A z 1970. évi nyári időjárás

A z elmúlt nyár úgy él emlékezetünkben, min t szokat lanul hűvös, csapadékos időszak. A táblázatban mellékelt adatok alapján vizsgáljuk meg, hogy m i l y e n mérték­ben és mely területre érvényes ez a megállapítás.

Június hónap időjárását az egész országban napfény-hiány jellemezte. Egyébként az ország kelet i és nyugat i felében merőben ellentétes időjárás a lakul t k i . A z ország n y u ­gati felén hűvösebb és csapadékosabb vo l t a szokásosnál.

A hónap folyamán az első napok vol tak hűvösek. A hav i legalacsonyabb hőmér­sékletet 3-án és 4-én mérték 4,6—9,8 fokka l . A hónap második felében kellemes, nyárias időjárás uralkodott . A legmagasabb hőmérséklet e k k o r Szombathely és Ké­kestető kivételével meghaladta a 30 °C-ot. A z évszakhoz képest szokat lanul meleg Budapesten lépett fel . 22-én a napi középérték meghaladta a 25,4 °C-ot, s ez az 1870 óta mért legnagyobb érték.

A csapadékviszonyokat a gyakor i záporok és z ivatarok következtében szeszélyes e l ­oszlás jellemezte. A Dunántúl és a Duna—Tisza közének déli része vo l t a legszárazabb. Itt 50 m m körül vo l t a h a v i csapadék-összeg. A kelet i országrészen 100—150, sőt 200 mm-t meghaladó csapadékot is mértek. A záporok és zivatarok gyakran jégesővel együtt jelentkeztek.

Júliusban országszerte a szokásosnál hűvösebb volt . A hónap folyamán azonban igen változékony időjárás uralkodott . A hónap első napja i v iszonylag hűvösek, csapadéko­sak vol tak. Ha tod ika után ezt meleg, fülledt időjárás váltotta fel . A hónap közepén hű­vös, óceáni levegő árasztotta el az országot, s 16-án a legmagasabb hőmérséklet is csak 13—18 °C-ig emelkedett. 20-án ismét megindul t a felmelegedés, amely 24-ére hőséggé fokozódott. K i s e b b visszaesés után ismét megközelítette a m a x i m u m a 30 fokot. E z az állapot a hó végéig, sőt tovább tartott. A többszöri erős felmelegedés azonban nem tudta a hónap átlagos hőmérsékletében a lehűléseket ellensúlyozni. A hónapok óta tartó napfény-hiány tovább növekedett.

A hónap csapadékviszonyait ismét záporok, z ivatarok tették szeszélyessé. A z ország nyugat i része most is szárazabb, a ke le t i csapadékosabb vo l t az átlagosnál. Bőséges csapadék hul lo t t a P i l i s , az Északi-Középhegység, Debrecen, Szeghalom, Mátészalka, Tiszabecs térségében. E területen a h a v i csapadék összege a 200 mrn-t is meghaladta. A z ország ke le t i felében 2 hónap óta tartó kiadós csapadék következménye az a súlyos árvízveszedelem volt , amely hosszú heteken át fenyegette és sújtotta a Tisza , a Maros , a Kőrösök és a K r a s z n a vidékének lakóit.

N e m változott az időjárás jellege augusztusban sem. A többnyire felhős idő követ­keztében a napfényes órák száma 18—64 órával vo l t kevesebb a sokévi átlagnál.

A hav i középhőmérséklet a Dunántúlon 0,1—0,5 °C-al, a Dunától keletre 0,6— 1,2 °C-al maradt az átlagértélt alatt. A hónap első harmadában folytatódott a július végi meleg, nyárias időjárás. E k k o r a hőmérsékleti m a x i m u m 30,4—32,5 °C-ot ért e l . A hónap második felében huzamos lehűlés következett, ekkor 7,1—11,6 fokos m i n i ­mumokat észleltünk.

A h a v i csapadék eloszlása ismét szeszélyes volt . Szamosköz, Szombathely — Sümeg — Csorna és L e n t i környékének kivételével a h a v i összeg mindenütt meghaladta az átlagot. Rendkívül csapadékos vo l t Kisbér, Barcs , Debrecen, Gyöngyös, Poroszló. Szolnok, Kecskemét, K i s k u n h a l a s és Orosháza környéke. E területeken a csapadék összege a sokévi átlag háromszorosát, sőt Kecskemét környékén a négyszeresét is meghaladta. Legszárazabb Tiszabecs térsége vol t . Itt a csapadék az átlag egynegyedét sem érte e l .

A vázolt időjárás árvizek, be lv izek formájában sújtotta az egész országot. Ezen belül az erdészet szenvedte a legkevesebb hátrányt. Igaz, hogy a T i sza és mellék­folyóinak árterein mindenféle m u n k a hónapokon át szünetelt, s például a Marospar t i csemetekert a termelésből teljesen kiesett, a csemetetermelés mégis jobb eredménnyel zárul min t az előző évben. A belvizes területek kivételével jó csemetékre számíthatunk. Ugyanaz vonatkozik az erdősítésekre. A sok eső az ápolási költségeket emelte meg igen erősen. M i n d a csemetekertekben, m i n d az erdősítésekben igen nagy csatát k e l ­lett vívni a gyommal . Elég nedvesség lévén, a gyom konkur renc ia ja azonban mégsem vol t veszélyes.

H ó n a p M e g n e v e z é s G y ő r K e s z t ­

h e l y S z e n t ­

g o t t h á r d P é c s B u d a p e s t B a j a S z o l n o k M i s k o l c N y í r e g y ­

h á z a D e b r e c e n B é k é s ­c s a b a

K é k e s ­t e t ő

Tűn .

H a v i k ö z é p h ő m é r s é k l e t , ° C . . . . 1 9 , 8 1 9 , 7 1 8 , 0 2 0 , 1 1 9 , 9 2 0 , 3 1 9 , 5 1 8 , 3 1 8 , 8 1 8 , 9 19 ,1 1 3 , 4

Tűn .

E l t é r é s a s o k é v i á t l a g t ó l + 1,1 + 0 ,7 + 0 , 3 + 1,0 + 0 ,5 + 0 ,5 — 0 ,1 — 0 ,4 — 0 , 3 — 0 ,8 — 0 , 3 + 0 , 5

Tűn .

A hS7A!IIf. ív)a~v ° C

n a p

3 1 , 7 3 2 , 2 3 0 , 7 3 1 , 0 3 1 , 3 3 1 , 4 3 1 , 8 3 1 , 4 3 1 , 2 3 0 , 2 3 1 , 4 2 4 , 4

Tűn .

° C

n a p 2 8 . 2 3 . 2 2 . 2 3 . 2 3 . 2 3 . 2 3 . 2 3 . 2 3 . 2 3 . 2 3 . 2 3 .

Tűn . A 1">Q T lí i. ÍYI in ° C 8 , 3 7 ,3 4 , 6 8 ,6 9 ,0 9 ,8 9 , 2 6 ,1 9 ,4 8,8 8 , 3 1,6 Tűn .

n a p 4 . 3 . 3 . 3 . 3 . 4 . 3 . 3 . 3 . 1 4 . 3 . 3 .

Tűn .

H a v i c s a p a d é k ö s s z e g , m m 3 7 . 5 9 7 6 5 5 5 7 7 8 1 1 7 1 2 1 1 2 3 1 6 5 1 0 9 1 4 6

Tűn .

E l t é r é s a s o k é v i á t l a g t ó l — 3 1 — 2 0 — 3 4 — 1 3 — 1 7 + 9 + 4 9 + 3 6 + 4 2 + 8 9 + 3 5 + 3 3

Tűn .

N a p s ü t é s h a v i ö s s z e g e , ó r a 2 6 8 2 5 5 — 2 6 7 2 4 5 2 6 2 2 7 0 2 1 4 2 5 3 2 5 8 2 4 4 2 2 7

Túl .

H a v i k ö z é p h ő m é r s é k l e t , ° C 2 0 , 4 1 9 , 8 1 8 , 5 2 0 , 8 2 0 , 2 2 0 , 3 2 0 , 6 1 9 , 6 2 0 , 3 2 0 , 4 2 0 , 6 1 4 , 4

Túl .

E l t é r é s a s o k é v i á t l a g t ó l — 0 ,4 — 1,2 — 1,1 — 1,3 — 1,5 — 1,7 — 1,2 — 1,2 — 0 , 7 — 1,5 — 1,0 — 0 ,8

Túl .

AVi<í7nlrít m a i ° C

n a p

3 2 , 4 3 0 , 6 3 1 , 1 3 2 , 1 3 1 , 0 3 2 , 7 3 2 , 2 3 2 , 2 3 1 , 1 3 1 , 0 3 2 , 3 2 4 , 1

Túl .

° C

n a p 2 4 . 1 4 . 2 3 . 2 3 . 1 1 . 2 3 . 2 4 . 2 3 . 1 4 . 2 4 . 2 5 . 2 4 .

Túl . Al*iQ7nliít. m i n

° C 1 0 , 4 1 0 , 2 8 ,3 1 0 , 3 1 0 , 7 1 0 , 6 1 1 , 2 9 , 7 1 1 , 0 1 0 , 7 1 0 , 6 4 , 1 Túl .

n a p 1 8 . 1 6 . 5 . 1 8 . 1 8 . 2 7 . 1 9 . 2 7 . 1 9 . 1 9 . 2 7 . 1 8 .

Túl .

H a v i c s a p a d é k ö s s z e g , m m 5 0 5 6 9 8 4 3 5 5 5 6 7 7 1 2 8 9 1 1 1 4 5 9 1 5 8

Túl .

E l t é r é s a s o k é v i á t l a g t ó l — 1 7 — 2 0 — 9 — 2 0 + 2 + 3 + 2 5 + 6 2 + 2 8 + 5 7 + 2 + 7 4

Túl .

N a p s ü t é s h a v i ö s s z e g e , ó r a 2 8 2 2 6 8 — 2 7 1 2 4 4 2 6 9 2 8 6 2 4 3 2 6 8 2 8 9 2 8 4 2 3 8

A l i g .

H a v i k ö z é p h ő m é r s é k l e t , ° C . . . . 1 9 , 7 2 0 , 1 1 8 , 6 2 0 , 2 1 9 , 8 2 0 , 2 1 9 , 8 1 8 , 9 1 9 , 7 1 9 , 7 1 9 , 7 1 4 , 4

A l i g .

E l t é r é s a s o k é v i á t l a g t ó l — 0 , 2 — 0 , 2 — 0 ,1 — 0 ,4 — 0 , 9 — 1,0 — 1,2 — 1,0 — 0 ,5 — 1,1 — 1,1 — 0 , 6

A l i g .

° C 3 2 , 2 31 ,1 3 1 , 8 3 2 , 0 3 0 , 7 3 2 , 4 3 1 , 6 3 1 , 6 3 0 , 4 3 0 , 6 3 1 , 0 2 3 , 7

A l i g .

n a p 6 . 6. 6 . 7 . 1. 7 . 6 . 1. 6 . 3. 1. 1.

A l i g . A Ti G T r\\ lí T TYí í TI ° C

n a p

8 ,8 9,8 7 , 0 1 0 , 9 9 ,8 1 0 , 9 1 0 , 5 8 , 9 1 0 , 0 1 0 , 5 9 , 9 7 ,1 A l i g . ° C

n a p 2 8 . 2 3 . 2 6 . 2 7 . 1 4 . 1 9 . 2 7 . 2 9 . 2 9 . 2 9 . 1 4 . 1 3 .

A l i g .

H a v i c s a p a d é k ö s s z e g , m m 7 5 9 3 91 9 8 9 1 1 3 7 1 4 4 1 2 5 1 1 1 2 3 2 1 2 1 1 8 8

A l i g .

+ 1 7 + 2 2 + 3 + 4 2 + 4 1 + 91 + 1 0 1 + 5 9 + 3 9 + 1 7 1 + 7 5 + 1 0 4

A l i g .

N a p s ü t é s h a v i ö s s z e g e , ó r a 2 4 9 2 2 6 — 2 5 5 2 2 8 2 5 5 2 5 4 2 3 1 2 6 2 2 5 4 2 5 7 2 2 7

A nyári időjárás csak erdővédelmi vonatkozásban hozott lényeges hátrányt. A káro­sítok elszaporodása és az ellenük való védekezés jelentős költségeket okozott. Vadgaz ­dálkodás tekintetében a dús legelők terített asztalt szolgáltattak. A vadkár így nem is érte e l az előző évi mértéket.

Néhány csemetekertben a jégverés okozott tetemes kárt. E z azonban országosan a szokásosnál nem okozott nagyobb zavart .

Dr. Papp László

Értékes rönkök megóvása a tárolási károktól. A nyári időszakban történő hosszas tárolás a lombos rönkökben nagy értékveszteséget okozhat. Különösen károsodás követ­kezhet be a nagyértékű furnér- és lemezrönköknél. A Canada ian Forest Industries 1969. évi júniusi száma M . Y . Cech cikkében azokról a kísérletekről számol be, m e l y e k az ot tawai Forest Products Labora to ry munkatársai fehér nyír rönkök hosszas tárolás alat t i értékveszteségeinek vizsgálatával kapcsolatban végeztek.

A vizsgálat során februárban 20 törzset döntöttek. A törzseket 4 lábas (121 cm) dara­bokra hossztolták, m a j d az így nyer t rönköket 4, a napsütésnek egyformán ki te t t mág­lyába rakták. A rönköket kéregbe hagyták. A víztartalom 76—79% között változott. A z első máglyát a március 30-tól november 13-ig tartó vizsgálati idő alatt fo lyama­tosan vízzel permetezték. A második máglyában levő rönkök bütüit fehér ólomfesték és főzött lenolaj pasztaszerű keverékével kenték be, a h a r m a d i k máglya rönkjeinek mindkét bütüjét fémlemezekkel látták el , a negyedik máglya kontrollként szolgált. A z 50 hetes vizsgálati idő végén v a l a m e n n y i rönkből furnért készítettek.

A z értékelésnél a kon t ro l l rönkök furnérjainál k o m o l y mértékű világos és sötét elszíneződéseket tapasztaltak 24 i n c h (61 cm) mélységben, a bütükön pedig gyűrűs elválásokat észleltek 4 i n c h (10,16 cm) mélységben. Természetesen ez a furnér minő­ségében komoly értékcsökkenést jelentett. A z elszíneződések kémiai eredetűek és gom­bafertőzésből eredők vol tak.

A vízzel permetezett rönköknél gyűrűs elválás vagy korhadás nem fordulhat elő. Némi világos elszíneződés mutatkozott , de n e m vo l t jelentős, mer t legfeljebb 3 i nch (7,62 cm) mélységig hatolt be. A víztartalom az első 20 hétig 77—89%-ra nőtt, azután az 50. hét végéig fokozatosan csökkent.

A bütülemezekkel ellátott máglya anyagából készült furnéron a k o n t r o l l darabok­hoz képest javulást tapasztaltak. Csekély korhadás vo l t tapasztalható, az elszíneződés azonban jelentős vol t . A világos elszíneződés a felület 75%-án, a sötét elszíneződés 25%-on vol t tapasztalható. A víztartalom veszteség a k o n t r o l l darabokhoz vol t ha ­sonló.

A festék keverékkel kezel t rönkökből készült furnér jó minőségű vol t . Gyűrűs e l ­válást, korhadást, vagy sötét elszíneződést n e m tapasztaltak. Világos elszíneződés 15%-os felületen mutatkozott , de ez a l ig vo l t látható és csak 2 i n c h (5 cm)-re hatolt be. A víztartalom az első 22 hét alatt 77%-ról 64%-ra csökkent, azután ugyanazon a szinten maradt .

A tanulmány azt a következtetést vonja le, hogy aho l a r ra mód v a n és kifizetődő, a vízpermetezést érdemes a l k a l m a z n i . A permetezett rönkökön a vizsgálat során meghatározatlan mikroorgan izmusok jelenlétét észlelték, me lyek a rönk bütüjén nyál­kás réteget termeltek. Feltételezték, hogy ezek a festékréteghez hasonlóan, o lyan hatást váltanak k i , me ly az oxigén-szint m i n i m u m r a csökkentését eredményezi, s így a korhasztó és elszíneződést okozó gombák vegetációját gátolja.

A h o l azonban vízpermetezés nem lehetséges, vagy nem gazdaságos, ott a festék-ke-verékes kezelés feltétlenül ajánlható.

A tanulmány a szijjács kémiai elszíneződése e l len — ami egyes szijjács alkotóele­mek oxidációjának eredménye — oxálsavas kezelést tart lehetségesnek, a korhadás el len pedig zöld penészgombával (Tr ichoderma vir ide) való beoltás adhat eredményt. H a z a i v iszonyla tban a festékbevonásos eljárás furnér- és lemezrönköknél történő a l k a l ­mazása — m i v e l azt közvetlen a vágás után és száradás előtt k e l l elvégezni — igen fontos erdőgazdasági feladat lenne, mer t a népgazdaság számára rendkívül nagy meg­termelt értéket mentene meg.

(Ref.: Kassai J.)