249

A Precíziós Növénytermelés Közgazdasági Összefüggései

Embed Size (px)

DESCRIPTION

Az iparszerû növénytermelés magas fokon gépesített technológiák kialakítását eredményezte,amelyekben – a mûszaki fejlesztés egyik fontos pilléreként – a kemizálás,a mesterséges tápanyagok, a szintetikus növényvédô szerek használata hozzájárult anövénynemesítés révén megnövelt biológiai potenciál kihasználásához. Ugyanakkora mesterséges anyagok túlzottá váló, s egyben differenciálatlan alkalmazása jelentôskörnyezetterheléssel járt, ami már a természeti környezet és az abban élô emberegészségét veszélyezteti. Az innovációs folyamatok a mezôgazdaságban több iránybanfolynak. A biotechnológiai kutatások jobb tápanyag hasznosítású, károsítóknakellenálló növényfajták kialakítását célozták meg, ugyanakkor a kapott eredményekszintén új problémákat vetettek fel (lásd a GMO-t környékezô viták). Új, kisebbmennyiségben kijuttatható, differenciált hatásspektrumú növényvédô szereket fejlesztettekki, a precíziós munkára alkalmas (jól szabályozható, kis mennyiségek térbenvezérelt, differenciált kijuttatására képes stb.) gépek, eszközök fejlesztése folyamatos,az ûrkutatás melléktermékeként létrejött GPS-technológia felhasználása lehetôvévált az erô- és munkagépek vezérlésben stb. Ennek a folyamatnak a hajtóerejeelôször elsôsorban az egyre nagyobb átlaghozamokra való törekvés volt. Ez a cél bizonyosszintig indokolt és szükséges is, hiszen az egyes országok és a Föld növekvônépességének eltartása és élelmezési biztonságának megteremtése elképzelhetetlenlenne korszerû fajták és a termelési tényezôk – köztük a munkaerô – hatékonyságátnövelô technológiai megoldások nélkül. A precíziós gazdálkodás olyan technológia,amelynek alkalmazása egyidejûleg hozzájárul a szükséges élelmiszer és ipari alapanyagokmegtermeléséhez.

Citation preview

  • Tartalom

    Ksznetnyilvnts . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7

    1. Bevezets . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9

    2. A preczis nvnytermels s a fenntarthatsg sszefggsei . . . . . . . . . 112.1. A fenntarthatsg rtelmezse a nvnytermelsben . . . . . . . . . . . . . . . . . 112.2. A krnyezetterhels-cskkents s a gazdasgos nvnytermels

    sszefggse . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 182.3. A nvnytermelsben felhasznlt kemiklia cskkentsnek

    lehetsges alternatvi; a termesztsi technolgik, a rvid s a hossz tv clok sszefggsei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 30

    3. A preczis nvnytermels helye s helyzete a gyakorlatban . . . . . . . . . . . 493.1. A preczis nvnytermels gyakorlata s jelentsge. . . . . . . . . . . . . . . . 493.2. Mirt s miben jelent innovcit a mezgazdasgban

    a preczis nvnytermels? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 603.3. A preczis nvnytermels gyakorlati megjelense, tapasztalatai

    Magyarorszgon . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 70

    4. Mirt van szksg a kemikliahasznlat s kemikliacskkents kltsg-haszon elemzsre? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 874.1. Gazdasgi hatsok mrse . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 874.2. Nvnyvdelmi gazdasgi dntsek modellezse . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1044.3. GYOMINFO internet alap, szmtgpes gyomszablyozsi

    tancsadrendszer . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 108

    5. A birtokstruktra s a fldhasznlat alakulsa Magyarorszgon . . . . . . 124

    6. Mretgazdasgossgi sszefggsek, mretbefolysol tnyezk . . . . . . . 135

    7. Preczis nvnytermels, zemi mret (letkpessg), termelsi szerkezet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1387.1. letkpes fedezeti mret . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1407.2. A preczis technolgia okozta vltozsok az optimlis

    termelsszerkezetben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 143Fggelk. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 147

    5

  • 8. A preczis nvnytermels gazdasgilag indokolt tartomnya . . . . . . . . 1508.1. A preczis nvnytermels mret, tartomny, termelsszerkezet

    szerinti vizsglata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1528.2. A preczis nvnytermels kzgazdasgi rtelmezse

    kukorica esetben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 156Fggelk. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 161

    9. A preczis nvnytermels szerepe a kemikliafelhasznls cskkentsben s racionalizlsban nemzetgazdasgi szinten . . . . . . . . 1749.1. A preczis gazdlkods kockzatnak jellemzse. . . . . . . . . . . . . . . . . . 1779.2. A preczis nvnytermels szerepe a kemikliafelhasznls

    cskkentsben, racionalizlsban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 179

    10. sszegzs . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 202

    11. Forrsok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 207

    12. Mellkletek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 230

    6

  • Ksznetnyilvnts

    Ksznm, hogy elkszthettem ezt a knyvet Mindazoknak, akik az elmlt vek-ben szakmai, emberi tancsaikkal tmogattak a hossz s rgs ton. desapmnak,desanymnak, akik elindtottak a mezgazdasg szeretetvel, a munka tiszteletvel.Ksznm csaldomnak, lnyainknak, hogy elviseltek s mindig megadtk azt aszeretetet, tbbletet, ami ert adott a kitartshoz.

    Kln ksznm frjemnek, aki mindig segtett, a kzs kutatsainkat, rtkesszakmai tancsait s azt a tmogatst, amit nyjtott, hogy ne adjam fel.

    Kln ksznm Nemnyi Mikls s Szcs Istvn professzorok munkm tbb-ves figyelemmel ksrst, tancsaikat, rtkes lektori vlemnyket, jobbt szn-dkkal feltett krdseiket, amelyek segtettk a knyv elkszltt.

    Tovbb ksznettel tartozom szmos kollgmnak, bartomnak itthon s kl-fldn, akik tancsaikkal, btortsukkal segt szndk brl szavaikkal hozzj-rultak a knyv alapjt kpez kutatsi eredmnyek megszletshez. A lista olyhossz lenne, amely meghaladn a rendelkezsre ll terjedelmet.

    Gdll, 2011

    A szerz

    7

  • 1. Bevezets

    Az iparszer nvnytermels magas fokon gpestett technolgik kialaktst ered-mnyezte, amelyekben a mszaki fejleszts egyik fontos pillreknt a kemizls,a mestersges tpanyagok, a szintetikus nvnyvd szerek hasznlata hozzjrult anvnynemests rvn megnvelt biolgiai potencil kihasznlshoz. Ugyanakkora mestersges anyagok tlzott vl, s egyben differencilatlan alkalmazsa jelentskrnyezetterhelssel jrt, ami mr a termszeti krnyezet s az abban l emberegszsgt veszlyezteti. Az innovcis folyamatok a mezgazdasgban tbb irny-ban folynak. A biotechnolgiai kutatsok jobb tpanyag hasznosts, krostknakellenll nvnyfajtk kialaktst cloztk meg, ugyanakkor a kapott eredmnyekszintn j problmkat vetettek fel (lsd a GMO-t krnykez vitk). j, kisebbmennyisgben kijuttathat, differencilt hatsspektrum nvnyvd szereket fej-lesztettek ki, a preczis munkra alkalmas (jl szablyozhat, kis mennyisgek tr-ben vezrelt, differencilt kijuttatsra kpes stb.) gpek, eszkzk fejlesztse folya-matos, az rkutats mellktermkeknt ltrejtt GPS-technolgia felhasznlsa lehe-tv vlt az er- s munkagpek vezrlsben stb. Ennek a folyamatnak a hajterejeelszr elssorban az egyre nagyobb tlaghozamokra val trekvs volt. Ez a cl bi-zonyos szintig indokolt s szksges is, hiszen az egyes orszgok s a Fld nvekvnpessgnek eltartsa s lelmezsi biztonsgnak megteremtse elkpzelhetetlenlenne korszer fajtk s a termelsi tnyezk kztk a munkaer hatkonysgtnvel technolgiai megoldsok nlkl. A preczis gazdlkods olyan technolgia,amelynek alkalmazsa egyidejleg hozzjrul a szksges lelmiszer s ipari alap-anyagok megtermelshez. Az elkvetkez vtizedben a termelk vilgpiacra jutsa-kor azon szereplk, akik nem alkalmazzk, vesztenek versenykpessgkbl, kiszo-rulhatnak a piacrl. A preczis technolgia alapjt jelent dokumentls egyidej-leg megteremti azt a termk-nyomonkvetst, ami szintn elvrs a mezgazdasgis lelmiszer-ipari termkek fogyaszthoz trtn eljuttatsnak is.

    A vilgmretekben zajl urbanizci negatv hatsai szksgszeren j krdse-ket vetnek fel, amelyekre a vlaszok rendszerszemllet megkzeltst tesznekszksgess. A fejlett orszgokban megvltozott a mezgazdasg szerepe, gazdas-gi s trsadalmi megtlse. Egyre ersebb vlik a szndk klnsen a mezgaz-dasgban , hogy cskkentsk a bevitt mestersges inputokat, azon bell is a kemi-klikat. Mindez egytt jr azzal, hogy a termelknek is t kell rtkelnik korbbiismereteiket, vltoztatniuk kell gazdlkodsi stratgijukon. Ez azonban csak gyvihet vgre, hogy a fenntarthatsg hrmas kvetelmnynek eleget tesz a mez-gazdlkodssal foglalkoz termel. A fenntarthat mezgazdasg alapvet feladataikz tartozik, hogy adott kolgiai s trsadalmi felttelek mellett megtallja s al-kalmazza azokat a technolgikat, eljrsokat, amelyekkel egyidejleg vlik megva-lsthatv a krnyezet fenntartsa s a gazdasgos termels.

    9

  • A fenntarthat fejldsnek azonban nem csak kolgiai, hanem konmiai aspek-tusai is vannak, azaz egy technolgia alkalmazhatsga sorn azt is mrlegelni kell,hogy milyen kzvetlen s kzvetett hatsok vannak, s ezek szmbavtelvel kellmeghatrozni a megfelel gazdlkodi stratgit. A knyv a fenntarthatsg kon-miai aspektusbl kiindulva vizsglja a technolgiai vlaszok kzl a preczisgazdlkodsra fkuszlva a nvnytermels agrokmiai vonatkozsait a XXI. sz-zad elejn. A vltoz vilgban minden olyan gazdlkodsi mdnak helye s szerepevan, amely elsegti az imnt vzolt kvetelmnyeknek val megfelelst, s hozz-jrul, elsegti a helyes egyni termeli dntsek meghozatalt. A preczis n-vnytermels megfelel, illetve megfeleltethet a fenntarthatsg kvetelmnyrend-szernek.

    A knyv felptse s tartalma igazodik a felvzolt komplex krdskrhz, fog-lalkozik a fenntarthatsg krdsvel a nvnytermelsben, rendszerezi a kemiklia-cskkentsi alternatvk gazdasgi hatsnak mrsre szolgl mdszereket el-sdlegesen zemgazdasgi szempontbl , rszletesen rtkeli a preczis nvny-termels kzgazdasgi rtelemben vett alkalmazhatsgt, valamint ksrletet teszannak a mrsre, hogy a kemiklik felhasznlsnak milyen mrtk cskkentselenne elrhet a technolgia minl szlesebb kr elterjesztsvel.

    10

  • 2. A preczis nvnytermels s a fenntarthatsg sszefggsei

    A mezgazdasgi termels sorn mindig is kiemelked szereppel brt a termfldmint olyan termszeti erforrs, amelynek tulajdonsgai, elhelyezkedse az egybkzgazdasgi felttelekkel egytt alapveten meghatrozza a termelk lehetsgeit,a jvedelmez gazdlkods folytatsnak kereteit. Termszetesen a korltokon be-ll, a lehetsgek sszer kihasznlsval szmos tja, mdja van a termelsnek.Amit azonban teljesteni kell, az az letkpessg, s ppen ezrt kiemelt jelentsgminden olyan konmiai vizsglat, amely azokra a krdsekre keresi a vlaszt, hogymilyen mdon, hogyan fejldjk gy a termels, hogy egyidejleg megfeleljen azkonmiai, a krnyezeti s a trsadalmi elvrsoknak.

    2.1. A fenntarthatsg rtelmezse a nvnytermelsben

    A XX. szzad kzeptl kezdve rendkvli mrtkben felgyorsult a mezgazdasg-ban a termszeti s emberi erforrsok (munkaer) helyettestse ipari eszkzkkels ipari rfordtsokkal az n. gpestsi s kemizlsi folyamatban. Kialakultakaz iparszer, intenzv eszkz- s inputhasznlatra pl technolgik s gazdlko-dsi rendszerek. Ennek a folyamatnak a hajtereje gyakran az egyre nagyobb tlag-hozamokra val trekvs volt. Ez a cl bizonyos szintig indokolt s szksges is, hi-szen az egyes orszgok s a Fld nvekv npessgnek eltartsa s lelmezsi biz-tonsgnak megteremtse elkpzelhetetlen lenne korszer fajtk s bizonyos mun-kaer-hatkonysgot nvel technolgiai megoldsok nlkl.

    A fenntarthatsgot szmos fogalmi meghatrozs segtsgvel lehet krberni amezgazdasg s a krnyezetgazdasg vonatkozsban, meghatrozva a lehetsgesstratgikat. A fenntarthat termszetvdelmi stratginak oly mdon kellene ma-gba foglalnia az erforrsokkal val gazdlkodst, hogy kielgthesse a jelen gene-rci ignyeit anlkl, hogy a jv generci lehetsgeit cskkenten (NRCBoard on Agriculture. In: Harnos Hufnagel, 2007, 175. p.). Pearce s Atkinson(1995) a fenntarthatsgot gy rtelmezi, hogy mivel a termszeti erforrsok s azember ltal ellltott tke szervesen kiegszti egymst a termelsi folyamatban, atermszeti erforrsok adjk a termels nvelsnek korltjt, s egyben a termelssorn racionlisan kell azokat felhasznlni. Egyes szerzk rtelmezsben a fenn-tarthatsg azt jelenti, hogy csak annyit vesznk el a termszettl, ami azt nem ve-szlyezteti (Buday-Sntha, 2004; Szab Katonn Kovcs, 2008). A fenntartha-tsg energetikai alap megkzeltse szerint fenntarthat ltezs az, amikor a ltre-hozott energit a korbbi szinthez kpest nem nvekv energival hozzuk ltre.(Nemnyi, 2008)

    11

  • Napjainkra a fenntarthatsg tgabb rtelmezst nyert. A mezgazdasgi kutatss fejleszts j paradigmja hrom tnyez klcsnhatsra pl: az kolgiai fenn-tarthatsgra, a gazdasgi hatkonysggal prosult eslyegyenlsgre, valamint akormnyzati s nem kormnyzati szektorok klcsns segtkszsgre, hogy javt-sk a gazdlkod rendszerek teljestmnyt s jvedelmezsgt (Caffey et al.,2001; Bongiovanni Lowenberg-DeBoer, 2004; Lng, 2003; Csete Lng, 2005;Marselek, 2006; Vrallyay, 2007b; Heszky, 2009).

    Ez a paradigma lett az alapja az 1990-es vek s az utna kvetkez vtizedekfenntarthat agrrgazdasgnak. A Burtland Jelents (World Commission on Envi-ronment and Development, 1987) meghatrozsa szerint a fenntarthat fejldsolyan fejlds, amely magban foglalja a mt s a jvt, tallkozik benne a jelen k-vetelmnyrendszere s szksgessge a jv genercijnak ksbbi sajt szksg-letvel (Willers, 1994).

    A trsadalmi fenntarthatsg egyszerre jelenti a szksges lelmiszer- s ipari(energetikai cl) alapok ellltst, a termel szempontjbl vett gazdasgossgikritriumoknak trtn megfelelst, valamint a krnyezet irnti felelssgteljes fenntarthatsgot. Annak a kifejtse, hogy milyen mdon, milyen eszkzkkel tr-tnik a megfelels, a megfeleltets, jelen knyv megrsakor nem volt cl (1. bra).

    1. bra. A fenntarthatsg gazdasgi-trsadalmi dimenziiForrs: sajt szerkeszts

    A fenntarthat fejlds kifejezs mr eleve magban foglalja a pillanatnyi s ahossz tvon fenntarthat termels, valamint a kvetkez genercik megfelel let-minsgt is szavatol krnyezetvdelem feloldand ellentmondsait, s nehezen ki-vdhet, inkbb csak tolerlhat konfliktusait. A gazdasgi fejldsnek meg kellalapoznia a szocilis kohzit is. Megvalstsban komoly regionlis, trsgi, nem-zeti, szocilis (s gy termszetesen politikai) rdekek, pillanatnyi, rvid tv s tv-lati elkpzelsek tkznek, gyakran konfrontldnak. Ezt a gondolatsort a fejld-

    12

  • si irnyok, feladatok meghatrozsval Kiss s munkatrsai (2005) rszletesen ki-fejtettk tanulmnyukban. A fenntarthat fejldst a tovbbiakban ebben az rtelme-zsben hasznlom.

    A Fld npessgeltart kpessge korltozott. Az orszgok kztti eltr gazda-sgi fejlettsg, a lakossg fogyasztsa klnbz mrszmokkal jellemezhet. Azezredfordul tjkn elterjedtt vlt az kolgiai lbnyom (ecological footprint),amely az az rtk, ami kifejezi, hogy adott technolgiai fejlettsg mellett egyemberi trsadalomnak milyen mennyisg fldre s vzre van szksge nmagafenntartshoz s a megtermelt hulladk elnyelshez (Rees, 1992; Wackernagel Rees, 1996). 2010-ben a Fld lakossgt s az kolgiai szempontbl termkpes shasznos terlet nagysgtfigyelembe vve 1,89 ha lenne szksges egy ember sz-mra. A msik relevns jellemz mutat az emberi fejlds indexe (Human Deve-lopment Index = HDI), amely a vilg orszgainak sszehasonltst teszi lehetv avrhat lettartam, az rstuds, az oktats, az letsznvonal alapjn (Mahlub, 1995).2009-ben ezen mutat alapjn a legfejlettebb orszg Norvgia volt, mg Magyaror-szg a 43. helyet foglalta el. A legalacsonyabb fejlettsgi szinttel jellemezhet tbbmint 20 orszg mindegyike afrikai orszg volt. A klnbsgek nem cskkennek afejlett s fejld orszgok kztt.

    A krdskr rszletesebb elemzse nem tartozik a knyv cljhoz. Ez a kis kit-r inkbb azt kvnta hangslyozni, hogy meg kell tallni azokat a megoldsokat,amelyek a mezgazdasgban hozzjrulnak a Fld nvekv lakossga biztonsgos lelmiszerrel trtn elltshoz gy, hogy kzben a korltozott termszeti erfor-rsok racionlis felhasznlsval a mezgazdasg is hozzjrul a trsadalmi fenn-tarthatsghoz.

    A fenntarthatsg rtelmezsvel kapcsolatban j gondolatot jelent a termszetis trsadalmi folyamatok termodinamikai megkzeltse. A fejlds korltai leve-zethetk a termodinamika els s msodik f ttelnek ltalnostsa rvn, melyszerint: ha a Fld kolgiai rendszert zrtnak tekintjk, akkor a korltozottan ren-delkezsre ll erforrsok felhasznlsa azok elfogysn tl a rendszer entrpij-nak nvekedst idzik el. A termszeti rendszerek termszetes llapota a rende-zetlensg, amelybe az ember tudatos tevkenysge rvn beavatkozik. Az entrpia-nvekeds egyben a rendszer a Fld bels rendezetlensgt idzi el. Amennyi-ben ebben a zrt trben zajl folyamatok reverzbilisek, az entrpia nem cskken, te-ht a rendszer llapota nem vltozik. Az irreverzbilis folyamatok vgbemense zrt rendszert felttelezve az entrpia nvekedst idzi el. Termodinamikaiszempontbl az agrokoszisztmk entrpijnak vltozsa a nvnyekben s a ta-lajban, valamint a biodiverzitsban lejtszd irreverzbilis llapotvltozsok, vala-mint a rendszer s krnyezete kztti entrpiacsert jelenti. Mivel az l krnyeze-ti folyamatok dnt tbbsge irreverzbilis, minden vltozs a rendezetlensg, azentrpia nvekedsvel jr. A fenntarthat fejlds korltai teht visszavezethetk amennyisgi s minsgi korltokra. Az entrpit a hasznossg negatv mrtknektekinti tbb, a tma ilyen megkzeltsvel foglalkoz szerz, megllaptva, hogy azentrpia cskkensvel jellemezhet az kolgiai krnyezet degradldsa(Georgescu-Roegen, 1979; Ayres, 1995; Kerekes Szlvik, 2001; Martins, 2006;Szigeti, 2009). A XIX. szzadot kveten az ipari termels, a kzlekedsi infrastruk-tra s eszkzrendszer, az intenzv mezgazdasg, a fogyaszti trsadalom nagy

    13

  • mennyisgben juttat a termszetbe koszisztmba olyan kros anyagokat (ne-gatv externlikat), amelyek vtizedek, vszzadok alatt bomlanak le, szennyezvea krnyezetet, folyamatosan cskkentve az letteret. A termszetes lhelyek mi-vel az eredeti llapothoz kzeli soksznsg (rendezetlensg) jellemzi entrpijaadott krlmnyek mellett maximlis. Ezzel szemben az agrokoszisztmk entr-pija a tudatos emberi beavatkozs mestersges energiabevitel kvetkeztben abeavatkozs mrtknek megfelelen cskken. Minl intenzvebb teht a mezgaz-dlkods, annl inkbb cskken az adott agrokoszisztma entrpija. A mezgaz-dasg mszaki fejlesztse rvn a termesztett nemestett fajtk alkalmazkodk-pessge cskken, amirt mind a kemikliafelhasznls, mind a gpests tbblet-energia-bevitelt ignyel. A biodiverzits cskkense a rendszer rendezetlensgnekcskkenst jelenti: annak a valsznsge, hogy az alkalmazott mezgazdasgitechnikt abbahagyva visszalljon a kzel eredeti llapot is cskken, azaz veszt arugalmassgbl az agrokoszisztma.

    Az intenzv mezgazdasgra jellemz, hogy a kultrnvny szmra rendezettkrlmnyeket biztostunk magas energiabevitellel, optimlis krlmnyeket te-remtnk, az antagonista s konkurens szervezetek fennmaradst, szaporodst sgazdasgi rtelemben vett krttelk megakadlyozst kitzve clul. A krds az,hogy mindezt meddig szabad folytatni. Alapelvknt kell elfogadni, hogy azagrokoszisztmba a technolgiai elemekkel bevitt energia csak addig nvelhet,ameddig a napenergia-felhasznls hatkonysgt lehet nvelni vele (Jrgensen Svirezhev, 2004; Nemnyi, 2009; Nemnyi Milics, 2009; Nemnyi Milics, 2010).A nvnytermels energiamrlegvel kapcsolatban Nemnyi (2009) tovbbi krdstvet fel, miszerint: ki legyen az, aki eldnti, hogy milyen rtken, arnyban kell fi-gyelembe venni a technolgia fejlesztsek energia ignyt, valamint az kolgiaiszisztmk kapcsolatait. Ehhez tekintetbe kell venni azt, hogy a fldkreg 1012%-a alkalmas mezgazdasgi termelsre, amelynek kzel feln folyik intenzifiklt n-vnytermels. Magyarorszgon a terlet 54%-n mezgazdasgi, s kzel 20%-nerdgazdasgi tevkenysg folyik, s az intenzits fokt figyelembe vve a vilg fej-lett orszgainak csoportjba tartozunk. ppen ezrt fontoss vlik a fent felvzoltkrdskr.

    Mindez igazolja azt a ttelt, hogy gazdasgi rtkeknek van fizikai alapja, a fo-lyamatokat rendszerszemlletben kell rtelmezni, rtkelni. A fenntarthatsg kr-dse rtkelsnek teht komplexen kell trtnnie.

    A fenntarthat fejlds specilis kvetelmnyeket tmaszt a mezgazdasggalszemben is. Olyan fajtkat olyan technolgival kell termeszteni, amelyek lehetvteszik a termstlagok nvelst vagy legalbb is a termhelyi adottsgok kihasz-nlst sszer rfordts-felhasznls mellett , de egyben nem terhelik tl, illetvevdik a krnyezetet, s megrzik a biodiverzitst, az alapvet erforrsokat. Egyide-jleg a megtermelt lelmiszer- s ipari alapanyagoknak ki kell elgtenik a nvekvnpessg szksglett, klns tekintettel az alternatv megjul energiatermelskrdsre. Ezt az utbbi tmt terjedelmi korltok miatt a knyv nem vizsglja.

    A fenntarthatsg hrmas rtelmezsn bell a kzgazdasgi s a trsadalmifenntarthatsg alapjt kpez alapvet mezgazdasgi erforrsok kztt kiemeltjelentsggel br termtalaj s vzkszlet minsgnek megrzsben, javtsban,a romls megelzsben minden olyan technolginak, irnyzatnak szerepe van,

    14

  • amely elsegti az agrokemiklik racionlis felhasznlst, a krnyezetterhelscskkentst.

    A fenntarthat fejldsnek gyakorlatilag nincs alternatvja, teht annak biztos-tsa a legszlesebb rtelemben vett ssztrsadalmi rdek. Nem tlzs azt lltani,hogy a tnylegesen kzs Eurpnak ez lesz egyik legnehezebb feladata pp azelbb emltett meglv, s nap mint nap keletkez jabb rdekellenttek miatt. Mind-ez termszetesen rvnyes Magyarorszg, valamint a kzp- s kelet-eurpai rgieurpai integrldsra is (Vrallyay, 2004). A fenntarthat mezgazdasg alapja atermfld hossz tv fenntarthatsga.

    Vrallyay (1998, 2004) sszefoglalta a termfld alapvet funkciit, amelyekneka gazdlkods sorn nem szabad visszafordthatatlan krosodst elszenvednik fggetlenl attl, hogy az emberi beavatkozs vagy egyb termszeti tnyezk mi-att kvetkeznek-e be negatv hatsok. Ezek a funkcik jellegket, erssgket te-kintve trben s idben vltoz trsadalmi, gazdasgi hatsak, mert a trsadalomfejldse sorn egyre tbb talajfunkcit vesz ignybe, s egyre sokoldalbban hasz-nlja (ki) a talajt mint termszeti erforrst. A funkcik a kvetkezk:

    felttelesen megjul termszeti erforrs; a tbbi termszeti erforrs (sugrz napenergia, lgkr, felszni s felszn alat-

    ti vzkszletek, biolgiai erforrsok) hatsnak integrtora, transzformtora,reaktora, mely letteret biztost a talajban zajl lettevkenysgnek, termhelyeta termszetes nvnyzetnek s termesztett kultrknak;

    a primer biomassza-termels alapvet kzege, a bioszfra primer tpanyagfor-rsa;

    a h, a vz s a nvnyi tpanyagok (elhrthatatlanul szksges esetekben sszigor felttelek biztostsa mellett hulladkok) termszetes raktrozja;

    a talajt (s terresztris koszisztmkat) r, termszetes vagy emberi tevkeny-sg hatsra bekvetkez stresszhatsok pufferkzege;

    a termszet hatalmas szr- s detoxiklrendszere; a bioszfra jelents gnrezervorja, a biodiverzits nlklzhetetlen eleme; a fldtrtneti s a trtnelmi rksgek hordozja.A fenntarthat mezgazdasg alap termelsi eszkzrl lvn sz. Meg kell je-

    gyezni, hogy a gazdlkods sorn az emltettek figyelembevtele mellett azzal is sz-molni kell, hogy a termfld kzgazdasgi rtke hogyan alakul mint korltozott ter-melsi tnyez rtke. A lehetsges gazdlkodi stratgik kialaktsakor teht el kellszakadni attl a korbbi rtelmezstl, hogy a talaj a termels eszkze, alapvet er-forrsa, sokkal nagyobb hangslyt kell kapnia az egyb funkcik krnek. Mindeztki kell egszteni mg azzal, hogy nem kiragadva a krnyezetbl a talajt, az imntiekmellett az ember egyni s trsadalmi rekrecijnak felttelrendszerhez tartozelem. Ez a funkci kvetkezik a mezgazdasg multifunkcionalitsbl is.

    Az elmlt vekben felersdtt a fenntarthatsggal kapcsolatban s az ghajlat-vltozs negatv hatsainak mrsklsre megelzsre annak a krdsnek avizsglata, hogy mi legyen, mi lehet a szerepe a mezgazdasgnak az alternatvenergia ellltsban. A krds rszletes kifejtse, rtkelse nlkl itt csak annyitszksges megemlteni, hogy a biomassza- s a bioenergia-termels minden szem-pontbl eleme a fenntarthatsgnak, azonban klnsen a fejlett orszgokban nemszabad tlzottan ebbe az irnyba elmozdulni, ami a termfld egyre nvekv hnya-

    15

  • dnak ilyen cl felhasznlsa esetn az lelmiszer-knlat szklshez, az rakemelkedshez vezethet. Tbb szerz foglalkozott a krds gazdasgi, trsadalmivonatkozsaival, vgs soron megllaptva azt, hogy van ltjogosultsga a mezgaz-dasg feladatai kztt az alternatv energiatermelsnek, ugyanakkor a biomassza-termels s -felhasznls akkor jrhat t, ha loklis szinten, sszer keretek kztttrtnik. Nem vletlen, hogy szles kr nemzetkzi vita zajlik a folykony bioze-manyag ellltsnak krnyezetvdelmi s energiabiztonsgi elnyeirl, htrnya-irl. A biozemanyag ellltsnak nvelse a mai technolgiai szint mellett azolajfggsg helyett biozemanyagtl vagy az lelmiszertl val fggsget idzhetel a fejlett gazdasgokban, elssorban az USA-ban s az EU orszgaiban. Abiozemanyag-gyrts adkedvezmnyeket, beruhzsi tmogatsokat lvez, azEU-ban a nyersanyagtermelk energianvny-prmiumot kapnak, a pihentetett ter-leten is termelhetnek energianvnyt. Ugyanakkor az veghzhats gzok kibocs-tsnak cskkentshez hozzjrul biozemanyag ellltsi kltsge a jelenlegikzgazdasgi felttelek kztt mg tl magas (EUCAR, 2004; Reijnders, 2006;Marselek, 2006; Dob et al., 2007; Popp, 2007).

    A fenntarthatsg rtelmezst 1998-ban Chilinsky s munkatrsai terjesztettkki, miszerint gazdasgi rtelemben is fenntarthatnak kell lennie gazdlkodsnak.Egyetrtve Jrgensen (2000) azon megfogalmazsval, miszerint ebbe a fenntartha-tsgba bele kell rteni nemcsak zemgazdasgi szinten, hanem nemzetgazdasgiszinten is az olyan gazdlkodst, amely a termelshez szksges eszkzk leg-albb egyszer jratermelst lehetv teszi, fggetlenl attl, hogy milyen for-rsbl szrmazik a gazdlkodshoz szksges tke. Bongiovanni s Lowenberg-DeBoer (2004) a fenntarthatsg hrmas pillrvel indtja cikkt, elhelyezve a me-zgazdasg fenntarthatsgban magt a preczis gazdlkodst. Kiemelik, hogyamennyiben a mezgazdasgi zemet (farmot) szerves egysgknt rtelmezzk, ahossz tv fenntarthatsgnak nemcsak biolgiai, technolgiai s krnyezeti rtel-me van, hanem mint gazdasgi egysgnek is a mkdse sorn biztostania kell atermelsben rsztvevk trsadalmilag elvrhat szint meglhetst ad jvede-lem mellett a gazdasg technikai felttelrendszernek legalbb egyszer jraterme-lst, a technikai fejldsnek megfeleltetve.

    Ma a mezgazdasggal szemben tmasztott legfbb kvetelmny, hogy gazdas-gos s krnyezetkml legyen, vagyis alkalmazkodjk az kolgiai s a konmiaiviszonyokhoz. Vilgszerte clkitzs a hossz tvon fenntarthat gazdlkods meg-valstsa. Alapelvknt jelenik meg a krnyezeti alkalmazkods, vagyis az, hogy afldet mindentt arra s olyan intenzitssal hasznljuk, amire az a legalkalmasabb,illetve amit kpes krosodsa nlkl elviselni. A fenntarthat mez- s erdgazda-sgi termel-szolgltat tevkenysgben a gazdasgi cl harmonizl a termszetierforrsok regenerldsval s a terhelt krnyezet asszimilcis kszsgvel. Agazdlkod csak olyan minsg anyagokat, eszkzket, technolgit hasznl, illet-ve alkalmaz, melyek nem rtanak a termszeti erforrsoknak, a gazdlkodnak, sbiztonsgos vgtermket ad fogyasztknak. Ezzel egytt jr a vegyszerhasznlatcskkentse, a korszer technika, a technolgia eleve megalapozza a minsget. Afenntarthat agrr- s vidkfejlesztsben a termszeti erforrsok vdelme s azlelmiszer-biztonsg egymst felttelezve s erstve jelenik meg. A kedvezagrokolgiai adottsg s krnyezeti szempontbl kisebb srlkenysg terlete-

    16

  • ken gy kell gazdasgos rutermelst folytatni, hogy erforrs-takarkos, szakszers ellenrztt termelsi technolgikat alkalmazzanak, s megvalstsk a krnye-zetkml agrrgazdasg alapvet cljait is. Sokkal inkbb a krnyezetnek megfele-l intenzitsi fok s gazdlkodsi forma megtallsa a feladat. Ebbe a gazdlkodsialternatvba szervesen beleillik s egyms mellett is ltezhet az organikus, a kon-vencionlis, az integrlt s annak tovbbfejlesztett vltozata, a preczis gazdlko-ds. Termszetesen nem lehet elvlasztani a gazdlkodst a termelst a piaci fo-lyamatoktl, amelybe beletartozik a piaci kereslet mellett a mezgazdasg tmoga-tottsga, annak irnya, mrtke (Mawapanga Debertin, 1996; Rigby Caceres,2001; Michelsen, 2002; Jrsi, 2006; Takcs, 2006; Takcs-Gyrgy et al., 2008a). Amezgazdasggal szembeni elvrsok kvetkezmnye az a szerkezetvltsi kny-szer, amelyre a magyarorszgi vlasznak olyannak kell lennie, hogy a termszetierforrsok, a meglv szaktuds s tapasztalat gazdasgosan kihasznlhat legyen(Udovecz, 2006). Ez azt is jelenti, hogy a nvnytermelsben alkalmazni kell a leg-fejlettebb technolgit a klnbz intenzits termelsi mdok esetn.

    Weiss (1996) a preczis nvnytermels gazdasgi elnyei kz sorolta a hozam-nvekedst, a pontosabb s egyben kltsghatkonyabb vetst, a cskkentett kemi-klia- s vzfelhasznls miatti krnyezetterhels cskkentst. Kiemelte, hogy ezenpozitv hatsok elrsnek az alapja az informci. Az elmletben nevestett krnye-zeti, gazdasgi elnyk csak akkor realizlhatk, ha a gazdlkodk rendelkeznek aszksges technikai, mszaki, technolgiai ismeretekkel s magval a felttelrend-szerrel.

    A krnyezetnek megfelel intenzitsi fok s gazdlkodsi forma megtallsa sornfigyelembe kell vennie azokat a vesztesgeket, krnyezeti s humn-egszsggyinegatv kvetkezmnyeket, amelyeket a krost, krokoz szervezetek idzhetnekel. Itt meg kell jegyezni, hogy klnbz szmtsok alapjn a nvnyi krtev(biotikus stressz-) szervezeteknek betudhat termsvesztesg igen jelents lehet, akra potencilis terms 40%-a is. Ebbl a gyomok ltal elidzett hozamvesztesg1012%, a krokoz szervezetek ltali 1820%, mg a rovarkrtevk 810% terms-vesztesgrt tehetk felelss. Mindez felfoghat gy is, hogy a szksges terms-mennyisg megtermelshez 1,67-szer nagyobb terleten kellene folytatni nvny-termelst, ami a termfld korltozottsgbl addan nem lehetsges, illetve meg-jelenik a termelsi kltsgek nvekedsben. Magyarorszg esetben e vesztesg-rtkekkel szmolva a nvnyvdelem potencilis terleti egyenrtke 1,21,4 mil-li hektr szntfldet jelentene, amennyiben nem trtnne megelz vdekezs abiotikus stresszt elidz szervezetek ellen. (Takcsn, 2010) A rszben a trsadalomoldalrl is jelentkez azon igny, hogy a nvnyvd szerek hasznlata cskkenjk(mind a kijuttatott mennyisg, mind a gyakorisg vonatkozsban) rszben a mez-gazdasgi mszaki fejleszts gpests, nvnyvd szer gyrtsa stb. , rszben agazdlkod ltal vlaszt(hat)ott technolgia rvn is kielgthet, de kiemelt szerep-pel br a mszaki fejleszts msik ga, a fajtanemests. A gyom-, betegsg- s rovar-rezisztens fajtk alkalmazsval mint a nvnyvdelem egyik, indirekt eszkzneka gyakorlatban val alkalmazsa a megfelel tovbbi agrotechnolgiai eszkzkkombincija kpezheti az egyik alapjt a fent vzolt ellentmonds feloldsnak.

    A gazdasgi nvekeds s az koszisztma, a fenntarthatsg s a fogyaszts, afejlett s a fejldni kvn gazdasgok (trsadalmak) kztti sokszor antagoniszti-

    17

  • kusnak tn ellenttek megkvetelik a mezgazdasg fejldse s fejlesztse krd-snek stratgiai kezelst. Az kolgiai forradalom hvei ltal a mai vilggazdasgirendre adott kritika (Korten, 2002) jogossga vitathatatlan, ugyanakkor becslskszerint a globlis mretben fenntarthat rendszerben a jelenlegi fldi npessgmintegy harmada lhetne. Ez olyan antagonizmus, amelyre racionlis vlaszt ksem kpesek adni. Ugyanakkor azzal is szmolni kell, hogy a dinamikus gazdasgifejlds kvetkeztben a knai s az indiai npessg fogyasztsa nvekedik, az lel-miszerek irnti igny is n. A vrakozsok szerint a vilg lelmiszer-termelse jrobbans eltt ll. A ketts kvetelmny (az koszisztma fenntarthatsgra valtrekvs s a trsadalmi kereslet) egyidej kielgtsre a technolgiai fejlds r-vn az agrrtermelknek is trekedni kell. A lehetsges vlaszok kzs eleme anegatv externlik cskkentse, ugyanakkor az polt, a termszeti erforrsok ter-mkenysgt megrz, helyrellt megoldsok eltrbe helyezse rvn a kzjavakmegrzse, rtkk nvelse is cl.

    Meg kell tallni az egyenslyt a gazdasgossg a krnyezetvdelem s a tr-sadalmi elvrsok kztt. A krnyezet szemszgbl a cl a termszeti tke, a ter-mszeti krnyezet megrzse s javtsa, mg a gazdasg szempontjbl az anyagijavakkal val ellts hatkonysgnak nvelse a cl. A trsadalom szempontjblbiztostani kell az egyenjogsg megteremtst s fenntartst. Mindez akkor val-sthat meg, ha a termels tnyezit minl szlesebb krben sikerl figyelembe ven-ni, megvalstva az okszersget (Auernhammer, 2001; Takcs-Gyrgy, 2005).

    A knyv a nvnytermeszts hozambizonytalansgnak s kockzatnak csk-kentsben jelents szerepet jtsz kemiklia- (ezen bell is elsdlegesen a mtr-gya s nvnyvd szerek) felhasznls racionalizlst jelent preczis nvnyter-mels lehetsges gazdasgi hatsait vizsglja.

    2.2. A krnyezetterhels-cskkents s a gazdasgos nvnytermels sszefggse

    A krnyezetterhels cskkentsnek szksgessgvel szmos szerz foglalkozott,klnbz aspektusokbl. A mezgazdasgi termels krnyezetterhel volta nemvitathat, azonban megfelel technolgik s zemvezetsi md mellett a kros ha-tsok jelentsen cskkenthetk, kikszblhetk.

    Az elmlt vtizedben tbb frumon, kztk az OECD ltal szervezett work-shopokon volt f tma a nvnyvdszer-hasznlat cskkentse gazdasgi hatsai-nak vizsglata (Uppsala, 1995; Neushtel, 1998; Koppenhga, 2001). Ezeken a ren-dezvnyeken az konmusok tbbek kztt a nvnyvdszer-optimalizls alapel-veivel foglalkoztak zemi, gazati s nemzetgazdasgi szinten. Ahhoz, hogy rdemipeszticid felhasznls cskkentsre kerljn sor a fejlett orszgokban, elsdlegesena termels racionalizlst kell megteremteni, kialaktva ezzel az optimliskemikliafelhasznlst, a termszeti, a humn s trsadalmi kockzat cskkentsre.Egy Dniban lefolytatott, tbbves adatgyjtsen alapul rtkels megllaptotta,hogy nemzetgazdasgi szinten az igen magasnak tekinthet dn kemikliafel-hasznlsi szint egyharmados cskkentse az ezredfordul eltti vtizedben lnye-

    18

  • gben nem cskkentette a gazdlkodk jvedelemszintjt, nem volt szksg terme-li jvedelem kiegsztsre (rum, 2001). Schmitz s Brockmeier Nmetorszgbanelemezte a magas kemikliahasznlatot szankcionl (zld) adk nvnyvd-szer-hasznlatra gyakorolt hatst. Az els eredmnyek szerint ssztrsadalmi szin-ten az ad bevezetsnek idejben tbbletkltsgekkel kell szmolni, elsdlegesen atermeli jvedelemkiess kompenzlsa miatt (Schmitz Brockmeier, 2001). Ma-gyarorszgi krlmnyek kztt mg nem kszltek vizsglatok a nvnyvdszer-felhasznls megvltoztatsnak gazdasgi hatsairl, ugyanakkor a nitrognfel-hasznls gazdasgi kvetkezmnyeivel kapcsolatos tanulmnyok hasonl eredm-nyekrl szmoltak be (Ills Kohlhb, 1999).

    A krnyezetet terhel kemiklik csoportostsa s hatsuk rtkelse a nvny-termelsben tbb szempontbl trtnik. Legltalnosabban megklnbztetjk atpanyag-utnptlsban jelents szerepet betlt mtrgyaflesgeket (makro-,mezo- s mikroelemeket), a szakszertlenl kijuttatott szerves trgyt, a nvnyv-d szereket (rovar- s gombal, gyomirt szereket, regultorokat stb.), valamint amezgazdasgi tevkenysg sorn krnyezetbe kerl egyb anyagokat (zem- skenanyagokat, gngylegeket stb.). A mszaki fejleszts s a kutatsok egyik ir-nya a terhels materilis cskkentsre vonatkozik, mg ms esetben a krnyezetikrok mrsklsre irnyul.

    A nvnytermelsben szmos kockzati elemmel kell szmolni, ami nagybanmeghatrozza az elrhet hozam mennyisgt, minsgt s a realizlhat jvedel-met. Alapvet kockzati elemek a termelsi kockzatok, amelyekhez a termszetiek(idjrs, krtevk-krokozk megjelense) is hozz tartoznak. Ez a kockzati cso-port klnbz mdon rtkelhet termelsi technolginknt. A konvencionlisgazdlkodsban a krokozk-krtevk gyrtsre szmos (kmiai) eszkz ll ren-delkezsre, mg a vegyszermentes termelsben a megelzsen s az indirekt eleme-ken van elsdlegesen a hangsly. A termelsi kockzatokon kvl jelentsek mg apiaci kockzatok, fleg a piaci rak (erforrs- s termkrak) bizonytalansga mi-att. A technolgiai kockzat szerepe s hatsa az elzekhez viszonytva kisebb,mgis jelents lehet: humn oldalrl meg kell klnbztetni a technolgia betart-sval/betartatsval, valamint a menedzsmentfeladatokkal kapcsolatos kockzatot.

    Ide sorolhatk a be nem tartott termesztstechnolgibl ered kockzatok, gy-mint a krnyezetre hatst gyakorl kockzatok: a trgyzs, az ntzs s a talaj-mvels hatsai.

    2.2.1. A mezgazdasgi vegyszerhasznlat krnyezetterhelse

    Az lelmiszer-ellts biztonsga rdekben a XX. szzad msodik felben vilg-szerte fokoztk az agrrtermels intenzitst, rszben a gazdasgi verseny miatt,rszben a nvekv npessg ignyeinek kielgtsre (Lng, 2003). A nagyzemigazdlkods a korbbi hagyomnyokkal s tapasztalatokkal szaktva ttrt egy uni-formizlt, jl gpesthet s vegyszerekkel jl kezelhet termelsre. Az ignyek ki-elgtshez technolgiai vltoztatsokra volt szksg, a tmegtermels egyre tbbvegyszer (mtrgya s nvnyvd szer) hasznlatt tette indokoltt, folyamatosvolt a mezgazdasg fejlesztse, iparostsa. A mezgazdasgi kemizls krnye-zetvdelmi sszefggseinek vizsglata fontossgra a kezdetekben mr Magyaror-

    19

  • szgon is tbb szerz felhvta a figylemet (Jermy, 1975; Virg, 1981) Ebben az id-szakban Magyarorszgon ugrsszeren ntt a mtrgya-felhasznls, amely az1980-as vek kzeptl fokozatosan cskkent (2. bra).

    2. bra. Mtrgya-felhasznls Magyarorszgon (19312008)Forrs: Krnyezetstatisztikai vknyv 2003, KSH, Budapest, 2004. p.173 s Krnyezetstatisztikai v-knyv 2004, KSH, Budapest, 2005, p. 171, KSH 2008, A mtrgya-felhasznls alakulsa alapjn sa-jt szerkeszts

    A rendszervlts okozta talakulsi sokk miatti visszazuhans utn, az azt kve-t idszakban Magyarorszgon a mtrgya-felhasznls egyenletes nvekedst mu-tat (vente tlagosan 5,67 kg/ha-ral nvekszik). A mtrgya-felhasznls alakuls-hoz fggvnyilleszts vgezve a lineris trend (y = 5,6747x + 17,582) bizonyult alegjobban illeszkednek (R2 = 0,9691). Mindez jelzi a termelk finanszrozsi hely-zetnek javulst, ugyanakkor itt is utalni kell arra, hogy az orszgos tlag magbanfoglalja azokat a terleteket is, ahol klnbz okokbl korltozott vagy tiltott a m-trgya-felhasznls. Korbbi vizsglatok sorn megllaptst nyert, hogy fontos amikrokonmiai sszefggsek vizsglata, ugyanis az orszgos tlagok eltr felt-telek mellett eltr gazdlkodsi stratgit alkalmaz gazdasgokat takarnak, deminden esetben meghatrozhat az a gazdlkodsi stratgia, amely mellett biztost-hat a kzgazdasgi fenntarthatsg is (Takcsn, 2008).

    Nemzetkzi sszehasonltsban megllapthat, hogy a mtrgya-felhasznls avizsglt idszakban relatve alacsonynak, a krnyezetterhels szempontjbl elfo-gadhatnak mondhat, a 2000-es vek elejn az egy hektr sznt- s ltetvnyter-letre jut NPK-felhasznls 6070 kg kztti volt, mg az OECD-tlag 110 kg/ha fe-letti, de nhny orszgban (Belgium, rorszg, j-Zland) kiugran magas rtkeket(500 kg/ha-t meghalad) lehet tapasztalni (1. tblzat).

    20

  • 1. tblzat. Egy hektr sznt- s ltetvnyterletre jut NPK-mtrgya felhasznlsnak alakulsa (kg/ha)

    Forrs: Az OECD-orszgok krnyezeti mutati, 2004. KSH, Budapest. 2005. p. 85 alapjn

    sszessgben a magyarorszgi nitrtterhels forrsainak alakulsa szempontj-bl kedvez vltozsok zajlottak le az 1980-as vekhez kpest. Az sszes mezgaz-dasgi nitrtforrsbl itt csak nhny naturlis adatot emelnk ki. A 2000 s 2004kztti idszakra vonatkozan a mtrgyzsbl szrmaz nitrt-N 210 kg/ha-rllecskkent 60 kg/ha-ra. Ugyanekkor a szervestrgya-termel llatltszm is jelent-sen cskkent. 1990-ben a szarvasmarha-llomny 1571 ezer, a serts 8000 ezer, ajuh 1865 ezer a baromfi 50 011 ezer volt. 2008-ban az llomny ltszma a kvet-kez volt: 695 ezer szarvasmarha, 3658 ezer serts, 1306 ezer juh s 37 209 ezer ba-romfi. A nitrtterhels rtkelse szempontjbl ismerni kell az egyes llatfajok t-lagos szervestrgya-termelst, amely nagyllategysgre szmolva a szarvasmarhaesetn 10 t/v, serts esetn 0,6 t/v, juh esetn 0,4 t/v. Az istlltrgyban lv nit-rogn tszmtsa utn hektronknt 812 kg/ha nitrogn kijuttatsval lehet sz-molni a mezgazdasgilag mvelt terletre. sszessgben ez kedvezen alacsonynitrtterhelst jelent a fejlett orszgokhoz kpest.

    A peszticidek jelents szerepet tltttek be s tltenek be mg ma is a mezgaz-dasgi termels fejldsben. Az elmlt vtizedekben alkalmazsuk nlkl a korb-ban sohasem remlt termseredmnyeket felmutat nvnytermesztsi rendszereknem alakulhattak volna ki. Az iparszer termeszts azonban nem tartozik a krnye-zetkml, a fenntarthatsg elvnek minden szempontbl megfelel eljrsok k-z. Tlsgosan magas a termelsbe mestersgesen bevitt inputok arnya s kltsge.Az integrlt nvnyvdelem megvalstsa a kmiai mdszerek alkalmazsnak

    21

    Orszgok a 2001. vi felhasznls sorrendjben

    v

    1980 1990 1995 2000 2001

    Ausztrlia 25,8 24,3 40,3 45,0 48,7

    Kanada 48,1 50,1 62,4 59,4 58,1

    Trkorszg 51,7 69,9 64,1 80,4 64,2

    Magyarorszg 262,4 128,6 73,2 86,8 67,3

    Mexik 50,5 69,4 47,1 67,1 68,5

    Szlovkia 387,1 308,5 66,9 75,0 76,1

    Portuglia 82,4 88,8 84,1 88,6 92,2

    Lengyelorszg 231,3 146,2 103,8 109,5 107,8

    USA 112,7 99,0 108,8 105,1 110,7

    OECD 129,2 116,8 114,2 111,2 112,7

    Nmetorszg 412,6 269,9 233,9 228,2 217,3

    Japn 332,5 350,6 325,7 300,7 280,3

    Belgium 596,5 494,2 354,4 328,1 337,2

    rorszg 552,3 893,3 822,0 555,5 531,0

  • egyrtelm cskkenst eredmnyezi, ugyanakkor a kmiai nvnyvdelem megha-troz jelentsg elem marad (Gborjnyi et al., 1995; Mortensen et al., 1998).

    A nvnyvdszer-felhasznls dinamikus fejldsrl az 1960-as vek msodikfeltl lehet beszlni a magyar mezgazdasgban, amikor is a nvnyvd szerekkutatsnak s fejlesztsnek sikerei a gyakorlatban is megjelentek, tllpve a ko-rbbi arzn, higany, rz sk, elemi kn s egyes nvnyi kivonatok (nikotin, piertumstb.) alkalmazsn (Lehoczky, 2006). Mind a kereskedelmi forgalomban lv kszt-mnyek szma, mind az engedlyezett hatanyagok szma az ezredfordul tjkncskkenni kezdett (2., 3. tblzat, 3. bra). A cskkens okai kztt humn-egsz-sggyi okok is tallhatk, ezek rszletezsre terjedelmi korltok miatt nem kerlsor.

    A legnagyobb mrtk nvnyvdszer-felhasznlst az 1985-s v mutatja, ek-kor a klnbz nvnykultrk vdelmben 26 316 tonna hatanyagot hasznltakfel. A rendszervltst kvet vekben az rtkests erteljesen visszaesett, s kis-mrtk ingadozsok mellett alacsony szinten maradt.

    2. tblzat. A nvnyvdszer-ksztmnyek s -hatanyagok szma Magyarorszgon

    Forrs: Nvnyvd szerek s termsnvel anyagok I., II. (2007)

    Az 1990-es vek els felben az sszes nvnyvdszer-felhasznls meredekencskkent, majd az azt kvet vekben csekly ingadozsokkal stagnlt. 1995 s2003 kztt az egy hektrra jut sszes mennyisg 0,9 s 1,4 kztt mozgott (KSH,2004). 2001-ben a felhasznlt nvnyvd szer mennyisge csupn negyede volt az1985. vi rtknek (6430 tonna). A mezgazdasgi terlet egy hektrjra vettett ha-tanyag-mennyisg a gyomirt szereknl az 1985. vi szint harmadt, a gombals a rovarl szerek esetben pedig mg kevesebbet, csupn 1820%-t adta.

    Egyidejleg jelentsen cskkent a terletegysgre kijuttatott peszticidek mennyi-sge. A cskkens okai kztt megtallhatk az 1990-es vek gazdasgi, trsadalmirendszervltsa sorn bekvetkezett talakulsi folyamatok s ezek hatsa. A tulaj-donviszonyok elhzd s sok bizonytalansggal jr talakulsa, a termelk szinteltalnosnak tekinthet forrshinya, az inputok rnak jelents drgulsa, valaminta mezgazdasgi beszllti piac radiklis talakulsa mellett a mszaki fejldsen

    22

    v Ksztmny Hatanyag

    1960 50

    1966 238

    1974 256 99

    1978 334 173

    1985 488 227

    1990 613 278

    1999 750 330

    2002 823 337

    2006 795 281

  • bell meghatroz elem volt a rendkvl kis mennyisgben is hatkony nvnyvdszerek (pl. szulfonilkarbamid, herbicidek, piretroidok stb.) kifejlesztse s szles k-r felhasznlsa. A kijuttat eszkzknek s technolginak a fejldse is ilyen ha-tssal brt. Kisebb hats tudhat be krnyezetbiztonsgi szempontoknak, okoknak.Ugyanakkor rezhet a gyrtsi-technolgiai fejlds kvetkezmnye: ugyanaz azeredmny kisebb dzisokkal is elrhet.

    A magyarorszgi nvnyvdszer-felhasznls mennyisgi mutati nemzetkzisszehasonltsban is kedvezek. EUROSTAT adatok alapjn 2000-ben a magyar1,5 kg/ha szermennyisg felhasznlshoz kpest Portugliban 6,3 kg/ha, Belgium-ban 4,1 kg/ha, Franciaorszgban 3,4 kg/ha volt a terletegysgre kijuttatott rtk(EU tlag: 2,3 kg/ha).

    3. bra. Nvnyvdszer-felhasznls MagyarorszgonForrs: AKII

    A nvnyvd szerek kzl leggyakrabban alkalmazottak a gyomirt, majd agombal s a rovarl szerek. A 2008-ban engedlyezett nvnyvd szerek kzl39,7% gyomirt, 24,9% gombal, 21,0% rovarl szer, valamint 14,4% az egybszer kategria.

    A nvnyvdszer-felhasznlsbl add egszsggyi, krnyezeti kockzatcskkentse, valamint az erre irnyul fenntarthat nvnyvdszer-felhasznlsstratgijnak (Thematic Strategy on the Sustainable Use of Pesticides) kidolgozsaaz EU 6. akciprogramjnak egyik kiemelt terlete volt.

    A kvetkezkben a magyarorszgi mtrgya- s nvnyvdszer-felhasznlsalakulsa kerl bemutatsra a krnyezetterhels szempontjbl. Az EU-15-k tla-ghoz viszonytva mindez kedvez kpet mutat, hiszen az elmlt vekben ezek azrtkek jval az EU-tlag alatt maradtak. 2004-ben az egy hektr szntterletre ki-juttatott nitrogn hatanyag 62 kg volt Magyarorszgon, ami megfelelt az EU-15-ktlagnak (64 kg/ha), Japnban 88 kg, Nmetorszgban 105, Hollandiban 146 kg

    23

  • volt ez az rtk. A 2006. vi adatok szerint az egy hektr szntterletre kijuttatottnitrogn hatanyag 58 kg volt Magyarorszgon, az EU-15-k tlagt megkzeltve(60 kg/ha), mg Japnban az rtk 92 kg, Nmetorszgban 105, Hollandiban 134kg volt. Lnyegi vltozs nem mutathat ki, ami arra vezethet vissza, hogy a ter-mels intenzitsa kiegyenltettnek tekinthet a fejlett orszgokban (OECD in Figu-res, 2008). Nvnyvdszer-hasznlat szempontjbl Magyarorszgon az EU-15-hz kpest kzel 25%-kal kevesebb hatanyagot juttatnak ki egy hektr szntter-letre (1,7 kg/ha a 2,3 kg/ha-ral szemben), Japnban 1,28 kg/ha, Nmetorszgban 1,7kg/ha, mg Hollandiban 4,1 kg/ha ez az rtk (4. tblzat). Meg kell jegyezni, hogya mezgazdasg ltal a krnyezetbe juttatott mestersges kemiklia relatve sok em-lsllat- s madrfajt veszlyeztet. Magyarorszgon a veszlyeztetett emls fajokszma 38, mg a madarak 15.

    3. tblzat. A magyarorszgi nvnyvdszer-felhasznls egy hektr mezgazdasgi terletre (hatanyagkg/ha)

    Forrs: Krnyezetstatisztikai vknyv 2003, KSH, Budapest, 2004. p.173 s Krnyezetstatisztikai v-knyv 2004, KSH, Budapest, 2005. p. 171, AKI kzls

    24

    vSzercsoport

    Gyomirt Gombal Rovarl Egyb sszesen

    1985 1,66 1,40 0,85 0,13 4,04

    1990 1,82 1,11 0,74 0,15 3,82

    1991 1,52 0,64 0,51 0,10 2,77

    1992 1,18 0,52 0,35 0,09 2,13

    1993 0,92 0,42 0,25 0,08 1,66

    1994 0,76 0,46 0,22 0,12 1,56

    1995 0,60 0,33 0,17 0,13 1,25

    1996 0,52 0,32 0,17 0,10 1,11

    1997 0,40 0,26 0,11 0,09 0,86

    1998 0,47 0,31 0,14 0,09 1,01

    1999 0,46 0,27 0,13 0,08 0,94

    2000 0,46 0,27 0,13 0,07 0,93

    2001 0,53 0,29 0,16 0,12 1,10

    2002 0,61 0,39 0,22 0,18 1,40

    2003 0,61 0,32 0,22 0,12 1,28

    2004 0,74 0,48 0,28 0,19 1,69

    2005 0,71 0,45 0,26 0,24 1,65

    2006 0,85 0,49 0,35 0,30 1,98

    2007 0,79 0,45 0,43 0,25 1,92

    2008 0,83 0,52 0,44 0,30 2,09

  • A kedveznek tn magyar rtkek ellenre foglalkozni kell a racionlis felhasz-nls krdsvel, amelynek eszkze lehet a preczis nvnyvdelem vagy a svper-metezs, ami az esetek egy jelents rszben a kijuttatott nvnyvd szerekbenmegtakartst, cskken krnyezetterhelst eredmnyez.

    Az iparszer agrrtermels fokozott krnyezetkrostssal jrt, fknt a tlzottmtrgya- s nvnyvdszer-felhasznls miatt, mg az llattenyszts hgtrgy-val s vegyszerekkel szennyezi a krnyezetet, de az ergpek lgszennyezse s ta-lajtmrtse is krnyezetkrost. A feleslegesen kijuttatott nitrogn s foszfor m-trgya kimosdsa vzszennyezst okozott, a nvnyvd szerek, regultorok segyb termsrst gyorst szerek tlzott vagy helytelen adagolsa krosan hat azember egszsgre s az agrr-koszisztma egyes fajaira is. A peszticid maradv-nyok megjelentek az lelmiszerekben s a takarmnyokban, s ezzel tovbbi humn-s llat-egszsggyi problmkat okoztak (Bulla, 1993). A nvnyvdszer-marad-vnyok termkekben val jelenlte nagyban fgg a kezels s a hozambetakar-ts/felhasznls kztti idtl. A lebomls fgg a vegyszer jellemzitl, hiperboli-kus sszefggs volt kimutathat a kezelstl eltelt id fggvnyben szi bzbanalkalmazott peszticid maradvny esetben (Tancs et al., 2004; Szentptery et. al.,2005; Jolnkai et al., 2006).

    A fokozott iparszer mezgazdasgi termels egyre inkbb szennyezte a krnye-zetet, amire az ENSZ 1972-es stockholmi krnyezetvdelmi vilgkonferencija isfelhvta a figyelmet, ahol az kofejleszts volt a tma. A vegyipari anyagok fel-hasznlsa hozzjrult a krnyezet szennyezshez, a klimatikus tnyezk megvl-tozshoz s az veghzhats kialakulshoz.

    Mr tbb vegyi anyag esetben kimutattk, hogy azok szmos betegsg (rk, al-lergia, asztma, brbetegsgek) kialakulsnak lehetnek komoly kockzati elemei,tovbb gyengtik az antibiotikumok hatsossgt a betegsgek lekzdsben. Azemberisgnek ezrt nagy a felelssge a vegyi anyagok krltekint hasznlatt il-leten. Az Eurpai Uni 2001-ben elfogadott Fenntarthat Fejlds Stratgija azt akvetelmnyt fogalmazta meg, hogy az EU-ban 2020-ra el kell rni, hogy csak olyanvegyi anyagot szabadjon ellltani, illetve hasznlni, amely nem jelent komolyabbveszlyt az emberi egszsgre s a termszeti krnyezetre. Az USA lelmiszer sGygyszer Ellenrz hatsgnak (US Food and Drug Administration = US FDA)becslse szerint a nyugati orszgok polgrai vente kb. 2,5 kg vegyszert fogyaszta-nak el az lelmiszerekkel.

    A jlti trsadalmakban l fogyasztk olyan mdon kvnnak nagyobb beltartal-mi minsggel rendelkez, biztonsgos lelmiszerekhez jutni, hogy ezek ellltsakzben a mezgazdasgi termels ltal okozott szennyezdsek azaz a krnyezet-terhels a minimlisra cskkenjenek.

    25

  • 4. tblzat. A mtrgya- s nvnyvdszer-felhasznls nemzetkzi sszehasonltsban (2006)

    Jelmagyarzat: 1. Utols elrhet vbl szrmaz adatok. 2. IUCN szerinti kategrik (I-VI s vdettterletek az IUCN-kategria nlkl). a Zld fellet nlkl; b Belertve a Great Barrier Reef Marine Parkterlett; c Svalbard-, Jan Mayen- s Bouvet-szigeteket kivve; d Belgium s Luxemburg; e Nagy-Bri-tannia; f Anglia s Wells; g Tovbbi terletekForrs: OECD in Figures 2008 OECD 2008 ISBN 9789264055636

    26

    OrszgTeljes kezelt

    terletkm2

    Kiemelten vdettterlet2

    az sszterlet %-ban

    Nitrogn hat-anyag hasznlata

    t/km2(mezgazdasgi)

    Nvnyvd szerhasznlata

    t/km2(mezgazdasgi)

    Ausztrlia 7741 13,0b 0,2 0,01

    Ausztria 84 28,0 3,2 0,10

    Belgium 31 3,3 10,6d 0,69

    Cseh Kztrsasg 79 15,8 6,8 0,10

    Dnia 43a 2,0a 7,4 0,11

    Egyeslt llamok 9632 19,5 2,6 0,08

    Egyeslt kirlysg 244 18,3 5,9 0,19e

    Finnorszg 338 8,2 7,0 0,07

    Franciaorszg 552 11,8 7,5 0,28

    Grgorszg 132 2,8 2,7 0,12

    Grnland 103 5,6 0,6 0,00

    Hollandia 42 15,6 13,4 0,41

    rorszg 70 0,5 8,1 0,05

    Japn 378 8,0 9,2 1,28

    Kanada 9985 6,7 2,5 0,06

    Korea 99 3,8 18,8 1,23

    Lengyelorszg 313 28,1 6,3 0,07

    Luxemburg 3 17,0 d 0,33

    Magyarorszg 93 8,9 5,8 0,17

    Mexik 1964 8,6 1,1 0,04

    Nmetorszg 357 55,7 10,5 0,17

    Norvgia 324 4,6c 10,0 0,08

    Olaszorszg 301 12,5 4,2 0,52

    Portuglia 92 4,9 2,3 0,42

    Spanyolorszg 505 7,7 3,3 0,14

    Svjc 41 28,7 3,6 0,10

    Svdorszg 450 9,2 5,1 0,05

    Szlovk Kztrsasg 49 25,2 4,6 0,21

    Trkorszg 784 3,9 3,3 0,06

    G7 21 448 13,1 3,3 0,12

    EU-15 3243 14,3 6,0 0,23

    OECD 35 096 12,4 2,2 0,07

  • 2.2.2. A nvnyvd szerek krnyezetterhelse

    A nvnytermelsben a nvnyvd szerek s ms, a terms sorn hasznlt vegy-szerek (regultorok, szrerstk stb.) alkalmazsakor negatv kvetkezmnykntkell szmolni a biodiverzits egyszersdse mellett a rezisztencia kialakulsval.Cousens s Mortimer (1995) ksrleti eredmnyek alapjn modellezte a vegysze-res kezels hatsra kialakul herbicid rezisztencit. Megllaptotta, hogy egyadott hatanyagra rezisztens gn megjelense utn a gyomnvnyben a tizenket-tedik genercitl mr szignifikns a rezisztens gyom elfordulsa az adott gyom-populciban. Olyan esetben, amikor 3-4 v utn ms hatanyaggal vgeznekgyomirtst, ez a folyamat lelassul 2025 vre. Russel (1995) Botrytis cinerea el-len benzimidazol hatanyag fungiciddel vgzett kezelst tbb ven keresztl egyfranciaorszgi szlltetvnyben. Vizsglta a krokoz genetikai vltozst.Ugyanannak a hatanyagnak 10 ven keresztli alkalmazsa kvetkeztben 10%-ra nvekedett a populcin bell a rezisztens egyedek arnya, ami felvetette jabbhatanyag adott krokoz elleni alkalmazsnak szksgessgt. Sakai s Upad-hyaya (2007) pldul bemutatja s levezeti a japn intenzv farmgazdlkods mel-lett ltez egyben krnyezetbartnak tekinthet technolgikat, az integrltnvnytermesztst, az organikus gazdlkodst, valamint a krnyezetvdelmi jel-leg termesztsi rendszereket, felhvva a figyelmet arra, hogy a intenzv (hagyo-mnyos) gazdlkods egyik legfontosabb negatv krnyezeti hatsa Japnban azl vizek herbicid szennyezettsge. Szksges megtallni mindazokat az eljrso-kat, amelyekkel elllthat a szksges lelmiszer-alapanyag, de egyben elkerl-het a krnyezet felesleges terhelse. Ilyen lehet a preczis nvnyvdelem. Aszerzk is hangslyozzk a tma multidiszciplinris voltt, kiemelve, hogy a m-szaki, technolgiai fejlds, a kutats nagyban elsegtheti a preczis gyomsza-blyozst gy, hogy egyben a fenntarthatsg kvetelmnyeivel is tallkozik a fej-leszts irnya.

    A mestersges kemiklik hasznlata sorn az koszisztmban krosodhatnakolyan l szervezetek is, amelyek nem kpeztk a kezels cljt. Egyes kezelseksorn a clzott krost egyedszmnak cskkense ms krost szmra teret nyit-hat, s gy megn egy jfajta krttel kialakulsnak a kockzata (Newman, 2000;Nemnyi et al., 2006b). A beavatkozs az egyensly felbomlshoz vezet, j a bio-diverzits szempontjbl egyszerbb egyenslyi llapot alakul ki.

    2.2.3. A mezgazdasgi mvels hatsai a talajszerkezetre

    A nvnytermels krnyezeti kockzatai kztt meg kell emlteni a talajszerkezetnegatv vltozst, amelyet az egyoldal talajmvels, a vetsvlts hinya idzhetel, de ilyen kockzati tnyez a vz- s szlerzi okozta kr, tovbb a nem meg-felel idben s nem megfelel mdon elvgzett tpanyag-kijuttats, nvnyvde-lem is. A tmrdtt, szerkezetben leromlott, porosod, elcserepesedett talaj alkal-matlan az idjrsi szlssgek okozta krok megelzsre, mrsklsre, valamintmegvltoztatja a talajba s talajra kijuttatott mtrgya, nvnyvd szer hasznosu-lst, azok elmosdst idzheti el (Birks Csk, 2002; Vrallyay, 2006;Vrallyay, 2007a).

    27

  • Az Eurpai Uni Tematikus Talaj Stratgija vlaszt keres azokra a krdsekre,amelyek segtsgvel megvalsthat a talaj olyan hasznlata, amely kielgti afenntarthatsg hrmas kvetelmnyt. Ennek megfelelen a talajvdelem s a fenn-tarthatsg eszkzeit keresi, megakadlyozva a talajok krosodst, megrizvemindazokat a talajjellemzket (elssorban a termkpessget s a megjuls kpes-sgt), amelyek alapjt kpezik a mezgazdasgi termelsnek s az emberi ltnek afldn, visszalltva a korbban srlt vagy elveszett funkcikat. Ez csak akkor va-lsthat meg a gyakorlatban, ha a gazdlkodk rendelkeznek az erre vonatkoz in-formcival, szakismerettel, s gazdlkodsukat tmogatsokkal, jogszablyok-kal, gazdlkodsi korltokkal ebbe az irnyba sikerl orientlni. Ugyanakkor nemszabad elfelejtkezni arrl, hogy a termelnek magnak gazdasgi rtelemben is rdekeltnek kell lennie mindebben. Minden olyan vlts, ami a korbbi gazdlko-dshoz kpest ms technolgit tesz szksgess, megvltoztatja az adott folyamatrfordts-hozam kapcsolatait, a termel jvedelmi helyzett, teht a gazdasgi ha-tsok ismerete nem nlklzhet. Laznyi s munkatrsai (2008) irodalmi forrsokalapjn megllaptjk, hogy a talajhasznlat szempontjbl a preczis gazdlkodsmegfelel megnyilvnulsi formja a fenntarthat talajhasznlatnak, de ez az elap-rzdott magyarorszgi birtokstruktra mellett igen szk termeli kr rszre jrha-t t. Ez az llts a fejlett technolgit, intenzv nvnytermelst jelent preczi-s nvnytermels gyakorlati megvalsthatsgnak ismerete nlkl nem helyt-ll. A szerzk egyltaln nem foglalkoztak a gpi munka szolgltatsknt vagyegyttmkdsi formban trtn, nagyobb terleti egysgeken gazdasgos alkal-mazsnak lehetsgvel, amit ms szerzk tbb oldalrl vizsgltak meg, s megl-laptottk, hogy az egyttmkdsi formk kiszlestsvel ezen ellentmonds fel-oldhat (Takcs, 2000; Nemnyi et al., 2001a; Popp et al., 2002; Pecze Horvth,2004; Pecze, 2006b; Takcsn, 2006; Nemnyi Milics, 2007).

    Kedveznek tekinthet a szntfldn a talajhasznlat, ha a nvnytermesztsmegfeleltetett (alkalmazkod) a termhelyhez s a kzgazdasgi felttelekhez gy,hogy hosszabb idszak tlagban sem ri jabb kr a talajt s a krnyezetet. A talaj-szerkezet llapotnak kedveztlen irny vltozsa leginkbb a tmrdssel jelle-mezhet. A nem megfelelen megvlasztott mvel eszkz mellett minden, a n-vnyllomnyban elvgzett kezels mg a sr vets nvnyek mvel utas ke-zelse esetn is elidzheti a tmrdst. A kijuttatott nvnyvd szerek egy r-sze a talajfelsznre jutva, ott krnyezetszennyez elemknt viselkedik, s kros ha-tsa, lebomlsa fgg a talajszerkezet kedvez vagy kedveztlen llapottl (Soane Van Ouwerkerk, 1998). A kedveztlen talajszerkezet kvetkeztben a fajtapotencilkihasznlsa az elrhet hozam alacsonyabb lesz, illetve csak jelents tbbletr-fordtssal lehet a nvnytermels sznvonalt a fajtnak, egyb krnyezeti s gaz-dasgi tnyezknek megfeleltetett szinten tartani (Ruzsnyi Pep, 1999; Nmeth,2004). Ez alapveten kedveztlenl befolysolja a termel jvedelemi helyzett. Akedveztlen talajszerkezet miatti talajmvelsi tbbleteljrsok 1520%-kal is csk-kenthetik vltozatlan hozamot felttelezve a terletegysgen elrhet jvedelmet(Takcs-Gyrgy Gecse, 2001). Sulyok (2005) klnbz talajmvelsi rendszere-ket vizsglt agronmiai s konmiai szempontbl. Megllaptotta, hogy mindenolyan agrotechnolgiai md alkalmazsval, amellyel kialakthat s megrizhetaz adott kultrnvny szmra az optimlis krnyezet az vjrathatst is figyelem-

    28

  • be vve a kedveztlen krlmny melletti alacsonyabb hozamhoz kpest nagyobbhozam rhet el. Tovbbi vizsglatok trgyt kpezik s kell kpeznik az g-hajlatvltozssal kapcsolatosan az egyes talajmvelsi technolgik. Birks s mun-katrsai (2007) megllaptottk, hogy a klimatikus hatsok ltal elidzett nvnyistressz s annak a hozam mennyisgben, minsgben, az egyb biotikus s abio-tikus tnyezkre adott vlaszban bekvetkezett negatv hatsok a kvetkez talaj-mvelsi eljrsokkal cskkenthetk:

    vzforgalmat gtl tmrds megelzse, illetve lazt mvels; hsgnapokon a sekly vagy svos bolygats alkalmazsa a mlymvels s for-

    gats helyett; a talaj klmarzkenysgt fokoz rgkpzds s porosods elkerlse; a felszn egyenletessgnek, vagyis a vzveszt fellet minimalizlsnak a biz-

    tostsa; a felszn takarsa lehet leghosszabb ideig (pldul mulcsmvels).Itt mg emltst kell tenni a talajszerkezettel sszefggsben a megfelel

    agrotechnolgiai elemeknek s a talajmvelsnek nvnyvdelmi hatsrl is. Azintegrlt, alkalmazkod nvnyvdelem eszkztrbl az egyes, jl megvlasztottagrotechnolgiai elemek olyan krnyezetet alaktanak ki, amelyben egyes gyomok,krokoz s krost szervezetek trbeli s idbeli felszaporodsa, elterjedse meg-gtolhat, de legalbb is annak mrtke cskkenthet, akr a gazdasgi krkszbszintje al is. A termels szempontjbl mindez azt is jelenti, hogy szksgtelennvlhat olyan technolgiai elemek alkalmazsa, amelyek egy adott termelsi ciklus-ban tbbletrfordtst ignyelnek, s ezzel tbbletkltsget ignyelnek (Manniger etal., 1967; Dierks Klen, 1976; Takcsn Gyrgy, 1989).

    Az okszer talajmvels biztostja a talaj nedvessgtartalmnak minl nagyobbmrtk megrzst, a talaj sznforgalmi egyenlegt pozitv irnyba vltoztatja, biz-tostva a talaj kedvez tpanyagfeltr kpessgt, egyidejleg cskkentheti a terme-ls krnyezeti kockzatt, valamint javthatja hosszabb tvon a krnyezet minsgt.Birks (2006, 2010) kimutatta, hogy a talajkml mvels sekly s mulcshagymvels egyarnt cskkenti a nedvessgvesztesget, szemben az elmunklatlan tr-css tarlhntssal vagy az elmunklatlan szntssal. Mindez azt is jelzi, hogy a ked-vezbb talajnedvessg mellett hamarabb alakul ki a nvnyllomny gyomelnyomkpessge, amely a ksbbiekben befolysolhatja a gyomszablyozst (Birks, 2006;Kalmr et al., 2007). A preczis gazdlkods egyik elemeknt lehet rtelmezni apreczis talajmvelst, amivel egyrszt a felhasznlt energia cskkenthet, msrszta kedveztlen krnyezeti hatsok mrskelhetk pldul az ppen nem szksges tr-cszs, lazts elhagysval. A talajtmrdsnek szmos kros hatsa mutathat ki,ezek egy rsze foltszeren jelentkezik a tblkon. Az olyan talajtrkpek, amelyek er-re vonatkozan is szolgltatnak adatot, alapjt adhatjk a preczis talajmvelsnek,ugyanakkor a ma jellemz technolgiai felttelek s gyakorlat mellett hinyuk a sz-les kr elterjeds gtjt jelenti (Nemnyi et al., 2008a). Meg kell jegyezni, hogy azokszer talajmvels s vetsvlts kialakts fontossgval mr jval korbban tisz-tban voltak a szakemberek s beszmoltak fontossgrl a gyakorlatnak szl mun-kikban, kln rszt sznva a tmnak (Nagyvthy, 1835). Br Bnffy Jnos mr1859-ben is ennek egyttes fontossgra hvta fel a figyelmet, a kis paraszti gazdas-gok szmra ksztett mvben (Bnffy, 1859).

    29

  • Mindehhez hozz kell mg tenni, hogy a talaj mint szerves biolgiai egysg krosodsnak a megelzse kevesebb gazdasgi ldozattal jr, mint egy mr elid-zett krosods negatv kvetkezmnyeinek a felszmolsa. Vrallyay (2006; 2007a)vizsglva a talajdegradcit megllaptja, hogy a magyarorszgi talajok llapotnaktovbbi romlsa jelents rszben megelzhet lenne a krnyezetkml talajhaszn-lat gyakorlatban trtn alkalmazsval. sszefggs mutathat ki a talajok kedve-z vagy kedveztlen vzhztartsa s a nvnytermels hozama gy jvedelmez-sge kztt. Ezzel a tmval szmos szerz, szerzi csoport foglalkozott, rszle-tes kifejtse azonban jelen knyvnek nem clja (Gyrffy, 1995; Ruzsnyi Pep,1999; Mikulec Stehlov, 2006).

    A talajba bejutott nedvessg megrzse egyben nemcsak a kijuttatott tpanyagok,hanem a nvnyvd szerek hasznosulst is jelentsen fokozza, cskkentve azt afajta krnyezetterhelst, amit a kijuttatott, de nem a clszervezetre hatst gyakorlvegyszermaradvnyok jelentenek.

    2.3. A nvnytermelsben felhasznlt kemiklia cskkentsnek lehetsges alternatvi; a termesztsi

    technolgik, a rvid s a hossz tv clok sszefggsei

    A kemiklia cskkentett felhasznlsra alapozott technolgik alkalmazsa eltrvltozatok kialakulst eredmnyezte a konvencionlis gazdlkodshoz kpest.Ezek nem kizrlag gazdlkodsi irnyzatot jelentenek, hanem a cskkentett vegy-szerhasznlat megnyilvnulsi formjaknt foghatk fel, amelyeknek kzvetlenvagy kzvetett zemi szint gazdasgi hatsai vannak. Ezek a kvetkezmnyek ktoldalrl hatnak. Egyrszt az eltr rfordtsfelhasznls megvltoztatja a termelskltsgt abszolt rtkben s a kltsgszerkezet vonatkozsban is, msrszt ahozamoldalon mennyisgi, minsgi klnbsgeket eredmnyez, ami a potencilisrtkestsi feltteleket is megvltoztathatja (rtkestsi cl, rfelr krds stb.). Ahatkonysg kritriumt az egyes stratgik msknt elgtik ki, attl fggen, hogymely termelsi tnyezk trsadalmi hatkonysga nagyobb jelentsg (Mdos,2006; Marselek et al., 2008; Nbrdi et al., 2008). A rfordtshatkonysg krd-snek elmleti vizsglata szles krben ismert, a mezgazdasgi gpestettsg mintrfordts s gy az eszkzhatkonysg nhny magyarorszgi vonatkozs vizsg-latt ksbb emltjk meg, mivel a preczis nvnytermels gpestsi oldalrltbbletberuhzst ignyel, s fontos a hatkonysg, a megtrls felttelrendszer-nek elemzse.

    Baranyai s Takcs Magyarorszgon vizsglta gazdlkodi krben az erforrsokhatkonysgt. Megllaptottk, hogy az ltaluk elemzett gazdasgok az erforrsai-kat meglehetsen alacsony hatkonysggal mkdtetik nemzetkzi sszehasonlts-ban (Baranyai Takcs, 2006; Takcs Baranyai, 2007; Baranyai et al., 2008). Atermfld mint alapvet erforrs hatkonysgt rontja a gazdasgok alacsony szin-t rfordtsa s a kedveztlen technikai-technolgiai sznvonala, valamint az atomi-zlt gazdasgstruktra, amely alacsony piaci alkuert jelent a termels sorn felhasz-nlt inputok beszerzsnl s a termkek rtkestsnl. A gpi eszkzk s az azok-

    30

  • ban lekttt tke gyenge hatkonysga az alacsony szint kihasznlssal magyarz-hat (Takcs, 2008a). A termels sorn hasznlt gpek, berendezsek kihasznltsgaa gazdasgmretek nvekedsvel biztosthat. Magyarorszgon a kzgazdasgi esz-kzkkel motivlt birtokkoncentrci tlzottan lass, nem vrhat, hogy belthatidn bell jelents javuls kvetkezzk be. Kitrs lehet a klnbz gphasznost-si egyttmkds, a termelsi szerkezet megvltoztatsa. Az egyni (gazdasgi szin-ten trtn) hatkonysgnvekedsnek trsadalmi szinten is hatkonysg nvekeds-sel kell jrnia, de ugyanakkor ez nem eredmnyezheti a kereslet-knlat egyensly-nak felborulst (tovbbi feleslegek tmeges termelst), st a hatkonysgjavuls-nak hozz kell jrulnia a jelenlegi egyenslytalansgi helyzet megsznshez is (Ta-kcs, 2000; Baranyai Takcs, 2007a). Hasonl megllaptsokra jutott Vizdk sLakatos magyarorszgi krlmnyek kztt vizsglva a nvnytermel gazdasgokversenykpessgt klnbz stratgik esetn a gpestettsg, az eszkzelltottsgszempontjbl. Megllaptottk, hogy a nagyobb mretben terleti koncentrcimellett mkd gazdasgok diverzifiklt termelsi szerkezet mellett kpesek azalapvet ergpek magasabb kapacitskihasznlst biztostani, ezzel kltsghatko-nyabbak, versenykpesebbek a kisebb mret, tl egysk termelsi szerkezet trsa-iknl (Vizdk, 2004; Vizdk Lakatos, 2006). Az Eurpai Uni 2004-es kibvtseeltt az EU-15 orszgaiban mr megfigyelhet volt egy kismrtk birtokkoncentr-ci, ami rszben hozzjrult az eszkzhatkonysg csekly javulshoz, az egy hek-tr terletre lekttt eszkzrtkkel ellltott rtk nvekedshez (Takcs, 2008b).

    A rfordtshozam kapcsolatokban bekvetkez minden vltozs egyenknt segyttesen mdostja a korbbi gazdlkodsi eredmnyt, gyakran jabb stratgiaidntseket kiknyszertve a gazdlkodktl (mret, termelsi szerkezet, beruhzs,egyttmkds stb. vonatkozsban). Mindez megkveteli a krds sszetett, sokol-dal vizsglatt.

    A mezgazdasgban egyszerre kell megjelennie a fenntarthatsg kolgiai skonmiai aspektusnak. A krnyezettudatossg ersdsnek egyre jobban rz-kelhet jele az agrrtermelsben megjelen krnyezetkml technolgik terjed-se, a mtrgya- s nvnyvdszer-hasznlat cskkense s racionalizldsa.Nemzetgazdasgi szinten az okszer vegyszerhasznlat mellett egyidejleg ltezhetminden olyan gazdlkodsi alternatva, amely valamilyen okbl tiltja vagy korltoz-za kzvetlenl, adminisztratv ton, vagy kzvetve a mestersges kemikliahasznlatt. Ugyanakkor szksges annak vizsglata, hogy mindez milyen gazdas-gi kvetkezmnnyel jr termeli szinten. A gazdlkodi jvedelmi pozci megvl-tozsa nem mindig jelent kedveztlenebb helyzetet, ugyanakkor lehetnek olyan szi-tucik, amikor ssztrsadalmi rdekek miatt szksges a vlts, s a termelijvedelemkiess kompenzlsra, a technolgiavltsra sztnz gazdasgi, trsa-dalmi krnyezet kialaktsra van szksg.

    Gazdasgi szinten a cskkentett vagy a teljesen elhagyott kemikliafelhasznlskvetkeztben a jvedelemtermel kpessg jelentsen megvltozik. Vltozatlantermelstechnolgia mellett, amennyiben nem ll rtkestsi felr a megvltozottkltsgnagysggal s kltsgszerkezettel szemben, akkor a mtrgya-, a nvnyv-dszer-hasznlat cskkentse, tiltsa:

    megvltoztatja termels tbbi elemt, a rfordtsszksgletet, az elrhet ho-zamszintet, az gazatok jvedelmezsgt;

    31

  • leszkti minden kultrban azt az intervallumot, amely pozitv fedezeti hozz-jruls elrst teszi lehetv;

    megnveli az egyes gazatok termelsi kszb s egyben fedezeti (letkpes)mrett is. Mivel a mezgazdasgi zemek ltalban kttt termelsi mrettelgazdlkodnak, ezrt nem vagy csak nagy ldozattal tudjk szntfldi termte-rletket s gy gazdlkodsi mretket nvelni, megn az zemi mret n-velsnek szksgessge, ersdik a birtokkoncentrci;

    nvekszik a termels kockzata, az zemek rugalmatlansga; nem minden eset-ben szabad vllalni a kemikliahasznlat-cskkentst, meg kell vizsglni azegyes konkrt esetekben kialakthat gazdlkodsi alternatvkat.

    Ugyanakkor tekintetbe kell venni azt az zemi szinten tl megjelen kvet-kezmnyt is, miszerint a cskkentett mtrgya- s nvnyvdszer-hasznlat nem-zetgazdasgi szinten pozitv externlit eredmnyez, cskkentve a krnyezetbe ki-juttatott kemiklia mennyisgt, a humn- s llategszsggyi krokat.

    A gazdasgok rszre azonban csak azok az alternatvk jelentenek tnylegesenvlaszthat stratgit, amelyek mellett gy tudnak gazdlkodni, hogy mretk, esz-kzelltottsguk, termelsi szerkezetk, termelsi sznvonaluk figyelembe vve azesetleges tmogatsokat is biztostja az letkpessgket. letkpessg alatt aztkell rteni, hogy a gazdlkods biztostja a benne rsztvevk tlagosnak tekinthetjvedelemszintjt, valamint a befektetett tke megtrlst is, az l s holt munkalegalbb egyszer jratermelsnek feltteleit. Ezek alapjn szksges a lehetsgesstratgik zemi szint konmiai elemzse. A nvnyvdelem vllalati szerepvelkapcsolatban kt tnyezt kell kiemelni, mgpedig azt, hogy alapvet rfordtsho-zam kapcsolatot alakt technolgiai elemrl van sz, illetve egyben a hozam bi-zonytalansgot is cskkent(het)i. gy megtlsekor nem mindig alkalmazhat kiz-rlagosan a marginlis konmia elve (Takcsn, 1994; Takcsn, 1995).

    Az egyes cskkentett kemikliafelhasznls irnyzatok egyms mellett jelennekmeg a mindennapi gazdlkodsban. A termels extenzitsnak fokozsa, szmos tr-vnyi szablyozs, a tmogatsi rendszer bizonyos elemei is a kemikliahasznlatcskkentsnek irnyba hatnak. Ide tartoznak azok a gazdlkodsi irnyok, amelyekelsdlegesen rendeletek, elrsok alapjn lehatroljk az egyes terleteken az alkal-mazhat vegyszerek mennyisgt, flesgt. Mindezzel megszabva azt is, hogy melykrokoz, krtev szervezet ellen megengedett/elrt a vdekezs. A szablyozs tr-tnhet nemcsak az elrsokon keresztl, hanem az adztats rendszern bell is. Azadreform sorn beptett krnyezetvdelmi hatssal is br elemek bvtik a kr-nyezetpolitika eszkztrt, s a mezgazdasgi termelsben felhasznlsra kerlmestersges kemiklik mennyisgnek cskkenst eredmnyezik. Ez termeliszinten mint alacsonyabb kltsg jelentkezik, mg az okszer alkalmazs sorn vl-tozatlan maradhat, de legalbb is nem nvekszik a termels kockzata. Termszete-sen ez megkveteli a termeltl a megfelel szaktudst (Kerekes Szlvik, 2001;BMU, 2002; Kiss, 2002). A krnyezetvdelmi adztats gyakorlata mg nem kiala-kult, vizsglatokat tbben vgeztek nemzetgazdasgi hatsok mrsre is (Schmitz Ko, 2001; Tove Huusom, 2001). A vegyszerhasznlat egyharmaddal trtn vissza-szortsa elsdlegesen a tpanyagellts rendszerben nem cskkentette lnyege-sen a mezgazdasgon bell a nvnytermels ltal ellltott jvedelmet egy dniaikrlmnyekre kidolgozott modellezs eredmnyei szerint. Ez azt is jelenti egyben,

    32

  • hogy a cskkentett hasznlatot elssorban zemi szinten sikerlt megfelel reaglsitechnikkkal akr a gazdlkodsi stratgia teljes vltsval kompenzlni (rumet al., 2001; rum et al., 2002). Az adztats vagy a tilts esetn az zemi szint k-vetkezmnyek mrse nem korltozdhat csak kizrlagosan az zem jvedelmihelyzetnek alakulsra. Itt meg kell tallni majd azokat a mrsi mdszereket, algo-ritmusokat, amelyekkel azok a trsadalmi pozitv hatsok is rtkelhetk, amelyekabbl addnak, hogy a cskkentett vegyszerfelhasznlsnak humn-egszsggyi ki-hatsa is van, a biodiverzits megrzse vagy nem krostsa mellett.

    A mezgazdasgi zemek lehetsges stratgii kzl egyik a fenntarthat strat-gia (Szkely et al., 2000). Megvalstsval a gazdasgok meg tudnak felelni a ko-rbban megfogalmazott elvrsoknak is.

    A termesztstechnolgia megvlasztst alapveten a vllalat rvid s hossz t-v cljai, valamint a vllalati stratgia hatrozza meg. Az egyes technolgik kzt-ti vlasztsnl a rvid s hossz tv clok vltozst s annak kvetkezmnyeit kellfelmrni. A rvid tv clt, a profit maximalizlst a konvencionlis, intenzv, kemi-klira alapozott technolgia szolglja leginkbb, hiszen a mestersges anyagok fel-hasznlsval rvid id alatt jelents hozamnvekedst lehet elrni. Ugyanakkorvizsglni kell az alternatv lehetsgeket, ugyanis a rvid tv profitmaximalizls-sal szemben llhat a hossz idtvra szl kiegyenltettebb, fenntarthat gazdlko-ds. A konvencionlis technolgival szemben itt az elrend clok kztt a profi-ton tl megjelenik az egszsges alap- s vgtermk-elllts, a krnyezetvdelems az indokolatlan terhelsnek cskkentse, valamint clknt a fenntarthat gazdl-kods (Mawapanga Debertin, 1996).

    A XX. szzad msodik felnek vgre megjelentek azok a termesztsi technol-gik, eljrsok, amelyek alternatvi lehetnek a kemiklik nagymrtk felhaszn-lsra alapozott iparszer nvnytermelsi rendszereknek. Ezen eljrsok clja atermels kzeltse a termszetes rendszerekhez, minl kevesebb mestersgeskemikliafelhasznls esetleg a vegyszerhasznlat teljes tiltsa s egszsges, jminsg alapanyagok s lelmiszerek ellltsa. A kvetkezkben rszletesen apreczis nvnyvdelem s gazdasgi aspektusai kpezi a f tmt, de nem lehet el-tekinteni a lehetsges irnyzatok rvid ismertetstl sem.

    A cskkentett kemikliafelhasznlsra alapozott technolgik eltr irnyzatokkeletkezst jelentette a konvencionlis gazdlkods mellett.

    Az ltalban vett nvnyvdszer-felhasznls cskkentse, aminek egyik tjaolyan vegyszerek felhasznlsa, amelyek tarts, kuratv hatssal rendelkezneks gy a vegetci alatt kevesebb kezelsre van szksg, valamint a hatanyag-dzisok cskkense is abba az irnyba hat, hogy cskken a terletegysgre ki-juttatott szer mennyisge (Lehoczky, 1999; Kuroli Lantos, 2006). Elsdlegesfelttele az intenzv (vegy-) ipari K+F.

    Vegyszermentes (mestersges kemiklia felhasznlst tilt) irnyzatok (organi-kus gazdlkods vlfajai), illetve valamely krnyezetbiztonsgi szempontbl avegyszerek hasznlatnak teljes tiltsa. Az Eurpai Unin bell 1991-tl szab-lyozzk az organikus gazdlkodst (2092/91 Council Regulation). Az organikusgazdlkods, amely a mestersges kemiklik felhasznlst alapveten tiltja atechnolgikban, az egyik mdjt jelenti a nvnyvdszer-hasznlat cskken-tsnek. Minden irnyzata egyidejleg egytt jr a krnyezetterhels cskken-

    33

  • svel, azonban megvltozik az zemek termelsi szerkezete, erforrs-szksg-lete, sznvonala, de egyben az rtkestsi lehetsgek is. Elsdleges felttele amezgazdasgi zemi technolgiai K+F.

    Organikus gazdlkods irnyzatai, fejldse. Egymstl idben s trben is el-klnlten alakultak ki azok a gazdlkodsi formk, amelyeket ma kzs nvenorganikus kolgiai gazdlkodsnak neveznk. Biodinamikus gazdlkods. Kzvetlenl az els vilghbor utn a mezgazdas-

    gi termkek minsge leromlott, egyre gyakoribbak voltak a nvnybetegsgek,gyenglt a talaj termkenysge, a terms mennyisge nem rte el a hbor elttiszintet. Ezeket a jelensgeket sokan a mezgazdasgban egyre ersd kmiai-technikai eljrsok fejldsvel magyarztk. 1930-ban jelent meg elszr lapjuk,a Demeter, 1932-ben megalakult a mig is mkd Demeter Szvetsg, mely c-lul tzte ki a biodinamikus gazdasgokbl szrmaz biolelmiszerek rtkestst.

    Szerves-biolgiai gazdlkods. Ennek cljait Rolf Dierck gy foglalta ssze:Elsdleges clja nem az volt, hogy cskkentse a mezgazdasg kolgiai hi-nyossgait, hanem mentesteni akarta a kisparaszti gazdasgokat az rtkes-tsi krzisektl a minsg javtsn keresztl. Ettl az idtl kezdve terjedt elNyugat-Eurpban a szerves-biolgiai gazdlkods.

    Soil Association. 1943-ban jelent meg Angliban Lady Eve Balfour knyveAz l tala cmmel, mely az kolgiai gazdlkodsrl, a talaj, a nvny saz ember egszsgnek sszefggseirl szlt. Vizsglta a termesztstechno-lgia s a termk minsgnek sszefggseit, s rjtt arra, hogy a tpllko-zsi lnc minden egyes tagja szoros klcsnhatsban ll egymssal, ezrt el-kezdte alaposabban tanulmnyozni ezt a krdst. Ennek hatsra megalakultLondonban a Soil Association, ami mai napig is az kolgiai gazdlkodk leg-fbb intzmnye Angliban.

    Permakultra. A permakultra mint mozgalom 1975/1976-ban kezddttAusztrliban. A fogalom a Permanent Agriculture angol szavak mozaiksza-va, mely lland mezgazdasgot jelent. A permakultra kifejezssel egy in-tegrlt, folyamatosan, szukcesszven fejld, az ember szmra hasznos nv-nyek s llatok kolgiai kapcsolathlzatn alapul rendszert neveztk meg.

    Fenntarthat gazdlkods (Sustainable Agriculture). A fenntarthat gazdlko-ds kifejezs a szakirodalomban az 1980-as vekben vlt ismertt, amikor aVilgelemz Intzet (Worldwatch Institute) publiklta Irny a fenntarthattrsadalom cm mvt. A fenntarthat fejldsnek tallkoznia kell a jelengenerci ignyeivel gy, hogy ne cskkentse a kvetkez generci eslye-it. Alapja hogy a termszetnek nmegjul kpessge van, melynek mkd-st neknk kell biztostani.

    Masanobu Fukuoka. A japn mikrobiolgus, Masanobu Fukuoka a ,,Ne tgysemmit mozgalom lharcosa. 25 vesen kapott slyos betegsge dbbentetter az emberi tuds hibavalsgra. jjszletse utn dolgozta ki rendsze-rt, amelyben tilos a talajmvels, a mtrgyzs, a gyomirts, a nvnyvde-lem. A talaj termkenysgnek fokozsra ajnlja a szerves anyag elfldelst,a talajszellztetst biztost nvnyek teleptst. Vlemnye szerint a szerve-zett mezgazdasg az emberi egoizmus eszkze. Helyette a Ne tgy semmit,a termszet megtermi a magt filozfit vallja.

    34

  • Ezeknek az irnyzatoknak kzs jellemzje a mestersges kemiklik (mtr-gya, nvnyvd szer, termsfokozk) hasznlatnak tiltsa mellett mindazontechnolgiai elemek s eljrsok alkalmazsa, amelyek a nvnyi antagonistkkros hatsait cskkentik, de egyben elsegtik a biodiverzits minl nagyobbmrtk fenntartst (Lampkin Padel, 1994; Lampkin et al., 1999; MacRae,2001; Padel, 2001; Rigby Caceres, 2001; Schou et al., 2002; Willer Yuseffi,2007). Ezek az irnyzatok felttelezik, hogy az gy ellltott termkek rtke-stse biztostott a piacon olyan ron, amely fedezi a msfajta technolgia ma-gasabb sok szempontbl ms sszettel kltsgeit (Takcs, 2006).

    Az okszer gazdlkodst jelenti az integrlt nvnytermelsi rendszerek alkalma-zsa, amely az indokolt mennyisg peszticid felhasznlsval cskkenti a kr-nyezet terhelst. Az integrlt nvnyvdelem (Integrated Pest Management =IPM) hatkony s krnyezetkml megkzeltse a nvnyvdelemnek, ami ajzan paraszti sz gyakorlatra tmaszkodik. Az integrlt nvnyvdelem bio-lgiai, biotechnolgiai, kmiai, termesztsi vagy nvnynemestsi intzkedseksszer alkalmazsa, amelyek sorn a kmiai nvnyvd szerek hasznlata arraa szorosan vett legalacsonyabb rtkre korltozdik, amely a krost populci-nak egy gazdasgilag elfogadhatatlan krt vagy vesztesget okoz szint alatt valtartshoz szksges (2000. vi XXXV. trvny a nvnyvdelemrl). Az integ-rlt nvnyvdelmi programok ptenek a krtevk tulajdonsgaival, populcidi-namikjukkal s az agrokoszisztma ismeretvel kapcsolatos szles kr infor-mcikra. Erre alapozva az ismert s minden szempontbl hatkony nvnyvdel-mi eljrsokkal kpesek kontrolllni s meghatrozott szint alatt tartani a nvny-vdelmi krokat a legkrnyezetkmlbb mdon s a legkevesebb kockzattal azemberek, a vagyon/birtok/tulajdon s a krnyezet szempontjbl. Az integrltgyomszablyozs (Integrated Weed Management) magba foglalja a kultrnvnymegvlasztst, a nvnypolst, a tpanyagelltst, a nvnyvdelmet, a krnye-zetvdelmet, a helyspecifikus gyomviszonyok ismerett, amelyek egyttesen fej-tik ki hatsukat a sikeres gyomszablyozsra, figyelembe vve a gazdasg terme-lsi szerkezett, a menedzsment sznvonalt, a kockzathoz val hozzllst is(Smith Reynolds, 1966). Meg kell jegyezni, hogy a kltsghatkony gyomszab-lyozs alapvet eleme lesz a hatkony s fenntarthat mezgazdasgnak, zemiszinten gyakran egytt jrva a gazdlkods mretnek s a koncentrcijnak n-vekedsvel (Zoschke Quadranti, 2002). Alapelv a folyamatos monitoring, tech-nolgiai oldalrl pedig cl a nvnyi krttel keletkezsnek meggtlsa, korlto-zsa gy, hogy egyidejleg teljesljenek az konmiai, kolgiai elvrsok, a kr-nyezet minl kisebb mrtk terhelsvel. Ezen szempontokat veszi figyelembe anvnyvdelmi dntsek meghozatalakor a krkszbelv gyakorlati alkalmazsa(U. S. Environmental Protection Agency, 1999; Polgr, 1999; Takcsn, 2002). El-sdleges felttele a fajta/kemiklia/gp egyttese s a technolgiai K+F.

    A svpermetezs, kiegsztve egyb agrotechnolgiai eszkzkkel (sorkz-kul-tivtorozs) olyan eljrs, amely rvn a terletegysgre kijuttatott vegyszermennyisge 3070%-kal cskkenthet, ugyanakkor a terlet megmvelsnekenergiaignye megn a tbblet agrotechnolgiai elem beiktatsa miatt. A svpermetezs a vegyszeres s a mechanikai gyomirts kombincijt jelen-ti, amikor is pldul a kukorica sorainak permetezse sorn a talajfelletet csak

    35

  • 2025 cm szles svban permetezik a herbiciddel. A sorkzben kultivtorralmechanikai gyomirts trtnik. Mg az 1970-es vekben igen elterjedt (50%)volt a vets eltti, kzvetlenl a talajba bedolgozott kezels, mra gyakorlatilagalig alkalmazzk. A vets utni technolgikat jelents arnyban alkalmazzk,s egyre nagyobb a jelentsge a kels utni technolgiknak. Ugyanakkor to-vbbra is lteznek olyan megfelel tartamhats szerek, szerkombincik, me-lyeket a vetssel egy menetben ki lehet juttatni. Az okszer herbicidhasznlatalapjt a posztemergens szerek adjk, amelyek szintn alkalmazhatk svper-metezssel, amit llomnyban vgzett sorkz-kultivtorozssal kiegsztve r-demi vegyszer-felhasznlsbeli cskkentst lehet elrni.A svpermetezsre alapveten kt idpontban van lehetsg: a vetssel egy me-netben s a kultivtorozssal egy menetben. Magyarorszgi krlmnyek kzttszegedi kutatk megllaptottk, hogy a kukorica 75 cm-es sortvolsgt figye-lembe vve a svpermetezskor a terletnek csak 2733%-ra kerl teljes dzi-s herbicid, vagyis az ltalnos gyakorlat teljes fellet permetezshez viszo-nytva a svpermetezskor a krnyezetet 6773%-kal kevesebb vegyszerterhelsri (Szll et al., 2006).zemi ksrleti eredmnyeik alapjn megllaptottk, hogy a legtbb termst akultivtorozssal kiegsztett, vetssel egy menetben svpermetezett terlet n-vnyllomnya adta 2004-es krlmnyek kztt. Hektronknt 1,2 tonnvaltbbet, mint a teljes felleten permetezett terlet nvnyllomnya. Gazdasgiszmtsokkal vizsgltk a kltsgek alakulst. A kltsgkalkulcinl figye-lembe lett vve, hogy a mveletek kapcsolsa rontja az alapmvelet teljestm-nyt, s ebbl ereden nveli (becslten 30%-kal) annak egy hektrra jut klt-sgt. A teljes fellet permetezs kltsgt 100%-nak vve a kultivtorozssalkiegsztett svpermetezs ehhez viszonytva a mveleti kltsget gy cskken-tette, hogy az termscskkenst nem okozott. Ellenkezleg, 15%-os termsn-vekedst eredmnyezett. A kultivtorozssal egy menetben vgzett svpermete-zs mveleti kltsge az akkor kijuttathat herbicidek ra (anyagkltsg) miattmagasabb, mint a vetssel egy menetben vgzett svpermetezs mveleti klt-sge. sszessgben a sorkz-kultivtorozssal kiegsztett, a kukoricavetsselegy menetben vgzett svpermetezses eljrs kltsghatkony eljrs. Fontoselnye mg, hogy a krnyezetet kevesebb vegyszerterhels ri, alkalmazsa vi-szont tbb szaktudst, jobb munkafegyelmet ignyel. A svpermetezses eljrskln gpberuhzst nem ignyel.A svpermetezs s a sorkzmvels kombincijnak hatsait tbb szerzvizsglta. Blackshaw s munkatrsai (2006) megllaptottk, hogy szak-ameri-kai szntfldi nvnytermelsi krlmnyek kztt, ahol az input kltsgeinek2030%-t teszik ki a herbicid kltsgei, a kijuttatott herbicid mennyisge3572%-kal volt cskkenthet. Szll s munkatrsai (2008) tovbbi magyaror-szgi zemi ksrleti eredmnyei szerint kukoricban a svpermetezs kultiv-torozssal kiegsztett technolgia gyomirt hatsa csak 2134%-os gyombor-tottsgot eredmnyezett a kontrollhoz kpest hozamcskkens nlkl, mg a tel-jes felleten trtnt kezels gyombortottsga 28% volt. Ez nmagban nem te-szi eldnthetv, hogy milyen technolgit alkalmazzunk, ugyanakkor meg kelljegyezni, hogy a vegyszer-megtakarts mrtke elrte a 70%-ot. Kukoricban

    36

  • nagyzemi krlmnyek kztt alkalmazva a svpermetezssel kombinlt sor-kzmvelst mint integrlt gyomszablyozsi eszkzt, a tapasztalatok azt mu-tatjk, hogy a sikeressg szempontjbl meghatroz, hogy a gyomnvnyekmilyen fejlettsgi llapota mellett vgzik el a gyomirt szeres kezelst. A 2010.vi szlssges idjrsi krlmnyek kztt, ha a gyomnvnyek a herbicideskezelsek idejre tlfejlettek, a gyomirt szer mr nem volt megfelel hatkony-sg. Ezekben az esetben csak posztemergens vegyszerezsre alapozni nem le-het a technolgit. Clszer korai poszt llapotban vgezni a kezelst, s ki kellhasznlni a preemergens technolgia adta lehetsgeket. Mindez azonban klt-sgnvelst jelent a ktfle hatanyag alkalmazsa miatt. (Sinka TakcsnGyrgy, 2010). A jvedelemre gyakorolt hats szempontjbl tekintetbe kellvenni, hogy a vegyszer-megtakartssal szemben ll a kultivtorozs tbblet-kltsge (Szll et al., 2005; Szll et al., 2008; Takcsn et al., 2009).A kltsghatkonysg elrsnek elsdleges felttele az innovci, az zemitechnolgiai K+F, amely ebben az esetben magba foglalja a technolgiai, a fo-lyamat- s a szervezsi innovcit is. Termszetesen itt is, mint minden esetben,meghatroz a szaktuds.

    A preczis gazdlkods a foltkezelsek rvn clzott hatanyag-kijuttatst teszlehetv, a kemikliacskkents mellett racionlis vegyszerhasznlatot eredm-nyez. A preczis gazdlkods olyan j gazdlkodsi stratgit jelent a nvnyter-melsben, amely lehetv teszi a termel szmra a mikrotermhelynek megfelel-tetett technolgia megvalstst. Mindez, a krnyezet kisebb mrtk terhelsemellett, a termel szmra gazdasgosabb termelsi lehetsget is biztost(hat).A preczis gazdlkods kifejezs mst s mst jelent a szakemberek szmrais. Sokaknak a preczis gazdlkods mholdakat, rzkelket, trkpeket jelenta munka elvgzshez, ahhoz a munkhoz, amit az knagyapja les szemekkel,az ujjai kztt elmorzsolt flddel s j memrival elvgzett. Msok szmra amezgazdasg jvjt jelenti. E szerint a jv szerint minden egyes termelsiinputot mtrgyt, herbicidet, rovarl szert, vetmagot stb. helyspecifikusalapokra helyeznek a hatkonysg nvelse s a krnyezet minsgnek fenn-tartsa cljbl. Morgan s Ess (1997) szerint a mezgazdasg gpestsvel agazdlkodk a nagy tblkat kezdtk el egysgknt kezelni azzal a cllal, hogya nagyobb teljestmny gpek megfelel kapacitskihasznltsggal zemeltet-hetk legyenek. A nagy terletek azonos mdon trtn mvelsvel nagyobbterleten vlt elvgezhetv az ppen aktulis feladat. A megnvekedett terme-lkenysg elnyei messze meghaladtk a munkaer-ignyes, kisebb terletek in-tenzv gazdlkodsbl szrmaz elnyket. Napjainkban mrhet s kezelheta tbln belli vltozkonysg. A termhelyi vltozkonysg ismert volt mr ko-rbban is, de nem igazn tudtk kezelni. A termhely alapos ismerete mindenmezgazdasgi beavatkozs elengedhetetlen felttele, a differencilt mvels-ben rejl lehetsg kihasznlsra a mszaki-technikai fejlds adta meg a ke-retet (Tams, 2001).A preczis gazdlkods trgykrben az els konferencit 1992-ben, az ameri-kai egyeslt llamokbeli Minnesotban tartottk. A szakirodalomban szmos el-nevezse ismert a preczis gazdlkodsnak, mint pldul: farming by soil;farming soil, not fields; spatially prescriptive farming; computer aided

    37

  • farming; high-tech sustainable agriculture; precision farming; site specif-ic crop management.Moore s munkatrsai (1993) szerint a site specific crop management (term-hely-specifikus nvnykezelsi rendszer) olyan informci s technolgiai alapmezgazdasgi termelsi rendszer, amelynek clja meghatrozni, analizlni skezelni a mezgazdasgi tbln bell elfordul talaj-, tr- s idbeli variabi-litst az optimlis jvedelmezsgrt, a mezgazdasgi termels fenntarthats-grt, valamint a krnyezet megvsrt (Moore et al., 1993). A magyarorszginvnytermesztsi gyakorlatban a preczis gazdlkods fogalma a leginkbb el-terjedt s ismert. Sgi [1996] a fenntarthat mezgazdasgi fejldstl elvlaszt-hatatlan termesztsi rendszer jelleget emeli ki, hiszen a technolgia elektronikais szmtgpes technikt integrl a maximlis gazdasgossg rdekben, mi-kzben a krnyezeti s a termszeti forrsoknak is maximlis vdelmt valstjameg. Ksbb a gazdasgi elny melletti krnyezetvdelmi megfontols helyez-dtt a hangslyt. Az USA Nemzeti Kutatsi Tancsnak (1997) defincija egymenedzsmentstratginak mondja a preczis gazdlkodst, amely informcistechnolgiai eszkzk alkalmazsval tbb forrsbl sszegyjttt adat felhasz-nlsval hoz mezgazdasgi termelsi dntseket (NRC 1997).Morgan s Ess (1997), valamint Reichardt s Jrgens (2009) megfogalmazsais sszecseng. A precision farming (preczis gazdlkods) holisztikus rend-szerszemllet megkzeltse alapjn magba foglalja a tbla trbeli s idbelivltozatossgnak kezelst, a kltsgek cskkentsnek, a hozamoptimalizlss minsgjavts, illetve a krnyezeti hats cskkentse cljbl. Napjainkramr egyrtelmen bebizonyosodott, hogy a preczis gazdlkods a fenntartha-t fejlds egyik alapvet eszkze. Nemnyi s munkatrsai (2001b) kiemeltk,hogy a helyspecifikus termesztsi kutatsok messze tlmutatnak a mezgazda-sgi tevkenysg fejlesztsn. Marknsan jelzik azt az ltalnos tendencit,amely a mestersges (mszaki, informatikai) s a termszetes (biolgiai, kol-giai stb.) informatikai rendszerek sszekapcsolst clozza. A preczis techno-lgia megjelensvel a nvnytermesztsi gazatok eltt is megnylt ahelyspecifikus gazdlkodsi dntsek sszer alapokon trtn meghozatala. Lthat, hogy a preczis gazdlkods kifejezsnek szmos meghatrozsa is-mert, valamennyiben kzs, hogy a trben vltoz, heterogn eloszls, a ter-melst befolysol tnyezk (talaj, krokozk, krtevk, gyomnvnyek)helyspecifikus kezelst clozza meg (Swinton, 2005; Nmeth, 2005). Jolnkais Nmeth (2007) mindezt kiegszti azzal, hogy a preczis gazdlkods lnye-gi eleme a termhelyi viszonyokhoz val minl pontosabb termesztstechnol-giai adaptcira val trekvs. Az gy megvalstott gazdlkods a krnyezetbejutatott mestersges kemiklia mennyisgnek cskkentse mellett kihat az el-lltott termkek minsgre is. Magyarorszgi krlmnyek kztt Nemnyi sMilics (2007) megllaptotta, hogy a preczis nvnytermels gyakorlati meg-valstsa sorn optimalizlhat a tpanyagellts, javtva az szi bza beltartal-mi paramtereit, pozitv korrelcit mutatva a glutn- s a fehrjetartalom k-ztt, amely magasabb rtkestsi rak realizlst is lehetv teszi.Az okszer nvnyvdelem egyidejleg szolgl(hat)ja az rtk-ellltst, akzjavak szolgltatst, a biodiverzits megrzst, a termszet s egyben a ta-

    38

  • laj vdelmt. Ez azonban a technikai httr megteremtst (ptllagos beruh-zsokat), fenntartst kveteli meg a termeltl, ami tbbletkltsget jelent, sez nem mindig rvnyesthet az rtkests sorn. A preczis mtrgyzs mamr bizonytotta kltsghatkonysgt, mg a preczis nvnyvdelem kltsg-cskkent hatst mg kevsb vizsgltk a kutatk, azonban a kezelsek sz-mnak, terjedelmnek cskkense mellett a talajtulajdonsgoktl fgg dzishelyes megvlasztsval tovbb cskkenthet a kijuttatott szer mennyisge (Ta-ms, 2001; Tams Pechmann, 2002; Szkely Kovcs, 2006; Takcsn, 2006;Takcs-Gyrgy Takcs, 2009).Wolf s Buttel (1996) szerint a preczis gazdlkods az elkvetkez vtizedekmezgazdasgi termelsnek reformeszkze, egyben a termels hatkonysganvelsnek kulcsa, ugyanakkor olyan abiotikus tnyez, amely egyidejlegmrskli a krnyezet szennyezst is. Kiemelik, hogy ennek a technolginak ajelentsge ketts: egyrszt a mezgazdasgi termels szemlletnek megrefor-mlsi eszkze, mivel cskkenthet vele a krnyezetbe kijuttatott kemiklia,msrszt meghagyva az iparszer termelsi struktrt, beruhzsokat s bizo-nyos szervezeti struktrkat, mkdsi mechanizmusokat a hatkony mez-gazdasg egyik alapja. Hozz kell tenni, hogy a preczis gazdlkods vals esz-kze a krnyezeti krok cskkentsnek, de termeli szinten egyben a kockzat-cskkents eszkze is. A nvnytermels sorn az egyes technolgiai elemekmegfelel alkalmazsval, kombinlsval cskkenthet a hozam bizonytalan-sga, nvelhet a termeli jvedelem biztonsga (Auernhammer, 2001; Gando-nou et al., 2004; Takcsn Gyrgy, 2006; Chavas, 2008).Trtneti fejldst tekintve a preczis gazdlkods alapjai visszavezethetk afejlett mezgazdasggal rendelkez llamokban (USA, Anglia, Nmetorszg) az1980-as vekben megkezdett kutatmunkkra, amelyek a mszaki technika vv-mnyait felhasznlva prbltak meg alkalmazkodni a mezgazdasgi terletektr- s idbeli vltozatossghoz. Az 1980-as vek vgre az ezzel a mg jnakszmt technolgiai mdszerrel lehetsg nylt a helyi ignyekhez igazodva el-ssorban a mtrgya differencilt kijuttatsra, a mveletek mdjnak tbln be-lli vltoztatsra. A vetmag- s a nvnyvdszer-kijuttatsi technikt ebbenaz idben mg fejlesztettk. A mholdas helymeghatroz rendszer lehetv tet-te a tbln bell eltr kezelst ignyl foltok elklntst, pontos pozcionl-st, gy az egyes tblarszeken a leghatkonyabb gazdlkodst lehet megvals-tani. Egyidejleg a hozamtrkp digitlisan ellltott s trolt adatokat szolgl-tat az adott tblrl. A szksges adatokat mter alatti pontossg DGPS-vevv-el s hozammr rendszerrel felszerelt betakartgp gyjti ssze s trolja. gya tbla brmely pontjra vonatkoztatva rendelkezsre llnak a termssel kapcso-latos hozam- s szemnedvessg-informcik, valamint a magassgi koordinta-adatok a domborzati trkp ksztshez. A hozamtrkp s a navigcira is al-kalmas talajmintavev DGPS-rendszerrel vett talajmintk alapjn a DGPS-szelfelszerelt mtrgya-kijuttat rendszerekkel differencilt kijuttats vlt lehetv.A fejlds kvetkez llomst az ezredfordul jelentette. A globlishelyzetmeghatroz navigcis rendszerek (GPS), a mezgazdasgi gpek nagy-fok automatizlsnak lehetsge, a gp vagy traktormunkagp kapcsolat tar-tzkodsi helynek pontos megha