Click here to load reader

Kiegészítés a középszintű biológia érettsé Bi_ 0708.pdf · PDF file Az állatok szövetei 50 ... Az állatok kommunikációja 55 Az állatok létfenntartó viselkedése 56

  • View
    0

  • Download
    0

Embed Size (px)

Text of Kiegészítés a középszintű biológia érettsé...

  • Kiegészítés a középszintű biológia érettségihez

    4.2. Kültakaró (2. B) 1

    4.3. A mozgás (3. B) 2 4.3.1 vázrendszer 2

    4.3.2. izomrendszer 3

    4.4. A táplálkozás (4. B; 5. B) 5

    4.5. A légzés (7. B) 7

    4.6. Az anyagszállítás (8. B) 9

    4.7. A kiválasztás (6. B) 12

    4.8. A szabályozás 13 4.8.1. idegrendszer 13

    4.8.4 a hormonrendszer 21

    4.8.5 az immunrendszer 23

    Védőoltások 23

    2. Egyed alatti szerveződési szint 25 2.1. Szervetlen és szerves alkotóelemek 25

    2.1.2 szervetlen molekulák 25

    Szerves molekulák 25

    2.3. Sejtalkotók (az eukarióta sejtben) 28

    6. Öröklődés, változékonyság, evolúció 30 6.1 Molekuláris genetika 30

    6.2. Mendeli genetika 31

    Példák 33

    6.2.2.mennyiségi jellegek 34

    6.1.2 A mutáció 35

    5. Egyed feletti szerveződési szintek 36 5.1. Populáció 36

    5.2. Életközösségek (társulások) 39

    5.3. Bioszféra 40

    5.4. Ökoszisztéma 41

    6. Öröklődés, változékonyság, evolúció 42 6.3 Populációgenetika és evolúciós folyamatok 42

    Az evolúció bizonyítékai 44

    6.4. A bioszféra evolúciója 45

    A rendszerezés alapjai 47

    A biológiai szerveződés 47

    Sejtes szerkezet nélküliek- A vírusok 47

    Sejtes szerkezetűek— Prokarióták országa 48 Baktériumok törzse 48

    A szaporodás 49

    A baktériumok jelentősége 49

    A baktériumok által okozott megbetegedések 49

    Védekezés a baktériumos megbetegedés ellen 49

    Sejtes szerkezetűek— egysejtű eukarióták 49

    Többsejtű eukarióta szervezetek 50 Szerveződési formák 50

    Az állati sejt és a főbb szövettípusok jellemzői 50 A sejt részei és szerepük 50

    Az állatok szövetei 50

    Az állatok, mint heterotróf szervezetek 51 A kültakaró 51

    A váz és mozgásrendszer 52

    A táplálkozás szervrendszere 52

    A légzés szervrendszere 53

    Az állatvilág önreprodukciója 53

    Az állatvilág önszabályozása 54

    Az állatok örökölt magatartása 55

    Az állatok tanult magatartása 55

    Viselkedési típusok 55 Az állatok kommunikációja 55

    Az állatok létfenntartó viselkedése 56

    Az állatok társas viselkedése 56

    Az állatok szexuális viselkedése 56

    A növények és anyagcseréjük 56

    A növényi test szerveződése 57 A fotoszintetizálók szerveződési szintjei 57

    A növényi szövetek 57

    A növények szervei 57 Létfenntartó szervek 57

    A növények ivaros szaporodása 57

    A növények ivartalan szaporodása 58

    Ivartalan szaporítási módok: 58

    A növények rendszertani csoportjai 58

    A gombák teste és életműködése 59 Gyakorlati jelentőségük 59

    A zuzmók 59

  • 4.2. Kültakaró (2. B) 1/60

    4.2. Kültakaró (2. B) 1. _ A bőr keresztmetszetének vázlata

    Az emberi bőr a szervezetünk első védelmi rendszere.

    Három réteg építi fel: hám, irha, bőralja. Szerepe: elhatárolás, kapcsolatteremtés.

    Többrétegű elszarusodó laphámjának mélyebb rétege az élőhám. Ezek a sejtek állandó osztódással termelik az

    újabb és újabb sejteket, melyek kifelé tolódva egyre távolabb kerülnek a hám alatt található irharétegtől, ami a lassú

    pusztulásukhoz vezet (elszarusodó réteggé válnak). E folyamat közben ellaposodnak, és a védelmet biztosító szaru hal-

    mozódik fel bennük, végül pedig lekopnak. Az élőhám sejtjei UV-sugárzás hatására sötét színű festéket (melanint) ter-

    melnek, mely védi a sugárzástól az élőhám alatti sejteket.

    Az elszarusodó hám sejtjei szoros záródásukkal, a felszaporodó szaruval megakadályozzák a kórokozók behatolá-

    sát, de védenek a savak és a lúgok ellen is.

    A bőr középső rétege az irha. Alapja lazarostos kötőszövet, melyben számtalan vérér található. Ezek a tápanyagel-

    látás mellett a hőszabályozásban is nélkülözhetetlenek. Az irhában szőrtüszőket találunk. A bőrből kiemelkedő, elszaru-

    sodó hámsejtekből felépülő szőrszálat az erekkel körülvett szőrhagyma képezi. Melynek anyaga elsősorban egy fehérje,

    a keratin. A szőrtüszőbe nyílnak a faggyúmirigyek, melyek zsíros váladékukkal védik, fényezik a szőrszálat. A szőrtü-

    szőhöz simaizmok kapcsolódnak (szőrmerevítő izmok).

    A verejtékmirigy egyszerű csöves, külső elválasztású mirigy a vérből vizet, ionokat, sót kismolekulájú szerves

    anyagokat is kiválaszt, melyet a bőr felszínére ürít. Azzal, hogy a leadott víz elpárolgása jelentős mennyiségű hőt von el

    a testtől, fontos szerepet játszik a szervezet hőszabályozásában.

    A hámban, és főleg az irhában mechanikai és hőreceptorok találhatók. A bőr minden részében találhatunk fájda-

    lomérzékelő szabad idegvéződéseket.

    A bőralja lazarostos kötőszövetében több-kevesebb zsírszövetet találunk. A bőralja feladata a tápanyagok és a

    zsírban oldódó vitaminok raktározása, valamint a mechanikai és a hővédelem.

  • 4.3. A mozgás (3. B) 4.3.1 vázrendszer 2/60

    4.3. A mozgás (3. B) 4.3.1 vázrendszer

    A csontváz biológiai funkciói: a mozgási szervrendszer passzív része (kedvező ingerek felkeresése, kedvezőtlenek

    elkerülése), az egész test alakját adja, mechanikai védelem, szivacsos állományban vörös csontvelő→ vérképzés.

    2. _A gerincoszlop tájékai Magyarázza a gerincoszlop kettős S alakját

    Az emberi gerincoszlop jellegzetes alakja az

    egyedi élet során fokozatosan alakul ki. Születéskor

    csak a keresztcsonti görbület van meg, a többi a ki-

    alakulás sorrendjében:

    – nyaki görbület a fejtartással, – háti görbület az üléssel, – ágyéki görbület a járással alakul ki.

    3. _A mellkas felépítése

    4. _Az agykoponya és az arckoponya csontjai

    Az arcüreg szerepe: elősegíti (a homloküreggel és az

    ékcsonti üreggel) az orron áthaladó levegő melegíté-

    sét, párásítását.

    A csont kémiai összetétele: a csontnak nagyon

    keménynek és szilárdnak, ugyanakkor rugalmasnak

    kell lennie. A csontba beépült szervetlen kalcium-

    foszfát adja a keménységet, a szerves anyagok pedig a

    rugalmasságot biztosítják.

    Főleg idősebb korban bekövetkező csontrendsze-

    ri betegség a csontritkulás. Csökken a csontok szer-

    vetlen anyag tartalma, sűrűsége, és ezért azok elgyen-

    gülnek. A csontsűrűség harmincéves korunkig nő, ezt

    követően lassan csökkenni kezd. Ha a szervezet nem

    jut elég ásványi anyaghoz (Ca 2+

    , PO -3

    4 ), vagy az

    anyagcseréje rosszul szabályozott, a csontok egyre tö-

    rékenyebbek lesznek.

    Alak és felépítés szerint megkülönböztetünk

    csöves és lapos csontokat. Mindkettő fő tömegét a

    tömör csontállomány alkotja. Belül található a sziva-

    csos állomány, mely az erőhatásoknak megfelelően

    kialakuló és elrendeződő csontlemezekből épül fel.

    A csontgerendák jelentősen fokozzák a csont teher-

    bíró képességét.

    A lapos csontok belső terét teljesen kitölti a szi-

    vacsos állomány, a csöves csontoknak csak a végein

    lehet megtalálni. A csöves csontok nevüket a csont

    középső részén lévő csontüregről kapták, melyet a

    sárga csontvelő tölt ki.

  • 4.3. A mozgás (3. B) 4.3.2. izomrendszer 3/60

    5. _Hosszú csöves csont (combcsont) szerkezete 6. _A csigolya részei

    A gerincoszlop csigolyákból áll (32-37 db). Az egymás feletti

    csigolyák izületi nyúlványokon keresztül kapcsolódnak egymáshoz,

    közöttük porckorongok vannak. A tömör csigolyatestről hátrafelé a

    csigolyaív található, rajta izületi-, haránt-, és tövisnyúlvány van. A

    csigolyaív zárja körül a csigolya-lyukat, ezek egymás felett adják a

    gerinccsatornát, ez védi a gerincvelőt, melynek idegei két csigolya

    között lépnek ki a csatornából.

    7. _Az izület vázlatos felépí-

    tése

    8. _A gerincesek ötujjú végtagtípusának csontjai

    A csontkapcsolatok csoportosítása

    Folyamatos Megszakított

    Merev „Félmerev” Mozgékony

    Összenövés Varratos Porcos Ízületes

    medencecsont,

    keresztcsont,

    szegycsont

    koponyacsontok (kivéve az állkapocscsontot)

    csigolyatestek között,

    a szegycsont és a bordák

    között

    ujjpercek között, csuklóízü-

    let, vállízület, csípőízület

    4.3.2. izomrendszer

    9. _A vázizom felépítés

    Koponya izmai

    gyűrű alakú záróizmok→ testnyílásoknál (száj és szem körül),

    mimikai izmok Nyak izmai: fejbiccentő izom, csuklyás izom→ a fej egyensúlyozását

    és mozgatását biztosítják.

    Törzs izmai: testünk felületén helyezkednek el, kivéve rekeszizom.

    bordaközi izmok, mellizom, hasizmok→ törzs és végtagok mozgatása (légzés