Konfliktusok az iskolában

Szekszárdi Júlia

2010

A konfliktus fogalma

• Eredeti jelentése: fegyveres harc (latinul: confligere)

• A pedagógiában a 60-as években lett önálló elméleti kategória

A konfliktusok pedagógiája

• A nevelő és a nevelt viszonyának megváltozása:

• A tekintélyelv megrendülése

• A gyermekkor eltűnése

„Háború van, hát háború van, mit tagadjuk. Kitört az első tanító és tanítvány legelső találkozásakor, és tartani fog, míg csak iskola lesz a világon. Legfeljebb a hadieszközök és a harcmodor módosulnak néha.”

(Karácsony Sándor, 1942)

A konfliktus tekintélyelvű megközelítése

• Elkerülendő, zavaró, negatív jelenség• A kapcsolatok hierarchiába rendeződnek• A problémakezelés módja: jutalmazás,

meggyőzés, szankcionálás• Értékek: normakövetés, következetesség,

határozottság, feltétlen engedelmesség• Nevelői cél: egy határozott érték- és

normarendszer elfogadtatása

Tiszteljétek a gyermekkort!

A gyermek nem kis felnőtt!Rousseau

A konfliktus gyermekközpontú megközelítése

• A gyermek fejlődésével együtt járó, természetes jelenség

• Szimmetriára törekvő kapcsolat e nevelő és nevelt között

• A problémakezelés módja: irányított dialógus• Értékek: a gyermekkor; gyermeki érdekek,

szükségletek, jogok• Nevelői cél: alkalmazkodva a életkori

sajátosságokhoz, érettségi szinthez kihasználni a gyermekben rejlő lehetőségeket

„Hiába fürösztödönmagadban, csak másban moshatod meg arcodat.”

József

Attila

A konfliktus interakciót hangsúlyozó megközelítése

• A konfliktus szükségszerűen előforduló, hasznosítható, olykor kimondottan kívánatos jelenség

• A nevelő és nevelt közötti kapcsolat a kölcsönös tiszteleten és bizalmon alapuló, demokratikus

• A konfliktuskezelés a felek interakciójának része• Értékek: közösen vállalt felelősség, kölcsönösség,

kompromisszumkészség, kreativitás, reflektivitás• Nevelői cél: valamennyi fél számára optimális

megoldás megtalálása (a kontextus jelentősége)

Konfliktusok a pedagógiai gyakorlatban

I. Személyes jellegű (részben az intim szférába tartozó) konfliktusok

II. A pedagógus részes a konfliktusnak (kollégákkal, felettesekkel, gyerekekkel, szülőkkel)

III. A pedagógus közvetlenül vagy közvetve találkozik a konfliktussal (Konfliktusok a diákok között, a tanulócsoportban; a diákok egyéb konfliktusai a családban, baráti körben stb.)

IV. Egyéb konfliktusok (a tananyagban, a társadalomban, a világban előfordulók)

I. Személyes jellegű (részben az intim szférába tartozó) konfliktusok

II. A pedagógus részese a konfliktusnak (kollégákkal, felettesekkel, gyerekekkel, szülőkkel)

III. A pedagógus közvetlenül vagy közvetve találkozik a konfliktussal

(Konfliktusok a diákok között, a tanulócsoportban; a diákok egyéb konfliktusai a családban, baráti körben stb.)

IV. Egyéb konfliktusok (a tananyagban, a társadalomban, a világban előfordulók)

A konfliktusok pedagógiai funkciói

• Jelző érték (eredményvizsgálati funkció)• Megbeszélési, tisztázási alkalom

(kommunikációs funkció)• Lehetőség az önvizsgálatra (önismereti

funkció)• Szociális tanulás forrása (szocializációs

funkció)• Viselkedésrepertoár bővítése (módszertani

funkció)

A konfliktuskezelés őstípusai

Kard által vész, ki kardot ragad (kölcsönösség, törvényesség)

Szemet szemért fogat fogért (bosszú, vendetta)

Aki megdob kővel, dobd vissza kenyérrel (szeretet, irgalom, megbocsátás)

bosszú

Feltétel nélküli tolerancia

Mérlegelés, megegyezés

Konfliktuskezelő stratégiák

Ö

n

é

r

v

é

n

y

e

s

í

t

ő

Ö n f e l a d ó

1

23

4

5

1. önérvényesítő

2. önfeladó

3. elkerülő

4. kompromisszum

kereső

5. Probléma

megoldó

Konstruktív problémamegoldás

1.Mi a probléma?

2. Tények és érzelmek fel-térképezése

3.Cselekvési lehetőségek gyűjtése

4. Mérlegelés,

választás

5. A döntés megvalósítása

6. Értékelés

Minden rendben!

Konstruktív problémamegoldás

1.Mi a probléma?

2. Tények és érzelmek fel-térképezése

3.Cselekvési lehetőségek gyűjtése

4. Mérlegelés,

választás

5. A döntés megvalósítása

6. Értékelés

Minden rendben!

A kooperatív modell alkalmazásának feltételei

• A konfliktuspartnerek közötti kölcsönös bizalom, tisztelet, egyenrangúság

• Indulat- és értékelésmentes légkör

• Szándék és képesség az együttműködésre

• Megállapodás közös szabályokban

• Az együttes döntések és az ezzel járó kockázatok közös vállalása

A kooperatív modell alkalmazásának határai

bizalmatlanság hierarchikus viszony kommunikációs zavarok indulatok elfogultság ellenséges légkör erőszak alapvető szükségletek kielégítetlensége értékellentétek stb.

Szemtől szembe módszer

• Resztoratív (kárhelyreállító) konfliktusrendezés

• A közösség szabályozó szerepének kihasználása

• A pedagógus facilitátor:• a konfliktus felmutatása• részvétel a konstruktív rendezésben • Szociális tanulás: • az elfogadás, a pozitív kommunikáció és a

hatékony együttműködés megtapasztalása

Szemtől szembe konferencia

• önkéntes részvétel• siker esetén az ügy lezárt (rögzíteni a

Házirendben)• konkrét ügyhöz kapcsolni

(normasértés, személyes sérelem stb.)• facilitátor (ne csak külső, lehet diák is)• barátságos légkör• meghatározott, de rugalmasan kezelt

időkeret