A GERINC DEFORMITÁSOK HÁROM DIMENZIÓSANALÍZISE ÉS MŰTÉTI TERÁPIÁJA

Akadémiai doktori értekezés tézisei

DR. ILLÉS TAMÁS

PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM

ÁLTALÁNOS ORVOSTUDOMÁNYI KAR

ORTOPÉDIA KLINIKA

PÉCS, 2001

2

BEVEZETÉS

A gerinc deformitásai mindig az orvosi érdeklődés középpontjában álltak,melynek oka, hogy a súlyos deformitások ijesztő torzok kialakulását eredményezték. Akitüntetett érdeklődés jele, hogy az oldalirányú görbületek első leírása Hippokratésztől, míg ascoliosis, kyphosis, lordosis kifejezések Galenustól származnak. Ugyancsak a kitüntetettfigyelmet bizonyítja, Nicolas Andry 1741-ben megjelent „L’Orthopédie ou l’art de prévenir etde corriger dans les enfants des difformités du corps” (Ortopédia, avagy a gyermeki testdeformitásait megelőző és korrigáló művészet) című művében az ortopédiai tevékenységszimbólumának egy karóhoz kikötött görbe fát ajánl, melyből könnyen asszociálhatunk ascolioticus gerinc kezelésére.

A kezelési próbálkozások egyidősek a betegséggel. Scoliosis miatt elsőalkalommal műtétet, paravertebralis izom percutan myotomiát, Guerin végezett 1839-ben. Azelső fúziós műtét Russel Hibbs nevéhez fűződik, aki 1914-ben közel 1 éves preoperatívfellazító gipszkezelés után, az elért eredménynek megfelelő in situ spondylodesist végzettérdemi, további műtéti korrekció nélkül. A műtét után az elért korrekció megőrzésére, a gerinccsontos elmerevedésének ideéig (1 év) külső rögzítést alkalmazott. Hibbs műtéttel 2 éveskezelési procedúra során elért eredmény a görbületek progressziójának megállítása volt.Hazánkban a 70-es évek elejéig végeztek módosított Hibbs műtéteket, mely 2 éves kezelésigen komoly megterhelést okozott mind betegnek, mind szülőnek, mind kezelőorvosnak.

A műtéti kezelés során az első igazi áttörést 1962-ben Paul Harringtonmunkássága hozta. A Harrington műtétek során 1-2 hónapos aktív nyújtó előkezelés után, agörbületek convex oldalán a végponti csigolyákba ültetett kapcsokon ható rúd közvetítettedisztrakciós erő korrigálta a scoliosist. A műtét után az elért korrekció megtartására végzettutókezelés 6-8 hét fekvésből (gipszágyban), majd 1 évig tartó fűzőkezelésből állt. A műtéteksorán elért korrekció átlag 40-45% volt. A Harrington műtét bevezetését követően aranystandarddá vált a gerinc deformitások, különösen a scoliosisok kezelésében, hisz azinstrumentariummal végzett műtéti korrekció alapjait lerakva az összes későbbi műtétitechnikának előfutára volt. Hazánkban Riskó munkásságának eredményeként a 70-es évekelején került bevezetésre a módszer, melynek eredményeként 80-as évek végéig közel 400műtét történt.

A Harrington műtét legnagyobb problémáit az jelentette, hogy igen hosszú elő-és utókezelés ellenére is csak 2 dimenzióban tett lehetővé korrekciót. Ennek következtébennem volt alkalmas összetett deformitások, és a thoracalis szakaszon kívüli deformitásokkezelésére. A thoracalis görbületek kezelése után szövődményként gyakran fordult előpostoperatív lapos hát következményes degeneratív elváltozásokkal.

Hatalmas előrelépést jelentett, és alapvetően új lehetőségeket teremtett a gerincdeformitások kezelésében Yves Cotrel és Jean Dubousset munkássága, akik 1983-ban újmegközelítésű multiszegmentális rögzítést biztosító korrekciós eszközt vezettek be adeformitások kezelésébe. A műtéti technika forradalmasította a gerinc deformitásoksebészetét. A technika alapja, hogy a deformált gerincet multiszegmentálisan rögzíti apostoperatíve kívánt fiziológiás görbületeknek megfelelően meghajlított, görbületeivel frontálissíkban a gerinc mellé helyezett rúdhoz, majd a rúd 90°-os elforgatásával korrigálódik azoldalirányú deformitás, kialakulnak a fiziológiás sagittalis görbületek.

3

A műtét érdemi előkezelést nem igényel. A multiszegmentális rögzítés révénolyan erős belső fixáció érhető el, mely feleslegessé teszi a postoperatív külső rögzítést, így akezelés hossza 2-3 hétre csökken.

Az eddigieknél jelentősen jobb eredményekkel szolgált, ugyanakkor megnöveltea szövődmények előfordulásának gyakoriságát is. Számos olyan kérdést vetett fel, melyekmegválaszolása mind a mai napig várat magára. Megkövetelte és megköveteli az alkalmazóorvosoktól gondolatmenetük átformálását, melyek alapvetően új irányba terelték adeformitások kutatását.

Jelen értekezés szerzője 1991-ben vezette be Magyarországon agerincdeformitások 3 dimenziós korrekcióját biztosító Cotrel-Dubousset műtétet a Prof.Dubousset mellett eltöltött 2 éves tanulmányút eredményeként.

CÉLKITŰZÉSEK

TÁVLATI CÉLOK

ÿ Célunk volt a gerinc térbeli analízisének olyan megvalósítása, mely lehetőséget teremt agerincoszlop funkciózavarainak pontos megismerésére, és az oki műtéti therápiakivitelezésére. Ezen vizsgálatainkkal szerettük volna hozzájárulni azon alapokmegteremtéséhez, melyekre épülve hazánkban a deformitások sebészetetovábbfejlődhet.

ÿ Szándékunk volt a gerincet alkotó elemi mozgásszegmenten belül létrejövőelváltozásokra visszavezetni és magyarázni a gerinc frontális síkú, sagittalis síkúvalamint kombinált deformitásait.

ÿ Célul tűztük ki a műtéti kezelés számára eddig nem hozzáférhető betegségcsoportokfeltérképezését, különleges jellegzetességeinek leírását, valamint a kezelés elveinek és atérbeli korrekció kivitelezésének pontos ismertetésétését.

ÿ Szándékunkban állt az egyes betegségcsoportok kezelési prognózisának meghatározásaa gerinc térbeli viselkedésének függvényében.

KÖZVETLEN CÉLOK

ÿ Tanulmányozni akartuk a tér egyetlen síkjában létrejött deformitások jellegzetességeit,meghatározva a korrekció alapjait, kidolgozva kezelési stratégia hazai adaptálásának ésmegvalósításának egyes elemeit.

o Célunk volt az eddig műtétileg nem kezelhető reguláris és anguláris kyphosisok,valamint fejlődési rendellenességek jellegzetességeinek tárgyalása mellett, akezelési stratégiák pontos leírása és az egyes speciális kérdések feltérképezése.

ÿ Tisztázni kívántuk a gerinc 3 dimenziós kombinált deformitásainak térbelijellegzetességeit, meghatározva a kialakulásuk eltérő elemeit, valamint a kezelésieljárások egyes lépéseit, lehetőségeit.

o Tanulmányoztuk a generalizált térbeli deformitások (scoliosisok)kialakulásában elsődleges szerepet játszó csigolya rotációs viszonyokat.

4

o Célunk volt a rotáció korrekción alapuló 3 dimenziós kezelési módszerminimum 1 éves utánkövetés utáni eredményeinek feltérképezése a términdhárom síkjára vonatkozóan.

o Vizsgáltuk a speciálisan nagy rotáció következtében kialakuló hyperrotátorospseudokyphosis kialakulásának körülményeit, jellegzetességeit és kezelésilehetőségeit.

ÿ Tanulmányoztuk a 3 dimenziós korrekción átesett betegek megelégedettségét aScoliosis Research Society által ajánlott, elfogadott és validált kérdőíves felmérésalapján abból a célból, vajon a 3 dimenziós korrekció során elért eredményekmegfelelnek-e a betegek elvárásainak vagy sem.

ÿ Célunk volt a lokális térbeli deformitás, a progresszív rotációs diszlokáció kialakulásimechanizmusának leírása, illetve az eredet függő terápiás lehetőségek feltérképezése,az egyes műtéti lépések meghatározása.

o Tisztázni kívántuk a Marfan szindrómához társuló deformitás eredetét ésmegjelenésének jellegzetességeit, és a műtéti kezelés lehetőségeit.

o Vizsgálni kívántuk a neurofibromatosishoz társuló deformitások megjelenésitípusait, meghatározva az egyes típusokhoz rendelhető műtéti beavatkozásoksorrendjét és kivitelezésének taktikáját.

ÿ Tanulmányoztuk a neurofibromatosishoz társuló gerincdeformitások műtétje soránészlelt csontelváltozások eredetét.

BETEGANYAG ÉS MÓDSZEREK

Hazánkban első alkalommal a POTE Ortopédiai Klinikáján 1991. február 21-énvégeztünk gerinc deformitás miatt 3 dimenziós korrekciót biztosító műtéti beavatkozást. Azelső műtét óta 2000. december 31-ig 628 beavatkozásra került sort. Az alapeljárások utánfolyamatosan bevezetésre kerültek a komplex ellátás lehetőségét megteremtő kiegészítőeljárások is.

1991. február 21. és 1999. december 31. között 519 esetben történt korrekciósműtét, mely műtétek követési ideje meghaladja az 1 évet. 502 esetben scoliosis, míg 17 esetbenkyphosis volt a műtét indikációja. A műtétek 90 %-át a szerző maga végezte, míg a maradék10%-ban mint első asszisztens vett részt.

ÿ Betegeinkről a preoperatív kivizsgálás részeként 30x90 cm-es röntgenfilmre, standard1,9 m-es távolságból, álló helyzetben készítettünk anteroposterior (AP), oldal ésbending felvételeket. A görbületeket nagyságát Cobb módszere szerint határoztuk meg.

ÿ A háti kyphosis mértékét a Th4 -Th12 csigolyák között, a lumbalis lordosis mértékétaz L1 - L5 csigolyák között Cobb szerint határoztuk meg az oldalirányúröntgenfelvételeken. Pozitív előjelet alkalmaztunk a háti kyphosis esetében, míg a hátilordosist negatív előjellel jeleztük. Pozitív előjelet használtunk a lumbalis lordosisjelölésére, míg a lumbalis kyphosist negatív előjellel jelöltük. A bending felvételeket aműtéti tervezéshez használtuk fel.

5

ÿ Az AP felvételeken görbületek punctum maximumán meghatároztuk a csigolya rotációmértékét Perdriolle szerint.

ÿ AP felvételeken meghatároztuk a C7 - S1 távolságot, mely a felsőtest hosszátreprezentálja.

ÿ Az S1 csigolya középpontjában a csigolyatestre állított merőleges, valamint a C7csigolya középvonalának távolságának mérésével határoztuk meg a felsőtestdekompenzációt.

ÿ A postoperatív 3. napon valamint a műtét után 1 évvel és a legutolsó kontroll vizsgálatsorán készített 2 irányú felvételeken szintén meghatároztuk a fentebb leírt adatokat.

ÿ A pre- és postoperatív értékek összehasonlításnak statisztikai kiértékelésére Studentt-próbát (BIOMEDICAL PROGRAM / DYNAMIC Release 7.0) használtunk.

ÿ A gerinc 3 dimenziós rekonstrukciójára Graf, Dubousset és Hequet által kifejlesztettRACHIS 91® software-t használtuk.

ÿ A speciális esetek kivizsgálása során CT vizsgálatokat végeztünk szükség szerint 3Drekonstrukcióval.

ÿ Gerincvelői érintettség gyanúja esetén minden esetben teljes gerinc MRI vizsgálatkészült.

ÿ A betegmegelégedettség mérésére Scoliosis Research Society (SRS) Instrument forOutcome Assessment© 1996 kérdőívet használtuk 1997. október 1. után prospektív,október 1-előtt retrospektív módon. A kérdőív a scoliosis kezelés eredményételsősorban befolyásoló 4 kérdéskör köré csoportosul, melyek a fájdalom-, funkcionálisaktivitás-, önértékelés változás, és az általános megelégedettség. A kérdőív kérdéseiközül 15-öt pre- és postoperatív egyaránt, míg 9-et csak műtét után kellmegválaszolni. A kérdőív kiértékelése az SRS által kiadott kódkulcs (Scoliosis PatientQuestionnaire Scoring Key) segítségével történt.

ÿ A statisztikai analízis a BIOMEDICAL PROGRAM / DYNAMIC Release 7.0(BMDP) software felhasználásával készült. Az adatokat BMDP-file-ban tároltuk,majd validálás és az alapstatisztikák kiszámítása után az alábbi vizsgálatokat végeztük:

o Elemeztük a műtét szubjektív hatásosságát variancia-analízissel vizsgálva abeavatkozás hatására létrejött változást és annak szignifikancia szintjét.

o Megvizsgáltuk az életkor, a nem, illeteve a gyógyszerfogyasztás alakulását a pre-és postoperatív változók függvényében Wilcoxon-próbát alkalmazva. A nemekközött összehasonlítottuk a pre- és postoperatív görbületek, a korrekció valamintaz életkor átlagait a Student t-próba használatával.

o Kanonikus korreláció-analízist alkalmaztunk a kérdőív belső összefüggéseinekvizsgálatára. Külön vizsgáltuk a pre- és postoperatív tételek egymáshoz valóviszonyát valamint együttes kapcsolatát a kérdőív második fejezetével.

o Főfaktoranalízis módszerét alkalmazva faktoranalízist végeztünk melybe majdnemvalamennyi változót bevontunk. A faktorstruktúra behatóbb vizsgálata céljábólmásodlagos faktoranalízist is végeztünk.

6

o A műtéti eredményesség elemzése érdekében a kérdőív 2. fejezetének változóialapján k-közepű cluster analízist végeztünk, majd a létrejött csoportokat:

• ANOVA segítségével hasonlítottuk össze,

• lineáris diszkriminancia-analízis (DA) végeztünk abból a célból, hogy meglehet-e jósolni a változók alapján a halmazba tartozást, így a műtétsikerességét.

ÿ DXA-berendezés (QDR 4500C, Hologic Inc., Waltham, USA) segítségével mértük acsontszövet fajlagos ásványi anyag tartalmát (Bone Mineral Content, BMC), ésfajlagos ásványi anyag sűrűségét (Bone Mineral Density, BMD) mindkét oldalicombnyakon valamint a lumbalis gerincen az L1 - L4 csigolyák szintjében. Standardreferencia értékeket használva meghatároztuk a T-score – az aktuális denzitás és azélet során elérhető maximális denzitás aránya – valamint Z-score – aktuális denzitás ésaz adott életkornak megfelelő maximális denzitás aránya – értékeit.

ÿ Biokémiai vizsgálatok céljára vér- és vizeletmintát, az aminosav- és glükózaminoglikánürítés meghatározására 24 órás gyűjtött vizeletmintát használtunk. Tubularis foszfátreabszorpciót (TRP), valamint Ca/CREAT, U/CREAT, és Ca/Mg arányokatszámoltuk Ca- és húgysav-ürítés jellegzetességeinek meghatározására.

ÿ A szérum PTH-szintet I-125 radioimmunoassay (RIA) segítségével, IRMA-kittel; aT4 és T3 szintet immunkémiai módszerrel, Axxym analizátorral és Abbott-reagenssel;a szérum és a vizelet pH-t és a Htc-értéket Cell-dyn 3500 automata analizátorral ésAbbott-reagenssel, a szérum és vizelet Ca és Na szintet automata lángfotometriasegítségével, EFOX és Perkin-Elmer-fotométerrel; a szérum és vizelet P szintetkolorimetria segítségével, Hitachi 927 automata analizátorral, Boeringer-Roche-kittel; aszérum és vizelet Mg szintet atomabszorpciós lángfotometria segítségével, AAS 20Varian berendezéssel és Boeringer-Roche-kittel, a szérum ALP és GPT szintetkinetikus optimizált atomabszorpciós módszerrel, Hitachi 927 automata analizátorralés Boeringer-Roche-kittel; a szérum savi foszfatáz szintet kinetikus optimizáltatomabszorpciós módszerrel, AAS 20 Varian berendezésssel, Boeringer-Roche-kittel; aszérum és vizelet CREAT értéket a Jaffe-reakció alapján LKB 7400 fotométerrel; aszérum összfehérje szintet a biuret-reakció alapján Hitachi 927 automata analizátorralés Boeringer-Roche-kittel határoztuk meg.

ÿ Statisztikai összefüggések kimutatására egymintás t-próbát (BIOMEDICALPROGRAM / DYNAMIC Release 7.0) és lineáris regressziós analízist alkalmaztunk(Stata-Windows Version 6.0, Stata Corp. College Station, TX).

EREDMÉNYEK ÉS MEGBESZÉLÉS

ÿ A tér egyetlen síkjában létrejött deformitások a gerinc normális görbületi értékeinekvariációjaként jelennek meg, s nem térnek el a normálistól frontális és horizontálissíkban. A deformitás lehet reguláris vagy anguláris. A leggyakoribb regulárishyperkyphosis Scheuermann betegség, az anguláris kyphosis trauma, fejlődésirendellenesség következményeként alakul ki. A thoracalis hyperkyphosiskialakulásával párhuzamosan a cervicalis és lumbalis lordosis is jelentősen megnő, athoracalis görbület növekedés kompenzálása céljából.

7

o Scheuermann betegség talaján kialakult reguláris hyperkyphosis miatt 8 esetben(5 fiú, 3 leány) végeztünk korrekciós spondylodesist. 6 betegnél csak hátsó, 2esetben kombinált (elülső felszabadítás majd hátsó korrekciós spondylodesis)beavatkozásra került sor. A praeoperatív háti kyphosisok átlaga 85,9°, míg apostoperatív átlagos kyphosis 43,5°. A lumbalis lordosis átlaga 66,9°-ról aműtétek során 46,8°-ra csökkent. Valamennyi beteg elégedett volt a műtétkozmetikai eredményével. A Scheuermann kórhoz társuló merevhyperkyphosis a 3 dimenziós kezelés bevezetésével vált műtéttel kezelhetővé.Műtét végezhető serdülőkorú betegen 60°-nál nagyobb, 80°-nál kisebbkyphosis esetén a konzervatív kezelés psychés elutasítása vagymegállíthatatlan progresszió mellett relatív indikáció alapján. A műtét abszolútindikált 80°-ot meghaladó kyphosis, vagy kezelésre nem reagáló fájdalmakesetén.

o Anguláris kyphosisok pár csigolyát érintő, az egyes szegmentumok kifejezettalaki eltéréseinek eredőjeként létrejövő, jelentős kyphosisok. A görbület alattés felett elhelyezkedő junkcionális zónákban kifejezett hyperlordosis alakul ki,a gerinc egyensúlyát biztosítandó. A rövid szegmentumon belül létrejövőhirtelen alakváltozások jelentősen megnövelik a szegmentumon belül agerincvelői sérülés előfordulásának gyakoriságát. A gerincoszlopot ért sérülésekelsődleges ellátásának célja a gerinc egyensúlyának, és stabilitásának biztosításabelső fixáció alkalmazásával a csontos fúzió kialakulásáig. Neurológiai tünetekmegléte esetén az idegelemek felszabadítása végzendő a státus továbbirosszabbodásának megelőzése, a neurológiai funkciók javítása céljából. Ahosszú távú siker kulcsa a deformitás megfelelő korrekciója, az elsődlegesstabilizálás adekvát volta és jó minőségű csontos fúzió kialakulása. 9 esetbenvégeztünk gerinc trauma elsődleges ellátása után kialakuló súlyos gerincdeformitás miatt műtétet. Betegeink mindegyikében hiányzott a csontos fúzió,ami következményes progresszív deformitáshoz és fájdalomhoz vezetettműtéti indikációt képezve. Neurológiai tünetek majdnem minden esetben jelenvoltak. A posttraumás hyperkyphosis kezelésében 30°-nál nagyobb kyphosisesetén elülső felszabadítást, szükség szerint dekompressziót, és az elülsőoszlop rekonstrukcióját végeztük autológ tibia spán felhasználásával. Másodikülésben a gerinc egyensúly megteremtésének megfelelő hosszúságú hátsókorrekciós spondylodesist végeztünk. 30°-nál kisebb kyphosisok esetén csakhátsó fúziót végeztünk a kyphosis punctum maximuma felett és alatt két-kétszegmentumot a fúzióba foglalva. Amennyiben a gerinc egyensúlyánakmegteremtése szükségessé tette, a fúziót csak proximál felé terjesztettük ki.

o Az ékcsigolya talaján kialakult congenitalis gerinc deformitások kezelésealapvetően sebészi, melynek célja a potenciális instabilitás megszüntetésénkeresztül a deformitások kialakulásának megelőzése, a már kialakult deformitáskorrekciójával a strukturális dekompenzáció kivédése, az esetleges neurológiaitünetek megszüntetése. Anyagunkban, 5 esetben végeztünk congenitalisékcsigolya eltávolítást. Az ékcsigolya reszekció megszünteti az instabilitást, adeformitás punctum maximumán korrigálva kompenzálttá teszi a gerincet. Azidegelemek érintettsége esetén dekompressziót tesz lehetővé és mind az

8

instabilitás mind a deformitás korrekció tekintetében definitív megoldást jelent.A fúzióba csupán a szomszédos csigolyák bevonása szükséges, így minél többmozgási szegmentum megőrizhető.

ÿ A gerinc generalizált 3 dimenziós deformitásának legismertebb képviselője a scoliosis.Az idiopathiás strukturális scoliosis a gerincnek a tér mindhárom síkjában bekövetkezőkombinált deformitása, melyre frontális síkú elhajlás, anteroposterior majdnemkizárólagosan lordosis irányú deviáció, valamint horizontális síkú, a gravitációs tengelykörüli csigolya rotáció együttes fennállása a jellemző. A strukturális scolioticusszegmens olyan csigolyák sorozataként jellemezhető, melyek egymáshoz képestlordosisban vannak, azaz az anterior gerincoszlop hosszabb, mint a posterior. Ascolioticus szegmens neutrális csigolyával kezdődik melynek axiális rotációja – agravitációs tengelyhez viszonyított rotáció – nulla. Az axiális rotáció a görbületkialakulása során folyamatosan nő, maximumát az apicalis csigolyán éri el, majdfolyamatosan csökken egy újabb neutrális csigolyáig miközben végig, azonos iránybamutat. Így minden csigolya – a csont szerkezeti deformitása miatt – specifikuspozícióban rendezett, saját három-dimenziós helyzettel. Ez azt jelenti, hogy ascolioticus görbét nem lehet egyetlen síkon elhelyezni, egyetlen scolioticus szegmensjellemzésére végtelen számú sík létezik. Ilyen megközelítésben a scoliosis egytérgörbének fogható fel. Az elváltozás megjelenésében teljesen megegyezik azépítészetben elcsavarodó kihajlás néven ismert jelenséggel.

A scolioticus gerincet egy vagy több strukturális szegmens, és ezt felül,alul követő, nem strukturális – kompenzatórikus – szegmensek alkotják. Az egyesszegmenseket junkcionális zónák kötik egymáshoz. Ezek állhatnak egyetlen discustérből és a határoló csigolyákból, vagy egy csigolyából a határoló discus terekkel. Aleghosszabb junkcionális zóna is maximum két egymást követő csigolyából állhat. Ajunkcionális zóna középső elemének axiális rotációja nulla, míg a határoló elemekéellentétes irányú. Ez az elrendeződés biztosítja a gerinc kiegyensúlyozottságát három-dimenzióban. Amennyiben valamelyik szegmens nem enged elegendő mozgást a fejneka gravitációs tengely eléréséhez, a gerinc dekompenzálttá válik akár frontális, akársagittalis síkban.

Az apicalis és junkcionális zónák elkülönítéséhez illetve megértéséhezelengedhetetlen a gerinc deformitások rotációs viszonyainak pontos ismerete. Azintervertebralis rotációt - két szomszédos csigolya axiális rotációjának a különbsége -mérve demonstrálható, hogy az, az apicalis zónában nulla, míg az axiális rotáció itt alegnagyobb. Ezzel szemben a junkcionális zónákban az axiális rotáció mértékeminimális, az intervertebralis rotáció azonban kifejezetten nagy. Ez azt jelenti, hogy azapicalis zóna a görbületek legmerevebb része. Ezzel szemben a junkcionális zónákkifejezetten mobilisak és ezzel együtt instabilak is.

A 3 dimenziós analízisre alapuló korrekciós technikák alkalmazásával502 scoliosisos beteg műtétjét végeztük el, melyek közül 434 nő/leány és 68 férfi/fiúvolt. A legfiatalabb operált betegünk 3,9, míg a legidősebb 47,1 éves volt. A betegekátlagéletkora a műtét idején 17,49 év. A minimális követési idő 1, a maximális 10, mígaz átlagos követési idő: 4,96 év. Az eltérő lokalizációjú görbületek eltérő viselkedésemiatt azokat külön részletezzük

9

Thoracalis lokalizációjú görbületet 253 esetben operáltunk. A betegeink közül 212nő/leány és 41 férfi/fiú volt. Az átlagéletkor: 17,8 év. Az átlagos követési idő: 5,14 év.Az etiológia szerint 235 idiopathiás scoliosis, 6 neurofibromatosishoz, 4 fejlődésirendellenességhez, 3 myopathiához, míg 4 ICP-hez társuló scoliosis volt. 1 esetbenrhabdomyosarcoma műtéti ellátását követő sugárterápia következtében alakult kijelentős kyphosissal társuló görbület. A görbületek közül 243 jobbra, míg 10 balraconvex görbület volt. A kezelés során 19 esetben végeztünk anterior liberalizációt ahátsó korrekciós spondylodesist megelőzően.

Thoracolumbalis scoliosist 57-et (46 nő/leány, 11 férfi/fiú) operáltunk.Az átlagéletkor: 18,3 év, az átlagos követési idő: 4,4 év. Etiológia szerint idiopathiásscoliosis 46, ismert etiológiájú 11 (3 neurofibromatosis, 3 fejlődési rendellenesség, 3myopathia, 2 ICP) volt. 34 jobbra convex és 23 balra convex görbületet operáltunk. 16esetben végeztünk anterior liberalizációt. Ebből 6 esetben ventralisan saját fejlesztésűimplantatumot ültettünk be.

Lumbalis lokalizációjú görbületet 31-et (27 nő/leány, 4 férfi/fiú)operáltunk. Az átlagéletkor: 17,7 év az átlagos követési idő: 5 év. 46 idiopathiás, 10ismert eredetű (3 neurofibromatosis, 3 fejlődési rendellenesség, 2 ICP, 1 Marfanszindróma) scoliosis volt. 11 jobbra convex és 20 balra convex görbület operáltunk, 8esetben anterior liberalizációt követően.

Kettős görbületű scoliosis 161 esetben (146 nő/leány, 15 férfi/fiú) fordultelő. Az átlagéletkor 16,7 év, az átlagos követési idő 4,9, a legkevesebb 1, a csúcsértékű10 év. Az etiológia szerint 150 idiopathiás, 8 ismert (1 neurofibromatosis, 3 Marfanszindróma, 2 fejlődési rendellenesség, 2 haránt laesio, 3 ICP) etiológiájú scoliosis volt.A görbületek közül 149 jobbra convex háti és balra convex lumbalis, míg 12 balraconvex háti és jobbra convex lumbalis görbület volt. 9 esetben végeztünk anteriorliberalizációt.

o Frontális síkú korrekció. A thoracalis görbületek preoperatív átlaga 65,9°. Alegkisebb görbület 37°, a legnagyobb 138° volt. A görbületek postoperatívátlaga 23°, mely átlag 42,9°-os, 66,8 %-os korrekció. A legnagyobb korrekció100 %, míg a legkisebb 29,8 % volt. Az átlagos korrekció veszteség az első évvégén 3,3°, mely az átlagos követési idő végére is csak 5,5°-ra nőtt.

Thoracolumbalis görbületek preoperatív átlaga a frontális síkban69,9°, postoperatív átlag 26,7°, mely 43,1°-os, 63,7 %-os korrekciót jelent. Alegnagyobb korrekció 93,3 %, a legkisebb korrekció 38 %. A korrekcióveszteség 5,7°. Thoracolumbalis görbületek ventralis korrekciója 6 esetben sajátfejlesztésű implantátummal történt. A görbületek frontális síkú preoperatívátlaga 56,3°-ról 27° -ra csökkent, mely 29,3°-os, 51,2 %-os korrekciót jelent.

Frontális síkban a lumbalis görbületek preoperatív átlaga 51,3°,postoperatív átlag 18° ami 32,6°-os, 66,5%-os korrekció. A legnagyobbkorrekció 95%, a legkisebb 32,5%. A korrekció veszteség 3,4°.

Kettős görbületek esetén frontális síkban a thoracalis görbületekpreoperatív átlaga 61,4°-ról 24,6°-ra csökkent, ami 36,9°-os, 60,7%-osszignifikáns (p=0,001) korrekciót jelent. A lumbalis görbületek preoperatív

10

átlaga 57,9°-ról 22,3°-ra csökkent, mely 35,8°-os, 63%-os szignifikáns(p=0,001) korrekció. A korrekció veszteség thoracalisan 4,3°, lumbalisan 7,2°.

Frontális síkban a klinikánkon operált betegeink thoracalis66,8%-os, lumbalis 66,5%-os korrekciója a nemzetközi átlag felett van, míg athoracolumbalis 63,7%-os, és a kettős görbületek thoracalis 60,7 %-os éslumbalis 63 %-os korrekciója teljesen megegyezik a nemzetközi, kiemelkedőenjónak minősített eredményekkel.

Sagittalis síkú korrekció. Pontosabb megítélése céljából betegeinket 4csoportba soroltuk a preoperatív háti kyphosis mértéke alapján. Az I.csoportban a kyphosis < mint 10°, a II.-ban a kyphosis ≥ 10° de < 20°, a III.-ban a kyphosis mértéke ≥ 20° de ≤ 40° között (normális megjelenésű hát) volt.A IV. csoportban a kyphosis megjelenésében > mint 40°. Ide tartoztak aspeciális sagittalis megjelenéssel járó görbületek. Az I. csoportban a preoperatívkyphosis mértéke: 1,7° (súlyos hypokyphosis), melyet 18°-ra sikerült növelni,mely százalékban kifejezve 177,5 %-os, szignifikáns javulás (p=0,001). Azátlagos követési idő végére további 5,3°-os kyphosis növekedést találtunk. AII. csoportban a preoperatív kyphosis átlag:15,2°, melyet a normáltartományba (23,4°) sikerült korrigálni. Az átlagos követési idő végére további3,7°-os kyphosis növekedést detektáltunk. A III. csoportban a normális hátikyphosis átlaga: 37,2°, mely 30,5°-ra csökkent. Az átlagos követési idő végére6,2°-os korrekció veszteséget találtunk. A IV. csoportba tartozó betegeinksagittalis görbületeinek alakulását az egyes speciális kórképek tárgyalása soránjellemeztük.

A thoracolumbalis sagittalis síkú korrekció mind a thoracalis,mind a lumbalis sagittalis görbületekre hatással van. A preoperatív hátikyphosis átlag 24,3°-ról 26,1°-ra növekedett, mely nem szignifikáns változás(0,3<p<0,4). Az átlagos követési idő végére további 4,5°-os korrekciónövekedést találtunk. A preoperatív lumbalis lordosis átlaga 40,9° mely 41,7°-ra nőtt. Az átlagos követési idő végére a lordosis 43,7°-ra növekedett.Thoracolumbalis görbületek ventralis korrekciója során sagittalis síkbanpreoperatív háti kyphosis 25,8°-ról 31,5°-ra, a lumbalis lordosis 42,8°-ról44,5°-ra nőtt. Ventralis feltárás esetén mind a kyphosis, mind a lordosiskorrekciója jelentősebb a hátsó feltáráshoz viszonyítva.

A lumbalis lordosis preoperatív átlaga 38°, a postoperatív 32,8°.Ez 5,2°-os csökkenés, ami nem szignifikáns (0,1<p<0,2). A háti kyphosis19,3° -ról 21,4°-ra növekedett, mely 2°-os növekedés.

Kettős görbületek sagittalis síkú korrekciójának pontosabbmegítélése céljából betegeinket a thoracalis görbületekhez hasonlóan 4csoportba soroltuk a preoperatív háti kyphosis mértéke alapján. Az I.csoportban a kyphosis < mint 10°, a II.-ban a kyphosis ≥ 10° de < 20°, a III.-ban a kyphosis mértéke ≥ 20° de ≤ 40° között (normális megjelenésű hát) volt.A IV. csoportban a kyphosis megjelenésében > mint 40°. Ide tartoztak aspeciális sagittalis megjelenéssel járó görbületek. Az I. csoportban a thoracalispreoperatív kyphosist 1,1°-ról (súlyos hypokyphosis) 18,4°-ra, a lumbalis

11

lordosist 30,3°-ról 38,9°-ra sikerült növelni, mely szignifikáns javulás(p<0,001). Az átlagos követési idő végére további 3°-os kyphosis növekedésttaláltunk, változatlan lordosis mellett. A II. csoportban a preoperatív kyphosisátlag: 15,5°, a lordosis 38,4°. A háti kyphosist a műtét során normálistartományba (22,9°), míg a lumbalis lordosist 43,4°-ra sikerült növelni. Azátlagos követési idő végére további 2,4°-os kyphosis növekedést detektáltunk,változatlan lordosis mellett. A III. csoportban a háti kyphosist 38,2°-ról 30,4°-ra sikerült csökkenteni, mely 7,8°-os szignifikáns (p<0,001) korrekció, mellyelpárhuzamosan a lumbalis lordosis 45,4°-ról 41,8°-ra csökkent. A korrekcióveszteség 1,3° a háti kyphosis és 1,9° a lumbalis lordosis esetén. A IV.csoportba csak ismert etiológiájú görbület tartozott.

A sagittalis síkú eredményeink tendenciájukat tekintvemegfelelnek a nemzetközi irodalomban közöltekkel, a konkrét értékekettekintve viszont felülmúlják azokat. Erre magyarázatul szolgálhat az a tény,hogy a műtéti korrekció során mindig elsődlegesnek tekintettük a „gazdaságosmunka kúpján” belül a sagittalis kontúrok harmonikus voltát, és ezen belül afiziológiás görbületek maximális korrekcióját, akár a frontális síkú görbületikorrekció rovására is.

o Horizontális síkú korrekció. Thoracalisan a horizontális síkban a punctummaximum csigolyákon mért preoperatív rotáció 27°, míg a postoperatív 13,6°,ami szignifikáns (p=0,001), átlagosan 13,2° derotációt jelent. A követési időalatt a rotációs értékekben érdemi változást nem észleltünk.

Thoracolumbalis görbületekben horizontális síkban a preoperatívrotáció mértéke 28,7° mely 15,7°-ra csökkent, ami szignifikáns (p=0,001),átlagosan 13,0°-os derotációt jelent. Thoracolumbalis görbületek ventraliskorrekciója során a horizontális síkban a rotáció 25,3°-ról 8,8°-ra csökkent,mely kifejezett derotációt jelent.

Lumbalisan a horizontális síkban mért rotáció műtét előtt 25,6°,míg műtét után 17,9°, ami szignifikáns (p=0,001), átlagosan 7,3° derotáció.

Kettős görbületek horizontális síkú korrekciója során athoracalis csigolya rotáció átlagosan 10,0°-al, 20,8°-ról 10,7°-ra (SD: 7,92), amiszignifikánsan (p=0,001)csökkent. Lumbalis szakaszon a csigolya rotáció23,8°-ról 20,4°-ra, csak 3,6°-ot csökkent, mely mégis szignifikáns derotáció(p=0,001).

Derotáció tekintetében átlagon felüli rotációs korrekciót értünk ela thoracalis apicalis csigolyák esetén. Ennek magyarázata, hogy a thoracalisapicalis csigolyák convex oldalán az apicalis csigolyával szomszédosszegmentumokban kompressziós erőket alkalmazunk. Ezen erők egyrészrőlcsökkentik a frontális deformitást, másrészről derotációs hatást fejtenek ki azapicalis csigolyán. További derotációs effektussal bír, hogy a konvex oldali rúdkyphosisát kisebb mértékűre alakítjuk, melynek eredményeként ez állandónyomást gyakorolva a csigolyákra, tovább erősíti a derotációs effektust. Aventralis feltárás és instrumentálás során elért jelentős derotáció a műtéttechnikájából adódik, mivel a feltárás során eltávolítjuk az intervertebralis

12

discusokat, rotációs szempontból instabillá téve a gerincet. Így nem meglepőtehát, hogy a korrekció során kifejezett rotációs korrekciót értünk el. Alumbalis szakaszon nehéz jelentős derotáció elérése, mivel az általunk ishasznált lamináris horog rendszerek kis erőkarokkal rendelkeznek acsigolyákon. A lumbalis horog rendszerek használata helyett transpedicularisbilaterális csavarok használatával javíthatónak tűnik a lumbalis rotációkorrekciója. Mivel a rotált csigolyákba csak speciális képalkotó eszközöksegítségével lehet biztonsággal behelyezni a transpedicularis csavarokat,klinikánkon ezen eszköz beszerzése után kívánjuk műtéti technikánkat ezirányban továbbfejleszteni.

o Dekompenzáció. Thoracalis görbületi dekompenzáció műtét előtti mértéke 2,6cm, míg a műtét után 1,3 cm. A műtétek során elért átlagos magasságnövekedésa 4,4 cm szignifikáns növekedést jelent (p=0,001).

Thoracolumbalisan a műtét előtti kifejezett 4,5 cm-esdekompenzáció 1,8 cm-re csökkent, mely szignifikáns (p=0,001) javulástjelent. A követési idő végén mért dekompenzáció 1,7 cm, mely az elértkorrekció állandóságát bizonyítja. A műtétek során elért átlagos 4,4 cmmagasságnövekedés a műtét előtti állapothoz képest szignifikáns növekedéstjelent (p=0,001).

Lumbalis görbületek mellett a preoperatív dekompenzáció 3,6cm, mely 1,4 cm-re csökkent. A műtétekkel 2,7 cm magasságnövekedést értünkel.

Kettős görbületek melletti műtét előtti 2,9 cm-es dekompenzáció1,6 cm-re csökkent. A műtétek során elért átlagos magasságnövekedés a 6,2 cm(SD:2,07) ami a műtét előtti állapothoz képest szignifikáns növekedést jelent(p=0,001).

A dekompenzáció javításának, a postoperatív dekompenzációelkerülésének kulcsa a fúziós szintek megfelelő kiválasztásában rejlik.Különösen az alsó instrumentálandó végcsigolya kiválasztása nehéz, hiszenminél több mobilis szegmentumot kell megőrizni a postoperatív degeneratívszövődmények megelőzése miatt, ugyanakkor elegendően sok szegmentumotkell elmerevíteni a postoperatív dekompenzáció elkerülése céljából. Azinstrumentáció alsó határának kiválasztásában annak ellenére nem a King-félekritériumokat használjuk, hogy ez a legelterjedtebb. Véleményünk szerint aKing-klasszifikáció a 2 dimenziós korrekciót biztosító Harringtoninstrumentarium használatának megkönnyítésére került kidolgozásra, nem veszifigyelembe a deformitások 3 dimenziós természetét, valamint nincs térbeliszemlélete. A műtéteink során tapasztalt jelentős dekompenzáció csökkenésmagyarázata, hogy minden egyes görbület instrumentációjának megtervezésétegyedileg végezzük el, nem ragaszkodva előzetes sémákhoz. Amihez azonbanfeltétlenül ragaszkodunk, az a görbületek szegmentális analízise, a junkcionáliszónák vagy csigolyák pontos meghatározása és szükség szerint a fúzióbafoglalása. A magunk részéről elsődlegesnek tartjuk a gerinc teljeskompenzáltságát mind frontális, mind sagittalis, mind horizontális síkban. Ezen

13

elvnek alárendeljük a mozgó szegmentumok mindenáron való megőrzését,ugyanis úgy gondoljuk, hogy a gerinc kompenzációjával, különösen a sagittalissíkban, megelőzhetőek a másodlagos degeneratív elváltozások.

o Hyperrotátoros pseudokyphosis. A klinikánkon elvégzett 502 scoliosiskorrekciós műtétünk közül 32 esetben (26 nő/leány, 6 férfi/fiú átlagéletkor 18év) álltunk szemben hyperrotátoros pseudokyphosissal. Ezen betegeinket asagittalis görbületük alapján a 40°-nál nagyobb kyphosissal rendelkezőgörbületek közé soroltuk. A frontális görbületek átlagos preoperatív értéke89,9°, a korrekciót követően 40,7°. A kyphosis 57,1°-ról 20,5°-ra csökkent.Az apicalis csigolya rotációja 51,1°-ról 23,7°-ra mérséklődött. Az apicaliscsigolya rotációja és a pseudokyphosis mértéke közötti korreláció r=0,58.

Hyperrotátoros pseudokyphosis olyan 3 dimenziós deformitás,melynek a hagyományos síkokra képzett vetülete más megjelenésű, mint magaa görbület. Jelenleg a hyperrotátoros pseudokyphosissal járó scoliosist akyphoscoliosisok közé sorolják. Felismerhető, amennyiben a frontális görbületés a kyphosis punctum maximuma egybeesik, és az apicalis csigolya jelentősaxiális rotációt mutat. Anyagunkban a hyperrotátoros pseudokyphosissal járóscoliosisok frontális síkban elért korrekciója (54,7%) elmarad a sajátanyagunkban, az idiopathiás scoliosisok korrekciója során elért 66,8%-oseredményétől. A horizontális síkú korrekció is jelentősen elmarad a sajátanyagunkban elért eredményektől. Ugyanakkor kiváló eredményeket értünk elminden esetben a kyphosis korrekciójában. A hyperrotátorospseudokyphosisok előfordulása elsősorban az infantilis scoliosisokra jellemző,melynek eredményeképpen a műtétre kerülés idején kifejezetten nagy és merevgörbületekkel állunk szemben. Ez magyarázhatja a műtéti kezelése során elértszerényebb frontális és horizontális korrekciót. Feltételezhető az is, hogy agörbületek bonyolult 3D megjelenése miatt, az alkalmazott kapocs- elrendezésisémáink nem alkalmasak a teljes korrekcióra. Az a tény azonban, hogy abetegeket leginkább zavaró háti kyphosis jelentősen csökkenthető és a normáltartományba korrigálható, feltétlenül indokolja e betegeink műtéti korrekciójátis.

ÿ A Scoliosis Research Society által kifejlesztett kérdőív (Scoliosis Research SocietyInstrument for Outcome Assessment© 1996) 4 általános, a scoliosis kezeléseredményét elsősorban befolyásoló kérdéskör köré csoportosul (fájdalom, funkcionálisaktivitás, önértékelés változás, megelégedettség).

A műtétek szubjektív hatásosságának vizsgálata során a műtétek 0,1%-os igen alacsonyan megválasztott szignifikancia szint (p=0,001) mellett is mindenvizsgált változó tekintetében szignifikáns javulást eredményeztek. Így a műtétjelentősen csökkentette a betegek fájdalmát. Feltűnően javult a betegek cselekvésikedve, munkaképessége. Sokat nőtt a betegek önbizalma és megelégedettsége. A nemhatása a vizsgált score-okra nem szignifikáns, kivéve az önértékelés változóját. Itt aférfiak/fiúk önértékelése szignifikánsan (p = 0,047) jobb volt, mint a nők/leányokönértékelése. Úgy gondoljuk, hogy ez az eltérés egyértelműen magyarázható a nemekeltérő viselkedésmintáival, valamint az eltérő szerepvállalásukkal.

14

A beteg megelégedettséget reprezentáló kérdések alapján nagyonelégedett és elégedett volt a betegek 87,6%-a, közepesen elégedett 11,6%, mígelégedetlen vagy nagyon elégedetlen választ 4 beteg (0,8%) adott. 430 beteg (93,4%)sokkal jobbnak illetve jobbnak ítélte külső megjelenését a műtét előttihez viszonyítva,27 beteg (5,8%) nem tapasztalt változást, míg 4 beteg (0,8%) rosszabbnak ítélte műtétutáni megjelenését. 426 beteg (92,5%) határozottan a kezelés ismételt vállalása mellettvoksolt. 23 beteg (5%) nem volt biztos a kezelés vállalásában, míg 12 beteg (2,5%)egyértelműen elutasította a kezelés ismételt vállalását.

A beteg megelégedettség előrejelzésének vizsgálata során adiszkriminancia analízis a preoperatív megelégedettség 3. változóját („Hogyanértékelné, ha élete hátralevő részét hátának jelenlegi állapotával kellene leélnie?”) jelöltemeg, mint a postoperatív megelégedettséggel egyedül korreláló tényező. Ez úgyértelmezhető, hogy betegünk minél rosszabbnak ítélte, minél kevésbé tudta elfogadnipreoperatív állapotát, annál jobbnak értékelte a postoperatív eredményeket.Ellentétben ezzel minél inkább elfogadta preoperatív invaliditását, annál kritikusabbanszemlélte a műtét eredményeit. Ezt támasztja alá azon tény is, miszerint adiszkriminancia analízis alapján a megelégedettség nincs összefüggésben máspreoperatív változóval.

A beteg megelégedettség gyakorlatilag független a beteg preoperatívstatusától. Csak annál a betegnél várhatók jó eredmények, aki gerincgörbületét nemtudja psychésen elfogadni. Ezzel ellentétben meg kell fontolni azon betegek műtétrekerülését, akik állapotukat elfogadják, hiszen ezek a betegek jelentős kritikávalszemlélik a legjobb klinikai eredményeket is. Ezt még fokozza az a tény is, hogy agerinc deformitások korrekciós műtétei kifejezetten nagy megterhelést jelentenek,melynek kitenni a betegeket egy bizonytalannak ítélt kimenetel esetén felelőtlenséglenne.

ÿ Rotációs diszlokáció a gerinc lokalizált, három-dimenziós deformitása. Egyescongenitalis vagy dystrophiás betegségekben (pl. osteochondrodysplasia,neurofibromatosis vagy Marfan szindróma) két lordoticus, egymással ellentétesirányba rotálódó szegmentális görbület junkciójában található két csigolya az ellentétesrotáció következtében progresszíve kyphoticus helyzetbe diszlokálódik. Adeformitást kétirányú röntgenfelvételeken elemezve, a görbületek anteroposterior éslaterális projekcióinak párosításával demonstrálható, hogy a kyphosis apexe pontosanaz anteroposterior felvételeken látható görbületek junctiojában helyezkedik el. Sorozatfelvételek bizonyíthatják a deformitás időbeni progresszióját. A rotációs diszlokációmellett gyakoriak a neurológiai szövődmények, mivel a gerincvelőnek, egy igen rövidszakaszon, a rotációból származó csavaró, és a kyphosis apexe miatt nyíró hatásokatkell elviselnie. A gyökök ellentétes irányokba szorulnak. A jelenség progresszív volta aneurológiai jelekre is igaz. Kezelés során jó eredmény csak óvatos, progresszívtrakciótól várható, melynek során a gerinc neurológiai javulással kísért progresszív"kicsavarodása" érhető el, megteremtve egy körkörös első és hátsó fúzió lehetőségét agerincvelő direkt dekompressziójának szükségessége nélkül.

A progresszív rotációs diszlokáció műtéti kezelése a 3D korrekcióbevezetését követően vált lehetővé hazánkban.

15

o Marfan szindróma a kötőszövetet érintő autosomalis domináns módonöröklődő betegség, melynek fő klinikai tünetei a csontvázra, a szemre és acardiovascularis rendszerre lokalizálódnak. Marfan szindrómában a gerincdeformitások incidenciája rendkívül magas, közel 80%. A deformitások közülleggyakoribb a scoliosis, melyet számos specifikus radiológiai elváltozás(vertebralis dysplasia [dolichospondylia], kiszélesedett canalis spinalis,osteoporosis) kísér.

Esetünkben Marfan szindrómához társuló ritka deformitástsikerült leírni elsőként a világon.

19 éves nőbeteg balra convex felső, jobbra convex alsó lumbalisgörbülete mellett, a két görbület junctiojában anguláris kyphosis volt észlelhető,melynek hátterében az L2-es és az L3-as csigolya pseudoluxatioja állt a gerincjelentős szöglettörését eredményezve. A diagnózis felállítása után, progressziómiatt, hátsó feltárásból korrekciós spondylodesist végeztünk, a neurológiaisérülés kivédésének céljából. Annak ellenére, hogy Marfan szindrómában agerinc deformitások incidenciája magas, a betegség következtében kialakultcsigolya pseudoluxatio magyarázata a progresszív rotációs diszlokációjelenségében keresendő, mely abszolút műtéti indikációt képez, függetlenül agörbületek súlyosságától, mivel az idegi elemek torziója folyamatosveszélyeztetettséget jelent.

o Neurofibromatosis. A neurofibromatosis (NF) az ecto-, meso-, endodermaliseredetű szöveteket egyaránt érintő viszonylag nagy, 1/3000 gyakorisággalelőforduló, mindkét nemet egyforma mértékben és súlyossággal érintő,autosomalis domináns módon öröklődő progresszív betegség, állandó, magaspenetranciával, de jelentősen különböző expresszivitással. A klasszikus NF-1csoportba az esetek 90 %-a sorolható, melyre jellemző subcutanneurofibromák, pigmentált bőrelváltozások és pigmentált iris hamartomákmegléte. A neurocutan manifesztációk mellett, 10-50 %-ban skeletaliselváltozás társulhat az NF-1 betegséghez, túlnyomórészt különféle gerincdeformitások formájában. A gerinc görbületek megjelenésbeni diverzitásukellenére a csont dystrophia hiánya vagy megléte alapján két csoportbasorolhatók. A nondystrophiás görbületek szoros hasonlóságot mutatnak azidiopathiás scoliosissal. A dystrophiás görbületek általában thoracalisanelhelyezkedő, rövid szegmentumú, 4-6 csigolyát érintő, rendkívül nagygörbületek, melyhez a sagittalis síkban éles, angulált kyphosis társul.

Klinikánkon neurofibromatosishoz társuló gerincgörbületekmiatt 12 (6 leány és 6 fiú) esetet kezeltünk. Az átlag életkor 17,5, a követésiidő 4,4 év. Egyetlen görbületet, egy thoracalis 52°-os jobbra konvex scoliosistfiziológiás kyphosissal soroltunk a nondystrophiás csoportba. A görbület 16°-ra korrigálódott (korrekció: 36°, 69,2%). A háti kyphosis nem változott.

A dystrophiás thoracalis (5 eset) kyphoscoliosisok preoperatívátlagértéke 125,6° a kyphosis 97,4°. Kezelési elveinket csak két betegnéltudtuk (a scoliosist 108°-ról 35°-ra, 75°-os, 68,2 %-os korrekció, a kyphosist72°-ről 44°-ra korrigálva illetve a scoliosist 122°-ről 45°-ra, 79°-os, 63,7 %

16

korrekcióval a kyphosist 68°-ról 27°-ra korrigálva) maradéktalanulmegvalósítani. A thoracolumbalis és lumbalis görbületek (7 eset) preoperatív68°-os görbületét 19°-ra (46,8°, 69,5% korrekció) sikerült korrigálni. Asagittalis görbületek korrekciója során a lumbalis -42°-os lordosisról(megjelenésében kyphosis) 23°-os lordosist kialakítva sikerült korrigálni. Ez65,7°-os, 157,2 %-os korrekciót jelent. A korrekció veszteség a frontális síkban4,8°, a sagittalis síkban 5,4°. Álizületet 1 esetben észleltünk.

A dystrophiás görbületek mindegyikére jellemző a rapidprogresszió. Műtétet nagyon óvatos, tartós húzás után – mely neurológiaiszövődmények létrejötte nélkül megszüntetheti a progresszív rotációsdiszlokációt – végzünk elülső-hátsó feltárás során kivitelezett 360°-os fúzióratörekedve. Progresszív rotációs diszlokációban levő csigolyákon a ventralisanbeültetett csont graftok a deformitást létrehozó erőkre merőlegesenelhelyezkedve tudnak optimális hatást elérni, mely frontális síkban a görbületkonkáv oldala. Vizsgálni kívántuk a neurofibromatosishoz társuló deformitásokmegjelenési típusait, meghatározva az egyes típusokhoz rendelhető műtétibeavatkozások sorrendjét és kivitelezésének taktikáját.

ÿ A neurofibromatosishoz társuló dystrophiás görbületek műtéti kezelése igen nagykihívás, mivel a dystrophiás csigolya csontállománya kifejezetten puha, lágy, gyakranmeghiúsítva korrekciós implantátumok behelyezését. A megváltozott csontminőségoka, a csigolya dystrophia eredete nem ismert.

Elvégeztük betegeink preoperatív keresztmetszeti analízisét, azoncélból, hogy az osteoporosis ill. osteopenia jelenlétét bizonyítsuk a test különbözőterületein elvégzett DXA-vizsgálatokkal, illetve a csontanyagcserére irányuló, relatíveegyszerű biokémiai vizsgálatokkal. A lumbalis gerinc és a combnyak BMD értékeiminden esetben nagymértékben a normál populáció átlaga alatt maradtak. A Z-score-oklumbalis gerincre vonatkozó átlagértéke –2,7-nek adódott.

A scoliosis/kyphosis és a BMD értékek kapcsolata során a scoliosisszögértékének átlaga 89,1° (40°-160°), míg a kyphosisok átlaga 86,6° (42°-142° ).Azokban a betegekben, ahol a scoliosis szögértéke nagyobb volt, a lumbalis gerincBMD értékei és a Z-score értékek kisebbnek adódtak. Ez a fordított korrelációstatisztikailag is igazolható (Student t-próbával p≤0,001; lineáris regressziós analízisselp≤0,05 és R2=0,404). Hasonló, fordított korreláció áll fenn a kyphosisok szögértéke ésa lumbalis gerinc Z-score értékei között.

Biokémiai vizsgálatok az elváltozás eredetének meghatározásáhozérdemi adatokat nem szolgáltattak.

Mindezidáig a NF-1-ben előforduló osteopeniát/osteoporosist nem írtákle a szakirodalomban, és maga a betegség sem szerepelt az osteoporosissal társulókórképek között.

Az általunk elvégzett vizsgálatok eredményei egyértelműen bizonyítjákaz osteoporosis/osteopenia szinte általános jelenlétét neurofibromatosissal társulóscoliosisban, ill. kyphosisban. A szignifikánsan csökkent Z-score értékek mellett acombnyak T-score értékének csökkenése is statisztikailag szignifikáns, ami az axiális

17

vázrendszer általános érintettségét mutatja. A progresszív rotációs dislocatiobiomechanikai modellje megmagyarázhatja a görbületek kialakulását a súlyosanporoticus gerincben, különösen a dystrophiás kyphoscoliosisok esetében.

A biokémiai adatok és a betegek klinikai története vezérfonalkéntszolgálhatnak a már leírt osteoporosis lehetséges mechanizmusának megértéséhez.Bizonyos állapotok oki szerepe kizárható: (a) Hyperthyreosis kizárható, mert a T3,T4, TSH-szintek normálisak. (b) A PTH, vizelet P és TRP értékei normálisak, amikizárja primer és secundear hyperparathyreosis jelenlétét. (c) Cushing-szindrómaszintén kizárható a jellegzetes klinikai tünetek hiánya és a normális elektrolit szintekmiatt. (d) Rachitis sem jöhet szóba, mivel a végtagok nagy ízületeinekröntgenvizsgálata normál epiphysiseket és metaphysiseket mutatott. (e) Skorbut,homocystinuria és nutritív eredetű osteopenia is kizárható a klinikai bizonyítékokhiánya révén. (f) Renalis eredet valószínűtlennek tekinthető, mivel a TRP értékek nemutalnak tubularis zavarra. Hypercalciuria sem lehet oki tényező, mert a Ca/CREATátlagértéke 0,7 alatt van. A U/CREAT érték 0,6 alatt van, ami kizárja hyperuricosuriajelenlétét. A vizelet Ca/Mg arány 1-nél kevesebb, ami a Ca-vesekövességre való hajlamhiányát jelzi. (g) Kollagén anyagcserezavar előfordulását nem vizsgáltuk részletesen, dea normális GAG- és aminosav-ürítés korrelál a korábbi megfigyelésekkel, melyek soránAIS-ben kizárták a kollagénért felelős gének mutációját. Ezek az eredmények a jelenlegiortopédiai gyakorlatban némi segítséget nyújthatnak abban, hogy a veszélyeztetettpopulációnál kialakult gerinc deformitások prognózisa, a megfelelő kezelés kiválasztásaés annak esélyeinek megítélése minél pontosabban megállapítható legyen.

A DISSZERTÁCIÓ ALAPJÁUL SZOLGÁLÓ PUBLIKÁCIÓK ÉS ELŐADÁSOK

KÖZLEMÉNYEK

1. Illés T, Bellyei Á, A Cotrel-Dubousset Instrumentáció első magyarországi eseteiMagyar Traumatológia, Ortopédia és Helyreállító Sebészet (1991) 34: 324-330;

2. Bellyei Á, Illés T, Bárdosi, Scoliosis. Szemléletváltozás előtt? Rehabilitáció (1991) 3:36-38;

3. Montskó P, Illés T, Cefuroximmal végzett antibiotikus profilaxis a scoliosis műtétikezelésében Magyar Traumatológia, Ortopédia Kézsebészet, Plasztikai Sebészet(1994) 37: 291 - 294;

4. Illés T, Bellyei Á, Kránicz J, A gerinc deformitások kezelésének fejlődése a PécsiOrvostudományi Egyetem Ortopédiai Klinikáján. Magyar Traumatológia, OrtopédiaKézsebészet, Plasztikai Sebészet (1995) 38: 201 - 206;

5. de Jonge T, Illés T, Szabó Gy, Mélyfagyasztott allogén csont alkalmazása a scoliosissebészetben. Előzetes eredmények. Magyar Traumatológia, Ortopédia Kézsebészet,Plasztikai Sebészet (1996) 39: 359 - 363;

6 . Kádas I, Könczöl F, Illés T, Terápiás dózisban alkalmazott paracetamol okoztaheveny fatális májkárosodás. Orvosi Hetilap (1998) 139 (4): 189 – 191;

18

7. Illés T, Symptomatic flat back. Spinal Frontiers (1998) 5: 13-14;

8 . Illés T, Horváth Gy, Az idiopathiás scoliosis kísérletes modellje. MagyarTraumatológia, Ortopédia Kézsebészet, Plasztikai Sebészet (1998) 41: 289 - 294;

9. Illés T, de Jonge T, Scoliosis műtéti kezelése disztrakciós CD-instrumentáriummal,csontos fúzió nélkül (esetismertetés, technikai módosítás). Magyar Traumatológia,Ortopédia Kézsebészet, Plasztikai Sebészet (1999) 42: 337 - 341;

1 0 . Illés T, Bellyei Á, Kránicz J, Bárdosi L, The Surgical Treatment of SpinalDeformities in the Department of Orthopaedic Surgery, University Medical School ofPécs, Hungary. History and Development. The Bulletin of Hospital for Joint Diseases(1999) 58: 202-205;

11. Illés T, Halmai V, A neurofibromatózis és társuló gerinc deformitások. MagyarTraumatológia, Ortopédia Kézsebészet, Plasztikai Sebészet (2000) 43: 246-257;

12. de Jonge T, Illés T A háti kyphosis változása idiopáthiás scoliosis műtéti kezelésesorán. Magyar Traumatológia, Ortopédia Kézsebészet, Plasztikai Sebészet (2000) 43:

13. Domán I, Kövér F, Illés T, Dóczi T, Pseudodislocation of a lumbar vertebra inMarfan’s syndrome. Journal of Neurosurgery (2001) 94: 154-157; IF: 2.918

14. Rajnics P, Pomero V, Templier A, Lavaste F, Illés T, Computer-assisted measurementfor the sagittal plan radiographs. J Spinal Disorders (2001) 14: 135-142; IF: 0,816

15. de Jonge T, Illés T , Bellyei Á, Surgical correction of Scheuermann’s kyphosis.International Orthopaedics (2001) 25: 70-73 IF: 0,368

16. Domán I, Halmai V, Illés T, Csigolya pseudoluxatio, mint a Marfan szindróma ritkaszövődménye. Magyar Traumatológia, Ortopédia Kézsebészet, Plasztikai Sebészet(2001) 44: 135-140;

17. Domán I, Tóth Gy, Illés T, Lőrinczy D, Differential scanning calorimetric examinationof the human intervertebral discs. A preliminary report. Thermochimica Acta (2001)376: 117-122; IF: 0,807

1 8 . de Jonge T, Illés T, Hyperrotációs pseudokyphosis. Magyar Traumatológia,Ortopédia Kézsebészet, Plasztikai Sebészet (2001) 44: 172-179;

19. de Jonge T, Illés T, Domán I, Lumbalis lordosis változása idiopathias scoliosis műtétikezelése során. Magyar Traumatológia, Ortopédia Kézsebészet, Plasztikai Sebészet(2001) 44: 180-188;

20. de Jonge T, Illés T, Légzésfunkciós változások idiopathiás scoliosis műtéti kezelésétkövetően. Magyar Traumatológia, Ortopédia Kézsebészet, Plasztikai Sebészet (2001)44: 189-196;

21. Illés T, Halmai V, de Jonge T, Dubousset J, Decreased Bone Mineral Density inNeurofibromatosis-1 Patients with Spinal Deformities. Osteoporosis International(2001) 12: 823-827; IF: 2,613

22. Halmai V, Szász K, Morava É, Illés T, Osteoporosis mint egy lehetséges etiológiaifaktor a neurofibromatosist kísérő gerinc deformitások kialakulásában. Orvosi Hetilap(2001) 142: 2893-2898;

19

23. de Jonge T, Dubousset J, Illés T, Hyperrotatory paradox kyphosis. Spine (2002) 27:393-398; IF: 1,843

24. de Jonge T, Dubousset J, Illés T, Sagittal Plane Correction in Idiopathic Scoliosis.Spine (2002) 27: 754-761; IF: 1,843

25. Illés T, deJonge T, Domán I, Dóczi T, Surgical correction of late consequence ofposttraumatic spinal disorders. J Spinal Disorders (2002) 15: 127-132; IF: 0,742

26. de Jonge T, Illés T, Bellyei Á, Cotrel-Dubousset-műtéttel szerzett tapasztalataink aScheuermann-kyphosisban. Magyar Traumatológia, Ortopédia Kézsebészet, PlasztikaiSebészet (2002) 45: 118-126;

27. Halmai V, Domán I, de Jonge T, Illés T, Surgical treatment of spinal deformityassociated with neurofibromatosis-1. Hungarian experience. Journal of Neurosurgery(2002) 97: 310-316; IF: 2,748

28. Morava É, Lacassie Y, King A, Illés T, Marble M, Scoliosis in Velo-Cardio-FacialSyndrome . J Pediatr Orthoped (2002) 22: 780-784; IF: 0,698

29. Morava É, Czakó M, Asszmann M, Illés T, Kosztolányi Gy, Tissue specificmosaicism of trisomy 9 in a patient with severe progressive scoliosis. Genetic Counsel(2002) 13: 455-458; IF: 0,848

30. Morava É, Illés T, Weisenbach J, Kárteszi J, Kosztolányi Gy, Clinical and geneticheterogeneity in frontometaphyseal dysplasia: severe progressive scoliosis in twofamilies. American Journal of Medical Genetics (2003), 116A: 272-277; IF: 2,378

31. Illés T, Domán I, de Jonge T, Dóczi T, A posttraumás gerincdeformitások sebésziellátása. Magyar Traumatológia, Ortopédia Kézsebészet, Plasztikai Sebészet (közlésreelfogadva);

3 2 . Domán I, Dóczi T , Illés T, Kongenitális csigolya malformációk eredményeztegerincdeformitások műtéti kezelése. Magyar Traumatológia, Ortopédia Kézsebészet,Plasztikai Sebészet (közlésre elfogadva);

3 3 . de Jonge T, Dubousset J, Illés T, Postlaminectomy and postirradiation spinaldeformities in children. European Spine Journal (közlésre elfogadva) IF: 0,998

34. Illés T, Domán I, de Jonge T, Dubousset J, Patients outcome analysis after scoliosissurgery using Scoliosis Research Society Instruments. A study of 463 patients.Journal of Bone and Joint Surgery [Am] (közlésre elfogadva) IF: 2,222

LEKTORÁLT LEVELEK35. Illés T, Halmai V, Magdics M, Osteoporosis: Etiological factor for spinal deformities?

(Letter to editor) Spine (2000) 25: 273; IF: 1,843

36. Illés T, Horváth Gy, Pinealectomy and Scoliosis. (Letter to editor) Journal of Boneand Joint Surgery (Am) (2000) 82-A: 1197-1198; IF: 2,222

3 7 . Illés T, Halmai V, Decreased Bone Mineral Density in Progressive RotatoryDislocation (Letter to editor) Spine (2001) 26: 1403-1404; IF: 1,843

20

ABSTRAKTOK38. Domán I, Illés T, Halmai V, Subluxation of a lumbar vertebra in Marfan’s syndrome

(Abstract) Journal of Bone and Joint Surgery (Br) (2001) 83-B: Suppl. II: 237;

39. Morava É, Illés T, Weisenbach J, Kárteszi G, Kosztolányi Gy, Clinical and geneticheterogenity in fronto-metaphyseal dysplasia: severe progressive scoliosis in twofamilies. European Journal of Human Genetics (2001) 9: Suppl. I: 359;

LEKTORÁLT KONGRESSZUSI KIADVÁNYOK40. Machida M, Dubousset J, Illés T, Pathogenesis of idiopathic Scoliosis. SEPs in

Experimental Scoliosis and Human Idiopathic Scoliosis. Scoliosis Research SocietyAnnual Meeting Book Vol.: 25. (1991) 89. oldal

4 1 . Bárdosi L, Illés T, Assessment of host resistance in patients undergoing CDoperations for spinal deformity. Proceeding of the Congress of European SpinalDeformity Society (1992) 203. oldal. Sauramps Medical, Montpellier;

KÖNYVFEJEZET42. Bárdosi L, Illés T, Neurological complication due to epidural hematoma after CD

operations. 11th Proceeding of the International Congress on Cotrel-DuboussetInstrumentation (1995) 60-62. oldal. Sauramps Medical, Montpellier;

ELŐADÁSOK1. Illés T, A Cotrel - Dubousset (CD) módszer a gerinc sebészetében. Magyar Ortopéd

Társaság Vándorgyűlése, Székesfehérvár, 1990 október 4-6;2. Illés T, Etiologie de la Scoliose Idiopathique. A Cotrel - Dubousset Instrumentáció

magyarországi bemutatója. Pécs, 1991 április 3-5;3 . Machida M, Dubousset J, Illés T , Pathogenesis of idiopathic Scoliosis

SEPs in Experimental Scoliosis and Human Idiopathic Scoliosis. Scoliosis ResearchSociety Annual Meeting, Minneapolis, Minnesota, USA, 1991 szeptember 24-27;

4. Illés T, Scoliosis és sport. MTA Sportsebészeti Szekció Tudományos Ülése, Pécs,1991 november 8;

5. Illés T, A Cotrel - Dubousset Instrumentáció elve és gyakorlati alkalmazása a scoliosistherápiájában. Pécsi Orvostudományi Egyetem Tudományos Ülése, Pécs, 1992 február24;

6. Illés T, A hátsó feltárásból végezhető spondylodezisek fejlődése és hatása a scoliosistherápiára. Magyar Ortopéd Társaság Vándorgyűlése, Miskolc, 1992 május 28-30;

7. Illés T, A scoliosis műtéti therápiájának lehetőségei. Dél-dunántúli Ortopéd Napok,Zalaegerszeg, 1992 június 12;

8 . Bárdosi L, Illés T, Assessment of host resistance in patients undergoing CDoperations for spinal deformity. Congress of European Spinal Deformity Society,Lyon, 1992 június 17-18;

21

9. Illés T, Bellyei Á, A Cotrel - Dubousset Instrumentáció elve és gyakorlati alkalmazásaa scoliosis therápiájában. Magyar Ortopéd Társaság Kongresszusa, Budapest, 1992augusztus 28-30;

10. Illés T, Az anterior feltárás jelentősége a gerincdeformitások kezelésében. MagyarOrtopéd Társaság, Fiatal Ortopédek Fóruma, Budapest, 1992 november 21;

11. Illés T, Kísérletes scoliosis. Magyar Ortopéd Társaság Vándorgyűlése, Pécs, 1993június 3-5;

1 2 . Illés T, Bellyei Á, Schmidt B, A gerincdeformítások kezelési lehetőségei CDInstrumentáriummal. Magyar Ortopéd Társaság Vándorgyűlése, Pécs, 1993 június 3-5;

13. Illés T, Bárdosi L, A gerincdeformitások anterior feltárása. Pécsi OrvostudományiEgyetem Tudományos Ülése, Pécs, 1994 február 7;

14. Illés T, Voie d‘abord anterieur dans chirurgie de la deformation rachidienne. CentreMédico Chirugical de la Porte de Choisy, Párizs, 1994 február 12;

1 5 . Illés T, A gerincdeformitások 3 dimenziós korrekciójának elve és gyakorlatialkalmazása. Magyar Ortopéd Társaság és a Magyar Gerinc Társaság TudományosŰlése, Budapest, 1994 március 28;

16. Illés T, Bellyei Á, Bárdosi L, Audit of the first 150 CD Instrumentations for spinaldeformity cases in Hungary. G.I.C.D. 11th International Congress, Arcachon, 1994május 27-28;

17. Bárdosi L, Illés T, Neurological complication due to epidural hematoma after CDoperations. G.I.C.D. 11th International Congress, Arcachon, 1994 május 27-28;

18. Illés T, Posttraumás gerincdeformitások. Magyar Ortopéd Társaság Kongrasszusa,Debrecen, 1994 június 9-11;

19. Illés T, Bellyei Á, A gerincdeformítások kezelési lehetõségei. Magyar Gerinc Társaság- Gerinc Klub Ülése, Pécs, 1994 október 14;

2 0 . Illés T, A Scheuermann betegség kezelésének műtéti indikációja és lehetőségei.Magyar Ortopéd Társaság Tudományos Ülése, Budapest, 1995 február 27;

2 1 . Illés T, A gerincdeformitások 3 dimenziós analízise. Magyar Ortopéd TársaságKongresszusa, Szeged, 1995, június 8-11;

2 2 . Mester S, Illés T, A dyastematomyeliáról esetünk kapcsán. Magyar OrtopédTársaság Kongresszusa, Szeged, 1995, június 8-11;

2 3 . Illés T, Bellyei Á, Schmidt B, de Jonge T, Report on the First 200 CDInstrumentationfor Spinal Deformity Cases in Hungary. 1st Central European G.I.C.D.Forum, Poznan, 1995 október 12-14;

24. Illés T, A gerincdeformitások konzervatív kezelési lehetõségei. Magyar OrtopédTársaság Tudományos Ülése, Budapest, 1996 február 26;

25. Illés T, A gerinc deformitások 3D analizise. Magyar Gerinc Társaság, Gerinc KlubÜlése, Pécs, 1996 április 25;

26. Vető F, Illés T, Dóczi T, Th. X. kompressziós csigolyatörésből eredõ progresszívanguláció késői kezelése. Magyar Gerinc Társaság - Gerinc Klub ÜlésePécs, 1996 április 25;

22

27. Illés T, Bellyei Á, Report on the first 200 CD instrumentation for spinal deformitycases in Hungary 1st Central European Orthopedic Congress, Bratislava, 1996 júnus 6-8;

28. de Jonge T, Illés T, Szabó Gy, Konzervcsont allograft alkalmazása a scoliosis-sebészetben. Magyar Ortopéd Társaság Kongresszusa, Nyíregyháza, 1996, június 20-22;

2 9 . de Jonge T, Illés T , Neurofibromatosis és társuló gerincdeformításokMagyar Ortopéd Társaság Kongresszusa, Nyíregyháza, 1996, június 20-22;

3 0 . Illés T, Gerincsebészeti tevékenységünk. Jubileumi Tudományos Ülés a POTEOrthopédiai Klinika fenállásának 30. Évfordulója Alkalmából, Pécs, 1996, szeptember13;

31. Illés T, The philosophy of CDI in the treatment of spinal deformity (Invited lecture).University Medical School, Clinic Orthopedic Foisor, Bukarest, 1996 december 2-4;

32. Illés T, The Cotrel-Dubousset philosophy in the treatment of three dimensionalspinal deformity. (Invited lecture).VAIVARI Spine Center, Riga, 1997. március15-19.

33. Illés T, Bellyei Á, Report on the first 300 CD instrumentation for spinal deformitycases in Hungary. 2nd Central European G.I.C.D. Forum, Pécs, 1997 május 28-30;

34. deJonge T, Illés T, The correction of sagittal curves using 3D-instrumentation. 2nd

Central European G.I.C.D. Forum, Pécs, 1997 május 28-30;3 5 . Horváth Gy, Illés T, The experimental model and a new theory of idiopathic

scoiliosis. 2nd Central European G.I.C.D. Forum, Pécs, 1997 május 28-30;36. de Jonge T, Illés T, A sagittalis görbületek jelentősége scoliosisban. Magyar Ortopéd

Társaság, Fiatal Ortopédek Fóruma, Agárd, 1997 szeptember 12-13;37. Illés T, Three dimensional analysis of spinal deformity. The possibility of the

treatment. (Invited lecture). University Medical School, Clinic Orthopedic FoisorBukarest, 1998 január 18-20;

38. de Jonge T, Illés T, The correction of the sagittal curves using 3D instrumentation. 2nd

Central European Orthopedic Congress, Budapest, 1998 június 4-6;39. Illés T, Three dimensional analysis of spinal deformity. The possibility of the

treatment. (Invited lecture). VAIVARI Spine Center, Riga, 1998 július 15-18;40. Illés T, The role of anterior approach in the treatment of severe spinal deformity.

(Invited lecture). VAIVARI Spine Center, Riga, 1998 július 15-18;41. Illés T, A gerinc deformitások 3 dimenziós analízise és műtéti therápiája (Meghívott

előadó). Magyar Gerincgyógyászati Társaság jubileumi Tudományos Ülése, Budapest,1998 október 2-4;

42. de Jonge T, Illés T, A scoliosis műtéti kezelése disztrakciós instrumentáriummal,csontos fúzió nélkül. Magyar Ortopéd Társaság, Fiatal Ortopédek Fóruma, Tata, 1998november 6-7;

43. Illés T, Three-dimensional analysis of spinal deformity. Invited lectures by the SyrianMinistry of Health, Damascus, 1999 április 13-17;

44. Illés T, The Cotrel-Dubousset philosophy in the treatment of three-dimensionalspinal deformity. Invited lectures by the Syrian Ministry of Health, Damascus, 1999április 13-17;

23

45. Illés T, The role of anterior approach in the treatment of severe spinal deformity.Invited lectures by the Syrian Ministry of Health, Damascus, 1999 április 13-17;

46. de Jonge T, Illés T , Scoliosisos betegek légzésfunkciós változása 3D korrekciótkövetően. Magyar Ortopéd Társaság Kongresszusa, Kaposvár, 1999 június 17-19;

47. Halmai V, Illés T, Neurofibromatosis és társuló gerinc deformitások. Magyar OrtopédTársaság Kongresszusa, Kaposvár, 1999 június 17-19;

48. Domán I, Halmai V, Illés T, Csigolya pseudo luxatio, mint a Marfan szindróma ritkaszövődménye. Magyar Ortopéd Társaság, Fiatal Ortopédek Fóruma, Békéscsaba,1999. október 15-16;

49. Illés T, A gerinc deformitások 3 dimenziós analízise és műtéti therápiája. MTA PécsiAkadémiai Bizottság, Pécs, 1999. november 5;

50. Illés T, A gerinc deformitások 3 dimenziós analízise és műtéti therápiája. PécsiOrvostudományi Egyetem Tudományos Ülése, Pécs, 1999. november 15.

51. Illés T, Translation technique of the treatment of spinal deformities, 4rd ARGOSMeeting, Párizs, 2000. január 27-28.

52. Illés T, Neurofibromatosishoz társuló gerinc deformitások. Kóreredet és therápiaMagyar Gerincgyógyászati Társaság - Gerinc Klub Ülése, Pécs, 2000. május 26.

53. Illés T, A gerinc deformitás műtétek hosszú távú eredményeinek értékelése a ScoliosisResearch Society kritériumrendszere alapján. Magyar Ortopéd TársaságKongresszusa, Debrecen, 2000. június 1-3.

5 4 . Illés T, The role of osteoporosis in spinal deformity associated withneurofibromatosis. 3rd Central European Orthopedic Congress, Portoroz, 2000. június7-10.

55. Rajnics P, Pomero V, De Guise J, Illés T, Templier A, Scalli W, Computer assistedmeasurement for sagittal plan static and dynamic radiographs. 3rd Central EuropeanOrthopedic Congress, Portoroz, 2000. június 7-10.

56. Domán I, Illés T, Pseudoluxation of a lumbar vertebra. A rear complication ofMarfan’s syndrome. 3rd Central European Orthopedic Congress Portoroz, 2000.június 7-10.

57. Morava É, Illés T, Weisenbach J, Kárteszi G, Kosztolányi Gy Clinical and geneticheterogenity in fronto-metaphyseal dysplasia: severe progressive scoliosis in twofamilies. European Society of Human Genetics Congress, Bécs, 2001. május 16-20.

58. Domán I, Illés T, Halmai V, Subluxation of a lumbar vertebra in Marfan’s syndrome.EFORT Congress, Rhodos, 2001. június 3-7.

EGYÉB KÖZLEMÉNYEK1. Szekeres Gy, Nagy P, Illés T, Teratoma solidum ovarii Morphológiai és Igazságügyi

Orvosi Szemle (1985) 25: 35-38;2 . Pajor L, Németh Á, Illés T , Functional Morphplogy of the Adrenal Cortex in

Newborn I. Morphometric Study. Acta Morphologica Hungarica (1986) 34: 31-37; IF:0,265

24

3 . Pajor L, Németh Á, Illés T , Functional Morphplogy of the Adrenal Cortex inNewborn II. Morphological and Biochemical Analysis of Lipid Accumulation. ActaMorphologica Hungarica (1986) 34: 39-45; IF: 0,265

4. Illés T, Fischer János, Lektin-hisztokémiai vizsgálatok osteoclastómákban és egyébóriássejtes folyamatokban. Morphológiai és Igazságügyi Orvosi Szemle (1988) 28: 39-44;

5 . Illés T, Fischer J, Distribution of Lectin-Binding Glycoprotein in Osteoclasts.Histochemistry (1989) 91: 55-59; IF: 1,752

6. Szabó Gy, Illés T, Decalcinált cortikális ossifikációjának kísérletes vizsgálata. MagyarTraumatológia, Ortopédia és Helyreállító Sebészet (1989) 32: 275-280;

7. Illés T, Szendrői M, Fischer J. Csontsejtek és csonttumorok lektin-hisztokémiájaMorphológiai és Igazságügyi Orvosi Szemle (1990) 30: 117-124;

8 . Mike Gy, Lovász Gy, Szabó Gy, Illés T, Experimental Femoral Head NecrosisCaused by Induced Synovitis Progress in Rheumatology Vol.: IV. (1990) 119-123.Published by: Rheumatology Service, Hasharon Hospital Golda Medical Center Petah-Tiqva, ISRAEL

9 . Illés T, Fischer J, Characterization of Bone Cells and Bone Tumors by Lectins.Lectins-Biology, Biochemistry, Clinical Biochemistry Vol.: 7. (1990) 399-404, SigmaChemical Company, St. Louis, Missouri USA;

10. Szabó Gy, Illés T , Experimental Stimulation of Osteogenesis Induced by BoneMatrix. Orthopedics (1991) 14: 63-67; IF: 0,19

11. Illés T, Dubousset J, Szendrői M, Fischer J, Characterization of Bone Forming Cellsin Posttraumatic Myositis Ossificans by Lectins. Pathology Research and Practice(1992) 188: 172-176; IF: 1,099

12. Szabó Gy, Illés T, Dekacinált kortikális csont osszifikációjának fokozása. MagyarTraumatológia, Ortopédia Kézsebészet, Plasztikai Sebészet (1992) 35: 259-264;

13. Szabó Gy, Porpáczy Z, Illés T , A csontszövet osteogenetikus fehérjetartalmánakvizsgálata. Osteológiai Közlemények (1993) 3: 130-132;

14. Illés T, Dubousset J, Szendrői M, Fischer J, A csontképző sejtek vizsgálata myositisossificansban Magyar Traumatológia, Ortopédia Kézsebészet, Plasztikai Sebészet(1993) 36: 459 - 465;

15. Dávid K, Horváth Z, Horváth A, Illés T, Aneurysmal Bone Cyst of the OccipitalBone: Case Report. Surgical Neurology (1993) 40: 332 - 335; IF: 0,685

16. Illés T, Dubousset J, Szendrői M, Fischer J, Csonttumorok lektin-hisztokémiaijellemzése I. Az osteoclastok stádium függő lektin kötés változása benignus ésmalignus osteoclastomákban. Magyar Traumatológia, Ortopédia Kézsebészet,Plasztikai Sebészet (1994) 37: 177-184;

17. Illés T, Dubousset J, Szendrői M, Etude de la réactivité des tumeurs ā cellules géantesā différentes lectines. Archives d'Anatomie et de Cytologie Pathologiques (1995) 43:331 - 337;

18. Illés T, Fischer J, Csonttumorok lektin-hisztokémiai jellemzése III. Az óriássejtekeredetének és funkciójának vizsgálata benignus csont tumorokban. MagyarTraumatológia, Ortopédia Kézsebészet, Plasztikai Sebészet (1996) 39: 193 – 199

25

1 9 . Illés T, Fischer J, Az embrionális csontfejlődés lektin-hisztokémiai jellemzése.Magyar Traumatológia, Ortopédia Kézsebészet, Plasztikai Sebészet (1996) 39: 425 -431;

20. Illés T, Szendrői M, Fischer J, Lovász Gy, Dubousset J, Luck JV JR, Bellyei Á,Csonttumorok lektin-hisztokémiai jellemzése II. Lektin kötő glikoproteinek azosteogén sarcoma sejtekben. Magyar Traumatológia, Ortopédia Kézsebészet,Plasztikai Sebészet (1997) 40: 79 - 86;

21. Illés T, Than P, Kajtár P, Tárnok A, Bellyei Á, Kardos M, Az osteosarcoma kezelésistratégiájának változása intézetünkben. 23 eset eredményeinek elemzése. MagyarTraumatológia, Ortopédia Kézsebészet, Plasztikai Sebészet (1997) 40: 375 - 382;

22. Illés T, Fischer J, Szabó Gy, Lectin Histochemistry of Pathological Bones. TheBulletin of Hospital for Joint Disease (1999) 58: 206-211;

2 3 . Domán I, Illés T, Kránicz J, Semiflexibilis rögzítés a lumbalis gerincproblemákkezelésében. Magyar Traumatológia, Ortopédia Kézsebészet, Plasztikai Sebészet(2000) 43: 14 - 21;

24. Szendrői M, Koós R, Pápai Zs, Illés T, Limb-saving surgery, survival and prognosticfactors for osteosarcoma: the Hungarian experience. Journal of Surgical Oncology(2000) 73: 87-94; IF: 1,541

25. Rajnics P, Illés T, Kránicz J, Bellyei Á, Direkt kompressziós ívcsavarozás, mint aspondylolysis egyik kezelési lehetősége. Hosszú távú eredmények. MagyarTraumatológia, Ortopédia Kézsebészet, Plasztikai Sebészet (2000) 43: 185-193;

26. Than P, Kránicz J, Illés T, Térdizületi unicondylaris protézis cseréje totál condylarisprotézissel. 4 eset ismertetése. Magyar Traumatológia, Ortopédia Kézsebészet,Plasztikai Sebészet (2001) 44:48-56;

27. Rajnics P, Templier A, Scalli W, Lavaste F, Illés T, The spino-pelvic relationship inasymptomatic subjects and those with disc herniation. International Orthopaedics(2002) 26:104-108; IF: 0,427

28. Domán I, Illés T, Rigid és semiflexibilis instrumentáriummal végzett lumbalis fúziókeredményei. Magyar Traumatológia, Ortopédia Kézsebészet, Plasztikai Sebészet(közlésre elfogadva)

29. Illés T, Fischer J, Lectin-Histochemistry for the Characterization of Osteoclast andother Giant Cell Types (Abstract) Pathology Research and Practice (1987) 182: 500;

30. Illés T, Fischer J, Characterization of Bone Cells and Bone Tumors by Lectins(Abstract) INTERLEC 10.One hundred years of lectin research. (1988) 30. oldal;

31. Fischer J, Illés T, Röchlich Pál, Distribution of Lectin Binding Sites in Different H-Secreting Cells (Abstract).INTERLEC 10.One hundred years of lectin research. (1988)37. oldal;

32. Illés T, Fischer J, The Comperative Lectin Histochemical Analysis of Embrional BoneDevelopment and Osteosarcomas. (Abstract). SIROT 7

th World Congress,

Amszterdam, 1996 augusztus 16-19;33. Szabó I, Domán I, Illés T, Comparison of different internal fixation instrumentation

for lumbar spinal fusion (Abstract) Journal of Bone and Joint Surgery (Br) (2001) 83-B: Suppl. II: 248;