Click here to load reader

Etológia - · PDF file 2017. 4. 5. · I Etológia Etológia: Az állatok viselkedésének, magatartásának törvényszerűségeit kutató tudományág. Az élőlények szervezettanilag,

  • View
    2

  • Download
    0

Embed Size (px)

Text of Etológia - · PDF file 2017. 4. 5. · I Etológia Etológia: Az...

  • I

    Etológia

    Etológia: Az állatok viselkedésének, magatartásának törvényszerűségeit kutató tudományág.

    Az élőlények szervezettanilag, élettanilag viselkedésükkel és életmódjukkal is alkalmazkodnak ahhoz a

    környezethez, amelyben élnek.

    Társtudományok:

    - humánetológia (ember)

    - pszichológia->pszichiátria

    - emberi viselkedés rendellenességek

    - szociálbiológia (társas viselkedés)

    - ökológia (viselkedés)

    Magatartás (viselkedés):

    Az állatok megfigyelhető reakcióinak, mozgásmintázatainak összessége.

    Alapvető evolúciós tényező.

    A magatartásformák egy része, a genetika állományban kódolt, öröklődő sajátosság.

    Másik része a tapasztalatszerzés, tanulás.: -Függ az idegrendszer fejlettségétől.

    A környezettől, amelyhez a faj évezredek során alkalmazkodott (pl. patkányok tájékozódása labirintusban,

    hasonló élőhelyen élnek)

    Öröklött magatartásformák dominálnak, a kevésbé változatos környezetben élő fajoknál.

    Tanultmagatartásformák dominálnak a sokféle, változatos élőhelyen előforduló fajoknál.

    Alapfogalmak:

    Etogramm: Az állatok viselkedésének menete, egy konkrét esetben.

    Kulcsinger: A környezetből jövő inger, ami kiváltja a viselkedést. (pl. kiscsibe csipegető funkció)

    Szupernormális inger: A nagyobb iránti vágy. (pl. kakukk, a dajkamadarak a nagyobb méretű tojásokat

    részesítik előnyben)

    Motiváció: Belső kényszer, ami kiváltja a viselkedést, magatartásformát.

    Etológiai vákum: Ingerszegény környezet.

    Magatartásformák

    öröklött tanult

    zárt genetikai program nyitott genetikai program

    ösztön

    Formázd meg a szöveget a tartalomjegyzék alapján 3 különböző stílussal, majd készítsd el a tartalomjegyzéket! Használd a csere műveletet, és a helyesírás- ellenőrzést! Margók 1 cm-esek. Élőfej-láb 1 cm-re az oldaltól. 1. szint: Cambria 16 pt; F; tk: 0-3 pt 2. szint: Calibri 12 pt; F; tk: 0-12 pt 3. szint: Calibri 11 pt; F; tk: 0-12 pt Legyen az oldalszám a minta szerinti (bal-jobb kül.)! Oldalszín: RGB (255;255;204)

  • II

    Öröklött magatartás formák

    Feltétlen reflex: Kulcsinger hatására mindig bekövetkező egyszerű öröklött válaszreakció.

    pl. - nyálelválasztási reflex: táplálék szagára ízére következik be

    - bőreredetű, izomeredetű gerincvelői reflex ->libabőr

    - felderítő magatartás: állatok új környezetbe kerülésekor, szokatlan inger hatására pl. kísérleti patkány-

    >új ketrec->körbeszaglászás

    Taxis: Inger által irányított helyváltoztató mozgás. (Egy sejt, vagy mikroorganizmus mozgása valamilyen külső

    ingerre adott válaszként).

    - kemotaxis=kémiai inger pl: rovarok repülését a tápnövény szaga befolyásolja

    aerotaxis: baktériumok levegő oxigénjére adott válasza

    -fototaxis=fényinger

    pozitív fototaxis: fény irányába történő mozgás pl: a rovarok többsége fény irányába mozog

    negatív fototaxis: fénnyel ellentétes mozgás pl: a földigiliszták fénnyel ellentétesen mozognak

    (alacsonyabb rendű élőlényeknél, egysejtűeknél)

    Öröklött mozgáskombináció: Több elemből álló összetett mozgásmintázat, kiváltása kulcsingerhez kötött.

    pl: ludak tojásgörgető magatartása, a fészkén ülő lúd a kigurult tojását, csőrével jellegzetes mozdulatokkal

    visszagörgeti fészkébe->fajfenntartó magatartás

    Pavlov, Ivan Petrovic: feltételes reflex

    Konrad Lorenz: kulcsinger

    Tinbergen Nikolaas: etológia alapelvei, az emberi viselkedés tanulmányozásában

    Karl von Frisch: méhek tánca

    Tanulás

    Az a folyamat, aminek során az állat egy adott egyedfejlődési állapotban látható viselkedése adott szituációra tartósan

    megváltozik a környezet hatásainak tapasztalata nyomán. Az állat tapasztalatokat gyűjt a környezetéről és viselkedését a

    környezet változásának megfelelően módosítja. Nehéz megkülönböztetni az egyedfejlődési éréstől, amikor az állat

    szervezete új egyedfejlődési állapotba megy át. Azok a tevékenységek, amelyeket nem használ rendszeresen az állat,

    kitörlődnek a memóriából. tanulás velejárója, a felejtés.

    Fiziológiai szinten a tanulás a központi idegrendszerben található idegsejtek összeköttetéseinek megváltozását jelenti a

    szinaptikus ingerület átvitel megváltozásával újabb neuron körök jönnek létre. A tanulás eredménye/következménye az

    emlékezet.

    A tanulás lehetővé teszi a változó környezeti viszonyokhoz az élőhely sajátosságaihoz történő alkalmazkodást.

    A tanulás képessége a fajokban változik.

    Pl.: -patkányok jó szagérzékelő, könnyen tanulja a térbeli alkalmazkodást

  • III

    - madarak jó szín látok, színek és mintázatok segítségével tanulnak

    Tanult magatartásformák

    Megszokás (habituáció)

    A legegyszerűbb tanult magatartás. A szokatlan, de semmilyen lényeges következménnyel nem járó inger ismétlődése

    esetén a védekező vagy tájékozódó reakció egyre gyengül, majd megszűnik. -> Az idegrendszer ingerszűrőként működik,

    így az állat elkerüli a közömbös ingerre adott fölösleges válaszreakciót, az energiapazarlást. (tanulás után, melyik ingerre

    ne válaszoljon)

    Pl.: Ha egy csigát egy asztallapra teszünk, előbújik a házából és tájékozódó mozgást végez. Ha ráütünk az asztalra

    visszahúzódik , majd egy idő után újra előbújik. Újra ráütünk, lassabban húzódik vissza többszöri ismétlésre a válasz

    megszűnik, nem húzódik vissza a házába.

    Bevésődés (imprinting)

    Az állatok egyedfejlődésének meghatározott időszakában (kritikus periódus) lejátszódó, visszafordíthatatlan tanulási

    folyamat.

    Pl.: A lúdfélék fészekhagyó fiókái tojásból való kibújásuk után az első mozgó élőlényt követik (akár tárgyat is) amit

    megpillantanak. Rögzítik a képét hangját, majd a későbbiekben ezt az élőlényt tekintik szüleiknek , később e minta

    alapján azonosítják fajtársaikat is . A keltetőkben kikelt kiskacsák gondozójukat tekinti szülőnek, később az embert

    fajtársuknak.

    Társításos tanulás

    Az ingertársításon (asszociáció) alapuló tanulásnak két típusa ismert, a feltételes reflex (pavlovi feltételes reflex) és az

    operáns tanulás (próba szerencse tanulás).

    A pavlovi feltételes reflex révén azt tanulják meg az állatok, hogy környezetük bizonyos ingerei előre jelzik, egyes

    események bekövetkezését. A társításos tanulás rendszeres megerősítést igényel, ha nincs megerősítés, akkor a felejtés

    (kioltás) következik be.

    Pl.: A kutyáknál addig ismeretlen új hang, például csengőszó, önmagában tájékozódást, a táplálék íze pedig

    nyálelválasztást idéz elő. Ha két inger többször ismétlődve egyidejűleg jelentkezik, akkor az állatban már a csengőszóra

    is megindul a nyálelválasztás. Két inger társítása rögzül az állat idegrendszerében néhány ismétlés után.

    Az operáns tanulás („próba szerencse” tanulás)

    Az állat megtanulja, hogy meghatározott tevékenysége, mindig ugyanazzal a pozitív vagy negatív következménnyel jár.

    Az operáns tanulás során arra jön rá, hogy cselekvései közül melyik alkalmas bizonyos célok elérésére vagy

    kellemetlenségek elkerülésére.

    Pl.: Az éhes macskát behelyezik egy dobozba, ahonnan csak akkor tud kijutni, ha az ajtót nyitó zsineget meghúzza, és

    akkor hozzáfér a látott táplálékához. A dobozban az állat felderítésbe kezd: körbejár, szimatol, karmolászik, egyes

    tárgyakat a mancsával megtapogat, stb. Egyszer azután véletlenszerűen meghúzza a zsineget és kijut a dobozból. Ez a

    viselkedés instrumentális, mert valamilyen eszközt (instrumentumot) használva biztosítja a jutalmat. Az ezután

    következő alkalmakkor a dobozban levő macska figyelme egyre nagyobb mértékben összpontosul a zsinegre, egyre

    kevesebb időt tölt a dobozban és végül a dobozba kerülve egyenesen a zsineget húzza meg és kijut onnan. (pozitív)

    Egy patkányt olyan ketrecbe helyeznek, amiben egy pedál lenyomására táplálék kerül elő, egy másik pedál lenyomása

    pedig áramütést okoz. Az állat kezdeti tájékozódási reakciója során véletlenül rálép pedálokra, táplálékhoz jut, vagy

    áramütés éri. Néhány ismétlés után megtanulja, hogy a tevékenysége milyen eredménnyel jár. Egy idő után már

    tudatosan nyomja le azt a pedált, amely révén táplálékhoz juthat és kerüli el a másikat.

  • IV

    Belátásos (komplex) tanulás

    A fejlett idegrendszerrel rendelkező madarakra és az emlősökre jellemző. Lényege hogy az állat korábban már

    megismert tárgyakat, mozgásokat új cél elérése érdekében alkalmaz, megfelelő sorrendben kombinálva azok

    használatát.

    Pl.: Egy kísérletben állatkerti csimpánzok a korábban csa

Search related