Upload
others
View
3
Download
0
Embed Size (px)
Citation preview
Dr. Madai Hajnalka
Egyetemi adjunktus
2019/20
1
A stratégiai tervezés lépései
© Nábrádi András, Debreceni Egyetem, GTK
A stratégiai irányok
Az üzleti küldetésVersenytársak elemzése versenyképességi matrixal
1. Gyűjtsünk össze a versenyképesség szempontjából 10-15 mérvadó ún. sikerességi tényezőt. Lehetnek adatok, %-os értékek, felmérések eredményei.
2. Minden egyes tényezőt súlyozzunk a versenyképesség szempontjából 0-1 intervallumban. A 0-hoz közelebb kevésbé fontos, az 1-hez közelebb rendkívűl fontos. Lehetnek egyforma súlyok is.
3. Rangsoroljuk a saját és a versenytárs vállalkozásokat 1-4 intervallumban. 1 sokkal gyengébb, 2 gyengébb, 3 erősebb, 4 sokkal erősebb.
4. Szorozzuk össze a súlyokat a rang értékeivel.
5. A súlyozott mutatókat összegezzük.
Egyetlen számmal fejezzük ki versenypoziciónkat a
versenytárs, vagy versenytársakhoz képest
4
A versenytárs elemzés szempontjai
1. Nem minden versenytársat kell vizsgálnunk. Csak azokat, amelyek
ugyanazon piacon tevékenykednek (helyi lokális, regionális stb.), ahol a
mi vállalkozásunk is jelen van.
2.Csak a számunkra legnagyobb potenciális erővel rendelkező, hasonló
profilba tartozó versenytársakat vizsgáljunk, ott is szűkítsük az
elemzési kört, koncentráljunk max. 2-3 cégre.
3.Gyűjtsük össze az elemzéshez a kulcsfontosságú
sikertényezőket. Ennek feltárását segíti elő a vásárlói
értékkelésekkel kapcsolatos statisztikák, benchmarkok.
4.A KFÉM-BFÉM módszerénél leírtaknak megfelelően értékeljük a saját és a versenytárs cégeket a sikertényezők alapján.
A sikerességi tényezők
1. A páros összehasonlítás módszerével alakítsunk ki, majd elemezzük súlyokat az egyes tényezők között!2. Arra koncentráljunk, hogy mely tényezők játszanak szerepet saját vállalkozásunkban, illetve annak víziójában.3. Próbáljuk feltárni a tényezők rangsorában melyek azok, amelyek számunkra előnyösek (erősségek és lehetőségek ) a vevői megelégedettség szempontjából.4. Legyünk amennyire lehet, objektívek. Nézzük meg, tárjuk fel a vevői megelégedettség szempontjait. Ennek megfelelően alakítsuk ki a súlyokat!
© Nábrádi András, Debreceni Egyetem, GTK
A sikerességi tényezők
• Üzletek kialakítása és tisztasága• Pénztárnál az áthaladási sebesség• A személyzet hozzáállása• Üzlet helye és nyitvatartási órák• Értékesítési promóciók és azok gyakorisága• A reklám fajtái és kiválasztása• A jól csengő márkanevek hangoztatása• Milyen reklámok állnak rendelkezésre• Van-e weboldal
Diszkontáruházak, outlet-ek vásárlói élmények, referenciák
© Nábrádi András, Debreceni Egyetem, GTK
A sikerességi tényezők
Internet kiskereskedelem; Experience Benchmarks
• Van-e reklám• A reklám fajták és azok választéka• Fizetési folyamat gyakorlatiassága• A termékek képinek hasznossága• Termék leírása egyértelműsége• Ügyfél által generált vélemény a termékről• Honlap által ajánlott egyéb termékek• Szállítási lehetőségek• Oldal navigáció• A portál teljesítményének• Ügyfélszolgálat (élő kommunikáció lehetősége, súgók segítsége, call-
centerek) © Nábrádi András, Debreceni Egyetem, GTK
A sikerességi tényezők
Légitársaság összehasonlító elemzése; Benchmarks
• A járat menetrendje lehetőségek• Bejelentkezés, becsekkolás lehetősége• Járat, repjegy foglalás• Időben érkezés, volt-e késés• Poggyász kezelése• Hűségprogramok• A légikisérők segítőkészsége• Fedélzeti szolgáltatások• Űléskomfort• Weboldal
© Nábrádi András, Debreceni Egyetem, GTK
A sikerességi tényezők
Hotel szolgáltatások összehasonlítása; Benchmarks
• Szállásfoglalás egyszerűsége• Check-in folyamat• A szoba tisztaság és a kényelem• Vendéglátás színvonala• In-room szolgáltatások• Felszereltség• Szobai internet-szolgáltatás• A személyzet kedvessége• Hűségprogramok• Weboldal
© Nábrádi András, Debreceni Egyetem, GTK
A sikerességi tényezők
Sikerességi tényezők a feldolgozó és iparban és REL kereskedelemben
Szempontok
1 A cég helye és megközelíthetősége?
2 A feldolgozásnál alkalmaznak-e innovatív technológiákat?
3 Alkalmaznak-e reklámokat?
4 Az élelmiszerbiztonsági követelmények betartása mennyire biztosított?
5 Az erőforrásokkal fajlagosan takarékosan bánnak-e?
6 Csinálnak-e értékesítési promóciót? (Azok gyakorisága)?
7 Figyelembe veszik-e a vásárlói visszajelzéseket?
8 Figyelembe vesznek-e állatjóléti előírásokat?
9 Készítmények választéka, szortimentuma gazdag-e?
10 Megjelennek-e kiállításokon, vásárokon?
11 Vállalkozás elkötelezett-e az egészséges élelmiszer szempontból?
12 Van-e kutatásfejlesztés új termékek irányába?
13 Van-e online megrendelési lehetőség?
14 Van-e termékdíjas készítményük?
15 Van-e mintaboltjuk?
Competitive Profile Matrix (CPM) Versenyképességi mátrix
Saját Vállalat Versenytárs
Kritikus sikerességi faktorok SÚLY Rangsor Mutató Rangsor Mutató
Reklám, hirdetések száma 0,02 1 0,02 3 0,06
Piacmélyítés (Meglévő termék, meglévő piacon) 0,02 2 0,04 2 0,04
Ügyfélszolgálat nyitvatartása 0,03 3 0,09 2 0,06
Cég elhelyezkedése (parkoló, megözelíthetőség) 0,05 2 0,10 4 0,20
Kutatás-fejlesztésre szánt pénzösszeg 0,03 1 0,03 2 0,06
Munkavállalói elhivatottság 0,03 2 0,06 3 0,09
Profit nagysága, fajlagos értéke 0,30 1 0,30 2 0,60
Ügyfélhűség, termékhűség 0,02 4 0,08 1 0,02
Piaci részesedés 0,10 2 0,20 2 0,20
Termék/szolgáltatás minőségi megítélése 0,20 3 0,60 2 0,40
Vezetőség rátermettsége, kockázatvállalása 0,10 2 0,20 3 0,30
Ár – versenyképesség 0,10 1 0,10 3 0,30
Összesen 1,00 1,82 2,33
Versenytársak elemzése
Rangsor: 1 sokkal gyengébb, 2 gyengébb, 3 erősebb, 4 sokkal erősebb12
A sikerességi tényezők súlyozása
A CPM értékelése
© Nábrádi András, Debreceni Egyetem, GTK
1.Állítsunk fel négy kategóriát abból a szempontból, hogy a saját pozíciónk a
versenytársakhoz képest milyen állapotú!1 sokkal gyengébb, 2 gyengébb, 3 erősebb, 4 sokkal erősebb.
2.Kerüljük, hogy a saját és a versenytárs cégeknek is ugyanazt a rangot adjuk!
3.Összeszorozva a súlyokat és a rangokat, majd ezek összegétmegállapítva következtethetünk vállalkozásunkversenyképességi pozíciójáról.4.Ha saját értékünk magasabb, akkor versenytársainkkal szembenjobb pozícióban vagyunk, ellenkező esetben pedig a versenypozíciónk gyengébb.
A további elemzéshez nézzük meg, hol vagyunk hátrányban,
tudunk-e a
későbbiekben lépéseket tenni a hátrányok megszüntetése
érdekében?
A CPM számítása és értékelése
Stratégiai irány (ok) meghatározása
16
MISSZIÓ, VÍZIÓ
A külső és belső és versenytárs elemzését követően a stratégiai irányok
A stratégiai tervezés
szakaszai
Defenzív, visszavonulás, védekezés, leépítés•Korlátozás•Leválasztás•Végelszámolás, felszámolás
Fenntartás, helyben maradás
Offenzív, előremozdulás, támadás, fejlesztés• Integráció, együttműködés• Intenzív fejlesztés
•Piacmélyítés•Piacfejleszés•Termékfejlesztés•Diverzifikáció
A külső és belső és versenytárs elemzését követően a stratégiai irányok
A stratégiai irányok
20
SPACE mátrixAz un. SPACE Mátrix a stratégiai tényezők érkelésére alkalmas eszköz (DAVID, 2011). A Pénzügyi helyzet (belső - stabilitás), a Környezeti (Piaci) stabilitás (külső – iparági környezet), a Versenyképesség (belső-versenyelőny), és az Iparági helyzet (külső - vonzerő) értékelése alapján kapunk arról képet, hogy milyen tervezési filozófiát érdemes figyelembe venni. Ezen dimenziókon belül öt-öt jellemző érték azonosítása, értékelése során az 1, illetve -6 legrosszabb, illetve a 6, illetve -1 legjobb értéket képviseli. Pénzügyi jellemzőket és a Versenyképességet, mint belső kompetenciákat a versenytársakhoz hasonlítjuk, az Ágazati – iparági jellemzőket és a piaci stabilitást, mint külső tényezőt más ágazatokhoz viszonyítjuk.
A stratégiai irányok, SPACE
A stratégiai irányok, SPACE
1. Válassza ki a pénzügyi helyzetre és a versenyképességi pozícióra, a környezetistabilitásra és iparági helyzetre jellemző változókat
2. Rendeljen mindegyik tényezőhöz egy értéket, a pénzügyi helyzet és az iparágihelyzet esetén 1-6-ig, ahol 1 a legrosszabb és 6 a legjobb, a versenyképességipozíció és stabilitás esetében pedig -1 - -6-ig, ahol -6 a legrosszabb és -1 alegjobb. A pénzügyi helyzet és versenyképességi pozíció estében viszonyítson aversenytársakhoz. A környezeti stabilitás és iparági helyzet esetében pedigviszonyítson más iparágakhoz.
3. Számítson átlagot mind a négy negyedben úgy, hogy összeadja az adottnegyedben adott értékeket, majd osztja az értékek számával.
4. Ábrázolja az átlagokat a megfelelő tengelyen.5. Adja össze az x tengelyen lévő két értéket, majd az eredményt jelölje a
tengelyen.6. Adja össze az y tengelyen lévő két értéket, majd az eredményt jelölje a
tengelyen7. Ábrázolja az x és y tengely metszéspontját
A stratégiai irányok, SPACE
● ROI 4 ● Technológiai változások -2
● TőkeáLétel 5 ● Inflációs ráta -1
● Likviditás 6 ● Kereslet változékonysága -3
● Működő tőke 5 ● Versenytermékek árszínvonala -5
● Cash flow 5 ● Piacra lépési korlátok -3
● Készlet forgási sebessége 4 ● A piacelhagyás korlátai -1
● Osztalék kifizetés 5 ● Kereslet árrugalmassága -1
● Árfolyam nyereség ráta (P/E) 6 ● Piaci kockázat -2
ÁTLAG 5,00 ÁTLAG -2,25
● Piaci részesedés -1 ● Növekedési potenciál 6
● Termékminőség -2 ● Nyereség potenciál 5
● Termék életciklusa -3 ● Pénzügyi stabilitás 4
● Vásárlói lojalitás -2 ● BővíteL tőkeáLét 4
● Kapacitáskihasználás -5 ● Erőforrás használat 6
● Technológiai know-how -2 ● Termelékenység 4
● A beszállítók és
disztribútorok feletti ellenőrzés -1
ÁTLAG -2,29 ÁTLAG 4,83
A versenytársakhoz viszonyítva Más iparágakhoz viszonyítva
Környezeti stabilitás
Külső stratégiai pozícióBelső stratégiai pozíció
Pénzügyi helyzet
Versenyképességi pozíció Iparági helyzet
A stratégiai irányok, SPACE
A stratégiai irányok, SPACE
A stratégiai irányok, SPACE
Fejlesztés
Fenntartás
Leépítés
A stratégiai irányok
Amikor a portfóliómódszerek alkalmazási lehetőségeit vizsgáljuk, általábantermékekről beszélünk. De a termékek fogalmába bármikor behelyettesíthetők aszolgáltatások, a technológiafejlesztés, az innováció, az új környezetvédelmimódszerek, vagy beruházások, még a szervezeti egységek is.
BCG Mátrix a relatív piaci részesedés és az iparági növekedés viszonylatában grafikusanábrázolja a cég divízíóit.
A BCG-mátrixstratégiai üzleti egységek pozícióját értékeli két tényező alapján:
� (Relatív) piaci részesedés (belső tényező)Az adott termék értékesítési volumenét viszonyítják a piacon jelen lévő legnagyobb versenytárs értékesítéséhez
� Piaci növekedés (külső tényező)Az értékesítés éves növekedési üteme
Az iparági növekedés %-os értékben mutatja a várhatótrendet, pl. -20 tól + 20 %.
BCG mátrix
28
100 50 ,0Magas Közepes Alacsony
Relatív piaci részesedés %Az
ipar
ágnö
veke
dése
%
Magas + 20
Közepes 0
Alacsony -20
A stratégiai irányok, BCG
Fejlesztés
Fenntartás
Leépítés
A stratégiai irányok, BCG
Az üzletágak/termékek lehetséges életútjai (BCG)
31
Csillagok Kérdőjelek
Fejőstehenek Döglött kutyák
Relatív piaci részesedés
Pia
ci n
öve
ked
és
AlacsonyMagas
Alacsony
Magas
A termék- vagy iparági életgörbe modellekA BCG-mátrix és az életgörbe egymásnak megfelelő szakaszai
� Kérdőjelek - bevezetés� Sztárok - növekedés� Fejőstehenek - érettség� Döglött kutyák - hanyatlás
32
Kérdőjel� Magas piaci növekedési ütem (nagy lehetőség),
alacsony piaci részesedés → „sztárrá” kell felfuttatni� Nagy tőkeigény (veszteséges) (Finanszírozása:
fejőstehenekből v. hitelből)
Sztár� Magas piaci növekedési ütem (nagy lehetőség), magas
piaci részesedés� Feladat: a piaci részesedés további növelése →
fejleszteni kell (jelentős erőforrás igény)� Ebben a szakaszban válik nyereségessé a termelés →
a nyereséget vissza kell forgatni (ne finanszírozzon más SÜE-ket)
Az egyes szakaszok jellemzői
33
Fejőstehén
� Érett (telítődött) piac (alacsony piaci növekedési ütem) → nincs szükség nagy beruházásra, csak a versenyben maradást kell biztosítani
� Előnyös piaci pozíció → jelentős nyereségtermelő képesség → a nyereséget el kell vonni és más SÜE-ket (kérdőjelek és sztárok) kell belőle finanszírozni
Döglött kutya
� Alacsony piaci növekedési ütem, alacsony piaci részarány
� Csak fogyasztja a vállalat tőkéjét, nem járul hozzá a fejlődéshez
34
� Az elemzést a környezet és a versenyhelyzet értékelésére külön-külön végezzük. Az egyes jellemzőkhöz (pl. a piac nagysága, munkaerőhelyzet, környezetvédelmi technológiák, ill. piaci részesedés, költségek, környezetminőség, stb.) azok fontosságát és jelentőségét figyelembe véve számértékeket rendelünk, majd ezek súlyozott számtani átlagát képezve jellemezhetjük a lehetőségek vonzerejét, illetve a vállalat versenyhelyzetét.
35
McKinsey-GE portfóliómátrix elemzése
A GE-mátrix szempontrendszere
Versenyképesség
� A versenytársakhoz viszonyított piaci részesedés� A meghatározó versenytényezőkhöz való hozzáférés� Nyereséghányad a versenytársakhoz képest� A kiegészítő szolgáltatások mértéke� Az alkalmazott technológia fejlettsége� A vezetés színvonala
Piaci vonzerő (hosszú távú potenciál)
� A piac mérete és növekedésének üteme� Az iparági nyereséghányad (jelen és várható jövő)� A verseny erőssége� Technológiai és tőkekövetelmények� Társadalmi és környezetvédelmi megszorítások� A piacra lépés és kilépés korlátai
Megjegyzés: ez a szempontrendszer változtatható, bővíthető 36
Az elemzés menete → a SÜE-kbesorolása a mátrix egyes térrészeibe:
� Kijelölik a piaci vonzerő és a vállalati versenyképesség legfontosabb tényezőit
� Számszerűsítik ezek relatív fontosságát (súlyszám: 1-5-ig) és a vállalat versenytársihoz viszonyított helyzetét az egyes tényezők esetében (átlagolandó érték: 1-5-ig)
� Súlyozott átlagszámítással pontértékeket számolnak
� Elhelyezik a SÜE-t a 3x3-as mátrixban
37
Az átlagolandó értékek kijelölése:
Piaci vonzerő Versenyképesség Pont
Legkevésbé vonzó Súlyos versenyhátrány 1
Kevésbé vonzó Mérsékelt versenyhátrány 2
Közömbös Azonos versenypozíció 3
Mérsékelten vonzó Enyhe versenyelőny 4
Rendkívül vonzó Jelentős versenyelőny 5
38
A mátrixba történő besorolás alapja:
Alacsony minősítés: 1,00 - 2,33Közepes minősítés: 2,34 – 3,67Magas minősítés: 3,68 – 5,00
Portfólióelemzés vs. Erőforrás alapú stratégia
A GE-McKinsey-féle mátrix
39
„A” zóna
„B” zóna
„C” zóna
Piaci vonzerő
Ver
sen
ykép
essé
g
Magas Közepes Alacsony
Magas
Közepes
Alacsony
� A külső és belső értékelő mátrix eredményének összevonása szolgál az IE-mátrix.
� Stratégiai döntéseket, célkitűzéseket alapozhat meg.
� A mátrixban elhelyezzük a külső és a belső faktorok elemzése során megkapott súlyozott értékeket, megtudhatjuk, hogy mely stratégiát érdemes választani
� Három fő területre osztható: Fejlesztési stratégiákVálasztásVisszavonulás
40
A IE-mátrixról
A stratégiai irányok, IE/GE
IE, GE, / McKinsey Matrix
K/B 3-4 2-2,9 1-1,9
2,5< FejlesztésFejlesztési
lehetőségVálasztás
2,5Fejlesztési
lehetőség
Helyben
maradás
Lassú
visszavonulás
2,5> VálasztásLassú
visszavonulásVisszavonulás
Külső faktor értékelő mátrix
Bel
ső f
akto
r
érté
kelő
mát
rix
Offenzívstratégiák, fejlesztés
Fenntartás
DefenzívStratégiák,
leépítés
A stratégiai irányok, IE/GE
Fejlesztés
Fenntartás
Leépítés
A stratégiai irányok
Kiindulási alapok:
1.Piaci növekedés várható mértéke (Ua. mint BCG)
2.Versenypozíció (A versenyképességi mátrix figyelembe
vételével, a Porter f. 5 erő modell értékelése alapján)
A stratégiai irányok, GSM
� A GSM-mátrix a döntés előkészítését támogatja.
� Stratégiaalkotási keretet ad a vállalkozások számára.
� A mátrix két dimenziója a teret négy kvadránsra osztja.
� A két dimenzió nem más, mint a piaci növekedés üteme (mint a BCG-nél), valamint a vállalat versenypozíciója/versenyhelyzete (Porter 5 erő alapján). Minden kvadráns stratégiai alternatívákat tartalmaz. Azt, hogy a vállalat melyik szegmensbe esik, attól függ, hogy hogyan pozícionálta magát az egyes értékelési szempontoknak megfelelően
45
A stratégiai irányok, GSM
Gyors piaci növekedés
Lassú piaci növekedés
Gyengeversenypozíció
Erősversenypozíció
Második negyed
1.Piac fejlesztés2. Piac mélyítés3. Termékfejlesztés4. Horizontális integráció
Első negyed
1.Piac fejlesztés2. Piac mélyítés3. Termékfejlesztés4. Előre integráció
Harmadik negyed
1. Átszervezés2. Kapcsolt diverzifikáció3. Nem kapcsolt div.4. Részleges értékesítés5. Végelszámolás
Negyedik negyed
1. Kapcsolt diverzifikáció2. Nem kapcsolt div.3. Közös vállalkozás
Offenzív
Defenzív és intenzív
Intenzív és defenzív
Intenzív
5. Horizontálisintegráció
6. Hátra Integráció7. Diverzifikáció
5. Részlegesértékesítés
6. Végelszámolás
A stratégiai irányok, GSM
Fejlesztés
Fenntartás
Leépítés
A stratégiai irányok, összefoglaló
Módszer Stratégiai irányok1. SPACE (4 dimenzió: Pénzügyi, versenyképességi, iparági, környezeti)
Offenzív, defenzív, konzervatív, versenyképességi
2. BCG (Relatív Piaci Részesedés+Iparági változás)
Fejlesztés, helybenmaradás, leépítés, választás
3. McKinsey-GE (KFÉM+BFÉM)Fejlesztés, helybenmaradás, leépítés, választás
4. Nagy Stratégiai Mátrix (GSM), CPM+Piac növekedésének mértéke
Defenzív, offenzív, választás