matematika

Az érettségi vizsga témakörei:

9-10. évfolyam

anyagából

Gondolkodási és megismerési módszerek

Halmazokkal kapcsolatos alapfogalmak ismerete, halmazok szemléltetése,

halmazműveletek ismerete; számhalmazok ismerete.

Értsék és jól használják a matematika logikában megtanult szakkifejezéseket a

hétköznapi életben.

Definíció, tétel felismerése, az állítás és a megfordításának felismerése;

bizonyítás gondolatmenetének követése.

Egyszerű leszámlálási feladatok megoldása, a megoldás gondolatmenetének

rögzítése szóban, írásban.

Gráffal kapcsolatos alapfogalmak ismerete. Alkalmazzák a gráfokról tanult

ismereteiket gondolatmenet szemléltetésére, probléma megoldására.

Számtan, algebra

Egyszerű algebrai kifejezések használata, műveletek algebrai kifejezésekkel; a

tanultak alkalmazása a matematikai problémák megoldásában (pl.

modellalkotás szöveg alapján, egyenletek megoldása, képletek értelmezése);

egész kitevőjű hatványok, azonosságok.

Elsőfokú, másodfokú egyismeretlenes egyenlet megoldása; ilyen egyenletre

vezető szöveges és gyakorlati feladatokhoz egyenletek felírása és azok

megoldása, a megoldás önálló ellenőrzése.

Elsőfokú és másodfokú (egyszerű) kétismeretlenes egyenletrendszer

megoldása; ilyen egyenletrendszerre vezető szöveges és gyakorlati

feladatokhoz az egyenletrendszer megadása, megoldása, a megoldás önálló

ellenőrzése.

Egyismeretlenes egyszerű másodfokú egyenlőtlenség megoldása.

Az időszak végére elvárható a valós számkör biztos ismerete, e számkörben

megismert műveletek gyakorlati és elvontabb feladatokban való alkalmazása.

A tanulók képesek a matematikai szöveg értő olvasására, tankönyvek,

keresőprogramok célirányos használatára, szövegekből a lényeg kiemelésére.

Összefüggések, függvények, sorozatok

A függvény megadása, a szereplő halmazok ismerete (értelmezési tartomány,

értékkészlet); valós függvény alaptulajdonságainak ismerete.

A tanult alapfüggvények ismerete (tulajdonságok, grafikon).

Egyszerű függvénytranszformációk végrehajtása.

Valós folyamatok elemzése a folyamathoz tartozó függvény grafikonja

alapján.

Függvénymodell készítése lineáris kapcsolatokhoz; a meredekség.

A tanulók tudják az elemi függvényeket ábrázolni koordináta-rendszerben, és

a legfontosabb függvénytulajdonságokat meghatározni, nemcsak a

matematika, hanem a természettudományos tárgyak megértése miatt, és

különböző gyakorlati helyzetek leírásának érdekében is.

Geometria

Térelemek ismerete; távolság és szög fogalma, mérése.

Nevezetes ponthalmazok ismerete, szerkesztésük.

A tanult egybevágósági és hasonlósági transzformációk és ezek

tulajdonságainak ismerete.

Egybevágó alakzatok, hasonló alakzatok; két egybevágó, illetve két hasonló

alakzat több szempont szerinti összehasonlítása (pl. távolságok, szögek,

kerület, terület, térfogat).

Szimmetria ismerete, használata.

Háromszögek tulajdonságainak ismerete (alaptulajdonságok, nevezetes

vonalak, pontok, körök).

Derékszögű háromszögre visszavezethető (gyakorlati) számítások elvégzése

Pitagorasz-tétellel és a hegyesszögek szögfüggvényeivel; magasságtétel és

befogótétel ismerete.

Szimmetrikus négyszögek tulajdonságainak ismerete.

Vektor fogalmának ismerete; három új művelet ismerete: vektorok

összeadása, kivonása, vektor szorzása valós számmal; vektor felbontása,

vektorkoordináták meghatározása adott bázisrendszerben.

Kerület, terület, felszín és térfogat szemléletes fogalmának kialakulása, a

jellemzők kiszámítása (képlet alapján); mértékegységek ismerete; valós

síkbeli, illetve térbeli probléma geometriai modelljének megalkotása.

A geometriai ismeretek bővülésével, a megismert geometriai transzformációk

rendszerezettebb tárgyalása után fejlődött a tanulók dinamikus geometriai

szemlélete, diszkussziós képessége.

A háromszögekről tanult ismeretek bővülésével a tanulók képesek számítási

feladatokat elvégezni, és ezeket gyakorlati problémák megoldásánál

alkalmazni.

A szerkesztési feladatok során törekednek az igényes, pontos munkavégzésre.

Valószínűség, statisztika

Adathalmaz rendezése megadott szempontok szerint, adat gyakoriságának és

relatív gyakoriságának kiszámítása.

Táblázat olvasása és készítése; diagramok olvasása és készítése.

Adathalmaz móduszának, mediánjának, átlagának értelmezése,

meghatározása.

Véletlen esemény, biztos esemény, lehetetlen esemény, véletlen kísérlet,

esély/valószínűség fogalmak ismerete, használata.

Nagyszámú véletlen kísérlet kiértékelése, az előzetesen „jósolt” esélyek és a

relatív gyakoriságok összevetése.

A valószínűség-számítási, statisztikai feladatok megoldása során a diákok

rendszerező képessége fejlődött. A tanulók képesek adatsokaságot jellemezni,

ábrákról adatsokaság jellemzőit leolvasni. Szisztematikus esetszámlálással

meg tudják határozni egy adott esemény bekövetkezésének esélyét.

11.- 12. évfolyam

anyagából

Gondolkodási és megismerési módszerek

Halmazokkal kapcsolatos alapfogalmak ismerete, halmazok szemléltetése,

halmazműveletek ismerete; számhalmazok ismerete.

Értsék és jól használják a matematika logikában megtanult szakkifejezéseket a

hétköznapi életben.

Definíció, tétel felismerése, az állítás és a megfordításának felismerése;

bizonyítás gondolatmenetének követése.

Egyszerű leszámlálási feladatok megoldása, a megoldás gondolatmenetének

rögzítése szóban, írásban.

Gráffal kapcsolatos alapfogalmak ismerete. Alkalmazzák a gráfokról tanult

ismereteiket gondolatmenet szemléltetésére, probléma megoldására.

Számtan, algebra

Egyszerű algebrai kifejezések használata, műveletek algebrai kifejezésekkel; a

tanultak alkalmazása a matematikai problémák megoldásában (pl.

modellalkotás szöveg alapján, egyenletek megoldása, képletek értelmezése);

egész kitevőjű hatványok, azonosságok.

Elsőfokú, másodfokú egyismeretlenes egyenlet megoldása; ilyen egyenletre

vezető szöveges és gyakorlati feladatokhoz egyenletek felírása és azok

megoldása, a megoldás önálló ellenőrzése.

Elsőfokú és másodfokú (egyszerű) kétismeretlenes egyenletrendszer

megoldása; ilyen egyenletrendszerre vezető szöveges és gyakorlati

feladatokhoz az egyenletrendszer megadása, megoldása, a megoldás önálló

ellenőrzése.

Egyismeretlenes egyszerű másodfokú egyenlőtlenség megoldása.

Az időszak végére elvárható a valós számkör biztos ismerete, e számkörben

megismert műveletek gyakorlati és elvontabb feladatokban való alkalmazása.

A tanulók képesek a matematikai szöveg értő olvasására, tankönyvek,

keresőprogramok célirányos használatára, szövegekből a lényeg kiemelésére.

Összefüggések, függvények, sorozatok

A függvény megadása, a szereplő halmazok ismerete (értelmezési tartomány,

értékkészlet); valós függvény alaptulajdonságainak ismerete.

A tanult alapfüggvények ismerete (tulajdonságok, grafikon).

Egyszerű függvénytranszformációk végrehajtása.

Valós folyamatok elemzése a folyamathoz tartozó függvény grafikonja

alapján.

Függvénymodell készítése lineáris kapcsolatokhoz; a meredekség.

A tanulók tudják az elemi függvényeket ábrázolni koordináta-rendszerben, és

a legfontosabb függvénytulajdonságokat meghatározni, nemcsak a

matematika, hanem a természettudományos tárgyak megértése miatt, és

különböző gyakorlati helyzetek leírásának érdekében is.

Geometria

Térelemek ismerete; távolság és szög fogalma, mérése.

Nevezetes ponthalmazok ismerete, szerkesztésük.

A tanult egybevágósági és hasonlósági transzformációk és ezek

tulajdonságainak ismerete.

Egybevágó alakzatok, hasonló alakzatok; két egybevágó, illetve két hasonló

alakzat több szempont szerinti összehasonlítása (pl. távolságok, szögek,

kerület, terület, térfogat).

Szimmetria ismerete, használata.

Háromszögek tulajdonságainak ismerete (alaptulajdonságok, nevezetes

vonalak, pontok, körök).

Derékszögű háromszögre visszavezethető (gyakorlati) számítások elvégzése

Pitagorasz-tétellel és a hegyesszögek szögfüggvényeivel; magasságtétel és

befogótétel ismerete.

Szimmetrikus négyszögek tulajdonságainak ismerete.

Vektor fogalmának ismerete; három új művelet ismerete: vektorok

összeadása, kivonása, vektor szorzása valós számmal; vektor felbontása,

vektorkoordináták meghatározása adott bázisrendszerben.

Kerület, terület, felszín és térfogat szemléletes fogalmának kialakulása, a

jellemzők kiszámítása (képlet alapján); mértékegységek ismerete; valós

síkbeli, illetve térbeli probléma geometriai modelljének megalkotása.

A geometriai ismeretek bővülésével, a megismert geometriai transzformációk

rendszerezettebb tárgyalása után fejlődött a tanulók dinamikus geometriai

szemlélete, diszkussziós képessége.

A háromszögekről tanult ismeretek bővülésével a tanulók képesek számítási

feladatokat elvégezni, és ezeket gyakorlati problémák megoldásánál

alkalmazni.

A szerkesztési feladatok során törekednek az igényes, pontos munkavégzésre.

Valószínűség, statisztika

Adathalmaz rendezése megadott szempontok szerint, adat gyakoriságának és

relatív gyakoriságának kiszámítása.

Táblázat olvasása és készítése; diagramok olvasása és készítése.

Adathalmaz móduszának, mediánjának, átlagának értelmezése,

meghatározása.

Véletlen esemény, biztos esemény, lehetetlen esemény, véletlen kísérlet,

esély/valószínűség fogalmak ismerete, használata.

Nagyszámú véletlen kísérlet kiértékelése, az előzetesen „jósolt” esélyek és a

relatív gyakoriságok összevetése.

A valószínűség-számítási, statisztikai feladatok megoldása során a diákok

rendszerező képessége fejlődött. A tanulók képesek adatsokaságot jellemezni,

ábrákról adatsokaság jellemzőit leolvasni. Szisztematikus esetszámlálással

meg tudják határozni egy adott esemény bekövetkezésének esélyét.

angol - német

A középszintű érettségi témakörei és követelményei a www. ofi. hu honlapon

találhatók.

A szóbeli érettségi vizsga feladatait a mindenkori érvényes törvény, törvényes

rendelkezések és a vonatkozó jogszabályok előírásainak és végrehajtási

utasításainak megfelelően állítjuk össze.

Jelenleg ajánlott témakörök:

Személyes vonatkozások, család

Ember és társadalom

Környezetünk

Az iskola

A munka világa

Életmód

Szabadidő, művelődés, szórakozás

Utazás, turizmus

Tudomány és technika

fizika

KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI VIZSGA TÉMAKÖREI

2016

I.Mechanika

1.Egyenes vonalú mozgások

2.Mechanikai hullámok

3.Pontszerű és merev test egyensúlya

4.Periodikus mozgások

5.Munka, energia, teljesítmény

II. Hőtan

6. Hőtágulás

7. Gázok tulajdonságai, állapotváltozásai

8. Halmazállapot-változások

9. A termodinamika főtételei

III. Elektromágnesesség

10. Testek elektromos állapota

11. Elektromos áram

12. Elektromágneses indukció

13. Elektromágneses hullámok

14. Geometriai fénytan – optikai eszközök

IV. Atomfizika, magfizika

15. Az anyag szerkezete

16. Atommodellek, az atom elektronszerkezete

17. Természetes radioaktivitás

18. Maghasadás

V. Gravitáció, csillagászat

19. Csillagászat 20. A gravitációs mező

Fizika középszintű érettségi vizsga kísérletei

2016

A Mikola-cső adott helyzetében mérje meg a buborék menetidejét!

Mutassa be ejtőzsinórok segítségével, hogy a szabadesés gyorsuló mozgás!

Mérje meg egy ismert magasságú hangvilla vagy hangsíp segítségével a hang terjedési sebességét

levegőben!

Rezonátorra erősített hangvillák segítségével mutassa be a hang terjedését!

Állítsa egyensúlyba a rendelkezésre álló eszközt!

Határozza meg egy adott tárgy tömegközéppontját!

Rezgő rendszer periódusidejének mérése; periódusidő függ a tömegtől, rugóállandótól.

Labda pattogása; a pattogó labda energiaátalakulásai.

A súrlódási munka függése a vízszintes lapon húzott test tömegétől.

A hőtágulás szemléltetése: bimetall lemez

A (folyadékos) hőmérő működésének szemléltetése, értelmezése.

Gáz nyomásának térfogatának megváltoztatása.

A Boyle–Mariotte törvény mérése a Melde-csővel.

Az olvadás jelenségének bemutatása jéggel.

A párolgási hő kimutatása gyorsan párolgó folyadékba mártott hőmérővel.

Mutassuk be, hogy a gyorsan kitáguló gáz lehűl, a gyorsan összenyomott gáz felmelegszik!

Elektromos állapot létrehozása.

Az elektromos állapotban lévő testek közötti kölcsönhatások bemutatása.

Az „Öveges-féle harangjáték”.

Galváneleme létrehozása.

Áramkör létrehozása.

Feszültség és áramerősség mérése.

Mitől és hogyan függ az indukált feszültség a mozgási indukció esetén?

A Lenz-törvényt bizonyító kísérletet.

A kézi spektroszkóp segítségével bontsuk fel a fényt összetevőire!

Mutassuk be egy CD segítségével az interferenciát!

Állítsunk elő ernyőre vetíthető képet gyűjtőlencsével, illetve homorú tükörrel!

Mutassuk be gázok, illetve folyadékok elkeveredését!

A szokásos atom- és magfizikai ábrák elemzése.

Az atommagok feleződésének modellezése pénzérmékkel.

A nap- és a holdfogyatkozás modellezése.

Súly a gyorsuló (induló, megálló) liftben.

Fizikusok koradatai az érettségi vizsgához

Ampere, Andre Marie 1775–1836

Arkhimédész i. e. 287–212

Bohr, Niels Henrik David 1885–1962

Curie-család

Marie (Maria Sklodowska) 1867–1934

Pierre 1859–1906

Joliot-Curie Fréderic 1900–1958 (vő!) Einstein, Albert 1879–1955

Eötvös Loránd 1848–1919

Faraday, Michael 1791–1867

Gábor Dénes 1900-1979

Galilei, Galileo 1564–1642

Heisenberg, Werner Karl 1901–1976

Hertz, Heinrich Rudolf 1857–1894

Hertz, Gustav Ludwig 1887–1975

Huygens, Christiaan 1629–1695

Jedlik Ányos 1800–1895

Joule, James Prescott 1818–1889

Kepler, Johannes 1571–1630

Kopernikusz, Nikolausz 1473–1543

Maxwell, James Clerk 1831–1879

Newton, Isaac 1643–1727

Ohm, Georg Simon 1787–1854

Planck, Max Karl Ernst Ludwig 1858–1947

Rutherford, Ernest 1871–1937

Szilárd Leó 1898–1964

Teller Ede 1908–2003

Thomson, Joseph John 1856–1940

Watt, James 1736–1819

Wigner Jenő 1902–1995

biológia

Érettségi témakörök – biológia

A altétel (gyakorlat):

Egy egyszerű laboratóriumi vizsgálat elvégzése:

- növényi és állati szövetek vizsgálata mikroszkóppal/felismerése kép alapján

- fehérjék kicsapódását bemutató kísérlet elvégzése

- keményítő kimutatása jóddal

- lombosmoha vizsgálata

- az epe vizsgálata

- szén-dioxid kimutatása meszes vízzel

- térdreflex vizsgálata

vagy

Egy növény-, ill. állatfaj meghatározása, morfológiai jellemzése és ökológiai igényeinek

jellemzése a Növényismeret, ill. az Állatismeret című könyv segítségével vagy több növény-,

ill. állatfaj összehasonlítása megadott szempontok alapján

vagy

Egy nemzeti park, természetvédelmi terület, ill. valamilyen életközösség élővilágának

jellemzése képek és az Állatismeret, ill. a Növényismeret című könyv segítségével

B altétel (elmélet):

Az ember egészsége

1. Az emberi bőr felépítése, szerepe, egészsége

2. Az ember mozgásszervrendszere és egészségtana

3. Az ember emésztőszervrendszere és egészségtana

4. A légzőszervrendszer és egészségtana

5. Az ember keringési rendszere és egészségtana

6. Az emberi vér egészségtana

7. Az ember kiválasztó szervrendszere és egészségtana

8. A női nemi ciklus és a fogamzásgátlás

9. Az ember immunrendszere

10. Az ember hormonális szabályozása

11. Az ember idegrendszere és egészségtana

12. Az emberi szem és egészségtana

Környezetvédelem, ökológia

1. Környezet és tűrőképesség

2. Anyagforgalom a bioszférában

3. A populációk kölcsönhatásai

4. A hazai természetvédelem

5. Hazai fás társulások és élőviláguk

6. A savas esők kialakulása és következményei

7. Hazai folyóvizeink szennyezése

8. Talaj és talajszennyezés, hulladékok

informatika

Informatika tantárgy középszintű érettségi követelményEI:

A) KOMPETENCIÁK

Általános kompetenciák

A tanulóktól elvárjuk, hogy az érettségi vizsgán az alábbi általános kompetenciák

meglétét bizonyítsák:

korszerű alkalmazói készség (a számítógépek, az informatikai kultúra lehetőségeit

kihasználni tudó tanulók képzése)

algoritmikus gondolkodás (a matematikához hasonló gondolkodásfejlesztő szerep,

amely az iskolában, s a hétköznapi életben is alapvető fontosságú);

önálló munkavégzés (a számítógép mint a tanuló tevékenységére azonnal reagáló eszköz,

lehetőséget teremt az egyéni ütemű tanulásra, a tehetségekkel való különleges

foglalkozásra, ...);

együttműködőkészség, csoportmunka (nagyobb számítógépes feladatok megoldása

megköveteli a csoportmunkát, feladatok részekre osztását, a másokkal való kap-

csolattartást);

alkotó munka (akár programot írunk a számítógéppel, akár szöveges dokumentumot

vagy adatbázist, a végeredmény akkor is egy termék lesz, a készítés folyamatának, s a

„termékségnek” minden egyes következményével együtt);

az informatika és a társadalom kölcsönhatásának felismerése (az informatika rohamos

fejlődése az egész társadalmat gyökeresen átalakítja, s ebben az állandóan változó

világban csak az érezheti otthon magát, aki érti a változásokat, s azok mozgatóit);

Tartalomorientált kompetenciák

Információs társadalom

A tanuló legyen tájékozott a jelek és kódok világában;

értse és tudja használni a gyakorlatban a telekommunikációs eszközöket, rendszereket,

képes legyen bekapcsolódni az információs társadalomba;

képes legyen a korszerű eszközök használatával információt szerezni, feldolgozni, és

tudását gyarapítani;

ismerje az informatika fejlődéstörténetének főbb állomásait;

ismerje a túlzott informatikai eszközhasználat veszélyeit;

ismerje az informatikai eszközhasználat etikai és jogi vonatkozásait!

Informatikai alapok – hardver

A tanuló ismerje a jelátalakítás, kódolás jelentőségét és módszereit a korszerű infor-

matikában;

ismerje és használja a rendelkezésre álló (személyi) számítógépet és perifériáit;

ismerje a helyi és a távhálózatok alapvető szolgáltatásait;

legyen tisztában a számítógépes munkakörnyezet munkavédelmi és ergonómiai kérdé-

seivel!

Informatikai alapok – szoftver

A tanuló ismerje a tanult operációs rendszer(ek) felhasználói felületét és felépítését;

tudja kezelni a könyvtárszerkezetet;

ismerje az állománykezelés, adatkezelés lehetőségeit;

ismerje a számítógépes hálózat(ok) alapvető kommunikációs szolgáltatásait!

Szövegszerkesztés

A tanuló tudja kezelni a rendelkezésére álló szövegszerkesztő programot;

tudja használni a szövegszerkesztő program nyújtotta lehetőségeket;

tudjon önállóan készíteni egyszerű szöveges dokumentumokat;

részletes feladatleírás alapján legyen képes bármilyen szöveges dokumentum előállítására;

ismerje a fontosabb típusdokumentumok (pl. meghívó, levél, …) lehetséges tartalmát és

szerkezetét, tudjon ilyeneket önállóan elkészíteni;

tudja dokumentumait esztétikus formára hozni;

tudja kezelni a szövegszerkesztő nyelvi segédeszközeit (helyesírás-ellenőrző, szinonima

szótár), törekedjen a helyes és igényes fogalmazásra;

tudjon szöveges dokumentumaiba képeket, táblázatokat (más programok által készített

objektumokat) beilleszteni!

Táblázatkezelés

A tanuló tudja kezelni a rendelkezésére álló táblázatkezelő programot;

tudja használni a táblázatkezelő program nyújtotta lehetőségeket;

legyen képes adatokat egyszerű táblázatokba rendezni, azokon elemi számításokat vé-

gezni;

legyen képes egyszerű kimutatásokat készíteni;

tudjon adatokat célszerűen csoportosítani, közülük meghatározottakat kigyűjteni;

tudja kimutatásait diagramokkal kiegészíteni, a diagramokat esztétikusan megtervezni!

Adatbázis-kezelés

A tanuló tudja kezelni a rendelkezésére álló adatbázis-kezelő programot;

legyen képes adatmodellt alkotni egy konkrét feladat alapján;

az adatmodell alapján tudjon adatbázist definiálni, annak tartalmát folyamatosan kar-

bantartani;

tudjon egyszerű adatbeviteli sémát (űrlapot) tervezni és alkalmazni;

tudjon adattáblák között kapcsolatokat felismerni és felépíteni;

nagy adatbázisokból is tudjon lekérdezéssel információt nyerni;

a kinyert adatokat tudja esztétikus, használható formába elrendezni!

Információs hálózati szolgáltatások

Tudjon interneten információt keresni barangolással, illetve tematikus keresőprogra-

mokkal;

tudjon elektronikus levelet írni, fogadni, leveleihez különböző dokumentumokat csatolni;

tudjon hálózaton keresztül közvetlen kapcsolatokat létrehozni;

tudjon szöveges dokumentumokat, adatállományokat hálózatra elhelyezni;

tudjon hiperszöveges dokumentumokat készíteni!

Prezentáció (bemutató) és grafika

A tanuló tudja kezelni a rendelkezésére álló rajzoló, valamint prezentációs programot;

tudja használni a rajzoló, valamint prezentációs program nyújtotta lehetőségeket;

tudjon egyszerű ábrákat rajzolni, azokkal műveleteket végezni;

tudjon képekkel műveleteket végezni, minőségüket javítani;

grafikus ábráit, képeit legyen képes szöveges környezetbe esztétikusan elhelyezni;

képekből, szövegekből tudjon bemutatókat létrehozni!

Könyvtárhasználat

A tanuló legyen képes az információs társadalom kihívásainak fogadására;

rendelkezzen a könyvtárra alapozott önművelés képességével;

a forrásokat komplex és alkotó módon tudja használni;

ismerje a forrásfelhasználás etikai/formai szabályait!

Algoritmizálás, adatmodellezés

A tanuló legyen képes egy programozási feladatot szabatosan megfogalmazni;

tudjon pontos feladat-meghatározás után adatmodellt felállítani;

tudjon használni legalább kétféle algoritmust leíró eszközt;

tudjon a megoldandó feladathoz algoritmust készíteni;

legyen képes algoritmusok számítógépes megvalósítására, az elkészült algoritmus

helyességének ellenőrzésére!

A programozás eszközei

A tanuló legyen képes egy programozási feladatot adott programozási nyelven megoldani;

legyen képes használni egy programozási nyelv fejlesztői környezetét;

legyen képes tesztelni programját, hibát keresni, majd javítani benne!

földrajz

KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK

FÖLDRAJZBÓL Csillagászat

1.)A Naprendszer égitestei.

Bolygók csoportosítása és jellemzői.

Kőzetburok

2.)A Föld szerkezete,fizikai tulajdonságai. Az asztenoszféra szerepe, geoszférák jellemzése.

3.)Lemezszegélytípusok és a vulkáni tevékenység jellemzése. Vulkánok csoportosítása

(példák),vulkáni övezetek elhelyezése a térképen, Dél-Európa vulkánjai.

4.)Röghegységek kialakulása,felszíne,ásványkincsei,elhelyezkedésük,hegységképző

folyamatai.

5.)Kőzetek keletkezése,rendszerezése,előfordulása,hasznosítása(gránit,andezit,riolittufa,

barnakőszén, vörösmészkő,lösz, márvány)

Légkör

6.)A légkör összetétele,szerkezete,ezek jellemzői .Környezeti problémák.

7.)A levegő felmelegedése és az azt befolyásoló tényezők. Környezeti problémák.

8.)Időjárási térkép elemzése(ciklonok,anticiklonok,frontok kialakulása és összehasonlítása)

Előrejelzés. Pusztító forgószelek.

Vízburok

9.)A Világtenger eloszlása. Óceánok és tengerek jellemzői,a tengervíz fizikai és kémiai

tulajdonságai. Hasznosítás, környezetszennyezés.

10.)Tavak keletkezése,pusztulása. A Föld legnagyobb tavai és gazdasági jelentőségük.

Földrajzi övezetesség

11.)Szavanna jellemzése,környezeti gondjai. Csapadék és növénytakaró viszonya.

12.)A hideg mérsékelt öv jellemzése.

13.)A valódi mérsékelt öv jellemzése: a kontinentalitás változása, hatásai a gazdálkodásra,

életmódra

Kontinensek földrajza

14.)Európa földrajzi helyzete,felszíne,nagyszerkezeti egységei,földtörténeti eseményei.

A nagytájak jellemzése.

15)Észak-Amerika földrajzi helyzete,felszíne, nagytájai,földtörténeti eseményei.

Magyarország természetföldrajza

16.)Magyarország éghajlata(övezetességen belül).Az éghajlat kedvező és kedvezőtlen vonásai

és az azokat befolyásoló tényezők.( Atlasz tematikus térképei)

17.)Magyarország vízhálózata(folyók,tavak). A Duna és a Tisza felszínformáló tevékenysége,

szakaszjellegek (atlasz)

18.)Magyarország felszín alatti vizei(keletkezés,típusok,jelentőség,környezeti problémák)

Hasznosításuk helyei.

19.)Kisalföld természetföldrajzi bemutatása,résztájai és ezek jellemzői.

20.)A Dunántúli-középhegység kialakulása,tagjai, kőzettana,természeti erőforrásai,védett

értékei.

Népességföldrajz

21.)A Föld népessége és alakulása napjainkig . A Föld legnagyobb népességkoncentrációi.

A népesség egyenlőtlen eloszlása és annak okai.

22.)Korfa elemzés és összehasonlítás (élettartam) Hogyan utal a korfa a gazdasági

fejlettségre?

Településföldrajz

23.)A városok keletkezésének természeti és társadalmi tényezői (példák). Nagyvárosok

létrejötte,városhalmazok kialakulása.

Gazdaságföldrajz

24.)Transznacionális vállalatok szerveződése és működése.

25.)A világ energiafelhasználásának változásai.

26.)Fejlődő országok mezőgazdasági típusai.(jellemzés, előfordulás, termékek),

ezek összefüggése a természeti adottságokkal és a fejlettséggel.

27.)Az ipar telepítő tényezői és azok átértékelődése. Hagyományos és korszerű iparágak

szerepe.

28.)Az eladósodás folyamata, adósságválság, súlyosan eladósodott országok.

Országok, országcsoportok

29.)Arab országok csoportosítása. Fejlettségbeli különbségük okai.

30.)Nagy-Britannia, Ausztria.

31.)USA gazdasági körzetei (adottságok, gazdasági tevékenység). Az ipar átalakulása.

32.)Az EU kialakulása, az integráció formái és lépcsői. Az EU szerepe a világgazdaságban.

Területi különbségek.

33.)Kína helye a világgazdaságban. Működőtőke áramlása Természeti erőforrásai

Iparágak és ipari központok Népesedéspolitikája és következményei

Magyarország társadalom-és gazdaságföldrajza

34.)Magyarország népesedési folyamatai, ezek következményei. Korfa elemzése.

35.)Magyarország településföldrajzi jellemzői, a településhálózat kialakulása, nagyságrendi

szerkezete, szerepköre, eloszlása.

36.)Magyarország éghajlati-, domborzati-, talajadottságai és a mezőgazdaság kapcsolata.

Főbb terményeink és ezek területi elhelyezkedése. Történelmi borvidékek.

37.)Magyarország természeti erőforrásai és ezek szerepe a gazdaságban. Iparunk fő ágai

Energiagazdaság (megújuló energiahordozók)

38.)Magyarország közlekedésföldrajzi helyzete. A közlekedési ágak szerepe, változása a

személy- és áruszállításban. Gazdasági fejlettség és a forgalom eloszlása.

Útépítések.

39.)A központi körzet, Budapest városszerkezete, infrastruktúrája

40.)A világ globális problémái.

Testnevelés

Testnevelés –érettségi A középszintű szóbeli vizsga témakörei:

1. A magyar sportsikerek Legalább 5 magyar olimpiai bajnok megnevezése sportágával együtt. Egy, a választott helyi tantervben szereplő sportágban, az adott év hazai legfontosabb eredményeinek ismerete.

2. A harmonikus testi fejlődés A testi fejlődés rövid jellemzése általános és középiskolás korban (magasság, testsúly, iskolaérettség mozgásos cselekvések).

3. Az egészséges életmód Tájékozottság bizonyítása az egészséges életmód kialakításához szükséges alapvető ismeretekben. Az egészséges életmód összetevőinek értelmezése: rendszeres testedzés, optimális testsúly, aktív pihenés, testi higiénia, lelki egyensúly, a szabadidő hasznos eltöltése, egészségkárosító szokások (alkohol, dohányzás, drog) hatásai és megelőzésük.

4. Testi képességek Az erő, a gyorsaság, az állóképesség értelmezése. A pulzusszám alakulása terhelésre, az erőfejlesztés szabályai.

5. Gimnasztika Székesfehérvári SZC Széchenyi István Műszaki Szakközépiskolája Pedagógiai Program 1. Melléklet Közismereti tantárgyak 585 A rendgyakorlatok szerepe a testnevelés órákon. Gyakorlatok javaslata az erő, a gyorsaság, az állóképesség fejlesztésére Nyújtó, lazító és erősítő hatású gyakorlatok 2-3 példa. Légzőgyakorlatok. A bemelegítés szerepe és kritériumai.

6. Atlétika A tanult atlétikai futó, ugró és dobó versenyszámok ismerete és végrehajtásuk lényege.

7. Torna A női és férfi tornaszerek ismertetése. A legfontosabb baleset-megelőző eljárások. Segítségadás gyakorlásnál.

8. Ritmikus gimnasztika Az RG szerepe a harmonikus mozgás kialakításában. A ritmikus gimnasztika versenyszámainak felsorolása, rövid bemutatása.

9. Küzdősportok, önvédelem Alsó, felső tagozatos és középiskolás tanulók részére 2-2 páros és 1-1 csapat küzdőjáték ismertetése és a választás indoklása.

10. Úszás Az úszás higiénéjének ismerete. Az úszás az ember életében.

11.Testnevelési és sportjátékok Labdaérintéssel, -vezetéssel, -átadással, célfelületre történő továbbítással és az összjátékkal kapcsolatos három testnevelési játék ismertetése. Egy választott sportjáték alapvető szabályainak ismertetése (pályaméretek, játékosok száma, időszabályok, eredményszámítás, a labdavezetésre, a támadásra és védekezésre vonatkozó szabályok).

12. Természetben űzhető sportok Egy választott, természetben űzhető sportág jellegzetességeinek és legfontosabb szabályainak ismertetése (sí, kerékpár, természetjárás, evezés, görkorcsolya stb.) Alapvető ismeretek a táborozások előnyeiről