Gárdonyi Géza és koraGárdonyi Géza és kora

Készítette:

Katona Klaudia Megyeri Úti Általános Iskola 8.a osztályFelkészítő tanár: Gerbnerné Váradi Anna Knotz Lászlóné

Ki is volt ő?Ki is volt ő?

Gárdonyi Géza (eredetileg Ziegler Géza) született: 1863. augusztus 3., Gárdony-Agárdpuszta

Meghalt: 1922. október 30., Egeríró, költő, drámaíró, újságíró, pedagógus, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagja

A századforduló magyar irodalmának má-ig kiemelkedő alakja. Korának sajátos figu-rája, egyik irodalmi körhöz sem sorolható tagja volt. Életműve átmenetet képez a 19. századi romantikus, anekdotikus történet-mesélés és a 20. századdal születő Nyugat-nemzedék szecessziós, naturalista-szimbo-lista stíluseszménye között.

A pályafutását 1881-ben népiskolai tanítóként kezdő, majd 1885 után újságíróként folytató Gárdonyi 1897 után vidéki visszavonultságban alkotott („az egri remete”), szépírói munkásságának szentelve életét. Pályáját folya-matos útkeresés, tematikai és formai kalandozás jelle-mezte, prózaírói életműve ennek fényében három kor-szakra osztható.

Az 1890-es években írt népies hangvételű novellái és elbeszélései hozták meg számára a kortársak elismerését (Az én falum, 1898), de az utókor elsősorban a századfordulót követő évtizedben keletkezett történelmi regényei révén ismeri (Egri csillagok, 1901; A láthatatlan ember, 1902; Isten rabjai, 1908), illetve a magyar lélektani regény korai darab-jainak szerzőjét tiszteli személyében (Szunyoghy miatyánkja, 1913; Ida regénye, 1920). Bár költői és drámaírói munkássága kevésbé bizonyult maradandónak, szintén jelentős. Az 1900-as években a szórakoztató célú népszínművek kliséin túllépve lélek-ábrázoló jellegű népies történeteket dra-matizált színpadra (A bor, 1901).

A legismertebb A legismertebb műveműveEgri csillagokEgri csillagok Az Egri csillagok Gárdonyi Géza 1899-től foly-

tatásokban megjelenő, majd 1901-ben könyvben is kiadott regénye, az egyik legismertebb magyar történelmi regény, amelynek története a valóságos 1552. évi egri ostrom eseményeinek és előzményeinek történetét dolgozza fel érdekfeszítően cselekményes regény formájában. Cselek-ménye 1533-ban indul, és az 1552-es hatalmas túlerővel szemben diadalt aratott egri hősök győzelmével zárul. Az író maga e művét legjobb alkotásának tartotta. A regény 2005-ben, „ A Nagy Könyv” elnevezésű országos felmérés eredményeként, melynek célja Magyarország legnépszerűbb regényének megválasztása volt, a Magyarország legked-veltebb regénye 2005 címet nyerte el.

A mű keletkezéseA mű keletkezése

A mű születése Gárdonyi egri alko-tóéveihez kötődik, 1901-ben je-lent meg könyv alakban. Ez volt egy-úttal az író első nagyregénye is. Előz-ménye Gárdonyi munkásságában nem lelhető fel, hiszen az író csupán a millennium után kezdett érdeklődni a magyar tör-ténelem eseményei iránt.

Cselekménye (1.rész)Cselekménye (1.rész)Hol terem a magyar vitéz?Hol terem a magyar vitéz?

1533-ban Gergő és Vicuska fürdik a Mecsek mélyén egy kis patakban. A Szürkét legeltetik, de előbukkan Jumurdzsák török janicsár aga (később dervis, majd bég). Ő elrabolja a lovat és a gyerekeket is. Egy rabszállító szekéren viszik őket egy erdőbe, ahonnan Gergőék megszöknek. Visszatérnek Cecey házához az egyik ló nyergébe rejtett pénzzel, ahol megdicsérik őket. A török csapat megostromolja Keresztesfalvát, de visszaverik őket. Jumurdzsák életét Gábor pap megkíméli, de elveszi tőle az amulettjét. Mivel Gergő anyját megölik a törökök, ezért Gergő - előbb Dobó Istvánhoz, majd Gábor paphoz kerül. A fiút a pap hazaviszi a falujába - Kishidára -, amit szinte teljesen elpusztítottak a törökök. Gergő később Szigetvárra kerül Török Bálinthoz.

2.Rész2.RészOda Buda!Oda Buda! Gergely egy levélben megkapja Gábor

paptól Jumurdzsák amulettjét, a gyűrűjét. 1541-ben a török Buda felé indul. Gábor pap fel akarja robbantani a török szultánt, ám összetéveszti az agával, újból fogságba esik, de a török táborban meghal. Gergely is fogoly lesz Tulipánnal együtt, de Hajván segítségével megszökik. Éva udvarhölgy a királyné udvarában. Buda csellel török kézre kerül, és Török Bálint fogságba esik.

3.Rész3.RészA rab oroszlánA rab oroszlán

Mekcsey felkeresi Gergelyt, elmondja, hogy Évát Izabella királyné máshoz akarja feleségül adni. Gergely az utolsó pillanatban megszökteti szerelmét az erdélyi Gyaluról. Gergely, Éva, Török Jancsi és Mekcsey - Matyi szolgával - elindulnak Sztambulba, hogy kiszabadítsák Török Bálintot. Jumurdzsák végig a nyomukban van. A szöktetés nem sikerül, Gergelyéknek menekülniük kell. Szárazföldi úton - olasz énekesnek álcázva magukat - térnek vissza Magyarországra Veli bég seregével.

4.Rész4.RészEger veszedelmeEger veszedelme Jumurdzsák elrabolja Éva és

Gergely 6 éves fiát, mert vissza akarja szerezni a talizmánját. Gergely királyi főhadnagy közben már elindult Eger felé, Dobó István segítségére. Az ostrom kezdete után kiderül a gyermek elrablása. Ger-gely egy éjszakai támadást szervez, és rátalál a kémükre, aki fontos informá-ciókat közöl velük.

5.Rész5.RészHoldfogyatkozásHoldfogyatkozás Éva Szarvaskőre siet, be akar jutni egy

alagúton át az ostromlott egri várba. Hegedűs hadnagy árulást tervez, de amikor a törököket bevezeti a várba, elfogják, később az árulásért fölakasztják. Éva bejut a várba, de eltitkolják férje elől. A döntő ostrom előtt a várban mindenki felkészült a halálra. A katonák, az egri nők hősiessége, Gergely fortélyos haditechnikái azonban megtörik a törökök harci kedvét. Évának egy török asszony elhozza a fiát saját gyermekéért cserébe, aki az egyik kirohanás zsákmányával került a várba. A török elvonul Eger alól.

Írói módszereÍrói módszere

A szerző önállóbban készült fel regénye megírására, mint a régebbiekre. Utána olvasott a kor történetének, kutatásokat végzett a témakörben, foglalkoztatta a keleti, pontosabban a török kultúra, sőt elutazott Isztambulba is a helyszín felméréséhez, hogy azt az ünnepséget megnézze, amit leírt művében. A mű megírása előtt rengeteg jegyzetet készített. Az alkotás végén találhatunk egy török szavak és kifejezések magyarázatát tartalmazó listát.

Részlet a regényből:Részlet a regényből:A várvédők esküjeA várvédők esküje „- Esküszöm az egy élő Istenre - hangzott az

ünnepi mormolás. - ...hogy véremet és életemet a hazáért és

királyért, az egri vár védelmére szentelem. Sem erő, sem fortély meg nem félemlít. Sem pénz, sem ígéret meg nem tántorít. A vár feladásáról sem szót nem ejtek, sem szót nem hallgatok. Magamat élve sem a váron belül, sem a váron kívül meg nem adom. A vár védelmében elejétől végéig alávetem akaratomat a nálamnál feljebb való parancsának. Isten engem úgy segéljen!”

SzereplőkSzereplők A műben valóságos történelmi alakok

életútjának egy részét követhetjük nyomon. Valós sze-replői roman-tikus, eszményi hősökké magasztosulnak. Magatartásuk-ból, személyiségükből a példamutató tet-teket emeli ki az író, míg negatív történelmi szerepükről nem tesz említést. A regény végén helyet kapott egy lista a várvédő egri hősök névsorával, akik közül Gárdonyi sokat bevett a történetbe. Ugyancsak a kor ismert személyiségei jelennek meg a királyné udvarának leírásában is (például Zrínyi Miklós, Tinódi Lantos Sebestyén, Szapolyai István, vagy a királyné).

SzereplőkSzereplők

Bornemissza Gergely (1526 – 1555. január után) királyi hadnagy, végvári vitéz, egri kapitány.

Cecey Éva: Egyes nézetek szerint Bornemissza Gergely felesége volt a valóságban is, mások szerint azonban nem ő volt a felesége, bár valóban létezett.

Enyingi Török Bálint (1502 – Isztambul, 1551) magyar főnemes.

Dobó István (1500 körül – Szerednye, 1572) felvidéki nagybirtokos főnemes.

Mekcsey István (? – Sajóvárkony, 1553) birtokos nemes, 1551-52-ben az egri vár várnagya

Gárdonyi Géza verseket is írt, íme Gárdonyi Géza verseket is írt, íme mutatóban az egyik költeménye:mutatóban az egyik költeménye:

A fasorban

Árnyas, csöndes fasor a temető mellett.

Nekünk éppen ilyen csendes fasor kellett.

Se szembe nem jönnek, se pedig utánunk.

Kezembe a keze: sétálunk, sétálunk.

 

Lám, mégis valaki...ül az árok partján

egy vén sánta koldus, a kalapját tartván.

Mit keres ez itt, hol csak a rigók járnak?

Vilma szól: Óh adjon az istenadtának!"

 

 

" Hát persze hogy adunk: ihol az erszényem."

S Vilma két pénzt adott: egyiket énértem.Köszönte a koldus, rezgő öreg hangon:"Áldja meg magukat az Isten,

kisasszony!" Némán megyünk tovább. Az öreg áldásakísér mint a harang elbúgó dongása.Az akácsort szellő borzolja meg végig,Vilma mosolyog. A szemén könnycsepp

fénylik.

ForrásokForrásokAlföldy: Magyar irodalom 6 Wikipédia: Gárdonyi GézaGárdonyi Géza : A fasorban- Jó versek-költők-

írók-irodalom… Beszélő utcanevek Egerben - Cecey Éva

életrajza