11
I Etológia Etológia: Az állatok viselkedésének, magatartásának törvényszerűségeit kutató tudományág. Az élőlények szervezettanilag, élettanilag viselkedésükkel és életmódjukkal is alkalmazkodnak ahhoz a környezethez, amelyben élnek. Társtudományok: - humánetológia (ember) - pszichológia->pszichiátria - emberi viselkedés rendellenességek - szociálbiológia (társas viselkedés) - ökológia (viselkedés) Magatartás (viselkedés): Az állatok megfigyelhető reakcióinak, mozgásmintázatainak összessége. Alapvető evolúciós tényező. A magatartásformák egy része, a genetika állományban kódolt, öröklődő sajátosság. Másik része a tapasztalatszerzés, tanulás.: -Függ az idegrendszer fejlettségétől. A környezettől, amelyhez a faj évezredek során alkalmazkodott (pl. patkányok tájékozódása labirintusban, hasonló élőhelyen élnek) Öröklött magatartásformák dominálnak, a kevésbé változatos környezetben élő fajoknál. Tanultmagatartásformák dominálnak a sokféle, változatos élőhelyen előforduló fajoknál. Alapfogalmak: Etogramm: Az állatok viselkedésének menete, egy konkrét esetben. Kulcsinger: A környezetből jövő inger, ami kiváltja a viselkedést. (pl. kiscsibe csipegető funkció) Szupernormális inger: A nagyobb iránti vágy. (pl. kakukk, a dajkamadarak a nagyobb méretű tojásokat részesítik előnyben) Motiváció: Belső kényszer, ami kiváltja a viselkedést, magatartásformát. Etológiai vákum: Ingerszegény környezet. Magatartásformák öröklött tanult zárt genetikai program nyitott genetikai program ösztön Formázd meg a szöveget a tartalomjegyzék alapján 3 különböző stílussal, majd készítsd el a tartalomjegyzéket! Használd a csere műveletet, és a helyesírás- ellenőrzést! Margók 1 cm-esek. Élőfej-láb 1 cm-re az oldaltól. 1. szint: Cambria 16 pt; F; tk: 0-3 pt 2. szint: Calibri 12 pt; F; tk: 0-12 pt 3. szint: Calibri 11 pt; F; tk: 0-12 pt Legyen az oldalszám a minta szerinti (bal-jobb kül.)! Oldalszín: RGB (255;255;204)

Etológia - Sulinettviki.brody-ajka.sulinet.hu/Info/word/stilusok/8/... · 2017. 4. 5. · I Etológia Etológia: Az állatok viselkedésének, magatartásának törvényszerűségeit

  • Upload
    others

  • View
    8

  • Download
    0

Embed Size (px)

Citation preview

Page 1: Etológia - Sulinettviki.brody-ajka.sulinet.hu/Info/word/stilusok/8/... · 2017. 4. 5. · I Etológia Etológia: Az állatok viselkedésének, magatartásának törvényszerűségeit

I

Etológia

Etológia: Az állatok viselkedésének, magatartásának törvényszerűségeit kutató tudományág.

Az élőlények szervezettanilag, élettanilag viselkedésükkel és életmódjukkal is alkalmazkodnak ahhoz a

környezethez, amelyben élnek.

Társtudományok:

- humánetológia (ember)

- pszichológia->pszichiátria

- emberi viselkedés rendellenességek

- szociálbiológia (társas viselkedés)

- ökológia (viselkedés)

Magatartás (viselkedés):

Az állatok megfigyelhető reakcióinak, mozgásmintázatainak összessége.

Alapvető evolúciós tényező.

A magatartásformák egy része, a genetika állományban kódolt, öröklődő sajátosság.

Másik része a tapasztalatszerzés, tanulás.: -Függ az idegrendszer fejlettségétől.

A környezettől, amelyhez a faj évezredek során alkalmazkodott (pl. patkányok tájékozódása labirintusban,

hasonló élőhelyen élnek)

Öröklött magatartásformák dominálnak, a kevésbé változatos környezetben élő fajoknál.

Tanultmagatartásformák dominálnak a sokféle, változatos élőhelyen előforduló fajoknál.

Alapfogalmak:

Etogramm: Az állatok viselkedésének menete, egy konkrét esetben.

Kulcsinger: A környezetből jövő inger, ami kiváltja a viselkedést. (pl. kiscsibe csipegető funkció)

Szupernormális inger: A nagyobb iránti vágy. (pl. kakukk, a dajkamadarak a nagyobb méretű tojásokat

részesítik előnyben)

Motiváció: Belső kényszer, ami kiváltja a viselkedést, magatartásformát.

Etológiai vákum: Ingerszegény környezet.

Magatartásformák

öröklött tanult

zárt genetikai program nyitott genetikai program

ösztön

Formázd meg a szöveget a tartalomjegyzék alapján 3 különböző stílussal, majd készítsd el a tartalomjegyzéket! Használd a csere műveletet, és a helyesírás-ellenőrzést! Margók 1 cm-esek. Élőfej-láb 1 cm-re az oldaltól. 1. szint: Cambria 16 pt; F; tk: 0-3 pt 2. szint: Calibri 12 pt; F; tk: 0-12 pt 3. szint: Calibri 11 pt; F; tk: 0-12 pt Legyen az oldalszám a minta szerinti (bal-jobb kül.)! Oldalszín: RGB (255;255;204)

Page 2: Etológia - Sulinettviki.brody-ajka.sulinet.hu/Info/word/stilusok/8/... · 2017. 4. 5. · I Etológia Etológia: Az állatok viselkedésének, magatartásának törvényszerűségeit

II

Öröklött magatartás formák

Feltétlen reflex: Kulcsinger hatására mindig bekövetkező egyszerű öröklött válaszreakció.

pl. - nyálelválasztási reflex: táplálék szagára ízére következik be

- bőreredetű, izomeredetű gerincvelői reflex ->libabőr

- felderítő magatartás: állatok új környezetbe kerülésekor, szokatlan inger hatására pl. kísérleti patkány-

>új ketrec->körbeszaglászás

Taxis: Inger által irányított helyváltoztató mozgás. (Egy sejt, vagy mikroorganizmus mozgása valamilyen külső

ingerre adott válaszként).

- kemotaxis=kémiai inger pl: rovarok repülését a tápnövény szaga befolyásolja

aerotaxis: baktériumok levegő oxigénjére adott válasza

-fototaxis=fényinger

pozitív fototaxis: fény irányába történő mozgás pl: a rovarok többsége fény irányába mozog

negatív fototaxis: fénnyel ellentétes mozgás pl: a földigiliszták fénnyel ellentétesen mozognak

(alacsonyabb rendű élőlényeknél, egysejtűeknél)

Öröklött mozgáskombináció: Több elemből álló összetett mozgásmintázat, kiváltása kulcsingerhez kötött.

pl: ludak tojásgörgető magatartása, a fészkén ülő lúd a kigurult tojását, csőrével jellegzetes mozdulatokkal

visszagörgeti fészkébe->fajfenntartó magatartás

Pavlov, Ivan Petrovic: feltételes reflex

Konrad Lorenz: kulcsinger

Tinbergen Nikolaas: etológia alapelvei, az emberi viselkedés tanulmányozásában

Karl von Frisch: méhek tánca

Tanulás

Az a folyamat, aminek során az állat egy adott egyedfejlődési állapotban látható viselkedése adott szituációra tartósan

megváltozik a környezet hatásainak tapasztalata nyomán. Az állat tapasztalatokat gyűjt a környezetéről és viselkedését a

környezet változásának megfelelően módosítja. Nehéz megkülönböztetni az egyedfejlődési éréstől, amikor az állat

szervezete új egyedfejlődési állapotba megy át. Azok a tevékenységek, amelyeket nem használ rendszeresen az állat,

kitörlődnek a memóriából. tanulás velejárója, a felejtés.

Fiziológiai szinten a tanulás a központi idegrendszerben található idegsejtek összeköttetéseinek megváltozását jelenti a

szinaptikus ingerület átvitel megváltozásával újabb neuron körök jönnek létre. A tanulás eredménye/következménye az

emlékezet.

A tanulás lehetővé teszi a változó környezeti viszonyokhoz az élőhely sajátosságaihoz történő alkalmazkodást.

A tanulás képessége a fajokban változik.

Pl.: -patkányok jó szagérzékelő, könnyen tanulja a térbeli alkalmazkodást

Page 3: Etológia - Sulinettviki.brody-ajka.sulinet.hu/Info/word/stilusok/8/... · 2017. 4. 5. · I Etológia Etológia: Az állatok viselkedésének, magatartásának törvényszerűségeit

III

- madarak jó szín látok, színek és mintázatok segítségével tanulnak

Tanult magatartásformák

Megszokás (habituáció)

A legegyszerűbb tanult magatartás. A szokatlan, de semmilyen lényeges következménnyel nem járó inger ismétlődése

esetén a védekező vagy tájékozódó reakció egyre gyengül, majd megszűnik. -> Az idegrendszer ingerszűrőként működik,

így az állat elkerüli a közömbös ingerre adott fölösleges válaszreakciót, az energiapazarlást. (tanulás után, melyik ingerre

ne válaszoljon)

Pl.: Ha egy csigát egy asztallapra teszünk, előbújik a házából és tájékozódó mozgást végez. Ha ráütünk az asztalra

visszahúzódik , majd egy idő után újra előbújik. Újra ráütünk, lassabban húzódik vissza többszöri ismétlésre a válasz

megszűnik, nem húzódik vissza a házába.

Bevésődés (imprinting)

Az állatok egyedfejlődésének meghatározott időszakában (kritikus periódus) lejátszódó, visszafordíthatatlan tanulási

folyamat.

Pl.: A lúdfélék fészekhagyó fiókái tojásból való kibújásuk után az első mozgó élőlényt követik (akár tárgyat is) amit

megpillantanak. Rögzítik a képét hangját, majd a későbbiekben ezt az élőlényt tekintik szüleiknek , később e minta

alapján azonosítják fajtársaikat is . A keltetőkben kikelt kiskacsák gondozójukat tekinti szülőnek, később az embert

fajtársuknak.

Társításos tanulás

Az ingertársításon (asszociáció) alapuló tanulásnak két típusa ismert, a feltételes reflex (pavlovi feltételes reflex) és az

operáns tanulás (próba szerencse tanulás).

A pavlovi feltételes reflex révén azt tanulják meg az állatok, hogy környezetük bizonyos ingerei előre jelzik, egyes

események bekövetkezését. A társításos tanulás rendszeres megerősítést igényel, ha nincs megerősítés, akkor a felejtés

(kioltás) következik be.

Pl.: A kutyáknál addig ismeretlen új hang, például csengőszó, önmagában tájékozódást, a táplálék íze pedig

nyálelválasztást idéz elő. Ha két inger többször ismétlődve egyidejűleg jelentkezik, akkor az állatban már a csengőszóra

is megindul a nyálelválasztás. Két inger társítása rögzül az állat idegrendszerében néhány ismétlés után.

Az operáns tanulás („próba szerencse” tanulás)

Az állat megtanulja, hogy meghatározott tevékenysége, mindig ugyanazzal a pozitív vagy negatív következménnyel jár.

Az operáns tanulás során arra jön rá, hogy cselekvései közül melyik alkalmas bizonyos célok elérésére vagy

kellemetlenségek elkerülésére.

Pl.: Az éhes macskát behelyezik egy dobozba, ahonnan csak akkor tud kijutni, ha az ajtót nyitó zsineget meghúzza, és

akkor hozzáfér a látott táplálékához. A dobozban az állat felderítésbe kezd: körbejár, szimatol, karmolászik, egyes

tárgyakat a mancsával megtapogat, stb. Egyszer azután véletlenszerűen meghúzza a zsineget és kijut a dobozból. Ez a

viselkedés instrumentális, mert valamilyen eszközt (instrumentumot) használva biztosítja a jutalmat. Az ezután

következő alkalmakkor a dobozban levő macska figyelme egyre nagyobb mértékben összpontosul a zsinegre, egyre

kevesebb időt tölt a dobozban és végül a dobozba kerülve egyenesen a zsineget húzza meg és kijut onnan. (pozitív)

Egy patkányt olyan ketrecbe helyeznek, amiben egy pedál lenyomására táplálék kerül elő, egy másik pedál lenyomása

pedig áramütést okoz. Az állat kezdeti tájékozódási reakciója során véletlenül rálép pedálokra, táplálékhoz jut, vagy

áramütés éri. Néhány ismétlés után megtanulja, hogy a tevékenysége milyen eredménnyel jár. Egy idő után már

tudatosan nyomja le azt a pedált, amely révén táplálékhoz juthat és kerüli el a másikat.

Page 4: Etológia - Sulinettviki.brody-ajka.sulinet.hu/Info/word/stilusok/8/... · 2017. 4. 5. · I Etológia Etológia: Az állatok viselkedésének, magatartásának törvényszerűségeit

IV

Belátásos (komplex) tanulás

A fejlett idegrendszerrel rendelkező madarakra és az emlősökre jellemző. Lényege hogy az állat korábban már

megismert tárgyakat, mozgásokat új cél elérése érdekében alkalmaz, megfelelő sorrendben kombinálva azok

használatát.

Pl.: Egy kísérletben állatkerti csimpánzok a korábban csak játékra használt botokat és ládákat eszközként használva

elérték a ketrec tetejére függesztett banánt. Ez a cselekvéssor a korábbi ismeretekre épülő, tervszerű, tudatos

tevékenység.

(ingertársításon alapul régebben tanult magatartásformákat szabadon kombinál)

Az állatok társas viselkedése

Csoportszerveződés

Sok állatfaj egyedei magányosan élnek, csak szaporodási időszakban keresik fel egymást.

Pl.: csigák, kétéltűek, hüllők nagy része

Más állatok kisebb nagyobb csoportokba tömörülnek.

Oka: csoportban eredményesebb a zsákmányszerzés, nagyobb testű zsákmányt könnyebben ejtenek el

a zsákmányállatok nagyobb biztonsága csoportban, védik egymást, könnyebben észre veszik a támadót

fontos csoportalakító tényező még, az ivadékgondozás is

A csoportok kialakulásának módja fajonként eltér.

-véletlenszerűen jönnek létre (halrajok vonuló patások)

-meghatározott egyedek alkothatják, rokoni leszármazotti kapcsolatban állók

Az állatcsoportok felosztása történhet belső szerkezet szerint is.

időleges tömörödés: (pl. heringek, denevérek, seregélyek)

-nyitott közösségek

-bármely fajtárs csatlakozhat

-gyenge szociális kapcsolatok

általános tömörödés:

-zárt közösség

-csak meghatározott egyedek tartozhatnak bele

-erős szociális kapcsolatok

- hierarchia (mindenki tudja a maga helyét)

-a vezéré az előjogok, elsőként eszik, szaporodik

A csoport funkciója szerinti osztályozás.

-család: a szülök és a legfiatalabb utódok élnek együtt (pl. vadlúd)

Page 5: Etológia - Sulinettviki.brody-ajka.sulinet.hu/Info/word/stilusok/8/... · 2017. 4. 5. · I Etológia Etológia: Az állatok viselkedésének, magatartásának törvényszerűségeit

V

-nagycsalád: több generáció él együtt (pl. patkányok, majmok)

-államalkotó rovarok: munkamegosztás szerint (pl. méhek, hangyák, termeszek)

-kolónia: több család él egy helyen (pl. csordák falkák)

Rangsor (hierarchia)

A madarak, emlősök körében vannak olyan zárt csoportok is, amelyekben a fajtársak „személy szerint” ismerik egymást.

Az ilyen közösségben, valamilyen vetélkedés során mindig kialakul a rangsor. A rangban elöl állók az erősebb értékesebb

egyedek, ezek jutnak először táplálékhoz, szaporodási lehetőséghez. Biológiai jelentősége az, hogy a populációban az

előnyösebb tulajdonságú egyedek maradnak fenn és adódnak tovább. (pl. majomcsapat, baromfiudvar)

Territoriális magatartás

Olyan terület, amelyet valamely állat vagy állatcsoport különféle territoriális viselkedésformákkal védelmez, az azonos

fajba tartozó betolakodókkal szemben. Sok emlős szagjelzésekkel jelöli ki territóriumának határait, míg a madarak

énekükkel riasztják el a potenciális betolakodókat. A szomszédos territóriumok őrzői normál körülmények között

tiszteletben tartják egymás territóriumát, ezzel elkerülve az agressziót. Egyes állatfajok csak az év valamely szakában

mutatnak territoriális viselkedést, például a nászidőszakban. A territórium biztosítja a zavartalan szaporodást és a

táplálékkészletek felosztását az egyedek között. Az éltre valóbb egyedek fennmaradása és szaporodása is biztosabb. A

territóriumnak akkorának kell lennie, hogy biztosítsa gazdájának ellátását, de csak akkora lehet, hogy meg tudja védeni

fajtársakkal szemben. A territorialitás biológiai értelme, a legerősebbek fennmaradása és továbbszaporodása.

Agresszív magatartás

Az agresszió olyan erőszakos magatartás, ami fajtársak ellen irányul. Eszköze az erőforrások (pl. táplálék, vadászterület,

búvóhely) elosztásának az erőviszonyoknak és az egyedek rátermettségének megfelelően. Agresszióval jut érvényre a

fajtársak közti hierarchia, a territórium megszerzése és védelme, a párválasztás. Az agresszív magatartás általában

öröklött magatartási elemekből áll, sérülést ritkán okoz. Az agresszíven viselkedő állatok, jellegzetes mozdulatok

kíséretében fegyvereiket mutogatják (pl. vicsorítanak, előtűnik szemfoguk; felborzolják szőrüket, nagyobbnak

erősebbnek tűnnek). Ez a ritualizált harc arra szolgál, hogy felmérjék egymás testi erejét, és a gyengébbik behódoló

magatartást tanúsítson.

Önzetlen magatartás (altruizmus)

Fajtársak közt gyakori jelenség, önzetlen segítségnyújtás. Az etológiában azt értjük önzetlenség alatt, amikor egy állat

tevékenysége valamelyik fajtársának, rokonának életben maradási, szaporodási sikerét növeli, azon az áron, hogy saját

maga hátrányba kerül. Önzetlen magatartás akkor van, ha a segítségnyújtó egyed hátrányát meghaladja a megsegített

egyed előnye. Ez a magatartás is a fennmaradás esélyét javítja.

Pl.: Az emberszabású majmoknál gyakori, hogy a testvérek segítenek anyjuknak a fiatalabb testvér ellátásában

gondozásában. Az oroszlánfalkában a megsérült vagy elpusztult anya kölykét a falka ivarzó nőstényei gondozásukba

veszik. Ezek a nőstények legtöbbször testvérek, így saját genetikai állományuk átörökítését is segítik azzal, hogy alturista

módon viselkednek.

-rokonszelekció: minél közelebbi a családtag annál nagyobb önzetlenség

-csoportszelekció: csoporton belüli önzetlenség

Az altruizmus biológiai értelemben nem tételez föl semmilyen tudatos jóindulatot az azt felmutató egyed részéről. Az

altruizmus az evolúció során kialakulhatott rokonszelekció útján, ha az altruisztikus cselekedet haszonélvezője átlagosan

közelebbi rokona az altruistának, mint a populáció egészének. A nem-rokonok közötti altruizmust kölcsönösség is

fenntarthatja.

Page 6: Etológia - Sulinettviki.brody-ajka.sulinet.hu/Info/word/stilusok/8/... · 2017. 4. 5. · I Etológia Etológia: Az állatok viselkedésének, magatartásának törvényszerűségeit

VI

(emelt)

Az államalkotó rovaroknál a dolgozók terméketlen nőstények, de mégis ők végzik a szaporodó egyedek gondozását,

ellátását, felnevelését. Önzetlen magatartásuk látszólag nem magyarázható azzal, hogy, saját genetika állományuk

továbbörökítését segítik a következő nemzedékre. (pedig így van) A hártyásszárnyúaknál (méhek, hangyák) valamennyi

dolgozó diploid kromoszómaszerelvényű, az ugyancsak diploid királynő leszármazottja. A hímek haploidok, csak azonos

genotípusú ivarsejtet képeznek. A királynő nagyszámú petét rak, amelyek mindegyikét ugyanannak a hímnek a

spermiumai termékenyítenek meg. A anyai ágon a dolgozók és a bolyban fejlődő nőstény utódok genetikai állománya

25%-ban azonos. Apai ágon öröklik genetikai állományuk 50%-át, így a szaporodó képes nőstény utódok és a dolgozók

genetikai állománya 75%-ban megegyezik. Tehát a dolgozók genetikai állományuk fennmaradását tekintve jobban

járnak, ha saját testvéreiket gondozzák, és nem esetleges lány utódjukat, mert velük csak 50%-os hasonlóságot mutatna

genetikai állományuk. A rokonszelekciónak ez az esete csak akkor eredményes, ha a bolyba nem jut be idegen géneket

behurcoló egyed. Meg is valósul, mert zárt közösséget alkotnak, és szagminta alapján azonosítják egymást. A szagminta

a genetikai állományban kódolt a boly egyedeire jellemző sajátság.

Szaporodási viselkedés

Ivarérett állatok legalapvetőbb megnyilvánulása. A társas viselkedés fontos része. Többnyire öröklött

mozgáskombinációk egymásra épüléséből alakul ki. Az állatok szaporodása általában időszakos. A szaporodás

ciklusosságát befolyásolja az előző utónemzedék felnövekedése és az évszakos ritmus. A szaporodás időszaka olyan,

hogy a kikelő/megszülető egyedeket ne veszélyeztessék a környezeti feltételek.

Szaporodási ciklus: a környezeti tényezők változása hat az ivarérett állatok idegrendszerére, hormonális szabályozására,

amelyek kialakítják a szaporodásra irányuló késztetést. Ez a szaporodási magatartás motivációja.

Párosodási rendszer, minden állatfajra jellemző.

Monogámia: a pár tagjai az adott év párzási időszakában (pl. verebek), vagy teljes életükön át (pl hattyúk, sasok) együtt

maradnak.

Poligámia

-többnejűség: egy hímből és több nőstényből álló párosodási csoport (pl. szarvas, vaddisznó)

-többférjűség: egy nőstény kapcsolata néhány hímmel(pl. strucc, nandu)

Sok állatfajban nem alakul ki kötődés a szexuális partnerek között (pl. gnú, medvék)

A párzást, minden magasabb rendű állatfajnál, valamilyen udvarlási szertartás, násztánc előzi meg. A hímek udvarlás

során gyakran megküzdenek egymással, bemutatják előnyös tulajdonságaikat. Így a nőstény kiválaszthatja az utódok

számára legmegfelelőbb tulajdonságokkal rendelkező apát.

A násztánc során a hím és a nőstény felváltva végez meghatározott öröklött mozgássorokat, amelyekhez a kulcsingert

mindig az előző mozgás szolgáltatja. A násztánc öröklött magatartási fajra jellemző, ez biztosítja, hogy csak fajtársak

között történhessen szaporodás.

Az állatok jelentős része a peterakást követően magára hagyja utódait (pl. gerinctelen állatok, kétéltűek nagy része,

gerincesek közül a halak). A faj fennmaradását az biztosítja, hogy nagyszámú utód alakul ki. De többségük még

ivarérettség előtt elpusztul, mert védekezésre képtelenek, táplálékszerzésük bizonytalan.

Ivadékgondozás: A magasabb rendű gerincesek körében jellemző. Az ivadékgondozó állatoknak általában kevés utóduk

van.

Legegyszerűbb ivadékgondozási mód, amikor a lerakott peték mellé táplálékot is helyez a szülő.

Page 7: Etológia - Sulinettviki.brody-ajka.sulinet.hu/Info/word/stilusok/8/... · 2017. 4. 5. · I Etológia Etológia: Az állatok viselkedésének, magatartásának törvényszerűségeit

VII

Az emlősökre és a madarakra jellemző hogy táplálékot hord és gondozza is az utódokat. Az állandó otthon nélküli (pl.

szarvas, vaddisznó) emlősállatok még vezetgetik is a fiatalokat. Egyes állatok testükön magukkal hordozzák utódaikat (pl.

erszényesek, denevérek, majmok). A felnőtt állatok tanítják utódaikat (pl. a ragadozó emlősök játékkal tanítják a

zsákmányszerzést).

Az állatok kommunikációja

A kommunikáció az egyedek egymás felé irányuló jelzéseit jelenti. Jelentősége van a fajtársak, az eltérő nemű egyedek

felismerésében, egymásra találásában, tájékoztatásában. A kommunikáció során leadott jel általában kulcsingerként hat

a fajtársra, és az üzenetet fogadó egyed meghatározott magatartással reagál rá. Az üzenet megvalósulhat szagok,

hangok vagy látvány útján. Meghatározza a kommunikációs jelzés típusát az állatok életmódja, testmérete és a jelzés

információ tartalma.

Kémiai kommunikáció

Ferromonokat bocsátanak ki az állatok, ez a fajtársak számára érzékelhető anyag.

- tartós

- nagy távolságra eljuthat

- lassan terjed

Használják:

- territórium határának jelölésére

- ivadékgondozásban kulcsinger lehet (az állta szag alapján azonosítja kölykét)

- riasztó ferromonok: figyelmeztethetik a fajtársakat a veszélyre (pl. hangyák)

- kisebb koncentrációban védekező magatartást vált ki

- nagyobb koncentrációban menekülést idéz elő

(a mennyiség is jelzésként szolgál)

Ivari ferromonok főleg kistestű állatokra, (pl. rovarok) jellemző

Pl.: A lepkék hímjei a nőstény által kibocsátott ferromonok alapján találják meg a párzó társat. (taxis)

Az államalkotó rovarok feromonok segítségével azonosítják a bolyhoz tartozó egyedeket.

Vizuális kommunikáció

Látható jelzéseken alapul. Ilyen lehet a fajtárs színe, mintázata, mozgása; látható jelzés például a nászruha, násztánc.

póznyelv: a fajtársak tájékoztatására szolgáló mozgás. Pl.: vicsorgás, szőrborzolás, faroktartás, stb.

pl.: a házi méh, ha nagyobb táplálék lelőhelyet talál , a kaptárba visszatérve jellegzetes mozdulatokkal adja át társainak

az információt.

riasztó jelzések: azoknál a fajoknál fordul elő gyakrabban amelyek méreganyagot termelnek. Figyelmeztető jelzés a

támadó számára. -> a méreganyag fájdalmas emlékét társítják a riasztó jelzéssel. Pl.: a sárga fekete csíkos darazsakat a ,

méheket a rovarevő madarak elkerülik.

Akusztikus kommunikáció

Page 8: Etológia - Sulinettviki.brody-ajka.sulinet.hu/Info/word/stilusok/8/... · 2017. 4. 5. · I Etológia Etológia: Az állatok viselkedésének, magatartásának törvényszerűségeit

VIII

Hangjelzésekkel történő információ átadás. Egyes rovarok, gerincesek körében fordul elő. A hang gyorsan terjed miden

irányban, de eredetét, forrását nehéz megállapítani.

Szolgál:

- szexuális jelzések továbbítására (pl. tücsök ciripelés)

- riasztásra (pl. madarak) Azért alkalmas riasztásra a hang mert, forrását az üldöző nehezen azonosítja

- territórium jelzésére (pl. oroszlán ordítás; énekes madarak állandó füttye költési periódusban)

(emelt)

Az állatok kommunikációja és az emberi beszéd elvi sajátosságokban különbözik egymástól. Az állatok csak

meghatározott információkat továbbíthatnak, a beszéd viszont korlátlan jelentésű információk átadását biztosítja. -> az

állatok kommunikációs rendszere zárt

az emberek kommunikációs rendszere nyitott

Az állatok leadott kommunikációs jel erőségével is információt közölnek.(pl: a kutyák morgása-vicsorgása, annál

erőteljesebb, minél erősebb az agresszív késztetés)

Analóg: az állatok kommunikációja általában, vagyis a leadott jel intenzitása is jelentést hordoz.

Az emberi kommunikációra ez kevéssé jellemző: többnyire nem a hangerő jelző az átadni kívánt információt, hanem a

szavak értelme. Az írott nyelvben az analóg kommunikáció nem jelenik meg.-> az emberi kommunikáció digitális jellegű.

Az emberi magatartás alapjai

Az emberi tudat

Az ember magatartására is jellemzőek azok az általános elvek, amelyek az állatok viselkedésére. Az emberi magatartás

kialakulása hosszú evolúciós folyamat eredménye. Az állatok és emberek alapvető eltéréseként a tudatot határozták

meg. Tudata van minden olyan élőlénynek, amely idegrendszerében képes környezetéről modelleket alkotni, és úgy

működtetni a modelleket, hogy azok előrejelzései alapján cselekedjen saját fennmaradásának érdekében. ->magasabb

rendű állatokra jellemző

Az ember agyának modellezési képessége fejlettebb az állatokénál: a környezeti modelleket nem csak közvetlen

tapasztalatok útján képes előállítani, hanem át tudja venni azokat a nyelv segítségével. A nyelv a beszéd az írás

segítségével a környezeti modellek generációról generációra adódnak át és fejlődnek. Ezzel az evolúciónak egy új szintje

valósul meg a kulturális evolúció.

Öröklött magatartási elemek

Lényeges szerepet játszanak az öröklött elemek, de jóval nagyobb a tanult viselkedésformák aránya. Az idegrendszer

működésében a szomatikus reflexek a magatartásban is megnyilvánuló feltétlen reflexnek tekinthetők.

Pl.: A bőreredetű védekező reflexek, az izomeredetű testtartási reflexek, a szemhéjrázó reflex stb. A szopó reflex: ha az

éhes gyerek arcát megérintik az érintés irányába fordítja fejét, és az őt megérintő emlőt kezdi szopni. A különböző

érzelmeket kísérő arckifejezések is öröklöttek, tehát a mimikai izmok mozgásmintázatai. A mosoly kultúrától függetlenül

minden csecsemőre jellemző a süketen és vakon születettekre is.

Az érzelmekre utaló arckifejezések a környező emberekre irányuló fontos kommunikációs jelzések.

Lehetnek:

- figyelmeztető hatásúak: pl. az undor a düh kifejeződése másokat eltávolodásra késztet

Page 9: Etológia - Sulinettviki.brody-ajka.sulinet.hu/Info/word/stilusok/8/... · 2017. 4. 5. · I Etológia Etológia: Az állatok viselkedésének, magatartásának törvényszerűségeit

IX

- tájékoztató, tevékenységet összehangoló szerepűek: pl. az öröm a félelem arckifejezése a társas kapcsolatokban

a mások magatartását szabályozza, így az együttélést eredményesebbé teszi

- agresszió megnyilvánulásának formái: pl. fenyegető testtartás, megfeszített váll kidomborodó mellkas,

határozott léptek dühös arckifejezés

- agresszió kivédésére irányul mozgásmintázatok: pl. szemkontaktus kerülése, elfordulás

Örökletes tényező az ember kiemelkedően erős szociális vonzódása fajtársaihoz. Ez a szociális vonzódás az alapja a

csoportképződésnek.

Motiváció- érzelmek

Az öröklött és tanult magatartásformák jelentős részét a motivációk, belső késztetések irányítják. A motivációkra hatást

gyakorol a hormonális állapot, biológiai szükséglet és az érzelmi élet is. Érzelmeknek, indulatoknak nevezzük azokat a

folyamatokat amelyeket a külvilágingerei, illetve a gondolatok az idegrendszerben indítanak el.

Érzelem: tartós, nem túl nagy intenzitású gondolati állapot. (pl. szeretet, ellenszenv)

Indulat: hirtelen megnövekedett, rövid hatású, de a gondolatokat teljesen kitöltő állapot (pl. félelem, düh) Az indulatok

ébredését a szimpatikus idegrendszer aktiválódása kíséri. Biológiai jelentősége: elősegíti az indulatot kiváltó jelenséggel

szembeni védekezést, menekülést. Az indulatokhoz kapcsolódó mozgásos magatartás a szomatikus idegrendszer

kontrollja alatt áll, tehát tudatosan befolyásolható. A szocializáció során megtanuljuk indulatainkat kezelni, tudatosan

szabályozni, fékezni.

Tanult magatartás

A tanulás alapvető szerepet játszik az emberi magatartás szabályozásában. A tanuláslénye, hogy új ismeretek,

tapasztalatok hatására tartósan megváltozik az egyed viselkedése.

Egyszerűbb tanulási folyamat: megszokás, operáns tanulás Pl.: A kellemetlen szag rossz közérzetet okoz, ezért a

büdösnek talált helyet legközelebb elkerüli az ember.->negatív megerősítés: amikor az egyén azt tanulja meg, hogy mely

inger következményét kell elkerülnie. Ha valaki sokszor kényszerül fájdalmas orvosi beavatkozásra, akkor már az épület

látványától is félni kezdhet, ami vészreakciót idéz elő, tünetei: gyorsul a szívverés, a légzés, nő a vérnyomás. Operáns

tanuláson alapul a rászokás és leszokás folyamata is. A pszichoaktív szerek (dohány, alkohol, kábító és serkentő hatású

drogok, hallucinogének) fogyasztása azért is válhat szokássá, mert pozitív megerősítő hatásúak: kedvező hatást

gyakorolhatnak a közérzetre, kellemes érzelmi állapotot idézhetnek elő. Az ezekről való leszokás egyik lehetősége, olyan

hatóanyag szedése, amelynek önálló hatása nincs, de droggal együtt alkalmazva rossz közérzetet okoz.

A család és a közeli társadalmi környezet megerősítő hatásai a leggyakoribbak. A dicséret s az elmarasztalás a viselkedés

szabályozás fontos eszköze. A dicséretet pozitív megerősítésnek, az elmarasztalást negatív megerősítésnek használják.

Ezek az események feltételes reflex kiépülését is eredményezhetik. Pl. az elismerést adó ember ingerként társulhat a

dicséret kellemes érzéséhez, a megdicsért személy keresi a társaságát. A durván büntető ember képe, az elutasításos

kínos élményhez társul. Így az is lehet h a vétkes, nem a megbüntetett magatartást szünteti be, hanem kerüli az

elmarasztalót.

Az emberi tanulásban alapvető szerepe van az utazásnak és a komplex tanulásnak. Az ember ismereteinek nagy részét

nyelv útján szerzi.

A tanulás életkori jellemzői

A tanulás lehetőségei függenek az életkortól. Az újszülött idegrendszere fejletlen, agyvelejének mérete jóval kisebb,

mint a felnőtteké, mert az axonok velőshüvelye és az idegpályák nagy része még nem alakult ki.

Elsőként bevésődés jellegű folyamatok történnek: elsőként a családtagok felismerését tanulja meg a csecsemő

Page 10: Etológia - Sulinettviki.brody-ajka.sulinet.hu/Info/word/stilusok/8/... · 2017. 4. 5. · I Etológia Etológia: Az állatok viselkedésének, magatartásának törvényszerűségeit

X

Később a mozgások tanulása kerül előtérbe, utánzással és önálló próbálkozással. A gyerek megtanulja kontrollálni izmai

működését, és amikor már markolni tud, kezével deríti fel környezetét->megfordul->föl ül->föl áll-> egy éves kor körül

megtanul járni. Mozgáskoordinációja mozgásos játékok gyakorlása közben fejlődik. Közben hangadása is tökéletesedik,

második életév végére már néhányszavas mondatokat is tud mondani, ezzel lehetővé válik a szociális kapcsolatrendszer

növekedése. Hároméves korkörül tisztán beszél.

A szociális tanulás eszköze a nyelv

A beszéd fejlettségétől függ az ember értelmi és pszichés fejlődése. Az ember ismereteinek nagy részé, a beszélt, vagy

írott nyelv használatával, más emberek közvetítésével szerzi. A kimondott és leírt beszéd lehetővé teszi az egyre

növekvő mennyiségű ismeretanyag továbbadását, az egymást követő nemzedékeknek .->halmozódhat a tudás nem kell

minden generációnak újra saját megfigyelések alapján felfedeznie a világot.

A beszéd lehetővé teszi az elvont gondolkodás képességét. Ez az agy különleges modellalkotásán alapul. Az

elvonatkoztatás (absztrakció) lényege, a konkrét tárgya, jelenségek közös jellemzőinek kiemelése és külön fogalommá

általánosítása. Az absztrakció legnyilvánvalóbb példája a matematikai gondolkodás. A tárgyak és események léteznek a

számok fogalmának kialakítása már az emberi elme működésének eredménye.

A tanulás kontrollfolyamatai

Az információk feldolgozását, a tanulást számos tényező befolyásolja, ezeket kontrollfolyamatoknak nevezzük.

-felismerés: könnyebb megjegyezni olyan információkat ami felismerhető

-figyelem: azt jelenti, hogy az ember az őt érő ingerek sokasága közül csak néhányra összpontosít.

befolyásolja: az ingerek erőssége; újszerűsége; váratlansága; az információ fontossága

A beérkező ingerek közül az rögzül könnyebben, amely a figyelmet leginkább felkelti.

Pl. Egy monoton előadáson, amelynek témáját a hallgató nem tartja fontosnak, a légy zümmögése (mint újszerű inger)

emlékezetesebb lehet, mint az előadás.

A rövid és hosszúidejű memória folyamatok közül a legismertebb az ismétlés.

Logikus tanulás: ha sikerül az új és a korábban rögzült információk értelmes kapcsolatot kialakítani.

Könnyebben megmaradnak a memóriában olyan emlékek, amelyek más ingerekhez, pl. látványhoz, illathoz, hanghoz

kapcsolódnak.

Az eltérő típusú tudáselemeket két különböző típusú hosszú távú memória tárolja: máshol rögzülnek a tények (pl.

adatok, verbális információk) és máshol a készségek (pl. kerékpározás).

A tényszerű emléknyomok egy része idővel eltűnik, ez a felejtés. Lehetővé teszi új információk rögzülését. A készség

típusú tudás elemek kevésbé hajlamosak a felejtődésre.

Page 11: Etológia - Sulinettviki.brody-ajka.sulinet.hu/Info/word/stilusok/8/... · 2017. 4. 5. · I Etológia Etológia: Az állatok viselkedésének, magatartásának törvényszerűségeit

XI

Tartalomjegyzék

Etológia _________________________________________________________________________________ I

Alapfogalmak: __________________________________________________________________________________ I

Magatartásformák _______________________________________________________________________________ I

Öröklött magatartás formák ______________________________________________________________________ II

Tanulás _______________________________________________________________________________________ II

Tanult magatartásformák ________________________________________________________________________ III

Megszokás (habituáció) ___________________________________________________________________________________ III

Bevésődés (imprinting) ___________________________________________________________________________________ III

Társításos tanulás ________________________________________________________________________________________ III

Az operáns tanulás („próba szerencse” tanulás) _______________________________________________________________ III

Belátásos (komplex) tanulás _______________________________________________________________________________ IV

Az állatok társas viselkedése _____________________________________________________________________ IV

Csoportszerveződés ______________________________________________________________________________________ IV

Az állatcsoportok felosztása történhet belső szerkezet szerint is. __________________________________________________ IV

A csoport funkciója szerinti osztályozás. ______________________________________________________________________ IV

Rangsor (hierarchia) ______________________________________________________________________________________ V

Territoriális magatartás ___________________________________________________________________________________ V

Agresszív magatartás _____________________________________________________________________________________ V

Önzetlen magatartás (altruizmus) ___________________________________________________________________________ V

Szaporodási viselkedés ___________________________________________________________________________________ VI

Poligámia ______________________________________________________________________________________________ VI

Az állatok kommunikációja ______________________________________________________________________ VII

Kémiai kommunikáció ___________________________________________________________________________________ VII

Vizuális kommunikáció __________________________________________________________________________________ VII

Akusztikus kommunikáció ________________________________________________________________________________ VII

Az emberi magatartás alapjai ___________________________________________________________________ VIII

Az emberi tudat ________________________________________________________________________________________ VIII

Öröklött magatartási elemek ______________________________________________________________________________ VIII

Motiváció- érzelmek _____________________________________________________________________________________ IX

Tanult magatartás _______________________________________________________________________________________ IX

A tanulás életkori jellemzői ________________________________________________________________________________ IX

A szociális tanulás eszköze a nyelv ___________________________________________________________________________ X

A tanulás kontrollfolyamatai ________________________________________________________________________________ X

Tartalomjegyzék _________________________________________________________________________ XI