Excel Teljes Tananyag

Microsoft Excel 2010 használata professzionálisan

1 / 97

1. Ismerkedés az Excel 2010-el.

A Microsoft Excel 2010 program egy táblázatkezelő program. Alapvetően táblázatok

készítésére, használatára tervezték és készítették. Nagy táblázatok tárolására és feldolgozására is

alkalmas, mert egy munkalapon már 1 048 576 sort és 16 384 oszlopot tud kezelni. A munkalapok

száma alaphelyzetben 3 szokott lenni, amit a felhasználó természetesen alaphelyzetben is

módosíthat, és használat során további munkalapokkal bővíthet, illetve törléssel szűkíthet.

Mindegyik munkalap mérete ugyanakkora.

A táblázatkezelő program dinamikus táblázatok készítésére alkalmas. Ez azt jelenti, hogy a

táblázat celláiba beírt értékekkel, egy másik cellában műveleteket tudunk végezni, és ezek a

műveletek, ha az adatok tároló cella értéke változik, akkor a számított cella értéke is automatikusan

újraszámolódik, frissül. Ezen tulajdonság alapján az Excel program alkalmas kalkulációk

készítésére is, mert könnyen és gyorsan tervezhető és kiszámolható a számunkra megfelelő állapot,

eredmény. Ahhoz, hogy ezt a funkciót jól ki tudjuk aknázni, természetesen szükséges az is, hogy a

cellákba beírt értékekkel számoljunk úgy, hogy a cellára hivatkozunk, és a konstans értékek bírását

a kifejezésekben igyekszünk minimálisra szorítani, ami annyit tesz, hogy minden, amit a táblázatba

beírtunk értéket, azt fel is használjuk a kifejezések szerkesztésénél.

A táblázatkezelő program már egy olyan hatékony eszköz a felhasználó számára, ami jelentős

segítséget és munkamegkönnyítést jelent a felhasználónak. Ehhez természetesen a felhasználónak ki

kell aknáznia a programban rejlő lehetőségeket. A legfontosabb az, hogy a felhasználó megtanulja a

program logikáját, ami erősen matematikai nyelvezetű, de szerintem könnyen elsajátítható, és ezzel

a napi, heti és havi munkavégzések jelentős arányban csökkenthetők, egyszerűsíthetők.

1.1 Képernyő felépítése

A Microsoft Excel 2010 program képernyője a hagyományos Windows elven épül fel, ami

annyit jelent, hogy a képernyő felépítése föntről lefelé a következő elemekből épül fel:

Címsor és a gyorselérési eszköztár

Eszköztárak regiszterfülei és az eszköztárszalag

Szerkesztőléc

Munkaterület

Görgetősávok

Állapotsor


2 / 97

Oszlopazonosító betűk és sorazonosító számok valamint a függőleges és

vízszintes görgetősáv valamint a munkalapváltó regiszterfülek.

1. ábra Képernyő felépítése

1.2 Eszköztárak használata

Az Office 2010 programcsomag megjelenésében és használatában jelentősen változott az

előző, megszokott verziókhoz képest. Általánosságban megjegyezhető, hogy a menüsor megszűnt, a

menük helyett az eszköztárra kerültek a kiadható parancsok nagy része (nem mind) és az eszköztár

regiszterfülek segítségével több csoportra bontott. A csoportok bontása némileg különbözik a

megszokott menürendszeres bontástól, de szerintem könnyen hozzá lehet szokni, és a használata a

programnak jelentősen gyorsabbá válhat.

Az eszköztár bármely regiszterfülére, ha duplát kattintunk, akkor azt állítjuk be, hogy az

eszköztár elrejtődjön, ha nincs használatban, ha az egér nincs felette, akkor elrejtődik, és csak akkor

jelenik meg újra, ha rápozícionálunk és kiválasztjuk az egyik regisztert kattintással. Ha még egyszer

duplát kattintunk a regiszterfülre (bármelyikre) újra fixen megjelenítésre kerül az eszköztár. Az

elrejtés szerepe a munkaterület növelése (akinek még erre is szüksége van).

Egy-egy eszköztáron belül is az ikonok csoportokra vannak bontva, így jobban elkülönülnek

egymástól. A csoportoknak nevük is van, ami a csoport alatti szegélyben olvasható, látható.

Bizonyos csoportokhoz a csoport szegélyében gomb is tartozik, mellyel a csoporthoz tartozó

párbeszédablak nyitható meg, amit az Office előző verzióiban már megismerhetünk.

Gyorselérési

eszköztár

Szerkesztőléc

Eszköztárszalag Oszlop

azonosítók

Sor

azonosítók Munkalap

regiszterfülek

Görgető

sávok

Munkaterület

Állapotsor


3 / 97

2. ábra Egy eszköztár felépítése

1.3 Eszköztárak módosítása

A felhasználók az Office rendszerben megszokhatták, hogy az eszköztárak testre szabhatók.

Ez a lehetőség az Office 2010-ben és az Excel 2010-ben is megoldható. A fontosabb parancsokat

célszerű a Gyorselérési eszköztárra helyezni, mert az érhető el a leggyorsabban. Ide célszerű a

fontosabb fájl parancsokat elhelyezni, így a Megnyitás, Mentés, Mentés másként, Nyomtatás,

Nyomtatási kép, Bezárás-t. A gyorselérési eszköztárat az eszköztár jobb szélén elhelyezkedő

eszköztár bővítő gombra kattintva lehet bővíteni, mégpedig s listapanel legördülő menüjében a

jelölő pipákkal tudjuk kiválasztani a számunkra szükséges parancsok megjelenítését.

3. ábra Gyorselérési eszköztár bővítési lehetősége

Parancsok elhelyezhetők az Eszköztár szalagon is, de ezeket már csak a Fájl menü Beállítások

parancson belül lehet beállítani.

1.4 Excel 2010 program részletesebb beállításai

Az Excel 2010 program telepítése után a program működése a gyári általános vagy tipikus

beállításokkal történik. Ettől el lehet térni, ha a felhasználónak más igényei vannak. Az Excel

beállításait a Fájl menü Beállítások paranccsal érhetők el.


4 / 97

4. ábra A Fájl menü

A Fájl menü érdekessége hogy a jobb oldali ablakrészben láthatók a legutóbb használt fájlok

és mappák listája, ami maximum 17 fájl illetve megjelenítését teszi lehetővé. A fájllista jobb szélén

virtuális rajzszögeket látunk melyre, ha rákattintunk, akkor az adott sor rögzítődik és felkerül a lista

tetejére és biztosan nem fog lekerülni a legutóbbi fájlok listájáról.

Az Excel beállítások ablaka egy összetett ablak, melynek bal oldalán csoportokba szedve

vannak összegyűjtve a beállítási parancsok. A legfontosabb beállításokat a ÁLTALÁNOS csoportban

találjuk, a KÉPLETEK csoportban a számolással kapcsolatos beállítások szerepelnek. A NYELVI

ELLENŐRZÉS csoportban a helyesírás ellenőrzéssel kapcsolatos beállítások a MENTÉS csoportban a

mentéssel kapcsolatos beállítások szerepelnek. A program működési, illetve képernyő kijelzési

nyelvét a NYELV csoportban tudjuk beállítani. További beállítások a SPECIÁLIS csoportban

helyeztek el. A MENÜSZALAG TESTRESZABÁSA csoportban az eszköztárszalag bővítésére van

lehetőségünk. A GYORSELÉRÉSI ESZKÖZTÁR csoportban a gyorselérési eszköztár bővítésére van

lehetőségünk.

Az ÁLTALÁNOS csoportban a következő beállításokra van lehetőség, amit az ábra is mutat.


5 / 97

A MINIPULT, egy olyan új szolgáltatás, amely egy terület vagy tartomány kijelölése után a

kijelölt terület mellett megjelenik halványan egy mini eszköztár, ami a legfontosabb formázási

parancsokat tartalmazza, és ha az egeret fölé mozgatjuk, akkor megjelenítése kontrasztossá válik és

a parancsok így elérhetők.

Az ÉLŐ MINTA is egy új szolgáltatás, ami az új Office 2010-ben jelent meg. Ezen szolgáltatás

aktiválásával, ha valamilyen formázási paramétert beállítanánk, azaz például betűméret állításánál a

betűméret listapanel legördítése után, ha csak rápozícionálunk egy méret értékre, akkor a kijelölt

terület betűmérete felveszi ezt az értéket. Ahogy mozgatjuk a listában az egyes méretértékeken az

egeret, úgy változik a kijelölt terület betűméret értéke. A változás rögzítéséhez bal gombbal rá kell

kattintani a kívánt értékre. Az ÉLŐ MINTA opció jelentősen segíti a szükséges méretek gyors

beállítását, kiválasztását. A színséma beállításnál a program képernyőjének megjelenési

színkompozícióját lehet megadni.

Az új munkafüzet létrehozása csoportban az új üres munkafüzetre érvényes beállításokat lehet

megtenni, így a betűtípus és méret, a megjelenítési nézet típusa valamint a munkalapok számát

tudjuk beállítani. sokszor fontos információ az is milyen felhasználó hozta létre, szerkesztette

utoljára az adott Excel fájlt (munkafüzetet). A felhasználó beállításainál ezt tudjuk rögzíteni.


6 / 97

A program legfontosabb tulajdonsága, hogy a beírt adatokkal műveleteket tudunk végezni. A

műveleteket kifejezésekben (képlet vagy függvény) adhatjuk meg. A műveletvégzés beállításait a

Képletek csoportban tudjuk rögzíteni.

A helyesírás, és nyelvi ellenőrzés működésével kapcsolatos beállításokat, a Nyelvi ellenőrzés

fülön tudjuk elvégezni.


7 / 97

A mentés működésével kapcsolatos beállításokat, a Mentés fülön tudjuk elvégezni. Nagyon

fontos az alapértelmezett fájlformátum beállítása. Ha az új fájlokat a program alapértelmezett saját

formátumában mentjük (Excel munkafüzet [*.xlsx]), akkor a régebbi verziójú programok nem

tudják automatikusan megnyitni ezeket a munkafüzeteket. Ha régebbi verziót választunk ki, akkor a

program lehetőségeit nem tudjuk teljesen kihasználni, mert csak a régi programverzió kapacitásait

és lehetőségeit mentheti el a program. Ha már új verzióval mentetünk és utána kell régió verziónak

megfelelő munkafüzetet menteni, akkor mentés másként funkciót használhatjuk, de ha olyan

műveletet is alkalmaztunk, amit a régi verzió nem ismert akkor azok törlődnek. Nagyon

körültekintően kell ezért eljárni a fájl mentési formátum beállításánál.

Az automatikus mentés beállítása alaphelyzetben 10 perc. Biztonsági okokból lehet

csökkenteni ennél kisebb intervallumra is, de ha nagyméretű munkafüzettel dolgozunk a háttérben

történő mentésnél a mentés ideje alatt a munkánkat is megszakíthatja a folyamat. Időnként ez

bosszantóvá válik.


8 / 97

A speciális csoportban részletesen lehet a beállításokat elvégezni a következő témakörökbe

rendezve:

Szerkesztés

Kivágás, másolás és beillesztés

Kép mérete, minősége

Nyomtatás

Diagram

Megjelenítés

Beállítások megjelenítése ehhez a munkafüzethez

Beállítások megjelenítése ehhez a munkalaphoz

Képletek

E munkafüzet számításakor

Általános

Lotus kompatibilitás

Lotus kompatibilitási beállítások ehhez


9 / 97


10 / 97


11 / 97

A MENÜSZALAG TESTRESZABÁSA csoportban a menüszalagra tudunk létrehozni saját

csoportokat ikonparancsokkal együtt. Meg kell adnunk, hogy melyik menüszalagra akarunk

létrehozni új csoportot és a csoport hozzáadásakor mi legyen a csoport neve és milyen parancsok

kerüljenek fel rá. A csoportot ezután már a szalag csoportjai között tudjuk mozgatni,illetve a

parancsok sorrendjét is tudjuk a csoporton belül mozgatni. Az ikonparancsok amiket a

csoportunkba felvehetünk a parancsok helyei alapján vannak összegyűjtve az összes parancs

csoportjának kiválasztása alapján elérhetjük az összes parancsot.


12 / 97

A GYORSELÉRÉSI ESZKÖZTÁR csoportban a gyorselérési eszköztárak további parancsokkal

történő feltöltését végezhetjük el. Itt a parancsok helyei alapján vannak összegyűjtve az összes

parancsok és akár csoportonként, akár az összes parancs csoportjának kiválasztása alapján

elérhetjük az összes parancsot. A gyorselérési eszköztárra célszerű a fontosabb fájl parancsokat

elhelyezni. Így az Új, Megnyitás, Mentés, Mentés másként, Nyomtatási kép, Nyomtatási kép és

Bezárás parancsokat.

A Bővítmények és az Adatvédelmi központ csoport beállításai, módosítása már Haladó

felhasználóknak válik szükségessé.


13 / 97

2. Fájlműveletek

2.1 Mentési lehetőségek

Munkafüzetünket és az abban tárolt adatokat mentéssel tudjuk megőrizni. A mentésnél

alapvetően három tulajdonságot tudunk beállítani.

A fájl nevét, melynek lehetőleg beszédesnek kellene lennie.

A fájl típusát

A mappát ahol tároljuk a fájlt.

A fájlnév választásánál manapság már általában nem okoz gondot az ékezetes magyar

karakterek használata, de ha olyan helyen is használhatjuk a fájlunkat, ahol angol, vagy más idegen

nyelvű Windows és/vagy Office van feltelepítve, ott gondot okozhat az ékezetes magyar karakterek

használata. A fájlnév hossza is szabadabban választható. Itt a beszédesebb név legyen a választásnál

mérvadó, és a hosszát próbáljuk úgy megválasztani, hogy a képernyőn a fájl kiválasztásánál

olvasható legyen a könnyebb azonosíthatóság miatt.

A fájltípus megválasztása már kötöttebb feladat. Alaphelyzetben az Excel munkafüzetet van

új fájl mentésénél felajánlva. Ezt célszerű elfogadni. Mikor nem megfelelő az Excel munkafüzet

fájltípus?

2.2 Nyomtatás előkészítés és nyomtatás

A nyomtatás, ha a felhasználó nem tudja hogyan praktikusan nyomtatni, akkor igen

problémás. Azért problémás, mert a munkalap, amelyen dolgozunk 16 384 oszlopos és 1 048 576

soros és ezt a lapot kell nekünk a nyomtatásnál általában A4 esetleg A3 méretű papírra elhelyezni.

Nézzük, hogyan kell ezt megoldani.

1. Az oldalbeállítás illetve nyomtatás előkészítésnél első lépésként ellenőrizzük le, mi az aktív

objektumunk. Ha egy cellára kattintottunk előtte, akkor a munkalap lesz, ha egy diagramra,

akkor a diagram. Ez azért lényeges, mert ha figyelmetlenek vagyunk, és a diagram van

kiválasztva, mindent beállítunk majd a nyomtatásnál és azt látjuk, hogy semmi nem történt a

beállításainkból. De ez nem így van csak mást állítottunk be!


14 / 97

2. A papírmérettel érdemes kezdeni. A Lap elrendezése

nézetben az Oldalbeállítás csoportban található a Méret

parancs. Rákattintás után megjelenik egy lista, amelyből

választhatunk, illetve a legalsó opcióval, További

papírméretek párbeszédablakban tudunk pontosan beállítani

mindent. Általában alaphelyzetben az A4 jelenik meg, ám ha

van nekünk és szükséges átállhatunk az A3 méretre is.

3. A papírméret után a margók beállításai következnek. A

beállítás ugyanitt a Lap elrendezése nézetben az

Oldalbeállítás csoportban található a Margók

paranccsal végezhető el. A legördülő listából

tudunk választani vagy az Egyéni margókkal

tudunk testreszabni a megjelenő

párbeszédablakban. Én általánosságban nem

javaslom a margók állítását, mert a margóméret

bizonyos esetekben függ a nyomtató fizikai

lehetőségeitől is, és ha ennél kisebbet állítunk be,

hibaüzenetek fognak megjeleni („A nyomtatási

területen kívül esik a dokumentum egy része….”).

4. A laptájolás a következő fontos beállítás. Széles

sok oszlopos táblázatnál (6-10) már nem biztos, hogy

minden adat megfelelő megjelenítése mellett egy

oldalszélességre ráfér a táblázat. Fekvő laptájolásnál ez

biztonságosabban megoldható.

5. A fontosabb oldalbeállítás után célszerű átlépni az Oldaltöréses nézetre, mert itt tudjuk

egyszerűen, látványosan beállítani hogyan kerüljön a táblázat a papírra, oldalakra. Az

oldaltöréses nézet eltér az eddig megszokottól. A munkaterület egy része fehér a másik

szürke. Határon vastag kék vonal látható, és a fehér területen szürke nagy betűkkel az

oldalszámok jelennek meg. A fehér területen belül lehet, hogy szaggatott kék vonalak is

megjelenek ezek jelölik hogy jelenleg hova esik az oldalak törése. A nézetváltáskor

megjelenik egy párbeszédablak, melyet le kell OK-ni.


15 / 97

Alaphelyzetben a fehér terület addig tart, amíg a munkalapot használjuk, azaz az lesz a jobb

oldali utolsó oszlop, amelyet még legalább egy cellával kitöltöttünk és az utolsó sort is így figyeli a

program. Ha a szürke területre írunk és Entert nyomunk a fehér terület ki fog bővülni addig, hogy a

beírt tartalom még fehér területen legyen. Ha a folytonos kék vonalat, ami a szürke és a fehér

területet határolja az egér segítségével elhúzzuk, akkor ezzel beállítottuk a nyomtatási területet.

Innentől kezdve mindig maximum csak ezt a területet tudja kinyomtatni az alkalmazás. Ha a szürke

területre írunk, akkor sem fog bővülni a fehér, nyomtatási terület.

A nyomtatási terület beállítása után, ha 1 oldalra nem fér el a táblázatunk, akkor

oldaltörésekkel kell azt pontosan beállítani. Alaphelyzetben, ha a fehér területen belül, vízszintesen

vagy/és függőlegesen is van szaggatott kék vonal, az oldaltöréspontokat jelöli. A vonal azért

szaggatott, mert a program a jelenlegi beállításokkal így tudja papírlapra helyezni a dokumentumot.

Ha manuálisan, az egérrel elhúzzuk a vonalat, akkor az folytonos vonallá válik, és innentől kezdve

már rögzített melyik két sor, vagy oszlop között lesz az oldaltörlés. A program ezen nem változtat.

A nyomtatás ezen előkészületei után indulhat a tényleges nyomtatás. A nyomtatás parancs a

Fájl menüben található, és a következő ablak jelenik meg:


16 / 97

A nyomtatás parancsnál a következő adatok állíthatók be:

hány példányban nyomtassunk,

melyik nyomtatón akarjuk a dokumentumot kinyomtatni,

A munkafüzetből mit szeretnénk nyomtatni

o aktuális, illetve kijelölt munkalapok

o kijelölt terület a munkalapon

o teljes munkafüzet, azaz az összes munkalap és azok teljes nyomtatási területe

Ha több oldalas a lap, akkor mely oldalak akarjuk

kinyomatna.

Lapok rendszerezése [Rendezve/Szétválogatás nélkül]

Laptájolás [Álló/fekvő]

Papírméret [A3/A4]

Margók beállításai,

valamint a papírra történő elhelyezés

nagyítás/kicsinyítési lehetőségét tudjuk beállítani.

A beállítások után a Nyomtatás parancsra kattintás után a nyomtatás bégrehajtódik.

2.3 Exportálás és importálás


17 / 97


18 / 97

3. Szerkesztési műveletek

3.1 Adatbeviteli lehetőségek, cellák módosítása

3.1.1 Cellaszerkesztés lezárása

A cellába beírt adatok, értékek beírása végén szükséges az adatbevitel lezárása. Ezzel a

művelettel adjuk meg a gépnek a szerkesztés végét. A következő lehetőségek vannak:

Enter (Ilyenkor a cellamutató egy sorral lejjebb lép).

Ctrl+Enter (Ilyenkor a cellamutató az adott cellában marad).

TAB (Ilyenkor a cellamutató egy oszloppal jobbra lép).

Shift+TAB (Ilyenkor a cellamutató egy oszloppal balra lép).

Fontos tisztában lenni azzal, hogy az egérrel történő kikattintás illetve a kurzormozgató

billentyűk használatával előfordulhat a képletünk, kifejezésünk cellahivatkozása módosulhat, azaz

elronthatjuk a kifejezésünket. Ezért ezeket inkább ne használjuk!

3.1.2 Azonos értékek bevitele

Sokszor előfordul, hogy egy tartományba ugyanazon értékeket kell kitölteni. Erre ad

lehetőséget a program, mégpedig a következő folyamat követésével:

1. Cellák kijelölése (egér húzásával, vagy ha nem összefüggő a tartomány a Ctrl

billentyű segítségével.)

2. Adat vagy képlet begépelése

3. Lezárás: Ctrl+Enter

3.1.3 Módosítás

Cellába beírt értékek utólagos szerkesztésének a lehetősége, azaz a cella szerkesztési

üzemmódjának az elindítása:

A cellát kiválasztom és megnyomom az F2 billentyűt, amivel átlépek a tervezési

módba.

A cellát kiválasztom és a szerkesztőlécen a kifejezésre kattintok.

A cellát kiválasztom és duplát kattintok a cellára

A módosítások után az Enter, vagy Ctrl+Enter billentyűk lenyomásával zárható a cella

szerkesztése


19 / 97

3.1.4 Tartalom törlése

A cella vagy cellatartomány kijelölése után a DEL billentyű

lenyomásával törölhető legegyszerűbben a kijelölés tartalma. A

tartalom törlésekor a cellára vonatkozó formázási szabályok nem

törlődnek, azaz a betűtípus formázása, vagy a számformátumok

beállítása az új érték beírásakor is megmarad. A Kezdőlap eszköztáron a törlés ikonra a fenti lista

jelenik meg. Itt a tartalom törlése mellett kérhető a teljes formátum törlés is, és minden formázási

parancs a kijelölt területen érvényét veszti. Az alapbeállításoknak megfelelően jelennek meg a

cellákba beírt értékek, adatok. Ha több cellára egyszerre szeretnénk érvényesíteni a megjegyzések

törlését is azt is itt tudjuk kiadni.

3.1.5 Teljes törlés

Egy művelettel tudunk cellát, teljes oszlopot illetve teljes

sort is törölni. Ilyenkor a törlés után a környező cellák

elmozdulnak. Ez azt jelenti, hogy:

teljes oszlop törlésekor a törölt oszloptól jobbra lévő oszlopok balra mozdulnak.

teljes sor törlésekor a törölt sor alatti sorok felfelé mozdulnak el.

cella vagy tartomány törlésekor a program rákérdez, merre tolódjanak a cellák

(pl: balra tolódjanak, vagy felfelé tolódjanak)

Tartományok törlésénél nagyon oda kell figyelni az eltolások irányára, mert a környező

oszlopokat és sorokat is jelentősen befolyásolja a művelet. A sorok és oszlopok száma a törléssel

nem változik, ugyanis a munkalap végén (16 384 oszlopban vagy a 1 048 576 sorban egy új üres

cella megjelenik.

További objektumok törlése (pl: diagram, kép), már sokkal egyszerűbb ugyanis ezek nem

tartoznak a cella tartalmához, így a kijelölésük és törlésük semmilyen módon nem befolyásolja a

cellák tartalmát, elhelyezkedését.

3.2 Cellák formázása

A cellákban tárolt adatok megjelenítését, a cellába beírható adatok körét és beírás módját,

illetve a cella kitölthetőségét (szerkeszthetőségét) tudjuk állítani. A formázás fontosabb beállításai:

Betűtípus

Igazítás


20 / 97

Számformátum

Szegély és kitöltés

Érvényesítés

Cellavédelem

3.2.1 Betűtípus beállításaira következő lehetőségek vannak:

Betűtípus (Arial, Times New Roman, Calibri stb)

Betűméret (10, 11, 12, 14, 16 stb.)

Betű stílusok (félkövér, dőlt, aláhúzott)

Betűszín

Az ikonokon kívül párbeszédablakokon keresztül is beállíthatók a fenti lehetőségek. A

párbeszédablak a Betűtípus csoport jobb alsó részében található gombbal hívható meg. A

párbeszédablakokban lehet az összes adott karakterformázási parancsot elérni. Az ablakban látható

hogy három effektus is elérhető már (áthúzott, felső index, alsó index).

ábra Karakterformázás párbeszédablaka

Igazítás beállításaira következő lehetőségek vannak:

Függőleges igazítás [fent, középen és lent]

Vízszintes igazítás [balra, középre, és jobbra]


21 / 97

Forgatás (megjelenítés iránya változtatható vele azaz ±45o, ±90

o, valamint függőleges

irás)

Behúzás

Sortöréssel több sorba

Cellaegyesítés

Sortörés a cellában

Bal oldali ALT+Enter (Fix helyen lévő sortörések)

Kezdőlap/Igazítás/Sortöréssel több sorba

És ezután a szerkesztőléc függőlegesen méretezhető, hogy

beleférjen a több soros szöveg

Az igazítás csoporthoz is tartozik egy párbeszédablak, ami a következő képen látható

A táblázatkezelő program celláiba beírt adatokat az adatok típusától függően a program

másként kezeli. Ha külön nincs igazítás beállítva a cellába, akkor is van egy úgynevezett

alapértelmezett igazítás. ez annyit jelent, hogy a szöveges adatokat balra igazítja, a szám, dátum és

pénznem típusú adatokat jobbra, a logikai adatokat pedig középre zárja valamint tiszta nagy

betűkkel szedi. Természetesen az igazítás paranccsal bármilyenre állítható az igazítás a cellában, de

a táblázat oszlopaiba ezzel nem érdemes foglalkozni. Egy elírt adat (rossz tizedes elválasztó miatt a

számból szöveges adat lesz és balra igazodna, utólag már nem lehet vele számolni) kiugrik a többi

adat közül (jobbra zárás helyett balra igazodik). Ez egy nagyon hasznos módszer arra, hogy

kiderüljön egy oszlopba nem ugyanolyan típusú adat került beírásra. Én azt javaslom, hogy egy


22 / 97

táblázatban csak a fejléc celláit igazítsuk, a többi sorban hagyjuk az alapértelmezett igazítást meg

(ne legyen beállítva egyik igazítási parancs sem).

Számformátum beállításaira következő lehetőségek vannak:

Az Általános listapanel legördítésével az előre beállított formátumok

elérhetők.

Az ikonok segítségével a Pénznem a Százalék formátum az Ezres csoportosítás illetve a

Tizedeshelyek számának a megválasztására van lehetőség.

Egyedi formátumok beállítására is van lehetőség, amit a párbeszédablakon keresztül érhetünk el. A

következő ábra ezt jeleníti meg:

Az előre definiált lehetőségeken túl a felhasználónak is módjában áll egyedi formátumok

készíteni. A mértékegységgel ellátott számok megjelenítésére is van mód az Excel programban.

A Szám regiszterfülön az Egyéni csoportban lehet definiálni ezeket. A programban a

mérőszámok kódjai már szerepelnek és a felhasználóknak (nekünk) ezekből csak választani kell és

a mértékegységet kell utána írni.


23 / 97

Fontosabb kódok és jelentésük:

Formátum kód Megjelenítés

0 egész szám

0,00 két tizedes megjelenítés

# ##0 számú megjelenítés

# ##0,00 ezres csoportosítás egész két tizedes megjelenítés

A mértékegységek megjelenítése egyszerű. A mérőszám formátumkódja után írt

macskaköröm közötti szöveg megjelenik a cellába a szám után. Például:

Cella tartalma Formátumkód Cella megjelenítése

4,8 0,00” m” 4,80 m

4,8 0” db” 5 db

2350 # ##0”_db” 2 350 m

2350 # ##0_”db” 2m

Az utolsó sor példája érdekes eredményt mutat. A hiba a formátumkódba írt szóköz helyéből

adódik. Ha a szóköz a macskakörmökön belül van, akkor az megjelenik az eredményben is,és ezért

nem íródik össze a mérőszám és a mértékegység. Ha viszont a mérőszám kódjának a végére íródik

akkor a mérőszám ezredrésze fog megjelenni a cellába (Magyar területi beállításoknál a szóköz jelzi

az ezres csoportosítást is. Idegen ország beállításainál ez lehet a vessző, vagy a pont.) Mivel a

macskakörmökön belül, már nincs szóköz ezért a 2 egybe írta a mértékegységgel (m).

A Cella formátumok beállításainál még vigyázni kell a Pénznem használatával is. Ha az

alapértelmezett pénznemet választjuk ki, akkor az a területi beállításokból emeli ki a pénznem

típusát. ha ilyen beállítások mellett küldjük munkafüzetünket külföldre, vagy egy idegen ország

beállításait tartalmazó számítógépre akkor ott a Magyar Ft formátum euróban jelenhet meg az

árfolyam átváltása nélkül (1000 Ft – 1 000 €).


24 / 97

Szegélyezés és kitöltő szín állítására a következő lehetőségek vannak:

A szegély és kitöltés beállítására a következő két ikonnal végezhető el, ami a betűtípus

csoportban vannak: és az alábbi listákat jelenítik meg:

Az ikonokon túl párbeszédablakokon keresztül is beállíthatók a fenti lehetőségek.


25 / 97

3.3 Oszlopok, sorok formázása

Oszlopok formázásán az oszlopok szélességét, sorrendjét és megjelenítését értjük. A

szegélyezés, a színezést a cellákhoz kötődik (egy oszlopon belül lehet különböző szegélyezést

alkalmazni, illetve kitöltő színt, de nem lehet különböző oszlopszélesség állítani.

Oszlopszélesség állítása

A legegyszerűbb, ha az oszlopazonosító betűkre pozícionálunk, és a közöttük elhelyezkedő

függőleges vékony sötétszürke vonalakat keressük, és arra kattintva megjelenik egy jobbra-balra

mutató nyíl ikon és a gomb nyomva tartásával lehet az oszlopszélességet állítani. Ha előtte több

teljes oszlopot is kijelölünk, akkor az egyik oszlop állításával az összes kijelölt oszlop is ugyanazt a

szélességet fogja felvenni (egységes oszlopszélesség).

Ha egy cella vagy tartomány ki van jelölve, akkor a Kezdőlap menü cellák csoport Formátum

ikonjára kattintva tudunk változtatni az oszlopszélességen. Itt a legegyszerűbb, ha az

oszlopszélesség parancsot választjuk ki és magunk adunk meg egy értéket és az összes kijelölt cella

oszlopszélessége azonos lesz és a megadott értékű.

Oszlopok sorrendjének változtatása

Egy teljes oszlop kijelölése után (oszlopazonosító betűre kattintás), utánna rákattintunk az

kijelölt tartomány szegélyére és nyomva tartva, az egérgombot és a Shift billentyűt is nyomva

tartjuk valamint vízszintesen mozgunk az egérrel, akkor az oszlopot át tudjuk helyezni új helyre

ezzel az oszlopsorrend megváltozik. Az oszlopsorrend ilyen változtatása a meglévő kifejezéseink

cellahivatkozását nem befolyásolja.

Sorok magasságának és sorrendjének a változtatása

A sorok magasságának és sorrendjének állítása teljesen megegyezik az oszlopnál leírtakkal,

csak éppen a sorazonosító számoknál kell a műveleteket elvégezni.

3.4 Automatikus formázás sablonokkal

Táblázatok gyors, és látványos formázására a sablonok a legalkalmasabbak. Az alábbi képen

látható, hogy a Kezdőlap menü Formázás táblázatként parancs milyen sokféle és akár összetettebb

táblázatformázási lehetőséget képes egyszerűen megoldani. A műveletnél kiadunk egy formázási

parancsot és utána a sablonból kiválasztjuk a számunkra megfelelő táblázatot. A táblázat utólag

tovább formázható, de azért célszerű olyan mintát választani, ami a legközelebb van a miáltalunk

készítendőtől, így kevesebbet kell rajta utólagosan formázni.


26 / 97

3.5 Egyszerű statikus feltételes formázás

Táblázatok formázásánál felmerülnek olyan felhasználói

igények, hogy bizonyos értékű, adatok cellái legyenek az adatok

értékétől függően kiszínezve. Azaz a cellában tárolt adat, érték

nagyságától függ a formázás színe, milyensége. Ha a cella értéke

változik, akkor a formázás is a szabály szerint megváltozhat.

Vannak nagyon egyszerű feltételes formázási szabályok,

melyek előre definiáltak a programban és csak a határértékeket kell

beállítani, illetve van olyan eset is, amikor az sem szükséges.

A feltételes formázás parancsa a Kezdőlap eszköztár

szalagon található a Stílusok csoportban. A fontosabb lehetőségek

a következők:


27 / 97

1. Cellakijelölési szabályok alkalmazása

konstans fix értékhez, vagy egy cella

értékéhez viszonyítva. Az alkalmazható

relációk a képről leolvashatók. Az összes

relációt nem helyezték el a menüben, de

erre nincs is szükség. A további

szabályokra kattintva a megjelenő

párbeszédablakon a listapanelből

elérhetők a hiányzó relációk (nagyobb

vagy egyenlő, mint…

2. A Legfelső/legalsó értékek szabályaival

már dinamikusabb formázás is elérhető.

Az oldalsó képen jól látszik a lehetőségek

tárháza. Az első (legnagyobbak) illetve az

utolsó legkisebb elemekre jól rá lehet

formázni, de sokszor hasznos és szükséges

a átlag alatti és feletti értékek kiemelése

ilyen színezéssel. Természetesen a

legnagyobb vagy legkisebb értékeknél

nem csak 10 érték állítható, választható ki.

3. Az Adatsávokkal a kijelölt cellákba

tudunk sávdiagramot létrehozni, és a

kijelölt tartomány legnagyobb értékéhez

fogja a többit egyenes arányosan

kiszínezni. Az Adatsávok kiválasztása

után a színezés milyenségét (egyszínű

vagy színátmenetes) és annak színét

tudjuk befolyásolni.


28 / 97

4. A Színskála egy nagyon hasznos és

látványos megoldást adó feltételes

formázás, aminek a használata nagyon

egyszerű is. Alaphelyzetben három illetve

két szín összeállítású színskálák vannak

kialakítva. A példák felső színe a legjobb

értékének a színét a legalsó színe pedig a

legkisebb értékhez tartozó színt mutatja. A

cellák arányosan a színek közötti

színátmenetek kiszámításával veszik fel a színüket.

5. Az Ikonkészlet feltételes

formázással a cellák bal széléhez

igazodva kis szimbólumokat tudunk

elhelyezni melyek formája vagy

színe a cella értékétől függ. A

szimbólumok szélső értékei a

kijelölt tartományban szereplő

értékek szélső értékéhez

kapcsolódnak és a többi érték a

köztes állapotokból kap megfelelő

színhatást vagy formát. Célszerű

olyan ikonkészletet kiválasztani az

értékeinkhez megjeleníteni kívánt

osztályokat teljesen reprezentálják.

Minden szabályra igaz, hogy

kiválasztásakor lehet kérni a további szabályokat, melyekkel részletesebben lehet a szabályokat

konfigurálni. Ami például annyit jelent, hogy a színskálánál vagy az ikonkészletnél a két

szélsőérték között hol legyenek meghatározva a többi szín, vagy ikonforma változása. Középértéket

vegyen alapul vagy ettől egy eltolt értéket.

3.6 Függvényekkel készített dinamikus feltételes formázás


29 / 97

Az előre beállított lehetőségekhez készítettek a

programban egy olyan opciót, hogy mi magunk

felhasználók is készíthetünk feltételes formázási

szabályt. Ez annyit jelent, hogy egy új szabály

készítésekor a formázandó cellák kijelölése képlettel

opciót választjuk a a párbeszédablak alján találjuk a

képlet, kifejezés beírásához szükséges beviteli mezőt.

A kifejezés írását egyenlőségjellel kell

kezdenünk. használhatunk matematikai kifejezéseket,

illetve függvényeket is. A függvényeket is magunknak

kell beírni, ugyanis az ablakban nem működik a függvények beszúrásához szükséges

függvénypaletta. Ha egy tartomány legnagyobb értékét akarjuk kiszínezni akkor a képlet így néz ki:

=MAX(tartomány)=aktuális cella.


30 / 97

4. Dinamikus táblázatok készítése

4.1 Műveletek alkalmazása a cellákban

A táblázatkezelő program legfontosabb tulajdonsága, jellemzője, hogy a cellákba beírt

adatokkal, értékekkel valamilyen műveletet végezhetünk. Sőt, ha a cellák tartalma megváltozik, a

program automatikusan újraszámolja a munkafüzet számított kifejezéseit és a számok alapján

készített diagram is újrarajzolódik.

4.2 Hivatkozások használata

Egy íratlan szabály az Excelben, hogy ha egy értékét beírunk a cellákba és azzal számolnunk

is kell, akkor azt vegyük is figyelembe a kifejezésünk létrehozásakor. Ez azt jelenti, hogy a

számításoknál nem a számértékeket kell beírnunk a műveleti jelek közé, hanem a cellák címét,

amelyekben az értékek tárolva lettek. A cellák címeit oszlopazonosító betűvel és sorazonosító

számmal jelöljük. A munkalapunk bal felső cellája az A1.

Amikor kifejezést írunk, szerkesztünk, akkor a cellacímeket nem írjuk be a kifejezésbe,

hanem az egérrel rákattintunk arra a cellára, amelynek értékével számolni akarunk. A program erre

automatikusan beilleszti a cella címét. Addig változtathatjuk meg a kijelölt cella címét, amíg nem

írtunk be egy újabb műveleti jelet vagy nem rögzítettük a cellát Enter vagy CTRL+Enter

billentyűkombinációval. Mivel a program a kifejezéseket alapértelmezett beállításoknál

automatikusan újraszámolja, célszerű úgy dolgozni az Excellel, hogy a mindennapi munkánkban a

kész táblázatainkba csak az értékeket kelljen valamilyen úton, módon változtatni, a többi rész ezek

alapján újra kiszámolódjon, frissítődjön. Nézzük meg milyen cellahivatkozási szabályok vannak.

4.2.1 Relatív hivatkozás

A legtöbbször olyan táblázattal dolgozunk, és olyan az adataink tárolt szerkezete, hogy a

táblázatunk adott oszlopában ugyanolyan értéket tárolunk. Ha ez számított érték, akkor ezt

ugyanúgy kell kiszámolni az oszlop összes ilyen cellájában. Számításaink során, ha matematikai

kifejezést alkalmazunk, akkor nekünk manuálisan be kell gépelnünk a kifejezés elején az

egyenlőségjelet „=”. Ha függvénnyel számolunk, akkor a függvény kiválasztásával együtt a cellába

beíródik az „=” jel és a függvény neve. A kifejezésünk illetve a képletünk így alakul.


31 / 97

A táblázatban sorról sorra ugyanazokat az értékeket számoljuk ki, azaz a cellától adott

helyzetben lévő cellák összegét kell kiszámolni. A képletet nézzük meg más típusú megjelenítéssel.

A kifejezések megváltoztak, de ugyanazt jelentik a gép számára. Azaz:

SO[-2] a cellától 2 oszloppal balra a saját sorában illetve

SO[-1] a cellától 1 oszloppal balra a saját sorában.

Ha a cella címében csak az oszlopazonosító betű „A” és a sorazonosító szám „3” szerepel

[„A3”] és más szimbólum nincs benne, akkor relatív hivatkozásról beszélünk. Ez az alapértelmezett

hivatkozás. A relatív hivatkozásnál a cella címzésében a relatív elhelyezkedés van rögzítve és ha

másoljuk a kifejezést más cellákra akkor az új cellában is a hozzá adott elhelyezkedésű cellákban

lévő értékekkel számol, dolgozik.

4.2.2 Abszolút hivatkozás

A táblázatok készítésénél előfordul, hogy olyan adatok is kerülnek beírásra, amelyek több sor,

vagy oszlop is felhasznál számítások során. Ilyenkor nem mindig oldható meg, illetve felesleges is,

hogy egy külön oszlopban vagy sorban megjelenítsük ugyanazt az értéket. Ilyenkor egy kiemelt

helyre írjuk be az értéket és a cella hivatkozásával oldjuk meg hogy az oszlop vagy sor további

celláiban is ugyanerre a cellára történjen a hivatkozás. Ez azt jelenti, hogy a kifejezésen belül azt a

cellacímet, mely az EGY cellára mutat rögzítenünk kell a program számára, hogy tudja, a cella

további másolásakor sem szabad a cellacímzésnek megváltoznia.


32 / 97

Kiemelve a hivatkozást:

A képekről az látszik, hogy a 0,1 értékből minden sor cellájára mutat nyíl, ami anyit tesz,

hogy a cella tartalmára hivatkoznak azokból a cellákból. A képletekből is látszik (a felső ábrán

jobban), hogy az E1 cella címében „$” jelek szerepelnek azaz $E$1. A dollár jel az a szimbólum

ami mutatja a programnak, hogy az adott cellacímben az oszlop és a sor ($E$1) rögzített.

4.2.3 Vegyes vagy kevert hivatkozás

Vannak olyan számítások, amikor az adatok egy

adattábla elemei és az első oszlop, és sor adja az

alapértékeket, amelyekből az adattábla elemei

kiszámolhatók. Jellemző példa erre a szorzótábla illetve

keresztárfolyam számítási táblázat. Nézzük meg miben

speciális ez.

A képlet elkészítésénél figyelni kell arra, hogy az

első oszlop (A) cellái vízszintes irányú másoláskor nem

változhatnak, viszont függőlegesnél igen, illetve az első

sor (1) cellái függőleges irányú másoláskor fix-ek

viszont vízszintesnél elmozdulhatnak. Amelyik irányú mozgás fix, azt az irányt kell rögzíteni, azaz

vagy csak az oszlopot kell fixálni (dollárjelezni) vagy csak a sort. A fenti ábrán látszik a kék


33 / 97

nyilakkal, hogy az értékek a cellákba számolt kifejezések hivatkozásai mindig az első sorból, vagy

az első oszlopból indulnak ki. Ezt színnel is kiemeltem. A képletek a következőképpen alakulnak:

A cellákban megjelenő képletből látszódik, hogy oszloponként a második cellacím (az első

oszlopnál a B$1 minden sorban ismétlődik, illetve soronként a $A2 is ismétlődik. A dollárjel rögzíti

a jel utáni betűt vagy számot és a kifejezés másolásánál ezeknek a cellacímeknek csak a másik

értékük tud változni. Elég csak az első (bal felső) kifejezést elkészíteni és akkor továbbmásolható

mind vízszintesen és utána függőlegesen is az.

4.3 Képlet kiértékelés

Amikor elkészültünk a kifejezésünkkel és kitaláltuk, milyen cellacímzéseket kell

alkalmaznunk még kérdéses lehet az, hogy jól gondolkoztunk-e. Vannak olyan esetek is, hogy

valakitől kapjuk az Excel táblázatot és nem tudjuk egy-egy érték átírásakor mi fog történni a többi

cellában lévő számított értékekkel. Figyelembe veszik-e az átírt cella értékét vagy sem. Elegendő-e

csak a cella értékét átírni, vagy a kifejezésekben is kell módosítanunk.

Könnyen áttekinthetjük kész táblázatainkat az Excel program képletvizsgáló alkalmazásával.

Elég csak kiválasztanunk egy cellát és a Képletek menü Képletvizsgálat csoport Elődök mutatása,

vagy Utódok mutatása parancsát kell kiválasztanunk.

Az elődök mutatásával megkapjuk, hogy a kiválasztott cellánk mely cellák változása miatt fog

megváltozni, mely cellák értékétől függ. Az Utódok mutatásával megkapjuk, hogy a kiválasztott

cellánk értékének változása mely cellák értékeit fogja befolyásolni. Ha bármelyik gombra többször


34 / 97

kattintunk, akkor az előd cellák elődjeit és így tovább vagy az utód cellák utódjait tudjuk

megvizsgálni.

Sajnos, ha munkák, illetve számításaink során felváltva használjuk a kifejezéseinkben a

cellákra történő hivatkozást és a konstans értékek alkalmazását akkor nehéz helyzetbe kerülhetünk,

mert a konstans értékek nem változnak a kifejezésünkben a cellákba beírt alapadatok

módosításával. Ilyen helyzetben végig kell bogarásznunk a teljes munkalapot, munkafüzetet, hogy

adatváltoztatásunk elegendő-e az eredmények frissítéséhez, vagy a kifejezéseinket, számításainkat

is módosítanunk kell. Ez rengeteg plusz időt és energiát igényel, valamint nagyon komoly

hibaforrás is.

Némi segítséget jelent, ha ezen eszköztárcsoport Képletek parancsára kattintunk, mert

ilyenkor az összes kifejezésünk megjelenik a cellákban és gyorsabban át tudjuk tekinteni azokat, hol

találunk bennük konstans értéket és azokat eldönthetjük kell-e változtatni.

Célszerű mindig úgy dolgozni, hogy a táblázatunk celláiba beírt vagy számított értékeire,

melyeket további számításainkban felhasználunk, mindig hivatkozunk, így könnyítve meg későbbi

módosítások lehetőségeit.


35 / 97

5. Függvények készítése

5.1 Fontosabb matematikai függvények

SZUM: Összeadja az argumentumlistájában lévő számokat.

SZUMHA: A megadott feltételeknek eleget tevő cellákban található értékeket adja össze.

ms-help://MS.EXCEL.12.1038/EXCEL/content/HP05209290.htm



36 / 97

SZUMHATÖBB: Több megadott feltételnek eleget tévő tartománycellák összegét adja eredményül.

SZORZAT: Argumentumai szorzatát számítja ki.

ms-help://MS.EXCEL.12.1038/EXCEL/content/HA10047504.htm



37 / 97

SZORZATÖSSZEG: A megfelelő tömbelemek szorzatának összegét számítja ki.

KEREKÍTÉS: Egy számot adott számú számjegyre kerekít.

KEREK.FEL: Egy számot felfelé, a nullától távolabbra kerekít.





38 / 97

KEREK.LE: Egy számot lefelé, a nulla felé kerekít.

MARADÉK: Egy szám osztási maradékát adja eredményül.

VÉL: Egy 0 és 1 közötti véletlen számot ad eredményül.

VÉLETLEN.KÖZÖTT: Megadott számok közé eső véletlen egész számot állít elő.






39 / 97


40 / 97

5.2 Fontosabb statisztikai függvények

ÁTLAG: Argumentumai átlagát számítja ki.

ÁTLAGHA: A megadott feltételnek eleget tévő tartomány celláinak átlagát (számtani közepét) adja

eredményül.

ÁTLAGHATÖBB: A megadott feltételeknek eleget tévő cellák átlagát (számtani közepét) adja

eredményül.





41 / 97

DARAB: Megszámolja, hogy argumentumlistájában hány szám található.

DARAB2: Megszámolja, hogy argumentumlistájában hány érték található.




42 / 97

DARABÜRES: Egy tartományban összeszámolja az üres cellákat.

DARABTELI: Egy tartományban összeszámolja azokat a nem üres cellákat, amelyek eleget tesznek

a megadott feltételnek.




43 / 97

DARABHATÖBB: Egy tartományban összeszámolja azokat a nem üres cellákat, amelyek eleget

tesznek a megadott feltételeknek.

MIN: Az argumentumai között szereplő legkisebb számot adja meg

MAX: Az argumentumai között szereplő legnagyobb számot adja meg.




44 / 97

KICSI: Egy adathalmaz k-adik legkisebb elemét adja meg.

NAGY: Egy adathalmaz k-adik legnagyobb elemét adja eredményül.




45 / 97

5.3 Fontosabb dátum, idő függvények

MA: A napi dátum dátumértékét adja eredményül.

MOST: A napi dátum dátumértékét és a pontos idő időértékét adja eredményül.

DÁTUM: Adott dátum dátumértékét adja eredményül.

ÉV: Sorszámot évvé alakít át.






46 / 97

HÓNAP: Időértéket hónapokká alakít.

NAP: Dátumértéket a hónap egy napjává (0-31) alakít.




47 / 97

HÉT.NAPJA: Dátumértéket a hét napjává alakítja át.

HÉT.SZÁMA [WEEKNUM]: Visszatérési értéke egy szám, amely azt mutatja meg, hogy a

megadott dátum az év hányadik hetére esik.

IDŐ: Adott időpont időértékét adja meg.





48 / 97

ÓRA: Időértéket órákká alakít.

PERC: Időértéket percekké alakít.




49 / 97

5.4 Fontosabb logikai függvények

HA: Logikai vizsgálatot hajt végre.

ÉS: Eredménye IGAZ, ha minden argumentuma IGAZ.




50 / 97

VAGY: Eredménye IGAZ, ha bármely argumentuma IGAZ.



51 / 97

5.5 Fontosabb szöveg függvények

ÖSSZEFŰZ: Több szövegelemet egyetlen szöveges elemmé fűz össze.

BAL: Szöveg bal szélső karaktereit adja eredményül.




52 / 97

KÖZÉP: A szöveg adott pozíciójától kezdve megadott számú karaktert ad vissza eredményként.

JOBB: Szövegrész jobb szélső karaktereit adja eredményül.

HOSSZ: Szöveg karakterekben mért hosszát adja eredményül.





53 / 97

SZÖVEG.KERES: Karaktersorozatot keres egy másikban (a kis- és nagybetűk között nem tesz

különbséget).

SZÖVEG.TALÁL: Karaktersorozatot keres egy másikban (a kis- és nagybetűk

megkülönböztetésével).

KIMETSZ [trim]: A szövegből eltávolítja a felesleges (egymás mellett egynél több) szóközöket.





54 / 97

KISBETŰ: Szöveget kisbetűssé alakít át.

NAGYBETŰS: Szöveget nagybetűssé alakít át.

TNÉV:Szöveg minden szavának kezdőbetűjét nagybetűsre cseréli.





55 / 97

CSERE: Szöveg megadott részét egy másik szövegdarabbal cseréli ki

HELYETTE: Szövegben adott karaktereket másikra cserél.




56 / 97

SZÖVEG: Számértéket alakít át adott számformátumú szöveggé.

ÉRTÉK: Szöveget számmá alakít át.




57 / 97

5.6 Fontosabb kereső függvények

FKERES: A megadott tömb bal szélső oszlopában megkeres egy értéket, majd annak sora és a

megadott oszlop metszéspontjában levő értéked adja eredményül.

VKERES: A megadott tömb felső sorában adott értékű elemet keres, és a megtalált elem oszlopából

adott sorban elhelyezkedő értékkel tér vissza.




58 / 97

INDEX: Tömb- vagy hivatkozás indexszel megadott értékét adja vissza.

HOL.VAN: Hivatkozásban vagy tömbben értékeket keres.

VÁLASZT: Értékek listájából választ ki egy elemet.





59 / 97

SOR: Egy hivatkozás sorának számát adja meg.

SOROK: Egy hivatkozás sorainak számát adja meg.

OSZLOP: Egy hivatkozás oszlopszámát adja eredményül.





60 / 97

OSZLOPOK: A hivatkozásban található oszlopok számát adja eredményül.

TRANSZPONÁLÁS: Egy tömb transzponáltját adja eredményül.




61 / 97

6. Diagramkészítés

Táblázatunk adatainak szemléletesebb megjelenítésére alkalmasak a diagramok. Diagramot

táblázataink számadatairól tudunk készíteni, ezért diagramkészítésnél első lépésként ki kell jelölni

táblázatunk azon tartományát, ahol a számadatok elhelyezkednek. Képes kezelni a program, hogy

több különálló tartomány jelöljünk ki ilyenkor, de ügyelni kell a kijelölés menetére, mert ha nem jó

sorrendbe illetve egy tartományt (cellát) többször is kijelölünk akkor nem fog tudni diagramot

készíteni a program.

A kijelölés után a Beszúrás menüben találjuk meg a diagramok csoportot, és ott típusonként

tudunk választani közülük.

A diagram kiválasztása után elkészül a kijelölt adataink alapján a választott típusú diagram. A

diagram megjelenése mellett az eszköztárszalag is bővül a diagrameszközök menüvel, ami három

menüt tartalmaz (Tervezés, Elrendezés, Formátum).

A tervezés menüszalag több csoportra bontódik (Minták, Adatok, Diagramelrendezések,

Diagramstílusok, Hely). Diagramvarázsló nem érhető már el a programban, de nincs is rá szükség


62 / 97

ugyanis a diagramstílusok csoport kivételével a másik négy csoport megfelel a diagramvarázsló

négy lépésének.

Az elkészült diagramunk az általunk kijelölt számokból elkészíti a diagramot, de az adatokhoz

tartozó címek, mivel nem lettek kijelölve a diagram tengelyein és adatsorok címein nem lesznek

címek, feliratok. Ezt nekünk külön-külön kell beállítani melyet a tervezés eszköztárszalag Adatok

csoport Adatok kijelölése ikon alapján végezhetünk el. A megjelenő párbeszédablakban tudjuk

adatsoronként megadni a címeket és a tengelyfeliratokat. A bal oldali ablak jelenik meg az Adatok

kijelölése gombra kattintás után. Amelyik Adatsort akarjuk szerkeszteni azt, kiválasztjuk a bal

oldali kis ablakban és a fölötte lévő Szerkesztés gombra kattintunk. Ilyenkor jelenik meg a jobb

oldali Adatsor szerkesztése ablak és abban állítható be az adatsorhoz tartozó cím, illetve ha az

adatsor kijelölésén is akarunk változtatni, akkor az adatsor értékeit kell módosítani. Minden adatsort

külön-külön ki kell jelölni és be kell állítani. Az adatsor kiválasztása ablak jobb oldalán van a

vízszintes tengelyfeliratok beállítása. Itt is rá kell kattintani a Szerkesztés gombra és ki kell jelölni a

szükséges adatok celláit.

A címeket érdemes cellahivatkozásokkal megadni, így ha módosulnak a táblázatok fejlécei a

diagramok címei is automatikusan módosulni fognak. A tartományok megadása után a

mintaablakban is automatikusan frissítődik a felirat, látszik az eredmény.

A diagramelrendezésekben a program által előre definiált

lehetőségként további objektumok helyezhetők el a diagram mellett,

felett. Így itt beállíthatók a címek megjelenítése, tengelyek,

rácsvonalak, jelmagyarázat, valamint az adattábla megjelenítése.

Mivel több objektum megjelenítéséről van szó, ezek

megjelenítési variációja egy igen nagy szám lenne, ezért minden

lehetőségtől tartózkodik a program. Hogy mégis saját igényeinknek

megfelelően tudjuk személyre szabni a diagramot az Elrendezés fülön


63 / 97

már tételesen tudjuk az objektumok megjelenítését beállítani és formázni.

Az elrendezések menüszalagon pontosan be lehet állítni a diagramon megjeleníthető

címkéket. A menüszalag címkék csoportja tartalmazza a diagramon megjelenő címkék beállításait

(diagramcím, tengelycímek, jelmagyarázat, adatfeliratok, adattábla). A gombok kialakítása olyan,

hogy narancssárga szín jelöli a gombképen mit lehet ezen belül állítani.

A tengelyek és rácsvonalak megjelenítését és tulajdonságát az elrendezés menü tengelyek

csoportjában lehet beállítani.

A diagramstílusok csoportban a megjelenés színvilágát tudjuk mintákból választva beállítani.

Ha ettől eltérőt, vagy ehhez hasonló, de ezzel nem megegyezőt kell készítenünk, akkor a mintából

választva egy kiindulási állapotot elkészítünk és a Formátum menüben tovább lehet dolgozni a

formázáson (kitöltés, szegély formázás, betű formázás stb).


64 / 97

A hely beállításnál a diagram helyét

tudjuk pontosítani, így objektumként itt és

ekkor valamelyik munkalapon táblázat mellé

tudjuk helyezni diagramunkat, ha új

munkalapra tesszük, akkor egy önálló A4

méretű fekvő lapra kerül a diagram.

6.1 Adatok módosítása

Az elkészült diagramunkat bármikor tudjuk pontosítani, szerkeszteni, megváltoztatni.

Célszerű úgy dolgozni, hogy a diagramban megjelenő adatok és feliratok lehetőleg

cellahivatkozásokkal legyen beállítva, így ha a munkalapunk, táblázatunk frissítődik, módosul, a

diagram automatikusan változik, nem kell vele külön foglalkozni. Az automatikus frissítődés

alapbeállítás az Excelben és csak akkor nem működik, ha a felhasználó ezt külön kikapcsolta.

Kikapcsolni az Excel beállításainál lehet, vagy a Képletek menü Számítás csoportjában a Számolási

beállításoknál lehet. Ebben a csoportban lehet kérni manuálisan az újraszámolást is, vagy az F9

billentyű lenyomásával.

6.2 Diagram típusának és egyéb összetevőinek a módosítása

Amire igazán oda kell figyelni a diagramtípus megadása. Nem minden adatsor, illetve táblázat

tartomány alkalmas adott diagramtípusban történő megjelenítésre. Rossz választás esetén akár

teljesen széteshetnek az adataink és csak a törlés segítségével tudunk továbblépni.

Természetesen vannak olyan események, amikor más jellegű műveletről vagy módosulásról

van szó, ilyenkor is tudni kell módosítani a diagramot. Az előbb megismert diagram beállítási

metódus meglévő diagramok szerkesztésére is teljesen alkalmas. Tehát ha a diagramra utólag

akarunk címet hozzárendelni, akkor azt minden további nélkül megoldható. Egyszerűen

kiválasztjuk az Elrendezés menüt és ott a Diagramcím parancsot.

6.3 Összetett diagramok készítése

Vannak olyan több oszlopos táblázatok, amiből mi több adatsoros diagramot készítünk és az

egyes adatsorok különböző nagyságrendű számértékeket tartalmaznak. Ilyenkor összetett diagramot

kell készítenünk. Az egyszerűbb megoldás, ha a diagram értéktengelyéhez logaritmikus skálán

rendelünk, és így megjelennek a nem látható adatok is. Ám ilyenkor torzul a diagramunk

megjelenítése.


65 / 97

A másik megoldás, ha az adatsorokhoz két értéktengelyt (függőleges tengely különböző

skálázással) rendelünk hozzá. Mivel általában ezt a megoldást akkor kell használnunk amikor az

elkészült diagramunkon az egyik adatsor nem látszódik (jelöli a jelmagyarázat de nem jelenik meg a

diagramon) speciális megoldást igényel.

Ez azt jelenti, hogy a függőleges értéktengelyek nem a diagramhoz, hanem a megrajzolandó

adatsorokhoz tartozik, ezért a nem látható adatsort kellene valahogy kijelölnünk, hogy annak

formázásánál hozzárendeljünk egy második értéktengelyt. Azért speciális a megoldás, mert amit

nem látunk azt nem egyszerű kijelölni.

A kijelölés, ha egyszerű egérkattintással nem megy, akkor a következő.

1. Kijelöljük a másik adatsort, ami látható (rákattintunk egyet

az egyik elemre és ez által mindegyik kijelölődik).

2. Kiválasztjuk a Diagram menüszalag-csoport Formátum

szalagját és a bal felső részén láthatjuk a kijelölt adatsor

nevét (A jobb oldali képen [Sorozatok „A”]).

3. Ezután legördítjük a sáv jobb szélén a listapanelt és

kiválasztjuk a másik adatsor nevét (pl „Sorozatok „B”). Így

látható már a háttérben a diagramon, hogy ki van jelölve a láthatatlan adatsor.

A kijelölés után kiválasztjuk a Kijelölés

formázása parancsot. A megjelenő

párbeszédablakban az Adatsor beállításainál alul

kiválasztom a Másodlagos tengely opciót. Így a

kijelölt és formázott adatsoromhoz egy újabb a

diagram jobb szélén megjelenő értéktengelyt

hoztam létre. Ez a megoldás már kész, de van

még egy probléma. Ha az ablakot bezárjuk,

lehet hogy az egyik adatsor nem látszódik

továbbra sem. Ez azért van, mert a másodlagos

tengelyhez tartozó adatsorok (lehet több is,

ilyenkor minden adatsorhoz külön-külön kell az

értéktengelyt beállítani) külön síkba kerülnek a diagramterületen belül, mint az elsődleges

értéktengelyhez tartozó adatsorok. Ez annyit tesz, hogy egymást takarják a két adatsor értékei a

diagramterületen. A megoldás az, hogy a másodlagos értéktengelyhez hozzárendelt adatsorok


66 / 97

értékeit más diagram típussal jelenítjük meg a diagramon. Azaz a tervezés regiszterfülön

kiválasztjuk a más diagramtípus parancsot, és választjuk a vonal diagramtípust. Nem minden

diagramtípushoz lehet más diagramtípust beállítani. Én általában a kétdimenziós oszlophoz szoktam

kiválasztani a vonal diagramot.


67 / 97

7. Kimutatások készítése

A táblázatkezelő programban az adatok feldolgozásának egy célja az adott időszakra és

további tulajdonságokra készített riportok jelentések elkészítése. Ezeket a riportokat sok esetben

elkészíthetjük függvények és matematikai kifejezések segítségével is, de sok esetben, főleg az

összetettebb több tulajdonságra figyelő jelentések már nem készíthetők el egyszerűen

függvényekkel. Erre ad számunkra megoldást a kimutatás készítés, idegen szóval Pivot Table

készítés.

Bármilyen nagy táblázatról készíthetünk kimutatást, ha táblázat címsora egy soros, nem

tartalmaz egyesített cellát és nincs üres cella a címtartományban, azaz minden oszlopnak ki van

töltve a címsora. Ajánlott, hogy ne legyen egyesített cella sehol a táblázatban és a táblázat

oszlopcímei egyedi neveket tartalmazzanak.

Az utóbbi verziók változásai, fejlesztései miatt célszerű a fájlformátumot a legújabb Excel

munkafüzetre állítani a későbbi bonyodalmak elkerülése végett (nem mindent tud megfelelően

menteni a program kompatibilis verzió használata miatt).

7.1 Egyszerű kimutatás készítés

Ugyan nem kötelező, de az egyszerűség miatt a kimutatás beszúrása célszerű kijelölni a

táblázatot, amelynek adataiból készülni fog a kimutatás, riport. A kijelölésnél ki lehet jelölni az

aktuális táblázatot, vagy az aktuális táblázat teljes oszlopait. Első esetben, ha bővül a táblázatunk

újabb sorokkal, akkor minden alkalommal külön kell beállítanunk, bővítenünk a kimutatásunk

forrás táblázatát. Második esetnél elegendő egy adatfrissítést kérnünk és a kimutatásunk

újraszámolódik. A kimutatások automatikusan nem számolódnak újra minden esetben a

felhasználónak kell ezt kérnie. A munkafüzetben kimutatásonként ugyan kérheti a felhasználó a

kimutatás beállításainál, hogy megnyitáskor legyen adatfrissítés, de utána minden manuálisan kell a

frissítést elindítani.

Kimutatás készítését a Beszúrás menü kimutatás parancsával tudunk elkezdeni. Ilyenkor

megjelenik egy párbeszédablak, melynek táblázat tartomány beviteli mezője már kitöltött,

mégpedig az általunk előbb kijelölt tartomány cellacímeivel. Ha ugyanazon táblázattartományról

több különféle kimutatást is kell készítenünk, célszerű a kijelölt tartományt elnevezni névvel, így

könnyebb lesz az utólagos adattáblázat forrásának a módosítása. Kimutatást célszerű új munkalapra

elhelyezni, mert nagyon dinamikusan tud ilyenkor a kimutatás táblázat növekedni újabb mezők

felvételénél és könnyen egymást kitörlik az adatok illetve információk.


68 / 97

A Kimutatás táblázat beszúrása után a következő képernyő fogad minket:

Képernyőn látszik, hogy a munkalap bal felső részére került egy kimutatás terület. A jobb

oldalon megjelenik egy kimutatás mezőlista illetve az eszköztáron is egy lebegő eszköztára

Kimutáseszközök, mely két részből a Beállítások és a tervezés menüre bontottak. Az eszköztár és a

Mezőlista munkaablak csak akkor látszódik, ha aktív valamelyik kimutatásunk. A mezőlista

munkaablak bezárását (x) nem javaslom, mert ha nem aktív a kimutatásunk amúgy is eltűnik,

viszont ha bezárjuk akkor hiába kattintunk később a kimutatás táblázatainkba nem fog megjelenni

az. Visszaállítani a kimutatás eszközök Beállítások menüjén tudjuk a Mezőlista gombbal. Nagyon

lényeges, ha elrejtjük és később szükségünk lesz rá eleinte nagyon nehezen, lassan és igen

stresszesen fogjuk megtalálni ezt.

A Kimutatásunk négy területből áll. A Jelentésszűrő területből, melybe elhelyezet mezőkkel a

kimutatásban feldolgozott adatok, sorok körét tudjuk szűrni, szűkíteni.

Az Oszlop és Sorcímkék, melyek segítségével az adatok csoportosíthatók és a kimutatásunk

sorainak címét, illetve oszlopainak címét tudjuk kiválasztani, meghatározni vele.

A Ʃ értékek melybe elhelyezett mezőkkel a számítási műveleteket tudjuk kivitelezni.

A egyes területekre az mezőlistából az egér segítségével tudjuk behúzni a mezőket. A Ʃ

értékeknél a kimutatáson belül lehet a további számítási beállításokat. Általános szabály, hogy azt a

mezőt húzzuk be a számítási területre, amelyik alapján számolnánk, ha manuálisan számítógép


69 / 97

nélkül papíron dolgozunk. Sokszor hibát okoz, hogy származtatott értékkel dolgozunk és az nem

megfelelő nekünk a számításokhoz.

Ez annyit jelent, ha kiválasztunk egy mezőt amit a sorcímkékbe elhelyezünk, és szeretnénk

kiszámolni, melyik mező hányszor szerepel a táblázatban akkor a sorcímkébe elhelyezett mezőt

belehúzzuk még a számítási területbe is. Ha bármelyik másik mezővel tesszük ugyanezt lehet, hogy

ugyanezt az értéket kapjuk eredményként, de az eredmény logikailag mást jelent. Mégpedig azt

hogy a sorcímkébe elhelyezett mező az számításba elhelyezett mező oszlopában ennyiszer van

kitöltve a cella. A hiba azt eredményezheti, ha nincs teljesen feltöltve a táblázat sorai, akkor már

előfordulhatnak különbségek a számított értékek között.

7.2 Összetett több mezős kimutatás készítés

7.3 Számítások a kimutatás táblázatban

7.4 Diagramkészítés kimutatásokból

7.5 Kimutatás táblázatok utólagos módosítása


70 / 97

8. Speciális számítási lehetőségek

8.1 Célérték keresés

8.2 Solver használata


71 / 97

9. Munkavégzést gyorsító speciális lehetőségek

9.1 Makrókészítés

Változók, adattípusok, konstansok

A változókat különleges tárolókként képzeljük el, amelyek arra szolgálnak, hogy értékeket tároljunk bennük. Az így eltárolt értékeket később elővehetjük, és további számításokhoz, műveletekhez használhatjuk fel őket. A változók nevet sem véletlenül kapták. Ha egyszer eltároltunk bennük egy értéket, azt később meg is tudjuk változtatni. Ilyenkor új értéket adunk a változónak és a benne tárolt régi érték elvész. Az új értéket is csak addig tudjuk használni, ameddig a változó értékét ismét meg nem változtatjuk.

Minden változónak van egy neve és típusa. A változó nevének megadásakor a következőkre kell odafigyelni:

Számmal nem kezdődhet

A betűkön kívül csak szám és az aláhúzás karaktert tartalmazhat

Változónév nem lehet azonos egyetlen fenntartott kulcsszóval sem, de részként

tartalmazhatja azt.

Néhány példa a helyes névválasztásra: Összeg, Termék_Sorszám, vevő2, szállító_3, nettó_kifizetés

Nem mindegy, hogy egy változóba milyen adatot rakunk. Előre meg kell tudnunk határozni, hogy a változóba milyen típusú adatokat fogunk belerakni. Számokat, szöveget, dátumot, stb? Az, hogy egy változóba milyen adat kerüljön, a változó típusának nevezzük. Ahhoz, hogy használni tudjuk egy változót, először mindig deklarálni kell. Vagyis meg adnunk a változó nevét és típusát. Ezt célszerű rögtön a makrónk elején megtenni a következő képen:

Dim Változónév As Változótípus


72 / 97

A leggyakrabban használt változótípusok és azok deklarálása

Byte 0 és 255 közöti egész számok tárolására alkalmas.

Integer -32768 és 32767 közötti egész számok tárolására szolgál

Long -2147483649 és 2147483647 közötti egész számok tárolására szolgál

Single -3.402823 E+38 és -1.401298 E-45 közötti negatív valamint 1.401298 E-45 és 3.402823 E+38 közötti pozitív lebegőpontos számok tárolására szolgál.

Double -1.79769313486232 E+308 és -4.94065645841247 E-324 közötti negatív, valalmint 4.94065645841247 E-324 és 1.79769313486232 E+308 közötti pozitív lebegőpontos számok tárolására szolgál.

Boolean

Currency Rögzített tizedespontú számok tárolására szolgál a következő értéktartományban: -922337203685477.5808 - 9223372036685477.5807

String Karaktersorozatok tárolására szolgáló változó típus.

Date Olyan speciális felépítésű karakterlánc tárolására szolgál, amely valamilyen, a nyelv számára értelmes módon egy dátumot vagy időpontot, esetleg dátumot és időpontot ír le. Ilyen értelmes dátum és időpontok a következők lehetnek:

Variant Egy variant változótípusként deklarált változó, bármely, az előzőekben megismert változótípusba sorolható értéket tárolhat. Mivel egész, lebegőpontos, logikai, dátum és szöveg (karaktersorozat) típusú értékeket is képes tárolni, ezért általános, intelligens vagy univerzális változótípusnak is nevezhetjük.

Értékadás

A változóknak roppant egyszerű módon tudunk értéket adni.

Összeg = 8 Név = "Nagy András" Megfelel = True

Amint látható az egyenlőségjel baloldalán a változó neve szerepel, a másik oldalán az érték.

Ne felejtsük el, a String típusú változóknak adott fix értéket idézőjelek közé tenni.

Természetesen egy változónak nemcsak egy fix értéket adhatunk értékként, hanem képleteket, más változókban lévő értéket, sőt akár cellában szereplő értéket is. Ezekben az esetekben az értékadás úgy történik, hogy a jobboldalon található kifejezés megfelelő szabályok szerint kiértékelődik, majd az eredmény bekerül a baloldalon álló változóba.

Döntések - Feltételes utasítások

Eddigi ismereteink alapján láthatjuk, hogy a makrók, mint programok a számítógépnek adott utasítások sorozatából épül fel. Ez igaz a rögzítő segítségével készített makrókra is, hiszen azok valójában programok, csak program tényleges megírását rögzítő végzi el helyettünk. Ezeket az általunk megadott utasításokat hajtja végre az Excel, sorban, egymást követően. Gyakran van szükségünk arra, hogy egy adott teendőt, utasítást, utasítássorozatot egy helyzettől függően végezhessük el. Ez azt jelenti, hogy a programot felkészítjük a lehetséges esetekre, majd a helyzettől függően adjuk meg számára megfelelő utasításokat. Ezt a tevékenységet nevezzük választásnak vagy szelekciónak.

Egy programot feltételes utasítás formájában állíthatjuk egy helyzettől függő választás elé. Képzeljük el úgy, hogy program előtt egy útkereszteződés áll, amikor az a feltételes utasításhoz


73 / 97

érkezik. Az, hogy a program melyik utat választja, az mindig az adott helyzet/feltétel kiértékelésétől függ.

Ahogy az életben is többféle választás létezik, úgy a programjainkban is több féle szelekciót használhatunk. Eszerint megkülönböztetünk:

1. Egyágú szelekciót

2. Kétágú szelekciót és

3. Többágú szelekciót

Egyágú szelekció

Az egyágú szelekció azt jelenti, hogyha a feltétel igaz, akkor az ahhoz kapcsolódó tevékenységet végre kell hajtani, egyébként azt el kell kerülni. Egyágú szelekció feltételes utasítása az If...Then, melynek jelentése: Ha...akkor.

Formátuma:

If feltétel Then

Utasítás1

Utasítás2

..

UtasításN

End If

A formátumból látható, hogy a feltételt a közvetlenül az If kulcsszó után kell megadnunk. Amennyiben a feltétel kiértékelésének eredménye igaz akkor Then után lévő utasítások végrehajtódnak. A feltételes utasítást soha ne felejtsük el az End If utasítással lezárni. Ellenkező esetben programunk futása hibaüzenettel leáll. Egyetlen egy esetben hagyhatjuk el az End If-et, ha a Then után - ugyan abba a sorba - egyetlen egy utasítást írunk. Feltételként kizárólag olyan logikai kifejezéseket adhatunk meg, amelynek eredménye igaz vagy hamis.

Kétágú szelekció

A kétágú szelekció azt jelenti, hogyha a feltétel igaz, akkor az ahhoz kapcsolódó tevékenységet végre kell hajtani, egyébként egy másikat. Kétágú szelekció feltételes utasítása az If...Then..Else, melynek jelentése: Ha...akkor..Egyébként.

Formátuma:

If feltétel Then

Utasítás1

Utasítás2

…

Else

UtasításN

End If

Az egyágú szelekcióhoz képest itt már lehetőségünk van arra is, hogy külön utasításokat adjunk meg arra az esetre is, amikor a feltétel eredménye hamis. Tehát ha a feltétel igaz akkor Then utáni utasítások hajtódnak végre, ha hamis akkor Else utáni utasítások.

Ahogy az egyágú szelekció esetében itt is alkalmazhatjuk, azt hogy elhagyjuk a változókat és kizárólag a cellákra való hivatkozással oldjuk meg a feladatot. Bár tökéletes megoldást kapunk nem biztos, hogy a program szépségét és áttekinthetőségét javítja. Ez mindig egyéni mérlegelés kérdése, hogy mikor éri meg a változókat használni és mikor elég csak cellákra hivatkozni.


74 / 97

Feltételes utasítások egymásba ágyazása

Az If...Then...Else utasítások egymásba is ágyazhatóak, oly módon, hogy bármely ágában lehet újabb If.Then.Else utasítás, és így tovább. Ezzel korlátlan szabadság nyílik meg a programozó előtt, az eldöntendő helyzetek kezelésére. Ilyenkor azonban különösen oda kell figyelni a tiszta program szerkezetre, mert könnyen eltévedhetünk az általunk létrehozott programútvesztők sokaságában.

Formátuma:

If feltétel1 Then

Utasítás1

If feltétel_2 Then

Utasítás3

Else

Utasítás4

End If

Else

Utasítás5

End If

Többágú szelekció

Vannak olyan esetek, amikor programunk útvonala kettőnél többfelé ágazhat, oly módon, hogy bármely ágon történő elindulásnak külön feltétele van. Ilyenkor többágú szelekcióról beszélünk. Bár képesek vagyunk megoldani az ilyen feladatokat a feltételes utasítások egymásba ágyazásával is, már kevés számú elágazás esetében is rendkívül bonyolultnak tűnő programkódot kell írnunk, amelyben a feltételek és az azokhoz kapcsolódó utasítások alárendeltségi viszonyokat tükröznek. Holott a többágú szelekció esetei egyenrangúak. Ennek problémának kikerülésére alkalmazhatjuk az If...Then...ElseIf utasítást.

Formátuma:

If feltétel1 Then

Utasítás1

ElseIf feltétel2 Then

Utasítás2

ElseIf feltétel3 Then

Utasítás3

...

End If

Többágú elágazás - Select Case utasítás

Bár az If utasítással az össze fajta szelekció lekezelhető, gyorsan azon találhatod magad, hogy egy halom If utasítást írtál már egymás után. Sokkal elegánsabb programozási megoldást nyújt ilyen esetekben a Select Case utasítás. Hátránya, hogy csak bizonyos esetekben használható.

Formátuma:

Select Case Kifejezés

Case Értéklista1

Utasítás1

Case Értéklista2

Utasítás2

...

Case Else

UtasításN

End Select


75 / 97

Az utasítás segítségével egy adott kifejezés vagy változó értékeinek megfelelően választjuk ki a programútvonalat. Fontos hangsúlyozni, hogy az első sorban lévő Kifejezés nem azonos az If utasítás során használt feltételekkel. Soha ne használjuk azt ilyen logikával. A kifejezés vagy változó értéke, adott Értéklista alapján értékelődik ki, vagyis meg kell határoznunk, hogy az egyes értékei esetében mely utasítások hajtódjanak végre. Így az Értéklista lehet egyetlen érték, többérték felsorolva, vagy értéktartomány.

Amennyiben több értéket szeretnénk megadni, akkor azokat vesszővel elválasztva tehetjük meg. Ha az Értéklista tartomány, akkor To kulcsszó segítségével adhatjuk meg a tartomány határait.

Ciklusok

A számítógépek egyik legnagyobb előnye, hogy képesek a műveleteket rendkívül gyors elvégzésére. Ennek akkor látjuk igazán hasznát, ha sokszor kell ugyanazt vagy nagyon hasonló műveleteket elvégezni. Ilyenkor nem érdemes begépeljük az adott műveleteket annyiszor, ahányszor azt el szeretnénk végezni, hanem úgy nevezett ciklust szervezünk köré. Így mindössze csak egyszer kell a műveleteket begépelnünk, és utána annyiszor végeztetjük el a ciklussal azt, ahányszor azt szeretnénk. Alapvetően két esetet különböztethetünk meg, amikor ciklusokról beszélünk. Az egyik eset, amikor pontosan tudjuk, hogy egy műveletet vagy műveletsort hányszor szeretnénk végrehajtani. A másik eset az, amikor a fogalmunk sincs erről, és valamilyen feltételtől tesszük függővé azt, hogy mikor fejeződjön be az ismétlések sorozata.

Azon műveletet vagy műveletek sorát, amely köré a ciklust szervezzük, ciklustörzsnek vagy ciklusmagnak nevezzük. A ciklus szerkezete a következő:

Ciklusfej

Ciklustörzs

Ciklusláb

A VBA-ban három utasítást használhatunk arra, hogy ciklusokat hozzunk létre.

Számlálós ciklus - For...Next utasítás

A For...Next utasítást akkor használjuk, ha pontosan tudjuk, hogy a ciklustörzset hányszor szeretnénk végrehajtani.

Formátuma:

For ciklusváltozó = Első To Utolsó Step Lépés

Utasítás1

...

Next ciklusváltozó

Amint látható a For...Next utasítással értékhatárokat adhatunk meg, tehát a számlálás kezdő és végértékét. E tartomány első és utolsó értéke közötti lépésenkénti eljutás határozza meg, hogy a ciklus hányszor fog végrehajtódni. A ciklus végrehajtása során a ciklusváltozóban kerül eltárolásra, hogy a ciklus éppen hányadik végrehajtásnál jár. A ciklusváltózó ugyan olyan egész vagy valós típusú változó lehet, amelyet már korábban megismertünk. A ciklusváltozó értéke alapesetben egyesével növekszik a megadott Első értékhatártól az Utolsó értékhatárig. Ilyenkor nem szükséges Lépés számot külön meghatároznunk és az utasításból a Step Lépés-t el is hagyhatjuk. Alkalmazása csak akkor szükséges, ha a lépésszám nem 1.

A megadott értékhatárok nemcsak növekvő irányúak lehetnek, hanem csökkenőek is. Ilyenkor a ciklusváltozó értékének negatív irányba kell változnia, ezért feltétlenül szükséges a Lépés negatív előjellel történő megadása.

A ciklusfej megadása után következnek az ismétlésre szánt utasítások, vagyis a ciklusmag. A For...Next utasítást a Next ciklusváltozó ciklusláb zárja. Innen tudja az utasítás, hogy hol van vége a ciklusmagnak, ahonnan növelve/csökkentve a ciklusváltozó értékét, újból kezdheti végrehajtani azt.


76 / 97

Elöltesztelős ciklus - While...Wend

Abban az esetben, ha nem tudjuk előre, hogy egy műveltsor hányszor szeretnék végrehajtani, akkor használhatjuk a While...Wend utasítást. Ilyenkor egy feltételhez kötjük, azt, hogy az adott műveletsort hányszor szeretnénk végrehajtani. Amíg a feltétel teljesül, tehát igaz, addig a ciklusmag ismételten végre fog hajtódni, de amint a feltétel hamis lesz, a program kilép a ciklusból, és a ciklus utáni következő utasítás kerül végrehajtásra. A While...Wend utasítás során a feltételt a ciklusba való belépés előtt adjuk meg, ezért a vele létrehozott ciklusokat elöltesztelős ciklusoknak nevezzük. Az elöltesztelős ciklusok sajátossága, hogyha a feltétel már a ciklusba való belépés előtt igaz, akkor az egyetlen egyszer sem fog végrehajtódni.

Formátuma:

While Feltétel

Utasítás1

Utasítás2

...

UtasításN

Wend

A feltételként az If utasításoknál már megismert feltételeket használhatjuk. Ahhoz, hogy ki tudjunk lépni a ciklusból, mindenféleképpen változtatásra van szükség a feltétel eredményében. E nélkül a ciklusból való kilépés reménytelen. Ezt nevezzük végtelen ciklusnak. Ilyenkor egyet tehetünk: Ctrl+Alt+Del-el megszakítjuk a makró futását.

Előltesztelős ciklusokat a While...Wend utasításpár mellett a Do While...Loop utasításpárral is létrehozhatunk, amelyek formátumukat tekintve is nagyban hasonlítanak egymáshoz:

Formátuma:

Do While Feltétel

Utasítás1

Utasítás2

...

UtasításN

Wend


77 / 97

Hátultesztelős ciklus - Do...Loop Until

A hátultesztelős ciklusnak ugyan az a lényege mint az előltesztelős ciklusoknak, azzal különbséggel, hogy a ciklusból való kilépés feltételét nem a ciklusba való belépés előtt adjuk meg, hanem a ciklus mag után, tehát a cikluslábba. Ennek eredményeképpen a ciklusmag legalább egyszer végre fog hajtódni. Még egy jelentős különbség van a két utasítás között. Az, hogy a feltétel kiértékelésének eredménye, ellenkező hatást vált ki a ciklusmag végrehajtásában a két utasítás esetében. A Do...Loop Until utasításnál a ciklusmag addig kerül végrehajtásra, amíg a feltétel igazzá nem válik, tehát a ciklusmag hamis feltételeredmény esetében fog megismétlődni, míg a Do...Loop While -nál az igaz feltételeredmény szükséges ehhez.

Formátuma:

Do

Utasítás1

Utasítás2

...

UtasításN

Loop Until feltétel

Cella és tartomány műveletek kibővítése

Konkrét cella kijelölése

Range("A1").Select (Cella Címe)

Cells(4,7).Select (Sor, Oszlop)

Range("Tartománynév").Select

' Bárhol is álluk, kijelöli a névtartományt

Application.Goto Reference:="Tartomanynev"

Aktív cella értékének meghatározása, megadása

Activecell.Value=123

Kijelölt tartomány feltöltése azonos értékkel

Számokkal

Selection.Value=34

Szöveggel

Selection.Value=”kutyafüle”


78 / 97

Tartomány kijelölése

Konkrét tartományi cím

Range("A1:C10").Select)

Egyik sarokcella, másik sarokcella

Range(Range("A1"), Range("C10")).Select

Range(Cells(1,1),Cells(10,3)).Select

Aktuális tartomány

Activecell.CurrentRegion.Select

Használt tartomány

Activesheet.Usedrange.sSelect

Teljes munkalap kijelölése

Cells.Select

Kijelölésen belüli offset

Selection.Range("A4").Activate

Kijelölt tartomány oszlopszélességeinek igazítása

Selection.Entirecolumn.Autofit

Cellakurzor mozgatása

Cellakurzor relatív mozgatása (sor, oszlop). Ha kilépnénk a munkalapról, akkor hibaüzenet

Activecell.Offset(1,0).Select

Cellakurzor mozgatása kitöltött tartományban lefelé, az utolsó kitöltöttig

Activecell.End(xlDown).Select

Oszlop végére ugrás (Csak akkor jó, ha az első soron áll)

Activecell.Offset(Activesheet.Usedrange.Rows.Count,0) _.Select

Aktuális oszlop utolsó kitöltött sorára ugrik (alulról felfelé közelít)

Cells(Rows.Count,Activecell.Column).End(Xlup).Select

Aktuális oszlop utolsó kitöltött sora után eggyel

Cells(Rows.Count,Activecell.Column).End(xlup).Offset(1,0).Select

Speciális tartomány kijelölések

Aktuális , kitöltött oszlop kijelölése az aktív cellától a végéig

Range(Activecell,Activecell.End(Xldown)).Select

Aktuális oszlop kijelölése üres cellákkal együtt

Range(Activecell,Cells(Rows.Count,Activecell.Column).End(Xlup)).Select

Aktuális oszlop kijelölése, ha bárhol benne állunk (nincs üres)

Range(Cells(Activecell.End(Xlup).Row,Activecell.Column),Cells(Activecell.E

nd(Xldown).Row,Activecell.Column)).Select

Aktuális sor kijelölése, ha bárhol benne állunk (nincs üres)

Range(Cells(Activecell.Row,Activecell.End(Xltoleft).Column),Cells(Activece

ll.Row,Activecell.End(Xltoright).Column)).Select


79 / 97

Aktuális oszlop kijelölése a használt tartomány méretétől függően

Range(Activecell,Cells(Activesheet.Usedrange.Rows.Count+1,

Activecell.Column)).select

Megadott valami sorainak/oszlopainak száma

Kijelölt tartomány sorai

Selection.rows.count / Selection.Columns.Count

Aktuális tartomány sorai

Activecell.Currentregion.Rows.Count

Használt tartomány sorai

Activesheet.Usedrange.Rows.Count

Teljes munkalap sorai

Cells.Rows.Count (65536 )

Tartományműveletek

Feltételezve, hogy a tartomány valamilyen módon már meg van határozva, ki van jelölve.

Elnevezés

Selection.Name="sajátnév"

Tartalom törlése (Del)

Selection.ClearContents

Minden törlése (tartalom és formátum)

Selection.Clear

Tartomány teljes sorainak vagy oszlopainak törlése

Selection.Entirerow/Entirecolumn.Delete

Másolás-Kivágás

Selection.Copy/Cut

Beillesztés

Activesheet.Paste

Értékbeillesztés saját magára

Selection.Formula = Selection.Value

A munkalapok fontosabb parancsai

Munkalapok száma

Sheets.Count

Munkalap aktiválása

Sheets(Sorszám).Select

Sheets("Munkalapnév").Select

Hivatkozás az aktív munkalapra

ActiveSheet

Munkalap átnevezése

Sheets(Sorszám).Name = "Új Név"

Activesheet.Name="Valami"

Munkalap beszúrása


80 / 97

Az aktuális elé

Sheets.Add

Sheets.Add.Name = "Valami"

A beszúrás után azonnal aktív is lesz

Beszúrás adott helyre

Sheets.Add Before:=Sheets(Valami) (Before helyett lehet After is)

- elejére: Sheets.Add Before:=Sheets(1)

- végére: Sheets.Add After:=Sheets(Sheets.Count)

Munkalap másolása

Sheets(X).Copy After [vagy Before] := Sheets(Y)

Munkalap mozgatása

Sheets(X).Move After [Before] := Sheets(Y)

Munkalap törlése

Sheets(X).Delete

Megjelenik egy megerősítést kérő ablak

Ezt meg lehet úszni, ha a törlés előtt kikapcsoljuk a rendszerfigyelmeztetéseket, majd utána visszakapcsoljuk.

Application.Displayalerts = False

Sheets(X).Delete

Application.Displayalerts = True

Munkafüzet és mappa műveletek kibővítése műveletek Excel munkafüzetekkel

Hivatkozások:

Workbooks(Index) Vagy Workbooks("Név")

Speciális nevek

ThisWorkbook: Az a munkafüzet, amiben a makro éppen fut

ActiveWorkbook: Az éppen aktív munkafüzet

Munkafüzet létrehozása

Workbooks.Add

Létrehozás után a neve a nyelvi verziótól függően "MunkafüzetX", vagy "BookX", stb.. lesz.

Munkafüzet megnyitása:

Workbooks.Open "Útvonal"

Workbooks.Open Filename:="Útvonal"

Figyelem! Az újonnan létrehozott, illetve a megnyitott munkafüzet egyben az aktív munkafüzet is

lesz.

Csak olvasható (read only) megnyitás:

Workbooks.Open " Útvonal ", ,Xlreadonly


81 / 97

Munkafüzet aktiválása (átváltás)

Workbooks(X).Activate

Munkafüzetek tulajdonságai

Name: A munkafüzet neve, az útvonal nélkül

Path: A munkafüzet útvonala a név nélkül

FullName: Teljes elérési út

Munkafüzetek mentése első mentés

ActiveWorkbook.SaveAs filename:="név vagy útvonal+név"

Létező fájl mentése

ActiveWorkbook.Save

Munkafüzet bezárása

ActiveWorkbook.Close 'Ha nem volt mentve, rákérdez

ActiveWorkbook.Close SaveChanges:=True/False

Munkafüzet bezárása mentés kérdés nélkül

ActiveWorkbook.Saved = True

ActiveWorkbook.Close

9.2 Űrlapelemek elhelyezése a munkalapon


82 / 97

10. Melléklet I

10.1 Fontosabb függvénykategóriák elérhető függvényei

10.1.1 Matematikai függvények

ABS: Egy szám abszolút értékét adja eredményül.

ARCCOS: Egy szám arkusz koszinuszát számítja ki.

ACOSH: Egy szám inverz koszinusz hiperbolikuszát számítja ki.

ARCSIN: Egy szám arkusz szinuszát számítja ki.

ASINH: Egy szám inverz szinusz hiperbolikuszát számítja ki.

ARCTAN: Egy szám arkusz tangensét számítja ki.

ARCTAN2: X és y koordináták alapján számítja ki az arkusz tangens értéket.

ATANH: A szám inverz tangens hiperbolikuszát számítja ki.

PLAFON: Egy számot a legközelebbi egészre vagy a pontosságként megadott érték legközelebb eső

többszörösére kerekít.

KOMBINÁCIÓK: Adott számú objektum összes lehetséges kombinációinak számát számítja ki.

COS: Egy szám koszinuszát számítja ki.

COSH: Egy szám koszinusz hiperbolikuszát számítja ki.

FOK: Radiánt fokká alakít át.

PÁROS: Egy számot a legközelebbi páros egész számra kerekít.

KITEVŐ: Az e adott kitevőjű hatványát adja eredményül.

FAKT: Egy szám faktoriálisát számítja ki.

FACTDOUBLE: Egy szám dupla faktoriálisát adja eredményül.

PADLÓ: Egy számot lefelé, a nulla felé kerekít.

GCD: A legnagyobb közös osztót adja eredményül.

INT: Egy számot lefelé kerekít a legközelebbi egészre.

LCM: A legkisebb közös többszöröst adja eredményül.























83 / 97

LN: Egy szám természetes logaritmusát számítja ki.

LOG: Egy szám adott alapú logaritmusát számítja ki.

LOG10: Egy szám 10-es alapú logaritmusát számítja ki.

MDETERM: Egy tömb mátrix-determinánsát számítja ki.

INVERZ.MÁTRIX: Egy tömb mátrix inverzét adja eredményül.

MSZORZAT: Két tömb mátrix-szorzatát adja meg.

MARADÉK: Egy szám osztási maradékát adja eredményül.

MROUND: A kívánt többszörösére kerekített értéket ad eredményül.

MULTINOMIAL: Számhalmaz multinomiálisát adja eredményül.

PÁRATLAN: Egy számot a legközelebbi páratlan számra kerekít.

PI: A pi matematikai állandót adja vissza.

HATVÁNY: Egy szám adott kitevőjű hatványát számítja ki.

SZORZAT: Argumentumai szorzatát számítja ki.

QUOTIENT: Egy hányados egész részét adja eredményül.

RADIÁN: Fokot radiánná alakít át.

VÉL: Egy 0 és 1 közötti véletlen számot ad eredményül.

RANDBETWEEN: Megadott számok közé eső véletlen számot állít elő.

RÓMAI: Egy számot római számokkal kifejezve szövegként ad eredményül.

KEREKÍTÉS: Egy számot adott számú számjegyre kerekít.

KEREKÍTÉS.LE: Egy számot lefelé, a nulla felé kerekít.

KEREKÍTÉS.FEL: Egy számot felfelé, a nullától távolabbra kerekít.

SERIESSUM: Hatványsor összegét adja eredményül.

ELŐJEL: Egy szám előjelét adja meg.

SIN: Egy szög szinuszát számítja ki.

SINH: Egy szám szinusz hiperbolikuszát számítja ki.

GYÖK: Egy szám pozitív négyzetgyökét számítja ki.




























84 / 97

SQRTPI: A (szám*pi) négyzetgyökét adja eredményül.

RÉSZÖSSZEG: Lista vagy adatbázis részösszegét adja eredményül.

SZUM: Összeadja az argumentumlistájában lévő számokat.

SZUMHA: A megadott feltételeknek eleget tevő cellákban található értékeket adja össze.

SZUMHATÖBB: Több megadott feltételnek eleget tévő tartománycellák összegét adja eredményül.

SZORZATÖSSZEG: A megfelelő tömbelemek szorzatának összegét számítja ki.

NÉGYZETÖSSZEG: Argumentumai négyzetének összegét számítja ki.

SZUMX2BŐLY2: Két tömb megfelelő elemei négyzetének különbségét összegzi.

SZUMX2MEGY2: Két tömb megfelelő elemei négyzetének összegét összegzi.

SZUMXBŐLY2: Két tömb megfelelő elemei különbségének négyzetösszegét számítja ki.

TAN: Egy szám tangensét számítja ki.

TANH: Egy szám tangens hiperbolikuszát számítja ki.

CSONK: Egy számot egésszé csonkít.















85 / 97

10.1.2 Statisztikai függvények

ÁTL.ELTÉRÉS: Az adatpontoknak átlaguktól való átlagos abszolút eltérését számítja ki.

ÁTLAG: Argumentumai átlagát számítja ki.

ÁTLAGA: Argumentumai átlagát számítja ki (beleértve a számokat, szöveget és logikai értékeket).

ÁTLAGHA: A megadott feltételnek eleget tévő tartomány celláinak átlagát (számtani közepét) adja

eredményül.

ÁTLAGHATÖBB: A megadott feltételeknek eleget tévő cellák átlagát (számtani közepét) adja

eredményül.

BÉTA.ELOSZLÁS: A béta-eloszlás függvényt számítja ki.

INVERZ.BÉTA: Adott béta-eloszláshoz kiszámítja a béta eloszlásfüggvény inverzét.

BINOM.ELOSZLÁS: A diszkrét binomiális eloszlás valószínűségértékét számítja ki.

KHI.ELOSZLÁS: A khi-négyzet-eloszlás egyszélű valószínűségértékét számítja ki.

INVERZ.KHI: A khi-négyzet-eloszlás egyszélű valószínűségértékének inverzét számítja ki.

KHI.PRÓBA: Függetlenségvizsgálatot hajt végre.

MEGBÍZHATÓSÁG: Egy statisztikai sokaság várható értékének megbízhatósági intervallumát adja

eredményül.

KORREL: Két adathalmaz korrelációs együtthatóját számítja ki.

DARAB: Megszámolja, hogy argumentumlistájában hány szám található.

DARAB2: Megszámolja, hogy argumentumlistájában hány érték található.

DARABÜRES: Egy tartományban összeszámolja az üres cellákat.

DARABTELI: Egy tartományban összeszámolja azokat a nem üres cellákat, amelyek eleget tesznek

a megadott feltételnek.

KOVAR: A kovarianciát, azaz a páronkénti eltérések szorzatának átlagát számítja ki.

KRITBINOM: Azt a legkisebb számot adja eredményül, amelyre a binomiális eloszlásfüggvény

értéke nem kisebb egy adott határértéknél.

SQ: Az átlagtól való eltérések négyzetének összegét számítja ki.

EXP.ELOSZLÁS: Az exponenciális eloszlás értékét számítja ki.























86 / 97

F.ELOSZLÁS: Az F-eloszlás értékét számítja ki.

INVERZ.F: Az F-eloszlás inverzének értékét számítja ki.

FISHER: Fisher-transzformációt hajt végre.

INVERZ.FISHER: A Fisher-transzformáció inverzét hajtja végre.

ELŐREJELZÉS: Az ismert értékek alapján lineáris regresszióval becsült értéket ad eredményül.

GYAKORISÁG: A gyakorisági vagy empirikus eloszlás értékét függőleges tömbként adja

eredményül.

F.PRÓBA: Az F-próba értékét adja eredményül.

GAMMA.ELOSZLÁS: A gamma-eloszlás értékét számítja ki.

INVERZ.GAMMA: A gamma-eloszlás eloszlásfüggvénye inverzének értékét számítja ki.

GAMMALN: A gamma-függvény természetes logaritmusát számítja ki.

MÉRTANI.KÖZÉP: Argumentumai mértani középértékét számítja ki.

NÖV: Exponenciális regresszió alapján ad becslést.

HARM.KÖZÉP: Argumentumai harmonikus átlagát számítja ki.

HIPERGEOM.ELOSZLÁS: A hipergeometriai eloszlás értékét számítja ki.

METSZ: A regressziós egyenes y tengellyel való metszéspontját határozza meg.

CSÚCSOSSÁG: Egy adathalmaz csúcsosságát számítja ki.

NAGY: Egy adathalmaz k-adik legnagyobb elemét adja eredményül.

LIN.ILL: A legkisebb négyzetek módszerével az adatokra illesztett egyenes paramétereit határozza

meg.

LOG.ILL: Az adatokra illesztett exponenciális görbe paramétereit határozza meg.

INVERZ.LOG.ELOSZLÁS: A lognormális eloszlás inverzét számítja ki.

LOG.ELOSZLÁS: A lognormális eloszlásfüggvény értékét számítja ki.

MAX: Az argumentumai között szereplő legnagyobb számot adja meg.

MAX2: Az argumentumai között szereplő legnagyobb számot adja meg (beleértve a számokat,

szöveget és logikai értékeket).

MEDIÁN: Adott számhalmaz mediánját számítja ki.


























87 / 97

MIN: Az argumentumai között szereplő legkisebb számot adja meg

MIN2: Az argumentumai között szereplő legkisebb számot adja meg, beleértve a számokat,

szöveget és logikai értékeket.

MÓDUSZ: Egy adathalmazból kiválasztja a leggyakrabban előforduló számot.

NEGBINOM.ELOSZL: A negatív binomiális eloszlás értékét számítja ki.

NORM.ELOSZL: A normális eloszlás értékét számítja ki.

INVERZ.NORM: A normális eloszlás eloszlásfüggvénye inverzének értékét számítja ki.

STNORMELOSZL: A standard normális eloszlás eloszlásfüggvényének értékét számítja ki.

INVERZ.STNORM: A standard normális eloszlás eloszlásfüggvénye inverzének értékét számítja

ki.

PEARSON: A Pearson-féle korrelációs együtthatót számítja ki.

PERCENTILIS: Egy tartományban található értékek k-adik percentilisét, azaz százalékosztályát

adja eredményül.

SZÁZALÉKRANG: Egy értéknek egy adathalmazon belül vett százalékos rangját (elhelyezkedését)

számítja ki.

VARIÁCIÓK: Adott számú objektum k-ad osztályú ismétlés nélküli variációinak számát számítja

ki.

POISSON: A Poisson-eloszlás értékét számítja ki.

VALÓSZÍNŰSÉG: Annak valószínűségét számítja ki, hogy adott értékek két határérték közé esnek.

KVARTILIS: Egy adathalmaz kvartilisét (negyedszintjét) számítja ki.

SORSZÁM: Kiszámítja, hogy egy szám hányadik egy számsorozatban.

RNÉGYZET: Kiszámítja a Pearson-féle szorzatmomentum korrelációs együtthatójának négyzetét.

FERDESÉG: Egy eloszlás ferdeségét határozza meg.

MEREDEKSÉG: Egy lineáris regressziós egyenes meredekségét számítja ki.

KICSI: Egy adathalmaz k-adik legkisebb elemét adja meg.

NORMALIZÁLÁS: Normalizált értéket ad eredményül.

SZÓRÁS: Egy statisztikai sokaság mintájából kiszámítja annak szórását.
























88 / 97

SZÓRÁSA: Egy statisztikai sokaság mintájából kiszámítja annak szórását (beleértve a számokat,


SZÓRÁSP: Egy statisztikai sokaság egészéből kiszámítja annak szórását.

SZÓRÁSPA: Egy statisztikai sokaság egészéből kiszámítja annak szórását (beleértve számokat,


STHIBAYX: Egy regresszió esetén az egyes x-értékek alapján meghatározott y-értékek standard

hibáját számítja ki.

T.ELOSZLÁS: A Student-féle t-eloszlás értékét számítja ki.

INVERZ.T: A Student-féle t-eloszlás inverzét számítja ki.

TREND: Lineáris trend értékeit számítja ki,

RÉSZÁTLAG: Egy adathalmaz középső részének átlagát számítja ki.

T.PRÓBA: A Student-féle t-próbához tartozó valószínűséget számítja ki.

VAR: Minta alapján becslést ad a varianciára.

VARA: Minta alapján becslést ad a varianciára (beleértve számokat, szöveget és logikai értékeket).

VARP: Egy statisztikai sokaság varianciáját számítja ki.

VARPA: Egy statisztikai sokaság varianciáját számítja ki (beleértve számokat, szöveget és logikai

értékeket).

WEIBULL: A Weibull-féle eloszlás értékét számítja ki.

Z.PRÓBA: Az egyszélű z-próbával kapott valószínűségértéket számítja ki.

















89 / 97

10.1.3 Dátum, idő függvények

DÁTUM: Adott dátum dátumértékét adja eredményül.

DÁTUMÉRTÉK: Szövegként megadott dátumot dátumértékké alakít át.

NAP: Dátumértéket a hónap egy napjává (0-31) alakít.

NAP360: Két dátum közé eső napok számát számítja ki a 360 napos év alapján.

EDATE: Adott dátumnál adott számú hónappal korábbi vagy későbbi dátum dátumértékét adja

eredményül.

EOMONTH: Adott dátumnál adott számú hónappal korábbi vagy későbbi hónap utolsó napjának

dátumértékét adja eredményül.

ÓRA: Időértéket órákká alakít.

PERC: Időértéket percekké alakít.

HÓNAP: Időértéket hónapokká alakít.

NETWORKDAYS: Két dátum között a teljes munkanapok számát adja meg.

MOST: A napi dátum dátumértékét és a pontos idő időértékét adja eredményül.

MPERC: Időértéket másodpercekké alakít át.

IDŐ: Adott időpont időértékét adja meg.

IDŐÉRTÉK: Szövegként megadott időpontot időértékké alakít át.

MA: A napi dátum dátumértékét adja eredményül.

HÉT.NAPJA: Dátumértéket a hét napjává alakítja át.

WEEKNUM: Visszatérési értéke egy szám, amely azt mutatja meg, hogy a megadott dátum az év

hányadik hetére esik.

WORKDAY: Adott dátumnál adott munkanappal korábbi vagy későbbi dátum dátumértékét adja

eredményül.

ÉV: Sorszámot évvé alakít át.

YEARFRAC: Az adott dátumok közötti teljes napok számát törtévként adja meg.






















90 / 97

10.1.4 Logikai függvények

ÉS: Eredménye IGAZ, ha minden argumentuma IGAZ.

HAMIS: A HAMIS logikai értéket adja eredményül.

HA: Logikai vizsgálatot hajt végre.

NEM: Argumentuma értékének ellentettjét adja eredményül.

VAGY: Eredménye IGAZ, ha bármely argumentuma IGAZ.

IGAZ: Az IGAZ logikai értéket adja eredményül.








91 / 97

10.1.5 Szöveg függvények

ASC: Szöveg teljes szélességű (kétbájtos) latin és katakana karaktereit félszélességű (egybájtos)

karakterekké alakítja.

BAHTSZÖVEG: Számot szöveggé alakít a ß (baht) pénznemformátum használatával.

KARAKTER: A kódszámmal meghatározott karaktert adja eredményül.

TISZTÍT: A szövegből eltávolítja az összes nem nyomtatható karaktert.

KÓD: Karaktersorozat első karakterének numerikus kódját adja eredményül.

ÖSSZEFŰZ: Több szövegelemet egyetlen szöveges elemmé fűz össze.

FORINT: Számot pénznem formátumú szöveggé alakít át.

AZONOS: Megvizsgálja, hogy két érték azonos-e.

SZÖVEG.TALÁL, SZÖVEG.TALÁL2: Karaktersorozatot keres egy másikban (a kis- és nagybetűk

megkülönböztetésével).

FIX: Számot szöveges formátumúra alakít adott számú tizedesjegyre kerekítve.

JIS: A félszélességű (egybájtos) latin és a katakana karaktereket teljes szélességű (kétbájtos)

karakterekké alakítja.

BAL, BAL2: Szöveg bal szélső karaktereit adja eredményül.

HOSSZ, HOSSZ2: Szöveg karakterekben mért hosszát adja eredményül.

KISBETŰ: Szöveget kisbetűssé alakít át.

KÖZÉP, KÖZÉP2: A szöveg adott pozíciójától kezdve megadott számú karaktert ad vissza

eredményként.

PHONETIC: Szöveg furigana (fonetikus) karaktereit adja vissza.

TNÉV:Szöveg minden szavának kezdőbetűjét nagybetűsre cseréli.

CSERE, CSERE2: A szövegen belül karaktereket cserél.

SOKSZOR: Megadott számú alkalommal megismétel egy szövegrészt.

JOBB, JOBB2: Szövegrész jobb szélső karaktereit adja eredményül.

SZÖVEG.KERES, SZÖVEG.KERES2: Karaktersorozatot keres egy másikban (a kis- és nagybetűk

között nem tesz különbséget).























92 / 97

HELYETTE: Szövegben adott karaktereket másikra cserél.

T: Argumentumát szöveggé alakítja át.

SZÖVEG: Számértéket alakít át adott számformátumú szöveggé.

TRIM: A szövegből eltávolítja a szóközöket.

NAGYBETŰS: Szöveget nagybetűssé alakít át.

ÉRTÉK: Szöveget számmá alakít át.








93 / 97

10.1.6 Kereső függvények

CÍM: A munkalap egy cellájára való hivatkozást adja szövegként eredményül.

TERÜLET: Hivatkozásban a területek számát adja eredményül.

VÁLASZT: Értékek listájából választ ki egy elemet.

OSZLOP: Egy hivatkozás oszlopszámát adja eredményül.

OSZLOPOK: A hivatkozásban található oszlopok számát adja eredményül.

KIMUTATÁSADATOT.VESZ: A kimutatásban tárolt adatokat adja eredményül.

VKERES: A megadott tömb felső sorában adott értékű elemet keres, és a megtalált elem oszlopából

adott sorban elhelyezkedő értékkel tér vissza.

HIPERHIVATKOZÁS: Hálózati kiszolgálón, intraneten vagy az interneten tárolt dokumentumot

megnyitó parancsikont vagy hivatkozást hoz létre.

INDEX: Tömb- vagy hivatkozás indexszel megadott értékét adja vissza.

INDIREKT: Szöveg megadott hivatkozást ad eredményül.

KERES: Vektorban vagy tömbben keres meg értékeket.

HOL.VAN: Hivatkozásban vagy tömbben értékeket keres.

OFSZET: Hivatkozás egy másik hivatkozástól számított távolságát adja meg.

SOR: Egy hivatkozás sorának számát adja meg.

SOROK: Egy hivatkozás sorainak számát adja meg.

RTD: Valós idejű adatokat keres vissza a COM automatizmust (automatizálás: Egy alkalmazás

objektumaival való munka másik alkalmazásból vagy fejlesztőeszközből. A korábban

OLE automatizmusnak nevezett automatizálás iparági szabvány, a Component Object

Model (COM) szolgáltatása.) támogató programból.

TRANSZPONÁLÁS: Egy tömb transzponáltját adja eredményül.

FKERES: A megadott tömb bal szélső oszlopában megkeres egy értéket, majd annak sora és a

megadott oszlop metszéspontjában levő értéked adja eredményül.




















94 / 97

Tartalomjegyzék

1. Ismerkedés az Excel 2010-el. .......................................................................................... 1

1.1 Képernyő felépítése ............................................................................................................... 1

1.2 Eszköztárak használata......................................................................................................... 2

1.3 Eszköztárak módosítása ........................................................................................................ 3

1.4 Excel 2010 program részletesebb beállításai ....................................................................... 3

2. Fájlműveletek ................................................................................................................ 13

2.1 Mentési lehetőségek ............................................................................................................. 13

2.2 Nyomtatás előkészítés és nyomtatás ................................................................................... 13

2.3 Exportálás és importálás ..................................................................................................... 16

3. Szerkesztési műveletek .................................................................................................. 18

3.1 Adatbeviteli lehetőségek, cellák módosítása ...................................................................... 18

3.1.1 Cellaszerkesztés lezárása ................................................................................................................. 18

3.1.2 Azonos értékek bevitele .................................................................................................................. 18

3.1.3 Módosítás ........................................................................................................................................ 18

3.1.4 Tartalom törlése ............................................................................................................................... 19

3.1.5 Teljes törlés ..................................................................................................................................... 19

3.2 Cellák formázása ................................................................................................................. 19

3.2.1 Betűtípus beállításaira következő lehetőségek vannak: ................................................................... 20

3.3 Oszlopok, sorok formázása ................................................................................................. 25

3.4 Automatikus formázás sablonokkal .................................................................................. 25

3.5 Egyszerű statikus feltételes formázás ................................................................................ 26

3.6 Függvényekkel készített dinamikus feltételes formázás ................................................... 28

4. Dinamikus táblázatok készítése .................................................................................... 30

4.1 Műveletek alkalmazása a cellákban ................................................................................... 30

4.2 Hivatkozások használata..................................................................................................... 30

4.2.1 Relatív hivatkozás ........................................................................................................................... 30

4.2.2 Abszolút hivatkozás ........................................................................................................................ 31

4.2.3 Vegyes vagy kevert hivatkozás ....................................................................................................... 32


95 / 97

4.3 Képlet kiértékelés ................................................................................................................ 33

5. Függvények készítése .................................................................................................... 35

5.1 Fontosabb matematikai függvények .................................................................................. 35

5.2 Fontosabb statisztikai függvények ..................................................................................... 40

5.3 Fontosabb dátum, idő függvények ..................................................................................... 45

5.4 Fontosabb logikai függvények ............................................................................................ 49

5.5 Fontosabb szöveg függvények ............................................................................................ 51

5.6 Fontosabb kereső függvények ............................................................................................ 57

6. Diagramkészítés............................................................................................................. 61

6.1 Adatok módosítása .............................................................................................................. 64

6.2 Diagram típusának és egyéb összetevőinek a módosítása ................................................ 64

6.3 Összetett diagramok készítése ............................................................................................ 64

7. Kimutatások készítése.................................................................................................... 67

7.1 Egyszerű kimutatás készítés ............................................................................................... 67

7.2 Összetett több mezős kimutatás készítés ........................................................................... 69

7.3 Számítások a kimutatás táblázatban ................................................................................. 69

7.4 Diagramkészítés kimutatásokból ....................................................................................... 69

7.5 Kimutatás táblázatok utólagos módosítása ....................................................................... 69

8. Speciális számítási lehetőségek ..................................................................................... 70

8.1 Célérték keresés ................................................................................................................... 70

8.2 Solver használata ................................................................................................................. 70

9. Munkavégzést gyorsító speciális lehetőségek ............................................................... 71

9.1 Makrókészítés ...................................................................................................................... 71

Változók, adattípusok, konstansok .............................................................................. 71

Döntések - Feltételes utasítások ................................................................................... 72

Egyágú szelekció ..................................................................................................................... 73

Kétágú szelekció ..................................................................................................................... 73


96 / 97

Feltételes utasítások egymásba ágyazása ......................................................................... 74

Többágú szelekció .................................................................................................................. 74

Ciklusok ............................................................................................................................ 75

Számlálós ciklus - For...Next utasítás ................................................................................... 75

Elöltesztelős ciklus - While...Wend ....................................................................................... 76

Hátultesztelős ciklus - Do...Loop Until ................................................................................. 77

Cella és tartomány műveletek kibővítése ................................................................... 77

Konkrét cella kijelölése .......................................................................................................... 77

Aktív cella értékének meghatározása, megadása ............................................................. 77

Kijelölt tartomány feltöltése azonos értékkel .................................................................... 77

Tartomány kijelölése ............................................................................................................. 78

Konkrét tartományi cím ............................................................................................................................ 78

Egyik sarokcella, másik sarokcella ......................................................................................................... 78

Aktuális tartomány ................................................................................................................ 78

Használt tartomány ............................................................................................................... 78

Teljes munkalap kijelölése .................................................................................................... 78

Kijelölésen belüli offset .......................................................................................................... 78

Kijelölt tartomány oszlopszélességeinek igazítása .......................................................... 78

Cellakurzor mozgatása .......................................................................................................... 78

Speciális tartomány kijelölések ............................................................................................ 78

Aktuális oszlop kijelölése a használt tartomány méretétől függően .................................................. 79

Megadott valami sorainak/oszlopainak száma ................................................................ 79

Tartományműveletek ............................................................................................................. 79

A munkalapok fontosabb parancsai .................................................................................... 79

Munkafüzet és mappa műveletek kibővítése műveletek Excel munkafüzetekkel ........ 80

9.2 Űrlapelemek elhelyezése a munkalapon ............................................................................ 81

10. Melléklet I ...................................................................................................................... 82

10.1 Fontosabb függvénykategóriák elérhető függvényei ........................................................ 82


97 / 97

10.1.1 Matematikai függvények ............................................................................................................ 82

10.1.2 Statisztikai függvények ............................................................................................................... 85

10.1.3 Dátum, idő függvények .............................................................................................................. 89

10.1.4 Logikai függvények .................................................................................................................... 90

10.1.5 Szöveg függvények..................................................................................................................... 91

10.1.6 Kereső függvények ..................................................................................................................... 93

Documents

Excel Teljes Tananyag