Dr. KARDON Béla Főosztályvezető

A magyar tudománypolitika beavatkozási lehetőségei az EU növekedési stratégiájának tükrében

2014. április 10.

Szeged

Dr. KARDON BélaFőosztályvezetőEmberi Erőforrások MinisztériumaFelsőoktatásért és Tudománypolitikáért Felelős Helyettes ÁllamtitkárságTudománypolitikai Főosztály [email protected]

Emberi ErőforrásokMinisztériuma

Tudománypolitikai Főosztály

Kutatás-fejlesztés: a versenyképesség kulcsa

Versenyképes gazdaság

Versenyképes vállalkozások

Versenyképes munkaerő

Versenyképes felsőoktatás

Versenyképes Kutatók


Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottság (NFK)

Országgyűlésbizottság Országgyűlés

Kormány

Nemzeti Tudománypolitikai és Innovációs Testület (NTIT)

Vidék-fejlesztési

Minisztérium

Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium

Nemzet-gazdasági

Minisztérium

Miniszter-elnökség

Nemzeti Fejlesztési

Minisztérium

EmberiErőforrások

MinisztériumaMTA

OTKANemzeti

Innovációs Hivatal

NemzetiAgrárkutatásiÉs Innovációs

Központ

Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala

POLITIKAI SZINT

STRATÉGIAI SZINT

K+F innovációs (KTIA)

Fejlesztési forrásokSzellemi-tulajdon védelme

Agrárinnováció Tudománypolitika, kutatásicéltámogatások

Intézményi finanszírozás Intézményi

finanszírozás

KFI stratégia, pályázattervezés, forrásallokáció

VÉGREHAJTÁSI SZINT

A kormányzati K+F+I irányítás szerkezete

A hazai kutatás-fejlesztés lehetséges forrásai

Hazai forrásokA kohéziós politika

eszközei – EU társfinanszírozás

Közvetlen brüsszeli források, egyéb külföldi

források

• Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok(OTKA)

• Kutatási és Technológiai Innovációs Alap (KTIA)

• Strukturális alapok• ESZA• ERFA

• Kohéziós Alap

• Kutatási, Technológiai Keretprogramok (Framework Programme 7, Horizon 2020)

• EEA Grants, Norway Grants

A fő cél: a szinergiák megteremtése, a forráshiány enyhítése


A túlfutók és a lemorzsolódók arányának csökkentése

Idegen nyelvi készségek fejlesztése

Műszaki és IT végzettségű szakemberek számának növelése

A szakképzés rendszerének fejlesztése, és annak munkaerő-piaci elvárásokhoz való igazítása.

A K+F GDP arányú ráfordítások 1,8%-ra növelése

A felsőfokú végzettségűek arányának növelése

Foglalkoztatottak számának növelése

A K+F ráfordítások növelése

Szegénység elleni küzdelem

A megújuló energiaforrások használatának erősítése

TÁMOP konstrukciókNRP vállalásokEU2020 célkitűzések

Digitális Cselekvési Terv

4.1.1/C Regionális együttműködés

4.1.1/D Roma Szakkollégium

4.1.2/B Pedagógusképzés

4.1.2/D Idegen nyelvi képzési rendszer fejlesztése

4.1.3 A felsőoktatási szolgáltatások rendszer szintű fejlesztése 2. ütem

4.2.2/A Alap- és célzott alapkutatási projektek

4.2.2/C IKT kutatás támogatása, és kapcsolódó IT szakember utánpótlás

4.2.3. Tudományos eredmények elismerése és disszeminációja

4.2.4/A és B Nemzeti Kiválóság Program

4.2.5/A Elektronikus tartalomszolgáltatás

4.2.5/B Elektronikus tartalomszolgáltatás fejlesztése

A felsőoktatás-fejlesztés stratégiai céljai és a felhasznált eszközök


Szegénység csökkentése

OktatásMunkahelyteremtés

Klímaváltozás,energia

Kutatás ésinnováció

Europe 2020 Stratégia


Releváns stratégiák és operatív programok a KFI területénAz

aka

dém

iai-f

első

okta

tási

K+F

tevé

keny

sége

vállalkozói szféra K+F tevékenysége

Tudománypolitikai Stratégia

Befektetés a Jövőbe - Nemzeti Kutatás-

fejlesztési és Innovációs Stratégia

Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP)

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP)

Smart Specialisation Strategies (S3)Az intelligens szakosodás nem csupán egy felülről irányított stratégiát jelent, hanem olyan együttműködést, amelyben a vállalkozások, a kutatóközpontok és az egyetemek közösen tárják fel az egyes tagállamok és régiók innovációs erősségeit és gyengeségeit.

A felsőoktatási intézmények szerepe


Miért fontos a tudománypolitika és a felsőoktatási kutatások?


0

200

400

600

800

1000

1200

1400

1600

Összeg / Vál-lalkozási ku-tató-fejlesztő hely

Összeg / Fel-sőoktatási ku-tatóhely

Összeg / K+F intézet és egyéb ku-tatóhely

Dél-Alföld

Észak-Magyarország

Észak-Alföld

Dél-Dunántúl

Közép- Dunántúl

Nyugat- Dunántúl

Közép-Magyarország

Kutatóhelyek száma

Miért fontos a tudománypolitika és a felsőoktatási kutatások?


Dél-Alföld

Észak-Magyarország

Észak-Alföld

Dél-Dunántúl

Közép- Dunántúl

Nyugat- Dunántúl

Közép-Magyarország

0

50000

100000

150000

200000

250000

Összeg / Vállalkozási kutató-fejlesztő hely

Összeg / Felsőoktatási kutatóhely

Összeg / Kutató-fe-jlesztő intézet és egyéb kutatóhely

Mill

ió H

UF

K+F ráfordítások (M HUF)

A tudománypolitikai stratégia konkrét céljai

Az alapkutatás támogatási és finanszírozási rendszerének javítása• Alapkutatás humánerőforrás bővítésére és

javítására fordítható források növelése • Horizon 2020 részvétel erősítése• Összehangolt támogatási rendszer kialakítása

Emberi erőforrás és tudományos utánpótlás• Mennyiségi és minőségi célok : a kutatói

létszám növelése: 38e --> 56 e fő• A kutatói és az oktatói életpályához igazodó,

teljesítményalapú támogatási rendszer• Kiválóságok támogatása, kutatói mobilitás

fokozása

A kutatási infrastruktúra ütemes megújítása• A hálózati alapinfrastruktúra és a szuper-

számítástechnikai kapacitás megújítása• Intézményi kutatási infrastruktúra megújítása• A kutatási hozzáférés és a kutatási kapacitások

kihasználtságának optimalizálása

Tudományos információhoz való hozzáférés és publikációs eredményesség növelése• A szükséges tudományos információk díjmentes

hozzáférésének biztosítása• A tudományos publikációk nyitott

hozzáférésének (open access) megteremtése

Nemzetközi együttműködések és hálózatok, tagdíjak• Nemzetközi kutatástechnológiai kapcsolatok

erősítése• Tagsági díjak biztosítása

Az akadémiai szféra, az ipar és a társadalom kapcsolatának erősítése• Tudásháromszög típusú együttműködések

kialakítása• A felsőoktatási intézmények harmadik

missziójának erősítése• A technológia transzfer tevékenység támogatása

Horizontális cél : Az akadémiai szféra közreműködése a regionális intelligens szakosodás stratégiák megvalósításában

Gazdasági specializáció

K+Fspecializáció

Globálistrendek

Nemzetköziértékláncok

KlaszterekÉrintettekegyüttműködése

A K+F+I és az intelligens szakosodás növelése a humán területeken

• kutatóhelyek, felsőoktatási intézmények, klinikák, kutatókórházak profiljának specializálása • rájuk építve a tudásháromszög kiépítése (oktatás – kutatás – innováció kapcsolódásának

segítése)• vállalati és felsőoktatási – akadémiai intézményi együttműködések támogatása;

• az alapkutatások nemzetközi beágyazottságának növelése a Horizon2020 projektekben és az európai kutatási hálózatokban, programokban való magas arányú részvétel elérésével,

• hazai és európai kutatóhelyek közötti kapcsolatok erősítése;

• a kutatói létszám növelése az utánpótlás biztosításával és a nemzetközi és szektorközi kutatói mobilitás ösztönzése.

EU S3 Stratégia

EFOP 3. Gyarapodó tudástőke prioritás

3.3 A felsőfokú végzettséggel rendelkezők arányának növelése a felsőoktatás szerkezetalakítása és minőségi színvonalának emelése révén c. intézkedés

(~TÁMOP 4.1.)

3.4 A felsőfokú végzettséggel rendelkezők arányának növelése a felsőoktatás szerkezetalakítása és minőségi színvonalának emelése révén c. intézkedés

(~TÁMOP 4.2.)

EFOP 4. Infrastrukturális beruházások a gyarapodó tudástőke érdekében prioritás

4.2 Felsőoktatási infrastrukturális fejlesztések c. intézkedés

(TIOP 1.3.)

Az EFOP struktúrája a felsőoktatás vonatkozásában

2014-2020 programozási időszak kerete (árfolyamváltozástól függően): ~50 Mrd Ft

2014-2020 programozási időszak kerete (árfolyamváltozástól függően):

~54 Mrd Ft

2014-2020 programozási időszak kerete (árfolyamváltozástól függően):

~30 Mrd Ft


Döntően konvergencia régiókban felhasználható támogatások!

Speciális programok

Kiváló tudomány

Jövőbeni és feltörekvő

technológiák (FET - JFT)

Európai Kutatási Tanács

Marie Curie cselekvések

európai kutatási infrastruktúra

Ipari vezető szerep

Vezető szerep az alap- és az ipari

technológiák területén

Innováció KKV-knál

Kockázatfinanszíroz

áshoz jutás

Társadalmi kihívások

Inkluzív, innovatív és biztonságos társadalmak

Éghajlatváltozás, erőforrás-

hatékonyság és nyersanyagok

Intelligens, környezetkímélő és integrált közlekedés

Biztonságos, tiszta és hatékony energia

Élelmezésbiztonság, fenntartható

mezőgazdaság, tengerkutatás és

tengerhasznosítási célú kutatás, valamint a

biogazdaság

Egészség, demográfiai

változások és jólét

• Az Unió kutatás és innováció 2014-20 finanszírozására szolgáló programja

• Célcsoport: kutatóintézetek, egyetemek, innovatív magánvállalkozások és KKV-k

• Célja , hogy okos -, fenntartható - és befogadó fejlődés motorjaként szolgáljon Európában

• Az Unió kutatási keretprogramjára 87 milliárd euró áll rendelkezésre.

• Minden eddiginél nagyobb hangsúlyt fektet a tudományos áttörésekből üzleti lehetőségeket biztosító innovatív termékek és szolgáltatások létrejöttére, visszaszorítja a bürokráciát, egyszerűsíti a szabályokat és eljárásokat.

• Támogatás a kutatástól a kereskedelemig tartó innovációs lánc különböző szakaszaiban lesz igényelhető, pl. olyan projektekre, amelyek a hangsúlyt helyeznek a társadalmi kihívások kezelésére.

A Horizon 2020 szerkezete


Köszönöm a figyelmet!

Dr. KARDON BélaFőosztályvezetőEmberi Erőforrások MinisztériumaFelsőoktatásért és Tudománypolitikáért Felelős Helyettes ÁllamtitkárságTudománypolitikai Főosztá[email protected]

Emberi ErőforrásokMinisztériuma


Documents

Dr. KARDON Béla Főosztályvezető