Alv£Œszavarok £©s alv£Œsdiagnosztika Zavar m£Œs gyerekeket 4. Nem fejezi be a megkezdett dolgait, r£¶vid

  • View
    1

  • Download
    0

Embed Size (px)

Text of Alv£Œszavarok £©s alv£Œsdiagnosztika Zavar m£Œs...

  • Alvászavarok és alvásdiagnosztika gyermekkorban

    Szabó J Attila, Pásti Krisztina

    Semmelweis Egyetem 2011.02.17.

  • Miért kell a gyermekgyógyászoknak az alvással foglalkozni?

    • Alvászavarok gyakoriak gyermek- és serdülıkorban. • Gyermekkori alvászavarok általában krónikusak. • Gyakran megelızhetıek. • Kezelhetıek. • A családra és a család életére kihatással vannak. • Az egyik leggyakoribb panasz (~23%). • A normál alvás szükséges a normál fejlıdéshez. • Az alvászavarok a már meglévı egyéb problémákat

    tovább ronthatják. • Közegészségügyi probléma is.

  • Kor Alvásidı (óra) Alvásminta

    Újszülött 16-20 1-4 óra alvás, 1-2 óra ébrenlét

    Csecsemı 14-15 (4 hóig) 13-14 (6 hótól)

    3-4, majd 6-8 órás periódus. 9 hótól egész éjjel.

    Kisded 12 1,5-3 óra nappali pihenés

    Óvodás 11-12 5 évtıl nappal már nem alszik.

    Kisiskolás 10-11

    Serdülı 9 ideális 7 reális

  • Epidemiológia I.

    • Igazán pontos információ nincs, alulvizsgált

    • Módszer: kérdıíves felmérés, polysomnographia vagy actigraphia

  • Epidemiológia II.

    • Alváshoz kapcsolódó légzészavar: 10-25 %

    • Gyakori horkolás: 7-10 %

    • Elalvási nehézség: 7-11 %

    • Éjszakai felébredések: 7-9 %

    • Insomnia: 4-7 %

    • Nappali aluszékonyság: 8-25 %

    • Alvajárás: 5-15 %

    • Rémálmok: 2-6 %

    • Hyperaktivitás ?

  • Epidemiológia III.

    • Minden 5. gyereknek van valamilyen alvászavarra utaló tünete

    • Minden 10. gyereknek van valamilyen dyssomniája – Insomnia – Hypersomnia – Narcolepsia – Légzéssel kapcsolatos alvászavar – Cirkadián ritmus zavara

  • Genetikai meghatározottság, szülıi tulajdonságok, egészségügyi/pszichiátriai eltérések

    ALVÁSZAVAROK

    CSECSEMİ Éretlen idegrendszer

    Mellkasfali eltérések

    Hosszabb REM fázis

    Környezet

    KISGYERMEK Hatékony alvás

    Adenotons. hypertrophia

    Gyors tudati fejlıdés

    SERDÜLİ Hormonális változások

    Megkésett alvásfázisok

    Obesitas

    Szociális stressz

    Stimulánsok

    Koraszülöttek apnoéja

    Csecsemık apnoéja

    SIDS

    Alvás indítás kapcsolási zavara

    Parasomniák

    Alváshoz kapcsolódó légzészavar

    - hyperaktív tünetekkel

    Dyssomnia

    Insomnia

    Alváshoz kapcsolódó légzészavar

    - nappali álmosság tüneteivel

    Cirkadián ritmuszavar

    A túlzott fáradsághoz kapcsolódó zavarok

  • Egyéb alvászavarok I.

    • Parasomniák: - ébrenlét-alvás határon: pavor nocturnus, alvási paralysis, ritmikus mozgászavar, zavart ébredés, alvajárás

    - REM fázisban: rémálmok, REM alvási viselkedészavar (narcolepsia jele lehet) catathrenia (éjszakai nyögés)

    - egész éjszaka: bruxismus, periodikus lábmozgás zavar

  • Egyéb alvászavarok II.

    • Dyssomniák: - elalvási zavar (alvás kezdeti protodyssomnia): elalvási idı>20-30 perc

    - gyakori éjszakai ébredés (éjszakai ébredési protodyssomnia, alvás fenntartási nehézség): >1 ébredés/éjszaka

    Jelenség: 1/hét – normál fejlıdés része

    Rendellenesség: 2-4/hét, 1 hónapnál tovább

    Zavar: 5-7/hét, 1 hónapnál tovább

  • Mikor gondoljunk alvászavarra?

    • Horkolás • Észlelhetı légzésleállás

    • Fulladásszerő légzésjelenség • Testhelyzet folyamatos keresése (máshol fekszik le-máshol ébred)

    • Éjjeli bepisilés(enuresis) • Nyugtalan alvás • Éjszakai izzadás

    • Gyakori felébredés • Száraz száj

    • Romló iskolai teljesítmény • Agresszív viselkedés

    • Hyperaktivitás • Álmosság • Fejfájás

    • Depresszió • Elmaradt növekedés

    • Obesitas • Krónikus betegség

  • Legfontosabb 5 téma

    • Lefekvési rutin

    • Nappali mőködés

    • Nappali hyperaktivitás/aluszékonyság

    • Éjszakai viselkedés

    • Psychoszociális anamnesis

  • 10 kérdéses alvás szőrı

    • Horkol-e gyermeke (hangosan vagy halkan)?

    • Van-e kifejezett nappali aluszékonysága?

    • Vannak-e elalvási nehézségei?

    • Gyakran forgolódik, mozog vagy rugdos álmában?

    • Gyakran felébred éjszaka?

    • Nehéz felébrednie reggel?

    • Kapkod a levegı után vagy fulladozik éjszaka?

    • Van légzésleállása éjszaka?

    • Eleget alszik kortársaihoz képest?

    • Nehéz természető a gyermeke (ingerlékeny vagy könnyen csalódottá válik)?

  • Polysomnographia (PSG) indikációk

    • Légzészavarok: –tonsillo-adenohypertrophia –egyéb ok miatt (obesitas, Down-, Crouzon sy.) kialakult alvási

    apnoe, hypoventilatio –laryngo/tracheomalacia – diagnózis, majd a kezelés során évente

    kontroll

    • Egyéb alvászavarok: –insomnia –alvási viselkedészavarok –periodikus lábmozgás zavarok vagy arra utaló tünetek –görcsök –enuresis nocturna (egyéb organikus ok kizárása után) –nappali tünetek (figyelemzavar, romló iskolai teljesítmény, fejfájás,

    hypertonia)

  • KÉRDÉSEK VÁLASZ SZÁMOKKAL

    (0-1-2-3)

    Ülve, olvasás közben

    TV nézés közben.

    Ülve színházban, moziban stb.

    Délutáni pihenés közben, amikor erre lehetıséged van.

    Gépkocsiban utasként több mint egyórás út alatt.

    Ülve beszélgetés közben.

    Ebéd után üldögélve.

    Autóban, ha néhány percig várakozni kell (pl. piros lámpa)

    Megfigyelés Egyáltal án nem jellemzı

    Kics it jelle mzı

    Elég gé jelle mzı

    Nagy on jelle mzı

    1 .

    Nyughatatlan vagy túlságosan aktív

    2 .

    Ingerlékeny, lobbanékony

    3 .

    Zavar más gyerekeket

    4 .

    Nem fejezi be a megkezdett dolgait, rövid ideig kötik csak le a dolgok

    5 .

    Folyamatosan izeg- mozog, babrál

    6 .

    Figyelmetlen, könnyen megzavarható

    7 .

    A követelményeket gyorsan kell teljesítse, könnyen csalódottá válik

    8 .

    Gyakran és könnyen sírva fakad

    9 .

    Kedve gyorsan és szélsıségesen változik

    1 0 .

    Természet lobbanékony, sokszor kiszámíthatatlan a viselkedése

  • Fül-orr-gégészeti status

  • A vizsgálat menete

    • Az elektródák és egyéb érzékelık felhelyezése és rögzítése a páciensen

    • Vérnyomásmérés a mérés idıpontjának rögzítésével • Különbözı feladatok elvégeztetése a pácienssel, a

    feladatok idıpontjának feljegyzésével • A lámpaoltás és a nyugodt alvás idıpontjának

    rögzítése • A páciens rendszeres észlelése az éjszaka folyamán,

    a várt vagy váratlan események, történések megnevezésével és idıpontjuk feljegyzésével.

  • Kevert apnoe

    Kezdetben nincs hasi- és mellkasi kitérés, Sat O2 esés, mikroébredés

  • Periodikus lábmozgások

    Periodikus lábmozgások, apnoe, mikroébredés

  • Az OSAS okai gyermekkorban

    • Adenoid és/vagy Tonsilla hypertrophia (horkolás esetén ~25%)

    • Allergiás rhinitis/rhinosinusitis

    • Obesitas (20-30%)

    • Gastrooesophagealis reflux

    • Craniofacialis szindrómák

    • Down-szindróma

    • Neuromuscularis betegségek

  • Az OSAS tünetei

    • éjszakai horkolás • szájlégzés • nyugtalan alvás

    (ébredésekkel) • légzéskimaradás • légúti infekciók • krónikus orrfolyás • éjszakai izzadás • fejfájás • koncentrálási

    nehézség/hyperaktivitás

    • nappali álmosság • csökkent étvágy • növekedésbeli elmaradás • hányinger, gyakori hányás • GOR • obesitas • nyelészavar • viselkedészavar • otitis media • enuresis

  • OSAS diagnosztikus kritériumai

    Felnıtt Gyerek

    AHI index >5 >1

    Minimális O2 szaturáció (%)

  • Gyermek- és felnıttkori OSAS

    Gyermekkor Felnıtt

    Nemi eloszlás fiú:lány (1:1) férfi túlsúly

    Kor 2-8 év középkorú

    Etiológia adenotonsillo- hypertrophia, allergiás rhinosinusitis

    obezitás

    Klinikai jellemzı horkolás horkolás

    Diagnózis polysomonografia polysomonografia

    Kezelés adeno/tonsillektomia, nasalis steroid

    CPAP/BiPAP

  • Terápia • Sebészi

    – Adenotomia – Tonsillectomia – Szájpadplasztika – Egyéb craniofacialis

    mőtétek

    – Fogászati-szájsebészeti eszközös beavatkozások

  • Terápia

    • Nem sebészi: – Nasalis szteroid – CPAP – BiPAP

    – Pszichoterápia, viselkedésterápia

  • Copyright ©2008 American Academy of Pediatrics

    Kheirandish-Gozal, L. et al. Pediatrics 2008;122:e149-e155

    FIGURE 2 Individual changes in OAHI in children with mild OSAS treated either with intranasal bu