ADÓZÁSI ISMERETEK PÉLDATÁR

Dr. Bozsik Sándor – Dr. Fellegi Miklós

Gróf Pál – Süveges Gábor

Dr. Szemán Judit

ADÓZÁSI ISMERETEK

PÉLDATÁR

Miskolc

2013

Adózási ismeretek példatár

-2-

TARTALOMJEGYZÉK

1. Személyi jövedelemadó és egyéb foglalkoztatást terhelő adók ......................................................... 3

2. Társasági adó ..................................................................................................................................... 10

3. Általános forgalmi adó ...................................................................................................................... 19

4. Egyéb adók ........................................................................................................................................ 30

Népegészségügyi termékadó ............................................................................................................ 30

Baleseti adó ....................................................................................................................................... 31

Energiaadó ......................................................................................................................................... 32

Közművezeték adó ............................................................................................................................ 33

Kulturális adó ..................................................................................................................................... 34

Környezetterhelési díjak .................................................................................................................... 35

Biztosítási adó .................................................................................................................................... 38

Innovációs járulék .............................................................................................................................. 40

Rehabilitációs hozzájárulás ............................................................................................................... 41

Pénzügyi tranzakciós illeték............................................................................................................... 44

Távközlési adó ................................................................................................................................... 46

Közművezeték-adó ............................................................................................................................ 46

Hitelintézetek járadéka ..................................................................................................................... 48

5. Helyi adók .......................................................................................................................................... 49

Építményadó ..................................................................................................................................... 49

Telekadó ............................................................................................................................................ 50

Kommunális adó ................................................................................................................................ 51

Idegenforgalmi adó ........................................................................................................................... 52

Helyi iparűzési adó ............................................................................................................................ 53

6. Illetékek ............................................................................................................................................. 65


-3-

1. SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ ÉS EGYÉB FOGLALKOZTATÁST

TERHELŐ ADÓK 1.1 feladat

Kis Kázmér április havi munkabére 300.000 Ft. A szakszervezeti tagdíj a munkabér 1%-a.

Két gyermek apja, a családi kedvezményt ő veszi igénybe.

Mennyi személyi jövedelemadó-előleget, járulékot vonnak le a bruttó béréből, és milyen

egyéb közterheket kell utána a munkáltatójának fizetni?

Megoldás:

A személyi jövedelemadó-alapot a szakszervezeti járulékkal csökkenteni kell. Kis Kázmér

érvényesítheti a 2*62.600 Ft/hó/gyermek családi kedvezményt. A bérből levonásra kerül a

10% nyugdíjjárulék és a 8,5% egészségbiztosítási és munkaerő piaci járulék. A munkáltató a

munkabéren felül 27%-os szociális hozzájárulási adót és 1,5%-os szakképzési hozzájárulást

fizet.

adatok forintban

Munkabér közteherrel 385 500

SZKHO 4 500

SZOCHO 81 000

Bruttó munkabér 300 000 Adóalapba beszámítandó 297 000

Le: SZJA előleg -27 520 Le: családi kedvezmény -125 000

Nyugdíjjárulék -30 000 Személyi jövedelem adóalap 172 000

EMJ -25 500 Számított adóelőleg 27 520

Nettó munkabér 216 980 Személyi kedvezmény 0

Adóék 177,7% SZJA előleg 27 20

1.2. feladat

Orvos Lajos nyugdíjas és nyugdíjának összege 140.000 Ft. Ezen kívül a Rókus Kórházban lát

el ügyeletet havi 150.000 Ft-os munkabérért. Nem szakszervezeti tag.

Mennyi személyi jövedelemadó-előleget, járulékot vonnak le a bruttó béréből, és milyen

egyéb közterheket kell a kórháznak utána fizetni?

Megoldás:

A nyugellátást akkor kell szüneteltetni, ha a nyugdíjas a tárgyévben a minimálbér 18-szorosát

meghaladó bruttó jövedelemmel rendelkezik. Ez 114.000 Ft*18=2.052.000 Ft. Ennek 12-ed

része 171.000 Ft. Tehát nyugdíjat lehet neki folyósítani. A nyugdíj adómentes, az adóelőleg

megállapításakor nem kell figyelembe menni. A nyugdíjas viszont mentesül a 1,5%-os

munkaerő piaci járulék és a 3%-os természetbeni egészségbiztosítási járulék fizetése alól.

(Viszont munkanélküli segélyre sem jogosult.)


-4-

adatok forintban


SZKHO 2 250

SZOCHO 40 500


Le: SZJA előleg -23 760 Le: családi kedvezmény 0



Nettó munkabér 105 240 Személyi kedvezmény 0


1.3. feladat

Óratartó Bálint mérlegképes könyvelői tanfolyamon oktatott. Megbízási szerződése 30 napig

tartott. Óratartásért 250.000 Ft megbízási díjat kapott. Nyilatkozott, hogy diktált

költségátalányt szeretne érvényesíteni. Nyilatkozott arról is, hogy 36 órás heti munkaviszonya

van.

Mennyi személyi jövedelemadó-előleget, járulékot vonnak le megbízási díjából, és

milyen egyéb közterheket kell utána a megbízónak utána fizetni?

Megoldás:

A diktált költség-általány alkalmazása esetén a megbízási díj 90%-a jövedelem. A 225.000 Ft

több, mint a szakképzett minimálbére (114.000 Ft), így a jövedelem után 10%

nyugdíjjárulékot és 7%-os egészségbiztosítási járulékot kell fizetni. A 36 órás munkavégzés

miatt a 1,5%-os munkaerő piaci járulékot nem kell fizetni. A jövedelem után 27%-os szociális

hozzájárulási adót is fizet a megbízó, amit a megbízási díjhoz hasonlóan költségként

számolhat el.

adatok forintban

Megbízási díj közteherrel 310 750

Szociális hozzájárulási adó 60 750

Megbízási díj nagysága 250 000

Költséghányad -25 000

Adóalap 225 000

Le: SZJA előleg -36 000

Nyugdíjjárulék -22 500

EMJ -15 750

Nettó kifizetés 175 750

Adóék 176,8%

1.4. feladat

Karácsony Károly bérbe adta üdülőjét egy idegenforgalommal foglalkozó szervezetnek havi

50.000 forintért. A magánszemély nem egyéni vállalkozó, és nem számlaképes. 25.000

forintos költséget kíván elszámolni.

Mennyi személyi jövedelemadó-előleget, járulékot vonnak le bérbeadási díjából, és

milyen egyéb közterheket kell utána a megbízónak utána fizetni?


-5-

Megoldás:

A bérbeadásból származó jövedelem nem számlaképes magánszemély esetében önálló

jövedelemnek minősül. A bevétellel szemben maximum a bevétel 50%-a erejéig számolható

el költség. A maradék 25.000 Ft kisebb, mint a minimálbér 30%-a, ami 29.400 Ft. Így a

25.000 Ft-ból nem kell vonni járulékokat, hanem csak 14%-os egészségügyi hozzájárulást. A

jövedelmet 16%-os személyi jövedelemadó terheli és 27%-os szociális hozzájárulási adót kell

fizetni.

adatok forintban

Megbízási díj közteherrel 56 750


Megbízási díj nagysága 50 000

Költséghányad -25 000

Adóalap 25 000

Le: SZJA előleg -4 000

Egészségügyi hozzájárulás -3 500

Nettó kifizetés 42 500

Adóék 133,5%

1.5. feladat

Gulyás Pál kétgyermekes családapa. A helyi önkormányzatnál sofőr minimálbéres fizetéséért.

Ezen felül gazdálkodik, de nem egyéni vállalkozó. Felesége háztartásbeli.

Növénytermesztésből 3.000.000 Ft, állattenyésztésből 4.200.000 Ft jövedelme keletkezett. A

legidősebb gyerek már 16 évét betöltötte. A család 300.000 forint területalapú támogatást is

kapott. Mindhármuknak van őstermelői igazolása. A bevételi nyilvántartásukban

mindegyikük a jövedelem harmadát állítja be. Költségekről számlát nem gyűjtenek. A

családtámogatásról a férj nyilatkozatot tett a munkáltatója felé.

Készítse el Gulyás Pál, Gulyás Pálné és a gyerekük személyi jövedelemadó bevallását!

Megoldás:

A család összes őstermelésből származó jövedelmét össze kell adni és harmadolni kell. A

kapott 2.500 ezer forint több, mint az adómentes 600 ezer forintos értékhatár, így be kell

vallani. A 2.500 ezer forinttal szemben érvényesíteni lehet a 40%-os költség-általányt, majd

az adóból levonható a 100.000 forintos őstermelői kedvezmény1.

Gulyás Pál jövedelméből még érvényesítheti a családi kedvezményt is. Ha azonban bevételük

20%-ról számlát gyűjtenek, mentesülnének az adófizetési kötelezettség alól, amíg a fejenkénti

bevételük a 4.000 ezer forintot el nem éri. Ekkor csak a bevétel 5%-nak 15%-t kellene

befizetni egészségügyi hozzájárulásként.

1 Ha az előző évben 8 millió forint alatt volt az egy főre jutó éves támogatás nélkül számított jövedelem, akkor

az előző évi bevétel 20%-nak 1/12-e után 27%-os szociális hozzájárulási adót, 10% nyugdíjjárulékot és 4%

természetbeni egészségbiztosítási járulékot kell fizetni.


-6-

adatok forintban

Gulyás Pál adóbevallása

Tételek Bevétel Költség Jövedelem

Munkaviszonyból származó bérjövedelem 1 176 000

Őstermelésből származó jövedelem 2 500 000 1 000 000 1 500 000

Összevont adóalapba tartozó jövedelmek összesen 2 676 000

Családi kedvezmény 1 500 000

Összevont adóalap 1 176 000

Számított adó 188 160

Őstermelői kedvezmény 100 000

Fizetendő adó 88 160

1.6. feladat

A Kocsis család elhatározta, hogy családi házat vásárol. Tulajdonukban lévő 4 éve vásárolt

lakást 5.000.000 forintért adták el. A lakást 3 éve vásárolták 3.000.000 forintért és 1.000.000

forintos értéknövelő beruházást hajtottak végre rajta. A munkákat számlákkal tudják igazolni.

A család tulajdonában lévő telket is eladták 2.000.000 forintért. A telek 15 évnél régebben a

család tulajdona, bekerülési értékét nem lehet megállapítani. A családi házat 15.000.000

forintért vásárolták meg, amire 7.500.000 forintos hitelt is felvettek.

Határozza meg a Kocsis család ingatlan-tranzakciókból származó adófizetési

kötelezettségét!

Megoldás:

A megvásárolt családi ház vételára, valamint a hitel a személyi jövedelemadó-számítás során

nem kell figyelembe venni. Mivel a telek is 15 évnél régebben a család tulajdona, nem kell

bevallani a jövedelmet. A lakás esetében először a számított jövedelmet kell meghatározni

(bevétel – beszerzési költség – értéknövelő beruházás). A számított jövedelemből le kell

vonni a 4 éve történt vásárlás miatti 70%-os adókedvezményt. Az adóalap 16%-a lesz az adó,

aminek felét a feleség, felét a férj fizeti meg.

adatok forintban

Tétel Számítás (Ft)

Értékesítésből származó bevétel 5 000 000

Vagyonszerzésre fordított összeg -3 000 000

Értéknövelő beruházások -1 000 000

Jövedelem 1 000 000

Jövedelemcsökkentő tételek -700 000

Adóalap 300 000


Férj és feleség külön-külön befizet 24 000

1.7. feladat

Vándor Kázmér magyar illetőségű lakos. Magyarországi munkaviszonyból származó

jövedelme 3.000.000 forint. Munkába járási költségtérítést kapott (buszbérlet) 36.000 forint

értékben. Súlyosan fogyatékos, így személyi kedvezményre jogosult. 10 hónapos folyamatos

munkaviszonya volt. Családi kedvezményre viszont nem jogosult. Ezen felül nyáron

idénymunkára Olaszországban dolgozott, amely országgal van kettős adóztatást kizáró


-7-

egyezményünk. Külföldi munkavállalásából 4.000 euró bért kapott, amiből 800 euró adót

vontak le. A jövedelemszámításnál alkalmazott euró árfolyam 300 Ft.

Készítse el Vándor Kázmér személyi jövedelem-adóbevallását!

Megoldás:

Kettős adóztatást kizáró egyezmény értelmében az Olaszországban kifizetett jövedelem

mentesül a magyarországi adófizetés alól. Bevallani sem kell. A költségtérítést, ha a

bérleteket megőrzi, teljes egészében el lehet számolni költségként. Személyi kedvezményként

a minimálbér 5%-a érvényesíthető havonta. 10 hónapot dolgozott, így a személyi kedvezmény

98.000*5%*10=49.000 forint.

adatok forintban

Összevont adóalapba tartozó jövedelmek Bevétel Költség Jövedelem


Munkaviszonnyal kapcsolatos költségtérítés 36 000 36 000 0



Személyi kedvezmény

49 000


1.8. feladat

Jótollú Hedvig hivatásos újságíró. Családi és személyi kedvezményre nem jogosult.

Lapkiadójától lapszerkesztésért 120.000 forintos havi munkabért kap. E mellett a lapba írt

cikkeiért évi 4 millió forintos kifizetést kapott. Munkaadójának úgy nyilatkozott, hogy ezen

jövedelme után a közterheket az egyszerűsített közteherviselési járulékról szóló törvény

alapján kívánja teljesíteni.

Készítse el Jótollú Hedvig személyi jövedelem-adóbevallását, valamint határozza meg,

hogy munkaadója és ő mennyi közterhet fizet az ekho alá tartozó jövedelme után!

Megoldás:

A munkaviszonyból eredő jövedelem az összevont adóalapba tartozik, és 16%-os kulccsal

adózik. Mivel az összege eléri a diplomás minimálbér összegét, jogosultságot teremt arra,

hogy az adózó igénybe vegye az ekho-t. A 4 millió forint után a munkaadó 20%-os ekho-t, a

munkavállaló 15%-os ekho-t fizet.

adatok forintban

Összevont adóalapba tartozó jövedelmek Bevétel Költség Jövedelem




Költség összesen 4 800 000

Munkáltatót terhelő ekho 800 000

Ekho alap 4 000 000

Munkavállalót terhelő ekho -600 000

Kifizetendő összeg 3 400 000


-8-

1.9. feladat

Dolgozó Boglárka kiskorú gyermekei felügyeletére egy egyetemi hallgatót alkalmaz. A

hallgató részére májusban 20.000 forintot fizetett. Boglárka a gyermekfelügyeletet még

áprilisban bejelentette az adóhatóságnak, és megfizette a forintos regisztrációs díjat. A

hallgató azonban júniusban is dolgozott, amit Dolgozó Boglárka elfelejtett bejelenteni.

Határozza meg Dolgozó Boglárka által fizetett közterheket májusban és júniusban!

Megoldás:

Májusban Dolgozó Boglárkának 1.000 forintos regisztrációs díjat kell fizetnie. A kifizetett

munkabér adórendszeren kívüli járandóságnak minősül, így egyéb közterhet nem kell utána

fizetni se a hallgatónak, se Dolgozó Boglárkának. A júniusi 20.000 forintos kifizetés azonban

úgy minősül, mint a munkabér. Dolgozó Boglárka a 20.000 forintos díjból 16%-os személyi

jövedelemadót, 10%-os nyugdíjjárulékot és 8,5%-os egészségbiztosítási- és munkaerő piaci

járulékot von le, és a 27%-os szociális hozzájárulási adóval együtt fizeti meg az

adóhatóságnak.

adatok forintban

Megnevezés Ft-ban

Májusi közteher 1 000

Júniusi közterhek összesen 12 300


Személyi jövedelemadó 3 200

Nyugdíjjárulék 2 000

Egészségbiztosítási és munkaerő piaci járulék 1 700

1.10. feladat

Menedzser Alfonz a HumánBarát Kft-nél jelentős évi cafetéria-kerettel rendelkezik, melyet a

következőképpen vett igénybe:

1. Havonta 30.000 forintos Erzsébet-utalványt kapott, melyet a közeli melegétkezést

biztosító menzán költött el.

2. Évi 500.000 forintos SZÉP-kártya összeget kapott, melyből 300.000 forint értéket

üdülésre fordított, 50.000 forintot színházjegyre, 150.000 forintot mozijegyre költött.

3. Munkáltatója havi 5.000 forint értékben ingyenes internet-használatot biztosít

számára.

4. Havi 30.000 forintos önkéntes kölcsönös nyugdíj-pénztári befizetést is kap.

5. Kockázati életbiztosítást kap, melynek havi díjfizetési kötelezettsége 10.000 forint.

Számítsa ki, hogy Menedzser Alfonz munkáltatójának milyen közterheket kell fizetni a

cafetéria-kerettel kapcsolatban!

Megoldás:

A kockázati életbiztosítás adómentesen nyújtható 29.400 forintig, tehát ez után nem kell

közterhet fizetni. Ehhez hasonlóan adózik a kulturális szolgáltatás (maximum 50 ezer forintig)

és a visszavásárlási értékkel rendelkező teljes életre szóló életbiztosítás is (értékhatár nélkül).

Tételezzük fel, hogy a színházjegyre fordított összeget vette figyelembe Menedzser Alfonz

munkáltatója.

A többi juttatás adóalapja a juttatás 119%-a. Ezek közül béren kívüli járandóságnak minősül

az Erzsébet-utalvány (havi 8 ezer forintig; az üdülés (évi 225 ezer forintig), és a szabadidő


-9-

kulturált eltöltése (75 ezer forintig). Az önkéntes nyugdíjpénztári befizetés a minimálbér

50%-ig (havi 49 ezer forint) tartozik ide. Ezek után 16%-os SZJA-t és 14%-os EHO-t kell

fizetni.

Az internethasználat és a többi értékhatár fölötti juttatás egyes meghatározott juttatásnak

tekinhető és 16%-os SZJA-t és 27% SZOCHO-t kell utána fizetni.

Adómentes forintban Adóalap

(119%)

SZJA

(16%)

EHO

(14%)

Fizetendő %-ban

Kockázati életbiztosítás 120 000

Béren kívüli járandóság forintban

Erzsébet-utalvány 96 000

Üdülés 225 000

Színházjegy, mozijegy 75 000

Önkéntes

nyugdíjpénztár

360 000

Béren kívüli járandóság

összesen

756 000 899 640 143

942

125 950 269 892 35,70%

Egyes meghatározott

juttatás

forintban Adóalap

(119%)

SZJA

(16%)

SZOCHO

(27%)

Fizetendő %-ban

Internethasználat 60 000

Erzsébet-utalvány 264 000

Üdülés 75 000

Színházjegy, mozijegy 125 000

Önkéntes

nyugdíjpénztár

0

Egyes meghatározott

juttatás összesen

524 000 623 560 99 770 168 361 268 131 51,17%

Közteher fizetés

összesen

538 023


-10-

2. TÁRSASÁGI ADÓ

2.1. feladat

A Béta Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. a Villamos Művek Rt. és az ENACO németországi

cég közös tulajdonú vegyes vállalata, 50-50 %-os tulajdonosi részaránnyal. 1991-ben

alapították sárospataki székhellyel. A magyar nagyfeszültségű villamoshálózatok

korrózióvédelmi és beton felújítási előírásai szerint dolgoznak. 2013-ban a cégben dolgozó

alkalmazottak száma 56 fő. Ebből 2 fő megváltozott munkaképességűnek számít. A Béta

Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. szolgáltatásait az alábbi szakterületeken nyújtja:

Acélszerkezetek korrózióvédelme,

Vasbetonszerkezetek felújítása magas- és mélyépítésben,

Felület-előkészítés, homokszórás, nagynyomású vízsugaras tisztítás,

Szemcseszórás,

Betonlövés,

Üveg- és szénszál megerősítések,

Térinformatikai rendszerek kialakítása, kezelése.

Az alábbi adatok alapján határozzuk meg a Kft. által fizetendő társasági adót!

A Béta Kereskedelmi és Szolgáltató Kft adóalapját csökkentő tételek:

Megnevezés Összeg

Az AEE-t csökkentő tételek adatok ezer Ft-ban

Értékvesztés visszaírása 0

Képzett céltartalék felhasználása miatti bevétel 0

Adótörvény szerinti értékcsökkenés 29 744

Összesen 29 744

A Béta Kereskedelmi és Szolgáltató Kft adóalapját növelő tételek:

Megnevezés Összeg

Az AEE-t növelő tételek adatok ezer Ft-ban

Elszámolt értékvesztés követelésre, előző évi csökkentő

tétel 105 592

Jövőbeni kötelezettségre képzett céltartalék 59 969

Számviteli törvény szerinti értékcsökkenési leírás 28 624

Összesen 194 185

Megoldás:

Elszámolt értékvesztés követelésre

Az elszámolt értékvesztés a tárgyévi ráfordítások között jelenik meg, és mint ilyen, a

számvitel szerinti adózás előtti eredményt csökkenti. A társasági adó alapjának


-11-

meghatározásakor azonban a számviteli törvény adta nagy szabadságot csak részben

élvezhetjük. Ennek logikus magyarázata is van: az elszámolt értékvesztés az adózásnál csak

annak realizálása, vagyis az eszköz felhasználása esetén vehető figyelembe. A számvitelben

elszámolt értékvesztés a társasági adó alapjának meghatározásakor először növelő tételként

mutatkozik, amellyel „semlegesítjük” a ráfordításként történt elszámolást, majd csökkentő

tételként az elszámolt értékvesztésnek csak azt a részét lehet figyelembe venni, amely

felhasznált eszközhöz kapcsolódik.

Adóalapot csökkentő: Értékvesztés visszaírása

Adóalapot növelő: Elszámolt értékvesztés követelésre, előző évi csökkentő tétel. A társaság

esetében ez 105 592 000 Ft-ot tesz ki.

A jövőbeni kötelezettségre képzett céltartalék

A céltartalék képzése során egyrészt a források állománya változik - ennek közvetlen

adóvonzata nincs -, másrészt a ráfordítások összege növekszik, melynek konkrét adóvonzata

is van, hiszen az elszámolás során csökken az adózás előtti eredmény. Igaz ugyan, hogy a

céltartalékok nagy részét a következő évi nyitáskor a vállalkozások feloldják, viszont az

adóalap megállapításánál túlságosan tág teret engedne a vállalkozásnak, visszaélésekre adna

lehetőséget, ezért a Tao. függetleníti magát a számviteli elszámolástól. Teszi ezt úgy, hogy a

számviteli elszámolásban ráfordításként elszámolt céltartalékot összeveti a Tao. szerinti

céltartalékkal, majd a pozitív különbözetet, mint adózás előtti eredményt növelő tételt előírja.

Ugyanez a tétel a következő évben, mint adózás előtti eredményt csökkentő tétel jelenik meg,

mivel a számviteli elszámolásban is - néhány kivétellel - megszűnnek a céltartalékok, mert

azokat bevételként számolják el.

Adóalapot csökkentő: Képzett céltartalék felhasználása miatti bevétel

Adóalapot növelő: Jövőbeni kötelezettségre képzett céltartalék. A társaság esetében ez

59 969 000 Ft-ot jelent.

Értékcsökkenési leírás hatása az adóalapra

A számviteli törvény szerint az immateriális javak, a tárgyi eszközök beszerzési vagy

előállítási költségét azokra az évekre kell felosztani, amelyekben ezeket az eszközöket

előreláthatóan használni fogják (az értékcsökkenés elszámolása). Az évenként elszámolt

értékcsökkenésnek a beszerzési, előállítási költséghez (bruttó értékhez) vagy a nettó értékhez

viszonyított arányát, vagy a beszerzési, előállítási költségnek a teljesítménnyel arányos

összegét, illetve az értékcsökkenés abszolút összegét az egyedi eszköz várható használata,

ebből adódó élettartama, fizikai elhasználódása és erkölcsi elavulása, az adott vállalkozási

tevékenységre jellemző körülmények figyelembevételével kell megtervezni, és azokat a

nyilvántartásokon történő rögzítést követően az üzembe helyezéstől kell alkalmazni. Néhány

kivétellel tehát a vállalkozó feladata és felelőssége, az értékcsökkenési leírás meghatározása.

Kettős könyvvitelt vezetők értékcsökkenési leírása

A társasági adó alapjának meghatározása során ekkora mozgásteret azonban nem lehet

hagyni, hiszen akkor az adózók nagy része az értékcsökkenés számára kedvező

meghatározásával próbálná meg az adót optimalizálni. Ezért a Tao. több korrekciós tételt is

tartalmaz az értékcsökkenéssel kapcsolatban. Mindenekelőtt azokkal a ráfordításokkal,

amelyekkel a számviteli elszámolás során – az értékcsökkenési leírással kapcsolatban – az

adózás előtti eredményt csökkentették, az adózás előtti eredményt meg kell növelni. Ezek

után lehet az adózás előtti eredményt csökkenteni a Tao. szerinti értékcsökkenéssel, de

legfeljebb a számviteli szabályok alapján ténylegesen elszámolt amortizáció összegével. Ezen

felül további csökkentő tétel az adóév elején a számviteli nyilvántartásokban nulla értékkel


-12-

szereplő eszközöknek a társasági adó alapjának meghatározása során még nem érvényesített

értékcsökkenése.

Az alábbi táblázat mutatja részletesen az értékcsökkenéseket.

A társaságra vonatkozó adó alapot módosító tételek összevont egyenlege: 164 441 eFt

A vállalkozás 325 358 eFt adózás előtti eredményből indul ki. Ezt korrigálják az adóalapot

módosító tételek, így a társasági adóalap 489 799 eFt.

Megnevezés Összeg (e Ft)

Adózás előtti eredmény 325 358

AEE-t módosító tételek összesen 164 441

Társasági adóalap 489 799

Társasági adó 48 980

Társasági adókedvezmény 0

Társasági adófizetési kötelezettség 48 980

Adózott eredmény 276 378

Osztalék 120 000

MSZE 156 378

Az adó mértéke 10 %, mivel nem haladja az adóalapja meg, az 500 000 eFt-os értékhatárt. A

társasági adó mértéke, tehát a cég esetében 48 980 eFt. Az adózott eredmény ennek

következtében 276 378 eFt, ebből a vállalkozás 120 000 eFt osztalékot fizet. A mérleg szerinti

eredmény (MSZE) 156 378 eFt, az osztalékfizetés után.

Megnevezés (adatok eFt-ban) Bruttó

érték

Adótörvény

szerinti

leírási kulcs

Adótör

vény

szerinti

értékcs

ökkené

s

Számvite

li

politika

szerinti

leírási

kulcs

Számviteli

politika szerinti

értékcsökkenés

Ingatlanok 100 000 2,0% 2 000 1,5% 1 500

Épületek, építmények 50 000 2,0% 1 000 1,5% 750

Járművek 126 000 20,0% 25 200 20,0% 25 200

Berendezések, felszerelések 6 095 14,5% 884 14,50% 884

Számítástechnikai

berendezések 2 000 33,0% 660 14,5% 290

Összesen

29 744

28 624


-13-

2.2. feladat

I. A Kapszula Kft. - gyógyszergyártó cég - 2012-es társasági adójának megállapításához a

következő adatok állnak rendelkezésre:

1. A Kft. belföldi értékesítésének nettó árbevétele 178 000 000 Ft volt. A cég külföldre

is értékesít, melynek nettó árbevétele 40 000 000 Ft.

2. A vállalat saját tevékenységben beruházást hajtott végre 1 500 000 Ft értékben. Az

STKÁV összege 500 000 Ft (csökkenés).

3. A cég anyagköltsége 8 000 000 Ft volt, ami a kapszulák gyártásával kapcsolatosan

merült fel. A hulladék megtérülés értéke 270 000 Ft.

4. A cég oktatási és továbbképzési költsége 6 800 000 Ft, raktározási költsége

14 500 000 Ft értékű.

5. A cég számára az egyéb szolgáltatások igénybevétele 1 500 000 Ft-ot jelent.

6. Az ELÁBÉ értéke 25 000 000 Ft, az eladott szolgáltatások beszerzési értéke

2 300 000 Ft.

7. A munkavállalóknak kifizetett alapbér 24 500 000 Ft, túlóra költsége 17 000 000 Ft.

Egyéb személyi jellegű kifizetés értéke 5 600 000 Ft. Emellett a szociális hozzájárulási adó

7 780 000 Ft, a munkaadói járulék 5 560 000 Ft, a szakképzési hozzájárulás mértéke

500 000 Ft.

8. A számviteli törvény által elszámolt értékcsökkenési leírás a műszaki gépekre

1 200 000 Ft, az egyéb gépekre 750 000 Ft, az ingatlanokra 1 600 000 Ft.

9. A társasági adó törvény szerint elszámolt értékcsökkenés 4 000 000 Ft.

10. A vállalat késedelmi kamatot utalt át egy másik cégnek 860 000 Ft értékben.

11. A vállalkozás részvényei után 350 000 Ft értékű osztalékot kap.

12. Fizetendő kamat összesen 1 000 000 Ft, befektetett pénzügyi eszközök

árfolyamvesztesége 465 000 Ft.

13. A rendkívüli bevételek értéke 2 800 000 Ft.

II. További adatok:

1. A cég hitelt vett fel gép vásárlására, melynek kamata 300 000 Ft volt.

2. A vállalat behajthatatlan követeléssel rendelkezik, melynek adóévben leírt összege

416 000 Ft.

3. Környezetvédelmi fejlesztésre félretett tartalék 1 200 000 Ft. Egyéb jövőben

felmerülő kötelezettségre képzett céltartalék 1 000 000 Ft.

4. Az adóellenőrzés során megállapított adóévben bevételként elszámolt összege

360 000 Ft.

5. A vállalatnál jogerős határozatban 750 000 Ft értékű járulékbírságot állapítottak meg.

6. A vállalat 4 000 000 Ft értékű iparűzési adót is fizet.

7. A cég felvett 5 fő szakmunkás tanulót jogszabályban meghatározott tanulószerződés

alapján és a foglalkoztatás ideje 12 hónap.

8. Vállalkozáson belül végzett kutatás-fejlesztési tevékenység 1 200 000 Ft.

9. A cég belföldről kapott 350 000 Ft értékű osztalékot, melyet a tárgyévben

bevételként elszámolt.

10. Visszafizetési kötelezettség nélküli támogatást adott a vállalat a „Manó Alapítvány”

részére 770 000 Ft értékben.

11. A vállalatnak 754 000 Ft értékű elengedett követelése is volt.


-14-

Megoldás:

III. Eredménykimutatás:

Megnevezés Összeg

(ezer Ft-ban)

Megjegyzés

(ezer Ft)

1. Belföldi értékesítés nettó árbevétele 178 000

2. Export-értékesítés nettó árbevétele 40 000

I. Értékesítés nettó árbevétele (1+2) 218 000 178 000 +

40 000

3. Saját termelésű készletek állományváltozása 500

4. Saját előállítású eszközök aktivált értéke 1 500

II. Aktivált saját teljesítmény értéke (+-3+4) 1 000 -500 + 1

500

III. Egyéb bevételek 0

Ebből: visszaírt értékvesztés 0

5. Anyagköltség 7 730 8 000 - 270

6. Igénybe vett szolgáltatás értéke 21 300 6 800 + 14

500

7. Egyéb szolgáltatások értéke 1 500

8. Eladott áruk beszerzési értéke 25 000

9. Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke 2 300

IV. Anyagjellegű ráfordítások (5+6+7+8+9) 57 830 7 730 +

21 300 +

1 500 +

25 000 +2

300

10. Bérköltség 41 500 24 500 + 17

000

11. Személyi jellegű egyéb kifizetések 5 600

12. Bérjárulékok 13 840 7 780 +5

560 + 500

V. Személyi jellegű ráfordítások (10+11+12) 60 940 41 500 +

5 600 + 13

840

VI. Értékcsökkenési leírás 3 550 1 200 + 750

+ 1 600

VII. Egyéb ráfordítások 860

Ebből: értékvesztés 0

A ÜZEMI TEVÉKENYSÉG EREDMÉNYE

(I+-II+III-IV-V-VI-VII)

95 820 218 000 +

1 000 + 0 -

57 830 -

60 940 -

3 550 - 860

13. Kapott (járó) osztalék és részesedés 350

Ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott 0


-15-

14. Részesedések értékesítésének árfolyam nyeresége 0


15. Befektetett pénzügyi eszközök kamatai, árfolyamnyeresége 0


16. Egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevételek 0


17. Pénzügyi műveletek egyéb bevételei 0

VIII. Pénzügyi műveletek bevételei (13+14+15+16+17) 350

18. Befektetett pénzügyi eszközök árfolyamvesztesége 465


19. Fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások 1 000


20. Részesedések, értékpapírok, bankbetétek értékvesztése 0

21. Pénzügyi műveletek ráfordításai 0

IX. Pénzügyi műveletek ráfordításai (+18+19+-20+21) 1 465 1 000 + 465

B PÉNZÜGYI MŰVELETEK EREDMÉNYE (VIII-IX) -1 115 350 – 1 465

C SZOKÁSOS VÁLLALKOZÁSI EREDMÉNY (+-A+-B) 94 705 95 820 – 1

115

X. Rendkívüli bevételek 2 800

XI. Rendkívüli ráfordítások 0

D RENDKÍVÜLI EREDMÉNY (X-XI) 2 800

E ADÓZÁS ELŐTTI EREDMÉNY (+-C+-D) 97 505 94 705 + 2

800

IV. Adóalapot csökkentő tételek

Megnevezés ezer Ft

I/9 Értékcsökkenés a társasági adótörvény szerint 4 000

II/3 Fejlesztésre félretett tartalék 1 200

II/4 Adóellenőrzés során megállapított adóévi bevételként elszámolt összeg 360

II/7 5 fő szakmunkás tanuló (5*98 000*0,24*12=1 411 200) 1 411

II/8 Kutatás-fejlesztési tevékenység 1 200

II/9 Belföldről kapott osztalék 350

∑ 8 521

V. Adóalapot növelő tételek

Megnevezés ezer Ft

I/8 Értékcsökkenés a számviteli törvény szerint 3 550

II/2 Behajthatatlan követelés 416

II/3 Céltartalék jövőbeni kötelezettségre 1 000

II/5 Járulékbírság 750

II/10 Alapítvány támogatása visszafizetési kötelezettség nélkül 770

II/11 Elengedett követelés 754


-16-

∑ 7 240

VI. Adókedvezmény

Gépvásárlásra felvett hitel kamata 300 000 Ft, melynek 40%-a adókedvezményként

elszámolható: 300 000 * 0,4 = 120 000 Ft

VII. Társasági adó kiszámítása

Megnevezés ezer Ft


- csökkentő tételek 8 521

+ növelő tételek 7 240

Adóalap 96 296

+ társasági adó (10%) 9 630

- adókedvezmény 120

TÁRSASÁGI ADÓ FIZETÉSI KÖTELEZETTSÉG 9 502

2.3. feladat

A Kft.-t 2008. őszén alapították. A 2013 üzleti évét az alábbi számokkal zárta (elemi kár nem

érte, nem non-profit szervezet).

Megnevezés Ft

Értékesítés nettó árbevétel 5 242 000

Egyéb bevétel 763 000

Pénzügyi műveletek bevétele 565 000

Rendkívüli bevétel 230 000

Eladott áruk beszerzési értéke 84 000

Közvetített szolgáltatások értéke 39 000


Társasági adóalap -144 000

Kell-e alkalmaznia a Kft.-nek az elvárt adóról szóló rendelkezéseket a 2013. évi

társasági adó kötelezettség számítása során?

Ha igen, eléri-e a Kft. 2013-ban a jövedelem-nyereség minimumot?

Tegyük fel, hogy a Kft. nem kíván nyilatkozni. Ez esetben, számolja ki az elvárt adó összegét!

Megoldás:

Összes bevétel 6 800 000

Eladott áruk beszerzési értéke 84 000

Közvetített szolgáltatások értéke 39 000

Korrigált összes bevétel 6 677 000

Elvárt adóalap (korrigált összes bevétel 2%-a) 133 540


-17-

Elvárt adó (10%) 13 354

A feltételek alapján a Kft-nek alkalmaznia kell a jövedelem-nyereség minimumot, mert aaz

elvárt adóalapja magasabb, mint az adózás előtti eredmény, vagy a társasági adóalap közül a

nagyobb.

2.4. feladat

Egy vállalkozás az alábbi tárgyi eszközzel rendelkezik.

Fénymásoló gép adatai

Bekerülési érték: 3 000 000 Ft

Maradvány érték: 250 000 Ft

Értékcsökkenési leírási kulcs (lineáris): 20,0%

Tao. tv. által előírt leírási kulcs: 14,5%

Üzembe helyezés: 2009. január 1.

Terven felüli értékcsökkenés elszámolása 2010. január 1-én: 200 000 Ft

Az elszámolt terven felüli értékcsökkenésből visszaírásra került 2012. január

1-én:

100 000 Ft

Értékesítés: 2013. január 1.

Töltse ki a táblázatokat a 2009-2013 között felmerült, fénymásoló géppel kapcsolatban

elszámolt adózás előtti eredményt módosító tételekkel.

2009. 2010. 2011. 2012. 2013.

Könyv szerinti érték év végén:

1) Terv szerinti écs

2) Terven felüli écs

3) Terven felüli écs visszaírás

4) Kivezetés (könyv szerinti értéken)

2009. 2010. 2011. 2012. 2013.

Számított nyilvántartási érték év végén:

1) Adó écs

2) Kivezetés (számított nyilvántartási értéken)

NÖVELŐ TÉTELEK

CSÖKKENTŐ TÉTELEK

ÖSSZESEN

Megoldás:

2009. 2010. 2011. 2012. 2013.

Könyv szerinti érték év végén (eFt): 2 450 1 700 1 150 700 0


-18-

1) Terv szerinti écs 550 550 550 550 0

2) Terven felüli écs 200

3) Terven felüli écs visszaírás 100

4) Kivezetés (könyv szerinti értéken) 700

2009. 2010. 2011. 2012. 2013.

Számított nyilvántartási érték év végén (eFt): 2 565 2 130 1 695 1 260 0

1) Adó écs 435 435 435 435 0

2) Kivezetés (számított nyilvántartási értéken) 1 260

NÖVELŐ TÉTELEK 550 000 750 000 550 000 550 000 700 000

CSÖKKENTŐ TÉTELEK 435 000 435 000 435 000 535 000 1 260 000

ÖSSZESEN 115 000 315 000 115 000 15 000 -560 000

Az „összesen” sorban láthatjuk a fénymásoló gép adózás előtti eredményre gyakorolt hatását

az üzembe helyezés évétől, az értékesítés évéig.


-19-

3. ÁLTALÁNOS FORGALMI ADÓ

3.1. feladat

A Vízmű Zrt. az Adózás rendéjéről szóló 2003.évi XCII. törvény számú mellékletében

meghatározott feltételek szerint havi áfa bevallásra kötelezett.

Fizetendő áfa

A fizetendő általános forgalmi adó 90-95 százaléka a 27 %-os áfa-kulcs alá tartozó víz- és

csatornaszolgáltatás tevékenységéből ered. A víz- és csatornaszolgáltatás jellegzetessége áfa

szempontjából, hogy előfordulnak visszamenőleges időszakot érintő korrekciók. Ennek

megfelelően a mindenkor érvényes áfa-kulcsot kell alkalmazni.

2013. június tárgy hónapban fordított adózású értékesítési tevékenység is előfordult. Ez a

hulladék anyageladást, illetve építési engedélyköteles tűzcsap elhelyezés és bekötővezeték

kiépítése volt. Továbbá a bevallásban fizetendő adóként is fel kell tüntetni a közösségen

belülről történt beszerzés áfa vonzatát.

Előzetesen felszámított áfa

Társaságnál vissza nem igényelhető előzetesen felszámított adóként többek között a

személygépkocsi beszerzése, a személygépkocsikhoz tartozó szolgáltatások üzemanyag

beszerzés, reprezentációs kiadásokat terhelő áfa tartozik.

A telefon számlát terhelő áfa 70 %-a igényelhető vissza.

Adókörön kívüli előzetesen felszámított adóknál a hatósági díjak, eljárási költségek jelennek

meg.

A vizsgált 2013. 06. hónapban közösségen belüli beszerzés volt, Szlovákiából kútjavítás és az

ehhez kapcsolódó anyagok.

Fordított adózású tételként az építési engedélyköteles ívóvíz-rekonstrukció, víztermelő kút

fúrása jelent meg.

A vizsgált időszak áfa elszámolása alapján határozzuk meg, hogy mekkora adófizetési

kötelezettség keletkezett az alábbi bevallási soroknak megfelelően (az adatok nettó értéken

szerepelnek):

Áfa bevallásban

adatok eFt

Fizetendő áfa Az adó alapja Az adó összege

Adómentes belföldi értékesítés 1 785

18 %-os kulcs alá tartozó értékesítés 548

27 %-os kulcs alá tartozó értékesítés 427 437

Közösségi adóalanytól igénybe vett szolgáltatás 7 815

Fordított adózás szabályai szerint fizetendő adó 17 360

Egyéb, korábbi tétel (25%) 356

Összesen

Levonható áfa Az adó alapja Az adó összege

Adómentes belföldi termékbeszerzés 727

5 %-os kulcs alá tartozó belföldi termékbeszerzés, szolgáltatás 148

18 %-os kulcs alá tartozó belföldi termékbeszerzés, szolgáltatás 262

27 %-os kulcs alá tartozó belföldi termékbeszerzés, szolgáltatás 194 386


-20-

Közösségi adóalanytól igénybe vett szolgáltatás 7 815

Egyéb, korábbi tétel (25%) 1 364

Összesen

Megoldás:

Áfa bevallásban

adatok eFt

Fizetendő áfa Az adó alapja Az adó összege

Adómentes belföldi értékesítés 1 785 0

18 %-os kulcs alá tartozó értékesítés 548 99

27 %-os kulcs alá tartozó értékesítés 427 437 115 408

Közösségi adóalanytól igénybe vett szolgáltatás 7 815 2 110

Fordított adózás szabályai szerint fizetendő adó 17 360 4 687

Egyéb (25 %) 354 89

Összesen 455 299 122 393

Levonható áfa Az adó alapja Az adó összege

Adómentes belföldi termékbeszerzés 727 0



27 %-os kulcs alá tartozó belföldi termékbeszerzés, szolgáltatás 194 386 52 484

Közösségi adóalanytól igénybe vett szolgáltatás 7 815 2 110

Egyéb (25 %) 1 364 341

Összesen 204 702 54 989

Fizetendő áfa 67 404

A vállalatnak tehát fizetendő adója keletkezett 67 404 eFt értékben.

3.2. feladat

A vizsgált vállalkozás könyveléssel és ingatlan bérbeadással foglalkozik Emődön:

belföldi illetőségű jogi személy,

az általános forgalmi adónak alanya,

közösségi adószámmal rendelkezik.

Március hónapban a következő gazdasági események történtek a vállalkozásnál:

Könyvelés díjának kiszámlázása 03. 02-án nettó 31.496 Ft értékben.

Orrfűrész vásárlása MVS Kft-től 03. 06-án 43.913 Ft nettó értékben.

Folyóirat előfizetési tranzakció 03. 07-én Magyar Postától 4.276 Ft nettó értékben.

Könyvelés díjának kiszámlázása 03. 08-án 47.244 Ft nettó értékben.

Pénztárkönyv frissítése 03. 09-én RLB-60 Kft-től 5.500 Ft nettó értékben.

Nyomtatvány vásárlása 03. 10-én Crissy97 Bt-től 695 Ft nettó értékben.

03. 12-én megérkeztek a közművek számlái:

ÉMÁSZ Nyrt. 12.409 Ft értékben.

Borsodvíz Zrt. 2.754 Ft értékben.

Üzlethelység bérbeadásának bérleti díja 03. 12-én 62.992 Ft nettó értékben.

Biztosítási díj fizetése Generali Providenciának 03. 16-án 9.213 Ft nettó értékben.


-21-

Nyomtatópapír vásárlás 03.20-án Wodex Kft-től 5.906 Ft nettó értékben.

Hulladékkezelési díj számlájának beérkezése AVE Kft-től 03. 21-én 5.980 Ft nettó

értékben.

Könyvelés díjának kiszámlázása 03. 22-én 47.244 Ft nettó értékben.

Illetékbélyeg vásárlása Magyar Postától 03. 25-én 5.000 Ft nettó értékben.

Telefonszámla beérkezése Telenor Zrt.-től 03. 26-án 19.088 Ft nettó értékben.

Megoldás:

Fizetendő általános forgalmi adó számítása

A vállalkozásnál 5%-os értékesítés nem történt.

Csak 27%-os adókulcs alá tartozó tételei vannak.

A fizetendő adót a bevételek és a bérbeadás bevétele alapján számoljuk el a következőképpen:

27%-os kulcs alá tartozó bevételek elszámolása összesen:

Március havi könyvelésből származó bevételek:

03. 02. nettó bevétel: 31.496*0,27=8.504 Ft

03. 08. nettó bevétel: 47.244*0,27=12.756 Ft

03. 22. nettó bevétel: 47.244*0,27= 12.756 Ft

Ingatlan bérbeadásból származó bevételek:

03. 12. nettó bevétel: 62.992*0,27=17.008 Ft

Fizetendő ÁFA összesen: 51.024 Ft

Beszerzést terhelő előzetesen felszámított, levonható ÁFA számítása:

27%-os adókulcs:

03. 06. Orrfűrész vásárlása: 43.913*0,27= 11.857 Ft

03. 09. Pénztárkönyv frissítés: 5.500*0,27=1.485 Ft

03. 10. Nyomtatvány vásárlás: 695 → alanyi mentes (Az eladó alanyi adómentességet

választott.)

03. 12. Áramszámla: 12.409*0,27= 3.350 Ft

03. 12 Vízdíj számla: 2.754*0,27= 744 Ft

03. 16. Biztosítás: 9.213 → tárgyi adómentes (A biztosítási díjak, „tárgyi” adómentesek.)

03. 20. Nyomtatópapír: 5.906*0,27= 1.594 Ft

03. 21. Hulladékkezelés: 5.980*0,27= 1.615 Ft

03. 25. Illetékbélyeg 5.000 → tárgyi adómentes (A postai szolgáltatások mind „tárgyi”

adómentesek.)

03.26. Telefonszámla: 12.360*0,27= 3.337 Ft A telefonszámlának, csak a 70%-a igényelhető

vissza.

5%-os adókulcsú:

03.07. Folyóirat: 4.276*0,05= 214 Ft

Összes levonható ÁFA: 24.196 Ft


-22-

Március hónapra a vállalkozás fizetendő ÁFA-ja:

51.024 Ft – 24.196 Ft = 26.828 Ft

3.3. feladat

A Fikció Kft. 2004-ben alakult, fő tevékenysége autóalkatrész kis és nagykereskedelme. A

miskolci székhelyű kisvállalkozás a kft. egyik tagjának ingatlanán működik, ahol bolt is

üzemel. A társaság átlagos állományi létszáma 30 fő. Egy üzlettel rendelkeznek országos

szinten, de mivel web-shopot is üzemeltetnek, termékeik az ország minden részébe eljutnak.

Értékesítésük 30 %-át képezi a megyei és 70 %-át a megye területén kívüli értékesítés.

Exporttal egyenlőre nem foglalkoznak. Megalakulása óta töretlenül nyereségesen

gazdálkodik, azonban a gazdasági válság következtében ez mérséklődött. Tekintettel a

termékeik országos szintű keresletére, tervezik, hogy 2 év múlva új üzletet nyitnak Szegeden

és Budapesten. A magadott táblázat hiányzó adatainak kitöltésével készítse el a kft. áfa

elszámolását!

Előzetesen felszámított ÁFA

Adatok eFt-ban Nettó

érték

ÁFA

kulcs

Levonható

ÁFA

Le nem

vonható

ÁFA

Bruttó

érték

27 %-os kulcsú termékbeszerzés belföldről

7.947

Árutőzsde tagja által végzett tőzsdei tev. 542

Igénybe vett szállítás

1.113

Bérleti díjak

306

Könyvelői szolgáltatás

124

Személygépkocsik szervizelése, költségei

140

Benzin személygépkocsiba 648

Nyelvvizsga felkészítés

98

Telefon 976

Internet szolgáltatás 20

Postai szolgáltatások igénybevétele

152

Folyóirat-vásárlás 120

Rezsi (víz, szemét, áram)

189

Fizetendő ÁFA


érték

ÁFA

kulcs

Fizetendő

ÁFA

Bruttó

érték

27 %-os kulcs alá tartozó termékértékesítés

27%

12.376

Közösségen belülről történő 27 %-os kulcs alá

tartozó termékbeszerzés 1.591 27 %

Összesen

27 %


-23-


Távhő számla

2.625

Összesen

Megoldás:



érték

ÁFA

kulcs

Levonható

ÁFA

Le nem

vonható

ÁFA

Bruttó

érték

Közösségen belüli 27%-os kulcs

alá tartozó termékbeszerzés 1.591 27% 430 2.021

Termék beszerzés belföldről 6.258 27% 1.689

7.947

Árutőzsde tagja által végzett tőzsdei tev. 542 tárgyi adómentes

542

Igénybe vett szállítás 876 27% 237

1.113

Bérleti díjak 241 27% 65

306

Könyvelői szolgáltatás 458 27% 124

582

Személygépkocsik szervizelése, költségei 110 27% 0 30 140

Benzin személygépkocsiba 648 27% 0 175 823

Nyelvvizsga felkészítés 98 tárgyi adómentes

98

Telefon 976 27% 185 79 1240

Internet szolgáltatás 20 27% 5

25

Postai szolgáltatások igénybevétele 152 tárgyi adómentes

152

Folyóirat-vásárlás 120 5% 6

126

Rezsi (víz, szemét, áram) 701 27% 189

890

Távhő számla 2.500 5% 125

2.625

Összesen

3.055

Általános forgalmi adó elszámolása:

Fizetendő áfa: 3.061 eFt

Levonható áfa: 2.055 eFt

Befizetendő áfa: 6 eFt

Fizetendő ÁFA


érték

ÁFA

kulcs

Fizetendő

ÁFA

Bruttó

érték

27%-os kulcs alá tartozó termékértékesítés 9.745 27% 2.631 12.376

Közösségen belüli 27%-os kulcs alá tartozó

termékbeszerzés 1.591 27% 430 2.021

Összesen 11.336 27% 3.061 14.397


-24-

3.4. feladat

A táblázat egy vállalkozás kéthavi forgalmi adatait tartalmazza. Az adatok nettó értéken és

ezer Ft-ban szerepelnek, az áfa kulcs egységesen 27%. A vállalkozás a beszerzéseit

adómentes és adóköteles tevékenységhez egyaránt használja.

Megnevezés Szeptember Október

Összes beszerzés 17.000 23.000

Összes értékesítés 39.000 31.000

- ebből adóköteles 17.000 19.000

Készítse el mindkét hónapra a vállalkozás áfa elszámolását, göngyölítéses módszerrel!

Megoldás:

Szeptember

Fizetendő áfa: 17.000 eFt × 0,27 = 4.590 eFt

Előzetesen felszámított áfa: 17.000 eFt × 0,27 = 4.590 eFt

Levonási hányad: 17.000 eFt ÷ 39.000 eFt = 0,436 44 %

Levonható áfa: 4.590 eFt × 0,44 = 2.020 eFt

Le nem vonható: 4.590 eFt – 2.020 eFt = 2.570 eFt

Áfa elszámolás Fizetendő: 4.590 eFt

Levonható: -2.020 eFt

Befizetendő: 2.570 eFt

Október

Göngyölített fizetendő áfa: (17.000 eFt + 19.000 eFt) × 0,27 = 9.720 eFt

Göngy. előzetesen felsz. áfa: (17.000 eFt + 23.000 eFt) × 0,27 = 10.800 eFt

Levonási hányad: (17.000 eFt + 19.000 eFt) ÷ (39.000 eFt + 31.000 eFt) = 0,514 52 %

Levonható göngy. áfa: 10.800 eFt × 0,52 = 5.616 eFt

Le nem vonható göngy.: 10.800 eFt – 5.616 eFt = 5.184 eFt

Októberi le nem vonható: 5.184 eFt – 2.570 eFt = 2.614 eFt

Áfa elszámolás Fizetendő: 9.720 eFt

Levonható: -5.616 eFt

4.104 eFt

Szeptemberi befizetés: -2.570 eFt

Befizetendő: 1.534 eFt

3.5. feladat

A vállalkozását 2013. április 1-jével kezdő egyéni vállalkozó alanyi adómentességet

választott. Bevételei a következők voltak:

Dátum Összeg Megjegyzés Dátum Összeg Megjegyzés

Április 10. 1.900.000 ált. kulcs Július 25. 10.000 áfa mentes

Április 12. 30.000 ált. kulcs Augusztus 5. 400.000 ált. kulcs

Április 28. 50.000 áfa mentes Augusztus 11. 200.000 áfa mentes

Május 5. 250.000 ált. kulcs Szeptember 16. 1.300.000 ált. kulcs


-25-

Dátum Összeg Megjegyzés Dátum Összeg Megjegyzés

Május 15. 300.000 ált. kulcs Szeptember 25. 100.000 ált. kulcs

Május 30. 50.000 áfa mentes Október 5. 150.000 ált. kulcs

Június 10. 600.000 ált. kulcs Október 17. 100.000 áfa mentes

Június 25. 200.000 ált. kulcs November 28. 100.000 ált. kulcs

Mikor kell az adózónak az alanyi mentességből az áfa általános szabályai alá átjelentkeznie?

Választhat-e az egyéni vállalkozó 2014-ben újra alanyi mentességet?

Megoldás:

Arányosítás (április 1. – december 31.): 6.000.000 Ft x 9/12 = 4.500.000 Ft elérése után

váltania kell.

Az értékhatárba nem számítandó be az adómentes termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás.

1.900.000 + 30.000 + 250.000 + 300.000 + 600.000 + 200.000 + 400.000 + 1.300.000 =

4.980.000 Ft „Az adóalany alanyi adómentes minőségben nem járhat el az olyan

termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása esetében sem, amelynek ellenértékével meghaladja az

alanyi adómentesség választására jogosító felső értékhatárt” (Áfa törvény 191. § (2)), tehát

már az 1.300.000 Ft-os, szeptember 16-ai bevételére sem alkalmazhatja az alanyi

mentességet, azaz a bevétele és a további bevételei után már áfa fizetésre kötelezett.

Az adóalany az alanyi adómentesség választására vonatkozó joggal a megszűnés évét követő

második naptári év végéig nem élhet, tehát 2014-ben még nem választhat alanyi

adómentességet.

3.6. feladat

Egy vállalkozás adómentes és adóköteles értékesítést egyaránt végez, az ehhez kapcsolódó

előzetesen felszámított adó összege azonban tételesen nem különíthető el. Az összes

értékesítés ellenértékéből 27.460 eFt adóköteles (bruttó értéken), ezen belül 27.000 eFt 27%-

os, 460 eFt 5%-os adókulcs alá tartozik. 3.000 eFt értékesítés adómentes. Az előzetesen

felszámított, arányosítással megosztandó adó összege 4.000 eFt.

Végezze el az arányosítást és készítse el a vállalkozás áfa elszámolását!

Megoldás:

Nettó érték ÁFA Bruttó érték

Adóköteles értékesítés

21.260

438

21.698

27.000×0,2126=5740

460×0,0476=22

27.000

460

Adómentes értékesítés 3.000

Megosztási hányad: 21.698 / (21.698 + 3.000) = 0,88

Levonható áfa összege: 4.000 eFt × 0,88 = 3.520 eFt

Fizetendő áfa összege: 5.740 eFt + 22 eFt = 5.762 eFt

Elszámolás: 5.762 eFt – 3.520 eFt = 2.242 eFt fizetendő áfa


-26-

3.7. feladat

Egy külkereskedelmi vállalkozás gazdálkodásának néhány adata a következő:

Import beszerzési ár: 3.200 eFt

Vám: 450 eFt

Jövedéki adó: 350 eFt

Értékesítés (nettó): 6.000 eFt

A feladat megoldása során ismertesse az import fogalmát! Hogyan kerül megállapításra az

import áfa összege? Mikor kell a fizetendő áfát megfizetni? Mikor lehet érvényesíteni az adó

levonását?

Határozza meg a vállalkozás áfa elszámolását!

Megoldás:

Import = EU-n kívüli országból történő termékbehozatal

Import áfa = NAV határozza meg, kivetéssel. Önbevallás bizonyos esetekben.

Áfa meghatározása:

Az áfa alapja: 3.200 + 450 + 350 = 4.000 eFt

Az áfa: 4.000 × 0,27 = 1.080 eFt

Az 1.080 eFt fizetendő adó a NAV felé, amelynek megfizetése a vámáru-nyilatkozat

elfogadásakor esedékes (főszabályként).

Levonható ugyanakkor, az importáló által megfizetett adó, azaz 1.080 eFt, amely a megfizetés

utáni adóbevallásban esedékes.

Az értékesítést terhelő fizetendő adó:

6.000 × 0,27 = 1.620 eFt

Elszámolás a NAV felé adóbevalláskor:

Fizetendő: 1.620 eFt

Levonható: 1.080 eFt

Költségvetés felé rendezendő: + 540 eFt

A vállalkozásnak tehát 540 eFt fizetendő áfája keletkezett.

3.8. feladat

Egy gépjármű értékesítéssel és kölcsönzéssel foglalkozó vállalkozás havi gazdálkodásáról az

alábbi ismeretekkel rendelkezik (bruttó):

1. Személygépkocsi beszerzése továbbértékesítési céllal 3.500.000 Ft

2. Személygépkocsi értékesítése 4.000.000 Ft

3. Személygépkocsi beszerzése bemutató-autónak 5.600.000 Ft

4. Kölcsönzésre használt személygépkocsihoz alkatrész beszerzése 3.300.000 Ft

5. Személygépkocsi kölcsönzés havi bevétele 1.500.000 Ft

6. Kamion beszerzés 14.000.000 Ft

7. Nem továbbértékesítés céllal beszerzett benzin 160.000 Ft

Készítse el a vállalkozás áfa elszámolását! Az áfa kulcsa egységesen 27%.

Megoldás:

Értékesítést terhelő fizetendő adó:

2.) 4.000.000 × 0,2126 = 850.400


-27-

5.) 1.500.000 × 0,2126 = 318.900

Összes fizetendő áfa: 1.169.300

Beszerzést terhelő előzetesen felszámított áfa:

1.) 3.500.000 × 0,2126 = 744.100 levonható

3.) 5.600.000 × 0,2126 = 1.190.560 nem levonható

4.) 3.300.000 × 0,2126 = 701.580 levonható

6.) 14.000.000 × 0,2126 = 2.976.400 levonható

7.) 160.000 × 0,2126 = 34.016 nem levonható

Összes levonható áfa 4.422.080.-

Elszámolás:

Fizetendő ÁFA: 1.169.300

Levonható ÁFA: 4.422.080

-3.252.780

A vállalkozás 3.252.780 Ft áfát visszaigényelhet.

3.9. feladat

A betéti társaságot három, egymással rokoni kapcsolatban álló család tagjai alapították. A

társaság tagjai személyesen részt vesznek a társaság működésében, gépesítettségüknek

köszönhetően alkalmazott foglalkoztatására nincs szükség. Időszakos jelleggel a betakarítási

munkálatokhoz a korábbi alkalmi munkát felváltó egyszerűsített foglalkoztatás keretében

alkalmaznak dolgozókat. Fő tevékenységük gabonafélék termesztése bérelt, illetve a tagok

tulajdonában álló földterületen. Határozza meg a társaság negyedéves áfa elszámolását, az

alábbi táblázat adatai alapján!

Fizetendő áfa II. negyedév Nettó érték Áfa kulcs Áfa Bruttó érték

Belf. ért. nettó árbevétele

27%

454 660

Fizetendő áfa

Előzetes áfa II. negyedév Nettó érték Áfa

kulcs Levonható áfa

Le nem

vonható áfa Bruttó érték

Gázolaj mg-i járművekhez 397 000

Gázolaj tgk-hoz

11 340 53 340

Gázolaj

személygépkocsihoz 58 000

Benzin láncfűrészhez,

fűnyíróhoz 9 980

Alkatrészek, szerviz mg-i

járművekhez 61 925

Alkatrészek, szerviz szgk-

hoz 13 500


-28-

Előzetes áfa II. negyedév Nettó érték Áfa

kulcs Levonható áfa

Le nem


Autópályadíj 10 800

Vetőmagok

35 306

Növényvédő szerek

8 910

Egyéb igénybevett szolg. 68 000

Biztosítási díjak 18 000

Levonható áfa

Megoldás:

Fizetendő áfa II. negyedév Nettó érték Áfa kulcs Áfa Bruttó érték

Belf. ért. nettó árbevétele 358 000 27% 96 660 454 660

96 660

Előzetes áfa II. negyedév Nettó érték 27% Levonható áfa Le nem


Gázolaj mg-i járművekhez 397 000 27% 107 190 - 504 190

Gázolaj tgk-hoz 42 000 27% 11 340 - 53 340

Gázolaj személygépkocsihoz 58 000 27% - 15 660 73 660

Benzin láncfűrészhez,

fűnyíróhoz 9 980 27% - 2 695 12 675

Alkatrészek, szerviz mg-i

járművekhez 48 760 27% 13 165

61 925

Alkatrészek, szerviz szgk-

hoz 13 500 27% - 3 645 17 145

Autópályadíj 10 800 27% - 2 916 13 716

Vetőmagok 27 800 27% 7 506

35 306

Növényvédő szerek 33 000 27% 8 910

41 910

Egyéb igénybevett szolg. 68 000 27% 18 360

86 360


-29-

Előzetes áfa II. negyedév Nettó érték 27% Levonható áfa Le nem


Biztosítási díjak 18 000 tárgyi mentes

18 000

Levonható áfa 726 840

166 471 24 916 918 227

Áfa elszámolás: 96 660 – 166 471 = -69 811 Ft

Az áfa elszámolás alapján a társaság a 69 811 forintot levonásba helyezi és átviszi a

következő negyedévre, mivel negyedéves áfa bevallónál a visszaigényléshez el kell érni a

250 000 forintot.


-30-

4. EGYÉB ADÓK

Népegészségügyi termékadó

4.1. feladat

Egy havi Áfa-bevalló energiaital gyártó cég az adott hónapban 300.000 liter metil-xantint és

taurint is tartalmazó light energiaitalt értékesített 2+1-es akcióban (2 doboz üdítő vásárlása

esetén 1 doboz árut ingyen kap a vevő). Mennyi adó terheli a gyártót és mikor kell azt

befizetni?

Megoldás:

A "2+1"-es akciónál valójában mennyiségi engedményről van szó, s nem ajándékról, hiszen

az ún. "ajándék" (+1 termék) csak akkor jár, ha a vevő meghatározott mennyiségű terméket

vásárolt. Az ügylet tehát ez esetben ellenérték fejében történik, csak az egy termékre jutó ár

kisebb. Ezért ezen esetben az átadott valamennyi termék után fennáll a neta-kötelezettség.

Mivel az üdítő metil-xantint és taurint is tartalmazott, ezért a 250 Ft/liter-es adómérték

érvényes rá. A 300.000 liter*250Ft/liter=75.000.000 Ft adót önadózással, az áfa bevallással

azonos ütemezésben, tárgyhónapot követő 20-ig kell bevallani és befizetni.

4.2. feladat

Egy kisvállalkozó tárgyévben 200kg házi gyártású sárgabarack lekvárt értékesített. Mennyi

népegészségügyi termékadót kell fizetnie?

Megoldás:

Bár már túllépte az 50kg-os adómentes határt, nem kell népegészségügyi termékadót fizetni a

25% vagy a feletti gyümölcshányadot tartalmazó sűrítmények, koncentrátumok, szörpök,

nektárok s gyümölcslevek után illetve a Magyar Élelmiszerkönyv szerinti extradzsem,

extrazselé, marmelád és különleges minőségű lekvárok után. A kistermelői különleges

minőségű lekvárok előállítása esetén a termék megnevezését ki kell egészíteni a felhasznált

gyümölcs vagy gyümölcsök nevével és a „különleges minőségű” vagy „prémium” jelzővel,

tehát a megnevezése ilyenkor pl. a sárgabarack lekvárnak: Kistermelői, különleges minőségű

sárgabaracklekvár.

4.3. feladat (forrás:www.nav.gov.hu)

A társaság a 2007 vámtarifaszám alá tartozó gesztenyepüré gyártásával foglalkozik, mely

72% gesztenyét, 28% cukrot, valamint rum és vanília aromát tartalmaz. Mennyi termékadót

kell a gesztenyepüré után fizetni?

Megoldás:

A Neta tv. 2. § h) pontja értelmében adóköteles terméknek minősül az előrecsomagolt

termékként forgalomba hozott, 2007 vámtarifaszám alá tartozó termék, ha hozzáadott cukrot

tartalmaz és cukortartalma meghaladja a 35 gramm cukor/100 gramm mennyiséget, a Magyar

Élelmiszerkönyv szerinti extradzsem, extrazselé, marmelád és különleges minőségű lekvárok

kivételével (gyümölcsíz). A kivételek között a gesztenyepüré nem szerepel, tehát a 2007

vámtarifaszámú gesztenyepüré, amennyiben a cukortartalomra vonatkozó kritériumnak

megfelel (vagyis több mint 35% cukrot tartalmaz), előrecsomagolt termékként az első belföldi

értékesítéskor termékadó-köteles. Mivel azonban a társaság által gyártott gesztenyepüré csak

28% cukrot tartalmaz, nem minősül adóköteles terméknek.


-31-

Baleseti adó

4.4. feladat (forrás:www.nav.gov.hu)

Az adóalany által negyedévente fizetendő kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás díjának

mértéke 10.000,- Ft baleseti adó mértéke 3.000,- Ft azonban az adóalany határidőig nem

teljesítette a teljes kötelezettséget, csupán 5.000 Ft-ot fizetett be.

A negyedév napjainak száma 90.

Határozza meg a baleseti adó mértékét!

Megoldás:

Mivel az adó alanya a biztosítási díj és az adó együttes összegénél kevesebbet fizetett, a

biztosítónak úgy kell tekintenie, hogy egészben a megállapított adót fizette meg (és csak

részben a biztosítási díjat). Azaz 5000,- Ft-ból 3000,- Ft a baleseti adót fedezi, a maradék

2000,- Ft pedig a biztosítási díjat. A negyedéves időszak első 18 napja tehát a biztosítási díjjal

lefedett időszak (2000/10000= 0,2 és 90 x 0,2= 18), míg a teljes negyedév az adóval lefedett

időszak.

A biztosító az általa beszedett baleseti adót bevallja és befizeti az állami adóhatóságnak. A

szerződés azonban nem díjrendezett, ezért a biztosító felszólítja az ügyfelet, hogy fizessen be

még 8000,- Ft biztosítási díjat.

Amennyiben az ügyfél a türelmi időszakon belül eleget tesz a felhívásnak, a

szerződés díjrendezetté válik.

Ha a díjrendezésre az esedékességtől számított 60. napig nem kerül sor, a szerződés

a türelmi időszak utolsó napján megszűnik. A biztosító az ezt követő 15 napon

belül kiküldi az igazolást arról, hogy az adó mely napig van befizetve. Jelen

példában az adóval le nem fedett időszak a 91. napon kezdődik (amikor már tart a

fedezetlenség időszaka) és a biztosító kockázatviselésével nem érintett időtartamra

eső adó a MABISZ által közzétett fedezetlenségi díj napi összege és a

fedezetlenségi időtartam napjai számának szorzatával egyenlő. Az adóalany a

jármű forgalomból való kivonása hónapját követő hó 15. napjáig köteles

megállapítani a baleseti adót a 1310M jelű nyomtatványon. Az adó megfizetésére a

Neta tv. 11/H. § (2) bekezdése értelmében az adó megállapítására előírt határnapot

követő hónap 15. napjáig kötelezett.

Ha a díjrendezésre az esedékességtől számított 60. napig nem kerül sor, a szerződés

a türelmi időszak utolsó napján megszűnik díjnemfizetés miatt. A biztosító az ezt

követő 15 napon belül kiküldi az igazolást arról, hogy az adó mely napig van

befizetve. Amennyiben az ügyfél a fedezetlenség időszaka alatt újra megköti a

szerződést a biztosítóval, utóbbi beszedi tőle a hiányzó díjakat – ami jelen esetben a

türelmi időre (19-60. nap), a fedezetlenségi időszakra (a 61. naptól az újbóli

szerződéskötésig terjedő időtartam) és az adott biztosítási időszak hátralévő részére

járó díjat jelenti –, és az adóval le nem fedett időszakra eső, illetve az esedékes

baleseti adót. Jelen példában az adóval le nem fedett időszak a 91. naptól a

szerződéskötésig terjedő időtartamot jelenti.


-32-

Energiaadó

4.5. feladat

Egy energiakereskedő a tárgyévben a felhasználóknak energiát értékesített és saját célra is

használt fel energiát, az ezzel kapcsolatos adatokat a következő táblázat foglalja össze:

Megnevezés Villamos energia

(megawattóra)

Földgáz

mennyisége (GJ)

Szén mennyisége

(ezer kg)

Értékesítés 12 500 80 000 60

- ebből lakossági

fogyasztó

3 570 48 000 50

Saját célú felhasználás 150 500 5

Hálózati veszteség 125 800 0

Milyen mértékű adófizetési kötelezettség keletkezik?

Megoldás:

Első lépésben az adóalapot kell meghatározni.

Az uniós irányelvekkel összhangban adómentes a lakossági végfelhasználásra történő

értékesítés, tehát az értékesített mennyiséget csökkenteni kell a lakossági fogyasztóknak

szolgáltatott mennyiséggel.

A saját célú felhasználás része az adóalapnak.

Mivel a hálózati veszteség nem jelent tényleges energiafelhasználást, ezért a hálózati

veszteség adómentes, tehát nem kell figyelembe venni az adóalap meghatározásához.

Ezt követően az adóalapot meg kell szorozni a törvényben meghatározott adómértékekkel,

melyek különböző energiahordozók egy egységéhez vannak hozzárendelve.

Az adó mértéke

villamos energiára megawattóránként 295 forint,

a földgázra gigajoule-onként 88,50 forint,

a szénre ezer kg-onként 2390 forint.

Megnevezés Villamos energia Földgáz Szén

Adóalap (egység) 9 080 32 500 15

Adó mértéke (Ft/adóalap egysége) 295 89 2 390

Adó (Ft) 2 678 600 2 876 250 35 850

Ezek alapján az összes energiaadó fizetési kötelezettség 5.590.700 Ft.


-33-

Közművezeték adó

4.6. feladat

Egy távhőszolgáltatónak az adott városban 7825 közületi és 24.615 lakossági fogyasztója van.

A tárgyév első napján 87.626 méter közművezetékkel rendelkezett. Az év során folyamatos

fejlesztésekre került sor, melynek köszönhetően egy új hőközpont került átadásra és így az

üzleti év végére a teljes közművezeték hossz 92.746 méterre növekedett.

Mennyi közművezeték adó befizetésére kötelezett a gazdálkodó?

Megoldás:

Az adó alapja a közművezeték nyomvonalának hossza méterben kifejezve, és ez mindig a

naptári év első napjához kötődik. Bár a fejlesztéseknek köszönhetően a közművezeték

hosszában év közben változás történt, ez a változás a fejlesztés évében még nem, csak az azt

követő évben változtatja az éves adó összegét.

Az adó alapja 87.626 méter.

Ezt összeszorozva az adómértékkel, amely minden megkezdett méter után 125 Ft, megkapjuk

a közművezeték adó éves értékét: 84.626m *125 Ft/m= 10.578.250 Ft

4.7. feladat

Egy hírközlési szolgáltatónak az év első napján 385.124 m nyomvonalhosszú hírközlési

vezeték volt a tulajdonában, ami év közben 15.625 méterrel növekedett.

Mennyi közművezeték adót kell befizetnie?

Megoldás:

A növekedéstől függetlenül az adó alapja a naptári év első napján tulajdonában vagy

használatában lévő nyomvonalhossz: 385.124 méter.

Az adó évi mértéke az adóalap minden megkezdett métere után 125 Ft, de a hírközlési

vezetékek tulajdonosát a nyomvonalhossztól függő adókedvezmény illeti meg.

A számításokat összefoglalva a következő táblázat tartalmazza

Nyomvonalhossz

Adókedvezmény

a fizetendő adó

százalékában

Adóalap

(m)

Adómérték

(kedvezmény

nélkül 125 Ft/m)

Adó

0 170 000 80 170 000 25 4 250 000

170 001 250 000 60 80 000 50 4 000 000

250 001 300 000 20 50 000 100 5 000 000

300 001 0 85 124 125 10 640 500

385 124 23 890 500

A társaságnak tehát a tárgyévben 23 890 500 Ft közműadó fizetési kötelezettsége keletkezik.


-34-

Kulturális adó

4.8. feladat

A számviteli törvény hatálya alá eső gazdálkodó a tárgyévben szexuális témájú DVD-k,

magazinok első, belföldön történő értékesítésével foglalkozott, melyből 25.600.000 Ft éves

nettó árbevétele keletkezett.

Mennyi a kulturális adó nagysága?

Megoldás:

Az adó alapját az adóalanyoknak, annak függvényében kell meghatározniuk, hogy melyik

törvény hatálya alá tartoznak, ebből adódóan az alap lehet:

az értékesítés nettó árbevétele, ha a számviteli törvény hatálya alá esik,

az adóköteles tevékenységnek a személyi jövedelemadó alapjába beszámító

bevétele, ha az Szja tv. vonatkozik rá és

az eva alapjába számító bevétel, ha Eva tv. szerint adózó vállalkozóról van szó.

Mivel a feladatban szereplő gazdálkodó a számviteli törvény hatálya alá esik, ezért az adó

alapja ebben az esetben az értékesítés nettó árbevétele lesz. Ennek a 25%-a lesz az adó

mértéke.

Fizetendő adó: 25.600.000 Ft *25%= 6.400.000 Ft.


-35-

Környezetterhelési díjak

4.9. feladat – Levegőterhelési díj

Egy kibocsátó a tárgyévben 1500 kg kén-dioxidot, és 10000 kg nitrogén–oxidot bocsátott a

levegőbe, és nem vonatkozik a rá a díjmentesség. 300 kg szilárd anyag is a környezetbe került

Éves szinten hány Ft levegőterhelési díjat kell fizetnie, ha tudjuk, hogy az elmúlt évben

aktiválásra került egy légszennyező anyag kibocsátásának csökkentését szolgáló beruházás?

Megoldás:

A éves levegőterhelési díj számításához, az alábbi képletbe való behelyettesítés szükséges:

LTD (Ft/év) = (Mi [kg/év] x Pi [Ft/kg]), ahol LTD: a fizetendő levegőterhelési díj,

Mi: az adott (i-edik) levegőterhelő anyag kibocsátott éves mennyisége,

Pi: az adott (i-edik) levegőterhelő anyagra érvényes, a következő táblázatban meghatározott

egységdíj:

Az adómértékeket és a feladat adatait felhasználva az alábbi táblázathoz jutunk.

Levegőterhelő anyag Egységdíj mértéke

Pi (Ft/kg)

Kibocsátott

mennyiség (kg)

Levegőterhelési

díj (Ft)

Kén-dioxid 50 1 500 75 000

Nitrogén-oxidok 120 10 000 1 200 000

Szilárd anyag (nem toxikus) 30 300 9 000

Összesen 1 284 000

Bár a gazdálkodó az elmúlt évben aktivált egy légszennyező anyag kibocsátásának

csökkentését szolgáló beruházást, 50%-os levegőterhelési díjkedvezménnyel csak a beruházás

kivitelezési időtartama alatt élhet, így teljes levegőterhelési díj a kiszámított 1.284.000 Ft lesz.

4.10. feladat – Vízterhelési díj

Egy gazdálkodó károsanyag kibocsátásról az alábbi információk állnak rendelkezésre:

mezőgazdasági hasznosítás során 350 kg szervetlen nitrogént használt fel

általánosan védett felszíni vízminőség-védelmi területen,

10 kg higanyt tárolt átmenetileg a Balaton vízgyűjtő területén és

150 kg foszfor került regionális lerakókba külön jogszabályban meghatározott

területi lehatárolásnak megfelelően az egyéb védett területen.

Mennyi vízterhelési díjat kell fizetnie az adott időszakban?

Megoldás:

Az éves vízterhelési díjat vízterhelési anyagonként kell kiszámítani majd pedig össze kell

adni. A számításhoz az alábbi képlet lesz segítségünkre:

A vízterhelési díj mértéke:

VTD (Ft/év) = Σ (Mi [kg/év] x P

i [Ft/kg]) x T x I , ahol

VTD: a fizetendő vízterhelési díj,

Mi = az adott i-edik vízterhelő anyag nettó - belépő-kilépő közötti különbség - kibocsátott

éves mennyisége (kg/év), illetve


-36-

Mi = Q x C

i(átlag), ahol a

Q = éves kibocsátott szárazidei szennyvízmennyiség, m3/év

Ci(átlag)

= az „i” paraméter éves átlag koncentrációja kg/m3

(Ci = 0, ha C

i kisebb, mint a vizsgálati módszer alsó méréshatára)

T: az 1. táblázatban meghatározott területérzékenységi szorzó,

I: a 2. táblázatban meghatározott iszapelhelyezési szorzó, melynek értéke 1, amennyiben a

vízhasználat során nincs iszapképződés

Pi: az adott (i-edik) vízterhelő anyagra érvényes, a 3. számú táblázatban meghatározott

egységdíj.

1. táblázat Területérzékenységi szorzók

Területi kategória Szorzótényező (T)

A 1,4

B 1,0

C 0,7

Területi kategóriák:

„A” kategória: a külön jogszabályban meghatározott területi lehatárolásnak megfelelően a

Balaton, valamint vízgyűjtő területe,

„B” kategória: a külön jogszabályban meghatározott területi lehatárolásnak megfelelően az

egyéb védett területek (befogadók),

„C” kategória: a külön jogszabályban meghatározott területi lehatárolásnak megfelelően az

általánosan védett felszíni vízminőség-védelmi területek (befogadók).

2. táblázat: Iszapelhelyezési szorzó

Az elhelyezés módja

Iszapszorzó (I)

Területi kategória

A B C

1. Hasznosítás égetés

Mezőgazdasági hasznosítás (felhasználás szántóföldön, fásított

területen, pl. nemesnyár-ültetvényben), engedélyezett

rekultiváció, komposztálás

0,8 0,8 0,8

Égetés 1 1 1

2. Egyéb elhelyezés

átmeneti tárolás 1,3 1,2 1,1

lerakó (csak iszap vagy települési szilárd hulladékkal együtt) 1,2 1,1 1,0

regionális lerakó (csak iszap vagy települési szilárd hulladékkal

együtt)

1,1 1,0 1,0

3. táblázat: Egységdíj mértéke Vízterhelő anyag Egységdíj mértéke

Pi (Ft/kg)

Dikromátos oxigénfogyasztás (KOIk) 90

Összes foszfor 1 500

Összes szervetlen nitrogén 180

Összes higany 220 000

Összes kadmium 44 000

Összes króm 8 800

Összes nikkel 8 800

Összes ólom 8 800

Összes réz 4 400


-37-

A gazdálkodó által fizetendő kötelezettség kiszámítását a megadott információk segítségével

az alábbi táblázat tartalmazza:

Vízterhelő anyag

Egységdíj

mértéke Mennyiség Szorzótényező Iszapszorzó Adó

Pi (Ft/kg) (kg) (T) (I) Ft

Szervetlen nitrogén 180 350 0,7 0,8 35 280

Higany 220 000 10 1,4 1,3 4 004 000

Foszfor 1 500 150 1 1,1 247 500

Összesen 4 286 780

A környezetterhelő tevékenysége miatt a gazdálkodónak a tárgyévben 4.286.780 Ft

vízterhelési díjat kell fizetnie.

4.11. feladat – Talajterhelési díj

Egy kibocsátó tárgyévben 10.000 m3 talajt szennyezett, és nem vonatkozik rá díjmentesség.

Éves szinten hány Ft talajterhelési díjat kell fizetnie, ha a terhelés vízjogi engedély hatálya alá

tartozó fokozottan érzékeny területen történt?

Megoldás:

A talajterhelési díj számításához az alábbi képletbe kell behelyettesíteni:

TTD = E x A x T ,ahol

TTD: a fizetendő éves talajterhelési díj,

E: az egységdíj (Ft/m3),

A: a díjfizetési alap (m3),

T: a település közigazgatási területére vonatkozó, a felszín alatti víz állapota szempontjából

megállapított területérzékenységi szorzó, a következő táblázatban meghatározva:

Tevékenység megnevezése

Település közigazgatási területére vonatkozó, a felszín

alatti víz állapota szempontjából

megállapított területérzékenységi szorzó (T)

Kevésbé érzékeny

területen

Érzékeny

terület

en

Fokozottan érzékeny

területen

1. Helyi vízgazdálkodási

hatósági eljárás hatálya

alá tartozó talajterhelés

1,0 1,5 3,0

2. Vízjogi engedély hatálya

alá tartozó talajterhelés 1,1 2,0 5,0

A szükséges adatokat felhasználva a képletbe való behelyettesítés során az alábbi eredményre

jutunk:

TTD = 1.200 Ft/m3 * 10.000 m

3 * 5=60.000.000 Ft

Mivel a talajterhelési díj fizetésére kötelezett kibocsátó tárgyévben a számított talajterhelési

díj 100%-át köteles megfizetni, így tárgyévre 60.000.000 Ft-ot fizet.


-38-

Biztosítási adó

4.12. feladat

Tételezzük fel, hogy egy kisebb hazai biztosítótársaság csak balesetbiztosítások megkötésével

foglalkozik. Az adott társaságnál az előző hónapban elszámolt bruttó biztosítási díj összege

520 millió Ft volt. Az adóelszámolás hónapját közvetlenül megelőző naptári évben az

összesített adóalapja a 8 milliárd Ft-ot nem érte el. Számítsa ki mennyi biztosítási adó terheli

a biztosítót az előző hónapra vonatkozóan. Mikor kell ezt megfizetnie?

Megoldás:

Abban az esetben, ha az adóelszámolás hónapját közvetlenül megelőző naptári évben az

összesített adóalap a 8 milliárd Ft-ot nem érte el, az adóelszámolás hónapjára számított

adóalap 100 millió Ft-ot meg nem haladó részére csak az irányadó adómérték 25%-át, az

adóalap 100 milliós Ft és 700 millió Ft közé eső részére az irányadó adómérték 50%-át kell

megfizetnie a biztosítótársaságnak. Így az adófizetés mértéke a következőképpen

számszerűsíthető:

100 000 000 Ft * 2,5% + (520 000 000 Ft – 100 000 000 Ft) * 5% = 23 500 000 Ft

23 500 000 Ft összegű biztosítási adó terheli a biztosítótársaságot az előző hónapra

vonatkozóan, amit ezen hónap 20-áig kell megfizetnie.

4.13. feladat

Egy kisebb hazai biztosítótársaság csupán gépjárművek biztosításával foglalkozik. Az adott

társaságnál az előző hónapban a kötelező gépjármű-felelőségbiztosításokból származó bruttó

biztosítási díjbevétel összege 730 millió Ft, a casco „üzletág” bruttó biztosítási díjbevétele

pedig 1,15 milliárd Ft volt. A biztosítási adó vonatkozásában az adóelszámolás hónapját

közvetlenül megelőző naptári évben az összesített adóalapja a 8 milliárd Ft-ot nem érte el.

Mennyi biztosítási adó terheli a biztosítót az adott hónapra vonatkozóan?

Megoldás:

Nem terheli biztosítási adó a kötelező gépjármű-felelőségbiztosításokat, ezért az adó alapja

csak a casco biztosításokból származó bruttó díj. Abban az esetben, ha az adóelszámolás

hónapját közvetlenül megelőző naptári évben az összesített adóalap a 8 milliárd Ft-ot nem érte

el, az adóelszámolás hónapjára számított adóalap 100 millió Ft-ot meg nem haladó részére

csak az irányadó adómérték 25%-át, az adóalap 100 milliós Ft és 700 millió Ft közé eső

részére az irányadó adómérték 50%-át kell megfizetnie a biztosítótársaságnak. A bruttó

biztosítási díj összegét 3 sávba lehet osztani, melyek különböző mértékben adóznak:

1. sáv: 100 000 000 Ft*3,75% = 3 750 000 Ft

2. sáv: (700 000 000 Ft – 100 000 000 Ft) * 7,5% = 45 000 000 Ft

3. sáv: (730 000 000 Ft – 700 000 000 Ft) * 15% = 4 500 000 Ft

A biztosítótársaság előző hónapra vonatkozó biztosítási adó fizetési kötelezettsége:

3 750 000 Ft + 45 000 000 Ft +4 500 000 Ft = 53 250 000 Ft


-39-

4.14. feladat

Egy hazai biztosítótársaság előző havi bruttó díjbevételének szerkezetéről a következő

táblázat áll rendelkezésre:

A bruttó díjbevétel szerkezete Összeg (Ft) Megoszlás (%)

Gépjármű-felelősségbiztosítás 2 837 166 667 33,01%

Casco 2 454 583 333 28,55%

Lakossági vagyonbiztosítás 525 250 000 6,11%

Vállalkozói vagyonbiztosítás 1 495 416 667 17,40%

Balesetbiztosítás 161 750 000 1,88%

Egyéb vagyonbiztosítás 1 916 667 0,02%

Nemélet-biztosítások összesen 7 476 083 333 86,97%

Életbiztosítás 1 119 916 667 13,03%

Összesen 8 596 000 000 100,00%

Az adóelszámolás hónapját közvetlenül megelőző naptári évben a biztosítótársaság összesített

adóalapja meghaladta a 8 milliárd Ft-ot. Határozza meg a biztosítótársaság által fizetendő

biztosítási adó összegét!

Megoldás:

A biztosítótársaságot a casco biztosítások után 15%-os, a vagyonbiztosítások és az

életbiztosítások után 10%-os biztosítási adó megfizetése terheli. Az adó alapja az egyes

kategóriákban megszerzett bruttó díjbevétel. Mivel a társaság nem élhet a „kisebb

biztosítótársaságok kedvezményével”, ezért az adófizetési kötelezettsége a következő módon

számítható:

Casco: 2 454 583 333 Ft * 15% = 368 187 500 Ft

Vagyonbiztosítás: (525 250 000 Ft + 1 495 416 667 Ft + 1 916 667 Ft) * 10% =

= 202 258 333 Ft

Életbiztosítás: 1 119 916 667 + 10% = 16 175 000 Ft

Összesen: 586 620 833 Ft

A biztosítótársaság által az előző hónap alapján megfizetendő összes biztosítási adó összege

586 620 833 Ft.


-40-

Innovációs járulék

4.15. feladat

Az Iparkodó Bt. éves árbevétele 30.000 ezer forint. A foglalkoztatottak éves statisztikai

létszáma 15 fő. Anyagköltsége 10.000 ezer forint volt, ELÁBÉ és alvállalkozói teljesítménye

nem volt.

Számítsa ki az Iparkodó Bt. innovációs járulék fizetési kötelezettségét!

Megoldás:

A cég innovációs járulékot nem fizet, mivel kisvállalkozásnak minősül. Innovációs járulékot

csak közepes és nagyvállalkozásoknak kell fizetniük 50 fő alkalmazotti létszám vagy 10

millió euró (kb. 3.000 millió forint) éves árbevétel fölött.

4.16. feladat

A Szivárvány Síküveggyár árbevétele 300.000 ezer forint volt. Az anyagköltsége 100.000

ezer forint lett, az alvállalkozói teljesítések 50.000 ezer forintot tettek ki. A vállalat üvegáruk

továbbértékesítésével is foglalkozik, ezen áruk ELÁBÉ-ja 70.000 ezer forintot tett ki.

Számítsa ki mekkora a Szivárvány Síküveggyár éves innovációs járulék-fizetési

kötelezettsége, valamint milyen előlegfizetési kötelezettségei lesznek a tárgyévet követő

évben!

Megoldás

Az innovációs járulék alapja megegyezik az iparűzési adóéval. Az árbevételből teljes

egészében levonható az anyagköltség, azonban az ELÁBÉ és az alvállalkozói teljesítés csak

részben. Ezek csak sávosan progresszív mértékben vonhatók le az adóalapból.

Először az ELÁBÉ és az alvállalkozói teljesítések adóalap-csökkentő összegét számítjuk ki.

500 millió forint alatt az összegük 100%-a, 500-20.000 millió forint közötti részük 85%-a, 20

és 80 milliárd forint közötti rész 75%-a, a 80 milliárd forint feletti rész 70%-a vonható le az

adóalapból.

Az innovációs járulékalapot úgy kapjuk, hogy az árbevételből levonjuk az anyagköltséget és

az ELÁBÉ és alvállalkozói szerződésre kifizetett összegek elszámolható részét. A járulékalap

0,3%-ának ezer forintra kerekített összege lesz a fizetendő innovációs járulék nagysága. Itt is

érvényesül a társasági adónál már megismert előlegfeltöltési kötelezettség, melyet december

20-ig kell teljesíteni.

A megállapított járulék után a tárgyévet követően negyedéves gyakoriságú előlegfizetési

kötelezettség terheli a vállalatot. Ennek mértéke a 240 ezer forint negyede, melyet

tárgynegyedévet követő 20-ig kell megfizetni (60 ezer forint).

ezer forintban

ELÁBÉ és alvállalkozói szerződés

összege 120 000

Figyelembe

vehető Adócsökkentő

0-500 millió közé eső rész 120 000 100% 120 000

500-20.000 millió közé eső rész 0 85% 0

20.000 és 80.000 millió közé eső rész 0 75% 0

80.000 millió feletti rész 0 70% 0

Összesen 120 000

Árbevétel 300 000

Anyagköltség -100 000


-41-

ELÁBÉ és Alvállalkozói szerződés

adóalapot csökkentő része -120 000

Innovációs járulékalap 80 000

Fizetendő innovációs járulék 240

Innovációs járulékelőleg 60

4.17. feladat

A Gőzkazán cégcsoport vállalatainak jellemzőit az alábbi táblázat mutatja:

Cég neve Mozdony Bt. Kandalló Kft. Kályha Bt. Összesen

Év Tavaly Tárgyév Tavaly Tárgyév Tavaly Tárgyév Tavaly Tárgyév

Árbevétel (eFt) 500 000 800 000 1 800 000 2 100 000 200 000 180 000 2 500 000 3 080 000

Alkalmazotti

létszám 14 22 30 25 5 4 49 51

Anyagköltség 300 000 500 000 500 000 1 000 000 50 000 70 000 850 000 1 570 000

ELÁBÉ 0 0 500 000 300 000 20 000 30 000 520 000 330 000

Számítsa ki, mennyi lesz tárgyévben a Gőzkazán cégcsoport vállalatainak innovációs

hozzájárulás fizetési kötelezettsége!

Megoldás:

Az innovációs járulékról szóló törvény szerint azt, hogy egy vállalat kis- vagy közepes

vállalatnak számít, cégcsoport (azonos tulajdonosi körbe tartozó vállalatok) szinten kell

meghatározni. Akkor keletkezik innovációs járulékfizetési kötelezettség, ha a cégcsoport két,

egymást követő évében teljesül az, hogy a vállalat legalább közepes vállalat. Tárgyévben ez

teljesül is (a cég árbevétele a 10 millió eurónak megfelelő forintösszeget meghaladja,

valamint alkalmazottainak létszáma is 50 fő feletti, de a tárgyévet megelőző tavalyi évben

még nem minősült közepes vállalatnak, mivel egyik feltételt sem teljesítette. Így innovációs

járulékfizetési kötelezettsége nincs a vállalatcsoportnak a tárgyévben.

Rehabilitációs hozzájárulás

4.18. feladat

Programozó Kft. szoftverkészítő cég átlagos statisztikai létszáma 19 fő volt tárgyévben.

Mennyi rehabilitációs járulékot köteles fizetni tárgyévben?

Megoldás

Mivel a cég átlagos statisztikai létszáma 25 fő alatt volt tárgyévben, nem fizet rehabilitációs

járulékot.

4.19. feladat

Kőműves Kelemen Kft. építőipar vállalkozás, amiben jelentős a fluktuáció egyrészt a

szezonális tevékenysége miatt, másrészt az alkalmazott munkatársak hozzáállása miatt. Az

adott évben a következőképpen alakult az alkalmazotti létszám:


-42-

Munkaerő

Alkalmazottak

száma

Havi

munkaórák

száma

Hónapok

száma

Teljes munkaidőben, egész évben foglalkoztatottak 15 160 12,0

7,0 hónapig teljes munkaidőben foglalkoztatottak 14 160 7,0

Szakmunkástanulók 3 hónapos gyakorlaton 15 80 3,0

Alkalmi munkavállalók 3 napig foglalkoztatva 10 24 0,1

Részleges munkavállalók heti 20 órában 3 hónapig 10 80 3,0

Egy teljes munkaidőben foglalkoztatott alkalmazott 3 hónapig táppénzen volt.

Számítsa ki, mennyi rehabilitációs járulékot köteles fizetni a Kőműves Kelemen cég

tárgyévben, valamint határozza meg a tárgyidőszakot követő évben fizetendő

rehabilitációs hozzájárulás-előleg mértékét!

Megoldás

Az alkalmi munkavállalók nem számítanak bele a foglalkoztatásba, mivel csak azokat kell

figyelembe venni, akiknek munkaviszonyuk folyamatosan több volt, mint 5 munkanap. A

többi esetben a statisztikai átlagot havonta kell kiszámítani és a havi átlagok összegét 12-vel

osztva kapjuk az éves átlagos statisztikai létszámot. A részmunkaidős, a szakmunkástanulók

és a részleges munkavállalók esetében az alkalmazotti létszámot a munkavégzés idejével

arányosítani kell.

A táppénz esetében az egy hónapnyi táppénzen töltött időt figyelmen kívül kell hagyni. Ha a

táppénz időtartama ennél több, az egy hónap feletti időtartamot nem kell beleszámítani az

átlagos alkalmazotti létszámba.

A számításokat az alábbi táblázat mutatja:

Munkaerő

Alkalmazottak

száma

Havi

munkaórák

száma

Hónapok

száma

Statisztikai

létszám

Teljes munkaidőben, egész évben

foglalkoztatottak 15 160 12,0 15,0

7,0 hónapig teljes munkaidőben

foglalkoztatottak 14 160 7,0 8,2

Szakmunkástanulók 3 hónapos

gyakorlaton 15 80 3,0 1,9

Alkalmi munkavállalók 3 napig

foglalkoztatva 10 24 0,1 0,0

Részleges munkavállalók heti 20

órában 3 hónapig 10 80 3,0 1,3

26,4

Táppénzen levő teljes

munkaidőben foglalkoztatott

alkalmazott 1 160 3,0 -0,2

Statisztikai létszám 26,2

Rehabilitációs járulék alapja 1.3

Fizetendő rehabilitációs járulék

(EFT) 1 263

Járulékelőleg nagysága (EFT) 316


-43-

A 7 hónapig foglalkoztatottak esetében az éves átlagos statisztikai létszámot a

következőképpen határoztuk meg:

Hasonlóan számolhatjuk ki a szakmunkástanulók és a részleges munkavállalók átlagos éves

statisztikai létszámát is:

Ha az egyes tételeket összeadjuk, megkapjuk az éves átlagos alkalmazotti létszámot. A

tartósan táppénzen levő alkalmazott után viszont csökkenthetjük a létszámot kéthavi

táppénzzel.

A statisztikai létszám 26,2 fő. Mivel ez meghaladja a 25 fős adómentes létszámot, a teljes

statisztikai létszám után fizetni kell a rehabilitációs járulékot. A járulék mértéke 26,2 fő *5%*

964,5 EFT/fő = 1.263,5 EFT. Ezt a legközelebbi ezer forintra kell kerekíteni – így a fizetendő

összeg 1.264 EFT lesz.

A tárgyévi megállapított járulékfizetési összeg után a következő évben a vállalat előleget fizet

tárgynegyedévet követő 20. napra. Összege 1.264 EFT negyede, azaz 316 EFT.

Megállapíthatjuk, hogy a szakmunkástanulók foglalkoztatása igen drága mulatság volt.

Ugyanis az ő foglalkoztatásuk keletkeztetett járulékfizetési kötelezettséget. Egyébként a cég

nem fizetett volna rehabilitációs hozzájárulást.

4.20. feladat

A Fröccsöntő Kft. átlagos statisztikai létszáma 45 fő volt tárgyévben. Alkalmazottai között

két portás is volt, akik heti 30-30 óra terjedelemben éjszakai szolgálatot láttak el a cég

telephelyén. A két portásnak 50%-os egészségkárosodása van, amiről orvosi igazolással is

rendelkeznek.

Határozza meg a Fröccsöntő Kft. rehabilitációs járulékfizetési kötelezettségét!

Megoldás:

A két portásra foglalkozatásának statisztikai létszámát a következőképpen kapjuk:

ő

ó ó

ó

é

ó ó

ó

é

ő

A rehabilitációs hozzájárulás alapjából 45*5%=levonható a 1,5 fő, azaz 30 fő. A

rehabilitációs járulék alapja így 15 fő lesz. A számításokat az alábbi táblázat mutatja:

Átlagos statisztikai létszám 45

Számított hozzájárulási alap 2.25

Súlyosan fogyatékosok kedvezménye -1.5

Hozzájárulás alapja 0.75

Fizetendő rehabilitációs hozzájárulás (EFT) 723


-44-

4.21. feladat

Okoska Kft a következőket mérlegeli. Érdemes-e két súlyosan fogyatékos egyént felvennie

teljes munkaidőben minimálbéren azért, hogy mentesüljön a rehabilitációs járulékfizetési

kötelezettsége alól. Az Okoska Kft. átlagos statisztikai létszáma pontosan 38 fő. Tételezzük

fel, hogy a két egyén számottevő hozzáadott értéket nem termel a cég számára.

Készítsen összehasonlító elemzést arról, hogyan alakul az Okoska Kft adófizetési

kötelezettsége a két minimálbéres felvételével és a nélkül!

Megoldás:

Először nézzük meg a két minimálbéres foglalkoztatásának költségeit. Egy minimálbéres

megváltozott munkaképességű személy bérszámfejtését az alábbi táblázat tartalmazza. A

16%-os személyi jövedelemadóból levonható a minimálbér 5%-a személyi kedvezményként.

A bérből levonandó 10% nyugdíj- és 8,5%-os egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulék. A

béren felül a munkáltató 27%-os SZOCHO-t és 1,5%-os szakképzési hozzájárulást fizet. A

számításokat az alábbi táblázat tartalmazza:

Megváltozott munkaképességűek havi bérszámfejtése


SZKHO 1 470

SZOCHO 26 460


Le: SZJA előleg -10 780 Le: családi kedvezmény 0



Nettó munkabér 69 090 Személyi kedvezmény -4 900


Egy minimálbéres foglalkoztatása tehát 125.930 forintba kerül havonta. Két minimálbéres 12

havi foglalkoztatása 2*12*125.930=3.022.320 forintba kerül.

Az adóék megmutatja, hogy egy forint kifizetett bér hányszorosa a munkabérköltség. Itt a

kifizetett munkabért 82,3% költségvetési elvonás terheli.

Cserébe viszont a rehabilitációs járulékalap 0 főre csökken. Az átlagos statisztikai létszám

ugyanis 0 fő lesz.

(( ) ) ő

Rehabilitációs járulékfizetési kötelezettség tehát nincs.

Ha a két minimálbérest nem veszik fel, 38 ember után kell rehabilitációs hozzájárulást fizetni.

A fizetendő járulék éves mértéke 38*5%*964.500 = 1.832.550 forint lesz. Ezer forintra

kerekítve 1.833.000 forint.

A két minimálbéres foglalkoztatásával tehát 3.022.320-1.833.000 = 1.189.320 forinttal több

bérterhe lesz a vállalatnak. Ezt a két súlyosan fogyatékos foglalkoztatásának kell kitermelnie.

Ezt hónapokra és alkalmazottakra lebontva 50.000 forint/hó/alkalmazott bérköltséget jelent.

Következtetés: Rehabilitációs járulékfizetési kötelezettség esetében célszerű minden 19 fő

statisztikai létszám után egy minimálbéres súlyosan fogyatékost is alkalmazni, mivel a

közteher havonta csak 50 ezer forinttal nő.

Pénzügyi tranzakciós illeték


-45-

4.22. feladat

Tőzsdéző Béla 200 darab részvényt vásárolt darabonként 1.500 forintért a Budapesti

Értéktőzsdén. A vásárláshoz szükséges pénzt folyószámlájáról vezette át az

értékpapírszámlájára. Mindkét számlát ugyanaz a bankcsoport vezeti.

Mekkora pénzügyi tranzakciós illetéket fizet a bankcsoport?

Megoldás:

Tőzsdéző Béla pénzügyi szolgáltatója nem fizet illetéket a tőzsdei ügyletek után. Az átvezetés

sem illetékköteles.

4.23. feladat

Adós János hitel- és kamatfizetési kötelezettsége 50.000 Ft.

Mekkora tranzakciós illetéket fizet ez után a tranzakció után a számlavezető bankja?

Megoldás:

A bank által fizetett tranzakciós illeték mértéke min (50.000*0,002;6.000)=100 Ft.

4.24. feladat

Az Általános Vegyipari Művek 20.000.000 forintot utal a Villamosművek Zrt-nek az általa

felhasznált áram ellenértékeképpen.

Mekkora pénzügyi tranzakciós illetéket fizet ez után a tranzakció után az Általános

Vegyipari Művek számlavezető bankja?

Megoldás:

A bank által fizetett tranzakciós illeték mértéke min(20.000.000*0,002;6.000)=6.000 forint.

Ha a tranzakció mértéke meghaladja a 6.000/0,002=3.000.000 forintot, a tranzakciós illeték

mértéke 6.000 forint.

4.25. feladat

A Ruházati Nagykereskedelmi ZRT. 30.000 eurós tartozását egyenlíti ki. Az átutalás napján

érvényes MNB hivatalos devizaárfolyama 300 Ft.

Mekkora pénzügyi tranzakciós illetéket fizet ez után a tranzakció után a Ruházati

Nagykereskedelmi ZRT. számlavezető bankja?

Megoldás:

A tranzakciós illeték alapját úgy kapjuk, hogy a forintárfolyamot és az euróösszeget

összeszorozzuk.30.000 * 300 = 9.000.000 forint. A fizetendő tranzakciós illeték összege

min(9.000.000*0,002;6.000)=6.000 forint lesz.

4.26. feladat

Jótanuló Lajos felvette 30.000 forintos ösztöndíját az egyetemi bankautomatából.

Mekkora pénzügyi tranzakciós illetéket fizet a készpénzfelvétel után a számlavezető

banka?

Megoldás:

A készpénzfelvétel költsége 0,3%, de műveletenként legfeljebb 6.000 forint. A fizetendő

tranzakciós illeték min(30.000 * 0,003; 6.000)=90 forint.


-46-

Távközlési adó

4.27. feladat

Dr. Tudor Viktor orvos április hónapban 120 darab hívást kezdeményezett és 200 SMS-t írt a

magáncélú mobiltelefonján. A beszélgetések időtartama összesen 2,5 óra volt.

Mekkora távközlési adót fizet utána mobilszolgáltatója?

Megoldás:

A távközlési adó összege 2Ft/megkezdett perc, illetve SMS-ként 2 Ft. A hívások száma nem

érdekes, a megkezdett percekből azonban 10 percet le lehet vonni, mivel az magánszemély

által indított hívások esetében adómentes. A hívások adóköteles perchossza 2,5*60-10=140

perc. A távközlési adó összege a hívások után 140 perc * 2 Ft/perc = 280 Ft. Az SMS-ek után

fizetendő adó összege 200 db * 2 Ft/db = 400 Ft. Összesen 680 Ft.

A távközlési adó összege magánszemély esetében nem lehet több, mint havi 700 Ft. Dr. Tudor

után fizetett adó összege:

[( ) ] Az adót tárgyhót követő 20. napig vallja be és fizeti be távközlési szolgáltatója.

4.28. feladat

A „Fenn az ernyőn nincsen kas” Szálloda portaszolgálata az alábbi távközlési szolgáltatásokat

vette igénybe az adott hónapban.

Tételek Mennyiség Mértékegység

Kimentő hívások 1 200 perc

ebből: segélyhívás 20 perc

Elküldött SMS 300 darab

Mekkora távközlési adót fizet utána mobilszolgáltatója?

Megoldás:

A segélyhívás adómentes. A hívások adóalapja így 1.200 – 20 = 1.180 perc lesz, mivel ebben

az esetben a magánszemélyek adómentessége nem érvényesíthető. Ehhez kell hozzáadni a

300 SMS hívást. A távközlési adó összege, azonban közület esetében nem lehet több, mint

havi 2.500 Ft. A szálloda után a szolgáltató által fizetett adó összege:

[( ) ] [ ] Az adót tárgyhót követő 20. napig vallja be és fizeti be távközlési szolgáltatója.

Közművezeték-adó

4.29. feladat

A Mélykút Vízmű egy önkormányzat tulajdonában álló vállalat és feladata 12 falu víz- és

szennyvízszolgáltatásának ellátás. A vezetékrendszerének hossza 1200 km volt tárgyév január

1-n.

Mekkora közművezeték-adót fizet a társaság?

Megoldás:

A közművezeték adója 125 FT/m. Az adó alapja 1.200* 1.000 = 1.200.000 méter. Az adó

nagysága 1.200.000*125 = 150.000.000 forint. Az adót március 20-ig kell bevallani, és


-47-

75.000-75.000 eFt-os részletekben március 20-ig és szeptember 20-ig kell megfizetni a

központi költségvetésnek.

4.30. feladat

Az „Ablak a világra” kábeltelevíziós társaság vezetékeinek hossza 350 km volt tárgyhó január

1-n.

Mekkora közművezeték-adót fizet a társaság?

Megoldás:

A hírközlési vezetékek esetében adókedvezmény érvényesíthető. A törvény 10 paragrafusa

szerint az adó alapjának 170 000 métert meg nem haladó része után az egyébként fizetendő

adó 20%-át; 170 000 métert meghaladó, de 250 000 métert meg nem haladó része után az

egyébként fizetendő adó 40%-át; 250 000 métert meghaladó, de 300 000 métert meg nem

haladó része után az egyébként fizetendő adó 80%-át; 300 000 métert meghaladó része után a

fizetendő adó teljes összegét kell megfizetni. A számítást az alábbi táblázat mutatja:

Vezeték hossza Adókedvezmény

Sávba eső

vezetékhossz (m) Adó (FT)

0-170.000 között 80% 170 000 4 250 000

170.000-250.000 között 60% 80 000 4 000 000

250.001-300.000 között 20% 50 000 5 000 000

300.000 felett 0% 50 000 6 250 000

350 000 19 500 000

A cégnek tehát 19,5 millió forintos közművezeték adót kell bevallania, és két részletben

március 20-án és szeptember 20-án megfizetnie.

4.31. feladat

A „Fényt a világnak” ZRT energiakereskedő cég adózás előtti eredménye 3,5 milliárd forint

volt az elmúlt évben. Befektetései után 300 millió forint osztalékot kapott. Fejlesztési

kedvezményének igénybe vehető összege 3 milliárd forint, amiből 1,5 milliárd forintot a

társasági adóalap-csökkentő kedvezményként már elszámolt.

Számolja ki a ZRt mekkora energiaellátók jövedelemadóját (Robin Hood adó) vall be és

fizet? Hogyan fizet ezek után adóelőleget?

Megoldás:

Az energiaellátók jövedelemadója a korrigált adózás előtti eredmény. Az adózás előtti

eredményt a kapott osztalék csökkenti. A korrigált adózás előtti eredmény 31%-a a számított

adó, amiből érvényesíthető az a fejlesztési kedvezményösszeg, amit a társasági adóval

szemben a társaság nem tudott érvényesíteni. A kedvezmény összege azonban nem lehet több,

mint a számított adó 50%-a.

A számításokat az alábbi táblázat mutatja:


-48-

Tételek eFt

Adózás előtti eredmény 3 500 000

Kapott osztalék -300 000

Adóalap 3 200 000


Fejlesztési adókedvezmény -496 000


Az adót tárgyévet követő május 31-ig kell bevallani és befizetni. A következő hónapokban a

bevallott adó 12-ed részét kell minden hónap 20-ig befizetni úgy, hogy december 20.-án az

adót fel kell tölteni legalább a jövő évben bevallott összeg 90%-ig. Tehát júniustól minden

hónap 20.-án 496 000/12 = 124 000 eFt-ot fizet a ZRt adóelőlegként a következő év májusáig.

A különbözetet a következő évi adóbevallásában igényli vissza, vagy fizeti be.

Hitelintézetek járadéka

4.32. feladat

A Bonitás Bank 2000-től 2004-ig jelentős összegű kedvezményes kamatozású forinthitelt

nyújtott lakásvásárlásra. Ezen hitelek után 80 milliárd forint kamatbevétele származott. Az

ezeket finanszírozó kedvezményes állami refinanszírozási hitelek után 40 milliárd forint

kamatjellegű ráfordítást fizetett.

A bank később részt vett a svájci frank alapú lakáshitelek nyújtásában is. A forintra átváltott

deviza jelzáloghitelekből (árfolyamgát) összesen 30 milliárd forintot helyeztek

gyűjtőszámlára, mely összeg után a költségvetés évi 1,6 milliárd forintnyi kamattámogatást

adott.

Állapítsa meg a Bonitás Bank által tárgyévben fizetendő hitelintézeti járadék összegét?

Mikor vallja be és fizeti meg a Bank a járadékot?

Megoldás:

Hitelintézeti járadékfizetés alapja részben az államilag támogatott jelzáloghitelek éves

kamatkülönbözete, ami a kamatbevételek és a kamatráfordítások különbsége. Itt a járadék

mértéke a kamatkülönbözet 5%-a. Másrészt az árfolyamgát esetében a piaci és a

kedvezményes árfolyamon számolt devizahitel különbözetét egy gyűjtőszámlára helyezik,

melyre az állam kamatot térít a pénzintézetnek. A pénzintézet a kapott támogatás felét

járadékként visszafizeti. A számításokat az alábbi táblázat mutatja:

Tételek Alapja (eFt) Mértéke Összege (eFt)

Kamatkülönbözet 40 000 000 5% 2 000 000

Gyűjtőszámla állami

kamattérítése 1 600 000 50% 800 000

Fizetendő járadék 2 800 000

A fizetendő járadék nagyságát a tárgyévet követő május 31-ig kell megállapítani, és az előző

évben fizetett előleggel vett különbözetét rendezni. A megállapított járadék után

negyedévente járadékelőleget kell fizetni negyedévet követő 20-ig napig, azzal, hogy az

utolsó negyedévre jutó előleget december 20-ig kell megfizetni. A járadékelőleg összege a

megállapított járadék (2,8 milliárd forint) negyede lesz, azaz 0,7 milliárd forint.


-49-

5. HELYI ADÓK

Építményadó

5.1. feladat

Egy vállalkozás által az adott adóévben birtokolt épület helyiségeire, illetve a

melléképületekre vonatkozó adatok a következők:

Iroda: 90 m²

Pince: 25 m²

Padlás: 40 m²

Garázs: 50 m²

Raktár: 240 m²

A helyi önkormányzat korábbi rendelete alapján a településen építményadó fizetési

kötelezettség terheli az említett vállalkozást. Az adó alapja az építmény m²-ben számított

hasznos alapterülete, mértékét pedig 900 Ft/m²-ben állapították meg. Határozza meg az adott

vállalkozás építményadó-fizetési kötelezettségét!

Megoldás:

A teljes hasznos alapterületbe beleszámít az iroda, a garázs és a raktár területe, ugyanakkor

nem kell figyelembe venni a kiegészítő helyiségek (a pince és a padlás) területét. Tehát a

hasznos terület kiszámítása következőképpen végezhető el:

90 m² + 50 m² + 240 m² = 380 m²

A fizetendő építményadó éves összege:

380 m² * 900 Ft/m² = 342 000 Ft

5.2. feladat

Egy házaspár tulajdonában lévő 190 m² hasznos alapterületű, 20 millió Ft forgalmi értékű

családi ház után az adott településen építményadó-fizetési kötelezettség áll fent. Az adó alapja

az építmény korrigált forgalmi értéke, az adó mértéke pedig a Htv. által megengedett

legmagasabb mérték. A tulajdoni hányadok a házaspár tagjai között egyenlő arányban

oszlanak meg. Mennyi a házaspár építményadó-fizetési kötelezettségének éves összege együtt

és külön-külön?

Megoldás:

A korrigált forgalmi értéket úgy határozhatjuk meg, hogy (az illetékekről szóló törvény

alkalmazásával megállapított) forgalmi érték 50%-át vesszük.

20 000 000 Ft * 50% = 10 000 000 Ft

Az adó a Htv. által megengedett legmagasabb mérték (amennyiben az adó alapja a korrigált

forgalmi érték) 3,6%, így ebben az esetben ez az adókulcs alkalmazandó.

10 000 000 Ft * 3,6% = 360 000 Ft

A családi ház után fizetendő építményadó éves összege 360 000 Ft, melynek felét (azaz

180 000 Ft-ot) a férj, a másik felét a feleség fizeti meg.


-50-

Telekadó

5.3. feladat

Egy magánszemély egy kisebb település belterületén egy 600 m²-es telekkel rendelkezik,

melyen egy 180 m² hasznos alapterületű, többszintes családi ház is található. A ház 110 m²-t

foglal el a telek területéből. Az adott település önkormányzatának rendelete alapján a

magánszemély telekadó megfizetésére kötelezett. Számítsa ki az említett telek után

megfizetendő adó összegét, ha a településen az adó alapja a telek m²-ben számított területe,

mértéke pedig 200 Ft/m²!

Megoldás:

A hatályos jogszabályok alapján adómentességet élvez a telekadó tekintetében az épület,

épületrész hasznos alapterületével egyező nagyságú telekrész. Ezért az adó alapjához a

következő módon jutunk el. Először is meghatározzuk a Htv. által definiált telek területének

nagyságát, amelybe csak az a földrész számít bele, amelyen építmény nem áll. Tehát a telek

területéből levonjuk azt a területet, amelyet a ház foglal el.

600 m² – 110 m² = 490 m²

Ezután, hogy érvényesítsük az épület, épületrész hasznos alapterületével egyező nagyságú

telekrész mentességét, ezt is levonjuk a Htv. szerinti teleknagyság területéből:

490 m² – 190 m² = 300 m²

A telek után fizetendő telekadó éves összege:

300 m² * 200 Ft/m² = 60 000 Ft

5.4. feladat

Egy belterületi, 1500 m²-es beépítetlen telek forgalmi értéke 7 millió Ft. A telek építési

tilalom alatt áll. Az önkormányzat – melynek illetékességi területén az említett telek is

megtalálható – rendeletében telekadó-fizetési kötelezettséget állapított meg. Az adó alapja a

telek korrigált forgalmi értéke, mértéke pedig a Htv. által megengedett legmagasabb

adómérték fele. Milyen összegű telekadót kell megfizetnie az említett telek két

tulajdonosának, ha azok 70% - 30%-os arányban osztoznak a telken?

Megoldás:

Adómentességet élvez – a hatályos jogszabály szerint – a telekadó vonatkozásában az építési

tilalom alatt álló telek adóköteles területének 50%-a. Jelen esetben a mentesség úgy

érvényesíthető, hogy a terület adóköteles felének forgalmi értékeként az egész telek forgalmi

értékének felét vesszük.

7 000 000 Ft * 50% = 3 500 000 Ft

Az adóköteles rész korrigált forgalmi értékét úgy állapíthatjuk meg, hogy a forgalmi érték

50%-át vesszük, így tehát az adó alapja:

3 500 000 Ft * 50% = 1 750 000 Ft


-51-

Mivel a Htv. által a telekadó esetében megengedett legmagasabb adómérték 3% (ha az adó

alapja a korrigált forgalmi érték), ezért esetünkben az adó mérték ennek a fele; azaz 1,5%.

1 750 000 Ft *1,5% = 26 250 Ft

- 1. tulajdonos: 26 250 Ft * 70% = 18 375 Ft

- 2. tulajdonos: 26 250 Ft * 30% = 7 875 Ft

A fizetendő telekadó összege 26 250 Ft, amit a tulajdonosoknak tulajdoni hányaduk alapján

kell teljesíteniük; tehát az eső tulajdonosnak 18 375 Ft-ot, a második tulajdonosnak 7 875 Ft-

ot kell megfizetnie.

Kommunális adó

5.5. feladat

Egy magánszemély a bejelentett lakhelye szerinti településen 2 ingatlannal rendelkezik; egy 6

millió Ft értékű, 78 m² hasznos alapterületű lakással és egy 1,2 millió Ft értékű, 25 m²

alapterületű garázzsal. Ezen kívül az illető magánszemély egy a szomszédos településen

megtalálható, nem magánszemély tulajdonában lévő lakás bérleti jogát is birtokolja. Ezen

vagyoni értékű jog értéke 500 ezer Ft. A magánszemély lakóhelye szerinti önkormányzat

területén kommunális adó fizetési kötelezettség van érvényben. Az adó alapja az építmény,

illetve a nem magánszemély tulajdonában lévő lakás bérleti jogának birtoklása, az adómérték

17 000 Ft. Mennyi kommunális adót köteles az említett magánszemély a lakhelye szerinti

önkormányzatnak megfizetni?

Megoldás:

Mivel minden önkormányzat csak a saját illetékességi területén megtalálható ingatlan után

illetve saját illetékességi területén lévő lakás bérleti joga után vetheti ki a magánszemélyek

kommunális adóját, ezért az adó alapja ebben az esetben csak a magánszemély lakhelyén

megtalálható lakás, illetve a garázs, jobban mondva ezen birtokolt adótárgyak mennyisége. A

területre és értékre vonatkozó adatok a feladat szempontjából lényegtelen információk. Az

adó összegének kiszámítása tehát a következőképpen történik:

2 adótárgy * 17 000 Ft/adótárgy = 34 000 Ft

Az említett magánszemély évente 34 000 Ft-ot köteles a lakhelye szerinti önkormányzatnak

kommunális adó címén megfizetni.

5.6. feladat

Egy magánszemély egy adott önkormányzat illetékességi területén lévő üres telket 5 éve

birtokol, melynek területe 450 m², forgalmi értéke 2 millió Ft. A vizsgált adóévben közepén

ez a magánszemély ugyanazon a településen egy 65 m² hasznos alapterületű újonnan épített

lakást vásárolt 7,8 millió Ft-ért, melyre a használatbavételi engedélyt augusztus 31-én kapta

meg. Mennyi az illető magánszemély adóévben megfizetendő kommunális adójának összege,

ha az adó alapja az építmény, illetve a nem magánszemély tulajdonában lévő lakás bérleti

jogának birtoklása, az adómérték pedig a törvényileg meghatározott (fogyasztói árindexszel

nem valorizált) maximumérték fele?

Megoldás:


-52-

Az üres telek után a kommunális adó szempontjából azért nem keletkezik adófizetési

kötelezettsége az illető magánszemélynek, mivel ezen adófajtát csak építmények és a nem

magánszemély tulajdonában lévő lakás bérleti jogának birtoklása után kell megfizetni. A

vásárolt lakás esetén sem áll fent adókötelezettség, mivel azt január 1-jén még nem birtokolta.

Tehát a az adott adóévben az illető magánszemélynek nem kell kommunális adót fizetni az

említett településen.

Idegenforgalmi adó

5.7. feladat

Egy 5 fős család egy belföldi üdülőhelyen tölti nyári vakációjának egy részét. A 72 éves

nagymama, a 42 éves apuka, a 39 éves anyuka, illetve a 17 és 15 éves fiúgyermekek 9

vendégéjszakát töltenek el egy szállodában, ahol a szállásdíj 8500 Ft/fő/éj. Az üdülő település

önkormányzata előírja, hogy az idegenforgalmi adó alapja a vendégéjszakák száma, az

adómérték 300 Ft/fő/vendégéjszaka. Állapítsa meg a család által fizetett idegenforgalmi adó

nagyságát!

Megoldás:

Az idegenforgalmi adó vonatkozásában mentes az adó alól a 18 életévét be nem töltött

magánszemély, tehát jelen esetben a két fiúgyerek. Mindezt szem előtt tartva az adó

kiszámításának módja a következő:

3 fő * 9 vendégéjszaka * 300 Ft/fő/vendégéjszaka = 8 100 Ft

A család által megfizetett idegenforgalmi adó összege 8 100 Ft.

5.8. feladat

Egy belföldi panzióban egy adott éjszakára a következő vendégek szálltak meg:

Egy kisebb, 12 főből álló tanulócsoport (18 év alatti gyerekek) és egy felnőtt kísérőjük

tanulmányi kirándulás alkalmából, 2500 Ft/fő összegű szállásdíj fejében

2 felnőtt személy, akik munkáltatójuk által kiállított kiküldetési rendelvénnyel

rendelkeztek, szállásdíjuk fejenként 3750 Ft volt

5 (egymástól független) felnőtt személy, akik szállásdíjként 3200 Ft-ot fizettek

(A szállásdíj nagysága a szoba és a szolgáltatások minőségétől függ.) Az adott település

önkormányzata rendeletében az idegenforgalmi adó alapjaként a megkezdett

vendégéjszakákért fizetett ellenszolgáltatást határozta meg. Az adó mértéke a

vendégéjszakákért fizetett ellenérték szerinti adóalap meghatározás esetében megengedett

törvényi maximum. Mennyi idegenforgalmi adót kell beszednie a panziónak az adott éjszaka

után?

Megoldás:

Az idegenforgalmi adó tekintetében a 12 fős tanulócsoport minden tagja mentességet élvez

életkora alapján. Ezen kívül mentes még ezen adó megfizetése alól a kiküldetésben részt vevő

2 személy. (Mivel a munkáltató kiküldetési rendelvényt állított ki, a kiküldetés ténye

elismerhető.) Így akit idegenforgalmi adó terhel, az a tanulócsoport kísérője, illetve az utolsó

„csoportba” sorolható 5 felnőtt személy. Az általuk kifizetett összes szállásdíj összege a

vizsgált éjszakán:

2500 Ft/fő * 1 fő + 3200 Ft/fő * 5 fő = 18 500 Ft


-53-

Az adó mértéke 4%, ezért az adófizetési kötelezettséget a következőképpen számoljuk:

18 500 Ft * 4% = 740 Ft

740 Ft idegenforgalmi adót kell beszednie a panziónak az adott éjszaka után.

Helyi iparűzési adó

5.9. feladat

A Mester 2000 Kft. a társasági adótörvény hatálya alá tartozó vállalkozás, amelynek

székhelye egy hazai nagyközség területén található. Iparűzési tevékenységet más településen

nem végez. A vállalkozás nyilvántartásaiból a következő adatok derültek ki az adóévi

gazdálkodására vonatkozóan:

Nettó árbevétel: 68 000 000 Ft

Eladott áruk beszerzési értéke: 9 250 000 Ft

Közvetített szolgáltatások értéke: 3 500 000 Ft

Anyagköltség: 12 750 000 Ft

Ezen kívül rendelkezésünkre állnak még egyéb, a foglalkoztatással kapcsolatos adatok is,

melyeket a következő táblázat foglalja össze:

Foglalkoztatottakra vonatkozó adatok

Előző adóév Adott adóév

Időszak

Havi átlagos

létszám Időszak

Havi átlagos

létszám

Január 12 fő Január 12 fő

Február 11 fő Február 12 fő

Március 11 fő Március 12 fő

Április 11,5 fő Április 13 fő

Május 12,5 fő Május 13 fő

Június 13 fő Június 14 fő

Július 14 fő Július 14,5 fő

Augusztus 14 fő Augusztus 15 fő

Szeptember 13,5 fő Szeptember 14 fő

Október 12 fő Október 13 fő

November 12 fő November 13 fő

December 12 fő December 12 fő

Számítsa ki mennyi iparűzési adót kell fizetnie a Mester 2000 Kft.-nek az adott adóévben, ha

a székhelye szerinti önkormányzat az adó mértékét a törvény által megengedett legnagyobb

mértékben állapította meg!

Megoldás:

Az adó alapjának kiszámítása a kft. tekintetében a következő séma szerint lehetséges:

+ Nettó árbevétel: 68 000 000 Ft

- Eladott áruk beszerzési értéke: 9 250 000 Ft

- Közvetített szolgáltatások értéke: 3 500 000 Ft


-54-

- Anyagköltség: 12 750 000 Ft

= Adóalap: 42 500 000 Ft

Viszont a kapott összeget módosítani kell, mivel a vállalkozás foglalkoztatás növeléséhez

kapcsolódó adóalap-mentességre jogosult. A mentesség kiszámításához az adóévre számított

átlagos statisztikai állományi létszámra van szükségünk, amelyet megkapunk az egyes évek

vonatkozásában, ha (a táblázatban megtalálható) havi átlagos létszámadatok számtani átlagát

vesszük:

Előző adóév: (12 fő + 11 fő + 11 fő + … +12 fő) / 12 = 12,38 fő

Adott adóév: (12 fő + 12 fő + 12 fő + … +12 fő) / 12 = 13,13 fő

(A törvény szerint két tizedesjegy pontossággal meghatározva.)

Az előző adóévhez képest az állománynövekedés:

13,13 fő – 12,38 fő = 0,75 fő

A foglalkoztatás növeléséhez kapcsolódó adóalap-mentesség összege:

0,75 fő * 1 000 000 Ft = 750 000 Ft

Így a korrigált adóalap:

42 500 000 Ft – 750 000 Ft = 41 750 000 Ft

Mivel az önkormányzat az adó mértékét a törvény által megengedett legnagyobb mértékben,

2%-ban állapította meg, ezért a Mester 2000 Kft. által a székhelye szerinti településen

fizetendő helyi iparűzési adó összege:

41 750 000 Ft * 2% = 835 000 Ft

5.10. feladat

A Jó SzolGÁLAt Zrt. a társasági adótörvény hatálya alá tartozó vállalat, amely iparűzési

tevékenységet csupán egyetlen hazai településen, a székhelyén végez. Nyilvántartásaiból az

adott adóév gazdálkodására vonatkozóan a következő információkhoz jutottunk:

Nettó árbevétel: 93 249 525 000 Ft

Eladott áruk beszerzési értéke: 11 692 575 000 Ft

Közvetített szolgáltatások értéke: 364 050 000 Ft

Anyagköltség: 22 692 450 000 Ft

Számítsa ki a Jó SzolGÁLAt Zrt. által az adott adóévben megfizetendő helyi iparűzési adó

nagyságát, ha a székhelye szerinti önkormányzat az adó mértékét a törvény által megengedett

legmagasabb mértékben állapította meg!

Megoldás:

Mivel a vállalat nettó árbevétele meghaladja az 500 millió Ft-ot, így az eladott áruk beszerzési

értéke és a közvetített szolgáltatások értéke csökkentő tételként csak korlátozottan vehetők

figyelembe az adóalap meghatározása során. A korlátokról a következő táblázat nyújt

információt:


-55-

Nettó árbevétel

Az ELÁBÉ és a közvetített

szolgáltatások összegének

maximálisan figyelembe

vehető értéke a nettó

árbevételhez viszonyítva

0 – 500 millió Ft 100%

500 millió – 20 milliárd Ft 85%

20 milliárd – 80 milliárd Ft 75%

80 milliárd Ft - 70%

Először ki kell számolni az egyes sávokba jutó árbevétel relatív nagyságát az összes

árbevételhez képest. Ez például a második sáv esetében úgy végezhető el, hogy vesszük a sáv

felső és alsó korlátjának különbségét, és azt osztjuk az összes árbevétellel:

(20 000 000 000 Ft – 500 000 000 Ft) / 93 249 525 000 Ft = 20,91%

(A negyedik, utolsó sávba eső árbevételt értelemszerűen mindig a teljes árbevétel és a sáv alsó

korlátjának különbségeként kapjuk meg.) Az egyes részeredményeket az alábbi táblázat

tartalmazza:

(Adatok Ft-ban)

Sávok

megnevezése

Sávokba eső nettó

árbevétel

Nettó árbevétel

megoszlása sávok

között Levonható

1. sáv 500 000 000 0,54% 64 647 112

2. sáv 19 500 000 000 20,91% 2 521 237 374

3. sáv 60 000 000 000 64,34% 7 757 653 457

4. sáv 13 249 525 000 14,21% 1 713 087 057

Összesen 93 249 525 000 100,00% 12 056 625 000

A táblázat „Levonható” oszlopában már azok az összegek szerepelnek, amelyek az egyes

sávokba eső árbevételrészekből maximálisan levonható. Ezek az egyes sávok esetén a

következőképpen számíthatók ki, a jogszabályi leírás alapján:

1. sáv: mivel itt nincs korlátozás, ezért az e sávba jutó nettó árbevétel csökkentő összeg

(ELÁBÉ + Közvetített szolgáltatások értéke) egésze levonható, azaz:

(11 692 575 000 Ft + 364 050 000 Ft) * 0,54% = 64 647 112 Ft

2. sáv: az e sávba jutó nettó árbevétel csökkentő összeg, de legfeljebb az e sávba jutó

nettó árbevétel 85%-a. (Utóbbi mértéket a korlátozásokat tartalmazó táblázatból

vettük.) Tehát a két összeg közül a kisebb vonható le.

A sávba jutó nettó árbevétel csökkentő összeg:

(11 692 575 000 Ft + 364 050 000 Ft) * 20,91% = 2 521 237 374 Ft

A sávba jutó nettó árbevétel 85%-a:

(20 000 000 000 Ft – 500 000 000 Ft) * 85% = 16 575 000 000 Ft

A harmadik és a negyedik sáv esetében ugyan olyan módon kell eljárni, mint ahogy azt a

második sáv vonatkozásában is tettük.

A táblázat összesen sorából kiolvasható az az összeg, amivel a nettó árbevételt maximálisan

csökkenteni lehet az ELÁBÉ és a Közvetített szolgáltatások értékének vonatkozásában. Így

már egyszerű kiszámítani a fizetendő iparűzési adó nagyságát.

+ Nettó árbevétel: 93 249 525 000 Ft


-56-

- ELÁBÉ + Közvetített szolgáltatások értéke: 12 056 625 000 Ft

- Anyagköltség: 22 692 450 000 Ft

= Adóalap: 58 500 450 000 Ft

Az helyi iparűzési adó mértékét a törvény által megengedett legmagasabb mértékben, azaz

2%-ban állapította meg a helyi önkormányzat, így a Jó SzolGÁLAt Zrt. által fizetendő összeg:

58 500 450 000 Ft * 2% = 1 170 009 000 Ft

5.11. feladat

Egy társasági adótörvény hatálya alá tartozó korlátolt felelősségű társaság három településen

végzett az adóévben állandó jellegű iparűzési tevékenységet. A gazdálkodási tevékenységével

kapcsolatos adatok közül a következő táblázatban foglaltak állnak rendelkezésünkre:

(Adatok Ft-ban)

Megnevezés Székhely Telephely 1 Telephely 2 Összesen

Nettó árbevétel (Htv. szerint) 128 000 000 30 000 000 10 000 000 168 000 000

Eladott áruk beszerzési értéke 35 000 000 5 000 000 1 500 000 41 500 000

Közvetített szolgáltatások értéke 50 000 000 10 000 000 2 000 000 62 000 000

Anyagköltség 20 000 000 5 000 000 1 800 000 26 800 000

Személyi jellegű ráfordítás 10 000 000 3 000 000 1 000 000 14 000 000

Adómérték 1,12% 0,80% 1,98% -

Határozza meg az egyes településeken az éves helyi iparűzési adó összegét, ha a kft. az

adóalapját a személyi jellegű ráfordítással arányos megosztás módszerével osztja meg!

Megoldás:

A kft. esetében az adóalap meghatározása (vállalati szinten) a következő séma alapján

lehetséges:





= Adóalap: 37 700 000 Ft

Mivel az adóalap megosztása az egyes települések között a személyi jellegű ráfordítással

arányos megosztás módszerével történik, ezért azt kell kiszámítani, hogy az egyes

telephelyeken, illetve székhelyen felmerült személyi jellegű ráfordítások mekkora arányt

képviselnek a vállalkozás összes személyi jellegű ráfordításai között, s ezt az arányt kell

megszorozni a vállalati szintű adóalappal. A székhely esetében a számítás a következőképpen

végezhető el:

(10 000 000 Ft / 14 000 000 Ft) * 37 700 000 Ft = 26 928 571 Ft

A vállalkozás székhelyére osztott adóalapot az adott településen meghatározott adóalappal

megszorozva megkapjuk a fizetendő helyi iparűzési adó nagyságát:

26 928 571 Ft * 1,12% = 301 600 Ft

Ezen logikát felhasználva a feladat megoldását a következő táblázat szemlélteti:

(Adatok Ft-ban)



-57-

Adóalap vállalati szinten 37 700 000

Adóalap megoszlása 71,43% 21,43% 7,14% 100,00%

Adóalap az egyes településeken 26 928 571 8 078 571 2 692 857 37 700 000

Fizetendő adó 301 600 64 629 53 319 419 547

5.12. feladat

Egy társasági adótörvény hatálya alá tartozó korlátolt felelősségű társaság két településen

végez állandó jellegű iparűzési tevékenységet. Ezen kívül az adóévben egy településen

ideiglenes jellegű iparűzési tevékenységet is végzett, mely után az iparűzési adót megfizette.

A kft. gazdálkodási tevékenységével kapcsolatos adatok közül a következő táblázatban

foglaltak állnak rendelkezésünkre:

(Adatok Ft-ban)

Megnevezés Székhely Telephely Összesen

Nettó árbevétel (Htv. szerint) 20 000 000 18 000 000 38 000 000

Eladott áruk beszerzési értéke 2 250 000 2 000 000 4 250 000

Közvetített szolgáltatások értéke 1 750 000 2 200 000 3 950 000

Anyagköltség 5 000 000 5 000 000 10 000 000

Eszközérték 16 000 000 15 200 000 31 200 000

Megfizetett adóelőleg 135 000 75 000 210 000

Megfizetett ideiglenes iparűzési adó 50 000

Adómérték 2,00% 1,20% -

Határozza meg az egyes településeken a befizetendő vagy visszaigényelhető helyi iparűzési

adó összegét, ha a kft. az adóalapjának megosztására az eszközérték arányos megosztás

módszerét választotta!

Megoldás:

Vállalati szinten a helyi iparűzési adó alapja:





= Adóalap: 19 800 000 Ft

Mivel az adóalapot az eszközérték arányos megosztás módszerével osztja meg, ezért azt kell

kiszámítani, hogy a vállalat összes eszközértékén belül mekkora arányt tesz ki a székhelyen,

illetve a telephelyen lévő (vagy azokhoz hozzárendelhető) eszközök értékének aránya. Az adó

alapját is ilyen arányban kell megosztani a két település között. A számítás a székhely

esetében a következő módon végezhető el:

16 000 000 Ft / 31 200 000 Ft = 51,28%

19 800 000 Ft * 51,28% = 10 153 846 Ft

Mivel a székhelyen a helyi iparűzési adó mértéke 2%, így az előbb megkapott adóalapot ezzel

az adókulccsal szorozva megkapjuk a helyi iparűzési adó összegét:

10 153 846 Ft * 2% = 203 077 Ft


-58-

A feladatnak ezzel még nincs vége, mivel ez az összeg csökkenthető egyrészről az ideiglenes

tevékenység miatt megfizetett helyi iparűzési adó arányos részével, illetve a már megfizetett

adóelőleggel. Ilyen módon juthatunk el az év végéig még befizetendő, vagy

visszaigényelendő összeghez.

Az első lépésben meg kell állapítani, hogy az ideiglenes tevékenység után megfizetett

iparűzési adóból mekkora rész vonható le az egyes településeken. Ehhez ugyan úgy az

eszközérték arányát használhatjuk fel, mint az adóalap megosztás esetén. Tehát a székhelye

tekintetében levonható összeg:

50 000 Ft * 51,28% = 25 641 Ft

Második lépésben a székhelyen megállapított adóból levonjuk az előbb meghatározott

ideiglenes tevékenység után előzetesen megfizetett iparűzési adó székhelyen levonható részét

és a székhelyen megfizetett adóelőleget. Tehát az év végéig még megfizetendő iparűzési adó

összege:

203 077 Ft – 25 641 Ft – 135 000 Ft = 42 436 Ft

Ugyanezen logikát követve kiszámolható a telephely szerinti településen megfizetendő összeg

is. Az eredményeket a következő összefoglaló táblázat tartalmazza:

(Adatok Ft-ban)

Megnevezés Székhely Telephely 1 Összesen


Adóalap megoszlása 51,28% 48,72% 100,00%

Adóalap az egyes településeken 10 153 846 9 646 154 19 800 000

Az iparűzési adó összege 203 077 115 754 318 831

A megfizetett ideiglenes iparűzési adó megoszlása 51,28% 48,72% 100,00%

Levonható ideiglenes iparűzési adó 25 641 24 359 50 000

Megfizetett adóelőleg 135 000 75 000 210 000

Befizetendő/visszaigényelhető adó 42 436 16 395 58 831

5.13. feladat

Egy építőipari kft. az adott adóévben csak három településen végzett állandó jellegű iparűzési

tevékenységet. A vállalt nyilvántartásiból a következő adatokat ismerjük:

(Adatok Ft-ban)




Anyagköltség 13 000 000 14 200 000 7 900 000 35 100 000

Személyi jellegű költségek 6 000 000 5 900 000 5 600 000 17 500 000

Építőipari teljesítmény 75 400 000 77 500 000 67 100 000 220 000 000

Adómérték 1,95% 1,70% 1,20% -

Mekkora összeget kell a vállalatnak éves szinten az egyes településeken helyi iparűzési

adóként megfizetni, abban az esetben, ha a vállalkozás él azzal a lehetőséggel, hogy az

építőipari vállalkozások számára külön meghatározott adóalap megosztási módszert

alkalmazza? (Ebben az esetben az adóalap 50%-át a személyi jellegű ráfordítással arányos

megosztás módszerével osztja meg.)


-59-

Megoldás:

Vállalati szinten a helyi iparűzési adó alapja a vizsgált építőipari vállalkozásnál:




= Adóalap: 80 700 000 Ft

Az vállalkozások esetében az adóalap megosztása azon építőipari vállalatokra vonatkozó

módszer alapján történik, amikor az adóalap felét a személyi jellegű költségek szerint osztják

meg. A székhely szerinti település példáját alapul véve a módszer a következőképpen

alkalmazható. Először – a már említett – személyi jellegű költségek szerint megosztást

végezzük el:

80 700 000 Ft * 50% *(6 000 000 Ft / 17 500 000 Ft) = 13 834 286 Ft

Az adó alapjának másik fele az építőipari teljesítmény szerint osztható meg:

80 700 000 Ft * 50% *(75 400 000 Ft / 220 000 000 Ft) = 13 829 045 Ft

A két adóalaprészt összeadva megkapjuk a vállalkozás székhelyére osztott összes adóalapot:

13 834 286 Ft + 13 829 045 Ft = 27 663 331 Ft

Mivel ismeretes, hogy a székhely szerinti önkormányzatnál 1,95% a helyi iparűzési adó

kulcsa, így az ezen településen megfizetendő helyi iparűzési adó összege:

27 663 331 Ft * 1,95% = 539 435 Ft

Ugyanezen gondolatmenetet felhasználva kiszámítható a másik két székhely szerinti

településen fizetendő adó összege is. Az eredményeket az alábbi táblázat ismerteti:

(Adatok Ft-ban)



Adóalap 50%-ának megoszlása

személyi jellegű költségek szerint 34,29% 33,71% 32,00% 100,00%

A személyi költségek szerint

megosztott adóalap 13 834 286 13 603 714 12 912 000 40 350 000

Az adóalap 50%-ának megosztása

építőipari teljesítmény alapján 34,27% 35,23% 30,50% 100,00%

Az építőipari teljesítmény alapján

megosztott adóalap 13 829 045 14 214 205 12 306 750 40 350 000

Összes adóalap 27 663 331 27 817 919 25 218 750 80 700 000

Fizetendő adó 539 435 472 905 302 625 1 314 965

5.14. feladat

A H-TEL-NET Kft. egy hazai kistérség területén végez vezetékes távközlési tevékenységet. A

vállalkozás székhelye a kistérség székhelyeként „kitüntetett” kisvárosban található, ezen kívül

még négy környező községben végez iparűzési tevékenységet a vállalkozás. Az egyes

települések tekintetében a következő adatok állnak rendelkezésre:


-60-

(Adatok Ft-ban)

Megnevezés Székhely Telephely 1 Telephely 2 Telephely 3 Telephely 4 Összesen

Nettó árbevétel (Htv. szerint) 275 000 000 46 000 000 21 000 000 29 000 000 9 000 000 380 000 000

Eladott áruk beszerzési értéke 56 250 000 9 500 000 4 250 000 6 000 000 2 000 000 78 000 000

Közvetített szolgáltatások értéke 72 250 000 12 000 000 5 500 000 7 625 000 2 125 000 99 500 000

Anyagköltség 17 500 000 3 000 000 1 375 000 2 000 000 650 000 24 525 000

Alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti

fejlesztés közvetlen költsége 75 000 0 0 0 0 75 000

Ügyfelek számának aránya a teljes

ügyfélkörhöz viszonyítva 69,36% 13,11% 7,03% 6,13% 4,37% 100,00%

Adómérték 1,95% 1,50% 1,20% 1,70% 0,80% -

Számítsa ki az egyes településeken az adott adóévben fizetendő helyi iparűzési adó mértékét,

ha a vállalkozás a távközlési vállalatokra vonatkozó adóalap-megosztási módszert

alkalmazza!

Megoldás:

A H-TEL-NET Kft-nél a vállalati szinten számított iparűzési adóalap:





- Alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés ktlen ktg-e: 75 000 Ft

= Adóalap: 177 900 000Ft

A távközlési tevékenységet folytató vállalkozók esetében speciális módon, a számlázási

címek alapján azonosított ügyfelek száma szerint osztható meg az adóalap az egyes

telephelyek között. Így például a székhelyre jutó adóalap úgy számítható ki, hogy az ügyfelek

számának arányát szorozzuk a vállalati szinten kiszámított adóalappal:

177 900 000Ft * 69,36% = 123 391 440 Ft

Ezek után – ismerve a székhelyen érvényben lévő adómértéket – egyszerűen megállapítható a

fizetendő adó nagysága:

123 391 440 Ft * 1,95% = 2 406 133 Ft

Ugyan ezt a logikát alkalmazva kiszámítható a helyi iparűzési adó összege minden egyes

településen, amelyet a Htv. szerint székhelynek nevezhetünk. Az eredményeket az alábbi

összefoglaló táblázat tartalmazza:

Megnevezés Székhely

Telephely

1

Telephely

2

Telephely

3

Telephely

4 Összesen


Adóalap megosztása 69,36% 13,11% 7,03% 6,13% 4,37% 100,00%

Adóalap az egyes

településeken 123 391 440 23 322 690 12 506 370 10 905 270 7 774 230 177 900 000

A fizetendő adó 2 406 133 349 840 150 076 185 390 62 194 3 153 633


-61-

5.15. feladat

Egy vezeték nélküli távközlési tevékenységet végző, zártkörűen működő részvénytársaságot

három hazai nagyváros tekintetében vizsgáljuk. A vállalt adóévi nyilvántartásából a

következő adatok derültek ki:

(Adatok Ft-ban)

Megnevezés Összesen

Nettó árbevétel (Htv. szerint) 125 350 000 000

Eladott áruk beszerzési értéke 15 750 000 000

Közvetített szolgáltatások értéke 28 050 000 000

Anyagköltség 3 000 000 000

Alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés közvetlen költsége 25 000 000

Ezen kívül tudjuk, hogy a három nagyvárosban az ügyfelek 2,2%-a, 2,5%-a és 2,18%-a

található. Az iparűzési adó mértéke ezen településeken rendre 1,95%, 1,7%, illetve 1,2%.

Mennyi helyi iparűzési adót fizet a távközlési vállalat az adott évben az egyes

nagyvárosokban? (A vállalkozás a távközlési vállalatokra vonatkozó adóalap-megosztási

módszert alkalmazza.)

Megoldás:

Mivel a nettó árbevétel az adott távközlési vállalat esetében meghaladja az 500 millió Ft-ot,

ezért az eladott áruk beszerzési értéke és a közvetített szolgáltatások értéke csak korlátozottan

vehető figyelembe az adóalap meghatározása során.

1. sáv 500 000 000 0,40% 174 710 810

2. sáv 19 500 000 000 15,56% 6 813 721 580

3. sáv 60 000 000 000 47,87% 20 965 297 168

4. sáv 45 350 000 000 36,18% 15 846 270 443

Összesen 125 350 000 000 100,00% 43 800 000 000

Megnevezés Telephely 1 Telephely 2 Telephely 3 Összesen

Adóalap vállalati szinten 78 525 000 000

Adóalap megosztása 2,20% 2,50% 2,18% 6,88%

Adóalap az egyes

településeken 1 727 550 000 1 963 125 000 1 711 845 000 5 402 520 000

A fizetendő adó 38 006 100 49 078 125 37 318 221 124 402 446

5.16. feladat

A Névtelen Kft. egy társasági adótörvény hatálya alá tartozó vállalkozás, amely három

településen végez állandó jellegű iparűzési tevékenységet. A kft. gazdálkodási

tevékenységével kapcsolatos információk közül a következő táblázatban foglalt adatok állnak

rendelkezésünkre az adott adóév vonatkozásában:


-62-

(Adatok Ft-ban)



Eladott áruk beszerzési értéke 31 250 000 21 000 000 12 250 000 64 500 000


Alvállalkozói teljesítések értéke 0 0 3 500 000 3 500 000

Anyagköltség 34 000 000 32 500 000 10 000 000 76 500 000

Alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti

fejlesztés közvetlen költsége 5 000 000 0 0 5 000 000

Személyi jellegű ráfordítás 22 000 000 21 000 000 5 000 000 48 000 000

Eszközérték 75 000 000 80 000 000 42 000 000 197 000 000

Adómérték 1,50% 0,80% 1,25% -

A vállalkozás előző évi helyi iparűzési adóalapja meghaladta a 100 millió Ft-ot. Határozza

meg az egyes településeken a kft. által fizetendő helyi iparűzési adó éves nagyságát!

Megoldás:

A Névtelen Kft. vállalati szintű adóalapjának kiszámítása a következő séma alapján végezhető

el:




- Alvállalkozói teljesítések értéke: 3 500 000


- Alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés ktlen ktg-e: 5 000 000 Ft

= Adóalap: 115 000 000 Ft

Mivel a vállalkozás előző évi helyi iparűzési adóalapja meghaladta a 100 millió Ft-ot, a kft.-

nek a komplex módszerrel kell megosztania az adóalapját. Ezen módszer első lépéseként a

személyi jellegű ráfordítás arányos megosztás módszerével megosztandó adóalaprészt kell

meghatározni. Az adóalap olyan hányadát kell a személyi jellegű ráfordítással arányos

megosztás módszerével megosztani, amilyen arányt a személyi jellegű ráfordítások összege

képvisel a személyi jellegű ráfordítás és eszközérték együttes összegén belül. Tehát a

vállalkozás esetében ez az adóalaprész:

115 000 000 Ft * (48 000 000 Ft / (48 000 000 Ft + 197 000 000 Ft)) = 22 530 612 Ft

Az adóalap másik részét az eszközérték arányos megosztás módszerével kell megosztani.

Ezen adóalaprész nagysága:

115 000 000 Ft * (197 000 000 Ft / (48 000 000 Ft + 197 000 000 Ft)) = 92 469 388 Ft

Ezek után a székhely vonatkozásában számoljuk ki a fizetendő adó nagyságát. A személyi

jellegű ráfordítás arányos megosztás módszerével megosztandó adóalaprészből a székhelyre

osztható:

22 530 612 Ft * (22 000 000 Ft / 48 000 000 Ft) = 10 326 531 Ft

Az eszközérték arányos megosztás módszerével megosztandó adóalaprészből a székhelyre

osztható:

92 469 388 Ft * (75 000 000 Ft / 197 000 000 Ft) = 35 204 082 Ft


-63-

A székhely szerinti településre osztott összes adóalap:

10 326 531 Ft + 35 204 082 Ft = 45 530 612 Ft

Mivel az is ismeretes, hogy a székhely szerinti településen a helyi iparűzési adó kulcsa 1,5%,

ezért az ezen helység önkormányzata részére megfizetendő helyi iparűzési adó nagysága:

45 530 612 Ft * 1,5% = 682 959 Ft

Ugyanezen logika mentén kiszámolható a két telephely szerinti településen fizetendő adó

nagysága is. Az eredményeket a következő összefoglaló táblázat tartalmazza:

(Adatok Ft-ban)


Összes adóalap 115 000 000

Személyi jellegű ráfordítás

arányos megosztás módszerével

megosztandó adóalaprész 22 530 612

Adóalaprész megoszlása 45,83% 43,75% 10,42% 100,00%

Adóalaprész településenként 10 326 531 9 857 143 2 346 939 22 530 612

Eszközérték arányos megosztás

módszerével megosztandó

adóalaprész 92 469 388

Adóalaprész megoszlása 38,07% 40,61% 21,32% 100,00%

Adóalaprész településenként 35 204 082 37 551 020 19 714 286 92 469 388

Adóalap az egyes településeken 45 530 612 47 408 163 22 061 224 115 000 000

Fizetendő adó 682 959 379 265 275 765 207 469 389

5.17. feladat

A Nevenincs Zrt. egy társasági adótörvény hatálya alá tartozó vállalkozás. A zrt. székhelyén

kívül három telephelyén végez állandó jellegű iparűzési tevékenységet, ezen egységek más-

más településen találhatók. A vállalkozás gazdálkodási tevékenységéről – az adott adóévi

nyilvántartások alapján – a következő adatok állnak rendelkezésünkre:

(Adatok F-ban)

Megnevezés Székhely Telephely 1 Telephely 2 Telephely 3 Összesen

Nettó árbevétel (Htv. szerint) 373 000 000 117 000 000 103 000 000 57 000 000 650 000 000

Eladott áruk beszerzési értéke 133 000 000 34 250 000 20 000 000 12 750 000 200 000 000

Közvetített szolgáltatások értéke 72 000 000 10 250 000 13 500 000 9 250 000 105 000 000

Alvállalkozói teljesítések értéke 0 0 0 3 500 000 3 500 000

Anyagköltség 98 000 000 35 000 000 32 500 000 10 000 000 175 500 000

Alapkutatás, alkalmazott kutatás,

kísérleti fejlesztés közvetlen

költsége 5 000 000 0 0 0 5 000 000

Személyi jellegű ráfordítás 40 000 000 22 000 000 21 000 000 5 000 000 88 000 000

Eszközérték 215 000 000 75 000 000 80 000 000 42 000 000 412 000 000

Adómérték 2,00% 0,80% 1,25% 1,50% -

Mennyi iparűzési adót kell fizetnie a Nevenincs Zrt.-nek az egyes településeken, ha a

vállalkozásról tudjuk azt, hogy az előző adóévben a helyi iparűzési adójának alapja

meghaladta a 100 millió Ft-ot?


-64-

Megoldás:

(Adatok Ft-ban)

Megnevezés Székhely Telephely 1 Telephely 2 Telephely 3 Összesen

Összes adóalap 161 000 000

Személyi jellegű ráfordítás arányos

megosztás módszerével megosztandó


Adóalaprész megoszlása 45,45% 25,00% 23,86% 5,68% 100,00%

Adóalaprész településenként 12 880 000 7 084 000 6 762 000 1 610 000 28 336 000

Eszközérték arányos megosztás

módszerével megosztandó


Adóalaprész megoszlása 52,18% 18,20% 19,42% 10,19% 100,00%

Adóalaprész településenként 69 230 000 24 150 000 25 760 000 13 524 000 132 664 000

Adóalap az egyes településeken 82 110 000 31 234 000 32 522 000 15 134 000 161 000 000

Fizetendő adó 1 642 200 249 872 406 525 227 010 293 664 001


-65-

6. ILLETÉKEK

6.1. feladat

Egy magánszemély tárgyév február 9-én egy antik bútordarabot örökölt elhunyt rokona után,

melynek tiszta értékét 820 ezer Ft-ban állapították meg. Állapítsa meg a fizetendő öröklési

illetéket arra az esetre vonatkoztatva, ha az illető magánszemély az örökhagyó egyenesági

rokona volt, illetve abban az esetben is, ha nem volt egyenesági rokona!

Megoldás:

Egyenesági rokonság esetén az említett magánszemély tárgyi mentességet élvez az illeték

megfizetése alól. Amennyiben az örökhagyó és az örökös nem egyenesági rokonok, az

illetékfizetési kötelezettség kiszámításához a tiszta értéket a 18%-os általános kulccsal kell

szorozni. Így a fizetendő öröklési illeték értéke:

820 000 Ft * 18% = 147 600 Ft.

6.2. feladat

Egy magánszemély az egyik barátjától ajándékozás útján egy 14 éves 64 kW teljesítményű

személygépkocsira tett szert, melynek forgalmi értéke 545 ezer Ft. Számítsa ki, milyen

összegű ajándékozási illeték megfizetésére kötelezett a magánszemély az eset kapcsán!

Megoldás:

A személygépkocsi esetében fizetendő ajándékozási illeték számításánál nem kell figyelembe

venni a gépkocsi értékét. Az életkor és a hajtómotor teljesítményének ismeretében, a Itv. által

közölt táblázatból, megállapítható az adó mértéke.

Jármű hajtómotorjának

teljesítménye (kW)

Jármű gyártástól számított kora

0-3 év 4-8 év 8 év felett

0-40 1100 Ft/kW 900 Ft/kW 600 Ft/kW

41-80 1300 Ft/kW 1100 Ft/kW 900 Ft/kW

81-120 1500 Ft/kW 1300 Ft/kW 1100 Ft/kW

120 felett 1700 Ft/kW 1500 Ft/kW 1300 Ft/kW

Ezek alapján az illető magánszemély által megfizetendő ajándékozási illeték:

64 kW * 900 Ft/kW = 57 600 Ft.

6.3. feladat

Egy magánszemély tárgyév március 10-én adásvételi szerződéssel megvásárolt egy használt

lakást és egy garázst 8 millió Ft együttes értékben. Az ingatlan(ok) tulajdonjogát a földhivatal

bejegyezte, és az adásvételi szerződést a bejegyzéssel együtt megküldte az illetékhivatalnak.

Az illetékhivatal szakemberei a lakás forgalmi értékét 7,1 millió Ft-ban, a garázsét 1,2 millió

Ft-ban határozták meg a helyszíni vizsgálat alapján. Számítsa ki a fizetendő visszterhes

vagyonátruházási illetéket!


-66-

Megoldás:

A visszterhes vagyonátruházási illeték számítása esetén a forgalmi érték az illetmény alapja,

és mivel a lakás és a garázs (mint egyéb, lakásnak nem minősülő ingatlan) esetében is az

általános 4%-os kulcsot kell alkalmazni, ezért a számítás módja a következő:

7 100 000 Ft * 4% + 1 200 000 Ft * 4% = 332 000 Ft

Az illető magánszemély által fizetendő visszterhes vagyonátruházási illeték 332 000 Ft.

Documents

ADÓZÁSI ISMERETEK PÉLDATÁR