HELYZETKÉP - SZLOVÁKIAinter-studium.hu/pdf/szlovakia/s1_rimaszombat.pdf · 2010-09-09 · hozhat a határainkot átnyúló diákképzésben, pedagógiai tapasztalati és szakmai

Az egész életen át tartó tanulás fejlesztése az intézmények közötti nemzetközi együttműködéssel

TÁMOP-2.2.4.-08/1-2009-0012

HELYZETKÉP - SZLOVÁKIA

1. Munkaerő-piac – szakképzés - felnőttképzés

Előszó - Bevezető A rimaszombati műszaki szakközépiskola ( Stredná odborná škola technická Rimavská Sobota ) igazgatósága és tanári kara nagy örömmel és mély tisztelettel tett és tesz eleget annak a megszólításnak és felkérésnek, melynek alapján bekapcsolódhat az INTER - studium vagyis Az egész életen át tartó tanulás fejlesztése az intézmények közötti nemzetközi együttműködéssel és részt vehet a Szemere Bertalan Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium a Társadalom Megújulás Operatív Program által meghirdetett és elnyert pályázatában. Ez az együttműködés gyümölcsöző és hatékony eredményeket hozhat a határainkot átnyúló diákképzésben, pedagógiai tapasztalati és szakmai ismeretek bővítésében és a felnőttképzésben is. Globalizálódó világunkban mindenképpen fontos szerepet tölthet be az ifjúság elméleti és szakgyakorlati felkészítése terén, hogy a munkapiac igényeit minnél hatékonyabban és minnél nagyobb szakmai tudással tudják kielégíteni az adott területek keretein belül. Erre utal a projekt egyik célkitűzése is, mely szerint erősíteni szeretné fennálló kapcsolatunk viszonyát, mivel a két iskola hasonló feladatkörrel rendelkezik még akkor is, ha a földrajzi besorolás szerint külön- külön államban teljesíti feladatát. A nyitókonceferncián megbeszélt munkamegosztás alapján megegyezésünk értelmében ezt az elemzést és dióhélyban kidolgozott anyagot tartalmilag a következő csoportokra osztottuk: 1. Rimaszombat és régiója jellemzői, munkapiaci lehetőségei 2. Iskolánk bemutatása 3. Tanagyagfejlesztési módszertan - modulrendszerű szakképzés 4. A végzős diákok elhelyezkedése, pályakövetése A pályázati felhívásban való részvételünk és bekapcsolódásunk fő alapelvei a következők voltak: - azonos vagy hasonló szakképzést nyújtó intézményrendszerek - külföldi elméleti és szakgyakorlati tapasztalatcsere - szakképzésfejlesztés ( pedagógus, diák ) - iskolánk szaktantárgyainak tartalmi átépítéséhez lehetőséget biztosítani Együttműködésünk reményének fő célja egy olyan iskola létrehozása, amely végzős diákjait a munkaerőpiac feltételrendszere irányába tudja a nemzetgazdaság érdekébe állítani. Szlovákia iparága a rendszerváltás után az autóipar irányába orientálódott. A nehézgépgyártás hanyatlása maga után vonta a klasszikus értelembe számított fémmegmunkáló szakmák ( esztergályos, marós, fúrós szakmák ) iránti kereslet csökkenését. Iskolánk is kénytelen volt alkalmazkodni a piac és a nemzetgazdaság által szabott feltételekhez s így az utolsó évtizedben az autószerelő szakma irányába orientálódtunk. Pillanatnyilag az érvényes új Szlovák iskolatörvény, mely 2008.9.1 - én lépett érvénybe az autószerelő szakmai képzésének 4 ágazati irányát határozza meg: - autójavító - mechanikus - autójavító - bádogos - autójavító - villanyszerelő - autójavító - lakkozó

Ebből a 4 szakágazatból iskolánk pillanatnyilag az autójavító mechanikus diákok szakoktatását végzi, ezért a pályázati felkérés értelmében ezzel a szakágazattal fogunk bővebben foglalkozni. A modern és fejlett autóiparág egyik feltétele a megfelelő szakképzett munkaerőképzés utánpótlása. A kor, melyben élünk maximális mértékben megköveteli az egyensúly fenntartását a középiskolai szakképzés és a piaci igények kielégítésének. Iskolánk fő célja, hogy olyan minőségű szakembereket képezzünk, akik megfelelnek az állandóan növekvő igények kielégítésének a munkaadók oldaláról. Nagyon fontosnak tartjuk a munkaügyi piac kielégítésének feltételeit és követeléseit, ami megköveteli az új és modern tanítási rendszer kialakítását iskoláinktól úgy elméleti mint szakgyakorlati téren.

Munkaerőpiac – szakképzés

A munkaerőpiac felmérése, elemzése, fejlesztési tervei Alapvető statisztikai mutatók a munkapiac helyzetéről a rimaszombati járás területén A város rövid jellemzése: Rimaszombat járási székhely a besztercebányai megye délkeleti részén terül el. A megye legnagyobb járása. A járás középső területe a dél-szlovákiai katlanhoz, az északi területe a nagyrőcei, az iglói és az észak-gömöri hegyvonulathoz, a déli része pedig a közös Cseres-hegységhez tartozik. A járás legjelentősebb folyói a Rima, Balog és a Salyó. A járás déli része 64 km hosszúságban határos a Magyar köztársasággal. A járás területi nagysága 1471 km2. Rimaszombat a Szlovák Érchegység egy részén terül el a Rima folyó völgyében 208 m tengerszinti magasságban. Rimaszombat városa és határa Szlovákia egyik legnaposabb vidéke ( 2150 óra évente ) meleg száraz klíma jellemzi. 24 374 lakosa van és 77,55 km2 területi nagysága. Rimaszombat városa közéleti, kultúrális, ipari, egészségügyi és iskolai központja a besztercebányai megye déli részének. Demográfiai jellemzők - statisztikai adatok Rimaszombatban pillanatnyilag a 2007 augusztus 21-i adatok szerint 24 053 lakos élt, ebből 11438 férfi és 12615 nő.

A munkanélküliség fejlődése és összetétele a rimaszombati járásban:

A város nemzetiségi összetétele a 2001-es népszámlálási adatok alapján a következő

A város lakosságának összetétele vallási hovatartozás szerint

Vallási hovatartozás 2001 (%) Római kotólikus 47,84 Evangélikus 10,33 Görög katólikus 0,50 Református 9,01 Ószláv 0,11 Huszita 0,01 Hovatartozás nélkul 25,44 Egyéb 0,12 Meghatározatlan 5,26

A munkaerőpiac helyzete Rimaszombatban – munkanélküliség A rimaszombati járás hosszú időn keresztül küszködik a munkanélküliség magas arányával, melynek okait és tényezőit a kiegyensúlyozatlan gazdasági fejlődésben, a tőkebefektetési hiányban, a demográfiai struktúrában és annak fejlődésében, a mezőgazdaságban foglalkoztatottak számainak lényeges csökkenésében, a lakosság alacsony képzettségi színvonalában és a jól képzett munkaerő elvándorlásában kell keresni. A munkaerőpiac és a foglalkoztatottság alapvető problémáját a munkanélküliek összetételében és a kevés szabad munkahelyet kínáló piaci lehetőségekben lehet keresni. Sajnos, ezek a feltételek behatárolják a munkaerőpiac lehetőségeit, melyek lassan már felülmúlják Rimaszombat városának és környékének lehetőségeit még akkor is, ha a munkaügyi hivatal maximális mértékben igyekszik ezt a nem kívánatos jelenséget korrigálni. A magas arányú és hosszan tartó munkanélküliség összetevőire nagy befolyással bír a ki nem épített infrastruktúra, a hiányzó ipari parkok, a demográfiai fejlődés és az alacsony iskolai végzettséggel rendelkező lakosok, akik a nagyipari mezőgazdaság és ipari termelés megszűnésével elvesztették munkahelyüket. Ezek a tényező befolyásolják a munkaerőpiac keresleti és kínálati arányának távolodását. Rimaszombat és térségének problémái A rimaszombati járás közép Szlovákia déli részén fekszik. A járás északi területe hegyvidéki, alkalmas fakitermelésre és fafeldolgozásra, déli része pedig jó termőtalajjal rendelkező síkság, alkalmas mezőgazadasági kultúrák termesztésére. A totalitárius rendszer megbukása 1989 után a járás területén komoly szociális és gazdasági gondok merültek fel, melyeknek okozói voltak: - a gépipari üzemek bezárása - a nagyüzemi mezőgazdasági termelés hanyatlása - az élelmiszeripari létesítmények folyamatos likvidálása - a jól kiépített építőipari vállalatok felbomlása Ezeknek a termelési ágazatoknak a visszaesésével meggyengült a szakiskolák és a szakmunkásképző iskolák helyzete is. Az ipari és mezőgazdasági létesítmények működési hanyatlása maga után vonta a szakmunkásképző intézetek financírozásának megváltoztatását is. A jól képzett és kvalifikált munkaerő eredeti lakhelyétől távolabbi

országokban lett kénytelen munkavállalásra a jobb és kecsegtetőbb anyagi lehetőségek reményében. A munkanélküliek számaránya és a munkanélküliség mértéke A rimaszombati járás országos viszonylatban a legmagasabb munkenélküliségi mutatókkal rendelkezik, melyek az alábbi táblázatban vannak feltüntetve A regisztrált munkenélküli mutatók a rimszombati járásban

I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2007 29,38% 28,59% 27,83% 27,36% 26,97% 27,32% 27,38% 27,64% 28,28% 27,34% 26,75% 27,04%2008 26,98% 26,51% 26,40% 25,87% 26,90% 26,81% 26,77% 26,38% 25,83% 25,68% 25,93% 26,83%2009 29,11% 30,48% 30,37% 31,45% 31,69% 32,23% 32,40% 32,72% 32,84% 33,09% 32,91% 32,91

A regisztrált munkanélküliek száma a rimszombati járásban

I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2007 12 352 12 173 11 877 11 624 11 359 11 431 11 555 11 579 11 879 11 598 11 439 11 470 2008 11 334 11 202 11 098 10 954 11 262 11 332 11 354 11 227 11 063 10 940 10 983 11 337 2009 11 784 12 251 12 498 12 741 12 906 13 098 13 216 13 237 13 372 13 487 13 595 13595

A munkanélküliek száma szerkezeti felépítésük szerint

vek I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII do 19 rokov 729 776 467 457 444 433 407 441 542 561 538 538 od 20 do 29 rokov 2892 3049 3118 3188 3231 3281 3313 3269 3296 3322 3359 3359 od 30 do 39 rokov 2970 3095 3200 3261 3314 3345 3369 3376 3380 3397 3443 3443 od 40 do 49 rokov 2811 2904 2927 2979 3021 3080 3088 3092 3084 3102 3121 3121 nad 50 rokov 2382 2427 2786 2856 2896 2959 3039 3059 3070 3105 3134 3134 spolu 11784 12251 12498 12741 12906 13098 13216 13237 13372 13487 13595 13595

A munkaügyi piac alapvető gondja a munkanélküliek szerkezeti felépítésében is kereshető, főképp azoknál az embercsoportoknál, akiknek csak alapiskolai végzettségük van, esetleg még az sem, s így ők a hosszantartó munkanélküliek csoportjába tartoznak. A munkanélküliek korcsoportok szerinti adatai:

Év Összeg 19 tól 20 - 24 25 - 29 30 - 34 35 - 39 40 - 44 45 - 49 50 - 54 55 - 59 60 ig 1997 2343 346 381 258 325 332 287 209 146 56 3 1998 2978 422 518 363 387 378 382 290 179 51 8 1999 3660 428 700 452 461 456 477 391 204 82 9 2000 3241 390 667 399 338 385 386 366 223 81 6 2001 3309 302 656 441 344 411 344 411 408 375 261 2002 2762 200 487 404 274 339 361 330 254 108 5 2003 2987 146 559 424 312 365 380 379 310 108 4

2004 2560 117 382 371 285 302 339 330 319 108 7 2005 2374 121 350 328 288 250 300 301 308 121 7 2006 2178 97 290 310 286 211 297 295 286 100 6 8. 2007 1965 58 285 294 236 182 244 252 275 130 9

Térségünk fejlődésének prioritásai A megyei és helyi felmérések alapján észrevehető külömbségek tapasztalhatók a besztercebányai megye egyes járásai és egyes térségei között. Ezeknek a mérhető külömbségeknek kiegyensúlyozására régiónk területén 8 fontossági - prioritási témakör van meghatározva, melyek a következők: 1. Az emberi források fejlesztése és a lakosság életszínvonalának emelése 2. Az ipari beruházások és létesítmények fejlesztése 3. Idegenforgalom 4. Közlekedés 5. Tájékoztatott és tájékozott társadalom 6. Környezetvédelem 7. Mezőgazdaság 8. Kutatómunka és annak fejlesztése Ebből a 8 fontossági - prioritási témakörből én csak a munkámban érintett témakörökkel, az emberi források fejlesztésével fogok foglalkozni, melyek befolyásolhatják és meghatározhatják iskolánk jövőjének alakulását és a munkaerőpiac viszonyait. Iskolánk és térségünk SWOT analízisének felméréseinek eredményét a következő táblázatban tüntetjük fel:

Táblázat: SWOT elemzés – elméleti oktatási részleg Kritérium Nagyon

Erős Erős Átlagos Gyenge Nagyon

gyenge A oktatási kínálat időszerűsége 0 2 9 0 0 Pedagógiai célok érthetőség, kivitelezhetőség

1 6 3 2 0

Felszereltség 0 0 5 6 1 Az irányítás módja 0 5 6 1 0 Együttműködés, elmélet-gyakorlat

0 4 8 0 0

Belsőkomunikáció 0 5 6 0 1 A pedagógusok teljesítménye 0 5 7 0 1 Probléma keresés 0 1 5 4 2 A változások megoldása 0 1 7 3 1 A tovább képzés módjai 0 3 9 0 0 Az iskola értékei 0 5 5 2 0 A korszerű tanítási mód 0 0 9 2 1 Iskolán kívüli munka 1 2 8 1 0 Az alkalmazottak szociális helyzete

0 1 7 4 0

A szülők érdeklődése 0 0 2 7 3 Pályázatokban való részvétel 0 1 6 5 0 Az iskola reklámozása 1 6 2 2 1 A diákok érvényesülése 0 2 8 0 2 Termelői munka 0 1 10 1 0 A fentartó értékelése 0 5 7 0 0 Kívülállói értékelés 0 2 7 3 0 A városon belüli értékrend 0 3 6 3 0 Az iskola anyagi helyzete 0 1 8 4 0 Közlekedési elérhetőség 0 8 1 3 0 Demográfiai fejlődés 0 2 2 6 2

Táblázat: SWOT elemzés –gyakorlati oktatási részleg

Kritérium Nagyon Erős

Erős Átlagos Gyenge Nagyon gyenge

A oktatási kínálat időszerűsége 0 4 8 1 0 Pedagógiai célok érthetőség, kivitelezhetőség

0 5 8 0 0

Felszereltség 0 0 2 5 6 Az irányítás módja 0 4 9 0 0 Együttműködés, elmélet-gyakorlat

0 3 7 3 0

Belsőkomunikáció 1 1 8 3 0 A pedagógusok teljesítménye 1 8 4 0 0 Problémakeresés és annak megolodása

0 5 7 1 0

A változások megoldása 1 2 8 2 0 A tovább képzés módjai 0 3 6 4 0 Az iskola értékei 0 2 9 2 0

A korszerű tanítási mód 0 0 5 6 2 Iskolán kívüli munka 0 0 9 3 1 Az alkalmazottak szociális helyzete

0 0 5 5 3

A szülők érdeklődése 0 0 1 6 6 Pályázatokban való részvétel 0 0 3 7 3 Az iskola reklámozása 0 1 6 5 1 A diákok érvényesülése 0 0 5 6 2 Termelői munka 0 3 9 1 0 A fentartó értékelése 0 2 8 2 1 Kívülállói értékelés 0 0 8 4 1 A városon belüli értékrend 0 0 8 5 0 Az iskola anyagi helyzete 0 2 7 4 0 Közlekedési elérhetőség 0 0 1 6 6 Demográfiai fejlődés 0 0 2 7 4

A foglalkoztatottság feltételeinek megteremtése : - megteremteni a munkaerőpiac keresleti és kínálati lehetőségeinek feltételeit - a munkanélküliség megszűnésének támogatása - a családi és a munkaviszonyi életfeltételek összehangolása - a munkapiacról kiszorult és szociális helyzetük miatt veszélyeztetett polgárok visszaállítása a munkapiacra - a roma kisebbség munkavállalásának támogatása - a munkanélküliség csökkentése kis és középvállalatok támogatásával - a piaci verseny növelése a termelői és szolgáltatói ágazatban. A hatékonyabb iskolarendszer feltételeinek megteremtése: - az emberi források fejlesztése és támogatása - a tanulási infrastruktúra javításának támogatása - az iskolák anyagi és technikai feltételeinek és fejlettségi szintjének növelése - a romák műveltségi és iskoláztatottsági szintjének emelése - az iskolák működtetéseinek energiaszint igényének csökkentése - az információoktatási eszközök forrásainak és feltételeinek javítása - a tanítási és az egész életen át tartó művelődési folyamatok és módszerek összhangjának megteremtése a munkaügyi piac feltételei szerint - az egyes speciális jellegű szaktanintézmények fenntartásának támogatása - az iskolák színvonalainak emelése - az ifjúság rendszeres testmozgásának, sportolásának és szakmai fejlődésének lehetőségeit támogatni - a végzős diákok vállalkozási aktivitásait támogatni

A végzős diákok elhelyezkedési aránya,járásunk középiskolái

Az iskola neve végzős diákok munkanélküli diákok Arány %

1 Evangélikus gimnázium Tisovec 51 0 0%

2 Gimnázium I. Kraska Rimaszombat 130 11 8%

3 Gimnázium M. Hrebendu Hnúšťa 43 4 9%

4 Tompa M.Református gimnázium Rimaszombat 32 0 0%

5 Kereskedelmi akadémia Rimaszombat 96 31 32%

6 Stredná odborná škola-Szakközépiskola Hnúšťa 49 29 59%

7 Stredná odborná škola Tisovec-Szakközépiskola 50 14 28%

8 Spojená škola - Egyesült iskola Rimaszombat 188 76 40%

9 Str.odb.škola technická - Műszaki Szakközépiskola Rimaszombat 95 27 28%

10 Mezőgazd.és élelmiszeri középiskolaRimaszombat 150 42 28%

884 234 27%

Információs táblázat 2007 év

Sumár

Údaje o končiacich absolventoch v roku 2007 nám poskytili jednotlivé školy

A végzős diákok elhelyezkedési aránya, járásunk középiskolái

Por. č. Az iskola neve Végzős diákok Munkanélküli diákok Arány %


2 Gimnázium I. Kraska Rimaszombat 123 14 11%


4 Tompa M.Református Gimnázium Rimaszombat 37 3 8%


6 Stredná odborná škola -Szakközépiskola Hnúšťa 78 6 8%

7 Stredná odborná škola Tisovec- Szakközépiskola 68 6 9%

8 Spojená škola - Egyesült iskola Rimaszombat 139 22 16%

9 Str.odb.škola technická - Műszaki Szakközépiskola Rimaszombat 78 23 29%

10 Mezőgazd.és élelmiszeri középiskola Rimaszombat 107 31 29%

830 131 16%


Sumár


Iskolánkról A rimaszombati nehézgépgyár felépítésével és üzembe helyezésével az iparág keretein belül városunk területén kialakult egy olyan helyzet, mely lehetővé és szükségessé tette az ifjú szakemberek nevelését. Így a volt Csehszlovák gazdaságügyi minisztérium és az iskolaügyi minisztérium határozati javaslata alapján a kerületi tanács jóváhagyásával 1979- ben megalakult iskolánk ,,Gépészeti Szakközépiskola´´ néven. Iskolánk akkori üzemeltetője és fenntartója a túrószentmártoni nehézgépgyár volt. Törvénymódosítások, átszervezések és egyéb más tényezők behatására sok- sok változást túlélve iskolánk elnyerte mai formáját, ,,Stredná odborná škola technická - Rimavská Sobota, Műszaki Szakközépiskola Rimaszombat´´ . Jelenleg 335 tanulója van iskolánknak, 15 osztállyal működik. Fenntartónk a besztercebányai megyei önkormányzat. Iskolánk kétnyelvű tanítási rendszert biztosít magyar és szlovák nyelven. Tanulmányi szakképzéseink: - beállítóműszerész ( 4 éves ) - elektrotechnikai műszerész ( 4 éves, szlovák és magyar nyelven ) - gépészet ( 2 éves felépítményi szak ) - digitális médiák grafikusa ( 4 éves ) - fémmegmunkáló és heggesztőberendezések programozója ( 4 éves ) - autószerelő - mechanikus ( 3 éves, szlovák és magyar nyelven ) - elektromechanikai műszerész ( 3 éves, magasfeszültségű áram ) - mechanikus specialista az autógyártásban ( 3 éves )

A végzős diákok elhelyezkedési aránya, járásunk középiskolái

Por. č. Az iskola neve Végzős diákok Munkanélküli diákok Arány %


2 Gmnázium I. Kraska Rimaszombat 120 14 12%


4 Tompa M.Református Gimnázium Rimaszombat 24 2 8%


6 Stredná odborná škola -Szakközépiskola Hnúšťa 30 5 17%

7 Stredná odborná škola Tisovec - Szakközépiskola 48 5 11%

8 Spojená škola- Egyesült iskola Rimaszombat 144 20 14%

9 Stredná odborná škola technická - Műszaki Szakközépiskola Rimavská Sobota

81 19 24%

10 Mezőgazd.és élelmiszeri középiskola-Rimaszombat 127 28 22%

771 123 16%



Sumár

- műszaki szolgáltatás az autószervizekben ( 2 éves )

Műszaki szakközépiskola-Rimaszombat Oktatási, nevelési, kultúrális és sportközpont irányelvei -szakképzettség -felelőségtudat -kreativitás -hazaszeretet -kézügyesség -humanitás -flexibilitás -erkölcsösség -alkotókészség

Szakműveltséget szakképzettséget nyújtani

Foglalkozásra való felkészítés

Felkészítés egyetemi tanuláshoz

Felkészítés az EU munkapiacra

Sportolás Együttműködés az állami igazgatással

Egész életen át tartó tanulás

Érdekköri tevékenység Szakkörök

Szakirodalom Könyvtárak

Vállalkozói együttműködés

Sportegyesületi együttműködés

Munkaügyi hivatali együttműködés

Alkalmazottak továbbképzése

Kultúrális Tevékenység

Vállalkozás Szolgáltatások

Sportedzőkkeli együttműködés

Továbbképzés átképzés

Pályázatok

Szülők környezet

Diáktoborzás

Szaktanácsadás

Iskolaügy

A fejlődés célkitűzései A járás és városunk Rimaszombatban jó minőségű tanítási rendszerének kialakulása, mely hatékonyan tud alkalmazkodni a munkaerőpiac igényeihez és a saját fejlődési aktivitásaihoz. A fejlődés prioritásai

1. az emberi források fejlődésének támogatása 2. az iskolák működésének anyagi és műszaki feltételrendszerének javítása 3. a tanítási és nevelési módszerek korszerűsítése 4. a tanítási és továbbképzési rendszer összehangolása a munkaerőpiac igényeivel 5. a mozgási és egyéb szabadidős érdekérvényesítések támogatása 6. a tudomány, kutatás és az iskolák korszerűsítése

Stratégiai célkitűzések 1. művelt és kultúrált lakosság 2. felújított és korszerűsített tanítási intézmények rendszere 3. korszerű tanítási módszerek fejlett információs rendszerekkel 4. a munkaerőpiac igényeit kielégítő tanítási intézmények 5. az ifjuság igényeit kelégítő kínálati lehetőségek 6. az iskolák aktív részvétele a tudomány és a kutatás fejlődésében A folyamatos fejlődés egyik alapfeltétele az emberek műveltségi szintje. A társadalom fejlettségi színvonalának elengedhetetlen feltétele a fejlett és jól kiépített iskolarendszer, modern és korszerű tanítási módszerekkel, és a kornak megfelelő felszereltségi szinttel. A megválaszolandó kérdések egyike az iskoláztatáshoz való hozzáférés alapiskolai, középiskolai, főiskolai illetve egyetemi szinten. Járásunk területén 10 középiskola működik, ebből 6 városunkban, melyek a végzős diákok elhelyezkedési táblázatában fel vannak tünteve. Pontosan ezek az iskolák kellene hogy biztosítsák a szakemberképzés egy részét a munkaerőpiacra. Középiskoláink sajátos problémája a végzős diákok Rendelkezési - ajánlási javaslatok: - a város és régiója lakosságának iskoláztatottsági színvonalának emelése - az iskolák hálózatának optimalizálása - az egész életen át tartó iskoláztatottságrendszer javítása - az iskoláztatottsági arány növelése műszaki szakágazatokban - az iskoláztatottsági arány növelése információs technikai szakágazatban - az iskoláztatottsági arány növelése idegenforgalomban - pedagógusképzés - az iskolák modernizálása és felújítása - korszerű anyagi és műszaki felszereltségű iskolák - a tanítási és oktatási módszerek fejlesztése - az egyes szakirányzatok támogatása ( a munkaerőpiac igényei szerint ) - az ifjúság rendszeres mozgásigényének növelése - az ifjúság kultúrális és művészeti aktivitásának támogatása - a tanítási intézmények és a vállalkozói szektor együttműködése

- új érdekeket megmozgató szakágazatok bevezetése - az alapiskolákkal való kapcsolatok javítása - iskolánk lehetőségeinek terjesztése a közvélemény felé - növelni az érdekkörökbe bekapcsolódó diákok számát - támogatók ( szponzorok ) szerzése - a vállalkozói és a harmadik szférával való együttműködés - a klasszikus tanítási rendszer megújítása - a diákhoz mint felnőtt teljes értékű emberhez viselkedni - nemzetközi együttműködések kialakítása és ápolása Az autószerelő szakma követelményrendszere Tanterv - szakképzés - szakgyakorlat A diákok szakképzésének meghatározó eleme a szakgyakorlat, amelyet alapvető mértékben befolyásol az iskola felszereltségi szintje, és azok a követelmények, melyeknek a vézős diákoknak meg kell hogy feleljenek a munkaerőpiac követelményeinek. A szakgyakorlati képzés alapvető célja az autószerelő - mechanikus diákjainknak olyan minőségű szakképzést nyújtani, melyek összefüggnek a szakmai gyakorlottság és a szakmai megszokás elsajátításával amelyekkel működtetni tudják azokat a gépi berendezéseket, amelyekre végzős diákjainkat készítjük fel az adott szakágazaton belül. Egyidejűleg diákjaink a szakgyakorlat keretén belül elmélyítik és rögzítik az elméletben elsajátított ismereteket. A tanterv gyakorlati részében előírt tananyagi ismeretek elsajátításával a diákok olyan szakmai gyakorlatra tesznek szert, mely előfeltétele a munkabiztonsági előírások betartásának, a technológiai folyamatok betartásának és megteremti annak a feltételét, hogy önállóan tudják elvégezni a rájuk bízott feladatokat. A szakgyakorlat nagymértékben hozzájárul ahhoz, hogy a munkához való viszony, a munkafegyelem, a kolektív iránti viszony, a rendszeretet, a lelkiismeretesség és a munka iránti áldozatkészség feltételeit megteremtse. A diákok saját munkatermelékenysége segít náluk kifejleszteni az egyéni felelősséget és az alkotó kezdeményezőkészséget. A második évfolyamban már adott a lehetőség arra is, hogy a diákok munkaadóknál szerződési szabályok feltételei mellett sajátíthassák el kézügyességi és szakmai készségüket az alkatrészek és az alkatrészcsoportok szét és összeszerelésénél. Továbbá a diákok elsajátíthatják a diagnosztizálás munkafolyamatait a közúti gépjárművek javításánál. A harmadik évfolyamban is van arra lehetőség, hogy a diákok szakmai ismereteiket munkaadóknál bővíthessék külömböző termelői folyamatok realizálása folytán az autóipar területén. A harmadik évfolyamban arra is van lehetőség, hogy a tantervben helyet kapjon a hajtási engedélyre való felkészítés. Ez azonban csak abban az esetben lehetséges, ha a kiadások részét, amelyek meghaladják a törvényes keretek közt megszabott kiadásokat, a diák jövendőbeli munkaadója, vagy a diák törvényes képviselője, vagy a diák szponzora viseli. A második és harmadik évfolyamban nagy hangsúly fektetődik arra, hogy a diák a külső megnyilvánulások alapján meg tudja külömbözteti és fel tudja ismerni a hibalehetőségek okozóit, és annak elhárítási lehetőségeit. Az összefoglaló munkák a tematikus terv alapján úgy vannak csoportosítva, hogy összefoglalják az adott témákhoz besorolt munkatevékenységeket. Az összefoglaló munkák célja, hogy felmérjük a diák tudásszintjét az átvett tananyagi témakörökből, és hogy elsajátította-e az autójavítás egyes témaköreit, és rendelkezik-e kellő rutinnal, tapasztalattal és kézügyességgel. Az összefoglaló és zárómunkák a szakgyakorlat műhelyeiben történnek előre meghatározott

témakörök szerint. A szakmai gyakorlat elengedhetetlen része, hogy a diákok megismerjék és alkalmazni tudják a munkabiztonsági előírás szabályait az adott témakörökben, betartva a higiéniai és a természetvédelmi szabályokat, melyek összefüggnek az egyes munkaműveletek végzésével. Tantárgy : Szakgyakorlat Szakma : Autószerelő - mechanikus Az autószerelő szakágazatnak, ahogyan már említettem négy szakirányzata van ( mechanikus, autóvillanyszerelő, karoszériabádogos és lakkozó ). Az államilag előírt és megszabott tanterv szerint az első evfolyam tananyaga mind a négy szakirányzat számára egyforma. Tantervi szakosodás az adott irányzaton belül a második évfolyamtól változik az egyes szakirányzatok szerint. A szakmai gyakorlottság célkitűzései: - a kézi fémmegmunkálás alapműveletei - alkalmas szerszámok, eszközök és segédeszközök használata - bádoglemez osztása, nyírása, vágása, fémrudak vágása, különböző kisebb kohászati anyagok vágása kézi és gépi eszközökkel. - kézi erővel megmunkálni és formálni fémi és nemfémi eredetű anyagokat különböző mechanikai rendszerek kihasználásával - fémi és nemfémi eredetű anyagok kézi és különböző mechanikai rendszerek formálásával. - fúrás különböző tipusú fúrógépekkel, bemélyítés, dörzsárazás, elődörzsárazás, menetvágás a méretek betartásával. - a szétszedhető alkatrészcsoportok szétszerelése, egyszerű illesztésfajták szerelése - nem szétszedhető kötések alkalmazása - ragasztás, szegecselés, forrasztás - megfelelő szerszámok és mechanikai berendezések alkalmazása szét és összeszerelés esetén - a javítás rendeltetésének megitélése, módjának meghatározása és végrehajtása - az egyes elemek szét és összeszerelése, idomrészek elkészítése - az egyes mechanizmusok és szerkezetek beállítása, vezérlése - egyszerű villanyszerelési munkák elvégzése - az alapvető higiéniai előírások betartása és alkalmazása - a munkaügyi és egészségvédelmi szabályok alkalmazása - a rozsda és festékréteg mechanikus eltávolítása és új festékréteg felvivése - az autóalkatrészek mosásának helyes alkalmazása Iskolarendszerünk működési feltételei Iskolarendszerünk a Szlovák Kormány és a Szlovák iskolaügyi minisztérium által kiadott 245/2008 - as iskolatörvény előírásai alapján működik mely 2008.9.1- jén lépett érvénybe. Ennek a törvénynek az értelmében az alap, közép és felsőfokú tanítási intézmények központilag megszabott tantervet határoznak meg, melyből egyes régiók szabta feltételrendszer követelményei alapján a tematikus tervet 30%-os eltéréssel módosíthatják az egyes térségben működő iskolák. Ez lehetőséget kínál és biztosít arra, hogy a központilag megszabott tantervet ( állami tanítási és művelődési program ) az egyes iskolák módosítsák a már említett térségi adottságok feltételeihez a törvény által kidolgozandó iskolai tanítási és művelődési

programban. Hogy átfogó képet nyújtsunk iskolánk tanítási mechanizmusának kereteiről, munkámban szeretném ismertetni az állami tanítási és művelődési program által előírt tantervet, és a tanterv alapján kidolgozott tematikus tervet is. A kiválasztott szakágazat, mellyel bővebben szeretnék foglalkozni, ez az autószerelő - mechanikus szakágazat. Az állami tanterv megszabott témakörei és évfolyamokra lebontott óraszámai. A modul rendszerű tanítási mód bevezetésének javaslata Szak: autószerelő Szakágazat: mechanikus Iskolarendszerünk és feltételei az autószerelő szakmát, ahogy már munkámban eddig is említettük négy szakágazatra ossza. Iskolánkon ebből a négy szakágazatból pillanatnyilag az autószerelő - mechanikus képzés folyik. A képzés időtartama három év, záróvizsgával végződik, és a végzős diák segédlevelet és bizonyítványt kap, igazolván szakmai tanulmányainak befejezését. A három évfolyamos tanulási időszakban az első évfolyam tananyaga megegyezik és azonos tartalmú mind a négy szakágazat számára. Második évfolyamtól nyílik arra lehetőség, hogy a diák a szakágazatok kínálatából valamelyiket kiválassza. A modulrendszerű tanítási mód keretén belül mi a szakgyakorlati részleggel fogunk foglalkozni, és a mi iskolánkon is megvalósuló pályázat tartalmát ismertetni. A jelenlegi helyzet leírása A diákok az érvényes törvény adta lehetőségek keretei közt tanuló - termelői csoportokra vannak osztva. Maximális létszámuk csoportonként 12 diák lehet. Minden tanuló - termelői csoportot az adott törvények feltételi keretein belül pedagógiai és szakmai végzettséggel rendelkező mesterek felügyelik. Az iskola tanítási programja értelmében a tanítás az előre kidolgozott tematikai terv alapján valósul meg ( lásd mellékelve ). Az egyes tanuló - termelői csoportok és a hozzájuk tartozó mester anyagi és műszaki felszereltsége ( normatív előírás ) úgy van bebiztosítva, hogy különállóan csoportonként egyidőben végezhessék a tematikai terv által előírt tananyag átvételét és elsajátítását. A normatív ( előírt ) igényes műszaki felszereltség lehetőségeit azonban nem minden esetben tudjuk biztosítani tanuló - termelői csoportok szerint. Ezeknek biztosítását sok esetben anyagi feltételeink nem teszik lehetővé, főképp olyan diagnosztikai, műszaki és tansegédeszközök esetén, melyeknek piaci árfolyama számunkra elérhetetlen. Ennek a módú tanítási rendszernek alapvető hiányossága, hogy minden csoportnak a normatív előírás szerint teljes műszaki felszereltségűnek kell lennie. Javasolt megoldás Az előírt tanterv és az annak értelmében kidolgozott tematikai terv alapján kialakítani és megteremteni a feltételét a modul szisztémájú tanításmód bevezetésének. A tematikai terv átértékelésével, módosításával és a tanuló - termelői csoportok cserélődésével úgy kialakítani a tanítási módot ( modul módszerű tanítási rendszerben ) , hogy az egyes csoportok felszereltségi szintje minden szempontból megfeleljen a normatív ( előírt ) feltételi szabályoknak. Ennek értelmében például ha egy évfolyam diákjait három csoportra osztanánk, az előírt tananyagot is három csoportra osztandó ( három modul ) tanítási rendszerbe csoportosítanánk úgy, hogy az egyes csoportok munkahelyeit az adott tananyag és műszaki felszereltség szerint alakítanánk ki. Az így kialakított szakgyakorlati

munkahelyen a diákok pontosan megszabott harmonogram szerint cserélődnének. Így tudnánk biztosítani az egyes szakgyakorlati munkahelyek magasabb szintű felszereltségét. Ennek a tanítási módnak nagy előnye lenne a modulrendszer keretén belül a normatíva által előírt jól felszerelt szakgyakorlati műhely, ahol a diákok szakoktatását végeznénk az autószerelő - mechanikus diákjaink számára. Tematikus terv - autószerelő -mechanikus, 1 évfolyam

1. A munkabiztonsági előírások jogi normái, munkabiztonság, egészségvédelem 1.1. A munkabiztonság alapjai 1.2. Munkaűgyi és fegyelmi rendszabály 1.3. A munkavédelmi eszközök biztonságos használatanák alapelvei 1.4. A műhely megismerése és a helyes munkaszervezés alapszabályai 1.5. A szakgyakorlat munkahelye 1.6. A szakgyakorlati oktatás tartalmának ismertetése 1.7. A tanuló jogai és kőtelességei 1.8. A személyi tisztálkodás alapelvei 2. A fémek kézi megmunkálása 2.1. Területmérés és rajzolás 2.2. Mérőeszközök 2.3. Tolómérce, acélvonalzó 2.4. Rajzolás körző és sablon segítségével 2.5. Reszelőtípusok és síkfelületek reszelése 2.6. Munkabiztonsági előírások reszelésnél és az anyag darabolásánál 2.7. Sík felületek reszelése 2.8. Külső méretek reszelése 2.9. Nyílás és horonyvályat reszelése 2.10. Alkatrészgyártás műszaki rajz alapján 2.11. Anyagdarabolás kézi szerszámok segítségével 2.12. Anyagdarabolás megadott méretre 2.13. Összefüggő sík felületek reszelése 2.14. Összefüggő formált felületek reszelése 2.15. Alkatrészgyártás műszaki rajz alapján 2.16. A sablon megismerése 2.17. Vékony pléhek nyírása 2.18. Nyírás kézi ollóval 2.19. Nyírás karos és táblaollóval 3. Fúrás 3.1. Munkabiztonsági előírások a fúrásnál 3.2. A fúrógépek fajtái 3.3. A fúrógépek fajtái és a fúrók befogatása 3.4. Az anyag előkészítése a fúrásra 3.5. Az anyag befogatása a fúrásnál 3.6. Nyílás fúrása pontos közökkel

3.7. A fúrásnál történö hűtés és kenés 3.8. Dörzsárazás, bemélyítés, elődörzsárazás 3.9. Az elődörzsár befogatása – elődörzsárazás 3.10. A dörzsár befogatása – dörzsárazás 3.11. A nyílás ellenörzése elődörzsárazás és dörzsárazás után 3.12. Bemélyítés 4. Menetvágás 4.1. Menet fajták 4.2. Gépi menet vágás 4.3. Az anyag előkészítése menetvágásra 4.4. Menetvágás menetmetszővel 4.5. Menetvágás menetfúróval 4.6. Kész menetek ellenőrzése, selejt darabok 4.7. Vágás és átütés 4.8. Vésők és lyukasztók 4.9. Összefoglaló munka 5. A bádogos munkák alapjai 5.1. Nyírás 5.2. Egyenesítés 5.3. Hajlítás 5.4. Ragasztás 5.5. Lágy cínezés 5.6. Szegecselés / nitelés / 5.7. Összefoglaló munka 6. A motoros járművek szétszerelése és összerakása 6.1. A motoros járművek szerelésének munkabiztonsági előírásai 6.2. A meghatározott szerszámok megismerése 6.3. A lehúzók különböző fajtái 6.4. Csavaros illesztések 6.5. Csapszegek illesztése 6.6. Préselt illesztések 6.7. Egységek szétszerelése 6.8. Egységek és alegységek szétszerelése 6.9. Egységek és alegységek javítása, cserélése 6.10. Egységek összeszerelése 6.11. Egységek és alegységek összeszerelése 6.12. Az összeszerelés alapelvei 6.13. Helyes kellékek alkalmazása az összeszerelésnél 6.14. Összefoglaló munka 7. A járművek villamos hálózatának javítási alapjai 7.1. A járművek villamos hálózati javításának munkabiztonsági alapszabályai 7.2. Feszültségmérés

7.3 Áramerősség mérés 7.4. Ellenállás mérés 7.5. Az áramvezetők végeinek módosítása 7.6. Áramvezetői formák és kötegek 7.7. Elektromos hálózati séma 7.8. Az elektromos vezetők bekötésének alapjai 7.9. A járművek elektromos részeinek szét és összeszerelése - szélvédőmotor - alternátor, akumulátor 7.10. A jármű elektromos részeinek szét és összeszerelése - önindító - a fűtés ventilátora - a hűtés motorja 7.11. Az elektromos hálózat hibakeresése 7.12. Az elektromos hálózat hibaelhárítása 7.13. Összefoglaló munka 8. A lakkozó munkák alapjai 8.1. A járművek mosásának technikája 8.2. A jármű elemeinek mosási technikája 8.3. Mechanikus rozsdamentesítés 8.4. Mechanikus rozsdamentesítés – köszörülés, csiszolás 8.5. Zsírtalanítás 8.6. Az ecsettel történő rétegfelvitel technikája 8.7. A gittelő tapasztanyagok felhordásának technikája 8.8. Összefoglaló munka 9. A gépjármű javítási munkák alapjai 9.1. A kerekek és gumiabroncsok javításának munkabiztonsági alapismeretei 9.2. Kerekek és gumiabroncsok 9.3. A kerekek és kerékpántok fajtái 9.4. A gépjárművek keretei 9.5. A keretek szerepe és felosztása 9.6. Összekötő elemek és anyagok 9.7. Rúgózás és lengéscsillapítás 9.8. A rúgózás fajtái 9.9. A lengéscsillapítók fajtái 9.10. Fékek, alapvető fogalmak 9.11. Összefoglaló gyakorlati munka

Tematikus terv - autószerelő 2. évfolyam

Téma

A szakgyakorlat tematikus terve

Tematikai egység Órasz. Tudásszint - ismereti eredmény

Az értékelés mó

Munkabiztonsági előírások 6 A javítás munkabiztonsági előírásai

Szóbeli vizsgázt

T1 Az alkatrészek felületi kezelése az autójavításnál

30

T1/1 Az alkatrészek felületi kezelése 6 Tisztítás, felületi kezelés, konzerválás

Gyakorlati munk

T1/2 Csoportok és alcsoportok szétszerelése

6 Csoportok és alcsoportok szétszerelése

Gyakorlati munk

T1/3 Csoportok és alcsoportok összeszerelése

6 Gyakorlati munk

T1/4 A szétszedhető illesztések szétszerelése

6 Gyakorlati munk

T1/5 A szétszedhető illesztések összeszerelése

6

Csoportok és alcsoportok szét és összeszerelése, helyes szerszámok alkalmazása /szerelőpáka, lehúzók/ Gyakorlati munk

T2 A gépjármü javításra való elkészítése

24

T2/1 A beltér védése és ápolása 6 Gyakorlati, szfeleltetés

T2/2 Kültéri védés és ápolás 6

Helyes ápolási kellékek alkalmazása, környezet és egészségvédelem Gyakorlati, sz

feleltetés

A szakgyakorlat tematikus terve Tematikai egység Órasz. Tudásszint - ismereti Az értékelés m

eredmény

T2/3 Munkabiztonság, egészségvédelem 6 Munkabiztonsági előírások Szóbeli feleltet

T2/4 Összefoglaló munka 6 Számítógépes teszt, írásbeli munka

Oktatástani didaktikus teszt

T3 Az alváz és javítása 84

T3/1 Kerék, gumiabroncs 6 Gyakorlati mun

T3/2 A kerékpánt és gumiabroncs fajtái 6 Gyakorlati mun

T3/3 A gumiabroncs cseréje 6 Gyakorlati mun

T3/4 A gumiabroncs kiegyensulyozása 6

A gumiabroncs kicserélésének, le és felszerelésének és kiegyensúlyozásának elsajátítása

Gyakorlati mun

T3/5 A gépjármű kerete 6 Gyakorlati mun

T3/6 Funkciói és felosztása 6

A diák megismeri a keretek fajtáit és felosztását

Gyakorlati mun

T3/7 A keret hibái és javítása 6 A hibakeresés elsajátítása és a hiba elhárítása

Gyakorlati mun

T3/8 A lengéscsillapító diagnosztizálása, hibakeresése

6 A hibakeresés elsajátítása és a hiba elhárítása

Gyakorlati mun

T3/9 A lengéscsillapítás és a rúgózás fajtái

6 A lengéscsillapítók és a rúgók fajtáinak megkülonboztetése, hibaelhárítása

Gyakorlati mun

A szakgyakorlat tematikus terve Tematikai egység Órasz. Tudásszint - ismereti

eredmény Az értékelés m

T3/10 Hidraulikus fékek Gyakorlati muT3/11 Légfékek 6 Gyakorlati mT3/12 Elektromágneses fékek 6 Gyakorlati mT3/13 ABS 6

A diák felismeri, megkülönbözteti és megérti az egyes fékrendszerek működését, felismeri hibáit és javítani tudja Gyakorlati m

T3/14 Elméleti és gyakorlati ismétlés 6 Gyakorlati írásbeli teszt

T4 Az első futómű és a kormány 48 T4/1 Az első futómű diagnosztizálása 6 Tudni diagnosztizálni az első

futóművet, és hibáit megjavítani Gyakorlati mu

T4/2 A diagnosztikált hiba elhárítása 6 A hiba elhárítása Gyakorlati muT4/3 A kormány és irányítórendszer

javítása 6 A kormány és irányítórendszer

hibáinak elhárítása Gyakorlati mu

T4/4 A kormány és irányítórendszer javítása

6 A gömb és függőcsap kicserélése Gyakorlati mu

T4/5 Az első kerékagy diagnosztizálása és javítása

6 Az első kerékagy javítása Gyakorlati mu

T4/6 Az első futómű geometriája 6 Az első futómű javítása és Gyakorlati m

T4/7 Az első futómű geometriájának beállítása

6 geometriájának beállítása Gyakorlati m

T4/8 Az első futómű ápolása,kezelése és zsírzása

6 Az első futómű ápolása és zsírzása

Gyakorlati m



T5 A hátsó futómű , diagnosztizálás 48 T5/1 Hátsó futomű Gyakorlati mu

T5/2 Osztómű Gyakorlati mu

T5/3 Az osztómű javítása Gyakorlati mu

T5/4 A differenciálmű Gyakorlati mu

T5/5 A differenciálmű javítása Gyakorlati mu

T5/6 Az osztómű cserélése Gyakorlati mu

T5/7 A hátsó futómű cserélése

A diák elsajátítja a hátsó futómű működését, annak hibafelmérését és javítását

Gyakorlati mu

T5/8 Összefoglaló zárómunka, teszt Gyakorlati munka és diagnosztikai teszt

T6 A sebességváltó mechanizmus javítása

120

T6/1 A tengelykapcsoló szétszerelése 6 Gyakorlati mu

T6/2 A tengelykapcsoló összeszerelése 6 Gyakorlati mu

T6/3 A tengelykapcsoló beállítása 6

A diák megismeri a tengelykapcsolók fajtáit, működését, szét és összeszerelését Gyakorlati mu



T6/4 A sebességváltó összeszerelése 6 Gyakorlati mu

T6/5 A sebességváltó szétszerelése 6 Gyakorlati mu

T6/6 A sebességváltó hibakeresése 6 Gyakorlati mu

T6/7 Hibaelhárítás 6 Gyakorlati mu

T6/8 A sebességváltó összeszerelése 6 Gyakorlati mu

T6/9 A sebességváltó beszerelése az autóba

6

A diák megtanulja a sebességváltó szerelésének folyamatát, hibakeresését és annak eltávolítását, a sebességváltó ki és beszerelését

Gyakorlati mu

T6/10 A kiegészítő-mellék sebességszekrény szétszerelése

6 Gyakorlati mu

T6/11 Hibakeresés és elhárítás 6 Gyakorlati mu

T6/12 A sebességváltó ősszeszerelése 6

Megtanulja a kiegészítő-mellék sebességszekrény szét és összeszerelését,hibakeresését és a hiba elhárítását és beszerelését Gyakorlati mu

T6/13 A gőmbcsuklós tengelyek feladata 6 Gyakorlati mu

T6/14 A gőmbcsuklós tengelyek fajtái 6 Gyakorlati mu

T6/15 A keresztcsuklók elhelyezkedése 6 Gyakorlati mu

T6/16 Rugalmas gumicsuklók 6 Gyakorlati mu

T6/17 A hátsó futómű hajtó tengelyének csuklói

6

A diák megtanulja a csuklóstengelyek megkülönböztetését, lehetséges hibáit és kicserélését

Gyakorlati mu



T6/18 Az első futómű hajtó tengelyének csuklói

6 Gyakorlati mu

T7 Összefoglaló zárómunka 24 Gyakorlati mu

T7/1 Összefoglaló zárómunka 24 A csuklós tengelyeken végzett gyakorlómunka

Gyakorlati mu

T8 A motor javítása, hibakeresése 60 Gyakorlati mu

T8/1 A motor tömítéseinek ellenőrzése 6 Gyakorlati mu

T8/2 A motor tisztítása, hibakeresés 6 Gyakorlati mu

T8/3 A hiba elhárítása 6 Gyakorlati mu

T8/4 A működési közegek ellenőrzése és cserélése

6 Gyakorlati mu

T8/5 A motor fő részei 6

A diák elsajátítja a motor fő részeit ,a motor tömítésének fontosságát, az olaj és olajfilter kicserélését,

Gyakorlati mu

T8/6 A vezérlés és fő részei 6 Gyakorlati mu

T8/7 A vezérlés fajtái 6 Gyakorlati mu

T8/8 Az OHV tipusú vezérláncmű cseréje 6 Gyakorlati mu

T8/9 Az OHC tipusú vezérlés ékszíjcseréje

6 Gyakorlati mu

T8/10 A vezérlés beállítása 6

A diák meg tudja különböztetni a vezérlés fajtáit, működési elveit, le tudja ellenőrizni, ki tudja cserélni és be tudja állítani

Gyakorlati mu

A szakgyakorlat tematikus terve Tematikai egység Órasz Tudásszint - ismereti


T9 Összefoglaló zárómunka 30 T9/1 Összefoglaló zárómunka 30 Gépjárműveken vagy

segédeszközokön végzett munkafolyamatok

Gyakorlati mu

Tanterv 3 osztály autószerelő - mechanikus

A szakgyakorlat tanterve 17,5 óra hetente Tematikai egység óraszám módszer A munka módja Munkabiztonság, higiéna 6 Magyarázat, megbeszélés Frontálna výučba

Práca s knihou A motor javítása- diagnosztizálása 143 Magyarázat

Szemléltetési bemutató, előadás Frontálna výučba Individuálna práca žiakov

Összefoglaló gyakorlati munka

35 Magyarázat Szemléltetési bemutató, előadás

Frontálna výučba Individuálna práca žiakov

A villamos berendezések javítása diagnosztizálása



Összefoglaló gyakorlati munka práca 35 Magyarázat Szemléltetési bemutató, előadás

Frontálna výučba

Javítási munkák, műszaki ellenőrzés



Összefoglaló gyakorlati munka


Frontálna výučba

Specifikus tananyag 70 Magyarázat Szemléltetési bemutató, előadás


[Zadajte text]

Tematikus terv : autószerelő – mechanikus 3.évfolyam

Téma

A szakgyakorlat tematikus terve 17,5 óra hetente

Tematikai egység Órasz. Tudásszint-ismereti eredmény

Az értékelés módja Értékelés

Munkabiztonsági előírások 6 A javítás munkabiztonsági előírásai

Szóbeli vizsgáztatás Szóbeli értékelés

T1 A motor javítása-diagnosztizálása

143

T1/1 A motorok fajtái, felosztása és alapelvei

7 A motorok fajtáinak megismerése

Gyakorlati munka Szóbeli vizsgáztatás

Ellenőrző munka Szóbeli vizsgáztatás

T1/1 A motor szétszerelése 7 A motor szétszerelésének ismeretei

Gyakorlati munka Ellenőrző munka

T1/2 A kétütemű és a négyütemű motorok blokkjai

7 Gyakorlati munka Ellenőrző munka

T1/3 A főtengelymechnizmus szétszerelése

7 Gyakorlati munka Ellenőrző munka

T1/4 A motor szilárd részeinek szétszerelése

7

Csoportok és alcsoportok szétszerelése,helyes szerszám használata,lehúzók, szerelővasak

Gyakorlati munka Ellenőrző munka

T1/4 A motor szilárd részeinek összeszerelése

7 A motorok szilárd részeinek összeszerelése-

Tesztek és munkalapok

Szóbeli értékelés

T1/5 Vezérlőmechanizmusok 7 Gyakorlati munka Szóbeli vizsgáztatás

Ellenőrző munka Szóbeli vizsgáztatás

T1/5 Vezérlőrendszerek – SV, OHV, OHC, 2xOHC /4henger,16szelep/

6

A vezérlőegységek felismerése,működési elve Gyakorlati munka

Szóbeli vizsgáztatás Ellenőrző munka Szóbeli vizsgáztatás

[Zadajte text]

A szakgyakorlat tematikus terve 17,5 óra hetente Tematikai egység Órasz. Tudásszint-ismereti

eredmény Az értékelés módja Értékelé

T1/5 A vezérlés időzítése 7 A vezérlés időzítése Gyakorlati vizsga Szóbeli vizsga

Ellenőrző munka Szóbeli értékelés

T1/5 A vezérlés szét és összeszerelése és beállítása

7 A vezérlés beállítása Tesztek és munkalapok

Szóbeli értékelés

T1/6 A motor egységei és részei 7 A motor egységeinek és részeinek ismerete

Gyakorlati vizsga Szóbeli értékelés

T1/6 Olaj és vízpumpa, turbófeltöltő 7 Gyakorlati munka A munka ellenőrzése T1/7 A hajtómű összeszerelése 7 A munka ellenőrzése

Szóbeli értékelés T1/7 A motor diagnosztizálása javítás és

összeszerelése után 7 Gyakorlati munka A munka ellenőrzése

Szóbeli értékelés T1/8 Befecskendezési rendszerek 7

A szívónyomópumpák és turbófeltöltők működési elve A motor be és összeszerelése,a diagnosztikai műszerek bekötése A befecskendezési rendszerek ismerete

Gyakorlati munka Tesztek , munkalap

A munka ellenőrzése Szóbeli értékelés

T1/8 Üzemanyagszállítás a befecskendezőkbe

7 Gyakorlati munka A munka ellenőrzése Szóbeli értékelés

T1/8 Az üzemenyagszállítás elektronikus rendszere és szállítása

7

Az üzemanyagszállítás ismeretei és annak hibakeresése

Gyakorlati munka A munka ellenőrzése Szóbeli értékelés

T1/9 Kipufogórendszerek 7 A kipufogórendszerek ismerete Gyakorlati munka Teszt, munkalap

A munka ellenőrzése Szóbeli értékelés

T1/9 Katalizátorok 7 A katalizátorok működési elvének megismerése

Gyakorlati munka Teszt, munkalap

A munka ellenőrzése Ellenőrző teszt

T1/9 A kipufogógázok ellenőrzési módjai

7 A kipufogógázok ellenőrzési formái

Gyakorlati munka

A munka ellenőrzése

[Zadajte text]

A szakgyakorlat tematikus terve 17,5 óra hetente Tematikai egység Órasz Tudásszint-ismereti


T1/9 A kipufogórendszerek javítása Lambda szonda

7 Gyakorlati munka A munka ellenőrzése

T2/1 Összefoglaló munka 35 Gyakorlati munka A munka ellenőrzése T3 Az elektromos rendszerek

javítása, diagnosztizálása 150

T3/1 Akkumulátor 7

Javítás és diagnosztizálás Önálló munkavégzés A rendszerek fajtái és működési elvei

Gyakorlati munka Szóbeli vizsga

A munka ellenőrzése

T3/1 Az akkumulátor töltése és karbantartása

7 Hogyan tölteni és karbantartani Gyakorlati munka Írásbeli teszt

Ellenőrző munka Szóbeli értékelés

T3/2 Az alternátor és részei 7 Alternátorfajták Teszt Szóbeli értékelés

T3/2 Az alternátor hibái és javítása 7 Hibakeresés, hibaelhárítás Szóbeli vizsga Szóbeli értékelés

T3/3 önindító 7 Hibakeresés, hibaelhárítás Gyakorlati munka Ellenőrző munka

T3/3 Az önindító hibái és javítása 7 Hibakeresés és a hiba elhárítása Gyakorlati vizsga Ellenőrző munka

T3/4 A beindítórendszer és elemei 7 Hibakeresés, hibaelhárítás Gyakorlati vizsga Ellenőrző munka

T3/4 Elektromágneses beindítórendszer 7 Hibakeresés, hibaelhárítás Gyakorlati vizsga Ellenőrző munka

T3/4 Az indítórendszer diagnosztizálása 7 Gyakorlati vizsga Ellenőrző munka

T3/5 Ablaktörlő, fény és hang jelzőrendszer

7

A folyamat módjai, A rendszerek schémái Gyakorlati vizsga Ellenőrző munka

T3/5 A jelzőrendszer hibái és javítása 7 A javítások technológiai sorrendje

Gyakorlati vizsga Ellenőrző munka

[Zadajte text]

Tematikus terv-szakgyakorlat 17,5 óra hetente Tematikai egység Órasz. Tudásszint-ismereti


T3/6 Villamoshálózat 7 A villamoshálózat alapismeretei Tesztek, munkalapok Munkaellenőrzés

Szóbeli értékelés T3/6 A gépkocsik villamoshálózatának

felosztása és rendszere 7 Gyakorlati munka

Tesztek Munkaellenőrzés Szóbeli értékelés

T3/6 A villamoshálózat hibakeresése 7 Gyakorlati munka

Munkaellenőrzés Szóbeli értékelés

T3/6 A villamoshálózat hibáinak eltávolítása

7 Gyakorlati munka Munkaellenőrzés Szóbeli értékelés

T3/6 Biztosítékok,villamoshálózati elektromágneses kapcsolók

7 Gyakorlati munka


T3/6 Az villamoshálózat hibáinak elhárítása

7 Gyakorlati munka


T3/7 Az autó elektromos és elektronikus rendszerei

7 Gyakorlati munka Tesztek, munkalapok


T3/7 A gépjárművek vezérlői egységei 7

A felosztási rendszer ismerése A diagnosztizálás módszerei Javítási munkafolyamat Villamoshálózati hibakeresés Munkafolyamatok A vezérlőegység jelentősége, működési elvének ismerete

Gyakorlati munka Tesztek, munkalapok


T3/7 A vezérlőegység diagnosztizálása 7 Diagnosztikai teszt,gyakorlómunka

Tesztek, munkalapok Munkaellenőrzés Szóbeli értékelés

T3/7 Diagnosztika IDC-3 7 Bekötési mód Gyakorlati munka Munkaellenőrzés

T3/7 Diagnosztika IDC-3 7 Gyakorlati munka Munkaellenőrzés

T3/7 A diákok ismereteinek számonkérése , tesztek,munkalapok

7 Tesztek, munkalapok Szóbeli értékelés

T4/1 Összefoglaló munka 35

Bekötési mód Az átvett tananyag ismerete, gyakorlati alkalmazása

Gyakorlati munka Munkaellenőrzés

[Zadajte text]



T5 Általános javítási munkák,ellenörzési folyamatok,műszaki ellenőrzés

57

T5/1 Személygépkocsik 7 Szóbeli viszgáztatás Szóbeli értékelés T5/1 A fékrendszer ellenőrzése fékpadon 7 Gyakorlati munka Munkaellenőrzés

Szóbeli értékelés T5/1 A lengéscsillapítók ellenőrzése 7 Gyakorlati munka Munkaellenőrzés

Szóbeli értékelés T5/1 A villamossági rendszerek

ellenőrzése 7 Gyakorlati munka Munkaellenőrzés

Szóbeli értékelés T5/1 A kipufogógázok ellenőrzése és

diagnosztizálása 7

A témakőri felosztás szerinti tananyag ismétlése és annak elsajátításának tudásszintje

Gyakorlati munka Munkaellenőrzés Szóbeli értékelés

T5/2 Teherautók 7 Szóbeli viszgáztatás Szóbeli értékelés T5/2 A fék és a csuklós irányítási

rendszerek ellenőrzése 7 Gyakorlati munka Munkaellenőrzés

Szóbeli értékelés T5/2 Az elektromos rendszerek és a

lámpák ellenórzése 7

A témakőri felosztás szerinti tananyag ismétlése és annak elsajátításának tudásszintje Gyakorlati munka Munkaellenőrzés

Szóbeli értékelés T5/2 Szabályzat szerinti múszaki

ellenórzés 7 Gyakorlati munka Szóbeli értékelés

T5/2 A műszaki ismeretek tudásszintje 7 Gyakorlati munka Munkaellenőrzés Szóbeli értékelés

T6 Ősszefoglaló gyakorlati munka 35

Tartalmi ismeretek, ellenőrzési folyamatok A gyakorlati munka elsajátítása

Gyakorlati munka Munkaellenőrzés Szóbeli értékelés

[Zadajte text]



T7 Specális egyedi tananyag 70 T7/1 Az első és hátsó futómű geometriája,

a fűggőcsapok dőlésszőgei 7 A futóművek beállítása Gyakorlati munka Munkaellenőrzés

T7/1 A világítási áramkőr

diagnosztizálása 7 A villamossági áramkörök

ismerete Gyakorlati munka Munkaellenőrzés

T7/1 A benzinmotorok diagnosztizálása, hibaelhárítása

7 A hibakeresés folyamatai Gyakorlati munka Munkaellenőrzés

T7/1 Kipufogógázelemzés,ellenőrzés 7 Gyakorlati munka Munkaellenőrzés

T7/1 Az első lengéscsillapító cseréje 7 Gyakorlati munka Munkaellenőrzés

T7/1 A hátsó dobfékek javítása,légtelenítése

7 Gyakorlati munka Munkaellenőrzés

T7/1 A gumiabroncs cserélése és kiegyensúlyozása


T7/1 A szelephézag beállítása, gyujtásellenőrzés

7

A témakőri felosztás szerinti tananyag ismétlése és annak elsajátításának tudásszintje

Gyakorlati munka Munkaellenőrzés

T7/1 Vezérműlánc (szíj ) csere 7 Gyakorlati munka Munkaellenőrzés

T7/1 Egypontú befecskendezésű uzemanyagrendszer BOS CH mono-monotronic


A csere technológiai folyamatai A befecskendezés alapjai

[Zadajte text]

Tananyagi források Név tematikus egység Műszaki irodalom Szétszedhetős

Technológiát Anyagi oktatóanyagok

További források (Internet)

Munkabiztonsági előírások JUDr. Emil Dvoran CD, PC CD Motor javítás - Diagnosztika Andrt J. – Malina T.:

Karbantartása és javítása autó Bemutatások Tesztek és munkalapok

Tisztító anyagok Védőfelszereléssek

Internet

Motor javítás - Diagnosztika KUBJATKO. C a kolektív: A műszaki szolgálat és Az autók javítása

Bemutatások Tesztek és munkalapok

Szerelő szerszámok Szakmai folyóiratok

Ipari villamos berendezések javítása - Diagnózis

KUBJATKO C. a kol.: Múszaki Járművek. Učebnica: Diagnózis és javítás autómobilok II. Anton Freiwald


Szerelő szerszámok Szerelő elektromos szerszámok

Internet Szakmai folyóiratok

Rutin javítások, szerviz, vizsgálat és előkészítés műszaki ellenőrzésre

KLŮNA a kol.: Kézikönyvben javítások MOTEJL V. a kol.: tanoló konyv a sofóroknek és autójavítóknak


Szerelő szerszámok Diagnosztikai eszköz IDC 3

Szakmai folyóiratok Automagazín, szakmai mellékletek Profi autó

Meghatározott tantárgy Učebnica: Diagnosztizálása és javítása autóipar II. Anton Freiwald


Diagnosztikai eszköz IDC 3

Internet

[Zadajte text]

A munkánkban összefoglalt információs tájékoztatónkban átlagosan és tömören ismertetni szerettük volna térségünk a rimaszombati járás székhelyének Rimaszombatnak munkapiaci helyzetét. Röviden ismertetni szerettük volna iskolánk bemutatását, helyzetét, valós állapotát és célkitűzéseit. Összefoglaló anyagunkból és a statisztikai adatokból egyértelműen megállapítható, hogy járásunk és városunk területén komoly gondokkal küszködünk.A jól képzett szakemberek képzésével a munkanélküluiségi arány és ez a lemaradás talán enyhíthető , bepótolható és kiegyenlíthető, hogy járásunk fel tudjon zárkózni Szlovákia fejlettebb térségei sorába. Iskolánk vezetősége, pedagógusai és alkalmazottai mindent megtesznek ennek a hátrányos helyzetnek a megváltoztatására a szakemberképzés terén, ez persze csak akkor sikerülhet, ha felsőbb rendű akarat is csatlakozik hozzá. Iskolánk színvonalának emeléséhez nagymértékben hozzájárulhat e pályázat keretein belül szerzett tapasztalatcsere is. Végezetül szeretném megköszönni a lehetőséget, hogy részt vehetünk ebben a pályázatban, és így lehetőségünk nyílt és nyílik arra, hogy határainkon kívül is bemutassuk /ha nagyon röviden is/ iskolarendszerünk működési feltételeit, tanítási rendszerét,módját és tananyagát az érintett szakágazatban. A pályázatban résztvevő iskolák együttműködése terén kívánunk mindannyiunknak sok sikert, jó eredményeket és gyümölcsöző együttműködést. A kidolgozott anyagban a statisztikai adatok a munkaügyi hivatal által közölt adatok, melyeket iskolánk felkérésére számunkra hozzáférhetővé tettek. A fejlesztési igények és célkitűzések meghatározásánál a besztercebányai és a rimaszombati térségfejlesztési irányelvek szolgáltak alapul. Ing. Kisantal Károly Ing. Brindza Tibor Ing. Rigó László Rimaszombat, 2010.1.15

Documents

HELYZETKÉP - SZLOVÁKIAinter-studium.hu/pdf/szlovakia/s1_rimaszombat.pdf · 2010-09-09 · hozhat a határainkot átnyúló diákképzésben, pedagógiai tapasztalati és szakmai