of 57 /57
Kant, Schleiermacher Kant, Schleiermacher és Herbart pedagógiája és Herbart pedagógiája

Kant, Schleiermacher és Herbart pedagógiája

Embed Size (px)

DESCRIPTION

Kant, Schleiermacher és Herbart pedagógiája. Szülei a pietizmus hívei A königsbergi egyetemen tanul Házitanító, majd magántanár Königsbergben Pedagógiai előadásait, tanítványa Th. Rink lejegyezte és kiadta 1803-ban. Immanuel Kant (1724-1804). Az ember kiteljesedése. - PowerPoint PPT Presentation

Citation preview

Page 1: Kant, Schleiermacher és Herbart pedagógiája

Kant, Schleiermacher és Kant, Schleiermacher és Herbart pedagógiájaHerbart pedagógiája

Page 2: Kant, Schleiermacher és Herbart pedagógiája

Immanuel Kant (1724-1804)Immanuel Kant (1724-1804)

• Szülei a pietizmus hívei Szülei a pietizmus hívei

• A königsbergi A königsbergi egyetemen tanulegyetemen tanul

• Házitanító, majd Házitanító, majd magántanár magántanár Königsbergben Königsbergben

• Pedagógiai előadásait, Pedagógiai előadásait, tanítványa Th. Rink tanítványa Th. Rink lejegyezte és kiadta lejegyezte és kiadta 1803-ban 1803-ban

Page 3: Kant, Schleiermacher és Herbart pedagógiája

Az ember kiteljesedéseAz ember kiteljesedése• „„Az ember csakis a nevelés által válhat emberré. Az ember csakis a nevelés által válhat emberré.

Semmi más, mint amivé a nevelés teszi.”Semmi más, mint amivé a nevelés teszi.”

• „„Talán remélhetjük, hogy a nevelés mindig jobb és Talán remélhetjük, hogy a nevelés mindig jobb és jobb lesz, és hogy minden következő nemzedék jobb lesz, és hogy minden következő nemzedék egy lépéssel közelebb jut az emberiség egy lépéssel közelebb jut az emberiség tökéletesedéséhez, mert tökéletesedéséhez, mert az educatio mögött rejlik az educatio mögött rejlik az emberi tökéletesség nagy titka.az emberi tökéletesség nagy titka. [...] Nagyszerű [...] Nagyszerű dolog elképzelni, hogy az emberi természet dolog elképzelni, hogy az emberi természet folytonosan jobbítható a neveléssel. Ez egy folytonosan jobbítható a neveléssel. Ez egy jövendő, boldog emberi nem reménységét nyújtja jövendő, boldog emberi nem reménységét nyújtja nekünk.” nekünk.”

• A nevelés célja A nevelés célja felemelkedés az igazi erkölcsiség felemelkedés az igazi erkölcsiség szintjére.szintjére.

• Határozott állásfoglalás felvilágosodás korának Határozott állásfoglalás felvilágosodás korának eudaimonistaeudaimonista pedagógiai rendszereivel. (pl. pedagógiai rendszereivel. (pl. Rousseau)Rousseau)

Page 4: Kant, Schleiermacher és Herbart pedagógiája

• Szembefordulva a materiális értékekre irányuló Szembefordulva a materiális értékekre irányuló etikákkal, amelyek az egyén erényességét etikákkal, amelyek az egyén erényességét cselekedeteinek eredményével mérik, Kant egy cselekedeteinek eredményével mérik, Kant egy teljességgel formális „érzület-etikát” alkot.teljességgel formális „érzület-etikát” alkot.

• Felfogása szerint semmiféle külső ösztönző erő nem Felfogása szerint semmiféle külső ösztönző erő nem lehetséges, kivéve a tisztán belülről fakadó, érdek lehetséges, kivéve a tisztán belülről fakadó, érdek nélkül való jóakaratot. nélkül való jóakaratot.

• Nem fogad el erkölcsösnek külső motivációt, még Nem fogad el erkölcsösnek külső motivációt, még azt az örömöt sem, amelyet az egyén azt az örömöt sem, amelyet az egyén jócselekedetei után érez. jócselekedetei után érez.

• Az erkölcsi magaslatokra emelkedett ember Az erkölcsi magaslatokra emelkedett ember cselekedeteit tehát kizárólag a magasrendű értékek cselekedeteit tehát kizárólag a magasrendű értékek által vezérelt kategorikus imperatívusz irányíthatja. által vezérelt kategorikus imperatívusz irányíthatja.

• Ez az igazi akaratszabadság Kant szerint. Ez az igazi akaratszabadság Kant szerint.

• „„Cselekedj úgy, hogy akaratod maximája mindenkor Cselekedj úgy, hogy akaratod maximája mindenkor egyúttal általános törvényhozás elvéül szolgáljon.”egyúttal általános törvényhozás elvéül szolgáljon.”

Page 5: Kant, Schleiermacher és Herbart pedagógiája

• Ez az igazi akaratszabadság Kant Ez az igazi akaratszabadság Kant szerint. szerint.

• A szabad akarat kérdése tehát így nyer A szabad akarat kérdése tehát így nyer magyarázatot: magyarázatot:

• A szabadság voltaképpen a „túlnan” A szabadság voltaképpen a „túlnan” transzcendens világához, az transzcendens világához, az intelligíbilisintelligíbilis értékekértékek birodalmához kötődik, de azt birodalmához kötődik, de azt megelőzi, előfeltételezi, tehát a megelőzi, előfeltételezi, tehát a szabadság szabadság transzcendentálistranszcendentális kategória. kategória.

Page 6: Kant, Schleiermacher és Herbart pedagógiája

•Az ember morális fejlődésének, Az ember morális fejlődésének, öntökéletesedésének öntökéletesedésének három három lépcsőfoka lépcsőfoka bontható ki Kant bontható ki Kant írásaiból:írásaiból:

• empirikus Énempirikus Én

• szociális Énszociális Én

• autonóm, morális Énautonóm, morális Én

• Ez utóbbi szinten már a kategorikus Ez utóbbi szinten már a kategorikus imperatívusz irányítja az ember imperatívusz irányítja az ember cselekedeteit.cselekedeteit.

Page 7: Kant, Schleiermacher és Herbart pedagógiája

• „„Áthallások” (recepciók?):Áthallások” (recepciók?):

• Pestalozzi:Pestalozzi:

– Naturstand (természetes állapot)Naturstand (természetes állapot)

– Gesellschaftlicher Zustand (társadalmi Gesellschaftlicher Zustand (társadalmi állapot)állapot)

– Sittlicher Zustand (erkölcsi állapot)Sittlicher Zustand (erkölcsi állapot)

• Schneller:Schneller:

– empirikus Éniségempirikus Éniség

– történeti Éniségtörténeti Éniség

– tiszta Éniségtiszta Éniség

Page 8: Kant, Schleiermacher és Herbart pedagógiája

Fizikai és praktikus nevelésFizikai és praktikus nevelés

• Többféle fogalmi rendszer, ezek közül az egyik:Többféle fogalmi rendszer, ezek közül az egyik:

• A nevelés lehet „fizikai” és „praktikus”.A nevelés lehet „fizikai” és „praktikus”.

• A A „„fizikai nevelésfizikai nevelés” (Physische Erziehung)” (Physische Erziehung) az az embert mint természeti lényt alakítja, fejleszti. embert mint természeti lényt alakítja, fejleszti. Testre és lélekreTestre és lélekre egyaránt irányul. egyaránt irányul.

• Tehát nemcsak a testi erők fejlesztését érti ezen, Tehát nemcsak a testi erők fejlesztését érti ezen, hanem a szellemi képzést, sőt az erkölcsi jellem hanem a szellemi képzést, sőt az erkölcsi jellem alapjainak lerakását is. alapjainak lerakását is.

• Ugynakkor az ember csak a Ugynakkor az ember csak a „praktikus nevelés”„praktikus nevelés” (praktische Erziehung) révén válhat az érzékek (praktische Erziehung) révén válhat az érzékek fölötti, fölötti, intelligíbilis világintelligíbilis világ tagjává. tagjává.

Page 9: Kant, Schleiermacher és Herbart pedagógiája

• A. A A. A „„fizikai nevelésfizikai nevelés”” magában foglalja: magában foglalja: – a test gondozásáta test gondozását (Wartung und (Wartung und

Verpflegung) Verpflegung)

– a „a „fegyelmezés”-tfegyelmezés”-t (Disziplin) és a (Disziplin) és a

– „„kiművelés”-tkiművelés”-t (Kultur), azaz a test és lélek (Kultur), azaz a test és lélek kiművelését, „kultiválását”.kiművelését, „kultiválását”.

– A A „„kiműveléskiművelés”” önmagában is összetett önmagában is összetett folyamat: folyamat: • Egyrészt az ember Egyrészt az ember értelméreértelmére

irányul: ismeretekkel vértezi fel, készségekkel, irányul: ismeretekkel vértezi fel, készségekkel, „ügyességekkel” látja el. „ügyességekkel” látja el.

• Másrészt viszont „Másrészt viszont „okosságotokosságot” nyújt, ” nyújt, olyan képességet, amelynek birtokában olyan képességet, amelynek birtokában az az ember betagolódik az őt körülvevõ szûkebb-ember betagolódik az őt körülvevõ szûkebb-tágabb szociális körökbetágabb szociális körökbe. .

Page 10: Kant, Schleiermacher és Herbart pedagógiája

• Rendkívüli hatást gyakorolt rá Rendkívüli hatást gyakorolt rá RousseauRousseau „Emil”-je. „Emil”-je.

• Amikor pedagógiai előadásaiban a Amikor pedagógiai előadásaiban a test gondozásáróltest gondozásáról beszél, teljes mértékben Rousseau nyomdokain halad. beszél, teljes mértékben Rousseau nyomdokain halad.

• Az anya kötelessége, hogy maga táplálja gyermekét. Az anya kötelessége, hogy maga táplálja gyermekét. Kerülni kell a pólyázást, a ringatást, a túl meleg Kerülni kell a pólyázást, a ringatást, a túl meleg öltözéket – általában a kényeztetést. öltözéket – általában a kényeztetést.

• Ezek helyett hideg fürdőket és kemény fekhelyet ajánl. Ezek helyett hideg fürdőket és kemény fekhelyet ajánl.

• A pólyázás ártalmairól így ír: „Próbáljunk csak meg A pólyázás ártalmairól így ír: „Próbáljunk csak meg egyszer egy felnőtt embert bepólyázni, s lássuk, vajon egyszer egy felnőtt embert bepólyázni, s lássuk, vajon nem fog-e ő is kiabálni, félni, kétségbeesni?”nem fog-e ő is kiabálni, félni, kétségbeesni?”

• Elítéli az akkoriban elterjedt „járószalag” (Leitband) és Elítéli az akkoriban elterjedt „járószalag” (Leitband) és „járókocsi” (Gängelwagen) használatát is. „járókocsi” (Gängelwagen) használatát is.

• „„Mégiscsak furcsa, hogy a gyermeket meg akarjuk Mégiscsak furcsa, hogy a gyermeket meg akarjuk tanítani a járásra, mintha lenne olyan ember, aki e tanítani a járásra, mintha lenne olyan ember, aki e tanítás hiányában nem tudna járni.”tanítás hiányában nem tudna járni.”

Page 11: Kant, Schleiermacher és Herbart pedagógiája

• Ezzel szemben viszont nagyon fontos az Ezzel szemben viszont nagyon fontos az edzésedzés, a test, az érzékszervek fejlesztése, a , a test, az érzékszervek fejlesztése, a gyakorlás.gyakorlás.

• A gyermeknek természetes lételeme a A gyermeknek természetes lételeme a játékjáték, a , a természetes keretek között végzett természetes keretek között végzett testmozgás. „Sohasem fogtok valakiből derék testmozgás. „Sohasem fogtok valakiből derék férfit nevelni, aki elõbb nem volt vásott férfit nevelni, aki elõbb nem volt vásott kölyök. kölyök. Egy vidám legénykéből hamarabb Egy vidám legénykéből hamarabb lehet becsületes embert faragni, mint egy lehet becsületes embert faragni, mint egy koravén, okoskodó ifjoncbólkoravén, okoskodó ifjoncból.”.”

• A A fegyelmezésfegyelmezés a gyermek ösztönös vadságát a gyermek ösztönös vadságát fékezi, megtanítja állati lényének legyőzésére. fékezi, megtanítja állati lényének legyőzésére.

• Kant elveti a fegyelmezés drasztikus elemeit, Kant elveti a fegyelmezés drasztikus elemeit, a rabszolgákhoz méltó fenyítést.a rabszolgákhoz méltó fenyítést.

• A testi kultúrárólA testi kultúráról, a test kiműveléséről szólva , a test kiműveléséről szólva az érzékszervek és az akaratlagos mozgások az érzékszervek és az akaratlagos mozgások fejlesztését szorgalmazza. fejlesztését szorgalmazza.

Page 12: Kant, Schleiermacher és Herbart pedagógiája

• A lélek fizikai kultúrájaA lélek fizikai kultúrája két úton: két úton: szabad és szabad és skolasztikus módonskolasztikus módon mehet végbe. mehet végbe.

• Az előbbi a játékos tevékenységet, az utóbbi a Az előbbi a játékos tevékenységet, az utóbbi a munkát jelenti. munkát jelenti.

• Nem lehet a gyermeknek mindent játékosan Nem lehet a gyermeknek mindent játékosan megtanítani – bírálja a filantropistákat Kant. megtanítani – bírálja a filantropistákat Kant.

• „„A legnagyobb mértékben fontos, hogy a gyerek A legnagyobb mértékben fontos, hogy a gyerek megtanuljon dolgozni.” Az iskola sokat segíthet a megtanuljon dolgozni.” Az iskola sokat segíthet a munkára való hajlammunkára való hajlam kibontakoztatásában. kibontakoztatásában.

• Ki kell művelni a Ki kell művelni a szellemi erőketszellemi erőket: az emlékezetet, : az emlékezetet, a képzelőerőt stb. a képzelőerőt stb.

• De el kell sajátítani a De el kell sajátítani a civilizáció civilizáció viszonyrendszerének ismeretét,viszonyrendszerének ismeretét, az emberekkel az emberekkel való bánni tudás képességét, „okosságát” is. való bánni tudás képességét, „okosságát” is.

Page 13: Kant, Schleiermacher és Herbart pedagógiája

• B. Praktikus nevelésB. Praktikus nevelés

• Csak ennek révén válhat képessé arra, hogy Csak ennek révén válhat képessé arra, hogy alávesse cselekedeteit a már belülről átélt, alávesse cselekedeteit a már belülről átélt, önként vállalt erkölcsi törvényekönként vállalt erkölcsi törvények (kategorikus (kategorikus imperatívuszok) irányító szavának. imperatívuszok) irányító szavának.

• Itt már nem kényszerűségből vállalt Itt már nem kényszerűségből vállalt engedelmességről van szó! engedelmességről van szó!

• A bensővé vált erkölcsi törvény racionális A bensővé vált erkölcsi törvény racionális úton szabályozza magatartásunkat, nem úton szabályozza magatartásunkat, nem hagy teret a vívódásnak, a kételynek, az hagy teret a vívódásnak, a kételynek, az érzelmek hullámzásából fakadó érzelmek hullámzásából fakadó elbizonytalanodásnak.elbizonytalanodásnak.

Page 14: Kant, Schleiermacher és Herbart pedagógiája

• Kant filozófiája az emberi gondolkodás Kant filozófiája az emberi gondolkodás egyik csúcspontja. egyik csúcspontja.

• Filozófiai-etikai rendszerére alapozott Filozófiai-etikai rendszerére alapozott önálló önálló pedagógiai szisztémát ugyan nem pedagógiai szisztémát ugyan nem alkotott,alkotott, neveléssel, oktatással neveléssel, oktatással kapcsolatos gondolatai mégis kapcsolatos gondolatai mégis termékenyítőleg hatottak az európai termékenyítőleg hatottak az európai pedagógiára,pedagógiára, elősegítették tudománnyá elősegítették tudománnyá fejlődését.fejlődését.

• Pedagógiai előadásai 1868-ban Pesten Pedagógiai előadásai 1868-ban Pesten magyar nyelven is napvilágot láttak. magyar nyelven is napvilágot láttak.

• A fordító, A fordító, id. Mándy Péter,id. Mándy Péter, a mű címe: a mű címe: „„Kant Immánuel pedagógiája avagy Kant Immánuel pedagógiája avagy nevelésről írott könyvenevelésről írott könyve”.”.

Page 15: Kant, Schleiermacher és Herbart pedagógiája

Ernst Daniel Schleiermacher (1768–Ernst Daniel Schleiermacher (1768–

1834)1834) • Breslau, protestáns Breslau, protestáns

család gyermekecsalád gyermeke

• Pietisták herrenhuti Pietisták herrenhuti közösségének iskolájaközösségének iskolája

• Teológiai, filozófiai Teológiai, filozófiai tanulmányok: Halletanulmányok: Halle

• Kant, Fichte, Schlegel Kant, Fichte, Schlegel hatása, Berlinben hatása, Berlinben lelkészlelkész

• Egyetemi professzúra: Egyetemi professzúra: Halle, BerlinHalle, Berlin

Page 16: Kant, Schleiermacher és Herbart pedagógiája

• A német romantikus idealista filozófiában A német romantikus idealista filozófiában gyökerezik. nyúl vissza. gyökerezik. nyúl vissza.

• Az Univerzumban, a világistenségben valósul meg a Az Univerzumban, a világistenségben valósul meg a természetnek és értelemnek, a reálisnak és az természetnek és értelemnek, a reálisnak és az ideálisnak abszolút, megbonthatatlan egysége.ideálisnak abszolút, megbonthatatlan egysége.

• Ehhez az abszolút egységhez a gondolkodás nem Ehhez az abszolút egységhez a gondolkodás nem képes felemelkedni, ezért nem lehetséges semmiféle képes felemelkedni, ezért nem lehetséges semmiféle racionális alapokon nyugvó teológia. racionális alapokon nyugvó teológia.

• Ezzel elveti a kinyilatkoztatáson alapuló Ezzel elveti a kinyilatkoztatáson alapuló dogmarendszert, sőt a kanti etikára alapozott dogmarendszert, sőt a kanti etikára alapozott vallástant is. vallástant is.

• A vallást az érzelmek birodalmába sorolja:A vallást az érzelmek birodalmába sorolja: nem nem más, mint a világmindenségtől való más, mint a világmindenségtől való abszolút függés abszolút függés átérzése,átérzése, tehát jogosult minden vallás, amely tehát jogosult minden vallás, amely kielégíti az embernek ezt az érzelmi igényét. kielégíti az embernek ezt az érzelmi igényét.

TeológiájaTeológiája

Page 17: Kant, Schleiermacher és Herbart pedagógiája

• Schleiermacher az Istenség fogalma Schleiermacher az Istenség fogalma helyett leginkább az helyett leginkább az UniversumUniversum vagy az vagy az AbsolutumAbsolutum kifejezést használta – ezen kifejezést használta – ezen kortársai közül sokan megbotránkoztak. kortársai közül sokan megbotránkoztak.

• Isten személyiséggel való felruházását Isten személyiséggel való felruházását nem tartotta fontosnak, hiszen ő fellelhető nem tartotta fontosnak, hiszen ő fellelhető a világ minden pontján: a természetben a világ minden pontján: a természetben éppúgy, mint az emberben. éppúgy, mint az emberben.

• Sajátosan Sajátosan pánteisztikuspánteisztikus fölfogás ez, ami fölfogás ez, ami Schleiermacher teológiájában a luteránus Schleiermacher teológiájában a luteránus pietizmus érzelemközpontú pietizmus érzelemközpontú vallásosságával ötvöződikvallásosságával ötvöződik..

Page 18: Kant, Schleiermacher és Herbart pedagógiája

PedagógiájaPedagógiája

• Előadások a berlini egyetemenElőadások a berlini egyetemen (1813/3, 1820/1 és (1813/3, 1820/1 és 1826), nyomtatásban csak halála után jelentetik 1826), nyomtatásban csak halála után jelentetik meg. meg.

• A pedagógia alapja, a nevelés próbaköve az etika. A pedagógia alapja, a nevelés próbaköve az etika.

• A fiatalság nevelése az idősebb generációk A fiatalság nevelése az idősebb generációk erkölcsi kötelessége.erkölcsi kötelessége.

• Kérdései: Mikor kell elkezdeni a nevelést? Meddig Kérdései: Mikor kell elkezdeni a nevelést? Meddig van létjogosultsága?van létjogosultsága?

• Válaszai: Válaszai: A fejlesztés attól kezdve lehetséges, A fejlesztés attól kezdve lehetséges, ahogy az élet az anyaméhben megrezdül. ahogy az élet az anyaméhben megrezdül.

• A nevelés végpontját pedig az emberi élet végéig A nevelés végpontját pedig az emberi élet végéig tolja ki: a pedagógiai hatás élethosszig tartó tolja ki: a pedagógiai hatás élethosszig tartó folyamatfolyamat. (Ld.: Comenius) . (Ld.: Comenius)

Page 19: Kant, Schleiermacher és Herbart pedagógiája

• Erkölcstelennek tartja az erőszakra Erkölcstelennek tartja az erőszakra alapozó nevelői eljárásokatalapozó nevelői eljárásokat, a nevelői , a nevelői önkényt, amely a gyereket kiszolgáltatott önkényt, amely a gyereket kiszolgáltatott passzív “követőnek” (Anhang) tekinti.passzív “követőnek” (Anhang) tekinti.

• Schleiermacher etikája nem rigorózus.Schleiermacher etikája nem rigorózus.

• Az etikai törvény és a természeti törvény Az etikai törvény és a természeti törvény kibékítésére törekszik.kibékítésére törekszik.

• Erkölcsös az a cselekedet, amely megfelel Erkölcsös az a cselekedet, amely megfelel az eszes akarat természeti törvényének. az eszes akarat természeti törvényének.

• A társadalom szempontját, a morális A társadalom szempontját, a morális közmegegyezést is figyelembe veszi:közmegegyezést is figyelembe veszi: „A „A nevelés akkor jó és erkölcsös, ha megfelel nevelés akkor jó és erkölcsös, ha megfelel a társadalom erkölcsi álláspontjának.”a társadalom erkölcsi álláspontjának.”

Page 20: Kant, Schleiermacher és Herbart pedagógiája

• Pedagógiájában Pedagógiájában az egyén és a társadalom az egyén és a társadalom szempontjának összeegyeztetésére törekszik:szempontjának összeegyeztetésére törekszik: „A pedagógiai tevékenység kettős „A pedagógiai tevékenység kettős irányultságú: egyrészt kibontakoztatja a irányultságú: egyrészt kibontakoztatja a gyermek gyermek természetes hajlamaittermészetes hajlamait, másrészt , másrészt pedig bevezeti, pedig bevezeti, beleneveli a beleneveli a társadalom társadalom erkölcsi életébe.” erkölcsi életébe.”

• A nevelés „A nevelés „végpontjainakvégpontjainak” azokat a szűkebb-” azokat a szűkebb-tágabb tágabb társas-közösségekettársas-közösségeket nevezi, nevezi, amelyekbe a gyermek beleszületik, amelyekbe a gyermek beleszületik, amelyek amelyek számára nevelni kellszámára nevelni kell. .

• Ezek az Ezek az egymásra rétegződő társas-egymásra rétegződő társas-közösségekközösségek Schleiermacher szerint az Schleiermacher szerint az állam, állam, az egyház, a szabad társas érintkezés az egyház, a szabad társas érintkezés (magánélet), valamint a tudás és a nyelv (magánélet), valamint a tudás és a nyelv nemzeti közössége.nemzeti közössége.

Page 21: Kant, Schleiermacher és Herbart pedagógiája

• „„A nevelés belehelyezi az embert a A nevelés belehelyezi az embert a világba, amennyiben a világot az emberbe világba, amennyiben a világot az emberbe helyezi, és az ember által alakíttatja a helyezi, és az ember által alakíttatja a világot, amennyiben az embert a világ világot, amennyiben az embert a világ által alakíttatja.” által alakíttatja.”

• A nevelési gyakorlat A nevelési gyakorlat két összetevőjétkét összetevőjét különíti el: az különíti el: az univerzálisuniverzális és az és az individuálisindividuális nevelést. nevelést.

• Az előbbi a népfajra jellemző általános Az előbbi a népfajra jellemző általános sajátosságokat bontja ki az egyénben, az sajátosságokat bontja ki az egyénben, az utóbbi pedig az individuális adottságok, utóbbi pedig az individuális adottságok, „személyes sajátosságok” minél teljesebb „személyes sajátosságok” minél teljesebb kifejlesztésére szolgál.kifejlesztésére szolgál.

Page 22: Kant, Schleiermacher és Herbart pedagógiája

• A nevelés eszközei terén az A nevelés eszközei terén az ellenhatásellenhatás: a : a növendékben fellelhető rossz irányultságok növendékben fellelhető rossz irányultságok leküzdése; illetve a leküzdése; illetve a támogatástámogatás: az erkölcsi jó : az erkölcsi jó eszméjével megegyező adottságok eszméjével megegyező adottságok kibontakoztatása.kibontakoztatása.

• A nevelés három szakaszát különbözteti A nevelés három szakaszát különbözteti meg:meg:

• 1. 1. előkészítő (propedeutikus) szakaszelőkészítő (propedeutikus) szakasz – – kizárólag a család körébe tartozik;kizárólag a család körébe tartozik;

• 2. 2. nyilvános szakasznyilvános szakasz – iskolai közösséget – iskolai közösséget igényel; igényel;

• 3. 3. életpályára felkészítő szakaszéletpályára felkészítő szakasz – feladata a – feladata a szakképzés, illetve – egyetemi oktatás szakképzés, illetve – egyetemi oktatás esetén – az önálló kutatásra való felkészítés. esetén – az önálló kutatásra való felkészítés.

• „„Tanítványa” és követője: Tanítványa” és követője: Schneller IstvánSchneller István (1847-1939)(1847-1939)

Page 23: Kant, Schleiermacher és Herbart pedagógiája

Friedrich Fröbel (1782–1852)Friedrich Fröbel (1782–1852)

• Pestalozzi hatása Yverdonban: Pestalozzi hatása Yverdonban: 1808-08101808-0810

• Egyetemi tanulmányok: Egyetemi tanulmányok: Göttingen, Berlin: Göttingen, Berlin: természettudományok, végső természettudományok, végső magyarázó törvények keresése.magyarázó törvények keresése.

• Berlini Ásványtani Múzeum: Berlini Ásványtani Múzeum: kristályok vizsgálata.kristályok vizsgálata.

• Gyermeknevelő intézet Gyermeknevelő intézet Keilauban (Általános Német Keilauban (Általános Német Nevelőintézet).Nevelőintézet).

• Fő műve: Embernevelés (1826)Fő műve: Embernevelés (1826)

• Intézetalapítás: Svájc, majd Intézetalapítás: Svájc, majd

Page 24: Kant, Schleiermacher és Herbart pedagógiája

• Blankenburg – az első „gyermekkert” Blankenburg – az első „gyermekkert” (Allgemeine Deutsche Kindergarten). (Allgemeine Deutsche Kindergarten).

• A porosz hatóságok 1851-ben betiltják a A porosz hatóságok 1851-ben betiltják a gyermekkerteket.gyermekkerteket.

• Vád: szocialista és ateista szellemet Vád: szocialista és ateista szellemet terjesztenek. terjesztenek.

• Fröbel már nem érhette meg Fröbel már nem érhette meg gyermekkertjei tilalmának feloldását gyermekkertjei tilalmának feloldását 1860-ban. 1860-ban.

• Ettől fogva a fröbelizmus széles körben Ettől fogva a fröbelizmus széles körben terjedt: német nyelvterületeken kívül terjedt: német nyelvterületeken kívül elsősorban Magyarországon, de hatása elsősorban Magyarországon, de hatása érzékelhető az Amerikai Egyesült érzékelhető az Amerikai Egyesült Államokban is.Államokban is.

Page 25: Kant, Schleiermacher és Herbart pedagógiája

• Míg az óvodapedagógia másik nagy Míg az óvodapedagógia másik nagy klasszikusa, az angol klasszikusa, az angol Samuel WilderspinSamuel Wilderspin (1792–1866)(1792–1866) óvodáiban a gyerekek óvodáiban a gyerekek tömegeit tömegeit oktattaoktatta--tanítottatanította,, addigaddig Fröbel Fröbel a a játékos foglalkozásokjátékos foglalkozások és a következetes és a következetes beszédfejlesztésbeszédfejlesztés híve volt. híve volt.

• A játék szerinte a kisgyermek „legtisztább A játék szerinte a kisgyermek „legtisztább szellemi alkotása”. szellemi alkotása”.

• Műveiben rávilágított a Műveiben rávilágított a gyermeki játékgyermeki játék nevelő-képző szerepére. nevelő-képző szerepére.

• Eszménye a csöndesen, játékszereivel Eszménye a csöndesen, játékszereivel elmélyülten egymagában játszó, elmélyülten egymagában játszó, jóljól neveltnevelt kisgyermek. kisgyermek.

Page 26: Kant, Schleiermacher és Herbart pedagógiája

• PedagógiájábanPedagógiájában játékos foglalkozások és játékos foglalkozások és eszközök egész rendszerét dolgozta ki. eszközök egész rendszerét dolgozta ki.

• Eszközei – az ún. „Eszközei – az ún. „adományokadományok” – a következők: ” – a következők:

• – – a hat különböző színű textílliából készült labda a hat különböző színű textílliából készült labda

• – – a golyó, a kocka és a henger, a golyó, a kocka és a henger,

• – – a nyolc egyenlő részre osztott kocka,a nyolc egyenlő részre osztott kocka,

• – – a nyolc hasábra osztott kocka,a nyolc hasábra osztott kocka,

• – – a 27 egyenlő részre osztott kocka, a 27 egyenlő részre osztott kocka,

• – – a 27 hasábra osztott kocka. a 27 hasábra osztott kocka.

• Az adományok célja a szín- és térérzék Az adományok célja a szín- és térérzék fejlesztése, a tárgyak különböző alakjainak fejlesztése, a tárgyak különböző alakjainak bemutatása, az egész és az alkotórészek bemutatása, az egész és az alkotórészek fogalmának megtanítása. fogalmának megtanítása.

• Más tevékenysége: például pálcikakirakás, Más tevékenysége: például pálcikakirakás, hálórajz, különféle papírmunkák stb.hálórajz, különféle papírmunkák stb.

Page 27: Kant, Schleiermacher és Herbart pedagógiája

• Gondolkodásmódjára hat a német romantika Gondolkodásmódjára hat a német romantika eszmevilága.eszmevilága.

• Újjászületés-igény, vágyódás az emberiség Újjászületés-igény, vágyódás az emberiség „tavasza” iránt – „gyermekkert”.„tavasza” iránt – „gyermekkert”.

• Kidolgozza a német romantikus pedagógia átfogó Kidolgozza a német romantikus pedagógia átfogó koncepcióját.koncepcióját.

• – – Az egyes emberben az egész emberiség rejtőzik Az egyes emberben az egész emberiség rejtőzik „… in jedem Menschen, als Glied der Menschheit „… in jedem Menschen, als Glied der Menschheit und Kind Gottes, liegt und ist die ganze und Kind Gottes, liegt und ist die ganze Menschheit… dargestellt.” Menschheit… dargestellt.”

• Az egyes emberben szunnyadó isteni felfedezése: Az egyes emberben szunnyadó isteni felfedezése: „Freier Darstellung des in ihm wirkenden „Freier Darstellung des in ihm wirkenden Göttlichen”.Göttlichen”.

• Rousseau-val együtt vallja, hogy az ember Rousseau-val együtt vallja, hogy az ember eredendően jó.eredendően jó.

Page 28: Kant, Schleiermacher és Herbart pedagógiája

• A rossz abból keletkezik, ha megbomlik az A rossz abból keletkezik, ha megbomlik az egyensúly ember és természet között.egyensúly ember és természet között.

• Radikálisan új gondolat: a gyermeki és ifjúkori Radikálisan új gondolat: a gyermeki és ifjúkori hibák elkerülése érdekében a nevelőnek az hibák elkerülése érdekében a nevelőnek az emberben rejlő jó forrásait kell feltárnia.emberben rejlő jó forrásait kell feltárnia.

• Az előíró jellegű, beavatkozásra építő nevelés Az előíró jellegű, beavatkozásra építő nevelés gátlóan, zavaróan hat a gyermeki fejlődés gátlóan, zavaróan hat a gyermeki fejlődés isteni törvények által meghatározott isteni törvények által meghatározott folyamatára.folyamatára.

• A fejlődés visszatérés az ősi A fejlődés visszatérés az ősi egészlegességhez.egészlegességhez.

• Átveszi Herder rekapitulációs elméletét.Átveszi Herder rekapitulációs elméletét.

Page 29: Kant, Schleiermacher és Herbart pedagógiája

• Minden egyes fokozat sajátos önértékkel Minden egyes fokozat sajátos önértékkel rendelkezik, nincs minőségi különbség a rendelkezik, nincs minőségi különbség a fejlődés egyes fokozatai között!fejlődés egyes fokozatai között!

• A korai gyermekkor fokozatát Fröbel különös A korai gyermekkor fokozatát Fröbel különös figyelemben részesíti, számára a figyelemben részesíti, számára a „legkorábbi a „legkorábbi a legfontosabb”.legfontosabb”.

• A kisgyermek ekkor még az eredendő egység A kisgyermek ekkor még az eredendő egység isteni teremtőerejét birtokolja, s ez az erő isteni teremtőerejét birtokolja, s ez az erő később alábbhagy.később alábbhagy.

• A fejlődés ugyanis nemcsak gyarapodás, hanem A fejlődés ugyanis nemcsak gyarapodás, hanem veszteség is: veszteség is:

• „„Az egységesítő, éltető erő csökken, a kifelé Az egységesítő, éltető erő csökken, a kifelé ható, extenzív, kiterjeszkedést elősegítő erő ható, extenzív, kiterjeszkedést elősegítő erő növekszik.” növekszik.”

• Csökken a beleélő-képesség, a képzelőerő.Csökken a beleélő-képesség, a képzelőerő.

Page 30: Kant, Schleiermacher és Herbart pedagógiája

• A gyermekkor metafizikája.A gyermekkor metafizikája.• Az abszolút kezdet megtestesülése, Az abszolút kezdet megtestesülése,

az eredeti isteni teremtőerő emberi az eredeti isteni teremtőerő emberi formában való megjelenése.formában való megjelenése.

• Messianisztikus hevület: Messianisztikus hevület: „Gyermek! „Gyermek! – már ez a szó is felemelően hat az – már ez a szó is felemelően hat az emberre és boldoggá teszi, mint emberre és boldoggá teszi, mint ahogy egy egészséges gyermek ahogy egy egészséges gyermek megpillantása boldogsággal tölt el megpillantása boldogsággal tölt el mindenkit, és ahogyan a mindenkit, és ahogyan a »»tiszta tiszta gyermekgyermek«« fogalma reménységet fogalma reménységet ébreszt bennünk.”ébreszt bennünk.”

Page 31: Kant, Schleiermacher és Herbart pedagógiája

• A gyermek az elveszett paradicsom A gyermek az elveszett paradicsom megtestesítője.megtestesítője.

• „„Első mosolyában a környezetével való Első mosolyában a környezetével való mélyreható, harmonikus egység fejeződik ki.”mélyreható, harmonikus egység fejeződik ki.”

• A gyermeki alkotófolyamat három dologban A gyermeki alkotófolyamat három dologban nyilvánul meg: a beszédben, a játékban és a nyilvánul meg: a beszédben, a játékban és a képzeletben.képzeletben.

• A játék mint az önmagunkra találás, a A játék mint az önmagunkra találás, a „hazatérés” (Beheimatung) eszköze.„hazatérés” (Beheimatung) eszköze.

• A nevelő legyen „játékvezető”, de engedje, A nevelő legyen „játékvezető”, de engedje, hogy a gyermek is válhasson az ő vezetőjévé.hogy a gyermek is válhasson az ő vezetőjévé.

• Az újkori ember metafizikai otthontalanságára Az újkori ember metafizikai otthontalanságára gyógyírt jelenthet a gyermek.gyógyírt jelenthet a gyermek.

Page 32: Kant, Schleiermacher és Herbart pedagógiája

• „„Halottak vagyunk, minden halott, ami körülvesz Halottak vagyunk, minden halott, ami körülvesz bennünket, üresen kong minden tudásunk, bennünket, üresen kong minden tudásunk, üresek vagyunk gyermekeink számára, majdnem üresek vagyunk gyermekeink számára, majdnem minden amit kimondunk kong az ürességtől, minden amit kimondunk kong az ürességtől, tartalmatlan, élettelen…”tartalmatlan, élettelen…”

• „„Siessünk! Engedjük magunkat eljutni Siessünk! Engedjük magunkat eljutni gyemekeinkhez! Engedjük, hogy megtöltsenek gyemekeinkhez! Engedjük, hogy megtöltsenek bennünket élettel! Éljünk velük, és engedjük, bennünket élettel! Éljünk velük, és engedjük, hogy velünk éljenek. … Tanuljunk gyermekeinktől hogy velünk éljenek. … Tanuljunk gyermekeinktől … Éljünk a gyermekeinknek: így hoznak ők … Éljünk a gyermekeinknek: így hoznak ők számunkra békét és boldogságot. („Laßt uns számunkra békét és boldogságot. („Laßt uns unseren Kindern leben…”) unseren Kindern leben…”)

• A család mint érzelmi közösség apoteózisa.A család mint érzelmi közösség apoteózisa.• A családi élet: menny a földön! A családi élet: menny a földön! • Kindergarten: ideális állapot, amely a gyermekek Kindergarten: ideális állapot, amely a gyermekek

harmonikus családi körben zajló életét jelenti.harmonikus családi körben zajló életét jelenti.• A nevelés lehet – végső soron – a felnőtt nevelése A nevelés lehet – végső soron – a felnőtt nevelése

a gyermek által. A generációs lánc megfordítása. a gyermek által. A generációs lánc megfordítása.

Page 33: Kant, Schleiermacher és Herbart pedagógiája

Johann Friedrich Herbart (1776–Johann Friedrich Herbart (1776–

1841)1841) • Előkelő családból származott, Előkelő családból származott,

édesapja jogtanácsos volt édesapja jogtanácsos volt Oldenburgban. Oldenburgban.

• Gyermekkorában magánoktatásban Gyermekkorában magánoktatásban részesült: latin, görög, történelem, részesült: latin, görög, történelem, földrajz, zene tánc. földrajz, zene tánc.

• Jogot tanul a jenai egyetemen.Jogot tanul a jenai egyetemen.• Három évig Bernben Három évig Bernben

magántanítóskodott egy magántanítóskodott egy magasrangú városi hivatalnok magasrangú városi hivatalnok családjában, akinek három fiát családjában, akinek három fiát tanította. tanította.

• Ez idő alatt bontakoztak ki Ez idő alatt bontakoztak ki pedagógiai rendszerének pedagógiai rendszerének körvonalai. körvonalai.

Page 34: Kant, Schleiermacher és Herbart pedagógiája

• Pestalozzit Pestalozzit isis meglátogattameglátogatta Burgdorfban. Burgdorfban.

• 1800-ban felhagyott a tanítással, és 1800-ban felhagyott a tanítással, és Brémába költözött: egyetemi karrierjére Brémába költözött: egyetemi karrierjére készült. készült.

• Akadémiai pályafutása 1802-ben kezdődött Akadémiai pályafutása 1802-ben kezdődött a Göttingenben. a Göttingenben.

• Ez az egyetem igazi szellemi centrumnak Ez az egyetem igazi szellemi centrumnak számított: rektora az akkor már 73 számított: rektora az akkor már 73 esztendős, híres neohumanista filológus esztendős, híres neohumanista filológus Christian Gottlob Heyne volt, a pedagógia Christian Gottlob Heyne volt, a pedagógia professzora pedig Johann Heinrich Feder, az professzora pedig Johann Heinrich Feder, az „Új Emil” (1769-1771) című könyv szerzője. „Új Emil” (1769-1771) című könyv szerzője.

Page 35: Kant, Schleiermacher és Herbart pedagógiája

• A tanárok gyakorlati képzését már 1763 óta egy A tanárok gyakorlati képzését már 1763 óta egy pedagógiai szeminárium szolgálta, amelyet Heyne pedagógiai szeminárium szolgálta, amelyet Heyne vezetett, s melynek kimondott célja a „vidéki vezetett, s melynek kimondott célja a „vidéki iskolák megfelelő tanár egyéniségekkel való iskolák megfelelő tanár egyéniségekkel való ellátása” volt. ellátása” volt.

• Az egyetem fénykorát élte: külföldi hallgatók egész Az egyetem fénykorát élte: külföldi hallgatók egész seregét vonzotta Lisszabontól Moszkváig.seregét vonzotta Lisszabontól Moszkváig.

• Herbart itt szerzett doktorátust, majd ugyanitt Herbart itt szerzett doktorátust, majd ugyanitt magántanárként oktatott. magántanárként oktatott.

• Itt jelent meg 1806-ban első nagyjelentőségű Itt jelent meg 1806-ban első nagyjelentőségű pedagógiai tanulmánya, az „Általános Pedagógia” pedagógiai tanulmánya, az „Általános Pedagógia” (Allgemeine Pädagogik aus dem Zwecke der (Allgemeine Pädagogik aus dem Zwecke der Erziehung abgeleitet). Erziehung abgeleitet).

• 1809-ben kinevezték a königsbergi egyetemre a 1809-ben kinevezték a königsbergi egyetemre a filozófia és pedagógia professzorának, ugyanoda, filozófia és pedagógia professzorának, ugyanoda, ahol egykor Kant is tanított. ahol egykor Kant is tanított.

Page 36: Kant, Schleiermacher és Herbart pedagógiája

• A pedagógiai szemináriummal A pedagógiai szemináriummal párhuzamosan itt a gyakorlóiskola párhuzamosan itt a gyakorlóiskola („Didaktikai Intézet”) munkáját is irányította. („Didaktikai Intézet”) munkáját is irányította.

• Ebben az intézetben házi nevelők és leendő Ebben az intézetben házi nevelők és leendő gimnáziumi tanárok felkészítésével gimnáziumi tanárok felkészítésével foglalkozott. foglalkozott.

• Huszonnégy évig dolgozott itt, majd 1833-Huszonnégy évig dolgozott itt, majd 1833-ban visszatért Göttingenbe, ahol még nyolc ban visszatért Göttingenbe, ahol még nyolc évet tanított. évet tanított.

• Itt tette közzé 1835-ben a „Pedagógiai Itt tette közzé 1835-ben a „Pedagógiai előadások vázlata” (Umriß pädagogi scher előadások vázlata” (Umriß pädagogi scher Vorlesungen) című művét. Vorlesungen) című művét.

• Hatvanöt éves korában halt meg, 1841-ben.Hatvanöt éves korában halt meg, 1841-ben.

Page 37: Kant, Schleiermacher és Herbart pedagógiája

• Herbart személyes életvezetését a tradicionális Herbart személyes életvezetését a tradicionális (mondhatni „aszkétikus”) erkölcsi értékek (mondhatni „aszkétikus”) erkölcsi értékek feltétlen tiszteletben tartása jellemezte.feltétlen tiszteletben tartása jellemezte.

• Kortársai szerint ő maga volt a Kortársai szerint ő maga volt a „kategorikus „kategorikus imperatívusz”imperatívusz” megszemélyesítője. megszemélyesítője.

• Ez a Ez a szigorú szigorú életvezetés tükröződik neveléssel életvezetés tükröződik neveléssel kapcsolatos felfogásán is. kapcsolatos felfogásán is.

• A pedagógiának szilárd filozófiai alapvetést adott, A pedagógiának szilárd filozófiai alapvetést adott, s neveléstani gondolatait egy összefüggő, s neveléstani gondolatait egy összefüggő, koherens rendszer keretei között fejtette ki. koherens rendszer keretei között fejtette ki.

• „„A nevelés legfontosabb célja a moralitásban … A nevelés legfontosabb célja a moralitásban … az erkölcsi karakter erejében keresendő.”az erkölcsi karakter erejében keresendő.”

Pedagógiai rendszerének filozófiai Pedagógiai rendszerének filozófiai alapjaialapjai

Page 38: Kant, Schleiermacher és Herbart pedagógiája

• Az erkölcsi ítéletAz erkölcsi ítélet lényegét tekintve lényegét tekintve azonos az esztétikai azonos az esztétikai ítélettelítélettel. .

• Az etikai „tetszés”, az erkölcsösség akkor jön létre, ha Az etikai „tetszés”, az erkölcsösség akkor jön létre, ha akaratunk és cselekvésünk összhangban vanakaratunk és cselekvésünk összhangban van az erkölcsi az erkölcsi eszmékkel.eszmékkel.

• Öt ilyen Öt ilyen erkölcsierkölcsi eszmét, eszmét, értéket különböztet meg: értéket különböztet meg:

• 1. Ha akaratunk összhangban van erkölcsi belátásunkkal, 1. Ha akaratunk összhangban van erkölcsi belátásunkkal, akkor a akkor a belső szabadságbelső szabadság eszméje valósul meg; eszméje valósul meg;

• 2. Ha akaratunk olyan erős, hogy állandóan 2. Ha akaratunk olyan erős, hogy állandóan következetesen tudunk cselekedni, akkor a következetesen tudunk cselekedni, akkor a tökéletességtökéletesség eszméje realizálódik;eszméje realizálódik;

• 3. Ha – mintegy kilépve önmagunkból – mások érdekeit is 3. Ha – mintegy kilépve önmagunkból – mások érdekeit is figyelembe vesszük, akkor a figyelembe vesszük, akkor a jóakaratjóakarat eszméje jön létre;eszméje jön létre;

• 4. Ha több, egymással összeütköző érdek, akarat között 4. Ha több, egymással összeütköző érdek, akarat között jön létre megegyezés, akkor ajön létre megegyezés, akkor a jogjog eszméje keletkezik;eszméje keletkezik;

• 5. Ha pedig a jó, illetve rossz cselekedet megfelelő 5. Ha pedig a jó, illetve rossz cselekedet megfelelő jutalmazásban, illetve elmarasztalásban részesül, akkor a jutalmazásban, illetve elmarasztalásban részesül, akkor a méltányosságméltányosság eszméje érvényesül. eszméje érvényesül.

Page 39: Kant, Schleiermacher és Herbart pedagógiája

A lélektani háttérA lélektani háttér

• A létező világ két nagy területre oszthatóA létező világ két nagy területre osztható 1. a 1. a „„reáléreálé”-k világa és 2. a jelenségek világa. ”-k világa és 2. a jelenségek világa.

• A reálé szellemi természetű, oszthatatlan A reálé szellemi természetű, oszthatatlan változatlan lényeg, kvalitatív atom. változatlan lényeg, kvalitatív atom.

• A reálék A reálék mechanikus mozgástmechanikus mozgást végeznek, végeznek, harcolnak egymással, összekapcsolódnak, de harcolnak egymással, összekapcsolódnak, de lényegükben változatlanok maradnak. lényegükben változatlanok maradnak.

• AA lélek is egy reálé lélek is egy reálé. A lelki élet is reálék vonzása, . A lelki élet is reálék vonzása, taszítása, harca és összekapcsolódása. taszítása, harca és összekapcsolódása.

• A lelki jelenségek közül a A lelki jelenségek közül a képzetetképzetet tartja tartja alapvetőnek. A képzet a lélek önfenntartási alapvetőnek. A képzet a lélek önfenntartási aktusa. aktusa.

Page 40: Kant, Schleiermacher és Herbart pedagógiája

• Herbart használja először a Herbart használja először a tudatküszöbtudatküszöb és és tudatmezőtudatmező fogalmakat. fogalmakat.

• Ha egy képzet lekerül a tudatmezőről a tudatküszöb Ha egy képzet lekerül a tudatmezőről a tudatküszöb alá, alá, felejtésrőlfelejtésről beszélünk. beszélünk.

• A képzetek „önfenntartási” késztetésük miatt vissza A képzetek „önfenntartási” késztetésük miatt vissza szeretnének kerülni a tudatmezőre, ha ez megtörténik, szeretnének kerülni a tudatmezőre, ha ez megtörténik, akkor következik be a akkor következik be a reprodukció.reprodukció.

• Az átmenetileg tudatküszöb alá szoruló képzetek tehát Az átmenetileg tudatküszöb alá szoruló képzetek tehát törekvésként, kívánságként jelenhetnek meg a lelki törekvésként, kívánságként jelenhetnek meg a lelki életben. életben.

• Ha a törekvés akadályokkal szemben érvényesül, s a Ha a törekvés akadályokkal szemben érvényesül, s a megvalósulás képzete csatlakozik hozzá, akkor megvalósulás képzete csatlakozik hozzá, akkor beszélhetünk beszélhetünk akaratakaratról. ról.

• FigyelemFigyelem akkor keletkezik, ha a régi képzetek az újak akkor keletkezik, ha a régi képzetek az újak felé fordulnak, s hajlandóak befogadni azokat. Lelki felé fordulnak, s hajlandóak befogadni azokat. Lelki tevékenység az érdeklődés is. Herbart tevékenység az érdeklődés is. Herbart oktatáselméletében nagy súlyt fektet a oktatáselméletében nagy súlyt fektet a sokoldalú sokoldalú érdeklődésérdeklődés kialakítására. kialakítására.

Page 41: Kant, Schleiermacher és Herbart pedagógiája

• Herbart – az értelem működésén túl – az Herbart – az értelem működésén túl – az érzelmi életetérzelmi életet és az és az akaratakarat megnyilvánulásait is a megnyilvánulásait is a képzetek képzetek mozgásáramozgására vezeti vissza. vezeti vissza.

• Lélektanát ezért intellektualisztikus Lélektanát ezért intellektualisztikus pszichológiának nevezik. pszichológiának nevezik.

• Emellett a dialektikától távol álló, Emellett a dialektikától távol álló, mechanisztikiusmechanisztikius jelző is illik erre a jelző is illik erre a lélektanra: a lelki életet a képzetek lélektanra: a lelki életet a képzetek mechanikus mozgásával magyarázza. mechanikus mozgásával magyarázza.

• „„A lélek egy képzetekből felépített gép.”A lélek egy képzetekből felépített gép.”

• Asszociációs lélektan.Asszociációs lélektan.

Page 42: Kant, Schleiermacher és Herbart pedagógiája

A nevelés tudományaA nevelés tudománya

• A nevelés célja Herbart szerint az A nevelés célja Herbart szerint az erkölcsös magatartás kialakítása, az erkölcsös magatartás kialakítása, az erkölcsi eszmék megvalósítása.erkölcsi eszmék megvalósítása.

• Így válhat a növendék teljes emberré, nem Így válhat a növendék teljes emberré, nem pedig a konkrét hivatásra, szakmára való pedig a konkrét hivatásra, szakmára való előkészítés útján. előkészítés útján.

• A cél tehát az etikus ember, olyan A cél tehát az etikus ember, olyan erkölcsös ember, aki a praktikus erkölcsös ember, aki a praktikus polgári polgári erényekerények birtokában jól megtalálja helyét a birtokában jól megtalálja helyét a társadalomban.társadalomban.

Page 43: Kant, Schleiermacher és Herbart pedagógiája

• A nevelhetőség körét nem szűkíti le: A nevelhetőség körét nem szűkíti le: minden minden gyermekbengyermekben kialakíthatók az erkölcsi kialakíthatók az erkölcsi eszmék. eszmék.

• De csak akkor, ha De csak akkor, ha céltudatos és tervszerű, céltudatos és tervszerű, szervezett nevelő hatások érik.szervezett nevelő hatások érik.

• A nevelésnek A nevelésnek három egymásba fonódó három egymásba fonódó szakaszátszakaszát (fő fogalom, Hauptbegriff) különíti (fő fogalom, Hauptbegriff) különíti el: el:

• – – a a kormányzástkormányzást (Regierung), (Regierung),

• – – az az oktatástoktatást (Unterricht) és (Unterricht) és

• – – a a vezetéstvezetést (Zucht). (Zucht).

Page 44: Kant, Schleiermacher és Herbart pedagógiája

• I. I. A „Kormányzás”A „Kormányzás” (Regierung)(Regierung) célja a gyermekre célja a gyermekre jellemző féktelenség, heveskedés (Ungestüm) jellemző féktelenség, heveskedés (Ungestüm) megtörése, a voltaképpeni nevelés feltételeinek megtörése, a voltaképpeni nevelés feltételeinek megteremtése. megteremtése.

• „„Erkölcsi akarat nélkül születik a gyermek e világra, Erkölcsi akarat nélkül születik a gyermek e világra, híjával minden magasrendű etikai viszonyulásra híjával minden magasrendű etikai viszonyulásra való képességnek.”való képességnek.”

• A szülők dolga, hogy ezeket a magasrendű morális A szülők dolga, hogy ezeket a magasrendű morális értékeket fokozatosan megismertessék vele. értékeket fokozatosan megismertessék vele.

• Ha az erkölcsi nevelés nem kezdődik el, akkor a Ha az erkölcsi nevelés nem kezdődik el, akkor a gyermek lelkében az igazi erkölcsi akarat helyett – gyermek lelkében az igazi erkölcsi akarat helyett – amely morális döntésekre képessé tenné – csak a amely morális döntésekre képessé tenné – csak a vad heveskedés és a durva vágyak gyökereznek vad heveskedés és a durva vágyak gyökereznek meg. meg.

• Ezek megakadályozzák a gyermek lelkében a rend Ezek megakadályozzák a gyermek lelkében a rend kialakulását, így kétségessé teszik a szülő és a kialakulását, így kétségessé teszik a szülő és a nevelő későbbi pedagógiai erőfeszítéseinek sikerét nevelő későbbi pedagógiai erőfeszítéseinek sikerét is. is.

Page 45: Kant, Schleiermacher és Herbart pedagógiája

• Herbart a nevelés következetes alkalmazásával Herbart a nevelés következetes alkalmazásával rendet kíván teremteni a gyermek lelkében. rendet kíván teremteni a gyermek lelkében.

• Pedagógiája a jövőre irányul: Kanttal együtt vallja, Pedagógiája a jövőre irányul: Kanttal együtt vallja, hogy a nevelés teszi az embert igazán emberré. hogy a nevelés teszi az embert igazán emberré.

• A gyermektől engedelmességet követel, de A gyermektől engedelmességet követel, de cserébe felajánlja az erkölcsi tökéletességet, azt cserébe felajánlja az erkölcsi tökéletességet, azt az etikai magaslatot, amely csak az ember mint az etikai magaslatot, amely csak az ember mint magasrendű értékekkel bíró teremtmény sajátja magasrendű értékekkel bíró teremtmény sajátja jegye. jegye.

• A kormányzás legfontosabb eszközei a határozott A kormányzás legfontosabb eszközei a határozott célok felé haladó állandó foglalkoztatás, az célok felé haladó állandó foglalkoztatás, az állandó felügyelet, parancsok és tilalmak, a állandó felügyelet, parancsok és tilalmak, a szabadságmegvonás és legvégső esetben a testi szabadságmegvonás és legvégső esetben a testi büntetés. büntetés.

• „„Nem árt a gyermeknek, ha visszaemlékezik arra, Nem árt a gyermeknek, ha visszaemlékezik arra, hogy kiskorában egyszer megvesszőzték.” hogy kiskorában egyszer megvesszőzték.”

Page 46: Kant, Schleiermacher és Herbart pedagógiája

• Az élelem megvonását, és a karcert (sötét Az élelem megvonását, és a karcert (sötét szobába zárás) is megengedhetőnek tartja. szobába zárás) is megengedhetőnek tartja.

• A gyerekkel való beszéd a kormányzás A gyerekkel való beszéd a kormányzás szakaszában „hideg, rövid és száraz” szakaszában „hideg, rövid és száraz” mondatokban történik. mondatokban történik.

• A kemény eszközöknél többre becsüli a A kemény eszközöknél többre becsüli a tekintély és a szeretet hatalmát, de itt is tekintély és a szeretet hatalmát, de itt is óvatosságra int: „a szeretetnek csak akkor óvatosságra int: „a szeretetnek csak akkor van értéke, ha a szükséges szigorral van értéke, ha a szükséges szigorral párosul”. párosul”.

• Mindazonáltal Herbart feltétlenül tiszteli a Mindazonáltal Herbart feltétlenül tiszteli a gyermeket. gyermeket.

Page 47: Kant, Schleiermacher és Herbart pedagógiája

• A pedagógust óva inti a felelőtlen A pedagógust óva inti a felelőtlen kísérletezéstől: kísérletezéstől: „Mindenféle pedagógiai „Mindenféle pedagógiai kísérlet fogyatékossága, fiaskója a növendék kísérlet fogyatékossága, fiaskója a növendék felnőttkori hibáiban érhető tetten.” felnőttkori hibáiban érhető tetten.”

• Félti a gyermek lelkét a tapintatlan Félti a gyermek lelkét a tapintatlan pedagógus minden-áron-nevelő pedagógus minden-áron-nevelő törekvéseitől: törekvéseitől: „van a gyermek lelkének „van a gyermek lelkének mélyén egy szeglet, amelybe nem mélyén egy szeglet, amelybe nem hatoljatok be, … amelyben az ifjú magának hatoljatok be, … amelyben az ifjú magának él … remél, terveket sző, amelyeket az első él … remél, terveket sző, amelyeket az első alkalommal valóra kíván váltani, s amelyek alkalommal valóra kíván váltani, s amelyek ha megvalósulnak, úgy fejlesztik karakterét, ha megvalósulnak, úgy fejlesztik karakterét, ahogyan ti nem tudtátok azt alakítani”. ahogyan ti nem tudtátok azt alakítani”.

Page 48: Kant, Schleiermacher és Herbart pedagógiája

• A nevelői kényszer kérdésében köztes helyet foglal A nevelői kényszer kérdésében köztes helyet foglal el Rousseau és Kant között. el Rousseau és Kant között.

• Egyfelől Egyfelől RousseauRousseau-hoz kötődik, amikor elítéli a -hoz kötődik, amikor elítéli a gyakori testi büntetést. gyakori testi büntetést.

• Másfelől viszont Másfelől viszont KantKanttal ért egyet, amikor azt tal ért egyet, amikor azt fogalmazza meg, hogy az erkölcsi érettségre, fogalmazza meg, hogy az erkölcsi érettségre, akaratszabadságra nevelés elképzelhetetlen akaratszabadságra nevelés elképzelhetetlen kényszer nélkül.kényszer nélkül.

• A Herbartot ért támadások nagy része a szigorú alá-A Herbartot ért támadások nagy része a szigorú alá-fölérendeltségen alapuló tekintélyelvű pedagógiai fölérendeltségen alapuló tekintélyelvű pedagógiai alapállásra. alapállásra.

• Képletesen szólva Herbart Képletesen szólva Herbart nem akar „lehajolni” a nem akar „lehajolni” a gyermekhez,gyermekhez, nem akarja beleélni magát a gyermek nem akarja beleélni magát a gyermek lelkivilágába. lelkivilágába.

• Követendő felnőtt mintát nyújt ehelyett: Követendő felnőtt mintát nyújt ehelyett: „Olyan „Olyan férfiakat mutassatok a fiúknak, amilyenné egyszer férfiakat mutassatok a fiúknak, amilyenné egyszer ők is válni szeretnétek.”ők is válni szeretnétek.”

Page 49: Kant, Schleiermacher és Herbart pedagógiája

• II. Az II. Az oktatásoktatás (Unterricht)(Unterricht) már a jövőre, az már a jövőre, az erkölcsi fejlődésre irányul. erkölcsi fejlődésre irányul.

• A A gyermekek képzetállományának gyermekek képzetállományának gyarapítása,gyarapítása, funkcióképességének növelése funkcióképességének növelése ugyanis nemcsak az elsajátított ismeretek ugyanis nemcsak az elsajátított ismeretek mennyiségét növeli, a tudást gazdagítja, mennyiségét növeli, a tudást gazdagítja, hanem hanem akaratát, jellemét, erkölcsiségét is akaratát, jellemét, erkölcsiségét is fejleszti.fejleszti.

• Herbart vezette be a pedagógiába a Herbart vezette be a pedagógiába a „„nevelő-oktatásnevelő-oktatás” fogalmát. „Az igazi ” fogalmát. „Az igazi nevelés legfőbb eszköze az oktatás a nevelés legfőbb eszköze az oktatás a legtágabb értelemben” – hangoztatja. legtágabb értelemben” – hangoztatja.

Page 50: Kant, Schleiermacher és Herbart pedagógiája

• Az oktatás középponti problémája a Az oktatás középponti problémája a gyermek érdeklődése.gyermek érdeklődése.

• Érdeklődés nélkül nem lehet a tanítási Érdeklődés nélkül nem lehet a tanítási anyagot megfelelően elsajátíttatni, anyagot megfelelően elsajátíttatni, éppen ezért az érdeklődés az oktatás éppen ezért az érdeklődés az oktatás legfőbb eszköze, mindemellett legfőbb eszköze, mindemellett eredménye is, mivel akkor is eredménye is, mivel akkor is megmarad, amikor a konkrét megmarad, amikor a konkrét tananyag már kihullott az tananyag már kihullott az emlékezetből. emlékezetből.

• Sokoldalú, kiegyensúlyozott Sokoldalú, kiegyensúlyozott érdeklődés kialakítása a cél.érdeklődés kialakítása a cél.

Page 51: Kant, Schleiermacher és Herbart pedagógiája

• Az oktatás fogalmának tárgyalása közben Az oktatás fogalmának tárgyalása közben fejti ki a fejti ki a „formális fokozatok”„formális fokozatok” elméletét. elméletét.

• Az ismereteket alkotó képzetek Az ismereteket alkotó képzetek kialakulásának két lépcsőfoka van: az kialakulásának két lépcsőfoka van: az

• – „– „elmélyedéselmélyedés” (Vertiefung) és az ” (Vertiefung) és az

• – „– „eszmélkedéseszmélkedés” (Besinnung). ” (Besinnung).

• Mindkettőnek van egy Mindkettőnek van egy nyugvónyugvó (statikus) és (statikus) és egy egy haladóhaladó (dinamikus) szakasza. (dinamikus) szakasza.

• A gyermek tudatmezején zavaros, kusza A gyermek tudatmezején zavaros, kusza képzettömegek kavarognak. Az oktatás képzettömegek kavarognak. Az oktatás dolga ezek kisztázása, tiszta, világos, dolga ezek kisztázása, tiszta, világos, összefüggő fogalmi rendszer (hálózat) összefüggő fogalmi rendszer (hálózat) kialakítása.kialakítása.

Page 52: Kant, Schleiermacher és Herbart pedagógiája

• a) A tanító a) A tanító bemutatja az új ismeret konkrét bemutatja az új ismeret konkrét megnyilvánulási formáit.megnyilvánulási formáit. Statikus elmélyedés. Statikus elmélyedés.

• b) A kitisztult képzetcsoportok hamarosan b) A kitisztult képzetcsoportok hamarosan mozgásba hozzákmozgásba hozzák a tudat már meglévő a tudat már meglévő képzetanyagát. Felbolydul a rend, az új és régi képzetanyagát. Felbolydul a rend, az új és régi képzetek közül a rokon képzetek – asszociáció képzetek közül a rokon képzetek – asszociáció révén – kapcsolatba kerülnek egymással. Ez az révén – kapcsolatba kerülnek egymással. Ez az elmélyedés elmélyedés dinamikusdinamikus szakasza. szakasza.

• c) Az asszociációkkal megerősített c) Az asszociációkkal megerősített képzetcsoportok kapcsolatbaképzetcsoportok kapcsolatba lépnek a lépnek a tudatmezőn már meglévő képzetcsoportokkal. Ez tudatmezőn már meglévő képzetcsoportokkal. Ez a statikus a statikus eszmélkedés.eszmélkedés.

• d) De az új képzetcsoport csak akkor gyökerezik d) De az új képzetcsoport csak akkor gyökerezik meg igazán, ha meg igazán, ha megint mozgásba hozzuk a megint mozgásba hozzuk a tudatmezőt:tudatmezőt: az új képzetcsoportot az új képzetcsoportot összehasonlítás, összehasonlítás, alkalmazásalkalmazás és gyakorlás révén és gyakorlás révén ütköztetjük a már rögzült képzetcsoportokkal. Ezt ütköztetjük a már rögzült képzetcsoportokkal. Ezt nevezi Herbart nevezi Herbart dinamikus eszmélkedésnek.dinamikus eszmélkedésnek.

Page 53: Kant, Schleiermacher és Herbart pedagógiája

• A formális fokozatokat, és a nekik A formális fokozatokat, és a nekik megfelelő didaktikai lépéseket így megfelelő didaktikai lépéseket így állíthatjuk párhuzamba:állíthatjuk párhuzamba:

• statikus elmélyedés – statikus elmélyedés – világosság foka,világosság foka,

• dinamikus elmélyedés – dinamikus elmélyedés – asszociáció foka,asszociáció foka,

• statikus eszmélkedés – statikus eszmélkedés – rendszer foka,rendszer foka,

• dinamikus eszmélkedés – dinamikus eszmélkedés – módszer foka.módszer foka.

• Az ismeretnyújtás, – elsajátítás során – Az ismeretnyújtás, – elsajátítás során – függetlenül a konkrét tananyagtól – mindig függetlenül a konkrét tananyagtól – mindig ezeken a formális fokozatokon kell ezeken a formális fokozatokon kell keresztülhaladnia a tanulónak. keresztülhaladnia a tanulónak.

Page 54: Kant, Schleiermacher és Herbart pedagógiája

• III. III. VezetésVezetés (Regierung).(Regierung). Ez az Ez az oktatással oktatással párhuzamosan futó tevékenység,párhuzamosan futó tevékenység, amivel a amivel a nevelés teljessé válik. nevelés teljessé válik.

• Az oktatással karöltve alakítja ki a gyermekben Az oktatással karöltve alakítja ki a gyermekben az az erkölcsi belátásterkölcsi belátást, az etikai meggyőződést. , az etikai meggyőződést.

• A fiatal most már nem a külső parancsoknak A fiatal most már nem a külső parancsoknak engedelmeskedik (mint az erkölcsi heteronómia engedelmeskedik (mint az erkölcsi heteronómia fokán), hanem a sajátjává,fokán), hanem a sajátjává, benső világa benső világa részévé vált erkölcsi eszméinek,részévé vált erkölcsi eszméinek, meggyőződéseinek. meggyőződéseinek.

• Ez az Ez az erkölcsi autonómia szintjeerkölcsi autonómia szintje (az a fejlettségi (az a fejlettségi fok, amelyet fok, amelyet KantKant „morális én”-nek nevez). „morális én”-nek nevez).

Page 55: Kant, Schleiermacher és Herbart pedagógiája

• „„Az erkölcsi nevelés, a vezetés visszatart a rossztól, Az erkölcsi nevelés, a vezetés visszatart a rossztól, szabályokat ad, kereteket határoz meg; gondoskodik szabályokat ad, kereteket határoz meg; gondoskodik arról, hogy a kedély [itt: a lélek, a pszichikum] arról, hogy a kedély [itt: a lélek, a pszichikum] nyugodt és tiszta legyen. Ezt részint jutalmazással, nyugodt és tiszta legyen. Ezt részint jutalmazással, részint pedig büntetéssel éri el, és azzal, hogy a részint pedig büntetéssel éri el, és azzal, hogy a növendéket idejében emlékezteti teendőire és növendéket idejében emlékezteti teendőire és figyelmezteti hibáira.”figyelmezteti hibáira.”

• „„A vezetés mindig a gyermeknek jövőjét tartja szem A vezetés mindig a gyermeknek jövőjét tartja szem előtt. A reményen alapszik és mindenekelőtt a előtt. A reményen alapszik és mindenekelőtt a türelemben nyilvánul. Mérsékli a fegyelmezést, amely türelemben nyilvánul. Mérsékli a fegyelmezést, amely különben talán hamarabb célt érne nagyobb különben talán hamarabb célt érne nagyobb szigorával. [...] A vezetés eredetileg személyes szigorával. [...] A vezetés eredetileg személyes ráhatás, lehetőleg semmi egyéb, mint barátságos ráhatás, lehetőleg semmi egyéb, mint barátságos bánásmód. [...] A jó nevelő szívesen lesz nyájas a bánásmód. [...] A jó nevelő szívesen lesz nyájas a növendékhez, ha a növendék nem szolgál rá az növendékhez, ha a növendék nem szolgál rá az ellenkezőre. Így csökken a felügyeletnek terhes volta. ellenkezőre. Így csökken a felügyeletnek terhes volta. Szép szóval, ahol csak lehetséges, elejét vehetjük Szép szóval, ahol csak lehetséges, elejét vehetjük minden szigorúbb intézkedésnek.” minden szigorúbb intézkedésnek.”

Page 56: Kant, Schleiermacher és Herbart pedagógiája

• A XIX. század első felében dolgozta ki A XIX. század első felében dolgozta ki pedagógiai elméletét. pedagógiai elméletét.

• A hatás, amelyet ez a neveléstan a A hatás, amelyet ez a neveléstan a pedagógia fejlődésére gyakorolt, pedagógia fejlődésére gyakorolt, elementáris erejűelementáris erejű volt, de csak volt, de csak alkotója halála után, a század alkotója halála után, a század második felébenmásodik felében kezdett kibontakozni. kezdett kibontakozni.

• Attól kezdve viszont gondolatai Attól kezdve viszont gondolatai rendkívül mélyen ivódtak be a rendkívül mélyen ivódtak be a klasszikus középiskolák pedagógiai klasszikus középiskolák pedagógiai gyakorlatába.gyakorlatába.

Page 57: Kant, Schleiermacher és Herbart pedagógiája

• Herbart pedagógiája igen jelentős állomása a Herbart pedagógiája igen jelentős állomása a nevelés történetének. Szilárd filozófiai alapokon nevelés történetének. Szilárd filozófiai alapokon nyugvó neveléstant dolgozott ki, amelyben a nyugvó neveléstant dolgozott ki, amelyben a nevelés célját az etika, a hozzá vezető utat a nevelés célját az etika, a hozzá vezető utat a pszichológia szabja meg. (Fontos fejlemény ez pszichológia szabja meg. (Fontos fejlemény ez annak ellenére, hogy lélektani felfogása ma már annak ellenére, hogy lélektani felfogása ma már túlhaladott.) túlhaladott.)

• Oktatásmódszertana és tantervelmélete rendet Oktatásmódszertana és tantervelmélete rendet vitt a korábbi – pusztán a szokáshagyományon vitt a korábbi – pusztán a szokáshagyományon alapuló – esetleges, ötletszerű tananyag-alapuló – esetleges, ötletszerű tananyag-kiválasztásba és oktatási folyamatba. kiválasztásba és oktatási folyamatba.

• A neohumanizmus fénykorában – amikor a A neohumanizmus fénykorában – amikor a klasszikus nyelvi stúdiumok és a matematika állt klasszikus nyelvi stúdiumok és a matematika állt az iskolai oktatás középpontjában –, az emberre az iskolai oktatás középpontjában –, az emberre és a természetre vonatkozó tudásanyag és a természetre vonatkozó tudásanyag egyensúlyát kívánta megteremteni. egyensúlyát kívánta megteremteni.