Az Orczy kastély és kert Revitalizációja (PDF) · PDF fileFûköh Levente AZ ORCZY-KASTÉLY ÉS KERT REVITALIZÁCIÓJA: A KEZDETEK A kastély és az Orczyak Gyöngyös keleti felén

Fûköh Levente

AZ ORCZY-KASTÉLY ÉS KERT REVITALIZÁCIÓJA: A KEZDETEK

A kastély és az Orczyak

Gyöngyös keleti felén emelkedik a klasszicista stílusú Orczy kastély épülete, melyaz 1900-as évek közepétõl, a folyamatos fejlesztések eredményeként mára a városegyik kulturális központja lett. Itt kapott helyet közel fél évszázada a Mátra Múzeum.

A kastély építéstörténete a történeti adatok ismeretében a XVIII. század végé-tõl követhetõ nyomon. Története leginkább az építtetõ Orczy család nevével fémje-lezhetõ. Orczy István 1699-ben érkezett Heves vármegyébe, s 1708-ban PetrovayZsuzsannával kötött házassága révén lett birtokos Gyöngyösön. 1742-ben, a birtokotvégrendeletileg egyetlen fiára, (I.) Lõrincre hagyta. Orczy (I.) Lõrinc tovább foly-tatta atyja birtokszerzõ, építtetõ politikáját. Bár idejének nagy részét Tarnaörsön ésPesten töltötte, mégis 1769-70-ben itt, az egykori majorság helyén barokk kastélytépíttetett. Az épület, mint a család tervtárában lévõ helyszínrajzból kiderül „U”alaprajzú barokk kastély. 1770-ben elkészült az emeletes barokk kastély. AzOrczyak után leányági örökösödés révén a birtokok, így a kastély is a Szapáryak, aherceg Auerspergek, a Westphalenek, majd a Wildburgok tulajdonába kerültek. Acsalád, illetve annak leányági leszármazottai egészen az 1930-as évekig „jelen vol-tak” a településen. Az 1930-as évek közepén Wildburg Arthúrné eladta a kastélyt avárosnak. Ezzel az Orczy család birtoklása végérvényesen megszûnt Gyöngyösön.1

A kastély és kert felújítása, revitalizációja I. ütem elõkészítése

A város tulajdonába került épület az elmúlt közel nyolcvan év alatt igen vál-tozatos, nem ritkán hányatott sorsú volt. Évtizedeken keresztül több „bérlõje” isakadt, de gazdája tulajdonképpen nem volt, egészen 1984-ig, mikor a teljes épü-letet a Heves Megyei Múzeumok Igazgatósága kapta meg, múzeumi célra. Ettõl

5Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve, 2007.

1 B GÁL Edit 2005.

FukohLevente.qxd 2007.09.17. 12:47 Page 5

az idõponttól kezdve a Mátra Múzeum fokozatosan alakította ki igen nagy érdek-lõdésre számot tartó állandó kiállításait, melyeket a 2005. évi bezárásig több mil-lió látogató keresett fel.

A múzeumnak helyet adó épület, és az idõközben mindössze 2,5 hektárra szû-kült kert felújítása hosszú elõkészítõ munka után, 2000-ben indult el. Elsõ lépés-ként a kert régészeti feltárása történt meg, mely több ponton hitelesítette a törté-neti dokumentumokban, a kastélyról írottakat.2 Az egykori épületek alapfalai mel-lett, több, a talajvíz elvezetésére kialakított ciszterna, és hozzá kapcsolódó vízel-vezetõ rendszer kerül elõ. A kert revitalizációjánk elõkészítéseként történt meg apark dendrológiai állományának felmérése, ami a késõbbi kertépítészeti munkaalapját biztosította.3 A város finanszírozásában elkészült a kastély szennyvíz há-lózatának kiépítése.

2001. novemberében, a fenntartó Heves Megyei Önkormányzat, a továbbnem halogatható épület rekonstrukció érdekében egy tervpályázatot írt ki, mely-nek célja volt az egykori kastély épületének állagmegóvása, a közönségforgalomszámára a korszerûsítés. Az ekkor készült szakmai koncepcióterv általános célki-tûzésként az alábbiakat fogalmazta meg:

„A jövõben a kastély és a kert revitalizációjának eredményeként a mûemlékegyüttest, mint környezet- és természetvédelmi oktatócentrumot szeretnénk hasz-nosítani, mely tevékenység jól megfelel a múzeum profiljának és a mûemlék együt-tes adottságainak. Ennek érdekében továbbra is a természettudományi jellegû ki-állítások lesznek a meghatározók az épületben, ill. a park revitalizációja során ja-vaslatot tettünk egy zárt angolpark megépítésére, melyben az egykori növényházhelyreállítása mellett jelentõs parképítési feladatok szerepelnek. A jövõbeni hasz-nosítás része a két gloriett is, melyek közül a nyugatit kiállítási és közönségforgal-mi célokra, a keletit parkgondozási célokra kívánjuk felhasználni. Az ezzel kap-csolatos elképzelések Gyöngyös Város Önkormányzata Városüzemeltetési Igazga-tósága által megjelentetett: B.Gál Edit–Földessy Mariann: Az Orczy-kastély éskert építéstörténete, kertészeti és biológiai revitalizációja, felújítási programja c.kiadványban részletesen szerepel.”

A 2001. évi elképzelések ekkor még csak a közel 20 éves helytörténeti kiál-lítás (Gyöngyösi évszázadok) újrarendezését, és az ehhez kapcsolódó mûszakimunkákat tûzték ki célul: „2004-ben, a város 670. évfordulóján szeretnénk meg-nyitni az új állandó helytörténeti kiállítást, melynek muzeológiai munkálatai elõttjelentõs mûszaki, építészeti vonatkozásai is vannak (ennek részletei a következõk-ben kerülnek kifejtésre).”

6

2 SIMON Zoltán 2005.3 FÖLDESSY Mariann 2005.; B. GÁL Edit 2005.


A mûszaki, építészeti elképzelésekben ekkor jelennek meg elõször a máramár megvalósult, akkor igen merész gondolatnak tûnt elképzelések. Természete-sen a folyamatos szakmai egyeztetések, az épület falszerkezet kutatásai, s az en-nek következtében kialakult mûemlékvédelmi szempontok figyelembe vétele kö-vetkeztében több helyen változott az eredeti elképzelés, azonban úgy gondoljuk,nem árt most elsõ alkalommal közzétenni a 2001. november 11-én megfogalma-zott elképzeléseket, vázlatrajzokat, hogy összevethetõ legyen a megvalósulással.

„… az alábbi fejlesztési elképzeléseink vannak, melyeknek mûemléki vonat-kozásai nincsenek tisztázva, így alternatívákban kell gondolkozni.

1. A múzeum bemutató (közönségforgalmi) funkciójának növelése érdekébenszükséges lenne a belsõ udvarrész befedése. Ezáltal az így kialakított zárttérben kerülhetne bemutatásra a múzeum legjelentõsebb tárgya a mamut.Ez az elhelyezés, mely egyben reklám is, nem idegen a szakmától, hiszentöbb neves intézmény él ezzel a lehetõséggel (pl. Berlin Humboldt EgyetemMúzeuma, Washington Smithsonian Institution, Natural History Museum).

(Ez az elképzelés maradéktalanul megvalósult, mára a múzeum zárt,multifunkciós központi térrel rendelkezik.)

2. A praktikusabb közönségforgalmi szempontok miatt az új kiállítás (várostör-téneti) rendezését megelõzõ mûszaki munkák során szükséges lenne egy új be-járat nyitása az udvar bal felsõ sarkában. Erre talán lehetõséget biztosít, hogya folyosó, mely az egykori barokk kastély része, eredetileg nyitott volt csak ké-sõbb került beépítésre.

(A tervezés és kivitelezés során nem csak egy ajtó, hanem az egészegykori kosáríves folyosó kinyitásra került.)

7

1. ábra. A belsõ udvar a tervezett új bejárattal és közönségforgalmi térrel.


A megnyitás által az eredeti állapot bemutathatóvá válna. Az új bejáratnyitását közönségforgalmi okok indokolják. Jelenleg a kapu alatt találko-zik a kétirányú forgalom, s a jegyváltás miatt a bejövõ csoportok itt állnakmeg. Ez csúcsidõben, mikor 1500 látogató/nappal kell számolni komolygondokat okoz. Másrészt a jelenlegi szûk keresztmetszet nem teszi lehetõvéa látogatók kulturált fogadását. Az új bejárat nyitásával ez a problémamegszûnne. Itt van lehetõség pénztár és ruhatár kialakítására, ami ma máralapkövetelmény. Ennek kialakítása 2003-ra szükséges lenne ennek hiá-nyában a jelenlegi koncepció terveknek megfelelõen a kiállítás nem készít-hetõ el!

(A ruhatár a felújítás során megvalósult.)3. Amennyiben az említett elképzelések nem valósíthatók meg, a fentiekben

jelzett idõpontra, akkor a jövõre nézve a következõ átalakítással lehet ter-vezni. Az 1. ábrán a tervezett új közönségforgalmi helyiség mellett jelölt kishelyiség, jelenleg iroda, építészetileg egy egységet képviselt az utóbbi idõ-ben, az jelenleg csak egy farost lemezzel van leválasztva. A tér összenyitá-sával kialakítható lenne egy idõszaki kiállító terem. Ennél a változatnál aközönségforgalmi részt, pénztár, ruhatár, múzeumi bolt a jelenlegi irodákhelyén lehetne kialakítani.

Ennél a változatnál a harmadik helyiség mint kutató szoba jöhetne számí-tásba, itt fogadhatnánk a külsõ kutatókat, ahol a szomszédos könyvtár le-hetõséget biztosítana a kutatásra. Itt kerülne elhelyezésre a multimédiacentrum is.

8

2. ábra. A kastély déli földszinti szárnyának tervvázlata.


(Ezek helyett az elképzelések helyett a 2. pontban leírt elképzelésekvalósultak meg.)A jelenlegi szerviz folyosó megnyitásával lehetne biztosítani a kijárást akertbe, ami egyben az épületbõl való távozást is biztosítaná, ezzel meg-szûnne a fõbejáraton a kétirányú forgalom.

(A folyosó megnyitásra került, jelenleg itt történik a vendégek be- éskiléptetése az épületbõl.)

4. A múzeum egyik nagy problémája, hogy a közönségforgalom számára nemmegfelelõ a jelenlegi vizes blokk. Mivel eredetileg a kastély nem volt csa-tornázva, ezért a WC-ket a lépcsõfeljáróban alakították ki, mely igen szû-kös. Ezért az új vizesblokk kialakítására az udvarban, a pince szintjéresüllyesztve lehetne lehetõség. Ezt a csatornák jelenlegi helyzete lehetõvéteszi. A jelenlegi WC helyiségeket a mozgáskorlátozottak számára lehetneátalakítani.

(A vizesblokkok kialakítása nem itt, hanem a fõforgalmi folyosó men-tén került végül kialakításra.)

5. A földszinti részrõl az irodák a padlástérbe kerülhetnek. Ott amennyiben atetõszerkezet átalakítása lehetõvé teszi, ki kell alakítani:titkárságot, igazgatói irodát,történészi irodát, közönségforgalmi munkatárs irodáját,gondnoki irodát,

9

3. ábra. A pinceszint tervvázlata.


kézi könyvtárat és számítógépes termet,kutatószobát,raktárakat (számuk késõbb egyeztetendõ).Amennyiben erre mûemléki vagy egyéb okok miatt nincs lehetõség, akkoraz elõzõekben elmondott funkciók, idõszaki kiállítás, új közönségforgalmihelyek nem hozhatók létre a földszinten.

(A mûemlékvédelem nem engedélyezte a padlástér hasznosítását,ezért az irodák többnyire eredeti helyükön maradtak.)

6. A kiállító tereket érintõ átalakítások:Amennyiben a park a terveknek megfelelõen alakul ki, s a belsõ udvar islezárásra kerül, úgy a jelenlegi „Mátra” c . kiállítás elsõ két terme felsza-badul. Itt kialakítható akár egy idõszaki kiállítótér, akár egy konferenciaterem, ami a jövõben jól hasznosítható. Ennek érdekében a jelenlegi kö-zönségforgalmat meg kell fordítani. A kiállításból a kijárat a jelenlegi tör-ténészi szobán keresztül rögtön a 2. ábrán szereplõ új közlekedõ térre ve-zethetõ, s onnan a kert felé tudnak távozni a látogatók. Ebben az esetbenismét megszüntethetõ a keskeny keresztmetszetû lépcsõn a ma még mûkö-dõ kétirányú forgalom.

(Ez az elképzelés maradéktalanul megvalósult.)

7. A park revitalizációja során mind a történeti, mind a természettudományibemutatóhelyek bõvülnek. Egyrészt a nyugati gloriett részben kastély ésparktörténeti kiállításnak adna otthont, másrészt városi közönségforgalmi

10

4. ábra. A kastély emeleti részének tervvázlata.


feladatokat (Turinform) látna el. A parkban, az északi oldalon, a kastélyvonalában kerülne visszaállításra az egykori pálmaház, melyben egy okta-tótermet is ki kell alakítani. Ezzel ide ill. a szabadba helyezõdik át a jelen-leg még az állandó természetrajzi kiállításban látható botanikai rész. Apálmaház által nevelt növények árusításra kerülnek. A kertben szükségesegy újabb vizes blokk kialakítása, mely az északi fal mentén valósíthatómeg, mert ott van csatlakozási lehetõség a városi csatornára. A keleti glo-riett a parkgondozás céljára alakítandó ki.”

(Ez az elképzelés adta az alapját a késõbb megtervezésre kerülõ un.Természettudományi Pavilonnak.)

A régészeti munkákat követõen, 2004-ben kezdõdött el a kastély épületénekmûemléki feltárása, melynek eredményeként a belsõ udvar homlokzati részén, akeleti, déli és nyugati falszakaszokon befalazva megmaradtak az egykori árkádosemelet és földszint faragott oszlopai illetve az emelet téglából rakott mellvédje.4 Afeltárt részeket bemutató képeken jól látszik, hogy az épület több átépítést ért meg.

A belsõ terekben (szobák, folyosók) olyan, korabeli falfestmények kerültekelõ, melyek további adatokat szolgáltattak a kastély építéstörténetéhez.5

A már korábban (2002. október 04.) megkötött együttmûködési megálla-podás a kastély tulajdonjogával rendelkezõ megyei önkormányzat, valamint akertet tulajdonló városi önkormányzat között, illetve az elõkészítõ munkák le-hetõvé tették, hogy a két fenntartó a kastély felújítására és a kert revitalizá-

11

1. kép. A kastély belsõ klasszicista stílusban átépített nyugati homlokzatának feltárt részlete.

4 SIMON Zoltán 2005.5 M. BÁN Beatrix–M. NAGY Éva, 2005.


ciójára közös pályázat benyújtását ké-szítse elõ.

A már ismertetett elõzetes koncep-ciótervek alapján kiírt tervezési pályáza-tot, a gyöngyösi Grafit 37 tervezõirodanyerte. Az elkészített részletes megvaló-síthatósági tanulmány egy olyan komp-lex felújításnak teremtette meg az alap-ját, mely nem csak a kastélyt, hanem an-nak környezetét, az egykori angol kertmegmaradt részének revitalizációját, il-letve, a múzeum jelenlegi és jövõbenifunkcióit is figyelembe vette. A megva-lósíthatósági tanulmány összegzéseként,a felújítási program PR tevékenységénekkeretében került kiadásra 2002 októberé-ben B. Gál Edit–Földessy Mariann–Kurta Zsolt: Az Orczy-kastély és kert fel-újítási programterve – Gyöngyös c.munka, mely mindazokat a leglényege-

sebb elemeket tartalmazta, melyek a teljes kivitelezés során megvalósítandók.A történeti kutatások alapján ismert, hogy a kertben, annak északkeleti szeg-

letén állt az igen kecses formájú, neogót üvegház, az orangerie. Ez teremtett lehe-tõséget, a jövõbeni un. természettudományi pavilon tervezésére, mely elkészülteután komplex múzeumi feadatokat lát majd el. Itt kerül kialakításra az új termé-szettudományi kiállítás, pálmaház, raktárak, dolgozószobák, s nem utolsó sorbanoktatóterem. Ez az ún. II-es ütem.

12

2. kép. Freskórészlet azún. pásztorlánykás teremben.

3. kép. A természettudományi pavilon látványterve.


A felújítás elsõ üteme

A két önkormányzat által benyújtott pályázat – 2004. május 10., gesztorGyöngyös Város Önkormányzata, támogató partner Heves Megyei Önkormány-zat, közremûködõ partner Heves Megyei Múzeumi Szervezet Mátra Múzeum –eredményessége tette lehetõvé, hogy a ROP keretében 2005 tavaszán a múzeumteljes kiköltöztetésével, valamint a régi kiállítások bontásával és további épület-szerkezeti kutatásokkal, elkezdõdjenek a kastély és kert felújítási munkálatai. Azelnyert 800 millió forintot biztosító ROP pályázat szerzõdésének aláírására 2005.március 23-án került sor a múzeumban, az addigra már feltárt, de még nem kon-zervált és nem restaurált freskós szobájában.

A közbeszerzési eljárások lebonyolítását követõen 2006 tavaszán kezdte mega Reneszánsz Zrt. a kivitelezési munkálatokat. A felújítás leglátványosabb elemeiközé tartozott az egykori kosáríves nyitott folyosók kibontása, az új terek kialakí-tása, az egykori nyitott udvar lefedése, valamint az új tetõszerkezet kialakítása.

Akert revitalizációjának elsõ lépéseként megkezdõdött a kert egykori kerítésénekvisszaállítása, mely a nyugati oldalon a Gyöngyösön hagyományos építõanyagból, azun. farkasmályi kõbõl valósult meg. A kert délnyugati sarkán egykor állt, s máig fenn-maradt kis sarokbástya, az ún. gloriett is teljes felújításra került, a felsõ termében a fel-újítás során jó állapotú klasszicista festés került elõ, melynek helyreállítása megtör-tént. A történeti forrásokból ismeretes volt, hogy valamikor a kõfal északnyugati vé-gét is egy gloriett zárta le, ez azonban a többszöri területrendezés valamelyikének ál-dozatul esett. Itt a tervek értelmében új formában, de a mûemléki környezethez illesz-kedõen készült el az új gloriett, mely késõbb közönségforgalmi célokat szolgál majd.

13

4. kép. A kastély belsõ udvarának nyugati homlokzata a kinyitott kosáríves folyosóval.


A legaprólékosabb tervezést a délkeleti egykori földszintes gloriett és a kör-nyezete igényelte. Itt az ún oroszlános kapu mellett került kialakításra a múzeumjövõbeni pénztár és idegenforgalmi központja, mely közvetlen a leendõ fõbejáratmellett található. Ennek kialakítása úgy történt, hogy a járda szintjétõl jól kiemeltkertkapuhoz a mozgáskorlátozottak számára is lehetõvé tegye a bejutást. Közvet-len a bejárat szomszédságában alakították ki a mozgáskorlátozottak számára az

autóparkolót. A kertet lezáró keleti kerítésszakasz is megépítésre került, itt rész-ben zárt, kõfal, részben nyitott kerítés készült el. A kerítés megépítése szükséges-sé tette itt az útfelület felújítását is, az úttest és járda között autóparkoló került ki-alakításra, mely a múzeumi látogatók rendelkezésére áll majd a jövõben.

14

5. kép. Kõkerítés az új gloriettel a kert nyugati oldalán.

6. kép. A múzeum új fõbejárata.


A közönségforgalom jövõbeni zavartalan lebonyolítása, valamint nagyobb múze-umi rendezvények megrendezése érdekében az egykori nyitott belsõ udvar üvegtetõslezárást kapott. A kialakult közönségforgalmi térben légfûtést alakítottak ki, melynekgépészete a padlástérben kapott helyet Az épületben a teljes közmû és energiaellátásis felújításra került, aminek leglátványosabb eleme a központi tér díszvilágítása.

A megújult épület és részben revitalizált kert mûszaki átadása 2007. január-jában történt meg, a nagyközönség a 2007, január 17-én megrendezett városbálonalkalmával vehette birtokba elsõ alkalommal. A projekt az Európai Unió társfi-nanszírozásában, a Nemzeti Fejlesztési Terv Regionális Fejlesztés Operatív Prog-ramja keretében valósult meg.

A mûszakilag átadott épületben megkezdõdött az új állandó kiállításoképítése, rendezése. A korábban elkészült forgatókönyvek alapján (helytörté-net: Báryné dr. Gál Edit, vadászattörténet: dr. Pálosné Nagy Rózsa, ásványtan:dr. Szakáll Sándor, õslénytan: dr. Hably Lilla, dr. Dávid Árpád) nyújtottunk bepályázatot a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumához, az ún. Alfa prog-ramhoz. Az elnyert összeg, a fenntartó önrészével biztosította a pénzügyi fe-dezetet, a kivitelezési munkákhoz. A kiállítások szakmai és technikai tervezé-sénél messzemenõen figyelembe kellett venni a mûemléki elõírásokat, példá-ul azokban a termekben, ahol feltárt és dokumentált, de helyre nem állított fal-képek vannak (az emeleti nyugati szárny barokk szobái) a falfelületeket nemlehetett használni. Hasonló volt a helyzet a keleti oldal festett klasszicista te-reiben is. Ezért speciális tárolóegységeket kellett készíteni, melyek egyrészt akiállítás szakmai szempontjainak, és az épület mûemléki adottságainak ismegfeleltek. A kiállítás belsõépítészeti tervezését Bánkuti Albin és Láng-Miticzky Gábor készítették. A kiállított tárgy együttesek többnyire a múzeum

15

7. kép. A kastély fedett belsõ udvarának nyugati homlokzata, a megvilágított

kosáríves folyosókkal.

8. kép. Az üvegtetõ a beésõ udvar fölött.


gyûjteményébõl kerültek összeállításra, de különösen a történeti részben, azOrczyakat bemutató termekben igen jelentõs segítséget kaptunk a család mais élõ tagjaitól, valamint több múzeumtól, levéltártól (Magyar nemzeti Múze-um, Petõfi Irodalmi Múzeum, Magyar Országos Levéltár, Heves Megyei Le-véltár). A tárgyak restaurálásának költségeihez, vásárlásukhoz a NKA jelentõsanyagi támogatást nyújtott.

Az új épületet és az állandó kiállításokat Hiller István oktatási és kulturálisminiszter 2007. május 15-én adta át. Ezzel lezárult a felújítási program I. üteme.

16

9. kép. Helytörténeti kiállítás részlete,az ún. freskós terem.

10. kép. A vadászattörténeti kiállítás.

11. kép. Az õslénytani kiállítás részlete. 12. kép. Az ásványkiállítás részlete.


IRODALOM

B. GÁL Edit 2005 Az Orczy-kastély építés- és birtoklástörténete. In: Mátrai Tanulmá-

nyok. 11–30. Gyöngyös.M. BÁN Beatrix–M. NAGY Éva

2005 A gyöngyösi Orczy-kastély (Mátra Múzeum) belsõ festõrestaurátorikutatásáról. Mátrai Tanulmányok. 55–58. Gyöngyös.

FÖLDESSY Mariann 2005 Az Orczy-kert napjainkban. Mátrai Tanulmányok. 75–90. Gyöngyös.

SIMON Zoltán2005 A gyöngyösi Orczy-kastély mûemléki falkutatásának eredményei.-

Mátrai Tanulmányok. 31–54. Gyöngyös.SIMON Zoltán

2005 Régészeti megfigyelések a gyöngyösi Orczy-kastély kertjében, Mát-rai Tanulmányok. 69–74. Gyöngyös.

17

13. kép. A felújított épület és az állandó kiállítások megnyitása.


Levente Fûköh

The Regeneration of the Orczy Residence and Gardens: The Beginnings

Planning work on the renovation of one of Gyöngyös’s most importantbuildings, the home of the Mátra Museum and one-time Orczy residence, togetherwith its accompanying gardens, began in 2002. This study focuses on this initialperiod in the project, now that much has been published on the architectural andother merits of the renovated building, and now the new permanent exhibition isopen to the general public.

18


Documents

Az Orczy kastély és kert Revitalizációja (PDF) · PDF fileFûköh Levente AZ ORCZY-KASTÉLY ÉS KERT REVITALIZÁCIÓJA: A KEZDETEK A kastély és az Orczyak Gyöngyös keleti felén