Click here to load reader

Egyéb laboratóriumi állatok

  • View
    33

  • Download
    0

Embed Size (px)

DESCRIPTION

Egyéb laboratóriumi állatok. Kutya, macska, tengerimalac, hörcsög, gerbil Balogh Zoltán Toxi-Coop Zrt. A kísérleti állat fajának kiválasztása. A vizsgálat tárgya a faj maga : pl. sivatagi állat az ozmoreguláció vizsgálatakor Extrapolálni kívánunk a vizsgálat eredményeiből. - PowerPoint PPT Presentation

Text of Egyéb laboratóriumi állatok

  • Kutya, macska, tengerimalac, hrcsg, gerbilBalogh ZoltnToxi-Coop Zrt

  • A ksrleti llat fajnak kivlasztsa

    A vizsglat trgya a faj maga : pl. sivatagi llat az ozmoregulci vizsglatakor

    Extrapollni kvnunk a vizsglat eredmnyeibl

  • Klnbz vegyletek hatsa klasszikus toxikolgiai paramterekre (%)

    PatknyKutyaMajomKlinikai tnetek5678 !86 !Testtmeg vltozs82 !6155Hematolgiai paramterek1622 !7Vrkmiai paramterek3444 !34Mjfunkci1826 !19Vizeletvizsglati paramterek24 !134Mikroszkpi elvltozsok42 !3911Szervtmeg mrsi adatok82 !6137

  • A megfelel faj kivlasztsnak szempontjai

    Morfolgiai sajtossg (nyl fle, szv punkci) Fiziolgiai sajtossg (vrcukor, hormonszint) kolgiai tulajdonsg (vzi llat, sivatagi) konmiai krlmnyek (olcs)

  • Megfelel faj kivlasztsra pldk Fajok ltalnos elnyei: Rgcslk : szapork, knnyen tenyszthetk (pldk) Kutya : nagyobb, emberbart Macska : magasan differencilt a mozgsa (neurofarmakolgia)

    Fajok specilis sajtossgai: Tengerimalac - aszkorbinsav szksglet Nyl nmelyike - nagy atropin tolerancia Patkny, egr - nem tud hnyni, szapora Majom - infekcira hajlam, sok humn hasonlsg

  • Jellegzetes klnbsgek fajok kzttEmbriolgiban: Xenopus Levis s madarak embriiTeratolgiban : direkt hats (csralemezre az inzulint) : indirekt hats (orlis inzulin kezels)Anya-embri kapcsolata 1) - hmhoz kapcsold placenta (epithelio-chorialis) l, serts 2)- ktszvethez kapcsold placenta (syndesmo-chorialis) krdzk 3)- rbelhmhoz kapcsold placenta (endothelio-chorialis) hsevk 4)- vrbemerl kapcsold placenta (haemo-chorialis) femls, rgcsl, nyl A chorion minden esetben p !

  • Vemhessgi id eltrsnek jelentsge

    Fejldsi temp: szriai aranyhrcsg 16 nap egr: 17-21 nap, patkny: 21-23 napjszltt fejlettsgi foka: egr, hrcsg, patkny, regi nyl kopasz, fszeklak tengerimalac, mezei nyl: szrs, fszekhagy

  • Embri implantcija (embrionlis diapauza)

    1) egr, patkny : vemhessg (17-21, 20-23 nap) a kt fials kzti id 31-35 napSzoptats - prolaktin LH gtls FSH felszaporods viszonylagos gonadotropin hiny kicsi follikulusok sztrognhiny 2)menyt, hermelin: vemhessg 4 ht de 337 nap is lehet nyron przik tavasszal klykezik nyest: vemhessg 1 hnap de 230-275 nap is lehet foka, borz:klykezs utn nyomban przik de 1 v mlva klykezikA srgatest kicsi, inaktv sejtekbl ll- hipofzis fleg prolaktint termel sejtekbl- progeszteron hiny 3)z: vemhessg 6 hnap, de lehet 276 295 nap is przs sz, ells tavaszA srgatest progesteront termel, a follikulus sztrognt is, az endometrium szekrcija beindul, a zigta mgis diapauzba vonul.

  • Anatmiai klnbzsgek

    Csigolyk szma 7, de a tbbi eltrLong Evans : artria cerebri media fix lefuts standard feltrsMongol futegr (gerbil):circulus Willyi inkomplett (faji sajtossg). A kt karotis elzrsval totlis isaemit vlthatunk ki

  • A szriai aranyhrcsgRodentia rendje (rgcslk), Cricetidae csald (hrcsg flk) Mezei hrcsg Cricetuss cricetus Szriai aranyhrcsg Mezocricetus auratus Knai hrcsg Cricetus griseus

  • A szriai s a knai hrcsg

    Szriai aranyhrcsgKnai hrcsgTesttmeg (g)86 11040 - 46Kromoszmaszm (db)4422Vemhessg (nap)1621Szletsi tlagsly (g)22Vlasztsi tlagsly (g)406 8Fajtk szma (outbred)387Trzsek szma (inbred)202

  • A tenysztskltalban monogm llatok. Nstny ivarzsi vladkot termel. 4 Naponta ivarzik.

    1. Hrem - vltoz (intermittens), kzbl prosts - lland hrem (1 : 8 Max)2. Monogm - permanens (vlaszts utn!) - intermittens

  • Szoptats - kannibalizmus takarmny fehrje tartalma - fialskori jraivarzs - rossz szoksTarts, gondozs : vilgts fordtott alom mint a patkny, egr + fszek hmrsklet, pra ua. mint patknySzexls, megfogs: ua. Mint rgcslk, nagy a bundaItats, etets: iszik, de rezidulis vizet hasznostja, tp

  • Mongol futegr azaz gerbilCricetidae k csaldja Meriones unguiculusTenysztse, gondozsa: permanens bi-, trigmiban is lehetsges.Ivari ciklusa: 10 12 napVemhessge : 30 32 napSzoptats : 20 21 napTartsa ua. mint a patkny, egrBks, nyugodt, bartsgos llat

  • A tengerimalac Rend: Rodentia (rgcslk) Csald: Caviidae-k (tengerimalac-flk) Cavia porcellusshazja : Peru , tkezsre s ldozati llatknt hasznltk

    Ma is fogyasztjk Peruba, Ecuadorban, Columbiban s ms orszgokban is.

  • A tengerimalac trtnelme XVI. sz.-ban Kolumbusz hdtsakor kerlt Eurpba, Spanyol orszgon keresztl1554. Gessner Konrd hozta Magyarorszgra a -vlhetleg els- tengerimalacot.1627. Androvandus elnevezte: Porcellus indicus1758. Linn : Mus porcellus1751. Klein : Cavia nemzetsgbe sorolta (ez a mig fennmaradt nevezk!)1820 .Elszr rtk le az llatot Gttingenben.1889. Nehring a perui inkk srleletei nyomn alapos lerst ksztett s Cavia aperae nvvel ltott el.

  • A tengerimalac jellemziLgvtel: 100 150 percenkntSzvvers: 132 188 percenkntTesttmegk: 600 800 gletkor: 6 8 vVlasztskori slyuk 180 200 g (14 21. nap), de clszer megvrni a 300 350 g-ot, a tllsi arny javtsa cljblVgtagok ell 4, htul 3 jjalKulcscsont fejletlen, szegycsont keskeny

  • Tengerimalac tenysztse

    Proztats: 1 : 12 permanens poligmVemhessg: 62 70 napUtdok: 2 6 db, szrs, nyitott szem, fut, eszikVlaszts: 21. nap de 14. nap is lehetsges. Clszer slyra: 300 350 g a kvnatosIvarrett: nstny 5-6 hnapIvarzsi ciklusa 16- 17 nap

  • A nyl

    Rend: Lagomorpha (nylalakak)Csald: Leporidae (nylflk)Faj: regi nyl (Oryctolagus cuniculus) ksrleti nyl Mezei nyl (Lepus europeus) szrsen szletik, nyomban fut, eszik.

  • regi (hzinyl)Mezei nylkromoszmaszm4448testalkatkicsinagytestarnyokfl fejfl fejkolgiatrsas, fld alattegyedli, felsznivemhessgi id30 nap42 napfikkfszeklakkfszekhagyktakarmnyignycsak nvnyevllati eredet is szksg

  • A nyl alapadatai

    Metszfogak nvekedse akr 0,75 mm/ nap is lehet. A nyl nem tud hnyni.Testhmrsklet: 39,4 (38,5-39,5)Pulzusszm: 180 292/percLgzsszm: 50 (32-60)/perc

  • A nyulak tenysztseIvarrettsg: NZW 7- 9 hnap kisebb fajtk 4- 6 hnap nagyobb fajtk 8-10 hnapIvarzs: 14 16 naponta, 2 3 napig tartOvulci: provoklt az ond 4 ra elteltvel tallkozik a petvelKzbl proztats - -t visszk a hez

  • A nyl tartsa

    Hmrsklet 15 - 17 CRelatv pratartalom 45 - 65 %Lgcsere 15 - 20 szorosLgsebessg tlen 0,25 m/sec nyron 0,5 m/sec (mi huzatnak rezzk)Ketrec a rcsos tartst jl tri

  • A nyl takarmnyozsa

    Etets standard tp bven akad 5 6 nap alatt rl a blcsatornbl atherosclerosis kivlthatItats rezidulis vizet jl hasznostja. brmelyik itat megfelel (szelepes, vlys) Ca vizelettel rl

  • Nyulak egszsge, kezelsellategszsggy: Pasztorellzis Ragads orrgyullads (mells lbak vladkosan csapzottak) Mixomatzis Strepto-, s Staphylococczis Coccidizis bl s mjKezelse: orlisan humn urolgiai katter vrramba flvnk, szv punkciSzexls : mint a rgcslknl

  • Nyulak elhelyezseKetrec - alapterlet: 0,58 m x 0,33 m= 0,19 m2- magassg : 36 cmNylketrec mret kvetelmnyek Guide for the Car and Use of Laboratory Animals, pp 28)

    Nyl maximlis testtmegeSzksges alapterletSzksges magassgFeet (lb)m2inchcm 21.50,141436up to 43,00,27up to 5,44,00,36 5,45,00,45

  • A nyl elhelyezst befolysolja

    elhzd vizsglatoknl a nyulak megnnek akr 5,0 - 5,5 kg-ra is

    indul vizsglatok ltalnos llatslya 3,5 kg

    fialshoz gondoskodni kell fialtat-ldrl is

  • A hzimacska (Felis catus)

    Rend: Carnivora (Ragadozk) Csald: Felidae ( Macskaflk)Legkzelebbi rokona a vadmacska (Felis silvestris) ezrt nevezhetnnk a hzimacskt Felis silvestris domestica- nak is.

  • A macska rvid trtnete

    Afrika taln Egyiptom az shaza Basztet a macskafej isten Kr. eltt 525-ben II.Kambszsz perzsa kirly Pelusium vrosrt foly csatban, l macskkat kttetett a pajzsaikra.

  • Egy kori egyiptomi macska szobor Louvre -ban Basztet szobra Egyiptombl

  • A macska tenysztse Tenyszrett : 7 12 hnap Ivarrett : 6 12 hnap (nstnyek akr mr 4 5 hnap) Kandr kb. 3,5 kg testsly Nstny kb. 2,0 kg testsly Ivarzs: 2 4 szer vente, 10 napig tart, de eredmnyes przs csupn 2 4 nap, visszatr 10 14 naponknt Vemhessg : 58 60 nap (56 71 nap) szimi 63 nap perzsa 68 72 nap Szoptats: 5 6 ht, tlagos alom szm 4 6 klyk.

  • A macska szne

    Cirmos mintzat dominns Vrs cirmos kandr mert a vrs nstny az teknc 3 sznsg - nstny

  • A macska tartsa

    A kandrt jobb kln tartani tjrvalSzeretik a meleget de a hforrst elnyben rszestikA magas pra (65 % felett) rtalmas3 dimenziban mozg llat

  • Macskaegszsggy

    VeszettsgPanleukopenia (fertz gyomor s blgyullads) Toxoplazma gondii Endoparazitk Ectoparazitk - Babesiozis

  • A macska takarmnyozsa, itatsa gondozsaTakarmnyozs tbb, jobb fehrje mint a kutya - taurin esszencilis - monoditt nem szeretiIvvz igen finnys a tiszta, friss vzreKezels szja s karma is van

  • A beagle

    Rend: Carnivora (ragadozk)

    Csald: Canidae (kutyaflk)

    A Kutya - Beagle (Canis familiaris)

  • Mirt kutya? Mirt beagle?Kutya 1) Tbb 36 hnapos toxikolgiai : Rgcslk 84 % Kutya 65 % Majom 37 % mutatott eltrst szervslyban Beagle 2) Kistest Rvidszr Falka eb Szapora Szeld, bartsgos Homogn Alkalmas kennel s ketreces tartsra

  • Beagle rvid trtnelme

    1475-bl az els lers. Ksbb keveredik: Foxhound Harrier Foxterrier Spaniel

  • 1803. The Sportsmans Cabinet Angliban az els standard lersa1804. Packit beagle (trpe beagle) megjelense (gnmutci)1904. Drtszr vltozat megjelense1950-es v kzepn kezddik a laboratriumi felhasznls

  • Elforduls s ms jellemzkMegoszlsa a genetikai szrmazsuk alapjn Outbred : 90 % Inbred: 10 % Hibridek: x Coirn terrier (Keagle) x Basenji x FoxterrierBeagle optimlis mretei: Testtmeg 9,9 10,5 kg Marmagassg: 33,0 34,2 cm Testhossz: 50,1 52,5 cm

  • Beagle tartsa, tenysztse Indoor Outdoor Indor-outdoor

    Hmrsklet igny 20 28 oC felntt egyedek tartsnl 22 27 oC klykeztetben padlfts elremen 26 C szrad, melegt

  • Tarts helyszksglete 1 db beagle 1 m2, melyhez kb. 2,4 m2 kifut

    Amerikai s vrhat EU szabvny: 1 db-nak 4 m 2 db-nak 4 m tovbb kutynknt + 2 m

  • Takarmnyozs s itats

    BaSO4rlsi id: Gyomor 3 5 ra Vkonybl 1 ra Vastagbl 10 24 ra

    Itats: szelepes, vlys (55 cm magas fels l)

  • Beagle tenysztseRokontenyszts (inbreeding) Szoros rokontenyszts: anya x fia apa x lenya destestvr x destestvr Mrskelt rokontenyszts: nagyszl x unoka nagynni x unokacs nagybcsi x unokahgGenetikai hibk: epilepszia, vaksg, rejtett herjsg, sterilits, fog rendellenessgek

  • Beagle ivari ciklusa1,5 4 ves 150 db kutya A.C. Anderson nyomn

    A ciklus szakaszaiA szakaszok idtartama (nap)Prooestrus7 14Oestrus7 14Metoestrus80 90Anoestrus90 120Teljes ciklus220 + 56

  • Tenysztsi mdszerekVonal tenyszts (linebreeding) Egy kivl tulajdonsg egyedre, polign tulajdonsgoknl alig mkdik

    Rokontenyszts elkerlse (outbreeding) Falconer-Robertson szisztma

    A fentiek egytt alkalmazsa

  • Tenysztsi alapadatok

    Ivarrettsg: kan 7 8 hnap, szuka 9 14 hnapIvarzs gyakorisga (tzels) 2 vente 3-szor (220 + 56 nap)Vemhessg ideje 63 nap (60 65 nap)Vlaszts 48 56 nap

    Nevelsi vesztesg: hetenknt:1. ht 28 % 2. " 10 % 3. " 6 % 4. " 5 % 5. " 14 % klykezsenknt 1. 25 % 2. 31 % 3. 36 % tlagos nevelsi vesztesg az els 3 hten : 30,4 %

  • Gondozs, pols, higinia

    Farkaskrm, kldk, 3. pislog hrtya, flkagylk, vgblmirigyKezels: ells lb vnjn (vena antebrachia cephalica)Alapimmunizls, parazitamentests, telephiginia

  • **Main coon *