösséghez, mert ettől többek le-

KRAUSZ RÓBERT 1977. január 18-án Nyíregyházán születetett, de tősgyökeres rakamazi, mivel a szülők is itt dolgoztak kétkezi munkásként. Az édesapa a helyi téeszben géplakatosként dol-gozott, innen ment nyugdíjba, s az édesanya is kétkezi munkás-ként állt helyt. Igazi lokálpatri-óta, nem vágyott el soha erről a vidékről. Ide köti minden, a szülők, az iskola, a barátok, To-kaj közelsége, és a két kislánya (Réka 10, Petra 7 éves) is. Kitérőt egyedül a főiskola jelentette, hi-szen Székesfehérváron szerzett közgazdász diplomát. A sportot számára a foci jelentette, a helyi csapatban mindaddig megha-tározó csapattag volt, amíg egy sérülés közbe nem szólt. Nyolc évig edzősködött is az utánpót-lásnál. Manapság a fallabdázás-sal kompenzálja a munkában eltöltött, nem éppen sportos elfoglaltsággal járó időszakot.

Névjegy

Gávavencsellői kirendeltség



TKSZ Figyelő


szünk. Az önkormányzati ügyfeleink számát is növelni szeretnénk, és el-indultunk abba az irányba is, hogy azokon a településeken, ahol jelen vagyunk, kialakítsunk egy saját már-kanevet, tudja mindenki, hogy mi az, hogy Rakamaz Takarék. Ennek tük-rében támogatjuk Szabolcs megye olimpikonját, Helebrand Máté gya-loglót, aki Londonban a magyar at-léták közül a második legeredmé-nyesebb sportoló volt. Mára már azt is mondhatjuk, hogy Ő a taka-rékunk „arca”, akivel három nagysi-kerű rendezvényt is szerveztünk a múlt évben, „Gyalogolj az olimpi-konnal” szlogennel.

– S most hogyan áll fel a vezetés? – Két ügyvezető társammal együtt dinamikus a csapat, egy-aránt képviselve van a rutin és a fi-atalos lendület is.

– Tartják-e a kapcsolatot a nyug-díjasokkal?

– Hogyne, persze! Még tavaly megalakítottam egy tanácsadó tes-tületet, amelyben az előd elnökök, ügyvezetők kaptak helyet. Minden olyan kérdésben, amelyben nehéz dönteni, kikérem a tanácsaikat, és örömmel mondják el a véleményü-ket. Így aktív részesei ma is a takarék életének. S ugyancsak tavaly év vé-gén szerveztük meg az első nyugdí-jas találkozót. Jó volt látni a kollégá-kat, s mindenki hangoztatta, hogy ebből a rendezvényből hagyományt kell teremteni. A sikert igazolja, hogy a 36 nyugdíjasunkból 29-en jelen is voltak. Megható volt, ahogy az idő-sebbek visszaemlékeztek, ahogy egymást üdvözölték.

– Manapság jó ilyen e seményről hallani, mert azt jelzi, hogy nem olyan fiatalember ült az elnök-ügyvezetői székbe, aki elfelejti a múltat. – A múltból kell építkeznünk. Nem véletlen, hogy őrzöm azt a ku-

pát, amikor a Rakamazi Takarékszö-vetkezet az országos versenyben – 1972-ben, 1973-ban, és 1974-ben is – „Az év takarékszövetkezete” címet nyerte el az eredményei alapján.

– Most milyen a konkurencia? Nagy a verseny? – Olyan, mint az országban min-denütt. Kemény a harc a piacon az ügyfelekért, hiszen a nagyobb vá-rosokban mindenütt ott vannak a kereskedelmi bankok. De hadd mondjam el, hogy itt, Rakamazon 2007-bennyitottfiókotaK&HBank,amit aztán tavaly áprilisban be is zárt. Ez mindenképpen dicséri a takarék munkatársait, s azt is, hogy mi megbízható szolgáltatást nyúj-tunk. Nálunk nincs apró betűs, alig olvasható szerződési rész, a veszé-lyekre is felhívjuk a figyelmet, s itt azt kapja az ügyfél, amiben meg-állapodunk.

– Nekem ügy tűnik, hogy a ra-kamazi takarék jól beágyazódott a környezetébe… Megmutatko-zik ez a társadalmi szerepválla-lásban is? – Ha a 35 ezer ügyfél ezt jelenti, akkor igen. A kérdés második felé-re válaszolva, ahol lehet, jelen va-

gyunk akár a sport, akár a kulturális eseményeket figyelembe véve. Már beszéltem a szponzor-tevékenysé-günkről, ennek kapcsán támoga-tunk további helyi tehetségeket

A RAKAMAZ Takarék 1957. ápri-lis 07.-én alakult. Három község – Rakamaz, Tiszanagyfalu, Timár – 130 lakosa döntött úgy, hogy takarékszövetkezetet alapít. Az alapító tagok 13 000 forint rész-jegyet jegyeztek, és ezzel az ösz-szeggel kezdte meg működését a takarékszövetkezet. A szövetkezet intenzív betétállomány növelési tevékenységbe fogott, ezen túl-menően nagy erőfeszítéseket tett a tagi létszám és a részjegy-alap növelésére is. A fejlődést érzékel-teti az is, hogy a megalakulást kö-vető évben a betétállomány már elérte az 1 millió forintot, 1961.-ben pedig bejegyezték az ezredik szövetkezeti tagot. 1963-ban 5 millió, 1968.-ban pedig 20 millió forint betétállománnyal rendel-kezett a szövetkezet, a tagjainak száma pedig, elérte az 5 000 főt. A szövetkezet igazgatósága ekkor úgy döntött, hogy újabb területet

kapcsol be. Ezután sorra nyíltak a szövetkezet kirendeltségei. Kezdetben az OTP felügyele-te alatt, annak irányításával és megbízásából végezték a szol-gáltatásokat. 1985-ben jogsza-bályi változás következtében a takarékszövetkezetek kikerültek az OTP fennhatósága alól és ön-állóan, saját jogon is nyújthattak különféle pénzügyi szolgáltatá-sokat. Ez időponttól kezdve fel-oldották azt a tilalmat is, hogy a takarékszövetkezetek nem mű-ködhetnek városokban. Ez újabb lendületet adott a szövetkezetnek, a megyében elsőként lépett be Nyíregyházára, ahol jelenleg is négy kirendeltsége működik. Az évek során a működési terület 32 önálló településre terjedt ki Sza-bolcs-Szatmár-Bereg megyében. A pénzintézet 19 takarékszövetke-zeti kirendeltséggel rendelkezik. Jelenleg a dolgozók száma 96 fő.

Egy kis történelem

Rakamazi központ


TKSZ Figyelő

is. Új lehetőségeket adott a társa-sági adó felhasználása, melynek a 70 százalékával szabadon rendel-kezhetünk. Így támogathatjuk jó néhány helyi focicsapat utánpót-lását is. Rengeteg civil szervezet-tel állunk kapcsolatban, több pol-gárőrséggel van együttműködési megállapodásunk, így a fiókok, a környezetünk, s a lakosság bizton-ságát is erősítjük.

– Fontosnak tartja-e az integrá-ciót? – Mint Takarékpontos pénzinté-zet, ez nem lehet kérdés. A mosta-ni, alakuló stratégiával kapcsolat-ban is elmondtam már, hogy nem itt tartanánk, ha tíz évvel ezelőtt kezdtünk volna az egységes arcu-lat kialakításába és a többi, szoro-sabb integrációs törekvés kivitele-zésébe. Erre tehát mindenképpen szükség van, hiszen ez a (közel) jövő is. Az persze nagy kérdés, hogy ki mennyire képes a maga érdekeit is háttérbe szorítani a közös érdek megvalósítása érdekében. Sokfélék,

különbözőek vagyunk, ezért nehéz közös nevezőre jutni, de szerintem, túl kellene lépni akár az egyéni sé-relmeken is. Nincs más út, mint az integráció erősítése, a közösségi gondolkodás megvalósítása, még olyan áron is, hogy lemondunk né-hány saját jog-, és hatáskörről.

– Az állam megjelenése a Taka-rékBankban pozitív, avagy nega-tív hatásokat vált-e ki a másik tu-lajdonosi körből? – Bizonyos fokú félelem minden-kiben van, de szerintem a dolog jó oldalát kell látni. Az állami szerep-vállalással új piaci szegmensek is megnyílhatnak előttünk, új ügy-félkörrel kerülhetünk kapcsolat-ba. De azt hozzáteszem, hogy ha hatáskörben csorbulunk, akkor az integráción belül legyen, és ne az állam kényszerítse ránk. A függet-lenségünket szeretném továbbra is megőrizni.

– Ha már említette az új ügyfélkört, az Önök ügyfélkörében van-e fej-lesztési lehetőség?

A TISZA mellett fekvő város a me-gye legrégebbi települései közé tartozik. 1067-ben említik első íz-ben írott források. Rakamaz nevét a magyar művészettörténetben és régészetben a honfoglalás-ko-ri korongpár teszi ismertté, ame-lyet 1956-ban találtak a határában. 1310-ben a Gutkeled nemzetség-hez tartozók birtokolták a falut és Szent Kereszt tiszteletére emelt templomát. A birtoklevelek tanúsít-ják, hogy falu egyutcás volt. A tiszai révtől a templomig tartott az egyik tulajdonrész, a másik a templom-tól nyugatra, egyenlő arányban. A falu Alsó-Rakamaznak nevezett ré-szét a Gutkeledek vásárolták meg. A nemzetség egyik ága itt telepe-dett meg, és e helyről nevezte el magát. A Rakamazi család a temp-lom környékét népesítette be, míg

a falu másik részét a Báthory család egyik őse szerezte meg 1355-ben. A 14. század során a Rakamazi családbeliek és a velük egy nem-zetségből való Szakolyi család tag-jai pereskedtek a határ egy-egy részének birtoklásáért. A 15. szá-zadban a perekbe belekeveredett aBáthorycsaládis;végülaBátho-ry és a Szakolyi család osztozott a falu tulajdonjogán. 1445-ben cseh husziták elpusztították a te-lepülést, de 1556-os adatok szerint már Szabolcs megye egyik legné-pesebb települése volt kb. 450 la-kójával. A török pusztítás is elérte a falut, így a 16. századra csupán 25 jobbágytelke maradt. 1604-ben itt táborozott Barbian Belgiojoso császári generális serege, mielőtt Bocskai István az álmosdi csatában megsemmisítette volna.

A 17. század közepén a Rákóczi fejedelmi családé lett, a szatmári béke után kobozták el a többi Rá-kóczi-birtokhoz hasonlóan. A királyi kincs¬tár megpróbálta az elnépte-lenedett települést benépesíteni, sikertelenül. Majd az 1730-as évek-ben, III. Károly király uralkodása ide-jén a kamara „sváb” telepeseket költöztetett ide. A század végére ismét megszaporodott a lakosság száma, és a jobbágyfelszabadítás idején már 2148 lelket számlált. Az 1848–49-es forradalom és szabad-ságharc idején is sok kárt szenvedett a falu. Ennek ellenére az 1930-as évekre már 5308 lakosú nagyköz-séggé fejlődött. A városi rangot 2000-ben kapta meg. 2001-ben a város lakosságának 95 százaléka magyar, 5 százaléka cigány nem-zetiségűnek vallotta magát.

Rakamaz, a város

– Nálunk egyértelműen a me-zőgazdasági vállalkozók jelentik a többséget, aminek én nagyon örü-lök. Mi első perctől finanszírozzuk az agrártörekvéseket, hiszen ez az a szektor, amelyik a válságban, a válság után is mer beruházni, hi-telt felvenni. Persze, ehhez az uni-ós támogatási rendszer megléte is hozzájárul, így nagyobb a bizton-ság is a hitel visszafizetése szem-pontjából. Ami az ipart, kereske-delmet, szolgáltatást illeti, itt nem beszélhetünk sikertörténetről. Ezek azok az ágazatok, amelyek jelentő-sen megérezték a válságot.

– Végezetül: ha egy év múlva jövök Önhöz, akkor milyen eredménye-ket sorolna szívesen? – Szívesen látom akár hamarabb is! De ha egy év múlva találkoznánk, akkor már szeretnék arról beszélni, hogy nyugodtabb, kiegyensúlyozot-tabb életet élő ember vagyok, aki alá-írta az új integrációs szerződést, és aki aláírta a PSZÁF által készített vizsgá-lati jegyzőkönyvet minimális hiányos-ságok feltárásáról...



TKSZ Figyelő

Mi vagyunk az Agrárbank!

Balassagyarmaton, a Cserhátvidéke Takarékszövet kezetnél jártunk – Interjú Holes Imrével, a Cserhátvidéke Takarékszövetkezet elnök-ügyvezető igazgatójával

Szerző:Csépány

György

Az elmúlt hetekben rendre felvetődött az agrárbank alapításának ötlete. Számos érv szól ellene, mégis a legváratlanobb helyen és időben, újra és újra felbuk-kan. Ezúttal Nógrád megyében, a Cserhátvidéke Takarékszövetkezet elnök-ügy-vezetőjénél, Holes Imrénél jártunk, és azt tudakoltuk, hogy az Ő szemszögéből hogyan érzékelhető a helyi gazdaság, hogyan érvényesülnek az országos ese-mények, és a kettő vagy több, gyakran ellentétes dimenziót hogyan lehet ösz-szeegyeztetni az egyén és a takarékszövetkezet szintjén.

– Az interjú készítésének idején Ipolyszögnél már jelentős terü-letet öntött el az Ipoly, a közút szintje alig 1 méterre emelkedik ki a vízből, mindent elborít a víz, nem aggasztó a helyzet? – Az Ipoly Ipolytarnócnál lép be hazánk területére, az Ipolyságig kö-zös határt képez Szlovákiával, majd Ipolyszakállosig 31 km hosszan Szlo-vákia területén folyik. Tésa község-től ismét közös határszakaszt ké-pez, és Szobnál torkollik a Dunába. A szlovákiai Vepor hegységben ered, vízgyűjtő területe 5 ezer km², ebből 1,5 ezer km² esik hazánk területére. Teljes hossza kb. 250 km, ebből 143 km képez határt. A viszonylag kicsi

és csapadékban szegény vízgyűj-tő területe miatt vízhozama általá-ban csekély. Balassagyarmat rela-tíve biztonságban van, nem tudja körbezárni a víz, de ide is betörhet. A szakaszosan elvégzett folyamsza-bályozásnak és mederkotrásnak kö-szönhetően a víz gyorsabban folyik, az ár is hamarabb levonul. A tavaszi hóolvadáskor viszont gyorsan meg-jelenik a víz. A régi térképeken sze-replő „hajózható” megjelölés azon-ban enyhén szólva is túlzás, az esetek többségében alig van benne víz. A kibővülő szakaszok, öblök legin-kább a táj szépségében gyönyör-ködni kívánó turistáknak, illetve a horgászoknak kedvez. Valamikor, még gyerekként fürdöttünk is ben-ne, de az egyenetlen altalaj, és a víz-ben álló növényzet miatt veszélyes volt, gyakran tragikusan végződött a fürdőzés. Az újonnan épített hidak (Pösténypuszta, Nógrádszakál) a ter-mészetes akadályokat is „áthidalják” és a kapcsolatot erősítik Szlovákiával. Az áruforgalom, nem utolsó sorban a bevásárló turizmus erősödött.

– Mikor és hogyan lettél takarék-szövetkezeti vezető? – Jól ismerem a hitelintézeti tevé-kenységet, hiszen az 1969-es alapí-

tástól részt veszek ebben. Korábban, négy évig gyógypedagógus voltam, majd a takarékszövetkezet alapítá-sakor felkértek a takarékszövetkezet ügyvezetésre. A megyében utolsó-

ként (9.) alakultunk meg. Az elnöki pozíciót egy társadalmi elnök látta el, aki népszerű volt a településen, és a kapcsolatai révén sok ügyfelet tudott megnyerni a takaréknak. Igaz, hogy alapító tag vagyok, de beval-lom, nem én kezdeményeztem az alapítást. Érsekvadkerten hamarabb

Akkor van a leg-nagyobb esélyed a

jólétre, ha azt csinálod, amit igazán szeretsz. A szeretet energia. Minden, amit szere-tettel csinálsz, át van itatva nagyfokú energiával, és ezt az energiát könnyen át lehet váltani csilingelő érmekké.1


1 Andrew Matthews, amerikai író, Hallgass a szívedre! Varázsládika Kiadó, 2002.

Holes Imre


TKSZ Figyelő

Folytatás a 47. oldalrólalakult meg a takarékszövetkezet, és amikor szóba került a nevem, akkor egy pár napot eltöltöttem náluk, jól ismertem azokat a fiúkat, hiszen is-kolatársak voltunk, és nagyon meg-tetszett, ahogyan dolgoztak, éltek. Akkoriban, egy brossurában, egy gazdag bankárcsaládról olvastam, amely nagyon felkeltette a kíváncsi-ságomat, így ennek is köszönhető, hogy elfogadtam a felkérést. Nagy megtiszteltetésnek tekintem, hogy azóta is sikerült megtartanom ezt a pozíciót. Úgy érzem, megtanultam az emberekkel bánni, és ma is nagy-részt ennek köszönhetem a boldo-gulásomat.

– Nemrég új székhelyre költözte-tek, mi indokolta a váltást? – 2011. szeptember közepén Ba-lassagyarmat közepére, a piac mel-letti új székhelyre költöztünk, sze-rettünk volna közelebb kerülni a városi ügyfeleinkhez. Praktikus az új épület elrendezése, belső tago-zódása, és az ára sem volt irreáli-san magas, és nem utolsó sorban az ügyfeleinknek is tetszik. Nagyon sok pozitív visszajelzést kaptunk. Az Allianzé volt az épület, kevesen dolgoztak benne, szerencsénkre az ő takarékossági, és a mi vásár-lási szándékunkat sikerült közös nevezőre hoznunk. Kisebb átalakí-tásra, ajtók áthelyezésére, festésre, esetenként parkettázásra volt szük-ség. A pincétől a padlásig, a négy szinten összesen több mint 550 m² áll a rendelkezésünkre, de némi túl-zással már majdnem kinőttük. Egy esetleges fúzió esetén már nem biz-tos, hogy elegendő lenne. Úgy ér-zem, a szervezetünk eléggé tago-zódott, az egyes szakterületeknek önálló részlegük van. Kétségtele-nül, most kényelemesen elférünk, egy esetleges bővülés esetén már a szomszéd ingatlan egyes helyi-ségeit is igénybe kellene vennünk. Az elvi lehetőség adott, a bővítés azonban valószínűleg többe kerül-het, mint az első, ad hoc vásárlás. Jelenleg 12 kirendeltségünk

van, mindegyik saját tulajdonban és mindegyik felújítva. Két kiren-deltséget korábban bezártunk. Az egyiket itt helyben, mert kettő volt, a hitelezés itt is visszaesett, az in-gatlan fenntartása már nem volt célszerű, az új székház-vásárlással egy helyre költöztettünk minden-kit. A másik településen pedig, a hitelbedőlések aránytalan magas száma és a biztonság végett, a ki-rendeltséget felszámoltuk. A szom-széd településre tereltük át a még életképes forgalmunkat. Az itteni fiók jól működik, most is úgy tű-nik, hogy „telt ház” van. Itt Balassa-gyarmaton, Magyarnándoron, Ber-celen, Vácott, és meg egy helyen, összesen 5 ATM-ünk üzemel. Sal-gótarjánban a Sajóvölgyének van még rajtunk kívül takarékszövet-kezeti fiókja és automatája, mi az utóbbit nem telepítettünk. A ha-táron túlról csak bevásárolni jön-nek az emberek, a nagy bevásárló központok komoly forgalmat bo-nyolítanak, nekünk ebből közvet-len hasznunk nincs. Még pénzvál-tás miatt sem jönnek be hozzánk.

– Mennyire áramvonalas a taka-rék szervezete? – Az igazgatóságban a takarék két vezetője, egy ügyvéd, egy nagy-vállalkozó agrármérnök, egy lapki-adó tulajdonos-újságíró, egy építő-ipari vállalkozó van. Volt még egy másik mezőgazdasági vállalkozó is, aki idén hunyt el. A felügyelő bizott-ság három főből áll: az elnök agrár-végzettségű, és van még egy-egy könyvelői irodai képviselő. Egy sa-ját nevelésű, mérlegképes hölgy lát-ja el a belső ellenőrzési feladatot a takarékszövetkezetben. Ugyan én is jó kapcsolatban vagyok a dol-gozókkal, de olyan rendszert kell kialakítani, hogy a dolgozók tart-sanak a belső ellenőrtől, belső el-lenőrzéstől. Nyilván nem fizikai ér-telemben, de a meglepetés folytán mindenképp. A pénz sokak számá-ra csábító, de mindenkinek tudnia kell, hogy ha valaki hozzányúl, ak-kor számára vége mindennek. Van

önálló kockázatkezelésünk, és ak-tív üzletágvezetőnk. Úgy érzem, a helyben szükséges szervezet a ren-delkezésünkre áll.

– Hogyan alakultak az eredmé-nyek? – A 2012-ben elért csaknem 60 millió adózás előtti eredmény nem olyan rossz, hiszen eléggé szakosod-tunk, amelynek azért bérvonzata is van, fejleszteni is tudtunk, és a 2,5 milliárd forint hitelállomány 10-12 százalékát is meg tudtuk képezni az értékvesztésre. A 90 napon túli hitelek aránya sajnos nálunk is nő, próbálunk segíteni, de ez már na-gyon nehéz. A legnagyobb gond ott van, hogy ezek a hitelek a fo-lyósításkor teljesen rendben vol-tak, csak időközben romlottak el. Ma nem lehet megmondani, ki a biztos ügyfél. Nemcsak üzleti ne-hézségek vannak, hanem emberi gyarlóságok, lecsúszások is. Devi-zaforgalom, pénzváltás nincs, de nálunk is folyamatosan zajlik az élet, mondhatni állandó hajtás van, min-dig akciózunk, minden lehetséges programban részt veszünk, a napi sajtóban ott vagyunk. Foci, lovas-sport, erőemelés stb.

– A végtörlesztés hogyan alakult? – Kb. 700 M forintot folyósítot-tunk úgy, hogy fizikailag nem tud-tunk többet vállalni, de nagyjából a „középhadból” sikerült merítenünk. Dolgoztunk a hétvégeken is. Utol-jára már persze egyre inkább olya-nok érdeklődtek, akiket már más-hol elutasítottak. Ők már nemcsak az időbe, de a hitelképességbe sem fértek bele. Tőkekorlátba így sem fu-tottunk bele. Az jó, hogy a devizahi-telezést kiváltó hitel kamata maga-sabb, mint az állampapír hozama, de a betétek viszonylag magas kama-tát nehéz kigazdálkodni a csökke-nő hitelállomány csökkenő kamat-tömegéből vagy az állampapírok csökkenő hozamából. Úgy gondo-lom, hogy a takarékok nagyobb há-nyada idén komoly nehézségekkel nézhet szembe.


TKSZ Figyelő

– A januári eredmény negatív lett, mi történt? – A tranzakciós illeték lépcsőze-tes bevezetése miatt jelentkezett a negatív eredmény. Nem tudom ki, hogyan számolt, december elején jött ki a jogszabály, és a 60 nap feb-ruár elején járt le, nekünk így jött ki. Ha az országban nem megy a hitele-zés, akkor ez a mi régiónkban foko-zottan érvényes, messze átlag alat-ti lehetőségek kínálkoznak. Pedig nem is feltétlenül kedvezőtlenek a körülmények, Nógrád megye nyu-gati felében nem lehet arra panasz-kodni, hogy ipar nincs. Elég szépen vannak itt multinacionális cégek is, Budapest közel van, a munkabér és a telek viszont lényegesen olcsóbb. Valamikor hátrányos helyzetűnek minősítették ezt a régiót, amihez a multik adókedvezményeket kap-tak. Persze, amikor lejár az adóked-vezmény, tisztelet a kivételnek, el-költöznek. A munkanélküliség sem olyan rossz. Vác, Dunakeszi és per-sze Budapest könnyen felszívhatja a szabad munkaerőt, akinek nem jut helyben munka. A nagyobb prob-léma inkább abból adódik, hogy aki a térségben munkát tud adni, keve-set fizet. Ha összehasonlítanánk az itt fizetett béreket, pl. Pest megyé-vel, akkor kiderülne, hogy itt jelen-tős hátrányban vagyunk. A jövede-lem sokaknak csak arra elég, hogy megéljenek,semmiextranemférbele, nincs hitelképesség. És persze erre jöttek a devizahitelek. Az ingat-lan piac szinte megállt, alig van moz-gás. A lakásoknál, ha a szomszédos lakás eladó, akkor a hozzátartozók odaköltöztetése a mozgató rugó. A különböző korosztályok így jobban tudják egymásnak segíteni. Családi házat szinte lehetetlen eladni, pe-dig a 90-es években Budapestről nagyon sokan kerestek itt ingatla-nokat, nagyon sokan kiköltöztek.

– Sokan számos önkormányzat számláját vezetik, hogy álltok ezzel? – Csak egy önkormányzat – Két-bodony – számláját vezetjük. Igaz, Kétbodonyban 17 évig voltam pol-

gármester társadalmi munkában. És még ez sem tetszett mindenki-nek. Szeretek egyenes úton járni, és nyugodtan aludni. Nem megyek bele olyan ügyletekbe, amelyből nem tudom, hogyan jutok ki. A te-lepülésen bevezettük a gázt, hely-rehoztuk az utat. Ma már nyilván más célok vannak, sok esetben kevésbé áttekinthető a rendszer. Szinte azt sem lehet tudni, meny-nyi a polgármester jövedelme. A

családi vállalkozás sikerei, és a ta-karékszövetkezet vezetése szép jövedelmet hoz, mondhatni, van mit a tejbe aprítani, és talán en-nek is köze volt ahhoz, hogy nem választottak újra. A polgármester kollégák annyira szeretnék titok-ban tartani a jövedelmüket, hogy nem hozzák ide a számlavezetésü-ket. Nógrád megye ezen része pl. közművekkel elég jól ellátott, túl sok feladat a polgármesterségben nincs, a fizetés pedig nem rossz. Be-vallom, egy időben jó lett volna a több önkormányzati számlaveze-tés, de ma már nem ragaszkodom annyira hozzá, mert az eladóso-dottság megkezdődött. A sok új pályázathoz nem volt elegendő önerő, és elkezdtek hiteleket fel-venni.

– Salgótarján, a megyeszékhely közelsége milyen üzleti lehetősé-get jelent a számotokra? – Salgótarján megyei jogú város, nagyon komoly problémákkal küzd, a szocialista nagyipari múlt ma is ár-nyékként vetődik a városra, nehe-zen képes megbirkózni az új kihívá-sokkal. Már a „Háromkő” előtt is ott voltunk a városközpontban, de a Ka-rancskeszi Takarékszövetkezet volt az első. Nagyon gyengén hiteleztek,

ezért sokan kerestek meg bennün-ket. Innen lett az ötlet, hogy nyis-sunk fiókot Salgótarjánban, amit 2011. áprilisában teljesen felújítot-tunk. Talán ez a legszebb, legna-gyobb kirendeltségünk, de jelen-leg mérsékelt aktivitást folytatunk, ugyanis a város gondja megjelenik a lakosság és a vállalkozások minden-napjaiban. Nagyon magas a munka-nélküliség, rosszak a kilátások. Pedig nagyon szép a környék, a korábbi, akkor prosperáló ipari megélhetés meglátszik a környező falvak ren-dezettségén, kinézetén. A volt bá-nyászok most is számottevő nyug-díjakkal rendelkeznek. Sok helyen a hozzátartozók is dolgoztak, és most oda jutottak, hogy ők a mai fiatalok eltartói. A magas munkanélküliség


Balassagyarmati

központ



TKSZ Figyelő

viszont szinte minden családot érint, így a hitelezhető lakossági létszá-mot viszont erősen behatárolja. Balassagyarmatnak kb. 16 ezer lakosa van ( a rendszerváltáskor 19 ezer volt) és kb. 400 eladó ingatla-na. Azt hiszem, ez nagyon magas arány. Salgótarjánban nem egé-szen 40 ezer lakos van, de legalább 2 ezer lakás eladó. Vállalkozás kere-tében ingatlanokkal is foglalkozom, ismerem a helyi körülményeket. Ba-lassagyarmat még most is iskolavá-rosnak tekinthető, Sárospatak után a második az országban, nagyon sokan járnak ide középiskolába, de nem maradnak itt a gyerekek. A he-lyi értelmiség zömmel pedagógu-sokból áll. Ha a salgótarjáni pénz-ügyi-számviteli főiskola megszűnik

– amely egyre valószínűbb –, akkor a megyében nem lesz felsőfokú ok-tatási intézmény.

– A mezőgazdaság mindig is jelen volt a gazdasági életben, mi ezzel a helyzet most? – A térségre jellemző bogyós gyümölcs üzlet szinte a padlón van, és az állattartás is visszaesett. Az a réteg, amely a mezőgazdaságban dolgozna, eltűnt. Pontosabban, aki hajlandó lenne kézi munkát végez-ni, kiöregedett, a fiatalok ugyan ké-pesek lennének, de ők nem akarnak. A gabonatermelés azért népszerű, mert nem kell kézzel dolgozni, a

gépi munkához pedig nem kell sok munkaerő. Igaz, a gépek sem olcsók! Boldogulni vágyók persze mindig vannak, szerencséje persze keve-sebbnek adatik. A vidék sem egy-szerű, nem sík terület, a megye te-rületének 30 százalékát erdő borítja. Feldolgozóipar nincs. Itt, helyben talán egy olyan felvásárlóra – hű-tőházra – lenne szükség, aki ki is fi-zeti az árut, illetve elfogadható árat kínál. Sajnos a nyomott árból és a ki nem fizetett felvásárlásokból van bőven tapasztalat… Talán egy falu-szövetkezet tudná ezt megfelelően ellátni. A takarékokon kívül nem ma-radt más szövetkezet a térségben. A 70-es, 80-as években a bogyós gyümölcsök termesztéséből kiváló-an meg lehetett élni. Sok családnál több személyautó is a rendelkezés-re állt. Nekünk is volt otthon málna, ribizli illetve virágot termesztettünk fólia alatt, vagy nyulakat tenyész-

tettünk. A mezőgazdálkodás, állat-tenyésztés rendszeres elfoglaltsá-got jelent, nem lehet azt mondani, hogy rossz az idő, vagy nincs ked-vem, vagy most ünnep van. Szám-unka ez volt az első üzlet, amiből elindult a vállalkozás. Azóta szét-verték a téeszeket, megszűnt a fel-vásárlás, megjelent az átverés, az embereknek nincs munkájuk, vagy ha dolgoztak, nem fizették ki őket. Sokan csak a segélyből tengetik az életüket. A legnagyobb probléma,

hogy a csalódott, átvert emberek nem „csak” a vagyonukat veszítet-ték el, hanem a bizalmukat is. Velük nem sokra megy a hitelintézet. Pe-dig itt a mezőgazdaságból éltek az emberek a Horty-rendszerben, és a II. Világháború után is. '56 után a téeszt is nehezen tudták megszer-vezni, az emberek nem akartak be-lépni, inkább a saját földjükön gaz-dálkodtak, és meg tudtak élni. Most, amikor már szabadon lehetne gaz-dálkodni, nem maradt vállalkozó. A helyi embereket nem igazán izgat-ja a föld, spekulánsok persze min-dig, mindenütt vannak.

– Ilyen körülmények között mire lehet számítani a jövőben? – Nagyon pesszimistán látom a helyzetünket, ha nem változik a gaz-daság, akkor nem sok babér terem ne-künk. Ha az emberek szélesebb réte-ge munkanélküli, közfoglalkoztatott vagy minimálbéres, akkor abból nem lesz fejlődés, az emberek elvándorol-nak, így visszaesésre lehet számítani. A jellemző bér 70-80 ezer forint kö-zött van, akinek a 100 ezer forintot meghaladja a bére, az már vezető embernek számít. Nógrád megyére is jellemző, hogy kis lélekszámú tele-pülések vannak. Hasonlóan Vas vagy Borsod megyéhez. Ez óriási hátrány a számunkra, nem lehet újabb ügy-feleket megnyerni, mert azok már mind nálunk vannak. Az ilyen kis lé-lekszámú településeken valamilyen központi, állami, önkormányzati se-gítségre lenne szükség, hogy a meg-élhetést pl. a mezőgazdaságból, nem közfoglalkoztatásban, hanem vállal-kozásban, megszervezzék. Valamikor ez működött, meg kellene találni en-nek a mai formáját. Szakmai, erkölcsi tisztességre is szükség van, ami ma a magánszférában, de a közszférában is egyre kevesebb. A térség mai is alkalmas pl. a bogyós gyümölcster-melésre, és a gyümölcsre lehet pi-acot találni keleten és nyugaton is, csak hiteles emberekre van szükség. Az ipari fejlesztés korlátozott, hiszen helyben nincs elegendő, megfelelő-en szakképzett munkaerő.

2008. 2009. 2010. 2011. 2012

7000,06000,05000,04000,03000,02000,01000,0

0,0

Mérlegfőösszeg, betétek, nt. hitelek és a saját tőke alakulása M HUF

5213,94492,32249,5563,7

5312,94586,62051,6604,6

5620,64843,01776,3646,7

5735,34944,61916,1671,0

6154,85349,82008,7717,2

MFŐ

Betétek

Hitelek

Saját tőke


TKSZ Figyelő

– Régóta hallani arról, hogy a Nóg-rád megyei takarékok is tárgyal-nak a fúzióról, hol tart a dolog? – Továbbra sem vonom kétség-be a fúzió által elnyerhető racioná-lis költségcsökkenés létjogosultsá-gát, de a hajlandóság hiánya esetén nincs mit tennünk, hiába vagyunk fogadó készek. Négyen vagyunk a megyében, külön-külön valóban nem vagyunk olyan nagyok, de én nem feltétlen vagyok annak a híve, hogy minél nagyobb, annál jobb. A Nógrád megyei egyetlen takarék öt-letével egyetértenék, de én, mint a legnagyobb takarék képviselője sze-retném megtartani a nevünket, ami számunkra nagyon fontos. 1969-ben az elsők között választottuk a 'vidéke'-nevet úgy, hogy nem a te-lepüléshez illesztettük hozzá. Nap, mint nap megjelenünk az újságban, nagyon sok energiát és pénzt ál-doztunk ennek a népszerűsítésére, nem szeretném, ha ez hiábavaló lett volna. Egyébként a Cserháton fek-szik az összes takarék. A mérlegfő-összeg, tőke, és az eredmény alap-ján szeretném, ha én vezethetném az összevont takarékot. A többiek sem maradnának megfelelő beosz-tás nélkül, hiszen alelnöki, területi igazgatói funkciót lehetne kialakí-tani. Szervezetileg is a legtagoltab-bak vagyunk. Az sem egyszerű fel-adat, hogy a különböző fejlettséget hogyan lehet közös nevezőre hoz-ni, egységes hierarchiába szervez-ni, közel azonos léptékkel díjazni illetve milyen szoros időtávban le-het ezt elérni. Még a megyén belül is eltérő fejlettségű kistérségek van-nak, nem lehet azonos üzletpoliti-kát folytatni. Mindenesetre én úgy látom, hogy akarat csak-csak lenne, de az elszántságot, az eltökéltséget nem érzékelem. A kisebb takarékok üzemmérete átlag alatti, de a fajlagos eredmé-nyüksokszorátlagfeletti;anagyobbtakarékok a nagyobb városokban szerintem jobban aggódhatnak. A kis takarék, ha normálisan gondol-kodik, nem csinál semmi rendkí-vülit, akkor biztosabb lábakon áll,

mint egy nagy takarék, ahol nehe-zebben lehet követni az eseménye-ket. Ebben a térségben nincs olyan ügyfél, akit ne tudnék kiszolgálni, nem ütközünk tőkekorlátba, nincs egyesülésre kényszerítő körülmé-nyünk. Ha nagyobb hiteligény len-

ne, akkor konzorciális alapon azt is meg tudnánk oldani. A nemzetkö-zi kapcsolatokkal rendelkező kábel-gyár helyi üzeme nem valószínű, hogy bennünket választana szám-lavezetőként. Minden bizonnyal az anyavállalat számlavezetőjét, vagy annak bankkapcsolatát választják a nagyobb vállalatok. Úgy gondolom, hogy náluk nincs esélyünk. Sajnos nincs olyan középvállalat sem, aki után érdemes lenne nyújtózkod-nunk.

– Az elmúlt hetekben felvetődött egy közösségi (öko-, agrár-, zöld- stb.) takarékszövetkezet alapítá-sának ötlete. – Az elképzelés tiszteletre mél-tó, de a takarékszövetkezet nem áll messze ettől. Még a rendszer-változás előtt pl. 40-50 ember ré-szére telepítettünk málnát teljesen ingyen. A műveléséhez gépeket is vettünk, ha jól emlékszem 3 ember-nek járt egy kapálógép és egy per-metező. A málnát mi vásároltuk fel, és adtuk el a hűtőházaknak. Volt hozzá eszközünk, teherautó, rak-tár stb., minden, ami kellett. Olyan

mértékű volt a felvásárlás, hogy az ÁFÉSZ árakba is bele tudtunk szól-ni. A kereskedelmi, ipari vállalkozá-sok szerte az országban megjelen-tek. Akkor létesült nálunk a nyomda vagy az építőipari részleg. A reklám-tevékenységet már külön vállalko-

zásban kezdtük. Volt idő, amikor a takarékszövetkezet égisze alatt in-gatlanokat vásároltunk, felújítottuk, majd eladtuk. A pénzintézeti tevé-kenységen elért nyereség többszö-rösét lehetett megkeresni az egyéb tevékenységgel. Az ÁFÉSZ-eknek ugyan konkurenciát jelentettünk, az embereknek azonban szélesebb körű szolgáltatást tudtunk nyújta-ni, mindenki megelégedésére. Ami-kor megjelent a Pit, akkor már csak a profiltiszta tevékenység marad-hatott. Leányvállalatban, többségi tulajdonnal ma is működhet a do-log. Az ÁFÉSZ-ek nagy része eltűnt, ezért lehet, hogy erősíteni kellene a háztáji gazdaságokkal való együtt-működést, az embereknek munkát, megélhetést, önellátást lehetne biz-tosítani.

– Az agrárbank ötletéről mit gon-dolsz? – Pár hete Fazekas Sándor mi-niszter volt a Gazdakörök vendé-ge Karancslapujtőn, és előtte lá-tott napvilágot újra az agrárbank alapításának ötlete. Ismert, hogy a


2008. 2009. 2010. 2011. 2012

250,0

200,0

150,0

100,0

50,0

0,0

Értékvesztés, AEE, CT és osztalék alakulása M HUF

183,556,116,020,2

217,369,716,021,1

180,560,316,013,8

206,944,316,013,8

232,556,116,0

ÉV

AAE

CT

Osztalék


TKSZ Figyelő

Folytatás a 51. oldalróltakarékok komoly szerepet játsza-nak a mezőgazdaság finanszíro-zásában, nem utolsó sorban a tá-mogatások előfinanszírozásában. A takarékok számára, tekintettel a korábban tett ígéretekre, nem vilá-gos az agrárbank ötlete. A termék-sajátosságok, nem utolsó sorban a korábbi tapasztalatok miatt sem érthető az ágazati finanszírozás for-szírozása. Európában sem jellemző a szezonális termékekre épülő kizá-rólagos finanszírozás, ezért is alakul-tak ki az univerzális bankok. A taka-rékok rendelkeznek a legnagyobb helyi ismerettel, ha valaki nem fi-nanszírozható, azt a takarékok tud-ják. A miniszter úr elismerte az ész-revételeimet, megerősítette, hogy ő is, és Orbán Viktor miniszterelnök is hasonlóan vélekedik, de vannak olyan lobbierők, akik ennek ellené-ben dolgoznak. Meglátjuk, mi fog ebből kikristályosodni!

– MFB-vel való együttműködésből mit tapasztaltatok? – Az Ipoly Erdőgazdaság van a vi-dékünkön, de üzleti kapcsolat nincs közöttünk. A takaréknak van egy alapítványa, amelynek keretében az „Év szakemberei” kitüntetést át-adjuk. Ez nagy ünnep a megyében, több száz ember vesz részt rajta, műsorral, programokkal, riportok-kal stb. Az elmúlt évben már a 14. alkalommal adtuk át az elismeré-seket. 2011-ben az erdőgazdaság vezérigazgatója kapta az „Év vállal-kozója” kitüntetést, és ebben nagy-jából ki is merül a kapcsolatunk. Az MFB azt ígérte, majd keresnek ben-nünket, takarékokat, hogy mit tu-dunk közösen finanszírozni. Nem tudjuk, hogy a mi forrásaink ho-gyan juthatnak el hozzájuk, illetve az általuk kínált 4-5 százalékos ka-matozású hitelek nem jelentenek-e konkurenciát nekünk abban a szűk körben, amely véletlenül feltűnik. Az MFB-vel, csak a TakarékBankon keresztül van kapcsolatunk. Az ad-minisztráció eltúlzott, még a szaka-embereknek is gondot okoz az értel-

mezésük. Ha a hitel befullad, akkor általában a sok papír sem nyújt túl sok védelmet. A kereskedelmi ban-kok sem kapkodnak az MFB forráso-kért. Ha az ügyfél hitelképes, akkor a kereskedelmi bank a saját forrása terhére is ki tudná szolgálni. A két-hetes MNB-kötvény 4500 milliárdos szintje, amit mesterségesen fognak vissza 3600 milliárd forintra, is jelzi az elfekvő pénzeket.

– A napokban zajlottak a régió-értekezletek, mit gondolsz az In-tegrációról? – Ma az Integrációnak 101 taka-rékszövetkezet és 4 részvénytársa-ság tagja van. Ha nem volnának ré-gióértekezletek, akkor nagyon sok kollégát a hangjáról nem ismer-nénk fel, ugyanis a közgyűléseken, elnöki fórumokon nem szólalnak meg. És nem lehet nem észreven-ni, hogy megjelentek a fiatalok, fia-talabbak. Lassan ott tartunk, hogy nem ismerjük egymást. A nagyobb baj, hogy bizalmunk sincs egymás irányába. Azt érzem, hiába szólalok fel, most már persze egyre keveseb-bet, hogy falra hányt borsó, amit mondok. Úgy tűnik, hogy egy OTP-hez hasonló szervezetet kívánnak létrehozni. Azt értem, hogy egyre nagyobb áldozatvállalásra szoru-lunk, de közben meg az önállósá-gunk egyre inkább háttérbe szo-rul. Diszkriminatív intézkedéseket, szankciókat szavazunk meg, az ön-állóságunk – az eddigi legnagyobb előnyünk – lassan odalesz, a bün-tetések meg ott maradnak. Ebből nem tudom, hogy hogyan lesz po-zitív eredmény. Lehet, hogy a kö-zös külső mögött egyszerre veszünk levegőt, de ha üzlet nem lesz mö-götte, nem fogunk messzire jutni. Talán a kölcsönösséget vagy viszo-nosságot jobban szem előtt kelle-ne tartani. Én azt látom, hogy szin-te minden előterjesztés átmegy, és alig lehet valamit leszavazni. Úgy ér-zem, egy darálóban vagyunk. Nem írtuk alá sem az együttműködési megállapodást, sem a nyilatkozatot. De azt is érdekesnek tartom, hogy

többen, akik megszavazzák az elő-terjesztéseket, nem igazán tartják be azokat. Ez egy nagyon sajátos, kettős játék. Ezek nem maradnak ti-tokban, minden előbb-utóbb kide-rül, és komoly romboló erővel bír. A térségből, a helyzetünkből adó-dó feladatokat maradéktalanul el tudjuk látni. Nem azért veszítünk, mert rossz a stratégiánk. Persze azt is látni kell, hogy a devizahite-lezés hiánya elvitte az ügyfelek je-lentős részét. Az is igaz, hogy a ki-sebb, de biztosabb ügyfélkörnek meg örülnünk kell.

– És végül hogy érzed magad? – Köszönöm, szerencsére fizika-ilag jól érzem magam. Jelenleg is házépítésen dolgozom, a horgásztó-hoz szeretnék építeni egy többszo-bás, nagy nappalis gerendaházat. Én tervezem meg, azután a hozzáértők megrajzolják. A turisztikai vállalko-zást a feleségem viszi, én a szabad időmben, mint a fenti példa is mu-tatja, elsősorban az építőipari tevé-kenységgel foglalkozom, de a hor-gásztavat is én hoztam-hozattam létre. Nem a családtagokat, hanem idegeneket foglalkoztatok, fizetés ellenében. A fiamé lett a reklámte-vékenység és a nyomda, a menyem a könyvelő. Minden évben a faluból, egy-egy rászoruló családot, 100-100 ezer forinttal privátként segítek. A Kétbodonyért Alapítványon keresz-tül támogatjuk a rendezvényeket, a Takarék Alapítványán keresztül pl. a fogathajtó versenyeket, 7 forduló is volt a megyében, de számos olyan rendezvény szervezésében, támo-gatásában is részt vettünk, amelyek országos hírűek. Nekem is van egy újságom, évente kétszer-háromszor jelenik meg, Forint a neve, a gazda-sági élettettel, és a pénzügyi szol-gáltatásokkal foglalkozik. Az idei számban pl. a végrehajtásról van benne egy cikk. 2004-ben pedig hirdetésben hívtam fel a figyelmet a devizahitelek lehetséges árnyol-dalára. Az idén töltöm be a 67. élet-évemet, de tele vagyok energiával, vállalkozó szellemmel.


MI VÁLTOZOTT azóta, hogy Tét já-rásközpont lett? – A jelentősebb változások már a járási székhellyé történt kineve-zés előtt megtörténtek, például ok-mányiroda és a földhivatal nyílt, ami számunkra is kedvező, hiszen tőlük hozzánk jönnek ügyeket intézni az ügyfelek. Például az okmányirodá-ból rengetegen jöttek át hozzánk többek között kötelező biztosítást kötni, de tudjuk ajánlani a Signal, mint vagyonbiztosító termékeit is. Több Európai Uniós pályázat is el-indult, de egyrésze már a válto-zást megelőzően. Ilyen például, a „Gyógyítóház”, ami finanszírozás hi-ányában sajnos még nem működik. Az iskola bővítése is elkezdődött, de határon átnyúló energiatakaré-kossági pályázattal is nyert az ön-kormányzat napkollektorokra uni-ós forrást.

– Hány fiókja van a takaréknak? – 12 fiókunk, és 2 betétgyűjtő pénztárunk van, de az utóbbi ket-tő csak heti egy nap van nyitva. A fiókok mellett, öt ATM pénzkiadó automata is kiszolgálja nyitvatar-tási időn túl az ügyfeleket, ebből kettő Győrben, egy Győrszentivá-non, egy Győrszemerén és Téten.

„Célunk, hogy az ügyfél és mi is jól járjunk”

Téten jártunk

Szerző:Papp

Dániel

Kisfaludy Károly szülővárosában, Téten jártunk, a Sokoró lankái és a Marcal-me-dence sík vidéke határánál, Győr-Moson-Sopron megyében. A kistérségben sokáig nem volt városi rangra emelt település, így nagy előrelépést jelentett 2001-ben Tét várossá való kinevezése, 2013-tól pedig hat másik várossal együtt járásközpont lett a megyében. Hat éve járt a Takarék újság újságírója a Téti Ta-karéknál, és most újra visszatértünk, hogy megkérdezzük mi változott az elmúlt évek alatt. Az ügyes gazdálkodásnak és a hatásos üzletpolitikának köszönhető-en egy virágzó takarékszövetkezethez érkeztünk. A Téti Takarék elnök-ügyve-zetőjével, Hujber Zoltánné Magdival (H.Z.) beszélgetünk a frissen felújított, rend-kívül modern központban, a pénzintézet jelenéről, jövőjéről.

– Milyen módon szerez a Téti Ta-karék új ügyfeleket? – A személyes megszólítás, isme-retség és az ajánlások nagyon fon-tosak. A hirdetéseket nagyon sokan látják, de nem feltétlenül tudják, mit akarnak. Viszont ha személye-sen szólítjuk meg őket, akkor sok-kal pontosabban lehet tudni, mit is szeretnének, és célzottabban, sőt személyre szabottan lehet kiválasz-tani a nekik megfelelő banki termé-ket. Sajnos nem jönnek ki Győrből és környékéről a nagyobb vállal-kozások, mert nincs vasutunk, így a logisztika nem megoldott, csak a közútra tudna terelődni.

– Hogyan oszlik meg az ügyfelek száma Győr és a többi fiók között? – A győri és a téti fiókokhoz kon-centrálódnak az ügyfelekhez, de ál-lományban a téti a legnagyobb. Van-nak kisebb fiókjaink Győrszemerén, Kajárpécen és Gyömörén Szilben, Ma-lomsokon, Gyarmaton, de itt a lakos-ság száma miatt is jóval kisebbek a lehetőségek mint Győrben. Pápán ta-valy vásároltunk ingatlant, és abban alakítottunk ki a meglévő bérlemény helyett egy új fiókot, szemben a vi-déki autóbusz pályaudvarral. Remél-jük az új hely, új ügyfeleket is hoz!

– Milyen a nyitvatartási idő? – A nyitvatartási időnket az ügy-feleink igényeinek figyelembe vé-telével alakítottuk ki. Kiderült, hogy nagyon sokan a munkába menet, a munkaidő megkezdése előtt akar-nak ügyet intézni. Így mi is az ő igé-nyeiket vettük figyelembe, azaz negyednyolckor nyitunk, és fél négykor zárunk. Próbálkoztunk a meghosszabbított nyitvatartással is, de mivel ügyfél nem volt, nem volt érdemes plusz költségeket fel-vállalni, ami biztonság, és a munka-erő biztosítása miatt is növekedett.

Hujber Zoltánné

Magdi


TKSZ Figyelő


– Hányan használnak netbankot, van-e sms szolgáltatás? – Egyelőre 1304-en használják a netbankot, de ezzel nem vagyunk elégedettek, ezért a tételes tervek-ben is meghatároztuk a kívánt nö-vekedést. A nyitvatartási időn túli forgalmazás miatt, rengeteg lehe-tőség rejlik benne, remélem az ügy-feleink, és a dolgozóink is érzik ezt, és hamarosan sokkal több netbank

használó lesz. Az sms szolgáltatá-sunk is működik, jelenleg 1746-an használják, de ennél a szolgálta-tásnál is ugyanaz a helyzet, mint a netbanknál. Remélem az ügyfelek

is rájönnek, hogy a számlamozgás-ról küldött értesítő az ő biztonsá-gukat is szolgálja.

– Mennyi bankkártyát adtak ki, mekkora az ügyfélszám, van-e önkormányzati számlavezető? – 2524 kártyatulajdonos van, az ügyfélszám pedig felbontva: 32 389 lakossági, 1131 vállalkozó és 997 egyé-ni vállalkozó ügyfelünk van. A tagok száma 210. Jelenleg nincsen tagto-borzás, de ha lesz, akkor csakis kizáró-lag a saját ügyfeleink közül toborzunk. Nálunk 5 évig ügyfélkapcsolatban, és helyi lakosnak kell lenni, hogy tag le-hessen valaki. Ezt tartalmazza az alap-szabályunk. Hét önkormányzat veze-ti nálunk a számláját.

– Szóljunk a pénzügyi adatokról! – 15,44 millió forint a részjegy-tő-kénk, ami nem sok, ezért osztalék-nyomás nincs rajtunk. Eddig min-den évben tisztességes osztalékot adtunk a tagjainknak, a tavalyi év eredményéből bruttó 17 százalék osztalékot javasolt az igazgatóság, de a küldöttgyűlés hatásköre ennek elfogadása. Az alaprészjegy össze-ge mér régóta 10 ezer forint. A sa-ját tőkénk, és a szavatoló tőként is kicsivel több 1 milliárd egyszáz-ezer forint. Tíz éve a saját tőkénk alig volt több, mint 400 millió fo-rint, most pedig több mint egymil-

liárd, és ez mind az évek során elért eredményből jött össze. Próbálunk takarékosan gazdálkodni úgy, hogy a kamatkülönbözet fedezze a mű-ködési költségeket, eddig mindig teljesült. A nettó kamat bevételünk 541 millió forint volt, a nettó juta-lék bevétel 112 millió forint.

– Hányan dolgoznak a Téti Taka-réknál, hány főnek van felsőfokú végzettsége, és mi a véleménye a képzésről? – Ötvenen dolgoznak nálunk, a nemek aránya a szektorra jellemző női többség, csupán 2 fiúnk van. Fel-sőfokú iskolai végzettsége 20 főnek, mérlegképes végzettsége 7 főnek van. Nagyon fontosnak tartom a folyamatos képzést. Fontos, hogy a munkatársak mindig felkészültek, naprakészek legyenek. Nem mind-egy, hogy értékesítünk vagy kiszol-gálunk, mert míg a második eset-ben csak az ügyfél profitál, az első esetben mindkettő. Fontos a szol-gáltatás személete, és ehhez kelle-nek szakemberek is, akik átadják a kollégáinknak a tudást. Együtt dol-gozunk a Takarék Akadémiával, ná-luk az orientációs képzések nagyon fontosak, de a VOSZ-szal is van mun-kakapcsolatunk.

– Vannak-e külföldi ügyfelek, de-vizaszámla, fiataloknak számla?


TKSZ Figyelő

Nagyon fontosnak tar-tom a folyamatos képzést.

Fontos, hogy a munkatársak min-dig felkészültek, naprakészek legye-nek. Nem mindegy, hogy értékesí-tünk vagy kiszolgálunk, mert míg a második esetben csak az ügyfél profi-tál, az első esetben mindkettő. Fon-tos a szolgáltatás személete, és eh-hez kellenek szakemberek is, akik átadják a kollégáinknak a tudást.

Téti központ


TKSZ Figyelő

– Igen vannak, de nem számot-tevőek. Saját jogon végezzük a de-vizaszámla vezetését, ami főként a vállalkozóknál jelentkezik igényként, lakosságnál inkább a devizabetét a jellemző. A devizakiváltás nekünk nem okozott gondot, mert nem volt belőle nagy állományunk, viszont sok új ügyfél került hozzánk a de-vizakiváltó hitelnek köszönhetően, 800 millió forint „Megoldás” hitelt folyósítottunk. Különböző korcso-portú fiataloknak is kínáljuk a termé-keinket. Sajnos, a környezetünkben működő iskolákkal nem sikerült lét-rehozni szorosabb együttműködést, pedig kedvező ajánlattal kerestük meg őket. Nem akadt olyan peda-gógus, aki a koordinációt felvállalta volna, s még visszajelzést sem kap-tunk tőlük. De nem adjuk fel…

– Milyen informatikai rendszert használ a takarék? – A MoonSolt használjuk, 2011 nyara óta. Korábban a BOSS volt, és bár az átállás okozott nehézsé-geket, mi elégedettek vagyunk a MoonSol által kínált informatikai lehetőségekkel. Az értékesítéstől a workout-ig kezeli a folyamatokat, emellett rengeteg listázási lehető-ség van benne, így a belső ellen-őrünk azonnal látja, hogy hiányos az adatfelvitel, vagy nem történt meg a hitelmonitoring. Ebben is vannak hibák, de melyik rendszer-ben nincsen? Viszont ezek javít-ható problémák, talán a leglénye-gesebb változás, hogy könnyen tudjuk az ügyfelek teljes pozíciós listáját lekérdezni, eltérő kondíció csak központilag kijelölt jogosult-sággal adható, és maga a munka fo-lyamata átláthatóbb a folyamatve-zérelt programnak köszönhetően.

– Milyen kulturális és sportren-dezvényeket támogat a takarék-szövetkezet? – Többfélét. Rendszeresen támo-gatjuk a Téti kézilabdát, a Csillag-fény Mazsorett egyesületet, a Szili és a Kajárpéci Hagyományőrzőket, a csikvándi Forralt bor Fesztivált, Gyar-

mati gyöngyfűzőket, Pápán társas-tánc-versenyt, illetve kisebb nyug-díjas és iskolai rendezvényeket.

– Mennyire zöld, környezettuda-tos a Téti Takarék, és milyen agrofinanszírozása van a taka-réknak? – Évek óta ügyelünk rá, hogy minél kevesebb műanyagot dob-junk szemétbe, ezért préselve viszik el tőlünk a műanyag pa-lackokat, sőt a Szili iskolának is vásároltunk ilyen műanyag pa-lacktömörítőt. Ivóvíz-automatát pedig mindegyik kirendeltség-ben elhelyeztünk, ezzel is sokat lehet tenni a környezet szennye-zés ellen. Fénymásolóinkhoz újra

hasznosított papírt vásárolunk. Olyan mezőgazdasági vállalkozá-saink is vannak, akik pályázataik-kal környezetvédelmi beruházá-sokat finanszíroztatnak (például sertéstelepek korszerűsítése), ezek pályázati előfinanszírozását, és a saját erőhöz szükséges kiegészí-tő hitelt tőlünk veszik fel.

– Volt-e fogyasztóvédelmi panasz vagy került-e ügy a békéltető tes-tület elé? – Nem, soha nem volt ilyen, és reméljük a jövőben sem lesz.

– Milyen célok és kihívások előtt áll a takarék?

– A hitelezés terén nagy kihívá-sok előtt állunk, hiszen a környe-zetünkben működő vállalkozókat nagyrészt, mind mi finanszírozzunk. Reméljük, hogy az MFB-vel való együttműködés élénkíti majd a hi-telkeresletünket, mivel a területünk nagy része betét aktív. 2003-ban majdnem 5 milliárd volt a betétál-lományunk, most pedig meghalad-ja a 10 milliárdot. Van egy küldetési nyilatkozatunk, amelyet a kollégák állítottak össze. Eszerint „küldeté-sünknek tekintjük, hogy minden ügyfelünknek, – beleértve a lakos-sági, vállalkozói és önkormányza-ti ügyfeleket is – teljes körű banki szolgáltatást nyújtsunk.” Nagyon fontos kiemelnem a fiókok közti szo-

ros együttműködést, amit mindig is támogattunk. Szeretnénk megőriz-ni a hatékony, személyre szabott, és gyors ügyintézést. A legfontosabb, hogy elégedett ügyfeleink legye-nek, akik jó hírünket továbbadják másoknak, akikből remélhetőleg új ügyfelek lesznek. Ehhez rendsze-resen tartunk dolgozói, fiókvezetői megbeszéléseket, meghallgatjuk egymás javaslatát, így lett például több kirendeltségben gyereksarok, így kisgyerekes szülő nyugodtabban intézheti ügyeit. A sok apró figyel-mességen rengeteg minden múlik!

– Köszönöm a beszélgetést, sok új ügy felet kívánok!

Minden ügyfél fontos


– Kedves Krisztina! Néhány perc-cel ezelőtt még az előadóterem vetítővászna előtt adtál elő húsz-egynéhány kollégád előtt. Nem ez volt az első alkalom. – Valóban, ez már a harmadik kiselőadás, amit Ferencziné Kristyán Krisztina, a belső ellenőri képzések évek óta kedvelt és elismert szak-előadójának oldalán tartok. Én két éve rendszeresen járok a Takarék Akadémia belső ellenőri konzultá-cióira, előadásaira. Elméleti bázison, de nagyon gyakorlatias megköze-

A népitánctól a projektorig

Interjú Bárdiné Balogh Krisztinával, a Turai Takarékszövetkezet vezető belső ellenőrével, az Akadémia segédoktatójával

Bárdiné Krisztina ez év márciusától rendszeres vendég-előadója a Takarék Akadé-mia belső ellenőri képzéseinek, konzultációinak. Régi törekvésünk, hogy a szak-mai fórumokon legyenek minél többen olyanok, akik vállalják, hogy a téma szak-előadója mellett – kezdetben rövid, korreferátum szerű kiselőadással, később nagyobb lélegzetű témakörök kifejtésével – vállalják, hogy a szakelőadásokkal szemben támasztott követelményeknek megfelelve osszák meg tapasztalatai-kat kollégáikkal. Ez az interjú nem titkoltan azzal a szándékkal készült, hogy pél-dát adjon, minél több követőre találjon.

lítésben zajlanak ezek a programok.

– Kétségtelen, hogy sikeresek ezek a belső ellenőri konzultációk, a takarékszövetkeze-tek többségéből rend-szeresen részt vesz-nek a belső ellenőr kollégák. De nem mindenkiből lesz se-gédoktató (co-tréner), egészen pontosan Te vagy az első. – Azon túl, hogy én igyekeztem kihasz-nálni a konzultációkon a kérdezési lehetősé-geket, azt is észrevet-tem, hogy egyre több belső ellenőr kolléga

keres meg – eleinte csak az előadá-sok szünetében, később telefonon is – valamilyen szakmai kérdéssel, szabályzatkészítés, vagy a vizsgá-lati programok összeállítása során felmerülő problémájával. És nem-régiben Kristyán Krisztina megszólí-tott: volna-e kedvem valamilyen el-lenőrzési részterületi témában egy ½-1 órás szakmai prezentációt tar-tani, mert úgy látja, erre predeszti-nál a szakmai felkészültségem, és a kollégák is figyelnek a felvetéseim-re, megoldási javaslataimra. Igent

mondtam, és így, a harmadik elő-adásom után nagyon örülök, hogy belevágtam. A szakelőadóval hamar

„egymásra találtunk”, jó együtt dol-gozni.

– Azt mondják, a belső ellenőrök nagyon zárkózottak, amolyan magányos farkasok. – A belső ellenőri munka a bi-zalmon alapul. És ehhez még hoz-zá kell tenni, hogy úgymond min-denhez érteni kell. De én csak úgy tudom jól végezni a munkámat, ha a Takarékszövetkezetnél a vezetők és a munkatársak is támogatnak. Te-hát „jó” vezetők és „jó” kollégák is kellenek. Az információ, mint tud-juk, hatalom. Ezért az információk-kal nagyon körültekintően kell bán-ni. Egy belső ellenőrnek tudnia kell hol, kinél lelhetők fel a feladata el-végzéséhez szükséges informáci-ók, és el kell érnie, hogy a kollégái megosszák vele. Ez bizalom nélkül nem megy.

– De hogyan lehetséges megőrizni a „titkokat”, és egyúttal hasznos eszmecserét folytatni húsz-har-minc, vagy akár több különböző takarékszövetkezetből érkezett belső ellenőr kollégával? – Ez kétségtelenül érzékeny kér-dés. Idő kell hozzá, meg megfele-lő tréner, előadó, hogy kialakulja-

Bárdiné Balogh Krisztina

Takarék Akadémia


nak azok a minden résztvevő által elfogadott és tiszteletben tartott normák, amelyek mentén felold-ható a kérdés mögött felsejlő el-lentmondás. A mi csoportunkban körülbelül egy éve jutottunk el oda, hogy nyíltan tudunk beszélni egy-más közt a felmerült szakmai prob-lémákról. De konkrét ügyletekről soha! Most már elmondható, hogy kialakult egy belső összetartás.

– Túlzás azt állítani, hogy az „ott-honi” munkatársak és vezetők iránti felelősségvállalás mellé létrejött a harmadik dimenzió, a takarék-közösségért vállalt fe-lelősség? – Ez így még nem fogalmazó-dott meg bennem. Azonban az ki-jelenthető, hogy az Akadémia ez-zel a képzési formával létrehozott egy olyan „tudásbankot”, ami a mi, a belső ellenőrök tudására és szak-mai ismereteire alapozódik. Én is nagyon megszerettem ezeket a konzultációkat: megismerjük a jó gyakorlatot, és sokat tanulunk egy-más hibáiból, amelyeket alaposan kivesézünk. Az az igazán jó, hogy

kialakult egy teljesen nyitott közös-ség, és már az oktatásokon kívül is tartjuk a kollégákkal a kapcsolatot. Ehhez persze idő kellett, 2-3 év. A jó hír hamar szárnyra kap, így mindig látunk egy-két új arcot a konzultáci-ókon, ami nagyon jó. Emellett az is nagyon tetszik az Akadémia képzé-sein, hogy előzetesen megkérdezik, milyen témákat szeretnénk megvi-tatni.

– A Te életpályád hogyan alakult? Mióta vagy belső ellenőr? – Én a mostani feladataimtól egy kicsit távolabb eső szakmá-ban kezdtem: egészségügyi alap-képzettségem van, és egy gyógy-szergyárban kezdtem dolgozni. Igaz, ott már belső ellenőri, minőségbiz-tosítási feladataim is voltak. Egy pá-lyázaton nyertem el a Turai Takarék-szövetkezet belső ellenőri pozícióját, 2004-ben. Ki kell emelnem, hogy a takarékunk vezetői nagy hangsúlyt fektetnek a munkatársak – és nincs ebben semmi kivetnivaló, sőt! – sa-ját maguk képzésére.

– Amint hallgattam a prezentá-ciódat, feltűnt, hogy a projektor mellett mintha otthonosan érez-néd magad. Nincs valami középis-kolai irodalmi köri, vagy hasonló élmény e mögött? – Majdnem talált! Édesanyám bíztatására gyermekkoromban so-kat népitáncoltam, később a latin táncok felé fordult az érdeklődé-sem. Ma is szívesen táncolok, na-gyon jól levezeti a feszültséget.

– Található valami közös pont a tánc és a belső ellenőri munka között? – Ezen még nem gondolkod-tam, de a szabályok betartása, a rend tisztelete, a fegyelmezettség bizonyosan ilyen.

– Mi kell ahhoz, hogy valaki co-tréner legyen? Hogyan érzed ma-gad a vetítővászon előtt? – Az első, és talán a legfonto-sabb – a vezetői támogatás. Én ezt

feltétel nélkül megkapom, és azt is érzem, hogy büszkék rám. Ami-kor egy-egy témából felkészülök, mindig átbeszéljük. És még vala-mi: szeretem az embereket, sze-retném átadni a többieknek azt az ismeretet, tapasztalatot, ami ben-nem van! Az előadáshoz szükséges prezentáció-technikai dolgok meg-oldhatóak némi segítséggel, de azt is érzem, hogy nagyobb lélegzetű előadás megtartásához ilyen irá-nyú továbbképzésre szükségem

lesz. Előadóként azért más beszél-ni, megnyilvánulni: a vetítővászon előtt jobban érzi az ember a fele-lősséget azért, amit kimond.

– Mit üzensz a jövőbeni oktató pályatársaknak? – Nagyon sok bíztatást, szere-tetet kapok a kollégáktól, valamint sok-sok tudást is kapok cserébe: megosztják velem tapasztalatai-kat, és ettől én is több leszek. Be-vallom, én ebbe a szerepbe bele-szerettem!

– Köszönöm a beszélgetést, és to-vábbi eredményes szakmai, va-lamint oktatói munkát kívánok!

Dombóvári László ügyvezető igazgató

Takarék Akadémia

TRÉNINGNEK csak azt a komp-lexképzésieljárástnevezhetjük,amely négy elemet foglal ma-gában: az elméleti ismeretek el-sajátítását, feldolgozását, ezek gyakorlatban való alkalmazásá-nak képességét, a visszacsato-lást és a személyiség feladatra való alkalmasságának mérését, alkalmassá tételét, vagyis a ki-menete az elvárt kompetencia. A TRÉNINGVEZETŐT magas szintű elméleti felkészültség, ismereteinek alkotó alkalma-zására való képesség jellem-zi. A legkorszerűbb módszerek birtokában van és a tartalom, a helyzet megkívánta legmegfe-lelőbb eljárások felhasználására, azok megújítására képes.

(Dr. Poór Ferenc)

Fogalomtár

Azonban az kijelenthe-tő, hogy az Akadémia ez-

zel a képzési formával létrehozott egy olyan „tudásbankot”, ami a mi, a bel-

ső ellenőrök tudására és szakmai is-mereteire alapozódik. Én is nagyon

megszerettem ezeket a konzultációkat: megismerjük a jó gyakorlatot, és sokat tanulunk egymás hibáiból, amelyeket alaposan kivesézünk. Az az igazán jó, hogy kialakult egy teljesen nyitott kö-zösség, és már az oktatásokon kívül is

tartjuk a kollégákkal a kapcsolatot.

Takarék Akadémia


Takarék Akadémia

VÉLHETŐEN nem szükséges meg-címkézni a fenti töredékeket, nyil-vánvaló a vezetői, munkatársi ere-detük. Írásunkat elsősorban azoknak a kollégáknak szántuk, akik úgy érzik, többre lennének képesek, akik meg-bízható szaktudással, egyben fejlő-dési igénnyel rendelkező közegben élnek, akik hosszabb távon is elé-gedettek szeretnének lenni, örö-müket szeretnék találni a munká-jukban, és legfőképp azoknak, akik megőrizve az eddigi munkahelyi értékeket, változtatni szeretnének csapatuk hatékonyságán, dinami-káján, eredményességén. Miért ez a hosszú bevezetés? Ol-vasóink biztosan ismerik a mondást, ha kedd, akkor Belgium, vagy ha ügynökök, akkor kíméljenek, vagy ha idősebb, akkor már nem tanulé-kony és nem alkalmazkodó, ha vö-rös, akkor szenvedélyes.

Ezek a sztereotípiák segíthetik a gyors információ feldolgozást, de időnként megakadályozzák, hogy nyitottak maradjunk a körülöttünk lévő világra. Mi nem szeretnénk koc-káztatni. Ezért csak költői kérdést fogalma-zunk meg: Milyen gondolattal lapozna tovább a kedves olvasó, ha „A teljesít-ményértékelés szerepe a munkahe-lyi hatékonyság fokozásában” cím-mel jelenne meg ez a kis írás?

Erősít vagy rombol?Erősít, ha hozzáigazítjuk az elért eredményekhez, a bevett szoká-sokhoz, a közös értékekhez – az elérendő célokhoz, és kellő időt szánunk a bevezetésére, valamint rugalmasak és mégis következete-sek vagyunk az alkalmazás során, ha a cél nem csupán a múlt értékelé-se, hanem a fejlődés, előrelépés le-hetőségeinek megtalálása. Ha nyílt

és őszinte kommunikáció van a ve-zetők és a munkatársak között, aki-ket bevonnak mind az értékelésbe, mind a munkakörükhöz kapcsoló-dó célok meghatározásába. Rombol, ha személyeket – és nem a tetteiket – értékeljük, ha nincs el-köteleződés a vezetők részéről, ha csupán a hiányosságokat akarjuk tetten érni, ha a vezetők közlik, mit gondolnak a kollégáik munkavég-zéséről, és ha csupán megnevezik a jövőre vonatkozó elvárásaikat. Ha minden munkavállalót egyformán kezelnek, ha a célok meghatározá-sakor mérni akarják a nem mérhe-tőt, vagy azt gondolják, hogy min-dent mérni kell, ha a nyilvántartások nyilvántartásából készítenek egy újabb dokumentációt.

Pénz nélkül nem megy?Az egyenes válasz erre a kérdés-re az, hogy pénzzel jobban mehet.

Minek mérjem, úgyis tudom…

Kísérlet néhány szakmai sztereotípia oldására

Nincs időm erre…Nehezen tudom rávenni a kol-légákat az értékesítésre.Nálunk ez nem fog tudni működniEbben a kirendeltségben szár-nyalnak, abban a kirendelt-ségben nem mozdulnakNálunk családias a légkör, min-dent tudunk egymásrólHa jól ment így az előző 10 év-ben, minek bolygassuk…Nem kapok visszajelzést a mun-kámról…észre sem vesznekNálunk mindenki egyformaMinek törjem magam, min-denki ugyanazt kapjaHiába törtem magam, sem-mivel sem jártam jobbanHa jó volt így az elmúlt 10 évben, miért kellene most másképpen…


Takarék Akadémia

De anélkül is el lehet kezdeni, hi-szen a cél az, hogy teljesítménynö-vekedés, költségcsökkentés, mi-nőségi javulás, ügyfél akviráció, keresztértékesítés, szolgáltatás mi-nőség javulás, ügyfél elégedett-ség növekedés stb. következzen be, amire ösztönözni szeretnénk a munkatársainkat. A gyakorlatban jó néhány helyen fellelhető képzési lehetőségek biz-tosítása, a béremelés, a bónusz vagy jutalom (többféle néven is fut a tel-jesítménytől függő jövedelem) ösz-szege elegendő lehet. Önmagában az a tény, hogy a bevezetés szakaszosan is történ-het, jó lehetőséget ad a kezdésre. Elsőként azokat a munkakörö-ket érdemes bevonni, amelyekben tetten érhető az üzleti teljesítmény. Különösen akkor célszerű ezen a te-rületen kezdeni, ha ez az üzleti tel-jesítmény fokozható még. A fokozatos bevezetés nem jelent vállalhatatlanul nagy anyagi terhet sem a szervezet számára, mivel az elvárt többlet teljesítmény fedeze-tet jelenthet a többlet kiadásokra. Az eddigi tapasztalatok szerint, ha nem lesz minden munkatárs már a kezdetektől a teljesítmény-értékelési rendszer résztvevője, az olyan motivációt jelent a többlet jövedelem, az elismerés megszer-zésére, hogy a „kimaradt” kollégák is csatlakozni szeretnének. A szaka-szos bevezetés révén tervezhetővé és a teljesítménynövekedéssel pár-huzamosan finanszírozhatóvá válik a többlet kifizetés.

Mutatószámok? Mérőszámok? Skálák? Attól függ. Az új szerződések szá-ma, a keresztértékesítés, a lejáró szerződések megújítása, a jutalé-kos termékek értékesítése, az ér-tékesítés mennyiségi és minősé-gi mutatói adják magukat, hogy a kiindulási helyzethez viszonyítva mely területeken várható és érhe-tő el előrelépés. Vannak olyan feladatkörök is, amelyekre nem a mérőszámok a

legjellemzőbbek. Öncélúan, csak a mérés kedvéért nem érdemes ki-találni ilyeneket. A határidők be-tartása, a hibátlan munkavégzés, a külső vizsgálatoknak megfele-lés, a költségcsökkentő javasla-tok, a korszerűbb módszerek al-kalmazása sokszor jobban jellemzi az adott munkakört, mint ha azt állítanánk értékelési szempont-ként, hogy az eddiginél több fel-adatot kellene rövidebb idő alatt elvégezni. A lényeg, hogy az értékelés szem-pontja az adott tevékenységhez iga-zodó, előrelépést jelentő változás megvalósítása legyen. Egy gondolat erejéig térjünk visz-sza írásunk címére „Minek mérjem, úgyis tudom…” Igen, így van. A ve-zetők pontosan ismerik munkatár-saik teljesítményét. Azt is tudják, melyik területen jók, és mely terü-leteken lehetnének még jobbak.

A nagy kérdés csak az, mit kezdenek ezzel a tudással. Többen azt mondják, hogy jelzik észrevételeiket, kéréseiket a kol-légáiknak, akik megértik, elfogad-ják azokat, aztán valahogy mégis minden marad a régiben. A má-sodik, harmadik vezetői próbálko-zást újabbak már nem követik. Ér-tem és megértem. Mi több, a munkatársak is pon-tosan tudják miben jók és kiváló-ak, és mely területen lehetnének még jobbak. Csak sajnos, sokszor nem kérdezik meg őket, s nem is ösztönzik őket az előrelépésre. Így minden marad a régiben. Ahhoz viszont, hogy egy szerve-zet évről-évre fejlődhessen, nem maradhat minden a régiben. A változások irányát a mindenko-ri vezetés szabja meg. A változtatás egyik hathatós eszköze a rendszeres teljesítményértékelés, a folyamatos teljesítménymenedzsment lehet. Az eredményes változáshoz a szervezet környezetéhez, elképze-léseihez, kiinduló helyzetéhez iga-zított teljesítményértékelési rend-szer kialakítása szükséges.

Beszélgessünk!A rendszeres teljesítményértékelés rendszeres munkatársi beszélgeté-sek keretében valósulhat meg. Ta-lán szokatlan, de ezeken a beszél-getéseken nem a vezető értékeli, mit végzett jól és mit kevésbé jól a munkatársa! S éppen ezért nem kell erőt gyűjteni egyik félnek sem a kellemetlen szituáció megélésére! A felkészülés persze elengedhe-tetlen. Mindkét fél részéről. Csak a módszer más. Olyan, amivel meg-őrizhetők a kialakult emberi kap-csolatok, amivel következetesen

képviselhetők az elvárt változások, és amivel egyértelműen kifejezhe-tők és honorálhatók az elért vagy el nem ért eredmények. Lehet úgy is változtatni, hogy az emberi, szakmai értékeket megőriz-zük. Az ilyen fejlődés garanciája a vezetők elkötelezettsége, a munka-társak szakmai felkészültsége, em-beri érettsége, a szervezet nyitott-sága a tanulásra. A módszerek, az értékelési rendszerek önmaguk-ban nem lehetnek a siker garan-ciái. Ha viszont ezeket a módsze-reket „testre szabjuk”, tisztázzuk, mit lehet elérni az alkalmazásuk-kal és támaszkodunk a meglévő szakmai, emberi értékekre, vala-mint kellő időt szánunk a beveze-tésre és megválaszoljuk a műkö-dés közben felmerülő kérdéseket, perspektívát állíthatunk magunk és munkatársaink elé.

Orosz Zsuzsa

HR-szakértő

a Takarékbank osztályvezető-helyettese

Az eddigi tapasztalatok szerint, ha nem lesz min-

den munkatárs már a kezdetektől a teljesítményértékelési rendszer részt-vevője, az olyan motivációt jelent a többlet jövedelem, az elismerés meg-

szerzésére, hogy a „kimaradt” kol-légák is csatlakozni szeretnének.


Takarék Akadémia

Montabaur Téged is vár!

2009. június 46.

2010. október 1821. 2010. október 2124.

2011. november 25. 2012. október 710.

2009. november 2628.

Élmény és tanulás

2013. október 6-9.Érdeklődés és jelentkezés: [email protected];

vagy honlapunkon a www.takarekakademia.hu oldalon a „Képzési naptárra” kattintva


Szövetkezeti bankok a vállalkozásokért

Brüsszelből jelentjük

Szerző:Papp

Dániel

Ötödik alkalommal rendezték meg azt a fórumot, amelyen a pénzintézetek és a vállalkozói érdekképviseletek képviselői beszélgettek arról, hogy milyen kap-csolat létezik közöttük, és milyen kapcsolatnak kell kialakulni ahhoz, hogy mind a két fél profitáljon ebből az együttműködésből.

BRÜSSZELBEN a hideg tavasz a szö-vetkezeti bankok és kis- és közép-vállalkozások 5. fórumával indult. A március nyolcadikai eseményt az Eu-rópai Szövetkezeti Bankok Szövetsé-ge (EACB) szervezte az Európai Kis- és Középvállalkozások Szövetségével (UEAPME) és a Népi Bankok Nemzet-közi Szövetségével (CIBP) az Európai Unió Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) épületében. A konferencia az érdekképvisele-tek és szervezők köszöntőivel kez-dődött, ahol mindenki a kis- és kö-zépvállalkozások jelentőségére hívta fel a figyelmet, hozzátéve, hogy ami-lyen jelentős szerepet játszanak Eu-rópa gazdaságában, annyi akadály is hárul eléjük. Steffan Nilsson, az EGSZB elnöke hozzátette, hogy leginkább a bankok és vállalkozások közti kommu-nikáció javítására van szükség, amely-nek eléréséhez szükség van az EU szervezeteire is. Olivier Guersent, Mi-chel Barnier belső piacért és szolgál-tatásokért felelős uniós biztos kabi-netfőnöke kiemelte, hogy a kis- és középvállalkozások az európai mun-kaerő 85 százalékának munkaadói, így rendkívül fontos pénzügyi és tár-sadalmi szerepük van. Ezt erősítette Gunilla Almgren, az UEAPME elnök-asz-szonya is, aki az európai gazdaság ge-rincének tartotta a kkv szektort. Elő-adásában kitért arra, hogy azokban az országokban, ahol decentralizál-tabb a bankhálózat, kevésbé hatott a vállalkozásokra a pénzügyi válság. A fórumon nem csak a pozitívumokra

tértek ki, így Jean Naslin, aki az EACB és a BPCE francia bankcsoport kép-viseletében elmondta, hogy a Basel 3 szabályozásának negatív hatásai is lehetnek a kkv-k finanszírozásában, mivel a szabályozás nem tesz elég különbséget a szövetkezeti és más bankok között. Véleménye szerint, a szövetkezeti bankok tulajdonosi struktúrájához kell kialakítani a sa-ját szabályozást, hogy továbbra is megfelelő módon történhessen a vállalkozások pénzügyi támogatá-sa. Az Európai Bizottság Vállalkozás-politika és Ipar Főigazgatóságától viszont rendkívül fontosnak ítélték meg a szövetkezeti bankok szabá-lyozását, még akkor is, ha más jelle-gűek a kockázatok ezeknél a pénz-intézeteknél, mint a kereskedelmi bankoknál. Az Unió illetékes szer-vei jelenleg is vizsgálják azokat a le-hetőségeket, hogy miként lehetne megvédeni a kis- és középvállalko-zásokat a CRD IV szabályozás nega-tív hatásaitól. Mark Pevsner, az Európai Befekte-tési Bank (EIB) kis- és középvállalko-zási politika vezetője rendkívül je-lentősnek minősített azt a 2008-2011 között, az EIB által kiadott 14 millió Eurós hitelt, amit csak a kkv-k finan-szírozására adtak. Ennek az összeg-nek a nagy részét végül 25 ezer eu-rós mikró-hitelekként osztották ki. Kiemelték azt is, hogy a szövetke-zeti bankok, helyi ismeretségüknek köszönhetően sokkal jobban meg tudják ítélni egy-egy hitelkérelem

kockázatát, így biztosabban tudnak hitelezni, mint a kereskedelmi ban-kok. Emellett az EIB egyre jobban támogatná a nemzetközi hitelezést, amit a szövetkezeti bankoknál nehe-zebb megoldani, lévén, hogy kisebb pénzintézetek, és a pozitív lokális be-ágyazás mellett kulturális (nyelvi) el-lentétek is adódhatnak. A veszélyek-re is figyelmeztettek, hiszen a helyi adottságok könnyebbé teszik a hi-telbírálatot és a kockázat felismeré-sét, míg egy nemzetközi hitelezés esetében erre nem biztos, hogy van lehetőség. Több ország szövetkeze-ti bankjának képviselője azokat a ta-

nácsokat osztotta meg, amelyekkel a vállalkozókat segítik, hogy azok a lehető legjobb feltételekhez és ter-mékekhez jussanak a kölcsön felvé-telekor. A résztvevő előadók egyetértettek abban, hogy minél több, ehhez ha-sonló rendezvény kell ahhoz, hogy a leendő, és a már évek óta vállalkozók számos új ötlethez jussanak. Fontos, hogy a szövetkezeti bankok ponto-san tudják, hogy a vállalkozóknak milyen igényeik vannak, mert csak így tudják az igényeket minél jobb termékekkel kielégíteni.

Fontos, hogy a szövet-kezeti bankok ponto-san tudják, hogy a vállalkozók-

nak milyen igényeik vannak.

Kitekintés


Szóra érdemes

Színházi tükörA diákok beülnek a minimális díszletek közé és várják, hogy mi fog történni. Az-tán megjelenik három színész, akik bármelyikünket játszhatnák, hiszen minden-napos dolgainkat mutatják be úgy, hogy tükröt tartanak felénk: Megérte-e fel-venni azt a hitelt, vagy jobb lett volna többet spórolni? Többek között erről szól a Káva Színház előadása.

Szerző: Papp

Dániel

Drámapedagógia

A NEM frontális tanítás egyik leglát-ványosabb formája a drámapedagó-gia, amely évek óta népszerű Magyar-országon. Ennek a lényege az, hogy egy előadás keretében, interaktív mó-don, pedagógiai elemekkel átsző-ve kerül bemutatásra egy vagy több konkrét téma. A cél, hogy a néző, is-kolai előadásoknál a diák, a megszo-kott ismeretszerzési formától (taná-ri előadás, tankönyv) eltérően, azaz színházi módszerekkel ismerjen meg egy történetbe ágyazott, példákkal il-lusztrált tanmesét. Számomra meglepő helyszínt vá-lasztott a Káva Színház drámapeda-gógiai előadásuk helyszínéül. Már a dráma módszer is érdekességeket rejt, de hogy a budapesti Mozgásjavító Ál-talános- és Szakközépiskola, EGYMI és Diákotthon legyen a játék színte-

re, még izgalmasabbá tette a dolgot. A Káva Színház „A fiatalok pénzügyi kultúrájának kialakítására és fejlesz-tésére” című programjának kereté-ben mutatták be a darabot: három fiatal, mindegyik más anyagi háttér-rel próbál egyedül és együtt élni és megélni, tele személyes, pénzügyi dilemmákkal, komoly döntésekkel. Az eltérő anyagi körülmények eltérő életutakat eredményeznek, a pénz-hez való viszonyulás és gondolko-dásmód pedig, változhat, amint más értékrendeket ismernek meg. A jele-netek között időnként megszakítot-ták az előadást a színészek, és inter-aktív módon vonták be a diákokat a játékba. Kérdéseket tettek fel, vitain-dító állítások hangzottak el, a diákok pedig élvezettel, érdeklődve válaszol-tak, széles látókörrel véleményeztek.

A 2012-ben induló programnak há-rom fő témaköre volt: a) Mi is a hitel? Mit jelent hitelt felvenni, és mit jelent kockázatot vállalni?, b) Pályaválasztás-kor milyen szerepet játszanak a gaz-dasági szempontok?, c) Aktuális élet-helyzetünket hogyan befolyásolhatják pénzügyi döntéseink? A pénz, élethely-zetek, karrier, hitel, mindegyik minden-napos szavak, amelyekkel szembe kell néznünk, ezért is nagyon fontos, hogy a diákok is minél korábban szembesül-jenek ezekkel a kulcskérdésekkel. Na-gyon fontos, hogy a közös játék, amely-be a diákokat is bevonják, átélést és gondolkodást indukál, és így jön létre egy rendkívül összetett tanulás-mód-szertani mechanizmus. Ilyen például egy adott probléma több szemszög-ből történő vizsgálata, megértése, a nézők aktív cselekvőkké válnak azzal, hogy tanácsot adnak a színészeknek, úgy, hogy a színész moderátorként irá-nyíthat vitaindító kérdéseket. A színészek az idén tizenöt éves Káva Kulturális Műhely munkatársai, akik szakmailag jól felkészültek, hi-szen Magyarország egyik legismer-tebb színházi nevelési társulata. Céljuk, hogy a diákközönségnek (a társulat legfontosabb nézőköre) legyen véle-ménye, addig nem ismert szemszög-ből lássanak bizonyos helyzeteket, hosszú távon gondolkodjanak olyan problémákról, amelyekkel vagy nem szembesültek, vagy nem is tudtak róla. A téma ebben az esetben a pénzügyi kultúra fejlesztése volt, amely a diá-kok számára az egyik legfontosabb, a jövőjüket is meghatározó kérdés. Az előadásoknak – nincs mese –folytatódniuk kell…

„A MI színházunk ebben az évad-ban lesz 16 éves. A mi színházunk egy olyan fórum, ahol a munká-ban, játékban résztvevők (színé-szek, nézők, kutatók, drámataná-rok, rendezők) azt kutatják, hogy mit jelent embernek lenni a jelen társadalmában. A Káva magas szakmai színvona-lon, elismerten működő, hazai és nemzetközi programokat bonyo-lító színházi és drámapedagógiai műhely. Fő tevékenységünk színházi ne-velési (Theatre in Education – TIE) programok készítése és rendszeres megvalósítása általános és közép-

iskolai csoportoknak, ugyanakkor elkötelezettek vagyunk dráma-programok és hosszabb távú drá-maprojektek megvalósításában is. Az ország különböző pontjain fő-ként 9-16 éves, sok esetben hátrá-nyos helyzetű gyerekek és fiatalok csoportjaival dolgozunk. (Kísérleti előadásokat felnőttek számára is létrehozunk.) Társulatunk 1994-ben kezdte munkáját, 1997 őszétől vált telje-sen önállóvá. Munkatársaink Ma-gyarország legtapasztaltabb szak-emberei közé tartoznak a dráma, a színházi nevelés és a civil menedzs-ment területén.”

Káva kulturális műhely – önmagukról


Gratulálunk!Személyi hírek


SajtófigyelőErősítenék a takarékokat Többlettőkét írhatnak elő a szereplők számáraA szövetkezeti integrációk erősítésével és a bizonyos kocká-zatos portfólióelemek esetén többlettőke előírásával erősíti meg a pénzügyi felügyelet a hitelintézeteket. A bankok ál-talában alacsonyabbnak érzik saját minimális tőkeszükség-letüket, mint a PSZÁF „Sarkalatos kérdés, hogy a bankszektor tőkehelyzete mi-lyen, mennyire veszélyezteti a pénzügyi piacok, sőt egy or-szág gazdaságát” – magyarázta Gázmár Zoárd, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) felügyeleti igaz-gatóságának ügyvezető igazgatója tegnap egy háttérbeszél-getésen. A hitelintézetek maguk is rendszeresen megálla-pítják a saját működésük alapján szükséges – a jogszabályi minimum előírás feletti – alapvető tőkekövetelményeket (ICAAP), ezt a felügyelet azonban felülvizsgálja az európai módszertan szerint (SREP). A tíz hazai nagybank esetében komplexSREPvizsgálatotvégezaPSZÁF,akisésközépban-koknál, valamint a szövetkezeti hitelintézeteknél viszont csak egy egyszerűsített eljárást folytat le, alapesetben helyszíni vizsgálatot a kis és közepes bankoknál három-, a szövetke-zeteknél ötévente végeznek. A bankok és más hitelintézetek általában alacsonyabb tőkeminimumot látnak a maguk számára szükségesnek, mint a felügyelet. Tavaly a különbség 667,3 milliárd forint volt, ennyivel írt elő tehát több tőkeszükségletet a PSZÁF annál, amit a hitelintézetek számoltak. Különösen a nagy-bankoknál volt komoly az eltérés az ICAAP és a SREP alap-ján kalkulált értékek között, aminek Gázmár Zoárd szerint az is az oka, hogy a nagyobb hitelintézetek számítási módsze-rei nagyon kifinomultak. A kis- és középbankoknál szektor szinten viszonylag kicsi volt az eltérés a saját és a felügyele-ti kalkulációk között, ez azonban annak is köszönhető volt, hogy három, e körbe tartozó hitelintézet nagyon magas tő-kekövetelményt írt elő saját maga számára. A takarékoknál is minimális volt az eltérés, ami mögött az áll, hogy az in-tegrációkban lévő intézmények maguk is a SREP-et figye-lembe véve számolják ki saját tőkeszükségletüket. A hitelintézetek vitathatják a felügyelet által előírt tőke-követelményt, de olyan eset még nem fordult elő, hogy megtámadták volna a PSZÁF határozatait. A külföldi tulaj-donú bankok tulajdonosai is mindig a leánycégek rendel-kezésére bocsátották a szükséges forrásokat. Gázmár azt is hangsúlyozta: az ICAAP és a SREP által megállapított érté-kek csak a minimális tőkeszükségletet állapítják meg, a hi-telintézetek tényleges szavatolótőkéje ennél magasabb is lehet.

A nagybankoknál egyébként a többlettőke előírásának legjellemzőbb okai között említették a romló jelzálog- és projekthitel-portfóliókat, és a kisebb hitelintézeteknél is a 90 napon túl lejárt hitelek magas aránya, valamint a szektor-átlagnál alacsonyabb fedezettség indokolhatja a nagyobb tőkeszükségletet. A kockázatos portfóliók esetében magasabb és alacso-nyabb többlettőke-követelményű elemeket különbözetnek meg, előbbieknél 50-100, utóbbiaknál pedig 0-100 százalék közötti a pótlólagos tőke mennyisége.Erősebb integrációk A szövetkezeti szektor védelmét az intézményvédelmi rendszerek erősítésével fokozná a PSZÁF. A tapasztalatok szerint ugyanis a csődbe ment szövetkezetek vagy nem vol-tak tagjai egyik integrációnak sem, vagy pedig egy gyenge integrációban voltak bent. Az egyik hazai szövetkezeti in-tegráció még várhatóan idén elérheti az „elismert kategó-riájú” szintet, tagjaira így nem írnának elő plusz tőkeköve-telményt. Az erős besorolású integrációk tagjaira viszont 20, a közepesekére 30, a gyenge integrációkéra pedig 40 százalékos többlettőkét írnak elő, azoknál az intézmények-nél, amelyek nem tagjai ilyen szövetségeknek, 60 százalék a többlettőke követelmény.

Világgazdaság, 2013. április 18.Herman Bernadett

Pluszban zártak a takarékok Növekvő részesedés a lakossági hitelezésbenA takarékszövetkezeti integrációba tartozó hitelintézetek – a TakarékBankkal együtt számítva – mintegy 10,8 milliárd forint összegű adó előtti profitot értek el 2012-ben – közöl-te lapunkkal az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ). A tőkearányos nyereség az előzetes adatok szerint az integrációban – a TakarékBank adata nélkül – 8,37 szá-zalékra nőtt tavaly, míg az eszközarányos megtérülés meg-közelítette a 0,7 százalékot. Az OTSZ-tagok összesített saját tőkéje december végén 121,6 milliárd forint volt, 7,5 száza-lékkal több, mint az egy évvel korábbi adat. Az integrációba tömörült hitelintézetek mérlegfőösszege a TakarékBankot nem számítva is nőtt, mintegy 1,5 százalékkal, a bankkal együtt pedig 1860 milliárd forintot ért el. A végtörlesztés keretében mintegy 70 milliárd forintnyi új devizahitel-kiváltó forintkölcsönt helyeztek ki a takarékok. Az új kihelyezések részben ellensúlyozták az év közben le-járó egyéb hiteleket és hozzájárultak ahhoz, hogy az év vé-gén fennálló lakossági forinthitel-állomány 306 milliárdos összege csaknem 30 milliárddal múlja felül a bázist. Az ösz-szesen 1245,7 milliárd forintot elérő betéteken belül a lakos-sági forintbetétek 1,5 százalékkal, míg a vállalatiak 6 száza-lékkal bővültek

Világgazdaság, 2013. március 14.

Rólunk írták


Az MNB a bankok után tizenegy takarékszövetkezet vezető-jével tárgyalt a napokban a Növekedési Hitel Programról. A kereslet várhatóan nagy lesz az új finanszírozási lehetőség iránt, de az is fontos, hogy a valóban növekedni képes helyi vállalkozások részesüljenek belőle – mondja az egyezteté-sen részt vevő Brauer János, a Hungária Takarék elnök-ügy-vezető igazgatója. A tárgyalásra meghívott takarékszövet-kezetek április végéig tehetnek javaslatokat a hitelprogram részleteivel kapcsolatban. „Részünkről egyértelműen pozitív a Magyar Nemzeti Bank Növekedési Hitel Programjának fogadtatása, ugyanis ezzel az eszközzel a hagyományos partnereinknek számító helyi kisvállalkozásokat segíthetjük vállalkozásaik bővítésében” – áll a Brauer János, a Hungária Takarék elnök-ügyvezető igaz-gatója által írt blogbejegyzésben, ami azzal kapcsolatban írt, hogy a Magyar Nemzeti Bank tizenegy takarékszövetkezet vezetőjével tárgyalt az április elején bejelentett Növekedé-si Hitel Program részleteiről. Iszonyú olcsó hitellehetőség kisvállalkozásoknak! Célzot-tan mikro-, kis- és középvállalkozásoknak kíván segíteni az MNB Növekedési Hitel Programja. A jegybank által a keres-kedelmi bankok számára nulla százalék kamattal átadott 500milliárdforintosforrástmaximum2százalékoskamat-tal adhatják tovább a bankok a kkv-knak, 250 milliárdot új hitelként, 250 milliárdot pedig vállalati devizahitelek forint-ra váltására. Azért van némi bökkenő: a program mindösz-sze 3 hónapig, június elejétől augusztus végéig tart,és az is kérdéses, mennyire lesz elfogadható a bankok számára a 2 százalékos marzs. A témáról bővebben innen tájékozódhat!

A jövőépítés időszakét éljükA Hungária Takaréknál több évtizede nagy hangsúlyt he-lyeznek a helyi kisvállalatok finanszírozására. Hitelezési te-vékenységük igen aktív, a különböző pénzügyi termékek si-keresek, például a Széchenyi Kártya keretében eddig már 1,5 milliárd forintos kihelyezést értek el. A Hungária Takarék

elnök-ügyvezető igazgatója szerint azért is fontos lépés ez az új hitelkonstrukció, mert most helyi szinten is inkább a jövőépítés időszakát éljük, az aratás majd csak később kö-vetkezhet el. A takarékszövetkezetek, így a Hungária Takarék számára ez az új konstrukció felelősség és lehetőség is egyben – véli Brauer János. A meglévő ügyfelek számára fontos, a növe-kedést valóban elősegítő eszköz lehet az új hitelkonstruk-ció, így a Hungária Takarék számára is elemi érdek annak bevezetése. A lehetőséget a szakember abban látja, hogy az előzetes információk szerint a külföldi háttérrel rendel-kező bankok számára nem biztos, hogy annyira vonzó lesz a hitel bevezetése. Ebből a takarékszövetkezetek, köztük a Hungária is profitálhat, ugyanis új ügyfelek megszerzésére nyílik így lehetőség.

Nőtt a takarékoknál a hitelállományA Takarékszövetkezeti Integrációban 280 milliárd forint körü-li a zömmel kkv-kihelyezésekből álló vállalati hitelállomány, a kis és középvállalkozói ügyfélkör pedig eléri a 300 ezret. A hitelek változó összetételét, az éven belüli hitelek súlyának növekedését jelzi, hogy a szövetkezeti hitelintézetek együt-tesen 7 százalékkal több kkv-hitelt nyújtottak 2012 első há-romnegyedévében, mint egy évvel korábban, a fennálló hi-telállomány mégis 8 százalékkal zsugorodott. Ugyanakkor a takarékszektornak a vállalkozói finanszírozás fenntartásá-ra való törekvését jelzi, hogy a kihelyezett hitelek összege 6 százalékkal meghaladja a 2009 végi mértéket, szemben a bankrendszerrel, ahol ugyanezen időszak alatt 25 száza-lékkal csökkent a hitelállomány.

Izgalmas lehetőség „A konkrét feltételek ismerete nélkül azt mondhatom, hogy számunkra a csomag igazán izgalmas eleme a devizahite-lek kiváltásának lehetősége hosszabb futamidejű forinthi-telekre” – véli Brauer János. A szakember szerint természe-tesen a gazdaság számára a hitelezés felpörgetése igazán fontos elem, azonban a piacokat kellene stabilizálni ahhoz, hogy fizetőképes kereslet alakulhasson ki a helyi szintű kis-vállalkozók számára.

A Növekedési Hitel Program további menet-rendjéről szólva Brauer János elmondta, hogy a tárgyalásra meghívott takarékszövetkezetek áp-rilis végéig tehetnek javaslatokat a majdani rend-szer felállításáról, de Hungária Takarék elnök-ügy-vezető igazgatója szerint még több, legalább 40-50 takarékot kell bevonni a körbe. Ezek után a hitelprogram üzemeltetéséről munkacsopor-tot alakítanak ki. A szakember szerint az egy hó-napos felkészítés után június 1-től indulhat az új hitelezési konstrukció, amelyet a jelenlegi infor-mációk szerint augusztus végéig lehet igényelni.

Piacesprofit.hu, 2013. április 22. http://www.piacesprofit.hu/kkv_cegblog/penz/hova-keruljon-az-olcso-hitel/?hk=1

FINANSZÍROZÁS – Hová kerüljön az olcsó hitel?

Rólunk írták


Amikor születtem, nem jeleztek nagyotmessiás-mutató különös csillagok,csak az anyám tudta, hogy királyfi vagyok.A többiek láttak egy síró porontyot,de anyám úgy rakta rám a pólyarongyot,mintha babusgatná a szép napkorongot.Maga adta nékem édessége teljét,úgy ajándékozta anyasága tejét,hogy egyszer földnek bennem kedve teljék.Isten tudja, honnan, palástot kerített,aranyos palástot vállamra terített,fejem fölé égszín mosolygást derített.Ma is úgy foltozza ingemet, ruhámat,ma is úgy szolgál ki, főzi vacsorámat,mint királyi ember királyi urának.Amerre én jártam, kövek énekeltek,mert az édesanyám izent a köveknek,szíve ment előttem előre követnek.

Amíg ő van, vígan élném a világom,nem hiányzik nekem semmi a világon,három bánat teszi boldogtalanságom.Az egyik bánatom: mért nem tudja látniegymást a sok ember, a sok-sok királyfi,úgy, ahogy az anyjuk tudja őket látni?másik bánatom: hogyha ő majd holtanfekszik a föld alatt virággá foszoltan,senki se tudja majd, hogy királyfi voltam.Hogyha minden csillag csupa gyémánt volna,minden tavaszi rügy legtisztább gyöngy volna:kamatnak is kevés, nagyon kevés volna.Hogyha minden folyó lelkemen átfolynas ezer hála-malom csak zsoltárt mormolna,az én köszönetem így is kevés volna.Hogyha a föld minden színmézét átadom,az ő édességét meg nem hálálhatom,ez az én bánatom, harmadik bánatom.

Anyák napi köszöntőA királyfi három bánata 1

1 Mécs László (eredeti neve: Martoncsik József), (1895-1978), magyar premontrei szerzetes, költő, lapszerkesztő.

Köszöntő

AlAkítsA számláját személyiségéhez, A négy díjmentes AlApszolgáltAtás* mellé válAsszon most két 0 Ft-os** extrA szolgáltAtást Az AlábbiAk közül!

koktél számlAcsomAg

www.tAkArekpont.hu FAcebook.com/tAkArekpont

Díjmentes értékpapírszámla nyitás

Díjmentes társkártya

Díjmentes TaPassz mini bankkártya

Havi díjmentes internetbanki szolgáltatás

Havi díjmentes SMS szolgáltatás

A Koktél számlacsomag havi díja 330 Ft, amennyiben a tárgyhónapban minimum 90.000 Ft összegű jóváírás érkezik a fizetési számlára, maximum két összeg-ben, amelybe a Hitelintézeten belüli saját számlák közötti átvezetés nem számít bele. A feltételek teljesülését a tárgyhóra vonatkoztatva előző hó 20-a és tárgyhó 20-a közötti időszakban vizsgálja automatikusan a rendszer. Ennek nem teljesítése esetén 990 Ft/hó a számlacsomag havi díja. A tájékoztatás nem teljes körű. A számlacsomaghoz és bankkártyához kapcsolódó díjtételek, a kamatok mértéke és további információk megtalálhatók az igénylés helyén a szolgáltatást nyúj-tó Hitelintézet vonatkozó mindenkor hatályos Hirdetményében, az Általános Szerződési Feltételekben és Üzletszabályzatában, valamint a www.takarekpont.hu oldalon.

*** A Koktél számlacsomag havi díja tartalmazza a számlavezetési díjat, a MasterCard® PayPass™ bankkártya éves díját, a havi első saját vagy integrációs ATM készpénzfelvét díját és a csoportos beszedési megbízások teljesítésének a díját.

*** Az alábbi kedvezmények közül kettő választandó: havi díjmentes sms szolgáltatás, havi díjmentes internetbanki szolgáltatás, díjmentes értékpapírszámla nyitás, 1 db TaPassz kibocsátási díj nélkül, 1 db a főkártyával megegyező típusú díjmentes társkártya vagy díjmentes bármely típusú 2. főkártya (kivéve MasterCard® Gold).

*** Új ügyfél: az a természetes személy, aki még nem rendelkezik a TakarékPont hálózatban résztvevő Hitelintézeteknél lakossági bankszámlával.

A Kotél számlacsomagot új ügyfelek igényelhetik.***

KSZ

1317

TP P A4 koktel.indd 1 jan.17 15:10

telepítések: ATM Éjszakai trezor Valutaváltó

ReklámokelőtetőkmonitoRáRnyékolók

2120 Dunakeszi, Alsógödi u. 12.

telefon: 06-27/540-465, Fax: 06-27/540-466, mobil: 06-30/9327-807e-mail: [email protected] Web: www.sz-bau58.hu

Építőipari Szolgáltató Zrt.

Documents

• Bemutatkozás • Indítókulcs vagy katalizátor? • Magyar szövetkezeti