ÉRDEKEGYEZTETÉS

Munkaügyi kapcsolatok

A munkaügyi kapcsolatok alatt a munkavállalók és a munkáltatók, illetve képviseleti szervezeteik intézményes (megállapodásokon nyugvó és/vagy jogilag szabályozott) kapcsolatainak rendszerét értjük, amelyek alapvetően

a szereplők közötti együttműködés fenntartására, a konfliktusok lehetőség szerinti megelőzésére, s a már létrejött konfliktusok megoldására irányulnak.

MunkavállalókMunkavállalókMunkaadókMunkaadók

SzövetségSzövetség KépviseletKépviselet

KapcsolatokKapcsolatok

Munkaügyi kapcsolatokKiinduló pontja az érdek-különbség a munka és a tőke között A munkaadó és a munkavállaló olyan kapcsolata, amelyben létérdekek is szerepet játszanak. Alapja a munkaviszony A kapcsolat lehet együttműködés vagy ütközésTartalma érdek vagy jogvita

A munkaügyi kapcsolatok alatt a munkavállalók és a munkáltatók, illetve képviseleti szervezeteik intézményes (megállapodásokon nyugvó és/vagy jogilag szabályozott) kapcsolatainak rendszerét értjük, amelyek alapvetően a szereplők közötti együttműködés fenntartására, a konfliktusok lehetőség szerinti megelőzésére, és a már létrejött konfliktusok megoldására irányulnak.

Kapcsolat típusok: a szociális partnerek közötti kétoldalú, bipartit kapcsolat szociális partnerek és az állam között tripartit kapcsolat

Alapfogalmak

Az ÉRDEKKÉPVISELET ELEMEIAz ÉRDEKKÉPVISELET ELEMEI

* ÉRDEKEGYEZTETÉS* ÉRDEKEGYEZTETÉS- ÉRDEKEK FELISMERÉSE - ÉRDEKEK FELISMERÉSE – ÉRDEKEK RENDSZERBE FOGLALÁS– ÉRDEKEK RENDSZERBE FOGLALÁS

* ÉRDEK ÉRVÉNYESÍTÉS* ÉRDEK ÉRVÉNYESÍTÉS- ÉRDEKEK ELISMERTETÉSE - ÉRDEKEK ELISMERTETÉSE

– LOBBIZÁS– LOBBIZÁS * ÉRDEKVÉDELEM * ÉRDEKVÉDELEM

- JOGI, GAZDASÁGI, TECHNOLÓGIAI VÉDELEM- JOGI, GAZDASÁGI, TECHNOLÓGIAI VÉDELEM

ÉRDEK : ANYAGI, SZELLEMI, ERKÖLCSI ÉRDEK : ANYAGI, SZELLEMI, ERKÖLCSI ÉS ÉRZELMI ÉRTÉKEK MEGŐRZÉSE ÉS ÉS ÉRZELMI ÉRTÉKEK MEGŐRZÉSE ÉS GYARAPÍTÁSA! GYARAPÍTÁSA!

Szereplők és érdekeikTulajdonosok: – minél nagyobb profit, a befektetett tőke minél gyorsabb

megtérülése, magas osztalék, és a tulajdonrészük árfolyamának nyereségéhez fűződik

Társaság vezetése (menedzsment): – betöltött pozíció és az ezzel járó kedvezmények megtartása,

illetve növelése, a társaságban betöltött hatalmi, befolyásolási helyzet megőrzése, illetve kiterjesztése, szakmai elismertség növelése

Munkavállalók: – munkahely és jövedelembiztonság, folyamatos

keresetnövekedés, szociális biztonság, munkafeltételek javulása

Közös célok: a szervezet fennmaradása, konfliktus mentes működés, munkavállalók elégedettsége

AlapfogalmakPÁRT-ÉRDEKSZERVEZET-

EGYESÜLET

Szervezettípus Politizál/nem

politizál

Hatalomhoz

való viszony

Párt Politizál Cél: főhatalom megszerzése

Érdekszervezet Politizál Cél: döntések

befolyásolása

Egyesület Csak kivételes esetben politizál

Nem kívánja befolyásolni általában a poli-tikai döntéseket

ÉRDEKSZERVEZETEK TÍPUSAI1.

A gazdaság és a munka világának szervezetei:

Munkaadói

Munkavállalói (szakszervezetek)

Gazdasági érdekvédelem (parasztszövetségek, kereskedelmi szövetségek)

Adófizetők, fogyasztóvédők, lakásbérlők

Orvosi, ügyvédi érdekszervezetek

ÉRDEKSZERVEZETEK TÍPUSAI2.

Nem gazdasági szervezetek:

Szociális szervezetek Sport és szabadidős szervezetek Ifjúsági szervezetek Családosok szervezetei Vallási szervezetek Kulturális szervezetek Tudományos szervezetek Humanitárius szervezetek (pl. Vörös Kereszt) Eszmei-politikai egyesületek (pl. Amnesty International) Környezetvédelmi szervezetek (pl. Greenpeace)

ÉRDEKSZERVEZETEK TÍPUSAI3.

Magánjogi alapon szerveződők

(pl. szakszervezetek)

Közjogi alapon szerveződők

(pl. kamarák) Gazdasági kamarák (ipari, mezőgazdasági,

kereskedelmi, munkás)

Szakmai (orvosi, gyógyszerész, ügyvédi, mérnöki

A munkaügyi kapcsolatok szerepe

A munkaügyi kapcsolatok rendszere a munkaerőpiac szerelőinek olyan együttműködése, amely kiegészíti, esetenként átírja a munkaerőpiac szabályozó mechanizmusait, mert a szembenállás, a kölcsönös károkozás nem érdeke a feleknek és a gazdaság egészének sem.

A munkaügyi kapcsolatrendszer lehetővé teszi

a munkavállalók oldaláról érdekeik érvényesítését (jövedelem, munkabiztonság)

a munkaadók oldaláról az emberi erőforrások jobb hasznosítását, stratégiai együttműködését, azonosulását (versenyelőny!!)

A munkaügyi kapcsolatok intézményrendszere

A kollektív tárgyalások és megállapodások rendszere;

A munkavállalói részvétel (participáció);

A munkaügyi konfliktusok és viták rendezésének békés és nyomásgyakorló eszközei;

A gazdaság és társadalompolitika fő irányainak meghatározására vonatkozó országos szintű tárgyalások és megállapodások;

Makroszintű konzultációk.

Az interakciók modelljei (Fürstenberg)

A szabályozás modelljeA felek autonómiája államilag korlátozott, vagy jogi/hatalmi

aktussal bármikor korlátozható, az állam lép fel egyeztető - közvetítő szerepben

A szerződés modelljeÁllami felhatalmazás alapján a felek saját pozíciójuk

megerősítése érdekében harcolnak, a szerződésben rögzített megállapodásig.

Az együttműködés modelljeegyenrangú partnerek együttműködése

A munkaügyi kapcsolatok fő területei egy szervezeten belül

Kollektív tárgyalások - a kollektív szerződés kialakítása érdekében, az elosztási konfliktusok feloldására

Participáció a döntések előkészítésében és meghozatalában

Kialakult konfliktusok, viták esetén egyeztető tárgyalások, döntőbíráskodás, munkaügyi bíróság

Munkavállalói részvétel (participáció) intézményei

direkt, műhelyszintű részvétel (például: autonóm munkacsoportok, minőségi körök, olyan konzultációs és döntéshozatali eljárások, amelyek lehetőséget adnak az ötletek kifejtésére),

az indirekt-reprezentatív, azaz a vállalati döntési folyamatban képviselőkön keresztül való részvétel (felügyelő bizottságok munkavállalói delegáltjai, üzemi tanácsok, közalkalmazotti tanácsok),

pénzügyi-tulajdonosi részvétel (munkavállalói részvények, profitrészesedés). Ebben az esetben a munkavállalók tulajdonosok is egyben, azaz ez utóbbi szerepükből adódóan hathatnak a vezeti döntésekre, munkafolyamatokra, stb.

Participációs jogosítványok informálódásra (tájékozódásra) kiterjedők, ebben az esetben a

munkavállalókat szóban vagy írásban tájékoztatják a döntések tartalmáról, indokairól és következményeiről, de az egyes döntésekbe például nem vonják be őket. A tájékoztatás egyoldalú aktus ugyan, ám ha az szóban történik, a kommunikáció lehetősége elvben mégis adott.

véleményezési, ahol a menedzsment döntési jogköre megmarad, azonban kikérik és meghallgatják a munkavállalók véleményét is. A véleményezés így egyfázisú kommunikáció (egy feltett kérdés, s arra egy válasz), esélyt nyújt a tervezett intézkedés befolyásolására.

konzultációs, amikor a menedzsment köteles konzultálni az érintettekkel. Ebből fakadóan a konzultáció folyamatos párbeszéd: iteratív (többfázisú) véleményezésnek tekinthet. A döntés továbbra is a vállalat vezetésének kezében van.

együttdöntésiek, ahol a menedzsment csak megállapodás esetén intézkedhet

Munkavállalói érdekképviseletek

Az érdekképviseletek társadalmi rendeltetése az egyedileg szétszórt, gyenge érdekérvényesítési törekvések és képességek összefogása.

Fő formája: szakszervezetek (néhol kamarák, szövetségek)A szerveződés alaptípusai: horizontális tagozódás szt.: szakmai és ágazati sz. vertikális tagozódás szt.: országos, helyi (regionális)

szövetségek és vállalati szakszervezetek

Munkáltatói érdekképviseletek

A munkáltatók, vállalkozók és tulajdonosok szövetségeket hoznak létre - az önkéntesség és a koalíciós szabadság elvén - saját vagy együttes vállalkozási ill. munkaadói érdekeik védelmében.Szerveződésük:

• ágazati (iparági)• regionális• országos, csúcsszervezetek

• Irányultság: munkavállalók vagy kormányzat felé

Munkavállalói érdekképviseletekSzakszervezetek

– A szakmai szakszervezet egy adott szakmával vagy szakismerettel rendelkező szakképzett munkások egyesülése (például képzőművészek, mozdonyvezetők, kereskedelmi alkalmazottak).

– Az általános szakszervezetek a belépést nem kötik sem meghatározott ágazathoz, sem pedig szakmához (foglalkozáshoz).

– Az ágazati szakszervezetek (például az élelmiszeripari vagy honvédségi dolgozók szakszervezete), az azonos iparágban dolgozókat tömörítik, a teljes ágazatot átfogva.

– A vállalati (vagy vertikális) szakszervezetek pedig egy adott vállalat munkavállalóit egyesítik.

Üzemi Tanács

– Feladata a munkavállalói érdekek védelme és képviselete az adott munkahelyen. Együttdöntési lehetőségük a vállalati szociálpolitikára terjed ki.

– Európai Üzemi Tanács

Üzemi tanács jogosítványai (pl.)

Együttműködési jog (együttdöntési jogosítvány) - jóléti célú pénzeszközök felhasználása, jóléti intézmények és ingatlanok

hasznosítása

Véleményezési jog - munkavállalók nagyobb csoportját érint munkáltatói intézkedések

tervezete (átszervezés, privatizálás, korszerűsítés) - személyügyi nyilvántartás - képzési terv; a korengedményes nyugdíjazásra vonatkozó elképzelések - az éves szabadságolási tervezet - új munkaszervezési módszerek és teljesítménykövetelmények

bevezetése

Tájékozódási jog - legalább félévente a munkáltató gazdasági helyzetét érint alapvető

kérdésekben - legalább félévente a bérek, keresetek alakulása és a bérfizetéssel

összefüggő likviditás, a foglalkoztatás jellemzői, a munkaidő felhasználása, a munkafeltételek jellemzői tekintetében

Trade union density, women and men, 2000

Ország Nők és férfiak Nők Férfiak

Ausztria 39.8 29.1 48.2

Belgium 69.2 na na

Dánia 87.5 88.6 86.5

Finnország 79.0 83.0 75.0

Franciaország 9.1 na na

Németország 29.7 20.5 37.1

Görögország 32.5 na na

Írország 44.5 na na

Olaszország 35.4 na na

Luxembourg 50.0 na na

Hollandia 27.0 20.0 32.0

Norvégia 57.0 60.0 55.0

Portugália 30.0 na na

Svédország 81.0 83.0 78.0

UK 29.5 28.0 31.0

Átlag 50.1 51.5 55.4

Forrás: EIRO, http://www.eiro.eurofouna.ie/2001/03/updates/tn0103202u.html.

Magyarországon: 17 % (2004-ben)

Szakszervezeti alkuerő

Mitől függ?

Tagság nagysága, összetétele Akcióképesség, sztrájkok Politikai beágyazottság, állami

beavatkozás Intézményi háttér Társadalmi támogatottság Szolidaritás mint érték Anyagi bázis Szervezeti sajátosságok

Szakszervezeti szervezettség (KSH Munkaerőfelvétel, 2001-2004)

-20,0 -10,0 0,0 10,0 20,0 30,0 40,0

Mezőgazdaság

Bányászat

Feldolgozóipar

Villamosenergia, gáz, víz

Építőipar

Kereskedelem

Szálloda- vendéglátás

Szállítás, posta, távközlés

Pénzügyi tevékenység

Ingatlan, szolgáltatás

Közigazgatás, védelem

Oktatás

Egészségügy, szoc. ellátás

Egyéb szolgáltatás

Összesen

2001

2004

Változás

A szakszervezetek munkahelyi jelenléte ágazatok szerint

(KSH)

-30 -20 -10 0 10 20 30 40 50 60 70

Mezőgazdaság

Bányászat

Feldolgozóipar

Villamosenergia, gáz, víz

Építőipar

Kereskedelem

Szálloda- vendéglátás

Szállítás, posta, távközlés

Pénzügyi tevékenység

Ingatlan, szolgáltatás

Közigazgatás, védelem

Oktatás

Egészségügy, szoc. ellátás

Egyéb szolgáltatás

Összesen

2001

2004

Változás

Kollektív szerződések és bérmegállapodások hierarchikus rendszere

Többszintű - munkajogi hierarchia („jóléti elv”) Országos szint (OÉT, közszféra) Ágazati szint (15-19 valódi ágazati KSZ) „Többmunkáltatós” KSZ, holding szint Vállalati szint Vállalati részlegek „függelékei”

Decentralizált alkurendszer lefedettség, munkahelyi hatás, egyéni megállapodások

Módszertan: KSZ vs. bérmegállapodás (KSZ-ek 60%-ában nincs!) regiszter (FMM) és survey (KSH Munkaerőfelvétel)

Ágazati bérmegállapodások néhány jellemzője

„Többmunkáltatós” megállapodások száma csökken: 1998: 31; 2000: 23; 2004: 19

Kb. 10 valódi ágazati (munkaadói) szervezet köti

Munkáltatók érdekeltsége Bérverseny korlátozása? Tranzakciós költség

csökkentése? Állami beavatkozás veszélye?

Gyakran ajánlások, irreálisan alacsony bértarifák

Végrehajtás, vállalati hatás ellenőrizhetetlen

Vállalati bérmegállapodások száma

FH bérfelvétel1988 2004 2004

Mezőgazdaság-halászat 36 24 141Bányászat 10 8 5Feldolgozóipar 327 182 551Energia, vízellátás 68 59 101Építőipar 31 16 96Kereskedelem, járműjavítás. 141 79 244Szálláshely szolgáltatás 12 9 56Száll., posta, távközlés 54 56 89Pénzügyi tevékenység 12 10 39Ingatlan. gazd. szolg. 47 43 126Oktatás 4 1 26Eü., szoc. ellátás 3 5 27Egyéb sz. köz. szolg. 23 23 86Mindösszesen: 768 515 1605

FMM regiszter

Munkáltatói érdekképviselet Az adott szakmához tartozó szakembereket tömörít szervezetek -

szakmai egyesületek - célja, hogy szervezett fórumot teremtsenek a szakma aktuális kérdéseinek megvitatására, kapcsolatok fenntartására, illetve ehhez kapcsolódó szolgáltatásokat nyújtsanak az önkéntes tagságnak.

A szakmai kamarák törvény által felhatalmazott szakmai és önkormányzati testületek. Céljuk többek között fejlesztési koncepciók kidolgozása, a képzési követelményrendszer véleményezése, illetve etikai szabályok kidolgozása.

A piaci és gazdasági érdekek képviseletét a gazdasági kamarák látják el Különböző országokban a klasszikus kamarai feladatokat törvény vagy szokásjog más feladatokkal is kiegészítheti. Van olyan ország, ahol törvény írja elő a kötelező kamarai tagságot és van, például Magyarországon is, ahol ez szabad belépésen alapul.

Vállalati szinten a menedzsment képviseli a munkáltatói érdekeket, azok megvalósulását.

Kollektív tárgyalások

Célja a munkaadók és munkavállalók közötti megállapodás a munkavállalók munkaviszonnyal kapcsolatos igényeiről, eredménye a kollektív szerződés.

A kollektív tárgyalások tartalma: a jövedelemre, munkafeltételekre, és a felek kapcsolatára vonatkozó megállapodások

A kollektív szerződés tartalma

A szerződés kötelező tartalmi elemei: A megállapodás szintje Az érvényesség köre, azaz, hogy milyen térségre (egész országra,

vagy régióra), ágazatra (iparágra, tevékenységi körre) érvényes Időbeli hatály (érvényességi és felmondási idők) A személyek köre, akikre a szerződés kiterjed.

Kollektív szerződés

A kollektív szerződés célja, hogy a munkáltató(k) és a szakszervezet(ek) közti alku révén meghatározza, rendelkezzen a két fél érdekei érvényesítésének módjáról, illetve jogaikról és kötelességeikről, ezzel stabilizálja az együttműködést.

Ki köthet? – Magyarországon kollektív szerződést a munkáltatói

oldaltól független és a tagságot megfelelően reprezentáló érdekképviselet köthet.

Kollektív szerződés II.

A szerződések tartalmazhatnak az

– (1) elosztásra vonatkozó kérdéseket (bérrendszer, béremelések nagysága, juttatások, pótlékok, stb.),

– (2) munkafeltételekre vonatkozó szabályokat (munkaidő, szabadság, kártérítési felelősség, felmondásra vonatkozó szabályok, stb.) valamint

– (3) a két szerződő fél (munkáltató és szakszervezet) kapcsolatrendszerét meghatározó szabályokat (együttműködés módja, folyamatai, feltételei, viták rendezésének módja, a csoportos létszámleépítés esetén követendő eljárás stb.)

A kollektív szerződés funkciói

A munkabéke fenntartása, hiszen a felek minden olyan kérdésről rendelkezhetnek, amely közöttük vitás lehet. Ilyen lehet például a bérezés vagy a tömeges létszámleépítés esetére vonatkozó garanciák.

Érdekérvényesítő-megegyezéssegítő funkciót is betölt azzal, hogy egyensúlyt teremt a munkavállalók még több kedvezményre irányuló igénye és a munkáltató nagyobb rugalmasságra való törekvése között

. Egységesítő funkció: célja a munkavállalókra nézve egységes

szabály és feltételrendszer kialakítása adott munkáltatónál, amely - az ágazati kollektív szerződések esetében - kiterjeszthet akár több munkáltatóra is.

Egyéniesítő funkció: igazodik a vállalat egyedi termelési vagy szervezeti sajátosságaihoz. A kollektív szerződésben nem lehet a törvényben meghatározott feltételeket a munkavállalók hátrányára megváltoztatni, azonban a pozitív eltérés megengedett.

Munkaügyi konfliktus A munkaügyi jogvita valamilyen korábban már szabályban

vagy megállapodásban rögzített jog kikényszerítésére, betartatására irányul. Ilyen lehet például a kollektív szerződés, munkaszerződés vagy törvény betartatása. A munkaügyi jogvitában bíróság jár el.

Érdekvita esetében a konfliktus a munka világának bármely területét érintheti, a vita tárgya azonban tipikusan nincs munkaszerződésben, kollektív szerződésben, egyéb szabályban vagy megállapodásban szabályozva. Célja az álláspontok közelítése, valamilyen jog megszerzése (például egy kollektív megállapodás megkötése).

A munkáltató és az üzemi tanács, ill. a munkáltató és a szakszervezet között felmerült vitát (ha ez nem minősült jogvitának) kollektív munkaügyi vitának nevezzük. A kollektív munkaügyi vita munkaviszonyból származó érdekvita, ez esetben a törvény az érintett felek számára kötelező egyeztető eljárást ír elő.

Munkaügyi jogvita, érdekvita rendezésének eljárásai

A békéltető eljárás (conciliation) célja a megakadt vagy félbeszakadt tárgyalások folytatása, és a megegyezés elérése.

A közvetít eljárás (mediáció) esetében is az érintettek kezében marad a konfliktus megoldása. A békéltető eljárással ellentétben az álláspontok közelítésén túl a mediátor javaslatot terjeszt elő a partnereknek, amelynek elfogadása azonban nem kötelező.

A döntbíráskodás (arbitráció) szintén harmadik személy bevonására épül, azzal a különbséggel, hogy a külső személynek felhatalmazása van döntéshozatalra. A döntőbíró egy nem-peres eljárás keretében dönt, sokszor anélkül, hogy a konfliktus a széles nyilvánosság elé kerülne

Munkaharc eszközei

Munkavállalók Puha eszközök Sztrájk Üzemelfoglalás

Munkaadók Megelőző eszközök

Fellépés egyéni szinten, pl. fegyelmi, figyelmeztetés, elbocsátás

Fellépés a szakszervezet ellen

Kollektív nyílt harc, pl. kizárás , felfüggesztés

Munkavállalók eszközei

Az attitűd kinyilvánítására és figyelem felkeltésére szolgáló eszközök: az aláírásgyűjtés, a demonstrációk, munkásgyűlések, a belső

újságban megjelenő cikkek, a nyilvánosság bevonása

További puha - a munkáltatónak már közvetlen kárt okozó - nyomásgyakorló eszközök: passzív ellenállás, teljesítmény-visszatartás, lassabb

munkavégzés, szolgálati út betartása.

A kemény eszközök: Sztrájk (spontán, szervezett, figyelmeztető) Üzemfoglalás

SztrájkFajtái: – figyelmeztető, – spontán vagy vad (nem a szakszervezet által kezdeményezett), – valamint szolidaritási (más munkavállalói csoportok támogatása).

Kiterjedését tekintve: – általános, azaz az ország munkavállalóira általában kiterjed, – teljes, azaz egy ágazat minden dolgozóját érint, – illetve részleges sztrájkot.

Területi és időbeli elhatárolását tekintve: – folyamatos, megszakításos, váltakozó (lépcsőzetes

(eredménytelenség esetén újabb szervezeti egységek, vagy üzemek bevonása)

– bozóttűz jellegű – súlyponti (kulcsüzemekre kiterjedő), valamint – mini-max stratégiára épül, azaz a hasznokat és ráfordításokat

mérlegelő sztrájk.

VILÁG SZINTŰ TÁRSADALMI PÁRBESZÉD (ILO)

EU SZINTŰ TÁRS. PÁRB.EU SZINTŰ TÁRS. PÁRB.

NEMZETI SZINTŰ TÁRS.PB.

SZEKTORÁLIS TB

VÁLLALATI TB

REGIONÁLIS TBREGIONÁLIS TB

A TÁRSADALMI PÁRBESZÉD RENDSZER A TÁRSADALMI PÁRBESZÉD RENDSZER ÁLTALÁNOS ÁTTEKINTÉSEÁLTALÁNOS ÁTTEKINTÉSE

AZ EURÓPAI SZINTŰ AZ EURÓPAI SZINTŰ TÁRSADALMI PÁRBESZÉD TÁRSADALMI PÁRBESZÉD

RÉSZTVEVŐIRÉSZTVEVŐI

CEEPCEEP(Állami Vállalkozások(Állami Vállalkozások Európai KözpontjaEurópai Központja )

BUSINESSEUROPEUEAPME

(kkv-k szövetsége)

UNICEUNICE(Európai Gyáriparosok(Európai Gyáriparosok

és Munkaadók Szervezeteinek és Munkaadók Szervezeteinek Szövetsége)Szövetsége)

ETUCETUC(Európai Szakszervezeti (Európai Szakszervezeti

KonföderációKonföderáció)

OLDALAK OLDALAK ÁGAZATAIÁGAZATAI

25 ÁGAZAT

ÁGAZATAIÁGAZATAIPÁRBESZÉDPÁRBESZÉDBIZOTTSÁGBIZOTTSÁG

25 BIZOTTSÁGAZ EURÓPAI SZINTŰ AZ EURÓPAI SZINTŰ

TÁRSADALMI TÁRSADALMI PÁRBESZÉD PÁRBESZÉD

ÁGAZATI STRUKTÚRÁJAÁGAZATI STRUKTÚRÁJA

A NEMZETI SZINTŰ TÁRSADALMI PÁRBESZÉD A NEMZETI SZINTŰ TÁRSADALMI PÁRBESZÉD FŐBB FÓRUMAIFŐBB FÓRUMAI

MAGYARORSZÁGONMAGYARORSZÁGONORSZÁGOS ORSZÁGOS

ÉRDEKEGYEZTETŐ ÉRDEKEGYEZTETŐ TANÁCSTANÁCS

((OÉTOÉT))GAZDASÁGI GAZDASÁGI

ÉS SZOCIÁLIS ÉS SZOCIÁLIS TANÁCSTANÁCS

ÁGAZATIÁGAZATITANÁCSTANÁCS

NEMZETI NEMZETI ILOILOTANÁCSTANÁCS

EU INTEGRÁCIÓSEU INTEGRÁCIÓSTANÁCSTANÁCS

SZAKBIZOTTSÁGOKSZAKBIZOTTSÁGOK

AZ ORSZÁGOS ÉRDEKEGYEZTETŐ AZ ORSZÁGOS ÉRDEKEGYEZTETŐ TANÁCS (TANÁCS (OÉTOÉT) STRUKTÚRÁJA) STRUKTÚRÁJA

KORMÁNYZATIKORMÁNYZATIOLDALOLDAL

MUNKAADÓIMUNKAADÓIOLDALOLDAL

MUNKAVÁLLALÓIMUNKAVÁLLALÓIOLDALOLDAL

TITKÁRSÁGTITKÁRSÁG

GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS TANÁCSGAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS TANÁCS

KORMÁNYZATIKORMÁNYZATIKÉPVISELŐKKÉPVISELŐK

KAMARÁK, BEFEKTETŐK, VÁLLALKOZÓKKAMARÁK, BEFEKTETŐK, VÁLLALKOZÓKBANKKÁROKBANKKÁROK

CIVIL SZERVEZŐDÉSEKCIVIL SZERVEZŐDÉSEKKÉPVISELŐIKÉPVISELŐI

MUNKAADÓKMUNKAADÓKKÉPVISELŐIKÉPVISELŐI

MUNKAVÁLLALÓKMUNKAVÁLLALÓKKÉPVISELŐIKÉPVISELŐI

A MUNKAADÓI SZÖVETSÉGEK ÉS A MUNKAADÓI SZÖVETSÉGEK ÉS FŐBB SZERVEZETEIKFŐBB SZERVEZETEIK

MAGYARORSZÁGONMAGYARORSZÁGON

MUNKAADÓI SZÖVETSÉGEKMUNKAADÓI SZÖVETSÉGEKÁltalános Fogyasztási Szövetkezetek és Kereskedelmi Társaságok Országos SzövetségeÁltalános Fogyasztási Szövetkezetek és Kereskedelmi Társaságok Országos Szövetsége

Ipartestületek Országos SzövetségeIpartestületek Országos SzövetségeKereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti SzövetségeKereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetsége

Magyar IparszövetségMagyar IparszövetségMunkaadók és Gyáriparosok Országos SzövetségeMunkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége

Stratégiai és Közszolgáltató Társaságok Országos SzövetségeStratégiai és Közszolgáltató Társaságok Országos SzövetségeVállalkozók és Munkáltatók Országos SzövetségeVállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége

Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos SzövetségeMezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége

OÉTOÉTMUNKAADÓI MUNKAADÓI

OLDALOLDAL

MMNSZMMNSZMagyar Munkaadói Magyar Munkaadói

Szervezetek Nemzetközi Szervezetek Nemzetközi Együttműködési Együttműködési

SzövetségeSzövetsége

UNICEUNICE

42

2011-től Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács (NGTT)

Az NGTT az -Országos Érdekegyeztető Tanácsot (OÉT), -a Gazdasági és Szociális Tanácsot (GSZT), valamint -a Gazdasági Érdekegyeztető Fórumot (GÉF) váltja fel, -évente legalább négyszer ülésezik majd.

Tagjai -az országos munkáltatói érdekképviseletek, illetve érdekképviseleti szövetségek -az országos gazdasági kamarák elnökei, -a Magyarországon működő külföldi és vegyes kamarák közös képviselője,-valamint olyan társadalmi szervezetek elnökei, amelyek célja a gazdasággal összefüggő érdekek képviselete, és amelyek tagjai jelentős piaci részesedéssel vagy gazdasági súllyal bírnak. -az országos munkavállalói érdekképviseletek, illetve érdekképviseleti szövetségek elnökei, -valamint civil szervezetek, -a tudomány képviselői, -a kormánnyal átfogó megállapodást kötött egyházak képviselői.

43

- a tanács konzultációs, valamint véleményezési és javaslattévő

- nyomon követi és elemzi az ország társadalmi és gazdasági fejlődését,

- javaslatokat dolgoz ki az Országgyűlésnek és a kormánynak az átfogó makrogazdasági és társadalmi problémák megoldására,

- megvitatja a foglalkoztatáspolitikai, munkaerő-piaci, a jövedelemelosztást és a társadalom széles körét érintő kormányzati stratégiákat.

- Megtárgyal ezenkívül minden olyan nemzetgazdasági vagy társadalompolitikai kérdést, amelyet az NGTT tagjainak kétharmada javaslata alapján a tanács napirendjére tűz.

Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács feladatai

Az érdekegyeztetés szintjei

Az Európai Unió (EU-s direktívák hatása a magyar szabályozásra; ágazati párbeszéd, EU-s érdekegyeztető fórumok, bizottságok: Szociális bizottság)

Országos szintű

Ágazatközi (Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács - OKÉT, Közalkalmazottak Országos Munkaügyi Tanácsa – KOMT)

Ágazati, szakmai (ÁPB) Területi- regionális Helyi: társasági, intézményi

A európai szociális dialógus fogalma

Az európai szociális dialógus kezdetei 1985

Jacques Delors elnök kezdeményezése -1985

A szociális partnerek hozzá kell járuljanak a szociális dialógus kifejlesztéséhez az Európai Unióban.

A Európai Tanács barcelonai ülése - 2002

Az európai szociális modell alapja az egészséges gazdaság, a magas szintű társadalombiztosítás, az oktatás és a szociális dialógus.

Bizottság

Szakszerve-zetek

Munkáltatók

1985-1991

Bizottság

Szkszerve-zetek

Munkáltatók

2002 ...

Bizottság

Szakszerve-zetek

Munkáltatók

1991-2001

Az európai szociális dialógus Az európai szociális dialógus fejlődési szakaszaifejlődési szakaszai

Az európai szociális dialógus Az európai szociális dialógus fejlődési szakaszaifejlődési szakaszai

Az európai munkavállalók képviseletében

ESZSZ – (ETUC) Európai Szakszervezeti Szövetség;

1973-ban alakult; 81 tagszervezet 36

országban; 60 millió tag; 12 Európai Ágazati

Szövetség; Eurocadres

(vállalatvezetésben dolgozók) FERPA (nyugdíjasok és

idősek)

Szociális párbeszéd EU szinten : szereplők

Az európai munkáltatók képviseletében

BUSINESSEUROPE – az Európai üzleti világ képviselőinek szövetsége;

Korábbi neve UNICE 1958-ban jött létre; 39 szövetség 33 országból; Több mint 20 millió vállalat; UEAPME – Kis- és Középvállalatok

Európai Szövetsége CEEP – Köztulajdonban lévő és

Közüzemi Vállalatok Európai Központja

Tripartit egyeztetés a Tanáccsal

Állam- és kormányfőkkel :(Tripartit szociális csúcs)

TANÁCS SZOCIÁLIS PARTNEREK

Miniszteri szinten:Találkozók különböző szerkezetű Tanácsokkal

Technikai szinten:Találkozók a Foglalkoztatási Bizottsággal,

a Társadalombiztosítási Bizottsággal, Főigazgatóságokkal stb.

Tripartit egyeztetés : főbb területek

Makrogazdasági politika, beleértve a szerkezetátalakítást

Foglalkoztatáspolitika Oktatás és képzés

Társadalombiztosítás

A Lisszaboni Stratégia keretében …

KÖSZÖNÖM

A

FIGYELMET!