634.0.245.13

A NYESÉS HATÁSA AZ ERDEIFENYŐ RÖNKRE

Keszthelyi István ÉS A FŰRÉSZÁRURA

A z elmúlt néhány évtized mennyiségi szemlélete után egyre nagyobb teret k a p a méretes, j ó minőségű faanyag termesztése iránti igény. A fa átmérője, hossza és évgyűrű szerkezete mel le t t a göcsösség a fenyőfa értékét meghatá­rozó legfontosabb tényező. A fa felhasználása szempontjából az lenne kívána­tos, h a a fatest teljesen ágtiszta lenne. E z azonban a fenyők esetében lehetet len. B i z o n y o s mértékű göcsösség, göcsös henger m i n d i g v a n , de igen fontos, hogy ez a lehető legkisebb l egyen és a göcsös belső hengerre a véghasználatig minél vastagabb göcsmentes palást rakódjon, minél hosszabb törzsszakaszon.

Hazánkban az erdeifenyő megfelelő mértékű ágtisztulására még sűrű állás­ban, vékony ágú klónok esetén sem számíthatunk. A vékony ágak elég korán e lha lnak ugyan , de száraz állapotban még hosszú évekig a törzsön m a r a d n a k és kieső ággöcsöket a lko tnak . A második szint kialakulása, v a g y kialakítása •— egyébként igen jelentős biológiai hatása mel le t t — az ágtisztulásra nincs lé­nyeges hatással, így sem nyerhetünk a kívánatos mértékben göcsmentes, ág-t isz ta fát. A z erdő felújítását világszerte egyre k i sebb számú csemetével vég­z i k és ez a törekvés nálunk is egyre erősödik. A k isebb csemeteszám kevesebb vastagabb ágak képződését és még rosszabb természetes ágtisztulást jelent . Az ágtiszta, göcsmentes törzsszakasz előállítására egyetlen lehetőség marad: a nyesés.

A göesösségnek az erdeifenyő fűrészárura gyakoro l t hatását a l en t i fűrész­üzemben vizsgáltam. E z az üzem a göcseji fenyőrégióban te rmel t erdeifenyő rönköt dolgozza fe l . A fűrészüzemben feldolgozott rönkök vastagsági eloszlá­sára n e m lehetett adatot gyűjteni, ezért az erdeifenyő vastagsági megoszlását a régió két erdőtömbjében vizsgáltam és közel húszezer erdeifenyő törzs adatá­ból számítottam az átlagtörzset. A törzsszám százalékos megoszlását a vas tag­sági f o k o k b a n az 1. ábra szemlélteti .Külön tüntettem fe l a szilvágyi erdőtömb­ből négy és a hernyéki erdőtömbből négy erdőrészletnek erdeifenyő- és külön a második sz in t törzsszám megoszlását, az egyes vastagsági fokokban . A z er­deifenyő törzsek átlagos száma és k o r a : Hernyók 348 db/ha, 97 év, Szilvágy 336 db/ha, 113 év.

A törzsek zöme m i n d a két esetben a 30—42 c m vastagsági csoportba esik. A z átmérők kéregben mértek, s ezek átlagosan 4 c m - r e l csökkennek a kérgezés-sel az alsó 5—8 m-es törzsszakaszon. A kéreg nélküli átmérő tehát 26—38 c m közé esik, ezért a továbbiakban ezt a vastagsági csoportot ke l le t t a fűrészáru­termelés szempontjából vizsgálni. A n n a k ellenére, hogy mindkét erdőtömbben és általában a göcseji fenyőrégió erdeifenyveseiben jelentős törzsszámú és f a -tömegű második szint van , a rönkök j ó minősítésének legfőbb akadálya a g ö ­csösség vol t . A korábbi évek üzemi adata i is ezt bizonyítják. A két za l a i er­dőgazdaság által 1969-ben értékesített erdeifenyő rönkök minőség sze r in t i m e g ­oszlása a következők szer int a l a k u l t :

15 • Erdefenyó törzsek százalékos megoszlása

a vastagsági fokokban.

kisérö fafajok erdeifenyí

10 20 . 30 • X0 50 60 d I 3 c m

1. ábra

I . o . I I . o . I I I . o . Összesen

700 m 3 3035 m 3 11 387 m 3 15 572 m 3

4,5 % 1 9 , 5 % 7 6 , 0 % 1 0 0 %

A l en t i fűrészüzemben 1970. júl. 1.—1971. dec. 31. közötti másfél évben ter­mel t erdeifenyő deszka minőségi megoszlása a következő:

O s z t . f. • I . o . I I . o . I I I . o . I V . o . Összesen

63 m 3 1410 m 3 2679 m 3 8 1 9 4 m 3 136 m 3 12 482 m 3

0 , 5 % 1 1 , 3 % 2 1 , 4 % 65,7o/ 0 1 , 1 % 1 0 0 %

A z összes fűrészáru minőségi megoszlását a gerenda termelése természetesen javítja, mer t a belső göcsös henger a vastag gerenda minőségét kevésbé ront ja .

A z ággöcsök méretének és a beforradás időtartamának összefüggése: 1971-ben a l en t i fűrészüzemben a göcsösség mértékének vizsgálatához

24 mm-es deszkává fűrészeltek fe l 3 db I. o., 2 db II. o. és 3 db III . osztályú fűrészrönköt. V a l a m e n n y i erdeifenyő, tőrönk vol t . A vizsgált rönkök közül ke t ­tőt r a j zban is bemuta tuk (2. ábra). A rönkbe írt számok az ágörvek vágáslap­tól mért távolságát mutatják cm-ben. Két szomszédos szám közötti különbség az évi magassági növekedés nagyságát adja. A vonalkázott rész kieső ággöcsöt jelöl. A göcs hossza, v a l a m i n t az ép és a kieső göcs me l l e t t i szám a bef orradás időtartamát je len t i .

rönk hossza 5 m , minősége II.o.

t b -Sf 32 cm csúcs S 27cm

40 75 105 143 180 224 286 334 /7 372 427 485

i « p

"0 " a o

" 1 gocs átmérő

hossz ép kieső

23 mm 82 » 22 év 40 i' 9 n 42 13 «

36mm

130 n 90ev 70 " 29" 60 " 61 "

24 mm

127 « 85 év 56 « 19 n

71 ii 66 11

rönk hossza 5 m minősége ill.o.

tő-ff 35cm csúcs-0" 30cm

32 57 79 101 133 154 187 207 24 3 294 . 340 395/7 4 5 9 / i * , . % ' * , * y i

27 mm 36mm 42 mm 34 mm

30 67 év 145 71 év 143 70 év 92 37év

46 13 50 11 55 15 62 16

84 54 95 60 88 55 30 21 2. ábra

gocs atmero

hossz

, ép

kieső

A 30 m m ala t t i göcsök 75%-a 3 m alatt, 25%-a 3 m felett, a 30 mm-nél n a ­gyobb göcsök 15%-a 3 m alatt, 85%-a 3 m felett he lyezked ik e l .

A z ággöcsök beforradásának időtartama:

21— 30 m m 31 mm-nél nagyobb, 22— 85 év 32—90 év között,

42 év 60 év átlagosan.

A kan i z sa i homokvidéken az erdeifenyő növekedése gyorsabb, tehát a vá­gásérettségi k o r a is a lacsonyabb m i n t a göcseji fenyőrégióban. A göcsösség m i a t t I. o. fűrészrönk nincs , kevés kivétellel m i n d e n rönk III. osztályú. A g y o r ­sabb növekedés és az alacsonyabb vágásérettségi k o r m i a t t az ággöcsök befor-radásának időtartama is más. A nagykan iz sa i fűrészüzemben 6 db III. o. fű-

részrönköt fűrészeltek fe l 24 mm-es deszkává. Itt is m i n d e n felfűrészelt rönk erdeifenyő tőrönk vol t .

A 30 m m átmérő a la t t i göcsök 67%-a .3 m alatt, 33%-a 3 m felett, a 30 mm-nél nagyobb göcsök 18%-a 3 m alatt, 82%-a 3 m felett

helyezkedet t e l . A z ággöcsök bef orradásának időtartama:

21—30 m m 31 mm-nél nagyobb, 14—57 év 30—64 év között,

39 év 48 év átlagosan.

A felfűrészelt tőrönkök bizonyítják, hogy a 30 mm-nél vastagabb ágak a g ö ­cseji fenyőrégióban és a kan i z sa i homokvidéken egyaránt a 3 m felet t i törzs­szakaszon a fa élete végéig a törzsön maradnak és n e m fo r radnak be, kieső ággöcsökként je lentkeznek, v a g y beforradás esetén is o l y a n vékony fapalást rakódik rájuk, hogy g y a k o r l a t i jelentősége nincs, göcsmentes fűrészárut nem ad.

A z előbbiekből világosan következik, hogy az erdeifenyveseket a jó törzsmi­nőség, a göcsmentes rönk érdekében nyesni kell. A z elkerülhetetlen belső g ö -

1. táblázat Az ággöcsös tartomány az átmérő (körlap) függvényében

. Á t m é r ő 10 c m 12 c m 14 c m 16 c m 20 c m

. Á t m é r ő 10 c m

c m v a s t a g s . í g tó l n y e s e t t t ö rz sek á g g ö c s ö s t a r t o m á n y á n a k száza léka

22 2 6 , 0 . 38,0 52 ,0 67,0 100,0 24 22 ,0 32,0 43 ,0 57 ,0 89,0 26 19,0 27 ,0 37 ,0 48 ,0 75,0 28 16,3 23 ,0 32 ,0 4 2 , 0 65 ,0 30 14,2 20 ,0 28 ,0 36 ,0 57 ,0

32 12,5 18,0 24 ,0 32 ,0 50 ,0 34 10,9 16,0 22 ,0 28 ,0 44 ,0 36 9.7

8.8 14,0 19,0 25 ,0 39 ,0

38 9.7 8.8 13,0 17,0 23 ,0 35 ,0

40 8,0 11,0 15,5 20 ,0 32 ,0

42 . 7,3 10,0 14,0 18,5 29 ,0 44 6,6 9,5 13,0 17,0 26 ,0 46 6,0 8,7 12,0 15,4 24 ,0 48 5,5 8,0 11,0 14,0 22 ,0 50 5,1 7,4 10,0 13,0 20 ,0

52 . 4 ,7 6;8 9,3 12,0 19,0 54 4 ,4 6,3 8,6 11,0 17,5 56 4,1 5,9 8,0 10,4 16,0 58 3,8 5,5 7,4 9,7 15,0 60 3,5 5,1 6,9 9,1 14,0

62 3,3 4,8 6,5 8,5 13,2 64 3,1 4,5 6,1 8,0 12,5 66 2,9 4 ,2 5,7 7,5 11,7 68 2,8 4,0 5,4 7,1 11 ,0

' 70 2,6 3,8 5,1 6,7 10 ,4

60 i

50

A z aggőcsös szelvény a kórla p függvényeben

40

3. ábra

60

csös hengert 12 cm-es átmérőben határozhatjuk meg. E z kisméretű, egészséges göcsöket fogla l magába, ame lyek még lehetővé teszik I . osztályú fűrészáru ter­melését. A z első és második tisztítás során a törzs alsó 3 m-es szakaszán 8— 10 c m vastagságú törzseket nyeshetünk, a 3—8 m-es törzsszakaszon nagyobb növedékveszteség nélkül 12 c m lehet a legkisebb nyesett átmérő.

A göcsös szelvényterület százalékos nagyságát az átmérő függvényében az 1. táblázat és a 3. ábra szemlélteti. A göcsös szelvényt a fűrészelés technikája m i a t t n e m körszelvénynek, hanem négyzetnek vet tem.

A táblázat és a g r a f i kon világosan muta t ja az összefüggéseket. H a a nyesést 10 c m csúcsátmérővel végezhetnők, 30 cm-es rönk csúcsátmérő esetén a göcsös szelvény a teljes körszelvénynek csak 14,2%-a, 40 cm-es csúcsátmérő mel le t t ped ig már csak 8% lenne. H a a nyesést csak 16 c m átmérőnél kezdjük, a g ö ­csös szelvény 30 cm-es rönk csúcsátmérő esetén 36%, 40 cm-es csúcsátmérő mel le t t ped ig 20%. A nyesést tehát a lehető legkisebb vastagságnál (8—10 cm) kell kezdeni és törekedni k e l l a minél vastagabb, de emellett , egyenletes szö­vetű faanyag termesztésére. A táblázat és a g r a f i k o n azt is világosan muta t ja , hogy a 20 cm-nél vastagabb törzseket már nincs értelme elkezdeni nyesni, mer t a kitermelésig nem képződik ra j tuk elegendő vastagságú göcsmentes p a ­lást. N e m szabad megfeledkeznünk arról, hogy a fűrészáru szélezésekor éppen a göcsmentes tartományból veszítünk e l jelentős mennyiséget.

ERDEIFENYO

5m ésom-es alsó törzsszakasz viszonya az összes fához: —

es a 18 cm-nél vastagabb törzsszakaszhoz:

100

90

80

70

60

50

40

30

20

10

\ n :

5m 5m

22 26 30 34 38 42 46 50 54 58 d|3 c m

d c m

23 24 25 26 26 27 28 29 29 30 h m

4. ábra

Milyen magasságig érdemes nyesni?

A belső göcsös henger a törzsben a k o r o n a felé egyre szélesedik. Elméletileg érdemes vo lna o l y a n magasságig nyesni , aho l a belső göcsös henger nem h a ­ladja meg a 12 cm-t és a törzs kéreg nélküli átmérője eléri a 26 cm-t, m e r t ennél az átmérőnél még 2 0 % göcsmentes fűrészárut k a p u n k . P l . egy 40 c m mellmagassági átmérőjű, 27 m magas fa esetén a 26 cm-es átmérő 14 m magas­ságban van . A nyesés magasságának azonban pénzügyi, munkaügyi és részben t echn ika i akadályai vannak , ezért meg k e l l elégedni alacsonyabb törzshossz nyerésével. A 4. ábra szemlélteti az 5 m , i l l . 8 m magasságig nyesett törzssza­kasz viszonyát a 18 c m csúcsátmérőnél vastagabb, tehát rönknek a lka lmas törzs­szakaszhoz. Erről látható, hogy p l . a 30 cm-es mellmagassági átmérő esetén az 5 m-es alsó törzsszakasz az összes lehetséges rönk 56%-át, a 8 m-es alsó törzs­szakasz pedig 85%-át képviseli!

A grafikonról bármelyik átmérőhöz' tartozó százalékos érték leolvasható.

A nyesés hatása a fűrészáru minőségére

A z 5. ábra szemlélteti a 12 c m átmérőtől nyesett törzsek göcsmentes szelvény­területének, a fűrészárunak és a göcsmentes fűrészárunak az alakulását a kör­szelvény százalékában. A számításhoz feltételeztem, hogy csak 24 mm-es fűrész­árut te rmelnek v a l a m e n n y i rönkből. E r r e az egységes számításmód és az ösz-szehasonlíthatóság mia t t vo l t szükség. Ge renda termelése esetén a középső g ö ­csös m a g a fűrészáruban n e m je len tkez ik és a termékek minősége ezáltal j a ­vítható.

Göcsmentes fűrészáru nyesett törzsek esetén is csak 22 cm-es csúcsátmérőtől termelhető. A görbe innen a 30 cm-es átmérőig meredeken, aztán az átmérő növekedésével csaknem egyenes arányban emelkedik . A görbe „kisimított", az

7<

100

90 1

80

.70

60

50

40

30

20

10

12 cm átmérőtő l nyeset t törzse k göcsmentes szelvény , a fűrészáru é s a göcsmente s fűrészár ú

a körszelvén y % - ában.

a teljes szelvényből

göcsmentes

fűrészárú

göcsmentes fűrészárú

38 42

5. ábra

egyes vastagságoknál az elméletileg számított értékek a görbétől le és fel egy­két százalékkal eltérnek. A göcsmentes fűrészáru görbéje lényegesen a göcs­mentes szelvényterület alatt fut. Ez természetes is, mert a pengerés és különö­sen a szélezési hulladék erősen csökkenti a göcsmentes szelvényterületből k i ­termelhető fűrészárut.

A 2. táblázaton 4 db 5 m hosszú átlagos minőségűnek ítélt és az átlagos át­mérőhöz közel álló 24 mm-es deszkává felfűrészelt rönkön igyekszem bemu­tatni a nyesésnek a fűrészárura gyakorolt hatását. A fűrészáru minősítését a fűrészüzem szakemberei végezték. Az egységárak az 1972. éviek.

A z á r k ü l ö n b ö z e t á t l a g o s é r t é k e

A z 1969-ben értékesített rönkök minőségi megoszlása alapján számítottam a fűrészárura vonatkoztatott árkülönbözet átlagos értékét. A számított értékek tő­rönkökre vonatkoznak.

I. o. rönk 4,5%, értékkülönbözet 177 — = 8,— F t / m 3

II. o. rönk 19,5%, értékkülönbözet 600,— — 117,— F t / m 3

III. o . rönk 76,0%, értékkülönbözet 928,— = 705,— F t / m 3

830,— F t / m 3

A csaknem 20 ezer erdeifenyő törzs adatainak feldolgozása azt mutatta, hogy a Weise szabállyal számított mellmagassági átmérő 36 cm, a kéreg nélküli pe­dig 32 cm. A 32 cm-es törzsnél a 8 m-es alsó törzsszakasz az összes lehetséges rönknek 78%-a, a további 22% a nyesés után is csak III. osztályú rönköt ad, mert a 8 m-en felüli rész nyesetlen marad, tehát göcsös lesz. A nyesés hatásá­nak reális értékeléséhez a tőrönkre vonatkoztatott értékkülönbözetet módosí­tani szükséges, tehát a fűrészáru átlagos értékkülönbözetét 22%-kal csökken­teni kell. Az így módosított értékkülönbözet 675 Ft /m 3 .

A zalai erdeifenyő állományok értékét — 1972. évi árakkal számolva — a 8 m magasságig végzett nyesés fűrészáru m?-enként 675 Ft-tal, 30%-Jcaí emelné.

A nyesés értéknövelése

K ö z é p ­á t m é r ő

R ö n k -m i n ő ­

ség

Fű ré szá ru 1 m 3 - r e ve t í ­t e t t ár

Nyesésse l e lérhető K ö z é p ­á t m é r ő

R ö n k -m i n ő ­

ség m i n ő s é g m 3 .0/

/o

1 m 3 - r e ve t í ­t e t t ár m i n ő s é g m 3 0/

/o

ár, F t

3 5 c m I . o . o s z t . f. I . 0 .

I I . o . I I I . o .

0 , 1 0 2 0 0 ,1284 0 ,0348 0 ,0360

31 44 12 13

1054 1245

313 286

o s z t . f. I . o .

I I . o . I I I . o .

0 ,1308 0 ,1704

4 3 57

1462 1613

R ö n k m 3 = 0 , 4 8 1

K i h o z a t a l : 6 3 %

0 ,3012 100 2898

Á r k

0 ,3012

ü l ö n b ö z 3t: 177

3075

F t / m 3

29 c m I I . o . o s z t . f. I . o .

I I . o . I I I . o .

0 ,0312 0 ,0612 0 ,1092

16 30 54

4 5 3 783

1188

o s z t . f. I . o .

I I . o .

0 ,0684 0 ,1332

34 66

1156 1868

R ö n k m 3 = 0 , 3 3 0

K i h o z a t a l : 6 0 %

0 ,2016 100 2424

A r k ü l ö

0 ,2016

n b ö z e t : 6 0 0 , —

3 0 2 4

F t / m 3

33 c m I I I . 0 . o s z t . f. I . o .

I I . 0 . I I I . o . I V . o.

0 ,2004 0 ,0636

76 24

1672 475

o s z t . f. I . o.<

I I . o .

0 ,1140 0 ,1488

43 57

1462 1613

R ö n k m 3 = 0 , 4 2 8

K i h o z a t a l : 6 2 %

0 ,2628 100 •2147

A r k ü l ö

0 ,2628

n b ö z e t : 9 2 8 , —

3 0 7 5

F t / m 3

35 c m | I I I . o . ( N a g y k a n i z s a i h o m o k v i d é k i r ö n k )

o s z t . f. I . o .

I I . o . I I I . o . I V . o.

0 ,1860 0 ,1008

65 35

1430 693

o s z t . f. I . o .

0 ,1248 0 , 1 6 2 0

44 56

1496 1584

R ö n k m 3 = 0 , 4 8 1 0 ,2868 100 2123 0 ,2868 3080

K i h o z a t a l : 6 0 % Á r k ü l ö n b ö z e t : 9 5 7 , — F t / m 3

A fűrészáru értékkülönbözete rönkre vona tkoz ta tva (60%-os k i h o z a t a l i f i gye ­lembe véve) 405 F t / m 3 . A z átlagtörzsre vonatkozta tot t értékkülönbözet 255 F t .

A n y e s é s k ö l t s é g e i

A nyesés a véghasználati törzsszámnál lényegesen több törzzsel kezdődik, mer t időközben sok törzs E v e t r i a és egyéb károsítás áldozatául esik, i l l , a gyérí­téskor kivágják. ,

H a a véghasználati törzsszám 350 db/ha, az egyes törzsre jutó nyesési idő 66 perc. A z előző számításban is a lka lmazot t átlagtörzssel (32 c m kéreg nélküli

A nyesés időszükségle te

N y e s é s s z á m a K o r , é v N y e s é s

m a g a s s á g a

N y e s e t t t ö r z sek s z á m a , d b / h a

A nyesés i dőszükség l e t e N y e s é s s z á m a K o r , é v N y e s é s

m a g a s s á g a

N y e s e t t t ö r z sek s z á m a , d b / h a p e r c / d b p e r c

összes

1. 2 . . 3. 4 .

8 — 10 1 5 — 2 0 2 0 — 2 5 25 — 30

2 m - i g 4 •'• •'. 6 -7 • •

900 700 550 450

5 ' 7 8

10

4 500 4 900 4 400 4 500

5. 3 0 — 4 0 8 450 10 4 500

22 800

mellmagassági átmérő) és a 0,63 m 3 rönkhányaddal számolva az egy m 3 - r e ve ­tített nyesési idő 100 perc. A 12 F t órabérrel ( + 2 3 % közteher és 100% rezs i ­v e l növelt) számított tényleges költség 28 Ft/rönk m 3 . E z a n n y i t jelent , hogy 28 F t ráfordítással átlagosan 60—70 év alatt 405 F t értéktöbbletet érhetünk el .

összefoglalás

A második sz in t te l rendelkező göcseji fenyőrégióban termesztet t erdeifenyő nem ad jó minőségű, göcsmentes törzset. U g y a n e z vona tkoz ik az ország egyéb részén termesztett erdeifenyőre is. A z ágtiszta, göcsmentes törzsszakasz elő­állítására egyet len lehetőség a nyesés. Nyesni csak azokat a faállományokat ér­demes, amelyek a termőhelyi vizsgálatok szerint rönktermelésre alkalmasak és véghasználati korban az átlagtörzs eléri a 28—30 cm mellmagassági átmérőt.

A z ággöcsök mérettől és magassági elhelyezkedéstől függően rövidebb-hosz-szabb ide ig a törzsön maradnak . A 30 mm-nél vastagabb ággöcsök a 3 m fe­le t t i törzsszakaszon a fa élete végéig a fán m a r a dna k és korhad t , kieső ággöcsö-ket képeznek, ame lyek a fűrészáru minőségét rontják. A fűrészáru minősége mia t t kívánatos, hogy a göcsös belső henger a 12 cm-t ne ha lad ja meg, tehát a nyesést 8—12 cm átmérőnél kell végezni és legalább 5 m magasságig kell nyesni, de kívánatosabb a nyesést 8 m magasságig fo ly ta tn i . Nyolc méteren fe­lül nem érdemes nyesni. A jól és időben végzett nyesés a rönk és ezzel a fű­részáru minőségét javítja. A z 1972. évi árakkal számolva a 8 m magasságig végzett nyesés a fűrészáru értékét m 3 -enként 675 F t - t a l , 3 0 % - k a l emelné. A rönk m 3 - r e vonatkoztatot t értékkülönbözet 405 F t . E g y m 3 rönk nyesési költsége az értékkülönbözetnek mindössze 7%a. A munkabérek emelkedését kiegyenlíti a j ó minőségű fűrészáru áremelkedése.

Kecmxeüu H.: B J I M H H H E O E P E 3 K H C Y M b E B H Á C O C H O B W E K P f R K H H n H J I O M A T E P H A J l b l

B Bem-pHH na>Ke B npeBOCTonx C O C H H oGbiKHOBeHHOü, oöjianaiomHX BTOpbIM HpycoM. H e T CTBOJIOB, CBOöon-HblX OT CyMKOB. IlpOBOnHTb 0Öpe3Ky Cy^beB CTOHT TOJlbKO B ApeBOCTOHX, KOTOpbie K BOSpaCTy pyÖKH HOCTH-raioT nHaMeTpa 28—30 CM Ha Bbicc-Te rpymi. Oöpe3Ky cjre^yeT Ha^HHaTb npH nocTHweHHH nnaMeTpa 8—12 C M H npoBOHMTb ee no Bbicc-Tbi 8 M . BjraronapH nOAOÖHoro pona o6pe3Ke LieHHOCTb nHjiOMaTepMajra McweT noBbi-CHTbcíí fla>«e Ha 30%. PacxoflH Ha o6pe3Ky cocTaB/iHíOT xojibKO jiHinb 7% pa3HHUt>i C T O H M O C T H , OTHeceHHOií Ha K P J P K .

I. Keszthelyi: E F F E C T S O F P B . U N I N G OTS S C O T C H P I N E L O G S A N D L T J M B E R

The scotch pine stands in Hungary, even íf they are shaded by a secondary crown levél, do not prortnce knot-free logs. It is worth pruning in stands whieh have an average B H I ) of 28—30 centiméter as a minimum at harvesting. The time for starting with pruning arrives when the B H D reaches thé 8—12 centiméter mag-nitude and the work goes up to 8 méter height. Such a pruning may raise the value of the sawnwood by 30 per cent. The costs of pruning, comparing to the value differences in log form, represents 7 per cent only.