Click here to load reader

Az erdei állatok szereplése a mult század gyógytanában ... · PDF fileAz erdei állatok szereplése a mult század gyógytanában. Közli Erdődi Adolf. Az Onomatologia forestalis

  • View
    3

  • Download
    0

Embed Size (px)

Text of Az erdei állatok szereplése a mult század gyógytanában ......

  • Magasabb árak mellett, mint melyek az 1 8 6 % évi viszonyok folytán a költségvetésbe fölvétettek, a különbség még sokkal na­ gyobb leendett volna. A gépek tehát i l y kedvezőtlen körülmények között is egyetlen év alatt kifizették magukat! *) S. P.

    Az erdei állatok szereplése a mul t század gyógytanában. Közli Erdődi Adolf.

    A z O n o m a t o l o g i a f o r e s t a l i s p i s c a t o r i o - v e n a - t o r i a 1772-ben, tehát még nem egészen 100 év előtt nyomatott Frankfurtban és Lipcsében. H o g y mi mindent kellé akkor még a be­ tegek gyomrának megemésztenie, s mily erős gyomrok lehettek azok, melyek i lyesmiket elbírtak, azt nyájas olvasóink legjobban fogják megítélhetni, ha a föntidézett munka következő adatjait elolvasni sziveskedendnek:

    „ A f o g o l y agyveleje borban élvezve a sárgaságot gyógyítja; az epe mézzel gyönge szemeknek igen használ és az emlékező tehet­ séget élesíti. A meggyújtott fogolytollak füstje a vajúdás fájdalmait szelídíti és a tojások azon erővel birnak, hogy a meddő nők, ha olya­ kat hébe korba esznek, termékenyekké válnak, a szoptatok pedig sok tejet kapnak."

    „ A k a k u k egészen hamuvá égetve kőbaj és gyomorfájás meg nedvesség ellen használ, de nehéz nyavalya s egyéb lázak ellen is j ó . A megfőtt kakuk hullatékot különös szerül isszák azok, kiket vesszeit kutya mart meg."

    „ A m á t y á s hamuvá égetve és szembe fújva a látást élesíti. A hamu ániszvizzel is javit ja a szemet s azt minden gyuladástól, vö- rösségtől, fájdalomtól és foltoktól megszabadítja. Sülve azoknak j ó , kik varázslás által férfiasságukat elvesztették."

    Nem kevesebb gyógyerejüek az e m l ő s ö k . „ A k u t y a az embernek a gyógyszerekben is hasznos. Nehany

    5—6 napos kutykát fehér borba fulasztunk s azután oly füvekkel, olajokkal és mindennemű gyantákkal forralunk, hogy az egészből a

    *) Azon kitűnő eredmény daczára, melyet az aratógépek 1864-ben tanúsítot­

    tak, 1865-ben még sem alkalmaztattak a nevezett uradalomban. A vetések ugyanis

    1865-ben oly ritka, alacsony és laza állásúak voltak, hogy a gépek nem működhet­

    tek volna kellően, és az aratók része, oly silány állás mellett, miszerint holdankint

    csak 10 mérőre lehetett számitni, szinte nem tesz ki többet, m i n t a géppeli aratás

    költsége.

  • művészet útmutatása szerint balzsam készülhessen. E z bénaságot, csipőfájdalmakat és köszvényt gyógyít . A fej agyvelő csontostól ha­ muvá égetve a fekélyeket szárítja s a végbél mindennemű bajaiban segít. Egyszínű kutyának az agyveleje megfőve és beadva az őrült­ ség ellen használ. Csonttörések ellen is j ó , ha azt tapaszkép a lka l ­ mazzuk. A veszett kutyák sült máját mint különös szert ajánlják az ebmarás folytán támadott veszekedettség ellen. — H a valami még szopó fekete kutya epéjét eczettel vagy valami más alkalmas vízzel keverjük és megisszuk, vagy poralakban bevesszük, ugy ez igen ha­ talmas szer a nehéznyavalya ellen. A vért italkép vagy a sebhelyre kenegetve veszett eb marása el len dicsérik.

    A kutya hullaték szárit, eloszlat, hajt, kelések feltörnek tőle, jó a kólika, vérhas és hasonló betegségek ellen. Nevezetesen a május­ ban szedett fehér kutyagumit dicsérik és főleg oly kutyákéit, melyek naponta sok csontot kapnak. A kutyazsir belső sebeket és fekélyeket gyógyit és szétoszlatja a belsőleg megaludt vért. — Ebbőrből készült kesztyű jó a rüh s az alkalmatlan viszketegség el len. Nyáluk, mint saját magukat, ugy az embereket is gyógyítja."

    „ A r ó k a sebrére vese és hólyagfájdalmak ellen használ, zsír ja pedig összezsugorodások, görcsök és fülfájás ellen j ó , sebeket és el­ fagyott testrészeket gyógyit. A máj és tüdő aszkórság ellen használ. H a a hullatékot eczetben áztatjuk és varas bőrt kenünk ve le , ugy az a beütés veszélye nélkül meggyógyul. A nyelv a szemeknek jó és éles látást eszközöl"

    „ A m e d v e zsirja melegít, szétoszlat, lágyít, fülfájás, hajhul­ lás, köszvény, füldaganatok és szárcsont fekélyek ellen használ. Epéje nehéz nyavalyát, sárgaságot, külsőleges rákfenét, fogfájást és homá­ lyos szemet gyógyít. F inhonban az emberek ez epét panaceának hasz­ nálják, beveszik, izzadnak tőle s gyakran szerencsésen meggyógyul­ nak. Jobbik szemét kivájva és megszárítva a gyermekek nyakába akasztják ijedezés és az álomban való fölrezzenés e l len."

    „ A B o r z z s i r igen hatásos kenőcsöt szolgáltat tört tagok számára. Külsőleg jó melegen kenegetve, vagy allövetkép használva a kőbajtól származó vesefájdalmak ellen jó . Gyöngéknek, bénáknak és köszvényeseknek főleg róka- vagy macskazsirral vegyesen igen hasznos. Továbbá hidegláz ellen és arra szolgál, hogy a szakái meg- ne őszüljön,a haj megnőjjön. A z elhamvasztott borz vérhányás el len, annak sebvére szárítva a rüh — lepárolva a döghalál és mérges ma-

  • rás el len — a borz agyveleje pedig olajban főve m i n d e n f á j d a - 1 o m enyhítésére szolgál.

    N e m kevésbé hasznos a s ü l d i s z n ó . A n n a k hamuja bevéve azoknak használ, kik nem bírják a vizeletet tartani, v a g y a kiknek gyönge a gyomruk, kik nem tudnak székelni; a vizelést is előmoz­ dítja ; medvezsirral vagy mézzel a hajat igen nagyon megnöveszti, főleg ha azt előbb egész rövidre nyírtuk és fejünket mustárral v ö ­ rösre dörgöltük. — Nem engedi, hogy valahol vadhús nőljön. A máj mézzel és eczettel a fehér- és vízikért, valamint a rühet és köszvényt is gyógyitja. A z epe a szömölcsöt elszáritja, minél fogva az lehul l . A z aszalt lép azoknak igen jó , kik lépbajban sinlenek. A sündisznó vére aszalva a kőbajt szétoszlatja, zsirja sérvek, gyomorhártyája kó- l ika el len használ, hullatékja pedig a kopaszodást hátráltatja.

    „ A v a d m a c s k á k irháját az elhízott, vizkóros és fölpuffadt embereknek akkép ajánlják, hogy azt szőrös oldalával mezítelen bő­ rükön hordják a fejét le- a hátulját pedig fölfelé, ekkép az a puffadt- ságot fölemészti, a gyönge gyomrot erősiti, soványaknak azonban igen ártalmas. Zsir ja melegít és mindennemű fájdalmakat enyhít; dióhéjban a küldőkre kötve próbált ellenszere a nehéz nyavalyának."

    „ A s z a r v a s n a k igen sok részeit használja a gyógyászat. A z agancsot nyersen reszelik és főve meg páczolva poshadás ellen hasz­ nálják, a méregnek ellent áll, némileg izzaszt, az életbalzsamot erő­ si t i és a szarvas gyomorkövével (bezoar cervinum), mely ragályos betegségek el len használtatik, egyenlő értékűnek tartják. Hasznos a himlő, forróláz s egyéb betegségek ellen, melyekben szükséges az izzadás. A z agancsszesz és olaj, valamint az illó agancssó minden sú­ lyos nyavalya, nevezetesen az anyaméh betegségei e l len hasznos, ugy bensőleg élvezve, mint a beteg orra alá tartva. A szarvas fagy- gyutól meggyógyulnak az elfagyott lábak, feltört kezek vagy a fek­ véstől és lovaglástól feltört testrészek. A szarvaskönyek, melyek igen öreg — vagy 100 éves szarvasok szemszögleteiben találkoznak, a szivet erősitik, izzasztanak, és minden ragályos betegség, mint a go­ nosz lázak, a döghalál ellen igen ajánlják, ugy, hogy azok értékre nézve a b e z o a r - ra l versenyeznek, sőt az arannyal hasonértéküekül tartatnak. Nehéz szülés mellett oly hathatós gyógyszerül b izonyul­ tak, melyek erejét hol t gyermekek elhajtásánál is megpróbálták. E konyek eleinte ugyan roszul szagolnak, később azonban igen kelle­ mesen — A szarvas friss szive darabokra vágva, bepáczolva és azu­ tán lepárolva szívbajokban csodákat müvei. A z aszalt és porrátört

  • sebvér jó a vérhas és mindennemű mérgezés ellen. A z abból készült b a l s a m u s a n t i p o d a g r i c u s igen j ó hatású; a gyomorban vagy belekben talált kövek, nevezetesen, ha azok a szarvastehén mé­ héből vétetnek, igen hatalmas óvszert képeznek a viselős nők min­ dennemű bajai ellen. — A nemzőrészek aszalva és borban élvezve — szerelmes gondolatokat ébresztenek ! ! "

    D e már most ugy hisszük, ha nem sok, bizonyára elég volt mu­ tatványul az irodalom e neméből, mely az emberi szellem dicsőségét ugy sem igen fogja valami magas polczra segíteni.

    A gyapjúnak eladása mosatlan állapotban. Ezen tárgy ujabb időben élénken foglalkodtatja a franczia, an­

    gol és német gazdák figyelmét (legújabban nálunk is szóba került) és számos értekezésre meg kísérletre szolgáltatott alkalmat. Egye t ez utóbbiak közül legyen szabad itt megemlíteni.

    A hohenheimi gazdasági akadémia mul t évben az ottani bas- tard nyájtól nyert gyapjút mosatlan állapotban a biet igheimi posztó­ gyárnak adta el . Előbb kisérletképen egypár bundát megmostak, mi mellett a gyapjú súlya 55—56 száztóli apadást mutatott. A z árra nézve abban egyeztek meg, hogy az említett súlycsökkenés és azon ár legyenek mértékadók, melyet egészen hasonló gyapjúért a legkö­ zelebbi gyapjuvásáron egy évvel ezelőtt kapni lehetett. — Kiderült, miszerint az akadémiai gazdaság ezen eljárás mellett nemcsak semmit nem vesztett, hanem a mosatási költséget is megtakarította.

    Több franczia és angol gyár ujabb