Energetikai mérnöki mesterképzési szak · zat (BME TVSZ) tartalmazza. A hallgatókra vonatkozó fizetési kötelezettségeket és juttatásokat a Térítési és Juttatási Szabályzat

GÉPÉSZMÉRNÖKI KAR

KÉPZÉSI TÁJÉKOZTATÓ

Energetikai mérnöki mesterképzési szak

Szakfelelős: Dr. Bihari Péter

BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM

GÉPÉSZMÉRNÖKI KAR

KÉPZÉSI TÁJÉKOZTATÓ az energetikai mérnöki mesterszak (MSc)

2013/2014. tanév 2. félévtől beiratkozott hallgatói részére

Budapest, 2014. január

2

A BME Gépészmérnöki Kar Dékáni Hivatalának

tájékoztató kiadványa.

Összeállította: a Dékáni Hivatal Oktatási Csoportja

Szakfelelős: Dr. Bihari Péter

[email protected]

Az aktuális tájékoztató letölthető: http://www.gpk.bme.hu/MSc/

3

Tartalomjegyzék

1. Előszó ...................................................................................................................... 6

2. Az energetikai mérnöki pályáról és a képzésről ..................................................... 7

3. Követelmények, szabályozások ............................................................................... 9

4. Az oktatási tevékenységben részt vevő karok és szervezeti egységek ................. 10

5. Az energetikai mérnök mesterszak tanterve ........................................................ 11

5.1. Általános tudnivalók ........................................................................................... 11

5.2. Atomenergetika specializáció ............................................................................ 12

A specializáció tanterve ............................................................................................................ 12

A specializáció sajátosságai ..................................................................................................... 13

Záróvizsga tárgyak .................................................................................................................... 14

5.3. Hő-és villamosenergia-termelés specializáció ................................................. 15




5.4. Megújuló energiaforrások specializáció ............................................................ 18




6. A szak tantárgyainak rövid leírása ........................................................................ 21

6.1. Természettudományos alapismeretek .............................................................. 21

Matematika M1 gépészmérnököknek – BMETE90MX35 ......................................................... 21

Matematika M2 gépészmérnököknek – BMETE90MX36 ......................................................... 21

Termodinamika és hőátvitel – BMEGEENMETH ..................................................................... 21

Az áramlástan válogatott fejezetei – BMEGEÁTME01 ............................................................. 22

Energetikai berendezések szilárdságtana – BMEGEMMME01 .............................................. 22

Bevezetés a méréskiértékelésbe – BMETE80ME19 ............................................................... 22

Atomerőművek üzemtanának fizikai alapjai – BMETE80ME16 .............................................. 22

6.2. Szakmai törzsanyag ........................................................................................... 23

Energiarendszerek vízüzeme – BMEGEENMEEV .................................................................... 23

Energia, kockázat, kommunikáció – BMETE80ME20 .............................................................. 23

Hőerőművi berendezések – BMEGEENMEHB ......................................................................... 23

Erőművi technológia – BMEGEENMEET .................................................................................. 23

Korszerű nukleáris energiatermelés – BMETE80ME09 ......................................................... 24

Energiaellátás- és gazdálkodás A – BMEGEENMEEA ............................................................ 24

Energiaellátás- és gazdálkodás B – BMEGEENMEEB ............................................................ 24

4

Diplomatervezés A és Diplomatervezés B ............................................................................... 25

6.3. Gazdasági és humán ismeretek ......................................................................... 25

Energiapiacok - BMEGEENMEE2 ............................................................................................. 25

Energetikai projektmenedzsment - BMEGEENMEE3 ............................................................. 25

Alkalmazott vezetéspszichológia - BMEGT52MS01 ................................................................ 26

Környezet- és erőforrásgazdaságtan - BMEGT42M003 ......................................................... 26

A fenntartható fejlődés gazdaságtana - BMEGT42M004 ........................................................ 26

Műszaki folyamatok közgazdaságtani elemzése - BMEGT30MS07 ....................................... 26

Vezetői számvitel - BMEGT35M005 .......................................................................................... 27

Kereskedelmi szerződések joga - BMEGT55M003 ................................................................. 27

6.4. Az atomenergetika specializáció tantárgyai ...................................................... 27

Atomerőművi üzemzavar-elemzések – BMETE80ME06 ......................................................... 27

Radioaktív hulladékok biztonsága – BMETE80ME00 .............................................................. 28

Reaktorszabályozás és műszerezés - BMETE80ME12 ........................................................... 28

Reaktortechnika alapjai – BMETE80ME08 ............................................................................... 28

Nukleáris mérések– BMETE80ME14 ....................................................................................... 29

Tervezési feladat – BMETE80ME27 .......................................................................................... 29

Atomerőművi kémia – BMETE80ME11 .................................................................................... 29

CFD módszerek és alkalmazások – BMETE80ME10............................................................... 29

Bevezetés a fúziós plazmafizikába – BMETE80ME02 ............................................................. 30

Radioaktív anyagok terjedése – BMETE80ME01 ................................................................... 30

Röntgen és gamma spektrometria – BMETE80ME03 ........................................................... 30

Atomenergetika szeminárium – BMETE80ME24 .................................................................. 31

Atomreaktorok üzemtana – BMETE80ME18 ......................................................................... 31

Neutron- és gammatranszport számítási módszerek – BMETE80ME21 ............................ 31

Nukleáris létesítmények szabályzatai és engedélyezése – BMETE80ME22 ....................... 31

Atomerőművi szimulációs gyakorlatok – BMETE80ME17 .................................................... 32

Nukleáris alapok – BMETE80ME23 ........................................................................................ 32

6.5. A hő- és villamosenergia-termelés specializáció tantárgyai ............................ 32

Villamosenergia-rendszerek tervezése – BMEGEENMEVT .................................................... 32

Erőművek üzemvitele – BMEGEENMEE4 ................................................................................ 32

Energetikai folyamatszabályozás – BMEGEENMESZ .............................................................. 33

Energetikai mérések – BMEGEENMEEM ................................................................................ 33

Tervezési feladat – BMEGEENMEPR ....................................................................................... 33

Energetikai veszteségfeltárás – BMEGEENMEVF ................................................................... 33

Hőerőgépek modellezése – BMEGEENMEHM ........................................................................ 34

Szennyezőanyagok légköri terjedése –BMEGEENMETR ........................................................ 34

Hűtő- és hőszivattyú berendezések – BMEGEENMERH ......................................................... 34

Energetikai rendszerek szimulációja – BMEGEENMERS ..................................................... 34

5

Energetikai rendszerek szimulációja – BMEGEENMESE ..................................................... 35

Simulation of energy engineering systems – BMEGEENMWSE ........................................... 35

6.6. A megújuló energiaforrások specializáció tantárgyai ....................................... 35

Vízerőművek – BMEGEENMEHY ............................................................................................... 35

Széleőrművek – BMEGEENMEWE ........................................................................................... 35

Biomassza hasznosítás – BMEGEENMEBE ............................................................................. 36

Napenergia és földhő hasznosítás – BMEGEENMEGS ........................................................... 36

Tervezési feladat – BMEGEENMEPR ....................................................................................... 36

Energetikai veszteségfeltárás – BMEGEENMEVF ................................................................... 36

Hőerőgépek modellezése – BMEGEENMEHM ........................................................................ 37

Szennyezőanyagok légköri terjedése –BMEGEENMETR ........................................................ 37

Hűtő- és hőszivattyú berendezések – BMEGEENMERH ......................................................... 37

Energetikai rendszerek szimulációja – BMEGEENMESE ..................................................... 37

Simulation of energy engineering systems – BMEGEENMWSE ........................................... 38

6.7. Szabadon választható tárgyak ........................................................................... 38

6

1. ELŐSZÓ

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Karán 1871 óta folyik mérnökképzés. A Kar első alkalommal 2005-ben indította el négy szakon az Európai Felsőoktatási Térségben egységesített BSc (Bachelor of Science) alapdiplo-más képzést. E négy szak: a gépészmérnöki szak, az energetikai mérnöki szak, a mechatronikai mérnöki szak és az ipari termék- és formatervező mérnöki szak. A képzés valamennyi szakon hétszemeszteres. Az energetikai mérnöki szak alapkép-zésében törekedtünk arra, hogy megőrizzük eddigi oktatásunk értékeit és igyekez-tünk olyan szakirány választékot biztosítani, amihez egyrészt a személyi és infra-strukturális feltételek magas szinten rendelkezésre állnak, másrészt, ami a munkaerőpiaci elhelyezkedésre jó esélyt teremt.

Az önálló energetika szak 1987-ben jelent meg a BME és a Paksi Atomerőmű Vállalat kezdeményezésére. Az akkor elindított főiskolai szintű energetikai mérnök képzés a BME keretei között 2003-ig kettős helyszínen, Budapesten és Pakson, majd csak Bu-dapesten folyt. Az egyetemi szintű energetika szak akkreditációja után 2000-ben in-dult el a BME Gépészmérnöki Kar irányításával és a Villamosmérnöki és Informatikai Kar közreműködésével az okleveles energetikai mérnökök képzése. A sikeres akkre-ditáció után 2005-ben, az országban elsőként indítottuk el az energetikai mérnök alapszakot és erre alapoztuk 2009-ben – szintén az országban elsőként – az energe-tikai mérnök mesterszakunk elindításának.

Az egyes tudományterületekhez tartozó laboratóriumok folyamatos fejlesztésével az elméleti képzés mellett a gyakorlatorientált képzés feltételeit teremtettük meg, se-gítve ezzel a hallgatók mérnöki készségeinek biztos alapokra helyezését. Az energe-tikai mesterszakon nemcsak a BME-n végzett alapdiplomás (BSc) mérnökök tanul-hatnak, hanem az ország bármely felsőoktatási intézményében végzett mechatroni-kai mérnöki, gépészmérnöki, villamosmérnöki, energetikai mérnöki BSc diplomával rendelkezők is.

Remélem és hiszem, hogy a képzés során olyan energetikai mérnökké válnak, akik mindenben eleget tesznek Pattantyús Ábrahám Géza néhai műegyetemi professzor által megfogalmazott elvárásoknak:

„A mérnöki hivatás felelősségteljes gyakorlásához az alapos szaktudáson felül széles látó-körre, erkölcsi értékkel párosult jellemerőre és felelősségtudatra van szükség.”

Mindnyájuknak jó egészséget, elegendő akaraterőt és tanulmányi sikereket kíván:

Dr. Czigány Tibor

dékán

7

2. AZ ENERGETIKAI MÉRNÖKI PÁLYÁRÓL ÉS A KÉPZÉSRŐL

Az emberiség nagy kihívása a XXI. században a fenntartható fejlődés megvalósítása, és ennek egyik kiemelkedő fontosságú kulcskérdése az energiaellátás megoldása. Jelenlegi fejlett világunk modern és komfortos berendezkedését az teszi lehetővé, hogy – a régmúlt időktől eltérően – az emberi és állati izomerő helyett a lényegesen nagyobb teljesítmények, munkavégzés elérését lehetővé tevő energiaforrásokra tá-maszkodunk. Az energetikai szakterülete ezen (nukleáris, fosszilis és megújuló) energiaforrások felhasználásától, az energiaátalakítási lépcsőkön keresztül a végső felhasználásig tart.

A technikai-műszaki fejlődés, az egyre nagyobb volumenű termelés egyre növekvő mennyiségű energiát igényelt. Ez vezetett oda, hogy már a XX. század második felé-ben, az intenzív fejlesztések időszakában megjelentek a növekvő energiaigények és a fejlődés hosszútávú fenntarthatóságának ellentmondásai. A XXI. század energetiká-jának nagy kihívása az, hogy az energiafelhasználás növekedése ne vezessen fenn-tarthatatlan növekedési pályákhoz, és eközben az energiafelhasználás korlátozása ne váljék a további fejlődés akadályává.

A szakterület eredményes műveléséhez széles látókörű, az energiaellátás különböző részterületein otthonosan mozgó, az energetika gazdasági és környezeti hatásait tel-jes kiterjedésében értékelni tudó mérnökökre lesz szükség. Ma már nem engedhető meg, hogy az energetika számára a gépészmérnök, a villamosmérnök, a környezet-mérnök és más rokonterületi mérnökképzés keretében a szakterület egy-egy részét áttekinteni képes szakembereket képezzünk, hanem egységes energetikai – gazda-sági – környezeti szemlélettel felvértezett mérnökök kezébe kell adni e kulcsfontos-ságú terület művelését. Az is fontos, hogy az energetikai mérnökök a teljes energia-termelő, energiaszállító, energia elosztó és energia felhasználó rendszer ismereté-ben legyenek képesek az energetikai hatékonyság javítására.

Az energetikai mérnöki pálya nem csak egyszerűen életpálya, hanem hivatás is. Ez azt jelenti, hogy az energetikában dolgozó mérnökök nem csak pénzkereső foglalko-zásnak tartják munkájukat, hanem elhivatottságot éreznek az energiaellátás és fel-használás minél tökéletesebb, minél gazdaságosabb és a környezetet minél kevésbé terhelő megoldására. Belső késztetést éreznek a szakterület legújabb eredményei-nek megismerésére és alkalmazására, a folyamatos továbbképzésre. Reményeink szerint ez a jövőben is így lesz és ez döntően a képzésbe most belépő generáción mú-lik.

Az energiaellátással is foglalkozó mérnökök képzése már több mint 100 éves múltra tekint vissza, elsősorban a gépészmérnök képzés keretei között (gondoljunk csak a gőzgépre). A XX. század az energetikában igen gyors fejlődést hozott, az évi alap-energia-felhasználás a század folyamán 16-szorosára nőt. Ez teremtette meg az igényt arra, hogy kifejezetten erre a szakterületre specializált mérnököket képezze-nek. Ennek egyik következménye volt, hogy a villamos energiával – a legszéleskörűbben használható energiafajtával – foglalkozó villamosmérnökök kép-zése a XX. század közepe táján különvált a gépészmérnökképzéstől.

8

E szükséges és előnyös változás azonban bizonyos hátrányokkal is járt. Ezek közül az egyik, hogy az energetika egyes részterületein (pl. hőenergetikában, villamos ener-getikában) működők képzése eltávolodott egymástól. Nem sokkal ezt követően jelent meg egy új, immár a fizikához még szorosabban kapcsolódó terület: az atomenerge-tika, amely újabb képzési igényt jelentett. Az atomenergetikai mérnökök képzése kezdetben szakmérnök képzés formájában, ugyancsak a gépészmérnökképzéshez kapcsolódott, később önálló diszciplínaként jelent meg.

A XX. század fejlődése rámutatott arra, hogy az energetikának új utakat kell keresnie a további fejlődési igények kielégítéséhez. Alapvető követelménnyé vált a környezet védelme, a fejlődés hosszútávú fenntarthatóságának igénye. Ennek lényeges eleme a megújuló energiaforrások használatának terjedése, fokozódó térnyerése. A felsorolt energetikai területek szoros kapcsolódása teremtette meg az igényt e nagy területe-ket egységes képpé összerendező energetikai mérnökképzés iránt. Ez az 1987 óta tartó folyamat a közelmúltban jutott el arra a szintre, hogy az energetikai mérnök MSc képzés beindításával kiteljesedjék e területen is a kétszintű mérnökképzés.

Fontos jellemzője az energetikának, hogy jelentős részben nemzetközi keretek kö-zött valósul meg. A világ nemzetközi kereskedelmének középpontjában állnak az energiahordozók (szén, kőolaj, földgáz), emellett a termékek is a nemzetközi piacon forognak, aminek szép példája az európai országok többségét átfogó egységes villamosenergia-rendszer. Ennek megfelelően az energetikai mérnök életpályája nem korlátozódik egy országra, sokkal inkább jellemző a nemzetközi együttműködé-sekben való részvétel, a több országra kiterjedő életpálya.

Az elmondott gondolatok jegyében a BME Gépészmérnöki Kara – a képzésben részt-vevő társkarok közreműködésével – olyan képzésben részesíti hallgatóit, hogy a fel-sorolt területek bármelyikén – a kellő gyakorlat megszerzése után – eredményesen tudjanak tevékenykedni, a széles alapozás birtokában képesek legyenek elsajátítani és alkalmazni az új eredményeket, tudjanak alkalmazkodni a gyorsan változó körül-ményekhez és kialakuljon bennük a folyamatos továbbtanulás, továbbképzés igénye is.

Dr. Bihari Péter

szakfelelős

9

3. KÖVETELMÉNYEK, SZABÁLYOZÁSOK

A mesterképzés keretében a tantervben előírt és mesterszinten elismert tantár-gyakból 120 kreditpontot kell teljesíteni. A kreditrendszer keretében lehetőség van arra, hogy minden hallgató a neki megfelelő ütemben és különböző tanulmányi úton jusson el a mesterdiploma megszerzéséhez.

A mesterképzés tantervének szerkezete olyan, hogy a képzést az őszi és a tavaszi félévben is megkezdhetik a hallgatók. A képzés első féléve egységes, a 2. félévtől kezdődő szakirányú tárgyak adnak módot a specializálódásra. A kor igényeinek és kihívásainak megfelelően a szakon három specializáció – hő- és villamosenergia-termelés, atomenergetika, valamint megújuló energiaforrások – keretében szerez-hetnek ismereteket. Szabadon választható tárgyként bármely az egyetemen meghir-detett tárgy felvehető. A választást megkönnyítendő a tanterv szakmailag ajánlott választható tárgyakat is tartalmaz az egyes specializációknál.

A mesterképzés tantervében 30 kreditpont értékű diplomatervezés szerepel, melyet két félévre megosztva lehet elkészíteni. A Diplomatervezés akkor kezdhető meg, ha a hallgatók a mintatanterv szerinti tantárgyakból legalább 55 kredit értékűt teljesítet-tek, valamit az energetikától különböző BSc szakról érkezett hallgatók részére előírt „felvezető” tantárgyakat maradéktalanul teljesítették. Diplomatervezés A és B tan-tárgy – a mintatanterv szerinti legalább 80 kredit értékű tárgy teljesítése után együtt is felvehető.

Mesterképzés keretében összefüggő 4 hetes szakmai gyakorlatot kell teljesíteni. A Szakmai gyakorlat kritérium tárgyat, a képzés során fel kell venni. Az alapszakos képzés keretében teljesített szakmai gyakorlat elfogadásáról a specializációt gondo-zó tanszék dönt.

A mesterképzésben résztvevő hallgató a tanterv tantárgyainak, valamint kritérium tárgyainak teljesítése után, az abszolutórium (végbizonyítvány) birtokában tehet záró-vizsgát. Záróvizsgára az abszolutórium megszerzése után közvetlenül, vagy későbbi záróvizsga időszakban – a szakirányt gondozó tanszéken és a NEPTUN-rendszerben – kell jelentkezni. A záróvizsga időpontját, a szakirányt gondozó tanszék tűzi ki. Záró-vizsga a végbizonyítvány megszerzését követően jogszabályban meghatározott határ-időn belül tehető. Oklevél kiállítására a sikeres záróvizsga és a nyelvvizsga követel-mények igazolása után kerül sor. A mesterfokozat megszerzéséhez államilag elis-mert, legalább B2 (korábban középfokú C) típusú nyelvvizsga letétele, vagy azzal egyenértékű bizonyítvány, illetve oklevél szükséges bármely olyan élő idegen nyelv-ből, amelyen az adott szakmának tudományos szakirodalma van. A tanulmányokkal kapcsolatos részletes szabályozást a nemzeti felsőoktatásról szó-ló törvény és ennek végrehajtási rendeletei, valamint a Tanulmányi és Vizsgaszabály-zat (BME TVSZ) tartalmazza. A hallgatókra vonatkozó fizetési kötelezettségeket és juttatásokat a Térítési és Juttatási Szabályzat (BME TJSZ) rögzíti.

10

4. AZ OKTATÁSI TEVÉKENYSÉGBEN RÉSZT VEVŐ KAROK ÉS SZERVEZETI EGYSÉGEK

Az oktatási egység valamely tudományterület művelésére és oktatására létrejött szakmai szervezet, amely általában tanszék vagy intézet. A képzésben az alábbi okta-tási szervezeti egységek működnek közre:

Kar kód Tanszék cím

GE Gépészmérnöki Kar

GE ÁT Áramlástan Tanszék AE ép. I. em.

GE EN Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék D. ép. II. em.

GE VÉ, ÉP

Épületgépészeti és Gépészeti Eljárástechnika Tan-szék

D. ép. I. em.

GE MM Műszaki Mechanika Tanszék MM ép. I. em.

GE VG Hidrodinamikai Rendszerek Tanszék D ép. III. em.

GT Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar

GT Alkalmazott Pedagógia és Pszichológia Intézet

GT 20 Menedzsment és Vállalatgazdaságtan Tanszék Q ép. A sz. III. em.

GT 55 Üzleti Jog Tanszék Q ép. A sz. II. em.

GT Közgazdaságtudományok Intézet:

GT 30 Közgazdaságtan Tanszék Q ép. A sz. II. em.

GT 42 Környezetgazdaságtan Tanszék

GT Üzleti Tudományok Intézet

GT 35 Pénzügyek Tanszék R ép. II. em.

TE Természettudományi Kar

TE Matematika Intézet J ép. V. em

TE 90 Differenciálegyenletek Tanszék H. ép. IV. em.

TE Fizikai Intézet:

TE 13 Elméleti Fizika Tanszék F ép. III. lh. mfsz.

TE Nukleáris Technikai Intézet:

TE 80 Nukleáris Technika Tanszék R ép. III. em.

11

5. AZ ENERGETIKAI MÉRNÖK MESTERSZAK TANTERVE

5.1. Általános tudnivalók

Az energetikai mérnöki mesterszakon belül három specializáció közül választhatnak a jelentkezők:

– atomenergetika, – hő- és villamosenergia-termelés, – megújuló energiaforrások.

Az egyes specializációk tantervének jelentős része (természettudományos alapisme-retek, szakmai törzsanyag, valamint a gazdasági és humánismereti csoport) közös. A specializációk közötti eltérés a differenciált szakmai ismeretek és szabadon választ-ható tárgycsoportban, valamint a diplomatervezési feladatban jelenik meg. A szakmai törzsanyag sajátossága, hogy hallgató döntése szerint ebben a csoportban egy tár-gyat – az Energiarendszerek vízüzeme és az Energia, kockázat, kommunikáció közül – választhat. Szabadon választható tárgyként azokat a tárgyakat javasoljuk elsődle-gesen, melyek a kötelezően választható tárgyak között szerepelnek, de nem vették fel ilyen módon. Természetesen az egyetem bármely tárgya – akár alap, akár mes-terszakos – felvehető szabadon választható tárgyként.

Az egyes specializációk oktatásáért az azokat gondozó oktatási szervezeti egység, annak vezetője, valamint – tartalmi kérdésekben – a szakirányfelelős felel. Az ener-getikai mérnöki mesterszakon az alábbiak szerint.

Atomenenergetika specializáció

gondozza: Nukleáris Technikai Intézet (www.reak.bme.hu)

intézetigazgató: Dr. Czifrus Szabolcs egyetemi tanár ([email protected])

szakirányfelelős: Dr. Aszódi Attila egyetemi tanár ([email protected])

Hő- és villamosenergiatermelés specializáció

gondozza: Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék (www.energia.bme.hu)

tanszékvezető: Dr. Gróf Gyula egyetemi docens ([email protected])

szakirányfelelős: Dr. Bihari Péter egyetemi docens ([email protected])

Megújuló energiaforrások specializáció

gondozza: Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék (www.energia.bme.hu)

tanszékvezető: Dr. Gróf Gyula egyetemi docens ([email protected])

szakirányfelelős: Dr. Ősz János egyetemi docens ([email protected])

A tantervi táblázatokban EA: előadás, GY: gyakorlat, LAB: laboratóriumi foglalkozás, köv: követelmény, v: vizsga, f: évközi jegy, a: aláírás, kr: kreditpont.

12

5.2. Atom

energetika specializáció

A specializáció tanterve

EA GYLABkövkr EA GY LABkövkr EA GY LABkövkr EA GY LABkövkr EA GYLABkövkr EA GY LABkövkr EA GY LABkövkr EA GY LABkövkr

23 2 2 0 f 4 M atem atika M 1 gépészm érnököknek BM ETE90M X35 2 2 0 f 42 2 0 f 4 M atem atika M 2 gépészm érnököknek BM ETE90M X36 2 2 0 f 42 0 0 f 2 Bevezetés a m éréskiértékelésbe BM ETE80M E19 2 0 0 f 2

2 1 0 f 4 Term odinam ika és h őátvitel BM EGEEN M ETH 2 1 0 f 41 1 0 f 3 Az áram lástan válogatott fejezetei BM EGEÁTM E01 1 1 0 f 3

1 1 0 v 3 Atom er őművek üzem tanának fizikai alapjai BM ETE80M E16 1 1 0 v 31 1 0 f 3 Energetikai berendezések szilárdságtana BM EGEM M M E01 1 1 0 f 3

1 1 0 f 3 Kötelez ően választható tárgy 1. BM E… 1 1 0 f 32 1 1 f 5 Hőerőművi berendezések BM EGEEN M EHB 2 1 1 f 5

2 1 0 v 4 Erőművi technológia BM EGEEN M EET 2 1 0 v 4

1 1 0 v 3 Korszer ű nukleáris energiaterm elés BM ETE80M E09 1 1 0 v 32 1 0 v 4 Energiaellátás- és gazdálkodás A BM EGEEN M EEA 2 1 0 v 4

2 0 0 f 2 Energiaellátás- és gazdálkodás B BM EGEEN M EEB 2 0 0 f 2

30 0 12 0 f 15 Diplom atervezés A BM ETE80M E25 0 12 0 f 15Dipterv. 0 12 0 f 15 Diplom atervezés B BM ETE80M E26 0 12 0 f 15

10 2 0 0 v 2 Energiapiacok BM EGEEN M EE2 2 0 0 v 21 1 0 f 2 Energetikai projektm enedzsm ent BM EGEEN M EE3 1 1 0 f 2

2 0 0 f 2 Gazdasági/hum án tárgy BM EGT… 2 0 0 f 22 0 0 f 2 Gazdasági/hum án tárgy BM EGT… 2 0 0 f 2

2 0 0 f 2 Gazdasági/hum án tárgy BM EGT… 2 0 0 f 2

60 3 2 0 v 6 Atom er őművi üzem zavar-elem zések BM ETE80M E06 3 2 0 v 60 2 0 f 2 Atom energetika szem inárium BM ETE80M E24 0 2 0 f 2

3 1 0 v 4 Atom er őművek üzem tana BM ETE80M E18 3 1 0 v 4

0 0 2 f 3 N ukleáris m érések BM ETE80M E14 0 0 2 f 30 0 4 f 5 Tervezési feladat BM ETE80M E27 0 0 4 f 5

3 0 0 f 3 Kötelez ően választható 2. tárgy 3 0 0 f 32 0 0 f 3 Kötelez ően választható 3. tárgy 2 0 0 f 3

2 2 0 v 4 Kötelez ően választható 4. tárgy 2 2 0 v 4

6 2 0 0 f 3 Szabadon választható tárgy 1. 2 0 0 f 3

Sz

ab vá l. 2 0 0 f 3 Szabadon választható tárgy 2. 2 0 0 f 3

Energetikai m érnöki m esterképzési szak - Atom energe tika specializáció

Tan

tárgy-

blok

k

Tavaszi kezdés

Tantárgy neve kód

Őszi kezdés

1. 2. 3. 4. 2. 1. 4. 3.

tavasz tavasz

Ter

més

zet-

tudo

mán

yos

alaps

imer

etek

Sza

kmai

törz

sanya

g

ősz tavasz ősz ősz tavasz ősz

Gaz

dasá

gi

és h

umán

Differen

ciált

szak

mai is

mer

etek

13

A specializáció sajátosságai

Kötelezően választható tárgyak

A tantervben szereplő Kötelezően választható tárgy 1. kizárólag az alábbi két tárgy közül választható:

EA GY LAB köv kr Energiarendszerek vízüzeme BMEGEENMEEV 1 1 0 f 3 Energia, kockázat, kommunikáció BMETE80ME20 1 1 0 f 3

A tantervben szereplő Kötelezően választható tárgy 2-4. az alábbi listából választan-dó:

EA GY LAB köv kr Atomerőművi kémia BMETE80ME11 2 1 0 f 3 CFD módszerek és alkalmazások BMETE80ME10 2 1 0 f 3 Radioaktív anyagok terjedése BMETE80ME01 2 1 0 f 3 Bevezetés a fúziós plazmafizikába BMETE80ME02 2 0 0 f 2 Röntgen- és gamma-spektrometria BMETE80ME03 2 0 0 v 2 Nukleáris létesítmények szabályzatai és engedélyezése BMETE80ME22 2 0 1 f 3 Neutron- és gammatranszport számítási módszerek BMETE80MF23 2 2 0 v 4 Atomerőművi szimulációs gyakorlatok BMETE80ME17 0 0 2 f 2 Reaktorszabályozás és műszerezés BMETE80ME12 2 1 0 v 3 Reaktortechnika alapjai BMETE80ME08 1 1 0 v 3 Radioaktív hulladékok biztonsága BMETE80ME00 1 0 1 f 2

Kritérium követelmények

Szakmai gyakorlat teljesítése, ill. a korábbi teljesítés igazolása, melyet a

Szakmai gyakorlat BMETE80ME15 0 0 0 a 0

tárgy felvételével és az aláírás bejegyzésével kell teljesíteni, továbbá a differenciált szakmai ismeretek csoportban szereplő tárgyak teljesítéséhez szükséges előzetes ismeretek meglétének ellenőrzésére szolgáló

Nukleáris alapok BMETE80ME23 0 0 0 a 0

tárgy teljesítése.

14

Záróvizsga tárgyak

A záróvizsga tárgyakat az alábbi előírások együttes betartása mellett a táblázatban felsorolt tárgycsoportok közül kell kiválasztani:

1. pontosan három záróvizsga tárgycsoport választandó, 2. a három tárgycsoportnak legalább 15 kreditnyi tantárgyat kell magában fog-

lalnia, 3. legalább egy tárgycsoportnak a „Közös” és legalább egynek a „Specializációs”

blokkból kell származnia.

blok

k

Tárgycsoport megnevezése Tárgyak

Köz

ös

Energiaellátás és -gazdálkodás (6 kr)

Energiaellátás és -gazdálkodás A (4 kr) + Energiaellátás és -gazdálkodás B (2 kr)

Energetika (7 kr) Energiapiacok (2 kr) + Energetikai projektmenedzsment (2 kr) + Energia, kockázat, kommunikáció (3 kr)

Erőművi technológia (7 kr) Erőművi technológia (4 kr) + Energiarendszerek vízüzeme (3 kr)

Spe

cial

izác

iós

Termohidraulika (9 kr) Atomerőművi üzemzavar-elemzések (6 kr) + CFD módszerek és alkalmazások (3 kr)

Nukleáris méréstechnika (9 kr)

Reaktorszabályozás és műszerezés (3 kr) + Nukleáris mérések (3 kr) + Nukleáris létesítmények szabályzatai és enge-délyezése (3 kr)

Üzemtan (8 Kr) Atomreaktorok üzemtana (4 kr) + Reaktortechnika alapjai (2 kr) + Atomerőművi szimulációs gyakorlatok (2 kr)

Sugárvédelem (8 kr) Radioaktív hulladékok biztonsága (2 kr) + Radioaktív anyagok terjedése (3 kr) + Atomerőművi kémia (3 kr)

15

5.3. Hő-és villam

osenergia-termelés specializáció


EA GYLABköv kr EA GY LABkövkr EA GY LABköv kr EA GY LABkövkr EA GYLABköv kr EA GY LABköv kr EA GY LABköv kr EA GY LABköv kr23 2 2 0 f 4 M atem atika M 1 gépészm érnököknek BM ETE90M X35 2 2 0 f 4

2 2 0 f 4 M atem atika M 2 gépészm érnököknek BM ETE90M X36 2 2 0 f 4

2 0 0 f 2 Bevezetés a m éréskiértékelésbe BM ETE80M E19 2 0 0 f 2

2 1 0 f 4 Term odinam ika és h őátvitel BM EGEEN M ETH 2 1 0 f 41 1 0 f 3 Az áram lástan válogatott fejezetei BM EGEÁTM E01 1 1 0 f 3

1 1 0 v 3 Atom er őművek üzem tanának fizikai alapjaiBM ETE80M E16 1 1 0 v 31 1 0 f 3 Energetikai berendezések szilárdságtana BM EGEM M M E01 1 1 0 f 3

1 1 0 f 3 Kötelez ően választható tárgy 1. BM E… 1 1 0 f 32 1 1 f 5 Hőerőművi berendezések BM EGEEN M EHB 2 1 1 f 5

2 1 0 v 4 Erőművi technológia BM EGEEN M EET 2 1 0 v 41 1 0 v 3 Korszer ű nukleáris energiaterm elés BM ETE80M E09 1 1 0 v 3

2 1 0 v 4 Energiaellátás- és gazdálkodás A BM EGEEN M EEA 2 1 0 v 4

2 0 0 f 2 Energiaellátás- és gazdálkodás B BM EGEEN M EEB 2 0 0 f 2

30 0 12 0 f 15 Diplom atervezés A BM EGEEN M EDA 0 12 0 f 15

Dipterv. 0 12 0 f 15 Diplom atervezés B BM EGEEN M EDB 0 12 0 f 15

10 2 0 0 v 2 Energiapiacok BM EGEEN M EE2 2 0 0 v 2

1 1 0 f 2 Energetikai projektm enedzsm ent BM EGEEN M EE3 1 1 0 f 22 0 0 f 2 Gazdasági/hum án tárgy BM EGT… 2 0 0 f 2

2 0 0 f 2 Gazdasági/hum án tárgy BM EGT… 2 0 0 f 22 0 0 f 2 Gazdasági/hum án tárgy BM EGT… 2 0 0 f 2

60 2 2 0 v 5 Villam osenergia-rendszerek tervezése BM EGEEN M EV T 2 2 0 v 52 0 2 v 5 Erőművek üzem vitele BM EGEEN M EE4 2 0 2 v 5

2 1 0 v 4 Energetikai folyam atszabályozás BM EGEEN M ESZ 2 1 0 v 4

0 0 2 f 3 Energetikai m érések BM EGEEN M EEM 0 0 2 f 30 4 0 f 6 Tervezési feladat BM EGEEN M EPR 0 4 0 f 6

2 1 0 f 4 Kötelez ően választható tárgy 2. 2 1 0 f 42 0 0 f 3 Kötelez ően választható tárgy 3. 2 0 0 f 3


Sz

ab vá l. 2 0 0 f 3 Szabadon választható tárgy 2. 2 0 0 f 3

Tavaszi kezdés Őszi kezdés

2. 1. 4. 3.tavasz ősz tavasz ősz

1. 2. 3. 4.

Sza

kmai

törz

sany

ag

Gazd

aság

i

és hu

mán

Tan

tárg

y-

blokk

Ter

mész

et-

tudo

mán

yos

alaps

imer

etek

ősz tavasz ősz tavaszTantárgy neve

Energetikai m érnöki m esterképzési szak - H ő- és villam osenergia-term elés specializáció

kód

Differen

ciált

szak

mai

ismer

etek

21

16






EA GY LAB köv kr

Energiaveszteség-feltárás BMEGEENMEVF 1 2 0 f 4

Hőerőgépek modellezése BMEGEENMEHM 1 0 2 f 3

Szennyezőanyagok légköri terjedése BMEGEENMETR 1 1 0 f 3

Hűtő- és hőszivattyú berendezések BMEGEENMERH 2 0 1 f 4

Energetikai rendszerek szimulációja BMEGEENMESE 2 1 1 f 5

Simulation of energy engineering systems BMEGEENMWSE 1 0 2 f 3

Kritérium követelmény


Szakmai gyakorlat BMEGEENMESG 0 0 0 a 0

tárgy felvételével és az aláírás bejegyzésével kell teljesíteni.

17






blok

k


Köz

ös





Spe

cial

izác

iós

Energetikai folyamatszabályozás (4 kr)

Energetikai folyamatszabályozás (4 kr)

Erőművek üzemvitele (5 kr) Erőművek üzemvitele (5 kr)

Hőerőművi berendezések (5 kr) Hőerőművi berendezések (5 kr)

Villamosenergia-rendszerek tervezése (5 kr)

Villamosenergia-rendszerek tervezése (5 kr)

18

5.4. Megújuló energiaforrások specializáció


EA GYLABkövkr EA GY LABkövkr EA GY LABkövkr EA GY LABkövkr EA GYLABkövkr EA GY LABkövkr EA GY LABkövkr EA GY LABkövkr

23 2 2 0 f 4 M atem atika M 1 gépészm érnököknek BM ETE90M X35 2 2 0 f 4

2 2 0 f 4 M atem atika M 2 gépészm érnököknek BM ETE90M X36 2 2 0 f 4

2 0 0 f 2 Bevezetés a m éréskiértékelésbe BM ETE80M E01 2 0 0 f 2

2 1 0 f 4 Term odinam ika és h őátvitel BM EGEENM ETH 2 1 0 f 4

1 1 0 f 3 Az áram lástan válogatott fejezetei BM EGEÁTM E01 1 1 0 f 3

1 1 0 v 3 Atom er őművek üzem tanának fizikai alapjai BM ETE80M E16 1 1 0 v 3

1 1 0 f 3 Energetikai berendezések szilárdságtana BM EGEM M M E01 1 1 0 f 3

1 1 0 f 3 Kötelez ően választható tárgy 1. BM E… 1 1 0 f 3

2 1 1 f 5 Hőerőművi berendezések BM EGEENM EHB 2 1 1 f 5

2 1 0 v 4 Erőművi technológia BM EGEENM EET 2 1 0 v 4

1 1 0 v 3 Korszer ű nukleáris energiaterm elés BM ETE80M E09 1 1 0 v 3

2 1 0 v 4 Energiaellátás- és gazdálkodás A BM EGEENM EEA 2 1 0 v 4

2 0 0 f 2 Energiaellátás- és gazdálkodás B BM EGEENM EEB 2 0 0 f 2

30 0 12 0 f 15 Diplom atervezés A BM EGEENM EDA 0 12 0 f 15

Dipterv. 0 12 0 f 15 Diplom atervezés B BM EGEENM EDB 0 12 0 f 15

10 2 0 0 v 2 Energiapiacok BM EGEENM EE2 2 0 0 v 2

1 1 0 f 2 Energetikai projektm enedzsm ent BM EGEENM EE3 1 1 0 f 2




60 2 1 0 v 4 Biom assza hasznosítás BM EGEENM EBE 2 1 0 v 4

2 1 0 v 4 Vízer őművek BM EGEENM EHY 2 1 0 v 4

2 1 0 f 3 Napenergia és földh ő hasznosítás BM EGEENM EGS 2 1 0 f 3

2 0 0 f 3 Széler őművek BM EGEENM EW E 2 0 0 f 3

0 0 2 f 3 Energetikai m érések BM EGEENM EEM 0 0 2 f 3

0 4 0 f 6 Tervezési feladat BM EGEENM EPR 0 4 0 f 6

2 1 0 f 4 Kötelez ően választható tárgy 2. 2 1 0 f 4

2 0 0 f 3 Kötelez ően választható tárgy 3. 2 0 0 f 3


Sz

ab vál . 2 0 0 f 3 Szabadon választható tárgy 2. 2 0 0 f 3

Gaz

das

ági

és hu

mán

Differe

nciá

lt szak

mai

ismer

etek

Ter

més

zet-

tudom

ányo

s

alapsim

erete

k

21

Sza

kmai

törzs

anya

g

ősz tavasz ősz ősz tavasz ősz

1. 4. 3.

tavasz tavasz

Energetikai m érnöki m esterképzési szak - M egújuló e nergiaforrások specializáció

Tan

tárg

y-

blok

k

Tavaszi kezdés

Tantárgy neve kód

Őszi kezdés

1. 2. 3. 4. 2.

19






EA GY LAB köv kr

Energiaveszteség-feltárás BMEGEENMEVF 1 2 0 f 4

Hőerőgépek modellezése BMEGEENMEHM 1 0 2 f 3

Szennyezőanyagok légköri terjedése BMEGEENMETR 1 1 0 f 3

Hűtő- és hőszivattyú berendezések BMEGEENMERH 2 0 1 f 4

Energetikai rendszerek szimulációja BMEGEENMESE 2 1 1 f 5

Simulation of energy engineering systems BMEGEENMWSE 1 0 2 f 3

Kritérium követelmény


Szakmai gyakorlat BMEGEENMESG 0 0 0 a 0

tárgy felvételével és az aláírás bejegyzésével kell teljesíteni.

20






blok

k


Köz

ös





Spe

cial

izác

iós

Megújuló hőenergiaforrások (7 kr) Napenergia és földhő hasznosítás (3 kr) + Biomassza hasznosítás (4 kr)

Szél- és vízerőművek (7 kr) Szélerőművek (3 kr) + Vízerőművek (4 kr)

21

6. A SZAK TANTÁRGYAINAK RÖVID LEÍRÁSA 6.1. Természettudományos alapismeretek

Matematika M1 gépészmérnököknek – BMETE90MX35

Tárgyfelelős: Dr. Orlovits Zsanett

Félévközi jegy, 4 kp, 2 ea + 2 gy + 0 lab Valószínűségszámítás: A valószínűség fogalma, feltételes valószínűség, függetlenség. Valószínűségi változó, eloszlások, eloszlásfüggvény, sűrűségfüggvény, várható érték, szórás, magasabb momentu-mok, speciális eloszlások: binomiális eloszlás, Poisson eloszlás, egyenletes eloszlás, gamma, béta, exponenciális és Weibull eloszlások. Normális eloszlás, centrális határeloszlás tétel, nagy számok törvénye. Komplex függvénytan: Elemi függvények, határérték és folytonosság. Komplex függvények differenciálása: Cauchy‐Riemann egyenletek, harmonikus függvények, analitikus függvények, Taylor sor. Komplex vonalmenti integrálok: vonalintegrál függetlensége az úttól, Cauchy formulái, Liouville tétele. Szingularitások osztályozása, meromorf függvények Laurent sora. Reziduum, reziduum tétel, példa nevezetes integrálok kiszámítására. Konformis leképezések. Közönséges differenciálegyenletek: Lineáris egyenletek: a vonatkozó BSc tananyag ismétlése. Laplace transzformáció, és alkalmazásai líneáris egyenletekre, konvolúciós integrál. Peremértékfeladatok másodrendű líneáris egyenletekre, Sturm‐Liouville problémák, Bessel egyenlet, Bessel függvények, Legendre egyenlet, Legendre poli-nomok. Általánosított Fourier sor, ortogonalitási tulajdonságok, Parseval tétele.

Matematika M2 gépészmérnököknek – BMETE90MX36

Tárgyfelelős: Dr. Kiss Márton

Félévközi jegy, 4 kp, 2 ea + 2 gy + 0 lab Közönséges differenciálegyenletek: Nemlineáris differenciálegyenletek: fázisportré, egyensúlyi helyze-tek osztályozása, stabilitás, aszimptotikus stabilitás, Ljapunov direkt módszere, attraktorok, káosz és különös attraktor. Közönséges differenciálegyenletek numerikus megoldásai: explicit és implicit Euler módszer, Runge-Kutta módszerek, sorfejtéses módszerek, szukcesszív approximáció, többlépéses módszerek. Parciális differenciálegyenletek: Elsőrendű egyenletek: kezdeti és peremfeltételek, egzisz-tencia és unicitás, karakterisztikák módszere, példa lökéshullámokra. Másodrendű lineáris egyenletek, osztályozásuk, kanonikus alakok, a változók szétválasztása módszer, sajátfüggvények szerinti sorfejtés. Hővezetési egyenlet: stacionárius megoldás, homogén, inhomogén valamint periodikus peremfeltéte-lek. Fourier transzformáció és alkalmazása a PDE‐k megoldásában, a hővezetési egyenlet példáján. Rezgő húr egyenlete: d’Alembert megoldás, véges hosszúságú húr, Fourier soros megoldás, pengetett és ütött húr, akusztikai interpretáció, gerjesztett mozgás, Green függvény, az inhomogenitások hatása. További fontos egyenletek: telegráfegyenlet, hővezetési egyenlet a végtelen és a véges hengeren, Lap-lace egyenlet gömbi koordinátákban, köralakú membrán kis transzverzális rezgései, Schrödinger egyenlet a hidrogénatomra. Dirichlet-elv a Laplace egyenletre a variációs elv szemléltetéseként. Parci-ális differenciálegyenletek numerikus megoldásai: véges differenciák módszere, a numerikus stabilitás feltétele a hővezetési és a hullámegyenletben, nagyméretű lineáris algebrai egyenletrendszerek itera-tív megoldási módszerei.

Termodinamika és hőátvitel – BMEGEENMETH

Tárgyfelelős: Dr. Gróf Gyula

Félévközi jegy, 4 kp, 2 ea + 1 gy + 0 lab A termodinamika főtételeinek áttekintése (egyensúly, energiamegmaradás, entrópia, skálatörvények). Általános termodinamikai összefüggések és szélsőérték tételek. Termodinamikai potenciálok, Maxwell egyenletek. Állapotegyenletek. Többkomponensű rendszerek. Nem szokványos körfolyamatok (MHD, tüzelőanyag cellák stb.). Irreverzibilis termodinamika alapjai. Nagysebességű folyamatok. Numerikus

22

termodinamika. Hőtranszport leírás alapelveinek áttekintése (hősugárzás, hővezetés, hőátadás). A hőtranszport hatékonyságát növelő eljárások. Hővezetési modellek. Hősugárzás a teret kitöltő közeg részvétele esetén (gázok). Hőtranszport szilárd és gáz fázisú rendszerekben (porózus közegek, töltetek, fluidizált rendszerek). Hőcsövek. Nem newtoni közegek hőátadása. Numerikus módszerek alkalmazá-sa.

Az áramlástan válogatott fejezetei – BMEGEÁTME01

Tárgyfelelős: Dr. Vad János

Vizsga, 3 kp, 1 ea + 1 gy + 0 lab Speciális áramlás-modellezési és mérési módszerek, eljárások áttekintése, energetikai ipari problé-mamegoldáshoz és kutatás-fejlesztési feladatokhoz kötődően. Az áramlás-leírási módszerek áttekin-tése. Transzportegyenletek. A turbulenciamodellezés és a nagy örvény szimuláció alapjai. Korszerű áramlásmérési módszerek. A gázdinamika energetikai vonatkozásai. Energetikai ipari mérési, diag-nosztikai esettanulmányok.

Energetikai berendezések szilárdságtana – BMEGEMMME01

Tárgyfelelős: Dr. Kovács Ádám

Félévközi jegy, 3 kp, 1 ea + 1 gy + 0 lab Külső és belső nyomással terhelt vastagfalú cső. Gyorsan forgó tárcsa. Feszültség számítás rugalmas-képlékeny alakváltozás esetén. Hajlító feszültségek meghatározása vékonyfalú tartályokban. Hőfeszültségek számítása. Nem körkeresztmetszetű vékonyfalú csövek igénybevételei. Csőrezgések szilárdsági vizsgálata.

Bevezetés a méréskiértékelésbe – BMETE80ME19

Tárgyfelelős: Dr. Czifrus Szabolcs

Félévközi jegy, 2 kp, 2 ea + 0 gy + 0 lab Jellegzetes példák mérések kiértékelésére. A valószínűség-elmélet alapjai, valószínűségi változó, el-oszlásfüggvény, várható érték, szórás. Nevezetes eloszlások. A Gauss-eloszlásból származtatott elosz-lások. Matematikai statisztikai alapfogalmak. Közvetlen mérések, pontbecslés, Poisson-eloszlású mé-rések. Súlyozott átlag, korrekciók, kerekítés. Függvényillesztés. Konfidencia-intervallum fogalma. Mé-rések kiértékelése függvényillesztéssel, lineáris regresszió, polinom-illesztés. Hibaterjedés. Gyakorlati alkalmazások.

Atomerőművek üzemtanának fizikai alapjai – BMETE80ME16


Vizsga, 3 kp, 1 ea + 1 gy + 0 lab Az üzemtani jelenségek leírásának módszerei. Mérési és számítási eszközök. Modellek. Szimulációs technikák. Diffúzióegyenlet, numerikus megoldási módszerek. Xenon- és szamárium-mérgeződés differenciálegyenletei. Az egyenletek megoldása analitikusan és numerikusan. Visszacsatolások az üzemtanban. Önszabályozó képesség, negatív visszacsatolás. Pontkinetikai egyenletrendszer és meg-oldási módjai, megszaladás. Hőfizikai, termohidraulikai folyamatok reaktorok üzemében, modellezés, numerikus módszerek. Zónamonitorozás. Mérések, azok kiértékelése. Statisztikus jellemzők: mérési bizonytalanság, szórás, konfidencia-intervallumok.

23

6.2. Szakmai törzsanyag

Energiarendszerek vízüzeme – BMEGEENMEEV

Tárgyfelelős: Dr. Ősz János

Évközi jegy, 3 kp, 1 ea + 1 gy + 0 lab A tárgy célja, hogy megismertesse a hallgatókat a víz munkaközegű és hőhordozójú energiarendszerek (erőművek, fűtőművek és kapcsolódó rendszereik) vízüzemével (az energetikai berendezéseket károsí-tó vízüzemi folyamatokkal), és tárgyalja az energetikai berendezéseket károsító vízüzemi folyamatok elkerülésének módjait, megoldásait. Az oktatás célja a korábban tanult ismereteknek, összefüggések-nek a szintetizálása az energiarendszerek megbízható üzemviteléhez szükséges vízüzem/vízkémia területén

Energia, kockázat, kommunikáció – BMETE80ME20

Tárgyfelelős: Dr. Aszódi Attila

Évközi jegy, 3 kp, 1 ea + 1 gy + 0 lab A tárgy az erőművek és egyéb energetikai létesítmények lakossági elfogadásának, az ehhez kapcsolódó kommunikációnak a kiemelt aspektusait foglalja össze. Főbb tárgyalt témakörök: Energetikai kérdések megítélése a közvéleményben; Közvélemény-kutatási módszerek és eredmények; Az atomenergia la-kossági elfogadása; Kockázat fogalma; A kockázat érzékelése – Objektív kockázat, szubjektív félelem; Az egyes energiatermelési módok kockázata; Kockázat kommunikációjának módszerei; A NIMBY-szindróma; Lakossági veszélytudat; A lakossági tájékoztatás sajátosságai; Sajtóközlemény készítésé-nek alapvető szabályai, együttműködés a sajtóval; Válságkommunikáció, a hagyományos és a közösségi média használata a veszélyhelyzeti kommunikációban. A tárgy a fenti témaköröket gyakorlati példák bevonásával tárgyalja. A hallgatók a félév során több esettanulmány és projektmunka készítése során készülnek fel a számonkérésre.

Hőerőművi berendezések – BMEGEENMEHB

Tárgyfelelős: Dr. Lezsovits Ferenc

Félévközi jegy, 5 kp, 2 ea + 1 gy + 1 lab A kazánok alkalmazástechnikai követelményei a kielégítendő igény függvényében és a fő berendezés elemek konstrukciós jellemzői: Kis-, közepes- és nagy egységteljesítmények mellett a munkaközeg paramétereinek hatása a kazánok termikus, áramlási és mechanikai sajátosságaira. Tüzelőanyagok előkészítési technológiái és azok illeszkedése a kazánokhoz. A tüzelőberendezések és a tűztér kapcso-lata. Károsanyag emissziót csökkentő tüzeléstechnikai megoldások. A füstcsöves és vízcsöves kazánok hőtechnikai, áramlástani folyamatai és azok számítása-modellezése: Konstrukciós és ellenőrző számí-tások. Kazánok üzemellenőrzési (mérési) és szabályozási eljárásai. Korszerű kazántípusok és azok gyártása, telepítése, üzembe helyezése valamint üzemeltetése. Kondenzációs kazán alkalmazástechni-kai vizsgálata laboratóriumi körülmények között. Megújuló tüzelőanyagok alkalmazhatósága gázturbi-nákban. A turbina előtti füstgáz hőmérsékletének növelése a szerkezeti anyagok függvényében. Mikrogázturbinák felépítése működése, alkalmazása a kapcsolt energiatermelésben. Gőzturbinák fej-lesztési irányai.

Erőművi technológia – BMEGEENMEET

Tárgyfelelős: Dr. Bihari Péter

Vizsga, 4 kp, 2 ea + 1 gy + 0 lab Erőművi körfolyamatok fejlesztési irányzatai. Hőerőművek technológiai folyamatai: tüzelőanyag és hűtvízelleátás. Gőzkörfolyamat paramétereinek növekedése, szuperkritikus és ultra-szuperkritikus

24

blokkok kapcsolásai, jellemzői. Szénfelhasználási technológiák fejlesztése. Külső tüzelésű gázturbinák, kombinált ciklusú erőművek integrált szénelgázosítással, széntüzelés széndioxid leválasztással, a széndioxid elhelyezése. Az erőmű megbízhatósága: megbízhatósági analízis, rendelkezésre-állás ter-vezése. Decentralizált energiatermelés technológiai berendezései, gazdasági, környezeti, ellátásbiztonsági aspektusai, energiatárolás. Fejlesztések anyagtechnológiai feltételei, korszerű erőművi anyagok.

Korszerű nukleáris energiatermelés – BMETE80ME09


Vizsga, 3 kp, 1 ea + 1 gy + 0 lab A 21. század elején működő közel 440 atomerőművi blokk zöme a II. generációhoz tartozik, a most épü-lő új blokkok ugyanakkor a III. generációs technológiából kerülnek ki. Jelenleg folyik a hidrogénterme-lésre, tengervíz-sótalanításra, transzmutációra, a nukleáris üzemanyagciklus zárására is alkalmas ún. IV. generációs reaktorok fejlesztése. A tárgy ezeket az új nukleáris energiatermelési technológiákat mutatja be. Foglalkozik a III. és a IV. generációs reaktorok fő jellemzőivel, technológiai megoldásaival. A tárgy áttekintést ad a fúziós energiatermelés lehetőségeiről is, ezen belül az épülő ITER kísérleti fúziós reaktorról, és a tervezett DEMO demonstrációs fúziós energiatermelő berendezésről.

Energiaellátás- és gazdálkodás A – BMEGEENMEEA


Vizsga, 4 kp, 2 ea + 1 gy + 0 lab Az energiaellátás rendszerének és rendszereleminek strukturális felépítése, technikai-technológiai fejlődése, a rendszerelemek kapcsolatai. A távfűtés és –hűtés közötti azonosságok és különbségek. A fogyasztói fűtési és hűtési igény változása, kielégítésének lehetséges módjai, tartamdiagramok. A távhőrendszerek elemei (berendezései). Hőforrások, hűtési energiatermelők típusai, hulladékhő hasz-nosítók, kapcsolt hő- és villamosenergia-termelő berendezések, közvetlen hőtermelők, megújuló energiaforrások felhasználása, a hőforrások kooperációja. A hőtermelés költsége. Távolsági hőellátás és kisebb távhőrendszerek (falufűtés). Az elosztóhálózat rendszerei, hurkolt és sugaras hálózatok, több betáplálással üzemelő rendszerek. Termelők és fogyasztók kooperációja, fogyasztói igények gazdasá-gos kielégítése, termeléstervezés, igénybecslés. A távhőellátó és távhűtő rendszer üzemviteli kérdései. A fogyasztóközeli és beágyazott energiaellátás megvalósítási lehetőségei, kockázatai. A tri- és poligenerációs technológiák. A „prosumer” megoldások és a „smart grid”, különös tekintettel a meg-újuló energiaforrások felhasználására.

Energiaellátás- és gazdálkodás B – BMEGEENMEEB


Félévközi jegy, 2 kp, 2 ea + 0 gy + 0 lab A tárgy keretében a hallgatók megismerkednek az energiagazdálkodás alapvető célkitűzésével és fel-adatával, egy gazdálkodó egység (vállalat) anyag- energia- és pénzgazdálkodási mérlegének összefüg-géseivel, a komplex rendszerek energetikai jellegű modellezésének lehetőségeivel és korlátaival.

Megtanulják az anyag- és energiamérlegek elkészítésének technikáját, a jellegzetes energiavesztesé-gek csökkentésének műszaki és gazdasági feltételeit, a veszteségek hasznosítási lehetőségeinek feltá-rási módszereit és néhány gazdasági optimalizálási módszer alkalmazását. Külön témakör foglalkozik a vezetékes energiahordozók gazdálkodási kérdéseivel (teljesítménygazdálkodás), és energiahordo-zónként (villamos energia, tüzelőanyag, hő, megújuló energiák) is vizsgáljuk az energiaköltségek csök-kentésének lehetőségeit. Külön fejezet foglalkozik a villamos hajtásokkal, a hajtásrendszerek elemei-nek (villamosenergia-ellátó rendszer, szabályozókészülék, villamosmotor, hajtómű, szivattyú, csőveze-ték) és jellemzőinek ismertetésével valamint feladatainak elemzésével, valamint a világítással szem-ben támasztott követelmények ismertetésével, a világítástechnikai eszközök és jellemzőik bemutatásá-

25

val. Ismeretes, hogy egy-egy technológiai módosítás több energiahordozó költségét is érintheti. Ezért részletesen foglalkozunk a költségek rendszeren belüli terjedésének kérdéskörével is.

Diplomatervezés A és Diplomatervezés B

Tárgyfelelős:

atomenergetika specializáció: Dr. Czifrus Szabolcs

hő- és villamosenergia-termelés specializáció: Dr. Laza Tamás

megújuló energiaforrások specializáció: Dr. Laza Tamás

Félévközi jegy, 15 kp, 0 ea + 15 gy + 0 lab A Diplomatervezés A és B a 30 kredit értékű diplomatervezés két félévre elosztott tárgya. Tetszőleges sorrendben, akár azonos félévben is felvehető.

6.3. Gazdasági és humán ismeretek

Energiapiacok - BMEGEENMEE2

Tárgyfelelős: Dr. Ősz János

Vizsga, 2 kp, 2 ea + 0 gy + 0 lab Energia, termék, közjó, áru. Szolgáltatások liberalizációja, villamosenergia-piacnyitás, gáz energia piacnyitás. Energiarendszerek működése, a források és kínálat egyensúlyának biztosítása, együttmű-ködő rendszerek, megfelelősség, ellátásbiztonság. A villamos energia- illetve gázrendszerek tervezé-sére, ellátásbiztonság garantálására vonatkozó előírások, tartalékok, operatív rendszerszabályozás. Átviteli hálózatok, határkeresztező összeköttetések. A piacok működésére vonatkozó szabályozás, ér-tékláncok, piaci szereplők. Energiahordozó piacok, nagykereskedelmi, viszonteladói piacok. Közgazda-sági alapok: költségszerkezet, határköltségek, természetes monopóliumok, dömpingár, költség opti-mumok, befagyott költségek. Kereskedelem: termékek, áruk, származékos ügyletek, piac típusok, piaci rendszerek, kereskedelmi megállapodások, versenytorzítás, kockázatok, kockázatkezelés. Mérlegkör, menetrendadás, nominálás, mérés, elszámolás. Rendszerfejlesztés, erőművek létesítése, hálózatok bővítése. Megújuló és kapcsolt villamosenergia-termelés piacra jutásának elősegítése. Árképzés. Pi-acnyitás hatása a társasági szerkezetre. Kitekintés a jövőbe.

Energetikai projektmenedzsment - BMEGEENMEE3

Tárgyfelelős: Dr. Dénes Ferenc

Félévközi jegy, 2 kp, 1 ea + 1 gy + 0 lab Az energetika beruházások (erőművek, energiaszolgáltató rendszerek) tervezése, megvalósítása egyre bonyolultabb és költségigényesebb tevékenység. A beruházások határidőre, megfelelő műszaki tarta-lommal bíró és költségkereten belüli megvalósítása számos műszaki, szervezési és közgazdasági is-meret együttes alkalmazását teszi szükségessé. Az energetika projektmenedzsment tantárgy kereté-ben ismertetésre kerül: a projektmenedzsment ismeretek alapjai, energetikai beruházások fejleszté-sének fázisai (előkészítés, projektfejlesztés, megvalósítás) kitérve a megvalósíthatósági tanulmányok, környezeti hatástanulmányok kérdéskörére is. Ezen túlmenően ismertetésre kerül a beruházások gaz-dasági értékelésének módszerei, a beruházások finanszírozásának módszerei (vállalati finanszírozás, projektfinanszírozás), valamint a különböző tenderezési technikák is. A tárgy keretében a hallgatók az ismeretek megszerzésével párhuzamosan kiscsoportban egy előre kiválasztott feladat kidolgozása keretében gyakorlati ismereteket is megszerzik, hasznosítják.

26

Alkalmazott vezetéspszichológia - BMEGT52MS01

Tárgyfelelős: Dr. Juhász Márta

Félévközi jegy, 2 kp, 2 ea + 0 gy + 0 lab A kurzus célja, hogy alapvető pszichológiai ismeretekre építve megismertesse a mérnökhallgatókkal a vezetés és a vezetői munka mögött meghúzódó pszichológiai jelenségeket és az, hogy ezeket a jelensé-geket felismerjék a hétköznapi vezetői munkában. A kurzus a vezetéssel kapcsolatos különböző elmé-leti megközelítésekkel kezdődik, amely megalapozza a későbbi ismereteket. A bevezetésben néhány – a téma szempontjából releváns – pszichológiai kérdések is ismertetésre kerülnek (motivációelmélet, szociálpszichológiai ismeretek, személyiségpszichológia). Erre alapozva szó lesz a vezetői kompetenci-ákról, azok fejlesztési lehetőségeiről, a különböző vezetői készségfejlesztési technikákról. Mindez a szervezeti kultúra szerves részeként kerül bemutatásra.

Környezet- és erőforrásgazdaságtan - BMEGT42M003

Tárgyfelelős: Dr. Valkó László

Félévközi jegy, 2 kp, 2 ea + 0 gy + 0 lab A fenntarthatóság, mint a bioszféra-társadalom-gazdaság viszonya. A fenntartható fejlődés és a gazda-sági növekedés típusú stratégiák összehasonlítása (cél-eszköz-módszer). Környezeti, jóléti, fenntartha-tósági indikátorok. Új típusú makromutatók (NEW, ISEW, GPI, ökológiai lábnyom, HDI). A PSR és a DPSIR modell értelmezése és alkalmazhatósága. A környezetgazdaságtan, mint a fenntarthatóság irányába mutató megoldáskeresés. A környezetgazdálkodás típusai, módszerei, eszközei és helye a fenntarthatóság stratégiájában. A fenntarthatóság helyi, kisregionális szintje. Az erőforrások szerepe a közgazdaságtan „érték” fogalmaiban. Az erőforrások rendszere (megújuló, részben megújuló, nem megújuló) Az externáliák (külső hatások) fogalma és internalizálásának módjai. A környezetterhelés, mint sajátos externália. A természeti tőke teljes gazdasági értékének számbavételi módszerei. Költ-ség-haszon, költség-hatékonyság elemzése, stratégiai környezeti vizsgálati módszerek. A környezet-szabályozás elméleti alapjai és gyakorlata az Európai Unióban és hazánkban.

A fenntartható fejlődés gazdaságtana - BMEGT42M004

Tárgyfelelős: Dr. Valkó László

Félévközi jegy, 2 kp, 2 ea + 0 gy + 0 lab A tantárgy célkitűzése megtanítani a fenntartható fejlődés komplex fogalmát, azon belül kiemelten a közgazdaságtani elméleti összefüggéseket és megvalósítási módokat a gazdaságban. A tantárgy tema-tikája: a fenntartható fejlődés fogalma. A gyenge, az erős és a környezeti fenntarthatóság lényege és viszonya a gazdasági növekedéshez. A természet zárt és a gazdaság nyitott láncainak lehetséges har-monizálása. Az entrópia‐törvény érvényesülésének követése az ökológiai lábnyom mutató számításával. A fenntarthatóság szintjei. A globális és a regionális/lokális szint szerepe a fenntartható fejlődési stra-tégiák megvalósításában. Az EU fenntartható fejlődési stratégiája, magyarországi feladatok a straté-giaalkotásban.

Műszaki folyamatok közgazdaságtani elemzése - BMEGT30MS07

Tárgyfelelős: Dr. Meyer Dietmar

Vizsga, 2 kp, 2 ea + 0 gy + 0 lab A tantárgy célkitűzése: A mindennapi gyakorlatban sajnálatos módon valamely probléma műszaki és közgazdasági megoldását elkülönülten keresik, szélsőséges esetben a mérnököt nem érdekli javasla-tának költségvonzata, s a közgazdász számára minden értékesítendő termék ugyanolyan, nem ismeri a jellegzetes vonásait. A tárgya keretében arra teszünk kísérletet, hogy e két ismeretkört összehozzuk. Ennek során több műszaki folyamatot közgazdasági szempontból értelmezzük, megmutatjuk a rele-

27

váns közgazdasági aspektusokat. Külön kitérünk a műszaki haladás kérdéskörre, annak mikro‐ és makrovonatkozásaira. Célunk, hogy a leendő mérnökök felismerik tevékenységük gazdaságtani eleme-it, amelyek figyelembevétele termékeik elfogadtatását minden bizonnyal meg fogja könnyíteni. A tan-tárgy rövid tematikája: Gazdálkodás főbb alapelvei, piacok működése. A termelés gazdaságtana: tech-nológia és költségek. Költségek elemzése. Térséggazdálkodás: közlekedés, szállítás, fuvarozás költ-ségelemzése. Az energiahasznosítás közgazdaságtana. Készletek és raktározási döntések statikában és dinamikában. Környezetvédelmi intézkedések értékelése. Termékek értékesítése. A piaci struktúrák hatása a termelési folyamatokra. Industrial Economics – alapvető modellek. Műszaki haladás közgaz-daságtani szempontból. A humán erőforrások értékelése. Információgazdaságtan.

Vezetői számvitel - BMEGT35M005

Tárgyfelelős: Dr. Laáb Ágnes

Félévközi jegy, 2 kp, 2 ea + 0 gy + 0 lab A tantárgy célkitűzése, hogy ismeretanyaga keretében a hallgatók megismerjék a közgazdasági kutatá-sok homlokterében álló legkorszerűbb elméleti és módszertani megfontolásokat, amelyekkel az in-formációs társadalom új kihívásai miatt szükséges hatékony, a cégstratégia szolgálatába állított veze-tői számvitel kiépítését célozzák. A tantárgy tematikája vezetői információk a tervezéstől a megvalósí-tás kontrollálásáig. Gazdasági elemző módszerek. Költséginformációk az értékteremtő folyamatban. Felelősségelvű vezetői számvitel. Költség‐haszon optimalizálás régi‐új módszerei. Korlátozottan mérhető stratégiai módszerek kezelhetősége a vezetői számvitelben. Értékorientált teljesítménymérés. Az információ, mint erőforrás kezelése a vezetői számvitelben. Kísérletek és kutatási irányok a humán tényező számbavételére. A környezeti számvitel növekvő szerepe a vezetői számvitelben.

Kereskedelmi szerződések joga - BMEGT55M003

Tárgyfelelős: Dr. Jójárt Eszter

Félévközi jegy, 2 kp, 2 ea + 0 gy + 0 lab A tantárgy a kereskedelmi szerződésekkel kapcsolatos alapvető szabályozási és gyakorlati összefüggé-seit tantárgyalja. A kereskedelmi szerződés fogalma, a szerződések tipizálása kereskedelmi ügylet és polgári jogi szerződés viszonya. A szerződésekre vonatkozó általános civiljogi szabályok rendszere, a szerződéskötés elméleti és gyakorlati összefüggései. A szerződés érvénytelensége, szerződésmódosí-tás, a szerződés teljesítése és a szerződési biztosítékok rendszere. Iparjogvédelem körébe tartozó szerződések speciális szabályai. A kereskedelmi jogviták rendezése. Egyeztetés, választott bíráskodás Magyarországon és külföldön.

6.4. Az atomenergetika specializáció tantárgyai Atomerőművi üzemzavar-elemzések – BMETE80ME06


Vizsga, 6 kp, 3 ea + 2 gy + 0 lab Az atomerőművek biztonságos üzemeltetése alapvető fontosságú mind az üzemeltető, mind pedig a társadalom szempontjából. A törvényekben szabályozott biztonsági előírásokat a hatósági ellenőrzések és az engedélyezés rendszere hivatott biztosítani, míg a berendezés műszaki biztonságát megfelelő tervezési, építési, üzemeltetési és karbantartási gyakorlat vitelével lehet biztosítani. A nukleáris bizton-sági előírások értelmében egy atomerőmű tervezési alapját úgy kell megalkotni, hogy a létesítmény teljes élettartama alatt a várható üzemi eseményeket és feltételezett üzemzavarokat ellenőrzött módon le lehessen kezelni, és a létesítmény területére valamint a környezetre vonatkozó sugárvédelmi köve-telményeket teljesíteni lehessen. A tárgy keretében a hallgatók megismerkednek a legfontosabb üzemi tranziensek és üzemzavari folyamatok modellezésére alkalmazott modellezési módszerekkel, néhány jellemző reaktorkinetikai és termohidraulikai programmal. Elsajátítják a méretezési alap szempontjá-

28

ból meghatározó főbb méretezési üzemzavarok fizikai folyamatait, valamint – a gyakorlatok keretében – megfelelő programok és szimulációs eredmények felhasználásával betekintést nyernek az atomerő-művek üzemzavar-elemzési módszereibe.

Radioaktív hulladékok biztonsága – BMETE80ME00

Tárgyfelelős: Dr. Zagyvai Péter

Félévközi jegy, 2 kp, 1 ea + 0 gy + 1 lab A radioaktív hulladékokra vonatkozó nemzetközi és magyarországi szabályzás elvei és gyakorlata, a radioaktív hulladékok összetett kategorizálásának alapjai, kapcsolata a sugárvédelem más területeivel. Kategorizálás a hulladékok aktivitás-koncentrációja, felezési ideje, halmazállapota és a hulladékcso-magok egyéb sajátosságai alapján. A radioaktív hulladék keletkezésével járó tevékenységek bemutatá-sa, az egyes alkalmazásokhoz kapcsolható hulladékok fizikai, kémiai és sugárvédelmi sajátosságai. Üzemeltetési és leszerelési radioaktív hulladékok. A radioaktív hulladékok feldolgozásának, immobili-zálásának és biztonságos elhelyezésének részletes bemutatása, a nukleáris és sugár-egészségügyi biztonság szempontjainak kiemelésével. Egyes hulladékfajták újrahasznosítása. A radioaktív hulladé-kok biztonságos elhelyezésének minősítésére szolgáló analitikai és anyagvizsgálati eljárások.

Reaktorszabályozás és műszerezés - BMETE80ME12

Tárgyfelelős: Dr. Pór Gábor

Vizsga, 3 kp, 2 ea + 1 gy + 0 lab Elsősorban atomerőművi műszerezettséget ismertetjük, a hőmérséklet, nyomás, rezgés és nukleáris érzékelőktől a mérőláncokon keresztül a teljes mérés megvalósításig, majd a jelek feldolgozását, a biztonsági filozófiákat, a szabályozás alapelemeit beleértve a kettő a háromból elvet, valamint a függet-lenség elvét, majd a nemzetközileg elfogadott osztályozásokat és a Nemzetközi Atomenergia Ügynök-ség ajánlásait, a hatósági előírásokat, az ember gép kapcsolatot, az atomerőművi vezénylő kialakításá-nak kérdéseit. Részletesen tárgyaljuk az atomerőművi korszerű mérőrendszereket (VERONA, C-PORCA, PDA, zónadiagnosztika, idegentest detektálás, szivárgásellenőrző rendszerek, akusztikus emissziós rendszerek, akusztikus detektáló rendszerek, öregedésvizsgáló rendszerek), és a várható fejlődési trendeket (vezeték nélküli mérőrendszerek, mérőszoftver megbízhatóság-ellenőrzése, kiérté-kelő és mesterséges intelligenciát használó operator segítő rendszerek)

Reaktortechnika alapjai – BMETE80ME08

Tárgyfelelős: Dr. Fehér Sándor

Vizsga, 3 kp, 1 ea + 1 gy + 0 lab Reaktoranyagok. A felhasznált anyagokkal szemben támasztott követelmények. Üzemanyagok. Urán, plutónium, keramikus és diszperziós üzemanyagok. Urán-dioxid, plutónium-dioxid és a MOX-üzemanyag. Reaktivitás-kompenzáló, illetve reaktivitás-szabályozó anyagok. Bórvegyületek, ritka föld-fémek, hafnium, ezüst, indium, kadmium. A reaktortechnika szerkezeti anyagai. Alumínium, cirkónium, ausztenites, perlites és krómtartalmú rozsdamentes acélok. Nikkel alapú ötvözetek. A sugárvédelem anyagai. Sugárkárosodás. Az energetikai reaktorok szerkezeti felépítése. A reaktorok fő komponensei és fő típusai. Az atomerőmű lehetséges elvi kapcsolási sémái. A fűtőelemek és fűtőelemkötegek. A nyomottvizes energetikai reaktorok. Hagyományos PWR-ek. VVER típusú reaktorok. Továbbfejlesztett nyomottvizes reaktorok. Az elgőzölögtető atomreaktorok. A nehézvizes reaktorok. Egyéb energetikai atomreaktor-típusok. Az energetikai atomreaktorok tipikus adatai.

29

Nukleáris mérések– BMETE80ME14


Félévközi jegy, 3 kp, 0 ea + 0 gy + 2 lab A tárgy keretében a hallgatók a következő méréseket végzik el:

Reaktorhoz kapcsolódó nukleáris mérések az Oktatóreaktoron

Nukleáris detektorokhoz, valamint alfa-és gamma-spektrometriához kapcsolódó mérések az Oktatóreaktorban található laborokban

Termohidraulikai tárgyú mérések az NTI termohidraulikai laboratóriumában

Szimulációs gyakorlatok atomerőművi primer- és szekunderköri szimulátorral

Tervezési feladat – BMETE80ME27


Félévközi jegy, 5 kp, 0 ea + 0 gy + 4 lab A tervezési feladat kurzusán a hallgatók önállóan dolgoznak az általuk az atomenergetika területéről választott feladaton. A tárgymeghirdetéssel egy időben a választható témakörök is ismertetésre kerül-nek, így már a félév megkezdésekor lehetőség van a témaválasztásra. A kurzus eredményeként a hall-gatók önállóan képesek komplex mérnöki feladat megoldására. A hallgatónak a kurzus végére össze-foglaló jelentést kell készítenie, továbbá előadást kell tartania a kidolgozásról.

Atomerőművi kémia – BMETE80ME11

Tárgyfelelős: Dr. Szalóki Imre

Vizsga, 2 kp, 2 ea + 0 gy + 0 lab Atomerőművek fő típusai, az alkalmazott vízüzemek (primerköri, szekunderköri vízüzem). A víz radiolízise. A szerkezeti anyagok korróziója, sugártűrése. A radioaktív izotópok forrásai az atomerőmű-vekben: hasadóanyagok, transzmutációs termékek, hasadási termékek, aktiválási termékek. A fűtő-elem meghibásodások típusai, meghatározásuk módja. Vízkezelés, víztisztító rendszerek, hulladékfel-dolgozás. Az atomerőmű radioanalitikai ellenőrző rendszere. Kontaminálás, dekontaminálás. Radioak-tív izotópok kibocsátása az atomerőműből (levegőbe és felszíni vizekbe), kibocsátás ellenőrzés. Üzemi és hatósági környezetellenőrzés.

CFD módszerek és alkalmazások – BMETE80ME10

Tárgyfelelős: Dr. Tóth Sándor

Félévközi jegy, 3 kp, 2 ea + 1 gy + 0 lab A tantárgy a háromdimenziós CFD (Computational Fluid Dynamics) technika alapjait és atomenergeti-kai alkalmazásait mutatja be a hallgatóknak. A tantárgy keretében áttekintjük a hő- és áramlástani folyamatokat leíró megmaradási egyenleteket és azok tulajdonságait. Részletesen kitérünk a turbulen-cia leírásának lehetőségeire és ismertetjük a fontosabb turbulencia modelleket. Áttekintjük az egyen-letek megoldásához használható numerikus módszereket (véges differenciák, véges térfogatok, véges elemek, rács-Boltzmann módszer) és az azokkal kapcsolatos alapfogalmakat. A módszerek ismerteté-sénél a hangsúlyt a kereskedelmi CFD kódokban leggyakrabban alkalmazott véges térfogatok módsze-rére helyezzük. Foglalkozunk az instacionárius áramlási folyamatok számításának fontosabb implicit és explicit módszereivel és ismertetjük a Navier-Stokes egyenletrendszer néhány megoldási lehetősé-gét. Az előadások során bemutatjuk a CFD technika nukleáris energetikai alkalmazásait a BME Nukle-áris Technikai Intézetben végzett kutatások eredményein keresztül. Az előadásokat gyakorlat egészíti ki, amely során a hallgatók feladatokat oldanak meg és elsajátítják az ANSYS CFX kommerciális CFD kód használatát.

30

Bevezetés a fúziós plazmafizikába – BMETE80ME02

Tárgyfelelős: Dr. Pokol Gergő

Félévközi jegy, 2 kp, 2 ea + 0 gy + 0 lab Energiatermelés, fúziós reaktor felépítése, Lawson-kritérium, plazma alapok. Inerciális fúzió. Töltött részecskék ütközésmentes mozgása mágneses térben. Termodinamikai egyensúly, ionizációs és su-gárzási folyamatok plazmában. Mágneses összetartás: konfigurációk. Részecskék ütközése plazmá-ban: ellenállás, transzport. Bevezetés mágnesezett plazmák elméleti leírásába: kinetikus elmélet, MHD. Hullámok plazmában. Mágnesesen összetartott plazma egyensúlya, instabilitások. Laboratóriu-mi kísérletek: plazma előállítás, fűtés, plazma-fal kapcsolat. Plazmadiagnosztika, méréstechnika. Ak-tuális eredmények mágneses összetartású berendezéseknél.

Radioaktív anyagok terjedése – BMETE80ME01

Tárgyfelelős: Dr. Zagyvai Péter

Félévközi jegy, 3 kp, 2 ea + 1 gy + 0 lab Radioaktivitás megjelenése a környezetben – okok és kibocsátási folyamatok. Az akut és krónikus kibo-csátások. A kibocsátási forrástagok jellemzői. Sztatikus és dinamikus transzportszámítások általános struktúrája. Radioaktivitás terjedése homogén és heterogén környezeti rendszerekben. Homogén rendszerek: levegő, felszíni vizek, karsztvizek. Szervetlen heterogén rendszerek: talaj és talajvíz, kőze-tek. Biológiai transzportfolyamatok növényi struktúrákban, állati szervezetekben és az emberi szerve-zetben. Összetett környezeti terjedési programok (kibocsátás + terjedés + immisszió + sugárterhelés), ezek szerepe a nukleárisbaleset-elhárításban. A környezeti monitorozás elve, eszközei és kivitelezése. A terjedési modellek és a környezeti monitorozás kapcsolata, a validálás lehetőségei és módszerei.

Röntgen és gamma spektrometria – BMETE80ME03

Tárgyfelelős: Dr. Szalóki Imre

Vizsga, 2 kp., 2 ea + 0 gy + 0 lab Röntgen és gammaforrások: röntgencsövek, radioaktív izotópok mint röntgen- és gammaforrások, szinkrotronok. Röntgen/gammasugárzás és anyag kölcsönhatásai: fényelektromos jelenség, szórási jelenségek, reflexió, polarizáció, fékezési sugárzás, párkeltés, abszorpció. Röntgen és gammadetekto-rok: gáztöltésű, szcintillációs, félvezető és szupravezető detektorok működése, méréstechnikai tulaj-donságaik, röntgen és gamma spektroszkópiai alkalmazásaik. Hatásfok és válaszfüggvény. Energiadiszperzív röntgen- és gammaspektrumok szerkezete, kiértékelésük elvi matematikai módsze-rei, számítógépes kiértékelő szoftverek. Korrekciós eljárások: holtidő, koincidencia, önabszorpció. Röntgendiffrakció és röntgenoptika elemei: Bragg-reflexió, kristálytípusok, hullámdiszperzív röntgenspektrométerek, rácsok, multi-rétegek, röntgensugarak fókuszálása, görbített kristályok, ka-pilláris lencsék, zónalemez, szűrők, monokromálási módszerek. Karakterisztikus röntgenvonalak in-tenzitása: ionizációs valószínűség, fluoreszencia hozam, abszorpciós él, abszorpciós függvények. Mát-rix effektus és másodrendű gerjesztési folyamatok. A REA empirikus módszerei: standard minták, hígí-tásos és addíciós kalibráció, belső standard, vékony réteg, emisszió-transzmisszió és szűrő módsze-rek. A REA matematikai módszerei: koncentráció-számítási modellek, alapvető paraméterek módsze-re. Mintakészítési eljárások. Speciális röntgenalitikai módszerek: röntgenmikroszkópia, totálreflexiós röntgenspektrometria (TXRF), kapilláris mikronyaláb technika, elektronsugaras mikroanalízis (EPMA), részecske indukált röntgenfluoreszencia analízis (PIXE). A REA felhasználási lehetőségei: biológiai, geológiai, bányászati, ipari és környezetvédelemi alkalmazások. Abszorpciós röntgenspektrometria: az abszorpciós függvény távoli- és él-közeli finomszerkezete, kísérleti lehetőségek, alkalmazások a kémi-ai és biológiai szerkezetkutatásban. A gammaspektroszkópia alkalmazásai.

31

Atomenergetika szeminárium – BMETE80ME24


Évközi jegy, 2 kp., 0 ea + 2 gy + 0 lab A tárgy célkitűzése, hogy a hallgatók megismerhessék és gyakorolhassák egy nukleáris technika tárgykörébe tartozó téma irodalmi megismerésének eszközeit, önálló feldolgozását és előadását. A tantárgy keretében a hallgatók a nukleáris technika és alkalmazásainak egy élvonalbeli területét dol-gozzák fel, és a rájuk eső részt 45 perces előadásban ismertetik.

Atomreaktorok üzemtana – BMETE80ME18


Vizsga, 4 kp., 3 ea + 1 gy + 0 lab Reaktivitás-visszacsatolások üzemvitelre gyakorolt hatása: üzemanyag hőfoktényezője, moderátor hőfoktényezője, izotermikus hőfoktényező, teljesítménytényező, bórsavtényező; a reaktor önszabályozó képessége. Xenon- és szamárium-mérgezettség üzemviteli vonatkozásai: xenon-mérgezettség időbeli alakulása, reaktorindítás és –leállítás, teljesítmény-változtatás; teljesítményreaktorok térbeli xenonlengése; szamárium-mérgezettség üzemviteli vonatkozásai. Az atomreaktor, mint sugárforrás: az üzemelő és a leállított reaktor, mint sugárforrás; gamma- és neutronsugárzás reaktor körüli védő-szerkezetei. Az atomreaktor, mint hőforrás: a reaktorfizikai és hőtechnikai jellemzők közötti kapcsolat; fűtőelem-kötegek közötti, kötegen belüli és axiális hőforrás-eloszlás; hőtechnikai korlátok; aszimmet-riák és ezek okai. A reaktor jellemzőinek kampány alatti változása: üzemanyag-összetétel, későneut-ron-hányad, visszacsatolások, hőforrás-erősség, manőverező képesség változása. Reaktorok szabályo-zása: szabályozókazetták, differenciális és integrális értékesség, rúdinterferenciák; kiégő mérgek, bórsavas szabályozás. Zónatervezés: a töltettervezés szempontjai; kis kiszökésű zónák. Fűtőelemek üzemviteli viselkedése: meghibásodások, mikrohibák, makrohibák, gáztömörtelenség, ezek hatása; fűtőelem-ellenőrzés. A reaktortartály sugárkárosodása: reaktortartály-felügyelet, tartály-élettartam; a zónaelrendezés hatása; felújító hőkezelés. A reaktor üzemeltetése: reaktorindítás, -leállítás, terhelés-követő üzemmód; kampánynyújtás, korlátok. Aktívzóna-monitorozás, felügyelet: in- és ex-core detekto-rok. Karbantartás. Üzemzavari események.

Neutron- és gammatranszport számítási módszerek – BMETE80ME21


Vizsga, 4 kp., 2 ea + 2 gy + 0 lab A tárgy előadásain és gyakorlatain először egyszerű, gyorsan megoldható problémákon keresztül mu-tatunk be olyan közelítő számítási eljárásokat, melyek alkalmasak fizikai sugárvédelmi (shielding) problémák becslő jellegű megoldására. A hallgatók megismerkedhetnek a MicroShield nevű prog-rammal. A bonyolultabb problémák megoldása érdekében a hallgatók elsajátítják az MCNP nevű, világ-viszonylatban elismert, Monte-Carlo alapú, csatolt neutron-gamma-elektron részecsketranszport-kód használatának főbb lépéseit. A program segítségével a hallgatóknak sugárvédelmi-tervezési, és reak-torfizikai problémákat kell megoldaniuk.

Nukleáris létesítmények szabályzatai és engedélyezése – BMETE80ME22


Évközi jegy, 3 kp., 2 ea + 0 gy + 1 lab Az atomenergia hatósági szabályozásának jogszabályi környezete. Nukleáris biztonsági szabályzatok bemutatása az engedélyes szemszögéből. Meglévő és új létesítmények engedélyezése. Végleges Biz-tonsági Jelentés. Időszakos Biztonsági Felülvizsgálatok rendszere. Sugárvédelm, fizikai védelem és

32

BEIT szabályozása. Dokumentumok struktúrája. Műszaki átalakítások hatósági engedélyeztetési fo-lyamata. Az oktatóreaktor szabályozási környezetének, és belső szabályzatainak részletes tárgyalása; gyakorlati alkalmazásuk az oktatóreaktor üzemvitelében.

Atomerőművi szimulációs gyakorlatok – BMETE80ME17


Évközi jegy, 2 kp., 0 ea + 0 gy + 2 lab Az Atomerőművi szimulációs gyakorlatok című tárgy célja a nyomottvizes atomerőművekkel kapcsolat-ban tanultak elmélyítése a számítógépes szimuláció eszközeinek felhasználása.

Nukleáris alapok – BMETE80ME23


Aláírás, 0 kp., 0 ea + 0 gy + 0 lab (kritérium követelmény) A Mag- és neutronfizika (BMETE80AE00), az Atomenergetikai alapismeretek (BMETE80AE01), a Reak-torfizika mérnököknek (BMETE80AE02) és az Atomerőművek termohidraulikája (BMETE80AE03), vala-mint a Környezeti sugárvédelem (BMETE80AE07) energetikai mérnök BSc-s tárgyak – felvezető tárgy-ként történő – teljesítése után megadható az aláírás.

6.5. A hő- és villamosenergia-termelés specializáció tantárgyai Villamosenergia-rendszerek tervezése – BMEGEENMEVT


Vizsga, 5 kp, 2 ea + 2 gy + 0 lab Villamosenergia-rendszerek üzemének rendszerszintű tervezése. Erőmű-rendszerek üzemtervezése és bővítéstervezése. A rendszerszintű tervezés fogalma. Rendszerszintű tervezési feladatok megfogal-mazása optimum-számítási feladatként. Optimalizálás több célfüggvény esetében. A villamosenergia-ellátással kapcsolatos követelményrendszer. Együttműködő villamosenergia-rendszerek teljesítmény-egyensúlya. A tervezési módszerek fejlődése. A tervezés metodológ

Documents

Energetikai mérnöki mesterképzési szak · zat (BME TVSZ) tartalmazza. A hallgatókra vonatkozó fizetési kötelezettségeket és juttatásokat a Térítési és Juttatási Szabályzat