41
 Előszó Ez az írott anyag alapvetően két részre bontható. Az első rész az EPANET 2.0 angol nyelvű használati utasításának rövidített, SI egységekre átültetett fordítása. A második részben angol-magyar szószedet található azok számára, akik szeretnék használni a programot, de az angol nyelvvel még nem kerültek közelebbi kapcsolatba. (Mivel a szakkifejezések magyarázata is megtalálható a listában, tulajdonképpen mindenkinek javasolható e rész áttekintése.) EPANET kezelési utasítás  A fordítás során alk almazott alapelv ek A szöveg fordítása során a kevésbé f ontosnak ítélt részek kihagyásra, illetve lerövidítésre kerültek, de a fejezetek és alfejezetek sorszámozása az eredetivel megegyező. Az eredeti szöveg helyenként kiegészítésre került, ezek a szövegrészek dőlt betű  használatával lettek megkülönböztet ve. Mivel a használati utasítás az egyes témákhoz tartozó információkat jellemzően nem (vagy nem csak) egyetlen szövegrészben tartalmazza, de a szöveg eredeti felépítését nem kívántam megbontani, a fordításban sok helyen utalást tettem a kapcsolódó témakörökre. A tömörség érdekében a jobb/bal egérgombbal kattintás „JEG”/„BEG” rövidítéssel lett jelölve. A menüből kiválasztható parancsokra a „>>” jellel utal a szöveg. Például a „File” menü „Save” parancsának kiadása File >> Save formában jelenik meg. Hasonló elv alapján a Browser >> Data >> Edit kifejezés a „Browser” ablak „Data” fülének „Edit” gombjára utal. Az angol nyelvű használati utasítás képanyaga is átvételre került, megtartva az eredeti számozást és képaláírást. Esetenként a könnyebb megértés kedvéért járulékos képek alkalmazása volt célszerű, ezen ábrák nem kaptak sorszámot. 1. Fejezet: Bevezetés 1.1 Az EPANET rövid bemutatása Az EPANET egy olyan alkalmazás, amely segítségével modellezhetjük nyomás alatti csővezetékek viselkedését hidraulikai és vízminőségi szempontból. A hálózati modell tartalmazhat vezetékeket, csomópontok at, szivattyúkat, speciális szerelvényeket (pl. nyomáscsökk entő szelep), tárolókat és tározókat. Az alapvető hidraulikai értékek (térfogatáram, nyomás stb.) számításán túl a program többek között alkalmas kémiai komponensek koncentrációjának időbeli modellezésére, valamint a vízkor meghatározására. A szimuláció eredményeit táblázatos és grafikus módon is kiértékelhetjük, illetve exportálhatjuk más alkalmazásokba.  1.2 A hidraulikai modellező képességei Tulajdonképpen az EPANET a vízminőség hálózatbeli és időbeli vizsgálatának megkönnyítésére született. A minőségügyi vizsgálatnak elengedhetetlen előfeltétele a hálózat pontos hidraulikai modellezése. Az EPANET hidraulikai motorja a következő főbb tulajdonságokk al bír:  Korlátlan méretű hálózat vizsgálható.  A hosszmenti veszteség számítását a Hazen-Williams-, a Darcy-Weisbach- és a Chezy-Manning képlet szerint is képes elvégezni.  A helyi veszteséget okozó elemeket (pl. ív, T-elágazás) is képes figyelembe venni.  Hagyományo s és fordulatszám-szabályozott szivattyúk üzeme is modellezhető.

EPANET fordítás

  • Upload
    qpakok

  • View
    233

  • Download
    9

Embed Size (px)

Citation preview

ElszEz az rott anyag alapveten kt rszre bonthat. Az els rsz az EPANET 2.0 angol nyelv hasznlati utastsnak rvidtett, SI egysgekre tltetett fordtsa. A msodik rszben angol-magyar szszedet tallhat azok szmra, akik szeretnk hasznlni a programot, de az angol nyelvvel mg nem kerltek kzelebbi kapcsolatba. (Mivel a szakkifejezsek magyarzata is megtallhat a listban, tulajdonkppen mindenkinek javasolhat e rsz ttekintse.)

EPANET kezelsi utastsA fordts sorn alkalmazott alapelvekA szveg fordtsa sorn a kevsb fontosnak tlt rszek kihagysra, illetve lervidtsre kerltek, de a fejezetek s alfejezetek sorszmozsa az eredetivel megegyez. Az eredeti szveg helyenknt kiegsztsre kerlt, ezek a szvegrszek dlt bet hasznlatval lettek megklnbztetve. Mivel a hasznlati utasts az egyes tmkhoz tartoz informcikat jellemzen nem (vagy nem csak) egyetlen szvegrszben tartalmazza, de a szveg eredeti felptst nem kvntam megbontani, a fordtsban sok helyen utalst tettem a kapcsold tmakrkre. A tmrsg rdekben a jobb/bal egrgombbal kattints JEG/BEG rvidtssel lett jellve. A menbl kivlaszthat parancsokra a >> jellel utal a szveg. Pldul a File men Save parancsnak kiadsa File >> Save formban jelenik meg. Hasonl elv alapjn a Browser >> Data >> Edit kifejezs a Browser ablak Data flnek Edit gombjra utal. Az angol nyelv hasznlati utasts kpanyaga is tvtelre kerlt, megtartva az eredeti szmozst s kpalrst. Esetenknt a knnyebb megrts kedvrt jrulkos kpek alkalmazsa volt clszer, ezen brk nem kaptak sorszmot.

1. Fejezet: Bevezets1.1 Az EPANET rvid bemutatsaAz EPANET egy olyan alkalmazs, amely segtsgvel modellezhetjk nyoms alatti csvezetkek viselkedst hidraulikai s vzminsgi szempontbl. A hlzati modell tartalmazhat vezetkeket, csompontokat, szivattykat, specilis szerelvnyeket (pl. nyomscskkent szelep), trolkat s trozkat. Az alapvet hidraulikai rtkek (trfogatram, nyoms stb.) szmtsn tl a program tbbek kztt alkalmas kmiai komponensek koncentrcijnak idbeli modellezsre, valamint a vzkor meghatrozsra. A szimulci eredmnyeit tblzatos s grafikus mdon is kirtkelhetjk, illetve exportlhatjuk ms alkalmazsokba.

1.2 A hidraulikai modellez kpessgeiTulajdonkppen az EPANET a vzminsg hlzatbeli s idbeli vizsglatnak megknnytsre szletett. A minsggyi vizsglatnak elengedhetetlen elfelttele a hlzat pontos hidraulikai modellezse. Az EPANET hidraulikai motorja a kvetkez fbb tulajdonsgokkal br: Korltlan mret hlzat vizsglhat. A hosszmenti vesztesg szmtst a Hazen-Williams-, a Darcy-Weisbach- s a Chezy-Manning kplet szerint is kpes elvgezni. A helyi vesztesget okoz elemeket (pl. v, T-elgazs) is kpes figyelembe venni. Hagyomnyos s fordulatszm-szablyozott szivattyk zeme is modellezhet.

A szivattyk energiakltsge is szmtsra kerl. Specilis rendeltets szerelvnyek (pl. visszacsap szelep, nyomscskkent szelep) is definilhatk. Brmilyen alak trol (pl. hidroglbusz) modellezhet. Egy fogyasztsi ponthoz tbb fogyasztsi menetgrbt is hozz lehet rendelni. A nyomsfgg vzfogyasztssal rendelkez elemek (pl. sprinkler, cstrs) is modellezhetek. A rendszer idbeli viselkedst menetgrbk segtsgvel adhatjuk meg, de lehetsg van n. szablykszlet definilsra is, ami lehetv teszi pl. egy szivatty vezrlst tartlyszint alapjn.

1.3 A minsgi modellez kpessgeiA hidraulikai modellezsen tl az EPANET a kvetkez f vzminsgi vizsglatokat kpes elvgezni: Modellezi a nem reakcikpes anyagok mozgst a csvezetkben. Modellezi a reakcikpes anyagok koncentrcijnak vltozst az id s a hely fggvnyben. Id s hely fggvnyben kiszmtja a vzkort a hlzatban.

1.4 Az EPANET hasznlatnak lpseiEgy eloszthlzat vizsglata jellemzen a kvetkez lpsekben vgezhet el: 1. A hlzat ltrehozsa az EPANET segtsgvel (lsd 6.1), vagy annak importlsa szveges llomnybl (lsd 11.4). 2. A hlzatot alkot elemek tulajdonsgainak belltsval a rendszer hangolsa. 3. A hlzat zemrendjnek definilsa (lsd 6.5). 4. A szimulci tulajdonsgainak belltsa (lsd 8.1). 5. A hidraulikai/vzminsgi szimulci futtatsa (lsd 8.2). 6. A szimulci eredmnyeinek megjelentse (lsd 9).

1.5 A hasznlati tmutat felptseA 2.fejezet az EPANET teleptsvel foglalkozik, valamint segtsget nyjt a program hasznlatnak kezdeti lpseihez. A vzeloszt hlzatok modellezsvel csak most ismerked olvask szmra azonban a 3. fejezet ttanulmnyozsa javasolhat els lpsknt. A 3. fejezet az EPANET fizikai s matematikai httert rja le, tjkoztatst nyjt az egyes hlzati elemek viselkedsrl, valamint a modellezs sorn hasznlt jrulkos informcik (pl. menetgrbk, szablykszletek) kezelsrl. E fejezetben kerl ismertetsre a hidraulikai s vzminsgi szimulci sorn felhasznlt numerikus mdszer is. A 4. fejezet az EPANET grafikus kezelfelletnek lerst adja. Itt kerl ismertetsre az egyes menpontok hatsa, a gombok mkdse, valamint a grafikus fellet egyb rszeinek (hlzattrkp (Network Map), navigtor (Browser) s tulajdonsgok (Proprety Editor)) felhasznlsi mdja. Az 5. fejezet a projekt llomnyok felptst s tulajdonsgait trgyalja. A projekt llomny trolja a hlzat felptshez- s a szimulci futtatshoz szksges sszes adatot. A fejezet lerja a megnyits s a ments mdjt, az alaprtelmezs szerinti adatok kezelst, tovbb kitr a modell kalibrcijra mrt adatok alapjn. A 6. fejezet a hidraulikai modell felptsnek folyamathoz nyjt segtsget. Foglalkozik az egyes fizikai rszek (csvezetk, fogyasztsi pont, szivatty, trol, troz stb.) modellbeli ltrehozsval s tulajdonsgaik belltsval, valamint az zemrend definilsnak mdjval.

A 7. fejezet a hlzattrkp hasznlatval foglalkozik. Lerja a hlzat grafikus kpnek kezelst (zoom, eltols stb.), az egyes szmtott mennyisgek (pl. nyoms, trfogatram) megjelentsi mdjait, a objektumok megkeressnek mdjt s a trkp megjelenst befolysol paramtereket. A 8. fejezet tmja a ltrehozott hlzaton futtathat hidraulikai- s vzminsgi szimulci. Az analzis paramtereinek lersn tl a hibaelhrtssal kapcsolatban nhny hasznos javaslat is olvashat a fejezet vgn. A 9. fejezet a szimulci eredmnyeinek megjelentsi mdjait trgyalja. Sz esik a hlzattrkp megjelensi mdjairl, a tblzatos s grafikonos megjelentsrl, illetve a klnbz jelentsekrl. A 10. fejezet a 9. fejezetben kifejtett szveges s grafikus eredmnyek nyomtatst, s ms alkalmazsokba exportlst trgyalja. A 11. fejezet a felptett modell adatainak teljes, vagy rszleges exportjval s importjval foglalkozik. A 12. fejezet a nem szoksos hlzatbeli elemek (pl. hidrofor), s zemllapotok (pl. adott nyoms hatsra kialakul trfogatram) modellezst rja le. A fggelk: a szimulci sorn hasznlhat mrtkegysgek. B fggelk: hibazenetek s azok magyarzatai. C fggelk: EPANET futtatsa parancssorbl, inputfjl szintaktika. D fggelk: a hidraulikai s vzminsgi szimulci sorn hasznlt kpletek rszletes lersa s irodalomjegyzk.

2. fejezet: Az EPANET hasznlatnak alapjai egy pldn keresztlEbben a fejezetben az EPANET hasznlatnak alapvet lpseirl lesz sz. Amennyiben nincs tisztban a vzeloszt hlzatok elemeivel, illetve azok modellbeli megfelelivel, akkor tanulmnyozza t a 3. fejezet els kt pontjt

2.1 Az EPANET teleptseAz EPANET 2.0 Windows 95/98/NT opercis rendszerekre kszlt. Windows XP alatt stabilan fut, Vista s Windows 7 alatt problmk addhatnak. Az nkicsomagol telept llomny en2setup.exe nvre hallgat. A telepts utn a program indthat a Start menben ltrejtt parancsikon segtsgvel, vagy a teleptsi knyvtrban tallhat epanet2w.exe llomny futtatsval. Az EPANET eltvoltshoz a Start men >> Belltsok >> Vezrlpult >> Programok teleptse s trlse >> Epanet 2.0 mdszer hasznland. 2.2 Pldahlzat Az eredeti pldban szerepl, angolszsz mrtkegysgben megadott rtkek a megfelel metrikus mrtkegysggel kerltek helyettestsre. Ebben a pldban egy egyszer, de hurkolt hlzat kerl elemzsre. A hlzat tartalmaz egy trozt (ilyen lehet pl. egy vzm tiszttottvz-medencje), ahonnan szivatty szlltja a vizet a hlzatba s a hozz kapcsold trolba. A hlzat egyes elemeinek azonosti a 2.1 brrl leolvashatak. A fogyasztsi pontok s a vezetkek fbb tulajdonsgai a 2.1 s 2.2 tblzatban olvashatak. A szivatty jelleggrbje egyetlen ponttal definilt: 50 m emelmagassg mellett 135 m3/h szlltsra kpes. A trol alja 43 m magasan van, tmrje 18 m, a minimlis vzszint 1 m, a maximlis vzszint 6m. A troz vzszintje 0 men van.

2.1 bra: A pldahlzat ID 2 3 4 5 6 7 Elevation Demand 0 0 3 35 0 35 -17 45 0 35 0 0 2.1 Tblzat: A fogyasztsi pontok tulajdonsgai Pattern 1 1 1 1

ID 1 2 3 4 5 6 7 8

Node1 2 3 3 4 6 7 4 5

Node2 Length Diameter Roughness MinorLoss 3 1000 350 0.4 0 7 1600 300 0.4 0 4 1600 200 0.4 0 6 1600 200 0.4 0 7 1600 200 0.4 0 8 2300 250 0.4 0 5 1600 150 0.4 0 6 2300 150 0.4 0 2.2 tblzat: A vezetkek tulajdonsgai

Status Open Open Open Open Open Open Open Open

2.3 A projekt belltsaEls lpsknt hozzon ltre egy j projektet az EPANETben (File >> New), majd gyzdjn meg rla, hogy a megfelel alaprtkek kerltek belltsra (Project>> Defaults). A2.2 brn lthat a megjelen prbeszdpanel mindhrom fle.

2.2 bra A hidraulikai modellez belltsa A 2.2 brn pirossal jellt tulajdonsgok belltsa a legfontosabb. A Flow Units tulajdonsg CMH rtkre lltsa miatt (CMH=m3/h) a tovbbiakban metrikus mrtkegysgekben szmol a program. A

Headloss Formula tulajdonsg rtke a hosszmenti vesztesg meghatrozsnl hasznlt kpletet adja meg. A D-W rtk termszetesen a Darcy-Weisbach kpletet jelenti, amely miatt a vezetkek rdessge (Roughness) mm-ben adand meg. Clszer a Save as defaults for all new projects(alaprtkek mentse a ksbbi projektek szmra) opcit is kijellni. Annak rdekben, hogy a modell objektumainak azonosti automatikusan megjelenjenek a trkpen, meg kell vltoztatni a megjelents belltsait. A View >> Options menpont hatsra megjelen prbeszdpanel ltszik a 2.3 brn.

2.3 bra: A megjelents tulajdonsgainak belltsa

2.4 A hlzat megrajzolsaA legfontosabb belltsok elvgzse utn kszen llunk a hlzatunk megrajzolsra. A szksges elemeket a Map Toolbar (trkp eszkztr) segtsgvel hozhatjuk ltre. Az eszkztr a kvetkez gombokat tartalmazza: Amennyiben az eszkztr nem ltszik: View >> Toolbars >> Map. A modell ltrehozsa: 1. Troz ltrehozsa: 2. Csompontok (1-7) ltrehozsa: 3. Trol: Ha a fenti lpseket elvgeztk, a trkp a 2.4 brn lthathoz hasonl.

2.4 bra: A pldahlzat a vezetkels eltt Ezek utn adjuk hozz a vezetkeket. Kezdjk a 2 s 3 pontok kztti vezetkkel: 1. 2. BEG a 2, majd a 3 csompontra.

3. Az 2. pont ismtlsvel a tbbi vezetk (2-7) ltrehozsa. Megjegyzs: a kezd- s vgpont kztt tetszleges szm trspont (vertex) vehet fel kattintssal, erre plda a 8 jel vezetk. A kezd s vgpont helyzete adja a vezetkben alaprtelmezett ramlsi irnyt. A vgpontok utlag vontathatak az egrrel, a trspontok is szerkeszthetek a Adjuk hozz a szivattyt: Hozzuk ltre a feliratokat: gomb segtsgvel.

2.5 Objektum tulajdonsgok belltsaA ltrehozott objektumok (pl. csompont, vezetk stb.) a 2.3 pontban megadott alapbelltsok rtkeit kapjk meg, teht pl. a csompont magassga 0 m lesz. A tulajdonsgok rtkeit a Property Editor (tulajdong szerkeszt) segtsgvel vltoztathatjuk meg. A 2 csompont tulajdonsgait mutatja a 2.5 bra.

2.5 bra: A Property Editor Ha a Property Editor nem ltszik, akkor tbb mdon is megjelenthetjk: Kattintsuk dupln (BEG) egy objektumon. JEG egy objektumon, majd Properties opci vlasztsa a felbukkan menbl.

A navigtor (Browser) ablakban az Edit gomb megnyomsval:

Ha a Property Editor az aktv ablak sttkk a cmsor akkor az F1 billenty lenyomsval bvebb informci nyerhet az ppen listzott tulajdonsgokrl angolul. A Property Editor segtsgvel lltsuk be a 2.1 s 2.2 tblzatoknak megfelel rtkeket. A troz Total Head (vzszint + felszn feletti tlnyoms) tulajdonsga maradjon 0. A trol tmrje (Diameter) 18 m, magassga (Elevation) 43 m, minimlis vzszint (Minimum Level) 1 m, maximlis vzszint (Maximum Level) 6 m. Ezek utn mr csak a szivatty belltsa van htra. Els lpsknt hozzunk ltre egy szivatty jelleggrbt: Browser >> Curves >> Add:

2.6 bra: A grbeszerkeszt Lthat, hogy az egyetlen megadott rtkes pont (Q=135 m3/h, H=50 m) felhasznlsval a program egy msodfok grbvel kzelti a jelleggrbt. (Errl bvebb informcit tall a 3.2 pontban.) Az OK gomb megnyomsa utn ellenrizzk, hogy a szivatty Pump Curve (jelleggrbe) tulajdonsgnak rtke a frissen ltrehozott jelleggrbe azonostjval (esetnkben 1) egyezik-e meg!

2.6 A projekt mentse s megnyitsaMents: File >> Save vagy File >> Save As. Ilyen mdon mentve *.net llomny jn ltre, amely csak az EPANET ltal olvashat formtum. Ha szvegszerkesztben is megnyithat, szveges llomnyknt szeretnnk menteni, hasznljuk a File >> Export >> Network parancsot, amelynek eredmnyekppen *.inp llomnyt kapunk. Mindkt llomnytpus megnyithat a File >> Open paranccsal.

2.7 Pillanatszer hidraulikai vizsglat futtatsa

Pillanatszer a vizsglat, ha a vizsglat ideje 0-ra van lltva: A pillanatszer vizsglatok clja ltalban egy adott zemllapot elemzse (pl. trol tlts, rts). gombja segtsgvel. Ha az eszkztr nem Project >> Run Analysis vagy a Standard Toolbar ltszik: View >> Toolbars >> Standard. Ha a vizsglat sikertelen volt, akkor megjelenik a Status Report ablak az szlelt hibk lersval. Sikeres vizsglat esetn a kapott eredmnyeket tbb mdon is megjelenthetjk. A trkpen az egyes objektumok jellemz rtkeit (pl. nyoms, trfogatram) az adott objektum sznvel s/vagy mretvel is rzkeltethetjk:

A Browser ablak Map fln llthatjuk be, hogy a trkpen az objektumok mely rtke kerl brzolsra (lsd: fenti bra bal szle). A szn szerinti megjelents belltsait a View >> Legends >> Node illetve View >> Legends >> Link hatsra megjelen sznskln lthatjuk (lsd: a fenti bra kzepe). Az automatikus rtkhatrokat s szneket mdosthatjuk, ehhez a jobb egrgombbal kattintsunk a mdostani kvnt sklra. Ahhoz, hogy az adott objektum mrete arnyos legyen a szmtott rtkkel, a View >> Options prbeszdpanel Links s Nodes fln jelljk be a Proportional to Value (rtkarnyos) opcit. Az ramlsi irnyt jelz nyilak megjelentshez hasznljuk a View >> Options prbeszdpanel Flow Arrows ablakt:

A szmtott rtkeket tblzatos formban is lekrdezhetjk. Ennek rdekben hasznlhatjuk a Report >> Table parancsot vagy a Standard Toolbar gombjt.

2.7 bra: Pldatblzat

2.8 zemszer hidraulikai vizsglat futtatsaAnnak rdekben, hogy a ltrehozott hlzatunk viselkedst ne csak egyetlen pillanatban tudjuk megfigyelni, nveljk a vizsglat idintervallumt 72 rra. (Project >> Analysis Options: Total Duration=72)

2.8 bra: Idbellts a 3 napos vizsglathoz Termszetesen a vizsglat idejnek nvelse nmagban nem hoz eredmnyt, hiszen a rendszernkben egyelre nincs olyan elem, amelynek az id fggvnyben vltoz viselkedse lenne. A vals rendszerek esetben a fogyaszts pillanatrtkei egy napon bell ers ingadozst mutatnak, ezrt clszer els lpsben fogyasztsi menetgrbt definilni. Ebben a pldban egy egyszer menetgrbt fogunk ltrehozni, amely 6 rnknt vltoz fogyasztsi rtkeket tartalmaz (ezrt kellett a Pattern Time Step rtkt 6:00-ra lltani, lsd: 2.8 bra). (Az rnknt vltoz rtkeket tartalmaz menetgrbe ll kzelebb a valsghoz, ezrt ez a bellts az alaprtelmezett.) A fogyasztsi menetgrbe ltrehozshoz a Browser ablak Data fln vlasszuk a Patterns sort, s adjunk hozz egy j menetgrbt:

A megjelen prbeszdpanelen lltsuk be a 2.9 brn lthat rtkeket.

2.9 bra Fogyasztsi menetgrbe A 2.9 bra bal szln ltszik a megadott szorzszmok tlaga (Avg.=1.00), teht a fogyasztsi pontok 24 rra es vzignye meg fog egyezni a fogyasztsi pont Base Demand rtkvel. Amennyiben a program m3/h-ban szmol (CMH), de a fogyasztsi pontok vzignyt (Base Demand ) a szoksos m3/nap mrtkegysgben szeretnnk megadni, akkor a fogyasztsi menetgrbe szorzszmainl ezt figyelembe kell venni. Ebben az esetben azt kell elrni, hogy a szorzszmok tlaga 1/24=0,0417) legyen. (Termszetesen ebben az esetben a szorzszmok mr nem dimenzinlkli szmok, hanem mrtkegysgk van: nap/ra. Pldul: Base Demand=10 m3/nap, az adott idszakban a fogyasztsi menetgrbe szorzszma 0,05 nap/ra, a kett szorzata: 10 m3/nap* 0,05 nap/ra=0,5 m3/ra.)

A fogyasztsi menetgrbe ltrehozsa utn ellenrizzk, hogy a fogyasztsi pontok Demand Pattern tulajdonsgnak rtke a mentgrbe azonostjt (jelen pldban 1) tartalmazza. Ezek utn futtathatjuk a szimulcit: Project >> Run Analysis. A kapott eredmnyeket a 2.7 pontban trgyalt mdszereken tl idtartomnyban is vizsglhatjuk. Ennek egyik mdja, hogy a trkpen animciszeren jelentjk meg az idben egyms utn kvetkez zemllapotok jellemz rtkeit: hasznljuk a Browser ablak Map flnek lehetsgeit. A lenti brn, a Browser ablak Map flnek als rszn lthat csszka az animci sebessgt adja meg, a fltte lv gombok pedig a hagyomnyos lejtszkon megszokott funkcikat biztostjk.

Animciszer megjelents belltsa a Browser ablak Map fln. A tblzatos megjelentsen tl mr van rtelme grafikonok lekrdezsnek is. Pldakppen nzzk meg a vzszint alakulst a trolban. Ennek rdekben hasznljuk a Report >> Graph parancsot, vagy a gombot. A megjelen ablakot a lenti brnak megfelelen lltsuk be.

A kapott eredmny lthat a 2.10 brn.

2.10 bra A trol vzszint vltozsa az id fggvnyben

3. fejezet: A hlzati modell elemeiEz a fejezet azt trgyalja, hogy az EPANET milyen mdon modellezi a vals hlzatokat alkot elemeket.

3.1 Fizikai (a trkpen megjelen) objektumokAz EPANET a hlzatot pontszer objektumokat sszekt vonalszer objektumok rendszereknt modellezi. Pontszer objektum (Node) a fogyasztsi pont (Junction), a troz (Reservoir) s a trol (Tank). Vonalszer objektum (Link) a vezetk (Pipe), a szivatty (Pump) s a szelep (Valve). A 3.1 brn lthat, hogy milyen mdon plhet fel egy hlzat.

3.1 bra: Vzeloszt hlzat fizikai elemei. A fogyasztsi pont, a troz s a trol tulajdonsgait lsd a 6.4 pontban. Emitter: olyan hlzati elemet reprezentl, amelyen keresztl vz tvozik a hlzatbl, mgpedig a nyomssal arnyos trfogatrammal. Az emitter nem kln elem, hanem a fogyasztsi pont (Junction) rsze. (Lsd 6.4 pont.) Az emitteren t tvoz trfogatram a kvetkez ltalnos kplettel adhat meg: Q = C p , ahol: Q: trfogatram, C: kibocsjtsi egytthat, p: nyoms, : hatvnykitev. A rtke fvkk s sprinklerek esetben 0,5, egyb elemtpushoz (pl. cstrs, tzivz-igny) ez az rtk nem megfelel. A rtke a projekt jellemzje, teht nem llthat objektumonknt (Project >> Defaults >> Hydraulic >> Emitter Exponent). A C rtk viszont a fogyasztsi pont Emitter Coeff. tulajdonsgnak rtkvel azonos, teht objektumonknt vltozhat. A vezetk (Pipe) tuljdonsgait lsd a 6.4 pontban. A vezetk kt vge kztt fellp hosszmenti vesztesget a program hrom kplet szerint kpes szmtani: Hazen-Williams, Darcy-Weisbach, Chezy-Manning. A Hazen-Williams kplet csak vz esetben igaz, valamint eredetileg a turbulens ramls lersra szolglt. A Darcy-Weisbach kplet a leg szleskrbben felhasznlhat, hiszen nincs megkts a folyadkot s az ramlsi kpet illeten. A Chezy-Manning kplet leginkbb nyltfelszn ramls esetben hasznlatos. Mindhrom kplet a kvetkez sszefggst hasznlja a vezetk kt vge kzti nyomsess szmtsra: hL = A Q B , ahol: hL: nyomsmagassg-cskkens [m], A: ellenlls-tnyz, Q: trfogatram, B: hatvnykitev.

(A Darcy-Weisbach kplet hasznlata esetben B=2, A=f(cstmr, cshossz, rdessg).) A vezetkben lv, helyi vesztesget okoz elemeket (pl. v, T-idom) a vezetk Loss Coeff. tulajdonsgnak rtkvel vehetjk figyelembe.

hL =

v2 , ahol: 2 g

hL: a vezetkben fellp pontszer (helyi) vesztesgek okozta nyomsmagassg-cskkens [m], : a vesztesgtnyezk sszege [-]

v2 : sebessgmagassg [m] 2 gA szivatty (Pump) tulajdonsgait lsd a 6.4 pontban. A szivatty a vezetkhez hasonlan lehet OPEN (nyitott, teht norml zem) vagy CLOSED (zrt) llapot. Az zemllapotot a felhasznl is befolysolhatja (pl. az Initial Status tulajdonsg lltsval vagy szablykszlettel), de az EPANET maga is vezrli. A szivatty ramlsi irnya kttt, csak a Start Node End Node irnyban elkpzelhet. Amennyiben a szivatty a megadott paramterek alapjn nem kpes az ramls fenntartsra (nem tud elegend emelmagassgot ellltani), a program a szivattyt lezrja. Ha a szivatty utni rendszer nagyobb trfogatramot ignyel, mint amit a szivatty (0 emelmagassg mellett) szlltani tudna, az EPANET extrapollja (kiterjeszti) a jelleggrbt a kvnt trfogatramig, de ez negatv emelmagassg-rtkkel jr egytt. Mindkt zemllapot esetben hibazenet generldik. A jelleggrbvel-, s a nvlegestl eltr fordulatszm zemmel kapcsolatos informcikat lsd a 3.2 pontban. A szelep tulajdonsgait lsd a 6.4 pontban. A tolzrak (ltalban az elzrszerelvnyek) s a visszaramls-gtlk (pl. visszacsapszelep) nem kln objektumknt modellezhetk, hanem a vezetk Status tulajdonsgnak segtsgvel szimullhatak. (Lsd: 6.4 pont.) A szelep mint minden vonalszer objektum alaprtelmezett ramlsi irnnyal rendelkezik, amely a kezdponttl (Start Node) a vgpont (End Node) fel mutat. A valve objektum Type tulajdonsgnak segtsgvel a kvetkez szeleptpusokat tudjuk a modellben hasznlni: Nyomscskkent szelep (Pressure Reducing Valve, PRV), Nyomstart szelep (Pressure Sustaining Valve, PSV), Nyomsejt szelep (Pressure Braker Valve, PBV), Trfogatram-szablyoz szelep (Flow Control Valve, FCV), Fojtszelep (Throttle Control Valve, TCV), ltalnos cl szelep (General Purpose Valve, GPV). PRV: a nyomscskkent szelep a vgpontjban fellp nyomst igyekszik a belltott rtk alatt tartani. Hrom zemllapota lehet: 1. Rszben nyitott (aktv),ha a kezdponti nyoms a belltott rtk felett van. A vgponti nyoms a kvnt rtkkel egyezik meg. 2. Teljesen nyitott, ha a kezdponti nyoms a belltott rtk alatt van. A kezdponti- s a vgponti nyoms megegyezik. 3. Zrt, ha a vgponti nyoms meghaladja a kezdponti nyomst. (Teht visszaramlst ez a szeleptpus nem tesz lehetv.) PSV: a nyomstart szelep a kezdponti nyomst igyekszik a megadott rtk felett tartani. Hrom zemllapota lehet:

1. Rszben nyitott (aktv), ha a vgponti nyoms a belltott rtk alatt van. A kezdponti nyoms a kvnt rtkkel egyezik meg. 2. Teljesen nyitott, ha a vgponti nyoms a belltott rtk felett van. A kezdponti- s a vgponti nyoms megegyezik. 3. Zrt, ha a vgponti nyoms meghaladja a kezdponti nyomst. (Teht visszaramlst ez a szeleptpus nem tesz lehetv.) PBV: a nyomsejt szelep a megadott nyomsesst (nyomsmagasg-cskkenst) tartja fent. E szeleptpus esetben mindkt irny ramls engedlyezett. A PBV-nek nincs vals megfelelje, feladata az ismert mrtk nyomsess modellezse. FCV: a trfogatram-szablyoz szelep a rajta keresztlraml folyadkmennyisget tartja a belltott rtk alatt. Amennyiben a kvnt trfogatram a szelep teljesen nyitott llapotban sem lp fel (teht nincs megfelel nyomsklnbsg), hibazenet generldik. TCV: a fojtszelep egy rszben nyitott szerelvnyt modellez. A megadott rtk a szelep vesztesgtnyezje (), teht a szelepen fellp nyomsess (nyomsmagassg-cskkens) az ramlsi sebessg ngyzetvel lesz arnyos. A szelep bizonyos nyitsi fokhoz tartoz vesztesgtnyezjnek rtke ltalban az adott szerelvny dokumentcijban megtallhat.

h' =

v2 , ahol: 2 g

h: nyomsmagassg-cskkens [m], : a megadott vesztesgtnyez [-],

v2 : sebessgmagassg [m]. 2 gGPV: az ltalnos cl szelep esetben a belltott rtk a szelep vesztesggrbjnek azonostjt tartalmazza. A vesztesggrbe a szelepen fellp nyomsmagassg-cskkens rtkeit tartalmazza a trfogatram fggvnyben (lsd 3.2 s 6.5 pontok). Ez a szeleptpus teht igen szleskren hasznlhat specilis elemek modellezsre. Tbbek kztt alkalmas turbina s kt leszvs modellezsre is. A szelepek hasznlatval kapcsolatban nhny szablyt be kell tartani: PRV, PSV s FCV nem csatlakozhat kzvetlenl trolhoz s trozhoz. (Egy rvid vezetkkel lehet elvlasztani ket egymstl.) PRV szelepeknek nem lehet kzs vgpontja, illetve nem kapcsolhatak sorosan. PSV szelepeknek nem lehet kzs kezdpontja, illetve nem kapcsolhatak sorosan. PSV nem kapcsoldhat PRV vgpontjhoz.

3.2 Informcis objektumokA fizikai komponenseken tl az EPANET hrom olyan elemtpust is tartalmaz, amelyek a trkpen nem jelennek meg, de az ltaluk trolt informcik a szimulci mkdshez szksgesek. Ezek az objektumok: grbk, mintzatok (menetgrbk) s szablykszletek.

GrbkAz EPANET ngy grbetpust klnbztet meg: 1. Szivatty jelleggrbe, 2. Szivatty hatsfokgrbe,

3. Trol vzszint-trfogat grbe, 4. Vesztesggrbe. (GPV szelephez) Szivatty jelleggrbe A grbeszerkesztrl a 6.5 pontban tallhat lers. A szivatty jelleggrbe a nvleges fordulatszmon zemel szivatty emelmagassgnak (energiakzlkpessgnek) rtkeit tartalmazza a trfogatram fggvnyben. Helyes jelleggrbe esetben a nvekv trfogatram-rtkekhez cskken emelmagassg-rtkek tartoznak. A megadott pontok szma szerint az EPANET a kvetkez mdszereket alkalmazza a jelleggrbe szrmaztatsra: Egy pont megadsa (Qn,Hn) esetn amely pont rtelemszeren a szivatty kvnt munkapontja az EPANET kt tovbbi pont segtsgvel szmtja ki a jelleggrbe egyenlett. Az egyiket a 0 trfogatram mellett fellp 1,33Hn emelmagassg pontba, a msikat a 2Qn trfogatram mellett fellp 0 emelmagassg pontba veszi fel a program. Innentl fogva a grbe szmtsa a hrom ponttal megadott grbvel azonosan trtnik. Hrom pont megadsa esetben a nvleges pont megadsn tl clszer egy alacsony (leginkbb 0) trfogatram-, s egy magas trfogatram (leginkbb 0 emelmagassg) pont felvtele. A megfelel sorrendben megadott (nvekv trfogatram, cskken emelmagassg) pontokon keresztl az EPANET folytonos grbt igyekszik felvenni a kvetkez egyenlet szerint: H = A B Q C , ahol: H: emelmagassg, Q: trfogatram, A, B, C: szmtott konstansok. Kett, vagy hromnl tbb pont megadsa esetn az EPANET a kt pont kz es jelleggrbeszakaszt a kt pontot sszekt egyenesknt kzelti.

3.2 bra: Jelleggrbe pldk. Ha olyan szivattyt szeretnnk modellezni, amely nem a nvleges fordulatszmn zemel, akkor a szivatty Speed tulajdonsgnak segtsgvel, vagy szivattyzsi menetgrbe hasznlatval ezt egyszeren megtehetjk. (Lsd a 6.4 pontot.) A nvleges fordulatszmtl eltr zemllapot jellemzit az EPANET az affinitsi trvny segtsgvel szmtja ki a nvleges fordulatszmon rtelmezett jelleggrbe felhasznlsval.

H n P n Q n , = , = , ahol: = QN nN H N nN PN nN Q: trfogatram a vizsglt fordulatszmon,

2

3

QN: trfogatram a nvleges fordulatszmon, n: a vizsglt fordulatszm, nN: nvleges fordulatszm, H: emelmagassg a vizsglt fordulatszmon, HN: emelmagassg a nvleges fordulatszmon, P: (vzoldali) teljestmnyigny a vizsglt fordulatszmon, PN: (vzoldali) teljestmnyigny a nvleges fordulatszmon. Pldul a nvleges fordulatszm feln zemeltetett szivatty a nvleges trfogatram felt s a nvleges emelmagassg negyedt produklja a nvleges teljestmny nyolcadnak felvtele mellett. Megjegyzend, hogy az affinitsi trvny csak korltozott tartomnyban kzelti jl a szivatty vals viselkedst, ezrt kb. a nvleges fordulatszm 65%-a al nem rdemes szablyozni a modellben (sem). Szivatty hatsfokgrbe A grbeszerkesztrl a 6.5 pontban tallhat lers. A hatsfokgrbe a szivatty sszhatsfoknak alakulst adja meg a trfogatram fggvnyben. Az sszhatsfok a felvett villamos teljestmny s a folyadknak tadott teljestmny kztt teremt kapcsolatot:

=

Phasznos P = hidr . , ahol: Pbevezetett Pvill .

: a szivatty sszhatsfoka, Phasznos: hasznos (a cljainknak megfelel) teljestmny, Pbevezetett: a rendszerbe bevezetett teljestmny, Phidr.: a folyadknak tadott teljestmny ( Phidr = g H Q ), Pvill.: a hajtmotor ltal felvett villamos teljestmny. Az sszhatsfok teht magba foglalja a villamos motor elektromos- s mechanikai hatsfokt, valamint a szivatty hidraulikai- s mechanikai hatsfokait. Az EPANET a hatsfokgrbt csak a szivatty energiakltsgeinek meghatrozshoz hasznlja fel. Amennyiben egy szivatty esetben nem adunk meg hatsfokgrbt, akkor a Pump Efficiency (szivatty hatsfok) tulajdonsg (lland) rtkvel szmol a program. (Browser >> Data >> Options >> Energy)

3.3 bra: Szivatty hatsfokgrbe. Trol vzszint-trfogat grbje A grbeszerkesztrl a 6.5 pontban tallhat lers. A vzszint-trfogat grbt abban az esetben clszer hasznlni, ha a trol keresztmetszete nem lland, teht a trolt trfogat nem ll egyenes arnyban a vzszinttel. A megadott pontok (sszetartoz vzszint s trolt trfogat rtkek) kztt meg kell adni a trol legals s legfels vzszintjhez tartoz rtkeket is. (v. Minimum Level s Maximum Level tulajdonsgok a trol esetben)

3.4 bra: A vzszint-trfogat grbe. Vesztesggrbe A grbeszerkesztrl a 6.5 pontban tallhat lers. A vesztesggrbe GPV tpus szelep esetben hasznlatos. A grbe a szelepen ltrejv nyomsmagassg-cskkens rtkeit tartalmazza a trfogatram fggvnyben.

MenetgrbkA grbeszerkesztrl a 6.5 pontban tallhat lers. A menetgrbk egy jellemz vltozst rjk le az id fggvnyben. Hasznlhatak fogyasztsi pontok vzignye esetben, trozk szintszablyozsra, szivattyk zemrendjnek megadsra, illetve vzminsgi vizsglatok esetben a betplls vezrlsre. A projekt menetgrbi azonos idintervallumhosszal rendelkeznek, de az egyes menetgrbkben eltr szm idintervallum lehet.

4. Fejezet: Az EPANET kezelfelleteEz a fejezet az EPANET kezelfelletnek lerst tartalmazza. Megtallhat benne a legrdl menkbl elrhet parancsok magyarzata, az eszkztrak gombjainak lersa, valamint a program hrom f ablaknak (Network Map, Browser, Property Editor) felptse. A fejezet vgn a program alapbelltsairl esik sz.

4.1 A kezelfelleten megjelen elemekA kvetkez brn a kezelfellet lthat, a rajta megjelen legfontosabb elemek megnevezsvel.

4.2 A mensorA mensor a kvetkez elemeket tartalmazza: File men (fjlkezels), Edit men (szerkeszts), View men (trkp megjelents), Project men, Report men (eredmnyek megjelentse), Window men (ablak megjelents), Help men. File Men New: j projekt indtsa, Open: elmentett projekt megnyitsa, Save: az aktulis projekt mentse, Save As: az aktulis projekt mentse ms nven, Import: hlzati adatok, vagy teljes trkp beolvassa kls llomnybl, Export: hlzati adatok, vagy teljes trkp mentse kls llomnyba, Page Setup: oldalbellts a nyomtatshoz, Preferences: a program alapbelltsai, Exit: kilps az EPANET-bl. Edit Men Copy To: a vglapra vagy fjlba msolja az aktv ablak (trkp, jelents, grafikon vagy tblzat) tartalmt,

Select Object: objektum-kivlasztsi md bekapcsolsa, Select Vertex: trspont-kivlasztsi md bekapcsolsa, Select Region: terlet alap kivlaszts md bekapcsolsa (Group Edit funkcihoz), Select All: a Network Map ablakban lthat objektumok kivlasztsa (Group Edit funkcihoz), Group Edit: a fenti kt pont valamelyiknek segtsgvel definilt hatrvonalon bell es objektumok szerkesztse

View Men Dimensions: a hlzatot tartalmaz tglalap koordintinak megadsa a Network Map ablak koordintarendszerben, Backdrop: httrkp belltsa, Pan: a nzet vontatsa, Zoom In: a nzet nagytsa, Zoom Out: a nzet kicsinytse, Full Extent: a Dimensions pontban megadott tglalap tartalmt jelenti meg, Find: egyedi azonost alapjn objektumot keres a trkpen, Query: tulajdonsg alap objektumkeress a trkpen, Overwiev Map: lgi nzet be/ki kapcsolsa, Legends: a jelmagyarzatok be/ki kapcsolsa, belltsa, (csak akkor hasznlhat, ha a Browser >> Map ablakban belltottuk a megjelentend tulajdonsgokat) Toolbars: eszkztrak be/ki kapcsolsa, Options: a trkp- s a rajta megjelen elemek megjelentsnek belltsa. Project Men Summary: rvid sszests a projektrl, Defaults: a projekt alapbelltsainak szerkesztse, (objektumazonostk szintaktikja, alaprtelmezett objektumtulajdonsgok; hidraulikai modellez alapbelltsai) Calibration Data: kalibrcis llomny megadsa, Analysis Options: a szimulci tulajdonsgainak szerkesztse, Run Analysis: szimulci futtatsa. Report Men Status: jelents a szimulci futsa alatt trtnt lnyeges esemnyekrl, Energy: jelents a szivattyk energiafelhasznlsrl, Calibration: jelents a modell- s a kalibrcis llomny adatai kztti eltrsrl, Reaction: jelents a hlzati reakcikrl, Full: szvegllomnyba (*.RPT) menti a fizikai elemek szmtott rtkeit a szimulci minden idlpsre nzve, Graph: grafikon ksztse a kivlasztott eredmnyek alapjn, Table: a kivlasztott eredmnyek tblzatos megjelentse, Options: az aktv jelents, grafikon vagy tblzat megjelensi tulajdonsgainak szerkesztse. Window Men Arrange: a felhasznl ltal megjelentett ablakokat (pl. grafikon, tblzat) rendezi el a fablakhoz kpest, Close All: a trkp s a Browser kivtelvel minden ablakot bezr, A megnyitott ablakok listja: a listbl kivlasztott elem lesz az aktv ablak. Help Men

(Termszetesen minden menpont angol nyelv.) Help Topics: help ablak megnyitsa, Units: az EPANET ltal hasznlt mrtkegysgek listja, Tutorial: oktatplda, About: informcik az EPANET felhasznlt verzijrl.

4.3 EszkztrakAz eszkztrak gombjainak segtsgvel a 4.2 pontban lert parancsokat adhatjuk ki. (Ez all kivtelt kpeznek a fizikai elemek ltrehozst lehetv tev gombok, amelyeknek nincs menbl kivlaszthat megfeleljk.) Az eszkztrakat megjelenteni/eltntetni a View >> Toolbars menpont segtsgvel lehet. Az eszkztrak lehetnek rgztettek (a mensor alatt), vagy elhelyezhetk a munkaterlet brmely rszn. Ez utbbi esetben az eszkztrak tmretezhetv vlnak. Standard Toolbar

A Standard Toolbar. Az eszkztr legtbb gombjnak hatsa a mensor egy-egy parancsval egyenrtk, ezrt ilyen esetekben csak e parancsokra trtnik utals. (Lsd 4.2 pont.) : File >> New, : File >> Open, : File >> Save, : File >> Print, : Edit >> Copy To, : a kivlasztott objektum trlse, hatsa megegyezik a billentyzet Del gombjval, : View >> Find, : Projet >> Run Analysis, : View >> Query, : Report >> Graph, : Report >> Table, : View >> Options. Map Toolbar A Map Toolbar. Az eszkztr tbb gombjnak hatsa a mensor egy-egy parancsval egyenrtk, ezrt ilyen esetekben csak e parancsokra trtnik utals. (Lsd 4.2 pont.) : Edit >> Select Object, : Edit >> Select Vertext,

: Edit >> Select Region, : View >> Pan, : View >> Zoom In, : View >> Zoom Out, : View >> Full Extent, : fogyasztsi pont hozzadsa a trkphez, : troz hozzadsa a trkphez, : trol hozzadsa a trkphez, : vezetk hozzadsa a trkphez, : szivatty hozzadsa a trkphez, : szelep hozzadsa a trkphez, : szveg hozzadsa a trkphez.

4.4 Az llapotsv (Status Bar)A Status Bar. A Status Bar t rszre oszthat: Auto-Length: kijelzi, hogy az automatikus vezetkhossz-meghatrozs be van-e kapcsolva. Errl bvebb informci tallhat a 6.4 pontban, a vezetkek tulajdonsgai kztt. Flow Units: kijelzi, hogy a projektnek mi a belltott trfogatram-egysge. A belltst a Project >> Defaults >> Hydraulics >> Flow Units tulajdonsg trolja. Run Status: az ikonnak a kvetkez formi lehetnek: : nincs megjelenthet eredmny, : van megjelenthet eredmny, : a szimulci futtatsa ta a hlzat megvltozott. Zoom Level: az aktulis nagytsi faktort jelzi ki. (Teljes mret=100%.) XY Location: a kurzor pozcijt rja ki a trkp koordintarendszerben.

4.5 A trkp (Network Map)A trkp a hlzat ktdimenzis megjelentsre szolgl. Az egyes objektumok mretnek, s a kztk lv tvolsgnak nem kell megegyeznie a valsgban mrhet rtkekkel. A trkpen a kivlasztott tulajdonsgok rtkei szn- s/vagy mretskla szerint is megjelenthetek. A sznskla szerkeszthet a View >> Legends >> Modify menpont segtsgvel. A mretskla nem szerkeszthet. A trkp mg httrkpet is adhatunk meg a View >> Backdrop menpontban. A trkp kimsolhat a vglapra, illetve menthet *.BMP, *.DXF vagy *.EMF formtumban. (Edit >> Copy To, illetve File >> Export >> Map menpontok hasznlatval.)

4.6 A navigtor (Data Browser)Lsd a 6.3 s 6.4 pontokat.

A Browser ablak Data fle.

4.7 Map BrowserLsd a 2.7 s 2.8 pontokat.

A Browser ablak Map fle.

4.8 Property EditorA Property Editor (tulajdonsgszerkeszt) a fizikai elemek-, s a szimulci tulajdonsgainak szerkesztsre szolgl. A trkprl, vagy a Browser ablak Data flrl kivlasztott elem tulajdonsgai s azok rtkei automatikusan listzsra kerlnek a Property Editor ablakban. Ha a Property Editor ablak nem ltszik, kattintsunk dupln a szerkeszteni kvnt elemre, vagy hasznljuk a Browser ablak Edit gombjt. (Lsd a 6.4 pontot.)

A Property Editor. A szerkeszt mkdsvel kapcsolatos alapinformcik: A szerkeszt mindig kt oszlopra oszthat fel, a bal oldali a tulajdonsg nevt tartalmazza, a jobb oldali pedig annak rtkt. Az oszlopszlessg llthat a fejlc tmretezsvel. A teljes ablak tmretezhet s thelyezhet. Ha egy tulajdonsg neve utn csillag ll, akkor ktelezen megadand tulajdonsgrl van sz. A tulajdonsg tpustl fggen az rtkt tartalmaz mez lehet: szabadon szerkeszthet szvegmez, legrdl lista, , specilis szerkesztablakot megnyit gombot tartalmaz:

csak olvashat szvegmez a szmtott rtkekhez: . Ha egy tulajdonsg rtkt megvltoztattuk, akkor a vltoztatst rvnyesthetjk az Enter billenty letsvel, vagy egy msik tulajdonsgra lpssel. A vltoztats elvetshez az Escape billenty hasznlhat.

4.9 Az alapbelltsokA program alapbelltsait a File >> Preferences parancs hatsra megjelen prbeszdpanelen mdosthatjuk. A prbeszdpanel kt fllel rendelkezik, az egyiken a megjelents s a mkds alapbelltsait lthatjuk, a msikon pedig a szmok megjelentsi formtumt.

Az ltalnos belltsok. Az egyes sorok jelentse: Bold Fonts: flkvr bettpus be/ki kapcsolsa. Blinking Map Hiliter: a trkpen kijellt objektum villog kiemelsnek be/ki kapcsolsa. Flyover Map Labeling: ha be van jellve, akkor a trkpen a kurzor mellett megjelenik a megkzeltett objektum egyedi azonostja s jellemz rtke. Confirm Deletions: ha be van jellve, akkor objektum trlse eltt megerstst kr a program. Automatic Backup File: automatikus biztonsgi ments be/ki kapcsolsa. (*.BAK llomny) Temporary Directory: az ideiglenes llomnyok mentsi helye.

A szmformtum belltsa. Ezen a prbeszdpanelen azt lehet belltani, hogy a szmtott rtkek hny tizedes pontossggal jelenjenek meg.

6. Fejezet: Az objektumok kezelseEz a fejezet a modellpts sorn felhasznlhat objektumok ltrehozsval,szerkesztsvel foglalkozik, valamint az objektumok rszletes lerst tartalmazza.

6.1 Az objektumok osztlyozsaAz EPANETben kt f fajtjt lehet megklnbztetni az objektumoknak: vannak fizikai elemet reprezentlk (ezek jelennek meg a trkpen) s vannak informcit trolk (pl. jelleggrbe, szablykszlet). Osztlyozs: (1) Node (Pontszer elem) (a) Junction (Fogyasztsi pont, csompont) (b) Reservoir (Troz) (c) Tank (Trol) (2) Link (Vonalszer elem) (a) Pipe (Vezetk) (b) Pump (Szivatty) (c) Valve (Szelep, tolzr) (3) Map Label (Szveg a trkpen) (4) Time Pattern (Menetgrbe) (5) Curve (Grbe, tbb fajta lehet) (6) Control (Szablykszlet) (a) Simple (Egyszer) (b) Rule Based (sszetett) ((1), (2) s (3): fizikai objektumok, (4), (5) s (6): informcis objektumok)

6.2 Objektumok ltrehozsaFizikai objektumok esetben hasznljuk a Map Toolbar megfelel gombjt. Ha az eszkztr nem ltszik: View >> Toolbars >> Map

A Map Toolbar. Informcis objektumok esetben hasznljuk a Browser ablak Data fln kivlasztott objektumtpus Add gombjt. (Ez a mdszer a fizikai objektumok esetben is mkdik.)

Informcis objektum hozzadsa.

6.3 Objektumok kivlasztsaFizikai objektumok esetben elszr gyzdjnk meg rla, hogy kivlaszts mdban vagyunk. (A kurzor nyl alak s balra/fel mutat.)

A kivlaszts md bekapcsolsa a Map Toolbar segtsgvel. Fizikai objektumot kivlaszthatunk a trkprl az adott elemre kattintva, vagy a Browser ablak megfelel kategrijnak listjbl.

Kivlaszts a Browser ablak segtsgvel. Informcis objektumot kivlasztani csak a Browser ablakban lehet, a fent lert mdszer szerint.

6.4 Fizikai objektumok szerkesztse s tulajdonsgaikVlasszuk ki a mdostani kvnt elemet a 6.3 pontban lertak szerint. Fizikai objektum esetben a Property Editor ablakban az objektum minden (szerkeszthet) tulajdonsgnak rtkt meg lehet vltoztatni. Ha az ablak nem ltszik, kattintsunk dupln a kvnt elemre (LMB), vagy nyomjuk meg a Browser ablak Edit gombjt.

A Property Editor megjelentse a Browser ablakbl

A fizikai objektumok tulajdonsgaiJunction (csompont) ID: egyedi azonost, maximum 15 karakter hossz, keverve tartalmazhat szm s bet karaktereket.

Megadsa ktelez. X-Coordinate: a csompont X irny pozcija a trkpen belltott tvolsgegysgben. Ha resen marad, a csompont nem jelenik meg a trkpen. (Az X irny az Epanet kezelfellett nzve a vzszintes irnynak felel meg. Y-Coordinate: a csompont Y irny pozcija a trkpen belltott tvolsgegysgben. Ha resen marad, a csompont nem jelenik meg a trkpen Description: opcionlisan megadhat szveg. Egyb jellemzk, lers trolsra szolgl. Tag: cmke. Olyan, szkzket nem tartalmaz szveg, amelynek segtsgvel az elemet egy csoporthoz kapcsolhatjuk (pl. nyomszna, fogyasztsi csoport stb.). Megadsa nem ktelez. Elevation: a csompont magassgi rtkt tartalmazza egy ltalunk kivlasztott referenciaszinthez kpest. A mrtkegysg (mter vagy lb) a belltsoktl fgg. A magassg rtke csak a csomponti nyoms rtknek szmtsakor kerl felhasznlsra, az egyb szmtott mennyisgekre nincs hatsa. Megadsa ktelez. Base demand: az tlagos- vagy nvleges folyadkigny a belltott mrtkegysgben. Negatv rtke azt jelzi, hogy a csompont folyadkot tpll a hlzatba. resen hagysa esetn a program 0 rtkkel veszi figyelembe. Demand Pattern: a csomponthoz rendelt fogyaszts-mintzat azonostjt tartalmazza. A fogyaszts eloszlsi grbe tulajdonkppen szorztnyezket tartalmaz az id fggvnyben. (pl. az adott idpillanathoz tartoz szorztnyez 0,5, akkor a program a Base Demand * 0,5 rtkkel fog szmolni). Demand Categories: a csomponthoz definilt klnbz fogyasztsi sablonok szmt tartalmazza. Fogyasztsi sablon: sszerendelt Base Demand s Demand Pattern tulajdonsgok. Ez a tulajdonsg lehetsget ad arra, hogy egy csomponthoz tbb fogyasztsi sablont rendeljnk hozz. Ilyen eset lehet az egy helyen fellp lakossgi s ipari fogyaszts. resen hagyhat, ha egyetlen fogyaszts-sablon elegend az adott csompont lersra. Emitter Coefficient: a csompontban lv kibocsjtt (pl. sprinkler, cstrs) jellemz rtk. A megadand rtek az egysgnyi nyomsess hatsra ltrejv trfogatram. Ha a csompontban nincs kibocsjt, resen kell hagyni. Az emitterekrl bvebb informci tallhat a 3.1 pontban. Megjegyzs: ha egy fogyasztsi pontban norml fogyaszts s kibocsjtsi rtk is meg van adva, a szimulci sorn szmtott Actual Demand rtke a kt fogyasztsi tpus sszege lesz. Pipe (vezetk) ID: egyedi azonost, maximum 15 karakter hossz, keverve tartalmazhat szm s bet karaktereket. Megadsa ktelez. Start Node: annak a csompontnak az azonostja, ahonnan a vezetk indul. (v. folysirny) Megadsa ktelez. End Node: annak a csompontnak az azonostja, ahova a vezetk rkezik. Megadsa ktelez. Description: opcionlisan megadhat szveg. Egyb jellemzk, lers trolsra szolgl. Tag: cmke. Olyan, szkzket nem tartalmaz szveg, amelynek segtsgvel az elemet egy csoporthoz kapcsolhatjuk (pl. nyomszna, fogyasztsi csoport stb.). Megadsa nem ktelez. Length: a vezetk hossza mterben vagy lbban. Megadsa ktelez. * Diameter: a vezetk bels tmrje millimterben vagy hvelykben. Megadsa ktelez. Roughness: vezetkfal-rdessg. Dimenzitlan mennyisg, ha a Hazen-Williams vagy a ChazyManning kpletet hasznljuk, azonban a Darcy-Weisbach kplet esetben a mrtkegysge millimter vagy millilb. Megadsa ktelez. Loss Coefficient: helyi vesztesgtnyez. A vezetkben lv szerelvnyek, idomok stb. vesztesgtnyezinek () sszege. Dimenzitlan mennyisg. Ha nincs ilyen elem a vezetkszakaszban, resen lehet hagyni. Initial Status: megadja, hogy a vezetknek mi legyen a kiindulsi llapota a szimulci kezdetn. Lehet OPEN (nyitott), CLOSED (lezrt) vagy CV (check valve, visszacsapszelep). Ez utbbi esetben csak a Start Node End Node irnyban lehetsges folyadkram.

*: A program kpes automatikusan szmtani a vezetkhosszakat a kezd- s vgpontok koordintibl, amennyiben az Auto-Length On funkci aktv. Aktivlshoz/deaktivlshoz a kezelfellet bal als sarkn lthat feliratra kell kattintani az egr jobb gombjval, vagy a Project >> Defaults >> Properties lapon kell tlltani az Auto Length tulajdonsg rtkt.

Az automatikus vezetkhossz-szmts bekapcsolsnak mdjai. Pump (szivatty) ID: egyedi azonost, maximum 15 karakter hossz, keverve tartalmazhat szm s bet karaktereket. Megadsa ktelez. Start Node: annak a csompontnak az azonostja, ahova a szivatty szvoldala csatlakozik. Megadsa ktelez. End Node: annak a csompontnak az azonostja, ahova a szivatty nyomoldala csatlakozik. Megadsa ktelez. Description: opcionlisan megadhat szveg. Egyb jellemzk, lers trolsra szolgl. Tag: cmke. Olyan, szkzket nem tartalmaz szveg, amelynek segtsgvel az elemet egy csoporthoz kapcsolhatjuk (pl. nyomszna, fogyasztsi csoport stb.). Megadsa nem ktelez. Pump Curve: a szivatty jelleggrbjnek egyedi azonostja. resen hagyhat, ha a szivattynkat inkbb a teljestmnnyel jellemezzk. Power: a szivatty leadott teljestmnyt adja meg kilowattban vagy lerben. A program felttelezi a szmtsok sorn, hogy ez a teljestmny lland. Akkor hasznland ez az opci, ha nem ll rendelkezsre jelleggrbe a szivattyhoz. Ha inkbb a jelleggrbe megadst vlasztjuk a szivatty jellemzsre, ezt a tulajdonsgot hagyjuk resen. Speed: a szivatty relatv fordulatszma.(dimenzitlan mennyisg) Pldul az 1.2 rtk azt jelenti, hogy a nvleges fordulatszmnl 20%-kal gyorsabban forog a szivatty. * Pattern: a szivatty idbeli mkdst ler mintzat egyedi azonostja. A mintzat id fggvnyben adja meg a szivatty relatv fordulatszmt. (teht a 0.5 rtk esetn a szivatty az adott idintervallumban a nvleges fordulatszm feln zemel) Ha nem akarunk mintzatot megadni, hagyjuk resen. * Initial Status: a szivatty llapota a szimulci elejn. (OPEN vagy CLOSED). ** Efficiency Curve: a szivatty hatsfokgrbjnek egyedi azonostja. A hatsfokgrbe az sszhatsfok [%] rtkeit tartalmazza a trfogatram fggvnyben. A hatsfokgrbe rtkeit csak az energiafelhasznls szmtsakor veszi figyelembe a program. Energy Price: a szivattyra vonatkoz energia-r kilowattrnknt. Ez az rtk csak az zemi kltsgek szmtsnl kerl felhasznlsra. Price Pattern: az idbeli energiar-alakulst ler mintzat egyedi azonostja. Ez a mintzat szorztnyezket tartalmaz, amely megadja, hogy az adott idintervallumban az energia ra hnyszorosa az alaprtknek. *: Az emelmagassg s a trfogatram szmtsval kapcsolatban lsd a 3.2 pontot. **: A szivatty modellbeli mkdsvel kapcsolatban lsd a 3.1 pontot. Tank (trol) Ez az elemtpus egyarnt alkalmas magastrolk, nyitott s zrt tartlyok modellezsre. ID: egyedi azonost, maximum 15 karakter hossz, keverve tartalmazhat szm s bet karaktereket. Megadsa ktelez.

X-Coordinate: a trol X irny pozcija a belltott tvolsgegysgben. Ha resen marad, a trol nem jelenik meg a trkpen. (Az X irny az Epanet kezelfellett nzve a vzszintes irnynak felel meg. Y-Coordinate: a trol Y irny pozcija a belltott tvolsgegysgben. Ha resen marad, a trol nem jelenik meg a trkpen Description: opcionlisan megadhat szveg. Egyb jellemzk, lers trolsra szolgl. Tag: cmke. Olyan, szkzket nem tartalmaz szveg, amelynek segtsgvel az elemet egy csoporthoz kapcsolhatjuk (pl. nyomszna, fogyasztsi csoport stb.). Megadsa nem ktelez. Elevation: a trol aljnak magassga az ltalunk vlasztott referenciaszinttl. Mrtkegysge mter vagy lb a belltsoktl fggen. Megadsa ktelez. Initial Level: azt adja meg, hogy a szimulci kezdetn a trol aljtl milyen magassgban legyen a folyadk felszne. Mrtkegysge mter vagy lb a belltsoktl fggen. Megadsa ktelez. Minimum Level: azt adja meg, hogy a trol aljtl milyen magassgban legyen a minimlis folyadkszint. A szimulci sorn a folyadkszint nem cskken a megadott rtk al. Mrtkegysge mter vagy lb a belltsoktl fggen. Megadsa ktelez. Maximum Level: azt adja meg, hogy a trol aljtl milyen magassgban legyen a maximlis folyadkszint. A szimulci sorn a folyadkszint nem n a megadott rtk fl. Mrtkegysge mter vagy lb a belltsoktl fggen. Megadsa ktelez. Diameter: a trol nvleges tmrjt adja meg. Mrtkegysge mter vagy lb a belltsoktl fggen. Hengeres trol esetben rtke megegyezik a bels tmrvel. Egyb alak trolk esetben egyenrtk tmrt kell szmolni. (Az egyenrtk tmrvel szmtott kr-terlet egyenl a trol keresztmetszeti terletvel.) Megadsa ktelez. Minimum Volume: a trolban lv folyadk trfogatt adja meg a minimlis folyadkszint esetn. Mrtkegysge kbmter vagy kblb a belltsoktl fggen. Hasznlata akkor indokolt, ha a trol aljnak alakjt (pl. mlydombor fenk) figyelembe akarjuk venni, de nem akarunk a trol teljes magassgra kiterjed magassg-trfogat grbt definilni. Volume Curve: a trol alakjt ler magassg-trfogat grbe azonostja. Ha nincs megadva, a trolt hengeresnek tekinti a program. A grbrl bvebb informcit tall a 3.2 pontban.

Reservoir (troz) Ez az elemtpus a nagy fellet trozk modellezsre szolgl, de alkalmas pldul kutak szimulcijra is. ID: egyedi azonost, maximum 15 karakter hossz, keverve tartalmazhat szm s bet karaktereket. Megadsa ktelez. X-Coordinate: a troz X irny pozcija a belltott tvolsgegysgben. Ha resen marad, a troz nem jelenik meg a trkpen. (Az X irny az Epanet kezelfellett nzve a vzszintes irnynak felel meg. Y-Coordinate: a troz Y irny pozcija a belltott tvolsgegysgben. Ha resen marad, a troz nem jelenik meg a trkpen. Description: opcionlisan megadhat szveg. Egyb jellemzk, lers trolsra szolgl. Tag: cmke. Olyan, szkzket nem tartalmaz szveg, amelynek segtsgvel az elemet egy csoporthoz kapcsolhatjuk (pl. nyomszna, fogyasztsi csoport stb.). Megadsa nem ktelez. Total Head: manometrikus nyomsmagassg (statikus magassg + nyoms). Mrtkegysge mter vagy lb. Megadsa ktelez. Head Pattern: a trozhoz rendelt nyomsmagassg-megoszls azonostja. A nyomsmagassgmintzat egy troz nyomsmagassgnak alakulst rja le az id fggvnyben. resen hagyhat, ha nincs szksgnk ilyen mintzat megadsra. Ilyen mintzat megadsval lehet pldul szimullni a rendszernkhz kapcsold, idben vltoz nyoms alrendszert. Valve (szelep, tolzr) ID: egyedi azonost, maximum 15 karakter hossz, keverve tartalmazhat szm s bet karaktereket.

Megadsa ktelez. Start Node: annak a csompontnak az azonostja, ahova a szivatty szvoldala csatlakozik. Megadsa ktelez. End Node: annak a csompontnak az azonostja, ahova a szivatty nyomoldala csatlakozik. Megadsa ktelez. Description: opcionlisan megadhat szveg. Egyb jellemzk, lers trolsra szolgl. Tag: cmke. Olyan, szkzket nem tartalmaz szveg, amelynek segtsgvel az elemet egy csoporthoz kapcsolhatjuk (pl. nyomszna, fogyasztsi csoport stb.). Megadsa nem ktelez. Diameter: bels tmr mm-ben vagy hvelykben. Type: tpus (PRV, PSV, PBV, FCV, TCV vagy GPV). Megadsa ktelez. Az egyes rvidtsek jelentst lsd a 3.1 pontban. Setting: a tpustl fgg belltsi rtk. Megadsa ktelez. Szeleptpus PRV PSV PBV FCV TCV GPV A belltott rtk jelentse Nyomsmagassg [m] Nyomsmagassg [m] Nyomsmagassg-cskkens [m] Trfogatram [m3/h] Vesztesgtnyez [-] A vesztesggrbe azonostja.

Loss Coefficient: A szelep teljesen nyitott llapotra vonatkoz dimenzinlkli vesztesgtnyez. Ha resen marad, a program 0 rtkkel szmol. Fixed Status: a szelep llapota a szimulci kezdetn. Ha OPEN vagy CLOSED rtkre lltjuk, a szelep nyitott, illetve zrt szakaszknt viselkedik a Setting rtktl fggetlenl. Ha NONE rtkre lltjuk, a szelep a Type s a Setting rtkeknek megfelelen viselkedik. A szelep mkdsi mdja szablykszlet segtsgvel is vezrelhet. Map Label (szveges cmke a trkpen) Text: a megjelenteni kvnt szveg. X-Coordinate: a cmke bal fels sarknak X irny pozcija a belltott tvolsgegysgben. Megadsa ktelez. Y-Coordinate: a cmke bal fels sarknak Y irny pozcija a belltott tvolsgegysgben. Megadsa ktelez. Anchor Node: annak a Node tpus objektumnak az azonostja, amely rgztpontknt szolgl a cmke szmra. (Lsd: 1. megjegyzs.) resen hagyhat, ha nem kvnjuk a cmke helyzett rgzteni. Meter Type: annak az objektumtpusnak a neve, amely jellemz tulajdonsgt a cmkn meg akarjuk jelenteni. (Node, Link vagy None). (Lsd: 2., megjegyzs.) Meter ID: annak az objektumnak az azonostja, melynek jellemz rtkt a cmkn meg kvnjuk jelenteni. Megjegyzsek: 1. A rgztpont hasznlatakor a cmke s a rgztpont tvolsga lland marad a zoomols mrtktl fggetlenl. E mdszer hasznlata megelzi a cmkk elvndorlst a kvnt helykrl. 2. A Meter Type s a Meter ID tulajdonsgok rtkei azonostjk azt az objektumot, amelynek jellemz rtkt a cmke kijelzi a megadott szveg (Text) alatt. Ha e kt rtk nem egy vals objektumra hivatkozik, a cmke csak a megadott szveget jelenti meg. A jellemz rtk annak a tulajdonsgnak az rtke, amely tulajdonsg megjelentst a Browser ablak Map fln kivlasztottuk.

A megjelenteni kvnt tulajdonsgok kivlasztsa.

6.5 Informcis objektumok szerkesztse s tulajdonsgaikAz informcis objektumok (grbk, menetgrbk, szablykszletek) a tpusuknak megfelel szerkesztablakkal rendelkeznek. Ilyen objektumok esetben a Browser ablak Edit gombjt megnyomva vagy a kivlasztott sorra dupln kattintva a Property Editor helyett az adott objektumtpushoz alkalmas szerkesztablak nylik meg. (Lsd a 2.6 s 2.9 brkat.) E szably all kivtelt kpez a fogyasztsi ponthoz rendelhet fogyasztsi sablonok szerkesztablaka, amelyet az adott fogyasztsi ponthoz tartoz Property Editor ablak Demand Categories sorban megjelen gomb segtsgvel jelenthetnk meg.

A fogyasztsi sablonok szerkesztse.

A grbeszerkesztA grbkrl bvebb informci tallhat a 3.2 pontban. A grbeszerkeszt ablaka a 6.1 brn lthat.

6.1 bra: A grbeszerkeszt.

Az egyes mezk magyarzata: Curve ID: a grbe egyedi azonostja. Description: a grbe jelentsnek szveges lersa. Curve Type: a grbe tpusa: o Volume: trol esetben vzszint-trolt trfogat sszefggs. o Pump: szivatty jelleggrbe. (Trfogatram-emelmagassg sszefggs.) o Efficiency: szivatty esetben szlltott trfogatram-hatsfok sszefggs. o Headloss: GPV szelep esetben trfogatram-nyomsmagassg-cskkens sszefggs. Tblzat: a definiland grbe pontjainak koordintit adhatjuk meg benne. Elnzeti ablak: A tblzatban megadott pontok alapjn a program megrajzolja a grbt az elnzeti ablakban. Ha pontokat adtunk meg, de nem kapunk elnzeti kpet, akkor a megadott rtkekkel-, vagy azok sorrendjvel van a baj. Equation: az egy- s hrom ponttal megadott szivatty jelleggrbe esetben itt jelenik meg a jelleggrbe egyenlete. Hibs koordintk esetben az Illegal pump curve (rvnytelen jelleggrbe) felirat jelenik meg. Load s Save gombok: grbe betltse *.CRV llomnybl, illetve grbe mentse.

6.1 bra: A grbeszerkeszt.

A menetgrbe-szerkesztA menetgrbkrl tovbbi informci tallhat a 3.2 pontban. A menetgrbe-szerkeszt ablaka a 6.2 brn lthat.

6.2 bra: A menetgrbe-szerkeszt.

Az egyes mezk magyarzata: Pattern ID: a menetgrbe egyedi azonostja. Description: a menetgrbe jelentsnek szveges lersa.

Time Period: az idintervallum sorszma. Az idintervallum hossza a projekt jellemzje (Pattern Time Step), rtke a Browser >> Data >> Options >> Times lapon llthat. Az aktulis idinervallum-hosszt az elnzeti ablak aljrl leolvashatjuk (6.2 bra). Multiplier: az adott idintervallumra vonatkoz szorztnyez. Load s Save gombok: menetgrbe betltse *.PAT llomnybl, illetve menetgrbe mentse.

6.7 Vonalszer elemek alakjnak mdostsaA vonalszer elemek (vezetk, szelep, szivatty) tetszleges szm trspontot tartalmazhatnak a kt vgpontjuk kztt. A trspontokat egyenes szakaszok ktik ssze, de a megfelel szm pont felvtelvel vszer szakaszok is kialakthatak. Trspontot (Vertex) utlag is hozzadhatunk, s trlhetnk, pozcijukat mdosthatjuk. (Lsd: 6.6 bra.) Trspont-szerkesztsi mdba az albbi mdszerekkel lphetnk: Edit >> Select Vertex JEG a szerkeszteni kvnt elemen, majd a felbukkan listbl vlasszuk a Vertices menpontot. gombot. Nyomjuk meg a Szerkeszt mdban a kvetkez mdostsokat vgezhetjk el: j trspont hozzadsa: JEG a mdostani kvnt objektumon, majd a felbukkan listbl vlasszuk az Add Vertex opcit. Trspont trlse: JEG a trlni kvnt trsponton, majd a felbukkan listbl vlasszuk a Delete Vertex opcit. Trspont thelyezse: vontassuk a trspontot az egr bal gombjnak lenyomsa mellett. A szerkeszt mdbl kilpni kt mdon lehet: Kattintsunk az egr jobb gombjval a trkp brmely rszn, majd a felbukkan menbl vlaszuk a Quit Editing opcit. Vlasszunk msik zemmdot a Map Toolbar gombjai segtsgvel.

6.6 bra: Vonalszer elem alakjnak mdostsa. A vonalszer elemek alaprtelmezett ramlsi irnya a kezdponttl (Start Node) a vgpont (End Node) fel mutat. Ez az irny utlag is mdosthat/megfordthat. Ennek rdekben lpjnk kivlaszts mdba (pldul a gomb megnyomsval), majd JEG a mdostani kvnt objektumon. A megjelen listbl vlasszuk a Reverese opcit.

6.10 Objektumcsoport kivlasztsaCsompontok s vezetkek csoportos kivlasztst kt mdon hajthatjuk vgre:

1. Edit >> Select All: az aktulis nzetben ltsz minden objektum belekerl egy kivlasztsi tglalapba. A nzeten kvli elemeket a mdszer nem rinti. 2. Szablytalan alak kivlasztsi terlet definilsa: gomb. Edit >> Select Region, vagy Adjuk meg a kvnt sokszg sarkait (BEG). Zrjuk a sokszget (JEG vagy Enter).

A kivlasztsi terleten bell lv objektumok csoportosan szerkeszthetek az Edit >> Group Edit paranccsal. (Lsd 6.11)

6.11 Objektumcsoport szerkesztseA 6.10 pont alapjn ltrehozott kivlasztsi terleten bell lv csompontok s vezetkek csoportosan szerkeszthetek az Edit >> Group Edit paranccsal. A megjelen ablak a 6.6 brn lthat.

6.7 bra: A csoportos szerkeszts prbeszdpanel.

8. Fejezet: A hlzat szimulcijaHa sikerlt felptennk a kvnt hlzat modelljt az elzekben trgyalt fizikai s informcis objektumokbl, akkor kszen llunk a hidraulikai s a vzminsgi vizsglat futtatsra. Ebben a fejezetben sz lesz a szimulci belltsairl, a szimulci futtatsrl s az esetlegesen fellp hibk okairl.

8.1 A szimulci belltsaiA szimulci belltsai t kategriba vannak csoportostva. Mindegyik kategria a Browser >> Data >> Options lapon rhet el.

A szimulci belltsainak kategrii. Az egyes kategrikhoz tartoz tulajdonsgok rtkei a Property Editor segtsgvel mdosthatak. (Lsd 4.8 pont.) Hydraulics (hidraulikval kapcsolatos belltsok)

A hidraulikus szimulci belltsai s javasolt rtkei. Az egyes tulajdonsgok magyarzata: Flow Units: az alkalmazott ramlsi egysg betjele (CMH = m3/h). Headloss Formula: a hosszmenti vesztesg szmtshoz alkalmazott kplet betjele (D-W = Darcy-Weisbach). Specific Gravity: a modellezni kvnt folyadk relatv srsge a vz 4C-on mrt srsghez kpest. (dimenzitlan szm) Relative Viscosity: a modellezni kvnt folyadk relatv kinematikai viszkozitsa a vz 20C-on mrt kinematikai viszkozitshoz kpest. (dimenzitlan szm) Maximum Trials: a hidraulikai egyenletek megoldsa sorn hasznlt kzelt lpsek maximlis szma.

Accuracy: pontossgi hatrszm. A hidraulikai egyenletek kzelt megoldsnak lpsei sorn a kapott eredmnyek elegenden pontosnak minslnek, ha a kzelts adott lpsben az sszes trfogatram-vltozs s az sszes trfogatram hnyadosa a megadott szmnl kisebb. If Unbalanced: itt lehet kivlasztani, hogy mit tegyen a program, ha a fentebb belltott maximlis kzelt lps alatt nem sikerlt elegenden pontos megoldsra jutni. Stop rtk esetben a szimulci lell, Continue rtk esetben tovbbi 10 kzelt lpst engedlyez a program. Default Pattern: az alaprtelmezett fogyasztsi menetgrbe azonostja. Ha a fogyasztsi pont Demand Pattern tulajdonsgnak nem adtunk rtket, a pont idbeli viselkedst az itt megadott menetgrbe alapjn fogja szmolni a program. Ha az alaprtelmezett azonost nem ltez menetgrbre hivatkozik, a pont fogyasztsa idben lland marad. Demand Multiplier: minden fogyasztsi pontra rvnyes vzigny-szorzszm. Ha pldul az rtkt 2.0-ra lltjuk, akkor a rendszernk vzignye a dupljra n. Emitter Exponent: az emitterek szmtsnl hasznlt hatvnykitev. Lsd a 3.1 pontot. Status Report: a szimulci lefutsa utn megjelentett informcik mennyisgt lehet itt szablyozni. Lehetsgek: None: nincs jelents. Yes: norml jelents, amelyben a vonalszer elemek minden llapotvltozsa megjelenik. Full: norml jelents a kzeltsi hibk rtkeivel kiegsztve. Hibakeressnl hasznos.

Megjegyzs: ezeket a tulajdonsgokat a Project >> Defaults >> Hydraulics lapon is bellthatjuk, valamint el is menthetjk a ksbbi projektek szmra. Times (idvel kapcsolatos belltsok)

Az idvel kapcsolatos belltsok. Az egyes tulajdonsgok magyarzata: Total Duration: a szimulci teljes idtartama. 0 rtk esetben pillanatszer vizsglat trtnik. Hydraulic Time Step: a hidraulikai egyenletek kiszmtsa kztti rendszerid. Quality Time Step: a vzminsgi paramterek kiszmtsa kztti rendszerid. Pattern Time Step: a menetgrbk ltal hasznlt idintervallum-hossz. Pattern Start Time: a menetgrbk indulsi ideje. Pldul a 2:00 rtk belltsa esetn a menetgrbk a msodik rjuktl indulnak a szimulci elejn. Reporting Time Step: a szmtott mennyisgek rtkeinek megjelensi gyakorisga a jelentsekben. Report Start Time: a szmtott mennyisgeket tartalmaz jelents indulsi idpontja. Clock Start Time: a szimulci kezdetnek ipontja. Statistic: a statisztikai sszegzs tpusa. Lehetsgek: None: a szmtott rtkek minden idlpsben listzsra kerlnek. Average: a szmtott rtkek idbeli tlaga kerl listzsra. Minimum: a legkisebb rtk kerl listzsra. Maximum: a legnagyobb rtk kerl listzsra.

Range: a legkisebb s a legnagyobb rtk kztti klnbsg kerl listzsra. Energy (energia-felhasznlssal kapcsolatos belltsok)

Az energia-felhasznlssal kapcsolatos belltsok. Az egyes tulajdonsgok magyarzata: Pump Efficiency: alaprtelmezett szivatty hatsfok. Ezzel az rtkkel szmol a program, ha a szivattyhoz nem adtunk meg hatsfok grbt. Energy Price: az energia ra tetszleges fizeteszkzben. Price Pattern: az energia rnak idbeli vltozst ler menetgrbe egyedi azonostja. lland r esetn resen lehet hagyni. Demand Charge: kiegszt dj cscsfogyaszts esetn.

8.2 A szimulci futtatsaA szimulci a Project >> Run Analysis paranccsal, vagy a gomb megnyomsval futtathatjuk. A szimulci fontosabb esemnyeirl visszajelzst kapunk a megjelen Status Report ablakban. Amennyiben a futtats sikeres volt, a Status Bar kzepn a kvetkez ikon jelenik meg: 4.4 pontot.) . (Lsd a

8.3 HibajelensgekA szimulci futtatsa sorn a leggyakrabban elfordul hibk a kvetkezek: Pump xxx open but exceeds maximum flow at xx:xx hrs. (tbb vz ramlik t a szivattyn, mint ami lehetsges lenne). Jellemz okok: Egy nagyobb szivatty (vagy magasabban fekv troz/trol) vizet nyom t a szivattyn egy nagy igny fogyasztsi pont fel. A szivatty utn mlyen fekv nagy igny fogyasztsi pont van, ebben az esetben ltalban negatv nyoms is fellp. A hlzat ignyeihez kpest tl kicsi szivatty. Pump xxx closed because cannot deliver head at xx:xx hrs. (a szivatty lezrt, mert a kimen oldali nyoms nagyobb, mint a szivatty ltal ltrehozhat legnagyobb nyoms). Ebben az esetben a hlzat egyes rszei elveszthetik az sszekttetst egymssal. Az ok ltalban a szivatty nem elgsges emelmagassgban keresend. Negative pressures at xx:xx hrs. (negatv nyomsok az adott idpillanatban): a pont vzignye magasabb, mint a hozz fut vezetkeken rkez trfogatram. Jellemz okok: Alacsony szivattyteljestmny. Hossz/nagy ellenlls vezetk. Magasan lv fogyaszt. System Disconnected: a hlzatnak van olyan rsze, amelyhez a vz nem tud eljutni, mert megszakadt a kapcsolat. Ez ltalban akkor trtnik meg, ha egy szivatty a megfelel emelmagassg hinyban lezr. System Unbalanced: a megadott szm kzelt lpsek alatt nem szletett elegenden pontos megoldsa a hidraulikai egyenleteknek. A hiba kivdsnek rdekben meg lehet nvelni a

maximlis lpsszm rtkt, illetve az If Unbalanced tulajdonsgot rdemes Continue rtkre lltani. Lsd a 8.1 pontot. Hydraulic Equations Unsolvable: az EPANET nem tudja megoldani a hidraulikai-, vagy energetikai egyenleteket. Jellemzen ez a hiba akkor lp fel, ha a hlzat egy rsze vzignnyel rendelkezik, de nem ll kapcsolatban a betpllsi pontokkal. Lsd System Disconnected hiba.

Szszedet az EPANET angol nyelv verzijhozA feltntetett mrtkegysgek a Flow units tulajdonsg CMH rtkre lltsa esetn rvnyesek. BEG Curve Data Demand Az egr bal gombjval kattintva Grbe (pl. grafikonon) Adat Vzigny [m3/nap]; a mrtkegysg a fogyasztsi menetgrbe szorzszmainak mrtkegysgtl is fgg! Lers Trol esetben nvleges tmr [m], vezetk s szelep esetben bels tmr [mm] Szerkeszt, szerkeszts Hatsfok [%] Magassgi szint (egy referenciaszinttl mrt magassg-klnbsg) [m] Energia [kWh] Trfogatram [m3/h] Szivatty jelleggrbe esetben: manometrikus szlltmagassg [m], nem azonos a Total Head kifejezssel! ramlsi vesztesg (nyomsmagassg-cskkens) [m] Egyedi azonost Kezdeti Az egr jobb gombjval kattintva Fogyasztsi pont, csompont Hossz [m] Szint [m] Vonalszer elem (vezetk, szelep, szivatty) Trkp Mr, kijelz, mutat Hlzat Pontszer elem (fogyasztsi pont, trol, troz) Objektum, elem Minta, mintzat Csvezetk Teljestmny [kW] Nyomsmagassg [m] r Tulajdonsgok Tulajdonsg Szivatty, NEM PUMPA!!! Minsg Troz A csfal rdessge; ha a D-W kpletet hasznljuk [mm], egybknt dimenzi nlkli szm

Description Diameter Edit Efficiency Elevation Energy Flow Head

Headloss ID Initial JEG Junction Length Level Link Map Meter Network Node Object Pattern Pipe Power Pressure Price Properties Property Pump Quality Reservoir Roughness

Select Setting Speed Status Tag Tank Toolbar Total Head

Type Unit Headloss Velocity Volume Water Report

Kivlaszts Bellts, belltott rtk Sebessg, szivatty esetn: relatv fordulatszm (n/nnvleges) llapot Cmke Trol, tartly Eszkztr troz esetben: vzszint + vzfelszn feletti nyomsmagassg [m], fogyasztsi pont esetben: magassg + nyomsmagassg [m], Tpus Fajlagos nyomsmagassg-cskkens [m/km] ramlsi sebessg [m/s] Trfogat [m3] Vz Jelents, sszefoglal

TartalomjegyzkElsz .............................................................................................................................................. 1 EPANET kezelsi utasts .............................................................................................................. 1A fordts sorn alkalmazott alapelvek............................................................................................. 1 1. Fejezet: Bevezets........................................................................................................................... 11.1 Az EPANET rvid bemutatsa .......................................................................................................................1 1.2 A hidraulikai modellez kpessgei................................................................................................................1 1.3 A minsgi modellez kpessgei ..................................................................................................................2 1.4 Az EPANET hasznlatnak lpsei ................................................................................................................2 1.5 A hasznlati tmutat felptse .....................................................................................................................2

2. fejezet: Az EPANET hasznlatnak alapjai egy pldn keresztl................................................ 32.1 Az EPANET teleptse....................................................................................................................................3 2.3 A projekt belltsa .........................................................................................................................................4 2.4 A hlzat megrajzolsa ...................................................................................................................................5 2.5 Objektum tulajdonsgok belltsa .................................................................................................................6 2.6 A projekt mentse s megnyitsa....................................................................................................................7 2.7 Pillanatszer hidraulikai vizsglat futtatsa ....................................................................................................7 2.8 zemszer hidraulikai vizsglat futtatsa.......................................................................................................8

3. fejezet: A hlzati modell elemei ................................................................................................. 123.1 Fizikai (a trkpen megjelen) objektumok..................................................................................................12 3.2 Informcis objektumok ...............................................................................................................................14

4. Fejezet: Az EPANET kezelfellete............................................................................................. 184.1 A kezelfelleten megjelen elemek ............................................................................................................18 4.2 A mensor.....................................................................................................................................................18 4.3 Eszkztrak...................................................................................................................................................20 4.4 Az llapotsv (Status Bar).............................................................................................................................21 4.5 A trkp (Network Map)...............................................................................................................................21 4.6 A navigtor (Data Browser) ..........................................................................................................................22 4.7 Map Browser.................................................................................................................................................22 4.8 Property Editor..............................................................................................................................................22 4.9 Az alapbelltsok.........................................................................................................................................23

6. Fejezet: Az objektumok kezelse ................................................................................................. 246.1 Az objektumok osztlyozsa.........................................................................................................................24 6.2 Objektumok ltrehozsa................................................................................................................................24 6.3 Objektumok kivlasztsa ..............................................................................................................................25 6.4 Fizikai objektumok szerkesztse s tulajdonsgaik ......................................................................................25 6.5 Informcis objektumok szerkesztse s tulajdonsgaik ..............................................................................30 6.7 Vonalszer elemek alakjnak mdostsa.....................................................................................................32 6.10 Objektumcsoport kivlasztsa.....................................................................................................................32 6.11 Objektumcsoport szerkesztse ....................................................................................................................33

8. Fejezet: A hlzat szimulcija ................................................................................................... 348.1 A szimulci belltsai ................................................................................................................................34 8.2 A szimulci futtatsa...................................................................................................................................36 8.3 Hibajelensgek..............................................................................................................................................36

Szszedet az EPANET angol nyelv verzijhoz ........................................................................ 38 Tartalomjegyzk............................................................................................................................ 40