Kommunikáció és médiatudomány alapképzési (BA) szak · 2010-01-15 · Kommunikáció és médiatudomány alapképzési szak – tantárgyi programok 1. KOMMUNIKÁCIÓ-ÉS MÉDIATUDOMÁNY

Kommunikáció és médiatudomány alapképzési (BA) szak Tantárgyi programok

KÖTELEZŐ KÖZÖS KÉPZÉS

Általános filozófiatörténet BBNSF00100 – nincs előfeltétel Előadás, 2 kredit, heti 2 óra Javasolt félév: 2 Tantárgy leírása: A tantárgy célja, hogy rávilágítson a filozófia tudományok közt elfoglalt helyére, megmutassa történetének főbb eseményeit és ezek jelentőségét, és általában segítse az eligazodást a filozófia összetett világában. A kurzus megmutatja a kortárs világfelfogás filozófiai gyökereit, és azokat a kritikai és kritikus lehetőségeket, amelyekkel a történeti és a mai filozófiai gondolkodás szolgálhat. A hallgatók áttekintést kapnak a filozófia történetének főbb eseményeiről, speciális fogalmairól, valamint a filozófia aktuális kérdéseiről. Kötelező olvasmányok: 1. Anzenbacher, Arno: Bevezetés a filozófiába. Budapest, Herder, 1992. 2. Heidegger, Martin: Bevezetés a metafizikába. Budapest, Ikon, 1992. 3. Jaspers, Karl: Bevezetés a filozófiába. Budapest, Európa, 1987. 4. Russell, Bertrand: A filozófia alapproblémái. Budapest, Kossuth, 1996. Tantárgyfelelős: Mezei Balázs Oktató: Ocskay Gyula

1

Kommunikáció és médiatudomány alapképzési szak – tantárgyi programok

1. KOMMUNIKÁCIÓ-ÉS MÉDIATUDOMÁNY – ALAPOZÓ TÁRGYAK

Speciális filozófiatörténet BBNSF90100 – nincs előfeltétel Előadás, 2 kredit, heti 2 óra Javasolt félév: 4 Tantárgy leírása: A tantárgy célja, hogy a hallgatók megismerkedjenek a politikai filozófiai alapfogalmakkal (pl. hatalom, legitimitás, tekintély, szabadság stb.), a jelentősebb ideológiai rendszerek (liberalizmus, konzervativizmus, szocializmus, nacionalizmus) filozófiai alapjaival, illetve a kortárs filozófia aktuális vitatémáival (igazságosság, újraelosztás, liberális és illiberális demokrácia, totalitarizmusok stb.). A kurzus áttételesen arra is törekszik, hogy a hallgatók képesek legyenek saját politikai koordinátarendszerük megalkotására. Kötelező olvasmányok: 1. Huoranszki Ferenc [Szerk.]: Modern politikai filozófia. Budapest, Osiris – Láthatatlan Kollégium, 1998. 2. Kontler László: Konzervativizmus 1593–1872. Szöveggyűjtemény. Budapest, Osiris, 2000. 3. Mill, John Stuart: A szabadságról. Budapest, Századvég – Readers International, 1994. 4. Rawls, John: Az igazságosság elmélete. Budapest, Osiris, 1997. Tantárgyfelelős: Czakó István Oktató: Czakó István

2


Szociálpszichológia 1 BBNSZ00500 – nincs előfeltétel Előadás, 2 kredit, heti 2 óra Javasolt félév: 1 Tantárgy leírása: A kurzus célja, hogy megismertesse a hallgatókat a szociálpszichológia azon területeivel, amelyek hozzásegítenek a társadalmi viselkedés, a személyközi viszonyok és a csoportok viselkedésének és a társas hatékonyság meghatározó tényezőinek jobb megértéséhez. Főbb témák: A szociálpszichológia témakörei, helye a társadalomtudományok között. Más személyek megismerése, a megismerés pontossága, folyamatai és torzításai. A társadalmi sztereotípiák. Attitűdök és attitűdváltozás. Norma érték, vonatkoztatási csoport. Proszociális és antiszociális viselkedés. Előítélet és diszkrimináció. Interperszonális kommunikáció. A csoport jelenségvilága; társas befolyásolás; kommunikáció és teljesítmény a csoportban; kooperáció és versengés; döntéshozatal; konflikushelyzetek és megoldásuk; tömegek viselkedése; tekintélyelvűség, engedelmesség, politikai elnyomás. Kötelező olvasmányok: 1. Allport, G. W.: Az előítélet, Budapest, Gondolat, 1977. 2. Aronson, E.: A társas lény. Budapest, Közgazdasági és Jogi, 1978. 3. Csepeli György: Előítéletek és csoportközi viszonyok. Közgazdasági és Jogi, 1980. 4. Le Bon, G.: A tömegek lélektana. Budapest, Hatágú Síp Alapítvány, 1992. 5. Hewstone – Stroebe – Codol – Stephenson: Szociálpszichológia. Budapest, Közgazdasági és Jogi, 1995. 6. Hunyady György: Történeti és politikai pszichológia. Budapest, Osiris, 1998. 7. Smith E.R. – Mackie, D.M.: Szociálpszichológia. Budapest, Osiris, 2001. Tantárgyfelelős: Faragó Klára Oktató: Faragó Klára

3


Szociológia 1 (A társadalomelmélet alapjai) BBNSZ00101 – nincs előfeltétel Előadás, 2 kredit, heti 2 óra Javasolt félév: 1 Tantárgy leírása: A tárgy bevezet az empirikus társadalomtudományi s ezen belül kiemelten a szociológiai gondolkodás logikájába, fogalomrendszerébe és fő koncepcióiba, összevetve mindezt a természettudományi, a filozófiai-teológiai és a történettudományi látásmóddal. A tárgy áttekinti a szociológia tematikai tagolódását, a szakszociológiákat és a szociológiának a társadalomtudományokhoz való viszonyát. Tájékoztat a társadalomtudományi kutatás módszereiről, azok felhasználhatóságáról, gyengéiről és korlátairól. Megtanít a társadalomtudományi adat- és egyéb információközlések használatának alapvető szabályaira. Információt ad a hazai és a nagy nemzetközi kutatóhelyekről s azok tevékenységéről. Végül bemutatja a szociológia hasznosíthatóságát az élet különböző területein.

Kötelező olvasmányok: 1. Andorka Rudolf: Bevezetés a szociológiába. Budapest, AULA, 1992. 2. Berger, Peter L. - Luckmann, Thomas: A valóság társadalmi felépítése. Budapest, Jószöveg, 1998. 3. Giddens, Anthony: Szociológia. Budapest, Osiris, 1995. 4. Riesman, David: A magányos tömeg. Budapest, Közgazdasági és Jogi, 1983. 5. Smith, Eliot R. – Mackie, Diane M: Szociálpszichológia. Budapest, Osiris, 2001 6. Tönnies, Ferdinand: Közösség és társadalom. Budapest, Gondolat, 1983. Tantárgyfelelős: Gereben Ferenc Oktató: Gereben Ferenc

4


Szociológia 2 (A szociológia ágazatai) BBNSZ00102 – előfeltétel BBNSZ00101 Előadás, 2 kredit, heti 2 óra Javasolt félév: 2 Tantárgy leírása: A szociológia különböző megközelítésmódjainak, fogalomrendszereinek bemutatása. Főbb témák: Szociológiai behaviorizmus, szimbolikus interakcionizmus, fenomenológiai szociológia, materialista társadalomelmélet, strukturalizmus, funkcionalista rendszerelmélet, konfliktuselmélet, folyamat- és alakzatelmélet, kritikai elmélet, posztmodern szociológiák.

Kötelező olvasmányok: 1. Berger, Peter L. - Luckmann, Thomas: A valóság társadalmi felépítése. Budapest, Jószöveg, 1998. 2. Giddens, Anthony: Szociológia. Budapest, Osiris, 1995. 3. Morel, Julius et al.: Szociológiaelmélet. Budapest, Osiris 2000. 4. Riesman, David: A magányos tömeg. Budapest, Közgazdasági és Jogi, 1983. 5. Smith, Eliot R. – Mackie, Diane M: Szociálpszichológia. Budapest, Osiris, 2001 6. Tönnies, Ferdinand: Közösség és társadalom. Budapest, Gondolat, 1983. Tantárgyfelelős: Gereben Ferenc Oktató: Gereben Ferenc

5


Társadalometika BBNSZ00200 – nincs előfeltétel Előadás, 2 kredit, heti 2 óra Javasolt félév: 3 Tantárgy leírása: A tárgy három témakört tekint át. (1) Az európai társadalometikai gondolkodás kialakulása, különös tekintettel a keresztény társadalmi tanításra. (2) A normatív társadalomelmélet kulcskérdései (mint: egyén és közösség; társadalmi felelősség; szociális elköteleződés; igazságosság; közjó; államközpontúság vagy alulról építkezés; civil társadalom; tulajdon; munka; béke stb.). (3) A vallás és egyház szerepe a társadalomban, - történeti megközelítésben és modern, plurális viszonyok között. Az elméleti lehetőségek s a megvalósult modellek összehasonlító áttekintése.

Kötelező olvasmányok: 1. Anzenbacher, Arno: Keresztény társadalometika. Budapest, Szent István Társulat 2001. Brague, Rémi: Európa. A római modell. H.n., Pázmány Péter Katolikus Egyetem 1994. 2. Büchele, Herwig: Keresztény hit és politikai ész. Budapest - Luzern, Egyházfórum 1991. Ajánlott irodalom: 3. Dumont, Louis: Tanulmányok az individualizmusról. Pécs, Tanulmány Kiadó 1998 4. Muzslay István: Az Egyház szociális tanítása. Budapest, Márton Áron 1997. 5. Piper, Thomas R. - Gentile, Mary C. - Parks, Sharon Daloz: Tanítható-e az etika? Budapest, Közgazdasági Egyetem 1994. 6. Tomka Miklós - Goják János (szerk): Az egyház társadalmi tanitása. Dokumentumok. Budapest, Szent István Társulat 1993. Tantárgyfelelős: Tomka Miklós Oktató: Tomka Miklós

6


Bevezetés a kulturális antropológiába

BBNSZ00300 – nincs előfeltétel Előadás, 2 kredit, heti 2 óra Javasolt félév: 1 Tantárgy leírása: A félév során a hallgatók megismerkednek a kulturális antropológia alapfogalmaival, az antropológiai kutatás módszereivel és az antropológia sajátos kérdésfelvetésével. Megismerkednek a főbb adaptációs stratégiákkal és az antropológia legfontosabb kutatási területeivel. Főbb témakörök: Mi a kulturális antropológia? A kultúra fogalma az antropológiában Az antropológia módszerei Adaptációs stratégiák Gazdasági rendszerek Politikai rendszerek I (hordák, törzsek) Politikai rendszerek II (főnökség, állam) Nacionalizmus, etnicitás, identitás A társadalmi nem Rokonsági rendszerek, leszármazás Házasság, család, háztartás Vallás Világkép Alkalmazott antropológia. Kötelező olvasmányok: 1. Service, E.R.-Sahlins, M.D.-Wolf, E.R.: Vadászok, törzsek, parasztok. Budapest, Kossuth, 1973. 2. Bodrogi Tibor: Társadalmak születése. Budapest, Fekete Sas. 1997.

Tantárgyfelelős: Vidacs Bea Oktató: Vidacs Bea

7


Bevezetés a politikatudományba

BBNSZ00900 – nincs előfeltétel Előadás, 2 kredit, heti 2 óra Javasolt félév: 5 Tantárgy leírása: Az előadássorozat keretében a politikatudomány jellegzetes kérdéseit, témáit vesszük sorra, áttekintve egyúttal az alapszak szaktárgyainak logikáját is. Először a politikai közösség problematikáját, majd a politikai gondolkodás alapkategóriáit, a politikai intézményrendszert, a politikai rendet és változását, a politikát mint tevékenységet, s végül a nemzetközi politikát tárgyaljuk. Főbb témakörök: Politikai közösség, állam, nemzet, Alkotmány, Ideológia, politikai érték, A politika mint társadalmi alrendszer, Intézmények, hatalmi ágak, Rend, rezsim, uralom, Reform, forradalom, rendszerváltás, Képviselet, érdekek, választás, Pártok és pártrendszerek, Döntéshozatal, Politika és nyelv, Politika és politikatudomány, Külpolitika.

Kötelező olvasmányok: 1. Bayer Józser: A politikatudomány alapjai Budapest, Napvilág, 1999, részletek. 2. Fisichella, Domenico: A politikatudomány alapvonalai Budapest, Osiris, 1994, részletek. 3. Bihari Mihály-Pokol Béla: Politológia, Budapest, Tankönyvkiadó, 2002

Tantárgyfelelős: Balázs Zoltán Oktató: Balázs Zoltán

8


A társadalomkutatás módszerei

BBNSZ01100 – nincs előfeltétel Előadás, 2 kredit, heti 2 óra Javasolt félév: 1 Tantárgy leírása: A tantárgy célja, hogy a kutatás elméleti alapjait és a gyakorlatban alkalmazott legfőbb módszereket megismertesse. Főbb témák: tudományos és hétköznapi megismerés; elméletalkotás; okság, oksági kapcsolat; elmélet és módszertan viszonya; a kutatás folyamata; mérés és operacionalizálás; a mintavétel problematikája; kérdőívszerkesztés; kísérleti módszerek.

Kötelező olvasmányok: 1. Babbie, E.: A társadalomtudományi kutatás módszertana. Budapest, Balassi 2003. 1-8. fejezetek 2. Fischer, Gy.: Hihetünk-e a közvélemény-kutatásoknak? Budapest, Bagolyvár 2001. 127-177. o. Ajánlott irodalom: 1. Köves Pál-Párniczky Gábor: Általános statisztika. Budapest, Közgazdasági és Jogi Kiadó 1973-as vagy 1981-es kiadása 2. Reimann, J.-Tóth, J.: Valószínűségszámítás és matematikai statisztika. Budapest, Tankönyvkiadó 1991. (vonatkozó fejezetei)

Tantárgyfelelős: Ferencz Andrásné Oktató: Ferencz Andrásné

9


A társadalomtudományi munka módszertana

BBNSZ01300 – nincs előfeltétel Gyakorlat, 3 kredit, heti 2 óra Javasolt félév: 1 Tantárgy leírása: A tárgy általános célja, hogy a hallgató az egyéb előadásokon és szemináriumokon elsajátított szakirányú ismeretei mellett, az értelmiségi pálya olyan megkövetelt képességeinek is meg tudjon felelni, amellyel képes a társadalmi valóság egy részletének megismerése érdekében, egy adott téma kutatási projektjét elkészíteni, a kutatást eredményesen elvégezni, majd azt prezentálni. Olyan készségek elsajátításáról van szó, mint az elméleti felkészültség és elméleti tudatosság megalapozása, a konkrét információk társadalomtudományi (szociológiai) technikák alkalmazásával történő beszerzése, azok feldolgozása, illetve, hogy témaválasztástól függetlenül a hallgató képes legyen rendszerezni és írásos formába önteni gondolatait, a témát írásban szabatosan és logikusan kifejteni, illetve adott esetben azt nagy közönség előtt előadni. Főbb témák: Metodológiai bevezető: a társadalom megismerésének alapjai; A téma; Adatforrások, adatgyűjtés; A hivatkozás; Kutatási és elemzési módszerek; Adatfelvétel és feldolgozás; Adatértékelés és elemzés; A kutatási eredmény prezentálása; A metodológia tudományának (elméletének) gyakorlati vizsgálata: Kötelező olvasmányok: 1. Earl Babbie: A társadalomtudományi kutatás gyakorlata. Budapest, Balassi Kiadó, 1996. 2. Szabó Katalin: Kommunikáció felsőfokon. (Hogyan írjunk, hogy megértsenek?, Hogyan beszéljünk, hogy meghallgassanak?) Budapest, Kossuth Könyvkiadó, 1997. Tantárgyfelelős: Rosta Gergely Oktató: Rosta Gergely, Rosta Andrea

10


Bevezetés a logikába BBNSF90200 – nincs előfeltétel Előadás, 2 kredit, heti 2 óra Javasolt félév: 2 Tantárgy leírása: A logika a helyes következtetés elmélete, és mint ilyen a tudományos gondolkodás organonja. A tárgy bevezet a klasszikus elsőrendű logikába, megismertet néhány elsőrendű elmélettel, a többértékű és a magasabb rendű logikával, bepillantást nyújt a deskripciók problematikájába, áttekinti a modális logikák rendszerét, végül válogatott szemelvények segítségével filozófiai problémák logikai kezelésére mutat példákat. A tárgy elsődleges céljai közé tartozik, hogy a különböző ismereteken túl elmélyítse a hallgatókban a logikus gondolkodás képességét és készségét.

Kötelező olvasmányok: 1. Copi, Irving M. – Gould James A. [Szerk.]: Kortárs tanulmányok a logikaelmélet kérdéseiről. Budapest, Gondolat, 1985., 607 o. 2. Kneale, William – Kneale, M.: A logika fejlődése. Budapest, Gondolat, 1987. 755 o. 3. Madarászné – Pólos L. – Ruzsa I.: A logika elemei. Budapest, Osiris, 1999. 4. Read, Stephen: Bevezetés a logika filozófiájába. Budapest, Kossuth, 2001. 307 o. 5. Ruzsa Imre – Máté András: Bevezetés a modern logikába. Budapest, Osiris, 1997. 533o. 6. Ruzsa Imre [Szerk.]: Tertium non datur. Budapest, Osiris, 2000. 311. o. 7. Sainsbury, Mark: Filozófiai logika. = Grayling, A. C. [Szerk.]: Filozófiai kalauz. Budapest, Akadémiai, 1997. 73-139. o Tantárgyfelelős: Hankovszky Tamás Oktató: Hankovszky Tamás

11


Bevezetés a kommunikációelméletbe

BBNKM00100 – nincs előfeltétel Előadás, 2 kredit, heti 2 óra Javasolt félév: 1 Tantárgy leírása: A kommunikatív jelenség, a kommunikáció tudományos vizsgálata, kutatási irányzatok, kommunikációs modellek. A kommunikáció mint információátvitel, mint cselekvés és mint szimbolikus folyamat. A szimbolikus és alternatívái, a jel fogalma és tipológiája. A kommunikáció individuális és kollektív ágenseinek leírása (kommunikációs szükséglet, a kommunikátor szerep, az ágens felkészültségei). A kommunikáció egyéb szerkezeti elemei (üzenet, kód, csatorna, kontextus). Verbális és nem verbális kommunikáció. A kommunikáció funkciói. Konfliktus és kooperáció a kommunikációban. A kommunikáció szintjei és színterei. Intraperszonális, személyközi és csoportkommunikáció. Szervezetek kommunikációja. Közéleti kommunikáció és a társadalmi nyilvánosság. Tömegkommunikáció és médiaelméletek. Kultúraközi és nemzetközi kommunikáció. Információs társadalom, tudástársadalom, a kommunikáció participációs modellje, a kommunikáció mint problémamegoldás. Kötelező olvasmányok: Rosengren, K. E. (2004): Kommunikáció. Budapest, Typotex Griffin, E. (2001): Bevezetés a kommunikációelméletbe. Budapest, Harmat. Béres I.- Horányi Ö. (szerk.) (2001): Társadalmi kommunikáció. Budapest, Osiris. Horányi Ö.(2003): Kommunikáció I-II. Budapest, General Press.

Tantárgyfelelős: Tóth Pál Oktató: Tóth Pál

12


Szemiotika

BBNKM00200 – nincs előfeltétel Előadás, 2 kredit, heti 2 óra Javasolt félév: 2 Tantárgy leírása: A jel tudományának relevanciája a mai társadalmi jelenségek értelmezésében. A szemiotika elemzési technikájának elsajátítása a klasszikusok és a tanítványok megközelítésének rekonstrukciójával. Problématörténet. Jelek, kódok, szimbólumok, a szimbolikus aktus. Saussure, Peirce, Barthes, Lotman, Eco. A szemiotika kommunikációelméletbe való ágyazhatósága

Kötelező olvasmányok: Horányi Ö. – Szépe Gy. (szerk.), 2005 A jel tudománya. Budapest: GeneralPress (kijelölt szövegek) Ajánlott irodalom: Chandler, D.: Semiotics for beginners, http://www.aber.ac.uk/media/Documents/S4B/semiotic.html Eco, U. 1998, A nyitott mű. Budapest: Európa. Tantárgyfelelős: Tóth Pál Oktató: Tóth Pál, Blaskó Ágnes

13


Beszédtechnika BBNKM00300 – nincs előfeltétel Gyakorlat, 3 kredit, heti 2 óra Javasolt félév: 1-2 Tantárgy leírása: A tanegység magába foglalja mindazt, amit az élőszó használatáról, a légzéstől egészen a beszédstílusig, tudnunk kell. A beszédtevékenység összetevőinek, a légzésnek, a hangadásnak, a kiejtésnek és a kifejezésnek rövid elméleti bemutatása után, légző-, hang-, kiejtés-, hangsúly- és ritmusgyakorlatokon keresztül kialakítjuk azt a beszédet, amelynek napi több órás használata sem fogja magával vonni a fokozott beszédmegterhelés káros hatásait. A gyakorlatok segítségével a beszéd a tudat felügyelete alá kerül, és sok gyakorlással irányított, taktikus megnyilatkozássá változik. Megtanuljuk uralni a tempót, a hangot és a kiejtést. A nyilvános szereplés összetevőinek elsajátításán át, az írott szöveg megtestesítésén keresztül, eljutunk a prezentációig, a korszerű beszédstílusig, az asszertiv kommunikációig. A tantárgy ötvözi a klasszikus beszédtechnika elemeit a komplex beszédstílussal és a kommunikációs gyakorlatok is helyet kapnak, melyek továbbfejlesztik a beszédkészséget, a kreatív gondolkodást és a problémamegoldó készséget, illetve erősítik az önérvényesítést. A tantárgy célja a közéleti szereplőktől elvárt beszédstílus kialakítása. Kötelező olvasmányok: Montágh Imre: Tiszta beszéd. Budapest, 1999. Montágh Imre, Figyelem vagy fegyelem?! Az előadói magatartás. Budapest: Kossuth, 1986. Fercsik Erzsébet - Raátz Judit: Kommuikáció szóban és írásban. Budapest: Krónika Nova, 2000. Moss, Geoffrey: Az eredményes kommunikáció kézikönyve. Budapest: Bagolyvár, 1988. Peel, Malkom, Kommunikációs készségek fejlesztése. Budapest: Trivium, 1999. Ajánlott irodalom: Dr. Frint Tibor: Hangrehabilitáció, hangterápia. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó, 1993. Hernádi Sándor: Íráspróbák, beszédtornák. Szeged: MOZAIK, 1993. Hernádi Sándor: Újfajta beszédművelő gyakorlatok. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó, 1995. Montágh Imre: Mondjam vagy mutassam?! Budapest: Móra, 1985. Pease, Alan - Garner, Alan: Szó-beszéd. A társalgás művészete. Budapest: Park, 1995. Tantárgyfelelős: Szabó Edina Oktató: Szabó Edina

14


Nyilvános beszéd és prezentáció

BBNKM00400– előfeltétel BBNKM00300 Gyakorlat, 3 kredit, heti 2 óra Javasolt félév: 2-3 Tantárgy leírása: A gyakorlati foglalkozások célja hogy a hallgatók képessé váljanak létrehozni és megtartani különböző típusú nyilvános beszédeket., ismerjék meg és alkalmazni tudják a nyilvános beszéd összeállításának tartalmi, formai és nyelvi kritériumait, a hallgatóság megismerésének eljárásait, a beszédvázlat elkészítését és végül képessé váljanak a beszéd megtartására. Fontosabb tartalmi kérdések: - a hallgatóság figyelmének, érdeklődésének felkeltése, gondolatainak egységesítése (bevezetési technikák) a beszéd hangvételének megválasztása - a beszéd fontosabb témapontjainak kiválasztása, a témapontok elrendezése, kifejtése - a hallgatóság érzelmeinek mozgósítási lehetőségei - a nyilvános beszéd hatásos befejezési technikái A nyilvános beszéd prezentálása néhány alapkészséget feltételez, ezért a gyakorlati foglalkozásokon fejleszteni kell a hallgatók önbizalmát, légzését, beszédtechnikáját, hangképzését, verbális és nem verbális kifejező készségét, kontaktuskezelését valamint előadói stílusát. Végül a nyilvános beszéd eredményességét befolyásoló technikai és módszertani ismereteket is el kell sajátítani a hallgatóknak (mikrofonhasználat, szemléltetés írásvetítővel, szemléltetés projektorral, a szemléltető anyagok elkészítése Microsoft Power Point vagy más szoftver segítségével stb.). Kötelező olvasmányok: 1. Raymond Hull: A sikeres nyilvános beszéd alapjai. Budapest, Bagolyvár Könyvkiadó, 1998. 2. Geoffrey Moss: Az eredményes kommunikáció kézikönyve. Budapest, Bagolyvár Könyvkiadó, 1997. 3. Montágh Imre: Mondjam vagy mutassam?! Szó-hang-gesztus. Budapest, Móra Ferenc Könyvkiadó, 1985, 1994. 4. Aczél Petra-Bencze Lóránt: Mikor, miért, kinek, hogyan? Hatékonyság a nyelvi kommunikációban. Corvinus Kiadó, 2001. 5. Wacha Imre: A korszerű retorika alapjai I-II. Budapest, Szemimpex Kiadó 2001. Ajánlott irodalom: 1. Buda Béla & László János: Beszéd a szavak mögött. Budapest, Tömegkommunikációs Kutatóközpont, 1981. Tantárgyfelelős: Szőke-Milinte Enikő Oktató: a Kommunikáció Intézet oktatói

15


Érveléstechnika és vitakultúra

BBNKM00500 – előfeltétel BBNSF90200 Gyakorlat, 3 kredit, heti 2 óra Javasolt félév: 3-4 Tantárgy leírása: A gyakorlatok célja az, hogy a hallgatók fogalmilag és gyakorlatilag tisztázzák a tárgyalás, vita, meggyőzés és érvelés jellemzőit, megismerkedjenek azok alkalmazási lehetőségeivel, módszereivel, technikáival. Fontosabb tartalmi kérdések: - a vita (a tárgyalás) sajátosságai, szakaszai, feltételei - vitaindítás, vitavezetés, részvétel a vitában, válasz a vitára, vitazáró, a kultúrált vitatkozás szabályai - az érvek szerepe a meggyőzés, vita és tárgyalás folyamatában - az érvek típusai - érvelési technikák: indukció, dedukció, illusztráción alapuló érvelés, modellezésen alapuló érvelés, ok-okozatiságon alapuló érvelés, dialektikus következtetés, magyarázattal való érvelés (meghatározás, analógia, összehasonlítás, leírás, tények használata), kvázi-logikai érvek, értékekkel való érvelésérvelés paradoxonnal, érvelés alternatívával, érvelés túlzással, érvelés kérdezéssel. Kötelező olvasmányok: 1. Milo O. Frank: Hogyan érveljünk röviden és hatásosan? Budapest, Bagolyvár Könyvkiadó, 1996. 2. Csáky István: A tárgyalástechnika. Budapest, Exel Kiadó, 1992. 3. Scott Bill: A tárgyalás fortélyai. Budapest, Novotrade Kiadó, 1988. Ajánlott irodalom: 1. Zrinszky László: Meggyőzés az igaz szó erejével. Budapest, Kossuth Kiadó, 1981. 2. Zentai István: A meggyőzés útjai. Budapest, Typotex Kiadó, 1998.

Tantárgyfelelős: Szőke-Milinte Enikő Oktató: a Kommunikáció Intézet oktatói

16


Párbeszéd

BBNKM00600 – nincs előfeltétel Gyakorlat, 3 kredit, heti 2 óra Javasolt félév: 3-4 Tantárgy leírása: A gyakorlati foglalkozások célja begyakoroltatni a hallgatókkal a személyközi és csoportos problémahelyzetekben a helyzet megoldását szolgáló együttműködő, asszertív kommunikációt. Fontosabb tartalmi kérdések: - az együttműködő kommunikáció tartalmi aspektusai (együttműködést igénylő helyzetek; probléma típusok; „ajtónyitók”, én-üzenet, te-üzenet, specifikus kijelentések, parafrazálás, dicséret, elismerés, az érzelmek visszatükrözése, összegezés) - szociális készségek az együttműködő kommunikációban (időzítés, kezdeményezés, kitartás, stimuluskontroll, érdekérvényesítés, empátia) - kompromisszumok a személyközi helyzetben (a probléma azonosítása, az érintettek, lehetséges megoldási alternatívák, az elfogadható megoldás, kivitelezés, ellenőrzés) Kötelező olvasmányok: 1. Owen. D.W. Hargie (ed.): The Handbook of Communication Skills. London and New York, Routledge, 1997. 2. Geoffrey Moss: Az eredményes kommunikáció kézikönyve. Budapest, Bagolyvár Könyvkiadó, 1997. 3. Buda Béla: A közvetlen emberi kommunikáció. Budapest, Animula Kiadó, 2000. 4. Daniel Shapiro: Conflict and Communication: A Guide Through The Labiyrinth of Conflict Management. NewYork, OSI, 1995. Ajánlott irodalom: 1. Gordon Thomas: V.E.T. Vezetői Eredményesség Tréning. Budapest, Stúdium Effective, 1998. Tantárgyfelelős: Szőke-Milinte Enikő Oktató: a Kommunikáció Intézet oktatói

17


Írástechnika

BBNKM00700 – nincs előfeltétel Gyakorlat, 3 kredit, heti 2 óra Javasolt félév: 1-2 Tantárgy leírása: A gyakorlati foglalkozások célja begyakoroltatni a hallgatókkal az írásbeli szövegalkotás legalapvetőbb formáit. Fontosabb tartalmi kérdések: - az írásbeli szövegalkotás alapelvei - az írásbeli közlésfajták típusai (előadás, kiselőadás, elemző, meggyőző közlésfajták – értekezés, esszé, tanulmány, ismeretterjesztő mű – véleményformáló, értékelő műfajok – kritika, recenzió, fülszöveg -, meggyőző közlésfajta – hirdetés, reklám -, tájékoztató műfajok – hír, tudósítás -, átmeneti műfajok – interjú, riport, véleményformáló sajtóműfajok – vezércikk, glossza, karcolat, jegyzet stb. - kapcsolatfelvétel írásban (meghívás, névjegy, önéletrajz) - írásbeli műfajok (hivatalos levél: kérvény, bejelentés, fellebbezés stb.; magánlevél, kisebb ügyiratok: elismervény, nyugta, meghatalmazás stb.; a belső ügyvitel iratai: jegyzőkönyv, feljegyzés, jelentés - a pályázat - írásbeli kapcsolat elektronikus úton (telefax, email) Kötelező olvasmányok: 1. Deme László & Grétsy László (szerk.): Iratszerkesztési és fogalmazási tanácsadó. Budapest, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1987. 2. Fekete Ágnes: Fogalmazástan. Kisújszállás, Szalay Könyvkiadó, 2002. 3. Heller Györgyné: Levelezési ismeretek. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 1990. Ajánlott irodalom: 1. Róka Jolán: A z újságszövegek szerkesztési és stílustipológiája. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1986. 2. Fercsik Erzsébet & Raátz Judit: Kommunikáció szóban és írásban. Budapest, Krónika Nova Kiadó, 2001.

Tantárgyfelelős: Blaskó Ágnes Oktató: a Kommunikáció Intézet oktatói

18


ECDL vizsga

BBNKM00800 – nincs előfeltétel Órátlan tanegység, 0 kredit Javasolt félév: 1-2 Tantárgy leírása: A Kommunikáció-és médiatudomány alapképzési szakon szükséges számítógépes ismeretek oktatása nem szerepel a kötelező tárgyak között, viszont minden hallgatónak legkésőbb a második félév végéig számot kell adnia arról, hogy az ECDL vizsga követelményeinek megfelelő színtű PC ismeretekkel rendelkezik. (Operációs rendszer működése, szövegszerkesztő, táblázatkezelő, prezentációs programok, webes ismeretek.)Azok a hallgatók, akik nem rendelkeznek ECDL vizsgával, a Kommunikáció Intézet által meghirdetett vizsgán tehetnek tanúbizonyságot ismereteikről. Az intézet – a szabadon választható tárgyak között a vizsgára felkészítő kurzust hirdet az érdeklődők számára. Ld. BBNKM09700 ECDL előkészítő.

Tantárgyfelelős: Margitházi Orsolya

19


2. KOMMUNIKÁCIÓ-ÉS MÉDIATUDOMÁNY – SZAKMAI TÖRZSANYAG

A kommunikáció és a média társadalomtörténete

BBNKM00900 – nincs előfeltétel Előadás, 3 kredit, heti 2 óra Javasolt félév: 2 Tantárgy leírása: A kurzus átfogó képet kíván nyújtani a kommunikáció és a kommunikációtechnológiai eszközök társadalmi beágyazottságának kérdéseiről. Kronológiai rendben haladva a különféle médiumok történetét tekinti át, miközben a fő hangsúly a könyv, az időszaki sajtó, majd a kép- és a hangátvitellel működő médiumok megjelenésére esik. A kurzus céljai közé tartozik az is, hogy rámutasson az írott, majd az ezt követő elektronikus médiumok közti szerves összefüggésekre. Az előadások kitérnek a cenzúra és az ellenőrzés kérdésére, továbbá a médiumok politikai funkcióira, a demokráciákban betöltött szerepére. Konkrét példaként kitekintünk a 19. századi Németország könyvészetére, a 20. századi angolszász média helyzetére és a rendszerváltozás utáni magyar viszonyokra is.

Kötelező olvasmányok: 1. Nyíri Kristóf – Szécsi Gábor [Szerk.]: Szóbeliség és írásbeliség. A kommunikációs technológiák története Homérosztól Heideggerig. Budapest, Áron, 1998. (részletek) 2. McLuhan, Marshall: A Gutenberg-galaxis. A tipográfiai ember létrejötte. Budapest. Trezor, 2001. (részletek) 3. Babrier, Frédéric – Catherine Bertho Lavenir: A média története. Budapest, Osiris, 2004. 4. Briggs, Asa – Peter Burke: A média társadalomtörténete Gutenbergtől az Internetig. Budapest, Napvilág, 2004. Ajánlott irodalom: 1. Habermas, Jürgen: A társadalmi nyilvánosság szerkezetváltozása. Budapest, Századvég–Gondolat, 1993. 266–315. o. 2. McQuail, Denis: A tömegkommunikáció sajátosságairól. In: Horányi Ö. [Szerk.]: Kommunikáció I. Budapest, General Press, 2003. 102–169. o. 3. Hörisch, Jochen: Eine Geschichte der Medien. Von der Oblate zum Internet. Neuaufl. Frankfurt, 2004. 4. Stöber, Rudolf: Mediengeschichte. Die Evolution “neuer” Medien von Gutenberg bis Gates. Eine kommunikationswissenschaftliche Einführung. Wiesbaden, Westdeutscher Verlag, 2003. Tantárgyfelelős: Ujvári Hedvig Oktató: Ujvári Hedvig

20


Személyközi és csoportkommunikáció

BBNKM01000 – előfeltétel BBNKM00100 Előadás, 3 kredit, heti 2 óra Javasolt félév: 3 Tantárgy leírása: Az előadás tárgya a személyközi és csoportkommunikáció jelenségvilágának áttekintése modern interdiszciplináris keretben. A tematika fő szervezőelve a racionális (maximálisan hatékony, gazdaságos) és az érzelmileg vagy stratégiailag motivált kommunikációs módok és interpretációs utak konfliktusainak bemutatása a szemtől szembeni interakciós helyzet sajátosságaira tekintettel. Nagy hangsúlyt kap a verbális és a nem verbális kommunikáció együttműködése és a metakommunikáció fogalmának értelmezése. Az előadás rámutat a hagyományos kódmodellek szűkösségére, az intencionalitás, a következtetési műveletek és a kölcsönös szándéktulajdonítás fontosságára, valamint az explicit és implicit jelentésképzés összjátékára a társalgásban. Szó esik a csoportos döntéshozás jellemzőiről. A célok közé tartozik továbbá a társas interakcióval foglalkozó tudományágak közötti érintkezési pontok megvilágítása, eredményeik integrálása, valamint a probléma-meglátási és -megoldási készség, kritikai attitűd fejlesztése. Kötelező olvasmányok: 1. Reboul, Anne – Jacques Moeschler: A társalgás cselei. Budapest, Osiris, 2000. 15–99.o. 2. Knapp, Mark L. – John A. Daly [Szerk.]: Handbook of interpersonal communication. London, Sage, 20023. (részletek) 3. Hartley, Peter: Group communication. London, Routledge, 1997. (részletek) 4. Goffman, Erving: The presentation of self in everyday life. Garden City, Doubleday Anchor, 1959. 3. fejezet. (Magyarul: Az én bemutatása a mindennapi életben. Budapest, Pólya Kiadó, 70–90. o.) Ajánlott irodalom: 1. Buda Béla: A közvetlen emberi kommunikáció szabályszerűségei. Budapest, Animula, 19863. 2. T. Kiss Tamás [szerk.]: A szemtől–szembeni formációk kommunikációs viszonyai. Budapest, Új Mandátum Könyvkiadó, 1999. 3. Németh T. Enikő: Racionalitási és interperszonális elvek a kommunikációban. = Ivaskó Lívia [Szerk.]: A kommunikáció útjai. Budapest, Gondolat, 2004. 131–155. o. Tantárgyfelelős: Margitházi Orsolya Oktató: Margitházi Orsolya, Tóth Pál

21


Közéleti és politikai kommunikáció

BBNKM01100 – előfeltétel BBNKM00100 Előadás, 3 kredit, heti 2 óra Javasolt félév: 5 Tantárgy leírása: A tantárgy a verbális tervezés elméletén keresztül megmutatja, mik azok a háttérismeretek, amelyeket egy hivatásos kommunikátornak ismernie kell ahhoz, hogy mondanivalóját mindenkor az adott kommunikációs szituációhoz tudja igazítani. A társalgás- és diskurzuselemzés módszereivel világítunk rá arra, hogyan tudja a politikai közegben megszólaló egyén a kommunikációs stratégiákat hatékonyan alkalmazni a nyilvános megszólalás során. Élőnyelvi adatokon — például egy parlamenti diskurzuson — keresztül megvizsgáljuk, mitől függ a társalgási hatékonyság, ugyanis a társalgás menedzselésének ez a központi kérdése. Bemutatja a tantárgy az ideológiai manipulálás verbális, nem verbális és vizuális eszközeit, leginkább a politikai reklámok és a választási kampányok tükrében, továbbá nemzetközi vonatkozások ismertetésével is. Foglalkozunk a televízió modern politikára gyakorolt hatásával, kitérve a médiaesemények kreálására és a botránypolitizálásra. A tantárgy anyagához tartozik még a médianapirend és a közvélemény alakulásának figyelése, különös tekintettel annak tanulmányozására, hogy mikor „átütő” egy hír, és milyen annak hatása a közvéleményre. Kötelező olvasmányok: 1. Róka Jolán: Kommunikációtan. Budapest, Századvég, 2002. 33–74. és 97–136. o. 2. Sárközy Erika – Schleicher Nóra [Szerk.]: Kampánykommunikáció. Budapest, Akadémiai Kiadó, 2003. 4. Beard, Adrian: The language of politics. London–New York, Routledge, 2000. 5. McNair, Brian: An introduction to political communication. London–New York, Routledge, 1999. 6. Wilson, John: Politically speaking: the pragmatic analysis of political language. Oxford, Blackwell, 1990.

Tantárgyfelelős: Szekfű András Oktató: Szekfű András, Antal Zsolt

22


Kultúraközi kommunikáció

BBNKM01200 – előfeltétel BBNKM00100 Előadás, 3 kredit, heti 2 óra Javasolt félév: 6 A tantárgy célja: A kurzus célja, hogy néhány elméleten keresztül bevezetést adjon a kultúrakutatás főbb tematikus irányaiba, miközben a társadalom jelentés-előállító mechanizmusait állítja vizsgálódása középpontjába. Kifejleszti a hallgatók interkulturális érzékenységét, fogékonyságát, nyitottságát más kultúrák iránt, felkészít a kultúrák különbözőségéből adódó problémák és konfliktusok kommunikatív megoldására. A tantárgy célja továbbá megismertetni a hallgatókat a közép-európai, illetve a Kárpát-medencei népek sajátos és folyamatosan változó, több évszázados kultúraközi kapcsolatainak egyedi és különös vonatkozásaival. A tantárgy leírása: A kulturális alapfogalmak, a kultúra természetének elemzése, a kultúra rétegmodelljei, illetve szintjei, a nemzeti kultúrák kontrasztív-komparatív vizsgálata. Az interkulturális kommunikáció-kutatások története, Hall, Klukholn, Trompenaars elmélete. A kultúraközi összehasonlító vizsgálatok Hofstede-féle dimenziói. A kulturális sztereotípiák. A szomszéd népek (szlovák, ruszin, ukrán, orosz, román, szerb, horvát, szlovén, osztrák) magyar tükörben. A szomszédos népek magyarságképe, avagy a magyarság szlovák, ruszin, ukrán, orosz, román, szerb, horvát, szlovén, osztrák tükörben. Keleti és nyugati kultúrák találkozása Magyarországon. Magyarságkép Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban. Magyarország Európai Unióhoz való csatlakozásának kultúránkra ható következményei. Kultúraközi konfliktusok és ezek kezelésének lehetőségei. Esettanulmányok. Kötelező olvasmányok: 1. Falkné Bánó Klára: Kultúraközi kommunikáció. Budapest, Püski, 2001. 2. Hidasi Judit: Interkulturális kommunikáció. Budapest, Scolar, 2004. Ajánlott irodalom: 1. Kluckhohn, F.K. 1976. Variations in Value Orientations, Westport, CT: Greenwood Press 2. Gudykunst, W. 1992. Readings on Communication with Strangers. McGraw-Hill 3. Trompenaars, F. Riding the Waves of Culture, London: Nicholas Brealey Publishing, 1995 4. Romsics Ignác: Nemzet, nemzetiség, állam Kelet-Közép- és Délkelet-Európában. Budapest, Napvilág Kiadó, 1998. 9–31. o. Tantárgyfelelős: Botlik József Oktató: Botlik József, P. Szilczl Dóra

23


Tömegkommunikáció és médiaelmélet

BBNKM01300 – előfeltétel BBNKM00100 Előadás, 3 kredit, heti 2 óra Javasolt félév: 3 Tantárgy leírása: A tárgy bevezetésében áttekintjük a tömegkommunikációs elméletalkotás sajátos problémáit, utalva az elméletek történeti kialakulására. Ezután a médiastruktúrák és médiaintézmények áttekintése következik, kitekintéssel a globalizációra és az új médiumokra. Ide tartozik a média társadalmi felelősségének és elszámoltathatóságának kérdése is. A külső összefüggések után a belső összefüggésekre térve a médiaszervezetekről, a média szakmai kultúrájáról lesz szó, benne a média tevékenységének két kulcsfogalmáról: a válogatásról és a feldolgozásról. Ez vezet át a médiatartalom témájához, a tartalomelemzéshez, és a média kultúrakutatási megközelítéséhez.

Kötelező olvasmányok: 1. McQuail, Denis: A tömegkommunikáció elmélete. Budapest, Osiris, 2003. (I-III. rész) 2. Malkovics Tibor [Szerk.]: Tömegkommunikáció és társadalom. Budapest, 2003. 3

. Flichy, Patrice: Dynamics of Modern Communication. London, Sage, 1995. (részletek)

Ajánlott irodalom: 1. Price, Stuart: Communication Studies. Harlow, Essex, 1996. 2. A Jel-Kép c. folyóirat számai 3. A Médiakutató c. folyóirat számai Tantárgyfelelős: Szekfü Adrás Oktató: Szekfü Adrás

24


Nyelvészeti ismeretek

BBNKM01400 – nincs előfeltétel Előadás, 3 kredit, heti 2 óra Javasolt félév: 2 Tantárgy leírása: A nyelv egyrészt elemrendszer, másrészt az elemek használati szabályainak rendszere, melyeknek pontos ismeretében és alkalmazásával valósítható meg a legfontosabb emberi kommunikációs tevékenység, a beszéd. A nyelvi elemeket és szerkesztési szabályokat a nyelvhasználat nemcsak alkalmazza, hanem módosítja is: a világ változékonysága tükröződik beszédünkben. Ennek következtében a nyelvi elemek és szabályok is megváltozhatnak. A fentieknek megfelelően a stúdium középpontjában az élőnyelv sajátosságainak funkcionális szemléletű bemutatása áll. A tantárgy keretén belül foglalkozunk a nyelv mibenlétével, kettős szerkesztettségével, a magyar nyelv nyelvi szintjeivel és nyelvi egységeivel, a nyelvi egységek funkciójával, jelentésével, a társadalom és a nyelvhasználat összefüggéseivel, a nyelvhasználati sokrétűséggel, a beszélt köznyelv változataival, a kisebbségi nyelvhasználattal és a nyelvi tervezéssel.

Kötelező olvasmányok: 1. Jászó Anna [Főszerk.]: A magyar nyelv könyve. Budapest, Trezor, 2004. 2. Keszler Borbála – Lengyel Klára: Kis magyar grammatika. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 2002. 3. Kiefer Ferenc [Szerk.]: A magyar nyelv kézikönyve. Budapest, Akadémiai Kiadó, 2003. 4

. Kiss Jenő: Társadalom és nyelvhasználat. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 1995.

Ajánlott irodalom: 1. Balázs Géza: Magyar nyelvstratégia. Budapest, MTA, 2001. 2. Kemény Gábor [Szerk.]: Normatudat — nyelvi norma (Linguistica Series A. Studia et dissertationes, 8.). Budapest, MTA Nyelvtudományi Intézete, 1992. 3. Kemény Gábor – Kardos Tamás [Szerk.]: A magyar nyelvi norma érvényesülése napjaink nyelvhasználatában (Linguistica Series A. Studia et dissertationes, 16.). Budapest, MTA Nyelvtudományi Intézete, 1994. 4. Keszler Borbála [Szerk.]: Magyar grammatika. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 2000. 5. Pléh Csaba – Síklaki István – Terestyéni Tamás [Szerk.]: Nyelv – kommunikáció – cselekvés. Budapest, Osiris Kiadó, 1997. Tantárgyfelelős: Nemesi Attila László Oktató: Nemesi Attila László, Szabó Edina

25


Vizuális kommunikáció

BBNKM01500 – előfeltétel BBNKM00200 Előadás, 3 kredit, heti 2 óra Javasolt félév: 3 Tantárgy leírása: A vizualitás törvényszerűségeinek, valamint az erre épülő kommunikációs formáknak az áttekintése, a vizualitás, kommunikáció és (valóság)reprezentáció közötti fogalom-összefüggések tisztázása. A vizuális megismerés sokféleségének (jelenség és lényeg, látszatok és illúziók), a képi közlés egyezményes és egyéni módjainak, az ábrázolási és kifejezési konvencióknak, a mozgás megjelenítésének és a térábrázolás különböző formáinak feltérképezése. A két- (színek) illetve háromdimenziós képalkotás (térben való gondolkodás, design, installáció), a mozgókép és média vizualitásának önálló sajátosságai; a képi látás és olvasás technikáinak elsajátítása, a különböző hordozókon megjelenő vizuális arculat (nyomtatványok, reklámhordozók, digitális eszközök: mozgókép, tévé, videó, Internet, design) szerepének interpretálása. A XXI. századi vizualitás, a multiplex-, pláza- és technokultúra, a televizuális nyelv (tévé, videó, képi narráció) formáinak beazonosítása. A képző- és tömegművészetek képi megértésben betöltött szerepének tisztázása, a vizuális források és szimbólumok szerepe a társadalmi interakcióban, az interakciók és emberközi kommunikáció reprezentációja a vizuális médiában (fotó, reklám, művészet, film). Kötelező olvasmányok: 1. Bálványos Huba (Szerk.): Látás és szemléltetés. Szöveggyűjtemény. Budapest, Balassi Kiadó, 2003. 2. Bauer György: A születő új, tiszta pillanata. Budapest, Artphoto-Press, 2002. 3. Gelencsér Gábor (Szerk.): Képkorszak. Szöveggyűjtemény. Budapest, Korona, 1998. 4. Töreky Ferenc: Vizuális kommunikáció. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 2002. 5. S. Nagy Katalin (Szerk.): A vizuális kultúráról. Budapest, Kossuth, 1982. Ajánlott irodalom: 1. Arnheim, Rudolf: A vizuális élmény. Az alkotó látás pszichológiája. Budapest, Gondolat, 1979. 2. Heywood, Ian – Barry Sandywell: Interpreting Visual Culture. London, Routledge, 1999. 3. Horányi Özséb [Szerk.]: A sokarcú kép. Válogatott tanulmányok a képek logikájáról. Budapest, Typotex, 2003. 4. Mirzoeff, Nicholas: An Introduction to Visual Culture. London, Routledge, 1999. 5. Panovsky, Erwin: Jelentés a vizuális művészetekben. Budapest, Gondolat, 1984. Tantárgyfelelős: Margitházi Beáta Oktató: Margitházi Beáta

26


Szervezeti kommunikáció

BBNKM01600 – előfeltétel BBNKM00100 Előadás, 3 kredit, heti 2 óra Javasolt félév: 4 Tantárgy leírása: A téma a nagy társadalmi intézményrendszerek szervezeteinek feladatukhoz eszközként használt kommunikációja. Ide tartozik a szervezeteken belüli kommunikáció, mely a menedzsment alapvető alkotórésze, a szervezetek közötti kommunikáció, valamint a szervezetek és (tágan értelmezett) ügyfeleik: vevők, lakosok, tagok, hívők közötti kommunikáció. A szervezeti kommunikáció jellemzője, hogy a szervezet nevében megnyilvánuló emberek kommunikációs viselkedését szervezeti hovatartozásuk határozza meg alapvető módon. A szervezeti kommunikáció mindegyik alfajánál vizsgálni kell az információ termelését, továbbítását, valamint tárolását, archiválását és visszakeresését. Külön figyelmet fordítunk a szervezeti kommunikáció néhány kulcsfontosságú válfajára, így a személyzeti kommunikációra, valamint a marketingkommunikációra, ezen belül a reklámra és a közkapcsolatokra (PR).

Kötelező olvasmányok: 1. Csepeli György: A szervezkedő ember: a szervezeti élet szociálpszichológiája. Budapest, Osiris, 2003. 2. Ogilvy, David: A reklámról. Budapest, 2001. (Angol eredeti: 1986.) 3. Grunig, James E. [Szerk.]: Excellence in Public Relations and communication Management. Hillsdale, New Jersey, 1992. (részletek) Ajánlott irodalom: 1. Kaszás György: A nagy adrenalinjáték: reklámcsinálás. Budapest, 2000. 2. Newman, Bruce I.: A politika tömegmarketingje. Budapest, 2000. (Amerikai eredeti: 1994.) 3. Kunczik, Michael: Public Relations – Konzepte und Theorien. Köln, 1993. Tantárgyfelelős: Szekfű András Oktató: Szekfű András

27


A kommunikáció etikája

BBNKM01700 – előfeltétel BBNKM00100 Előadás, 3 kredit, heti 2 óra Javasolt félév: 3 Tantárgy leírása: A szakmai etikák általános kérdései. A médiaetika meghatározása más szakmai etikákkal való összehasonlításban. Médiamodellek, valamint a média funkciói és az ebből fakadó etikai normák. A Katolikus Egyház megnyilatkozásai a médiáról. Az erkölcsi döntés modelljei a média szférájában. A közönséghez való viszony etikai vonatkozásai. A forráshoz való viszony etikai vonatkozásai. A szakmához való viszony etikai vonatkozásai és az újságírói etikett. A médiaetika speciális kérdései (szex, erőszak, bűnözés, gyűlöletkeltés, hátrányos helyzetűek, kisebbségek). Reklám- és PR-etika. A médiaetika szabályozásának és kontrolljának lehetőségei. A média jogi szabályozásának céljai, eszközei és módszerei. A közszolgálati műsorszolgáltatás szabályozása. A kereskedelmi műsorszolgáltatás szabályozása. Jogesetek feldolgozása. Tartalomszabályozás és adatvédelem az Interneten. Kötelező olvasmányok: 1. Egyházi megnyilatkozások a médiáról. A Magyar Katolikus Püspöki Kar Tömegkommunikációs Irodája. Budapest, 1997. 2. Pokol Béla: Médiahatalom. Budapest, Windsor, 1995. Ajánlott irodalom: 1. Christians, Clifford G., Kim B. Rotzoll & Mark Fackler. (1987). Media Ethics: Cases and Moral Reasoning. (2nd ed.). New York: Longman. 2. Watkins, John J. (1990). The Mass Media and the Law. Englewood Cliffs, NJ: Prentice Hall. 2. Prohászka Ottokár: Kultúra és terror. Budapest, Szenci Molnár Társaság, 1997. 3. Benedek István: Hetvenhét. Hetvennyolc. Hetvenkilenc. Budapest, Szenci Molnár Társaság. 4. Benda, Julien: Az írástudók árulása. Budapest, Fekete Sas, 1997. Tantárgyfelelős: Tóth Mihály Oktató: Tóth Mihály

28


Kereszténység – kultúra – média

BBNKM01800 – előfeltétel BBNKM01300 Előadás, 3 kredit, heti 2 óra Javasolt félév: 6 Tantárgy leírása: A tantárgy a keresztény civilizáció mint kommunikációs kultúra bemutatására törekszik, mind fogalmi, mind nemzetközi összehasonlító kultúrtörténeti vonatkozásban, mind az egyházi önértelmezés, mind a legújabb kori tömegkommunikációs adottságok figyelembevételével. A tárgy tehát egyrészt a kereszténységet mint kultúrát és mint kommunikációs praxist értelmezi, másrészt azzal foglalkozik, hogy ez miképpen illeszkedik bele a társadalom egészének kommunikációs rendszerébe. Témák: a vallás társadalmi modellje, kommunikációs, kultúraformáló és társadalmi integratív funkciói. A vallási kommunikáció és a vallásról szóló kommunikáció. A vallási közléskényszer: prófécia, misszió és az intézményes tanítás különböző vallási hagyományokban. Nem verbális vallási kommunikáció: rítus és ábrázolás. Társadalmi kommunikáció és a személyesség ösztönzése a kereszténységben (és más világvallásokban). A kereszténység kommunikálása a tömegkommunikációs kor előtt: a vallási kommunikáció társadalmi innovatív szerepe és alapdilemmái. Intézményes képviselet és a kereszténység kulturális normatív szerepe. A vallási kommunikációs struktúra megmerevedése. A kereszténység zárt, nem plurális, valamint nyitott, plurális társadalmi-kulturális viszonyok között. A különböző célközönségek problémája. A kommunikációs újrakezdés stratégiái, a túlintézményesültség és megmerevedettség feloldása a kereszténység régebbi és új történetében. A vallás mint kommunikációs esemény. A vallási kommunikáció és a tömegkommunikáció alapszerkezetének eltérései, a kettő összeegyeztetése és a köztük levő strukturális feszültség. A tömegkommunikáció híradása a vallásról, kereszténységről. A keresztény egyházak kommunikációs programjai. A vallási kommunikáció és a tömegkommunikáció alapszerkezetének eltérései, a kettő összeegyeztetése s a köztük levő strukturális feszültség. A vallási intimitás és a kereszténység (ön)megjelenítése a médiában. A vallási, felekezeti média mibenléte, szerepe és részvétele a modern, plurális társadalom tömegkommunikációs rendszerében. A kereszténység „ellenkultúra” szerepe és annak tömegkommunikációs megjelenítése a jelenkori társadalomban. Kötelező olvasmányok: 1. Anzenbacher, Arno: Keresztény társadalometika. Budapest, Szent István Társulat 2001. 2. Muzslay István: Az Egyház szociális tanítása. Budapest, Márton Áron 1997. 3. Tomka Miklós - Goják János (szerk): Az egyház társadalmi tanitása. Dokumentumok. Budapest, Szent

István Társulat 1993. 4. Egyházi megnyilatkozások a médiáról. A Magyar Katolikus Püspöki Kar Tömegkommunikációs Irodája.

Budapest, 1997.

Tantárgyfelelős: Tóth Pál Oktató: Tóth Pál, P. Szilczl Dóra

29


Mai magyar nyelvhasználat

BBNKM01900 – nincs előfeltétel Előadás, 3 kredit, heti 2 óra Javasolt félév: 3 Tantárgy leírása: A Mai magyar nyelv című előadáshoz kapcsolódnak a gyakorlati órák. Ennek megfelelően — jórészt élőnyelvi szövegek elemzésén keresztül — a nyelvi elemek funkciójának és a szerkesztési szabályok alkalmazásának a bemutatására kerül sor. Legfőbb feladat a kifejezendő gondolati, érzelmi tartalom (közlési szándék) és a nyelvi kifejezési forma viszonyának az elemzése. A nyelvi elemek gyakorlati jellegű rendszerezését követően foglalkozunk a különböző társadalmi helyzetű, korú és nemű, a magyar nyelvterület különböző régióiból származó beszélők nyelvi megnyilatkozásainak közös és önálló hallgatói elemzésével nyelvhasználati, nyelvi viselkedési szempontból, valamint a nyelvi normák érvényesülése szempontjából. E gyakorlatokon keresztül elemezzük és értékeljük az egyes nyelvi szintekhez és nyelvi egységekhez kapcsolódó nyelvhasználati, helyesírási sajátosságokat, valamint a normaváltás és a normától való eltérés legfőbb okait. Kötelező olvasmányok: 1. Balogh Judit: Mai magyar nyelvi gyakorlatok. Budapest, Universitas Kiadó, 1994. 2. Deme László – Grétsy László – Wacha Imre: Nyelvi illemtan. Budapest, Szemimpex, 20002. 3. Fábián Pál – Lőrincze Lajos: Nyelvművelés. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 1999. 4. Laczkó Krisztina – Mártonfi Attila 2004. Helyesírás. Budapest, Osiris Kiadó, 2004. 5. Szikszainé Nagy Irma: Leíró magyar szövegtan. Budapest, Osiris Kiadó, 1999. Ajánlott irodalom: 1. Bencze Lóránt 1996. Mikor, miért, kinek, hogyan. Zsámbék, Corvinus, 1996. 2. Kontra Miklós [Szerk.]: Tanulmányok a határainkon túli kétnyelvűségről. Budapest, Magyarságkutató Intézet, 1991. 3. Cs. Nagy Lajos: Helyesírási gyakorlókönyv. Budapest, Trezor, 2002. 4. Tolcsvai Nagy Gábor: A magyar nyelv szövegtana. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 2001. 5. Szathmári István: Stilisztikai lexikon. Stilisztikai fogalmak magyarázata szépirodalmi példákkal szemléltetve. Budapest, Tinta, 2004. Tantárgyfelelős: Nemesi Attila László Oktató: Nemesi Attila László, Szabó Edina

30


Hálózati kommunikáció

BBNKM02000 – előfeltétel BBNKM00100 Előadás, 3 kredit, heti 2 óra Javasolt félév: 4 Tantárgy leírása: A tárgy elsőként az Internet térhódítását követően megfogalmazódott társadalomtudományi diskurzusok tematikájába nyújt betekintést. Ezt követően behatóan elemzi azt a kérdést, hogy a korábban kidolgozott kommunikációelméletek és kutatási módszerek mennyiben alkalmazhatók az új médiumra. Bemutatja a téma legfontosabb elméleti diskurzusait, a kutatás irányait és az eddigi vizsgálati eredményeket. Főbb témák: kommunikációtudomány és Internet; az új kommunikációs technikák jelentősége a társadalomtudományban és a kommunikációkutatásban; a hálózati kommunikáció jellegzetességei; hagyományos és új kommunikációs modellek különbségei; kommunikátorok és üzenettartalmak hitelességének problémái; a csatorna új specifikumai; Internet, mint tömegkommunikáció; az új nyilvánosság; alternatív társadalmi hálózatok koncepciója; a hálózati kommunikáció hatása a társadalmi kapcsolatokra; kommunikációs aktivitás, mint ok és mint okozat; Kötelező olvasmányok: 1. Angelusz, Róbert: Az új kommunikációs technikák és a nyilvánosság. In. uő.: A láthatóság görbe tükrei. Budapest, Új Mandátum, 2000. 59–77. o. 2. Barabási Albert-László: A hatodik láncszem. In. uő.: Behálózva. A hálózatok új tudománya. Budapest, Magyar Könyvklub, 2003, 93–111. o. 3. Bódi Zoltán: A szóbeliség kifejeződése az internetes kommunikációban. Magyar nyelv. XCVI. évf. 2000. június 2. sz. 4. Farkas János: Kommunikáló társadalom. In. uő.: Információs- vagy tudástársadalom? Budapest, Infonia-Aula, 2002. 83-98. o. 5. Horányi Özséb: Az információs társadalom koncepciójától az információ kultúrája felé. Európai Szemmel, 1997 (1) 12–27. o. 6. Morris, Merrill – Ogan, Christine: Az Internet mint tömegkommunikáció. Replika, 1996 (23–24. szám), 276–284. o. 7. Pintér Róbert: A hagyományos és az új média kapcsolata. Tévénézés, konvergencia és digitális szakadék. In. Enyedi Nagy Mihály – Polyák Gábor – Sarkady Ildikó (szerk.): Médiakönyv. Budapest, Enamiké, 2002. 379–388. o. 8. Intenet. Hu. Budapest, Infonia-Aula, 2003, 186-205. o. 9. Polyák Gábor: Megjegyzések a digitális kor médiapolitikájához. Médiakutató, 2002 (ősz), 99–111. o. 10. Strangelove, M.: A nélkülözhetetlen Internet. Replika, 1994. 13-14, 233-236. o. Tantárgyfelelős: Ferencz Andrásné Oktató: Ferencz Andrásné

31


Médiajog és médiapolitika

BBNKM02100 – előfeltétel BBNKM01300 Előadás, 3 kredit, heti 2 óra Javasolt félév: 52 Tantárgy leírása: A média jogi szabályozásának céljai, eszközei és módszerei. A közszolgálati műsorszolgáltatás szabályozása. A kereskedelmi műsorszolgáltatás szabályozása. Jogesetek feldolgozása. Tartalomszabályozás és adatvédelem az Interneten. A Médiapolitika az újkori történelem során kialakult fontosabb médiapolitikai alternatívák bemutatásával elősegíti, hogy a hallgatók eligazodjanak napjaink médiapolitikai vitáiban, megértsék a különböző álláspontok történeti, politikai és gazdasági hátterét, valamint összefüggésüket a média szerepéről vallott különféle nézetekkel. A sajtó esetében a médiapolitikai vita kezdetben a sajtó szabadságára (cenzúra mentességére) koncentrálódott, később ez kiegészült az állam szerepvállalása (sajtótámogatás) kérdésével. A rádió és a televízió esetében a frekvencia, mint korlátozottan rendelkezésre álló erőforrás, felvetette az elosztás és a szabályozás kérdéseit. Kialakultak a nagy műsorszórási modellek: az Egyesült Államok kereskedelmi műsorszórása, a BBC és a közszolgálat modellje, a diktatúrák egyenirányított műsorszórása, a vegyes modellek és a civil alternatívák. A digitalizáció átrendezte a rádiózás és televíziózás kérdésfelvetéseit, az Internet megjelenése, és tömegmédiummá válása pedig az egész rendszer újrafelosztását vetíti előre. Hazánkban legújabb történelmünk változásainak köszönhetően megélhettünk többféle médiapolitikai helyzetet, köztük az un. médiaháborút, melynek utórezgései máig befolyásolják a hazai médiapolitikát. A tantárgy kerüli a napi politikai állásfoglalást – sokkal inkább az egyes törekvések hátterét igyekszik feltárni. Kötelező olvasmányok: 1. Ormos Mária: Egy magyar médiavezér: Kozma Miklós I-II. Budapest, PolgART, 2000. 2. Pokol Béla: Médiahatalom Budapest, Windsor, 1995 3. Barbier, F._ Lavenir, C.B.: A média története Budapest, Osiris, 2004. 4. Gálik Mihály (szerk): Médiagazdaságtan, Médiaszabályozás.(Szöveggyűjtemény) Budapest, Aula, 2002. 195 o. 5. Zöldi László (szerk): Médiafüzetek 2004/1: Médiapolitika 6., Bajomi-Lázár Péter: A magyarországi médiaháború, Budapest, Új Mandátum, 2001. 208. o. 7., Terestyéni Tamás (szerk.): Közszolgálatiság a médiában Budapest, Osiris, 1995 136 o. 8., Postman, Neil: Amusing Ourselves to Death New York, Penguin, 1985 184 o. 9., Z. Karvalics László: Információ, társadalom, történelem Budapest, Typotex, 2003. 263.o. Tantárgyfelelős: Antal Zsolt Oktató: Antal Zsolt, Szekfü András

32


Bevezetés a kommunikációs tanulmányokba

BBNKM02200 – nincs előfeltétel Gyakorlat, 4 kredit, heti 2 óra Javasolt félév: 1 Tantárgy leírása: A tantárgy célja: Bevezetés a kommunikáció elméleti és gyakorlati vizsgálatába, a kommunikáció BA szak tantervébe, követelményeibe, szakirányi orientáció. Főbb témák: A kommunikáció tudományos megközelítése. A kommunikáció kutatásával foglalkozó fontosabb diszciplínák és kutatási irányzatok. Alapvető magyar nyelvű kézikönyvek, folyóiratok, bibliográfiák. Tudományos és tanácsadó szakirodalom. A kommunikációkutatás jeles képviselői. Kommunikációs szakmák, képesítési követelmények. Első pályaorientáció, önismeret és rátermettség. A kommunikáció-és médiatudomány BA szak felépítése, kötelezően választható tárgyak és MA előtanulmányok, a szakmai gyakorlatok rendszere, szakdolgozati és vizsgakövetelmények.

Kötelező olvasmányok: Rosengren, K. E. (2004): Kommunikáció. Budapest, Typotex Griffin, E. (2001): Bevezetés a kommunikációelméletbe. Budapest, Harmat. Béres I.- Horányi Ö. (szerk.) (2001): Társadalmi kommunikáció. Budapest, Osiris. Horányi Ö.(2003): Kommunikáció I-II. Budapest, General Press.

Tantárgyfelelős: Margitházi Orsolya Oktató: a Kommunikáció Intézet oktatói

33


Kommunikációs szakszeminárium I.

BBNKM02300 – előfeltétel BBNKM00100 Előadás, 4 kredit, heti 2 óra Javasolt félév: 32 Tantárgy leírása: Ez a szeminárium a személyközi és csoportkommunikáció egy-egy témakörét (pl. családi kommunikáció, munkahelyi kommunikáció, a nemek nyelvi dialektusai) járja körül alaposabban, választási lehetőséget kínálva föl a hallgatóknak az előadás anyagának érdeklődés szerinti elmélyítésére, kiegészítésére. Különös figyelmet fordítunk a családi és kisközösségi kommunikáció kérdéseire. Az ezt tárgyaló kurzus foglalkozik a család, a kortárs csoportok, a munkahelyi és egyéb közösségek kommunikációjának legfontosabb funkcióival, dinamikájával, stratégiáival és az ágensek különféle felkészültségeivel. Kitér a csoport fogalmára és szerkezetére, az emberi kapcsolatok tipológiájára. További fejezetei: a kommunikáció mint kapcsolati dinamika. A csoportkommunikáció szervezeti és kulturális megközelítése. A csoportkommunikáció funkciói. Vezetés, döntéshozatal és konfliktuskezelés a csoportban. A család rendszerszemléletű megközelítése. A nem verbális kommunikáció eszközei. Konfliktuskezelés és kooperatív kommunikáció, konstruktív és destruktív stratégiák a párkapcsolatban és a nevelésben. Kommunikációs zárlatok és terápiák. Kötelező olvasmányok: 1. Buda Béla: Emberi kapcsolatok: tipológiák, dinamika, vizsgálati lehetőségek. = Bagdy Emőke [Szerk.]: Párkapcsolatok dinamikája. Interakciódinamikai vizsgálatok a Közös Rorschach Teszttel. Budapest, Animula, 2002. 2. Berne, Eric: Emberi játszmák. Budapest, Gondolat, 1984. 31–83. o. 3. Satir, Virginia: A család együttélésnek művészete. Budapest, Coincidencia, 1999. 4. Watzlawick, Paul – John H. Weakland – Richard Fisch: Változás. A problémák keletkezésének és megoldásának elvei. Budapest, Gondolat, 1990. Ajánlott irodalom: 1. Crabb, Lawrence J.: Nők és férfiak. A különbözőség öröme. Budapest, Harmat, 2001. 2. Griffin, Em: Szerezzünk barátokat és becsüljük meg őket! Budapest, Harmat, 2002. 3. Griffin, Em: Együtt-lét. Mitől jó egy csoport? Budapest, Harmat, 2003. 4. Griffin, Em: Meggyőztél! Mitől változnak meg az emberek? Budapest, Harmat, 2004. 5. Horányi Özséb: A személyközi kommunikációról. = Béres I.– Horányi Ö. [Szerk.]: Társadalmi kommunikáció. Budapest, Osiris, 2001. 57–85. o. 6. Mol, Arnold: Házaspárbaj. Nyerjünk mindketten. Budapest, Harmat, 2003. 7. Pease, Allan: Testbeszéd. Gondolatolvasás gesztusokból. Budapest, Park, 1989. 8. Szvetelszky Zsuzsanna: A pletyka. Budapest, Gondolat, 2002. 9. Szvetelszky Zsuzsanna: Mindenki harmadik. Budapest, Alibi, 2004. Tantárgyfelelős: Tóth Pál Oktató: a Kommunikáció Intézet oktatói

34


Kommunikációs szakszeminárium II.

BBNKM02400 – előfeltétel BBNKM02300 Előadás, 4 kredit, heti 2 óra Javasolt félév: 4 Tantárgy leírása: A Tömegkommunikáció és médiaelmélet, ill. a Közéleti és politikai kommunikáció előadások kísérő szemináriuma. Célja: a megismert elméletek gyakorlati alkalmazása, médiaelemzések megtervezése és kivitelezése aktuális témákban, többféle módszertannal. A kvantitatív tartalomelemzés felhasználása mellett megismerkedhetnek a hallgatók a rivális kvalitatív megközelítések (pl. az ún. kritikai diskurzuselemzés) előnyeivel és hátrányaival, az Em Griffin tankönyvéből is jól ismert értelmező (vagy retorikai, hermeneutikai) tradíció és az empirikus (vagy behaviorista) tudományértelmezés és metodika szemléleti különbségével, immár nemcsak elméletben, hanem a kutatás praxisában. Már publikált (elsősorban a hazai szakirodalomból merített) médiaelemzések módszertani kritikája és a tanulságok levonása egészíti ki a szeminárium programját.

Kötelező olvasmányok: 1. Jensen, Klaus Bruhn – Nicholas W. Jankowski [Szerk.]: A handbook of qualitative methodologies for mass communication research. London–New York, Routledge, 1991. 2. Krippendorff, Klaus: A tartalomelemzés módszertanának alapjai. Budapest: Balassi, 1980/1995. 3. Szabó Márton – Kiss Balázs – Boda Zsolt [Szerk.]: Szövegváltozatok a politikára. Nyelv, szimbólum, retorika, diskurzus. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 2000. 4

. Terestyéni Tamás [Szerk.]: Médiakritika. Budapest, Osiris, 1997.

Ajánlott irodalom: 1. Chilton, Paul – Christina Schäffner [Szerk.]: Politics as text and talk: Analytic approaches to political discourse. Amsterdam, John Benjamins, 2002. 2. Chouliaraki, Lilie – Norman Fairclough: Discourse in late modernity: Rethinking critical discourse analysis. Edinburgh, Edinburgh University Press, 1999. 3. Clayman, Steven – John Heritage: The news interview: Journalists and public figures on the air. Cambridge, Cambridge University Press, 2002. 4. Hartley, John: Understanding news. London–New York, Routledge, 1982/2001. 5. Jakusné Harnos Éva: A nyomtatott sajtó hírei a diskurzuselemzés szemszögéből. Magyar Nyelvőr 126 [2002], 142–156. o. 6. Síklaki István: Kommunikációs automatizmusok és a tudattalan befolyásolás. = Ivaskó Lívia [Szerk.]: A kommunikáció útjai. Budapest, Gondolat, 2004. 11–27. o. 7. Tolcsvai Nagy Gábor: Két napihír összehasonlító stílusérték-vizsgálata befogadói válaszok alapján. Magyar Nyelvőr 125 [2001], 299–319. o. 8. Tóth Csaba – Török Gábor: Politika és kommunikáció. A magyar politikai napirend témái a 2002-es választások előtt. Budapest, Századvég, 2002. 9. van Dijk, Teun A.: News as discourse. Hillsdale, Lawrence Erlbaum, 1988. Tantárgyfelelős: Szekfű András Oktató: a Kommunikáció Intézet oktatói

35


Médiaelemzés

BBNKM02500 – előfeltétel BBNKM01300 Előadás, 4 kredit, heti 2 óra Javasolt félév: 4 Tantárgy leírása:

Kötelező olvasmányok: 1 Ajánlott irodalom: .

Tantárgyfelelős: Antal Zsolt Oktató: Antal Zsolt, P. Szilczl Dóra, Magyar Ágnes

36


Szakdolgozati szeminárium

BBNKM02600 – nincs előfeltétel Előadás, 5 kredit, heti 2 óra Javasolt félév: 5 Tantárgy leírása: A kurzus a szakdolgozatírás szakmai kritériumrendszerének, valamint néhány társadalomtudományban használatos kutatási módszer és elmélet bemutatására vállalkozik, ezáltal célozva a szakdolgozat elkészítését. A kurzus kiemelt célja a szakdolgozati koncepció kidolgozása: témaválasztás, kutatási terv, módszer, empirikus anyag, szövegfeldolgozás, bibliográfia és jegyzetapparátus.

Kötelező olvasmányok: Eco, Umberto, 1991: Hogyan írjunk szakdolgozatot? Gondolat, Budapest Ajánlott irodalom: Babbie, Earl, 1995: A társadalomkutatás gyakorlata, Balassi, Budapest

Tantárgyfelelős: P. Szilczl Dóra Oktató: a Kommunikáció Intézet oktatói

37


3. DIFFERENCIÁLT SZAKMAI ISMERETEK 3.1 PR szakirány

Bevezetés a pr-ba BBNKM02800 – nincs előfeltétel Előadás, 3 kredit Javasolt félév: 2 Tantárgy leírása: Az elmélet célja, hogy a hallgatók megismerjék a szervezeti kommunikáció befelé és kifelé irányuló feladatait, betekintést nyerjenek a szakma szakterületeibe, a médiakapcsolatok világába. A kurzus külön feladata, hogy az előadások során a napi gyakorlatorientált ügynökségi tevékenységet is tanulmányozhassák, kiemelt figyelemmel a kezdődő PR szakemberek alapfeladatainak megismerésére. Az előadások során követendő szempont az életszerűség és a kommunikációs szakemberek gondolkodását megismertető példák bemutatása.

Kötelező olvasmányok: Ameddig a saját jegyzet nem készül el: 1. Szeles Péter: Pr a gyakorlatban. Budapest: Geomédia, 2002. 2. Barát Tamás: A bizalom tolmácsai. Budapest, 2000. 3. Pr-mappa (12 esettanulmány a hazai Pr gyakorlatából). Budapest: Geomédia, 2002. Tantárgyfelelős: Antal Zsolt Oktató: Antal Zsolt

38


Bevezetés a marketingbe BBNKM02900 – Előfeltétel BBNKM02700 Előadás, 3 kredit Javasolt félév: 3 Tantárgy leírása: A marketing közvetítő szerepe. A marketing "kommunikáció" jellege. Pénz, hatalom, értékek. Parsons rendszerelmélete. A piac mint kommunikáció és interakció. A kapcsolatok szerepe és a Pr. A marketing helye a vállalat teljes belső és külső kommunikációjában. Marketinginformációs rendszer; A kutatás és a belső dokumentáció kölcsönös szerepe. Kommunikáció a termékek által; A termék, mint közvetítő a piac (fogyasztók, kereslet) és a vállalat (kínálat) között. A termékimázs és a vállalati imázs. A két imázs-alkotó kölcsönös függése. A márka-márkák szerepe. A szolgáltatás esete; Megértetni, milyen alapvető különbségek állnak fel, és mi közös a termékmarketinggel. A célközönség és a stratégia; Piac és célközönség különbségei. Reklám és promóció, pr; A három eljárás elhatárolása az elméletben és integrálása a gyakorlatban. Direkt és on-line marketing; A kommunikációs stratégia és eszközök különbsége. A költségvetés szorítójában; A pénz, hatalom és érték egyeztetése kommunikációval a gyakorlatban. A marketing társadalmi szerepe; Ami túlmutat az egyes szervezeteken. Integrálódás a társadalomba és ennek kapcsolatrendszere. Kötelező olvasmányok: 1. Philip Kotler: Marketing menedzsment. Budapest: KJK Kerszöv, 2001. 2. Robert Heller: Menedzserek kézikönyve. Budapest: Magyar Könyvklub, 2002. 3. Zentai István: A meggyőzés útjai. Budapest: Typotex, 1998. Ajánlott irodalom: 1. Anthony Giddens: Szociológia. Budapest. Osiris, 2002. 2. Szabó Katalin: Kommunikáció felsőfokon. Budapest: Kossuth Kiadó, 2001. 3. Karl Rosengren: Kommunikáció. Budapest: Typotex, 2004. Tantárgyfelelős: Kiss Ulrich Oktató: Kiss Ulrich

39


Reklám BBNKM03000 – Előfeltétel BBNKM02700 Előadás, 3 kredit Javasolt félév: 3 Tantárgy leírása: A tantárgy oktatásának a célja, hogy a hallgatók megismerjék a reklámkommunikáció célját, módszereit, eszközrendszerét, a reklámpiac szereplőit, szervezeteit, valamint a reklámpiac működését.

Kötelező olvasmányok: 1. Bernard Brochand - Jacques Lendrevie: A reklám alapkönyve. Budapest: KJK Kerszöv, 2004. 2. Fazekas Ildikó – Harsányi Dávid: Marketingkommunikáció. Budapest: Szókratesz, 2000. Ajánlott irodalom: 3. Kaszás György: A nagy adrenalin játék. Geomédia Szakkönyvek Budapest, 2000. 4. David Ogilvy: Ogilvy a reklámról. Park Kiadó, Budapest, 1990. 5. Földi Katalin: A reklám lélektana KJK, Budapest 1977. 5. Hoffmann Márta- Kozák Ákos: Piackutatás Tantárgyfelelős: Valkó Emőke Oktató: Valkó Emőke

40


Társadalmi célú kommunikáció BBNKM03100 – Előfeltétel BBNKM02700 Előadás, 3 kredit Javasolt félév: 3 Tantárgy leírása: A tantárgy célja, hogy a társadalom kommunikációs rendszerében megmutassa azt a szegmenst, amelynek tematizációját a civil szféra határozza meg. A társadalmi célú reklám és társadalmi célú kommunikáció hazai gyakorlatán keresztül megismerjék a hallgatók a képviseleti- és részvételi demokrácia működési mechanizmusait. A magyarországi kommunikációs szakma összefogásából megszületett eddigi kezdeményezések és összefogás eredményei alapján jártasságot szerezzenek a legfontosabb társadalmi kérdések civil kezdeményezésen alapuló kommunikációjáról. Kötelező olvasmányok: Ismerd, értsd, hogy cselekedhess. Nonprofit Szektor Analízis 2005. Szerk: Márkus Eszter Angelusz Róbert: Kommuniáló társadalom Gondolat 1983 . Ajánlott irodalom:

Drábik János: Tudatmódosítás Gold Book Kiadó

Angelusz Róbert: A láthatóság görbe tükrei Társadalompolitikai tanulmányok Új Mandátum 2000

www.muosz.hu

www.mprsz.hu

Tantárgyfelelős: Valkó Emőke Oktató: Valkó Emőke

41

http://www.muosz.hu/

http://www.mprsz.hu/


Rendezvényszervezés BBNKM03200 – Előfeltétel BBNKM02700 Előadás, 3 kredit Javasolt félév: 4 Tantárgy leírása: A rendezvény helye a szervezetben. A rendezvény soha ne legyen öncélú. Alternatívák a rendezvényhez. Döntés és siker kritériumai. A szervezet küldetése és a rendezvény. A megbízó/szervező filozófiája és küldetése. A rendezvény stratégiai szerepe ebben A rendezvény célja. Belső és külső célok. Minőségi és mennyiségi célok. Anyagi célok. Elvárt eredmény(ek) és mérés. A célcsoport. A szervezet célközönsége és a rendezvény célközönsége. Szociológiai megközelítés(ek). Külső szervezők és tanácsadók bevonása. Kényelmes és/de költséges megoldás. Professzionalizmus. A kettő ötvözése. Briefing és kiválasztás. Tervezés és szervezés Teendők listája. Időterv. Felelősségek felosztása. Ellenőrzés. Amiket el szoktak felejteni Helyszín és időzítés. A helyszín-választás kritériumai. Optimalizálás. Adatbázis és döntési folyamat. Írásban és szóban. Műsor avagy program és előadók. Mitől színvonalas a rendezvény? A sztár(ok) csapdája. Későbbi kiadás? Dokumentálás. Honorárium. Hirdetés és meghirdetés. Mikor és hol? Médiában és DM. Telefonmarketing. Több hullámban? Visszaigazolás. RSVP. Finanszírozás. Költségvetés. Tartalékok. Belépő. Szponzorok és adományok. Pályázati úton? Önkéntesek és alkalmazottak Az önkéntes több mint segítő. Motiválás. Dicséret és köszönet. Részvevő közönség Média és pr. A média mozgósítása. Mikor és hányszor kell szólni? A sajtóiroda. Fizetett és ingyenes hírverés. Kötelező olvasmányok: Németh Erzsébet: Közszereplés. Budapest: Osiris, 1999. Tantárgyfelelős: Kiss Ulrich Oktató: Kiss Ulrich

42


Belső kommunikáció és pr BBNKM03300 – Előfeltétel BBNKM02700 Előadás, 3 kredit Javasolt félév: 4 Tantárgy leírása: A tantárgy célja, hogy az előadások során a gazdasági és non-profit szervezetek belső kommunikációjának elméletét és gyakorlati működését megismerjék a hallgatók. A belső kommunikáció jelentősége és funkciói mellett a belső pr speciális céljainak és eszközeinek megismerése is feladat. Olyan esettanulmányokat ismertetnek és belső pr terveket készítenek a hallgatók, melynek keretében készségszinten lesznek képesek megoldani a belső pr területéhez tartozó feladatok mindegyikét. Kötelező olvasmányok: 1. Szeles Péter: PR a gyakorlatban. Budapest: Geomédia, 1999 2. Fehérvári Ágnes - Szeles Péter: A vállalat belső kommunikációja. 1.és 2. rész. In: Munkaügyi Szemle: 2001. november és december. 3. PR-Mappa (12 esettanulmány a hazai pr gyakorlatából). Budapest: Geomédia, 2002. Ajánlott irodalom: 1. Kukoda Bernadett: A belső pr aspektusai. In: Marketing menedzsment, 1996. 30. évf. 5. szám. 2. Kotter, John P.: A változások irányítása. Budapest: Kossuth Kiadó, 1999. 3. Klein Sándor: Vezetés- és szervezetpszichológia. Budapest: SHL Hungary, 2001. 4. Mastenbroek, Willem E.G.: Konfliktusmenedzsment és szervezetfejlesztés. Budapest: KJK Kiadó, 1991. Tantárgyfelelős: Valkó Emőke Oktató: Valkó Emőke

43


Fundraising és szponzoráció BBNKM03400 – Előfeltétel BBNKM02700 Előadás, 3 kredit Javasolt félév: 3 Tantárgy leírása: Azok számára, akik később az MA ciklusban akár non profit, akár for profit pr-re, óhajtanak szakosodni, éppúgy hasznos bevezetés, mint azoknak, akik a média (írott vagy elektronikus sajtó) felé orientálódnak, hisz mind a támogatók, mind a támogatandók felől megközelítjük a témát, mind pedig a közvetítő szerepét vizsgálva. Lényeges cél, hogy a hallgató megértse, hogy a forrásfejlesztés (fundraising) mindig közvetítő tevékenység, amennyiben célja egyfelől a potenciális támogatókat segíteni megtalálni a leginkább támogatásra méltó projektet, másfelől, megteremteni az erőforrásokat (anyagi és személyi), hogy a problémamegoldó intézmény optimálisan elláthassa feladatát. Mik az így értelmezett forrásfejlesztés sikerének előfeltételei? Mi a lényeges különbség a szponzorálás és a fentiek szellemében megfogalmazott forrásfejlesztés között?

Kötelező olvasmányok: 1. Michael Urselmann: Fundraising. Bern: Verlag Paul Haupt, 1999. Ajánlott irodalom: 2. Michael Johnston: Direct Response Fund Raising. New York: John Wiley & Sons Inc, 2000. Tantárgyfelelős: Kiss Ulrich Oktató: Kiss Ulrich

44


Krízismenedzsment BBNKM03500 – Előfeltétel BBNKM02700 Gyakorlat, 3 kredit Javasolt félév: 6 Tantárgy leírása: Az elmélet célja, hogy a hallgatók megismerjék a PR tevékenység sajátos szakterületének számító krízismenedzsment feladatait: a válság fogalmát, kialakulásának lehetséges formáit, befolyásolhatóságát, az érintetteit stb. Továbbá kezelést, kiemelt figyelmet fordítva a megelőzés fázisára. Külön hangsúlyt kap a kurzus folyamán a válsággal kapcsolatos érdekcsoportok kezelése, megkülönböztetve a média szerepét. A hallgatók hazai és nemzetközi esettanulmányok megismerésévek képet alkothatnak a gyakorlati metódusról. Ezt a célt szolgálja a válságkezelési kézikönyv szerkesztésének megismertetése is.

Kötelező olvasmányok: 1. Barlai Róbert – Kővágó György: Krízismenedzsment, kríziskommunikáció. Budapest: BKF-Századvég, 2004. 2. Horváth Győző: Válságmenedzsment a gyakorlatban. Budapest, 2002. Tantárgyfelelős: Antal Zsolt Oktató: Antal Zsolt

45


Közszolgálati média és pr BBNKM03600 – Előfeltétel BBNKM02700 Gyakorlat, 3 kredit Javasolt félév: 3 Tantárgy leírása: A közszolgálati funkciók a társadalom működésében. A közszolgálati média kialakulásának története, társadalmi szerepe, működésének szabályozása Magyarországon és külföldön, A magyar közszolgálati rádiók és televíziók működése, szabályozása. A közszolgálati média az 1996-os, rádiózásról és televíziózásról szóló törvényben. Az ORTT szerepe. Médiatörvény tervezetek. Önálló eligazodási képesség és kapcsolatok kiépítése az intézményekkel, szervezetekkel, médiával, adatbázisokkal. A kommunikációs, prezentációs készségek és teljesítmények növelése. Kötelező olvasmányok: Bajomi Lázár Péter: Közszolgálati Média nyugat-Európában Közszolgálatiság a médiában. Szerk.: Terestyéni Tamás (ELTE Kommunikációelméleti Munkacsoport Osiris 1995) Béres-Horányi: Társadalmi Kommunikáció Médiakutató folyóirat Online források: ORTT, ITTK, stb. Tantárgyfelelős: Valkó Emőke Oktató: Valkó Emőke

46


Államigazgatási pr BBNKM03700 – Előfeltétel BBNKM02700 Gyakorlat, 3 kredit Javasolt félév: 2 Tantárgy leírása: Cél az államigazgatási intézmények kommunikációs gyakorlatának megismerése. A belső pr – és külső pr sajátosságai. A terület törvényi és szakmai-etikai szabályai. Az Internet szerepe az államigazgatás működtetésében. E-kormányzat, E - ügyintézés. Államigazgatási és közigazgatási honlapok összehasonlító elemzése. Települések és önkormányzatok kommunikációja. A hallgató jártasságot szerez a kétirányú kommunikációt segítő intézményi és technikai megoldásokról. A választások és nemzeti ünnepek kommunikációja. A szóvivők feladatai és szerepe az államigazgatási és közigazgatási kommunikációban. Országimázs.

Kötelező olvasmányok: Domokos Lajos: Press & PR A médiatevékenység, a szervezeti és az üzleti kommunikáció alapjai BP.2005. Nyárády Gáborné, Szeles Péter: Public Relations I.-II. Ajánlott források: Aronson: Rábeszélőgép Az államigazgatás intézményeinek honlapjai Tantárgyfelelős: Valkó Emőke Oktató:

47


Gazdasági pr BBNKM03800 – Előfeltétel BBNKM02700 Gyakorlat, 3 kredit Javasolt félév: 4 Tantárgy leírása: A gyakorlat célja, hogy a foglalkozások során a hazai és nemzetközi gazdasági szereplők társadalmi kapcsolatrendszerét, a CSR (Corporate Social Responsibility) elméletét és gyakorlatát megismerjék a hallgatók. A nemzeti és a globális vállalatok pr gyakorlatának összehasonlítása. A gazdasági társaságok integrált kommunikációjának, a külső és a belső pr eszköztárának gyakorlati megismerése mellett, esettanulmányokat, önálló pr terveket készítenek a hallgatók. Kötelező olvasmányok: 1. PR-Mappa (12 esettanulmány a hazai pr gyakorlatából). Budapest: Geomédia, 2002. 2. Langer Katali-Raátz Judit: Üzleti kommunikáció 3. Szeles Péter: Public relations a gyakorlatban. Budapest: Geomédia, 1999. Ajánlott irodalom: 1. Dr. Németh Márta: A Public Relations elmélete. Budapest: Külkereskedelmi Főiskola, 1998. 2. Marcsa Attila: Vállalati kommunikáció. (oktatási segédanyag BME) 2003. 3. Dr. Sándor Imre- Dr. Szeles Péter: Public Relations: az uralkodás titka (Mercurius/1990). 4. Sándor Imre – Habina Péter: Public relations: pr a vállalatnál és a közéletben. Budapest: BKÁE Marketing Tanszék 5. Tábori György-Sarlós Gábor: PR szótár, angol-magyar, magyar angol (PeppeR/ 1996) Tantárgyfelelős: Valkó Emőke Oktató: Valkó Emőke

48


Non-profit pr BBNKM03900 – Előfeltétel BBNKM02700 Gyakorlat, 3 kredit Javasolt félév: 2 Tantárgy leírása: A gyakorlat célja, hogy a foglalkozások során a non-profit szereplők társadalmi feladatait, hatórendszerét, kapcsolatait, a közszolgálati feladatokhoz kapcsolódó kommunikációs feladatok elméleti és gyakorlati működését megismerjék a hallgatók. A nemzeti, európai és a globális szervezetek pr gyakorlatának összehasonlításával a szektor gyakorlati működésének megismerése is cél. A hallgatók a non-profit pr eszköztárának gyakorlati megismerése mellett, esettanulmányokat, önálló pr terveket készítenek. Kötelező olvasmányok: 1. Dinga László- Farkas Ferenc – Heltai Erszébet - Veres Zoltán: Non-businnes marketing és management. Budapest: KJK Kiadó, 2002. 2. PR-Mappa (12 esettanulmány a hazai pr gyakorlatából). Budapest: Geomédia, 2002.

Ajánlott irodalom: 1. Claire Austin: A pr, avagy a közönségkapcsolat alapjai 7 leckében (Menedzserek kiskönyvtára sorozat). Budapest: Park Kiadó, 1993. 2. Piskóti István [et. Al.]: Régió és Településmarketing. Budapest: KJK Kerszöv., 2002. 3. Tábori György-Sarlós Gábor: PR szótár, angol-magyar, magyar angol (PeppeR/ 1996).

Tantárgyfelelős: Valkó Emőke Oktató: Valkó Emőke

49


Egyházi pr BBNKM04000 – Előfeltétel BBNKM02700 Gyakorlat, 3 kredit Javasolt félév: 6 Tantárgy leírása:

Azok számára, akik később az MA ciklusban az egyházi kommunikációra kívánnak szakosodni, az alapfogalmak elsajátítása, illetve orientáció: mi is vár rájuk. A többieknek, akik inkább a civil szervezetek pr-e, illetve a gazdasági pr iránt érdeklődnek, egy áttekintés, miben is tér el lényegesen ez az egyszerre globális és ugyanakkor nagyon is lokális világszervezet, a világ legrégibb és legnagyobb szervezete, minden más szerevettől, legalábbis önértelmezése szerint. Mi(k) ennek a következmény(i) a kommunikációs stratégiára nézve?

Kötelező olvasmányok: 1. Kiss Ulrich: A kommunikáció teológiája. In: Nyíri Kristóf (szerk.).: A 21. századi kommunikáció új útjai. Budapest: MTA Filozófiai Kutatóintézete, 2001. 2. Kránitz Mihály: II. Vatikáni Zsinat Dokumentumai negyven év távlatából 1962-2002. Budapest: Szent István Társulat, 2002. 3. Magyar Katolikus Püspöki Kar és MAKUSZ: Egyházi megnyilatkozások a médiáról. Budapest, 1997. Ajánlott irodalom:

1. Avery Dulles: Models of the Church. New York: Image Books Doubleday, 1974. Tantárgyfelelős: Kiss Ulrich Oktató: Kiss Ulrich

50


Arculat- és imázstervezés BBNKM04100 – Előfeltétel BBNKM02700 Gyakorlat, 3 kredit Javasolt félév: 5 Tantárgy leírása: Az elmélet célja, hogy a hallgatók megismerjék az arculatépítés elméleti kellékeit, napi példák ismertetésével megkülönböztetve a szervezeti identitás-arculat és imázs feladatait, összefüggéseit. A kurzus során kiemelt területnek számít a település-régió és országimázs területe, mint marketingkommunikációban használt, de a gyakorlatban kevéssé kihasznált szakterület. A hallgatók részletes betekintést nyernek az arculat verbális és vizuális összetevőinek világába, kialakítva ezzel a gyakorlatban szükséges tudatos arculatépítéshez szükséges szempont és eszköztár alapjait. Kötelező olvasmányok: 1. Szeles Péter: Arculatelmélet. Budapest, 2000. 2. Sándor György: A marketingkommunikáció kézikönyve. Budapest: BKTE, 2000. Ajánlott irodalom:

1. Piskóti István [et. al.]: Régió és Településmarketing. Budapest: KJK Kerszöv., 2002. 2. Kapitány Gábor – Kapitány Ágnes: Magyarságszimbólumok. Budapest, 2001. 3. IMINFO arculati szakmák kézikönyve Tantárgyfelelős: Valkó Emőke Oktató: Valkó Emőke

51


Pr projektfeladat BBNKM04200 – Előfeltétel BBNKM02700 Gyakorlat, 3 kredit Javasolt félév: 5 Tantárgy leírása: A szeminárium célja, hogy az előzőekben elsajátított elméleti ismeretek felhasználásával olyan valóságos vagy fiktív pr projekt stratégai, tervezési és lebonyolítási ütemtervét készítsék el, amely a szakma gyakorlásához alapvető tapasztalatot, tájékozottságot, eligazodási képességet alakít ki. A feladat tartalmi, stratégiai, vizuális, célcsoport-meghatározási, média-mix tervezési, stb. elemeket foglal magába. A feladatot egyénileg vagy csoportosan végzik a hallgatók. A terveket nyilvános prezentáción mutatják be, ahol az évfolyam hallgatói, oktatói és a megrendelők is jelen vannak. Ajánlott irodalom: Szeles Péter: Public relations a gyakorlatban Geomédia Szakkönyvek Budapest, 1999 Tantárgyfelelős: Valkó Emőke

52


3.2 Újságírás (nyomtatott és on-line sajtó) szakirány

Bevezetés az újságírásba BBNKM04500 – nincs előfeltétel Előadás, 3 kredit Közös tárgy Az Újságírás és a Rádiós és televíziós újságírás szakirányon Javasolt félév: 2 Tantárgy leírása: Az újságírói lét- és életforma. A tömegkommunikáció (és a kommunikátor) társadalmi helye, szerepe. A sajtó (hírközlés) struktúrája. Legfontosabb alapfogalmak tartalma (például: szerkesztési alapelvek, szerkesztőség, szerkezeti egységek, kereskedelem, közszolgálat, regionalitás, periodicitás, laptípusok stb.) A fejléctől az impresszumig: a médiumok belső struktúrája. Az információszerzés és továbbítás módszerei, legfontosabb szervezetei. Az első mai értelemben vett hírügynökségek kialakulásának történelmi, gazdasági, technikai háttere. Az MTI. A világ mai nagy hírgyárai. Az újságírói magatartás szabályai: a sajtóetika legfontosabb tudnivalói. Információs műfajok (hír, információ, tudósítás. A hírérték – és változásai). Vélemény műfajok (A befolyásolás eszközei. Irodalom és újságírás.) Az átmenet műfajai. (Az interjú és fajtái. A legösszetettebb műfaj: a riport.) Kötelező olvasmányok: 1. Bernáth László (szerk.): Új műfaismeret. Budapest: Sajtóház Kiadó, 2000. 2. Domokos Lajos: Press. A nyomtatott és az elektronikus újságírás elmélete, gyakorlata. Budapest: Teleschola könyvek, 2002. 3. Újságírói etikai kódex. In: MÚOSZ Évkönyv 2003. Budapest: Sajtóház Lap- és Könyvkiadó. Ajánlott irodalom: Bethlenfalvy Gábor: Értékelvű újságírás. IGEN, 2001. Közös etikai alapelvek. In: MÚOSZ Évkönyv 2003. Tantárgyfelelős: Speidl Zoltán Oktató: Speidl Zoltán

53


Médiaműfajok BBNKM04600 – Előfeltétel BBNKM04400 Előadás, 3 kredit Közös tárgy Az Újságírás, a Rádiós és televíziós újságírás valamint a Film és videó tanulmányok szakirányon Javasolt félév: 3 Tantárgy leírása: A digitalizáció korában a különböző tartalmak, hírek, információk közvetítésében a multimédia új távlatokat nyit meg. Az egyes műfajok konvergenciájára is tekintettel ez a tanegység az egyes műfajokat klasszikus formájukban és a különböző médiumok és információs technológiák szerint is tárgyalja. A különböző tartalmak, üzenetek szakszerű megfogalmazását, ennek módozatait, a médiumok sajátosságainak megfelelően vizsgálja. A különböző médiatartalmak szokásos formái, lényeges visszatérő jellemzői miként alakították ki egy-egy műfaj konvencióit, ezek miként rutinosodnak ill. változnak a technológiák megújulásának hatására. Tárgyalja az egyes műfajok strukturális felépítési és kifejezési lehetőségeit, a gyártási és fogyasztási jellemzőit, a legfontosabb témák feldolgozásmódjait és a fogyasztóknak ezekhez igazodó elvárásait, az értékrendek átalakulásait. Kötelező olvasmányok: McQuail: A tömegkommunikáció elmélete (264-369. o.) Balázs Géza: Médiaműfajok (Magyar Rádió Bpest) Bernáth László (szerk.): Új műfajismeret. Budapest: Sajtóház, 2002. Ajánlott irodalom: G. Gerbner: A média rejtett üzenete. Budapest: Osiris- MTA-ELTE, 2000. Császi Lajos: A média rítusai. Budapest: Osiris- MTA-ELTE, 2002. .. Tantárgyfelelős: Speidl Zoltán Oktató: Speidl Zoltán

54


Az újságírás területei (szakújságírás) BBNKM04700 – Előfeltétel BBNKM04400 Előadás, 3 kredit Közös tárgy Az Újságírás és a Rádiós és televíziós újságírás szakirányon Javasolt félév: 3 Tantárgy leírása: A tantárgy az újságírás területeit a legfontosabb szakújságírásoknak megfelelően tárgyalja. Belpolitikai, külpolitikai, egyházi sajtó, kulturális újságírás alapismeretei, történeti, társadalmi és szakmai vonatkozásai, háttere, elmélete és mindennapi gyakorlata. Az egyes területek és a sajtóműfajok. Az újságíró társadalmi szerepe. A belpolitika és a külpolitika irányító intézményei. A parlament és működése. Az önkormányzatok. A magyar választási rendszer. Az állami és társadalmi szervek és szervezetek felépítése és működése. Külpolitika és diplomácia. Etikai és szakmai szabályok, diplomáciai megkötések, a világ jelenlegi nagy kérdései, aktuális politikai problémák, bemutatási, értékelési módok, összevetések, elemzések. A kulturális újságírás műfajai. Az irodalmi, színházi, zenei, film, fotó, képző- és iparművészeti élet területei, intézményei. Múzeumok, levéltárak, könyvtárak, művészeti oktatás. Szakmai és törvényi szabályozások. Az anyaggyűjtés és forráskezelés szabályai. A magyarországi történelmi egyházak alapvető vonásai, a keresztény hit alapelemei, az egyházi sajtó története, a katolikus egyház szervezete, a legfontosabb egyházi lapok. Az egyházak szerepe a polgári demokráciában. Kiből lesz jó szakújságíró? Kötelező olvasmányok: Dr. Dezső Márta, Dr. Tóth Zoltán: Választási rendszer. Budapest: Magyar Közigazgatási Intézet, 2001. Fricz Tamás: Demokratizálódás, pártrendszer és választópolgárság Magyarországon. In: Schmidt Mária és Tóth Gy. László (szerk.): Janus arcú rendszerváltozás. Budapest: Kairosz Kiadó, 1998. 92-122. pp. Bárány Anzelm: Volt egyszer egy sajtószabadság. In: Schmidt Mária és Tóth Gy. László (szerk.): Janus arcú rendszerváltozás. Budapest: Kairosz Kiadó, 1998. 7-64. pp. Nagy Miklós (szerk.): Magyar külpolitika, 1956-1989. Történeti kronológia. Budapest, 1993. Pók Attila: A nemzetközi élet krónikája, 1945-1997. Budapest: História: MTA Történettudományi Intézet, 1998. Antall József beszéde. Elhangzott az ENSZ Közgyűlése 46. ülésszakán, 1991. október 1. Budapest: A Magyar ENSZ Társaság, 1991. Kiss J. László: Globalizálódás és külpolitika: Nemzetközi rendszer és elmélet az ezredfordulón. Budapest: Teleki László Alapítvány, 2003 Osztovits Ágnes: Bevezetés a kulturális újságírásba. IGEN, 2003. (Valamennyi fejezetben feltüntetve a vonatkozó szakirodalom.) Inter mirifica, Communio et progressio, Aetis novea. A Magyar Katolikus Püspöki Kar Tömegkommunikációs irodájának és a Magyar Katolikus Újságírók Szövetségének kiadványa. Budapest 1997. Kereszténység az interneten. IGEN, 2001. Pietro Brunori: A Katolikus Egyház. Alapok, személyek, intézménye. Budapest: Szent István Társulat, 2002. (Pázmány könyvek) Ajánlott irodalom: Schmidt Mária: Az „antiszemitizmus elleni harc” szerepe a rendszerváltozás éveiben. In: Schmidt Mária és Tóth Gy. László (szerk.): Janus arcú rendszerváltozás. Budapest: Kairosz Kiadó, 1998. 285-326. pp. Debreceni József: A miniszterelnök. Budapest: Osiris, 1998. 274-298. pp. Bajomi Lázár Péter: A magyarországi médiaháború. Budapest: Új Mandátum Kiadó, 2001. Harci technikák a médiában. Budapest: Válasz Könyvkiadó, 2002. Jakab Zoltán: A közszolgálatiság értelmezése napjainkig. In: Kiss Balázs (szerk.): Politikai kommunikáció, szöveggyűjtemény. Budapest: Rejtjel Kiadó, 2000. 50-76. pp. (= Rejtjel politikai könyvek 3.) Bába Iván: Irányváltás a magyar külpolitikában 1990-1994. Budapest: Windsor Klub, 1994. Gazdag Ferenc: Az Európai Unió közös kül- és biztonságpolitikája. Budapest: Osiris, 2000. Szántó Konrád: Egyháztörténet II. Budapest: Ecclesia, 1985. Paul Johnson: A kereszténység története. Budapest: Európa Könyvkiadó, 2001. Andrea Riccardi: Keresztények a vértanúság századában. Budapest: Új Ember Kiadó, 2002 . Tantárgyfelelős: Speidl Zoltán Oktató: Speidl Zoltán

55


Hírszerkesztés BBNKM04800 – Előfeltétel BBNKM04400 Előadás, 3 kredit Közös tárgy Az Újságírás és a Rádiós és televíziós újságírás szakirányon Javasolt félév: 3 Tantárgy leírása: Mivel az újságírás legrégibb és legalapvetőbb műfaja a hír, fontos, hogy a hírírás fortélyait és a hírszerkesztés (hírblokk összeállítás) tudnivalóit, a tájékoztató műfajcsoportból kiemelve egy teljes féléven át megismertessük és gyakoroltassuk. Témák: miből lehet hír? Mire válaszol a hír? Hírérték(minőségi sajtó, bulvár, réteg lap, helyi orgánum, szakmai lap stb.). A hír fajtái. A hír szerkezete. A hír „eladhatósága” – a kiemelés fontossága. Hogyan és mikor adjunk a hírnek címet? A hír stílusa (stílusváltozatok). Az objektivitás megőrzése. A híríró (és a szerkesztő) felelőssége. A forráskezelés kérdései. A hírösszefoglaló. A fontosságtól az érdekességig, avagy: hogyan épüljön fel a hírblokk? Tematikus hírblokk. A hírcsokor. A sajtófotó, mint információhordozó. A lead. A képaláírás. A hallgatók állandó gyakorlással, valamint a különböző orgánumokban Kötelező olvasmányok: 1. Bernáth László (szerk.): Új műfajismeret. Budapest: Sajtóház Lap- és Könyvkiadó, 2002. 52-57. pp. 2. Domokos Lajos: Press. Budapest: Teleschola könyvek, 2002. 197-224. pp. A különféle újságok éppen aktuális híranyaga Tantárgyfelelős: Speidl Zoltán Oktató: Speidl Zoltán

56


Sajtótörténet BBNKM04900 – Előfeltétel BBNKM04400 Előadás, 3 kredit Javasolt félév: 4 Tantárgy leírása: A tantárgy célja, hogy áttekintést adjon a magyar sajtó történetéről a XIX. És XX: században. Témakörök: A magyar sajtó a 19. század első évtizedeiben: Hazai és Külföldi Tudósítások - A folyóiratok vezető szerepe - Erdélyi Múzeum - Tudományos Gyűjtemény. A politikai sajtó kibontakozása a reformkorban: Gróf Széchenyi István és a sajtó - Kossuth újságírói működése - A Pesti Hírlap - Széchenyi és Kossuth vitája a sajtóról. A reformkor folyóiratai. Új laptípusok jelentkezése. A sajtószabadság kivívása és törvénybeiktatása 1848-ban. A forradalom és a szabadságharc sajtója. A magyar sajtó története a szabadságharc bukásától a kiegyezésig 1849-1867. A Bach-korszak sajtókorlátozásai. A politikai lapok: Pesti Napló. Magyar Sajtó. A folyóiratok: Hölgyfutár. Divatcsarnok. Arany János irodalmi folyóiratai. Új laptípusok megjelenése: tömegkiadványok, képes hetilapok (Vasárnapi Újság, Élclapok). A magyar sajtó a kiegyezéstől az első világháború végéig (1867-1918). Sajtópolitika a kiegyezés után. A politikai lapok: Pesti Napló. Reform. Hon. Közművelődési lapok: Magyarország és a Nagy Világ. Vasárnapi Újság. Az első nagy üzleti lapvállalkozások: Pesti Hírlap. Budapesti Hírlap. A bulvársajtó. A folyóiratok. A szakszervezeti és a munkássajtó kezdetei. A két világháború közti magyar sajtó (1918-1944) Liberális sajtó: Pesti Napló. Az Est. Szocialista sajtó: Népszava. Konzervatív sajtó. Új Nemzedék. A folyóiratok: Nyugat. Válasz. Vigília. A koalíciós korszak sajtója (1945-1948). Az egypártrendszer sajtója (1949-1989). A katolikus sajtó Magyarországon. Kötelező olvasmányok: 1. Kosáry Domokos, Németh G. Béla (Szerk.): A magyar sajtó története. II/1-2. kötet. 1848-1867; 1867-1892. Bp. 1985. 2. Kókay György - Buzinkay Géza - Murányi Gábor: A magyar sajtó története. Bp. 1994. MUOSZ Tantárgyfelelős: Ujvári Hedvig Oktató: Ujvári Hedvig

57


Az újságírás intézményei BBNKM05000 – Előfeltétel BBNKM04400 Előadás, 3 kredit Javasolt félév: 6 Tantárgy leírása:

Kötelező olvasmányok: Tantárgyfelelős: Ujvári Hedvig Oktató: Ujvári Hedvig

58


Írásgyakorlat: Információs műfajok BBNKM05100 – Előfeltétel BBNKM04400 Előadás, 3 kredit Javasolt félév: 3 Tantárgy leírása:

Az informálódás forrásai, az információáramlás eszközei. A tájékoztató újságírás szabályai, etikája, megbízhatóság ellenőrzése. A hír, mint alapműfaj. Mire válaszol a hír? A hír típusai. Az információ. A hír és a tudósítás egybevetése. A tudósítás. A tudósítás fajtái. A tudósító felelőssége. Hogyan írunk tudósítást? Ki a jó tudósító? A tudósítói magatartás. Szakosodás. A hírérték kérdései. A hírforrások értékelése. Mi az embargó? A lead szerepe. Az objektivitás, és az objektivitás határai. Hogyan írjunk hírt? Hogyan írunk mi hírt, információt, tudósítást? Kötelező olvasmányok: 1. Bernáth László (szerk.): Új műfajismeret. Budapest: Sajtóház Lap- és Könyvkiadó, 2002. 45-58. pp. 2. Domokos Lajos: Press. Budapest: Teleschola könyvek, 2002. 197-235. pp. Ajánlott irodalom:

A sajtó aktuális hírei, tudósításai Tantárgyfelelős: Osztovits Ágnes Oktató: Osztovits Ágnes, Speidl Zoltán

59


Írásgyakorlat: Véleményműfajok BBNKM05200 – Előfeltétel BBNKM04400 Előadás, 3 kredit Javasolt félév: 4 Tantárgy leírása: Publicisztika, közírás. Mit jelent és honnan ered a szó: publicisztika? A publicisztika története. A magyar publicisztika története. A vélemény műfajcsoport műfajainak ismérvei. Hírfej. Glossza. Jegyzet. Publicisztika. Kommentár, vagy hírmagyarázat. Nyílt levél. Vezércikk. Hogyan készül a vezércikk? Szerkesztőségi cikk. Karcolat. Tárca. Kritika. Az etikus kritika. Recenzió. Kiből lesz a jó publicista? A publicista személyisége. Nagy publicisták. Publicisztika = meggyőzés? A meggyőzés eszközei. A publicista etikája. Napjaink hazai publicisztikája. Kötelező olvasmányok: 1. Bernáth László (szerk.): Új műfajismeret. Budapest: Sajtóház Lap- és Könyvkiadó, 2002. 93-138. pp. 2. Domokos Lajos: Press. Budapest: Teleschola könyvek, 2002. 257-285. pp. 3. Pratkanis – Aronson: Rábeszélőgép. Budapest: Ab Ovo, 1992. 4. Kossuth Lajos: Sajtó. In: Cserhalmi Imre: Sajtókincstár I. Budapest: Sajtóház Kiadó, 2001. 5. Ady Endre publicisztikai írásai I-III. Budapest: Szépirodalmi Könyvkiadó, 1977. (később kijelölendő részletek) 6. Mikszáth Kálmán: Cikkek és karcolatok. In: Mikszáth Kálmán összes művei. 85. kötet. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1992. (kijelölendő részletek) 7. Kosztolányi Dezső: Füst. Budapest: Szépirodalmi Könyvkiadó, 1970. (kijelölendő részletek) Ajánlott irodalom: Síklaki István: A meggyőzés pszichológiája. Budapest: Scientia Humana, 1994. Az aktuális sajtóban megjelenő publicisztikák Tantárgyfelelős: Osztovits Ágnes Oktató: Osztovits Ágnes

60


Írásgyakorlat: Átmeneti műfajok BBNKM05300 – Előfeltétel BBNKM04400 Előadás, 3 kredit Javasolt félév: 5 Tantárgy leírása: Az interjú, mint átmeneti műfaj. Az interjú története. Interjú a magyar sajtóban – Deák Ferenctől napjainkig. Az interjú alaptípusai: informatív, életút, portré. Hogyan készítsünk interjút, jó és rossz módszerek. Az interjú készítésének formái (kerekasztal beszélgetés; több kérdező egy kérdezett). Az interjú készítés szakaszai. Hogyan készüljünk az interjúra? A kérdezés technikája. A kérdezett és a kérdező viszonya. Az empátia fontossága. Az interjú készítés etikája (sugalmazás, kérdésnek álcázott állítás, a bemutatás kötelezettsége). Napjaink hazai interjúi.

A riport legösszetettebb műfaj (közel az irodalomhoz). A száguldó riporter (Egon Ervin Kisch). „A riport költészete” (Ryszard Kapuscinski). A Föld söpredéke (Arthur Koestler). Salvador, Saigon, Tienanmen tér, Los Angeles (A Granta legjobb riportjai). Jelentés a Zeppelinről (Karinthy a riporter). A gyalogos riporter (Móricz Zsigmond). Az úttalan utak vándora (Ruffy Péter). Az erdélyi krónikás (Beke György). Kiveszőfélben? (Napjaink hazai riportjai). Kötelező olvasmányok: 1. Bernáth László (szerk.): Új műfajismeret. Budapest: Sajtóház Lap- és Könyvkiadó, 2002. 67-78. pp. 2. Domokos Lajos: Press. Budapest: Teleschola könyvek, 2002. 231-249. pp. 3. Szellemidézés. Nagy interjúkönyv 1859-től napjainkig. Budapest: Biográf, 1994 4. Interjú nagy írók műhelyében. Budapest: Európa Könyvkiadó. (= Modern könyvtár 295.) Ajánlott irodalom: Kosztolányi Dezső, Ruffy Péter kijelölt interjúi Az aktuális sajtó interjúi Ajánlott olvasmányok: Kijelölt részletek a következő művekből:

Egon Ervin Kisch: Szenzáció! Szenzáció!. Budapest: Gondolat, 1974. Ciánkáli a vezérkarnak. Budapest: Zrínyi 1978. Arthur Koestler: A Föld söpredéke. Budapest: Osiris, 1998. A Granta legjobb riportjai. Budapest: Osiris, 1996. Ryszard Kapuscinski: Futballháború. Budapest: Európa, 1985. A császár. Budapest: Magvető, 1981. A sahinsah. Budapest: Európa, 1985. Móricz Zsigmond: Gyalogolni jó. Budapest: Szépirodalmi Könyvkiadó, 1952. Ruffy Péter: Úttalan utakon. Budapest: Szépirodalmi Könyvkiadó, 1974. Beke György: Barangolások Erdélyben 2. – Boltívek teherbírása. Budapest: Mundus Kiadó, 1988. Tantárgyfelelős: Osztovits Ágnes Oktató: Osztovits Ágnes, Speidl Zoltán

61


Laptervezés, tördelés, tipográfia BBNKM05400 – Előfeltétel BBNKM04400 Előadás, 3 kredit Javasolt félév: 3 Tantárgy leírása: A szerkesztés fogalma. A szerkesztőség felépítése, szerkesztői szerepkörök. Mit csinál a rovatvezető? A szerkesztői felelősség. A szerkesztők hatásköre (olvasószerkesztő, tördelőszerkesztő, tervezőszerkesztő, főszerkesztő). A szerkesztői szabadság és a szerkesztői munka korlátjai. Mit lehet (kellhet) és mit nem szabad (tilos) megtenni egy írással, mint önálló szellemi termékkel? Fejléctől az impresszumig. A lapszerkezet alapegységei: a rovatok. A rovatok hierarchiája. Az oldalon való elhelyezés jelentősége. Mi kerül a baloldalra, mi kerül a jobbra? Kiemelések. Minőségi lapok, bulvár sajtó – szerkesztési azonosságok és különbségek. A korrektor és a korrektura. A tipográfia szerepe. Alapvető tipográfiai ismeretek. Szedéstükör. Képszerkesztés. A szerkesztőség és a nyomda viszonya, kapcsolata. Tördelési formák, napilap, hetilap és folyóirat tervezése. Egyes laptípusok egybevetése szerkesztési szempontok alapján, meghívott szakemberek segítségével (tördelőszerkesztő, tervezőszerkesztő, képszerkesztő, korrektor). Kötelező olvasmányok: 1. Róka Jolán: Az újságszövegek szerkesztési és stílustipológiája. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1986. Tantárgyfelelős: Osztovits Ágnes Oktató: Osztovits Ágnes, Speidl Zoltán

62


Fotóelmélet és gyakorlat BBNKM05500 – Előfeltétel BBNKM04400 Gyakorlat, 3 kredit Közös tárgy az Újságírás valamint a Film és videó tanulmányok szakirányon Javasolt félév: 3 Tantárgy leírása: A klasszikus fotózás elmélete és gyakorlata a kiemelkedő alkotásokból válogat példákat, ismerteti a téma, a kompozíció, a fény és árnyék, a megvilágítás, a fényirányok, az exponálás, stb. szerepét, a laboratóriumi munka gyakorlatát. Az elmélet és a gyakorlat párhuzamossága a meglátási, kiválasztási kreatív készség fejlesztésén túl, közvetlenebb világunk tárgyainak, eseményeinek fotózási látásmódját alakítja, amely a produkciós munkához és a sajtófotózáshoz is alapismereteket nyújt. Félév végén a hallgatók megismerik ezt a "másik nyelvet" és önállóan képesek fekete-fehér képeket nagyítani. A félév egy írásbeli dolgozat és fotók leadásával zárul.

Kötelező olvasmányok: Roland Barthes: Világoskamra. Jegyzetek a fotográfiáról. Budapest: Európa, 1985. Susan Sontag: A fényképezésről. Budapest: Európa, 1981. Bán András (szerk.): Fotográfozásról. Budapest: Múzsák Közművelődési Kiadó, 1984. Móser Zoltán: fényKÉPekről és KÉP viselőkről. én. Szent István Társulat (belső használatra) Walter Benjamin: A fényképezés rövid története. In. Angelus Novus. Budapest: Helikon, 1980. 687-709. Willfried Baatz: Fotográfia. Budapest: Kossuth, 2003. Tantárgyfelelős: Móser Zoltán Oktató: Móser Zoltán

63


Digitális fotó, grafika és animáció BBNKM05600 – Előfeltétel BBNKM04400 Előadás, 3 kredit Javasolt félév: 4 Tantárgy leírása: A tantárgy célja, hogy a kommunikáció vizuális átalakulásának folyamatában kiemelten tárgyalja és ismertesse hogy a képek digitalizálása milyen új képi tulajdonságokat eredményez, miként hozhatók létre új grafikus felületek és a különböző technikák, programok, szimbólumok és képi eszközök segítségével miként hoznak létre új írás és olvasásmódokat, kifejezési lehetőségeket, miként azt is, hogy a korszerű animáció miként képes egyre inkább az elvont tartalmak, gondolatok és eszmék közvetítésére, a virtuális világ szinte korlátlan lehetőségű kifejezési formáinak használatára és fejlesztésére. Felkészít a kép és hangalkotás és restaurálás szakmáira és technikáira, a jelfeldolgozásra és alkalmazásra a virtuális valóságban, az animációs technikák fejlődésére. Tárgyalja a digitális képrögzítés, digitális képkezelés, az információs szupersztráda, a fotórealitás, a manipuláció szakmai módszereit és folyamatait és etikai problémáit. Kötelező olvasmányok: Ajánlott olvasmányok: Információs társadalom folyóirat (www.informaciostarsadalom.hu) Digitália: Médiakutató Budapest: 2004 ősz M-demokrácia. Médiakutató Budapest 2004 nyár Tantárgyfelelős: Móser Zoltán Oktató: Móser Zoltán

64

http://www.informaciostarsadalom.hu/


On-line újságírás BBNKM05700 – Előfeltétel BBNKM04400 Előadás, 3 kredit Javasolt félév: 3 Tantárgy leírása: Átmenet a hagyományos írott sajtó és az elektronikus médiumok között. A on-line újságírás története, múltja és jelene, megjelenése és elterjedése Magyarországon. A legfontosabb hazai internetes lapok története. Átveszi-e az írott sajtó szerepét az Internet? Internet dilemmák – szabályozási kísérletek, Internet és a médiatörvény. Tiltott és tűrt információk az Interneten. Ellenőrzés, tartalomszűrés, az újságíró és a szerkesztő, valamint a törvényhozás és az állam felelőssége. Hol a határ az információáramlásban: pornográfia, bombakészítés stb. Az internetes orgánumok alapításának, üzemeltetésének jogi szabályozása. Azonosságok és eltérések a hagyományos és a képernyős orgánumok között. Kiből lehet a jó internetes újságíró? Van- külön internetes újságírás?

Kötelező olvasmányok: 1. Angelusz Róbert – Tardos Róbert: Útban az Internet-galaxis felé? Tájkép az új technikák hazai expanziójáról. In: Jel-Kép, 1999/2. 33-43. pp. 2. Reviczky László: Az Internet rövid története. In: Glatz Ferenc (szerk.): Az információs társadalom. Budapest: MTA, 2000, 211-230. pp. 3. Karsai Tamás: A nyomtatott sajtó halott, csak még nem vette észre? In: Csermely Ákos (szerk.): A média jövője. Budapest, 2001. 217-229. pp. (= Média Hungária Könyvek 3.) 4. Krajcsi Attila -Kovács Kristóf- Pléh Csaba: Internethasználók kommunikációs szokásai. In: Nyíri Kristóf (szerk.): A 21. századi kommunikáció új útjai. Budapest: MTA Filozófiai Kutatóintézete, 2001. 93-111. pp. Ajánlott irodalom: 1. Tölgyesi János: A számítógép és az Internet használata 2001-ben. Adalékok a digitális írás-olvasás témájához. In: Terestyéni Tamás (szerk.): Magyarországi médiumok a közvélemény tükrében. Budapest: ORTT 2002. 120-142. pp. 2. Varga Barbara: Cyberkonkurencia, a magyar nyelvű on-line lapok kapcsolathálózati jellemzői. In: Jel-Kép, 2001/1. 67-89. pp. Tantárgyfelelős: Osztovits Ágnes Oktató: Osztovits Ágnes, Speidl Zoltán

65


Portálszerkesztés BBNKM05800 – Előfeltétel BBNKM04400 Előadás, 3 kredit Javasolt félév: 6 Tantárgy leírása:

Kötelező olvasmányok: Tantárgyfelelős: Speidl Zoltán Oktató:

66


Újságírás projektfeladat BBNKM05900 – Előfeltétel BBNKM04400 Gyakorlat, 3 kredit Javasolt félév: 5 Tantárgy leírása: A tantárgy célja a szakirányi képzés folyamatát kísérő és lezáró gyakorlati feladat elkészítése, amely tanúsítja és ellenőrzi a megszerzett tudást és bizonyíthatja a hallgató rátermettségét. A vezető tanárral való folyamatos konzultációval, a hallgató kezdeményezései és választása révén jön létre a tervezés–döntés-kivitelezés szakaszaiban. Példák a projektfeladatokra: Irodalmi és nem irodalmi szövegek értelmezése. Különböző műfajú, tematikájú és nézőpontú szövegek értelmezése, összevetése. A legújabb technológiák alakította szövegtípusok elemzése. Szövegek interpretálása, mondanivalójának, gondolati szövetének, menetének, építkezésének felismerése és értelmezése. Szövegalkotások, kreatív írás irodalmi, publicisztikai és sajtóműfajokban. Olvasásra, verbális közlésre szánt szövegek különbségei. A mindennapi élet döntési helyzeteinek szituációinak leíró vagy dramatikus megfogalmazásai, valamint sajtóműfajok szerinti közlésmódjai. Stílusok felismerése, az ún. „izmusok” alkalmazása. Egy adott szöveg esztétikai stílusa és társadalmi, politikai jelentése közti összefüggések vizsgálata. Tantárgyfelelős: Speidl Zoltán Oktató: Speidl Zoltán

67


3.3 Rádiós és televíziós újságírás szakirány

Bevezetés az újságírásba BBNKM04500 – nincs előfeltétel Előadás, 3 kredit Közös tárgy Az Újságírás és a Rádiós és televíziós újságírás szakirányon Javasolt félév: 2 Tantárgy leírása: Az újságírói lét- és életforma. A tömegkommunikáció (és a kommunikátor) társadalmi helye, szerepe. A sajtó (hírközlés) struktúrája. Legfontosabb alapfogalmak tartalma (például: szerkesztési alapelvek, szerkesztőség, szerkezeti egységek, kereskedelem, közszolgálat, regionalitás, periodicitás, laptípusok stb.) A fejléctől az impresszumig: a médiumok belső struktúrája. Az információszerzés és továbbítás módszerei, legfontosabb szervezetei. Az első mai értelemben vett hírügynökségek kialakulásának történelmi, gazdasági, technikai háttere. Az MTI. A világ mai nagy hírgyárai. Az újságírói magatartás szabályai: a sajtóetika legfontosabb tudnivalói. Információs műfajok (hír, információ, tudósítás. A hírérték – és változásai). Vélemény műfajok (A befolyásolás eszközei. Irodalom és újságírás.) Az átmenet műfajai. (Az interjú és fajtái. A legösszetettebb műfaj: a riport.) Kötelező olvasmányok: 1. Bernáth László (szerk.): Új műfaismeret. Budapest: Sajtóház Kiadó, 2000. 2. Domokos Lajos: Press. A nyomtatott és az elektronikus újságírás elmélete, gyakorlata. Budapest: Teleschola könyvek, 2002. 3. Újságírói etikai kódex. In: MÚOSZ Évkönyv 2003. Budapest: Sajtóház Lap- és Könyvkiadó. Ajánlott irodalom: Bethlenfalvy Gábor: Értékelvű újságírás. IGEN, 2001. Közös etikai alapelvek. In: MÚOSZ Évkönyv 2003. Tantárgyfelelős: Speidl Zoltán Oktató: Speidl Zoltán

68


Médiaműfajok BBNKM04600 – Előfeltétel BBNKM06100 Előadás, 3 kredit Közös tárgy Az Újságírás, a Rádiós és televíziós újságírás valamint a Film és videó tanulmányok szakirányon Javasolt félév: 3 Tantárgy leírása: A digitalizáció korában a különböző tartalmak, hírek, információk közvetítésében a multimédia új távlatokat nyit meg. Az egyes műfajok konvergenciájára is tekintettel ez a tanegység az egyes műfajokat klasszikus formájukban és a különböző médiumok és információs technológiák szerint is tárgyalja. A különböző tartalmak, üzenetek szakszerű megfogalmazását, ennek módozatait, a médiumok sajátosságainak megfelelően vizsgálja. A médiatartalmak szokásos formái, lényeges visszatérő jellemzői miként alakították ki egy-egy műfaj konvencióit, ezek miként rutinosodnak ill. változnak a technológiák megújulásának hatására. Tárgyalja az egyes műfajok strukturális felépítési és kifejezési lehetőségeit, a gyártási és fogyasztási jellemzőit, a legfontosabb témák feldolgozásmódjait és a fogyasztóknak ezekhez igazodó elvárásait az értékrendek átalakulásait. Kötelező olvasmányok: McQuail: A tömegkommunikáció elmélete (264-369. o.) Balázs Géza: Médiaműfajok (Magyar Rádió Budapest) Bernáth László (szerk.): Új műfajismeret. Budapest: Sajtóház, 2002. Ajánlott irodalom: G. Gerbner: A média rejtett üzenete. Budapest: Osiris- MTA-ELTE, 2000. Császi Lajos: A média rítusai. Budapest: Osiris- MTA-ELTE, 2002. . Tantárgyfelelős: Speidl Zoltán Oktató: Speidl Zoltán

69


Az újságírás területei (szakújságírás) BBNKM04700 – Előfeltétel BBNKM06100 Előadás, 3 kredit Közös tárgy Az Újságírás és a Rádiós és televíziós újságírás szakirányon Javasolt félév: 3 Tantárgy leírása: A tantárgy az újságírás területeit a legfontosabb szakújságírásoknak megfelelően tárgyalja. Belpolitikai, külpolitikai, egyházi sajtó, kulturális újságírás alapismeretei, történeti, társadalmi és szakmai vonatkozásai, háttere, elmélete és mindennapi gyakorlata. Az egyes területek és a sajtóműfajok. Az újságíró társadalmi szerepe. A belpolitika és a külpolitika irányító intézményei. A parlament és működése. Az önkormányzatok. A magyar választási rendszer. Az állami és társadalmi szervek és szervezetek felépítése és működése. Külpolitika és diplomácia. Etikai és szakmai szabályok, diplomáciai megkötések, a világ jelenlegi nagy kérdései, aktuális politikai problémák, bemutatási, értékelési módok, összevetések, elemzések. A kulturális újságírás műfajai. Az irodalmi, színházi, zenei, film, fotó, képző- és iparművészeti élet területei, intézményei. Múzeumok, levéltárak, könyvtárak, művészeti oktatás. Szakmai és törvényi szabályozások. Az anyaggyűjtés és forráskezelés szabályai. A magyarországi történelmi egyházak alapvető vonásai, a keresztény hit alapelemei, az egyházi sajtó története, a katolikus egyház szervezete, a legfontosabb egyházi lapok. Az egyházak szerepe a polgári demokráciában. Kiből lesz jó szakújságíró? Kötelező olvasmányok: Dr. Dezső Márta, Dr. Tóth Zoltán: Választási rendszer. Budapest: Magyar Közigazgatási Intézet, 2001. Fricz Tamás: Demokratizálódás, pártrendszer és választópolgárság Magyarországon. In: Schmidt Mária és Tóth Gy. László (szerk.): Janus arcú rendszerváltozás. Budapest: Kairosz Kiadó, 1998. 92-122. pp. Bárány Anzelm: Volt egyszer egy sajtószabadság. In: Schmidt Mária és Tóth Gy. László (szerk.): Janus arcú rendszerváltozás. Budapest: Kairosz Kiadó, 1998. 7-64. pp. Nagy Miklós (szerk.): Magyar külpolitika, 1956-1989. Történeti kronológia. Budapest, 1993. Pók Attila: A nemzetközi élet krónikája, 1945-1997. Budapest: História: MTA Történettudományi Intézet, 1998. Antall József beszéde. Elhangzott az ENSZ Közgyűlése 46. ülésszakán, 1991. október 1. Budapest: A Magyar ENSZ Társaság, 1991. Kiss J. László: Globalizálódás és külpolitika: Nemzetközi rendszer és elmélet az ezredfordulón. Budapest: Teleki László Alapítvány, 2003 Osztovits Ágnes: Bevezetés a kulturális újságírásba. IGEN, 2003. (Valamennyi fejezetben feltüntetve a vonatkozó szakirodalom.) Inter mirifica, Communio et progressio, Aetis novea. A Magyar Katolikus Püspöki Kar Tömegkommunikációs irodájának és a Magyar Katolikus Újságírók Szövetségének kiadványa. Budapest 1997. Kereszténység az interneten. IGEN, 2001. Pietro Brunori: A Katolikus Egyház. Alapok, személyek, intézménye. Budapest: Szent István Társulat, 2002. (Pázmány könyvek) Ajánlott irodalom: . Schmidt Mária: Az „antiszemitizmus elleni harc” szerepe a rendszerváltozás éveiben. In: Schmidt Mária és Tóth Gy. László (szerk.): Janus arcú rendszerváltozás. Budapest: Kairosz Kiadó, 1998. 285-326. pp. Debreceni József: A miniszterelnök. Budapest: Osiris, 1998. 274-298. pp. Bajomi Lázár Péter: A magyarországi médiaháború. Budapest: Új Mandátum Kiadó, 2001. Harci technikák a médiában. Budapest: Válasz Könyvkiadó, 2002. Jakab Zoltán: A közszolgálatiság értelmezése napjainkig. In: Kiss Balázs (szerk.): Politikai kommunikáció, szöveggyűjtemény. Budapest: Rejtjel Kiadó, 2000. 50-76. pp. (= Rejtjel politikai könyvek 3.) Bába Iván: Irányváltás a magyar külpolitikában 1990-1994. Budapest: Windsor Klub, 1994. Gazdag Ferenc: Az Európai Unió közös kül- és biztonságpolitikája. Budapest: Osiris, 2000. Szántó Konrád: Egyháztörténet II. Budapest: Ecclesia, 1985. Paul Johnson: A kereszténység története. Budapest: Európa Könyvkiadó, 2001. Andrea Riccardi: Keresztények a vértanúság századában. Budapest: Új Ember Kiadó, 2002 Tantárgyfelelős: Speidl Zoltán Oktató: Speidl Zoltán

70


Hírszerkesztés BBNKM04800 – Előfeltétel BBNKM06100 Előadás, 3 kredit Közös tárgy Az Újságírás és a Rádiós és televíziós újságírás szakirányon Javasolt félév: 3 Tantárgy leírása: Mivel az újságírás legrégibb és legalapvetőbb műfaja a hír, fontos, hogy a hírírás fortélyait és a hírszerkesztés (hírblokk összeállítás) tudnivalóit, a tájékoztató műfajcsoportból kiemelve egy teljes féléven át megismertessük és gyakoroltassuk. Témák: miből lehet hír? Mire válaszol a hír? Hírérték(minőségi sajtó, bulvár, réteg lap, helyi orgánum, szakmai lap stb.). A hír fajtái. A hír szerkezete. A hír „eladhatósága” – a kiemelés fontossága. Hogyan és mikor adjunk a hírnek címet? A hír stílusa (stílusváltozatok). Az objektivitás megőrzése. A híríró (és a szerkesztő) felelőssége. A forráskezelés kérdései. A hírösszefoglaló. A fontosságtól az érdekességig, avagy: hogyan épüljön fel a hírblokk? Tematikus hírblokk. A hírcsokor. A sajtófotó, mint információhordozó. A lead. A képaláírás. A hallgatók állandó gyakorlással, valamint a különböző orgánumokban Kötelező olvasmányok: Bernáth László (szerk.): Új műfajismeret. Budapest: Sajtóház Lap- és Könyvkiadó, 2002. 52-57. pp. Domokos Lajos: Press. Budapest: Teleschola könyvek, 2002. 197-224. pp. A különféle újságok éppen aktuális híranyaga Tantárgyfelelős: Speidl Zoltán Oktató: Speidl Zoltán

71


On-line rádió és televízió BBNKM06200 – Előfeltétel BBNKM06100 Előadás, 3 kredit Közös tárgy Az Újságírás és a Rádiós és televíziós újságírás szakirányon Javasolt félév: 5 Tantárgy leírása: A tantárgy célja, hogy abban a kommunikációs folyamatban, amelyben a számítógép már olyan átfogó médiumot jelent, amely képes magába integrálni szinte az összes hagyományosnak tekinthető médiát, új alapokra helyezve tárgyalja a rádiózásról és televíziózásról való gondolkodást és az on-line rádió és televízió tartalmi és technikai kommunikációs lehetőségeit, melyek segítségével készülékeink olyan intelligens rendszerekké válnak, amelyek megkönnyítik a világháló tartalmaihoz az élményszerű hozzáférést, és a kapcsolatteremtési lehetőségek új és új láncolatát. A képzés megfelel a digitális rádiós és televíziós szakma új követelményeinek és az új multimédiás technológiának, felkészít a műsorkészítői, gyártói, hallgatói-nézői interaktivitásra. Tárgyalja, hogy az informatika világában kialakított technológiák alkalmazása az on-line rádióban, tévében miként teszik lehetővé univerzális kommunikációs nyelv létrehozását házi multimédiás környezetben és az interaktív tartalmak és szolgáltatások miként igazíthatók a rádió és tévéműsorokhoz. A képzés tárgya tehát a lépcsőzetes átmenet megvalósítása a klasszikus televíziózástól a bővített képességű, lokális interaktivitású televízión át a Web elérésére képes technikáig, azután pedig a teljes interaktivitást, illetve az Internet elérést biztosító televízióig. Kötelező olvasmányok: Digitális televízíózás Szerk.: Hazay István Typotex Bp.2005. Ajánlott olvasmányok: Bródy-Hain-Kugler-Márton: Médiaelmélet és gyakorléat az interaktív teléevízió magyarországi bevezetése kapcsán (Világosság 2002 /10-12.) Kugler J.: Az interaktív digitális televízió, mint az oktatás lehetséges médiuma (Világosság 2004/2-3. Tantárgyfelelős: Speidl Zoltán Oktató: Speidl Zoltán

72


Rádiós műfajok a gyakorlatban BBNKM06300 – Előfeltétel BBNKM06100 Gyakorlat, 3 kredit Javasolt félév: 5 Tantárgy leírása: A stúdium célja, hogy a hallgatók számára elméleti alapokat nyújtson, bemutassa a rádió helyét, szerepét a médiában, vázolja létrejöttének körülményeit és legfontosabb jellemzőit, az egyes rádiós műfajok kialakulását és legfontosabb jellemzőit. Végigkíséri a rádió fejlődésének egy-egy fontos állomását, a 20. sz. különböző időszakaiban, megvizsgálja a rádió fejlődését az adott kor által megszabott kereteken belül. Bemutatja a hallgatóknak a rádió és a társadalom kapcsolatát, a rádió lehetőségeit és a műfaj korlátait: az akusztikus hatások sokrétűségét, az információ átadás lehetőségének ebből fakadó sokszínűségét. Tárgyalja a közszolgálati rádiózás és a kereskedelmi rádiózás közötti hasonlóságokat és különbségeket. Az országos, a helyi és a regionális, vagy kisközösségi rádiózás sajátosságait, műfaji eltéréseiket. Kötelező olvasmányok: Balázs Géza: Médiaműfajok. Budapest: Magyar Rádió, 1999. O’Sullivan-Button-Rayner: Médiaismeret. Budapest: Korona Kiadó, 2002. Terestyéni Tamás (szerk.): Közszolgálatiság a médiában. Budapest: Osiris Kiadó, 1995. Film- és médiafogalmak kisszótára. Budapest: Korona Kiadó, 2002 Ajánlott irodalom: Denis McQuail: A tömegkommunikáció elmélete. Budapest: Osiris Kiadó, 2003. Csermely Ákos (szerk.): A média jövője. Budapest: Média Hungária Könyvek, 2001 Tóbiás Áron: Fellegvár - A Magyar Rádió regénye.1925-1945. Tóbiás Áron: Kettészelt égbolt - A Magyar Rádió regénye 1945-1956. Tantárgyfelelős: Sályi András Oktató: Sályi András

73


Rádiós stúdiómunka BBNKM06400 – Előfeltétel BBNKM06100 Gyakorlat, 3 kredit Javasolt félév: 5 Tantárgy leírása: A stúdium célja, hogy a hallgatók rádiós műfajokkal, műsorgyártással, műsorszerkesztéssel kapcsolatos ismereteket és gyakorlati készségeket sajátítsanak el, illetve gyakoroljanak. Megismerjék a számítógépes montírozást, az ezzel kapcsolatos programok használatát és azt a gyakorlatban alkalmazni tudják. Hírműsorokkal kapcsolatos teendők elsajátítása: headline, hírek és hírszerkesztés, a tudósítás, a montázs technikája, az interjú, a riport dramaturgiája. A riporter munkájának különböző vonásai különböző műsortípusokban. Különböző kérdezési technikák megismerése. A hírműsorok, a tudományos és a magazinműsorok készítésének specifikumai. A riporteri szerep elsajátítása. Vizsgaműsor készítés, médiajelenségek értékeléséhez, elemzéséhez szükséges szempontrendszer elsajátítása, az értékközpontúság érvényesítése a rádiós munkában. Kötelező olvasmányok: 1. Rádiótörténeti szöveggyűjtemény (szerk.: Salamon István) Magyar Rádió. Bp.1999. 2. Film- és médiafogalmak kisszótára, Korona Kiadó 2002. 3. Balázs Géza: Médiaműfajok, MR 1999. 4. Domokos Lajos: A nyomtatott és elektronikus újságírás 1998. Ajánlott irodalom: 1. Balázs-Kuti-Szayly: Rádiós ismeretek /1997/ 2. 70 éves a Magyar Rádió /MR- kiadás Tantárgyfelelős: Szitnyai Jenő Oktató: Szitnyai Jenő

74


Rádiós hír-és műsorszerkesztés BBNKM06500 – Előfeltétel BBNKM06100 Gyakorlat, 3 kredit Javasolt félév: 5 Tantárgy leírása: A stúdium célja, hogy a hallgatók számára elméleti és gyakorlati alapokat adjon a rádióműsorok készítéséhez, az alapötlettől a megvalósításig. A közszolgálati rádiózás főbb műsortípusainak szerkesztési elvei, sajátosságai. Hírműsorok, oktatási, tudományos-ismeretterjesztő és magazinműsorok. A portréműsorok sajátosságai. Különböző témák feldolgozásának lehetséges módszerei. Az élő és az előre felvett „konzerv” műsorok szerkesztésbeli lehetőségei. Különböző rádiós elemek használata, a műfaji sokszínűség megvalósításának néhány lehetséges módja. A műsoridő szabta szerkesztési korlátok a különböző műsortípusokban. A műsorkészítés fázisai, a szerkesztő és műsorvezető feladatai. Konkrét feladatok a hallgatóknak gyakorlati ismeretek megszerzéséhez.

Kötelező olvasmányok: Balázs Géza: Újságírás, rádiózás. 1995. Balázs-Kuti-Szayly: Rádiós ismeretek 1997. Cserés Miklós: Rádióesztétika. Budapest: Kossuth, 1974. Frank Tibor (szerk.): Tanulmányok a Magyar Rádió történetébõl. Budapest: Tömegkommunikációs Kutatóközpont, 1975. Ajánlott irodalom: 70 éves a Magyar Rádió. Budapest: Magyar Rádió Pokol Béla: Médiahatalom. 1995. George Gerbner: Kommunikáció és társadalmi környezet. In: Horányi Özséb (szerk.): Kommunikáció. Válogatott tanulmányok II. Budapest: KJK, 1977. Tantárgyfelelős: Sályi András Oktató: Sályi András

75


Rádiós műsorelemzés BBNKM06600 – Előfeltétel BBNKM06100 Gyakorlat, 3 kredit Javasolt félév: 3 Tantárgy leírása: A stúdium célja, hogy a hallgatók megismerjék rádióműsorok elemzésének szempontjait, különböző műsortípusok és egyes műsorok konkrét elemzésén keresztül. Tartalmi és formai elemek elválasztása és összefüggéseik elemzése. Magazinműsorok és más szórakoztató műfajok, mint példák. A portrékészítés műhelytitkai: a miniportrétól a sorozatműsorig. A riporter kérdezési technikája. A tartalom és a forma egységének problematikája. A műfaji sokoldalúság, sokszínűség megvalósításának lehetéses módozatai. A tudományos ismeretterjesztés: élő magazinműsor, riport-összeállítás, a tudomány újdonságainak feldolgozása, hírmagyarázat. A tudományos ismeretterjesztés és a szórakoztatás. Az egyes műsorok illeszkedése a rádiós „műsorfolyam”-ba.

Kötelező olvasmányok: Film- és médiafogalmak kisszótára, Korona Kiadó 2002. Balázs Géza: Médiaműfajok MR 1999. O’Sullivan-Button-Rayner: Médiaismeret, Korona Kiadó 2002. Közszolgálatiság a médiában (Szerk.: Terestyéni Tamás), Osiris Kiadó 1995. A Kontroll-csoport jelentései – MÉDIA-torzítások, -elemzések, Kairosz Kiadó, 2002. Bernard Goldberg: MÉDIA-hazugságok, Focus Könyvkiadó, 2002. Tantárgyfelelős: Sályi András Oktató: Sályi András

76


TV-s műfajok a gyakorlatban BBNKM06700 – Előfeltétel BBNKM06100 Gyakorlat, 3 kredit Javasolt félév: 4 Tantárgy leírása: A tantárgy célja: a magyarországi televíziózás helyzetének áttekintése, és a legfontosabb televíziós műsortípusok és műfajok leírása, elemzése. Az oktatás a hallgatók aktivitására épül és feltételezi a műsorok rendszeres megtekintését. Legfontosabb témák: a közszolgálati és a kereskedelmi televíziózás alapjai és mai helyzete. A hírtől a hírműsorokig. A tájékoztató műsorok. A riport műfajcsoport. A szolgáltató műsorok. A magazinműsorok: a reggeli műsorok. A kulturális magazin műsorok és az egyedi kulturális műsorok lehetőségei. Az ismeretterjesztő műsorok. A tv-show és a tele-regény. A tv-dokumentumfilm. A műfajok ismerete a televíziós gondolkodásmód elsajátításában a témák megfogalmazásának és kifejezési lehetőségeinek szemléleti és gyakorlati alapját képezi.

Kötelező olvasmányok: Domokos Lajos: Press. Budapest: Teleschola, 1998. Bernáth László (szerk.): Új műfajismeret. Budapest: Sajtóház, 2002. Bedő Iván: Hírkönyv. Budapest: Magyar Rádió, 1995. Ajánlott irodalom: G. Gerbner: A média rejtett üzenete. Budapest: Osiris- MTA-ELTE, 2000. D. McQuail: A tömegkommunikáció elmélete. Budapest: Osiris, 2003. Császi Lajos: A média rítusai. Budapest: Osiris- MTA-ELTE, 2002. Tantárgyfelelős: Horváth Z. Gergely Oktató: Horváth Z. Gergely

77


TV hír-és műsorszerkesztés BBNKM06800 – Előfeltétel BBNKM06100 Gyakorlat, 3 kredit Javasolt félév: 6 Tantárgyleírás: A tárgy a műsorszerkesztés elveit és gyakorlatát ismerteti. A média szabályozásából is megismerhető alapfogalmak, definíciók, alapelvek tanítása mellett az írott vagy a gyakorlatban általában elfogadott műsorkészítési szabályok megismerése majd alkalmazási gyakorlata a képzés első állomása. Ezt követi a műsorstruktúra felépítésének, az egyes műsorsávok kialakításának tanulmányozása, a legismertebb csatornák gyakorlatának megismerése, az éves, negyedéves, havi, heti és napi műsortervek elkészítésének módszertana, a műsortükör készítésének elvei és gyakorlata. Az egyes műfajok sajátos tipizálódásának, a műsortípusok strukturális elhelyezésének és gyakorlati példáinak megfigyelését és a tapasztalatokat a hallgatók saját példáik elkészítésére használják fel.

Kötelező olvasmányok: Domokos Lajos: Press. Budapest: Teleschola, 1998. Bernáth László (szerk.): Új műfajismeret. Budapest, Sajtóház, 2002. D. Mc.Quail: A tömegkommunikáció elmélete. Budapest: Osiris,2003. J. Keane: Média és demokrácia. Budapest: Helikon, 1999. Tantárgyfelelős: Horváth Z. Gergely Oktató: Horváth Z. Gergely

78


TV műsorelemzés BBNKM06900 – Előfeltétel BBNKM06100 Gyakorlat, 3 kredit Javasolt félév: 3 Tantárgy leírása: A televíziós szakmai tudás elsajátításához nélkülözhetetlen a közszolgálati és kereskedelmi csatornák műsorának rendszeres elemzése, tartalmi-minőségi, a sugárzó szándékait és a végterméket megfigyelő, valamint befogadási szempontból egyaránt. Döntő fontosságú a valóság ábrázolásával kapcsolatos fogalmak tisztázása, a valószerűség folyamatos ellenőrzése, a tények felkutatásának képessége, az összemosódó fogalmak elválasztása, a hitelesség, az „igazságosság” feltárása, a hazugságok, a tények elferdítésének leleplezése, az un. „televalóság” szembesítése az életről és a világról való ismereteinkkel. Minden műsortípusban tetten kell érni a manipulációs módszereket, és el kell választani a művészi kifejezés eszközeit a tények torzításától. Elemezni kell a szakmai megvalósítás erényeit és hibáit, a képernyős személyiségek szerepét, az etikai szabályok betartását és a műsorok nézőkre tett hatását. Kötelező olvasmányok: D. McQuail: A tömegkommunikáció elmélete. Budapest: Osiris, 2003. Josef Kirschner: A manipuláció művészete. Budapest: Bagolyvár, 1999. G. Gerbner: A média rejtett üzenete. Budapest: Osiris- MTA-ELTE, 2000. Kósa Éva - Vajda Zs.: Szemben a képernyővel. Budapest: Eötvös, 1998. Ajánlott irodalom: Császi Lajos: Tévéerőszak és morális pánik. Budapest: Új Mandátum, 2003. Pierre Bourdieu: Előadások a televízióról. Budapest: Osiris, 2001. Terry Gillen: A meggyőzés mesterfogásai. Budapest: Bagolyvár, 1999. Médiakutató c. folyóirat évfolyamai Tantárgyfelelős: Horváth Z. Gergely Oktató: Horváth Z. Gergely

79


TV felvételi gyakorlatok BBNKM07000 – Előfeltétel BBNKM06100 Gyakorlat, 3 kredit Közös tárgy a Rádiós és televíziós újságírás valamint a Film és videó tanulmányok szakirányon Javasolt félév: 3 - 4 Tantárgy leírása: A felvételi szakmai gyakorlatok célja, az egyéb szakirányi tárgyakra alapozva, a gyakorlati televíziózáshoz és a műhelymunkához szükséges legalapvetőbb szakismeretek megszerzése, együtt a munka manuális gyakorlásával is. Ismertetjük a többkamerás stúdiómunka legfontosabb szakmai elveit a stúdió berendezésétől a kamerák elhelyezéséig, a három kamera együttes használatának szabályait, a legismertebb műsortípusok szerint a műsorvezetők, riporterek és vendégeik, a szereplők elhelyezkedésének rutinszerű formáit. A hallgatók megtanulhatják a kamera kezelését. a kamera által felvett egyes képek kompozíciós elveit és a vario használatát, a kameramani munka alapjait, a több kamera képeinek egymásra építését, az ún. élővágás szabályait és gyakorlatát. A hallgatók kidolgozzák gyakorlatuk „forgatókönyvét”, stábot alakítanak, „szerepelnek is”, amely kitűnő kommunikációs gyakorlat, elkészítik, majd elemzik a felvételt. Kötelező olvasmányok: Vagyóczky Tibor - Illés György: Film és Tv kézikönyv. Budapest, 2003. Bíró Yvette: Hetedik művészet. Budapest: Osiris, 1998. Szabó Gábor: Filmeskönyv. Budapest: Ab Ovo, 2002. Tantárgyfelelős: Dér András Oktató: Dér András

80


Digitális vágás BBNKM07100 – Előfeltétel BBNKM06100 Gyakorlat, 3 kredit Közös tárgy a Rádiós és televíziós újságírás valamint a Film és videó tanulmányok szakirányon Javasolt félév: 4 Tantárgy leírása: A elméleti és gyakorlati oktatás során a mozgókép készítésének folyamatában kell megérteni a vágói munka módszertanát és alkalmazni a technikai eszközöket (pl. a projectek megnyitása, a file-ok digitalizálása, a Bin elhelyezése, szerepe, a billentyűzet és a menüsor használata, a Timeline lehetőségei, a képi trükkök alkalmazása, hang keverése, feliratozás, stb.). A technikai tudás elsajátítása, a manuális készség fejlesztése csak a műsorkészítés egész folyamatának ismeretén és megértésén alapulhat, ezért a többi szakmai tárgy során megtanultak folyamatos felidézésével együtt a montázs történetét és gondolatmenetét is tanulmányozni kell.

Kötelező olvasmányok: Szabó Gábor: Filmes könyv. Budapest: Ab Ovo, 2002. Vagyóczky Tibor, Illés György: Film és Tv kézikönyv. Budapest: HSC, 2003. Greor - Patalas: A film világtörténete. Budapest: Gondolat, 1966. Nemes Károly: A filmművészet útján. Budapest: Magvető, 1968. Bíró Yvette: A film formanyelve (A hetedik művészet.) Budapest: Osiris, 1998. Tantárgyfelelős: Móser Zoltán Oktató: Móser Zoltán

81


Rádiós és televíziós újságírás projektfeladat BBNKM07200 – Előfeltétel BBNKM06100 Gyakorlat, 3 kredit Javasolt félév: 5-6 Tantárgy leírása: A tantárgy célja a szakirányi képzés folyamatát kísérő és lezáró gyakorlati feladat elkészítése, amely tanúsítja és ellenőrzi a megszerzett tudást és bizonyíthatja a hallgató rátermettségét. A vezető tanárral való folyamatos konzultációval, a hallgató kezdeményezései és választása révén jön létre a tervezés–döntés-kivitelezés szakaszaiban. Ha a feladat megvalósításához szükséges, a felmerülő költségekhez a hallgató maga szerez szponzorokat, támogatókat, szakmai gyakorlat során szerezzen meg minden segítséget önálló munkája megvalósítására és hasznosítására. Példák a projektfeladatokra: ( Írásos anyagok, CD vagy DVD) Az oktató jellegű előadás. Politikai szónoklat. Egyéb nyilvános beszédek. Előadás a hiteles érvelésről, a hangsúlyok szerepéről. Rádiós szövegek a rádiós műfajok szerint. Televíziós szövegek tv-műfajok szerint. Rádiós vagy tévés hírműsor, tudósítás, riport, interjú készítése. Műsortükrök tervezése, megvalósítási koncepcióval, gyártási és gazdasági tervekkel. Multimédiás szövegek, auditív és képi hatások. On-line rádió és tv szövegek, megvalósítási tervek, műsorkezdeményezések. Reprezentációk. Tantárgyfelelős: Horvath Z.Gergely Oktató: Sályi András, Móser Zoltán, Horváth Z. Gergely

82


3.4 Film és videó tanulmányok szakirány

Médiaműfajok BBNKM04600 – Előfeltétel BBNKM07400 Előadás, 3 kredit Közös tárgy Az Újságírás, a Rádiós és televíziós újságírás valamint a Film és videó tanulmányok szakirányon Javasolt félév: 3 Tantárgy leírása: A digitalizáció korában a különböző tartalmak, hírek, információk közvetítésében a multimédia új távlatokat nyit meg. Az egyes műfajok konvergenciájára is tekintettel ez a tanegység az egyes műfajokat klasszikus formájukban és a különböző médiumok és információs technológiák szerint is tárgyalja. A különböző tartalmak, üzenetek szakszerű megfogalmazását, ennek módozatait, a médiumok sajátosságainak megfelelően vizsgálja. A különböző médiatartalmak szokásos formái, lényeges visszatérő jellemzői miként alakították ki egy-egy műfaj konvencióit, ezek miként rutinosodnak ill. változnak a technológiák megújulásának hatására. Tárgyalja az egyes műfajok strukturális felépítési és kifejezési lehetőségeit, a gyártási és fogyasztási jellemzőit, a legfontosabb témák feldolgozásmódjait és a fogyasztóknak ezekhez igazodó elvárásait, az értékrendek átalakulásait. Kötelező olvasmányok: McQuail: A tömegkommunikáció elmélete (264-369. o.) Balázs Géza: Médiaműfajok (Magyar Rádió Bpest) Bernáth László (szerk.): Új műfajismeret. Budapest: Sajtóház, 2002. Ajánlott irodalom: G. Gerbner: A média rejtett üzenete. Budapest: Osiris- MTA-ELTE, 2000. Császi Lajos: A média rítusai. Budapest: Osiris- MTA-ELTE, 2002. .. Tantárgyfelelős: Speidl Zoltán Oktató: Speidl Zoltán

83


Filmelmélet BBNKM07500 – Előfeltétel BBNKM07400 Előadás, 3 kredit Javasolt félév: 6 Tantárgy leírása: A filmhez való elemző közelítésen túl a tantárgy nyomon követi a filmelméleti érdeklődés felébredését a 20’-as évektől (Balázs Béla, Jean Epstein, Riciotto Canudo, Moholy-Nagy, Rudolf Arnheim) a orosz rendezők által kialakított montázselméleten (Dziga Vertov, Lev Kulesov, Szergej Eisenstein) és a filmelméleti realizmus kidolgozóin át (André Bazin, Siegfried Kracauer) a modernizmussal jelentkező szerzői elméletekig (Alexandre Astruc, Francois Truffaut), valamint a pszichoanalitikus filmelmélet (Christian Metz), feminista és posztkoloniális filmelmélet (Laura Mulvey, Mary Ann Doane, Annmarie Jagose) és a narratológia, kognitív filmelmélet (David Bordwell) kortárs gyakorlatáig. Az egyes elméletek sajátosságainak bemutatását az adott problémákat szemléltető konkrét filmpéldák teszik érthetőbbé, így a filmelméleti ismeretek beépülhetnek a hallgatók filmelemzési és -megértési gyakorlatába. Kötelező olvasmányok: Bujdosó Dezső (szerk.): Kommunikációelméleti szöveggyűjtemény II. A film. Budapest: Tankönyvkiadó, 1989. Casetti, Francesco: Filmelméletek 1945–1990. Budapest: Osiris, 1998. Gelencsér Gábor (szerk.): Képkorszak. Szöveggyűjtemény. Budapest: Korona Kiadó, 1998. Kovács András Bálint – Vajdovics Györgyi (szerk.): A kortárs filmelmélet útjai. Budapest: Palatinus, 2004. Nemes Károly: A filmelmélet változásai. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1981. Ajánlott irodalom: John Hill– Pamela Church Gibson (eds.): The Oxford Guide to Film Studies. New York, Oxford: Univeristy Press, 1998. Nemeskürthy István (szerk.): A film ma. Budapest: Gondolat, 1976. Hoppál Mihály – Szekfű András (szerk.): A mozgókép szemiotikája. Budapest, MRT TK Szakkönyvtára, 1974. Tantárgyfelelős: Margitházi Beáta Oktató: Margitházi Beáta

84


Magyar filmtörténeti szemle BBNKM07600 – Előfeltétel BBNKM07400 Előadás, 3 kredit Javasolt félév: 3 Tantárgy leírása: A magyar film története a kezdetektől napjainkig. Tagolja a különböző korszakokat a történelmi események tükrében. A hatalom és a film viszonya. A dokumentumfilm szerepe a társadalmi mozgásokra. A magyar filmművészet irányvonalai. Áttekintést nyújt a világ filmművészetéhez való viszonyáról. Foglalkozik a modern magyar film és társadalom kapcsolatával.

Kötelező olvasmányok: Gelencsér Gábor: A Titanic zenekara. Budapest: Osiris, 2003. Szilágyi Gábor: A mai magyar társadalom filmen (1957-1972). Magyar Bálint: A magyar némafilm története. Budapest: Palatinus, 2003. B. Nagy László: A látvány logikája. Budapest: Szépirodalmi Könyvkiadó, l974. Kovács András Bálint: A film szerint a világ Budapest: (Palatinus) 2002 Nemeskürty István: A képpé varázsolt idő. Budapest: Magvető, 1983. Tantárgyfelelős: Margitházi Beáta Oktató: Margitházi Beáta

85


Egyetemes filmtörténeti szemle BBNKM07700 – Előfeltétel BBNKM07400 Előadás, 3 kredit Javasolt félév: 2 Tantárgy leírása: Megismerteti az egyetemes filmművészet fejlődését a kezdetektől napjainkig. Tárgyalja a némafilm korszakait, a dokumentumfilm és a fikció különválását. Áttekintést nyújt az egyes stílusirányzatokról, a meghatározó filmművészek alkotói korszakairól, a nemzeti filmgyártás fejlődéséről, a stúdiórendszerek kialakulásáról. Nyomon követi a műfajok kialakulását, egymásra hatását. Vizsgálja a társadalom és az egyes ideológiák filmre gyakorolt hatását. Kötelező olvasmányok: Gregor-Patalas: A film világtörténete Budapest: Gondolat,1966. Georges Sadoul: A filmművészet története. Budapest: Gondolat, l959. Bíró Yvette: A hetedik művészet. Budapest: Osiris, 2003. C. Lizzani: Az olasz film története Hevesy Iván: A filmjáték Budapest: Atheneum 1925. Balázs Béla: A látható ember – A film szelleme. Budapest: Gondolat, l984. Guido Aristarco: Filmművészet vagy álomgyár. Budapest: Gondolat, l970. Ajánlott irodalom: Pilinszky János összegyűjtött művei: Tanulmányok, esszék, cikkek Tantárgyfelelős: Margitházi Beáta Oktató: Margitházi Beáta

86


Médiadramaturgia BBNKM07800 – Előfeltétel BBNKM07400 Előadás, 3 kredit Javasolt félév: 5 Tantárgy leírása: A tantárgy célja a média legismertebb területein - és különösen a közszolgálatban - alkalmazható, átfogó jellegű, alkotó gondolkodásmód kialakításának elősegítése. A széleskörű nyilvánosságra szánt írások, mozgóképek és egyéb kommunikatív formák építkezése, dramaturgiája, a tények felkutatása, kezelése, bemutatása, a témák meghatározása, kibontása, tárgyalása, a történetek felismerése, elbeszélése, műfaji meghatározása, objektív ill. műsoros bemutatása a hírtől a fikcióig láncolatként is összefogható kérdések és problémák egész sorát veti fel. Az ezekre adott konkrét válaszok, majd általánosítható tanulságok valós és folyamatosan fejleszthető szakmai tudás megszerzését teszik lehetővé. Mivel a globalizálódó médiavilágban a műfajok konvergenciája és a műsorok rutinosítása komoly szakmai problémákat vet fel, a kritikai szemléletű értékelés útján fel kell tárni a változások folyamatát és kialakítani az összehasonlító és elválasztó dramaturgiai módszereket és iránymutató elveket. Ennek az alapvető dramaturgiai tudásnak alapján lépünk át a média új területeire, a multimédiára, a legújabb számítógépes műfajokra és az interaktivitás révén létrejövő gondolkodásmódra. A gyakorlatok az előadásokra és a hallgatók aktivitására épülnek, a többi szakirányi tárgy szintézisének megteremtésére törekednek. A hallgatók saját munkáikkal kezdeményeznek a tanári példákhoz kapcsolódva. A közös értékelés, korrigálás, egyúttal felkészülés a szakmai gyakorlat ésszerű lebonyolítására és a projektek megtervezésére is. Kötelező olvasmányok: Császi Lajos: A média rítusai (Osiris-ELTE Budapest 2002) M. Castells: A hálózati társadalom kialakulása I. 433-493. o. ( Gondolat-Infonia Bp.2005) Médiakutató folyóirat: összes évf. kapcsolódó cikkei Ajánlott irodalom: Arisztotelész: Poétika (Magyar Helikon Budapest 1974) Kovács A. Bálint: A film szerint a világ (Palatinus Budapest 2002) Aronson: A társas lény. Budapest: Közgazd. és Jogi Kiadó, 1987. Tantárgyfelelős: Horváth Z. Gergely Oktató: Horváth Z. Gergely

87


A dokumentumfilm BBNKM07900 – Előfeltétel BBNKM07400 Előadás, 3 kredit Javasolt félév: 4 Tantárgy leírása: A dokumentáció problémája végigkíséri a film történetét a Lumiére fivérek első felvételei óta. A kurzus kiemel az 1895 óta eltelt 110 év dokumentumfilmes törekvései és alkotói életművei közül néhányat, szemlélteti a műfaj értelmezésének változatosságát és bemutatja gazdagságát. Néhány fontosabb téma: A Lumiére fivérek, Flaherty, az angol dokumentumfilmes iskola, Höllering és a dokumentum-játékfilm, Dziga Vertov, Walter Ruttmann, Leni Riefenstahl és a náci propaganda dokumentumfilm, a cinema verité, Leacock és Pennebaker, a Maisles fivérek, a Naudet fivérek és 9/11 dokumentálása.

Kötelező olvasmányok: 1. Zalán Vince: Fejezetek a dokumentumfilm történetéből. Budapest 1983. Ajánlott irodalom: 1. Dziga vertov: Cikkek, naplójegyzetek, gondolatok Budapest, 1973. 2. Barnouw, Erik: Documentary (1974 óta több kiadás) 3. Rothman, William: Documentary Film Classics Cambridge 1997. Tantárgyfelelős: Szekfü András Oktató: Szekfü Andárs

88


Filmkészítési és videó gyakorlatok I. – II. BBNKM08000 és 08100 –Előfeltétel BBNKM07400 Gyakorlat, 3 kredit Javasolt félév: 5-6 Tantárgy leírása: Megismerteti a hallgatókkal a képfelvételi eszközöket, a forgatás és utómunka gyakorlatát. Elsajátítani a dokumentum-és riportfilm készítés alapjait. Egy fikciós etűd készítése. Az esztétikai és filmelméleti tudás gyakorlati, kreatív készség elsajátítása. A világ egy szeletének, problémájának sajátos, egyedi ábrázolása. A szubjektumban rejtező eredeti látásmód felfedezése, és a vizuális formanyelv elsajátítása révén mozgókép formájában való megjelenítése. A különböző felvételi technikák ismerete. Az alkotás folyamata, fázisai Kötelező olvasmányok: Szabó Gábor: Filmeskönyv. Budapest: Abovo 2002. Zalán Vince: Fejezetek a dokumentumfilm történetéből. Budapest: Filmtudományi Intézet, l983. Bódy Gábor: Filmiskola. Budapest: Palatinus Tantárgyfelelős: Dér András Oktató: Dér András

89


Filmelemzés BBNKM08200 – Előfeltétel BBNKM07400 Gyakorlat, 3 kredit Javasolt félév: 4 Tantárgy leírása: Megismerteti a filmkép alapfogalmait és alapformáit, az elemzés módszertani szempontjait (hermeneutika, filmstílus, műfaj, narrativitás). A film sajátos kifejezésmódja és a történet viszonyának értelmezése. Az idő, a tér és a téridő fantasztikuma. A társművészetek hatása, a művészet jelrendszere. A műalkotás elhelyezése az adott társadalmi struktúrába, világképbe. Az alkotó és a mű valamint a mű és a befogadó viszonyának értelmezése. A művészfilm /szerzői film/ és a tömegfilm alkotásmódjának vizsgálata. Kötelező olvasmányok: K. Hickethier: Film- és televízióelemzés Budapest: Krónika Nova, l998. Kovács András Bálint: A film szerint a világ Budapest: Palatínus, 2002 Bíró Yvette: A film formanyelve Budapest: Gondolat 1964. J. Mitry: A film esztétikája és pszichológiája Budapest Filmtudományi Intézet Király Jenő: Frivol múzsa. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. l993. Szilágyi Gábor: Film és cselekmény. Budapest: Magyar Filmtudományi Intézet, l983. Tantárgyfelelős: Margitházi Beáta Oktató: Gálfi Melinda

90


Forgatókönyvírási alapismeretek BBNKM08300 – Előfeltétel BBNKM07400 Gyakorlat, 3 kredit Javasolt félév: 4 Tantárgy leírása: A tárgy célja a filmes ill. videós alkotómunka alapjául szolgáló forgatókönyvi gondolkodásmód kialakítása és ennek alapján a szakmai alapismeretek elsajátítása, a kreatív projektek megtervezésére, szövegek, narrációk, párbeszédek alkalmazására, műsormunkára való felkészülés, módszerek megismerése és használata az alapvető médiaműfajok széles körében. A legfontosabb formai és tartalmi követelmények ismertetése, a valóság tényeinek felismerése és csoportosítása, a téma kialakítása. A szakmai (nem művészeti) alapképzésnek megfelelően törekszünk az elméleti és gyakorlati szakszerű tudás összehangolt alkalmazására és összekapcsolására a dramaturgia hagyományaival, a megjelenítő láttatás alkotóelemeinek és megvalósítási folyamatának megismerésére, az ezzel kapcsolatos készségek és képességek fejlesztésére. A hallgatók saját munkáikkal kezdeményeznek a tanári példákhoz kapcsolódva. A közös értékelés, korrigálás, egyúttal felkészülés a szakmai gyakorlat ésszerű lebonyolítására és a projektek megtervezésére és elkészítésére is. Kötelező olvasmányok: Kovács A. Bálint: A film szerint a világ. Budapest: Palatinus, 2002. Arisztotelész: Poétika. Budapest: Magyar Helikon, 1974. Ajánlott irodalom: Propp: A mese morfológiája. Budapest: Osiris 1999. D. Bordwell: Elbeszélés a játékfilmben. Budapest: Magyar Filmintézet, 1996. Metropolis folyóirat „Média és film” különszáma Krigler Gábor: (folyt. köv.) Budapest: Akadémiai kiadó 2004. Tantárgyfelelős: Horváth Z. Gergely Oktató: Horváth Z. Gergely

91


Technikai és gazdasági ismeretek BBNKM08400 – Előfeltétel BBNKM07400 Gyakorlat, 3 kredit Javasolt félév: 5-6 Tantárgy leírása: Az egyéb szakirányi tárgyakra alapozva, a gyakorlati televíziózáshoz és a műhelymunkához szükséges legalapvetőbb szakismeretek megszerzése, együtt a munka manuális gyakorlásával is. A technikai alapismeretek körében a kép és hangfelvételi eljárásokat, a világítás alapjait, a kompozíciós alapelveket, a beállításokra bontást és az egyes beállítások karakterét, a gépmozgásokat, a filmi tér és idő megteremtésének szakmai módozatait, a montázs ill. a televíziós élővágás szakmai szabályait ismertetjük. A gazdasági alapismeretek ezzel párhuzamosan a produkció költségvetésének tervezésével ismertetnek meg, a szakmai munka költségkihatásainak folyamatosan tudatosítódniuk kell. A szervezési és gyártási folyamatokat együtt kell megismerni a technikai gyakorlatokkal.

Kötelező olvasmányok: Gálik Mihály: Médiagazdaságtan Budapest: Aula kiadó 2002 Film és Tv kézikönyv (Szerk. Vagyóczky T. Illés Gy.) (HSC) Budapest 2003) Bíró Yvette: Hetedik művészet (Osiris Budapest 1998) Szabó Gábor: Filmeskönyv (Abovo Budapest 2002) Tantárgyfelelős: Dér András Oktató: Dér András

92


Fotóelmélet és gyakorlat BBNKM05500 – Előfeltétel BBNKM07400 Gyakorlat, 3 kredit Közös tárgy az Újságírás valamint a Film és videó tanulmányok szakirányon Javasolt félév: 3 Tantárgy leírása: A klasszikus fotózás elmélete és gyakorlata a kiemelkedő alkotásokból válogat példákat, ismerteti a téma, a kompozíció, a fény és árnyék, a megvilágítás, a fényirányok, az exponálás, stb. szerepét, a laboratóriumi munka gyakorlatát. Az elmélet és a gyakorlat párhuzamossága a meglátási, kiválasztási kreatív készség fejlesztésén túl, közvetlenebb világunk tárgyainak, eseményeinek fotózási látásmódját alakítja, amely a produkciós munkához és a sajtófotózáshoz is alapismereteket nyújt. Félév végén a hallgatók megismerik ezt a "másik nyelvet" és önállóan képesek fekete-fehér képeket nagyítani. A félév egy írásbeli dolgozat és fotók leadásával zárul.

Kötelező olvasmányok: Roland Barthes: Világoskamra. Jegyzetek a fotográfiáról. Budapest: Európa, 1985. Susan Sontag: A fényképezésről. Budapest: Európa, 1981. Bán András (szerk.): Fotográfozásról. Budapest: Múzsák Közművelődési Kiadó, 1984. Móser Zoltán: fényKÉPekről és KÉP viselőkről. én. Szent István Társulat (belső használatra) Walter Benjamin: A fényképezés rövid története. In. Angelus Novus. Budapest: Helikon, 1980. 687-709. Willfried Baatz: Fotográfia. Budapest: Kossuth, 2003. Tantárgyfelelős: Móser Zoltán Oktató: Móser Zoltán

93


TV felvételi gyakorlatok BBNKM07000 – Előfeltétel BBNKM07400 Gyakorlat, 3 kredit Közös tárgy a Rádiós és televíziós újságírás valamint a Film és videó tanulmányok szakirányon Javasolt félév: 4 Tantárgy leírása: A felvételi szakmai gyakorlatok célja, az egyéb szakirányi tárgyakra alapozva, a gyakorlati televíziózáshoz és a műhelymunkához szükséges legalapvetőbb szakismeretek megszerzése, együtt a munka manuális gyakorlásával is. Ismertetjük a többkamerás stúdiómunka legfontosabb szakmai elveit a stúdió berendezésétől a kamerák elhelyezéséig, a három kamera együttes használatának szabályait, a legismertebb műsortípusok szerint a műsorvezetők, riporterek és vendégeik, a szereplők elhelyezkedésének rutinszerű formáit. A hallgatók megtanulhatják a kamera kezelését. a kamera által felvett egyes képek kompozíciós elveit és a vario használatát, a kameramani munka alapjait, a több kamera képeinek egymásra építését, az ún. élővágás szabályait és gyakorlatát. A hallgatók kidolgozzák gyakorlatuk „forgatókönyvét”, stábot alakítanak, „szerepelnek is”, amely kitűnő kommunikációs gyakorlat, elkészítik, majd elemzik a felvételt. Kötelező olvasmányok: Vagyóczky Tibor - Illés György: Film és Tv kézikönyv. Budapest, 2003. Bíró Yvette: Hetedik művészet. Budapest: Osiris, 1998. Szabó Gábor: Filmeskönyv. Budapest: Ab Ovo, 2002. Tantárgyfelelős: Dér András Oktató: Dér András

94


Digitális vágás BBNKM07100 – Előfeltétel BBNKM07400 Gyakorlat, 3 kredit Közös tárgy a Rádiós és televíziós újságírás valamint a Film és videó tanulmányok szakirányon Javasolt félév: 3 Tantárgy leírása: A tárgyhoz kapcsolt együttes elméleti és gyakorlati oktatás során, a mozgókép készítésének folyamatában kell megérteni a vágói munka módszertanát és alkalmazni a technikai eszközöket ( Pl. a Projectek megnyitása, a file-ok bedigitalizálása, a Bin elhelyezése, szerepe, a billentyűzet és a menüsor használata, a Timeline lehetőségei, a képi trükkök alkalmazása, hang keverése, feliratozás, stb.) A technikai tudás elsajátítása, a manuális készség fejlesztése csak a műsorkészítés egész folyamatának ismeretén és megértésén alapulhat, ezért a többi szakmai tárgy során megtanultak folyamatos felidézésével együtt a montázs történetét és gondolatmenetét is tanulmányozni kell.Kötelező olvasmányok: Szabó Gábor: Filmes könyv. Budapest: Ab Ovo, 2002. Vagyóczky Tibor, Illés György: Film és Tv kézikönyv. Budapest: HSC, 2003. Greor - Patalas: A film világtörténete. Budapest: Gondolat, 1966. Nemes Károly: A filmművészet útján. Budapest: Magvető, 1968. Bíró Yvette: A film formanyelve (A hetedik művészet. Budapest: Osiris, 1998. Tantárgyfelelős: Horváth Z. Gergely Oktató: Czellik Mária

95


Film és videó tanulmányok projektfeladat BBNKM08500 – Előfeltétel BBNKM07400 Gyakorlat, 3 kredit Javasolt félév: 5 Tantárgy leírása: A tantárgy célja a szakirányi képzés folyamatát kísérő és lezáró gyakorlati feladat elkészítése, amely tanúsítja és ellenőrzi a megszerzett tudást és bizonyíthatja a hallgató rátermettségét. A vezető tanárral való folyamatos konzultációval, a hallgató kezdeményezései és választása révén jön létre a tervezés–döntés-kivitelezés szakaszaiban. Ha a feladat megvalósításához szükséges, a felmerülő költségekhez a hallgató maga szerez szponzorokat, támogatókat, szakmai gyakorlat során szerezzen meg minden segítséget önálló munkája megvalósítására és hasznosítására. Példák a projektfeladatokra: 5-10 perces videóra vagy DVD-re készült, önálló tervezésű, saját forgatókönyvre épülő riport, dokumentumfilm, oktatófilm, referencia, reklám eseményről készült összefoglaló közvetítés (konferencia, kulturális esemény, tanóra, előadás, dramatikus gyakorlat). Forgatókönyv készítése, amely meggyőző erővel tükrözi a hallgató gondolkodásmódját és kreativitását, elképzelései világos kifejtését. Dramaturgiai munka: más alkotásban már megfogalmazott téma elemzése, átdolgozása, médiaszöveggé formálása. Elemző kritika írása médiaszövegekről vagy művészeti alkotásról. Egymás munkáiban operatőri, vágási vagy más önálló kreatív részvétel. Videó-interjú, portré készítése. Egyetemi, kari rendezvényekben való kreatív jellegű részvétel. Oktatási segédanyagok készítése. Közéleti, közszolgálati, szociális tevékenység videó-naplójának elkészítése. Videóra készülő, vagy videó-bejátszásra épülő kommunikációs szituációk tervezése és feldolgozása. A belső láncú Egyetemi Televízió és Rádió létrehozásában, műsorának készítésében végzett alkotómunka. Internetes szövegalkotás, grafikai munka, internetes televízió megtervezésében és kivitelezésében való kreatív közreműködés. Interaktív oktatási, információcserélő videós projektek létrehozása. Külső cégek megbízásából elnyert, önállóan létrehozott szakmai tevékenység. Tantárgyfelelős: Horváth Z.Gergely Oktató: Dér András, Horváth Z.Gergely, Móser Zoltán

96

4. KOMMUNIKÁCIÓ-ÉS MÉDIATUDOMÁNY – KÖTELEZŐEN VÁLASZTANDÓ SZAKMAI ISMERETETEK 4.1 Kommunikációkutatás

Kvantitatív kutatási módszerek A BBNSZ04301 – nincs előfeltétel Gyakorlat, 3 kredit, heti 2 óra Javasolt félév: 3 A tantárgy célja: A szeminárium célja, hogy a hallgatók a gyakorlatban is elsajátítsák a szociológiai kutatásokban gyakran alkalmazott véletlen és nem véletlen mintavételi eljárásokat, valamint a kérdőívszerkesztés lépéseit. Tematika: A mintavétel helye a kutatási tervben, a mintavétel alapfogalmai. Kutatási módszerek és mintavétel. A mintavételi eljárások két típusa: reprezentatív és nem reprezentatív mintavétel. A reprezentatív mintavétel statisztikai alapjai. Egyszerű véletlen mintavétel, szisztematikus mintavétel. Rétegzett mintavétel típusai és súlyozás. Csoportos mintavétel, Többlépcsős mintavétel. Kvótás mintavétel. Szakértői minta, hólabdás mintavétel, egyszerűen elérhető alanyok. Esettanulmányok: Mintavétel egy országos reprezentatív közvélemény-kutatás során. Mintavétel telefonos közvélemény-kutatás során. Számítógép a mintavételben. A mintavételi eljárás során elkövethető hibák. A kérdőíves vizsgálatok szerepe a társadalomtudományokban. A kérdőív helye a kutatási tervben. A megkérdezés módszerei standard kérdőív esetén. A kérdőívszerkesztés folyamata és lépései. A keresett információ, a kérdőív típusa, az adatgyűjtés módszere. A kérdések típusai. A megfogalmazás szabályai. Skálák, táblázatok, egyéb eszközök alkalmazása. A kérdések sorrendje; A kérdőív szerkezete, elrendezése; A kérdezés etikája. Kötelező olvasmányok: 1. Scipione, P. A.: A piackutatás gyakorlata, Budapest, Springer-Verlag 1994. 139-168.p. 2. Earl Babbie: A társadalomtudományi kutatás gyakorlata, Budapest, Balassi 2003. 3. Hunyadi László: A mintavétel alapjai, Budapest, Számalk, 2001. Ajánlott irodalom: 1. Payne, Stanley L.: The art of asking questions. Princeton, Princeton University Press 1951. 2. Leslie Kish: Survey Sampling, New York, John Wiley &Sons, 1965 Tantárgyfelelős: Ferencz Andrásné Oktató Ferencz Andrásné, Rosta Gergely

97


Kommunikációs szakszövegolvasás I BBNKM08700 – nincs előfeltétel Gyakorlat, 3 kredit, heti 2 óra Javasolt félév: 3 A tantárgy célja: A kommunikációelmélet kiválasztott műveinek elemző olvasása. Az egyes szerzők és művek az aktuális kurzuskínálatban kerülnek meghirdetésre.

Tantárgyfelelős: Magyar Ágnes Oktató: a Kommunikáció Intézet oktatói

Kommunikációs szakszövegolvasás II BBNKM08800 – nincs előfeltétel Előadás, 3 kredit, heti 2 óra Javasolt félév: 4 A tantárgy célja: A kommunikációelmélet kiválasztott műveinek elemző olvasása. Az egyes szerzők és művek az aktuális kurzuskínálatban kerülnek meghirdetésre.

Tantárgyfelelős: Magyar Ágnes Oktató: a Kommunikáció Intézet oktatói

98


Kommunikációs kutatószeminárium I BBNKM08900 – előfeltétel BBNSZ00144 Gyakorlat, 3 kredit, heti 2 óra Javasolt félév: 3-4 A tantárgy célja: Önálló kutatások végzése egyéni és csoportmunkában. Részvétel az intézet kutatási munkájában.

Kötelező irodalom: Babbie, Earl, 1995: A társadalomkutatás gyakorlata, Balassi, Budapest Tantárgyfelelős: Tóth Pál Oktató: a Kommunikáció Intézet oktatói

Kommunikációs kutatószeminárium II BBNKM09000 – előfeltétel BBNKM08900 Előadás, 3 kredit, heti 2 óra Javasolt félév: 4-5 A tantárgy célja: Önálló kutatások végzése egyéni és csoportmunkában. Részvétel az intézet kutatási munkájában.

Kötelező irodalom: Babbie, Earl, 1995: A társadalomkutatás gyakorlata, Balassi, Budapest Tantárgyfelelős: Tóth Pál Oktató: a Kommunikáció Intézet oktatói

99


Szakszövegolvasás idegen nyelven BBNKM09100 – nincs előfeltétel Előadás, 3 kredit, heti 2 óra Javasolt félév: 3-4 A tantárgy célja: Szakszövegek olvasása, megértése a választott idegen nyelven. A kommunikációelmélet angol nyelvű terminológiájának elsajátítása. Magyarra fordított kommunikációelméleti szövegek összevetése az eredeti szöveggel. Szakszövegek, szemelvények fordítása magyar nyelvre.

Kötelező irodalom: 1. Antal Zs. – Gazsó T. – Kubinyi T.: Médiabefolyásolási technikák kislexikona. Budapest, Századvég, 2005. Tantárgyfelelős: Ujvári Hedvig Oktató: a Kommunikáció Intézet oktatói

100


4.3 Társadalomtudományi tárgyak Ld. a Kommunikáció és médiatudomány alapszak tanegységlistája alapján a Szociológia és a Társadalmi tanulmányok alapszak tantárgyleírásainál. 4.4 Bölcsészettudományi tárgyak Ld. a Kommunikáció és médiatudomány alapszak tanegységlistája alapján a Szabad bölcsészet és a Történelem alapszak tantárgyleírásainál.

101


4.5 Egyéb

Vállalkozási ismeretek BBNKM09600 – nincs előfeltétel Előadás, 3 kredit, heti 2 óra Javasolt félév: 5-6 A tantárgy célja: felkészülés saját vállalkozás létrehozására, vagy közreműködésre más vállalkozásban, üzleti terv készítésre, vállalkozások ügyiratkezelésére, levelezésének részbeni bonyolítására, ügyviteli feladatokra közreműködésre, munkahely keresési és megszerzési technikák alkalmazására.

Kötelező irodalom: Tantárgyfelelős: Valkó Emőke Oktató: felkérendő oktató

ECDL előkészítő BBNKM09700 – nincs előfeltétel Előadás, 3 kredit, heti 2 óra Javasolt félév: 1-2 A tantárgy célja: Felkészítés az ECDL vizsga követelményeinek megfelelő intézeti vizsgára. Ld. részletesebben a BBNKM00800 ECDL vizsga leírásánál

Kötelező irodalom: . Tantárgyfelelős: Margitházi Orsolya Oktató: felkérendő oktató

102