Miskolci Egyetem

Gazdaságtudományi kar

Világ- és Regionális Gazdaságtan Intézet

Az euró bevezetésének gazdasági hatása

Szlovákiára

Ráczko Zsófia

2013

1

Tartalomjegyzék

1. BEVEZETÉS ............................................................................................ 3

2. SZLOVÁKIA GAZDASÁGA AZ EURÓ BEVEZETÉSE ELŐTT ....... 4

2. 1. Alapvető gazdasági adatok elemzése ................................................. 4

3. A SZLOVÁK REFORMOK .................................................................... 7

3. 1. Nyugdíjreform .................................................................................... 7

3. 2. Szociális reform ............................................................................... 10

3. 3. Az adóreform .................................................................................... 11

3. 4. Egészségügyi reform ........................................................................ 13

3. 5. Közigazgatás átalakítása ................................................................. 15

3. 6. Oktatási reform ................................................................................ 17

4. ELŐZMÉNYEK, A GAZDASÁGI ÉS MONETÁRI UNIÓ................. 19

4.1. A GMU első szakasza...................................................................... 21

4. 2. A GMU második szakasza ............................................................... 21

4. 3. A GMU harmadik szakasza ............................................................. 22

5. KONVERGENCIA KRITÉRIUMOK ELEMZÉSE .............................. 23

5. 1. Az inflációs kritérium ...................................................................... 23

5. 2. Az államháztartási hiány és az államadósság csökkentése ............ 24

5. 4. Árfolyamstabilitás ........................................................................... 26

6. AZ EURÓ BEVEZETÉSÉNEK HATÁSAI ......................................... 28

6. 1. Tapasztalatok, a szlovák euró két éve ............................................. 28

6. 2. Az euró bevezetésének pozitív hatásai ............................................ 29

6. 3. Negatív hatások ............................................................................... 30

2

7. TANULSÁGOK MAGYARORSZÁG SZÁMÁRA ............................. 32

8. AZ EURÓ BEVEZETÉSÉNEK HATÁSA A SZLOVÁK

VÁLLALATOKRA .................................................................................... 34

8. 1. Vállalatok bemutatása ..................................................................... 34

8.2. Az euró bevezetésének feltételei és várható hatása .......................... 36

8.3. Az euró bevezetésének valós hatása néhány év távlatából ............... 39

8.4. A kérdőívek kiértékelése ................................................................... 42

9. ÖSSZEGZÉS .......................................................................................... 44

Irodalomjegyzék ......................................................................................... 46

Zhrnutie ....................................................................................................... 49

Melléklet ..................................................................................................... 51

3

1. BEVEZETÉS

Szakdolgozatomban a szlovákiai euró bevezetés több fontos szakaszát

kívánom ismertetni. Célom, hogy rámutassak a fontosabb összefüggésekre, amelyek

a szlovákiai nagyvállalatok helyzetét meghatározták a nemzeti valuta

megváltoztatása után.

Véleményem szerint a téma további érdekességét az adhatja, hogy az Európai

Unió 2004-es bővülése addig nem látott méreteket öltött, különböző gazdasági

fejlettségű országokat integrálva köreibe. Ezen országok közül jó néhányan

lemaradtak a felzárkóztatási törekvések során, továbbra sem rendelkezve a közös

valutával. Nem úgy, mint Szlovákia, amelynek sikerült a korábban tervezett

időpontban bevezetni az eurót. Ezt a sikeres célkitűzést megalapozta a majd’ 20

évre visszanyúló gazdasági kapcsolat az Európai Unió országaival.

Szakdolgozatomban kitérek az 1993-as évben kötött társulási szerződés által

elindított gazdasági együttműködés hatásaira is. Továbbá gazdasági mutatók

összevetését is elvégzem mind az euró bevezetését megelőző, mint pedig az azt

követő időszakra. Teszem mind ezt annak érdekében, hogy megállapíthassam az

euró bevezetésének pozitív és negatív hatásait a Szlovákia által betöltött pozícióra.

Témaválasztásom kidolgozása során részletesen kitérek azon GMU által

támasztott konvergencia kritériumokra, amelyeket egy országnak teljesíteni kell

ahhoz, hogy az euró övezet tagjává válhasson. Ezen témakörön belül részletesen

foglalkozom a GMU szakaszaival, az inflációs kritériumokkal valamint az

államháztartási hiány és a kamatszint csökkentésével is. Kifejtem továbbá azt is,

hogy Szlováki kormányának hogyan sikerült elérnie a kellő mértékű árfolyam

stabilitást.

Munkám során a legutolsó részben messzemenő következtetéseket vonok le

az euró bevezetésének hatásiról egy nagyvállalat tapasztalatain keresztül bemutatva

mind ezt.

4

2. SZLOVÁKIA GAZDASÁGA AZ EURÓ BEVEZETÉSE ELŐTT

Amint az köztudott Szlovákia a Csehszlovák köztársaság tagjaként

gazdaságilag meglehetősen elmaradott térségnek számított. Gazdasági szerkezetét

vizsgálva a mezőgazdasági termelés mutatja a legnagyobb súlyt. Mára azonban az

ország nem csak az iparosításban jár élen, de a közép európai államok sorában

egyike a legnagyobb teljesítményt nyújtónak. Problémát okozhatott az ország

felzárkózásában a korábbi erőteljes gazdasági és szociális differencia. Az ország

bizonyos területein eltérő mértékben megjelenő munkanélküliség számára

megoldást a külföldi beruházók megjelenése jelentett.

Ebben az időszakban Szlovákia vonzerejét a munkaerő jól képzettsége,

alacsony bérköltségek jelentették. A munkaerő piaci erősségei mellett Szlovákia

fejlett vegyiparral, gépiparral és elektrotechnikai iparral rendelkezik. Ez a

makrogazdaságilag stabil ország előnyös földrajzi fekvésével, jól kiépített

infrastruktúrájával mára erőteljesen jelen van a kelet európai piacokon.

Ezen gazdasági pozíciójához leginkább az Európai Unóval 1993. október 4-

én kötött társulási megállapodás segítette hozzá. A megállapodást követően a

Szlovák kormány legfőbb célja az Európai Unióhoz történő csatlakozás volt. Az

ezzel kapcsolatos tárgyalások megkezdésére 2000 márciusában került sor,

Brüsszelben. A csatlakozási szerződést mellyel Szlovákia az EU teljes körű tagjává

válhatott a két fél 2003. április 16.-án írta alá.1

2. 1. Alapvető gazdasági adatok elemzése

Véleményem szerint ahhoz, hogy teljes képet kaphassunk az euró

bevezetésének sikeres lépéseiről fontos néhány gazdasági mutató mélységi

megismerése. A mutatók elemzésével továbbá arra is fényt deríthetünk, hogy

milyen változásokat, visszaeséseket okozott Szlovákia gazdaságában a 2008-2009-

1 http://www.slovak-republic.org/eu/

5

es világválság. AZ alább látható táblázatban több olyan gazdasági mutató is

szemléltetésre kerül, amely alapvetően hozzájárulhat egy ország gazdasági

teljesítőképességéhez.

1. sz. táblázat

Szlovákia gazdasági mutatói az euró bevezetése előtt

2004 2005 2006 2007 2008 2009

GDP jelenlegi árakon (USD) 42,21 47,94 55,96 75,26 95,24 88,21

1 főre jutó GDP (USD) 7839,00 8896,21 10375,19 13935,09 17598,53 16281,93

Infláció (%) 7,46 2,79 4,26 1,89 3,93 0,92

Munkanélküliségi ráta (%) 18,1 16,15 13,3 11,02 9,57 12,05

Államháztartás bevételei (%) 35,3 35,2 33,5 32,5 32,5 34

Államháztartás hiánya (%) 41,49 34,18 30,46 29,33 27,68 35,66

Folyó fizetési mérleg (%) -7,82 -8,49 -7,84 -5,26 -6,59 -3,19

Forrás: Saját szerkesztés a www.imf.org weboldal alapján.

Az itt látható táblázat kitűnően szemlélteti Szlovákia GDP-jét a 2004-től

2009-ig terjedő időszakban. Számomra meglehetősen érdekes felfedezés, hogy

2006-ról 2007-re igen csak nagymértékű teljesítményjavulás figyelhető meg, ám a

2008-ról 2009-re történő visszaesés várható mértékű volt, amely a válság hatásainak

tulajdonítható. A GDP alakulását az egy főre jutó GDP mozgása is követi.

Az infláció mértéke meglehetősen ingadozó képet mutat, az egyes évek

statisztikáit vizsgálva. Különösképpen érdekes, hogy közvetlenül a válságot követő

időszakban (2008-ról 2009-re) az infláció értéke nullához közelítő értéket vett föl.

2009-ben volt tehát a legalacsonyabb az infláció, mindez az új pénznem

bevezetésének köszönhető. Meglátásom szerint az utolsó 3 év alacsony inflációja is

hozzájárulhatott ahhoz, hogy Szlovákia sikeresen bevezethette a közös valutát.

6

A munkanélküliségi ráta alakulását tekintve megállapítható, hogy Szlovákia,

mint rendszerváltó ország, viszonylag magas munkanélküliségi rátával rendelkezik.

Jellemzően a fejlődő országok azon tagjai, melyeknek meg kellett küzdeniük a

rendszerváltás nehézségeivel, ilyen és ehhez hasonló rátákat mutathatnak fel ezen a

területen. Megfigyelhető, hogy 2004-ben, az Európai Unióba történő belépést

követően, a munkanélküliségi ráták folyamatos (2-3%-os) csökkenést mutatnak

egészen a 2008-as évig. Ezt követően növekedés figyelhető meg, melyet

véleményem szerint a világgazdasági válság hatásainak köszönhet az ország.

Az államháztartás bevételeinek tekintetében a későbbiekben részletesebben

kifejtett adóreformok játszanak jelentős szerepet. A 2004-2009-es időszakban a

bevételek tekintetében viszonylagos stabilitás figyelhető meg. A kismértékű

csökkenések nem meghatározóak, sőt a 2009-es évre javulás is megfigyelhető. Az

államháztartási hiány folyamatos csökkenést mutat, ami szintén a 2004-es reformok

hatásinak tulajdonítható. A 2004-es 41,495%-os hiány rohamos ütemű javulást

mutat az első két évben (5-4%). Az egyetlen növekedés szintén a válság hatásának

köszönhető. Mindeközben a folyó fizetési mérleg bár folyamatos negatív értékeket

mutat, meglehetős ingadozás mellett, sikeresen visszaszorításra került a 2009-es

évre, teljesítve a szükséges EU-ba lépési kritériumot.

7

3. A SZLOVÁK REFORMOK

A következőekben azokra a reformokra szeretnék fókuszálni, amelyek

hozzásegítették a szlovák államot ahhoz, hogy sikeresen teljesítsék a későbbiekben

kifejtett konvergencia kritériumokat, valamint amelyek stabilizálták a szlovák

gazdaság helyzetét. Legjelentősebb események Szlovákiában a tárgyal időszakban a

2004-es csatlakozása az Európai Unióhoz, a 2004–2005-ben megvalósított

reformcsomag, a 2006-os kormányváltás, valamint a monetáris unióhoz való

csatlakozás 2009. január elsején valamint a válság, amely 2008 második felében

érte el az országot

A legfőbb és legátfogóbb reformok tehát, erre az időszakra tehetőek, a

második Dzurinda-kormány tevékenységének eredményeképpen. A legfőbb cél ez

alatt az öt éves periódus alatt az volt, hogy meggyorsítsák a külföldi tőkebeáramlást,

megteremtsék a munkaerőpiaci rugalmasságot, valamint hogy kiegyenlítsék az

állami költségvetést. (Szilvássy József, 2008)

A kormánynak céljai elérése érdekében szükséges lépése volt, hogy az ún.

szociális állam modellt2 felszámolja, amely természetes velejáróként jelentős

tiltakozásokat váltott ki a lakosságból. A reformok területét tekintve, igencsak

átfogó méreteket öltöttek, érintették az adózást, az egészségügyi és szociális

rendszereket, valamint a gazdaság bizonyos kulcsfontosságú területeit is. Az

alábbiakban ezeket szeretném mélyrehatóbban ismertetni.

3. 1. Nyugdíjreform

A 2004-es évben a kormány az elöregedő társadalmi korfából következő

magas számú nyugdíjas korú lakosság miatt áttért a három pilléres

nyugdíjrendszerre, amely a következő részekből áll.

2 Asa Brigs: „A jóléti állam egy olyan állam, amely egy előre meghatározott módon, szervezett erővel lép fel

annak érdekében, hogy a piaci erők szerepét megváltoztassa.” – a szociális állam modell

8

Az első pillért érintetlenül hagyva, megmaradt az ún. öregségi nyugdíj, mely

az életkor és a bedolgozott évek számától függően kerül meghatározásra.

A második pillér esetében az állami kifizetéseket kiegészítve a lakosságnak

lehetősége nyílik magántőkeszámlán nyugdíj spórolásra. Ez a pillér kezdetekben

kötelező jellegű volt a munkakezdők számára, ám a későbbi újragondolást követően

opcionálissá tették Robert Fico kormányzása alatt. A munkavállalók dönthetnek,

hogy elvonásaik bizonyos részét saját részre szeretnék elvezetni (nyugdíjszámlára)

avagy az összeget teljes egészében a Szociális Biztosítóba utalják. Az újragondolt

pillér egyik legfőbb előnye ezáltal az lett, hogy a magánszámlára utalt összeg

örökölhetővé válik, azaz magántulajdont képez. A második pillért azonban

feltételhez köti a reform, miszerint a takarékoskodási időszaknak legalább 10 éven

keresztül tartania kell, ennek okán a nyugdíjszámla nyitásának lehetőségét az 52

éven felüliek elveszítik.

A harmadik nyugdíjpillér az előzőeknél kissé összetettebb. A nyugdíjpénztár

pénzügyi felügyeletét általánosan a Pénzpiaci Felügyelet gyakorolja. A pénztárak a

megtakarított összeget tőkepiacra viszik és befektetik. Ezekre a megtakarításokra az

állam garanciát vállal a tagoknak. (Király Zsolt, Vincze Norbert, Zupkó Tamás,

2004).

Mindezek mellett a magántársaságoknak szigorú követelményeknek kellett

megfelelniük: minimálisan 300 millió korona alaptőkével kellett rendelkezniük,

erős pénzügyi hátteret kellett felmutatniuk, másfél év alatt legalább 50 000 ügyfelet

kellett szerezniük, különben elveszítik a jogot a megtakarítások piacra viteléhez.

Továbbá a társaságoknak lehetővé kell tenniük belépő ügyfeleik számára a

következő három különböző kockázatú alap elérhetőségét:

Növekedési alap: ez a legmagasabb kockázattal, ugyanakkor a

legnagyobb hozammal kecsegtető forma, amelyben a társaság a

befektetett összeg legfeljebb 80%-át fektetheti részvényekbe.

9

Kiegyensúlyozott alap: ebben az esetben a megtakarítási összeg felével

rendelkezhet a társaság a tőkepiacokon.

Konzervatív alap: a legkisebb kockázattal rendelkező opció, mely a

társaságot csupán állampapírok és/vagy államkötvények megvásárlási

jogával ruházza fel a befektetett összegből.

Azoknak a személyeknek, akik újonnan léptek be a munkaerőpiacra

Dzurinda kormánya kötelezővé tette a II. pillébe való belépést, melyet a hatalomra

kerülő Robert Fico vezette kormány eltörölt. Az országban körülbelül 1,5 millió

lakos rendelkezik magán-nyugdíj számlával, melyet az ország vezetői próbáltak

minél nagyobb számban az I. pilléres rendszerbe visszatéríteni. Az állam szerint

erre azért van szükség, mert a Szociális Biztosító hatalmas deficitét az

államkasszából kell fedezni. Ezzel szemben Ivan Mikloš nézete az volt, hogy ezt a

hiányt a Szlovák Gázművek privatizációjából kellene finanszírozni, ennek mértéke

évi 15-20 milliárd korona körül mozog. (Martin Čambalík, 2003)

A nyugdíjreform elengedhetetlen volt a pénzügyminisztérium szerint, mert e

nélkül a lépés nélkül az átlagbérhez viszonyítva kevesebb lett volna az átlagnyugdíj

aránya. A reform célja, könnyebben figyelemmel lehessen kísérni a nyugdíjra szánt

összeget. Így a nyugdíjra szánt befizetések nem a már meglévő nyugdíjasok

finanszírozására fordítják.

A nyugdíjjárulék, melyet a munkavállaló és munkáltatója fizetnek meg, 50-

50 százalékban oszlik meg az állami és a nyugdíjpénztári alap között. Ez a bruttó

bér 18 százalékát teszi ki. Azért, hogy csökkentsék a második pillér bevezetése által

okozott költségvetési deficitet, ezért a Szociális Biztosító alapjába két

százalékpontnyi befizetés kerül. Ezt az alapot addig használják, míg meg nem

kezdik az első nyugdíjak kifizetését. (Martin Čambalík, 2003)

A takarékoskodás időtartamának alsó határát 5 évvel növelte meg Fico-

kormánya a második pillérben, kétszer adott lehetőséget arra, hogy a lehető legtöbb

állampolgár újra az állami rendszerbe lépjen. (Szociális Biztosító, 2008a)

10

3. 2. Szociális reform

Az Európai Uniós övezetbe történő belépéskor jellemző mintegy 20%-os

munkanélküliségi rátával rendelkező Szlovákia legégetőbb problémája a

munkaerőpiac rugalmatlanságában rejlett. A Szlovák kormány által bevezetett

intézkedések során az univerzális szociális állam modelljét a reziduális modell

váltotta fel. Azaz amíg az univerzális modellben az állam az adóból finanszírozza az

ellátásokat, addig a reziduális esetben a társadalmi jóléti intézmények akkor lépnek

működésbe, ha a piac, a család, valamint a szociális szükségletek természetes

kielégítői működésképtelenek.3 Ez utóbbi modell esetében tehát a juttatások nem

alanyi jogon járnak, hanem csupán a rászoruló csoportoknak kerülnek kifizetésre,

sőt ezen személyektől részbeni hozzájárulást is megkövetel a rendszer. Az új

törvényi szabályozás szemmel láthatóan a lakosság aktív és foglalkoztatott

rétegeinek kíván jelentős segítséget nyújtani, hiszen ez a réteg képes a támogatások

pénzügyi hátterét újratermelni, így segítve elő a gazdaság gördülékeny, ugyanakkor

stabil működését. A munkaügyi tárca ezen pontok szem előtt tartásával 2002

végétől fogott bele a szociális ellátó rendszer átalakításába, a munkások támogatását

helyezve előtérbe a segélyezéssel szemben.

A szociális rendszer átalakításával kiküszöbölték, hogy az aktív lakosság

bizonyos rétegeinek jobban megérje segélyt felvenni, mint munkával megkeresni az

adott összeget. Miroslav Beblavỳ államtitkár a szociális reformokkal kapcsolatos

szoros összefüggésre rávilágítva indokolta meg a gyermeknevelési rendszer

átalakítását is, melyet a 2004-es évtől kezdett meg a kormányzat. Az átalakításokkal

a segélyek összege mintegy 33-50%-al csökkent, kifizetésüket a segélyezett

közmunkaprogramban és szakirányú továbbképzésben való részvételéhez kötötték.

A szociális reformokkal párhuzamosan a munkaerő piaci szabályozás

egyszerűsítése is megtörtént, mellyel a foglalkoztatás területén burjánzó bürokrácia

visszaszorítását idézte elő a kormány. Ezen intézkedések keretein belül

3 Robert Titmuss tipizálása alapján

11

leegyszerűsítették az elbocsátási folyamatokat, a meghatározott idejű

munkaszerződések megkötését, az idősebb munkavállalók alkalmazását valamint a

részmunkaidős foglalkoztatást is.

Ezekkel a reformokkal a rendszer olyan átalakításokon ment át, melyekkel az

állampolgároknak jobban megérte munkát vállalni, még ha csak minimálbérért is,

semmint a segélyezési rendszerbe kerülni. Továbbá a foglalkoztatói oldal

biztonságát is garantálta a leegyszerűsített munkaerő felvételi és leépítési

folyamatokkal, így azok hajlandóak voltak könnyebben, gyorsabban és nagyobb

létszámban munkavállalókat felvenni. A törvény megalkotásával egy olyan új

szociális rendszer képe lebegett a kormányzat előtt, melyben azokat jutalmazzák,

akik megpróbálnak kitörni anyagi szükséghelyzetükből. (Zuzana Horníková 2003)

3. 3. Az adóreform

Minden gazdasági rendszer megfelelő működéséhez elengedhetetlen egy

szilárd, jól működő adórendszer, mely alapjaiban meghatározza egy állam

zökkenőmentes működését is. Napjainkra már kialakultak bizonyos sarokpontok,

melyek mentén az adott ország a számára legmegfelelőbb adórendszert alakíthatja

ki. A mai modern adórendszernek az alapvető társadalmi elvárások szerint

rendelkeznie kell az igazságosság, hatékonyság és közérthetőség előnyével is.

Erre az útra igyekezett lépni a Szlovák kormány is 2004-ben, amellyel a

gazdasági fejlődés gyorsulását próbálta előidézni, így könnyebben beszedhető és

nagyobb adóbevételekhez jutva. A megfelelő adózási modell megtalálása és

bevezetése azonban meglehetősen nehéz és bonyolult feladatnak ígérkezett,

tekintve, hogy Szlovákia alig tíz éve volt önállónak tekinthető, így saját

tapasztalatokkal nem rendelkezett, a többi ország modellje pedig teljes egészében

nem volt alkalmazható. Az ország bár egy összetett tanulási folyamaton ment

keresztül, mégsem mondható el, hogy tökéleteset alkotott. A reform mélységét

tekintve meglehetősen jelentős strukturális átalakításként kezelendő, ami ezen

12

tulajdonsága miatt a térség többi országának számára kivitelezhetetlen lett volna.

(Árendás Csaba, Dudás Tamás, Illés Gábor, 2005)

A reform egyik legfontosabb feladata az volt, hogy fiskális folytonosságot

fenntartsa, tehát az adóbevételek nagysága érdemlegesen ne csökkenjen a 2004-es

évben. Az ország által középtávon kitűzött cél természetesen az euró bevezetése

volt, minél előbb, a maastrichti kritériumok teljesítésének szem előtt tartásával. A

kormány a kiegyensúlyozott államháztartás kialakítását 2001-re tűzte ki célul.

A második Dzurinda kormányhivatalba lépésekor (2002. szeptember) első és

legfontosabb feladatának tekintette a szlovák gazdasági helyzet stabilizációját, az

ország versenyképességének növelését valamint a külföldi tőkeállomány

beáramlásának gyorsítását. Ennek érdekében megszüntették a kettős adózást is az

örökösödési, ajándékozási és osztalékadó eltörlésével. Az eddig jellemző ötkulcsos

személyi jövedelemadó helyett pedig bevezették az egy, 19%-os adókulcsos adózás

intézményét. A kormány igyekezett az alacsonyabb jövedelemmel rendelkező

rétegeket is kompenzálni, hiszen az adóreform hátrányosan érintette az egyébként is

nehezebb anyagi helyzetben lévőket. A kompenzáció részeként nagymértékben

megnövekedett az adóalapból leszámítható jövedelem mértéke 38 760 SKK fő/év-

ről a létminimum 19,2-szeresére, 80 832 koronára. Továbbá az adózó alannyal egy

háztartásban élő, adóköteles jövedelemmel nem rendelkező házastársra leírható

összeg szintén 80 832 SKK-t tett ki, a reformot követően. A gyermekek után járó

adókedvezményekben is történtek változtatások. Az eddigi 16 800 SKK évi

adóalap-leírás 4800 SKK adóbónusszá vált, mely ily módon a ténylegesen fizetendő

adó összegét csökkentette. A kormány a kül-, és belföldre irányuló munkaerő

mobilitást is igyekezett ösztönözni, azzal hogy nem tett különbséget külföldi és

hazai jövedelem között.

Szlovákiában 2004 előtt két forgalmi adókulcs létezett: egy 20, és egy 14%-

os. A reform keretein belül minden termékre és szolgáltatásra egy egységesített

19%-os adókulcs került bevezetésre. (Árendás Csaba, Dudás Tamás, Illés Gábor,

Szinek Kénesy Marianna, 2005)

13

3. 4. Egészségügyi reform

Az Egészségügyi Minisztérium Rudolf Zajac vezetésével 2003 júliusától

számos olyan, a lakosságból ellenérzést kiváltó intézkedést vezetett be az

országban, melyek azonban az ágazat rendbetételének érdekében elengedhetetlenek

voltak. A betegeknek nem csak az orvosnál, a fogorvosnál vagy a gyógyszertárban

kellett fizetnie, de a mentővel történő szállításért és a kórházban töltött napokért is

külön díjakat számoltak fel. A továbbiakban kialakításra került egyfajta

kategóriarendszer is, amelynek segítségével a gyógyszereket, gyógyászati

segédeszközöket, valamint az orvosi beavatkozásokat is 4 csoportba sorolták annak

alapján, hogy a felmerülő költségekhez a páciens milyen mértékben kell, hogy

hozzájáruljon. Ezzel a rendszerrel lehetővé tették, hogy az olyan orvosi

beavatkozások, amelyek életmentő vagy sürgősségi jelleggel bírnak ingyenesek

maradhassanak, amíg azon betegségek gyógyítása melyek hanyagság vagy nem

megfelelő prevenciós intézkedések miatt alakultak ki, kisebb-nagyobb anyagi

hozzájárulást igényeltek.

Az ilyen típusú díjak bevezetését meglehetősen nagy vita előzte meg,

melynek során Zajac egészségügyi miniszter azzal magyarázta a bevezetett

megszorítás szükségességét, hogy a szolgáltatásokért történő fizetés után visszaesik

majd a felesleges orvos látogatások és gyógyszerkiadások nagysága. Véleménye

szerint a lakosság nem becsüli meg eléggé az egészségügyi szolgáltatásokat,

melyeket az állam nyújt számukra. Meglátásait statisztikai adatokkal is

alátámasztotta, melyek szerint a szlovák lakosok átlagosan évente 16szor járnak

orvoshoz, amíg nyugat-európai társaik esetében ez a szám csupán 6. Mindezek

mellett a közkórházak és egyéb egészségügyi intézmények adósságainak jelentős

részét egy az állam által létrehozott adósságrendező társaság segítségével rendezte,

így sikerült azokat jelentős mértékben csökkenteni, sok esetben teljesen

megszüntetni. Fontos intézkedésnek tekinthető továbbá, hogy az egészségügyi

intézményeket és az egészségbiztosítókat részvénytársaságokká alakították ezzel

14

elősegítve a transzparenciát és gazdaságosságot egyaránt. (Borbás Ilona, Szirmiai

László, 2008)

Az intézkedések bevezetésével a következő díjak kerültek megállapításra:

(járóbeteg ellátás) orvosi, fogorvosi vizitdíjak 20Sk, elsősegély díja 20Sk, mentővel

történő szállítás 2Sk/km, kórházi napidíj 50Sk/nap, amelynél egy plafon tarifát is

meghatároztak, évente maximum 21 napot, tehát 1050Sk-t kell kifizetni.

Természetesen meghatározták azokat a társadalmi csoportokat is, amelyek a fizetési

mentesség intézménye alá kerülnek. Így a kötelező ellenőrzésre járók, hosszú

betegség miatti rendszeres vizsgálatra és gyógyszerfelírásra szorulók, gyermekek 6

éves korukig, szociálisan rászorulók, valamint a rendszeres véradók.

Az átalakításoknak köszönhetően kialakult változások szemmel látható

méreteket öltöttek, a háziorvosoknál megfordult betegek száma mintegy 15-20%-al

csökkent az egy évvel korábbi adatokhoz képest. A gyógyszerfelírások mennyisége

szintén visszaesett ugyancsak 20%-al, amíg a szakorvoshoz fordulók száma

gyakorlatilag nem változott. Az új egészségbiztosítási törvény hatálybalépésével

lehetővé tette a szabad biztosítóválasztást. Az általános kötelező jellegű

egészségbiztosítás mellett megjelentek egyéb, további kiegészítő biztosítási

csomagok. Amíg a kötelező biztosítás mindenki számára elérhetővé teszi az

alapvető egészségügyi ellátást a járulékbefizetések alapján, addig a kiegészítő

csomagok az ezen felüli ellátási igény esetén köthetőek meg.

Ezek a 2003-as intézkedések tulajdonképpen kezdetei voltak a Szlovákiában

nagy hiánnyal működtetett egészségügyi rendszer átalakításának. Az átalakításoktól

várt hosszú távú célja a kormánynak az volt, hogy megszüntesse a pazarlást és a

túlfogyasztást, mindeközben növelve a hatékonyságot. A reformokat ebből a

távlatból szemlélve alapvetően sikert könyvelhet el magának a szlovák kormányzat,

hiszen az adósságok szinte jelentős mértékben visszaesett az ágazatban, továbbá

sikeresen csökkentették a beteglátogatások számát, a kórházban eltöltött napok

számát, a gyógyszerfelírások számát valamint sikerült lelassítani a kórházak

eladósodási folyamatait is. A későbbi változtatások során, elsősorban a 2006-os

15

Fico kormány időszakában az egészségügyi hozzájárulási díjak megváltoztak.

Megszüntetve ezzel a vizitdíjat, a kórházi napidíjat valamint a gyógyszerkiváltási

receptdíj összegét. Amely kulcspontok megmaradtak ezen kormányzat alatt is, azok

az elsősegély ügyeleten fizetett továbbá a betegek szállítása után fizetett díjak.

Szlovákiában már az 1994-es évtől megtörtént az egészségbiztosítási

rendszer többszereplőssé válása. Jelenleg is 2 állami (Általános Egészségbiztosító,

Közös Egészségbiztosító) és további három magán (Apollo, Sideria-Isota, VZP-

Dovera) biztosító van jelen az országban. A biztosítótársaságok tevékenységének

ellenőrzését 2004-től a Felügyeleti Hivatal látja el. A biztosítóválasztás jelenleg is

szabadon történik a lakosság számára. A járulékrendszer jövedelemarányos

befizetésen alapul, mértéke 14% amelyből 10 a munkáltatót, 4 pedig a

munkavállalót terheli. A Fico kormány a rendszer működtetésére fordítandó

kiadásait bevételeinek előbb 4, majd 3,5%-ban maximalizálta. A későbbi

intézkedések közül még kiemelhető, hogy az egészségügyi járulékokból szerzett

nyereségüket a biztosító társaságok csak az egészségügyi szektorban ruházhatják

be, a rendszerből tehát nem vihetik ki. (Borbás Ilona Szirmai László, 2008,

Egészségügyi Rendszertudományi Iroda)

3. 5. Közigazgatás átalakítása

Pénzügyi szektort és annak felügyeletét szétválasztották az államigazgatás

átalakításának keretén belül. A korábban csak néhány jogkörrel rendelkező

kerületeket, olyan területi egységekké alakították át, amelyek magasabb szintűek,

azaz megyék. A lokális (községi és megyei) önkormányzati hatáskörök

nagymértékben bővültek. Az egészségügyi, szociális és kulturális intézmények

működtetése, valamint az óvodák, alap és középiskolák, és végül, de nem utolsó

sorban az országos II. és III. osztályú és helyi úthálózat minőségének megőrzése.

(Gál Zsolt, 2008)

16

A Dzurinda-kormány célja az volt, hogy átruházzák az önkormányzatokra a

az államigazgatási szervek és a decentralizáció hatásköreit., viszont sajnálatos

módon lassan haladtak a reformok megvalósításával a belső széthúzások miatt.

Hatalmas gondot és vitákat a területi felosztás tárgya okozta. Több kérdésben

felbukkant, hogy a jelenleg életben lévő 8 és a régebbi 3+1-es felosztás mellett egy

12-es felosztású kerület javaslata, viszont ez elbukott annak okán, hogy az előző

kormány (Mečiar) által kialakitott rendszer tökéletesen megfelelt az Európai Unió

és az OECD feltételeinek. Ez a 8-as kerületi felosztás tökéletesen megfelel a NUTS-

rendszer 3. szintjének.

„2001. júl. 4-én végül újra elfogadták a 8-as rendszert; ekkortól tehát 4

statisztikai régióból (NUTS-2), 8 kerületből (NUTS-3), 79 járásból (NUTS-4) és

2883 településből (NUTS-5) áll Szlovákia.”4

Többeknek szemet szúrt a regionalizáció, amely sok vitát gerjesztett, bár ezt

a kezdeményezést mégis támogatta ezt az A létrehozott kerületek befolyása

kiszélesedett. Az önkörmányzatiság jelentés a következő volt; közvetlen

választással az elnök által, viszont a helyettes állami kinevezéssel, akinek a

hatalama volt befolyásolni a szociálpolitikát, oktatást, egészségügyet, közlekedést,

infrastruktúrát illetve a területfejlesztést. A kerületek nem teljesen megfelelő

elosztása es az ügyintézések gyorsítása miatt a decentralizált szervek egy részét

térségi központokba tömörítették. Felhozható példának erre Rimaszombat illetve

Komárom is. A reform által kialakult hivatalok lettek a körzeti hivatalok, amelyek

az alacsonyabb igazgatási szinthez tartoznak. A 2005-ös évektől kezdve a 79 jarást

a körzeti hivatalok váltották fel, melyből 50-et hoztak létre.

2005-től a fiskális decentralizáció vette át a szerepet, mint a közigazgatási

reform harmadik része. Ekkor a jövedelemadónak 70%-a helyi, míg a 24%-a

megyei önkormányzatok kapják vissza, ezáltal csökkenni fog az államtól való

függés.

4 FICZA Cs. 2005. Közigazgatási reform Szlovákiában. – In: PÁLNÉ KOVÁCS I. (szerk.) 2005. Regionális

reformok Európában. Timp kft. Budapest. 246 p.

17

3. 6. Oktatási reform

2003-ban a központi büdzséből 42 milliárd koronával támogatta az állam a

közoktatást, ami az akkori GDP 3,9%-át jelentette. Ebből az összegből a regionális

oktatásra 71% jutott. A felsőoktatás folyamatosan alulfinanszírozott volt a nyugat

európai GDP arányos támogatásához viszonyítva. 2003-as év során a kormány

javaslatcsomagot propagált az akadémiai közösség tagjai elé, melyben bevezetésre

került volna a tandíj, valamint változott volna a szociális támogatások felépítése.

Egy fontos érv forgott szóban az oktatási, pénzügyi és a szociális tárca közös

javaslata alapján, ami az volt, hogy a felsőoktatás kiadásainak támogatásával, a

hallgatók könnyebben jutottak felsőoktatási képzéshez, illetve a szociálisan

rászorulóknak is lehetőséget adott volna, ezen intézményekbe való bejutásra. Ezen

elhatározások alapján Szlovákia felsőfokú végzettséget adó intézményeinek

versenyképessége is megmaradhatott volna az EU-ba való belépés után. Első

lépésként meghatározták a tandíj összegét, amelynek mértéke évi 3500 és 21000

szlovák korona körül mozgott volna. Ez az összeg, melyet meghatároztak a

hallgatói normatívának az 5-30 %-át tudta volna támogatni. Meghatározták továbbá

a szociális ösztöndíj plafonját is, ami 5050 korona volt. (Zuzana Horníková, 2003)

Több oktatási intézményt zártak be a 2004/2005-ös tanév folyamán. Ezek

között volt 704 óvoda illetve alap- és középiska. Az oktatási miniszter 207 oktatási

intézményt zárt be végleg és 496-ot más intézményekkel vont össze. A vezetőség

ezen lépésektől azt várta, hogy az oktatás Az iskolák megszüntetésétől és a tanárok

elbocsátásától a minisztérium az oktatásügy tényleges és racionalizált növekedésére

számított. A körülbelül 97 ezerre tehető alkalmazottak számának 3 %-át érintette a

leépítés, az ebből származó fennmaradó forrásokat a hivatalban álló pedagógusok

fizetésének megelésére, illetve az iskolák fejlesztésére fordították.

Bevezették a kétszintű érettségit, amely szerint extern és intern módon kell a

diákoknak számot adni tudásukról, mindezt 2004 szeptemberétől vezették be.

18

Intern rész: ugyan úgy zajlik, mint a már megszokott módon (egy szinten)

Extern rész: kétszintű számon kérés, a diákok eldönthetik, hogy alap vagy

emelt szinten teljesítik az érettségit

Központilag történik a feladatlapok összeállítása illetve annak javítása. Míg a

szakközépiskolába járóknak négy tárgyból kell leérettségizni, addig a

gimnazistáknak ötből. Azt várták ettől az új rendszertől, hogy átláthatóbb lesz és

igazságosabb a felvételi eljárás során.

Ebben az időszakban vezették be a művelődési utalványok rendszerét, ami

arra szolgált, hogy iskolán kívül is foglalkoztassák a diákokat. Ennek lényege az

volt, hogy a szülők utalványt kaptak gyermekeik után, amit annak a létesítmények

adhattak oda, melybe a diákok el szerettek volna látogatni. Ennek értéke havonta 75

SKK volt és minden évben változott az értéke.

A 2004-es állami költségvetésben a felsőoktatás költségvetése 661 millió

koronával nőtt, ami a GDP 0,05%-át teszi ki. Ezzel az összeggel még mindig a

kitűzött 1% GDP arányos szint háromnegyedét érte el a finanszírozottság, ami a

felsőoktatási tanács szerint volt igazi reform. Martin Fronc miniszter 200 millió

koronára növelte a szociális ösztöndíj keretét, amelyet az addigi 10 ezer hallgató

helyett a 2004/04-ös tanévben mar 15 ezren kaptak meg. A tanulmányi ösztöndíj

már nemcsak az alapiskolákon, hanem már a középiskolások számára is elérhetővé

vált. 10%-kal nőtt a doktoranduszi ösztöndíj miközben a felvehető létszámuk 745-

ről 1200-ra emelkedett. (Marek Tettinger, 2004)

A Dzurinda-kormány által véghezvitt reformcsomag kivívta a nemzetközi

szervezetek elismerését, amit a multinacionális vállalatok erőteljes betelepülése,

tehát a közvetlen külföldi működőtőke beáramlásának felfutása követett. A

megszorítások és a népszerűtlen intézkedések miatt a kormányoldal elveszített a

2006-os választásokat, ami után a reformlendület megtorpant, de az addigi

átalakítások nem kerültek veszélybe. A fokozatosan beérő reformok pozitív

hatásának gyümölcsét Robert Fico kormánya arathatta le.

19

4. ELŐZMÉNYEK, A GAZDASÁGI ÉS MONETÁRI UNIÓ

A Gazdasági és Monetáris Unió (GMU) megalapítsa fontos lépést jelentett az

uniós nemzeti gazdaságok integrációja felé vezető úton. A GMU magában foglalja a

költségvetési és a gazdaságpolitikai koordinációt, a közös monetáris politikát,

valamint a közös valutát, az eurót. Míg a gazdasági unió mind a 27 tagállamra

kiterjed, egyes országok az integráció magasabb fokára léptek, és egységes valutát

vezettek be. Ezek az országok alkotják az euróövezetet.

Maastrichtban, egy holland városban 1991-ben az Európai Tanács döntött a

Gazdasági és Monetáris Unió létrehozásáról. Ezt aztán a Maastrichti Szerződésben

rögzítették. A GMU az EU-t ismét egy lépéssel hozzásegítette a gazdasági

integráció felé. A Közösség létrejöttekor, 1957-ben indult el a folyamat. Több előny

is jellemzi a gazdasági integrációt, mégpedig a nagyobb kiterjedés és a belső

hatékonyság, mindezt pedig egyaránt élvezhették a tagállamok egyenként és az unió

is, mint egy egész gazdaság. Az integráció ebből kifolyólag stabilizálja a

gazdaságot, növekedést indít be, növeli a foglalkoztatottságot. Ezek a hatások

egytől egyig befolyással vannak az unión belüli társadalom életére. (Angyal Zoltán

2005)

Ha tüzetesebben megvizsgáljuk a GMU-t az alábbi következtetéseket kapjuk:

- A tagállamok gazdaságpolitikájának összehangolása

- A költségvetési politikák összehangolása az államadósság és az

államháztartási hiány korlátozásával

- Független monetáris politika, amelyet az Európai Központi Bank (EKB)

működtet

- Egységes valuta és euróövezet

20

A GMU-belül a gazdaságpolitika kialakításáért való felelősség a tagállamok

és az európai intézmények közt oszlik meg, nem csak kizárólag egy intézmény felel

ezekért. Legfontosabb szereplők a GMU-ban:

- Az Európai Tanács, mely a főbb szakpolitikai irányokat határozza meg

- Az EU Tanácsa (a „Tanács”), mely az uniós gazdaságpolitikák kialakítását

koordinálja, és dönt arról, hogy melyik tagállam vezetheti be az eurót

- Az „Eurocsoport”, mely az euróövezeti tagállamok közös érdekeit képviseli

- A tagállamok, melyek nemzeti költségvetésüket a hiány és az adósság

meghatározott korlátainak függvényében állítják fel, és saját

struktúrapolitikát alakítanak ki a munkaerő, a nyugdíjak és a tőkepiacok

tekintetében

- Az Európai Bizottság, mely figyelemmel kíséri a tagállamok teljesítményét

és a szabályok betartását

- Az Európai Központi Bank (EKB), mely meghatározza a monetáris politikát,

ahol az elsődleges célkitűzés az árstabilitás

- Az Európai Parlament - társjogalkotó a Tanács mellett, továbbá – elsősorban

az új gazdasági párbeszéden keresztül – demokratikus kontrollnak veti alá a

gazdaságirányítást.5

„1988 júliusában az Európai Tanács megerősítette a Gazdasági és Monetáris

Unió (GMU) fokozatos megvalósítására vonatkozó célkitűzését. Ennek jegyében

felkért egy bizottságot, amelyet Jacques Delors, az Európai Bizottság akkori elnöke

vezetett, hogy tanulmányozza, az unió megvalósításához milyen konkrét szakaszok

vezethetnek, és tegyen javaslatot ezzel kapcsolatban.

A bizottság a következő tagokból állt: az Európai Közösség nemzeti központi

bankjainak elnökei, Alexandre Lamfalussy, a Nemzetközi Fizetések Bankjának

(BIS) akkori elnöke, Niels Thygesen, a közgazdaságtudományok professzora

Dániából és Miguel Boyer, a Banco Exterior de España akkori elnöke.

5 http://ec.europa.eu/economy_finance/euro/emu/index_hu.h

21

A munka eredményeképpen megszületett Delors-jelentés három különálló,

ugyanakkor egyre magasabb fejlettségi szintet képviselő lépésben javasolta

megvalósítani a Gazdasági és Monetáris Uniót.”6

4.1. A GMU első szakasza

Az Európai Tanács a Delors-jelentés alapján 1989 júniusában 1990. július 1-

jét jelölte meg a Gazdasági és Monetáris Unió első szakaszának kezdeteként. Ezen a

napon elvben megszüntették a tőke mozgására vonatkozó valamennyi korlátozást a

tagállamok között.7

4. 2. A GMU második szakasza

Az Európai Monetáris Intézet (EMI) 1994. január 1-ji létrehozása a GMU

második szakaszának kezdetét jelentette. Ezzel egy időben megszűnt az Elnöki

Bizottság. Az EMI átmeneti fennállása a monetáris integráció állapotát is tükrözte a

Közösségben. Az EMI feladatkörébe nem tartozott bele az Európai Unió monetáris

politikájának megállapítása és alkalmazása – ez a nemzeti hatóságok feladata

maradt –, és nem volt felhatalmazása devizapiaci intervenciók végrehajtására.

Az Európai Tanács tagjai 1995 decemberében konszenzusra jutottak abban,

hogy a harmadik szakaszban – amely 1999. január 1-jén kezdődik – bevezetendő

európai valutaegységet „euro”-nak nevezik. Előzetesen meghirdették az euróra

történő áttérés eseményeinek időrendjét. (ld. P. De Grauwe, 1996.)

6 https://www.ecb.int/ecb/history/emu/html/index.hu.html

7 https://www.ecb.int/ecb/history/emu/html/index.hu.html

22

4. 3. A GMU harmadik szakasza

A GMU harmadik és végső szakasza 1999. január 1-jén vette kezdetét a

monetáris unióban az induláskor résztvevő 11 tagállam valuta-árfolyamainak

végleges rögzítésével és az EKB felügyelete alatti egységes monetáris politika

bevezetésével.

A részt vevő tagállamok száma 2001. január 1-jén Görögországnak a GMU

harmadik szakaszába való belépésével 12-re nőtt. 2007. január 1-jén Szlovénia lett

az övezet tizenharmadik tagja, egy évre rá Ciprus és Málta, 2009. január 1-jén

Szlovákia, 2011. január 1-jén pedig Észtország csatlakozott. Az euróövezetbe való

belépés napján ezen országok nemzeti központi bankjai automatikusan az euró

rendszer tagjaivá váltak.8

8 http://europa.eu/abc/12lessons/lesson_7/index_hu.htm

23

5. KONVERGENCIA KRITÉRIUMOK ELEMZÉSE

Mint tudjuk, minden országnak, Szlovákiának is teljesítenie kell a

konvergencia kritériumokat ahhoz, hogy csatlakozni tudjon az euróövezethez. A

követelmény rendszerben megalapozott feltételeket tudnia kell teljesíteni, ezek az

inflációra, árfolyam-stabilitásra, kamatkonvergenciára és a költségvetési fegyelemre

vonatkoznak. Ahhoz, hogy az euróövezethez csatlakozhassanak a belépés előtt

minimum két évig kell fenntartani az ERM-II-es árfolyamrendszert. Lényege az

ERM-II rendszernek az, hogy a szlovák korona árfolyama a középértékhez képest

plusz-mínusz 15%-os sávban mozoghat.9 Mindösszesen 29 hónapon keresztül volt

jelen az ERM-II rendszerben a korona 2005. november 28-ától számítva.10

5. 1. Az inflációs kritérium

„A fogyasztói árszínvonal emelkedése a vizsgálatot megelőző egy évben

legfeljebb 1,5 százalékponttal haladhatja meg a három legalacsonyabb inflációjú

tagország inflációs értékeinek átlagát (a kritérium általában 2 és 3 % közötti érték

volt)”11

Több évig úgy tűnt, hogy az ország nem fogja tudni teljesíteni a Maastricht

Egyezmény inflációs kritérumát, ennek oka, hogy 2005-ben közel 2,8%-os, majd

2006-ban már 4,3%-ra ugott az infláció mértéke Szlovákiában. A 2007-es évek vége

felé a referencia értékek alá tudták szorítani az átlagos infláció mértékét. A további

években kicsit kezvezőbben alakult a helyzet.

9 http://www.euvonal.hu/index.php?op=hirek&id=146

10 http://ec.europa.eu/economy_finance/euro/countries/slovakia_en.htm

11 http://www.euvonal.hu/index.php?op=kerdesvalasz_reszletes&kerdes_valasz_id=42

24

0

1

2

3

4

5

6

7

8

9

Infláció (%) 3,496 8,434 7,468 2,795 4,264 1,89 3,934

2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008

1. ábra: Szlovákia inflációjának alakulása

Forrás: Saját készítés a www.imf.org weboldal alapján.

„A szlovák pénzügyi tárca az eddigi 1.8%-ról 1.6%-ra csökkentette a 2007

áprilisa és 2008 márciusa közötti referencia időszakra vonatkozó EU-módszertan

szerint számított átlagos inflációs prognózisát. Eközben 2.9%-ról 2.8%-ra

mérsékelte az a becsült értéket, amely a kritériumteljesítés szempontjából a felső

plafonnak számíthat.”12

5. 2. Az államháztartási hiány és az államadósság csökkentése

„Nem haladhatja meg a bruttó hazai össztermék (GDP) 3%-át.”13

Az államadósság 2002 és 2004 között a GDP 42%-a körüli érték mellett

ingadozott, majd évről évre folyamatosan csökkenni kezdett. 2007-ben az arány

29,4%-ra esett le, ez a 60%-os referencia szint kevesebb, mint a felét teszi ki.

12

http://www.portfolio.hu/gazdasag/meg_magabiztosabbak_a_szlovakok_az_inflacios_kriterium_teljesiteseb

en.86143.html

13 http://www.euvonal.hu/index.php?op=kerdesvalasz_reszletes&kerdes_valasz_id=42

25

2002 2003 2004 2005 2006 2007

Államadósság (%)

05

1015202530354045

Államadósság (%) 43,3 42,4 41,4 34,2 30,4 29,4

2002 2003 2004 2005 2006 2007

2. ábra: Az államadósság alakulása %-ban

Forrás: Saját szerkesztés a www.eurostat.org weboldal alapján.

Az állami költségvetés hiánya 2000-ben szigorú intézkedések miatt megnőtt

körülbelül 12%-ra. Innentől mondhatjuk, hogy folyamatosan csökkent, csak a

parlamenti választások törték meg 2002-ben és 2006-ban. Az alábbi ábrán jól

látható, hogy a Dzurinda-kormány által létrehozott reformcsomag hatására a

kritérium alatti szintre csökkent a deficit aránya. A 2006-ban hatalomra jutó Robert

Fico teljesítette a korábban kitűzött célokat és így sikerült a hiányt 2,2%-ra

lecsökkenteni.

-10

-8

-6

-4

-2

0

GDP %-a

Költségvetési hiány

(%)

-8,2 -2,7 -2,4 -2,8 -3,6 -2,2

2002 2003 2004 2005 2006 2007

3. ábra: Költségvetési hiány alakulása a GDP %-ában

Forrás: Saját szerkesztés a www.finance.gov.sk weboldal alapján.

26

5. 3. Hosszú távú kamatszint csökkentése

A hosszú távú kamatszint legfeljebb 2%-kal lehet magasabb, mint az

árstabilitás szempontjából legjobban teljesítő három tagállam átlagos kamatszintje:

ez a tartósság és a hitelesség mutatója.”14

2005-ben, nagymértékben süllyedt a 10 éves lejáratú államkötvények

hozama. 2007. április és 2008. márciusi időszakban a kamatláb átlagosan 4,5% volt,

a referencia időszaki kamatláb pedig 6,5%-os volt. (Suhányi Erzsébet, 2008)

5. 4. Árfolyamstabilitás

„Az ország valutája legalább két évig leértékelés és komolyabb feszültségek

nélkül részt vesz az árfolyam-lebegtetési mechanizmusban.”15

A kijelölt középárfolyam 38, 4550 korona/euró volt. Annak ellenére, hogy a

korona fokozatosan erősödött teljesíteni tudta, hogy sávon belül maradjon, még

annak ellenére is, hogy a középárfolyam csökkentésre került kétszer is. Először

2007 márciusában 8,5%-kal kedvezőbb, 35,4424 SKK/EUR árfolyamban állapodtak

meg. Másodszor pedig 2008 májusában 30,126 SKK/EUR lett a végső kurzus.

(Suhányi Erzsébet 2008; Gál Zsolt 2008)

A következő ábra 2003 és 2008 időszak árfolyamváltozását mutatja. A

szlovák fizetőeszköz pár év alatt a ma már rögzített, 30,126-os árfolyamig

erősödött.

14

http://ec.europa.eu/economy_finance/publications/publication6706_hu.pdf

15 http://www.euvonal.hu/index.php?op=kerdesvalasz_reszletes&kerdes_valasz_id=42

27

4. ábra: A szlovák korona árfolyamváltozása

Forrás: http://openiazoch.zoznam.sk/produkty/me/cross.asp?TID=MEEUR&CID=MESKK&period=7

A korona 2006 utolsó negyedévétől kezdett erősödni. A korona fokozatosan

erősödött az euróhoz képest, így Szlovákia egyre „drágább” lett a külföldi partnerek

számára. Ennek ellenére az export az export nem esett vissza.

28

6. AZ EURÓ BEVEZETÉSÉNEK HATÁSAI

Szlovákia a csatlakozási szerződés aláírásával, 2003. április 16-án,

kötelezettséget vállalt az Európai Gazdaság és Monetáris Unióban való belépésére,

tehát a közös valuta bevezetésére. A maastrichti kritériumok teljesítése után az

ország 2009. január 1-jén a közös valutát használó országok 16. tagja lett. A

pénzügyi integrációnak számtalan pozitív és negatív hatása van az országra nézve.

6. 1. Tapasztalatok, a szlovák euró két éve

Az euró 2009-es bevezetése az ország számára szerencsésnek mondható,

mivel az árfolyamkockázat elég veszélyes a kisebb országok számára.

Ez a bevezetés meglehetősen könnyen indult, mert az energia, termények és

mezőgazdasági termékek esetében ebben az időszakban elég alacsony áron voltak.

Viszont voltak meglepő hatásai is az euró bevezetesének, mint például, hogy az

export volumene némileg visszaesett, nőtt a munkanélküliség és az infláció

magasabb volt, mint az átlag.

„A szlovák jegybank (NBS) és a pénzügyminisztérium 2009-re pillanatnyilag

3,5 százalékos fogyasztói áremelkedést prognosztizál, ami a csökkenő tendenciája

ellenére is még 75 százalékkal meghaladja az Európai Központi Bank (EKB) által

elfogadhatónak tartott - 2 százalékos - átlagos euróövezeti áremelkedési

mértéket.”16

16http://www.origo.hu/archivum/20090101-szlovak-euro-ertekeles-az-uj-penz-bevezeteserol-kutasi-

gabor.html

29

Igaz kicsi gazdaság Szlovákia, de ez a kicsiny gazdaság mégis felfelé húzza

az uniós tagországok átlagát (Euro-16 országcsoport). Az EKB erre a térségre úgy

néz, mint akik visszahúzzák az euróövezet árstabilitását, ezt a keleti fekvésű

tagállamokban jelentkező tendencia miatt véli.

6. 2. Az euró bevezetésének pozitív hatásai

Az eurózónához való csatlakozással Szlovákia hosszú távon erősítette meg a

munkahelyteremtés és a gazdasági növekedés potenciálját az országban, illetve

kontrollt tud gyakorolni az infláció felett. Szlovákia erős jelképe a gazdasági és

politikai haladásnak, és az európai integrációnak egyaránt, olvasható az Európai

Bizottság elnöke, Joshé Manuel Tarrosso nyilatkozatában.17

Az új pénznem bevezetése három előnnyel járt az országra nézve. A

legfontosabb ezek közül a stabilitás megléte volt, vagyis, hogy olyan stabil

pénzügyi környezetet teremtettek, amely jót tett az ország gazdaságának, ezáltal

sikerült elkerülniük valutájuk leértékelődését. A következő fontos előny a likviditási

problémák megoldása volt, mellyel több országnak is szembe kellett néznie a

kialakult válság miatt.

Végül a harmadik legfontosabb előny a versenyképesség növekedése,

mely a külföldi tőkebefektetők ezreit vonzza Szlovákiába.

További pozitív hatás még például, hogy a tranzakciós költségek és az

árfolyamkockázat is megszűnést a csatlakozásnak köszönhetően, az alapkamat

szintje alacsony, valamint fokozódik az árverseny.

17

Új Szó, Szlovákiai napilap, 2000. márciusi száma

30

A munkaerőpiac rugalmassága 2004 óta lendületesen növekedett. Jelenleg

200 ezer főre tehető a külföldön munkát vállalók száma. Habar legalább 60%-uk

olyan tagállamban dolgozik, amelyek nem tagjaik a valutaövezetnek

(Csehországban és Magyarországon megközelítőleg 90 ezren dolgoznak). A

közeljövőben várható csatlakozásukra e téren is a transzparencia javulása lesz

megfigyelhető. (Gál Zsolt, 2008)

6. 3. Negatív hatások

Az euró bevezetésének legfontosabb számszerű költsége az állami

pénzteremtés hasznáról az ún. seikniorake jövedelemről való részleges lemondás,

mivel a Szlovák Nemzeti Bank elveszíti a készpénz kibocsátásának jogát. A

Jegybank elveszíti az árfolyam és a kamatpolitika területén meglévő önállóságot.

Ezeket, a jogköröket az Európai Központi Bank fogja gyakorolni, a döntések

következményei, amelyek kidolgozásában Szlovákia is részt vesz, az egész

valutaövezet gazdaságára kihatással lesznek. A bekövetkező világgazdasági

sokkokhoz ezen túl csupán az árak, és bérek szintjének rugalmas változásával lehet

alkalmazkodni.

A közös valuta bevezetése után a Szlovák államnak és vállalati szférának

egyszeri kiadásokkal kell szembenéznie. Az új valuta átvételével összefüggő

költségekhez tartozik az új érmék és bankjegyek előállítása és disztribúciója, a

régiek begyűjtése, megsemmisítése és adminisztrációja, a lakosság tájékoztatása,

átképzések finanszírozása, az informatikai támogató rendszerek beszerzése és

átállítása a kettős ármegjelenítés és a fokozott fogyasztó védelmi intézkedések

biztosítása. A szlovák jegybank tanulmánya szerintem ez az összeg az ország GDP-

jének 0,3%-át teheti ki.

31

Az infláció többlet csak akkor káros a szlovák gazdaság számára, ha a

költségvetés vagy a lakosság számot tevően túlköltekezik, vagy ha a bérkiáramlás

mértéke tovább növekszik. Ennek veszélye fokozatosan fennáll, hiszen a Monetáris

Unióhoz való csatlakozás hatására egyértelműen megnövekedett Szlovákiában a

bérkiáramlás szomszédos nem eurózóna-tagországaiba az alacsonyabb árszínvonal

miatt- olcsóbbá váltak az üzletek. A magas szlovák árak miatt a bevásárló turizmus

legfőbb célpontja Magyarország és Lengyelország. A határ menti bevásárló

turizmus veszélye, hogy az, euró bevezetése előtt a belső fogyasztás növekedése

volt a szlovák gazdasági növekedés legfőbb motorja, de a bérkiáramlás és az ezzel

együtt járó belső kereslet- csökkenés hatására romlottak a gazdaság növekedési

kilátásai.18

18

http://hvg.hu/20090410_gdp_szlovakia_tesco_bevasarlo_turizmus.aspx

32

7. TANULSÁGOK MAGYARORSZÁG SZÁMÁRA

Mint minden ország, Magyarországon is vonhat le tanulságokat a

csatlakozást tekintve más államok tapasztalataiból leszűrve. Az legfontosabb

tanulság, hogy ha Magyarország gazdaságát tekintjük, az az, hogy a mostani

gazdasági helyzetet tekintve, az ország nem áll messze az euróövezeti

csatlakozástól. Egyes gazdasági mutatókat vizsgálva, azok tükrében a jelenlegi

gazdasági állapot nem kedvezőtlenebb, mint a csatlakozás előtt.

„A viszonylag kedvező kiinduló feltételek mellett is csak erélyes,

egyensúlyorientált és a makrogazdasági fegyelemmel együtt járó költségeket

vállalni is képes gazdaságpolitika nélkül a kedvező kiinduló állapot mellett sem

lehet a csatlakozás előfeltételeit biztosítani.” 19

A következő lényeges tanulság az ország számára, hogy nem szükséges

drasztikus lépéseket tenni a makrogazdasági feltételek megteremtésére ahhoz, hogy

belépjen Magyarország az euróövezetbe. Ahhoz, hogy a kohéziós országok

teljesíteni tudják a konvergencia kritériumokat olyan reformokat kellett hozniuk,

amelyek szerkezeti változást idéztek elő a gazdaságban. Ezek a reformok

többségében pozitív hatásúak voltak, de a negatív részét is el kellett, hogy ismerjék.

Problémák azokon a szekciókban merültek fel, ahol a bevezetett reformokat csak

félig vagy egyáltalán nem vezették be, továbbá a problémák megoldása nem volt

teljeskörű, csak látszólagos.

A harmadik tanulság Magyarország, hogy hasonló tényezők által

meghatározott nominális konvergencia és a reál konvergencia az ország tényezőinek

függvénye. A reál-konvergencia függ a tőke és munkaerő kínálat változásától és az

ezt befolyásoló szerkezeti adottságoktól, a tényezőtermelékenység és a

reálgazdasági versenyképesség alakulásától.

19

http://www.eokik.hu/data/files/169857988.pdf

33

Magyarország számára is igen kedvező szempont, hogy megválaszthatja,

mennyi időt szeretne eltölteni az ERM-II rendszerben, azaz 2 évnél tovább

maradnak-e az „euró előszobájában”, vagy csak a minimális meghatározott

időszakig.

„Magyarországon Magyar Nemzeti Bank és a Nemzeti Euró Koordinációs

Bizottsága által javasolt-, majd a kormány által jóváhagyott egy lépésbeli

fizetőeszköz bevezetése (Big Bang módszer) kerül alkalmazásra, ez ugyanakkor

nem azt jelenti, hogy maga az átállás Big Bang-ként valósulhat meg, mellőzve

minden áron a komplex felkészülési lépéseket, amelyeket a többi eurózónában

csatlakozott ország az átmeneti időszak évei során elvégzett.”20

Bár Magyarország jelenleg nem teljesíti a csatlakozáshoz előírt nominális

kritériumokat-, a konvergencia fokozatos előre haladtával reális esély mutatkozik

arra, hogy Magyarországon akár már 2014-ben felváltsa a forintot az euró.21

20 http://www.ey.com/HU/hu/Newsroom/News-releases/Euro-bevezetes 21

http://www.hu.capgemini.com/referenciak_hirek_tanulmany/hirek/euro

34

8. AZ EURÓ BEVEZETÉSÉNEK HATÁSA A SZLOVÁK

VÁLLALATOKRA

Szakdolgozatom tartalmának naprakészségét elősegítendő célszerűnek

találtam az euró bevezetésével kapcsolatban több vállalat tapasztalatát megkérdezni,

és így az általuk adott válaszokon keresztül ismertetni az euró bevezetésének valós

hatását a vállalatokra.

8. 1. Vállalatok bemutatása

Lehetőségem nyílt két, a gépészeti iparágban kiemelkedő teljesítményt

nyújtó, nemzetközi multinacionális céggel is felvenni a kapcsolatot, amelyek

székhelyüket tekintve külföldiek bár, de leányvállalataik már jóval a valutaváltást

megelőzően jelen voltak Szlovákiában, így releváns képet nyújthattak a változás

során bekövetkezett piaci hatásokról. Ezek mellett pedig egy szlovákiai székhellyel

rendelkező nehézipari vállalatot is megkérdeztem, mennyiben volt gazdasági

mutatóira befolyással a valutaváltás. A három vállalat mindegyikében ugyanazt a

(mellékletben csatolt) kérdőívet töltöttem ki néhány vezető beosztású dolgozóval,

így is elősegítve az összehasonlíthatóságot, valamint a gyakorlati alkalmazhatóságot

egyaránt. A következőkben röviden bemutatom a vállalatokat, majd a vállalatokra

váró feladatokat az euróra való átállást megelőző időszakban, illetve ezen feladatok

szükségességét.

Az első vállalat, amelyet volt szerencsém megkérdezni, az LVD Strippit,

mely széles körben foglalkozik fémfeldolgozással, megmunkálással. Széleskörű

tapasztalatait leginkább az autógyártó cégek hasznosítják. Megrendelői körét

tekintve tehát jellemezően személygépjárműveket gyártó termelővállalatok vannak

jelen, melyeknek sokszínű kínálatából a vállalat többnyire préseket, pléhvágókat

valamint lézeres pléhfeldolgozókat értékesít. A vállalat egészen az 1925-ös évtől

jegyzi működését az akkori még Strippit néven, 1946-tól veszi fel az LVD nevet, és

kezdi meg nagyobb beruházásait hidraulikus prések alkalmazásba vételével. 1976-

35

ban az USA-ba helyezi székhelyét, azóta terjeszkedik és egyre szélesebb rétegek

igényeit elégíti ki immár világszerte. Szlovákiában Tornalján, 1996-ban kezdte meg

működését a kihelyezett leányvállalat, akkor még mintegy 150 dolgozót

foglalkoztatva. A szlovák gyárakban elsősorban megmunkáló gépeket: hajlító és

vágó eszközöket gyárt.22

A második cég melynek gazdasági változásait az euró bevezetés kapcsán

megismerhettem az ARIES Industrial Solutions volt. A vállalatot 1987-ben

alapították Franciaországban, azóta világszerte terjeszkedett és növekedett, így

jutott el a 2000-es év végére Szlovákiába is. Jelenleg megközelítőleg 200 főt

foglalkoztató cégről beszélhetünk, melynek fő profilja fém és műanyag modulok

gyártása. Legfőbb vásárlói körük a közel 50%-ot kitevő autóalkatrészeket és

kiegészítőket igénylő termelő vállalatokból valamint az ipari gépekhez tartozó

alkatrészeket igénylő vállalatokból mintegy 20%-ban tevődik össze a többi kisebb

megrendelés mellett. Fogyasztóikat mintegy 65%-ban Franciaországban, 23%-ban

Belgiumban és csupán 3%-ban Szlovákiában szolgálják ki, mégis mivel a cég egy

Európai Uniót alapító országban jött létre, véleményem szerint abszolút releváns

információkkal szolgálhat az euró bevezetésével járó változásokról.23

A harmadik általam megkérdezett vállalat az I.P.A.- Kovovýroba spol. s.r.o.,

amely Szlovákiai székhellyel rendelkezik, és szintén Tornalján található. Nehézipari

vállalatként jelenleg is fűtőberendezések gyártásával foglalkozik mind ipari, mind

pedig lakossági használatra. Ezen termékek jellemzően kandallók és kazánok,

valamint előállítás mellett, üzembe helyezéssel is foglalkozik. A céget az 1990-es

évben alapították, azóta nagyobb mennyiségben külföldre is exportálja árucikkeit,

jelenleg mintegy 60 dolgozóval tartva fenn magát. Mindenképpen érdekesnek

találom ennek a kisebb, szlovák központú vállalatnak a vizsgálatát is,

összehasonlítva a nagyobb, távolabbi központú vállalkozásokkal, hiszen minden

22

http://www.lvdgroup.com 23

http://www.aries1.fr/index.php/en/aries

36

bizonnyal nagy hatással voltak rá az anyaország valutájának megváltoztatásához

szükséges kormányintézkedések is.24

8.2. Az euró bevezetésének feltételei és várható hatása

Szlovákiában az euró bevezetése előtt minden gazdasági szektor szereplője

aggódva várta annak hatását. Feltételezhető volt, hogy a vállalatok és nagyüzemek

számára több pozitív és praktikus stratégiai hatást vonz magával, mint negatívat. A

pozitív hatások közül a legnagyobb jelentősége a tranzakciós kiadások

megszüntetésétől várható. Ez természetesen annak köszönhető, hogy az egyéb

Európai tagállamok piaci szereplői is az eurót alkalmazzák, mint fizető eszközt, így

a valutaváltás során fellépő különbözet kikerült a beszerzési és értékesítési

rendszerből.

A vállalatok számára várhatóan nagymértékű megtakarítást fog jelenteni az

árfolyam kockázatok megszűnése. A változás természetesen vonz magával negatív

hatást is, ami egyszeri, de nagy költségként jelenik majd meg abban az időszakban,

amikor a vállaltok által használ valuta átváltási időszaka megkezdődik. Óvatos

becslések jelentek meg azzal kapcsolatban is, mennyi idő után fog megtérülni a

váltás során felmerült egyszeri plusz költségek. Az óvatosabb becslők két, míg az

optimista becslők egy évet jósoltak a megtérülés időszakának. Ezt természetesen

nagyban befolyásolja az adott vállalat pénzügyi forgalma.

Az euró bevezetésétől nagymértékű piaci élénkülést várnak az elemzők.

Egyes források a bevezetés utáni 15-20 év elteltével akár 40-50%-os emelkedést is

várnak. Ez köszönhető lesz a piaci határok és korlátok csökkenésének, illetve

megszűnésének, amely várhatóan kiváltja az élénkítő hatást.

24

www.kovipa.sk

37

A következő nagy változást a bankpiaci változások idézhetik elő. Ez akkor

valósulhat meg, ha a bankpiacon megnőnek a versenytársak száma és a kockázat

vállalási pótlékot a banki piaci szereplők nem terhelnék a vállalatokra.

Az euró bevezetésének egyik, szinte a legfontosabb feltétele a technikai

háttér átalakítása és a technikai peremfeltételek megvalósítása. Ezen feladatok

elvégzése alól nem maradhatnak ki sem a kis és közepes, sem a nagyvállalatok.

Ezen technikai hátterek biztosíthatják a vállalatok megfelelően kialakított szerkezeti

struktúráját. Természetesen ezek a változások nem mehetnek végbe egyformán a

Szlovák államterület minden részén, hiszen ezen átalakítások nagymértékben

függnek az euró bevezetésének elkötelezettségétől. Ezen változtatások

előkészítésével és megvalósításával nem lehet az utolsó pillanatig várni, mert

határidő átlépéssel és ezen keresztül a vállalat ellehetetlenítésével és jelentős

mértékű plusz költségek fellépésével járhat. Az elvégzendő feladatok mértéke

nagymértékben függnek a vállalatok méretétől és fajtájától. A legfontosabb

technikai átállás és átalakítás az informatikai háttér átállításával kezdődik.

Feltételezhetően az átállás költségének jelentős hányadát az informatikai háttér

átalakítása és átállítása fogja jelenteni. Ez azért jelentős változtatás, mert ezt nem

elég a vállalatnak a saját telephelyein elvégezni, hanem közösen az összes paci

szereplőjével a teljes termék és alapanyagláncon végigkövetve a beszállítótól

egészen a vevőig meg kell valósítani. Az informatikai rendszer után a következő

nagy lépés az adózási rendszer és a könyvelési háttér átállítása lesz. A kisebb

méretű vállalkozásoknak és vállalatoknak nagy feladatot jelent még a pénzügyi

háttérben lévő pénzügyi készlet euróra történő váltása, míg a nagyméretű vállalatok

számára ez az egyszerre történő átváltásban jelenthet gondot. Ennek elkerülésére

javasolt kisebb egységek létrehozása a teljes nagyvállalaton belül és részenként

elvégezni a váltást. A vállalatok részéről nem szabad és nem lehet megfeledkezni az

alkalmazottakról sem, hiszen az alkalmazottak bérezése valamint a képzések

fizetése is euróban fog történni a közeljövőben. Ennél a pontnál nagy figyelmet kell

fordítani arra, hogy az alkalmazottakra ne legyen kihatással. Gondolok itt arra, hogy

a munkabérek kifizetését ne akadályozza a váltás, illetve azok mértéke ne

38

változzon, ellenkező esetben de-motiválható lehet az alkalmazottakra, és ez

jelentősen befolyásolhatja a termelést. Az euró bevezetésének hatása a reálbérek

alakulására várhatóan pozitív hatással jár a jövőben.25

Az euró bevezetése várhatóan megváltoztatja a könyvvitelt. Kötelező lesz

megőrizni a könyvelésben leírt gazdasági és vagyoni helyzetet és a vállalat

készletszintjét. Míg az átállás előtt a könyvvitel adatai koronában voltak megadva,

az átállás után, tehát 2009. január 1.-től ez már csak euróban történhet, ami azt

jelenti, hogy minden könyvviteli érték a hivatalos euró árfolyamon lesz átszámítva

és elszámolva. Ez azt jelenti, hogy a vállalatoknál felhalmozott minden nemű tőke

átszámítása kötelező euróra, valamint a részvényrészesedést kötelező újra alapítani.

Az átállást követően a pénzügyi szervek elsődleges feladatnak tekintették a

termékek és áruk árának mind euróban, mind pedig a koronában való feltüntetését,

melynek szerepe a polgárok tájékozódásában van, tehát célja, hogy a polgárok ne

veszítsék el a tájékozódást az árszintek között. További cél még az árak

indokolatlan emelkedésének elkerülése, amelyet a piaci versenyhelyzet növelésével

próbál meg elérni a kormány.

Az átállás időszakára nagyon fontos még meghatározni az átváltási

feltételeket, így biztosítva a minél pontosabb átváltást, és elkerülve a kerekítési

pontatlanságokat a koronaérmék euró-centre történő átváltásánál. Az átváltásokat

felügyelőszervek ellenőrzik, és egy hivatalos e-mail címet és telefon vonalat is

biztosítanak a köz számára, hogy segítsék az eligazodást.

Amint azt feljebb írtam, a dolgozó réteg felkészítése és tájékoztatása a

váltásról szintén nagyon fontos. Ennek érdekében pontos információkat kell

szolgáltatni a dolgozók felé az átállás időtartamáról, és annak lefolyásáról, és

oktatást kell tartani az új pénznem használatáról.

A fent leírtak alapján elmondható, hogy az átállást megelőző időszak minden

vállalat számára (a vállalat méretétől függetlenül) rengeteg előkészületet és plusz

25

www.nbs.sk

39

feladatot generál. Ezek alapján érdemes megvizsgálni az euró valós hatását a

Szlovák gazdaságra, majd a megkérdezett vállalatok adatszolgáltatása alapján a

megvalósítás hatását a vállalatok szemszögéből.

8.3. Az euró bevezetésének valós hatása néhány év távlatából

A Szlovák gazdaságot tekintve az euró bevezetésének hatása kedvezőbben

alakult, mint azt tervezték a piaci elemzők. Ez elsősorban a GDP alakulásán látható

és érezhető, hiszen az euró bevezetése előtt 2008-ról 2009-re nagyságrendileg

7,9%-os GDP romlást jósoltak, ez a bevezetés után mégis pozitív értékeket vett fel,

ami számszerűsítve a következő. (lásd 2. számú táblázat)

2. sz. táblázat

Szlovákia főbb gazdasági mutatói, 2009-2011

2009 2010 2011

GDP (folyó áron) Mrd EUR 62,8 65,7 69,1

GDP növekedés (reál) % -4,9 4,2 3,3

Egy főre jutó GDP (folyó áron) EUR/fő 11 640 12 140 12 700

Infláció (fogyasztói árindex) % 1,6 1,0 3,9

Munkanélküliségi ráta % 12,0 14,4 13,5

Költségvetés egyenlege GDP%-a -8,0 -7,7 -4,6

Államadósság (év végi) GDP%-a 35,5 41,1 43,3

Folyó fizetési mérleg egyenlege GDP%-a -2,5 -2,4 0,06

Forrás: Saját szerkesztés Eurostat, Szlovák Statisztikai Hivatal, Szlovák Nemzeti Bank alapján.

A gazdasági részesedést tekintve nem változott jelentősen a Szlovák

gazdaság struktúrája, ami azt jelenti, hogy a legnagyobb hozzá adott értéket mintegy

32%-ot továbbra is az ipar biztosította. A munkanélküliség 2011-ben kis mértékben

40

0,9% ponttal 13,5%-ra csökkent, ami szintén pozitív lépés a Szlovák gazdaság

életében, mert egyre több ember mögött áll produktum, tehát előállított érték. Az

inflációjelentős mértékben felgyorsult, a 2010. évi 1% után 2011-ben már 3,9%-ot

ért el. Az átlagbérek értékének emelkedése nem volt egyenes arányban az árak

emelkedésével, amely 2,2%-kal 786 euróra emelkedett, ami 1,6%-os nettó reálbér

növekedést jelent.

Az euró bevezetése után az EU támogatási lehetőségek nagymértékben

növekedtek, amelyet 25,02%-os részben használtak ki, amely 11,5 Mrd euró értékű

volt. Az euró övezetbe kerülés megnyitotta a piaci kapukat a Szlovák vállalatok

számára, amely az export piac növekedését jelentette, így az EU országok irányába

17,3%-kal, míg az OECD országok irányába 18%-kal emelkedett az export. A

legjelentősebb mértékben a mezőgazdaság exportja növekedett, mindösszesen

31,3%-kal.

3. sz. táblázat

Szlovákia külkereskedelmi forgalma, 2008-2011

2008 2009 2010 2011

Áruforgalmi egyenleg Mrd EUR -0,7 0,3 0,5 2,4

Export Mrd EUR 47,7 40,2 48,3 56,4

Import Mrd EUR 48,4 39,9 47,8 54,0

Szolgáltatások egyenlege Mrd EUR -0,5 -1,1 -0,7 -0,3

Export Mrd EUR 5,8 4,3 4,4 4,8

Import Mrd EUR 6,3 5,4 5,1 5,1

Forrás: Saját szerkesztés a Szlovák Nemzeti Bank adatai alapján.

A Szlovák gazdaság fejlődésének feltétele az import befektetések

növekedése, mert csak a bevitt plusz tőke segítheti a Szlovák gazdaság fejlődését.

Amint azt az adatok szemléltetik 2011-re kecsegtetővé váltak a külföldi befektetők

számára a Szlovák befektetések, amelyek részben magyarázhatóak voltak a

41

valutaváltásból adódó veszteségek megszűnésével, valamint a reálbérek kedvező

alakulásával.

4. sz. táblázat

Szlovákia közvetlen tőkebefektetés importja és exportja, 2009-2011

2009 2010 2011

Külföldi közvetlen tőkebefektetés-import Mrd EUR -4,376 -0,107 0,846

Külföldi közvetlen tőkebefektetések állománya Mrd EUR 36,469 37,632 n.a.

Tőkekifektetés más országba Mrd EUR 0,651 0,404 0,053

Tőkekifektetés állománya Mrd EUR 2,188 2,494 n.a.

Forrás: Saját szerkesztés a Szlovák Nemzeti Bank adatai alapján.

Legnagyobb befektetők Szlovákiából:

1. Matador - járműipar

2. Slovenský investičný holding - ingatlanfejlesztés

3. Holcim Slovensko – cement-, kavics- és betongyártás

4. J&T - ingatlanfejlesztés

5. Penta – kockázati tőke/élelmiszeripar26

26

www.nbs.sk

42

8.4. A kérdőívek kiértékelése

Amint azt már korábban írtam, három vállalatot kérdeztem meg az euró

bevezetésének vállalatra gyakorolt hatásáról. Összességében elmondható, hogy a

vállalatok véleménye - bár különböző szektorból származnak és különböző

méretűek – nagymértékben megegyeznek.

Először általánosságban kérdeztem az euró hatását, amelyre egyhangúan azt

a választ adták, hogy pozitívan érintette a vállalatokat. Ezt részletezve kiderült

számomra, hogy a legjelentősebb hatással a valutaváltás és árfolyamveszteségek

megszűnésének, és így az ügyvitel könnyítésének volt.

Az is kiderült a válaszból, hogy az euró bevezetése egyedül a Szlovák

alapítású vállalat számára növelte az alapanyag árakat, a többi vállalat számára az

euró alap miatt csak az infláció mértékével egyezett meg, valamint ez szintén nem

befolyásolta a késztermékek piaci árát. Pozitív hatását az alapanyag és a késztermék

szállítmányozásában érezhetik legjobban a vállalatok, mert rövidültek a szállítási

idők, és ez által csökkentek a szállítmányozási költségek.

Amint azt várták, megnyíltak a piaci lehetőségek a félkész és késztermékek

számára, így a vállalatok valóban növelték a külföldi piacokon a szerepüket, így

ezen keresztül növekedett a gyártási volumenük.

A versenyképességet figyelembe véve, a három vállalat közül egyedül a

Szlovák alapítású vállalat versenyképessége csökkent, míg a másik két, külföldi

alapítású vállalat versenyképessége nőtt. Ez köszönhető a tőke euróra történő

váltásánál, amely egyedül a Szlovák alapítású vállalat esetében áll fent. Ezt a

könyvviteli szabályok módosítása hozta magával.

A reálbéreket és a béreken keresztül a munkaerő változását tekintve nem

történt jelentős változás. Ez azt jelenti, hogy csak a plusz vevői igénynövekedéssel

járó plusz létszámigény jelentkezett és elbocsájtásról szerencsére nem lehet

43

beszámolni. A béreket emelkedésének mértéke pedig alacsonyabb volt, mint az

infláció emelkedése.

A piaci részesedét tekintve a két külföldi alapítású cégnek segített az euró

bevezetése, de a Szlovák alapítású cégnek nem. Ez a változás érezhetően az egyik

külföldi alapítású vállalat termékpalettáját érintette, amely alapján nagyságrendben

30%-al megváltozott a termékpaletta. A beszállítói láncot tekintve szintén csak a két

külföldi alapítású cégnél történt változás, akiknek a megnyílt piacnak köszönhetően

több beszállítójuk lett és így egyszerűbbé vált az alapanyagok beszerzése, valamint

ez is hozzájárult az alapanyagok árainak kedvező változásához.

Az EU-s támogatások egyelőre csak a jövőbeni tervek esetében merültek fel,

így az eddigi beruházásoknál ezt nem vették figyelembe. Ha a beruházások típusát

tekintjük, mindhárom vállalat esetében barna mezős beruházás történt, amely

alapján a meglévő termelőépületek felhasználva a beruházásokhoz. Mivel a

legnagyobb beruházási értéket az új gyárcsarnok építése jelenti, a megkérdezett

vállalatok közül a fejlődőképes és plusz beruházást tervező vállalat szeretne EU-s

támogatást felhasználni ehhez.

A telephelyek megválasztásának elsődleges szempontja az olcsó, de

szakképzett munkaerő, a kedvező alapanyag árak, és mint az fentebb kiderült, a

meglévő gyárépületekben rejlő lehetőségek indokolták.

Az euró bevezetésével járó költségek jellemzően 1-1,5 éven belül

megtérültek a külföldi alapítású vállalatoknak, míg a Szlovák alapítású vállalatnak a

jelentősen nagyobb költségvállalás miatt (min azt fentebb említettem, plusz költség

a tőke euróra váltása a többi két vállalattal szemben) hosszabb távon térült meg. A

válaszokból kiderült az is, hogy mindhárom cég támogatta az euró bevezetését, mert

csak így tudják hosszú távon biztosítani a gazdasági eredményességet és a

fenntartható fejlődést, így a piacon való növekvő részesedést. Valamint a

legjelentősebb pozitív hatás is megegyezik a megkérdezett vállalatok számára, tehát

jelentősen leegyszerűsödtek az alapanyag beszállítások és kereskedelmi

ügyintézések.

44

9. ÖSSZEGZÉS

A szlovák gazdaság fejlődése a 2004-2008-as időszakban intenzív volt. A

kialakított reformcsomagok az addig is komoly potenciállal rendelkező gazdaságot

átláthatóbbá, és a külföldi befektetők számára vonzóvá tette. A Szlovákiába érkező

külföldi beruházásoknak köszönhetően a gazdaság fejlődésnek indult, és 2006–

2007-ben rekordnagyságban bővült. A gazdaság növekedés hátránya, hogy a

regionális és társadalmi különbségek a nagymértékű gazdasági fejlődés hatására

sem csökkentek.

Az utóbbi évek növekedése stabilizálta a gazdaságot, melynek köszönhetően

a szlovák gazdaságpolitika komoly megszorítások nélkül küzdött a válsággal,

növekvő munkanélküliséggel és magas államháztartási hiánnyal valamint növekvő

államadóssággal kellett szembesülnie. Szlovákia magyarok által lakott régióinak

fejlődését új lehetőségek határozzák meg, ez az unióhoz és a schengeni övezethez

való csatlakozásnak köszönhető.

Az eurózónához való csatlakozással - a környező országok fizetőeszközei a

válság miatt veszítettek értékükből -, Dél-Szlovákiai régiói egy újabb ellentétes

helyzetbe kerültek a határon túli régióival szemben, amely a bevásárló turizmusban

a kiegyenlítődés felé kezdett elmozdulni, amíg a forint újra nem erősödött. Az euró

bevezetéséből rövidebb és hosszabb távon egyaránt származnak reálgazdasági

költségek, és hasznok.

Szlovákia példája kiinduló pont lehet az euró bevezetéséhez elvégzendő

feladatokhoz a környező tagállamoknak így Magyarországnak is. Azzal, hogy

Szlovákia bevezette az egykulcsos, vállalkozóbarát adórendszert hozzájárult a

külföldi tőkebeáramlás és a gazdasági fejlődés felgyorsulásához. A magán- és

nyugdíjpénztárak még erősnek bizonyulnak, de az új Radičová kormány terve

között szerepel ezen intézmények radikális átalakítása, ami a magán- és

nyugdíjpénztárakat negatívan érintené. Az új kormány 2011 januárjától komoly

45

változtatást helyezett kilátásba az egészségügyi, a közigazgatási és az oktatási

reformok terén. Nem is tehetett mást, hisz a Robert Fico kormány túlköltekezésének

most látható és kézzelfogható a negatív hatása. Az euró bevezetésének folyamata

gyakorlatilag zökkenőmentesen ment végbe. Határozottan kijelenthetjük, hogy

Szlovákia a lehető legjobb időszakban csatlakozott az euró-övezethez, amely a

válságos időkben menedéket, árfolyam- spekulációktól mentes jövőképet ígér.

Mint ahogy azt célul tűztem ki a bevezetőmben, megkerestem néhány

szlovákiai nagyvállalatot, akiknek személyes tapasztalatuk volt, mint az Unióhoz,

mind az eurózónához való csatlakozással, és az Ő szemszögükön keresztül is

megvizsgáltam a szlovák euró hatását a gazdaságra. Mind három vállalat közös

véleménye alapján kijelenthető, hogy a fentebb bemutatott hatások és kormányzati

törekvések pozitívan hatottak a szlovák vállalatok Európai Uniós piaci szerepükhöz.

A válaszokból kiderült, hogy jelentősebb mértékű piaci részesedés, növekedés

azoknál a Szlovák vállalatoknál figyelhető meg, amelyek nem rendelkeznek egyéb

EU-s országokban lévő leányvállalatokkal. Így csak az EU-hoz való csatlakozással

nyílt meg számukra a külföldi piac. A legjelentősebb költségvonzat az euróra való

átálláskor a szlovák alapítású vállalatokat érintette, amely költség az eddig

koronában lévő tőkeérték eurósított tőkére történő átváltással jelentkezett. Az

informatikai, és a munkaerő piaci szempontból a változások egyformán érintették a

szlovák és az egyéb országban alapított szlovákiai vállalatokat is.

A szlovák euró bevezetése Magyarország számára is fontos, mert így

számukra is könnyebbé válik az út az euró bevezetéséhez. A határ menti

területfejlesztési programok megvalósításában fontos az együttműködés. Szlovákia

és Magyarország is aktívan vegyen részt a projektek létrehozásában, annak

érdekében, h együtt tudják megvalósítani elképzeléseiket.

46

Irodalomjegyzék

1. Ábrendás Csaba, Dudás Tamás, Illéy Gábor, Szinek Kénesy Marianna: A

szlovákiai adóreform 2004-ben, tanulmány

2. Angyal Zoltán: Az európai gazdasági és monetáris unió kialakulásának és

működésének intézményi és jogi vonatkozású kérdései, 2005, 105.szám

3. Borbás Ilona, Szirmai László: Szlovákia egészségügyi rendszere és

egészségügyi reformja, tanulmány

4. Dusan Kovács: Szlovákia története, 2011, 366-391. old

5. Ficza Cs. Közigazgatási reform Szlovákiában. – In: PÁLNÉ KOVÁCS I.

(szerk.) 2005. Regionális reformok Európában. Timp kft. Budapest. 246 p.

6. Gál Zsolt: Az euró bevezetése Szlovákiában: Előzmények, előnyök és

rizikók, Az Elemző, 2008, 2. szám, 57-86. old

7. Gáspár Pál és Várhegyi Éva: Az euro bevetésének rövid- és középtávú

hatásai a magyar gazdaságra, 1999/1, 10-17. old

8. Király Zsolt, Vincze Norbert, Zupkó Tamás: A szlovák nyugdíjreform

szakmai elemzése 2004

9. Közgazdasági szemle, LIX. évf., 2012. június (569–684. o.)

10. Marek Tettinger: Na mnohých školách sa dvere v septembri neotvoria,

Hospodárské noviny, 2004. Augusztus 31.

11. Martin Čambalík: Vláda odštarovala dȏ csodkovú reformu, In Národná

Obroda, 2004

12. Szarka László: Kisebbségkutatás - 11. évf. 2001. 2. szám

13. Szilvássy József: Bezzegország lett Szlovákia, In Népszabadság, 2008.

március7. ,

14. Suhányi Erzsébet: Euró a szomszédban, Számvitel-adó-könyvvizsgálat,

200867-8, 331-335 old.

47

15. Szilvássy József: Bezzegország lett Szlovákia, In Népszabadság, 2008.

március7. ,

16. Szociális Biztosító (2008): http://www.socpoist.sk/vdok_simple-vystupenie-

z-ii-piliera---2/371s20088c

17. Új Szó, Szlovákiai napilap, 2000. márciusi száma

18. Zuzana Horníková: Tabulkové platy si školskí odborári ochrányili, 2003

19. http://www.ecb.int/ecb/history/emu/html/index.hu.html#stage1

20. http://ec.europa.eu/economy_finance/euro/countries/slovakia_en.htm

21. www.eokik.hu/data/files/169857988.pdf

22. http://europa.eu/abc/12lessons/lesson_7/index_hu.htm

23. www.eurostat.org

24. http://www.euvonal.hu/index.php?op=hirek&id=146

25. www.finance.gov.sk

26. www.hu.capgemini.com/referenciak_hirek_tanulmany/hirek/euro

27. www.hvg.hu/20090410_gdp_szlovakia_tesco_bevasarlo_turizmus.aspx

28. www.imf.org

29. http://index.hu/gazdasag/vilag/2010/03/31/meglepo_tapasztalatok_a_szlovak

_eurorol/

30. http://kitekinto.hu/europa/2009/01/06/szlovakia_belepesevel_unnepel_az_eu

rozona/

31. www.kovipa.sk

32. http://www.kulugyiintezet.hu/

33. http://www.meltanyossag.hu/files/meltany/imce/doc/ip-atatraitigris-

081103.pdf

34. www.nbs.sk (2007.09.10): Zavedenie euro na Slovensku (2008.03.12, 8:11)

48

35. www.nbs.sk :Proces zavedenia eura na Slovensku, 2008.01.24, 20:14

36. http://nol.hu/archivum/archiv-484132

37. http://openiazoch.zoznam.sk/produkty/me/cross.asp?TID=MEEUR&CID=M

ESKK&period=7

38. http://www.origo.hu/archivum/20090101-szlovak-euro-ertekeles-az-uj-penz-

bevezeteserol-kutasi-gabor.html

39. http://www.slovak-republic.org/eu/

40. http://www.socpoist.sk/starobny-dochodok/1286s#dochodkovy-vek

41. http://www.vg.hu

42. http://www.uni-corvinus.hu/

49

Zhrnutie

Hospodársky rast’ Slovenska v rokoch 2004-2008 bol intenzívny. Reformný

balík aj dovtedy so zaujímavým hospodárskym potenciálom zabezpečil prehľadnosť

a pre cudzích investorov urobili príťažlivým hospodárstvo. Vďaka zahraničným

investíciám sa naštartoval rozvoj hospodárstva a v rokoch 2006 -2007 dosiahol

rekordné výsledky. Nedostatkom rozvoja ekonomiky je, že regionálne a

spoločenské rozdiely sa ani v dôsledku tohto rozvoja neznížili.

Rast v posledných rokoch stabilizoval hospodársto, čo umožnilo bez vážnych

reštrikcií bojovať s krízou, rastúcou nezamestnanosťou, vysokým schodkom

rozpočtu, ako aj rastúcou štátnou zadľženosťou. Regióny obývané slovenskými

maďarmi ovplyvňujú nové možnosti vďaka pričleneniu k únii a Schengenskému

priestoru.

Pripojením do eurozóny poklesla hodnota meny ostatných okolitých štátov v

dôsledku krízy. Regióny južného Slovenska sa dostali do novej situácii

oprotiregiónom za hranicami, ktoré v nákupnej turistike napredovali k vyrovnaniu,

kým forint z nova posilnil. V dôsledku zavedenia eura vznikajú krátkodobé, ale aj

dlhodobé ekonomické dopady na náklady a zisky.

Príklad Slovenska môže byť východzím bodom k príprave úloh aj pre

ostatné okolité členské krajiny tak aj pre Maďarsko. Tým, že Slovensko zaviedlo

jednotnú daňovú povinnosť prispelo k prílevu cudzích investícii a tým k urýchleniu

hospodárskeho rozvoja. Súkromné a dôchodkové poistenie sa javí ešte dostočne

silné. V plánoch novej Radičovej vlády je aj radikálna zmena tejto oblasti, čo by ich

negatívne ovplyvnila. Nová vláda pripravuje od januára 2011 vážne zmeny v oblasti

zdravotníctva, štátnej správy, vzdelávania. Nemá ani iné možnosti, kedže vláda

Roberta Fica zvýšenými výdavkami spôsobila teraz viditeľné negatívne javy.

Zavedenie eura prakticky prebehlo bez problémov. Možno jednoznačne povedať, že

Slovensko sa pripojilo eurozóne v možno v najlepšom krízovom období. Včas

poskytlo útočisko a zabezpečilo kurzovú štabilitu.

50

Tak ako som si vytýčila v úvode navštívila som niekoľko slovenských

podnikov, ktorí majú osobnú skúsenosť s eurom ako aj s pričlenením do eurozóny, a

cez ich uhol pohľadu som preskúmala vplyv slovenského eura na hospodárstvo.

Podľa vyjadrenia všetkých troch podnikov je možné vyhlásiť, že horeuvedené

plyvy, ako aj spoločné vládne úsilie pozitívne vplývali na úspešnosť slovenských

podnikov na európskych trhoch. Z odpovedí vyplýva, že rast sa dá zistiť u tých

slovenských podnikov, ktoré nemajú dcérske spoločnosti v iných europských

štátoch. Tak len pričleneným do eurozóny sa im otvoril zahraničný trh. Z hľadiska

informatizácie a pracovného trhu došlo k zmenám, rovnako ovplyvnili zmeny

slovenské ako aj zahraničné podniky na Slovensku.

51

Melléklet

Interjúvázlat:

1. Az Euro bevezetés hogy érintette a céget?

2. Növekedtek-e az alapanyag árak a valutaváltással?

3. Érintette-e a késztermékek árait?

4. Ha módosult, milyen arányban módosult a termék előállítási költsége és

késztermék ár aránya?

5. Milyen szinten érintette a cég/vállalkozás piaci szerepét és részesedését?

6. Mennyire maradt versenyképes a szlovák leány/alvállalat az egyéb EU-s

tagországok vállalataival illetve EU-s versenytársakkal szemben?

7. Ez közvetve vagy közvetlenül érintette-e a cég alkalmazottait, illetve a

munkaerő piacot?

a. euró bevezetésével szükségessé vált –e létszámbővítés/leépítés

b. az euró bevezetésével a bérezés változott –e, ha igen akkor hogyan

8. Változott-e és ha igen mennyiben a vásárlói kör?

9. Több vagy jobb lehetőség adódott-e termékskálájának szélesítésére?

10. Beszállítói köre változott –e, és ha igen hogyan az euró bevezetése után

11. EU-s támogatások

a. szélesebb körben tud –e pályázni európai uniós támogatásokra

b. valamint egyszerűbbé vált –e, a pályázati összegek felhasználása

12. milyen típusú beruházással hozta létre első leányvállalatát Szlovákiában

(barna, ill. zöld mezős beruházás)

13. milyen szempontok alapján választotta Szlovákiát a közép-kelet európai

régióban a beruházása célpontjául?

14. mennyi idő után vált gazdaságossá (esetlegesen nyereségessé) a szlovák

vállalat működtetése?

15. a cég támogatta, avagy ellenezte az euró bevezetését?

16. Elősegítette-e/ leegyszerűsítette-e a beszállítást/kereskedelmet az EURO

zónába tartozó országok cégeivel az euro bevezetése.