of 26 /26
Herbart pedagógiája Herbart pedagógiája

Herbart pedagógiája

  • Upload
    arlo

  • View
    43

  • Download
    1

Embed Size (px)

DESCRIPTION

Herbart pedagógiája. Előkelő családból származott, édesapja jogtanácsos volt Oldenburgban. Gyermekkorában magánoktatásban részesült: latin, görög, történelem, földrajz, zene tánc. Jogot tanul a jenai egyetemen. - PowerPoint PPT Presentation

Citation preview

Page 1: Herbart pedagógiája

Herbart pedagógiájaHerbart pedagógiája

Page 2: Herbart pedagógiája

Johann Friedrich Herbart (1776–Johann Friedrich Herbart (1776–1841)1841)

• Előkelő családból származott, Előkelő családból származott, édesapja jogtanácsos volt édesapja jogtanácsos volt Oldenburgban. Oldenburgban.

• Gyermekkorában magánoktatásban Gyermekkorában magánoktatásban részesült: latin, görög, történelem, részesült: latin, görög, történelem, földrajz, zene tánc. földrajz, zene tánc.

• Jogot tanul a jenai egyetemen.Jogot tanul a jenai egyetemen.• Három évig Bernben Három évig Bernben

magántanítóskodott egy magántanítóskodott egy magasrangú városi hivatalnok magasrangú városi hivatalnok családjában, akinek három fiát családjában, akinek három fiát tanította. tanította.

• Ez idő alatt bontakoztak ki Ez idő alatt bontakoztak ki pedagógiai rendszerének körvonalai. pedagógiai rendszerének körvonalai.

Page 3: Herbart pedagógiája

• Pestalozzit Pestalozzit isis meglátogattameglátogatta Burgdorfban. Burgdorfban. • 1800-ban felhagyott a tanítással, és Brémába 1800-ban felhagyott a tanítással, és Brémába

költözött: egyetemi karrierjére készült. költözött: egyetemi karrierjére készült. • Akadémiai pályafutása 1802-ben kezdődött a Akadémiai pályafutása 1802-ben kezdődött a

Göttingenben. Göttingenben. • Ez az egyetem igazi szellemi centrumnak Ez az egyetem igazi szellemi centrumnak

számított: rektora az akkor már 73 számított: rektora az akkor már 73 esztendős, híres neohumanista filológus esztendős, híres neohumanista filológus Christian Gottlob Heyne volt, a pedagógia Christian Gottlob Heyne volt, a pedagógia professzora pedig Johann Heinrich Feder, az professzora pedig Johann Heinrich Feder, az „Új Emil” (1769-1771) című könyv szerzője. „Új Emil” (1769-1771) című könyv szerzője.

Page 4: Herbart pedagógiája

• A tanárok gyakorlati képzését már 1763 óta egy A tanárok gyakorlati képzését már 1763 óta egy pedagógiai szeminárium szolgálta, amelyet Heyne pedagógiai szeminárium szolgálta, amelyet Heyne vezetett, s melynek kimondott célja a „vidéki iskolák vezetett, s melynek kimondott célja a „vidéki iskolák megfelelő tanár egyéniségekkel való ellátása” volt. megfelelő tanár egyéniségekkel való ellátása” volt.

• Az egyetem fénykorát élte: külföldi hallgatók egész Az egyetem fénykorát élte: külföldi hallgatók egész seregét vonzotta Lisszabontól Moszkváig.seregét vonzotta Lisszabontól Moszkváig.

• Herbart itt szerzett doktorátust, majd ugyanitt Herbart itt szerzett doktorátust, majd ugyanitt magántanárként oktatott. magántanárként oktatott.

• Itt jelent meg 1806-ban első nagyjelentőségű Itt jelent meg 1806-ban első nagyjelentőségű pedagógiai tanulmánya, az „Általános Pedagógia” pedagógiai tanulmánya, az „Általános Pedagógia” (Allgemeine Pädagogik aus dem Zwecke der (Allgemeine Pädagogik aus dem Zwecke der Erziehung abgeleitet). Erziehung abgeleitet).

• 1809-ben kinevezték a königsbergi egyetemre a 1809-ben kinevezték a königsbergi egyetemre a filozófia és pedagógia professzorának, ugyanoda, filozófia és pedagógia professzorának, ugyanoda, ahol egykor Kant is tanított. ahol egykor Kant is tanított.

Page 5: Herbart pedagógiája

• A pedagógiai szemináriummal párhuzamosan A pedagógiai szemináriummal párhuzamosan itt a gyakorlóiskola („Didaktikai Intézet”) itt a gyakorlóiskola („Didaktikai Intézet”) munkáját is irányította. munkáját is irányította.

• Ebben az intézetben házi nevelők és leendő Ebben az intézetben házi nevelők és leendő gimnáziumi tanárok felkészítésével gimnáziumi tanárok felkészítésével foglalkozott. foglalkozott.

• Huszonnégy évig dolgozott itt, majd 1833-Huszonnégy évig dolgozott itt, majd 1833-ban visszatért Göttingenbe, ahol még nyolc ban visszatért Göttingenbe, ahol még nyolc évet tanított. évet tanított.

• Itt tette közzé 1835-ben a „Pedagógiai Itt tette közzé 1835-ben a „Pedagógiai előadások vázlata” (Umriß pädagogi scher előadások vázlata” (Umriß pädagogi scher Vorlesungen) című művét. Vorlesungen) című művét.

• Hatvanöt éves korában halt meg, 1841-ben.Hatvanöt éves korában halt meg, 1841-ben.

Page 6: Herbart pedagógiája

• Herbart személyes életvezetését a tradicionális Herbart személyes életvezetését a tradicionális (mondhatni „aszkétikus”) erkölcsi értékek (mondhatni „aszkétikus”) erkölcsi értékek feltétlen tiszteletben tartása jellemezte.feltétlen tiszteletben tartása jellemezte.

• Kortársai szerint ő maga volt a Kortársai szerint ő maga volt a „kategorikus „kategorikus imperatívusz”imperatívusz” megszemélyesítője. megszemélyesítője.

• Ez a Ez a szigorú szigorú életvezetés tükröződik neveléssel életvezetés tükröződik neveléssel kapcsolatos felfogásán is. kapcsolatos felfogásán is.

• A pedagógiának szilárd filozófiai alapvetést adott, A pedagógiának szilárd filozófiai alapvetést adott, s neveléstani gondolatait egy összefüggő, s neveléstani gondolatait egy összefüggő, koherens rendszer keretei között fejtette ki. koherens rendszer keretei között fejtette ki.

• „„A nevelés legfontosabb célja a moralitásban … A nevelés legfontosabb célja a moralitásban … az erkölcsi karakter erejében keresendő.”az erkölcsi karakter erejében keresendő.”

Pedagógiai rendszerének filozófiai Pedagógiai rendszerének filozófiai alapjaialapjai

Page 7: Herbart pedagógiája

• Az erkölcsi ítéletAz erkölcsi ítélet lényegét tekintve lényegét tekintve azonos az esztétikai azonos az esztétikai ítélettelítélettel. .

• Az etikai „tetszés”, az erkölcsösség akkor jön létre, ha Az etikai „tetszés”, az erkölcsösség akkor jön létre, ha akaratunk és cselekvésünk összhangban vanakaratunk és cselekvésünk összhangban van az erkölcsi az erkölcsi eszmékkel.eszmékkel.

• Öt ilyen Öt ilyen erkölcsierkölcsi eszmét, eszmét, értéket különböztet meg: értéket különböztet meg:• 1. Ha akaratunk összhangban van erkölcsi belátásunkkal, 1. Ha akaratunk összhangban van erkölcsi belátásunkkal,

akkor a akkor a belső szabadságbelső szabadság eszméje valósul meg; eszméje valósul meg;• 2. Ha akaratunk olyan erős, hogy állandóan 2. Ha akaratunk olyan erős, hogy állandóan

következetesen tudunk cselekedni, akkor a következetesen tudunk cselekedni, akkor a tökéletességtökéletesség eszméje realizálódik;eszméje realizálódik;

• 3. Ha – mintegy kilépve önmagunkból – mások érdekeit is 3. Ha – mintegy kilépve önmagunkból – mások érdekeit is figyelembe vesszük, akkor a figyelembe vesszük, akkor a jóakaratjóakarat eszméje jön létre;eszméje jön létre;

• 4. Ha több, egymással összeütköző érdek, akarat között 4. Ha több, egymással összeütköző érdek, akarat között jön létre megegyezés, akkor ajön létre megegyezés, akkor a jogjog eszméje keletkezik;eszméje keletkezik;

• 5. Ha pedig a jó, illetve rossz cselekedet megfelelő 5. Ha pedig a jó, illetve rossz cselekedet megfelelő jutalmazásban, illetve elmarasztalásban részesül, akkor a jutalmazásban, illetve elmarasztalásban részesül, akkor a méltányosságméltányosság eszméje érvényesül. eszméje érvényesül.

Page 8: Herbart pedagógiája

A lélektani háttérA lélektani háttér• A létező világ két nagy területre oszthatóA létező világ két nagy területre osztható 1. a 1. a

„„reáléreálé”-k világa és 2. a jelenségek világa. ”-k világa és 2. a jelenségek világa. • A reálé szellemi természetű, oszthatatlan A reálé szellemi természetű, oszthatatlan

változatlan lényeg, kvalitatív atom. változatlan lényeg, kvalitatív atom. • A reálék A reálék mechanikus mozgástmechanikus mozgást végeznek, végeznek,

harcolnak egymással, összekapcsolódnak, de harcolnak egymással, összekapcsolódnak, de lényegükben változatlanok maradnak. lényegükben változatlanok maradnak.

• AA lélek is egy reálé lélek is egy reálé. A lelki élet is reálék vonzása, . A lelki élet is reálék vonzása, taszítása, harca és összekapcsolódása. taszítása, harca és összekapcsolódása.

• A lelki jelenségek közül a A lelki jelenségek közül a képzetetképzetet tartja tartja alapvetőnek. A képzet a lélek önfenntartási alapvetőnek. A képzet a lélek önfenntartási aktusa. aktusa.

Page 9: Herbart pedagógiája

• Herbart használja először a Herbart használja először a tudatküszöbtudatküszöb és és tudatmezőtudatmező fogalmakat. fogalmakat.

• Ha egy képzet lekerül a tudatmezőről a tudatküszöb alá, Ha egy képzet lekerül a tudatmezőről a tudatküszöb alá, felejtésrőlfelejtésről beszélünk. beszélünk.

• A képzetek „önfenntartási” késztetésük miatt vissza A képzetek „önfenntartási” késztetésük miatt vissza szeretnének kerülni a tudatmezőre, ha ez megtörténik, szeretnének kerülni a tudatmezőre, ha ez megtörténik, akkor következik be a akkor következik be a reprodukció.reprodukció.

• Az átmenetileg tudatküszöb alá szoruló képzetek tehát Az átmenetileg tudatküszöb alá szoruló képzetek tehát törekvésként, kívánságként jelenhetnek meg a lelki törekvésként, kívánságként jelenhetnek meg a lelki életben. életben.

• Ha a törekvés akadályokkal szemben érvényesül, s a Ha a törekvés akadályokkal szemben érvényesül, s a megvalósulás képzete csatlakozik hozzá, akkor megvalósulás képzete csatlakozik hozzá, akkor beszélhetünk beszélhetünk akaratakaratról. ról.

• FigyelemFigyelem akkor keletkezik, ha a régi képzetek az újak akkor keletkezik, ha a régi képzetek az újak felé fordulnak, s hajlandóak befogadni azokat. Lelki felé fordulnak, s hajlandóak befogadni azokat. Lelki tevékenység az érdeklődés is. Herbart tevékenység az érdeklődés is. Herbart oktatáselméletében nagy súlyt fektet a oktatáselméletében nagy súlyt fektet a sokoldalú sokoldalú érdeklődésérdeklődés kialakítására. kialakítására.

Page 10: Herbart pedagógiája

• Herbart – az értelem működésén túl – az Herbart – az értelem működésén túl – az érzelmi életetérzelmi életet és az és az akaratakarat megnyilvánulásait is a megnyilvánulásait is a képzetek képzetek mozgásáramozgására vezeti vissza. vezeti vissza.

• Lélektanát ezért intellektualisztikus Lélektanát ezért intellektualisztikus pszichológiának nevezik. pszichológiának nevezik.

• Emellett a dialektikától távol álló, Emellett a dialektikától távol álló, mechanisztikiusmechanisztikius jelző is illik erre a jelző is illik erre a lélektanra: a lelki életet a képzetek lélektanra: a lelki életet a képzetek mechanikus mozgásával magyarázza. mechanikus mozgásával magyarázza.

• „„A lélek egy képzetekből felépített gép.”A lélek egy képzetekből felépített gép.”• Asszociációs lélektan.Asszociációs lélektan.

Page 11: Herbart pedagógiája

A nevelés tudományaA nevelés tudománya• A nevelés célja Herbart szerint az A nevelés célja Herbart szerint az

erkölcsös magatartás kialakítása, az erkölcsös magatartás kialakítása, az erkölcsi eszmék megvalósítása.erkölcsi eszmék megvalósítása.

• Így válhat a növendék teljes emberré, nem Így válhat a növendék teljes emberré, nem pedig a konkrét hivatásra, szakmára való pedig a konkrét hivatásra, szakmára való előkészítés útján. előkészítés útján.

• A cél tehát az etikus ember, olyan A cél tehát az etikus ember, olyan erkölcsös ember, aki a praktikus erkölcsös ember, aki a praktikus polgári polgári erényekerények birtokában jól megtalálja helyét a birtokában jól megtalálja helyét a társadalomban.társadalomban.

Page 12: Herbart pedagógiája

• A nevelhetőség körét nem szűkíti le: A nevelhetőség körét nem szűkíti le: minden minden gyermekbengyermekben kialakíthatók az erkölcsi kialakíthatók az erkölcsi eszmék. eszmék.

• De csak akkor, ha De csak akkor, ha céltudatos és tervszerű, céltudatos és tervszerű, szervezett nevelő hatások érik.szervezett nevelő hatások érik.

• A nevelésnek A nevelésnek három egymásba fonódó három egymásba fonódó szakaszátszakaszát (fő fogalom, Hauptbegriff) különíti (fő fogalom, Hauptbegriff) különíti el: el:

• – – a a kormányzástkormányzást (Regierung), (Regierung), • – – az az oktatástoktatást (Unterricht) és (Unterricht) és • – – a a vezetéstvezetést (Zucht). (Zucht).

Page 13: Herbart pedagógiája

• I. I. A „Kormányzás”A „Kormányzás” (Regierung)(Regierung) célja a gyermekre célja a gyermekre jellemző féktelenség, heveskedés (Ungestüm) jellemző féktelenség, heveskedés (Ungestüm) megtörése, a voltaképpeni nevelés feltételeinek megtörése, a voltaképpeni nevelés feltételeinek megteremtése. megteremtése.

• „„Erkölcsi akarat nélkül születik a gyermek e világra, Erkölcsi akarat nélkül születik a gyermek e világra, híjával minden magasrendű etikai viszonyulásra való híjával minden magasrendű etikai viszonyulásra való képességnek.”képességnek.”

• A szülők dolga, hogy ezeket a magasrendű morális A szülők dolga, hogy ezeket a magasrendű morális értékeket fokozatosan megismertessék vele. értékeket fokozatosan megismertessék vele.

• Ha az erkölcsi nevelés nem kezdődik el, akkor a Ha az erkölcsi nevelés nem kezdődik el, akkor a gyermek lelkében az igazi erkölcsi akarat helyett – gyermek lelkében az igazi erkölcsi akarat helyett – amely morális döntésekre képessé tenné – csak a amely morális döntésekre képessé tenné – csak a vad heveskedés és a durva vágyak gyökereznek vad heveskedés és a durva vágyak gyökereznek meg. meg.

• Ezek megakadályozzák a gyermek lelkében a rend Ezek megakadályozzák a gyermek lelkében a rend kialakulását, így kétségessé teszik a szülő és a kialakulását, így kétségessé teszik a szülő és a nevelő későbbi pedagógiai erőfeszítéseinek sikerét nevelő későbbi pedagógiai erőfeszítéseinek sikerét is. is.

Page 14: Herbart pedagógiája

• Herbart a nevelés következetes alkalmazásával Herbart a nevelés következetes alkalmazásával rendet kíván teremteni a gyermek lelkében. rendet kíván teremteni a gyermek lelkében.

• Pedagógiája a jövőre irányul: Kanttal együtt vallja, Pedagógiája a jövőre irányul: Kanttal együtt vallja, hogy a nevelés teszi az embert igazán emberré. hogy a nevelés teszi az embert igazán emberré.

• A gyermektől engedelmességet követel, de cserébe A gyermektől engedelmességet követel, de cserébe felajánlja az erkölcsi tökéletességet, azt az etikai felajánlja az erkölcsi tökéletességet, azt az etikai magaslatot, amely csak az ember mint magasrendű magaslatot, amely csak az ember mint magasrendű értékekkel bíró teremtmény sajátja jegye. értékekkel bíró teremtmény sajátja jegye.

• A kormányzás legfontosabb eszközei a határozott A kormányzás legfontosabb eszközei a határozott célok felé haladó állandó foglalkoztatás, az állandó célok felé haladó állandó foglalkoztatás, az állandó felügyelet, parancsok és tilalmak, a felügyelet, parancsok és tilalmak, a szabadságmegvonás és legvégső esetben a testi szabadságmegvonás és legvégső esetben a testi büntetés. büntetés.

• „„Nem árt a gyermeknek, ha visszaemlékezik arra, Nem árt a gyermeknek, ha visszaemlékezik arra, hogy kiskorában egyszer megvesszőzték.” hogy kiskorában egyszer megvesszőzték.”

Page 15: Herbart pedagógiája

• Az élelem megvonását, és a karcert (sötét Az élelem megvonását, és a karcert (sötét szobába zárás) is megengedhetőnek tartja. szobába zárás) is megengedhetőnek tartja.

• A gyerekkel való beszéd a kormányzás A gyerekkel való beszéd a kormányzás szakaszában „hideg, rövid és száraz” szakaszában „hideg, rövid és száraz” mondatokban történik. mondatokban történik.

• A kemény eszközöknél többre becsüli a A kemény eszközöknél többre becsüli a tekintély és a szeretet hatalmát, de itt is tekintély és a szeretet hatalmát, de itt is óvatosságra int: „a szeretetnek csak akkor óvatosságra int: „a szeretetnek csak akkor van értéke, ha a szükséges szigorral van értéke, ha a szükséges szigorral párosul”. párosul”.

• Mindazonáltal Herbart feltétlenül tiszteli a Mindazonáltal Herbart feltétlenül tiszteli a gyermeket. gyermeket.

Page 16: Herbart pedagógiája

• A pedagógust óva inti a felelőtlen A pedagógust óva inti a felelőtlen kísérletezéstől: kísérletezéstől: „Mindenféle pedagógiai „Mindenféle pedagógiai kísérlet fogyatékossága, fiaskója a növendék kísérlet fogyatékossága, fiaskója a növendék felnőttkori hibáiban érhető tetten.” felnőttkori hibáiban érhető tetten.”

• Félti a gyermek lelkét a tapintatlan Félti a gyermek lelkét a tapintatlan pedagógus minden-áron-nevelő pedagógus minden-áron-nevelő törekvéseitől: törekvéseitől: „van a gyermek lelkének „van a gyermek lelkének mélyén egy szeglet, amelybe nem hatoljatok mélyén egy szeglet, amelybe nem hatoljatok be, … amelyben az ifjú magának él … remél, be, … amelyben az ifjú magának él … remél, terveket sző, amelyeket az első alkalommal terveket sző, amelyeket az első alkalommal valóra kíván váltani, s amelyek ha valóra kíván váltani, s amelyek ha megvalósulnak, úgy fejlesztik karakterét, megvalósulnak, úgy fejlesztik karakterét, ahogyan ti nem tudtátok azt alakítani”. ahogyan ti nem tudtátok azt alakítani”.

Page 17: Herbart pedagógiája

• A nevelői kényszer kérdésében köztes helyet foglal el A nevelői kényszer kérdésében köztes helyet foglal el Rousseau és Kant között. Rousseau és Kant között.

• Egyfelől Egyfelől RousseauRousseau-hoz kötődik, amikor elítéli a gyakori -hoz kötődik, amikor elítéli a gyakori testi büntetést. testi büntetést.

• Másfelől viszont Másfelől viszont KantKanttal ért egyet, amikor azt tal ért egyet, amikor azt fogalmazza meg, hogy az erkölcsi érettségre, fogalmazza meg, hogy az erkölcsi érettségre, akaratszabadságra nevelés elképzelhetetlen kényszer akaratszabadságra nevelés elképzelhetetlen kényszer nélkül.nélkül.

• A Herbartot ért támadások nagy része a szigorú alá-A Herbartot ért támadások nagy része a szigorú alá-fölérendeltségen alapuló tekintélyelvű pedagógiai fölérendeltségen alapuló tekintélyelvű pedagógiai alapállásra. alapállásra.

• Képletesen szólva Herbart Képletesen szólva Herbart nem akar „lehajolni” a nem akar „lehajolni” a gyermekhez,gyermekhez, nem akarja beleélni magát a gyermek nem akarja beleélni magát a gyermek lelkivilágába. lelkivilágába.

• Követendő felnőtt mintát nyújt ehelyett: Követendő felnőtt mintát nyújt ehelyett: „Olyan „Olyan férfiakat mutassatok a fiúknak, amilyenné egyszer ők férfiakat mutassatok a fiúknak, amilyenné egyszer ők is válni szeretnétek.”is válni szeretnétek.”

Page 18: Herbart pedagógiája

• II. Az II. Az oktatásoktatás (Unterricht)(Unterricht) már a jövőre, az már a jövőre, az erkölcsi fejlődésre irányul. erkölcsi fejlődésre irányul.

• A A gyermekek képzetállományának gyermekek képzetállományának gyarapítása,gyarapítása, funkcióképességének növelése funkcióképességének növelése ugyanis nemcsak az elsajátított ismeretek ugyanis nemcsak az elsajátított ismeretek mennyiségét növeli, a tudást gazdagítja, mennyiségét növeli, a tudást gazdagítja, hanem hanem akaratát, jellemét, erkölcsiségét is akaratát, jellemét, erkölcsiségét is fejleszti.fejleszti.

• Herbart vezette be a pedagógiába a „Herbart vezette be a pedagógiába a „nevelő-nevelő-oktatásoktatás” fogalmát. „Az igazi nevelés legfőbb ” fogalmát. „Az igazi nevelés legfőbb eszköze az oktatás a legtágabb értelemben” eszköze az oktatás a legtágabb értelemben” – hangoztatja. – hangoztatja.

Page 19: Herbart pedagógiája

• Az oktatás középponti problémája a Az oktatás középponti problémája a gyermek érdeklődése.gyermek érdeklődése.

• Érdeklődés nélkül nem lehet a tanítási Érdeklődés nélkül nem lehet a tanítási anyagot megfelelően elsajátíttatni, anyagot megfelelően elsajátíttatni, éppen ezért az érdeklődés az oktatás éppen ezért az érdeklődés az oktatás legfőbb eszköze, mindemellett legfőbb eszköze, mindemellett eredménye is, mivel akkor is eredménye is, mivel akkor is megmarad, amikor a konkrét tananyag megmarad, amikor a konkrét tananyag már kihullott az emlékezetből. már kihullott az emlékezetből.

• Sokoldalú, kiegyensúlyozott Sokoldalú, kiegyensúlyozott érdeklődés kialakítása a cél.érdeklődés kialakítása a cél.

Page 20: Herbart pedagógiája

• Az oktatás fogalmának tárgyalása közben Az oktatás fogalmának tárgyalása közben fejti ki a fejti ki a „formális fokozatok”„formális fokozatok” elméletét. elméletét.

• Az ismereteket alkotó képzetek Az ismereteket alkotó képzetek kialakulásának két lépcsőfoka van: az kialakulásának két lépcsőfoka van: az

• – „– „elmélyedéselmélyedés” (Vertiefung) és az ” (Vertiefung) és az • – „– „eszmélkedéseszmélkedés” (Besinnung). ” (Besinnung). • Mindkettőnek van egy Mindkettőnek van egy nyugvónyugvó (statikus) és (statikus) és

egy egy haladóhaladó (dinamikus) szakasza. (dinamikus) szakasza.• A gyermek tudatmezején zavaros, kusza A gyermek tudatmezején zavaros, kusza

képzettömegek kavarognak. Az oktatás dolga képzettömegek kavarognak. Az oktatás dolga ezek kisztázása, tiszta, világos, összefüggő ezek kisztázása, tiszta, világos, összefüggő fogalmi rendszer (hálózat) kialakítása.fogalmi rendszer (hálózat) kialakítása.

Page 21: Herbart pedagógiája

• a) A tanító a) A tanító bemutatja az új ismeret konkrét bemutatja az új ismeret konkrét megnyilvánulási formáit.megnyilvánulási formáit. Statikus elmélyedés. Statikus elmélyedés.

• b) A kitisztult képzetcsoportok hamarosan b) A kitisztult képzetcsoportok hamarosan mozgásba hozzákmozgásba hozzák a tudat már meglévő a tudat már meglévő képzetanyagát. Felbolydul a rend, az új és régi képzetanyagát. Felbolydul a rend, az új és régi képzetek közül a rokon képzetek – asszociáció képzetek közül a rokon képzetek – asszociáció révén – kapcsolatba kerülnek egymással. Ez az révén – kapcsolatba kerülnek egymással. Ez az elmélyedés elmélyedés dinamikusdinamikus szakasza. szakasza.

• c) Az asszociációkkal megerősített képzetcsoportok c) Az asszociációkkal megerősített képzetcsoportok kapcsolatbakapcsolatba lépnek a tudatmezőn már meglévő lépnek a tudatmezőn már meglévő képzetcsoportokkal. Ez a statikus képzetcsoportokkal. Ez a statikus eszmélkedés.eszmélkedés.

• d) De az új képzetcsoport csak akkor gyökerezik d) De az új képzetcsoport csak akkor gyökerezik meg igazán, ha meg igazán, ha megint mozgásba hozzuk a megint mozgásba hozzuk a tudatmezőt:tudatmezőt: az új képzetcsoportot összehasonlítás, az új képzetcsoportot összehasonlítás, alkalmazásalkalmazás és gyakorlás révén ütköztetjük a már és gyakorlás révén ütköztetjük a már rögzült képzetcsoportokkal. Ezt nevezi Herbart rögzült képzetcsoportokkal. Ezt nevezi Herbart dinamikus eszmélkedésnek.dinamikus eszmélkedésnek.

Page 22: Herbart pedagógiája

• A formális fokozatokat, és a nekik megfelelő A formális fokozatokat, és a nekik megfelelő didaktikai lépéseket így állíthatjuk didaktikai lépéseket így állíthatjuk párhuzamba:párhuzamba:

• statikus elmélyedés – statikus elmélyedés – világosság foka,világosság foka,• dinamikus elmélyedés – dinamikus elmélyedés – asszociáció foka,asszociáció foka,• statikus eszmélkedés – statikus eszmélkedés – rendszer foka,rendszer foka,• dinamikus eszmélkedés – dinamikus eszmélkedés – módszer foka.módszer foka.

• Az ismeretnyújtás, – elsajátítás során – Az ismeretnyújtás, – elsajátítás során – függetlenül a konkrét tananyagtól – mindig függetlenül a konkrét tananyagtól – mindig ezeken a formális fokozatokon kell ezeken a formális fokozatokon kell keresztülhaladnia a tanulónak. keresztülhaladnia a tanulónak.

Page 23: Herbart pedagógiája

• III. III. VezetésVezetés (Regierung).(Regierung). Ez az Ez az oktatással oktatással párhuzamosan futó tevékenység,párhuzamosan futó tevékenység, amivel a amivel a nevelés teljessé válik. nevelés teljessé válik.

• Az oktatással karöltve alakítja ki a gyermekben Az oktatással karöltve alakítja ki a gyermekben az az erkölcsi belátásterkölcsi belátást, az etikai meggyőződést. , az etikai meggyőződést.

• A fiatal most már nem a külső parancsoknak A fiatal most már nem a külső parancsoknak engedelmeskedik (mint az erkölcsi heteronómia engedelmeskedik (mint az erkölcsi heteronómia fokán), hanem a sajátjává,fokán), hanem a sajátjává, benső világa részévé benső világa részévé vált erkölcsi eszméinek,vált erkölcsi eszméinek, meggyőződéseinek. meggyőződéseinek.

• Ez az Ez az erkölcsi autonómia szintjeerkölcsi autonómia szintje (az a fejlettségi (az a fejlettségi fok, amelyet fok, amelyet KantKant „morális én”-nek nevez). „morális én”-nek nevez).

Page 24: Herbart pedagógiája

• „„Az erkölcsi nevelés, a vezetés visszatart a rossztól, Az erkölcsi nevelés, a vezetés visszatart a rossztól, szabályokat ad, kereteket határoz meg; gondoskodik szabályokat ad, kereteket határoz meg; gondoskodik arról, hogy a kedély [itt: a lélek, a pszichikum] nyugodt arról, hogy a kedély [itt: a lélek, a pszichikum] nyugodt és tiszta legyen. Ezt részint jutalmazással, részint pedig és tiszta legyen. Ezt részint jutalmazással, részint pedig büntetéssel éri el, és azzal, hogy a növendéket idejében büntetéssel éri el, és azzal, hogy a növendéket idejében emlékezteti teendőire és figyelmezteti hibáira.”emlékezteti teendőire és figyelmezteti hibáira.”

• „„A vezetés mindig a gyermeknek jövőjét tartja szem A vezetés mindig a gyermeknek jövőjét tartja szem előtt. A reményen alapszik és mindenekelőtt a előtt. A reményen alapszik és mindenekelőtt a türelemben nyilvánul. Mérsékli a fegyelmezést, amely türelemben nyilvánul. Mérsékli a fegyelmezést, amely különben talán hamarabb célt érne nagyobb szigorával. különben talán hamarabb célt érne nagyobb szigorával. [...] A vezetés eredetileg személyes ráhatás, lehetőleg [...] A vezetés eredetileg személyes ráhatás, lehetőleg semmi egyéb, mint barátságos bánásmód. [...] A jó semmi egyéb, mint barátságos bánásmód. [...] A jó nevelő szívesen lesz nyájas a növendékhez, ha a nevelő szívesen lesz nyájas a növendékhez, ha a növendék nem szolgál rá az ellenkezőre. Így csökken a növendék nem szolgál rá az ellenkezőre. Így csökken a felügyeletnek terhes volta. Szép szóval, ahol csak felügyeletnek terhes volta. Szép szóval, ahol csak lehetséges, elejét vehetjük minden szigorúbb lehetséges, elejét vehetjük minden szigorúbb intézkedésnek.” intézkedésnek.”

Page 25: Herbart pedagógiája

• A XIX. század első felében dolgozta ki A XIX. század első felében dolgozta ki pedagógiai elméletét. pedagógiai elméletét.

• A hatás, amelyet ez a neveléstan a A hatás, amelyet ez a neveléstan a pedagógia fejlődésére gyakorolt, pedagógia fejlődésére gyakorolt, elementáris erejűelementáris erejű volt, de csak volt, de csak alkotója halála után, a század alkotója halála után, a század második második felébenfelében kezdett kibontakozni. kezdett kibontakozni.

• Attól kezdve viszont gondolatai Attól kezdve viszont gondolatai rendkívül mélyen ivódtak be a rendkívül mélyen ivódtak be a klasszikus középiskolák pedagógiai klasszikus középiskolák pedagógiai gyakorlatába.gyakorlatába.

Page 26: Herbart pedagógiája

• Herbart pedagógiája igen jelentős állomása a Herbart pedagógiája igen jelentős állomása a nevelés történetének. Szilárd filozófiai alapokon nevelés történetének. Szilárd filozófiai alapokon nyugvó neveléstant dolgozott ki, amelyben a nyugvó neveléstant dolgozott ki, amelyben a nevelés célját az etika, a hozzá vezető utat a nevelés célját az etika, a hozzá vezető utat a pszichológia szabja meg. (Fontos fejlemény ez pszichológia szabja meg. (Fontos fejlemény ez annak ellenére, hogy lélektani felfogása ma már annak ellenére, hogy lélektani felfogása ma már túlhaladott.) túlhaladott.)

• Oktatásmódszertana és tantervelmélete rendet Oktatásmódszertana és tantervelmélete rendet vitt a korábbi – pusztán a szokáshagyományon vitt a korábbi – pusztán a szokáshagyományon alapuló – esetleges, ötletszerű tananyag-alapuló – esetleges, ötletszerű tananyag-kiválasztásba és oktatási folyamatba. kiválasztásba és oktatási folyamatba.

• A neohumanizmus fénykorában – amikor a A neohumanizmus fénykorában – amikor a klasszikus nyelvi stúdiumok és a matematika állt klasszikus nyelvi stúdiumok és a matematika állt az iskolai oktatás középpontjában –, az emberre az iskolai oktatás középpontjában –, az emberre és a természetre vonatkozó tudásanyag és a természetre vonatkozó tudásanyag egyensúlyát kívánta megteremteni. egyensúlyát kívánta megteremteni.

* * ** * *