DUNA DANUBE DUNAJ DANUBE DUNADANUBEDUNA DANUBE ... … · lakes, gravel islands, sandy banks and a unique delta habitat on the shores of the Black Sea. Rieka Dunaj má dĺžku ,778

DUNAJ

DUNADANUBEDUNAJDUNA

DUNADUNAJDANUBE

DUNADANUBE

DANUBEDUNAJDANUBEDUNADUNAJDANUBE

DUNADUNADANUBEDANUBE

DUNADUNAJ DANUBE

DUNADANUBE

DUNAJ

DANUBEDUNADUNAJDUNAJDANUBE

DUNA

DANUBE

DANUBE

DUNAJ – RIEKA, KTORÁ SPÁJA EURÓPU

A DUNA FOLYÓ – ÖSSZEKÖTI EURÓPÁTDANUBE – A RIVER THAT CONNECTS EUROPE

DANUBE DUNAJ DUNA DANUBE DUNAJ DUNA DANUBE DUNAJ DUNA

� �


DUNAJSKÁ RIEČNA SIEŤRieka Dunaj pramení na sútoku dvoch riek – Brigach a Breg v blízkosti Donaueschingenu, v Čiernom Lese v Nemecku. Dunaj preteká alebo tvorí časť hranice desiatich krajín: Nemecko, Rakúsko, Slovensko, Maďarsko, Chorvátsko, Srbsko, Bulharsko, Rumunsko, Moldava a Ukrajina. K povodiu Dunaja patrí čiastočne aj deväť ďalších krajín: Česká republika, Slovinsko, Bosna a Hercegovina, Čierna Hora, Švajčiarsko, Taliansko, Poľsko, Macedónsko a Albánsko. Medzi dôležité mestá ležiace priamo na brehoch Dunaja patria: Ulm, Regensburg a Passau v Nemecku; Linz a Viedeň v Rakúsku; Bratislava na Slovensku; Budapešť v Maďarsku; Belehrad v Srbsku; Galati a Braila v Rumunsku.

THE DANUBE NETWORK The Danube River originates at the confluence of the two source rivers Brigach and Breg near Donaueschingen in the Black Forest, Germany. The river flows through — or forms a part of the borders of ten countries: Germany, Austria, Slovakia, Hungary, Croatia, Serbia, Bulgaria, Romania, Moldova and Ukraine. The catchment area of the Danube includes parts of nine additional countries: Czech Republic, Slovenia, Bosnia and Herzegovina, Montenegro, Switzerland, Italy, Poland, Macedonia and Albania. Important cities on the river include: Ulm, Regensburg and Passau in Germany, Linz and Vienna in Austria; Bratislava in Slovakia; Budapest in Hungary; Belgrade in Serbia; and finally the Romanian cities Galati and Braila.

A DUNA VÍZHÁLÓZATA A Duna a németországi Fekete-erdőben, Donaueschingen mellett ered, a Brigach és Breg patakok összefolyásánál. A következő tíz országon halad át, vagy képez köztük természetes határvonalat: Németország, Ausztria, Szlovákia, Magyarország, Horvátország, Szerbia, Bulgária, Románia, Moldova és Ukrajna. A Duna-medence területéhez további kilenc ország tartozik: Csehország, Szlovénia, Bosznia-Hercegovina, Montenegró, Svájc, Olaszország, Lengyelország, Macedónia és Albánia. A fontosabb folyóparti városok: Németországban Ulm, Regensburg és Passau; Ausztriában Bécs és Linz; Szlovákiában Pozsony; Magyarországon Budapest; Szerbiában Belgrád; Romániában Galati és Braila.

�

Dunaj je druhá najdlhšia rieka v Európe a spája najviac krajín sveta. Spolu so svojimi prítokmi je Dunaj zdrojom rôzneho využitia vody, je to napríklad zásobovanie pitnou vodou, závlahy pre poľnohospodárstvo, priemyselné využitie vody a výroba elektrickej energie, rybolov, turistika a rekreačné účely, vodná doprava a je aj recipientom pre vypúšťanie odpadových vôd. Dunajský región je charakteristický aj mnohými prírodnými oblasťami, vrátane mokradí a záplavových oblastí s vysokou environmentálnou hodnotou. Dunajský región je domovom pre takmer 81 miliónov obyvateľov rôznych kultúr, jazykov a histórií.

The Danube, the second longest river in Europe, is one of the most international rivers in the world. Together with its tributaries, the Danube serves as a resource for various water uses, such as supply of drinking water, irrigation in agriculture, industry and energy production, fishing, tourism and recreation, navigation and waste water disposal. The Danube Region is host to numerous important nature reserves, including wetlands and floodplains with high environmental value. It is home to 81 million people with a wide range of cultures, languages and historical backgrounds.

A Duna Európa második leghosszabb és egyben a világ egyik legnemzetközibb folyója. A Duna és mellékfolyóinak vízkészletét különféle célokra használják, ilyenek például az ivóvíz előállítása, mezőgazdasági öntözés, ipari- és energiatermelés, halászat, turizmus, szabadidő, folyami hajózás, szennyvizek elvezetése. A Duna-medence nagyértékű természeti területtel rendelkezik, ide tartoznak a vizes élőhelyek és az árterek, valamint 81 millió eltérő kultúrájú, nyelvű és történelmi hátterű ember otthona.


�


© ICPDR

© ICPDR

© ICPDR

© ICPDR


� �


The Danube River is �,778 km long (measured from the confluence of the rivers Breg and Brigach) and drains an area of 817,000 km� and on average a volume of 6,��0 m� is discharged every second into the Black Sea through a delta that represents the second largest natural wetland in Europe. The Danube has about �00 tributaries, of which approximately 60 are navigable. Starting at the source of the Danube, its main tributaries include the rivers Lech, Isar, Inn, Morava, Váh, Raab, Drava, Tisza, Sava, Siret, and Prut.

NATURAL VALUES The Danube River and its tributaries form a variety of different riverine habitats, including intricate networks of water bodies, creeks and channels, flood plain forests, water meadows, lakes, gravel islands, sandy banks and a unique delta habitat on the shores of the Black Sea.

Rieka Dunaj má dĺžku �,778 km (od sútoku riek Breg a Brigach) a odvodňuje plochu 817,000 km�. S priemerným ročným prietokom 6,��0 m�/s sa Dunaj sa vlieva do Čierneho mora cez rozsiahlu deltu, ktorá je druhým najväčším mokraďovým systémom v Európe. Dunaj má okolo �00 prítokov, z ktorých je približne 60 splavnených. Medzi hlavné prítoky, v poradí od prameňa po ústie, patria Lech, Isar, Inn, Morava, Váh, Raab, Drava, Tisza, Sava, Siret a Prut.

A Duna folyam hossza �,778 km (a Breg és Brigach összefolyásától számítva), vízgyűjtőterülete 817,000 km�, átlagos évi vízhozama 6,��0 m�/s. A Duna a Fekete-tengerbe ömlik, a Duna-delta Európa második legnagyobb természetes vizes élőhelye. A Duna mintegy �00 mellékfolyója közül 60 hajózható. A fontosabb mellékfolyói: Lech, Isar, Inn, Morva, Vág, Rába, Tisza, Száva, Szeret és Prut.

PRÍRODNÉ HODNOTY Dunaj a jeho prítoky vytvárajú veľa rôznorodých pririečnych biotopov, vrátane spleti vodných útvarov, potokov a kanálov, lužných lesov, nív, zamokrených lúk, jazier, štrkových ostrovov, piesčitých brehov a unikátneho biotopu dunajskej delty na pobreží Čierneho mora.

TERMÉSZETI KINCSEKA Duna és mellékfolyói igen változatos élőhelyeket alkotnak. Ezek közé tartoznak a bonyolult folyami víztestek, patakok és csatornák, ártéri erdők, vízi tisztások, tavak, fövény-szigetek, homokpadok és az egyedülálló duna-deltai élőhelyek a Fekete-tenger partjánál.

© ICPDR

© ICPDR

© ICPDR

© Coca-Cola Hellenic

© Apelle Romane/Biro Zoltan Attila


6 7

DANUBE DUNAJ DUNA DANUBE DUNAJ DUNA DANUBE DUNAJ DUNAWetlands. The flood plains and wetlands of the Danube Basin are ecosystems of an outstanding significance in European and even global terms, although few areas are still in their natural or near-natural state. During the last two centuries in particular, most of the larger flood plain areas have disappeared. Protected wetlands provide habitats for endangered species, help to even out flood peaks and reduce flood damage by storing surplus water. Besides their ecological value, flood plains can have a considerable positive effect on water quality and nutrient levels. They are, however, sensitive ecosystems that easily suffer from degrading river bed erosion, pollution, intensive forestry and hunting as well as from intensive recreational use.

There are 1� important wetland complexes in the Danube Basin: The Donau-Auen National Park (Austria) - 11,000 ha; Floodplains of the Lower Morava and Dyje rivers (Austria, Czech Republic and Slovakia) - ��,000 ha; the Neusiedlersee and Fertő-Hanság (Austria and Hungary) - �0,000 ha; the Szigetköz and Žitný Ostrov flood plain complex (Hungary and Slovakia); the Gemenc-Béda-Karapancsa wetlands (Hungary) - �7,000 ha; Kopacki Rit (Croatia) - �0,000 ha; Gornje Podunavlje (Serbia and Montenegro) - 19,6�8 ha; the Drava-Mura wetlands (Slovenia, Croatia, Hungary) - 60,000 ha; the Sava wetlands (Croatia, Serbia and Montenegro, and Bosnia i Herzegovina) - 1�0,000 ha; the Wetlands of the Upper and Middle Tisza river (Ukraine, Slovakia, Romania, and Hungary) - 1�0,000 ha; the Lower Danube wetlands (Serbia and Montenegro, Romania, Bulgaria, Moldova, and Ukraine) with a size of approximately 600,000 ha; the Lower Prut floodplains (Romania and Moldova) - 19,1�� ha; the Danube Delta (80 % Romania and �0 % Ukraine) - 67�,000 ha.Vizes élőhelyek. A Duna-medence árterülete

és lápvidéke kiemelkedő értékű ökológiai rendszer nemcsak Európában, hanem világviszonylatban is. Ezen vizes élőhelyeknek csak kis része maradt fenn természetes vagy majdnem-természetes állapot ában. Főként az elmúlt két évszázadban az árterületek jelentős része megszűnt. A védett árterületek élőhelyet biztosítanak a veszélyeztetett fajoknak és a felesleges vízmennyiség tárolásával csökkentik az árvízkárokat. Az ökológiai értéken túl, az árterület jótékony hatással van a víz minőségére és tápanyag szintjére. A vizes élőhelyek érzékeny ökológiai rendszerek, könnyen sérülhetnek a folyóágyi eróziótól, szennyezettségtől, erdőgazdálkodástól, vadászattól, nagymértékű turizmustól.

Mokrade. Nivy (inundačné územia) a mokrade povodia Dunaja sú mimoriadne hodnotné ekosystémy v európskom i svetovom meradle, hoci len veľmi málo oblastí zostalo v ich pôvodnom alebo takmer pôvodnom prírodnom stave. Najmä v priebehu posledných dvoch storočí vymizla prevažná časť väčších oblastí inundácie. Význam mokradí a nív spočíva hlavne v tom, že poskytujú prostredie pre život mnohých ohrozených živočíšnych druhov, napomáhajú vyrovnávaniu povodňových vĺn a znižujú povodňové škody zadržiavaním nadbytočnej vody. Okrem ich ekologickej hodnoty, majú tieto územia aj významný pozitívny vplyv na kvalitu vody a úroveň živín vo vode. Sú to však citlivé ekosystémy, ktoré môžu trpieť v dôsledku erózie riečneho dna, znečistenia vody, intenzívneho lesníctva a poľovníctva, ako aj pri nadmernom rekreačnom využívaní.

A Duna-medencében 1� jelentős vizes élőhely van: Duna Nemzeti Park (Ausztria), 11,000 hektár; Alsó Morva és Dyje Árterületei (Ausztria, Csehország és Szlovákia), ��,000 hektár; Fertő-tó és Fertő-Hanság (Ausztria és Magyarország), �0,000 hektár; Szigetköz és Žitný Ostrov ártéri területek (Magyarország és Szlovákia); Gemenc-Béda-Karapancsa lápvidék (Magyarország), �7,000 hektár; Kopacky Rit Nemzeti Park (Horvátország), �0,000 hektár; Gornje Podunavlje (Szerbia és Montenegró), 19,6�8 hektár; Dráva-Mura vizes élőhelyek (Szlovénia, Horvátország, Magyarország), 60,000 hektár; Száva vizes élőhelyek (Horvátország, Szerbia és Montenegró, Bosznia és Hercegovina), 1�0,000 hektár; Tisza felső-és középső szakaszának vadvizei (Ukrajna, Szlovákia, Románia, Románia és Magyarország), 1�0,000 hektár; Vizes élőhelyek a Duna alsó szakaszán (Szerbia és Montenegró, Románia, Bulgária, Moldova és Ukrajna) körülbelül 600,000 hektár kiterjedésben; Ártéri területek a Prut folyó alsó szakaszán (Románia és Moldova), 19,1�� hektár; Duna-delta Nemzeti Park (80% Románia és �0% Ukrajna), 67�,000 hektár.

V povodí Dunaja sa nachádza 1� dôležitých mokraďových oblastí: Dunajský národný park (Rakúsko) - 11,000 ha; nivné oblasti dolnej Moravy a Dyje (Rakúsko, Česká Republika a Slovensko) - ��,000 ha; Neusiedlersee and Fertő-Hanság (Rakúsko a Maďarsko) - �0,000 ha; nivné oblasti Szigetköz and a Žitný Ostrov (Maďarsko a Slovensko); mokraďové oblasti Gemenc-Béda-Karapancsa (Maďarsko) - �7,000 ha; Kopacki Rit (Chorvátsko) - �0,000 ha; Gornje Podunavlje (Srbsko a Čierna hora) - 19,6�8 ha; mokraďové oblasti riek Drava-Mura (Slovinsko, Chorvátsko, Maďarsko) - 60,000 ha; mokraďové oblasti rieky Sáva (Chorvátsko, Srbsko a Čierna hora, Bosna a Hercegovina) - 1�0,000 ha; mokrade horného a stredného toku rieky Tisza (Ukrajina, Slovensko, Rumunsko a Maďarsko) - 1�0,000 ha; mokrade dolného toku Dunaja (Srbsko a Čierna hora, Rumunsko, Bulharsko, Moldava a Ukrajina) s rozlohou približne 600,000 ha; nivné oblasti dolného toku rieky Prut (Rumunsko a Moldava) - 19,1�� ha; Dunajská delta (80 % Rumunsko and �0 % Ukrajina) - 67�,000 ha.

© ICPDR



8 9


Plants and animals. The habitats created by the Danube and its tributaries host a unique mix of species, with about �,000 vascular plants and more than �,000 animal species, including �1 mammals, 180 breeding birds, 100 fish from a total of ��7 found in Europe, 8 reptiles and 1� amphibians. In the Danube Delta alone, �00 species of birds are found. The Danube Delta lies partly in Romania and partly in Ukraine and is a unique World Nature Heritage site. The entire protected area covers 67�,000 ha including floodplains, and more than 600 natural lakes larger than one hectare, and marine areas. It is the only remaining place in continental Europe where white-tailed eagles and white pelicans live.

HUMAN IMPACTThe activities of over 81 million people in 19 countries and their extensive use of water resources within the catchment area affect the natural environment of the Danube River Basin and give rise to problems relating to the water quality and quantity, significant environmental damage, reductions in biodiversity and impaired overall quality of life.

Too much waste water that is inadequately treated still ends up in the Danube, putting at risk the drinking water supply for millions of people, and also leading to problems for irrigation, industry, fishing, and tourism. The main pollution problems are the excessive volumes of nutrients entering the river, mainly from agricultural fertilisers, and untreated or inadequately treated municipal sewage generated by industrial facilities and households. Toxic substances are also a major threat, made worse by occasional industrial accidents or floods when deadly toxins are flushed directly into water courses.

Rastlinstvo a živočíchy. Prírodné lokality vytvorené riekou Dunaj a jeho prítokmi poskytujú prostredie pre unikátnu zmes rastlinstva a živočíšstva, okolo �000 druhov cievnatých rastlín a viac ako �000 živočíšnych druhov vrátane �1 druhov cicavcov, 180 druhov hniezdiacich vtákov, 100 druhov rýb z celkového počtu ��7 rýb nachádzajúcich sa v Európe, 8 druhov plazov a 1� druhov obojživelníkov. V samotnej Dunajskej delte žije až �00 druhov rôznych vtákov. Dunajská delta leží v Rumunsku a čiastočne aj na Ukrajine a je unikátnym biotopom “Svetového prírodného dedičstva”. Celková chránená plocha pokrýva 67�,000 ha, vrátane záplavových oblastí, viac ako 600 prirodzených jazier väčších ako 1 hektár a morských oblastí. Je to posledné miesto kontinentálnej Európy, kde sídli orol bielochvostý a biely pelikán. Növény- és állatvilág. A Duna és mellékfolyói által kialakított

természetes élőhelyek otthont adnak egy egyedülállóan változatos növény- és állatvilágnak. Ezek közé tartozik �000 csöves-dudvás növényfaj és több mint �000 állatfaj, beleértve �1 emlőst, 180 faj fészkelő madarat, 100 halfajt (az Európában található ��7 halfajból), 8 hüllőfajt és 1� kétéltűfajt. Csak magában a Duna-deltában mintegy �00 madárfaj él. A Duna-delta, amely részben Romániában, részben pedig Ukrajnában terül el, a természeti világörökség része. A teljes védett terület nagysága 67�000 hektár, beleértve az ártéri területeket, több mint 600 természetes tavat és a tengermenti területeket. Ez az utolsó hely a kontinentális Európában, ahol még fészkel rétisas és rózsás gödény.

VPLYV ČLOVEKAAktivity 81 miliónov ľudí v 19 krajinách a nadmerné využívanie vodných zdrojov v celom regióne vplývajú na prirodzené prostredie povodia Dunaja. Vedú k problémom v kvalite aj v množstvách vody, k výraznému poškodzovaniu životného prostredia, k znižovaniu biodiverzity ako aj celkovej kvality života.

Do Dunaja sa vypúšťa veľké množstvo nedostatočne vyčistenej odpadovej vody, čo ohrozuje zásobovanie pitnou vodou pre milióny ľudí, vedie k problémom pri zavlažovaní, v priemysle, rybolove a turistike. Hlavným problémom znečistenia je nadmerné množstvo živín, ktoré sa dostávajú do rieky, najmä z hnojív a z nevyčistenej alebo nedostatočne prečistenej mestskej odpadovej vody, pochádzajúcej z domácností a aj z priemyselných prevádzok. Aj toxické látky predstavujú vážnu hrozbu, ktorá sa zvyšuje pri priemyselných haváriach alebo pri záplavách, kedy môžu byť tieto látky odplavené priamo do vodných tokov.

AZ EMBERI BEAVATKOZÁSOK HATÁSAIA Duna vízgyűjtőterületén élő 81 millió lakos tevékenysége, a vízkészletek nagymértékű kihasználása jelentősen károsítja a természeti környezetet, vízminőségi és vízmennyiségi problémákat vet fel, csökkenti a biodiverzitást és magát az életminőséget is.

Nagy mennyiségű nem megfelelően kezelt szennyvíz kerül még napjainkban is a Dunába, ezáltal veszélyeztetve több millió ember ivóvíz-bázisát és gondokat okozva az öntözés, ipar, halászat és turizmus területén is. Egyik fő szennyezési probléma a mezőgazdasági műtrágyák bekerülése a folyóba, a kezeletlen vagy nem megfelelően kezelt kommunális szennyvizek. Komoly veszélyforrást jelentenek a mérgező anyagok is, amelyek ipari balesetek vagy áradások során mosódnak a folyóba.

© ICPDR

© ICPDR

© Apelle Romane/Biro Zoltan Attila




10 11


Municipalities. Cities generate around 60% of the waste water discharged into the Danube Basin, much of which is not sufficiently treated. Inadequate management and treatment of municipal waste water has been identified as one of the core problems in the Danube River Basin. The contamination of groundwater and rivers with untreated wastewater can be harmful in many ways and the long-term effects of such pollution reduce biodiversity in aquatic ecosystems and affect human water uses, such as drinking water sources and recreation.

Industry. Chemical, food, and pulp and paper industries are amongst the main industrial polluters in the Danube River Basin. The immediate environmental impacts of the inadequate treatment and storage of industrial and mining waste include water pollution, groundwater and soil contamination, and the reduced availability of clean water. Discharges from such plants significantly raise the levels of heavy metals and organic micro-pollutants in the river network. Other longer-term impacts can include the depletion of natural resources, landscape degradation, reduction in biodiversity, and health risks.

Agriculture. Agriculture has traditionally been a major source of income for many people living in the Danube River Basin. But today agriculture is also a major source of pollutants including fertilizers and pesticides, as well as effluent from huge pig farms and agro-industrial units. It is high time to address the nutrient problem also to lower the discharge of nutrients into the Black Sea.

Inappropriate agricultural practices in some areas have polluted rivers and groundwater, and have led to soil erosion. Many wetlands have been converted into farmland, drained, contaminated or otherwise degraded. These changes have affected the structure and biodiversity of ecosystems. Unsustainable agricultural practices also reduce the standard of living for farmers and rural communities in the long term.

Poľnohospodárstvo. Poľnohospodárstvo bývalo dlhé obdobie hlavným zdrojom príjmu mnohých ľudí žijúcich v povodí Dunaja. Ale dnes je poľnohospodárstvo súčasne aj hlavným zdrojom znečistenia vrátane hnojív a pesticídov, ale aj tekutého odpadu s vysokým obsahom nutrientov z prasačích fariem a agropriemyselných komplexov. V súčasnosti je veľmi dôležité riešiť tento problém, a tým znížiť aj prísun nutrientov do Čierneho mora.

Nevhodné pľnohospodárske postupy v niektorých oblastiach znečistili povrchové aj podzemné vody a viedli aj k pôdnej erózii. Veľa mokradí bolo vysušených a zmenených na poľnohospodársku pôdu, kontaminovaných alebo inak znehodnotených. Tieto zmeny ovplyvnili štruktúru a druhovú rozmanitosť ekosystémov. Z dlhodobého hľadiska poľnohospodárske postupy, ktoré nie sú trvalo udržateľné znižujú aj životnú úroveň farmárov a vidieckych komunít.

Mezőgazdaság. A mezőgazdaság hosszú időn keresztül az itt lakó emberek legfőbb bevételi forrását jelentette. Napjainkban a mezőgazdaság az egyik legfontosabb szennyező forrás, ideértve a műtrágyák és növényvédőszerek alkalmazását, a nagyüzemi sertéstelepek és ipari-mezőgazdasági egységek szennyvizét. Itt az idő csökkenteni a veszélyes anyagok bekerülését a Fekete-tengerbe.

A nem megfelelő mezőgazdasági eljárások egyes területeken elszennyezték a folyókat és a talajvizet, ami a talaj eróziójához vezetett. A vizes élőhelyek egy részét mezőgazdasági területté alakították, lecsapolták, elszennyezték vagy más módon rongálták. Ezek a változások befolyásolták az ökológiai rendszer szerkezetét és biodiverzitását. A nem fenntartható mezőgazdasági eljárások hosszútávon csökkentették a gazdák és a falusi közösségek életszínvonalát.

Mestá - samosprávy. Mestá vyprodukujú okolo 60% odpadových vôd, ktoré sú vypúšťané do Dunaja a z ktorých značné množstvo nie je dostatočne prečistených. Nevhodné nakladanie s vodou a nedostatočné čistenie mestských odpadových vôd je jedným z hlavných problémov v povodí Dunaja. Kontaminácia podzemných vôd a tokov je mimoriadne škodlivá a z dlhodobého hľadiska takéto znečistenie znižuje druhovú rozmanitosť vo vodných ekosystémoch a negatívne ovplyvňuje využitie vody, napríklad pre zásobovanie pitnou vodou alebo pre rekreačné účely.

Priemysel. K najväčším priemyselným znečisťovateľom v povodí Dunaja patria chemický, potravinársky a papierenský priemysel. Nedostatočné čistenie a uskladňovanie priemyselného a banského odpadu priamo vplýva na znečistenie povrchových vôd, na kontamináciu podzemných vôd a pôd a významne tak znižuje dostupnosť zdrojov čistej vody. Vypúštanie priemyselných odpadových vôd výrazne zvyšuje úroveň ťažkých kovov a organických látok v riečnej sieti. Z dlhodobého hľadiska tak dochádza k vyčerpávaniu prírodných zdrojov, k degradácií krajiny, k zníženiu biodiverzity a k vytváraniu zdravotných rizík.

Városok. A városok a Dunába kerülő, többnyire nem megfelelően kezelt, szennyvizek 60%-ért felelősek. A városi kommunális szennyvizek nem megfelelő kezelése az egyik legfontosabb probléma a Duna medencében. A kommunális szennyvizekkel elszennyezett talajvizek és folyóvizek csökkentik a biodiverzitást a vízi élőhelyeken, és hatással vannak az emberi vízhasználatra, mint például ivóvízbázis és turizmus.

Ipar. A Duna medence legfontosabb szennyező iparágai közé tartozik a vegyi-, élelmiszer- és papíripar. A nem megfelelően kezelt és tárolt ipari és bányászati szennyvizek környezeti hatása azonnali, szennyezik a felszíni és talajvizeket, és lecsökkentik a tiszta víz hozzáférhetőségét. Ezen iparágak szennyvizei jelentősen megnövelik a folyó nehézfém és szerves szennyező tartalmát. A hosszú távú hatások közé tartoznak a természeti kincsek kimerülése, a táj romlása, a biodiverzitás csökkenése és az egészségi kockázat.

© ICPDR

© ICPDR

© ICPDR


1� 1�

DANUBE DUNAJ DUNA DANUBE DUNAJ DUNA DANUBE DUNAJ DUNANavigation. Historically the Danube and some of its tributaries have acted as important trade routes across Europe. The harnessing of these rivers to facilitate navigation has radically changed their physical and ecological characteristics, while pollution from ships is also a problem. Various current plans designed to facilitate shipping along the Danube are also a possible threat to the last remaining natural areas of the Danube.

In the Danube Basin there are three major canals that are used mainly for navigation:a) The Main-Danube Canal with a length of 171 km connects the River

Main at Bamberg with the River Danube at Kelheim in Germany, thereby linking the Danube with the Rhine River Basin;

b) The Danube-Tisza-Danube (DTD) Canal System, situated in the Vojvodina province of Serbia; and

c) The Danube-Black Sea Canal (DBSC), located in Romania. In addition to improve navigation, these canal systems also serve other purposes, e.g. flood protection, water supply for irrigation and industry, and improving water balance, ecology and tourism.

PROTECTING AND MANAGING THE DANUBE WATER RESOURCESThe protection of the Danube has become an important issue over past years. The economic development in the Danube region brought not only improvement of the quality of life but also threats to the environment and to the river. Increase of industrial activities, extensive agriculture, growing municipal communities, all those are potential sources of pollution if not properly managed which can have negative impact on functions of the river, water quality, water uses, e.g. water supplies for inhabitants, aquatic life, etc.

Agreements under international law, such as the Danube River Protection Convention, the Helsinki Convention on Transboundary River Courses and Lakes, the Ramsar Convention on Wetlands, the World Heritage Convention and others, determine the procedures for the designation of protected areas.

Lodná doprava. Z historického hľadiska boli Dunaj a jeho prítoky dôležitými obchodnými cestami v celej Európe. Využívanie týchto tokov na lodnú dopravu radikálne zmenilo ich fyzikálne aj ekologické charakteristiky a súčasne vznikol problém znečistenia z lodí a člnov. Mnohé dnešné plány, ktoré sú pripravené za účelom zlepšenia vodnej dopravy súčasne predstavujú hrozbu pre posledné prirodzené oblasti dunajského regiónu.

V povodí Dunaja sa nachádzajú tri hlavné kanály, ktoré sa využívajú najmä na lodnú dopravu: a) Kanál Main-Dunaj s dĺžkou 171 km, spájajúci rieku Main v Bambergu s Dunajom v Kelheime v Nemecku, čím

sa spojili povodia Dunaja a Rýnu;b) Systém kanálov Dunaj –Tisza –Dunaj, ktorý sa nachádza v Srbskej provincii Vojvodina;c) Kanál Dunaj – Čierne More, ktorý sa nachádza v Rumunsku.Súčasne s vodnou dopravou sa tieto kanálové systémy využívajú aj na iné účely, ako napríklad na povodňovú ochranu, na zásobovanie vodou pre závlahy a pre priemysel, na zlepšovanie vodnej bilancie, ekológie a na turistiku.

Hajózás. A Duna és mellékfolyói mindenkoron fontos kereskedelmi útvonalaknak számítottak. A nagymértékű folyami hajózás jelentősen megváltoztatta a fizikai és ökológiai jellemzőket. A hajókból és csónakokból a folyóba kerülő hulladékok komoly károkat okoznak.

A Duna medencében három fő, leginkább hajózásra használt, csatorna vana) Majna - Duna csatorna 171 km hosszú és összeköti a Majna folyót a Dunával (Bamberg-Kelheimb, Németország),

és így összekapcsolódik a Duna és Rajna vízgyűjtőterülete;b) Duna – Tisza – Duna csatorna, amely a szerbiai Vajdaságban található; ésc) Duna-Fekete-tenger csatorna, Romániában.A hajózás mellett ezek a csatornák fontos szerepet játszanak az árvíz elleni védekezésben, a mezőgazdasági és ipari vízellátásban, vízegyensúly javításában, az ökológiában és turizmusban.

OCHRANA A HOSPODÁRENIE S VODNÝMI ZDROJMI DUNAJSKÉHO REGIÓNUV posledných rokoch sa stala ochrana Dunaja veľmi významnou záležitosťou. Ekonomický rozvoj v regióne Dunaja priniesol nielen zlepšenie životnej úrovne, ale aj ohrozenie životného prostredia a rieky samotnej. Zvýšenie priemyselných aktivít, extenzívne poľnohospodárstvo a rastúce osídlenie sú potenciálnymi zdrojmi znečistenia, ktoré môžu mať v prípade nesprávneho riadenia negatívne dopady na funkcie rieky, na kvalitu vody, na jej využitie, napr. z hľadiska zásobovania obyvateľstva vodou, na život vodných ekosystémov a podobne. Medzinárodné právne dohody, ako sú Dohovor o ochrane povodia Dunaja, Helsinský dohovor o hraničných tokoch a jazerách, Ramsarská konvencia o mokradiach, Konvencia o svetovom dedičstve a ďalšie iné určujú postupy pri ustanovovaní chránených oblastí.

A DUNA VÍZFORRÁSAINAK VÉDELME ÉS A VÍZGAZDÁLKODÁS A Duna védelme fontos kérdéssé vált az elmúlt években. A Duna-medencében bekövetkezett gazdasági növekedés nemcsak az életszínvonal növekedését hozta magával, hanem a környezet és a folyó veszélyezettségét is. Az ipari tevékenység növekedése, az átfogó mezőgazdaság, a növekvő városok, mind potenciális szennyezőforrások és negatív hatással lehetnek a folyóra, vízminőségre, vízi élőhelyekre.

A Duna-medencében a nemzetközi jognak megfelelő megegyezések szabályozzák a védett területek kijelölését. Ezek közé tartozik a Duna folyó védelmi egyezmény, a Határokon átnyúló folyók és tavak Helsinki egyezmény, a Vizes élőhelyek Ramsar egyezmény, a Világörökség egyezmény.

© ICPDR

© ICPDR

© ICPDR


1� 1�

DANUBE DUNAJ DUNA DANUBE DUNAJ DUNA DANUBE DUNAJ DUNAThe Danube countries recognized the need for a joint approach for the protection and management of water resources in the basin. The best way to protect and manage water is by close international cooperation among all the countries within the river basin – bringing together all interests upstream and downstream.

Since the early nineties, the Danube countries are working together on a legal basis. A Danube River Protection Convention was signed on �9 June 199� in Sofia (Bulgaria) and came into force in 1998. It aims to ensure that surface waters and ground water within the Danube River Basin are managed and used sustainably and equitably. To implement the Danube Convention, the International Commission for the Protection of the Danube River (ICPDR) was created where 1� Danube Countries and the European Commission are represented and national delegates, representatives from highest ministerial levels, technical experts, and members of the civil society and of the scientific community cooperate.

The ICPDR is also a legal platform and a coordinating body for the implementation of the EU Water Framework Directive (�000/60/EC) under which the ICPDR will develop a comprehensive management plan for the entire Danube river basin to achieve good water status in the water bodies of the Danube region by �01�, and to guarantee a adequate supply of clean water for future generations.

Dunajské štáty uznávajú potrebu spoločného postupu pri ochrane a hospodárení s vodnými zdrojmi v povodí. Najvhodnejšou cestou je úzka medzinárodná spolupráca medzi krajinami povodia, ktorá zosúladí všetky záujmy na hornom aj dolnom toku.

Na právnom základe pracujú dunajské krajiny spolu už od deväťdesiatych rokov. Dohovor o ochrane povodia Dunaja bol podpísaný �9. júna 199� v Sofii (v Bulharsku) a vstúpil do platnosti v roku 1998. Jeho cieľom je zabezpečiť, aby hospodárenie s povrchovými a podzemnými vodami povodia Dunaja bolo trvalo udržateľné a spravodlivé. Za účelom napĺňania záväzkov Dohovoru o ochrane povodia Dunaja bola vytvorená Medzinárodná komisia pre ochranu Dunaja (ICPDR), v ktorej je zastúpených 1� krajín a Európska komisia, a v ktorej spolupracujú národní delegáti, vysokí predstavitelia z ministerstiev, technickí experti a zástupcovia občianskych a vedeckých komunít.

A dunai országok felismerték, hogy a vízgyűjtőterület védelme közös vízgazdálkodást tesz szükségessé a Duna-medencében. A legjobb vízvédelmi és vízgazdálkodási stratégia az országok közötti szoros nemzetközi együttműködés.

Az 1990-es évek elejétől a dunai országok szorosan együttműködnek. A Duna Folyam Védelmi Egyezményét 199�. június �9-én írták alá Szófiában (Bulgária) és 1998-ban lépett hatályba. Az egyezmény biztosítja, hogy a Duna-medence felszíni és talajvizeinek felhasználása hosszútávon fenntartható és méltányos. Az egyezmény kivitelezésére létrehozták a Nemzetközi Duna Védelmi Bizottságot (International Commission for the Protection of the Danube River, ICPDR), 1� dunai ország képviseletében.

ICPDR predstavuje právnu platformu a je koordinátorom implementácie Rámcovej smernice Európske únie pre vodu (�000/60/EC), v rámci ktorej ICPDR pripravuje ucelený plán riadenia pre celé povodie Dunaja s cieľom dosiahnuť dobrý stav vodných útvarov v dunajskom regióne do roku �01� a zaručiť dostatočné zásoby čistej vody pre budúce generácie.

Az ICPDR egyik feladata irányítani az Európai Unió Víz Keretirányelv (�000/60/EC) végrehajtását, melyen belül az ICPDR előkészít egy, a teljes Duna-medencére érvényes átfogó vízgazdálkodási tervet, amelynek célja a jó vízminőség elérése �01�-ig és megfelelő mennyiségű tiszta víz biztosítása az elkövetkező generációknak.

© ICPDR

© ICPDR

DUNAJ

DUNADANUBEDUNAJDUNA

DUNADUNAJDANUBE

DUNADANUBE

DANUBEDUNAJDANUBEDUNADUNAJDANUBE

DUNADUNADANUBEDANUBE

DUNADUNAJ DANUBE

DUNADANUBE

DUNAJ

DANUBEDUNADUNAJDUNAJDANUBE

DUNA

DANUBE

DANUBE

2008

Cop

yrig

ht ©

des

ign

& tl

ač -

Poly

graf

ia G

uten

berg

ww

w.p

olyg

rafia

.eu

DUNAJ – RIEKA, KTORÁ SPÁJA EURÓPUDANUBE – A RIVER THAT CONNECTS EUROPE

A DUNA FOLYÓ – ÖSSZEKÖTI EURÓPÁT

© fo

to ti

tulk

a IC

PD

R

This brochure was prepared under the auspices and with the support of the INTERREG III A: Neighborhood Programme of Hungary – Slovakia - Ukraine �00�-�006: Project EnviroGeoPortal. The main objective of this project is to provide the general public with information about environmental issues in the form of maps, graphs, brochures, leaflets, etc. The information, pictures and maps contained in this publication were obtained from the ICPDR (www.icpdr.org), WRI (www.vuvh.sk) and from the authors’ own sources. Contributors: Jarmila Makovinská, Angelika Kassai, Hans Sluiman, Orsolya Kóréh, Marcela Fabianova.

Táto publikácia bola pripravená v rámci projektu INTERREG III A: Program Maďarska – Slovenska – Ukrajiny �00�-�006: Projekt EnviroGeoPortal. Hlavným cieľom tohto projektu je vytvorenie informačného produktu pre spracované informácie o kvalite životného prostredia, určeného pre verejnosť vo forme máp, grafov, brožúr, publikácií, atď. Informácie, obrázky a mapy boli získané z ICPDR (www.icpdr.org), VÚVH (www.vuvh.sk) a zo zdrojov autorov. Na príprave publikácie sa podielali: Jarmila Makovinská, Angelika Kassai, Hans Sluiman, Orsolya Kóréh, Marcela Fabianova.

Ez a kiadvány az INTERREG III A: Magyarország – Szlovákia - Ukrajna Szomszédság �00�-�006: Project EnviroGeoPortal keretén belül készült el. Ezen program fő célja egy tájékozató információs médium létrehozása, amely a nyilvánosságot tájékoztatja a környezet minőségéről térképek, grafikonok, szórólapok, kiadványok formájában. Az adatokat, fényképeket, térképeket részben az ICPDR (www.icpdr.org), WRI (www.vuvh.sk) bocsájtotta rendelkezésünkre, részben a szerzőktől származnak. A kiadvány elkészítésében közreműködött: Jarmila Makovinská, Angelika Kassai, Hans Sluiman, Orsolya Kóréh, Marcela Fabianova.

Documents

DUNA DANUBE DUNAJ DANUBE DUNADANUBEDUNA DANUBE ... … · lakes, gravel islands, sandy banks and a unique delta habitat on the shores of the Black Sea. Rieka Dunaj má dĺžku ,778