Duális Képzés - felvieger.uni-eszterhazy.hu · „a Duális Képzés: a műszaki, informatika, agrár, természettudomány vagy gazdaságtudományok képzési területen indított

EFOP-3.5.1-16-2017-00011

Duális és gyakorlatorientált képzések

fejlesztése az Eszterházy Károly

DUÁLIS KÉPZÉS Agrár képzési terület

Mezőgazdasági mérnök

INTÉZMÉNYI FEHÉR KÖNYV

Eszterházy Károly Egyetem

2

Tartalomjegyzék

Preambulum ............................................................................................................................................ 4

I. A Duális Képzés célrendszere ............................................................................................................... 6

I. 1. Fogalmak, definíciók ..................................................................................................................... 6

I. 2. 1. A Duális Képzés filozófiája .................................................................................................... 7

I. 2. 2. Alapelvek .............................................................................................................................. 7

I. 2. 3. SMART koncepció ................................................................................................................. 8

I. 3. A Duális Képzés előnyei az intézmény számára ........................................................................... 8

I. 4. A Duális Képzés előnyei gazdálkodó szervezetek számára ........................................................... 9

I. 4. A Duális Képzés pedagógiai célkitűzései ...................................................................................... 9

I. 4.1. A tanulási célok taxonómiája .............................................................................................. 10

I. 4.2. A Duális Képzés módszertana .............................................................................................. 11

II. A Duális Képzés feltételrendszere ..................................................................................................... 13

II. 1. Jogi feltételrendszer .................................................................................................................. 13

II.1.1. Irányadó jogszabályok ......................................................................................................... 13

II.1.3. A Duális képzés időtartama ................................................................................................. 14

II.2. Intézményi szervezeti feltételrendszer ...................................................................................... 15

II.3. A Duális Képzés intézményi teljesítményértékelése .................................................................. 18

II.4. Vállalati szervezeti feltételrendszer ........................................................................................... 18

II.4.1. Személyzeti osztály .............................................................................................................. 18

II.4.2. A Mentorálás rendszere ...................................................................................................... 19

III. A Duális Képzés folyamatai .............................................................................................................. 21

III. 1. Előkészítő folyamatok ............................................................................................................... 21

III.1.1. A vállalati csatlakozás folyamata ........................................................................................ 21

III.1.2. A hallgatói csatlakozás folyamata ...................................................................................... 22

III. 2. Működtetési folyamatok .......................................................................................................... 22

III.2.1. AZ EGYETEM és a vállalat közös munkafolyamatai ............................................................ 22

III.2.1.3. A gyakorlati és az akadémiai képzési tematika összehangolása ..................................... 23

III.2.1.4. A mentor és a szakfelelős együttműködése .................................................................... 23

III.2.1.5. Hallgatói személyzeti ügyekben való kapcsolattartás ..................................................... 24

III.2.2. Vállalat-specifikus folyamatok ............................................................................................ 24

III.2.2.2. A képzés személyi, szervezeti feltételeinek kialakítása ................................................... 25

3

III.2.2.3. A hallgatói kiválasztási és felvételi eljárás ....................................................................... 25

III.2.2.4. A hallgatói munkavégzés dokumentálása ....................................................................... 26

IV. Elsajátítandó kompetenciák ............................................................................................................. 27

IV.1. A Duális Képzés általános készségei, kompetenciái .................................................................. 27

IV.2. A Mezőgazdasági mérnöki (BSc) alapképzési szak szak-specifikus készségei, kompetenciái ... 28

V. Mezőgazdasági mérnöki (BSc) alapképzési szak ............................................................................... 29

V. I. A Mezőgazdasági mérnöki (BSc) alapképzési szak ajánlott szak-specifikus projektfeladatai .... 29

Az I. félév során választható projektfeladatok .................................................................................. 29

A II. félév során választható projektfeladatok ................................................................................... 30

A III. félév során választható projektfeladatok .................................................................................. 31

A IV. félév során választható projektfeladatok ................................................................................. 32

Az V. félév során választható projektfeladatok ................................................................................. 33

A VI. félév során választható projektfeladatok ................................................................................. 34

VI. A Duális Képzés minőségbiztosítása ................................................................................................. 36

VI.1. A vállalati-intézményi együttműködés értékelése .................................................................... 36

VI. 2. A hallgatói portfólió ................................................................................................................. 38

VI.2.1. A hallgató teljesítményének értékelése ............................................................................. 38

VI.2.2. A projektfeladat értékelése ................................................................................................ 40

VI.3. A vállalati munkavégzés hallgatói értékelése ........................................................................... 45

VII. Mellékletek ...................................................................................................................................... 47

4

Preambulum

Az Európai Unió célja, hogy 2020-ig1 olyan oktatási rendszert hozzon létre, amely

az amerikai és a távol-keleti hatékony képzési struktúrák versenytársaként –

hosszú távon – olyan kulcskompetenciák megszerzését tegye lehetővé,

amelyek révén a jövő munkavállalói rugalmasan és eredményesen tudnak

alkalmazkodni a világgazdaság globális változásaihoz. 1 A Tanács következtetései az oktatás és képzés terén folytatott európai együttműködés stratégiai

keretrendszeréről. 2009. május 12.

2 A brugesi közlemény a szakképzés terén folytatott megerősített európai együttműködésről 2011-2020

időszakra vonatkozóan Az Európai Unió a 2010. december 7-i bruges2 közleményében meghatározta

az oktatás (illetve a szakképzés) prioritásait, melyek között kiemelt figyelmet

szentel a piaci fejleményekhez való alkalmazkodás és az újonnan megjelenő

ágazatok megértése képességének, valamint a személyre, egyénre szabott

tanulási formáknak.

Magyarország Kormánya ezen uniós célkitűzések szellemében döntött a duális

képzés felsőoktatásban történő bevezetéséről.

Az „Oktatás és képzés 2020” uniós munkaprogram négy stratégiai célkitűzése

egyrészt „az egész életen át tartó tanulás (lifelong learning)” képességének

elsajátításához szükséges eszközrendszer megteremtését emeli ki, másrészt

kiemelt feladatnak tekinti a transzverzális kompetenciák megszerzését biztosító

oktatási formák létrehozását. A fenti célok eléréséhez a felsőoktatás területén

paradigmaváltásra van szükség.

A magyar felsőoktatásban bevezetésre került duális képzés az „egész életen át

tartó tanulás” nyolc kulcskompetenciájából elsődlegesen az idegen nyelven

folytatott kommunikáció, valamint a kezdeményezőkészség és vállalkozói

kompetencia, így különösen a kockázatvállalás, a kreativitás, az innováció, és

az új üzleti lehetőségek megteremtése, illetve a változó piacgazdasághoz való

alkalmazkodás képességének kialakításához járul hozzá.

A fenti célkitűzések sikeres megvalósításához a magyar felsőoktatási Duális

Képzésben olyan új oktatási, kutatási módszertant kell alkalmazni, amely

hatékonyan támogatja az Európai Unió és a hazai oktatás távlati céljait.

A felsőoktatásban – az intenzív vállalati, gyakorlat-orientált oktatással

együttesen - megvalósuló duális képzés két oktatási módszertannal, egyrészt

az ún. probléma-alapú tanulás módszerével, másrészt az ún. projekt-alapú

oktatással

segítheti elő az oktatási-képzési hatékonyság javulását, a fiatalok

elhelyezkedési, pályakezdési készségeinek fejlesztését, valamint az Európai

Unió és Magyarország tudásalapú gazdaságának megteremtésére irányuló

stratégiai célkitűzéseit.

A duális képzés hosszú távú oktatási céljait (learning outcomes) az oktatási

intézmény és a vállalat egységes szemléletmód és összehangolt tematika

alapján valósítja meg.

5

Az intézményi-vállalati közös képzés gondolatisága a következő főbb

attribútumokon alapszik:

a kijelölt elméleti témakör és a hozzá kapcsolódó vállalati

projektfeladat legyen konkrét, egyedileg és egzaktan definiált; illeszkedjen a

vállalati operatív munkafolyamatokhoz.

a projektfeladat elvégzésének eredménye legyen mérhető és

ellenőrizhető,

a kijelölt elméleti tárgykör és a projektfeladat lényeges gazdálkodási

feladatok részét képezze, kapcsolódjon a valós munkavégzéshez és

megoldása jelentsen kihívást a hallgató számára,

az oktatás létező, valós problémára, a gazdasági realitásra

fókuszáljon, valamint

a képzési célok és kompetenciák elérése legyen időben

meghatározott, (tantárgy / szemeszter – vállalati projekt / előírt időtartam).

6

I. A Duális Képzés célrendszere

I. 1. Fogalmak, definíciók

A Duális Képzés gyakorlatigényes alapképzési szakon folytatott képzés,

melyben a Duális Képzési Tanács által szakmailag minősített vállalatoknál folyó

gyakorlati és elméleti képzések mind tartalmukban, mint struktúrájukban

illeszkednek a BA alapképzés kimeneti követelményeihez.

A vállalatoknál megszerzett munkatapasztalat bővíti a hallgatók szakmai

ismereteit, fejleszti munkavállalói készségeiket és kompetenciájukat, illetve

kialakítja a hatékony vállalati munkavégzés kultúráját.

A Duális Képzési rendszer segítségével olyan felkészült munkaerő kerül ki az

intézményből, aki további anyagi ráfordítás nélkül rugalmasan és azonnal

képes belépni a munka világába. A Duális Képzés a minőségi munkaerő-

utánpótlás hatékony eszközrendszere.

A Duális Képzés definícióját a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV.

törvény 108. § (1)a. pontja határozza meg, mely szerint:

„a Duális Képzés: a műszaki, informatika, agrár, természettudomány vagy

gazdaságtudományok képzési területen indított gyakorlatigényes alapképzési

szakon, szociális munka alapképzési szakon, illetve a felsorolt képzési területhez

tartozó mesterképzési szakon folytatott képzés azon formája, amelyben a szak

- képzési és kimeneti követelményeknek megfelelően meghatározott, teljes

idejű, a képzési időszakra, a képzés módszereire, a tanórára, a megszerzett

tudás értékelésére egyedi rendelkezéseket tartalmazó - tanterve szerint a

gyakorlati képzés a Duális Képzési Tanács által meghatározott keretek között,

minősített szervezetnél folyik;”

A hallgatói munkavégzés definíciója a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi

CCIV. törvény 44§ (1.) a. pontja értelmében: „A hallgató hallgatói

munkaszerződés alapján végezhet munkát a képzési program keretében,

illetve a képzés részeként megszervezett szakmai gyakorlat vagy gyakorlati

képzés során az intézményben, az intézmény által alapított gazdálkodó

szervezetben vagy külső gyakorlóhelyen.”

Gyakorlatigényes szaknak minősül a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi

CCIV. törvény 85§ (3) bekezdése alapján a jogszabályban meghatározott

képzési és kimeneti követelményei alapján legalább hat hétig tartó szakmai

gyakorlatot is tartalmazó szak.

Duális Képzési Tanács: A Duális képzéstípus koordinálását a Duális Képzési

Tanács látja el, amely a duális képzés minőségbiztosítása révén hozzájárul a

minőségelvű, teljesítményen alapuló felsőoktatás kialakításához. A Duális

Képzési Tanács kialakította a képzésben részt vevő vállalatok minősítési

követelményrendszerét, és összeállította a gyakorlati képzőhelyek számára a

minősítéshez szükséges önértékelési kérdőívet.

Az önértékelési kérdőív: A Duális Képzést folytatni kívánó vállalatok

nyilatkozata, melyben igazolja, hogy a képzéshez szükséges tárgyi, személyi

7

feltételekkel rendelkezik. Az önértékelési kérdőívet a Duális Képzési Tanács

bírálja el. A Duális Képzésben részt vevő együttműködő szervezeteket a Duális

Képzési Tanács minősítési eljárását követően az Oktatási Hivatal veszi

nyilvántartásba.

A hallgatói portfólió: A Duális Képzésben résztvevő hallgatók vállalati

munkateljesítményének, és gyakorlati tanulásának összefoglaló

dokumentuma, amely tartalmazza a hallgató által elkészített projektmunkák

szinapszisát, a projektfeladatok értékelését, valamint a hallgató vállalati

teljesítményének szemeszterenkénti értékelését. A hallgatói portfólió

készítésének célja, hogy a hallgató megszerzett kompetenciáiról, és

készségeiről átfogó képet nyújtson, és ez által növelje munka-erőpiaci esélyeit.

A Duális Képzés minőségbiztosítása: A Duális Képzéshez kapcsolódó célok

megvalósulásának nyomon követését szolgáló mutató és mérőszámok

együttese, illetve az ezek alapján készült éves beszámolók.

Intézményi szakasz: A Duális Képzésben a felsőoktatási intézménynél, elméleti

tanulmányokkal eltöltött idő.

Vállalati szakasz: A Duális Képzésben a vállalatoknál, illetve szervezeteknél a

gyakorlati tanulmányokkal eltöltött idő.

Mentor: a vállalati gyakorlati képzésben, a hallgató tanulását támogató

szakember, szakmai oktató.

Duális Képzési Iroda: koordinálja a Duális Képzési tevékenységet. Az

adminisztrációs feladatok végrehajtása érdekében kapcsolatot tart a

vállalkozásokkal és a hallgatókkal, elvégzi a tevékenységhez kapcsolódó

dokumentációs feladatokat és annak archiválását.

I. 2. 1. A Duális Képzés filozófiája

A Duális Képzés stratégiai célja olyan szakmailag kompetens fiatal munkaerő

kinevelése, aki képes az egyetemi, illetve az egyetemi tanulmányai során

megszerzett elméleti ismeretanyagot a vállalati munkafolyamatokba integrálni

és a több tudományágból származó tudást szintetizálni.

A Duális Képzés vállalati oktatási része is „curriculum szemléletű”, és kiemelt

feladatát képezi, hogy a hallgató tematikus tudásának fejlesztése mellett a

hazai és a nemzetközi gazdasági illetve üzleti életben hatékonyan

alkalmazható kompetenciákat közvetítsen.

A Duális Képzés teljesítményelvű és projektfeladat-központú koncepciója

révén a hallgató képessé válik új, hozzáadott értéket képviselő tudás

létrehozására is.

I. 2. 2. Alapelvek

A duális felsőoktatás alapkövetelményei a Duális Képzési Tanács elfogadott

határozata alapján az alábbiak:

A képzés szigorú minőségi ellenőrzés mellett zajlik, a gyakorlati

képzésben részt vevő szervezetek folyamatos minőségi auditálásával.

A résztvevő oktatók erős elméleti és gyakorlati tapasztalattal

8

rendelkeznek, a vállalati szakemberek részvétele a felsőoktatási modulokban

ajánlott.

A Duális Képzési folyamattal a résztvevő vállalatok közvetlenül elérik a

képzésben résztvevő hallgatókat, továbbá az együttműködés alkalmas a

hallgatók integrálására a vállalati szervezetbe, kultúrába és folyamatokba.

A Duális Képzésben részt vevő hallgató a szorgalmi időszakot a

„hagyományos” nappali munkarendű hallgatóval együtt végzi a felsőoktatási

intézménynél (intézményi szakasz). Ezt követően részt vesz a vállalati

szakaszban történő oktatásban és gyakorlatban. Lehetséges további vállalati

gyakorlati idő teljesítése a hallgató számára rendelkezésre álló „szabad”

időben a szorgalmi időszak alatt is, a tanrendet és az intézményi jelenlétet nem

sértve.

A vállalatnál eltöltött gyakorlati idő során specifikus szakmai gyakorlati

ismereteket és munkavégzési gyakorlatot is szereznek a hallgatók.

A vállalatnál töltött időért, illetve az ennek során elvégzett munkáért a

hallgatót díjazás (munkabér) illeti, melyet a duális partner vállalat fizet, a képzés

teljes időszaka alatt fizet a vállalat (évente 12 hónap).

A vállalati gyakorlatok szervezésében résztvevő oktatók, mentorok

megfelelő elméleti és gyakorlati tapasztalattal rendelkeznek, illetve képesek a

hallgatók szakmai és munkavégzési kultúra terén megvalósuló fejlődését

támogatni.

I. 2. 3. SMART koncepció

A Duális Képzés filozófiája az ún. „SMART” koncepció, azaz minden képzési

elem

− Specifikus (egzaktan, egyedileg meghatározott)

− Mérhető (a kimeneti követelmények, elérendő kompetenciák

értékelhetők)

− Attraktív (a kijelölt feladatok érdekesek, fejlődést és eredményt

hordozók)

− Reális (a vállalati gazdálkodásban szükségesek, az üzleti világban

lényegesek, a vállalati teljesítményben fontosak)

− Tervezettek, időben ütemezettek.

I. 3. A Duális Képzés előnyei az intézmény számára

Az egyetem akadémiai tevékenységében az intenzív vállalati kapcsolattartás

révén a következő pozitív hatások, és azok szinergiája jön létre, melyek a

Duális Képzés hosszú-távú sikerét és fejleszthetőségét biztosítják:

Az üzleti világ, az adott iparág fejlődésének naprakész követése, és

leképezése az akadémiai tananyagban;

A 4.0 ipari társadalom új trendjeihez való gyors és rugalmas

alkalmazkodás;

Modern vállalat-gazdaságtani ismeretek megjelenítése a tananyagban,

9

így növelve az alkalmazott tudományok egyeteme elismertségét;

Magyar és uniós K+F projektekben való közös részvétel;

Rangos hazai és külföldi szakmai konferenciákon való közös részvétel;

Közös publikáció szakmailag elismert folyóiratokban, szaklapokban;

I. 4. A Duális Képzés előnyei gazdálkodó szervezetek számára

A szervezetfejlesztés területén költségmegtakarítást és

hatékonyságnövekedést biztosít, hogy a Duális Képzésben a hat akadémia

szemeszter elméleti, alapozó ismereteivel felkészített, de egyidejűleg a vállalati

sajátosságok rugalmas és gyors adaptálására képes, és a vállalati célok iránt

elkötelezett ún. „munkaerő-pool” hozhatnak létre;

A Duális képzés természetéből a vállalatnál gazdasági hozzáadott érték (EVA)

keletkezik, mert a „hallgató-munkavállaló” a gyakorlati helyén

projektszemléletben tanul, és így a vállalat olyan projektfeladatokat

határozhat meg, amely számára többlet információval, hozzá adott értékkel

szolgálhat. (pld. versenytárselemzés, folyamatelemzés, K+F).

I. 4. A Duális Képzés pedagógiai célkitűzései

A Duális Képzés jövőképe, hogy az intézményi oktatás és a vállalati

projektfeladat együttesen, mégis megosztva járuljon hozzá a stratégiai célok

eléréséhez.

Kiindulási helyzet

Elérendő cél

(hagyományos BA oktatás)

(a Duális Képzés eredményei)

Egyoldalú szakmai képzés,

melynek középpontjában a

szakmai kompetenciák és tudás

fejlesztése áll.

Sokoldalú, „business – practice - oriented” szempontú

szakmai képzés, mely megteremti a metodikai

kompetenciák és a szakmai tudás, valamint a

személyiségfejlesztés egységét.

A hallgató egyedül tanul. A hallgató szakmai munkaközösségben tanul és

elsajátítja az eredményes "team" munka alapjait.

Tanári utasítások követése,

reprodukálható tudás passzív

visszaadása;

Probléma-, és projektalapú tanulás, amely lehetővé

teszi az önálló kérdésfelvetést, gondolkodást, az

egyéni cselekvés megtervezését és feladat aktív

végrehajtását.

Az elméleti és a gyakorlati tudás

relatív elválasztottsága;

Az elmélet és a gyakorlat egymásba illesztése;

A figyelem a tanárra irányul.

(tudás, képesség, személyiség

fejlesztése, fejlődési képesség)

A tanár és vállalati a mentor példakép, de figyelem

középpontjában a hallgató áll.

10

Javasolt, hogy minden a vállalat és az intézmény által közösen oktatott

tárgykör esetében:

Az oktatási intézmény a javasolt tárgykörökhöz igazodóan:

határozza meg a kör oktatásának fő és mellékcéljait, azokat a

definíciókat, összefüggéseket és tárgyi tartalmat, amely az adott

témakör megtanulásához, megértéséhez és reprodukálásához

szükséges.

határozza meg azokat a számonkérési módszereket, amelyekkel

mérhető a témakör analitikus feldolgozásának, szintetizálásának

képessége.

A vállalat a projektfeladatban vállalati mentorok aktív támogatásával:

határozza meg a konkrét üzleti problémát és annak illeszkedését a

vállalati folyamatba; (szintetizálás)

világít rá az elmélet és a gyakorlat kapcsolódási pontjaira (szintetizálás);

támogatja a feladat önálló megoldását (kreativitás) és a hallgató újítási

javaslatait;(innováció)

értékeli a hallgatói megoldást (feedback).

I. 4.1. A tanulási célok taxonómiája

Elméleti tudás

megszerzése Intézményi cél Vállalati cél

Gyakorlati

tudás

elsajátítása

Megtanulás

Megértés

Reprodukálás

Saját szavakkal,

gondolatokkal történő

visszaadás

Analizálás Analizálás

Szintetizálás Szintetizálás

Probléma-felismerés és a

probléma elemekre

bontása

Probléma felismerés, és a

probléma aktív, és

eredményes megoldása;

Változásokat javasolni

(kreativitás)

Újításokat létrehozni

(innováció)

Teljesítményközpontú

értékelés

„Business-practice-integrated” tudás

(saját táblázat, amely készült a Német Rektori Konferencia Lernzieltaxanomie

koncepciója alapján)

11

I. 4.2. A Duális Képzés módszertana

1.4.2.1. A probléma-alapú tanulás (Problem-based learning/PBL)

A Duális képzésben alkalmazott ún. PBL alapú tanulás jellemzője, hogy

a hallgató, a megszerzendő tudást (ismeretanyagot) aktív

közreműködésével hozza létre, a passzív befogadást és reprodukálást felváltja

az elméleti tudás alkalmazásának képessége,

a tanulás folyamata részben önirányított, így személyre szabott,

a tanulás a „team-munka” révén (ezen a ponton csatlakozik az ún. PBL

tanulás a projekt-alapú tanuláshoz) nemcsak egyéni konstrukciós folyamat,

hanem a feladatok megvitatása, megmagyarázása révén a társas

kompetenciák (elfogadás, alkalmazkodó képesség, lojalitás) kialakulását is

elősegíti.

A vállalati curriculum fókuszpontjait bonyolult, több összetevős

problémák (a projektek) képezik, melyben a vállalati „tanárok”, azaz a

mentorok segítői, azaz ún. „facilitátor” szerepet töltenek be;

Az ún. PBL módszer lehetővé teszi a folyamatos hallgatói értékelést,

melynek összefoglalója a szemeszterenként elkészülő vállalati feedback.

A probléma-alapú tanulás kimeneti kompetenciái a Duális Képzésben:

Reális problémamegoldás képessége;

Időbeosztás;

Stressz kezelése;

A döntéshozás készsége;

Vezetői készségek kialakulása;

Kritikus, kreatív érvelés;

Tervezés;

Önértékelés (önkontroll, önfejlesztés, önirányító tanulás);

1.4.2.2. Projekt alapú tanulás (Project-based learning)

A Duális képzésben alkalmazott ún. projekt-alapú tanulás jellemzője, hogy

az időben meghatározott projektfeladat révén a hallgató tapasztalati

úton szerez meg konkrét, és közvetlenül hasznosítható kompetenciákat,

illetve gyakorlati tudást, melynek színvonalát növeli a folyamatos és

értékelő visszacsatolás.

A vállalati projektben a hallgatóknak nemcsak egységes, hanem

individuális feladata is van, így a hallgató képességeinek és ismereteinek

megfelelően tud hozzájárulni a projektfeladat sikeres megoldásához.

A projektmunka jól tagolható, egységnyi feladatokra bontható

folyamatsor, melyet az intézmény által javasolt, összefoglaló jellegű

témakörök egzaktan leírnak.

12

A projekt feladat jellegzetessége, hogy a feladatkiírásban összegzi a

meghatározott output eléréséhez szükséges tevékenységeket és

rendszerben kezeli a közöttük fennálló térbeli és időbeli kapcsolódásokat.

Mindezek eredményeképpen az elméleti képzés és a vállalati munka

hatékonyan összekapcsolható mind a szakmai témakörökben, mind

azok időbeli ütemezésében.

A projektekben való részvétel javítja a hallgatók szociális kompetenciáit

és a vállalati kollégákkal való együttműködés, a szervezeti szocializáció

és a munkahelyi alkalmazkodás fejleszti a kommunikációs készségeket is.

A projektfeladatok igénylik az informatika által támogatott

kommunikációs eszközök készségszintű használatát is, melyek elsajátítása

különösen a nagyvállalati szektorban jelent versenyképes kompetenciát.

A projekt-alapú tanulás kimeneti kompetenciái a Duális Képzésben:

Aktív cselekvőképesség;

A döntéshozatali folyamatokban való aktív részvétel;

A valóságra vonatkoztatott, kritikus és interdiszciplináris szemléletmód;

Az együttműködés készsége és képessége;

Csoportmunka és egymás munkájának értékelése, megbecsülése;

Projekteredmények kommunikálása;

Kritikus helyzetek, és pontok felismerése;

Önkorrekció képessége;

A Duális Képzésben a fenti két módszerrel közösen oktatott tárgykörök

megvalósítják a Duális Képzés „business-practice oriented” koncepciójának

kettős követelményrendszerét, egyrészt, mert a tárgyakat olyan oktatói

állomány tanítja, amely több éves vállalati gyakorlattal rendelkezik, másrészt

azon okból, hogy az oktatás, illetve az egyéni tanulás folyamatos és strukturált

intézményi-vállalati interakciókon alapul.

13

II. A Duális Képzés feltételrendszere

II. 1. Jogi feltételrendszer

II.1.1. Irányadó jogszabályok

A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 108. § 1.a. pontja

határozza meg a Duális Képzés fogalmát.

A felsőoktatási szakképzésről és a felsőoktatási képzéshez kapcsolódó

szakmai gyakorlat egyes kérdéseiről szóló 230/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet,

amely kiterjed a Magyarország területén működő, és a nemzeti felsőoktatásról

szóló 2011. évi CCIV. törvény 1. mellékletében felsorolt felsőoktatási

intézmények alapképzésében, mesterképzésében részt vevő hallgatóira,

továbbá szakmai gyakorlatára, és a szakmai gyakorlóhelyekként működő

együttműködő szervezetekre.

A felsőoktatási minőségértékelés és -fejlesztés egyes kérdéseiről szóló 19/2012.

(II. 22.) Korm. rendelet meghatározta a Duális Képzési Tanácsot. „A Duális

Képzési Tanács (DKT) az oktatásért felelős miniszter felsőoktatás fejlesztési

kérdésekben közreműködő véleményező és javaslattevő testülete.”

A 2012. évi I. tv a munka törvénykönyvéről, amely háttérjogszabályul szolgál a

hallgatói munkaszerződések esetében.

A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint

e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 11. §-a alapján a

biztosítás nem terjed ki a hallgatói munkaszerződés alapján képzési program

keretében vagy a képzés részeként megszervezett szakmai gyakorlat vagy

gyakorlati képzés keretében foglalkoztatott hallgatóra.

Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról

szóló 2011. évi CLVI. törvény 455. § (3) d) pontja szerint: nem eredményez

adófizetési kötelezettséget a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV.

törvény 44. § (1) bekezdés a) pontja szerint a hallgatói munkaszerződés alapján

létrejött jogviszony.

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény rendelkezik az

adómentességet élvező tevékenységekről, így különösen a törvény 1. sz.

melléklet 4.12.1. pontja alapján: adómentes bevétel a hallgató részére

b) nappali tagozaton a gyakorlati képzés idejére kifizetett juttatás, díjazás

értékéből havonta a hónap első napján érvényes havi minimálbért meg nem

haladó része.

A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló

a 2011. évi CLV. törvény rendelkezik a szakképzési hozzájárulás duális képzés

keretében szervezett gyakorlati képzés szakmai gyakorlattal történő

teljesíthetőségéről államilag támogatott létszám tekintetében.

14

A gyakorlati képzés költségeinek a szakképzési hozzájárulás terhére történő

elszámolásánál figyelembe vehető gyakorlati képzési normatívák mértékéről

és a csökkentő tétel számításáról szóló 280/2011. (XII. 20.) Korm. rendelet

rendelkezik a gyakorlati képzés szervezésével teljesíthető hozzájárulás

számításáról.

A 139/2015. (VI. 9.) Korm. rendelet rendelkezik a felsőoktatásban szerezhető

képesítések jegyzékéről és új képesítések jegyzékbe történő felvételéről.

Az alap- és mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményeiről szóló

15/2006. (IV. 3.) OM rendelet határozza meg a szakokon szerezhető

kompetenciákat.

A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény egyes

rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 87/2015. (IV. 9.) Korm. rendelet 11. §,

12§ (1) bekezdés, 15§. határozza meg a felsőoktatási intézmények által szakmai

gyakorlatra kötött megállapodások nyilvántartásba vételét.

A felsőoktatási felvételi eljárásról 423/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 41. § (4)

bekezdése értelmében, a jelentkező az Nftv. 108. § 1.a. pontja szerinti képzési

területhez tartozó szakra vonatkozó felvételi döntést követően a felsőoktatási

intézményhez benyújtott kérelmére, a Duális Képzésre jogosult felsőoktatási

intézmény külön döntése alapján Duális Képzésben vehet részt.

A Duális Képzésért felelős kormányzati szerv:

Emberi Erőforrások Minisztériuma, Felsőoktatásért Felelős Államtitkárság

Felsőoktatási Intézmények Tanulmányi és Vizsgaszabályzata (TVSZ)

II.1.2. Magánjogi Szerződések

II.1.2.1. Intézményi-vállalati együttműködés (1. számú melléklet)

II.1.2.2. Hallgatói munkaszerződés (2. számú melléklet)

II.1.3. A Duális képzés időtartama

A Duális Képzés legalább 26 és legfeljebb 28 hetes intézményi és legalább 24

és legfeljebb 26 hetes partnerszervezeti szakaszból áll.

A Duális Képzésben részt vevő hallgató az intézményi szakaszt, azaz az

egyetemi szorgalmi időszakot a „hagyományos” nappali munkarendű

hallgatóval együtt teljesíti a felsőoktatási intézménynél.

Az intézményi szakaszt követő vállalati szakaszban, a hallgató a

szerződött vállalatnál, a szakmai gyakorló helyén történő oktatásban vesz részt.

A vállalati gyakorlati idő tartalmazza a Munkatörvénykönyve által előírt

kötelező szabadág időtartamát is. A hallgató a vállalati szakaszban tesz

15

eleget az intézményi vizsgakötelezettségeinek is.

Az intézményi szakasz alatt további vállalati gyakorlat is teljesíthető, az alábbi

két feltétel együttes teljesülése esetén:

a munkavégzésre, a hallgató és a munkaadó közös megállapodása

alapján a hallgató számára rendelkezésre álló „szabad” időben, de

csak oly módon kerülhet sor, ha

a munkavégzés nem sérti a tanrendet, az intézményi jelenlétet és az

intézményi kötelezettségek teljesítését (pld. zárthelyi dolgozatok megírása).

II.2. Intézményi szervezeti feltételrendszer

Rektor: meghatározza a Egyetemen folyó Duális Képzés oktatási és

tudományos célkitűzéseit, feladatait és fejlesztési irányait. Irányítja a Duális

Képzés oktatási és tudományos szervezetét.

Kancellár: az Egyetem rendelkezésére álló források felhasználásával

gondoskodik a Duális Képzés hosszú távú fenntarthatóságáról.

Tudományos, kutatási és nemzetközi ügyekért felelős rektorhelyettes: képviseli,

és fejleszti a Duális Képzést az Egyetem nemzetközi kapcsolataiban.

Oktatási, képzésfejlesztési és tanulmányi ügyekért felelős rektorhelyettes: az

Egyetemen folyó Duális Képzés oktatási ügyeiben a rektor helyetteseként jár el.

Gondoskodik a Duális Képzés oktatás-módszertani fejlesztésének

koordinálásáról. Koordinálja a Karok Duális Képzésének oktatási és szolgáltatási

tevékenységét. Együttműködik a Duális Képzési Tanáccsal, az Emberi

Erőforrások Minisztériumával és a partner felsőoktatási intézményekkel. Ellátja a

Duális Képzés minőségbiztosításával együtt járó feladatokat.

Tanulmányi és Oktatásszervezési Osztály: részt vesz a Duális Képzés marketing

és promóciós munkáiban, melynek során kapcsolatot tart a partnerszervezeti

személyzeti osztályokkal, és a szakfelelősökkel. Nyilvántartja a Duális Alumni

hallgatókat. A Duális Alumni bevonásával részt vesz a Duális Képzés

népszerűsítésében.

Duális Képzési Iroda:

koordinálja a Duális Képzési tevékenységet. Az adminisztrációs feladatok

végrehajtása érdekében kapcsolatot tart a vállalkozásokkal és a

hallgatókkal, elvégzi a tevékenységhez kapcsolódó dokumentációs

feladatokat és annak archiválását. (104. § (2). bek. v.

Feltárja a Duális Képzésben érdekelt gazdálkodó szervezetek körét, és

folyamatosan bővíti a velük való kapcsolatokat.

Előkészíti a Duális Képzésbe bekapcsolódó partnerszervezetekkel az

16

intézményi-partnerszervezeti együttműködési megállapodásokat.

Partnerszervezeti Igény esetén előkészíti és segít megszervezni a

kiválasztási és a felvételi eljárást;

Naprakész kommunikációt ápol a partnerszervezetekkel, illetve a belépni

kívánó szervezetekkel. A partnerszervezeteknek megküldi a szükséges

információs és tájékoztató anyagokat (jogszabályok, Duális Képzési

Tanács határozatai, Duális Képzés Fehér Könyve);

A Duális Képzés minőségbiztosításának intézményi felelőse. Évenként

jelentést készít a Duális Képzés teljesítményének mérőszámairól, amelyet

megküld az Oktatási-rektorhelyettesnek.

Nyilvántartja a partnerszervezeteknél az oktatásba bevont szakemberek

(mentorok) elérhetőségét;

A hallgató adminisztratív ügyeinek intézésében kapcsolatot tart a

partnerszervezeti mentorral, és a HR osztállyal; (hiányzás, betegség,

rendszerből való kilépés stb.);

Nyilvántartja a partnerszervezetek által készített hallgatói értékeléseket;

Nyilvántartja a partnerszervezeti-intézményi értékelési kérdőíveket;

Részt vesz a szakmai együttműködések (előadások, üzemlátogatások)

szervezésében (termet foglal, jegyzőkönyvet vezet, hallgatókat értesít,

stb.)

Szakfelelős a Duális képzésben: olyan oktató, aki a Duális Képzést folytató

Karon, az akkreditált Specializációban a képzés minőségéért, folyamatos

fejlesztéséért és a partnerszervezeti kapcsolattartás hatékonyságáért felelős.

A szakmai mentorral történő intenzív együttműködésében, szakmai tudásával

támogatja a hallgatót a gyakorlati projektfeladatok megoldásában és

értékelésében.

A szakfelelős operatív feladatai a Duális Képzés során:

Részt vesz a Duális Képzés intézményi és partnerszervezeti

promóciójában;

Részt vesz az intézményi és a partnerszervezeti felvételi eljárás

előkészítésében;

Folyamatosan fejleszti a Duális Képzés javasolt projektfeladatait, a

kapcsolódó tantárgyak tantárgyfelelőseivel és a partnerszervezeti

mentorokkal;

Folyamatosan konzultál a partnerszervezeti szakemberekkel a curriculum

fejlesztési kérdéseiben;

A szakmai mentorral, illetve a partnerszervezet munkatársaival

szemeszterenként legalább egy alkalommal értékeli az intézményi-

partnerszervezeti együttműködés eredményeit;

Feltárja a Duális Képzés továbbfejlesztési lehetőségeit mind az

együttműködő partnerszervezeteken belül, mind új partnerszervezetek

bevonásával;

Szemeszterenként egy alkalommal felkészíti a hallgatókat az intézményi,

és a partnerszervezeti elvárásokra;

Együttműködik a partnerszervezetekkel a gyakorlati hely, illetve a

17

munkakörök kiválasztásában;

Meghatározza, és egyezteti a projektfeladatok mérési rendszerét;

Az intézményi oktatás minőségének javítása céljából a szakfelelős és a

partnerszervezeti mentor szorosan együttműködik, így különösen előadások

megtartásában, közös K+F tevékenységben, konferenciák megszervezésében,

illetve közös publikációk készítésében;

A szakfelelős a partnerszervezeti mentorral együtt szemeszterenként

legalább egy alkalommal értékeli a Duális Képzésben résztvevő hallgatók

teljesítményét.

A szakfelelős szervezőként, vagy bírálóként részt vesz a projektfeladatok

értékelésében;

A szakfelelős szemeszterenként írásos beszámolót készít az elvégzett

tevékenységéről, melyet a Kar dékánjának;

Duális Képzésért felelős oktató

Amennyiben a Karon, a Duális Képzésben több szak, illetve specializáció

érintett valamint több, mint öt partnerszervezeti együttműködés van

érvényben, úgy az Oktatási, képzésfejlesztési és tanulmányi ügyekért felelős

rektorhelyettes és a Szakfelelős javaslatára, a Kar dékánja Duális Képzésért

felelős oktatót jelölhet ki.

Duális Képzésért felelős oktató operatív feladatai:

Szakmailag kezdeményezi az új partnerszervezeti együttműködéseket.

Szakmailag támogatja a Munkaerő-piaci kapcsolatok Iroda munkáját az

új partnerszervezetek bevonásában.

Folyamatosan fejleszti a meglévő szakmai együttműködéseket

(vendégelőadók meghívása, üzemlátogatások szervezése);

Tájékoztatja az együttműködő partnerszervezeteket a Duális Képzést

érintő jogszabályi előírásokról;

Folyamatosan tájékoztatja a partnerszervezeteket a Duális Képzési

Tanács határozatairól, állásfoglalásairól;

Partnerszervezeti igény esetén közreműködik a kiválasztási és a felvételi

eljárásban;

Rendszeresen áttekinti és folyamatosan fejleszti a Duális Képzés

projektfeladatait, melynek érdekében folyamatosan konzultál a

szakfelelősokkel és a partnerszervezeti szakemberekkel a curriculum fejlesztési

kérdéseiben;

Szakmai kérdésekben rendszeresen kapcsolatot tart azon tantárgyak

oktatóival, illetve felelőseivel, melyek a partnerszervezeti gyakorlati oktatás

részét is képezik;

Rendszeresen (szemeszterenként legalább egy alkalommal) kapcsolatot

tart a partnerszervezetek vezető, illetve szakmai mentoraival a hallgatói

előmenetelről, és erről tájékoztatja a szakfelelőst;

A partnerszervezeti mentorokkal, személyzeti osztállyal egyeztetve kezeli

a hallgatói munkavégzéssel kapcsolatos problémákat;

Együttműködik a Karrier Irodával a partnerszervezeti rendezvények

előkészítésében.

18

Összegzi a partnerszervezeti-intézményi értékelési kérdőíveket, és azokról

beszámol az Oktatási, képzésfejlesztési és tanulmányi ügyekért felelős

rektorhelyettesnek, illetve a kar dékánjának és a szakvezetőjének;

II.3. A Duális Képzés intézményi teljesítményértékelése

Az Egyetem az intézményi Duális Képzés teljesítményét minden évben értékeli

és az értékeléshez használt mutatószámokat folyamatosan felülvizsgálja.

A Duális Képzés mutatószámai:

i. A Képzés elterjedtsége:

A Duális Képzésbe bevont Szakok száma;

A Képzésekbe beiskolázott hallgatói létszám;

ii. A partnerszervezetekkel való együttműködés:

A Duális partnerszervezetek száma;

A vállalati-intézményi kérdőív súlyozott átlaga, karonként bontásban;

(lsd. Intézményi-vállalati együttműködés értékelése)

iii. A Duális Képzéssel kapcsolatos elégedettség:

A hallgatói értékelés egyszerű átlaga, karonkénti bontásban;

(lsd. Vállalati munkavégzés hallgatói értékelése)

Lemorzsolódott hallgatók száma;

iv. Duális hallgatók teljesítménye:

Duális hallgatók teljesítményének átlaga, karonként bontásban;

(lsd. Hallgató teljesítményének értékelése)

Tovább foglalkoztatottak száma;

II.4. Vállalati szervezeti feltételrendszer

II.4.1. Személyzeti osztály

A Duális Képzésben a vállalati személyzeti (Human Resources HR) osztály

feladatát képezi, hogy

részt vesz az intézmény és a vállalat közös promóciós munkájában

(workshopok, Karrier Börze, Duális Képzési Börze)

kidolgozza a gyakorlati képzésben való részvétel pályázati feltételeit és

azt közzéteszi a vállalat, illetve az intézmény weboldalán;

megszervezi, lebonyolítja és dokumentálja a képzésre jelentkezett

jövőbeni munkavállaló-hallgató kiválasztási, felvételi eljárását;

előkészíti, megköti és nyilvántartja a Duális Képzésben résztvevő

hallgatók munkaszerződéseit;

tájékoztatja az intézményt a felvételt nyert, és munkaszerződést kötött

munkavállaló-hallgatókról;

értesíti az intézményt, ha a hallgató munkaviszonya megszűntetésre

került;

19

írásban és szóban is tájékoztatja a munkavállaló-hallgatót azokról a

többlet információs kötelezettségekről, amelyek a duális képzéssel

együtt járnak. (pl. tanulmányi előmenetelének bemutatása)

írásban és szóban is tájékoztatja a munkavállaló-hallgatót azokról az

okokról, körülményekről, amelyek esetén a mind a munkavállaló-

hallgató, mind a munkaadó rendkívüli felmondással élhet; (pl. félév

passzíváltatása)

részt vesz a munkavállaló-hallgató szemeszterenkénti

teljesítményértékelésében;

II.4.2. A Mentorálás rendszere

A Duális Képzésben részt vevő hallgatók valós vállalati környezetben

projekteket, azaz gyakorlati feladatokat oldanak meg önállóan, vagy

csoportmunkában, A vállalati mentorok, alapvetően, mint „coach”-ok kapcsolódnak be az

oktatásba, így elsődleges feladatuk, hogy segítsék, támogassák és értékeljék a

hallgatókat a munkavégzésük során. A vállalati mentor szakmai, vezetői és

emberi kompetenciái a Duális Képzés sikere szempontjából meghatározó

jelentőséggel bírnak.

A vállalati mentor szükséges és fejlesztendő kompetenciái:

alapos szakmai és vállalati ismeret;

jó kapcsolatteremtő képesség;

asszertivitás;

motivációs készség;

türelem;

II.4.2.1. A vezető mentor

A vezető mentor olyan szakmai, vagy HR vezető, illetve munkatárs, aki a

szakmai mentorok munkáját összefogja, koordinálja. Vezető mentor kijelölésére

több hallgatót egyidejűleg több évfolyamon foglalkoztató nagyvállalati

munkakörnyezetben lehet szükség, az egymás mellett futó projektfeladatok,

illetve vállalati osztályok közötti közreműködés, feladatmegosztás

összehangolása céljából.

A vezető mentor intézményi kapcsolata a kari Duális Képzésért felelős oktató.

II.4.2.2. A szakmai mentor

A szakmai mentor olyan szakmai vezető vagy munkatárs, aki tudásával és

felkészültségével segíti a hallgató-munkavállalót abban, hogy az előírt elméleti

és gyakorlati tudást elsajátítsa. A mentor szakmai és emberi támogatásával a

hallgató-munkavállaló megtanulja, hogy milyen módon tudja képességeit és

ismereteit a leghatékonyabban alkalmazni, és folyamatosan fejleszteni.

A szakmai mentor intézményi kapcsolata a kari Szakfelelős.

A mentor általános feladatai:

20

A szakmai tudás interaktív átadása;

A hallgató-munkavállaló szakmai fejlődésének folyamatos nyomon

kísérése, rendszeres értékelése;

A hallgató-munkavállaló napi munkájában előremutató és építő

visszajelzések biztosítása;

Kreatív és innovatív megoldások keresésének ösztönzése;

Önálló munkavégzés támogatása; (helyes rávezető kérdésekkel)

Vállalati kapcsolatépítés, illetve kapcsolattartás bátorítása;

A felmerülő szociális problémák megoldásában való segítségnyújtás;

A szakmai mentor operatív feladatai a képzés során:

Szakmai kérdésekben folyamatosan konzultál a hallgatóval;

Segíti a hallgató-munkavállaló fejlődését, félévenként egy alkalommal,

a hallgatói értékelési kérdőív kitöltésével értékeli. Az értékelés eredményét a

hallgató-munkavállalóval megbeszéli, és lehetőséget biztosít arra, hogy azt a

hallgató munkavállaló is véleményezze;

Az elkészült hallgatói kérdőíveket megküldi a képzőintézménynek;

Segítséget nyújt a hallgató számára a szakirodalmi források

megkeresésében és feldolgozásában;

A kijelölt szakmai vezetővel, illetve munkatárssal közösen irányítja a

hallgató-munkavállaló napi munkavégzését;

Folyamatosan kapcsolatot tart a szakfelelőssel; jelzi, ha a hallgató-

munkavállaló vállalati tanulmányaival kapcsolatban, bármilyen olyan ok

merülne föl, amely hallgatói munkaszerződés felmondását eredményezheti

Elfoglaltsága szerint, szemeszterenként egy alkalommal részt vesz a

szakmai területébe tartozó tantárgy előadásán vagy szemináriumi óráján;

A szakfelelőssel együttműködve, félévente egyszer értékeli az

intézményi-vállalati együttműködést és a képzés fejlesztésével kapcsolatosan

javaslatokat fogalmaz meg.

Javaslatot tesz a hallgató-munkavállaló szakdolgozati témájára, és a

projektfeladatokat e kutatási téma köré csoportosítva jelöli ki.

21

III. A Duális Képzés folyamatai

A Duális Képzés folyamataira az alábbi alapelvek jellemzőek:

reprodukálhatóság (megismételhetőség),

transzparencia (átláthatóság), és

szisztematikusság (időszakonkénti ismétlődés) illetve

rendezettség.

III. 1. Előkészítő folyamatok

Az előkészítő folyamatok végrehajtásának célja, hogy a vállalat teljes körűen

megismerje a duális képzés célkitűzését, és feltételrendszerét, melynek révén

megalapozott üzleti döntést tud hozni.

A releváns és megbízható információkra és dokumentumokra támaszkodó

intézményi-vállalati információcsere a hosszú-távú és sikeres partneri

együttműködés záloga, amely csökkenti a rendszerelhagyás valószínűségét,

így a Duális Képzésben stabilitást és fenntarthatóságot biztosít.

III.1.1. A vállalati csatlakozás folyamata

A vállalati-intézményi kapcsolatfelvétel történhet bármelyik fél

kezdeményezésére;

A vállalat megfogalmazza azokat a munkaterületeket (munkaköröket),

amelyekkel az intézményi duális képzéshez csatlakozni kíván;

A vállalat megfogalmazza a rövid (1-3 éves) illetve a középtávú (3-5

éves) szervezetfejlesztési igényét, azt a hallgatói létszámot, amelynek

oktatását szakmailag és pénzügyileg is vállalni tudja;

Az intézmény a Duális Képzés Vállalati Fehér Könyvének átadásával

tájékoztatja a vállalatot a képzés jogszabályi hátteréről, a képzési

kimenetek követelményéről, és a javasolt projektfeladatokról;

Az intézmény és a vállalat közösen áttekinti, hogy rendelkezésre állnak-

e a Duális Képzés vállalati indításának infrastrukturális, és szervezeti

feltételei;

Az Egyetem döntést hoz a Duális Képzéshez történő csatlakozásáról;

A vállalat döntést hoz a Duális Képzéshez történő csatlakozásáról;

A vállalat és az intézmény megköti az Együttműködési Megállapodást,

és kapcsolattartásra kijelöli a mentor (vezető mentor) valamint a

szakfelelős munkatársakat, illetve oktatókat.

Az egyetemmel szerződött vállalatok a Duális Képzési Tanács (DKT)

döntése alapján akkor válnak minősített partnerszervezetekké, ha

eleget tesznek a DKT által elfogadott általános

követelményrendszernek.

A követelményrendszer legfontosabb elemeit egy ún. önértékelési

kérdőív (4. számú melléklet) tartalmazza, amelynek kitöltéséhez a

vállalatnak, a http://dualisdiploma.hu weboldalon kell regisztrálniuk. A Duális Képzési Tanács a vállalati önértékeléseket felülvizsgálja, az

együttműködő szervezeteket minősíti, és az elfogadott gazdálkodó

szervezetekről határozatban rendelkezik.

http://dualisdiploma.hu/

22

A Duális Képzési Tanács minősítő-elfogadó határozata alapján az

Egyetem az Oktatási Hivatalnál az együttműködő partnerszervezeteinek

nyilvántartásba vételét kezdeményezi.

A vállalat elkészíti az önértékelési kérdőívet és azt jóváhagyásra

beterjeszti a Duális Képzési Tanácsnak, elektronikus úton a

http://dualisdiploma.hu oldalon; (lsd. Csatlakozás című fejezetet)

III.1.2. A hallgatói csatlakozás folyamata

A Duális Képzési formájú szakokra történő jelentkezés felvételi eljárása két,

egymással párhuzamos szakaszból áll:

az állami általános felvételi eljárásból, amely megegyezik a BSc

képzések nem duális szakokra történő jelentkezés eljárási rendjével, és

a vállalati felvételi szakaszból.

A felvételi tájékoztatóban meghirdetett, „hagyományos”, nem duális formájú

szakok mellett feltüntetésre kerülnek az adott szak duális formájú képzései is.

A hallgató, a felvételi eljárás megindulásakor a felvi.hu honlapon, a felvételi

tájékoztatóból értesül azokról a vállalatokról, amelyek az egyetemmel, egy

adott szakon Duális Képzést indítanak. A hallgató az Egyetem (és az érintett

Karok), illetve az együttműködő vállalatok honlapját meglátogatva

megismerheti a Duális Képzésben való részvétel általános feltételeit, és a

vállalati felvételi eljárás követelményeit, így különösen a határidőket, a

benyújtandó okmányokat (pld. érettségi bizonyítvány, nyelvvizsga

bizonyítvány motivációs levél, stb.)

A hallgató egyénileg és közvetlenül a kiválasztott vállalattal veszi föl a

kapcsolatot.

III. 2. Működtetési folyamatok

III.2.1. Az egyetem és a vállalat közös munkafolyamatai

A legjelentősebb főfolyamatok az intézmény és a duális partnerszervezetei által

közösen végzett munkatevékenységek, amelyek a Duális Képzés

célkitűzéseinek közös, és összehangolt megvalósítására irányulnak. Ezen

folyamatok sikerességét és hatékonyságát a mindkét érintett szervezet által

biztosított megfelelő személyi, szervezeti és tárgyi feltételrendszer, illetve a felek

folyamatos konzultációja, egyeztetése és információcseréje biztosítja.

III.2.1.1. A képzés általános promóciója

Az Egyetem és a vállalat az offline illetve az online promóciós anyagain,

kommunikációs felületein folyamatosan megjeleníti az együttműködő

http://dualisdiploma.hu/

23

szervezet nevét és logóját. (lsd. Név és márkajel használati megállapodás)

Az intézmény és a vállalat mind a külső, mind a belső marketing és PR

kommunikációjában naprakészen tájékoztatja az érdekelteket az

együttműködés létéről, eredményeiről és fejlesztéséről.

III.2.1.2. A hallgatói akvizíció

Az Egyetem és a vállalat elektronikus úton (weboldal) hozzáférhetővé

teszi a Duális Képzésben való részvétel általános és vállalati pályázati

feltételeit;

Az intézmény és a vállalat meghatározza a hallgatói kampányokban

való közös részvétel mértékét és formáit;

A felvi.hu-n történt jelentkezést követően az intézmény a jelentkezettek

figyelmét felhívja a Duális Képzésben résztvevő vállalatok nyújtotta

tanulmányi, munkavégzési lehetőségekre;

A vállalat felkérése alapján az intézmény részt vesz a hallgatók

kiválasztási, felvételiztetési eljárásában;

III.2.1.3. A gyakorlati és az akadémiai képzési tematika összehangolása

A gyakorlati képzés alapvetően a Duális Képzés Vállalati Fehér Könyvében

meghatározott projektekre épül. A Fehér Könyvben megfogalmazott

projektfeladatok ajánlások, melytől a vállalat az iparági, működési specifikuma

miatt eltérhet, és az intézményi szakfelelőssel történt előzetes konzultáció

alapján, a szakmai mentor új projektfeladatot is kijelölhet. A projektfeladatnak

illeszkedni kell a hallgató által választott Szak Képzési Kimeneti

Követelményeihez, az adott gazdaságtudományi szakon oktatott elméleti-

gyakorlati tárgykörökhöz. A szakmai mentor és a szakfelelős félévenként

egyszer áttekinti a javasolt projektfeladatokat, melyeket igény esetén módosít,

modernizál, így alkalmazkodva az iparági új tendenciákhoz és a vállalati

igényekhez.

III.2.1.4. A mentor és a szakfelelős együttműködése

A szakmai mentor és a szakfelelős folyamatosan konzultálnak a

curriculum fejlesztési kérdéseiben;

Az intézményi oktatásban a szakmai mentor és a szakfelelős szorosan

együttműködik, így különösen előadások megtartásában, közös K+F

tevékenységben, konferenciák megszervezésében, illetve közös publikációk

készítésében;

A szakmai mentor (illetve a vezető mentor) az intézményi Duális

Képzésért felelős személlyel, valamint a szakfelelősökkel együtt

szemeszterenként legalább egy alkalommal értékeli az intézményi-vállalati

együttműködés eredményeit, fejlesztési lehetőségeit;

A szakfelelős a vállalat igénye esetén részt vesz a hallgatói

kiválasztásban és felvételiztetésben;

A szakfelelős – vállalati megkeresés esetén – részt vesz a hallgató

képzéssel kapcsolatos problémájának (pl. képzés elhagyása stb.)

megoldásában;

24

A szakmai mentor (illetve a vezető mentor) az intézményi Duális

Képzésért felelős személlyel, valamint a szakfelelősökkel együtt

szemeszterenként legalább egy alkalommal értékeli a Duális Képzésben

résztvevő hallgatók teljesítményét.

A szakfelelős részt vesz a projektfeladatok értékelésében (szervezőként,

illetve bírálóként);

III.2.1.5. Hallgatói személyzeti ügyekben való kapcsolattartás

A hallgató-munkavállaló személyzeti ügyeiben a vállalati-intézményi

kapcsolattartás, és kommunikáció felelősei:

intézményi oldalon a Duális Képzési Iroda, a kari Duális Képzésért felelős

oktató, és a szakfelelős.

vállalati oldalon a személyzeti osztály, illetve a vezető mentor,

Intézményi feladatok:

Beiratkozáskor a Tanulmányi és Oktatási Hivatal a hallgatóhoz duális

státuszt rendel;

A regisztrációs héten, illetve a vállalati szakasz megkezdése előtt a

Duális Képzésért felelős oktató, illetve szakfelelősök tájékoztatják a

képzésben részt vevő hallgatókat a vállalati munkavégzés

követelményrendszeréről.

A Duális Képzésért felelős oktató, illetve a szakfelelősök

szemeszterenként tájékoztatják a vállalatot az összesített hallgatói

értékelés eredményéről;

A Duális Képzésért felelős oktató, illetve a szakfelelős tájékoztatja a

vállalatot, ha a hallgató intézményi tanulmányait más intézményben

kívánja folytatni, vagy meg kívánja szakítani;

Vállalati feladatok:

A vállalati személyzeti osztály tájékoztatja a Duális Képzésért felelős

oktatót, illetve a szakfelelőst a megkötött hallgató munkaszerződésekről;

A vezető mentor, illetve a szakmai mentor szemeszterenként, és

hallgatónként tájékoztatást ad a hallgatói teljesítményekről (lsd. Hallgatói

portfólió);

A vállalati személyzeti osztály tájékoztatja a Duális Képzésért felelős

oktatót, illetve a szakfelelőst, ha a hallgató munkavégzésével kapcsolatosan

súlyos problémák (rendszeres igazolatlan hiányzás, fegyelmezetlen

munkavégzés stb.) merülnének föl;

A vállalati személyzeti osztály 5 munkanapon belül tájékoztatja a Duális

Képzésért felelős oktatót, illetve Szakfelelőst, ha a hallgatói munkaszerződés

megszűnt;

III.2.2. Vállalat-specifikus folyamatok

25

III.2.2.1. A képzési infrastruktúra biztosítása

A Duális Képzésben részt vevő vállalat vállalja, hogy a képzés időtartama alatt

az adott szakterülethez tartozó Képzési Kimeneti Követelmények teljesítéséhez

szükséges IKT, technológiai és munkavégzési infrastruktúrát, saját

költségviselése mellett, folyamatosan azonos szinten biztosítja. (lsd. Önértékelési

kérdőív)

III.2.2.2. A képzés személyi, szervezeti feltételeinek kialakítása

A Duális Képzésben részt vevő vállalat vállalja, hogy a képzés időtartama alatt

a hallgató-munkavállaló gyakorlati oktatásához szakmailag felkészült

gyakorlati oktatókat - szakmai mentorokat rendel.

A vállalat saját hatáskörében, és költségviselése mellett alakítja ki a mentori

rendszert, és vállalja, hogy a mentorok a szak-specifikus kompetenciák

ismeretében irányítják, felügyelik és ellenőrzik a hallgatók gyakorlati munkáját.

A vállalat a mentori rendszer működtetésével hozzájárul a Duális Képzés

minőségbiztosításához. (lsd. Mentori rendszer)

Az intézmény és a vállalat megállapodhatnak abban, hogy a

továbbfoglalkoztatott hallgatókról Duális Alumni adatbázist hoznak létre.

III.2.2.3. A hallgatói kiválasztási és felvételi eljárás

A vállalat saját rendszerében és költségvetése mellett szervezi meg és

bonyolítja le a Duális Képzésre jelentkezettek felvételi és kiválasztási eljárását.

A képzésben részt vevő vállalatok legkésőbb az állami felvételi eljárásban a

jelentkezési sorrend módosítására biztosított határidőt megelőző munkanapig

tájékoztatják a jelentkezőket a kiválasztási folyamat eredményéről.

Amennyiben a hallgató felvételt nyert, akkor a vállalat által biztosított

válaszadási határidőn belül, írásban, és tértivevényes levélben köteles

nyilatkozni, hogy a munkaszerződést meg kívánja-e kötni. A határidő

elmulasztásából eredő minden felelősség a hallgatót terheli, mely tényre

azonban a vállalat köteles felhívni a felvételt nyert jelentkezett figyelmét.

A jelentkezők a vállalattól kapott információ birtokában a besorolási döntés

(ponthatárhúzás) időpontját megelőző 14. napig egy alkalommal

módosíthatják a képzési intézményhez történt jelentkezésük sorrendjét.

A sikertelen vállalati felvételi eljárás nem érinti az állami felvételi eljárást, és nem

befolyásolja a ponthatárhúzás eredményét sem.

Az állami felvételi eljárásban a sikeres ponthatárhúzást követően a hallgató az

adott tanév szeptemberében iratkozhat be a felsőoktatási intézménybe.

Amennyiben a hallgató egy adott vállalatnál felvételt nyert, és duális

formában kívánja folytatni tanulmányait, úgy ezt a döntését a beiratkozáskor

kell jeleznie a Tanulmányi és Oktatási Hivatalnál, a megfelelő

formanyomtatvány kitöltésével, és egyidejűleg csatolni köteles a hallgatói

munkaszerződését.

Amennyiben a hallgató érvényes munkaszerződéssel még nem rendelkezne,

mert azt a vállalat csak a beiratkozást követően kívánja megkötni, akkor a

beiratkozáskor köteles bemutatni a vállalat által hivatalosan aláírt

kötelezettségvállaló nyilatkozatot, majd ezt követő 48 órán belül az érvényes

26

és hatályos munkaszerződést. Az Oktatási Igazgatóság a hallgatót, kérelmére

és az által bemutatott formailag hibátlan, érvényes és hatályos

munkaszerződés alapján veszi föl a Duális Képzési Státuszra.

III.2.2.4. A hallgatói munkavégzés dokumentálása

A Munkaszerződés

A vállalat a hallgatóval a 2012. évi I. tv a munka törvénykönyvéről szabályai

szerint határozott idejű, 3,5 évre (7 szemeszterre) szóló hallgatói

munkaszerződést köt, melyben vállalja, hogy a képzés vállalati szakasza alatt a

hallgató számára gyakorlati oktatást nyújt.

A hallgató-munkavállalót a vállalati munkavállalókkal azonos jogok illetik meg,

és azonos kötelezettségek terhelik. (pl. túlóra elrendelés)

A hallgató-munkavállaló az intézményi szakaszban kizárólag közös

megegyezés alapján, a hallgató „szabad idejének” terhére és csak oly módon

foglalkoztatható, hogy az a hallgatót a tanulmányi kötelezettségeinek

teljesítésében ne akadályozza.

A munkaadó vállalat vállalja, hogy a vállalati szakaszban a hallgató számára

a vizsgák letételéhez, szükség szerint munka-időkedvezményt biztosít.

A hallgatói munkaszerződés alapján a hallgatót a hatályos törvényi előírások

szerint a Duális Képzés teljes idejére díjazás illeti meg, azaz a hallgató mind a

vállalati, mind az intézményi periódusok alatt munkabérre jogosult.

A díjazás mértéke legalább hetente a kötelező legkisebb munkabér

(minimálbér 15%-a), amely havonta legalább a minimálbér 60%-át jelentő

összeg. A kötelező törvényi minimumtól magasabb összeget a vállalat saját

hatáskörében megállapíthat.

Semmis a munkaszerződés bármely olyan kikötése, amely bármilyen jogcímen

a hallgató munkavégzéseséért járó díjazást a vállalathoz visszaszármaztatná.

(pl. költségtérítés a mentori oktatással, vagy a vállalati tananyagokkal

kapcsolatban)

A vállalat saját határkörében, a Munkatörvénykönyv Általános Magatartási

Szabályainak egyidejű betartása mellett előírhatja, hogy a hallgató az

intézményi tanulmányi előmeneteléről rendszeres tájékoztatást adjon. A

tájékoztatás formáját, rendszerességét a vállalat határozza meg.

A felsőoktatási intézmény a hallgató-munkavállaló tanulmányi előmeneteléről

tájékoztatást nem adhat a vállalatnak. Ez alól az általános tilalom alól a

hallgató ellen meghozott fegyelmi eljárás képez kivételt.

A vállalat a saját hatáskörében és költségére gondoskodik a vállalati gyakorlati

tananyagok biztosításáról. A vállalat és az intézmény egyeztethet a

tananyagok kiválasztásában. (lsd. mentor és szakfelelős együttműködése)

27

IV. Elsajátítandó kompetenciák

IV.1. A Duális Képzés általános készségei, kompetenciái

A Duális Képzés vállalati oktatási része „curriculum szemléletű”, így elsőrendű

feladata, hogy a hallgató elméleti és gyakorlati tudásának fejlesztése mellett

olyan kompetenciákat is közvetítsen, amelyek a hazai és a nemzetközi

gazdasági, illetve üzleti életben hatékonyan alkalmazhatóak.

Tekintve a hallgató-munkavállalónak a vállalati értékteremtő folyamatokba

történő integráltságát, olyan hosszútávon és sikeres alkalmazható középvezetői

kompetenciák is létrejöhetnek, amelyek a képzettség és a munkakör rugalmas,

és hatékony illeszthetőségét, valamint a szakmai fejlődési életpályát

tervezhetőségét is biztosíthatják mind a hazai, mind a nemzetközi

munkaerőpiacon.

A vállalat a hat szemeszter időtartamú gyakorlat során a következő

kompetenciák megszerzéséhez nyújt támogatást a hallgató-munkavállalónak.

Learning Outcomes - Kompetencia profil

28

IV.2. A Mezőgazdasági mérnöki (BSc) alapképzési szak szak-specifikus

készségei, kompetenciái

Szakmai kompetenciák

Általános Szakspecifikus

A mezőgazdasági termelést megalapozó

természettudományi, műszaki, technológiai,

élelmiszerlánc-biztonsági, gazdálkodási és

gazdasági alapfogalmak ismerete

A mezőgazdasági ágazatokban használatos

korszerű technológiai és azok gyakorlati

alkalmazásának ismerete

Az agrárium Európai Uniós és magyar

intézményrendszere felépítésének, jogi

szabályozásának ismerete

A növényeket veszélyeztető kártevők,

kórokozók, gyomnövények, valamint

természetes ellenségeik azonosításának

ismerete, az integrált növényvédelem

megtervezése és megvalósítása.

Kognitív készségek

Analitikus Szintetizáló

Szakmai tevékenység rendszerszemléletű

megvalósítása

Egyes tudáselemek (tudományterületek)

egymásba integrálása

A mezőgazdasági termelés folyamatában

fellépő rutinszerű problémák felismerése és

azok megszüntetése.

Kommunikációs képesség, szakmai

vélemény, álláspont megfogalmazása és

megvédése, vitakészség

Adatok elemzése (statisztikai módszerek)

ismerete.

A környezet és a mezőgazdasági termelés

egymásra hatásának figyelemmel kísérése

és komplex szemlélettel való döntés.

Adatelemzésből információk szolgáltatása Kezdeményezőképesség, pro-aktív

gondolkodás

Kulcskészségek

Értékelő Self-management

Az élelmiszerlánc-biztonsági alapelvek

betartása és betartatása az élelmiszer

előállítása során.

Szakmai fejlődésre hajlandóság, életpálya-

tervezés fontossága

A környezetvédelmi, higiéniai, élelmiszer-

biztonsági, élelmezés-egészségügyi,

munkavédelmi előírások betartása valamint

betartatása.

Idegen nyelv ismerete és fejlesztése

Együttműködési Információs technológia

Együttműködés a beosztottakkal Digitális írástudás, grafikonok, táblázatok

összeállítása

Tervezés, koordináció és szervezés IT-kommunikáció ismerete

Csapatban való munkavégzés képessége Vállalatirányítási rendszerek ismerete

29

V. Mezőgazdasági mérnöki (BSc) alapképzési szak

V. I. A Mezőgazdasági mérnöki (BSc) alapképzési szak ajánlott szak-

specifikus projektfeladatai

Az I. félév során választható projektfeladatok

Választható projektfeladat témakörök

1. Ismertesse a vállalat szervezeti felépítését, az egyes szervezeti egységek

feladatát.

2. Mutassa be a vállalkozás formáját, gazdálkodását, készítsen rövid

közgazdasági környezetelemzést (makro és mikro) a gazdálkodási

tevékenységéről.

3. Mutassa be és jellemezze a művelési ágakat és a vetésszerkezet alakulását

több évre visszamenőleg.

4. Készítsen átfogó agrobotanikai tanulmányt a termesztett gazdasági

növényekről.

5. Készítsen átfogó tanulmányt a termesztett gazdasági növények biológiai

alapjairól (fajták, hibridek.

6. Mutassa be az állattenyésztés szerkezetét, fajokat, fajtákat és termékeit.

7. Készítsen tanulmányt a vállalkozásban található gépekről és eszközökről és

ismertesse azok munkavédelmi vonatkozásait.

A kapcsolódó szakmai (tantárgyi) témakörök:

- A gyakorlati hely, mint gazdálkodó szervezet bemutatása.

- Gazdasági növényeink morfológiája, élettana és fejlődése.

- Gazdasági állataink morfológiája, élettana és fejlődése.

- Erőgépek és munkagépek szerkezeti felépítése és működése.

- Az állattartás épületei, a tartástechnológia műszaki berendezései.

Elsajátítandó kompetenciák:

- Releváns szakmai ismeretek tudása.

- Hatékony logisztikai szemlélet, összefüggések felismerése.

- Elemző készség, kritikai szemlélet.

- Precizitás.

Értékelés módszere: A projektfeladat beadandó dolgozattal zárul. A dolgozat

minimális terjedelme 5 oldal. A projektfeladat értékelését a mentor és a kijelölt

oktató egymástól függetlenül végzi. Mindkét oktató által adható maximális

pontszám 50, tehát összesen 100 pont szerezhető. Munkanapló elkészítése

fotódokumentációval (min. 15 oldal), teljesítményértékelő lap a mentor által

kitöltött minősítéssel.

30

A II. félév során választható projektfeladatok


1. Készítsen kimutatást a vállalkozásnál alkalmazott adatbázisokról. Készítsen

elemzést egy tetszőlegesen kiválasztott adatbázis adatainak

felhasználásával.

2. Jellemezze a vállalkozás földterületének talajviszonyait. Írja le a fellelhető

talajtípusokat és azok fizikai és kémiai tulajdonságait.

3. A talajvizsgálati adatok felhasználásával készítsen komplett tápanyag-

utánpótlási tervet egy adott táblára egy adott növény számára. Mutassa be

a tápanyag kijuttatás technológiát is.

4. Mérje fel a vállalkozás területén fellelhető talajhibákat és talajdegradációs

folyamatokat. Jellemezze a talajhibákat és készítsen tervet a

megszüntetésükre.

5. Végezzen egy adott táblán gyomfelvételezést a gyomirtó szeres kezelés

előtt. Becsülje meg a gyomborítást, határozza meg a gyomnövényeket,

készítse el a gyomnövények botanikai jellemzését. Készítsen

fotódokumentációt a gyomfelvételezésről!

6. Mérje fel, hogy milyen betegségek és kártevők vannak jelen a vállalkozás

területén termesztett növényi kultúrákban. Jellemezze a kártevőket és

kárképüket, írja le a betegségtüneteket, valamint a kártételi, illetve a

fertőzési időszakot jellemezték.


Informatikai alkalmazások, Talaj genetika, talajfizika, talajkémia,

növénytáplálás, talajvédelem, talajművelés, növényvédelem


Elemző képesség, problémamegoldó képesség, a tanult elméleti módszerek

alkalmazása a gyakorlatban, rendszerszemléletű gondolkodás,

kommunikációs képesség, pontosság, környezettudatosság, innovatív és

kreatív gondolkodás, önálló munkavégzés, információk dokumentálása.







31

A III. félév során választható projektfeladatok


1. A gazdaság (vállalkozás) területén gyűjtött meteorológiai adatok

felhasználásával készítsen átfogó elemzést egy gazdasági év időjárásáról.

Mutassa be az időjárási szélsőségeket, és értékelje az időjárást egy

tetszőlegesen megválasztott gazdasági növény termesztésének

szempontjából.

2. Készítsen takarmányozási tervet. Mutassa be a tervezett

takarmányféleséget, jellemezze azokat kémiai összetételük,

emészthetőségük, táplálóértékük és energia értékük alapján-

3. Készítsen átfogó értékelést egy állattartó telepről az állathigiéniai és

állatjóléti előírások megléte és betartása vonatkozásában.

4. Készítsen komplex elemzést egy állattartási, illetve állattenyésztési

technológiáról.

5. Készítsen elemzést a vállalkozás gazdálkodásáról. Vizsgálja meg a

vállalkozás költségeinek/ráfordításainak illetve bevételeinek összetételét és

ezek elmúlt 5 évben bekövetkezett változásait. Elemezze a változások

lehetséges.

6. Mutassa be a vállalkozás számviteli nyilvántartásának rendszerét és

bizonylatolási rendjét. Készítsen összefoglaló elemzést a vállalkozás elmúlt 5

évéről a számvitelből nyerhető és megismert információk alapján.

7. Készítsen el egy komplett pályázati anyagot.

A kapcsolódó szakmai (tantárgyi) témakörök: Agrometeorológia,

Takarmányozástan, Állattenyésztéstan I., Vállalati gazdaságtan, Számvitel és

pénzgazdálkodás, Pályázatkészítés és projektmenedzsment.


- elemző képesség,

- probléma-felismerés, problémamegoldó képesség,

- a tanult elméleti módszerek alkalmazása a gyakorlatban,

- kommunikációs képesség, a szakmai nyelv használata,

- innovatív és kreatív gondolkodás,

- önálló munkavégzés.







32

A IV. félév során választható projektfeladatok


1. A vállalkozásnál vezetett nyilvántartások adatainak és a gyakorlat során

gyűjtött saját adatok felhasználásával készítse el egy gabonanövény

termesztéstechnológiájának a leírását, valamint technológiai és ökonómiai

elemzését.


gyűjtött saját adatok felhasználásával készítse el a kukorica (szemes, siló vagy

vetőmag) termesztéstechnológiájának a leírását, valamint technológiai és

ökonómiai elemzését.


gyűjtött saját adatok felhasználásával készítse el a gazdaságban termesztett

valamely zöldségnövény termesztéstechnológiájának a leírását, valamint

technológiai és ökonómiai elemzését.

4. Mutassa be és értékelje a növényi termék-előállítás minőségbiztosításának

folyamatát a gazdaságban termesztett valamely növényre vonatkozóan.

5. Készítsen komplex elemzést egy állattartási, illetve állattenyésztési

technológiáról. Mutassa be az állattartó telepen az állathigiéniai és állatjóléti

előírások betartását.

6. Mutassa be és értékelje az állati termék előállítás minőségbiztosításának

folyamatát a gazdaságban előállított valamely állati termékre (hús, tej, tojás,

stb.) vonatkozóan

A kapcsolódó szakmai (tantárgyi) témakörök: Állattenyésztéstan II.,

Növénytermesztéstan I., Kertészeti technológiák I., Minőségbiztosítás és

élelmiszerbiztonság



- az összefüggések meglátása, szintetizáló képesség,


- a tanult elméleti szakmai ismeretek és módszerek alkalmazása a

gyakorlatban,



- önálló munkavégzés,

- a szakmai jogszabályok értelmezési és alkalmazási képessége.

Értékelés módszere: Projektfeladat, amely beadandó dolgozattal zárul. A

dolgozat minimális terjedelme 5 oldal. A projektfeladat összpontszáma 100, az

értékelést a mentor és a kijelölt oktató egymástól függetlenül végzi. Mindkét

oktató által adható maximális pontszám: 50. Munkanapló elkészítése



33

Az V. félév során választható projektfeladatok



gyűjtött saját adatok felhasználásával készítse el egy takarmánynövény


elemzését.


gyűjtött saját adatok felhasználásával készítse el árunövény


elemzését.

3. Készítsen egy összefoglaló értékelést a gazdaság területén előforduló

növényi betegségekről és kártevőkről. Jellemezze a tenyészidőszak

időjárását a károsítók megjelenése szempontjából-

4. Mutassa be a vállalkozás számviteli nyilvántartásának rendszerét és

bizonylatolási rendjét. Készítsen összefoglaló elemzést a vállalkozás elmúlt 5

évéről a számvitelből nyerhető és megismert információk alapján.

5. Készítsen átfogó elemzést egy ágazat munkaszervezési gyakorlatáról.


Növénytermesztéstan II., Kertészeti technológiák II., Számvitel és

pénzgazdálkodás, Vezetési és munkaszervezési ismeretek






gyakorlatban,











34

A VI. félév során választható projektfeladatok


1. Készítse el a gazdaságban termesztett valamely szántóföldi növény

termesztésének komplex technológiai és ökonómiai tervét egy konkrét

táblára vonatkozóan. Mutassa be a technológiai munkaműveleteket, azok

anyag, eszköz, gép és munkaerőigényét. Szervezze meg a

munkafolyamatokat és kalkulálja ki azok költségigényét. Tervezze meg a

hozamot és határozza meg a költségfedezeti pontot.

2. Készítse el a gazdaságban termesztett valamely kertészeti növény (kultúra)

termesztésének komplex technológiai és ökonómiai tervét egy konkrét

táblára vonatkozóan. Mutassa be a technológiai munkaműveleteket, azok

anyag, eszköz, gép és munkaerőigényét. Szervezze meg a

munkafolyamatokat és kalkulálja ki azok költségigényét. Tervezze meg a

hozamot és határozza meg a költségfedezeti pontot.

3. Készítsen üzemtervet valamely állatfaj tenyésztésére, tartására

vonatkozóan. Mutassa be a technológiai folyamatokat, azok anyag, eszköz,

gép és munkaerőigényét. Tervezze meg a költségeket, a bevételeket és

készítsen gazdaságossági számítást a tevékenység eredményességére

vonatkozóan.

4. Mutassa be és értékelje a vállalat szántóföldi növénytermesztésében

alkalmazott helyspecifikus (precíziós) technológiákat vagy technológiai

elemeket. Elemezze, hogy ezek a technológiák hogyan biztosítják a

környezetkímélő technológiákkal szembeni követelményeket.

5. Végezzen gyomfelvételezést egy növényi kultúrában egy konkrét táblán.

Mutassa be gyomfajokat és elemezze a felvételezés eredményét a tábla

előéletének ismeretében. Adjon technológiai javaslatokat a

gyomproblémák megszüntetésére (legalább két technológiai változat).

6. Értékelje a gazdaságban alkalmazott növényvédelmi technológiákat abból

a szempontból, hogy mennyiben felelnek meg az integrált növényvédelmi

technológiák kritériumainak. Tárja fel a hiányosságokat és adjon

javaslatokat, hogy miként lehetne a technológiát integrálttá tenni.


Üzemszervezés, Helyspecifikus növénytermesztés, Gyomnövényismeret és

gyomszabályozás, Integrált növényvédelem.





35


gyakorlatban,











36

VI. A Duális Képzés minőségbiztosítása

A Duális Képzés Minőségbiztosítása 3 pilléren nyugszik: a vállalat és az

intézmény együttműködésének értékelésén, a hallgatói

teljesítményértékelésen, illetve a hallgató által a vállalatról kialakított

véleményen.

Mindhárom értékelést szemeszterenként kell elvégezni.

VI.1. A vállalati-intézményi együttműködés értékelése

Sorszám/

kategória

Intézményi Vállalati

Együttműködés

értékelése

Kitűnő(en) -

6

Jó(l)

- 5

Jobb, mit

közepes

- 4

Közepesnél

gyengébb -

3

Megfelelő(en -

2

Rossz(ul)

- 1

I. Szakmai együttműködés intenzitása

1.

Vállalati jelenlét az

oktatásban

(vendégelőadás,

üzemlátogatás)

2.

Intézményi kutatási

eredmények/elméleti

tudásanyag átadása

(konferenciák)

3.

A Duális Képzés

projekttémaköreinek

közös fejlesztése

4.

Curriculum közös

fejlesztése (pld. e-

learning tananyagok,

szakdolgozati témák)

5. Részvétel közös kutatási

projektben

Részeredmény 0 0 0 0 0 0

Értékelés - Tulajdonságok 0,0%

II. Kommunikáció minősége

1.

Intézményi tájékoztatás a

képzésről (felvételi eljárás

stb.)

2.

Intézményi tájékoztatás a

hallgatók Egyetemi

munkájáról (TDK

részvétel)

3.

Együttműködés a képzés

népszerűsítésében (pld.

Állásbörze)

4.

Vállalati tájékoztatás a

hallgatói kiválasztásról

(pályázatok

tapasztalatai)

5. Vállalati tájékoztatás a

hallgatói előremenetelről


Értékelés - Viselkedés 0,0%

37

III. Hallgató támogatása

1.

Oktatásszervezési

feladatok

megvalósulása az

intézménynél

2.

A hallgatói problémák

kezelése az

intézménynél

3. A hallgatói problémák

kezelése a vállalatnál

4. Szakfelelős-Mentor

együttműködése

5. A Mentor-Hallgató

kapcsolata


Értékelés - a vállalati gyakorlat

eredményei

0,0%

Értékelés - Eredmények

Javaslatok

Dátum:

…………………………………… ………………………………

Intézmény aláírása Vállalat aláírása

38

VI. 2. A hallgatói portfólió

VI.2.1. A hallgató teljesítményének értékelése

A hallgató

neve:

Szemeszter:

Sorszám/kategóri

a Kérdés, kiértékelendő

tulajdonság

Kitűnő(en

) - 6

Jó(l

) - 5

Jobb,

mit

közepe

s - 4

Közepesn

él

gyengébb

- 3

Megfelelő(e

n - 2

Rossz(ul

) - 1

I. Tulajdonságok

1. Elméleti (Egyetemi

képzésben

megszerzett)

szaktudásának

mélysége

x

2. Önálló tanulásra,

továbbfejlődésre való

igény

x

3. Önálló munkavégzés

képessége

x

4. Az adott feladatra való

összpontosítás,

koncentrálás

képessége

x

5. Az egyes tudáselemek

integrációjára való

törekvés

x

6. Csapatban való

dolgozás, a

munkatársakkal való

együttműködés

képessége

x

7. Problémamegoldó

képesség

x

8. Folyamatszemlélet x

9. Ötleteinek,

javaslatainak

képviselete

x

10. A vállalat érdekeinek

tisztelete és képviselete

x


Értékelés -

Tulajdonságok

93,3%

II. Viselkedés

1. Szavahihető,

megbízható

2. Tisztelettel és korrekt

hangnemben beszél-e

a munkatársaival

39

3. A konfliktus helyzeteket

higgadtan és

problémamegoldó

szemlélettel kezeli-e

4. A vezetőjével való

kapcsolata

kiegyensúlyozott,

tisztelettudó

5. Betartja-e a munkaidőt

(pontosan jelenik meg,

és időben távozik)

6. Időgazdálkodása jó (a

kijelölt feladatot képes

határidőben elvégezni)

7. Az útmutatások, az

információk megértése

és feldolgozása

8. A feladat ellátása

során jelentkező

problémák

megfogalmazása,

jelzése

9. Új információkra,

tudásra való nyitottság

10. Kezdeményezőképessé

g, tudásának

megosztása

11. Egyéni és a

csapatérdek

összehangolása

12. Munkájának

eredményéért vállalt

felelősség

13. Kritikai észrevételeinek

megfogalmazása

14. Motiváltság a vállalat

eredményeihez való

hozzájáruláshoz

15. Vállalati

programokban való

részvétel, a vállalattal

való azonosulás



III. A vállalati gyakorlat eredményei

1. A munkakörére vonatkozó előírások betartása

2. Többletmunka vállalásának készsége

3. A szervezeti célokkal való azonosulás

4. Adminisztrációs kötelezettségeinek teljesítése

5. A hibák elismerése és javításuk gyorsasága,

hatékonysága

6. A munka megszervezésének önállósága

7. Az információ átadás pontossága (időben,

tartalomban)

40

8. Új ötletek (jobbítása javaslatok)

megfogalmazása

9. Új informatikai eljárások átvétele (betanulás

időigénye)

10. Feladatainak pontos átadása (azt a másik

munkatárs folytatni tudja)

11. Munkavégzésének minősége (gondossága,

átláthatósága stb.)

12. Megjelenésének ápoltsága, rendezettsége

13. Az ügyfelekkel való kapcsolattartás minősége

(udvarias, gyors, hatékony)

14. Idegen nyelvi felkészültsége

15. Prezentációs képessége


Értékelés - a vállalati

gyakorlat eredményei

0,0%


A hallgató véleménye

Dátum, Vállalat aláírása A hallgató

aláírása

VI.2.2. A projektfeladat értékelése

A gyakorlati témakörök átfogó megismerését és feldolgozását a vállalat

projektfeladatok elkészítése révén, önálló munkavégzés keretében biztosítja.

A projektfeladatok elvégzése erősíti a hallgató elemző, problémamegoldó

képességét, hozzájárul a folyamatokban való gondolkodás képességéhez.

A projektmunka során a hallgatónak lehetősége van kérdéseket feltenni,

észrevételeket és javaslatokat megfogalmazni. A vállalati szakember és a

hallgató közötti interaktív kommunikáció, visszacsatolás, és folyamatos

értékelés kialakítja a hallgató önálló döntésképességét, szisztematizált és

logikus gondolkodásmódját. A vállalati szakasz legalább egy projektfeladattal

zárul, amelyet a vállalat által kijelölt szakmailag felelős személy hagy jóvá, és

értékel.

A projektfeladatot ezt követően a hallgató benyújtja az egyetemhez, a

témakörhöz kapcsolódó tantárgy oktatójához, aki a feladat megoldását az

akadémiai kritériumok szerint értékeli.

41

A projektfeladatokról készítendő beszámoló formai követelménye:

terjedelem: minimum 8000 karakter + ábrák + felhasznált irodalom +

tartalomjegyzék + ábrajegyzék;

sorköz: 1,5; Margók 2 cm + a baloldalon 1 cm kötési margó;

betűtípus: Times New Roman, betűméret: 12p

az információk forrását a dolgozat végén irodalomjegyzékben kell

felsorolni

tartalom felépítése: szöveg, kép, ábra, táblázat, felsorolás;

a beadandó dolgozaton fel kell tüntetni:

o az elvégzett projektfeladatot (a projektfeladat címét),

o a vállalat, a szakmai mentor nevét

o hallgató nevét, a tanévet és a szemesztert.

A projektfeladat értékelése:

A projektfeladat értékelése 100%-os (pontos) skálán történik, melyből

50-50%-os arányt képvisel az intézményi, illetve a vállalati értékelés.

A projektfeladatot, rámutatva a megoldás helyességére, erősségeire,

egyéni módjára, és egyidejűleg a tudás fejlesztési pontjaira szövegesen is

értékelni kell a projektbírálati lapon.

A projektfeladatot előzetesen a kijelölt vállalati szakember értékeli.

Csak a szakmai mentor értékelésével benyújtott dolgozat fogadható

el.

Az intézményi szakfelelős és a vállalati mentor közös értékelése

alapján képződik a projektfeladat végső érdemjegye.

A Duális Képzés hat szemesztere alatt elvégzett projektfeladatok

érdemjegye (illetve %-a) a Duális Képzési Betétlap minősítésébe beleszámít.

A projektfeladat bírálati lapja Intézmény neve: Duális Képzés

Hallgató neve: Projektfeladat bírálati lap

Vállalat Megnevezése:

Szakmai Mentor/Bíráló neve:

A projektfeladat címe:

ÉRTÉKELÉS

1. oldal

Pontszámok

Max.

Elért

Bírálati szempontok

1. A választott téma jelentősége, és időszerűsége.

10

5

42

Az ábrák, illusztrációk naprakészsége, témához való kötődése;

5

2. A projekt feladat logikai felépítése, szerkezete, arányossága;

10

10

3. Az eredmények értékelése, következtetések

10

5

5

4. Szakirodalmi áttekintés, a hivatkozások szakszerűsége

10

5

5

5. Stílus, nyelvhelyesség, helyesírás

5

5

6. A projektdolgozat formai elemei, külső megjelenése

5

5

Projektdolgozat összesített értékelése

50

SZÖVEGES ÉRTÉKELÉS

(5-8 mondat)

Dátum,……év……….hónap…….nap: ……………………………..

43

bíráló aláírása

Intézmény neve: Duális Képzés

Hallgató neve: Projektfeladat bírálati lap

Vállalat Megnevezése:

Szakmai Mentor/Bíráló neve:

A projektfeladat címe:

ÉRTÉKELÉS

2. oldal

Pontszámok

Max.

Elért

Bírálati szempontok

1. A választott téma jelentősége, és időszerűsége.

10

A bevezetésben meghatározott célkitűzés egyértelműsége;

5

5

2. A projekt feladat logikai felépítése, szerkezete, arányossága

10

10

3. Az eredmények értékelése, következtetések

10

5

5

4. Szakirodalmi áttekintés, a hivatkozások szakszerűsége

10

5

5

5. Stílus, nyelvhelyesség, helyesírás

5

A dolgozat stilisztikai igényessége, grammatikai helyessége;

5

44

6. A projektdolgozat formai elemei, külső megjelenése 5

5

Projektdolgozat készítése összesen

50

SZÖVEGES ÉRTÉKELÉS

(5-8 mondat)

Dátum,……év……….hónap…….nap: ……………………………..

bíráló aláírása

Összesített értékelés

Összegezett pontszám

Osztályzat

Elért eredmény

89 - 100 Jeles (5)

88 - 78 Jó (4)

77 - 67 Közepes (3)

66 - 55 Elégséges (2)

54-0 Elégtelen (1)

45

VI.3. A vállalati munkavégzés hallgatói értékelése

A szemeszter

megjelölése:

sorszám/kategó

ria

Kérdés,

kiértékelendő

tulajdonság

Kitűnő(e

n) - 6

Jó(l

) - 5

Jobb,

mit

közepe

s - 4

Közepesn

él

gyengéb

b - 3

Megfelelő(

en - 2

Rossz(u

l) - 1

I. Vállalati munkavégzés értékelése

1. A munkavégzés

technikai

feltételei

x

2. Az általános

munkahelyi

légkör

(nyitottság,

csapatmunka,

barátságos)

x

3. Az értékteremtő

folyamatokban

való részvétel

x

4. A munkavégzés

tervezettsége,

szervezettsége

x

5. Felelősség és

kompetencia

egyértelműsége

x


Értékelés - Tulajdonságok 93,3%

II. Szakmai ismeretanyag elsajátítása

1. A vállalati

stratégiai és

operatív célok

megismerése,

azonosulás

2. A

projektfeladatok

elvégzéséhez

kapott szakmai

iránymutatás

3. Az elvégzett

feladatok

minősége

(kreativitás,

rendszer és

folyamatszemlél

et, kihívások)

4. A feladatok

teljesítésének

értékelése

(feedback

rendszeressége,

motiváló ereje)

46

5. Az új

ismeretanyag

minősége

(tudásbővülés,

összefüggések

felismerése, stb.)



III. Személyes kapcsolatok

1. A mentor által

nyújtott

támogatás

(segítőkészség,

rendszeresség)

2. Személyes

(családi,

egészségügyi)

stb. problémák

kezelése

3. A

teljesítményérték

elő

beszélgetések

(ösztönzőerő,

lojalitás

erősödés)

4. Az egyéni

teljesítmény és a

csapatmunka

összhangja

5. A vezető

kollégák

segítőkészsége

(befogadás,

közösség

kialakítása)


Értékelés - a vállalati

gyakorlat eredményei

0,0%


A hallgató véleménye

47

VII. Mellékletek

VII.1. Intézményi - Partnerszervezeti együttműködési megállapodás

VII.2. Hallgató Munkaszerződés Minta

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS

duális képzés gyakorlati képzésének biztosításáról

amely létrejött egyrészről az Eszterházy Károly Egyetem (székhely 3300 Eger, Eszterházy

tér 1., adószám: 15834481-2-10, statisztikai számjel: 15834481-8542-312-10, törzskönyvi

nyilvántartási szám: PIR: 834489, államháztartási egyedi azonosító: ÁHTI 360340; képviseli

Dr. Liptai Kálmán rektor), mint felsőoktatási intézmény (továbbiakban: Egyetem),

másrészről az ……………... (székhely cím); nyilvántartási szám Cg:

…………………adószám: ……………………….. statisztikai számjel:

………………………….képviseli ……………………………….), mint Duális Partner

(továbbiakban: Duális Partner, az egyetemmel együtt: Felek) között,

a felsőoktatási szakképzésről és a felsőoktatási képzéshez kapcsolódó szakmai gyakorlat egyes

kérdéseiről szóló 230/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet (továbbiakban: R.) 3. § (2) bekezdés,

valamint 14–18. §-ban foglaltak alapján, az alábbi helyen és időben, a következő feltételek

szerint.

KÉPZÉSI INFORMÁCIÓK

Képzési terület/ szak megnevezése

………………. képzési terület

alapképzési/mesterképzési szak,

…………………………..

Képzés nyelve magyar

Intézményi képzési helyszín Eger vagy Gyöngyös, vagy mindkettőt be lehet

írni

Duális képzésben a Duális Partnernél

egyidejűleg résztvevők maximális száma / év

(fő)

………… fő (Eger), …… fő (Gyöngyös)

Duális képzésben résztvevők teljes képzési ideje

és annak beosztása (szakaszai) az Egyetemen és

a Duális Partnernél a gyakorlati képzési

helyszínen

I., III., V. félévekben: 13 hét az egyetemen + 7

hét a Duális Partnernél

II., IV., VI. félévekben: 13 hét az egyetemen + 15

hét a Duális Partnernél

48

Összesen: 26 hét az egyetemen + 22 hét a

Duális Partnernél évente (+4 hét szabadság

évente összesen)

Az utolsó VII. félévben 15 hét a Duális

Partnernél + 2 hét az egyetemen, ezt követően

záróvizsga

Duális Képzésben résztvevők munkaideje/hét 40 óra a tantervvel megegyező beosztás szerint

Duális képzés gyakorlati képzési helyszínei az a cím, ahol a gyakorlat folyik majd

Duális Partner web oldala internetcím

1. A megállapodás tárgya, célja, időtartama

Felek közötti együttműködési megállapodás tárgya az Egyetem duális képzésében

részt vevő hallgatók gyakorlati képzésének biztosítása a Duális Partner bevonásával.

A Duális Partner az Eszterházy Károly Egyetem jelen megállapodásban foglalt

képzési területén, az egyetem …………………………………..Kara

…………………………alapképzési/mesterképzési szakja vonatkozásában a

megjelölt feltételekkel a duális/gyakorlatorientált képzési formához kapcsolódóan

gyakorlati képzést szervez a képzési forma jelentkezési követelményeit teljesítő

hallgatók számára.

1.1. A megállapodás célja, hogy a hallgatók, a leendő szakképzettségüknek megfelelő

munkahelyen, munkakörben összekapcsolják az elméleti és a gyakorlati

ismereteket, fejlesszék a munkafolyamatokban a szakma gyakorlásához szükséges

munkavállalói kompetenciákat, gyakorlati jártasságot szerezzenek a szakterületen

működő vállalkozások, szervezetek és intézmények működtetéséhez,

üzemeltetéséhez kapcsolódó ismeretekben, valamint fejlesszék a

munkafolyamatokban a személyi kapcsolatokat és az együttműködést, a

feladatmegoldásokban a problémamegoldó, értékelő és önértékelő magatartást,

továbbá innovációs és kommunikációs készségüket.

1.2. Jelen Együttműködési megállapodást a felek határozatlan időre kötik, a 2018/2019.

tanévtől kezdődően visszavonásig, folyamatos érvénnyel. A megállapodás a

megállapodó felek aláírásával lép hatályba, és általános szeptemberi kezdésű és

keresztféléves felvételi eljárással felvételt nyert hallgatókra is vonatkozik. A

megállapodást mindkét fél a másik fél fenti címére megküldve írásban, 30 napos

határidővel mondhat fel. A felmondásra irányuló nyilatkozat megtételének a

gyakorlattal érintett tanulmányi félév végére kell esnie. A megállapodás

módosítására a felek egyetértésével kerülhet sor. A jelen szerződés módosítására

csak írásban van mód, a jelen szerződés aláírói vagy az általuk erre meghatalmazott

személy aláírása mellett. Jelen megállapodásban foglaltak hatályukat vesztik,

amennyiben a Duális Partner jogutód nélkül megszűnik; , erről a Duális Partnernek

az Egyetemet értesítenie kell. A megállapodás módosítását, illetve megszűnését az

Egyetem haladéktalanul köteles bejelenteni az Oktatási Hivatalnál.

1.3. Felek rögzítik, hogy a gyakorlati képzés ütemezését, valamint annak tartalmát

(tanrend) közösen alakították ki.

49

2. A megállapodással érintett hallgatói kör előzetes jelentkezése és kiválasztása

2.1. Felek megállapodnak abban, hogy a Duális Partner a felvétel időpontjától függően

előzetes jelentkezést hirdet mindazok számára, akik a jelen megállapodás szerinti

duális képzésben részt kívánnak venni. A hirdetmény közzétételi helye a Duális

Partner saját honlapja, melyet az Egyetem honlapjáról közvetlenül is elérhetővé kell

tenni.

2.2. A hirdetménynek legalább az alábbi adatokat kell tartalmaznia:

Duális Partner neve, székhelye, rövid bemutatása

a duális képzéssel érintett szakterület rövid bemutatása,

a jelentkezés módja és határideje,

kiválasztás során vizsgált szempontok.

2.3. A Duális Partner a jelentkezőkkel, az előzetesen megadott elektronikus

elérhetőségen keresztül, ennek hiányában postai úton közli a kiválasztás időpontját.

A kiválasztás során a jelentkező szakmai érdeklődése, szakma iránti

elkötelezettsége, a szakterület gyakorlásához szükséges kompetenciája mérhető fel.

2.4. A Duális Partner a kiválasztási eljárás befejezését követő 15 napon belül, de

legkésőbb minden év július 1-ig, a lakóhelyre küldött írásbeli értesítésben közli a

jelentkezővel, hogy kiválasztotta-e azon személyek közé, akik az Egyetemre való

sikeres felvételt, beiratkozást és Egyetemi átsorolást követően részt vehetnek a

duális képzésben. A Duális Partner a kiválasztásra vonatkozó döntését nem köteles

indokolni, döntésével szemben fellebbezésnek helye nincs. A Duális Partner a

kiválasztott hallgatók névsorát legkésőbb minden év július 1-ig megküldi az

egyetem Felvételi irodája címére (3300 Eger, Eszterházy tér 1.; ,e-mail: felvi@uni-

eszterhazy.hu

2.5. A Duális Partner kötelezettséget vállal arra, hogy a sikeres felvételt, beiratkozást és

egyetemi átsorolást követően, a jelen megállapodás szerinti egyeztetett tanrend

alapján részt vesz a kiválasztott személy duális képzésében.

2.6. A Duális Partnernél a gyakorlati képzésben részt vevő hallgatók szakonként

meghatározott létszámát a szerződés első oldalán szereplő táblázat tartalmazza.

2.7. A gyakorlati képzésben résztvevő hallgatók adatairól, a gyakorlati időszak

hallgatónként vezetett kezdő és befejező időpontjáról, illetve beosztásáról, az

ellátandó feladatokról és a hallgató munkaviszonyára, különös tekintettel a

hallgatói díjazásra vonatkozó szabályokról a képzési időszak kezdetén létrejött

hallgatói munkaszerződés (duális képzésben) rendelkezik.

3. Az együttműködés módja, a gyakorlati képzés keretei

3.1. A gyakorlati képzés a Képzési információk pontban feltüntetett helyszínen és

időkeretben zajlik a Duális Partner kijelölt szakembereinek (mentorainak)

irányításával.

3.2. A gyakorlati képzés a tanév teljes folyamán valósul meg. Felek az aktuális félév

kezdetét, végét és beosztását január, illetve augusztus hónapban egyeztetik

egymással.

mailto:[email protected]


50

3.3. A gyakorlati képzésen a nevezett alapszak azon nappali tagozatos hallgatói vesznek

részt, akiket a Duális Partner a 2. pont szerint kiválasztott, és akiket az Egyetem –

kérelmükre – az egyetemre való sikeres felvételt követően duális képzésre átsorolt.

Amennyiben a Duális Partner által kiválasztott személy bármely okból kifolyólag

nem tud részt venni a gyakorlati képzésben, úgy a Duális Partner jogosult – de nem

köteles – a helyére más jelentkezőt kiválasztani. Az új jelentkező kiválasztásának

tényét legkésőbb a kiválasztást követő 5 napon belül írásban közölni kell az újonnan

kiválasztott jelentkezővel és az Egyetemmel is.

3.4. Felek kölcsönösen és folyamatosan tájékoztatják egymást a duális képzésben

résztvevő hallgató(k) munkájának értékeléséről, így különösen is a tanulmányi

előrehaladásáról, a gyakorlati ismeretekben szerzett jártasságáról, a kompetenciák

fejlődéséről és a munkaviszonyból eredő kötelezettségek teljesítéséről. Felek

tudomásul veszik, hogy a jelen pont szerint adatközléshez a hallgatótól hozzájáruló

nyilatkozatot kötelesek beszerezni.

3.5. A gyakorlati képzés előrehaladását a Duális Partner kijelölt szakembere (mentora)

folyamatosan figyelemmel kíséri, arról rendszeres időközönként értesítést küld az

Egyetem kapcsolattartójának. Az előrehaladási értesítéseket a gyakorlati képzés

teljes időtartama alatt minden szemeszter végén kell megküldeni az Egyetem felé az

Egyetem által meghatározott formátumban.

3.6. Képzési félévenként a gyakorlati képzési időszak zárását követő 5 munkanapon

belül a Duális Partner kijelölt kapcsolattartója rövid szöveges és/vagy érdemjeggyel

ellátott értékelést ad a hallgató teljesítményéről. Az értékelés tartalmát az Egyetem

által a Duális Partner részére készített és átadott „Gyakorlat képzés értékelő lapja”

tartalmazza.

3.7. A gyakorlati képzés előrehaladásáról a hallgató gyakorlati képzési naplót vezet,

melyben napi rendszerességgel rögzíti az elvégzett feladatokat. A gyakorlati

képzési naplót a Duális Partnernél kijelölt, a gyakorlat vezetéséért felelős személy

hetente, az Egyetem kapcsolattartója havonta aláírásával ellenjegyzi.

3.8. A gyakorlati képzésen résztvevő hallgató az Nftv. 44. § (1) bekezdés a) pontja

szerinti, a Duális Partnerrel kötött hallgatói munkaszerződés alapján végezhet

munkát. A hallgatót a duális képzés teljes képzési ideje alatt havi folyamatos

díjazás illeti, melynek mértéke a szerződéskötés időpontjában hatályos rendelet

szerint hetente legalább a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) tizenöt

százaléka. A díjat a Duális Partner fizeti a hallgató képzésének teljes időszakára.

A Duális Partner tudomásul veszi, hogy a jelen pont szerinti díjazást sem az

Egyetemre, sem a hallgatóra, sem más személyekre nem háríthatja át.

3.9. A gyakorlati képzés egyetemi felelőse:………………….……………szakfelelős

(elérhetősége: ………………@uni-eszterhazy.hu., +36………………….), a

Duális Partner kapcsolattartója ………………………….. (elérhetősége:

…………………………, +36 ………………………), akiket a Felek egyúttal

kapcsolattartó személyként is megneveznek.

4. Az Egyetem kötelezettségei


51

4.1. Az Egyetem felelős a hallgatók teljes képzéséért, az annak részét képező gyakorlati

képzésért és a gyakorlati képzés megszervezéséért a Duális Partnerrel, mint külső

gyakorlati képzési hellyel.

4.2. Az Egyetem köteles a gyakorlathoz szükséges valamennyi adatot és információt a

Duális Partner részére kellő időben megadni, a Duális Partner által felvetett kérdések

megválaszolásában és problémás helyzetek megoldásában haladéktalanul és aktívan

közreműködni. A kapcsolattartás jellemző módja az előzőleg megnevezett felelős

személyek közötti elektronikus levelezés, sürgős esetben telefonos kapcsolat.

4.3. A Duális Partnerrel közösen kidolgozza a felvételi követelményeket a duális képzési

formában való részvételhez, melynek során egyeztet a Duális Partnerrel.

4.4. Elvégzi a szakmai készségek, képességek komplex fejlesztési folyamatában a

Duális Partner 3.5 és 3.6 -ban hivatkozott értékelése alapján a gyakorlati

kompetenciák értékelését.

4.5. Szakmailag támogatja a Duális Partnernél folyó szakmai tevékenységet és

instrukciókat ad a gyakorlati képzés megfelelő módon történő lebonyolításához.

4.6. Felkészíti a duális képzési formában résztvevő hallgatót a képzés szabályai, illetve

a képzésben szerepet játszó felek jogai és kötelességei vonatkozásában.

4.7. Felkészíti a Duális Partner gyakorlati képzésért felelős mentorát a feladatok

ellátására.

4.8. Előkészíti a hallgatói munkaszerződést és a hallgatói adatlapot.

4.9. Véleményezésre megküldi a Duális Partnernek a duális képzésben érintett, jelen

együttműködési megállapodás tárgyát képező szak:

− tantervét, tantárgyi struktúráját, képzési és kimeneti követelményeit;

− a duális képzési forma elméleti és gyakorlati képzésének időbeosztását.

4.10. A Duális Partnerrel egyeztetve kiválasztja a Duális képzésben résztvevőket.

4.11. Eseti jelleggel ellenőrzi a hallgatók Duális Partnernél való jelenlétét, végzett

munkáját, tanulmányi és módszertani segítséget nyújt.

4.12. Működteti a Duális képzés adminisztrációs rendszerét.

4.13. Az Egyetem, a hallgató gyakorlati teljesítményének értékelésekor köteles

figyelembe venni a Duális Partner értékelését.

4.14. A felsőoktatási intézmény Duális Partnerek nyilvántartásba vétele céljából

lebonyolítja az eljárást az Oktatási Hivatalnál.

5. A Duális Partner kötelezettségei

5.1. Kiválasztja a felvételi követelményeknek megfelelő, duális képzési formában való

részvételre alkalmas hallgatókat.

5.2. A Duális Partner köteles a gyakorlati képzésben részt vevő hallgatóval hallgatói

munkaszerződést kötni, mely munkaszerződésnek meg kell felelnie a hallgatók

foglalkoztatására vonatkozó mindenkor hatályos jogi előírásoknak, de különösen is

52

a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény VII. Fejezetében, a nemzeti

felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 44. §-ban, és a R. 17. és 18. §-ban

foglaltaknak.

5.3. A Duális Partner köteles a hallgatót az Egyetemmel közösen kidolgozott tanrend

szerint, és annak megfelelő szakterületeken foglalkoztatni.

5.4. A Duális Partner köteles a gyakorlati képzésben való munkavégzéshez szükséges

helyet, és a felsőfokú végzettséggel betölthető munkakörben foglalkoztatottak

részére jogszabály által előírt felelősségbiztosítást, munkaeszközöket, munka- és

védőruhát, baleset- és munkavédelmi felszereléseket biztosítani a hallgatónak.

Köteles továbbá a munkavédelmi előírások szerinti munkavédelmi oktatást

megtartani és azt a vonatkozó előírások szerint dokumentálni.

5.5. A Duális Partner köteles a hallgató gyakorlati képzéséhez rendszeres szakmai

felügyeletet és irányítást biztosítani.

5.6. A gyakorlati képzés eltöltését a Duális Partner az Egyetem által átadott

formanyomtatványon igazolja és az ott megadott szempontok alapján értékeli.

5.7. A gyakorlati képzésért felelős kijelölt mentorok részt vesznek az Egyetem által

szervezett szakmai egyeztetéseken és esetleges képzéseken.

5.8. A gyakorlati képzés feltételeinek sorozatos vagy súlyos megszegése, vagy nem

teljesítése esetén, illetve amennyiben a hallgató a gyakorlati képzésen

indokolatlanul nem jelenik meg, az előírt követelményeket nem tudja teljesíteni, a

Duális Partner köteles az Egyetemet haladéktalanul értesíteni, és egyidejűleg

kezdeményezheti a Hallgató Duális Képzésben való részvételének megszüntetését.

5.9. Véleményezi az adott szak:

− tantervét, tantárgyi struktúráját, képzési és kimeneti követelményeit

− a duális képzési forma elméleti és gyakorlati képzésének időbeosztását

5.10. Amennyiben bármelyik félnél jogutódlás következik be, úgy a jelen szerződést a

jogutód változatlan feltételekkel köteles teljesíteni. Amennyiben a Duális Partner

jogutód nélkül szűnik meg, úgy köteles gondoskodni a hallgató(k) számára

megfelelő gyakorlati képzési helyről, az Intézmény előzetes írásbeli értesítése és

jóváhagyása mellett.

5.11. A Duális Partner köteles az Egyetem által előírt jelenléti és képzési dokumentációt

vezetni, továbbá a hallgató által elsajátított szakmai tudást és kompetenciát a

Egyetem által meghatározott formában és tartalmi elvárással írásban értékelni.

5.12. A gyakorlati képzés felelőseként kapcsolattartót/mentort jelöl ki a képzés idejére,

akinek fő feladatai közé tartozik a tervezésben és a gyakorlati képzési időszak

koordinálásában való közreműködés, a hallgató munkájának folyamatos nyomon

követése, ennek kapcsán értesítés küldése és gyakorlati képzési napló ellenjegyzése.

5.13. Meghatározza a képzési forma gyakorlati képzési helyszínre vonatkozó felvételi

követelményeit és egyezteti az Egyetem kijelölt kapcsolattartójával.

53

5.14. A Duális Partner köteles a hallgatót mentesíteni a munkavégzési kötelezettsége alól

azokra a napokra, amelyeken a vizsgakötelezettségének tesz eleget az egyetemen,

feltéve, hogy a vizsga időpontját a hallgató legalább egy héttel korábban közölte a

szakmai felügyeletét és irányítását ellátó személlyel. A Duális Partner –

mérlegelésétől függően – a vizsganapokon túlmenően is adhat mentesítését a

munkavégzési kötelezettség alól, a vizsgára való eredményes felkészülés érdekében.

6. Hallgatói munkavégzés szabályai

6.1. A hallgatói munkaszerződés alapján munkát végző hallgató foglalkoztatás során a

Duális Partner köteles betartani a felsőoktatási szakképzésről és a felsőoktatási

képzéshez kapcsolódó szakmai gyakorlat egyes kérdéseiről szóló 230/2012.

(VIII.28.) Korm. rendelet 17-18.§ rendelkezéseit.

6.2. A gyakorlati képzésben részt vevő hallgatók kötelesek az Egyetem Hallgatói

Követelményrendszerének, valamint a tantervben előírtak betartására és teljesítésére,

így különösen a gyakorlati képzésen való részvételre, az ott kapott feladatok

elvégzésére.

7. A megállapodás megszűnése

7.1. A megállapodást a Felek rendes felmondással, vagy közös megegyezéssel, vagy

valamely fél egyoldalú jognyilatkozataként közölt azonnali hatályú felmondásával

szüntethetik meg.

7.2. Azonnali hatályú felmondásra ad okot:

− ha valamelyik fél, a szerződésben vállalt, illetve jogszabály szerinti

kötelezettségét, a másik fél írásbeli felszólítása ellenére sem teljesíti,

− a másik fél sérelmére súlyosan jogsértő, jelentős mértékű anyagi vagy erkölcsi

károsodást okozó magatartást tanúsít,

− ha a hallgatói munkaszerződés nem tartalmazza az 5.2. pontban felsorolt

jogszabályhelyek által megkívánt tartalmi elemeket, vagy azoktól a hallgató

hátrányára eltér,

− ha a Duális Partnert az illetékes szakmai kamara törli a nyilvántartásából.

7.3. Az azonnali hatályú felmondást írásban, indokolással ellátva kell közölni a másik

féllel.

7.4. Azonnali hatályú felmondás esetén a Polgári Törvénykönyv szerinti igények

érvényesíthetők a felmondásra okot adó másik féllel szemben.

8. Vegyes rendelkezések

8.1. Az Egyetem jogosult arra, hogy a gyakorlati képzést a Duális Partnernél

személyesen ellenőrizze. Személyes ellenőrzésre jogosult a 3.9. pontban nevezett

személy, valamint az általa meghatalmazott, az Egyetemmel közalkalmazotti

54

jogviszonyban álló oktató illetve vezető beosztású munkatársa. Az ellenőrzés

időpontjáról és az ellenőrző személyről az Egyetem előzőleg elektronikus levélben

és/vagy telefonon értesíti a Duális Partner szakmai felelősét.

8.2. Felek kölcsönösen kötelezettséget vállalnak a másik félről tudomásukra jutott üzleti

titok bizalmas kezelésére és megtartására.

8.3. Felek tudomásul veszik, hogy jelen megállapodást az Oktatási Hivatal

nyilvántartásba veszi, továbbá annak módosítását az Egyetem a Hivatalnak

bejelenteni köteles. A Duális Partner tudomásul veszi, hogy a megállapodásban

rögzített adatainak változásáról az Egyetemet haladéktalanul értesíteni köteles.

8.4. A megállapodásban nem rendezett kérdésekben a nemzeti felsőoktatásról szóló

2011. évi CCIV. Tv., a felsőoktatási szakképzésről és a felsőoktatási képzéshez

kapcsolódó szakmai gyakorlat egyes kérdéseiről szóló 230/2012. (VIII. 28.) Korm.

rendelet; a Polgári Törvénykönyv, valamint a hallgatók gyakorlati képzésére,

munkavégzésére vonatkozó jogszabályok rendelkezései az irányadók.

8.5. Felek a megállapodásból eredő jogvitákat békés úton, szükség esetén közvetítő

bevonásával, peren kívül kísérlik meg rendezni. Ennek eredménytelensége esetére

kikötik az Egyetem székhelye szerinti bíróság kizárólagos illetékességét.

Felek a fenti megállapodást, elolvasás és együttes értelmezést követően, mint az akaratukkal

mindenben megegyezőt jóváhagyólag 4 példányban aláírták. Az eredeti aláírt példányokból 3

példány az Egyetemet, 1 példány a Duális Partnert illeti.

Eger, 2017……………

_________________________________

Eszterházy Károly Egyetem

Dr. Liptai Kálmán

rektor

_________________________________

……………………….. Kft.

…………………………… ügyvezető

Duális Partner

EgyetemenEgyetemenEgyetemen

Hallgatói munkaszerződés

amely létrejött egyrészről

55

Kft.

Képviseli:

Székhelye:

Adószáma:

Statisztikai számjele:

Cégjegyzékszáma:

Tel./Fax száma:

Kapcsolattartó neve:

Kapcsolattartó e-mail címe:

A szakmai felelős neve:

mint szakmai gyakorlatot biztosító gazdálkodó szervezet (a továbbiakban: gazdálkodó

szervezet)

másrészről

Hallgató neve

Hallgató születési neve:

Hallgatói azonosító száma:

Anyja neve:

Szül. helye:

Szül. ideje:

Lakcíme:.

TAJ száma:

Adóazonosító jele:

Bankszámlaszáma:

Elérhetősége:

56

mint szakmai gyakorlaton részt vevő hallgató (a továbbiakban: hallgató; a továbbiakban együtt:

felek) között, alulírott helyen és időben, az alábbi feltételekkel:

1. A felek rögzítik, hogy a hallgatónak 201…. szeptember 01. napjától kezdődően hallgatói

jogviszonya áll fenn az Eszterházy Károly Egyetemmel a ……………………. Kar

…………………alapképzésre.

A hallgató által megszerzendő szakképzettség megnevezése:

A hallgató képzési ideje: 7 félév

Az Egyetem adatai: Eszterházy Károly Egyetem

Székhelye:3300 Eger, Eszterházy tér 1.

Elérhetőségei: Tel, lev..: +36/520-400

Intézményi azonosító száma: FI10955

Törvényes képviselőjének a neve: Dr. Liptai Kálmán

A szakmai gyakorlat intézményi felelőse: …………………………..

A felek rögzítik, hogy a gazdálkodó szervezet – a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV.

törvény (a továbbiakban: Nftv.) 44. § (1) bekezdése és továbbá a felsőoktatási szakképzésről

és a felsőoktatási képzéshez kapcsolódó szakmai gyakorlat egyes kérdéseiről szóló 230/2012.

(VIII. 28.) Korm. Rendelet alapján – …………………….. napján együttműködési megállapodást

kötött az Eszterházy Károly Egyetemmel a …………………….Kar

……………………..alapszakon, a gyakorlatorientált (duális) képzés keretében a hallgatók

számára biztosított, külső gyakorlóhelyen töltendő szakmai gyakorlat megvalósítása céljából.

Az együttműködési megállapodásban a gazdálkodó szervezet és az Eszterházy Károly

Egyetem megállapodott, hogy a gazdálkodó szervezet a 2018.09.01-től 2021.01.31-ig tartó, 7

féléves időtartamú képzés során hallgatókat fogad szakmai gyakorlatra, és az ebben való

részvételre az Eszterházy Károly Egyetem a hallgatót kijelölte.

2. A gazdálkodó szervezet kötelezettséget vállal arra, hogy a hallgató részére az egészség-

és munkavédelmi szempontból biztonságos munkahelyen a szakképzési programnak, illetőleg

a tantervnek megfelelő szakmai gyakorlatot biztosít.

57

Az 1. pontban írtak és a gazdálkodó szervezet előzőek szerinti kötelezettségvállalása alapján

a gazdálkodó szervezet és a hallgató a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény

(Nftv.) 44. § (1) bekezdés a) pontja, továbbá a felsőoktatási szakképzésről és a felsőoktatási

képzéshez kapcsolódó szakmai gyakorlat egyes kérdéseiről szóló 230/2012. (VIII. 28.) Korm.

rendelet alapján megállapodnak, hogy a hallgató a 2012. szeptember 03-tól 2016. január 31-

ig tartó képzési időszakban a jelen hallgatói munkaszerződés feltételei és rendelkezései

szerint „gyakornok” munkakörben részt vesz a gazdálkodó szervezet által szervezett szakmai

gyakorlaton, az alábbi feltételekkel:

2.1. A hallgató a szakmai gyakorlatot a gazdálkodó szervezet székhelyén, illetve mindenkori

telephelyein köteles teljesíteni. Amennyiben ez a hallgatóra irányadó éves munkatervben

foglaltakkal összhangban van, a szakmai gyakorlat időtartama alatt a hallgató előzetes

hozzájárulásával és az ezzel kapcsolatban felmerülő költségek viselésére vonatkozó

megállapodás alapján a gazdálkodó szervezet jogosult a Duális partner esetleges

vállalatcsoportjába tartozó más vállalathoz küldeni a hallgatót szakmai gyakorlat folytatása

céljából.

2.2. A gazdálkodó szervezet a hallgató számára a jelen szerződés tartamára a következő

juttatásokat biztosítja:

- A gazdálkodó szervezet a teljes képzési időtartamban, hetente a mindenkor hatályos

jogszabály szerinti kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) 15 %-ának megfelelő díjazást

fizet a hallgató számára. Nem illeti meg a díjazás a hallgatót, ha a gazdálkodó szervezetnél

való megjelenési és a szakmai gyakorlatban való részvételi kötelezettsége alól bármely okból

mentesül (ide nem értve az elméleti képzésen történő részvétel idejét, továbbá a vizsganapot),

vagy ha igazolatlanul mulaszt.

- A gazdálkodó szervezet a szakmai gyakorlat tartama alatt – a gazdálkodó szervezet által

munkaviszonyban foglalkoztatott munkavállalókra irányadó szabályok szerint – biztosítja a

hallgató étkezését.

- A gazdálkodó szervezet a gyakorlati képzés időtartamára, a hallgató által elszenvedett

baleseti kockázatok fedezetére felelősségbiztosítást köt és tart fenn.

2.3. A szakmai gyakorlatot a gazdálkodó szervezet szervezi meg az általa készített és az

Eszterházy Károly Egyetemmel egyeztetett éves munkaterv alapján. A gazdálkodó szervezet

folyamatosan irányítja és ellenőrzi a szakmai gyakorlatot. A gazdálkodó szervezet a hallgató

számára adott feladatok elvégzéséhez, továbbá a szakdolgozat témájának kiválasztásához és

elkészítéséhez konzulenst biztosít.

58

2.4. A hallgató a szakmai gyakorlat során – a gazdálkodó szervezet irányítása és ellenőrzése

mellett – foglalkoztatási naplót vezet, amely tartalmazza a szakmai tevékenységét és az egyes

feladatokkal töltött gyakorlati időt. A gazdálkodó szervezet a foglalkoztatási naplóban

folyamatosan értékeli a hallgató tevékenységét, és a szakmai gyakorlat végén összegző

értékelést készít. A gazdálkodó szervezet a foglalkoztatási naplóban rögzített összegző

értékelés útján igazolja az Eszterházy Károly Egyetem felé a szakmai gyakorlat teljesítését.

2.5. A hallgató a szakmai gyakorlat alatt a gazdálkodó szervezet számára félévente szakmai

beszámolót készít, amelyben értékeli saját előre haladását és munkáját.

2.6. A szakmai gyakorlat megkezdése előtt a gazdálkodó szervezet a hallgatót munkavédelmi

oktatásban részesíti, továbbá a szakmai gyakorlat tartama alatt a mindenkor hatályos

munkavédelmi előírásoknak megfelelő feltétekkel biztosítja a szakmai gyakorlaton való

hallgatói részvételt és a hallgató számára a mindenkor hatályos előírásoknak megfelelő

munkaruhát, egyéni védőfelszerelést, tisztálkodási eszközt biztosít.

2.7. A hallgató a szakmai gyakorlat során köteles a szakmai gyakorlatot az arra előírt

követelmények alapján végezni, köteles a szakmai gyakorlati ismereteket a képességeinek

megfelelően elsajátítani. A hallgató köteles betartani a képzési rendet, a gazdálkodó

szervezetnél mindenkor irányadó jogszabályi rendelkezéseket, biztonsági, egészségügyi és

munkavédelmi szabályokat, belső szabályokat, előírásokat, utasításokat, továbbá köteles

végrehajtani a gazdálkodó szervezet által számára adott egyedi utasításokat.

2.8. A hallgató napi munkaideje 8 óra. A szakmai gyakorlat tartama alatt a hallgató köteles a

gyakorlati órarendje szerint a gazdálkodó szervezetnél megjelenni. A gazdálkodó szervezetnél

való megjelenési és a szakmai gyakorlatban való részvételi kötelezettség hetente az általános

munkarend szerint (hétfőtől péntekig, heti öt napon át, a hétközbe eső munkaszüneti napok

kivételével, napi 8 óra mértékben) terheli, azzal, hogy a napi tevékenység kezdetét és végét a

gazdálkodó szervezet jogosult meghatározni, és a munkaszüneti napok körüli munkarendre

vonatkozó jogszabályi előírás alapján munkanap szombati napra is áthelyezhető.

A gazdálkodó szervezet tájékoztatja a hallgatót, hogy a szakmai gyakorlat tartam alatt, hétfőtől

péntekig 08.30 órától 16.30 óráig terjedő időszakban köteles a szakmai gyakorlaton részt

venni. A hallgató naponként 20 perc tartamú szünetre jogosult, amely a gyakorlati időn belül

kerül kiadásra.

A napi tevékenység kezdetére és végére vonatkozó rendelkezést a gazdálkodó szervezet

egyoldalúan jogosult megváltoztatni.

59

2.9. A hallgató a szakmai gyakorlat tartama alatt szeszesital, illetve kábító hatású anyag

befolyásától mentes, a gyakorlati képzésen való részvételre képes állapotban köteles a

gazdálkodó szervezetnél az előírt időben megjelenni és a szakmai gyakorlatban részt venni.

A gyakorlati képzésen való részvételre képes állapot ellenőrzésére a gazdálkodó szervezet a

nála irányadó szabályok szerint jogosult. A hallgató nem végezhet semmiféle tevékenységet

olyan egészségi állapotban, amellyel saját, vagy más személy életét, egészségét, vagy testi

épségét veszélyeztetheti, illetve amely saját cselekvési képességét korlátozza, vagy

akadályozza.

2.10. A hallgató köteles a gazdálkodó szervezettel és gazdálkodó szervezet munkavállalóival

együttműködni, a szakmai gyakorlat során felmerülő feladatait, tevékenységét úgy végezni,

valamint általában olyan magatartást tanúsítani, hogy ez más egészségét és testi épségét ne

veszélyeztesse, munkáját ne zavarja, anyagi károsodását vagy helytelen megítélését ne

idézze elő. A hallgató nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel a gazdálkodó szervezet

jogos gazdasági érdekeit sértheti vagy veszélyeztetheti.

2.11. A hallgató mentesül a gazdálkodó szervezetnél való megjelenési és a szakmai

gyakorlatban való részvételi kötelezettsége alól

- az Eszterházy Károly Egyetem által előírt elméleti képzés ideje alatt,

- az Eszterházy Károly Egyetem által előírt vizsganapon,

- munkaszüneti napon,

- azon a napon, amelyen állampolgári kötelezettségét teljesíti,

- ha keresőképtelen beteg,

- kötelező orvosi vizsgálat tartamára,

- ha elháríthatatlan ok miatt nem tud a gazdálkodó szervezetnél megjelenni,

- a gazdálkodó szervezet engedélyével, amely a távol töltött idő más napon történő

teljesítéséhez köthető.

2.12. A gazdálkodó szervezet a szakmai gyakorlat idejére évente 20 munkanap szabadságot

biztosít a hallgató számára.

2.13. Amennyiben a hallgató bármely ok miatt a gazdálkodó szervezetnél az előírt időben

megjelenni nem tud, erről az előre látható távollét esetén legalább két nappal korábban, más

esetben az ok felmerülésekor haladéktalanul köteles tájékoztatni a konzulensét. A szabadság

igénybevételét a hallgató köteles a konzulensével legalább két nappal korábban egyeztetni.

60

2.14. A hallgató a szakmai gyakorlaton való részvételéről, illetve távollétéről a gazdálkodó

szervezet által előírt nyomtatványt köteles vezetni. A hallgató köteles a távollétét a gazdálkodó

szervezet számára a gazdálkodó szervezetnél egyébként irányadó rend szerint igazolni.

2.15. A hallgató határidő nélkül köteles megőrizni a szakmai gyakorlatban való részvétele

során, vagy azzal összefüggésben tudomására jutott, a gazdálkodó szervezetre, vagy annak

tevékenységére, működésére, gazdálkodására, műszaki megoldásaira, üzleti partnereire

vonatkozó adatokat, tényeket, információkat, azokat a hallgató kizárólag a gazdálkodó

szervezet által engedélyezett módon, mértékben, és célból használja fel, azokat illetéktelenül

harmadik személy tudomására nem hozhatja, illetve azokkal semmilyen módon nem élhet

vissza.

Amennyiben a hallgató az általa készítendő szakdolgozatban a gazdálkodó szervezetre, vagy

annak tevékenységére, működésére, gazdálkodására, műszaki megoldásaira, üzleti

partnereire vonatkozó adatokat, tényeket, információkat, vagy a szakmai gyakorlat során,

azzal összefüggésben készített tervrajzot használ fel, a szakdolgozat – a felsőoktatási

intézményen belüli felhasználás kivételével –, a gazdálkodó szervezet engedélyével

publikálható.

2.16. A hallgató által a gyakorlati képzés ideje alatt készített bármely tervrajz, dokumentáció,

műszaki leírás, bármely más műszaki megoldás a gazdálkodó szervezet tulajdonát képezi és

azt a gazdálkodó szervezet szabadon, minden ellenszolgáltatás nélkül bármikor jogosult

felhasználni.

2.17. Amennyiben a szakmai gyakorlat során a gazdálkodó szervezetnél a hallgatót baleset

éri, a balesettel kapcsolatos kivizsgálásra, bejelentésre, és nyilvántartásra vonatkozó

kötelezettség a gazdálkodó szervezetet terheli. A gazdálkodó szervezet a balesettel

kapcsolatos kivizsgálásba köteles bevonni az Eszterházy Károly Egyetemet, illetőleg annak

erre kijelölt megbízottját.

2.18. A gazdálkodó szervezet jogosult egyoldalúan, azonnali hatállyal megszüntetni a jelen

szerződést, amennyiben a hallgató a szakmai gyakorlatban való részvételére irányadó, jelen

szerződésben megállapított szabályokat megszegi, vagy ha a gazdálkodó szervezet jogos

gazdasági érdekeit sértő vagy veszélyeztető magatartást tanúsít, vagy ha a gazdálkodó

szervezetnek vagy harmadik személynek a szakmai gyakorlatban való részvételével

kapcsolatban kár okoz.

A gazdálkodó szervezet jogosult a jelen szerződést felmondással megszüntetni, amennyiben

a gazdálkodó szervezet és az Eszterházy Károly Egyetem által megkötött, a szakmai gyakorlat

megvalósítására vonatkozó együttműködési megállapodás megszüntetésre kerül.

61

A gazdálkodó szervezet jogosult a jelen szerződést felmondással megszünteti, amennyiben a

hallgató hallgatói jogviszonya szünetel vagy megszűnik, továbbá ha a hallgató a hagyományos

képzési rendszerű alapszakra tér át.

2.19. A Felek tudomásul veszik, hogy a hallgatói munkaszerződésre a felsőoktatási

szakképzésről és a felsőoktatási képzéshez kapcsolódó szakmai gyakorlat egyes kérdéseiről

szóló 230/2012. (VIII.28.) Kormány rendelet, Nftv. eltérő rendelkezése hiányában, a jelen

szerződésben nem érintett egyéb kérdésekre a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I.

törvény (Mt.) rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell azzal együtt, hogy a Felek rögzítik, a

jelen szerződéssel közöttük nem jön létre az Mt. szerinti munkaviszony.

3. A felek megállapodnak, hogy jelen szerződés alapján a gazdálkodó szervezetnek nem áll

fenn arra vonatkozó kötelezettsége, hogy a szakmai gyakorlat befejezését, illetőleg a diploma

megszerzését követően a hallgatót munkaviszony keretében foglalkoztassa, illetve számára

munkaszerződés megkötésére ajánlatot tegyen. Ezzel egyezően, a hallgatót nem terheli

semmiféle olyan kötelezettség, hogy a szakmai gyakorlat befejezését, illetőleg a diploma

megszerzését követően a gazdálkodó szervezettel munkaviszonyt létesítsen.

4. A jelen megállapodásban nem szabályozott kérdésekben az Ftv., az Nftv., az Mt. és a Ptk., továbbá a felsőoktatási szakképzésről és a felsőoktatási képzéshez kapcsolódó szakmai gyakorlat egyes kérdéseiről szóló 230/2012. (VIII. 28.) Korm. Rendelet rendelkezései az irányadóak.

Kelt.

………………………… ………………………. Gazdálkodó szervezet Hallgató

Documents

Duális Képzés - felvieger.uni-eszterhazy.hu · „a Duális Képzés: a műszaki, informatika, agrár, természettudomány vagy gazdaságtudományok képzési területen indított