Föderalizmus az Amerikai Egyesült Államokban

Amerikai Demokrácia és Politikai kultúra DOLGOZAT

Készítette: SZABÓ GÁBOR BT-4PPOLITOLÓGIA SZAKSTZHNJ

MISKOLC

2008.

TARTALOMJEGYZÉK

BEVEZETÉS..........................................................................................................................3

JOHN LOCKE ÖRÖKSÉGE.................................................................................................4

MONTESQUIEU POLITIKAFILOZÓFIÁJA........................................................................6

MONTESQUIUE SZELLEME A FÜGGETLENSÉGI NYILATKOZATBAN........................7

A FÖDERALISTA IRATOK...................................................................................................9

PHILADELPHIAI KONVENCÓ.................................................................................11

KERESKEDELEM ÉS AZ IGAZGATÁS.....................................................................12

MADISON KATONAI ÉS DIPLOMÁCIAI OKFEJTÉSEI..........................................14

KONKLUZIÓ MEGTÉTELE...............................................................................................16

INTERNETES FORRÁSOK.................................................................................................18

2

BEVEZETÉS

Tanulmányom az Amerikai Egyesült Államok azon történelmi és politikai időszakáról

fog szólni, amely gyökeresen megváltozatta politikai rendszerét és nagymértékben átalakította

a társadalom alapszerkezetét-struktúráját. Régóta foglakoztat az a kérdés, hogy sikerült az

Amerikai Egyesült Államoknak egy olyan alkotmányt létrehozni, amely a 21. században is

megállja a helyét a többi alkotmány közt. Egy képzeletbeli lineáris vonalon

ha el akarjuk helyezni a föderalizmust, mint eszmét akkor rögtön a Függetlenségi Nyilatkozat

után kell a képzeletbeli vonalat meghúzni 1776.június. 4-én a philadelphiai Kongresszus

elfogadta a Függetlenségi Nyilatkozatot amit Thomas Jefferson írt s ezzel a 13 gyarmat

végleg elszakadt Nagy-Britanniától, és megalakították az Amerikai Egyesült Államokat. Az

ezt követő függetlenségi háborút a Párizs-i béke zárta le 1783-ban, amellyel Nagy-Britannia

elismerte az Egyesült Államokat. Tanulmányomat három nagy szakaszra osztottam fel.

Az első szakaszban megvizsgáltam, milyen politikai filozófiai hatások voltak hatással a

föderalizmusra. Föderalizmusra a liberalizmus ideológiája egyaránt volt hatással, mint a

konzervatív politika. Fő ideológiai hátterét John Locke, Polübiosz Montesquieu politikai

filozófiája szolgáltatta. Értekezésem második részében górcső alá vettem az Alexander

Hamilton- James Madison-John Jay által megírt Föderalista iratait. A Föderalista volt az a fő

paradigma, amely kiindulópontja és végpontja is a föderalizmus, mint eszmének. E

szakaszban megpróbáltam a föderalisták közti ellentétet megmutatni, ahogyan Hamilton és

Madison látta. A tanulmány utolsó szakaszát talán úgy lehetne jellemezni, mint a két szakasz

összekovácsolt gyűrűje, ahogyan körbe éri a dolgok természetes rendjét és átfogja. John

Locke örökséget hagyott az amerikaiakra melyet a 21.században hajlamosak egyes kutatók

elfelejteni. Montesquieu politikai végrendelete a Törvények szelleméről megmutatta

Madisonéknak, hogyan és miképpen kell kialakitani egy államot és, a társadalmat milyen

úton, módon lehet szabályozni az igazságosság megismerésének ösvényén át a teljes szabad

világba. Végül értekezésemet egy konklúzióval zárom

"Government is not reason; it is not eloquent; it is force. Like fire, it is a dangerous

servant and a fearful master.”1

(George Washington)

1 A kormány nem ok; ez nem ékesszóló; ez erő. Mint tűz veszélyes szolga és ijesztő mester.(George Washington)

3

JOHN LOCKE ÖRÖKSÉGE

John Locke a korai felvilágosodás egyik legjelentősebb személye mind a

filozófiatörténet és a történettudomány diszciplínája teljes joggal tartja számon a polgári

liberalizmus első nagy hatású összefoglaló elmének. Locke politikai filozófiáját elsősorban az

antikvitás és a reneszánsz alappillére tartja össze. Ha egy képzeletbeli korinthoszi oszlop tartó

pillére az antikvitás akkor a kupolája az angol szász és az empirizmus adja ki az egész alakját

ennek az épületnek amit John Locke politikai filozófiájának tartanak. John Locke

gondolkodása az emberi életről alkotott képe teljesen átformálta a későbbi századok politikai

gondolkodását.

Hangsúlyozza, hogy a főhatalom bármely legitim államban korlátlan törvényhozási

autoritással bír legalábbis a közömbös dolgokban, és a legitim állam példája nem más, mint

II. Károly (1630-1685) restaurált monarchiája. „ A legnagyobb szabadság, amit

országunknak és önmagamnak kívánhatok, azon törvények védelmének élvezete, amelyeket

őseink bölcsessége és megfontoltsága alkotott, Őfelsége szerencsés visszatérése pedig

helyreállított…”2 Locke átveszi Arisztotelész megalkotta államformáit. Anglia „vegyes

monarchia” amelyben a végrehajtás kiterjedt előjogai ellenére is felellőséggel tartozik a

törvényhozásnak. A vegyes kormányzat meghatározó rendszere a XVI. századtól növekvő

népszerűségre tett szert Angliában, ahol az elemek együttesét a monarcha Lordok háza-Alsó-

ház hármassal, illetve a XVII. század végétől egyre inkább a törvényhozói és a végrehajtói

hármas egységével identifikálták. Locke szerint az ember a természeti állapot állapotában

egytől egyig a szabadság friss levegőjét élvezi, olyannyira,hogy az állam létrejöttekor

bármilyen cselekvést a teljes szabadság birtokában akár le is mondhat az összes jogairól

amit csak is őt illeti meg.

A természeti állapot tartozhatatlanságának a felismerése vezet ahhoz az ésszerű

konszenzushoz, amely által az egyénnek szabad akaratából megalkotják az államot, ezzel

korlátozva saját maguk szabadságát, e konszenzus válik a politikai társadalom törvényes

egyedüli forrásának. Messzemenő következtetést nem szabad levonni a természeti állapotból,

de azt le lehet vonni mint egyfajta elő konklúzió: a természeti állapot korántsem a

szabadosság örök paradicsoma, hanem egy erkölcsi tartalommal megáldott világ. Ez az,

állapot ahol mindenki tiszteletben tartja a másik tulajdonát és értékeit. Majd fogjuk látni,

amikor az Amerikai Egyesült Államok létrejön, hogy nem vették figyelembe az indián

populációt. Holott joggal mondták az indiánok , hogy ez az ő földjük és ha kell akkor a

2 John Locke: Értekezés a polgári kormányzatról; Budapest, Gondolat, 1986.(9.oldal)

4

behatolók ellen egy háborút indítanak. Amikor az angolok és a franciák egy olyan nép ellen

indultak háborúban, akik csak meg akarták védeni a saját földjüket akkor joggal lehet

mondani az angol és francia hódítókra hogy illegálisan hatoltak be az amerikai őslakosok

földjére. Thomas Paine (1737-1809) elő kapocs az angol radikalizmus és az amerikai

függetlenségi háború között: ennek előestéjén az Újvilágba történt távozását követően

született Az ember jogai mellet a másik nagyon híres munkája a Józan Ész (Common Sense,

1776) amelynek megállapításait echóként a Függetlenségi Nyilatkozat passzusaiban látjuk

meg. Az elv amely a konzekvenciát a Függetlenségi nyilatkozat 1776-ban levonta: ’ nincs

adózás képviselet nélkül” lényegében Locke politikai filozófiája és a 18.század whig

ideológia egyik fundamentumának racionális kiterjesztése, átfogalmazása. Locke úgy

gondolta, hogy az a hatalmi erő, amely megszabja, miképpen használják fel az államgépezet

erejét a közösség tagjainak számára az csak is a törvényhozó hatalom joga. A törvényhozó

hatalomban szereplő személyeknek a törvényeket rövid időintervallumban van módjuk

meghozni, ezért állandó érvényben kell megmaradniuk és alkalmazniuk , így felmerülhet az a

kérdés ha ilyen rövid időn belül képesek a törvényhozó hatalomban lévő személyek meghozni

a törvényeket akkor milyen aktusok követik a működését ha a törvényeket meghozták azaz

érvényben vannak és alkalmazzák is ezeket a törvényeket. Így a törvényhozó szervnek nincs

állandó tennivalója. Az emberi természettel együtt jár a gyarlóság ebből következik, hogy

akik a törvényhozásban részt vesznek kvázi a döntéshozatali részben jelen vannak ugyan

ezek a prominens személyek a végrehajtásban is szerepet kapnak. Ez abban fog kulminálni

mondja Locke, hogy ezáltal felmenthetik önön magukat az alól,hogy behódolnak az általuk

létrehozott törvényeknek, a törvények megalkotását és annak végrehajtását pedig saját előbbre

jutását, igazítják és így a kommuna többi tagjától eltérő, a társadalom és a kormányzatcéljával

ellentétes érdekeik lesznek.”De mivel a törvényeknek, amelyeket egyszer, mégpedig rövid idő

alatt megalkottak, állandó és maradandó érvényük van, állandóan alkalmazni kell és

állandóan figyelembe kell venni őket ennélfogva kell,hogy legyen egy állandóan működő

hatalom, amely gondoskodik a megalkotott és továbbra is érvényben levő törvények

végrehajtásáról.”3Locke elméletének,ami a föderalista elvet illeti a XII. fejezet végén fejti ki

az utolsó soraiban következőképpen. Mindkét hatalmi ág gyakorlásához társadalom

különböző alrendszereinek az együttesének az erőkoncentrálása kell, és nagyon valószínűtlen,

hogy egymásnak alárendelt emberek kezében legyen az állam ereje. Vagy olyan emberek

kezében legyen letéve, akik függetlenül egymástól cselekedhetnek.

3 John Locke: Értekezés a polgári kormányzatról; Budapest, Gondolat, 1986.(143.oldal)

5

MONTESQUIEU POLITIKAFILOZÓFIÁJA

Charles Louis de Secondat, Baron de Montesquieu (1689-1755) a felvilágosodás egyik

legjelentősebb személye, szellemes társassági beszélő partner, nyitott világfias író volt.

Egy Bordeaux melletti városban született január.19-én La Bréde várában. Egyetemi éveit

a bordeaux-i egyetemen tölti legfőképpen jogi stúdiumokat hallgatott.1708-ban megkapja a

diplomáját, és további jogi képzések után nézz Párizsban. Bár ő saját maga azt vallotta, hogy

édesapja miatt választotta a jogi pályát előbb utóbb nem kényszerből tanulta a jogot, hanem ő

maga is elkezdte a jogot megkedvelni, főleg a római jog volt nagy hatással a későbbi írásaiban

ez remekül megjelenik számunkra. Viszonylag elég sok kézirat maradt fönn tőle. Ezek a

kéziratok a római a francia jog és a helyi joggal álltak kapcsolatban, és rengeteg perüggyel.

Tudományos műveltségét elég hamar elismerték, azzal, hogy beválasztották a bordeaux-i

tudós akadémia intézményébe. Ez az akadémia elég zárt rendszerű volt főleg irodalmi és

zenei kompániaként kezdte a működését, de amikor a fiatal Montesquieu-t a soraiban

beválasztotta már királyi pátenssel tudott rendelkezni, és az érdeklődési köre a

természettudományok felé nyitott leginkább. A fordulatot egyfajta cezúraként értelmezem,

hisz egy irodalmi és egy zenei múlt után erősen megváltozik az akadémiai szerepkör is.

Montesquieu jó maga is örvendetesnek tartotta ezt a váltást. Úgy gondolta, hogy a testület

irodalmi és a zenei értékeket már nem tudd közvetíteni, ami hozzá, járulna fejlődési

szakaszaihoz. „ E célból alapított egy anatómiai díjat, miután az akadémia nemes patrónusa,

De Force herceg már korábban létrehozott egy hasonlót a fizikusok számára. „4 Magának az

akadémiának a szervezeti testében híven visszatükröződőt Bordeaux szociális struktúrája. Az

akadémia valamennyi rendes tagja a parlamentnek volt egyben a tagja is. Amiért Montesquieu

fontos az, az hogy megpróbált felvázolni, leírni egy államot, ami teljesen eltért az eddigiektől,

de megtartotta az antikvitásban megjelenő fontos elemeket, amelyek később a demokrácia

legfontosabb fundamentumává váltak. Fő politikai műve, amit egész életében írt az A

törvények szelleméről című műve. Francia nyelven 1748-ban jelenik meg a műve. A

tanulmányom következő részében megkísérlem bemutatni, hogy a törvények szelleméről

című alkotása, hogyan és milyen elemek terén jelenik meg Függetlenségi Nyilatkozatban és

magában az amerikai alkotmányban.

4 Judith N Shklar: Montesquiu; Budapest, Atlantisz 1994. (16.oldal)

6

MONTESQUIUE SZELLEME A FÜGGETLENSÉGI NYILATKOZATBAN

Montesquieu filozófiája tetten érhető az Amerikai Egyesült Államok Függetlenségi

Nyilatkozatában. Amikor egy állam vagy egy birodalom már nem tudja ellátni a feladatát

amit a népe, ráruházott akkor joggal merülhet fel az a kérdés, hogy tovább fennmaradhat, az

adott állam vagy a birodalom vagy azonnali beavatkozást kell, alkalmaznia a népnek vagy

esetleg új politikai erők megjelenése szükségeltetik. Ez a birodalom jelen esetben a nagy

hatalmas Albion. Nagy Britannia uralkodója III. György (1738-1820) az Amerikai

kontinensen élő gyarmaton élő emberek számára egy zsarnok. 1750-es évek azok amelyek

elég viharos szeleket hozz a brit birodalom és az amerikai gyarmatok földjére. A konfliktus a

gyarmat és a birodalom között II.György uralkodása alatt kezdte el szárnyát t növeszteni.

A brit kormányzat külön féle adók bevezetése és a természeti erőforrások fokozatosan

kizsákmányolása következtében a gyarmatokon élő telepeseket felhergelte. Erre az amerikai

telepesek, polgári engedetlenség eszközéhez nyúltak és nem fizették az anyaországnak az

adókat. „ Ha valamely államban minden személy állampolgár, és mindegyik úgy bírja

birtokát, mint ahogy a fejedelem bírja országát, akkor adót lehet kivetni a személyekre, a

földekre vagy árukra, vagy akár kettőre ezek közül, sőt mind a háromra.5„ Tehát amit mond

Montesquieu az nem más mint az a tény, hogy aki a brit birodalom tagja pontosabban

állampolgára annak kötelezettsége hogy a királyának adót fizessen még akkor is ha nem a

ködös Albionban is él az állampolgár. Ha egy önkényuralmi rendszerben a fent említett

adózás tekintetében vizsgáljuk, akkor a mérlegnyelve átlibben a kolóniákon élő egyénnek

oldalára. Zsarnokság intézménye elég jól ismeri az adózási rendszereknek minden fajtáját

persze ezt pejoratív értelemben használom. Az önkényuralmi rendszerekben az adóknak a

legenyhébbnek kell lenni. Mert ha alacsony az adó akkor jóval többen fognak dolgozni a

földeken ellenkező esetben a munka morál elég gyors ütemben lecsökkenhet. Ezért az

önkényuralmi kormányzatoknak erős köteléket kell alkotniuk a kereskedőkkel. Ezért adókat

csak is kizárólag monarchiákban lehet növelni. Nagy Britannia mivel monarchia ezért joggal

emelheti az adókat és vethet ki. Hogy mi volt az amerikai gyarmatok ellenvetése megjegyzem

jogos ellenvetése nincsenek képviseltetve a brit Parlamentben, akkor a parlament sem vethet

ki adókat rájuk.

5 Montesquieu: A törvények szelleméről, Budapest, Osiris-Attraktor, 2004 (330.oldal)

7

A függetlenségi nyilatkozat egy olyan forradalmi lépésnek mondható amely az egész

világot képes volt a saját ügye mellé állítani és elindítani a világot azon a fényes úton , ahol

megszűnnek egyes elnyomó hatalmak elnyomása amit a népnek az emberiségnek

kényszeredetten leláncolva kellett eltűrnie. Amikor ezeket a nemes gondolatokat

megfogalmazták a nyilatkozatban , még a legmerészebb és a legrosszabb rémálmaikban se

gondolták volna hogy az elkövetkezendő századokban bizony erő teljesen jelen lesznek a

hatalmak és elnyomás alá fogják vetni egyes államokat és ezen államok, nemzetek népeit

John Adams, Thomas Jefferson, Edward Rutledge ezen a három személyen lehet a legjobban

leszűrni az elszakadási és a függetlenedési vágyat, amely majd később nem csak az aláírókat

teszi meg a brit birodalom elszakadásáért való hosszas és véres úton e cél eléréséhez és

elnyeréséhez hanem az amerikai nép is hozzájárult az elszakadáshoz. Együtt harcoltak a

függetlenségért, ki így ki úgy. Voltak akik diplomáciai minden eszközével éltek, hajóra

szálltak átszelték a nagy óceánt amely elválasztotta Amerikát a Brit birodalomtól, és a király

előtt kifejtették véleményüket. A diplomaták mellett ott voltak az egyszerű amerikai emberek

akik harcoltak Bunker-Hill-nél és Washington tábornok parancsára képesek voltak feláldozni

életüket a függetlenség oltárán. Méltón helyt álltak ezek az egyszerű farmerek, asszonyok és

gyerekek és bármennyire is meglepő de a néger lakosok is ide tartoztak. Az összetartás a

közös ügyért való harc egy elnyomó hatalom ellen ez volt az a pont ahol képes volt az

amerikai nép összefogni és legyőzni egy nálánál kisebb területű birodalmat, de annál erősebb

hatalmat. Ebben áll a függetlenségi nyilatkozat máig megmaradó elve. Egy érdekes képpel

élve. Olyan ez mint egy fa. Egy fának vannak gyökerei .Gyökerek a szabadság a függetlenség

az ember alapvető jogai amelyet senki meg nem sérthet, ezekből nő ki a törzs amely nem más

mint az amerikai társadalom összes eleme. Az ágakat pedig a diplomaták és a politikusok

képezték. Fa koronája pedig nem más mint az önálló Amerikai Egyesült Államok. Ez a fa

amely képes volt egy pusztában néhány vízcsepp által kinőni és egy olyan „öreg fává”

amelyet nagyon kevés vihar tudott megtépázni, méltón viseli a szabadság első fa nevű

megnevezését

Olyan szavak amelyeket mára már közhelynek tartunk, teljes mértékben a szavak

elvesztették az igazi valós értéküket és nem tudjuk felfogni mi is valójában a szabadság és

függetlenség. Úgy fogták fel a szabadságot amely az embernek alapvető joga, amelyet a

természeti állapotban az Isten minden egyes emberre ráruházott. Nem tudtak a brit birodalom

elnyomásával az emberi jogokat semmibe vevő hatalommal azonosulni, mint egy láncos

kutyává válni. Az amerikai nép képes volt e láncot elszakítani és egy önálló és szabad

független állammá válni.

8

A FÖDERALISTA IRATOK

Az állami struktúra kialakításában a legnagyobb felellőség tudattal bíró James

Madison a következőképpen gondolta el az Amerikai Egyesült Államok állami rendszerét.

Úgy vélte, hogy egy kis területtel bíró köztársasságnak rendelkezni kell egy bizonyos számú

képviselővel, akik képviselik a köztársasságban az ott élőket. Nagyon fontos, hogy az

ármánykodás a cselszövés ellen egy olyan védelmi rendszert, struktúrát fejlesszen ki ez a kis

köztársasság amely hatékony védelmi feladatok ellátáshoz segítségül a szövetség mint olyat

felhasználhasson. A védelmi vonalakat egy kis köztársasságban mindenkor kiépítették és ki is

fogják. Mert az emberi természetet sose fogják tudni megváltoztatni, az ebben az ügyben

érdekeltek. A választási rendszert az arányosságok szempontjából érdemes kialakítani vélte

Madison. „Azután minden egyes képviselőt nagyobb számú állampolgár választ meg a nagy,

mint a kis köztársasságban, az érdemtelen jelölteknek tehát kisebb esélyük van azokra a

mesterkedésekre, amelyek túlságosan gyakran döntik el a választási küzdelmeket, az emberek

szabadabban adják a voksaikat, nagyobb tehát az esély, hogy azokra, akikben legvonzóbb az

érdem, és akiknek a tekintélye a legszélesebb körű és a legmegalapozottabb.”6

Ha a választók száma nagyon sok, akkor a képviselő nem nagyon tud eleget tenni az

érdekeiknek, és azokat megfelelően analizálja és a végén döntés formátumban eléjük vigye.

De ha a választók száma igen csekély, akkor a képviselő egy kellemes családias légkörben

működik és kevés időt ad az igazi nemzeti és állami feladatok ellátására. Elveszti azokat a

funkciókat, a „többség” ráhatása miatt. Túl nagy kötödés a választókkal olyannyira veszélyes

és elvetendő, mint az, ha rengeteg érdeket kell egy csatornába belehelyezni. Kanalizálni a

választok akaratát. De ebből már a despotizmus is levezethető. Az szövetségi alkotmány

nagyon jó választás ebből az aspektusból nézve. Nagy volumenű, a közös érdekeket a

nemzetközi törvényhozás hatáskörébe tartozónak véli a helyi és részérdekeket pedig az egyes

államok törvényhozásának hatáskörében ildomos tenni. A kormányzat hatósugarában

nagyobb lélekszámú polgárra, és ebből kifolyólag nagyobb területre terjed ki, mint a

demokratikus kormányzatoké ebben áll a különbség. És ennek oknál fogva valószínűsíthető

hogy a pártoskodásnak és a klán harcnak mint az utóbbiban . Logikus az, hogy minél kisebb

egy társadalom annál kevesebb benne a pártoskodás a csoportérdek. De nagyobb az esélye

hogy egy irányba egy pártba vezessen az út. Vagy lehet kétpárti szisztéma is.

6 Alexander Hamilton James Madison John Jay : A föderalista értekezések az amerikai alkotmányról, Európai Könyvkiadó, Budapest, 1998 (98-oldal)

9

Mit is ért James Madison a pártoskodáson? „Pártoskodáson az értem, hogy bizonyos

számú polgár akár többségről, akár kisebbségről van szó, akiket valamilyen közös érzelem,

indulat vagy érdek egyesít és ösztönöz a cselekvésre, összefog más polgárok jogai vagy a

közösség állandó és általános érdekei ellen. A pártoskodás orvoslásának kétféle módja van.

Az egyik: megszüntetni az okai. A másik úrrá lenni a hatásain. „7

Az okok megszűnésének szintén kétféle megoldása van. A szabadság megszűnése. Vagy úgy

intézni a dolgok menetét amely megegyezik az ő és a polgárai nézet rendszerével és

érzelmeivel. És nem utolsó sorban érdekeik is majdnem megegyezzenek. Az első megoldási

javaslat, olyannyira rossz mint maga a kór amelyet le kell küzdeni. Az emberi természetben

elvannak hintve azok amelyek a pártoskodásra késztetik az embert.

„Mindebből világos. Ahogyan a köztársasság eredményesebben képes elhárítani a

pártoskodás következményeit, mint a demokrácia, úgy egy nagyobb köztársasság

hatékonyabb ezen a téren, mint egy kisebb, és az unió hatékonyabb, mint az uniót alkotó

egyes államok.”8A föderalista iratok 10. számában. találtam egy hatalmas ellentmondást,

melyet Madison írt. Kicsit elbizonytalanodtam, amikor a következő sorokat elolvastam.

„Az unió kiterjedésében és megfelelő szerkezetében tehát republikánus gyógymódot

találunk a republikánus kormányzatot leginkább sújtó betegségekre.” Uo. (Publius)

Ki a föderalista? Felmerül egy ilyen mondat után bennem a költői kérdés. Mert ha e sorokat

elolvassuk, akkor nem azt vonjuk le konklúzióként, hogy Madison föderalista volt.

A föderalista iratokon belül 3 nagy csoportot alakítottam ki az egyik csoport foglakozik a

kereskedelemmel, a másik csoportban a katonai funkciókat tettem és a harmadik pedig az

állam igazságszolgáltatási rendszerrel fog majd foglakozni. A fejezeten belül alfejezetekben

tárgyalom az egyes csoportok érvrendszereit. Madison Jay és Hamilton hogyan kerülnek

szembe az egyes csoportokon belül, az érveik által a következőkben erről fog szólni a

tanulmányom.

7 Alexander Hamilton James Madison John Jay : A föderalista értekezések az amerikai alkotmányról, Európai Könyvkiadó, Budapest, 1998 (92-oldal)

8 Alexander Hamilton James Madison John Jay (99.oldal)Szerző: Ebből talán azt is le lehet vonni, hogy egyfajta megnyugvást ad az, ha egy párt helyet több párt van jelen. Nagyobb biztonsági érzetet ad a társadalom számára, mint ha egy. És ha egy van, akkor nem biztos, sőt ha lennének olyan törekvések, amelyek a pártot ketté szakítják, akkor létrejöhet egy pártszakadás amely súlyos krízist hozhat a párt számára.

10

PHILADELPHIAI KONVENCÓ

Amerikai népének egy olyan kérdésre kell a megfelelő választ adnia, amely a későbbi

évszázadok során még kihatással bírhat. Amikor majd egészben fogja látni ennek a földnek a

népe a döntésre váró kérdésnek a teljes képét, akkor a kérdést egy szent kérdésként fogja majd

felfogni, és értelmezni. Nagyon alaposan és szakértelemmel kellett megvizsgálni a

Konföderációs Cikkelyeket. Már az ókori világban is, rájöttek a filozófusok politikusok

államférfiak és az állampolgárok, hogy kormányzatra mindig szűkség van. Egy bizonyos

nagyságú földterületet nem lehet igazgatás nélkül hagyni. Ha nincs kormányzat, akkor

anarchiában lesz része az ott lévő embereknek. A népnek át kell engedni a természetes jogai

egy részének a kormányzatnak, amely hatalommal bír az ország egészére. Joggal merült fel

Jay-ben is az a kérdés. Mi szolgálná Amerika népének érdekeit az, ha egy nemzetté alakul egy

szövetségi kormányzat égésze alatt, vagy ha sok részre de különálló konföderációra oszlik, és

ez a konföderációnak a vezetőit olyan hatalommal ruházza fel amellyel tulajdonképpen

egyetlen nemzeti kormányzatot kellene felruházni.

„Úgy tetszik, hogy ez az ország és ez a nép egymásnak teremtődött, és mintha a Gondviselés

is úgy akarná, hogy a lehető legerőteljesebb kötelékkel egybefűzött testvéri közösségnek ez az

oly igen neki való öröksége soha ne osztódjék fel egymásra gyanakvó, egymástól elzárkózó és

idegen szuverenitásokra.”Uo.(45-oldal)

Egy föld egy nép egy kormányzat kicsit idealisztikusként hangozhat a laikusok

számára de, ha jól bele gondolunk, akkor ez egy egészséges nemzeti érzületű nacionalizmus

nagyon nagyfokú patriotizmussal átitatott gondolat rendszer. E gondolat rendszer mindegyik

föderalistára jellemző. A Függetlenségi Nyilatkozat nem hivatkozott nem hivatkozott

semmiféle amerikai nemzetre, „szabad és független államokat említett. Az alkotmányozó

gyűlés tagjai még munkájuk elején egyhangúlag amellett szavaztak, hogy töröljék az általuk

megfogalmazott dokumentumból a „nemzeti” szót, és „Egyesült Államokkal” helyettesítsék a

„nemzeti kormányzat” kifejezést.”9Elbridge Gerry ez frappánsan úgy fogalmazta ezt meg,

„nem alkottunk egy nemzete, de nem alkottunk különböző nemzeteket sem”

9 Samuel P. Huntington. Kik vagyunk mi? Az Amerikai Nemzeti Identitás Dilemmái,

Európa Könyvkiadó, Budapest, 2005 (183-oldal)

11

KERESKEDELEM ÉS AZ IGAZGATÁS

A Konföderációs cikkelyek nem tesznek eleget az adózás és a kereskedelem

szükségleteinek kielégítésére. 1784-ben John Adams diplomáciai útra ment Franciaországba.

Benjamin Franklin hívta meg a fiatal Adams-et, hogy képviselje a Független Amerikai

Egyesült Államokat a párizsi szalonok és legfőképpen a király előtt. Mivel Adams-et a nagy

távolság nagyon megviselte, ezért magánlevelében feleségéhez Abigail Adams-hez fordult és

kérte, hogy hagyja ott Amerikát és a gyerekeket, akiket nagyon szerette és jöjjön Párizsban,

mert nélküle nagyon nehezen mennek a dolgok. Thomas Jefferson 1785-től 1789-ig

Franciaországban tartózkodott Párizsban és segítette Adams-et. Alexander Hamiltonnal való

nézeteltérések miatt Jefferson és James Madison megalapította a Demokrata-Republikánus

Pártot. De még itt ahol Adams párizsi útját említettem van egy fontos tőrés, ami a föderalista

Adams-et, úgy mond nagyon megviselte. Áthelyezték a ködös Londonba. Ebből is látszik

milyen erős ellen lobby tevékenység, határozta meg az akkori antiföderalistákat, hogyan

tudnak befolyással lenni George Washingtonra. Ez részben sikerült is, mert John Adams-nek

és Abigailnek mennie kellett György udvarába. Na de, most már ennyi kitérő után térjünk

vissza az eredeti gondolatunkhoz. Hamilton miképpen látta az adózás a kereskedelmet és ez

számára, hogyan fejeződött ki az iratok hasábjain. Szövetségi flotta építését szorgalmazta. Az

Amerikai Egyesült Államok lobogója alatt megalakított hadihajó flotta méltón lenne partnere

Nagy Britanniának. „Ha szilárdan kitartunk az unió mellett, rövid időn belül Európa

döntőbírái lehetünk Amerikában, és érdekeinknek megfelelően alakíthatjuk az európai

vetélkedések sorsát a világnak ezen a részén.”10Uo.(103-oldal)

A Nyugati tavak és a Mississippi olyan térségek(district) melyeket ha elvesztenek

akkor nagyon nagy rés keletkezhet a pajzson. Spanyolország jogot követelhet a Mississippi

folyóból erre készen is álltak. A halászat jogaikba francia és angol érdekeltségű befektetők

tartottak rá igényt. Az ok evidenciával bír, hisz ennek csak egy célja volt, az hogy minél

jobban meg kell, bénítani az államokat nem szabad, hogy megerősödjenek. A célkitűzés tehát

a franciák a spanyol és az angolok részéről az, hogy eszkalálódjon az amerikai kereskedelem

minden ága (bálnazsírtól kezdve egészen a kalapig) bezáróan. Nemzeti célok közt szerepel

hajóhad felállítása. Ellenben a hajóhadhoz az északi államokból kell a fiatal tengerészeket

toborozni.

10 Nyugat indiai térségre vonatkozik ez az alábbi idézet, amelyet fent megemlítettem.

12

Egy ország adófizetési képessége nagymértékben arányos a forgalomban lévő

pénzmennyiséggel és a pénzforgás gyorsasságával. Kereskedelem előtérbe helyezi mind a

mezőgazdaságot, és persze a földértékét.„ A demokratikus kormányzat velejárója, a

demokratikus közigazgatás, társulva a kereskedelem lanyhaságából és bénultságából adódó

pénzhiánnyal, eddig minden átfogó adószedési kísérletet meghiusított, és törvényhozó

testületek számára nyilvánvalóvá tette e törekvések hiábavalóságát.” Uo.(110-oldal)

Amerikában az állami bevételek legtöbb része közvetett adókból származtatható: illetékekből

és fogyasztási adókból. Importált árucikkekre kivetett vámok a fogyasztási adók tárgykörében

vitathatók meg. Azt is lehet látni ebből, hogy jó pár évtizedik az ilyen adók fogják

meghatározni az államkincstár kasszáját.

Az egyes államoknak létre kellene hozni egy olyan törvényszegési konvenciót, amely

felléphet bármilyen nemű törvénytelenséggel szemben. Hamilton remek éberséget tanúsított,

amikor a törvénytelenséget abban látta, hogy szabad kereskedelem több becstelenséget

idézhet elő, mint ha egy erős szabályozási rendszer lenne kialakítva. Az illegális

kereskedelem nagymértékben megdézsmálhatja az államkincstárba beáramló

pénzmennyiséget. Így az átlagtól eltérően nyugodt szívvel fel lehet emelni az adókat mert

ettől az államkassza csak növekedik. „Szövetségi szabályozással csupán a tömény szeszes

italok behozatali vámja jelentős többletbevételhez juttathatná az országot.” Uo.(113-oldal)

Bevételek nélkül egy ország nem maradhat fenn. A gazdaság egyik ágában többletet

felhalmozó kereskedelmi ág hiperbolikával át tudja csoportosítani egy másik ágban ahol

deficit, van a pénzmennyiséget. „Ennek a pazarláson alapuló és sok veszélyt hordozó

elgondolásnak nem lehet sok híve. Az ország szétbomlasztására spekuláló emberek általában

három konföderációt szeretnének: az elsőt a négy északi, a másodikat a négy középső, a

harmadikat az öt déli állam alkotná.” Uo. (115-oldal)

13

MADISON KATONAI ÉS DIPLOMÁCIAI OKFEJTÉSEI

A Philadelphiai Konvenció alkotmánytervezete két megközelítésben vizsgálható meg.

Az első ilyen megközelítés a jogkörök. Mennyi hatalmat biztosít a kormányzat számára és

ebben az egyes államok hatalmának a restriktív mivolta is beleértendő. A kormányzat

struktúrája és a hatalom megosztása az egyes hatalmi ágak között a második megközelítés.

I. Létezik e olyan hatalom, amelyet nem megfelelő hatalommal ruháztak át az

országos kormányzatra?

II. Ezeknek, a jogköröknek az összessége ne tán veszélyt is jelenthet az egyes

államoknál meghagyott hatáskörökre.

Amikor egy személyt vagy egy személytelent ruháznak fel hatalommal, akkor el kell

gondolkozni azon, hogy ez egy szükséges a közjó szempontjából vagy nem. Amennyiben egy

szükséges dolognak lehettünk a fül és szemtanúi. A legfontosabb a tárgykör megítélésében, az

ha áttekintjük az unióra ráruházott jogköröket. Hat francia bekezdésben vázoltam fel az unió

hatalmi jogköreit.

I. Biztonságpolitikai jogkörök: Védelem az országhatáron túl lévő államok

fenyegető veszélyeitől.

II. Az idegen országokkal való kapcsolati tőkék rendszabályozása

III. A tagállamok közötti érintkezések összehangolása és ezeknek a fenntartása.

IV. Közhasznú célok

V. Visszatartani az egyes államokat bizonyos sértő lépésektől.

VI. Jogkörök nagyobb hatékonyságát szolgáló egyéb rendelkezések.

Az elsőben a következő tételek vannak:„hadüzenet, ellenséges hajók lefoglalására feljogosító

okmányok kiállítása, hadsereg és hajóhad szervezése, a milícia megszervezése és

igénybevétele, pénzverés és kölcsönök felvétele.”11Az Amerikai polgárok biztonságának a

legfőbb felelőse az amerikai kormányzat. Gondoskodnia kell az állampolgárai védelméről.

A tengerentúlról leselkedő veszélyes fenyegetések elhárításának elsődleges felelőse az

Amerikai Egyesült Államok elnöke és annak a felelős kormányzati klientúrája. Felmerülhet

egy teljesen evidens kérdés. Szükség van e hadüzenet jogkörére?

11 Alexander Hamilton James Madison John Jay : A föderalista értekezések az amerikai alkotmányról, Európai Könyvkiadó, Budapest, 1998 (301-oldal)

14

Biztonságpolitikai jogkörök: Védelem az országhatáron túl lévő államok fenyegető

veszélyeitől

Szerintem nincs olyan ember a földtekén, aki ezt a kérdést kétségbe akarja vonni. Ha

még is létezik vagy a múltban létezett az, teljesen, a tudathasadásos állapotban leledzett.

Békebeli időkben a hadsereg fenntartása ugyan olyan szükségszerű, mint amikor a háborús

csatamezőkön a katonák vérüket ontják a hazájuk érdekében és harcolnak az ellenséges hadak

ellen. Elővigyázatos lépés ez de nagyon is racionális. Mi biztosítja az Amerikai Egyesült

Államokat arról, hogy nem fogja megtámadni egyik nemzet sem. Egy egységes unió zászlói

alatt egyesült haderő nagyobb hatékonysággal vetheti be magát egy ellenséges haderő ellen.

Egy szerte szétfoszladozó Amerika, egy egységtelen haderő nem tudd fellépni adott esetben

egy külföldről jövő támadás sorozatok ellen. A világon a Nagy Britannia rendelkezett a

legnagyobb armadával. Veszélyesebb volt mindegyik birodalmi flottánál a brit. A francia és a

spanyol vehette fel velük a kesztyűt. Még az angol uralkodók az armadában látták a védelmi

vonalak hatékonyságát, addig a szárazföldön állomásozó haderők teljes mértékben el

jelentéktelenetek. Minimális haderő volt a szárazföldön ellenben a vizeken jóval több

létszámú emberanyag állt a rendelkezésére az uralkodónak. Amikor az unió feloszlik apró kis

államokra, a legnagyobb célpont lesz a glóbuszon. Nem szabad hagyni, hogy az unió

felbomoljon.

„ A széttagoltság következményeinek képét nem lehet elég erős színekkel festeni és

elégszer közszemlére tenni! Ott kell hogy lebegjen mindenkinek a szeme előtt, aki szereti a

békét, szereti hazáját,szereti a szabadságot-hogy igaz vonzalmat tápláljon szívében az

amerikai unió iránt, s hogy kellőképen értékelje a megtartására szolgáló eszközöket!” Uo.

(305-oldal)Az alkotmány 8.szakaszának a tizenkettedik bekezdésében a költségvetési

hitelkereteket két évnél hosszabb idő után nem terjedhet ki.

15

KONKLUZIÓ MEGTÉTELE

A tanulmányom írása közben egy gondolat lebegett a fejem felett, még pediglen az,

hogy egy ilyen terebélyes földterülettel rendelkező állam, miképpen tudta megszilárdítani egy

viharos évszázadok során a politikai és a diplomáciai hatalmát. A filozófiai hátteret olyan

remek gondolkodók, mint Montesquieu, John Locke, John Adams, Edmund Burke,

biztosították számomra. De mégis az amerikai gondolkodásra a liberalizmus, mint

eszmerendszer hatott a leginkább, különösképpen Adams filozófiája a kezdetekben, és ami

nem csak a korai időszakot illeti, meg rányomta a bélyegét az egész amerikai politikai

gondolkodásra. A kora amerikai politikai filozófia egyes ágai szintén Adamset tartják az első

konzervatív gondolkodónak. Az ő remek helyzetfelismerő képessége, jó diplomáciai tárgyaló

képesség velejárója egy olyan egyénnek, aki büszkén mondhatja magának föderalistának.

John Adams filozófiája egy markáns konzervatív elvrendszert tudhat magáénak. Az ilyen

elvrendszereket szokás némi túlzással, túláradó patriotizmussal jellemezni. Én szerintem ez a

patriotizmus egy egészséges és nem fordul át egy szélsőséges nacionalizmussal átitatott

rendszer struktúrába. George Washington elnöksége alatt azonban egy kicsit megváltam ettől

a lendületes nem engedünk a brit birodalomnak nevezető politika. Adams mindvégig a brit

birodalomtól való elszakadást vallotta egyetlen kiútnak. Azaz út amelyen a fiatal Amerika

végigment az útvégén találta magát. Ott állt makulátlan tisztasággal az Európai birodalmak

mellett. És ma már nem tudunk elképzelni egy olyan világot ahol nem az Amerikai Egyesült

Államok lenne az egyik szereplője egy nemzetközi egyezménynek, vagy ha nem ez az állam

lenne a legerősebb katonai szempontból a világon. Olyan időtálló alkotmányt hoztak létre az

amerikai honatyák, amelyet a világon egyik állam se tudott felülmúlni. A 21. században

ennek az országnak van a legjobb kormányzati rendszere, a legjobb felszereltségű hadserege,

a legjobb egyetemek ebben az országban találhatóak meg, a legjobb elmék itt kutatnak, és

még lehetne sorolni őket. De egy biztos, ha a föderalizmus nem lép be ennek az országnak a

történetében, és nincsenek olyan képességű és filozófiával rendelkező elnökei, mint George

Washington, John Adams, Thomas Jefferson. James Madison, akkor ez a nemzetállam a mai

formájában nem létezik. Akkor az Amerikai Egyesült Államok bipoláris világrendszerben

nem foglalja el az egyik bársonyszéket. Végül a legutolsó (konzervatív elnök, Ronald Reagen

is zárta búcsúlevelét.

„S most, viszlát. Isten óvjon Téged, és Isten

óvja, az Amerikai Egyesült Államokat!”

16

BIBLIOGRÁFIA

Edmund Burke: Töprengések a francia forradalomról, Atlantisz Medvetánc, 1990

Alexis De Tocqueville: A demokrácia Amerikában, Gondolat Kiadó,Budapest , 1983

Alexander Hamilton-James Madison- John Jay: A föderalista –Értekezések az

Amerikai Alkotmányról, Európa Könyvkiadó, Budapest, 1998

Montesquieu: A törvények szelleméről, Osiris-Attraktor, Budapest, 2000

Thomas Paine: Az ember jogai, Osiris Kiadó-Readers International,Budapest, 1995

Samuel P. Huntington. Kik vagyunk mi? Az Amerikai Nemzeti Identitás Dilemmái,

Európa Könyvkiadó, Budapest, 2005

Gönczi-Horváth-Révész-Stipta-Zlinszky: Egyetemes jogtörténet I., Nemzeti

Tankönyvkiadó, Budapest,1997

Lévai Csaba: Új rend egy új világban. Dokumentumok az amerikai politikai

gondolkodás korai történetéhez) Történelmi Figyelő 4.Multiplex Media-Debrecen

University Press, Debrecen, 1997.

17

INTERNETES FORRÁSOK

http://www.es.hu/pd/display.asp?channel=PUBLICISZTIKA0703&article=2007-0121-2123-

56PJCN

http://www.magyarszemle.hu/szamok/2008/1/Az_amerikai_konzervativizmus_gyokerei

http://mek.oszk.hu/00300/00379/00379.htm#cim34

http://szabadkomuves.blogspot.com/2006_09_01_archive.html

http://www.aetas.hu/1998_4/politikaelmelet.htm

http://www.sulinet.hu/eletmod/hogyantovabb/tovabbtanulas/elokeszito/filozofia/5het/

index5.html

http://www.c3.hu/scripta/holmi/99/07/21kontler.htm

http://www.aetas.hu/1998_4/nemelyikuk.htm

http://www.c3.hu/~klio/klio043/klio091.htm

http://www.c3.hu/~klio/klio071/klio119.htm

http://www.mult-kor.hu/cikk.php?id=5747

http://jesz.ajk.elte.hu/nagy24.html

http://yamaguchy.netfirms.com/7897401/jefferson/earth_hu.html

18

NÉVMUTATÓ

A,Á

Alexander HamiltonAlexander Hamilton (1755-1804) Az Egyesült

Államok első pénzügyminisztere, az Alkotmányozó Konvenció New York-i küldötte, elsőként szorgalmazta az erős központi kormányzatot, a Federalist című cikksorozat szerzője., 3

Arisztotelész Arisztotelész, (ógörögülΑριστοτέλης), 4

E,ÉEdmund Burke Edmund Burke (1729–1797), whig párti

képviselő a század egyik legeredetibb politikai gondolkodója volt, akit elsősorban a brit (liberál)konzervativizmus atyjaként tartunk számon., 16

Edward Rutledge Edward Rutledge (November 23, 1749 – January 23, 1800), was an American politician and a signer of the United States Declaration of Independence. He later served as governor of South Carolina., 8

Elbridge GerryElbridge Gerry (13-1886)s állam kormányzója és az

Egyesült Államok elnökhelyettese (alelnöke), 11

GGeorge Washington George Washington (1732. február

22. – 1799. december 14.) az Amerikai Egyesült Államok első elnöke (1789–1797), a függetlenségi háború (1775–1783) győztes hadvezére. Elnöki tevékenysége előtt szerepet játszott az Egyesült Államok alkotmányának megírásában (1787), majd később az elsők között írta alá a dokumentumot., 3

I,ÍII. Károly II. Károly angol király (1630. május 29. -1685.

február 6.) Anglia Stuart-házi királya volt 1660-1685 között., 4

III. György II. György (1738-1820) uralkodásának ideje1760-1820., 7

JJames Madison James Madison (1751. március 16. –

1836. június 28.) az Amerikai Egyesült Államok 4. elnöke, az Alapító Atyák nemzedékének tagja., 3

John Adams John Adams (Massachusetts, Braintree, 1735. október 30. – Massachusetts, Quincy, 1826. július 4.) az Egyesült Államok első alelnöke (1789–1797) és második elnöke (1797–1801). Fia, John Quincy Adams, 1825-től 1829-ig a hatodik elnök volt. George W. Bush-ig ő volt az egyetlen, akinek a fiát is elnökké választották., 8

John Jay John Jay (December 12, 1745 – May 17,1829) was an American politician, statesman, revolutionary, diplomat., 3

John LockeJohn Locke (Somerset, 1632. augusztus 29. – Essex,

1704. október 28.) angol filozófus, orvos és politikus., 3

MMontesquieu

Charles-Louis de Secondat, La Brède és Montesquieu bárója (1689. január 18. – 1755. február 10.) francia felvilágosodás kori filozófus, író és gondolkodó volt., 3

PPolübiosz

Polübiosz, Polybios, Polybius (Megalopolisz, Kr. e. 200 körül – ?, Kr. e. 120 körül) Görög történetíró, 3

RRonald Reagen Ronald Wilson Reagan (1911. február 6.

– 2004. június 5.) színész és politikus, Kalifornia állam kormányzója, az Amerikai Egyesült Államok 40. elnöke., 16

TThomas Jefferson

Thomas Jefferson (1743. április 13. – 1826. július 4.) az Egyesült Államok harmadik elnöke, John Adams elnöksége alatt alelnök. A történelemkönyvekbe nem elnöki nagyságával, hanem a Függetlenségi nyilatkozat megírásával és sokoldalúságával került be., 3

Thomas Paine Thomas Paine (Thetford, 1737. január 29. – New York, 1809. június 8.) angol származású, az Amerikai Egyesült Államokban és Franciaországban tevékenykedő politikus, újságíró, esszéista., 5

19

20