AAz z óvodáskorú óvodáskorú gyermekgyermek

FejlődésFejlődés• Öröklés• Érés (biológiai program). A gyermek

első éveiben jelentősebb

• Tanulás (kölcsönhatás a környezettel). Anyanyelv elsajátítása után veszi át a vezető szerepet.

• Fejlődés: spirálszerű, szakaszos folyamat

Fejlődési szakaszokFejlődési szakaszok• Méhen belüli fejlődés• Csecsemőkor• Kisgyerekkor• Óvodáskor• Iskoláskor• Serdülőkor• Ifjúkor• Felnőttkor• időskor

• Fiziológiai és pszichikai fejlődés üteme eltér

• A különböző pszichikus funkciók fejlődési üteme is eltér▼

• Koegzisztencia törvénye ( túlterhelés elkerüléséért)

• Átmenetek, átfedések a szakaszok között

Testi sajátosságokTesti sajátosságok• Óvodáskor vége: első alakváltás

• Csontrendszer: megerősödőben, porcos szövetek ! Helyes testtartás!

• Izomrendszer: összerendezettebb mozgások, finomodó mozgások– írás! Még ellenjavallt.

• Idegrendszer:– Idegsejt-csoportok differenciálódása

– Mielinizáció

– Agytömeg 6 éves korra szinte eléri a felnőttét: nagy oxigén-igény

– Serkentés-gátlás → nagy mozgásigény, szabad levegőn

• Testséma kialakulása (testi én-kép)– Tapintásos, vizuális, motoros,

viszceroceptív úton

• Ritmusérzék fejlődése (ritmus: időbeli tagolódás mozgásban, énekben, beszédben, belső ritmus)

• Egyensúlyérzék alakulása

Feladataink az óvodáskorú Feladataink az óvodáskorú gyermek testi fejlesztésével gyermek testi fejlesztésével

kapcsolatbankapcsolatban

• Mozgásigény kielégítése

• Pihenés biztosítása

• Helyes táplálkozás

• Tisztaság

• Egészségmegőrzés

Érzelmi sajátosságokÉrzelmi sajátosságok• Egyéni és társas érzelmek összekapcsoltan• Alapérzelmek vagy elsődleges érzelmek

(már csecsemőkorban is)– Alapszükségletek kielégítettségének

mértékével függenek össze (harag, düh, elégedettség, félelem, szorongás, kíváncsiság, öröm)

• Óvodáskorban: másodlagos érzelmek (a társas lét következményeként)– Pl. Büszkeség, szégyen, zavar, bűntudat,

irigység, empátia

• Érzelmek kontrollálása (nyelvi átfordítás is)

• Késleltetés képességének alakulása• Akadálytűrő képesség• Negatív, kellemetlen feszültségek

leküzdése, tűrése• Érzelmi intelligencia (EQ)

– Saját érzelmek felismerése, adekvát kifejezése– Az érzelmek kifejezése különböző

módozatainak megismerése (felnőtt minta, interakció gyerekkel, szerepjáték)

• MESE (népmese!) – érzelmek átélésének terepe

• Mások érzelmeinek felismerése

• Együttérzés képessége

Társas viselkedésTársas viselkedés• Egyszerű erkölcsi szabályok alapján• Erkölcsi heteronómia• Érzelmileg terhelt helyzetben:

– Feltétlen engedelmeskedés vagy – Nyílt ellenszegülés

• Óvodáskor végén: belsővé vált szabályok, lelkiismereti működés

• Agresszivitás– Nem minden fajtája destruktív

(meggondolatlanság, türelmetlenség)– Valódi agresszivitás: tudja, hogy mi a

viselkedésének következménye a másikra nézve

– Instrumentális agresszió (vminek a megszerzéséért)

– Kapcsolati agresszió („nem leszek a barátod”)– Verbális agresszió (csúfolódás, fenyegetés)– Indirekt agresszió (a célszemély holmiját

rongálja)

• Proszociális viselkedés: támogatás, együttműködés, segítségnyújtás, részvét

Értelmi fejlődés sajátosságaiÉrtelmi fejlődés sajátosságai• Érzékelés, észlelés

– Globális észlelés – szinkretizmus– Helyes alaklátás: 6/7 éves korban (Bender-

próba)– Írás/olvasás tanuláshoz: egyszerre észlelni a

szót, mint egészet, és differenciáltan: a hangokat, betűket

– Színfelismerés– Térészlelés, téri tájékozódás (9. évben lesz

biztonságos)– Időészlelés – személyes élményhez kötődik

• A figyelem– Önkéntelen jellegű– Elterelhető– Nagy eltérések gyermekenként

• Emlékezet– Inkább az önkéntelen, mint a szándékos– Szóbeli emlékezet kezdetben cselekvésbe

ágyazottan (pl ritmikus testmozgás)– Helyzetek, szövegek érzelmi telítettsége is

segíti az emlékezést– Vizuális emlékezet jobban működik, mint a

verbális → szemléltetés

• Tanulás: latens, játékban• Gondolkodás: az óvis gyermek nem

hibásan, hanem másképp gondolkodik, mint a felnőtt

• Piaget: asszimiláció és akkomodáció (a 2 egyensúlya: adaptáció)

• Óvisnál túlsúlyban: asszimiláció („mondjuk, hogy”, „tegyünk úgy, mintha” játékok

• Gondolkodás formai oldala– Énközpontúság (egocentrizmus) – a gyermek

„én”-je fokozatosan leválik a külvilágról– Képszerűség– Előfogalmak szakasza (tapadás az egyedihez,

nincs általánosítás)– Nincs elvonatkoztatási képesség (ami van,

abban uralkodó az érzelmi szempont)– Intuitív jelleg– Egyszempontúság

– Valóság és képzelet közti határok elmosódottak

• A gondolkodás tartalmi oldala. A gyermeki világkép– Világkép: a világ jelenségeit magyarázó elvek

rendszere (értékelésmentes)– Artificializmus– Finalizmus (pl eszünk, mert főztünk)– Animizmus– Realizmus (pl álom)– Mágikus gondolkodás (az ember

mindenhatósága)

• A képzelet– Inkább a produktív, mint a reproduktív– Kreativitás csírái: játékban,

eredetiségben, változatosságban– Kreativitást gátló tényezők: siker vagy

teljesítmény orientáltság, a kortársakhoz igazodás túlzott elvárása, kérdezés és felfedezés tilalma, munka és játék merev elhatárolása a gyermek életében