Vol. III. 25-72.

A SZERENCSI-DOMBSÁG ÁSVÁNY Al

Minerals of the Szerencs Hi/ls

SZAKÁIJL Sándor & KaVÁCS Árpád

Abstract: Mineral parageneses ofthc Szerencs Hills are reviewed in a genctic subdivision.

1/ Rock-fomling minerals vf thc h1ain crystallisation phasc of the rhyolite, d.1cite, and andesitevolcanism are the following ones in decreasing order oftrequency. Main components: quartz, sanidine,plagioclase, pyroxene, biotitc, accessory componcnts: amphibolc, rutilc, ilmenite, magnetite, and zircon

(Table 1).

2/ Minerals fonned under hypothennal (pnelunatolytic) conditions within lithophyses of the volcanics:tridyrnite, quartz, biotite, hematite, ilmcnitc, and magnetite. Most frequent void-filling minerals are 1-3mm, face-rich crystals of quartz and tridymite (Figs. 21., 2:?-., 23.).

3/ Minerals forn1ed withu! fissw'es and c:lyities of the yo!canics under hydrothern1al conditions: quartz,apai, hematite, cryptomelane,. clinoptilolite, mordcnite, stilbitc, pyrite, and barite. There are numerollSapai yarieties in the region, especiaJJy in rhyolitcs. The bcst milk apai and jasper apai specimens are tobe found in Ingyár HiII, while hyalite and precious opal occur in Hosszú HiII (Figs. 1., II., III., 18.).Minerals of hydrothern1al ore indications arc: acanthite, galena, marcasite, pyrite, sphalerite, andtetrahedrite.

4/ Oxidation zone minerals are: malachite, goethite, hematite, Mn-oxides, otavite, cerussite(?), andaurichalcite(?). The Legyesbénye quartzite quarry bears the most species. The OCCllrrence of otavite isnotable here (Fig. 26.).

51 Postvolcanic parageneses:al zeolite zone: clinoptilolite, moruenite;bi clar mineral zone: dickite, halloysite, illi tc, montmoriJlonite, kaoliltÍte, rectorite. There are numerousclar mineral deposits, dominated by kaolinite.ci limonite-hidrohematitezone: goethite, hematite;dl kaolinite-aduIaria z6nc: kaolinite, adularia, quartz;el siliceous (partly alunite-kaolinite) zone: alunjte, aImtase, kaolinit~, quartz, apai, jarosite, zircon,pyrite, baritc, and marcasite. Parageneses rend to int.:rfinger; somc minerals (goethite, kaolinite) are tobe found in ali facies. Minemi formation \vas discontinuous: therc are at least 4-5 generations ofcarbonates and of altmite, There are significant occurrcnces of alunite in the hills (e.g. Kassa Hill,Nyirjes Hi!l, Kõvágó Hill). Alwlite of Legyesbényc (quartzite quarry) has the most interest tomineralogists, bearing v3rious elelT.ent substitutions (Cu, ~b, Fe) (Figs. V., 32., 33., 34.).Trace element investigation of alunite, op:Jl, and quartz showenrichment in silver, copper, lead, andtitanium.

6/ Minerals of sedimentary rocks:In pyroclastics: mordenitc, cJinoptilolite, adularia. PyrocJastics display significant zeolitisation. Therewere attempts to utilize.Both in pyroclastics and ill ~and/sandstone: wood opaJ. The most famous mineral of the Szerencs Hillsis the wood opal of Megyaszó, known since t:le 18th century. It has been studied by palaebotanists todate (Figs. title page, IV., 20.). The petlification pertectly pres('rved the structure of the plant remains(woods, branches, Il'aves et::.).In clay and lignite: gypsum, goethite, jurosite(:).

Szakáll S. & Kovács Á.26

Table J. Minerals of the Szerencs HiIls

class

Sulphides

-classvariely speciesspecies

acanthitecinnabargalenamarcasitepyritepyrrhotite?sphaleritestibnitetetrahedriteiodargyriteMg,CI mineralanatasebrookitecristobalitecryptomelanegoethitehematiteilmenitelepidocrocitemagnetite"Mn oxi de"apaI

varierv

Sulphates

HaloidesI Phospates

SilicatesOxides

malachiteotavitesiderite"Al sulphate"alunitebaritegypsumjarositeosarizawaite?apatitehinsdalite?albite"amphibole"andesinebiotite"chlorite"clinoptilolitedickite"garnet"halloysiteillitekaolinitelabradoritemontmorillonitemordenitemuscovite?natrolite?nontroniteoligoclase"pyroxene"rectoritesanidinestilbite"tourmaline"zircon

hydrohemalile

fire apolhyalitejasper apolmilk apolpreciaus apolwax apolwaad apolcarnelionchalceda~v

quartz

rutiletridymitearagonite?aurichalcite?calcitecerussite?

adu/ariaCarbonates

lublinite

Összefoglalás: Az alábbiakban genetikai csoportosításban mutatjuk be a területen ismert ásványtársuIásokat.II A vulkanitok (riolit, dácit, andezit) képzõdéséhez szingenetikusan kapcsolódó ásványok - melyek afökristályosodás során képzõdtek - a tulajdonképpení kózetalkotó ásványok. Ezek gyakorisági sorrend;.ben a következõk: kvarc, szanidin, plagioklászok, píroxének, biotit (az uralkodó kózetalkotók); míg ajá-rulékos kózetalkotók: amfibolok, rutil, ilmenit, magnetit és cirkon.21 A magmás tevékenységet követõen még viszonylag magas hõmérsékleten - ún. hipoterrnás("pneumatolitos") körülmények között - keletkezett ásványok a vulkanítok litofizás üregeiben: tridimit,

kvarc, biotit, hematit, magnetit és cristobalit.31 Alacsonyabb hõmérsékleten, hidroterrnás tevékenység során keletkezett ásványok a vuIkanitok üreg-és repedéskitöltéseiben: kvarc, opál, hematit, Mn-oxidok (kriptomelán), klinoptilolit, mordenit, sztilbit,pirit és barit. A hidroterrnás eredetû érctelérek és ércindikációk ásványai: galenit, szfalerit, pirit, kalcit,sziderit és tetraedrit.41 A felszínközelben az érc indikációk oxidációs övében keletkezett ásványok: malachit, goedtit, hematit,Mn-oxidok, otavit, cerusszit? és aurikalkit?51 A felszínközelben, a vulkáni utómûködési fáciesekben (Mátyás, 1975), illetve az alacsony hómérsék-letû, ún. epiterrnás jellegû vizes oldatokból képzõdött ásványtársulások:al zeolitos öv: klinoptolilit, mordenit;bI agyagásványos öv: dickit, iIlit, montmoriIlonit, kaolinit, haIloysit és rectorit;cI vasas ("hidrohematitos-limonitos") öv: goethit, hematit;dl kaolinos-aduláros öv: kaolinit, aduIár, kvarc;

A Szerencsi-dombság ásványai 27

el kovás (részben aIunitos-kaolinos) öv: alunit, anatáz, kaolinit, kvarc, opál, jarosit, cirkon, pirit, barit és

markazit.Az egyes fáciesek - az ásványtársulásokat tekintve - egymásba fogazódnak, sõt vannak ásványok

(pl. goethit, kaolinit), melyek szinte minden fáciesben megtalálhatók. Az ásványok kiválása nem voltfolyamatos: a karbonátok és az alunit esetén például legalább 4-5 szakasz mutatható ki.Az alunit, opál és kvarc esetén elkészült nyomelemvizsgálatok egyöntetû eredményei szerint a területena következõ metallogén elemek mutatnak relatív dúsulást: ezüst, réz, ólom és títán. Ezek az elemekásványok formájában több feltárásban megjelennek, legnagyobb változatosságban a legyesbényei

ércindikációban.61 Üledékes kõzetekben megjelenõ ásványok.Piroklasztikumokban: mordenit, klinoptilolit és adulár.Részben piroklasztikumokban, részben homokban, homokkõben: faopál.Agyagokban és azok lignites közbetelepüléseiben: gipsz, goethit, jarosit?

J. táblázat. A Surencsi-dornbság ásványai

változat osztály faj változatosztály faj

Szulfid ok

Szulfátok

akantitantimonitcinnabaritgalenitmarkazitpiritpirrhotin?szfalerittetraedritjódargiritMg,CI-ásványanatázbrookit?cristobalitgoethithematitilmenitkriptomelánkvarc

FoszfátokHalogenidek

Oxidok Szilikátok

hidrohematit

kalcedonkameol

lepidokrokitmagnetit"Mn-oxidok"opál faopál

hialifjáspopálnemesopálfejopálfûzopálviaszopál

malachitotavitsziderit"Al-szulfát"alunitbaritgipszjarositosarizawait?apatithinsdalit?albit"amfibol"andezinbiotitcirkondickit"gránát"halloysitillitkaolinitklinoptilolit"klorit"labradoritmontmorillonitmordenitmuszkovit?nátrolit?nontronitoligoklász"piroxén"rectoritszanidinsztilbit"turmalin"

mtiltridimitaragonit?aurikalkit?cerusszit?kalcit

adu/árKarbonátok

tub/init