Az Amerikai Egyesült Államok történelme A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Az Amerikai Egyesült Államok, röviden Egyesült Államok, egy szövetségi alkotmányos köztársaság

Észak-Amerikában, északról Kanada, keletről az Atlanti-óceán, délről Mexikó és nyugatról a Csendes-

óceán határolja.

Spanyol gyarmatosítás

Kolumbusz Kristóf második útja után indultak el a spanyol felfedezők Amerika partjai felé. Az első

megerősített partraszállás a mai Amerikai Egyesült Államok kontinensen fekvő területén egy spanyol,

Juan Ponce de León vezetésével történt 1513-ban, ahogy ő elkeresztelte Floridában.

Évtizedekkel később a spanyolok voltak az első európaiak akik elérték az Appalache-hegységet, a

Mississippi folyót és a Grand Canyont.

A spanyolok elsőként alapítottak tartós települést az Amerikai Egyesült Államok kontinensen fekvő

területén: St. Augustine (Florida) 1565-ben, majd Santa Fe (New Mexico), San Antonio, Tucson, San

Diego, Los Angeles és San Francisco. A legtöbb spanyol település a kaliforniai partoknál és a Santa Fe

folyónál feküdtek Új-Mexikóban.

Angol gyarmatosítás

Az angolok csak a spanyolok és a franciák után jelentek meg az Újvilágban, közülük is elsőként Francis

Drake kalózai. 1587-ben hozták létre az első települést, Roanoke Islandet I. Erzsébet uralkodása ide-

jén, akinek tiszteletére az azt övező terület Virginiának nevezték el. Ám a települést 3 év múlva máig

ismeretlen okból kihaltan találták.

1607-ben kereskedők kezdeményezésére alapították meg Jamestownt, az első sikeres kolóniát, amit

Plymouth, majd később Boston követett. Ezekben nagy szerepet játszottak az angliai puritánok. A 17.

századi forradalmat követő Hollandia elleni háború során foglalták el New Netherlandot, melyet át-

kereszteltek New Yorkra.

A lakosság 60-70%-ban angol, 12-15%-ban skót, 6-9%-ban német, 2-5%-ban ír, 3%-ban holland nem-

zetiségű volt. Kialakult a gazdaság és a manufaktúra ipar. Gabonát és halat az anyaországba is szállí-

tottak, valamint szőrmét, és a délebbi államokból riszt, dohányt és indigót. Erdőségek fában gazdagok

voltak, Britannia kereskedelmi hajóinak harmada itt készült.

Az angol gyarmatok a király nevében külön-külön kormányzók irányítása alatt állt, és az anyaország

parlamentjének törvényei is természetesen kötelezőek voltak.

A gyarmatok kormányzása

Az angol gyarmatok a király nevében külön-külön kormányzók irányítása alatt állt, és az anyaország

parlamentjének törvényei is természetesen kötelezőek voltak. A kormányzó mellett 12 fős tanács állt,

amely végrehajtó szerv feladatait látta el (majd a törvényhozás felsőházának szerepét is) - tagjait a

király nevezte ki.

A gyarmatok törvényhozását a törvényhozó gyűlés (Assembly) gyakorolta. Tagjait választották, de

nem biztosított valós képviseletet, mivel a szavazójog vagyoni feltételekhez volt kötve (a lakosság

átlagosan 10%-a rendelkezett szavazójoggal). Jogkörébe volt a pénzügyi kérdések (költségvetés),

adókivetés, katonai feladatok stb.

Ellentétek a gyarmatok és az anyaország között

A Nagy-Britannia által hozott intézkedések gyakran jelentős és esetként széleskörű félháborodást

keltettek a gyarmati lakosság körében. Az anyaország termékeinek kedvezően korlátozták a kereske-

delmet, mint a melasz- és cukortörvény (magas vámilletékkel terhelték a desztillálóipar nyersanyagát

- a csempészés rendkívül magas volt), bélyegtörvény (illeték jogi, kereskedelmi ügyleteken, nyomtat-

ványokon, újságokon), vámtörvény, teatörvény. Megnövelték a gyarmatokon állomásozó katonaság

létszámát, melynek elszállásolására és ellátására kötelezték a kolóniákat.

Különböző szerveződések alakultak az intézkedések elleni fellépésre: Szabadság Fiai (Sons of Liberty),

behozatalellenes mozgalom (nonimportation movement). A gyarmatok sikereket is értek el, egyes

intézkedések többé-kevésbé visszavonták. Törekvésük volt, hogy beleszólást szerezzenek a rájuk ki-

vetett adónemekbe, de a király iránt továbbra hűek kívántak maradni.

Az Egyesült Államok kialakulása

1773-ban Nagy-Britannia és 13 amerikai gyarmata kö-

zötti feszültségek a bostoni teadélutánban csúcsosod-

tak ki. Képviselőik ezt követően a Philadelphiában tar-

tott Kontinentális Kongresszuson szövetséget kötöttek,

és kimondták, hogy közösen ellenállnak az angoloknak.

1776. július 4-én a philadelphiai Kongresszus elfogadta

a függetlenségi nyilatkozatot (amit Thomas Jefferson

írt) és ezzel a 13 gyarmat végleg elszakadt Nagy-

Britanniától, és megalakították az Amerikai Egyesült

Államokat. Az ezt követő függetlenségi háborút a Pá-

rizs-i béke zárta le 1783-ban, amellyel Nagy-Britannia elismerte az Egyesült Államokat.

Miután az 1777-ben megalkotott, majd 1781-ben elfogadott Konföderációs Cikkelyek túl gyengének

bizonyultak ahhoz, hogy a fiatal államszövetséget egyben tartsák, 1787-ben elfogadták az azóta is

érvényben lévő, új alkotmányt. Az USA első elnöke a függetlenségi háború sikeres hadvezére George

Washington lett.

A függetlenségi háborút követően az új állam gyors fejlődésnek indult. A 19. század elején megvásá-

rolták I. Napóleontól Louisiana francia gyarmatot, a spanyoloktól megszerezték Floridát, majd Mexi-

kótól háborúban elhódították a mai Texas, Új-Mexikó, Kalifornia, Nevada, Arizona és még néhány

állam területét. A jórészt indiánok lakta területeket fokozatosan európai bevándorlók foglalták el,

lényegében kiirtva az őslakosságot. Az új területeken a század folyamán egymást követően hozták

létre az új államokat, amelyek csatlakoztak az Unióhoz.

Az amerikai polgárháború

A 19. század közepére mind élesebb ellentét alakult ki az északi, gyorsuló ütemben iparosodó álla-

mok és a déli, jórészt monokultúrás gyapottermeléssel foglalkozó főként Angliának eladó államok

között. Utóbbiak munkaerő-szükségletét fekete rabszolgák

biztosították. Az északi államokban ekkor már tilos volt a

rabszolgatartás (szabad államok). A rabszolgaság ellen az

1850-es évektől mozgalom bontakozott ki. Amikor 1860-ban

a rabszolgaságot ellenző, 1855-ben alakult Republikánus Párt

elnökjelöltjét, Abraham Lincolnt választották elnökké, 11 déli

állam (Texas, Louisiana, Mississippi, Arkansas, Tennessee,

Alabama, Georgia, Florida, Dél-Karolina, Észak-Karolina, Vir-

ginia) kivált az Unióból, és Richmond fővárossal megalakítot-

ták az Amerikai Államok Konföderációját. Elnökké Jefferson Davist választották. Ezzel kitört a polgár-

háború (Észak-Dél háború) (1861–1865). Az öt éves háború az északiak győzelmével ért véget, amivel

helyreállt az Unió egysége. 1867-ben Oroszországtól megvásárolták Alaszkát.

Nagyhatalommá válás

A 19–20. század fordulóján jelentős volt az európai bevándorlás, ami biztosította a gyors gazdasági

fejlődés által megkívánt munkaerőt. A 20. század elejére az USA felsorakozott a világ nagy ipari ha-

talmai közé.

Az USA területszerző politikája az észak-amerikai kontinenst leszámítva újdonságot jelentett az euró-

pai hatalmakéhoz képest. Nem törekedtek klasszikus gyarmatosításra, hanem a gazdasági és a politi-

kai befolyás kialakítását célozták. Ennek első példája, hogy az 1820-as évek elején a támogatták a dél-

amerikai spanyol gyarmatok függetlenedési törekvéseit. Ek-

kor fogalmazta meg Monroe elnök az "Amerika az amerikaia-

ké" elvet, amellyel azt kívánta kifejezni, hogy az európai ha-

talmak tartsák magukat távol az amerikai kontinenstől. A

függetlenné vált latin-amerikai országok azonban gyorsan az

USA gazdasági-politikai befolyása alá kerültek.

1898-ban a spanyolok elleni kubai felkelés idején a havannai

kikötőben robbanás történt az USS Maine hadihajón. Azt ma

sem tudni, hogy nem provokáció történt-e, mindenesetre az

USA hadat üzent Spanyolországnak. A gyors lefolyású háború

eredményeként Kuba és a Fülöp-szigetek függetlenné vált,

lényegében az USA gyámsága alatt, és megszerezték egyebek

mellett Hawaii-t, Guam-ot és a Midway-szigeteket.

Az I. világháború idején az USA az Antant-hatalmakkal szim-

patizált, az amerikai közvélemény azonban sokáig idegenkedett attól, hogy beavatkozzanak az euró-

pai hatalmak ügyeibe, amelyektől mindeddig távol tartották magukat. Amikor azonban 1917-ben

Németország meghirdette a korlátlan tengeralattjáró háborút Nagy-Britannia ellen, az USA belépett a

háborúba. A közvélemény hangulatának megváltozásában jelentős szerepet játszott, hogy egy német

tengeralattjáró megtorpedózta az angol Lusitania nevű gőzöst, és a támadásnak több amerikai állam-

polgár is áldozatul esett. 1918 közepe táján jelentek meg az első amerikai csapatok a franciaországi

hadszíntéren. Parancsnokuk Pershing tábornok volt. Az Antant háborús győzelmében azonban már

viszonylag csekély szerepet játszottak. Noha eredetileg Woodrow Wilson elnök javaslatára jött létre,

az USA kimaradt a háborút követően megalakult Népszövetségből (ami az ENSZ elődjének tekinthe-

tő), ismét az elszigetelődés politikáját választotta, és kimaradt az európai ügyek rendezéséből. A 20-

as évek gyors gazdasági fellendülését (ekkor épült New Yorkban a prosperitás jelképének tekintett

Empire State Building) az 1929–1933 közötti nagy gazdasági világválság szakította meg. A válságból

való kilábalásra az 1932-ben elnökké választott Franklin Delano Roosevelt meghirdette a New Deal-

nek („új irány”) nevezett politikát. Ez John Maynard Keynes angol közgazdász által a húszas években

megfogalmazott elveken alapult, mely szerint recessziós időszakban az államnak kell beruházásokkal

segíteni a gazdaságot, akár nagymértékű eladósodás árán is. Máig vitatott, hogy a harmincas években

meginduló fellendülés a New Deal sikerének, vagy az újra meginduló fegyverkezésnek köszönhető

(mint Európában).

Bár a II. világháború kezdetére csökkentek valamelyest az USA-ban tapasztalható izolacionista törek-

vések, először az Egyesült Államok mégsem lépett be a háborúba, de a kölcsönbérleti törvény alapján

utánpótlással és hadianyaggal segítette Nagy-Britanniát, Kínát és a Szovjetuniót. Az amerikai közvé-

leményre drámai hatást gyakorolt azonban a Pearl Harbor elleni váratlan japán támadás és a követ-

kező nap 1941. december 9-én az USA hadba lépett a tengelyhatalmak ellen. A háború során a Szov-

jetunió szenvedte el ugyan a legtöbb áldozatot, ám az Egyesült Államok roppant gazdasági erejének is

fontos szerepe volt a szövetségesek győzelmében.

A háborúban meggyengült Nagy-Britannia helyébe Amerika lépett, és az vált a kapitalista világ vezető

hatalmává.

A hidegháború (1945–1989)

A hidegháború szembeálló feleinek eloszlása. A vörös a szovjet szövetségeseket, a kék az amerikai

szövetségeseket jelöli. A zöld területek jelzik az ún. harmadik világot.

A II. világháborúból az USA a világ legerősebb hatalmaként került ki, amellyel csak a Szovjetunió kel-

hetett versenyre, az is csupán katonailag, súlyos gazdasági áldozatok árán. A szövetségesek egyetér-

tése igen hamar, már 1945 végén

felbomlott, és a következő negy-

ven évet a kölcsönös gyanakvás, a

hidegháború határozta meg. Az

USA politikája a szovjet, illetve a

kommunista előretörés megakadá-

lyozására irányult. 1949-ig atom-

fegyvert is kizárólag az USA birto-

kolt. A szovjet fenyegetés – és

mellesleg az amerikai érdekek

védelmére – katonai támaszpontokat hoztak létre az egész világon. Az amerikai csapatok Nyugat-

Európában is jelen maradtak, farkasszemet nézve a Kelet- Európában szintén ottmaradó szovjetekkel

(elsősorban a kettészakadt Németországban.)

Szövetségi rendszerei szintén az egész világra kiterjedtek. (NATO: Nyugat-Európa és Kanada), SEATO:

Dél-kelet Ázsia, CENTO: Közép- és Közel-kelet, ANZUS: Csendes-óceáni térség. Közülük ma már csak a

NATO létezik). Komoly támogatást nyújtottak a kínai polgárháborúban a Csang Kaj-sek-nek. Utóbbiak

veresége és a Mao Ce Tung vezette kommunista erők győzelme után, – ENSZ-felhatalmazással – ame-

rikai csapatok szálltak partra a Koreában, hogy megakadályozzák a Kim Ir Szen vezette kommunisták

győzelmét. A Koreai háború 1953-ban fegyverszünettel és a félsziget kettéosztásával jutott nyugvó-

pontra. Az amerikai haderő a déli országrészben továbbra is jelen maradt.

1949-ben McCarthy szenátor javaslatára és vezetésével megalakult az Amerikaellenes Tevékenységet

Vizsgáló Bizottság, amely a kialakuló kommunistaellenes hisztériában egymást követően idézte maga

elé, majd sok esetben lehetetlenné tette szakszervezeti vezetők, értelmiségiek sorát, kommunista-

szimpátiával vádolva őket (Franz Oppenheimer, Charlie Chaplin stb.).

Az 50-es évek második felében némileg csökkent az USA, illetve a nyugati országok és a Szovjetunió

közötti feszültség. 1959-ben megkezdődtek az első tárgyalások az atomkísérletek betiltásától, és szó

volt egy csúcstalálkozóról Dwight D. Eisenhower elnök és Hruscsov szovjet pártfőtitkár között. 1960-

ban az Urál-hegység fölött a szovjet légvédelem lelőtt egy Lockheed U-2-es típusú amerikai felderítő-

gépet (Powers-ügy), ami miatt ismét megromlottak a kapcsolatok, és a tervezett csúcstalálkozó is

elmaradt.

1961. április 17-én – John F. Kennedy elnöksége idején – amerikai támogatással kubai emigránsok

szálltak partra a kubai Disznó-öbölben a Fidel Castro vezette forradalmi kormány megdöntésére, az

akció azonban három nap alatt kudarcot vallott. A szovjetek nem sokkal ezt követően közepes ható-

távolságú rakétákat telepítettek a szigetországba, ahonnan azok az amerikai szárazföldet is elérhet-

ték. Az USA válaszul 1962. október 24-én blokád alá vonta a kubai szigetet. Az atomháború kirobba-

nását végül az utolsó pillanatban megszületett megegyezéssel november 20-án sikerült megelőzni: a

szovjetek kivonták rakétáikat, az USA feloldotta a blokádot, és bár nem állította helyre a kapcsolato-

kat Kubával, és továbbra is támogatta az emigránsokat, megszüntette az inváziós fenyegetést.

1963-ban az USA, Nagy-Britannia és a Szovjetunió aláírta az atomcsend egyezményt, amely megtiltot-

ta a légköri, víz alatti és a világűrben végrehajtott atomkísérleteket.

1963. november 22-én a texasi Dallasban meggyilkolták John F. Kennedy elnököt. A gyilkosság fő

gyanúsítottja Lee Harvey Oswald, akit a börtönben, november 24-én Jack Ruby lelőtt. Később a bör-

tönben ő is meghalt (a hivatalos jelentés szerint rákban). A Kennedy-gyilkosság körülményeinek kide-

rítésére, Warrennek, a Legfelsőbb bíróság elnökének vezetésével bizottság alakult, amely 1964.

szeptember 27-én több mint tíz kötetben tette közzé a jelentését. Megállapításait azóta is számtalan-

szor kétségbe vonták, a gyilkosság háttere lényegében azóta is feltáratlan maradt. Kennedyt alelnö-

ke, Lyndon B. Johnson követi az elnöki székben, aki a demokrata párt színeiben a következő elnökvá-

lasztást meg is nyeri.

A 60-as években az USA fokozatosan belebonyolódott a vietnami háborúba. Az elhúzódó konfliktus

egyre nagyobb elégedetlenséget váltott ki, az évtized közepétől erősödő tömegmozgalom követelte a

háború befejezését. Ezzel párhuzamosan bontakozott ki a lakosság akkor mintegy 20%-át jelentő

feketék polgárjogi mozgalma. A déli – jórészt az egykori Konföderációhoz tartozó – államokban ekkor

még hivatalos volt a faji elkülönítés. 1964. július 3-án törvény született, a feketék és a nők diszkrimi-

nációja ellen.

A közelmúlt

Az USA 1989 decemberében megszállta Panamát, majd pár

hónap múlva már a Perzsa-öbölbe küldtek katonákat (Öbölhá-

ború). A konfliktus 1990. augusztus 2-án kezdődött, mikor

Szaddam Husszein elfoglalta Kuvaitot. Az első Öbölháború

1991 februárjának végére Kuvait felszabadításával befejező-

dött.

2001. szeptember 11-én terrortámadás érte a New York-i

World Trade Centert. Az USA ezután szövetségeseivel megtá-

madta Afganisztánt és a második Öbölháborúban Irakot. Mindkét országban jelenleg is harcok dúl-

nak.

Tartalomjegyzék Az Amerikai Egyesült Államok történelme 1

Spanyol gyarmatosítás 1

Angol gyarmatosítás 1

A gyarmatok kormányzása 1

Ellentétek a gyarmatok és az anyaország között 2

Az Egyesült Államok kialakulása 2

Az amerikai polgárháború 3

Nagyhatalommá válás 3

A hidegháború (1945–1989) 4

A közelmúlt 6

Tartalomjegyzék 6

Készíts új stílust a főcímből USA1 néven. A Spanyol gyarmatosítás alcím legyen az USA2 stílus, majd az összes ilyen bekezdés is! Érd el, hogy ezen alcímek mindig az őket követő szöveggel együtt mozogjanak. A dokumentumban ne maradjanak felesleges térközök, szóközök. Alkalmazz elválasztást, és nyelvi ellenőrzést! Válaszd ki a minta szerinti oldalszegélyt, hátteret! A térkép háttérszínét tedd átlátszóvá! A jobb oldali képeket lásd el 3 pt vastag kék szegéllyel!