A NAPRENDSZERÁTTEKINTÉSE

A NAPRENDSZER

• Általánosságban fogalmazva a Napot és a körülötte keringő kisebb-nagyobb égitestek összességét értjük.

• A Naprendszer alatt azt a tartományt is értjük, melyet a Nap gravitációs tere dominál.

• Ez a terület kb. 2 fényév sugarú gömb.

A NAPRENDSZERBE TARTOZÓ ÉGITESTEK

• NAP

• 9 NAGYBOLGYÓ

• AZOK EDDIG ISMERT 61 HOLDJA

• KB. 100.000 KISBOLYGÓ

• ÜSTÖKÖSÖK ÉS METEOROK

• BOLYGÓKÖZI ANYAG

A BOLYGÓK NAPTÁVOLSÁGUK

SORRENDJÉBEN• MERKÚR• VÉNUSZ• FÖLD• MARS• JUPITER• SZATURNUSZ• URÁNUSZ• NEPTUNUSZ• PLUTÓ

A NAP

• Egy gáznemű sugárzó gömb.• A Naprendszer tömegének 99,87 %-a

koncentrálódik benne.• Átmérője a Földének 109, a Jupiterének közel 10-

szerese.• Óriási tömege révén a Nap hatalmas gravitációs

erőt fejt ki, és ez az erő tartja össze a rendszert és irányítja a bele tartozó égitesteket.

A NAP SZERKEZETE

A NAP LÉGKÖRE ÉS JELENSÉGEI

• A fotoszféra granulák millióiból áll.

• A granulák átlagos élettartama 9 perc.

• A granulák olyan cellák, amelyekben a forró gázok felfelé igyekeznek és a garnulák közötti sötétebb közökben süllyednek vissza.

A NAPSZÉL

• A Napból kiáradó elemi részecskék összefoglaló neve, nagy sebességű plazmaáramlás.

NAPFOLTOK

• A fotoszféra legfeltűnőbb jelenségei.

• Umbrából, sötét középponti régióból és prenumbrából, az umbrát körülvevő világosabb kevesbé sötét régió.

PROTUBERANCIÁK

• A Nap leglátványosabb jelenségei.

• Teljes napfogyatkozáskor közvetlenül is láthatók.

• Élettartamuk változatos, akár egy évig is fennmaradnak.

NAPKITÖRÉSEK

• A Nap leghevesebb megnyilvánulásai.

• Az összetett napfoltcsoportokhoz kapcsolódó összekuszálódott mágneses térben felhalmozódott energia felszabadul.

NAGYFOGYATKOZÁS

A HOLD

Földünk égi kísérője a római mitológiából kapta nevét – Luna

• Jelentése éjjeli fény istennője.

• Keringési ideje 27,3 nap.

• Saját tengelye körül ugyanannyi idő alatt fordul meg, amennyit Föld körüli keringése igénybe vesz, vagyis mindig ugyanazt az arcát mutatja felénk. Ezt a jelenséget nevezzük kötött tengelyforgásnak.

Érdekességek a Holdról

• A Holdon nem található víz és nincsen észlelhető légköre sem, tehát nincsenek felhői sem. A holdi égbolt teljesen feketének látszik.

• A Holdat először egy szovjet űrszonda, a LUNA-2 látogatta meg.

• Az első ember – Neil Armstrong 1969. július 21-én lépett a Hold felszínére.

A Hold felszíne

• Felszínét két jellemző forma utalja:

• sötét lávamező, viszonylag kevés kráterrel,

• világos színű fennsík sok kráterrel.

HOLDFOGYATKOZÁS

• Holdfogyatkozás mindig teliholdkor figyelhető meg, amikor a Föld elzárja a Nap felől érkező sugarak útját és árnyékot vet a Holdra.

Űrfelvételek a holdfázisokról

Bolygókutatás, űrkutatás

• A Naprendszer megismerésében ugrásszerű fejlődést jelentenek a bolygók mellett elrepülő, körülöttük keringő vagy felszínükre leszálló űrszondák indítása.

Az első magyar űrhajós