Kompetenciafejlesztő jól-léti pedagógiai modell bevezetése a

Kodolányi János Főiskolán

Mottó

• A föld országai, az oktatásuk megreformálásán fáradoznak két alapvető

ok miatt. • Az első ok közgazdasági: Megpróbálunk rájönni, hogyan oktassuk gyerekeinket,

hogy azok el tudjanak helyezkedni a XXI. század gazdaságában. Ezt hogyan érjük el úgy, hogy azt sem tudjuk, milyen lesz a gazdaság a következő hét végén?

• A második ok kulturális: Hogyan oktassuk gyermekeinket, hogy azok felnőttként rendelkezzenek kulturális identitással. Mindezt úgy, hogy mégis részei legyenek a globalizáció folyamatának (Sir Ken Robinson)

• Paradigmaváltásra van szükség a felsőoktatásban is, ami nem működik struktúraváltás nélkül. Mindezt romló gazdasági és társadalmi környezetben kell megoldani.

• Megoldás lehet a tudatos minőségorientáltság, a kutatás, az oktatás és az azt körülölelő szervezet területén egyaránt.

Az oktatási rendszerek strukturális változása az ezredfordulón,

a felsőoktatás mint gazdaságfejlesztő és kultúra• Milyen tényezők esetén lehet sikeres a felsőoktatás?• Minőség kontra mennyiség problematika kezelése:

• Az elit kutatóegyetem az egyik sikeres modell (kiemelt állami megrendeléssel)

• Az új típusú szolgáltató intézmény (egyetem, főiskola).• Nem csak oktat, kutat, hanem termeli és eladja a tudást. • A két sikeres típus közös vonásai: piaci szemlélet, gazdasági sikeresség,

ebből adódó valódi autonómia, amely nemcsak az állam, hanem a piac felől érkező nyomásnak is ellen tud állni.

• A korszerű intézményi struktúra egyesíti az akadémiai szabadságot a cégszerű működéssel.

Az európai felsőoktatás és a magánszektor funkciója

• A magánszektor teljesség igénye nélkül ( Dánia, Svédország, Málta, Luxembourg) kiépült az elmúlt két évtizedben

• A kontinentális típusú (közszféra-centrikus) államokban, mint Németország, Ausztria, Svájc is jelentős• Egyes országokban civilizációs konfliktusok forrása ( Írország, Egyesült Királyság), mivel az ázsiai

bevándorlás és féllegális foglalkoztatás eszköze, eltűnik a hallgató a szektorból• Kelet-Európában latin-amerikanizálódott ( 500 fölé ment az intézményszám) a felsőoktatás

( Ukrajna, Románia, Lengyelország)• Görögország, nincs hazai magánszektor- súlyos strukturális válságban az állami is (csak amerikai

fiókegyetemek)• Számos országban külön akkreditációs eljárás része, kialakult a magánszektor kezelés hatékony kultúrája• Portugália, Spanyolország, Egyesült Királyság globalizálódott – hatalmas volt gyarmati, nemzetközösségi

felsőoktatás hálózatok• Általában a 10 % hallgatói részesedése, van ahol 30 % (Lengyelo.)• Funkciója: A világvárosok nemzetközi szerepköre megteremtése

Az európai középvárosok világgazdasági integráltsága segítése

A gyorsan változó üzleti környezetre való gyors reagálás

Az intézmény szintű kompetencia alapú program kialakításának szükségessége

1. Nem alapvetően fontos az, hogy mit tud a hallgató amikor a felsőoktatásba kerül, hanem azt kell tudnunk, hogy mit kell elsajátítatni a diákokkal a diploma megszerzéséig, hogy az egyszerre meg tudjon felelni a munkaerő-piaci igényeknek és az értelmiségi szerepvállalás feltételeinek.

2. Kiindulási bázis: Az EU országainak munkaerő-piaci tapasztalataiból leszűrt általános kompetencia lista és az egyes professziókhoz tartozó tartalom

Legfontosabb elemek:• szakmai professzió ismeretanyaga, • tudás, autonómia és felelősség, • önképzési tanulási kompetencia, • kommunikációs kompetencia, • szakmai foglalkoztatási kompetencia

Hazai probléma: A felsőoktatási KKK-k nem feltétlen a fenti logika szerint készültek, a többi alrendszerhez tartozó szabályozás OKJ, stb., nem összehangolt jelenleg a felsőoktatással.( a felsőoktatási programok nem modulárisak) képességek,

KJF pedagógiai modelljeElfogadva 2008. október 22-i szenátusi ülésen Határozat száma: SZE

587/3.1/2008.(X.22.)

Az oktatókra vonatkozó alapelvek

• Az oktatás a képzési szintnek megfelelően kvalifikált, az akkreditációs követelményeket teljesítő, a gyakorlatban is kiemelkedő, hazai és nemzetközi, főállású és vendégoktatók közreműködésével valósul meg.

• A KJF oktatói az oktatás-kutatás-gyakorlat integrálását a képzési szint igényeinek megfelelően valósítják meg.

• A KJF rendszeres módszertani továbbképzést biztosít, és ösztönzi az önképzést (a hagyományos és a távoktatási módszerek összekapcsolásával).

• Az oktatók közreműködése, tevékenységének eredményessége az oktatói portfólió (oktatás, kutatás, adminisztráció, szakmai módszertan, az oktatóval való elégedettség, a KJF szakmai hírnevéhez és eredményességéhez való hozzájárulás) minősítése alapján történik.

A hallgatókra vonatkozó alapelvek

• Az oktatás során a hallgató és az oktató tevékenységükben egymás egyenrangú partnerei.

• Az oktatás során a hallgató személyiségi jogai nem sérülhetnek. • Az oktatás feladata az ismeretek átadásán túl a hallgatók pozitív

személyiségjegyének kibontakoztatása.• A hallgató felelős saját tanulásáért, szakmai fejlődéséért, ami önálló hallgatói

tevékenységet és annak támogatását igényli. A hallgató munkáját, teljesítményét a képzés egész folyamatára kiterjedő hallgatói portfólió (elektronikus és hagyományos) dokumentálja.

• A hallgatók szakmai professzionális ismereteit, képességeit komplex gyakorlati program segítségével fejlesztjük.

• A hallgatók elhelyezkedését tehetséggondozási, specializációs és a nemzetközi prog ra mok lehetőség szerinti kihasználásával segítjük.

• Az értelmiségi szerepkörökre való felkészítést (szakmai, kulturális, sport), önkéntes segítő, aktív állampolgársági programokba való bevonás révén ösztönözzük.

A képzés nemzetköziesítésére vonatkozó alapelvek

• A Kodolányi János Főiskola szerves részét képezi az európai mobilitási rendszernek. Cél, hogy az egységes európai felsőoktatási térségen túl a világ felsőoktatási piacán is sikeres szerepet töltsön be.

• A külföldi hallgatók esetében is a KJF kiválósági pedagógiai módszertani alapelvei érvényesek.

• Az oktatók mobilitása, a vendégprofesszorok meghívása a KJF képzési szükségleteinek megfelelően a képzési kompetenciák erősítése érdekében történik.

• A KJF által felajánlott programok, szakok, modulok, tantárgyak, egyéb szolgáltatási programok tartalmában és megvalósításában az európai és nemzetközi szakmai minőségbiztosítási alapelvek érvényesülnek.

A nemzeti felsőoktatás nem nélkülözheti a nemzetközi minőségi dimenziókat!

Minőség: vezetés-, oktatásminőség, szolgáltatásminőség, szervezeti kultúra minőség

• Önálló allokációs egységek (5)• Három éves operatív terv mentén történő működés• VIR • A minőségorientált és költséghatékony működéshez szükséges szabályozók az SZMSZ- en túl- Vállalati típusú költségvetés- Státuszkatalógus: Az éves költségvetés melléklete- Oktatói, tanári, kutatói, minőségorientált foglalkoztatási követelményrendszer- Teljesítményközpontú vezetői felelősségrendszer- Oktatói, tanári, dolgozói minősítési rendszer• Tanulság: A két szervezeti modell közötti költségkülönbség 1 milliárd Ft kiadási oldalon. A

költséghatékonyság radikálisan javult. Az oktatási és kutatási minőség markánsan emelkedett. A lemorzsolódás 28%- ról 3 %- ra esett. Az elhelyezkedési mutató a végzettek esetében 68%- ról 82.6- 90% közé emelkedett. Az oktatói fluktuáció 3% alá csökkent.

• 2014. szeptemberétől bevezethetővé vált az egész intézményre érvényes, egységes Felsőoktatási Képzési Modell, a PIQ & Lead modell.

Az alkalmassági nézőpont a felsőoktatási képzésekben

• Alkalmasság: az egyén kapacitásainak fejlesztése annak érdekében, hogy olyan életpályát valósítson meg, amelyet magasra értékel, képes legyen megfelelő egészséges állapotot, értékes és támogató kapcsolatokat kialakítani a jó élet érdekében– Autonóm személyiséggé válás,– Választási lehetőségek kialakítása, hogy milyen életet éljenek hallgatóként és később,– Egészséges életvitel és életmód kialakítás– Demokratikus személyiséggé fejlesztés– Innovatív munkaerővé fejlesztés– Professzionális személyisségé válás

Az alkalmassági nézőpont és a kompetenciák

• Kompetenciák: humán tőke nézőpont – foglalkoztatás centrikus

• Alkalmasság: – szakmai szerepekre való felkészítés, – Életpályára orientáció, alkalmassá tétel– Állóképesség fejlesztés– Stressz menedzsment– A megfelelő életszínvonal kialakítása képessége

Magyar képesítési keretrendszer

• Általános kompetenciák: autonóm személyiség• Tudományterületi kompetenciák: bölcsész,

társadalomtudós, közgazdász identitás• Szakmai identitás hiányzik• Professzió nézőpont hiánya:– Státus, jövedelem, viselkedés nem kiforrott

A kiválóság modellek közvetítette professzionalizáció

• Professzió központúság: – folyamatmenedzsment orientáltság vagy

– fejlesztés orientált szerepkörök• Fenntarthatóságban otthon van• Minőségtudatos viselkedés – minőségi szaktudás –

kiemelt bérek• Innováció- kreatívitás és eredetiség a

munkavégzésben• Vállalkozás tudatosság, vezetési képesség• Teljesítményközpontú munkavégzés, értékelés• Fejlesztésre való alkalmasság

KJF javasolt modell• MKKR – általános kompetenciák• MKKR- tudományterületi kompetenciák• KJF hozzáadás: szakterület

szolgáltatásközpontú professzió felfogása• PIQ & LEAD kiválósági alkalmasság • Specializáció: - a generalista nézőponttal

szemben legalább egy specializációra alkalmasság

• Tehetséggondozás: kutatás, folyamat, fejlesztés, nemzetközi orientáció

A feladataink

Alapszintű alkalmasság az életpálya modellre kialakítva

Professzió modellek megrajzolása

Alkalmassági keretrendszer

MKKR kompetenciákProfesszió –alkalmasságPIQ & LeadSpecializáció és tehetség

Tantervek a megfelelő szintre

ProfesszióTudományterületSzakmaiSpecializációs és tehetség modulok

Specializáció és tehetséggondozás

Általános

Szaki

Tudományterületi és tudományági

Specializáció, tehetséggondozás:

szakmakutatás, professzió, értékelés

Általános:MKK általános,

PIQ&Lead: vállalkozás,

vezetés, minőség, innováció, fejlesztés

Szaki: professzióelmélet,szakmai gyakorlat és etika, szakmai identitás, szakmai

szerepek

Tudományterületi: rendszertani ,

szaknyelvi, szakmódszertani ,

idegen nyelvi, szakterületi

munkavállalói

Köszönöm a figyelmet!