I. GÁRDONYI GÉZA IRODALMI FESZTIVÁL - eger.hu · 12:00 Gárdonyi Géza Egri csillagok című regénye és a valóság – Berecz Mátyás történész és Szalainé Király Júlia

www.gardonyiemlekev.hu

I. GÁRDONYI GÉZA IRODALMI FESZTIVÁL

Eger, 2013. augusztus 8–11.


3KÖSZÖNTŐ

Kedves Vendégeink!

Tisztelettel köszöntöm Önöket Egerben az I. Gárdonyi Géza Irodalmi Fesztiválon!

A Gárdonyi Géza Emlékbizottság és a szervezők legfontosabb célja az olvasás és a Gárdonyi életmű népszerűsítése mellett az volt, hogy a fesztiválon közelebb hozzák az emberekhez és megszerettessék a magyar irodalmat, „kézzel foghatóvá” tegyék a Gárdonyi életmű legfontosabb üzeneteit: a hazafiságot, a helytállást, a kitartó munka szeretetét, egymás tiszteletét, a családsze-retetet. Ezért gondoltuk úgy, hogy újszerű programokkal, modern megközelítéssel, az interaktivitás hangsúlyozásával, a szakmai eredmények igényes ismeretterjesztésével, közös játékkal és nem utolsó sorban turiszti-kai attrakciókkal ünnepeljünk.

„Eger nevét én letisztítottam a portól, és új aranyrámába foglaltam. A szőlővessző, mely idegenből hozva itt egri tőkévé válik és egri bort terem: én is ilyen szőlőtőke vagyok. A római polgár címet pénzen is vették, mert ennek a címnek Róma dicső-ségében való rész joga volt, mely dicsőség szinte a homlokán ragyogott. Egernek is van dicsősége, amely kell, hogy ott ragyog-jon minden egri polgár homlokán.”

Mit tehetnék hozzá Gárdonyi Géza sora-ihoz Eger polgármestereként? Talán csak annyit, hogy - mint hogy ez tisztem - Eger város minden polgára képviseletében meg-hajlok az ő nagysága, titokzatos, különleges, színes egyénisége előtt.

Megköszönöm, amit a magyar nemzetért, s közelebbről értünk, egriekért, városun-kért tett. Gárdonyi Géza csaknem 140 évet dolgozott eddig miértünk. Végezte mindezt két és fél évtizeden keresztül személyesen, Egerben, de teszi ezt pontosan 112 éve, az Egri csillagok megjelenése óta folyamatosan, minden magyar településen, valamint 20 nyelven, a világ számos országában.

A történetnek pedig nincs vége: megjelent a török nyelvű fordítás, és ki tudja, mennyi lesz még! Nincs vége, mert Egert újabb és újabb generációk ismerik és szeretik meg neki köszönhetően, amíg csak világ a világ.

Ez Gárdonyi Géza egri csodája, amiért köszönettel, hálával és szeretettel tartozunk neki. Talán soha nem is tudta igazán, csak köztünk lévő dédunokája sejti már, mit jelent nekünk az író, a személyiség, aki csodát művelt a mi városunkkal!

A drága egri remete várbéli sírfeliratára utalva azt mondhatom: CSAK A TESTE nincs itt ma közöttünk, hiszen Gárdonyi minden más módon velünk, bennünk él. Egriekben, agárdiakban, gárdonyiakban, fővárosiakban, magyarokban és idegenekben, akik neki köszönhetően lettek nemzetünk barátai.

A láthatatlan ember mindazokban ott él, akik szeretik őt, és műveit őszinte, nyitott szívvel olvassák!

„…nem születhetik mindenki Egerben, de mindenki lehet egrivé, aki a hazáját úgy szereti, mint akik itt születtek.”

Szívemből, őszintén köszöntöm hát Gárdo-nyi Gézát, az egri polgárt!

Köszöntöm Önt is, kedves Vendégünk, aki Egerben szeretné ünnepelni Gárdonyi születésének 150 éves évfordulóját!

Habis LászlóEger Megyei Jogú Város polgármestere

PROGRAMOK PROGRAMOK


4 5

GÁRDONYI Jubileumi Emlékév 2013

10.15 Kisötlet Gyermekszínpad: Hét tenger kalózai című előadás – helyszín: kisszínpad

11.00 Gryllus Vilmos: Biciklizős lemez Helyszín és indulás: nagyszínpad

11.00 Tárlatvezetés az Arcon formált világkép című időszaki kiállításban. A tárlatot H. Szilasi Ágota művészettör-ténész mutatja be.

15.00 Arcon formált világkép – Kiállítás megnyitó 16.00–20.00 „Litera-túra” – Irodalmi vándorúton Magyarországon

– Tudományos ismeretterjesztő előadások a magyaror-szági Irodalmi Emlékházakról. Az emlékházak képvise-lőinek képes, interaktív bemutatói, előadásai Helyszín: Dobó-bástya

16.00 Álomkófic – a Misztrál együttes koncertje gyerekek-nek – helyszín: nagyszínpad

17.30 Az Ethnofil zenekar koncertje Helyszín: nagyszínpad

19.00 Dvorak and Patka Színház: Egypercesek (groteszkek) Helyszín: kisszínpad

20.00 Szirtes Edina Mókus és a Fabula Rasa együttes kon-certje Helyszín: nagyszínpad

GÁRDONYI HÁZ

13.00 Gárdonyi és a szerelem – Sz. Király Júlia irodalmi muzeológus előadása, szerkesztett irodalmi műsor Gárdonyi műveiből. Közreműködik a Tűzvirág dráma-csoport.

AGRIA PARK BEVÁSÁRLÓKÖZPONT

19.00–21.00 Irodalmi kávéház a Boldizsár cukrászdában Közreműködnek: Saárossy Kinga és Blaskó Balázs színművészek

BRÓDY SÁNDOR KÖNYVTÁR

11.00 Szakmai vezetés a „Születtem Egerben, amire büszke vagyok” című Bródy kiállításban

AUGUSZTUS 9. PÉNTEK

DOBÓ ISTVÁN VÁRMÚZEUM

10.00–13.00 Gárdonyi kuckó – meseprogram gyerekeknek, játék nagyobbacskáknak és szülőknek az egri várban

16.00–18.00 Gárdonyi kuckó 10.00–17.00 Fabatka játszóház gyerekeknek meseolvasással 10.00–17.00 Magunkra öltjük a középkort: jelmezkölcsönzés és

ruhabemutató a múzeumi sátornál. 9.00–17.00 „Irodalmi vártúra” – játékos kiállítás-felfedező 10.00–16.30 Levendula Játszóház – interaktív játékok gyermekes

családok részére 15.00–18.00 Kreatív foglalkozások – könyvjelző és könyvborító

készítése a múzeumi sátornál 17.00–22.00 Gárdonyi bora – borkóstoló

10.00 A Vaga Banda műsora a Gótikus Palota udvarán 11.00 A Tűzvirág drámacsoport bemutatója

Gárdonyi Géza: Bűntárgyalás – helyszín: kisszínpad 16.30 Az Alma zenekar koncertje gyerekeknek

Helyszín: nagyszínpad 18.00 Megnyitó

Felvonulás Eger belvárosán keresztül A fesztivál ünnepélyes megnyitója Eskü Gárdonyi Géza: Egri csillagok – A Te történeted! Ostrom és Finálé az Egri Várban

21.00 Dés László koncertje – Jazz improvizációk Gárdonyi művekre Közreműködik: Udvaros Dorottya, Dés András, Lu-kács Miklós, Makranczi Zalán – helyszín: nagyszínpad

GÁRDONYI HÁZ

10.30 Horváth Ferenc színművész szerkesztett irodalmi műsora zenével

11.15 Lázár Attila: Gárdonyi állatmeséi – bábjáték 15.00 Gárdonyi Géza: Én falum – felolvasó délután

ZSINAGÓGA GALÉRIA

17.00 „LiteraTÚRA” Irodalmi kiállítások Magyarországon Megnyitó

10.00–18.00 A Dobó István Vármúzeum könyvritkaságai és új szerzeményei – időszaki kiállítás Gárdonyi ismeretlen kéziratai Különlegességek a Magyar Irodalmi Emlékházak gyűj-teményeiből Közreműködnek: Saárossy Kinga és Blaskó Balázs színművészek

ÉRSEKKERT

11.00 Gárdonyi Géza: Egri csillagok – A Te történeted! Rajtaütés a török táboron. Török Bálint udvarában.

12.00 A Vaga Banda műsora az Érsekkertben


10.00–11.30 Mesematiné 11.00 A Babszem Jankó Gyermekszínház előadása:

Nagyapó meséi 14.00–18.00 Gárdonyi titkosírása 19.00–21.00 Irodalmi kávéház a Boldizsár cukrászdában

Közreműködnek: Saárossy Kinga és Blaskó Balázs színművészek



DOBÓ TÉR

10.30 A Pavane zászlóforgatók nézőcsalogató műsora 17.15 A Vaga Banda Gólyalábasok nézőcsalogató műsora

AUGUSZTUS 8. CSÜTÖRTÖK



15.30 Indul a Gárdonyi kuckó! Megnyitó ünnepség A kuckó elemeit egy-egy meghívott vendég próbálja ki


ruhabemutató a múzeumi sátornál 9.00–17.00 „Irodalmi vártúra” – játékos kiállítás-felfedező 10.00–13.00 Gergők és Vicuskák – vitézi próba gyerekeknek vitézzé

avatási szertartással, settenkedő, létramászás, íjászat, csatacsillagdobás, célbadobó

15.00–18.00 Kreatív foglalkozások – könyvjelző és könyvborító készítése a múzeumi sátornál

17.00–22.00 Gárdonyi bora – borkóstoló

PROGRAMOK PROGRAMOK


6 7


AUGUSZTUS 10. SZOMBAT



16.00–18.00 Gárdonyi kuckó 10:00–17:00 Fabatka játszóház gyerekeknek meseolvasással 10:00–18:00 Magunkra öltjük a középkort: jelmezkölcsönzés és

ruhabemutató a múzeumi sátornál 9:00–17:00 „Irodalmi vártúra” – játékos kiállítás-felfedező 10:00–13:00 Gergők és Vicuskák – vitézi próba gyerekeknek vitézzé


15:00–18:00 Kreatív foglalkozások – könyvjelző és könyvborító készítése a múzeumi sátornál

15:00–18:00 Történelmi játszóház Szent László vitézeivel 17:00–22:00 Gárdonyi bora – borkóstoló

9:30 Felvonulás Eger történelmi belvárosán keresztül 10:00–18:00 Életképek és huszárvirtus – készülődés az Ostromra

(interaktív fegyverbemutatók) 11:00–17:00 „Litera-túra” – Irodalmi vándorúton Magyarországon

– Tudományos ismeretterjesztő előadások a magyaror-szági Irodalmi Emlékházakról. Az emlékházak képvise-lőinek képes, interaktív bemutatói, előadásai, múze-umpedagógiai foglalkozásai. Helyszín: Dobó-bástya

10:00 Hahota Gyermek Színház: Csalavári Csalavér Helyszín: kisszínpad

11:00 Gingalló – Szalóki Ági koncertje gyerekeknek Helyszín: nagyszínpad

12:00 Gárdonyi Géza Egri csillagok című regénye és a valóság – Berecz Mátyás történész és Szalainé Király Júlia irodalomtörténész szimultán előadása Helyszín: Történeti kiállítás

13:00 Pavane Táncegyüttes: Tánc és történelem Helyszín: Az egri vár története kiállítás

15:00 A Hungaricum együttes koncertje Helyszín: kisszínpad

16:00 A Sebő együttes koncertje – Csillagok palotája – Tánc-zene Balassitól Weöresig Helyszín: nagyszínpad

17:00 A Pavane zászlóforgatók felvonulása az Északi lakóte-lepről az Egri Várba

18.00 Gárdonyi Géza: Egri csillagok – A Te történeted! Ostrom és Finálé az Egri Várban

20.00 Egri csillagok című musical bemutatója

GÁRDONYI HÁZ

10.00 A novellista Gárdonyi – Egriek olvasnak részleteket kedvenc novelláikból. A délelőtt házigazdája Dr. Kusper Judit irodalomtörténész.

14.00 Versműhely – kreatív foglalkozás nagyobbaknak és felnőtteknek. A foglalkozást vezeti Mijátovics Zorka

ZSINAGÓGA GALÉRIA

10.00–18.00 A Dobó István Vármúzeum könyvritkaságai és új szerzeményei – időszaki kiállítás Gárdonyi ismeretlen kéziratai Különlegességek a Magyar Irodalmi Emlékházak gyűj-teményeiből

17.00 Tálas Áron Trió – jazz improvizációk

ÉRSEKKERT

11.00 Gárdonyi Géza: Egri csillagok – A Te történeted! Rajtaütés a török táboron. Török Bálint udvarában


10.00–13.00 Történelmi játszóház Szent László vitézeivel 14.00–18.00 Gárdonyi titkosírása



DOBÓ TÉR

10.30 A Pavane zászlóforgatók nézőcsalogató műsora

AUGUSZTUS 11. VASÁRNAP




ruhabemutató a múzeumi sátornál 9.00–17.00 „Irodalmi vártúra” – játékos kiállítás-felfedező 10.00–13.00 Gergők és Vicuskák – vitézi próba gyerekeknek vitézzé


15.00–18.00 Kreatív foglalkozások – könyvjelző és könyvborító készítése a múzeumi sátornál

14.30–16.30 Történelmi játszóház Szent László vitézeivel 17.00–22.00 Gárdonyi bora – borkóstoló

9.30 Felvonulás Eger történelmi belvárosán keresztül 10.00 Babszem Jankó Gyermekszínház: Nagyapó meséi

Helyszín: kisszínpad 11.00 A Makám együttes koncertje – Ákom bákom

Helyszín: nagyszínpad 12.00 Pavane Táncegyüttes: Tánc és történelem

Helyszín: Az egri vár története kiállítás 13.00 Régi Idők Mozija

Gárdonyi Géza: Ida regénye (1934) Helyszín: Dobó-bástya, Rendezvényterem

17.00 A Pavane táncegyüttes: Évszázadok táncai Helyszín: nagyszínpad

19.00 Herczeg Flóra és a Például Igen koncertje Helyszín: nagyszínpad

19.00 Nyáresti kamaramuzsika Gárdonyi emlékére Komolyzenei koncert a Lyceum kápolnájában L. van Beethoven: F-dúr románc Orbán György: Dalok Chopin: h-moll szonáta Schumann: Asszonyszerelem, asszonysors Beethoven: Tavaszi szonáta („Frühling”) Közreműködnek: Gábos Judit zongoraművész, Udvarhelyi Boglárka énekművész és Szentkirályi Aladár hegedűművész.

ZSINAGÓGA GALÉRIA

10.00–18.00 A Dobó István Vármúzeum könyvritkaságai és új szerzeményei – időszaki kiállítás Gárdonyi ismeretlen kéziratai Különlegességek a Magyar Irodalmi Emlékházak gyűj-teményeiből

ÉSZAKI LAKÓTELEP (egykori fényszobor helyén lévő park)

10.00–13.00 Történelmi játszóház Szent László vitézeivel

KÍSÉRŐ PROGRAMOK

Gasztronómia:Gárdonyi kedvenc süteményei az egri cukrászdákban

Gárdonyi-menüAz író kedvenc ételeiből összeállított menük a város éttermeibenGárdonyi kedvenc bora folyamatosan kapható a rendezvényen és a város borüzleteiben

Könyvvásár, könyvbemutatók


8 9


ELŐADÓKELŐADÓK

Gryllus VilmosGryllus Vilmos Kossuth-díjas előadó– és alkotóművész gyermekeknek készült színházi, rádiós és televíziós műsorok megálmodója, megteremtője, szereplője, óvodai, iskolai foglalkozásokon is tanított dalok elismert szerzője. Saját és alkotótársaival közösen létrehozott műsorai ma éppúgy fontos részét teszik ki pályafutásának, mint a „kalákás” produkciók.

Szirtes Edina Mókus„Szirtes Edina Mókus a magyar world-zenei színtér egyik legrendhagyóbb figurája. „Na-gyon ritka koktél az övé: virtuózan rutinos profi, s közben száz százalék természetes

egyéniség. Hol folkos, hol sanzonos, hol ke-leties, hol kortárs zenés hangzásban utazik, de markáns hegedűfutamai és száz közül is felismerhető, sodró-nyers énekhangja min-denféle áramlatokon felül emelik. Szerelem

és kínai filozófia, égbemászás és földönjárás, misztérium és vagányság…”

(Lackfi János író, költő)

Herczeg Flóra és a Például IgenA Például Igen zenekart Herczeg Flóra alapította 2013 elején. A népzenei énekdal-lamok új, hétköznapi hangvételű szövegek-kel szólalnak meg, amik a „rozéfröccsözős ufóvá válástól” kezdve a világ abszurditásán keresztül a fejfájásig mindenről szólnak, a zene pedig jó kis fúziós történet lett: a pop, a funky, a rock, a jazz, a népzene és minden más keveréke.

Makám A Makám a világzene nemzetközileg elismert hazai követe, a hazai zenei élet aktív részese. Zenéjét árnyalják az ázsiai, távol-keleti gyö-kerek, a balkáni és afrikai hatások s a kortárs zene repetitív elemei. A zenekar legújabb kor-szakát tematikus, vokális lemezek sora jelzi. Az utóbbi egy évtizedben Lovász Irén, Palya Bea, Szalóki Ági, Bognár Szilvia, Herczku Ági voltak a Makám énekes szólistái.

Dés LászlóKossuth díjas jazz zenész (szaxofon), zene-

szerző és előadóművész.Szerelem első vérig, Nagy utazás, Vigyázz

rám, Trió Stendhal, Jazz+Az, Dzsungel Köny-ve, Valahol Európában, Férfi és Nő – hogy

mi a közös ezekben a különböző műfajokban született sikeres dalokban, produkciókban?

A sokféle zenei tehetséggel és kimeríthe-tetlen invenciókkal rendelkező zeneszerző

és előadóművész, Dés László személye köti össze ezeket, akinek nevéhez számtalan népszerű dal, jazz formáció, színpadi és

filmzene fűződik. Jazz-szerzeményeit, dalait, slágereit nap, mint nap játsszák a rádiók,

musicaljei bemutatásuk óta műsoron vannak itthon és külföldön, egyedi szaxofon-hangját

nemcsak a jazz-rajongók, hanem a pop- és rockzene kedvelői is évtizedek óta hallgatják

és szeretik. A műsorban közreműködnek: Udvaros

Dorottya, Dés András, Lukács Miklós és Makranczi Zalán.

Sebő együttesA Sebő-együttes 1970-ben alakult, mai formájában 1994 óta dolgoznak együtt a ze-nekar tagjai. Műsorukban magyar népzenét és énekelt verseket játszanak, Sebő Ferenc dalait és feldolgozásait. Igen kiváló szerzőkkel dolgoznak együtt: Horatius, Balassi Bálint,

Csokonai Vitéz Mihály, Berzsenyi Dániel, József Attila, a kortársak közül pedig Weöres Sándor, Nagy László, Orbán Ottó, Varró Dániel és Kovács András Ferenc verseiből válogatnak a zenészek.Sebő Ferenc művészeti tevékenységét töb-bek között Állami-díjjal, a Magyar Köztársasá-gi Érdemrend tisztikeresztjével, Pro Cultura Urbis díjjal és 2012-ben Kossuth-díjjal jutalmazták.

Szalóki ÁgiSzalóki Ági 1994-ben lépett először szín-padra az Ando Drom együttes jubileumi

műsorán. Mestereinek azokat a zenészeket tartja, akiket hallgatott, és akikkel együtt

játszhatott: Sebestyén Mártát, Szakcsi Lakatos Bélát, Bodza Klárát, a Kalákát és

Dresch Mihályt, valamint erdélyi és moldvai énekeseket. 2004-ben alapította első zeneka-rát és készítette el első lemezét, ekkor fordult

a gyerekközönség felé. 2005-ben Fonogram díjat nyert Hallgató című etno jazz lemeze,

majd több hasonló díjat is nyert gyerekeknek készült alkotásaival.

Alma együttesA médiában is egyre népszerűbb zenekar manapság évi közel 300 koncertet ad mű-velődési házakban, óvodákban, iskolákban, fesztiválokon, road-showkon, céges rendez-vényeken. „A családi koncert során az egyedi stílusú etno zenét játszó együttes improvizatív módon kezeli a táncos-zenés együttlétet: a gyerekek, sőt a szülők is aktív részesei és formálói a sok vidámsággal fűszerezett műsornak. Sikerük kulcsa a gyermeklelket megérintő őszinteségben, a „nevető”,- és „tánc-izmo-kat” egyaránt megmozgató képességükben rejlik…”

MisztrálAz 1997-ben alakult Misztrál együttes a magyarországi zenei élet egyik népszerű formációja. Magyar és külföldi költők versei, valamint népdalfeldolgozások szerepelnek repertoárjukon. Megzenésítéseik forrása a magyar népzenei hagyomány, amelyet gyakran ötvöznek a ma divatos világzenei irányzatokkal is. Dalaik egyre inkább önálló minőséget, sajátos „Misztrál-hangzást” hor-doznak. Versválasztásaikban fontos szerepet játszik az európai és a magyar történelem iránti érdeklődés.

Dvorák Gábor & Patka HelénaAz Egyperces novellák – Örkény szerint – egész regényekkel, sőt, regényciklusokkal

felérő alkotások, annak ellenére, hogy szem-betűnően rövidek. Az előadásban szereplő

egy, vagy pár perces jelenetek is egyenként egy-egy kis drámát sűrítenek magukba. A rö-vid humoreszkszerű epizódok az élet egy-egy

kiragadott eseményének, villanásnyi gesz-tusoknak, mozdulatoknak rendkívül tömör,

lényegretörő ábrázolásai.

Nyáresti kamaramuzsika Gárdonyi emlékére – komolyzenei koncert a Lyceum kápolná-jában Közreműködnek: Gábos Judit zongo-raművész, Udvarhelyi Boglárka énekművész és Szentkirályi Aladár hegedűművész.Műsoruk: L.van Beethoven: F-dúr románc L.van Beethoven: Tavaszi szonáta (“Frühling”) Robert Schumann: Asszonyszerelem, asz-szonysors Fréderic Chopin: h-moll szonáta Orbán György: Dalok

Dobó István VármúzeumNagyszínpad

Augusztus 8. 11.00


Augusztus 8. 16.00


Augusztus 9. 16.30


Augusztus 11. 11.00

Sebő együttesDobó István Vármúzeum

NagyszínpadAugusztus 10. 16.00

Lyceum kápolnaAugusztus 11. 19.00


Augusztus 11. 19.00

Dobó István VármúzeumNagyszínpadAugusztus 9. 21.00


Dobó István VármúzeumKisszínpadAugusztus 8. 19.00



10 11


GÁRDONYI GÉZAELŐADÓK

Tálas Áron TrióTálas Áron Mezőkövesden kezdte zenei tanul-mányait, ezt követően a miskolci Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola jazz-zongorá-ra és dobra járt. Számos más versenyeredmény mellett idén megnyerte zenekarával az országos jazz-combo versenyt. A magyar jazz megha-tározó alakjaival működött/működik közre, mint pl. Babos Gyula, Binder Károly, Borbély Mihály, Elek István, Bacsó Kristóf, Fekete- Ko-vács Kornél. A trió műsorban ismert és kevésbé ismert standerdek kaptak helyet, melyeket stílu-sosan, ugyanakkor új dolgokra nyitottan igyekszik a zenekar előadni.

HungaricumMegszólalásának jellemzője a gyönyörű ének-

hang, intelligens hangszeres kísérettel. Az együttes népdalokat, népdalfeldolgozá-

sokat, istenes énekeket, saját dalokat és vers-megzenésítéseket játszik, Kodály és Bartók szellemiségében érlelt, letisztult formában.

Koncertjük alatt a közönség örömmel fo-gadja a fiatalkoruk óta nem hallott, ismerős dallamok míves – a magyar zenekultúra és

hagyomány jelentőségéhez méltó – megszó-laltatást. Az együttes a 34. Kaláka fesztivál Gárdonyi, a költő dalnokpályázatán a Dobó

István Vármúzeum díját nyerte el.

Zsinagóga GalériaAugusztus 10. 17.00

Dobó István VármúzeumKisszínpadAugusztus 10. 15.00

I. GÁRDONYI IRODALMI FESZTIVÁL2013. augusztus 8–11.

Jegyárak

Felnőtt múzeumi jegy: 1400 Ft (a jegy ára tartalmazza a kiállítások megtekintését és a programokon való részvételt is)Kedvezményes múzeumi jegy: 700 Ft

Programjegy: 1000 FtKedvezményes programjegy: 500 Ft

Felnőtt múzeumi bérlet: 4600 Ft (a jegy ára tartalmazza a kiállítások megtekintését és a programokon való részvételt is)Kedvezményes múzeumi bérlet: 2300 Ft

Programbérlet: 3200 FtKedvezményes programbérlet: 1600 Ft

Egri lakosok számára a következő kedvezményes jegyárak érvényesek:

Felnőtt múzeumi jegy: 800 FtKedvezményes múzeumi jegy: 400 Ft

Felnőtt egri bérlet: 2600 Ft (a jegy tartalmazza a Hősök terme, a Kazamata valamint a kiállítások megtekintését és a programokon való részvételt is)Kedvezményes egri bérlet: 1300 FtA rendezvény ideje alatt a 100 Ft-os sétajegy nem váltható!

Az EVBK tagsági kártyával rendelkezők ingyenesen vehetnek részt a fesztivál programjain, valamint a kártya felmutatásával megtekinthetik a Vármúzeum kiállításait is.

Az I. Gárdonyi Irodalmi Fesztivál bérletei 2013. július 25-től kaphatók a Dobó István Vármúzeum pénztáraiban (3300 Eger, Vár 1.) és a Tourinform-Eger irodában (3300 Eger, Bajcsy-Zsilinszky u. 9.).

Az egri lakosok a kedvezményt kizárólag a lakcímet igazoló kártya felmutatásával vehetik igénybe!

Agárdpusztán született 1863-ban. Édesap-ja Ziegler Sándor, a szabadságharc lelkes támogatója, Kossuth fegyvergyárosa volt. Vagyonát a szabadságharc bukásakor veszí-tette el. Ezt követően uradalmi gépészként gyakran változtatta lakhelyét, így a család többször költözött új otthonba. Gárdonyit első emlékei egy kis borsodi településhez, Sályhoz kötötték. A sárospataki kollégium-ban (1874–1876) és a pesti Kálvin téri refor-mátus gimnáziumban (1876–1878) folytatott tanulmányok után 1878-ban beiratkozott az egri érseki tanítóképzőbe. Tizennyolc éves korában már betöltötte első tanítói állását, Karádon. Tanítóként dolgozott még Deve-cserben, Sárváron és Dabronyban. 1885. október 28-án kötött házasságot Csányi Molnár Máriával. Négy gyermekük született, de házasságuk 1907-ben válással végződött. A tanítói hivatást 1885-ben hagyta el, újság-íróként dolgozott Győrben (Hazánk, Győri Hírlap), Szegeden (Szegedi Híradó, Szegedi Napló), Aradon (Arad és Vidéke) majd Pesten (Magyar Hírlap). Ebben az időben vette föl a Gárdonyi nevet.

A millenniumi események zaja elől mene-külve keresett vidéken új alkotói közeget. Hosszas tervezgetés után a fiatalkori nélkü-lözések helyszínét, Egert választotta állandó lakóhelyéül. 1897-ben költözött a „dicsőség városába”.

Az egri sáncon néhány éven belül ötholdas „kúriát” alakított ki.

Az Egri csillagok, a Láthatatlan ember és az Isten rabjai című történelmi regényeivel nagy sikert aratott. Kisregényei közül néhány történelmi témájú (A kékszemű Dávidkáné), de feldolgozta a városi és falusi emberek mindennapjait (Az öreg tekintetes, Aggyis-ten Biri!, Ki-ki a párjával). Ars poeticáját az Ida regényében fogalmazta meg. Novellái először Győrben jelentek meg 1888-ban Száz novella címmel, a Figurákhoz Mikszáth Kálmán írt előszót 1890-ben. Legismertebb elbeszéléskötete Az én falum és a Hosszúha-jú veszedelem.

A bor című színdarabja több mint száz előadást élt meg a Nemzeti Színházban.

Gárdonyi rendkívül sokoldalú egyéniség volt. Az írói hivatás mellett szívesen rajzolt, festett és fényképezett. Gyakran játszott hegedűjén, Dankó Pista cigányprímásnak nótaszöveget is írt.

A régészeti, a történeti és a nyelvészeti kutatásokat figyelemmel kísérte, sőt egyes problémák megoldásában részt is vett. A természettudományok közül a földrajz, a botanika és a zoológia érdekelte leginkább.

Tagja volt a Kisfaludy Társaságnak, a Petőfi Társaságnak, majd 1910-ben a Magyar Tudo-mányos Akadémiának is.

1922-ben halt meg Egerben. Sírja az egri várban zarándokhellyé vált.

Gárdonyi máig tartó népszerűségét jelzi, hogy a nagykönyv versenyen az Egri csilla-gok megkapta a „Magyarország legkedvel-tebb regénye 2005” címet.


12 13


AZ ESKÜEGRI CSILLAGOK

Akkor aztán Dobó fölkelt.Az aranyos sisakot a fejére tette, a vörös bársony kapitányi mentét

a vállára. És bal kezét a kardján nyugtatva szólott:– Kedves barátaim és védőtársaim. A falakat láttátok, most már

a falakon belül levő erőt is ismeritek. Ebben a várban van most a ma- radék ország sorsa.

A teremben csend volt. Minden szem Dobón függött.– Ha Eger elesik, utána nem állhat meg se Miskolc, se Kassa.

Az apró várakat lerázza a török, mint a diót. Nincs többé ellenállás. És akkor Magyarországot beírhatja a történelem a halottak könyvébe.

Komor szemmel pillantott körül, és folytatta:– Az egri vár erős, de ott a szolnoki példa, hogy a falak ereje nem

a kőben van, hanem a védők lelkében. Ott pénzen fogadott, idegen zsoldosok voltak. Nem a várat mentek védeni, hanem hogy zsoldot kapjanak. Itt az öt pattantyús kivételével minden ember magyar. Itt mindenki a hazát védi. Ha vér kell, vérrel. Ha élet kell, élettel. De ne mondhassa azt ránk a jövendő nemzedék, hogy azok a magyarok, akik 1552-ben itt éltek, nem érdemelték meg a magyar nevet.

Az ablakon besütött a nap, és rásugárzott a falon függő fegyverekre s a falak mellett rudakon álló páncélokra. Tündöklött tőle a kapitány aranyos sisakja is. Gergely mellette állott. Pillantást vetett az ablakra, aztán a szeméhez emelte a tenyerét, hogy a vezérre nézhessen.

– Azért hívattam össze kegyelmeteket – folytatta Dobó –, hogy mindenki számot vethessen magával. Aki többre becsüli a bőrét, mint a nemzet jövendőjét, nyitva még a kapu. Nekem férfiak kellenek. Inkább kevés oroszlán, mint sok nyúl. Akinek reszket az ina a közelgő zivatartól, hagyja el a termet, mielőtt tovább szólanék, mert meg kell esküdnünk a vár védelmére olyan esküvel, hogy ha azt megszegi valaki, meg ne állhasson holta után az örök Isten szeme előtt.

Félrenézett, és várt, hogy mozdul-e valaki.A teremben csend volt.Nem mozdult senki.A feszület mellett két viaszgyertya állott. Az apród meggyújtotta.Dobó tovább beszélt:– Meg kell esküdnünk egymásnak az örök Isten szent nevével

ezekre a pontokra...Egy ív papirost vett fel az asztalról, és olvasta:– Először: akármiféle levél jön ezentúl a töröktől, el nem fogadjuk,

hanem a község előtt olvasatlanul megégetjük.– Így legyen! – hangzott a teremben. – Elfogadjuk!– Másodszor: mihelyt a török megszállja a várat, senki neki ki

ne üvöltsön; bármit kiáltoznának is be, arra semminemű felelet ne hangozzék: se jó, se rossz.

– Elfogadjuk!– Harmadszor: a várban a megszállás után semmiféle beszélgető

csoportosulás se kint, se bent ne legyen. Se ketten, se hárman ne suttogjanak.

– Elfogadjuk!– Negyedszer: az altisztek a hadnagyok tudta nélkül, a hadnagyok

a két kapitány intézkedése nélkül a csapatokon nem rendelkeznek.– Elfogadjuk!Egy érdes hang szólalt meg Fügedy mellett:– Valamit ide szeretnék betoldani.A szóló Hegedüs volt, Serédynek a hadnagya. Az arca ki volt

vörösödve.– Halljuk - szóltak az asztalnál.– Azt ajánlom, hogy a két kapitány viszont a hadnagyokkal mindig

egy értelemben intézkedjen, valahányszor úgy fordul a sor, hogy akár a védelemben, akár más fontos intézkedésben a hadnagyok közül csak egy is tanácskozást kíván.

– Az ostrom szünetében elfogadom – szólott Dobó.– Elfogadjuk! – zúgták rá mindannyian.

Dobó folytatta:– Utolsó pont: aki a vár megadásáról beszél, kérdez, felel, vagy

bármiképp is a vár megadását akarja, halál fia legyen!– Haljon meg! – kiáltották lelkesen. – Nem adjuk meg a várat! Nem

vagyunk zsoldosok! Nem vagyunk szolnokiak! – hangzott mindenfe-lől.

Dobó levette az aranyos sisakot. Hosszú, szürke haját végigsimítot-ta. Intett a papnak.

Bálint pap fölkelt. Szintén levette a süvegét, és fölemelte az aszta-lon álló kis ezüstfeszületet.

– Esküdjetek velem – mondotta Dobó.A teremben mindenki a feszület felé nyújtotta a kezét.– Esküszöm az egy élő Istenre...– Esküszöm az egy élő Istenre – hangzott az ünnepi mormolás.– ...hogy véremet és életemet a hazáért és királyért, az egri vár

védelmére szentelem. Sem erő, sem fortély meg nem félemlít. Sem pénz, sem ígéret meg nem tántorít. A vár feladásáról sem szót nem ejtek, sem szót nem hallgatok. Magamat élve sem a váron belül, sem a váron kívül meg nem adom. A vár védelmében elejétől végéig aláve-tem akaratomat a nálamnál feljebb való parancsának. Isten engem úgy segéljen!

– Úgy segéljen! – zúgták egy hanggal.– És most magam esküszöm – szólt Dobó, két ujját a feszületre

emelve. – Esküszöm, hogy a vár és az ország védelmére fordítom minden erőmet, minden gondolatomat, minden csepp véremet. Eskü-szöm, hogy ott leszek minden veszedelemben veletek! Esküszöm, hogy a várat pogány kezére jutni nem engedem! Sem a várat, sem magamat élve meg nem adom! Föld úgy fogadja be testemet, ég a lelkemet! Az örök Isten taszítson el, ha eskümet meg nem tartanám!

Nem kételkedett azon senki. Lángolt mindenkinek az arca, mert tűz égett mindenkinek a szívében. A Dobó esküjére minden kard kivillant. Egy lélekkel kiáltották:

Esküszünk! Esküszünk!

Gárdonyi Géza: Egri csillagok, 1901


14 15


HÁZIRENDGÁRDONYI EGRI OTTHONA

„ – A ház semmit sem ér, de a fekvése meg-fizethetetlen!” Az író 1896. október 10-én írta ezeket a gondolatokat édesanyjának, aki úgy gondolta, ha fiának kedves a hely, eladja szőlősgyöröki házát, s annak az árából megvehetik a kívánt ingatlant. 750 forintos vételár fejében hosszú huzavona után 1897 februárjában sikerült nyélbe ütni az üzletet, megtörtént a vásárlás. (A szőlészgazda tulajdonostól Gárdonyiék megtudták, hogy jelentős adósság terheli a házat. A vételár tulajdonképpen ezt az adósságot rendezte.) A ház elég roskatag állapotban volt, az író

édesanyja azért panaszkodott, hogy sok partot kell majd megmásznia, de a panorá-ma, az egri vár közelsége megfogta Gárdonyi lelkét. A család az édesanya irányításával hozzá is látott a ház felújításához. Az első köveket a család egy-egy tagja helyezte el, közé téve néhány papírpénzt is. A hagyo-mány szerint így biztosították azt, hogy a házra a későbbiekben is bőséges áldás hulljon. Falát körben megmagasították, új fazsindelyes tetőt készítettek. Járda épült, s kikerülhetett az édesanya kedves padja is. Hársfákat is telepítettek a ház köré. Néhány hónap után azonban tarthatatlanná váltak az állapotok. Sajnos nem fértek, s az író által oly áhított csendet, nyugalmat nem találhatta ilyen körülmények között. Kapóra jött, hogy a szomszédos szőlő eladó lett. Megvásárolták és új lakást építettek a családnak. Fokozatosan üvegverandás, nagy konyhás, ebédlős, két szobás ház állt a tervezett istálló helyén. Az író tehát egyedül rendezkedhetett be a kisebb házban. Megcserélte szobáit, s a város felé néző, zajosabb szoba lett a háló, a hátsó szoba

pedig a dolgozószoba, ahol tízezer kötetes könyvtárának is bőven volt hely. Hamarosan megépülhetett az íróasztal feletti üvegablak is. Azonban a város felszűrődő zaját és a ház előtti események hangjait nem tudta teljesen kirekeszteni. Kérelemmel fordult Eger városához, hogy megvásárolhassa a ház előtti területet. Hosszas huzavona után ajándékba kapta a kérdéses részt. Éppen Törökországban tartózkodott, amikor meglepte őt a jó hír. Ezért késve jelenhetett meg az író köszönő levele az Egri Híradóban. Gárdonyi ebben áldotta „azt a szívdobba-nást, amely megállította a várromok felett

és itt tétette le vele végleg a vándorbotot.” A bővítéseknek ezzel még nem volt vége. Megvásárolt a háza feletti területből három hold szőlőt, több mint száz négyszögölt a Mártonffy rétből, majd – már 1907-ben, an-nak örömére, hogy kimondták Csányi Molnár Máriával megkötött házasságának felbontá-sát – övé lett az Eger határában lévő Savós nevű harmincholdas birtok is. Itt volt domb, völgy, rét, fenyves, nyaraló és gyümölcsös is. Régi álma, a Gárdonyi kúria bontakozhatott

HÁZIREND DOBÓ ISTVÁN VÁRMÚZEUM

Gárdonyi Irodalmi Fesztivál2013. augusztus 8–11.

Tisztelt Látogató, Jegytulajdonos!

Köszönjük, hogy meglátogatja rendezvényünket, melyhez jó szórakozást kívánunk! Az esetleges félreértések elkerülése érdekében kérjük, olvassa el a rendezvényre vonatkozó házirendet. A karszalag csak akkor jogosít a rendezvényre történő belépésre, ha a Látogató elfogadja a Dobó István Vármúzeum (továbbiakban: Vármúzeum) házirendjét és tudomásul veszi, hogy a rendezők és a Vármúze-um munkatársai annak betartását ellenőrzik.

– A rendezvényt mindenki saját felelősségére látogathatja.– A fesztiválra történő belépés a karszalag megvétele után történhet.– A karszalag egy-egy napra (minden nap más színű), illetve a bérlet négy napra érvényes. Ez utóbbi, a rendezvény egész időtartamára (2013. augusztus 8-11.) szól. – Kérjük Látogatóinkat, hogy a karszalagot a rendezvény ideje alatt viseljék csuklójukon, mivel a kapuknál történő ki- és belépéskor a jegyellenőrök, illetve a vármúzeum területén a Fegyveres Biztonsági Őrség tagjai folyamatosan ellenőrizhetik. – Az elveszett, megsemmisült vagy megrongálódott karszala-gok pótlására nincs lehetőség.– Kerekes székes vendégeink a vár északi kapuját használ-hatják. Autóikkal beparkolhatnak a kapunál kialakított belső parkolóba. – A rendezvény szervezője fenntartja az időpont-, helyszín- és szereplőváltozás, valamint a lemondás jogát.– Kérjük Látogatóinkat, hogy csak a kijelölt helyen dohányoz-zanak!– Az Egri Vár védett műemlék, a várfalakra felmászni, dobálni és a kijelölt közlekedési útvonalról letérni tilos. A Látogatók bármilyen károkozásért, rongálásért teljes körű anyagi felelősséggel tartoznak.– A vármúzeum területén a történelmi és építészeti sajátos-ságok miatt a botlásveszély teljes kiküszöbölésére nincs mód, kérjük vendégeinket, hogy stabil, lehetőleg lapos talpú cipőt viseljenek és közlekedjenek fokozott figyelemmel.

– A vármúzeum területére üveget vagy bármilyen veszélyes, sérülést okozó tárgyat bevinni tilos!– Rendkívüli esemény (pl. természeti katasztrófa, tűz, bombariadó, stb) esetén a Látogató köteles pontosan betartani a Vármúzeum dolgozóinak utasításait, valamint az intézmény menekítési tervében szereplő előírások szerint viselkedni. (A menekítési tervet a pénztárakban és a Fegyveres Biztonsági Őröknél tekintheti meg, valamint a rendezvény helyszínén is jól látható helyre kihelyezzük.)– A Vármúzeum, a területén elhagyott értéktárgyakért nem vállal felelősséget.– Mindenki köteles megtenni a minden tőle elvárhatót, a saját és mások életének, testi épségének, valamint a Vármúzeum épületének, berendezéseinek és eszközeinek védelme, illetve veszélyeztetésének elkerülése érdekében. A Vármúzeum nem vállal felelősséget a személyekben vagy anyagi értékekben okozott károkért, amennyiben azok a Látogatók felelőtlen magatartásából erednek.– Felhívjuk figyelmüket, hogy a koncertek ideje alatt – kiemel-ten az Alma együttes-nél – a színpadra felmenni szigorúan tilos!– A rendezvények idején az előadásokról film- és képfelvételek készülnek. Amennyiben ezek valamelyikén Ön is feltűnik, látható, abban az esetben semmilyen követeléssel nem léphet fel, sem a felvételek készítőivel, sem a rendezőkkel szemben.– A Vármúzeum vezetésének és a fesztivál szervezőinek intézkedései a vendégekre nézve kötelező érvényűek.

A fentiek a Házirend szabályai. Az a Látogató, aki a jelen házirendet megsérti, figyelmeztetés után meghatározott időre vagy véglegesen kitiltható a Vármúzeum területéről, és ellene hatósági eljárás is indítható. A Házirend megszegéséből fakadó károkért a megszegő, vagy a megszegő személyért felelős személy felel. Amennyiben a Házirend megszegése egyben jogszabálysértést is jelent, a megszegő, vagy a megszegő személyért felelős személy viseli a jogszabályi felelősséget, és őt terhelik az esetleges jogszabályi szankciók.

A Házirend betartása közös érdekünk, ehhez kérjük Tisztelt Vendégeink segítségét.

Kedves Vendégeink! Együttműködésüket előre is köszönjük, és egyben örömmel várjuk Önöket rendezvényünkre!

így ki. A Mártonffytól vásárolt földön botani-kus kertet telepített. Európai útjairól, többek között Törökországból hozott növényeket honosított meg. Hatalmas fenyők, tuják és egyéb dísznövények között sétálhatott es-ténként, virágait, cserjéit saját maga ápolta. Házának környezete hamarosan megszépült, mindig ezrével virágoztak a növények, madarak csicseregtek, csend és békesség ülte meg otthonát. Falut teremtett magának a városban. A lakóházához közelebb eső kert volt a virágos kert, mélyebben feküdt a gyümölcsös és az úgynevezett sétakert. A két rész között szintkülönbség volt, ezen a helyen kőfalat épített. A bokrok között és az utak mentén szobrok álltak. A ház körülbelül húsz méter hosszú lehetett, teljes hosszán tornác állt. Ha esett az eső, az író itt pipáz-gatott, sétálgatott.

Amikor a Magyar Tudományos Akadémia tagjává választották, Eger város közgyűlése úgy határozott, hogy a Takács utca nevét Gárdonyi Gézára módosítják. Így köszönte meg az író a városnak ezt az elismerést: Életemben ide nyújtották nekem azokat a rózsákat, amelyeket csak halotti szemföde-lemre várhattam volna, ez a nagy és nemes adomány megerősít engem lankadó munka-bírásomban és szent fogadalmakra kötelez. Munkálkodok tovább az Istentől nekem osztott szerszámmal – holtomig – a nemzet művelődéséért és Egerért.”

PROGRAMOK16


INFORMÁCIÓ:


www.egrivar.hu

Telefon: +36 30 522 61-72



Eger, 2013. augusztus 8–11.

Documents

I. GÁRDONYI GÉZA IRODALMI FESZTIVÁL - eger.hu · 12:00 Gárdonyi Géza Egri csillagok című regénye és a valóság – Berecz Mátyás történész és Szalainé Király Júlia