17
1 A bolygók atmoszférája és ionoszférája A bolygók körül légkör alalkul ki, a felső határ: gravitációs energ. = kinetikus e. ez az exoszféra határa Az atmoszféra molekulái ionizálódnak a napfény hatására kialakul az ionoszféra Az ionoszféra: olyan mint egy ideálisan vezető gömbhéj Mitől van éjszakai ionoszféra? - áramlás - ütközések

A bolygók atmoszférája és ionoszférája

Embed Size (px)

DESCRIPTION

A bolygók atmoszférája és ionoszférája. A bolygók körül légkör alalkul ki, a felső határ: gravitációs energ. = kinetikus e. ez az exoszféra határa Az atmoszféra molekulái ionizálódnak a napfény hatására  kialakul az ionoszféra Az ionoszféra: olyan mint egy ideálisan vezető gömbhéj - PowerPoint PPT Presentation

Citation preview

Page 1: A bolygók atmoszférája és ionoszférája

1

A bolygók atmoszférája és ionoszférája

• A bolygók körül légkör alalkul ki, a felső határ:gravitációs energ. = kinetikus e. ez az exoszféra határa

• Az atmoszféra molekulái ionizálódnak a napfény hatására

kialakul az ionoszféra

• Az ionoszféra: olyan mint egy ideálisan vezető gömbhéj

• Mitől van éjszakai ionoszféra?- áramlás- ütközések

Page 2: A bolygók atmoszférája és ionoszférája

2

A BOLYGÓK MAGNETOSZFÉRÁJA

• AZ ÉGITESTEK AKADÁLYT JELENTENEK A SZUPERSZÓNIKUSAN ÁRAMLÓ NAPSZÉLBEN.

• A KÖLCSÖNHATÁS JELLEGE AZ AKADÁLY MINŐSÉGÉTŐL FÜGG.• A MEGZAVART TARTOMÁNY: A TEST PLAZMAKÖRNYEZETE• HA AZ AKADÁLY

– ELEKTROMÁGNESESEN SEMLEGES: CSAK GEOMETRIAI KERESZTMETSZETE SZÁMÍT

– VEZETŐ VAGY MÁGNESES: ELEKTROMÁGNESES KÖLCSÖNHATÁSBA LÉP AZ ÁRAMLÓ NAPSZÉL PLAZMÁVAL, EZ VEZET A MAGNETOSZFÉRA KIALAKULÁSÁRA

• A PLAZMAKÖRNYEZET SZERKEZETE BONYOLULT, AZ UTÓBBI ESETBEN LEGALÁBB KÉT SZAKADÁSI FELÜLET ALAKUL KI:

– LÖKÉSHULLÁM, MERT A PLAZMA MÁSKÉPP NEM TUD SZUBSZÓNIKUS SEBESSÉGRE LASSULNI

– TANGENCIÁLIS SZAKADÁS: A NAPSZÉL KÖRÜLFOLLYA AZ AKADÁLYT

• AZ ALÁBBIAKBAN A TEST ÉS A NAPSZÉL KÖLCSÖNHATÁSÁVAL FOGLALKOZUNK.

Vanalle.mov

Page 3: A bolygók atmoszférája és ionoszférája

3

GEOMETRIAI AKADÁLY: A HOLD

A HOLD FELÜLETE ABSZORBEÁLJA A NAP-SZELET, DE A MÁGNESES TÉR ÁTDIFFUNDÁL.

A MÁGNESES TÉR DEFORMÁLÓDIK, ENNEK SZÖGÉT A MÁGNESES PERTUR-BÁCIÓRA JELLEMZŐ VA ÉS uSW ARÁNYA HATÁROZZA MEG.

A PLAZMA “BEFOLYIK” AZ AKADÁLY UTÁNI TÉR-RÉSZBE, NAGYJÁBÓL A HANGSEBESSÉGGEL.

Page 4: A bolygók atmoszférája és ionoszférája

4

“VEZETŐ GÖMB” AKADÁLY: NEM MÁGNESES BOLYGÓK

• A BOLYGÓK IONOSZFÉRÁJA JÓ VEZETŐ, IDEÁLISAN VEZETŐ GÖMBKÉNT FOGHATÓ FEL

• A VEZETŐBE A MÁGNESES TÉR NEM HATOL BE, AZ ÁRAMLÁS FELÜLETRE MERŐLEGES SEBESSÉGE IS NULLA

• AZ AKADÁLY FELSZÍNE NYOMÁSEGYENSÚLYI FELÜLET

– BELÜL: KINETIKUS NYOMÁS– KÍVÜL: MÁGNESES NYOMÁS

A NAP-BOLYGÓ EGYENES MENTÉN

– A FELSZÍN KÖZELÉBEN B || AZ AKADÁLY ÉRINTŐJÉVEL ÉS AZ ÁRAMLÉSI SEBESSÉGGEL

Page 5: A bolygók atmoszférája és ionoszférája

5

ÜSTÖKÖSÖK: SZERTEÁRAMLÓ IONOK

• A SZÉTÁRAMLÓ IONOK HATALMAS KÖLCSÖNHATÁSI ZÓNÁT EREDMÉNYEZNEK:A ZAVAROK AZ ÜSTÖKÖSTŐL TÖBB MILLIÓ KILOMÉTERRE IS ÉSZLELHETŐEK!

• A KIÁRAMLÓ ANYAG LASSAN BELEÉPÜL A NAPSZÉLBE, E FOLYAMAT: MASS LOADING

• SPECIÁLIS AKADÁLY, RÉSZLETEIVEL NEM FOGLALKOZUNK

Page 6: A bolygók atmoszférája és ionoszférája

6

MÁGNESES AKADÁLY: PL. A FÖLD

• A NAPSZÉL uSW2 NYOMÁSÁVAL

A MÁGNESES DIPÓLTÉR NYOMÁSA TART EGYENSÚLYT:

uSW2 = {BE(R/r)3}2/ 4

• DE EZ PONTATLAN, MERT A HATÁR-RÉTEGBEN ÁRAM FOLYIK, ENNEK TERÉT IS HOZZÁ KELL ADNI (CHAPMAN-FERRARO ÁRAM).

• EZ, ÁTLAGOS NAPSZÉL ESETÉN (~7, u~400) KB. 10 F0LDSUGÁR TÁVOLSÁGOT AD A NAP-FÖLD TENGELY MENTÉN.

• AZ AKADÁLYON BELÜLI TARTOMÁNY: A FÖLD MAGNETOSZFÉRÁJA

Page 7: A bolygók atmoszférája és ionoszférája

7

LÖKÉSHULLÁM KIALAKULÁSA ÜTKÖZÉSES KÖZEGBEN

• A LÖKÁSHULLÁM NEMLINEÁRIS FOLYAMATOK EREDMÉNYEKÉPP ALAKUL KI, EZÉRT CSAK KVALITATÍV KÉPET ADUNK.

• A MOLEKULÁK AZ AKADÁLY ELŐTT FELGYŰLNEK, VISSZAFELÉ INDULÓ NYOMÁSHULLÁM ALALKUL KI.

• A TERJEDÉSI SEBESSÉGE ~HANGSEBESSÉG

• A VISSZAVERŐDŐ HULLÁMEGYES FOURIER KOMPONENSEIELTÉRŐ SEBESSÉGGEL HALADNAK,EZ A FRONT MEREDEKEBBÉ VÁLÁSÁTOKOZZA.

• A HULLÁMFRONT DISSZIPÁCIÓ ÚTJÁNSTABILIZÁLÓDIK.

Page 8: A bolygók atmoszférája és ionoszférája

8

Töltött részecskék mozgása a Föld mágneses terében

• A töltött részecske az erővonalak mentén mágneses csapdába esik.

• Mozgása:- forgás a tér körül- oszcilláció a tér mentén az É és D pólus között- áramlás az egyenlítő mentén

• Eredmény:sugárzási övek kialakulása

Page 9: A bolygók atmoszférája és ionoszférája

9

Sugárzási övek (van Allen övek)

Page 10: A bolygók atmoszférája és ionoszférája

10

A FÖLD MAGNETOSZFÉRÁJA

Page 11: A bolygók atmoszférája és ionoszférája

11

A FÖLD MAGNETOSZFÉRÁJÁNAK VIZSGÁLATA

Page 12: A bolygók atmoszférája és ionoszférája

12

SARKI FÉNY

Page 13: A bolygók atmoszférája és ionoszférája

13

ŰRIDŐJÁRÁS

Page 14: A bolygók atmoszférája és ionoszférája

14

A MÁGNESES BOLYGÓK ÁTTEKINTÉSE

Page 15: A bolygók atmoszférája és ionoszférája

15

A PARALLEL ÉS PERPENDIKULÁRIS LÖKÉSHULLÁM MODELLJE

Page 16: A bolygók atmoszférája és ionoszférája

16

RÉSZECSKE ELOSZLÁSOK VÁLTOZÁSA A LÖKÉSHULLÁMON VALÓ ÁTHALADÁS KÖZBEN

Page 17: A bolygók atmoszférája és ionoszférája

17

HULLÁMOK A JUPITER LÖKÉSHULLÁMÁNÁL

• A LÖKÉSHULLÁMNÁL A RÉSZCSKEELOSZLÁSOK BONYOLULTAK

• NAGYON SOKFAJTA HULLÁM GERJESZTŐDIK, KÜLÖNFÉLE FREKVENCIÁKKAL.

EZ A JUPITERNÉL A MELLÉKELT ÁBRÁN LÁTHATÓ.

A HULLÁM “HALLHATÓ” IS.