Az élőlények és a

környezet kapcsolata

Adaptáció és életforma

Az életközösségek

élőlényei

elválaszthatatlanul

szoros

kapcsolatban

élnek

környezetükkel.

Az egyes fajokra

jellemző

testfelépítés,

életmód,

viselkedés stb. az

élő és az élettelen

környezettel való

kölcsönhatásban

alakult ki az

evolúció során.

Ökológiai szabályok:Bergmann- szabály:

állandó testhőmérsékletű, azonos rokonsági körbe tartozó állatfajok között a hidegebb

területek felé nő a testméret

pl. rókafajok (sivatagi-, vörös-, sarki róka), pingvinfajok

Allen- szabály:

ugyanazon állatokra vonatkozik, mint a Bergmann- szabály, a kiálló testrészek

mérete a hidegebb területek felé csökken

pl. a rókák füle

Gloger- szabály: a sarkvidékek felé haladva az állatok színe egyre világosabb

pl. a barnamedve alfajoké

Az élőlények előfordulásának

jellegezetességeit, eloszlásuk

mintázatát a külvilág és az

állományok tűrőképességének

összjátéka határozza meg. Az

adott élőlény tulajdonságai

határozzák meg, hogy a

külvilágból mi és mennyire fontos.

A külvilág tényezőit ezért mindig

az adott élőlény szempontjából

kell értékelni.

A környezeti feltételek állandóan

változnak. Ezek a változások

rövidebb-hosszabb, szabályszerű

ciklusokat is követhetnek - pl. a Föld

tengely körüli forgása – napszakok, a

Föld Nap körüli forgása – évszakok

szabályos váltakozása- vagy

szabályszerűtlenül következhetnek

be. Az élőlényeknek túlélésük és

sikeres szaporodásuk érdekében

ezekhez a változásokhoz különböző

módokon, de állandóan

alkalmazkodniuk kell.

Növényi példák az alkalmazkodáshoz

A sejtszintű biológiai folyamatok érzékenyek a környezeti változásokra. Az

állandó belső környezet fenntartását homeosztázisnak nevezik, vagyis annak a

képességnek, hogy a biológiai rendszer a környezete változó hatásai ellenére

megőrzi önmagát, bizonyos határok között ellenáll a környezet változtató

hatásainak. Ez szükségessé teszi a külső környezet állandó nyomon követését

és a vele való állandó anyag- és energiacserét. A homeosztázis fenntartása

élettani folyamatok vagy viselkedési formák révén is lehetséges, pl. a hüllők

napozása, mint jellegzetes viselkedés, belső hőmérsékletük emelését szolgálja.

Az az élőlény, amely alkalmazkodott a környezetéhez, az ott bekövetkező

változásokat bizonyos határok között képes elviselni. A környezeti

változásoknak azokat a határait, amiket az adott faj, állomány vagy egyed

képes elviselni, tűrőképességnek(tolerancia) nevezik.

A tűrőképességi tartomány

alakulása. Minimum és

maximum az életben

maradás alsó és felső határa;

pesszimum: az életben

maradáson túl a növekedés

feltételei is adottak, de az

élőlény nem képes sikeresen

szaporodni; optimum: az

életben maradás, a

szaporodás feltételei adottak,

ami az életképes állomány

kialakulásának feltétele.

Életformák

Élő szervezet adott megjelenése. Az élet

hajtóerejének egyedi formában

megnyilvánuló, adott testfelépítést

megvalósító fajtája a fizikai világban. Ez

bármilyen növényi vagy állati szervezetet

jelent, az embert is ide sorolva.

A Földön számos életforma létezik. A

baktériumok is életformák.

A növényi életformákra legszélesebb körben használt modern felosztás

Christen C. Raunkiaer nevéhez fűződik. Rendszere egyetlen kritériumon

alapul: a megújuló rügyek helyzetén. Ennek alapján Raunkiaer öt kategóriát

különített el:

Ph: áttelelő rügyeik a levegőben vannak, kevés kivétellel fák, bokrok.

(Ch): a hideget vagy a szárazságot a talajfelszínhez közeli (25 cm vagy alacsonyabb)

légrétegben elhelyezkedő hajtásaikkal vészelik át, gyakran a hótakaró védelmében.

Törpecserjék, földön fekvő és kúszónövények, párnanövények tartoznak ide

(H): megújuló rügyeik a földfelszínen vannak, az avar és az elszáradt levelek alatt

megbújva. A legtöbb pázsitfűféle és a levélrózsás növények ilyenek.

(K): az áttelelő rügyek a talajban, vízben vagy talajvízben helyezkednek el.

(Th): egyévesek, magként vészeik át a számukra kedvezőtlen időszakot.

Állati életformák• egyedül élő

• csoportos életforma

• nyílt vízi lebegő

• helytülő (szesszilis) életforma

• szárazföldi életformák

• vízi életformák

• Kétoldali szimmetriájúak

• Sugaras szimmetriájúak

• repülőképes rovar

• gyalogos életmódú rovar

• nem állandó testhőmérsékletű

• állandó testhőmérsékletű

• rejtőzködő

• sütkérező