Csillagászati földrajz – TOTÓ I.

1. kérdés: Melyik a kakukktojás? (És miért?)

1) Almageszt

2) Almarium

X) Albiruni

2. kérdés: Ki mondta: „és mégis mozog!”?

1) Giordano Bruno

2) Isaac Newton

X) Galileo Galilei

Csillagászati földrajz – TOTÓ II.

3. kérdés: Hol van Uraniborg és miről nevezetes?

1) Angliában egy hegy, itt fedezték fel az Uránuszt 1781-ben.

2) Kis település Amerikában egy uránbánya mellett, itt született 1889-ben E.P. Hubble, a híres csillagász

X) XVI. századi csillagászati obszervatórium egy kis dán szigeten.

4. kérdés: Hány „mozgó égitestet” ismertek az ókorban?(Ez milyen napjainkig tartó következménnyel járt?)

1) 7

2) 8

X) 9

Csillagászati földrajz – TOTÓ III.

5. kérdés: Kiről szól az alábbi idézet? (Ki írta?)

"Egy szóra még. Rossz hír kering az udvarban felőled, Hogy új tanoknak híveül szegődtél, Rostálod a szentegyház tételeit; Sőt most, midőn anyád mint rút

boszorkány Legsúlyosb vád alatt börtönben ül, Méltó gyanúba jössz te is, midőn Olyan nyakasan s ernyedetlenül Igyekszel őt kiszabadítani."

1) Kopernikusz

2) Kepler

X) Pascal

• Csillagászati földrajz ≠ csillagászat

• Földrajzi diszciplína: a Földre (is) vonatkozó csillagászati ismereteket gyűjti össze és rendszerezi a földrajztudomány kívánalmai és szempontjai szerint.

• Asztronómia ≠ Asztrológia

Mi a Csillagászati földrajzCsillagászati földrajz?

I. Térbeli és időbeli tájékozódás

• Égbolti koordinátarendszerek (szférikus csillagászat)

• Időszámítási problémák

• Földrajzi helyzetmeghatározás

Témakörök I.

II. A Föld mint égitest

alapvetően befolyásolja a földrajzi folyamatokat

• Alakja

• Mozgásai (forgás, keringés,ezek időbeli változásai)

Témakörök II.

III. Földön kívüli világtér

• Közeli égitestek, kiemelten:

Nap

Hold

Bolygók – összehasonlító planetológia

• Tejútrendszer

• Kozmológia

Témakörök III.

Az emberiség világszemléletének fejlődése

A csillagászat a legrégibb természettudomány.

- misztikus elképzelésekkel vegyítve

- asztrológiai célok

- gyakorlati élet igényei: tájékozódás, naptár

Mottó:

„Minden igazságot könnyű megérteni, ha egyszer már felfedeztetett; az igazi feladat azonban: rátalálni az igazságra.”

(Galileo Galilei)

• Nap és Hold járása

• Hónap hossza

• Nap, Hold, Merkúr, Vénusz, Mars, Jupiter, SzaturnuszNap Hold Mars Merkúr Jupiter Vénusz Szaturnusz

Lun(e)di Mardi Mercredi Jeudi Vendredi

Sonntag Montag Dienstag

(Ziu=Mars)

Mittwoch

(Wotan=Merkúr)

Donnerstag

(Donar=

Jupiter)

Freitag

(Freya=

Vénusz)

Sunday Mo(o)nday Tuesday Wednesday Thursday Friday Saturday

Babilon

Kína

• Nap- és holdfogyatkozások időpontja: tapasztalati úton

• Teljes szög osztása: 365 és ¼ fok

• Kr.e. II. század: Föld gömbölyű

Kína

• Kevésbé fejlett.

• Nílus áradása → naptár

• Égtájak pontos meghatározása → piramisok tájolása

• Vénusz a Nap körül kering

Egyiptom

Stonehenge (Kr.e. 3000-1600)

• Nap járása

• Nincs írásos emlék

• Matematikai leírások, modellek(Harmonikus világ, Pitagoraszi világkép)

• Fizikailag gyenge lábakon

• A Nap és a csillagok mozgása aránylag egyszerű modellel leírható (ld. szférikus csillagászat)

• Gond a bolygókkal van!

Görögök

Herakleidész (Kr.e. 390-310)

• A Nap a Föld körül kering

• A belső bolygók viszont a Nap körül

1. Nap-Föld, Nap-Hold távolság viszonylagos meghatározása

Arisztarkhosz (Kr.e. 320-250)

2. Hold < Föld << Nap

→ Föld kering a Nap körül!

Föld kerületének meghatározása

csillagkatalógus, magnitúdó

tavaszpont eltolódása

földrajzi szélesség és hosszúság

Eratoszthenész (Kr.e. 276-194)

Hipparkhosz (Kr.e. 190-125)

„Megale szüntakszisz” (=Nagy Gyűjtemény, Almagest)

→ 1500 évig meghatározó! Mert pontos előrejelzést ad.

geocentrikus világkép

Ptolemaiosz (Kr.u. 90-161)

Ptolemaiosz (Kr.u. 90-161)

Szférák (kristálygömbök):

Hold

Merkúr

Vénusz

Nap

Mars

Jupiter

Szaturnusz

Csillagok

Ptolemaiosz (Kr.u. 90-161)

Probléma:

bolygók „furcsa” (hátrafelé, retrográd) mozgása

Ptolemaiosz (Kr.u. 90-161)

• Hindu számjegyek közvetítése(Al-Khwarizmi, 780-850, Bagdad)

• Fordítások (görög → szír → arab)

• Rendkívül pontos mérések, csillagkatalógusok

• Ekliptika és az égi egyenlítő hajlásszögének változása – régiek méréseit elfogadva!

• Csillagászati szókincs (zenít, nadír, azimut, Aldebaran,…)

Iszlám kultúra (arabok) I.

Al-Khwarizmi

Al-Biruni (973-1048, perzsa)

• Forog a Föld?

• A Nap is csillag?

• Földsugár mérése a horizontális depresszió alapján

Iszlám kultúra (arabok) II.

1. Hispánia – kapcsolat az arab világgal

2. Hézagok Ptolemaiosz rendszerén:

- Miért halad mindig együtt a Merkúr és a Vénusz a Nappal?

- Miért olyan nagy a Mars fényingadozása?

- Hol van a Vénusz, a Mars és a Jupiter excentrumos pályájának középpontja?

- Tengerhajózás pontosabb navigáció kell!

Európa – „túl a sötét középkoron”

(lengyel kanonok, de nem pap!)Osiander előszava

Halálos ágy

heliocentrikus világkép

• A Föld középpontja csak a Hold-pálya középpontja

• Minden bolygó pályája megkerüli a Napot

• Az égbolt távolságához képest a bolygórendszer méretei elhanyagolhatók

• A Föld forog a tengelye körül, kering a Nap körül

Mikolaj Kopernik (1473-1543)

Hátrányai:

• Hitt a ptolemaioszi kristályszférákban

• Kör alakú bolygópályák (epiciklusok, Merkúr: 5 kör)

→ előrejelzési problémák!

Mikolaj Kopernik (1473-1543)

• Nem volt igazi kopernikánus!

• A Nap is egy csillag a sok közül

• A világegyetem végtelen

• tele intelligens lényekkel

Giordano Bruno (1548-1600)

Tycho de Brahe (1546-1601)

• Hatalmas észlelési anyag (Hven sziget: Uraniborg)• Elvetette a heliocentrikus világképet a „parallaxis” hiánya miatt• Nap a Föld körül, de a többi bolygó a Nap körül• 1577: üstökös – mozgását a kristályszférák nem akadályozhatják! → nincsenek kristálygömbök

1609: távcső („szabadalmi jog” a Velencei Szenátusnak)

→ „2 hónap alatt (Nov., Dec.) több világrengető felfedezést tett, mint bárki más őelőtte”

Galileo Galilei (1569-1642)

1623: Dialógusok

a kopernikuszi világkép burkolt támogatása

Salviati (Galilei) – Sagredo – Simplicio (pápa?)

Galileo Galilei (1569-1642)

Jupiter 4 holdja

Galileo Galilei (1569-1642)

Vénusz fényváltozásai

napfoltok

Galileo Galilei (1569-1642)

Hold hegyei és „tengerei”

Galileo Galilei (1569-1642)

Tejút = sok csillag

Galileo Galilei (1569-1642)

Tycho de Brahe asszisztense

királyi csillagász, Prága

luteránus (1612-ben kiközösítették)

1604: új csillag (szupernova)→ Arisztotelész téved, a világ

nem változatlan!

Harmonice mundi

Johannes Kepler (1571-1630)

1. törvény: „Minden bolygó ellipszispályán kering, amelynek egyik fókuszában a Nap található.”

Johannes Kepler (1571-1630)

2. törvény: „Bolygók területi sebessége állandó.”

Johannes Kepler (1571-1630)

Már nyomdában volt a Harmonice Mundi, amikor Kepler hozzáírta még a 3. törvényt.

„…először azt hittem, hogy álmodok és arra gondoltam, hogy talán a kiindulási feltételek közé véletlenül becsempésztem a végkövetkeztetést. De nem! Mindez egészen bizonyos és pontos, hogy

A bolygók Nap körüli keringési időinek négyzetei úgy aránylanak egymáshoz, mint az átlagtávolságaik köbe.”

állandóTa 2

3a: fél nagytengelyT: keringési idő

Johannes Kepler (1571-1630)

Princípia – minden idők legcsodálatosabb tudományos műve

"Természeten s törvényein az éj sötétje ült. Isten szólt: 'Legyen Newton'! S mindenre fény derült."

(Pope)

általános gravitációs törvény

Kepler - törvények

Isaac Newton (1643-1727)

1642. karácsonyán született, de születési időpontja „egy évet csúszott”, mert 1752 előtt Anglia még nem a Gergely-féle naptárt használta.

Állami Pénzverde Őre

Uránusz-bolygópálya „rendetlenségei”

Neptunusz felfedezése (1846, Galle)

(igazából többen is látták már korábban,

pl. Galilei)

szerencséjük volt a számításokkalPlútó felfedezése (1930, Tombough)

-egymás fölé helyezett képek átvilágítása

- névadás: Percival Lowell kezdőbetűi

-TÚL KICSI!

További bolygófelfedezések

Műholdak (1957-), szondák

Űrrepülés

Gazdag megfigyelési anyag

földrajzi szempontból:

• űrfelvételek, egyéb adatok a Földről (távérzékelés)

• bolygókra vonatkozó ismeretek(összehasonlító planetológia)

Tájékozódási-navigációs rendszerek (pl. GPS)

XX. század – űrkutatás földrajzi hatásai (vázlat)