A szabad akarat problémája

Szabadság

Determinizmus

Indeterminizmus

?

??

???

Fatalizmus (logikai determinizmus)

A fatalizmus nem ugyanaz mint a determinizmus

A fatalizmus a szabadság fogalmának logikai ellentmondásosságát jelenti

Logikailag szükségszerű, hogy egy tény igaz vagy hamis kell legyen

Ha egy adott tényre vonatkozó propozíció igaz, akkor mindig igaz, senki meg nem változtathatja

„az, hogy holnap tengeri csata lesz, az már ma, vagy igaz, vagy pedig hamis, de valamelyik biztosan”

Fatalizmus (logikai determinizmus)

Ez összefügg a propozícióknak azzal a felfogásával, hogy azok már minden időtől függetlenül léteznek.

Csak akkor tartható fenn a szabadság, ha vannak propozíciók (a jövőbeliek), amik még eldöntetlenek

Statikus időfelfogás- a tények események nem az időben léteznek- vagy legalábbis a múlt,jelen, jövő eseményei ontológiai státuszukban nem különböznek-vagy fennállnak, vagy nem

Teológiai determinizmus

Összeegyeztethető-e a szabad akarat Isten mindent(és előre-)tudásával?

Ha meg nincs szabad akarat, lehetséges-e morális világrend?

A determinizmus taxonómiája

Mi is a determinizmus?

Minden tény és minden esemény kauzálisan szükségszerű, abban az értelemben, hogy nem lehetséges olyan tény vagy esemény, amelyet bizonyos feltételek ne tennének szükségszerűvé.

Pro vagy kontra

Libertariánizmus: nincs determinizmus- csakis így lehet szabad akarat

Szigorú determinizmus: determinizmus van szabad akarat nincs – e kettő kizárja egymást

Puha determinizmus - kompatibilizmus: determinizmus van, és ezáltal van szabad akarat is

Mitől lesz valami kauzálisan meghatározott?

Megjósolhatóság által: pl. Laplace determinizmus felfogása

Ha valaki minden részecske állapotait tudná, akkor ebből éppúgy előre a jövőbe, mint vissza a múltba extrapolálhatná a helyzetét

Laplace-é elvileg kiszámolható determinizmus

De lehetségesnek tartható valóban kiszámolható determinizmus felfogás is

Funkcionális kapcsolat az időszeletek között: a determinizmus a funkcionális kapcsolatban van, amely összeköti a jövőbeli események attribútumait a jelenbeli, illetve múltbeli események attribútumaival

Modális szerkezet: ha a világ olyan modális szerkezetű,hogy nincsenek benne elágazási pontok - az a determinizmus

És hol a szabad akarat, ha van?

Egy független cselekvő lélekben: dualisztikus elképzelés

A természeti folyamatok indeterminisztikus komponenseiben: naturalisztikus elképzelés

A dualizmus az elmefilozófiában ma már nem túl népszerű

Viszont kérdéses, hogy a naturalisztikus elképzelés, mitől jó?

Hogy képzeljük el a szabad akaratot?

Ha akarom, akkor a következő pillanatban bukfencezek, ha nem akarok akkor nem fogok (a jövő meghatározatlanságára utaló megfogalmazás)

Ugyan bukfenceztem egyet, de ha nem akartam volna, akkor nem bukfenceztem volna, vagyis cselekedhettem volna másképpen mint ahogyan cselekedtem.(a szükségszerűségre utaló megfogalmazás)

Ha valaki a szabad akarat képességével rendelkezik, akkor cselekedhetne másképpen is ,mint ahogyan valójában cselekszik

Indeterminizmus = szabad akarat?

Vannak olyanok is(a kemény kompatibilisták), akik szerint, nem hogy a szabad akarat összeegyeztethető a determinizmussal, hanem, enélkül nem is lehetséges

Érvük: a determinizmus egyetlen alternatívája, hogy indeterminizmus van, de akkor nem más mint a véletlen határozza meg, hogy hogy cselekszünk, az pedig nem nevezhető szabad akaratnak.

kompatibilizmus

A „szabad akarat” egy csalóka nyelvi fordulat, nem az akarat szabad, hanem az ember, mégpedig akkor, ha maga határozhatja meg a cselekedeteit

A szabad akarat nem valami misztikus erő

Hanem, inkább az elmeállapotaink (vágyaink, érzéseink) képességét jelenti, arra, hogy meghatározzák cselekvéseinket.

Az ember nem attól szabad, hogy eldönthetetlen, hogy mit fog tenni, hanem attól, hogy az ő sajátos tulajdonságaiból, karakteréből fakad az, hogy mit fog tenni

kompatibilisták

Hobbes

Hume mint görög isten

Denett

Miért gondolhatjuk, hogy nem lehetséges kompatibilizmus?

A kompatibilizmus szerint, igaz az, hogy az események bekövetkezése determinált

Vagyis modálisan: a cselekvő nem cselekedhetett volna másképp mint ahogy cselekedett, és nem cselekedhet másképp mint ahogyan cselekedni fog

A kompatibilista vagy átértelmezi a szabad akarat fogalmát, oly módon, hogy arról nem mondhatjuk, hogy másként is akarhatott volna valaki mint ahogyan akart

Vagy pedig azt mondja, hogy szubjektíve ugyan úgy tűnik, hogy akarhatott volna másképp mint ahogyan akart, de objektívan nézve csakis egyféleképpen akarhatott.

Az objektív determinizmus fennállhat egyszerre az akarat szabadságának szubjektív élményével(ha a kompatibilista így érti a szabad akarat kifejezést, akkor ez konzisztens elképzelés)

A Newcomb-paradoxona szubjektív és objektív determináltság

Az erdőben járva egyszer csak két dobozt látunk magunk előtt. Mellettük áll egy kísérletvezető,és a következőket közli: A bal oldali dobozban garantáltan van 1000 $. A jobb oldali doboz vagy üres, vagy 1000000 $-t tartalmaz. Mindez attól függ, hogy egy mindent tudó Lény, aki képes arra, hogy a Te jövőbeli gondolataidat megjósolja, hogyan döntött. Ha tegnap úgy látta, hogy – mohó módon – mindkét dobozt magaddal viszed, akkor a jobb oldali dobozba nem tett semmit. Ha úgy látta, hogy „szerényen” csak a jobb oldali dobozt viszed magaddal, akkor beletett 1000000 $-t. A kísérletvezető felszólít, hogy állj háttal a dobozoknak, és felnyitja a dobozokat. Majd felszólít, hogy válassz, mindkettőt elviszed, vagy csak a jobb oldalit. Mielőtt az utasítását követnéd, még azt is elmeséli, hogy eddig 4010 turistával végezték el ezt a kísérletet, de senkinek sem sikerült még elvinnie 1001000 $-t. A kérdés: Hogyan döntsünk?

A paradoxon

Mindkét döntés előtt elég erős motivációk állnak

Képzeljük el úgy mint egy bátorság-próbát

Első lehetőség: beijedünk és elhisszük, hogy a Lény valóban tudja, hogy mit fogunk gondolni, ekkor csak a jobb oldali dobozt választjuk

Második lehetőség: nem ijedünk meg. A Lény már tegnap beletette a pénz, tehát, most vagy ott van vagy nincs, így nem vesztünk semmit, ha mindkettőt elvisszük.

A kellemetlenség

Nehéz elfogadni, hogy már látja, a dobozokban lévő pénzből, hogy hogyan fogok dönteni én, mikor még nem is döntöttem, és szubjektíven teljesen úgy élem meg, hogy éppen szabadságomat gyakorlom

A paradoxon feloldása A világ valójában (objektívan) determinált, számomra

csak úgy tűnik, hogy szabad vagyok.

Mindig fennáll a lehetőség, hogy a Lény nem helyesen jósolt (még ha 4011-szer sikerült is neki, lehet, hogy csak minden 4012.-ik döntés szabad, vagy egyszerűen csak hazudozott a kísérletvezető): ugyanis episztemikusan nem szükségszerű(nem lehetek teljesen konfirmált abban), hogy kauzálisan minden szükségszerű.

Vagyis, a paradoxonnal nem kerültünk semmivel sem közelebb ahhoz, hogy eldöntsük, determinizmus van-e vagy sem

A determinizmus állítása mint pragmatikai öncáfolat

Popper érve az önjóslás lehetetlenségéről

Egy Turing-gép nem képes a saját maga jövőbeli állapotait kiszámolni, tehát ha az agy egy Turing-gép determinisztikusságával működik, nem képes soha saját állapotát előre látni- és ezt mint szabadság élményét éli meg

A jósnő-paradoxon

Ha a jósnő azt mondja nekem, hogy holnap elgázol egy villamos, akkor én holnap ki sem teszem a lábam a házból

De ilyet a jósnő-ha tényleg tud jósolni-akkor biztosan nem is mondana

A delphoi jóslatok bezzeg annak ellenére is beteljesülnek bármit csinál a hős

Miféle is a kérdés?

Mindeddig azt vizsgáltuk, fogalmilag milyen elképzelések passzolhatnak.

Az akarat klasszikus (objektív) szabadsága nem állhat fenn egyszerre a determinizmussal.

Az objektív determinizmus viszont fennállhat egyszerre az akarat szabadságának szubjektív élményével(ha a kompatibilista így érti a szabad akarat kifejezést, akkor ez konzisztens elképzelés)

Mindezek után nyilvánvalóan arra kell gondolnunk, hogy az, hogy objektívan determinált-e az akarat, empirikus kérdés kell legyen

A Libet-kísérlet

Benjamin Libet (1916-2007)

Az oszcilloszkóp egyfajta óraként viselkedett-arra kérték az alanyt, hogy jegyezze meg hol állt a pont amikor elhatározta magát.

Az alany ún. készültségi agypotenciálját EEG méri (ez tkp. egy agyhullám jelenség, ami a tudatos döntések előtt jelentkezik.)

Az alany megmozdulásának, a tudatos elhatározás eredményeként bekövetkező kézmozdulatnak az idejét is pontosan regisztrálja egy mérőműszer.

Az eredmény: a tudattalan agyi potenciál kb. fél másodperccel megelőzi a tudatos élmény regisztrálását

Azonban ez korántsem olyan kiábrándító, mint azt egyesek vélik: pl. Denett szerint az, hogy az alanynak egy figyelmi váltást kell végrehajtania(rá kell néznie az oszcilloszkópra) megmagyarázhat egy ilyen késést.

Másfelől, fogalmilag, ez nem bizonyít semmit, arról, hogy ez most szabadságon alapuló döntés-e vagy sem.

Ha valaki a test-elmének legalább szuperveniens kapcsolatát elfogadja, annak számára inkább az lenne csodálatos, ha a tudatos élmény előzné meg az agyállapotot

A kérdés továbbra is fennmarad: az agy komplex viselkedése maga lehet szabad, dacára annak, hogy ez csak később tudatosul

Az agyban

Lehetséges volna, hogy az indeterminizmus az agyi folyamatok indeterminált részleteiben van?

Kvantummechanikai érvelés

A kvantummechanikában indeterminisztikus törvényszerűségek vannak és ezek határozzák meg az agy magasabb rendű folyamatainak indeterminisztikusságát.

Ellenérvek: Az agy működése során nagyon elenyésző lehet az

olyan események száma, ami egy indeterminisztikus kvantumjelenségen áll vagy bukik- ugyanis pl. egy neuron kisülése jóval nagyobb nagyságrendű folyamatokon nyugszik

Grünbaum : a szabadságot nem garantálja önmagában az a tény, hogy a döntési folyamatok valószínűségi törvényeknek engedelmeskednek.

„statisztikus determinizmus” „az ember nincs egyénileg lekötve, de az egész nem hordja láncait”

Arthur Fine: a Grünbaum-féle argumentum csak akkor áll, ha a szóban forgó valószínűségi modell olyan, hogy elvben létezhet rejtett paraméteres elmélete

? Lehet-e a kvantummechanika indeterminisztikus folyamatainak rejtett paraméteres elmélete?

Einsten szerint igen

Az érv előfeltételezi, hogy a kvantummechanika valóban indeterminisztikus tövényszerűségeket ír le

Létezhetnek a kvantummechanikában olyan rejtett paraméterek, amik voltaképpen mégis determinálttá teszik a rendszert- EPR-paradoxon ...

Másrészről: tulajdonképpen mit nyerünk a szabad akarat számára azzal, ha a döntéseink végső kimenetelét(mondjuk, hogy egy gyilkosjelölt elsüti-e a fegyvert) egy éppolyan kvantummechanikai véletlenre hárítjuk, mint hogy egy urán izotópban elbomlik-e egy konkrét atom?

De mi lehet ezen túl? Az agy és személyiség

Még ha az elmeállapotok ráépülnek is az agyállapotokra, nem minden agyállapotom elmeállapot

Az agy fura dolgokat produkál

Idegen kéz szindróma Corpus callosum (a két agyféltekét összekötő híd)

sérülésének esete Mindezekben az esetekben a beteg úgy érzi, hogy nem

szabad akaratából cselekszik Mindezekből az látszik, hogy az agyban nem

egykönnyen integrálható a személyiség (l. Parfit és a személyiség önazonossága)

Márpedig személyiség és szabad akarat összefonódnak

Az utolsó szó

Az elmefilozófiai fizikalizmus inkább determináltság párti

A szabad akarat fogalmát a determináltság-indetermináltság kérdéskörön túl kell keresni

A szabad akaratnak feltétele, hogy ne legyen determinizmus, de ennél többre van szüksége