Kézikönyv - Oktatáskutató és Fejlesztő Intézetofi.hu/sites/default/files/052032_enekeskonyv_5_kk.pdfEgyrészt fegyelmez, összerendezi az osztályt. Másrészt, ha megtanítjuk

Kézikönyv az Énekeskönyv 5.

tanításához

Rápli Györgyi – Szabó Katalin

Enekeskonyv tanari kk.indd 1 2014.06.03. 21:08:41

Szerzők

Rápli Györgyi - Szabó Katalin

Szerkesztette

MISKOLCI SZILVIA

Kapcsolódó kerettanterv

EMMI kerettanterv 51/2012. (XII.21.)

EMMI rendelet 2. sz. melléklet

AP - 052032

ISBN 978-963-328-170-3

© Rápli Györgyi, Szabó Katalin, 2013

2. kiadás, 2014

A kiadó a kiadói jogot fenntartja.

A kiadó írásbeli hozzájárulása nélkül sem a teljes mű, sem annak része

semmiféle formában nem sokszorosítható.

Kiadja az APÁCZAI KIAdó Kft.

9500 Celldömölk, Széchenyi utca 18.

Telefon: 95/525-000, fax: 95/525-014

E-mail: [email protected]

Internet: www.apaczai.hu

Felelős kiadó: Esztergályos Jenő ügyvezető igazgató

Nyomdai előkészítés

HQ System Kft., Kecskemét

Terjedelem: 9,79 A/5 ív

Tömeg: 211 g


Szerzők

Rápli Györgyi - Szabó Katalin

Szerkesztette

MISKOLCI SZILVIA

Kapcsolódó kerettanterv

EMMI kerettanterv 51/2012. (XII.21.)

EMMI rendelet 2. sz. melléklet

AP - 052032

ISBN 978-963-328-170-3

© Rápli Györgyi, Szabó Katalin, 2013

2. kiadás, 2014

A kiadó a kiadói jogot fenntartja.

A kiadó írásbeli hozzájárulása nélkül sem a teljes mű, sem annak része

semmiféle formában nem sokszorosítható.

Kiadja az APÁCZAI KIAdó Kft.

9500 Celldömölk, Széchenyi utca 18.

Telefon: 95/525-000, fax: 95/525-014

E-mail: [email protected]

Internet: www.apaczai.hu

Felelős kiadó: Esztergályos Jenő ügyvezető igazgató

Nyomdai előkészítés

HQ System Kft., Kecskemét

Terjedelem: 9,79 A/5 ív

Tömeg: 211 g

BEVEZETŐ A magyar ének-zene oktatás világszínvonalon is elismert. Máig nem vitatott annak személyiségre

gyakorolt nevelő hatása, eredményessége. Ám ez utóbbi csak abban az esetben nyer élettért, ha értő ke-zek gondozzák a gyermekek zenei fejlesztését. Amikor a tantervi anyag teljesítése kiválóan megvalósul, az még nem jelentheti a végcélt. A tananyag csak eszköz a művészeti neveléshez.

A tantervekben megfogalmazott követelmények elsajátításához a zenetanár részéről számos zenepe-dagógiai és készségfejlesztő módszer ismeretére van szükség. Sokféle metódust kell értőn alkalmaznunk a gyermekek zenén keresztüli „megszólításához”, a zene iránti nyitottságuk ébrentartásához, vagy ép-pen felébresztéséhez. A módszerek mellett legfőképpen a gyermekek korunkban megváltozott pszichés érettségére kell tekintettel lennünk, s nem utolsósorban az őket és bennünket körülvevő multimédiás kihívásokra, melyekre megfelelően válaszolni századunkban nem is olyan könnyű pedagógiai feladat.

Jelen tankönyvünk a 11 éves korosztály tanításában szerzett tapasztalásunkon alapszik. Változó vi-lágunk a változó pedagógiai gyakorlat érvényesítését teszi szükségessé. Mit jelent ez? Az átadási me-tódusok újragondolását, a gyermeki kíváncsiság és alkotókedv érvényre juttatását, mely nem csak az intellektuális tényezők függvénye, hanem nagy szerepe van benne a motivációnak és az érzelmeknek is.

Tanóráinkon a magas színvonalú szakmai tudás mellett szükség van a pedagógiai, metodikai kultúra megfelelő szintű alkalmazására is, hogy a művészi készségek fejlesztése, egyáltalán az embernevelés alapját képező készségek fejlesztése domináljon, s csak azokhoz alárendelt szereppel bírjanak az isme-retek, melyek nélkül persze nincs élménykeltés, élményszerzés és ének-zene óra, zenei képesség- és tehetséggondozás sem.

Kodály elvei szerint: „Mit kellene tenni? Az iskolában úgy tanítani az éneket és zenét, hogy ne gyötrelem, hanem gyönyö-

rűség legyen a tanulónak, s egész életére beleoltsa a nemesebb zene szomját... Sokszor egyetlen élmény egész életére megnyitja a fiatal lelket a zenének. Ezt az élményt nem lehet a véletlenre bízni: ezt meg-szerezni az iskola kötelessége.” (Gyermekkarok – 1929)

A megvalósulás feltételei:1. Kiművelt hallás2. Kiművelt értelem3. Kiművelt szív4. Kiművelt kéz

Mindennapi gyakorlatunk során el kell tudnunk választani, hogy mi épül be a szívbe (a művészeti nevelésnek ezzel van a legtöbb dolga!), és mi az elmébe. Vagyis mennyi az a zeneelméleti ismeret, ami szükséges ahhoz, hogy értők legyünk a zeneismeretben.

Tankönyvünkben számos ötletet adunk a befogadás és a reprodukció játékos megoldására. A leg-fontosabb számunkra az értékes zene megszerettetése, a zenei műveltség megalapozása, az ízlésfor-málás a tantárgyi koncentráció előhívásával. Igyekeztünk a korábban is megfogalmazott ismereteket

3


új köntösben tálalni, szakértőink lektori támogatásának köszönhetően hitelesen közölni. Hangsúlyosan felvállaljuk a társművészeti kapcsolódások dominanciáját, a korszerű didaktikai elvek érvényesülését, a változatos munkaformák és a személyre szabott módszerek alkalmazásának szükségszerűségét. De a legfőbb hangsúlyt a gyerekek tevékenykedtetésére helyezzük. Énekeljenek, játsszanak, improvizáljanak a diákok minél többet, azaz ők legyenek az énekórák főszereplői.

Jelen tanári útmutatónkban egy-egy zenei folyamat megoldására adunk ötletet, példákat a megvalósí-tásra, a tananyagok feldolgozására. Nem törekedtünk a teljességre, hiszen azt az élet úgyis felülírja. Csak tendenciákat közöltünk, melyeket érdemes kipróbálni, adaptálni, és annak szempontjait átgondolni, újra-értelmezni.

A TAnkönyV hAsZnálATárólKézikönyvünk egy négy részes tankönyvcsalád első kötetéhez készült, olyan módon, hogy ez a feje-

zet a következő kötetek használatáról is szól. Tankönyvünk szerkezetében a háttérszínnel megkülönböztetett oldalakon a „kiegészítő” anyag ta-

lálható. Az a tananyag, amelyet bár fontosnak tartunk, idő hiányában lehetséges, hogy nem sikerül tel-jes mértékben megtanítani, elsajátíttatni. A fehér oldalak tartalmazzák a kerettantervi követelményeket, valamint azokat a dalokat, elméleti tudnivalókat, amelyeket úgy gondolunk, hogy minden gyereknek hasznos lenne ismernie. A háttérszínnel jelölt oldalak tehát az adott tananyagtartalom elmélyítését szol-gálják, illetve gazdagítják azt ott, ahol az óraszámok tekintetében lehetséges a heti többszöri (1,5-2 óra) találkozás.

Az Apáczai Kiadó új Kerettantervnek megfelelő alsó tagozatos könyveinek egy része az Énekes-könyv 5. elkészítése idején még nem jelenhetett meg, így tapasztalataink alapján és a meglévő könyvek dalanyagának ismeretében tehettünk ajánlásokat az ismétlő dalokra. Természetesen mindenkinek saját órán megvalósítandó céljai és a gyerekek tudásának ismeretében ki kell választania az óra kezdetén éneklendő dalok sorát és a dalcsokrokat. Az ismétlő dalok a tanórák indításakor az érzelmi, hangulati ráhangolódást is segítik. Könyvünkben ezen ajánlás, a „ráhangoló” az oldalakat kezdő piros szövegdo-bozokban található.

A tananyagot olvasmányok színesítik, melyek egyrészt kiegészítő információkkal, másrészt művelt-ségterületi, tantárgyi kapcsolódásként jelennek meg, valamint kapcsolatot létesítenek a különféle mű-veltségi és kompetenciaterületek között.

Manapság a világhálón bőséggel állnak rendelkezésre információk, amivel tovább gondolhatók a tankönyv ötletei.

A könyv fokozatosan építi fel a tudnivalók rendszerét, számítva arra, hogy különböző képességű és előképzettségű gyerekek ülnek a csoportokban. Úgy gondoljuk, hogy a feladatok több órán is a különfé-le foglalkozások alkalmával elővehetők, használhatók, hiszen csupán ötletadók kívánnak lenni, inspirá-lók arra, hogy a tanár bátran improvizáljon.

A népzenei részben a kották nem követik a tudományos közlés rendszerét (g’ záróhang), hanem éne-kelhető, furulyán könnyen játszható és lapról olvasásra, felismerő kottaolvasásra alkalmas hangnemeket használnak. Az egyes tanulócsoportok hangi adottságai lehetnek a közölt hangterjedelemtől eltérők, a dalokat tehát érdemes a csoportnak megfelelő magasságban énekeltetni (pl. Töltsd teli, pajtás, poharad – akár kvarttal lejjebb).4


Sajnos a könyv terjedelmi lehetőségei miatt a daloknál gyakran kevesebb versszakot tudtunk közölni, mint szerettünk volna. Lehetőség szerint gyarapítsuk a tudást az adott dal további versszakaival, vagy a máshol gyűjtött szövegváltozatokkal! A gyerekek szívesen énekelnek ismert dallamra sok szöveget. Szerencsére ezek ma már hozzáférhetők az interneten.

A könyvben is idéztük Bartók Béla gondolatát arról, hogy a népdal csak változatokban él (Tk. 17. oldal). Ne ijedjünk meg tehát az egyéni előadásmódtól, de kötelességünk a stílushű előadás tanítása. A Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézetének népzenei adatbázisai (pl. a Tk. 44. oldalon található illusztráció) és egyéb források (pl. Bodza-Paksa hangzó anyag) mindenki számára elérhetők, és a felkészülés során hasznos segítséget nyújthatnak a tanárnak.

A tankönyv képanyaga szándékunk szerint illusztrál, információt nyújt, szórakoztat, elgondolkodtat, további kérdésfeltevésre ösztönöz, ízlést formál.

Piktogramok, jelölések

A tankönyvben piktogramok, illetve szövegdobozok segítik a könnyebb tájékozódást. A piktogramok jelentéstartalmát a tankönyv előszava tartalmazza. A sárga színű dobozokban talált kiemelések, definí-ciók a kerettanterv szerint előírt minimális követelményeket értelmezik. Azok elsajátítása, megértése a következő iskolafokozatra történő továbbhaladás feltétele. A szürke hátterű szövegdobozok kiegészítő olvasmányként szolgálnak.

NéPzeNei CDTankönyvünk népzenei anyaga a hozzátartozó CD-n is meghallgatható, mely Kisgyőr Krisztián és

együttese munkáját dicséri. Ez a CD valamennyi könyv melléklete azon oknál fogva is, hogy a diákok bármikor segítséget kaphassanak egyéni felkészülésükben, ám nem titkolt szándékkal azért is, hogy könnyedén hozzájuthassanak egy gazdag, népi hangszerekkel kísért népzenei hanganyaghoz. Remél-hetően örömmel és kedvvel válogatnak majd benne. Tanárként bátran használjuk azt az otthoni házi feladatok kijelöléséhez, hiszen az énekes, illetve a dalanyag karaoke változata is megteremti annak a lehetőségét, hogy bármely diák könnyedén felkészülhessen soron következő órájára. A piacon jelenleg csak az idegen nyelvi tankönyvek azok, amelyek CD-mellékletet tartalmaznak. Bízunk ennek a zenei lehetőségnek a sikerében, hasznosságában is.

5


A TAnkönyV FElÉPÍTÉsE – taNítási tartalmak

A Nemzeti Alaptanterv (NAT2012) és a hozzá tartozó kerettanterv bár meghatározza az ének-ze-ne közművelődési tartalmakat, az éneklés esetében mégsem tartalmazza a korábbi értelemben vett törzsanyagot. A kerettanterv „A” változata a zenehallgatás anyagát is csak ajánlásként fogalmazza meg. Kivételt ez alól – konkrét zenei ajánlást – csak a populáris zenei anyag esetében tesz (7. – 10. évfolyam). A kötelező minimumot a fejlesztési követelmények esetében meghatározza, és ajánlást ad a zenehallga-tási anyagra, ami a kerettanterv „B” változat esetében kötelező. Tankönyvünk elsősorban az „A” típusú kerettantervhez való illeszkedés alapján készült.

A könyvünket három nagy részre osztottuk: I. Barangolás a népzene világábanII. Barangolás a műfajok világában III. Zenetörténeti barangolások

Az ötödik évfolyamon különösen fontosnak tartjuk az éneklésközpontú tanóravezetést. Alsó tagozat-ból megérkezve, népi gyermekjátékokon, magyar és más népek dalain felnőve a népdalkincs az, amelyre alapozva továbbléphetünk a műzene irányába. Az első fejezet a népdalkincset bővíti.

A ma iskolába járó gyerekek a kommunikáció és a tájékozódás új lehetőségeit használják, így látó-körük szélesebb, de ez egyben azt is jelenti, hogy ízlésük formálása, megfelelő értékrendjük kialakítása új feladatok elé állít bennünket, tanárokat. Könyvünk úgy próbál meg ilyen irányban haladni, nyitottá válni, hogy közben a kodályi zenepedagógia bizonyított eredményeit alapértékként megtartja. Bátorít-juk a kollégákat, hogy az énekes alapú zenei képzést saját lehetőségeihez mérten (finanszírozás, egyéb metódusok ismerete) gazdagítsák.

A második rész a műfajok megismertetésén keresztül vezeti be a tanulókat a műzene világába. Olyan zeneműrészletek segítségével közvetítjük az ismereteket, amelyek az adott korosztály számára könnyen énekelhetők, vagy akár hangszeren is megszólaltathatók.

A tankönyv viszonylag rövid, harmadik része igazi újdonság. A zene eredetéről, az őskori és az ókori zenéről találhatunk itt izgalmas olvasmányokat és érdekes, a korszakokra jellemző, értelmező, magyarázó képeket.

Az énekórák ideális esetben légzéstechnikai gyakorlatokkal, hangképzéssel kezdődnek Bár tan-könyvünk ilyen gyakorlatokat nem tartalmaz, ajánljuk a kollégáknak, hogy ne sajnáljanak az óra elején néhány percet arra szánni, hogy fejlesszék az egységes hangzás kialakítását a beéneklő gyakorlatok segítségével. Tanárként gyakran attól rettegünk, hogy a ritka alkalmak, a heti egyszeri, néhány intéz-ményben másfélszeri találkozások sem elegendők a követelmények átadásához. Tény, hogy koncent-ráltan, tudatos tervezéssel, aktív, intenzív munkával lehet csak célt érni, s minden elvesztegetett percért kár. De a beéneklést ne tekintsük feleslegesnek egy tanórán sem, hiszen már rövidtávon is hozadéka van.

6


Egyrészt fegyelmez, összerendezi az osztályt. Másrészt, ha megtanítjuk a legalapvetőbb dolgokat – a he-lyes testtartást, ápoljuk a hangzóformálást, fejlesztjük az artikulációt, intonációs gyakorlatokkal segítjük a tiszta éneklést –, akkor a „tananyag” éneklésekor már csak visszautalásokkal kell élni ezek javításához. Tervezzük meg valamennyi óránkhoz a gyakorlatsorokat. A beéneklés legyen fokozatos, tartalmazzon állandóságot, vagyis óráról órára ismétlődő egyszerű gyakorlatokat, és olyan intonációs példákat is, me-lyeknek már köze lesz a tanóra anyagához!

Az intonáció javítása állandó feladatunk. A beénekléskor a kényelmes, lassú, kis hangterjedelmű gyakorlatoktól haladjunk a fürgébb mozgás, a nagyobb hangterjedelem felé! Kezdjünk zümmögéssel, majd „dó-ré” gyakorlatokkal! Ezt kövesse az ereszkedő motívumok éneklése (m-r-d; s-f-m-r-d), melyek javítják a tiszta intonációt! Térbeli, vizuális gyakorlatokkal is segíthetünk tanítványainknak: hasznos a szolmizáció mutatása kézjelekkel, mivel ezek térbeli elhelyezése utal a hangmagasságra. A hang „gömb” alakjának elképzelése, és az arra fölülről való elegáns érkezése tapasztalatunk szerint mindig segít.

A ritmus tanítása: Első lépés a metrum-érzék kialakítása. Mindig az adott ütemmutatót figyelembe véve készítsük elő a dalok ritmusát! Ez a beénekléstől a dalismétléseken keresztül az előkészítő ritmus-gyakorlatokig tart. A ritmus mindig a lüktetéshez képest zajlik. Nem elég, ha a tanár adja a mérőütést, ennél fontosabb a gyerek tevékenysége. Kisebb korban mérőt lépünk, majd mérőütéshez ritmusneveket mondunk. Ne felejtsük el: A ritmus mindig elöl járjon! (Kodály szavai a 333 olvasógyakorlat ajánlásá-ból). A ritmus hangoztatásakor a hangsúlyos mérőütés és a ritmus mondása az, ami leginkább eligazít. A taps a hosszabb értékeket nem képes visszaadni. Először tehát mérőütés és mondás, majd ritmushang-szerrel, tapssal történő gyakorlás a helyes sorrend.

Több évtizedes tapasztalatunk szerint a daltanítás egyik legeredményesebb módja a kézjeles szolmi-zálást követő szöveggel való énekeltetés, mert ez intonációs és formai biztonságot is nyújt.

A daltanítás két legismertebb lehetőségének ismertetése előtt hangsúlyozni kell, hogy a cél a lehető legeredményesebb módszer, illetve kombináció megtalálása.

Daltanítás hallás után: A módszer feladata, hogy segítse a zenei és szövegmemória fejlesztését, az élményt, és a tanári bemutatást tegye meghatározóvá.

Javasolt folyamata:1. A teljes dal eléneklése annak minden versszakával, a szöveg (történet, mondanivaló, ismeretlen

kifejezések, képi elemek) megfigyeltetése. Ez többszöri bemutatást kíván, lehetővé téve ezzel a jobb megfigyelést, rögzítést. Amennyiben a szöveggel kapcsolatos tudnivalók már nem igénylik, a továbbiakban elegendő egy versszak bemutatása, legtöbbször ez az első versszak kell, hogy legyen. Ilyenkor is adjunk új megfigyelési szempontokat, ezek vonatkozhatnak a dal formájára, metrumra, ritmikai, dallami kérdésekre. Fontos, hogy közben a gyerekek csak a megfigyelőké-pességükre és memóriájukra támaszkodjanak.

7


2. A többszöri (2-5 alkalom) bemutatás után a tanulóknak határozott élménye lesz a dalról, ekkor kezdhetjük a soronkénti daltanítást. A tanár énekli az első sort, a diákok ismétlik, a második sor-ral történik ugyanez, majd a két sor összekapcsolása következik és így tovább az egész dal ösz-szefüggő énekléséig. Érdemes a sorokat addig ismételtetni, amíg (majdnem) hibátlanul énekli a csoport. A tanárnak figyelnie kell tanítványait és pontos javítási utasításokkal kell ébren tartania a figyelmet.

3. Az első versszak összefüggő éneklése után kerülhet sor a többi versszak megismerésére. Ekkor a tanár eldöntheti, hogy marad-e a hallás utáni tanításnál, vagy tankönyvhasználatot enged.

4. A tankönyv használata a lehető legrövidebb ideig tartson, hogy ne szoktassuk a „mankóhoz” a gyerekeket!

Daltanítás kottakép alapján: A módszer legfontosabb funkciója a kottaolvasás gyakorlása daltanítás kapcsán. Fontos dolgunk eldönteni azt, hogy melyik dal alkalmas a kottaképről történő daltanításra. A ritmus egyszerűsége, ismétlődések dallamban és ritmusban, a kis hangközlépések, ugrások segítik a sikeres megvalósítást. Természetesen mindig figyelni kell a csoport képességeire, hiszen a gyerekeket sikerélményhez szeretnénk juttatni.

Javasolt folyamata:1. Első lépés a metrum megállapítása, majd el kell jutni a ritmus hibátlan hangoztatásáig. Érdemes

ennél a pontnál formára vonatkozó megállapításokat is tenni (ismétlés, visszatérés stb.). 2. Ez után kerül sorra a kulcs, a dó-hely, a hangnem és a kezdőhang megállapítása.3. Fontos, hogy a daltanítás megkezdése előtt a gyerekek hangnemérzetét kialakítsuk. Erre kiváló-

an alkalmas a kézjeles éneklés. Kiemelhetjük a hangnem főhangjait, a dal jellegzetes fordulatait. Ha a dalban nehéz ugrás található, mindenképpen gyakoroltassuk!

4. Ez után térhetünk rá a dal részeinek szolmizált éneklésére először belső hallással, sorzáró hango-kat kérve, majd hangos énekléssel.

5. A dal egészének biztonságos éneklése után olvassuk el a szöveget, majd beszéljünk az esetleges ritmikai kérdésekről, majd nagyobb részenként (két sor) énekeljük el a dal első versszakát!

6. Összefoglaljuk és rögzítjük az első versszakot, majd a többi szöveget tanítjuk.

Bármilyen módszert választunk, a dal tanítása ne tartson tovább 15 percnél! Semmi baj nem történik, ha a további versszakokat később ismerik meg tanítványaik. Feladhatjuk házi feladatnak az olvasást vagy éneklést. Természetesen, ha azt érezzük, hogy a gyerekek élvezik a munkát, nyugodtan sértsünk „szabályt”, és énekeljük, tanuljuk hosszabb időn keresztül a dalt.

Hibajavítás: Többféle módon, megfelelő előkészítéssel elkerülhetjük a hibák egy részét. Ha ennek ellenére pontatlanságot, csúnya éneklést tapasztalunk, azonnal javítanunk kell: fontos, hogy pontosan nevezzük meg a hibát (alacsony vagy túl magas hang, pontatlan ritmus stb.), majd a dallamból kiemelve javítsuk, és a helyes rögzítés után helyezzük vissza környezetébe!

8


A korsZErű okTATás- És nEVElÉsElmÉlET ErEdmÉnyEinEk BEÉPÍTÉsE A TAnkönyVBE

az éNek-zeNe oktatással összekaPCsolaNDó komPeteNCiaterületek

A szociális kompetenciák fejlesztésére könyvünk feladatai különösen sok gondot fordítanak. A kap-csolatteremtő képességre az énekóra egész folyamatában szükség van, a kooperációs képesség pedig a különféle feladatmegoldások alkalmával fejlődhet (páros és csoportmunkák). A zene és a matemati-ka összefüggése, a matematikai kompetencia fejlesztése a zeneelméleti tudnivalók magyarázatakor, az anyanyelvi szövegértési kompetencia a dallamok éneklésekor, irodalmi kapcsolatok keresésekor (6., 10., 13., 23. oldal), az idegen nyelvi kompetencia a más népek dalainak tanulásakor, a természettudományi kompetencia a népdalok természeti képeivel kapcsolatosan (32. o., 38. o.) kerülnek előtérbe. A digitális kompetencia szinte minden tananyaggal fejleszthető, akár házi feladat formájában is. A generatív tevé-kenységek, a játékos megközelítések, az alkotásvágy felébresztése szintén feladatok formájában vannak jelen könyvünkben.

Az ének-zene a társművészeteken túl más műveltségterületekhez is kapcsolódik. A tantárgyak tema-tikai egységei között szoros tartalmi és logikai összefüggések is felfedezhetők. Ezek felismerése köny-nyíti a megértést, a rendszerben látást. Könyvünk erre vonatkozó példái ötletadók az alkalmazáshoz, a további kutakodáshoz. A tartalmak ez irányú szervezése a tanulók fejlődéséhez, életkori sajátosságaihoz, érdeklődéséhez kívánja igazítani a tananyagot. Példák a tantárgyi kapcsolódásokra: rajz- és vizuális kultúra végigvezetése a teljes tankönyvben; 14. oldal: nép- és honismeret; 17. oldal: irodalom; 18. oldal: földrajz és történelem; 28. oldal: természetismeret stb.

Ebben az életkorban történelemórán az őskorral és az ókorral ismerkedhetnek meg a tanulók. Éne-kórán a bemutatott műzenei szemelvények a középkortól kezdődően a 18. század világába vezetnek. Így az énektanár feladata e korszakok átfogó megismertetése annak érdekében, hogy az énekelt, hallgatott zeneművet el tudják helyezni egy adott történelmi korban, hogy megismerhessék azok keletkezésének, érzelmi hátterének mikéntjét, s nem utolsósorban, hogy értőbben fogadják a remekműveket. A háttéris-meretek bemutatásához készíthetünk prezentációkat, vagy javasolhatunk diákjainknak ismeretterjesztő könyveket, filmeket.

Projektoktatás

A neveléselmélet szerint a projekt valamely komplex téma feldolgozása, az ehhez rendelt célok, feladatok meghatározása, a munkamenet és az ehhez rendelt feladatok megtervezése, végül az eredmé-nyek prezentálása. A projektmunka 11 ismérve közül néhány álljon itt: kiindulópont a tanulók problé-mafelvető kérdése és közös tervezés, adjon módot individualizált és csoportmunkára egyaránt, legyen interdiszciplináris, a pedagógusok és tanulók egyenrangú, ám különböző kompetenciákkal rendelkező partnerekként dolgozzanak együtt, a tanulók önállóan döntsenek és viseljék a felelősséget döntései-kért, és a pedagógus szervező, tanácsadó funkcióban szerepeljen. A később bevezetett projektorientált oktatás fogalom megengedi, hogy a kritériumok közül egyesek ne teljesüljenek, például a tanár hatá-rozza meg a témát (M. Nádasi Mária: A projektoktatás. Budapest, 2003, Gondolat Kiadói Kör-ELTE

9


BTK Neveléstudományi Intézet könyve alapján). Tankönyvünk lehetőséget ad a projektekben történő anyagfeldolgozásra. A népzene témakörei, a népzenegyűjtés története, módjai, a népzenei anyag cso-portjai kiindulópontjai lehetnek egy-egy projektnek ugyanúgy, mint a műzenei anyag: műfajok, művek. Pl. Életképek: párválasztás, esküvő. Ünnepek: Karácsonyi ünnepkör. Jelenetek előadása énekkel kísér-ve, csoportonként. A csoport egy-egy órán együtt dolgozik, a gyerekek kiosztják a csoportszerepeket és a feladatokat, egy másik, későbbi órán lehetőséget kapnak a megbeszélésre, ez nem kell, hogy egy teljes tanítási óra legyen, majd a projekt zárásaként bemutatják munkájuk eredményét. Természetesen a projektek számát az éves óraszám befolyásolja, hiszen az énekóra legfontosabb feladata az éneklés. A gyerekek idegrendszeri változása és a világ, a technikai lehetőségek változása mégis indokolja, hogy az ének-zene oktatás is alkalmazza az új nevelési elképzeléseket.

A TAnkönyV FEjEZETEi rÉsZlETEsEn

i. fejezet: a NéPzeNe világa

„A mai embert szilárdan épített, kényelmes, meleg házak és jól záródó ablakok védik meg az időjárás viszontagságaitól, de nincsen, vagy alig van eszköze az érzelmek viharai ellen; a bánat, a gyász, a kétségbeesés, a nyomasztó szorongás ellen. A legtöbben akkor is tanácstalanul állnak, ha valami más, kellemes, boldogító érzés lepi meg őket…” Az ember valaha a népdalokkal „vi-gasztalódott, mondta el bánatát, vallott szerelmet, tudatta a világgal boldogságát…”(Andrásfalvy Bertalan előszava Bodza Klára – Paksa Katalin Magyar Népi Énekiskola I. kötetéhez; Nemzeti Tankönyvkiadó, 1992)

Tankönyvünk első fejezete a népdalok segítségével kívánja megéreztetni a gyerekekkel a dalolás örö-mét, felszabadító élményét. Természetesen ehhez elengedhetetlen a hozzáértő, elhivatott tanár munkája, aki nélkül a legjobb tankönyv is csak lélek nélküli papír marad.

Bodza Klára és Paksa Katalin könyvében a magyar népdalkincset az éneklés alkalmai szerint osztá-lyozza mindenki számára érthető, sok példával illusztrált módon. Ezt a rendszerezési formát követtük egyszerűsítve és az alkalomhoz nem kötött dalok kategóriáját a megnevezés szintjén kihagyva (nem megnevezve). Ajánljuk a Kollégák figyelmébe a világhálón is hozzáférhető bőséges és gyönyörűséges anyagot, mely a következő honlapon jelenleg elérhető: http://www.borokas.hu/nepdalok/enek.html.

Az énekórának elsősorban az éneklésről kell szólnia. A gyerekek aktivitása nélkül nincs jó énekóra. Hiába énekel a tanár, üti a mérőütést, ez nem válik a gyerek saját élményévé. Fontos, hogy a 45 percből legalább!!! 30 percet a gyerekek aktívan tevékenykedjenek. Ez hatalmas munkát és energiabefektetést kíván diáktól, tanártól egyaránt.

Minden órán hangozzék el legalább 8-10 dal! Lesz, amelyik már gyönyörűen formálva hallható, lesz, amelyikbe be-becsúszhatnak hibák, és lesz, amit még csak keveseknek sikerül majd hibátlanul énekelni. De a tanár tudni fogja, mikor javítson, ismételjen. Ma már nagy segítség a kotta és a könnyen hozzá-férhető hanganyag. A fent említett könyv szerzőpárosa is ajánlja a hangzó zene segítségével történő daltanulást. Merjük használni azokat a modern eszközöket, amelyek segítenek megőrizni kincseinket!

10


AZ ElsŐ FEjEZET hAsZnálATáról Javasoljuk, hogy a népdalokat a gyerekek tanulják meg kívülről. A kottából való éneklés kevésbé

teszi lehetővé a felszabadult, oldott előadást.

Feldolgozási javaslat, kiegészítő inFormációk

Bartók Béla: Magyar képek I. tétel: Este a székelyeknél (6-7. oldal)A zenehallgatási anyagot is minden esetben énekléssel készítjük elő. Ezt tankönyvünk a ráhangoló szö-vegdobozban felkínált ismert dalanyaggal segíti. Természetesen a tanár az óra céljának megfelelően énekeltethet mást, de feltétlenül válasszon többet, hogy legalább 3-4 dallam hangozzék el az óra elején! A Bartók mű hangulati bevezetéséhez illeszkednek azok a pentaton régi stílusú népdalok, amelyek egy részét vagy nagy részét ismerik a tanulók. A Kelj fel, juhász, ne aludjál kezdetű népdal előadható pár-beszédes formában. Előadásakor figyeljünk a lendületes kezdésre és a lehajló dallam által kínált meg-nyugtatásra!

Bartók 1908-ban az Este a székelyeknél című zongoradarabot a Tíz könnyű zongoradarab ötödik tételeként írta. Majd csak 1931-ben hangszerelte át zongoradarabját, melyet újabb tételekkel rendezett sorozattá. Az Este a székelyeknél hangulata a falusi életet idézi. Mindkét témát tanítsuk meg szolmizál-va, tisztán intonálva! Az első téma ereszkedő dallamvonalú pentatóniája, egyszerű ritmikája könnyen énekelhető, kedvelt dallam a gyerekek számára. Ügyeljünk a Rubato előadásmód szabad kezelésére, az érzelmek által vezérelt megszólalás egységességére! A második téma karakterében ellentétes az elő-zővel. Énekeltessük hangszerszerűen, peckesen! A mű zenekari feldolgozásában az alapvető fafúvós hangszerekkel is megismerkedhetünk, melyeket hullámzó, szárnyaló, érzelmes vonóskar kísér. A zene-hallgatás közben javasoljuk, hogy a gyerekek tanári irányítással és a tankönyv segítségével kövessék a mű szerkezetét, figyeljék meg a belépő hangszerek hangszínét.

Hej, Dunáról fúj a szél (8. oldal)Ritmikája egyszerű, tanult elemekből épül. Dallama tiszta pentaton, kvintváltó szerkezetű. A dalt tanít-hatjuk hallás után, de hangjegyről is. Bármelyik megoldást is választjuk, elsődleges szempontunk az adott osztály képessége legyen. A dal alatti, a dallamvariánsokról szóló szöveg tartalmát illusztrálva a tanár bemutathatja (énekeltetheti) a nagy terces változatot is.

Hallás után tanítva:A magyar népdalok tanítása legtöbbször ezzel a módszerrel történik, hiszen autentikusabb az élő, szö-

veges előadást utánozni, a frazeálást, formálást megfigyelni, mint sem azt megelőzően jelrendszerekről énekelni. Mégis, sohasem szabad megfeledkezni arról, hogy ezzel a munkával párhuzamosan gondoz-zuk a gyerekek kottaolvasási készségét.

A hallás utáni daltanításkor törekedjünk az élményt adó előadásra és az összes versszak bemutatására! Az egyéni, tanári bemutató mellett vagy helyett választhatjuk a tankönyv mellékletét képező CD-lemez meghallgatását is, ahonnan a népdalt népi zenekari kísérettel hallgathatják meg a diákok. Ez utóbbi eset-ben kétféle megoldás is lehetséges: a tanár karaokeszerűen használja a zenekari kíséretet előadásához,

11


vagy a népi énekes előadásában hallgatják meg az új dalt a diákok. A bemutatást véleménynyilvánítás kísérje! A tanulók mondják el benyomásaikat, mely a hangulatra, a szövegtartalomra, a kifejezés szép-ségére, a karakterre fog vonatkozni! Ha a megfigyelés nem volt elégséges, énekeljük el a dalt még egy-szer, de most már konkrét kérdéseket feltéve! A cél nyilván az is, hogy a gyerekek énekes megszólalását minél több, de az érdeklődést folyamatosan fenntartó tanári bemutató előzze meg. Ezt csak motiváló, érdeklődést felkeltő kérdéssorral, feladatadással lehetséges elérni. Nem csak tartalmi, érzelmi, de zenei kérdéseket is fogalmazzunk meg: hány soros ez a népdal? vannak-e dallami és ritmikai azonosságok? milyen ritmust hallasz a „Dunáról fúj a szél” refrénnél? (egyáltalán mi a refrén? stb.)! Majd csak ezután bontsuk részekre a dalt, és utánzó énekléssel kezdjük azt el szövegesen tanítani!

Vigyázat! Sajnos sokszor hallani így az első versszakot: Hej, Dunáról fúj a szél, szegény ember min-dig él.” Mihelyst értelmezzük a szöveget, annak jelentését megértjük, a szövegmondás is pontos-sá válik: „szegény embert mindig ér” – mármint a szél. A folyamatos éneklésnél ügyeljünk a helyes hangzóformálásra, kiejtésre, intonációra!

Hangjegyről tanítva:„A ritmus mindig elöl járjon!” – mondta Kodály Zoltán. A folyamat ez legyen:1. Nézessük át a kottakép ritmusát (ütemjelző meghatározása, szükség szerinti értelmezése, a rit-

musfajták megnevezése)!2. Szólaljon meg a ritmus annak gyakorlónevével, a hangsúlyos mérő kopogásával!3. A szolmizáltatást többféleképpen oldhatjuk meg. Előkészítés nélkül azonban ebben az

iskolatípusban nem ajánlott. Folyamata pl.: nézzük át a kottaképet (előjegyzés, dó helyének megállapítása, kezdő- és záróhang szolmizált neve, hangkészlet összegyűjtése, a legmélyebb és a legmagasabb hang megkeresése, a hangkészlet megnevezése: lá pentaton). Emeljünk ki néhány pentaton dallamfordulatot, és azt énekeltessük (kézjelről, majd öt vonalon tábláról; tankönyvből, megkeresve annak a helyét a kottában. Feltétlen kiemelésre vár az 5. és a 6. ütem, majd a kotta-képben alatta, kvintválaszának kvartos fordulata. Zenei kérdés: lá – mi – re – mi; válasz: ré – lá, – szó, – lá)! Ezt követően a gyerekek láthatóan, de nem hallhatóan mérőzzenek, és magukban szolmizálják végig a népdalt. A tanár néha-néha szolmizáljon be egy-két hangot! Ez megadja a biztonságát a kottakép követésének. Csak a jól előkészített kottaolvasás után lehetséges mezzo-forte hangerővel, lassú tempóban, ritmikusan szolmizálni. Ha szükséges, a dalt bontsuk két rész-re. Azonnal javítsuk a tisztátalanságokat! A teljes osztály éneklése után lehetséges csak a kisebb csoportok, illetve az egyének meghallgatása is.

4. A biztonságos szolmizálás után valamely hangzóval (lala, dúdú…) is énekeltessünk, majd szó-laljon meg a dal annak szövegével! Ha a szöveget eddig nem ismertettük meg, akkor most ez következik. Szólaljon az meg közös hangos olvasásban, hiszen nem egyenletes az osztály ezen képessége sem! Énekeljük szöveggel a dalt, melyben mind inkább törekedjünk a szép előadásra!

5. Hangjegy utáni daltanítás esetén a tanári bemutatás a tanulási fázis legvégére kerül. Hitelesen, élményszerűen adjuk azt elő diákjainknak!

6. Éljünk a CD adta lehetőséggel, és énekeljünk közösen a népi zenekari kísérettel is! A népdal

12


táncos karaktere lehetővé teszi a mozgást, a néptánclépések alkalmazását is. Tegyük ennek segítségével is élményszerűbbé óránkat!

Kvintválasz (9. oldal) – gazdagabb óraszámmal rendelkező, illetve készségeikben ügyesebb osz-tályok számára

A Röpülj, páva, röpülj kezdetű magyar népdal szerkezetét mintázza az oldal tetején található dallamváz. Javasoljuk annak gyakori énekeltetését, kézjelekkel történő szolmizáltatását. Mindig ügyeljünk a hang-közlépések tiszta intonáltatására! Legyen türelmünk és igényünk ennek megvalósítására! A kvintszerke-zetes dallamvázat folyamatában szolmizáltassuk, de a kvintpárhuzam megéreztetéséhez a két dallamfélt csengessük is össze! Ez is számos ötletes, játékos megoldással történhet: csoportbontásban, párban, tanár és diák együttes éneklésével.

A dallamvázra számos magyar népdal felfűzhető. A diákok által oly jól ismert Volt nekem egy kecs-kém kezdetű dalon túl: Röpülj páva, röpülj; Hála Isten makk is van. Ezeket a népdalokat is bemutathat-juk, akár feladatként adva a dallamváz és a népdalok kapcsolódásának megfigyeltetésére.

Kodály Zoltán számos ötfokú olvasógyakorlattal segíti a kottaolvasás jártassági szintre való emelését. A 333 olvasógyakorlat 313. példája alkalmat teremt a kvintválasz megfigyelésére (1. és 2. zenei sor közt), a szinkópa ritmus, valamint a pentaton dallamfordulatok tiszta intonálására. Az olvasógyakorlat feldolgozása a játékosságot kínálja. Ehhez találnak megoldási javaslatokat tankönyvünk 55. oldalán.

Megrakják a tüzet (10. oldal)A ráhangoló párosító dallama (Kősziklán felfutó csokros liliomszál) névbehelyettesítéssel énekelhető.

Az új népdal tanítását hallás után javasoljuk, és csak zenei szépségének megismerése után ajánljuk utószolmizálását, analizálását. Ügyeljünk a Parlando, a szövegszerű előadásmód megvalósítására, a me-leg hangvétel visszaadására. Beszéljünk a tartalomról, és a szöveg-dallam kapcsolódásáról! A kezdősor sóhajszerűen indul. Két kottasort feltétlenül egy levegővel kell énekelni.

Szolmizált énekléskor vigyázzunk a beírt ritmusok reprodukálásával! Beszéljük meg a gyerekekkel, hogy éneklés közben gondoljanak a szöveg deklamálására, ezáltal a kottaolvasáskor is próbálják meg a ritmikát oldani!

A népdal kiváló tantárgyi kapcsolódást mutat az irodalommal, Arany János: Toldi (Előhang) és Petőfi Sándor: János vitéz című költeményeivel.

Gyakorló (11. oldal) – gazdagabb óraszámmal rendelkező, illetve készségeikben ügyesebb osztá-lyok számára

A készségfejlesztő feladatsorok a zenei kérdés-válasz rögtönzésen keresztül történő gyakorlását, a kvint hangköz tudatosítását, valamint a kvintválaszok jártasság szintű szerkesztését segítik. Mindezek a több-szólamú hallásfejlesztést is fejlesztik.Az alsó tagozatban énekelt dallamok tiszta intonációja tudatos zenei tevékenység. A dallamokból ki-bomló hangközök felismerése, megnevezése, tudatosítása inkább a felső tagozat dolga. Az egyszólamú éneklést a szisztematikusan fejlesztett kétszólamúság segíti.

13


– Kodály Zoltán: Énekeljünk tisztán! gyakorlatai alapján tanárként használjuk a kétkezes szolmi-zációt!

– Ezt megelőzően játsszunk „visszhangot”: a tanár pentaton dallamfordulatokat szolmizál, a diá-kok puhán megismétlik! Tankönyvünk 11. oldalának utolsó kottapéldája ilyenfajta feldolgozásra is alkalmas.

– Szólaljon meg hosszan tartott hang, orgonapont egy adott dallamhoz! Ennek változatára ad pél-dát tankönyvünk 37. oldalának első feladata. A feladat megoldását csoportbontásban javasoljuk. Tisztán intonálni, egyenletes hangerővel és hangmagasságban megtartani egyetlen hangot nehéz hallási feladat. Megoldásként, rásegítésként javasoljuk, hogy a hosszan tartott hangot éneklők állva dúdoljanak, s éneklésük közben két karjukat lassú, húzó-feszítő mozdulattal emeljék a ma-gasba. Remélhetjük, hogy a hang magassága így kevésbé ereszkedik meg.

– Rögtönözzünk dudabasszust, vagy a dalokhoz illeszkedő hangközfelbontást!– Énekeltessünk szekvenciákat, majd a kétszólamúság fejlesztéséhez ezek a motívumok szólaljanak

meg kánonban is!

Érik a szőlő (12. oldal)A dallam tanítása alkalmat teremt az egy és két szolmizációs rendszer szerinti éneklésre, mely a későb-biekben a dór hangsor értelmezését előkészíti.

Az átmenő fi hang gyakorlásához javasolt olvasógyakorlatok: Tegzes György: Hétfokú olvasógyakorlat II. kötet: 52., 53., 68., 70.

Töltsd teli, pajtás, poharad (13. oldal) – gazdagabb óraszámmal rendelkező, illetve készségeik-ben ügyesebb osztályok számára

Érdemes felhívni a figyelmet a szöveg tréfás voltára.

További versszakok: 3. Én édes pintes üvegem, üvegem, süvegem előtted leveszem, leveszem, hogyha szép lányt látok, köszönök, olyat iszom, csak úgy nyöszörgök.

4. Töltsd teli, pajtás, poharad, poharad, míg ki nem ázik a fogad, a fogad, Így jár, aki mindig bort iszik, míg a temetőbe nem viszik. Hogyha egyszer oda elviszik, istenuccse többet nem iszik.

14


Béreslegény, jól megrakd a szekered (14. oldal)Javaslat: Készségfejlesztő gyakorlat a kvintváltásra és a két szolmizációs rendszerre: Tegzes György: Hétfokú olvasógyakorlatok II. – 1. (Hervadj rózsa, hervadj – dallamváltozat).

A sarjú szó magyarázata a Szómagyarázatok címszó alatt megtalálható.

A dunántúli ugrós tánc (15. oldal)Az interneten sokféle szebbnél szebb felvételt találhatunk, hogy bemutassuk a dunántúli ugrós táncot. A Csillagszeműek együttes előadásai arra is szép példát mutatnak, hogy több korosztály közös öröme lehet a tánc és az éneklés.

A cimbalom hangszínét megfigyeltethetjük „házi feladatként” a Kossuth Rádió esti mese zenéjének meghallgattatásával (Csillagok, csillagok, szépen ragyogjatok).

Nincs Szentesen olyan asszony (16. oldal) A dallam sokféle szövegváltozata ismert. Közülük a „Szivárványos az ég alja” viszonylag sok helyen hozzáférhető. Itt közlünk két kevésbé ismert, a tankönyvből terjedelmi okok miatt kimaradt szöveget, melyek a 17. oldali páros munka alapjául szolgálhatnak:

1. Istenadta gazdasszonya, Készen van-e a vacsora, Csillagom, angyalom? A vacsora készen volna, Ha kismacska nem lett volna, Csillagom, angyalom!

2. A kismacska nem volt hibás, Gazdasszonyunk részegen járt, Csillagom, angyalom! A tűzhelyre tántorodott, Nagy fazékba kapaszkodott, Mind elfolyt a leves! Kákics (Baranya megye) Alföldi Boruss István

1. Nincsen még egy ilyen asszony, Mint az édes komám asszony, Haj, tedd rá, hogy tedd rá, Icca tedd rá, tedd rá, tedd rá, Rézsarkantyút, hogy teszünk rá, Hej tedd rá, hogy tedd rá.Magyarbikal, (Kolozs megye) Balabán Imre

A variálás, variációk (17. oldal) – gazdagabb óraszámmal rendelkező, illetve készségeikben ügyesebb osztályok számára

Érdemes magát a szót körüljárni, értelmezni. A diákok keressenek azonos jelentéstartalmú szavakat a variálásra, variációra: változtatás, csere, módosítás, alakítás stb.! Az olvasmány értelmezése után (Var-gyas Lajos és Bartók Béla írása) ejtsünk szót a zenei variációk módjairól! Milyen zenei változtatások lehetségesek egy népdal, műdal, hangszeres darab átalakításakor? Felsorolásuk valószínűleg a követ-kezők lesznek: ritmikai, dallami, hangerőváltozás, tempómódosítás. A gyerekek ötleteit felhasználva zeneszerzőkké válhatunk és játszhatunk.

15


Játék a szavakkal, rögtönző játék Tamkó Sirató Károly hangversével:Tempó:

1. Olvassuk fel a verset egyenletesen lüktető tempóban, egyenletes hangerővel!2. Olvassuk a verset folyamatosan gyorsulva, majd lassítva! A hangerő ne változzon! Ehhez válasz-

szunk egy „osztály-karmestert”, aki irányítja a tempó változását!3. Változzon az időtartam, vagyis karmesterünk iktasson be szüneteket az olvasásba!

Vonatkoztatható zenehallgatási példa: Arthur Honegger: Pacific 231.

Dinamika:Előző feladatok ismétlése megtervezett hangerőkkel.

Vonatkoztatható zenehallgatási példa: Richard Strauss: Imígyen szóla Zarathustra – szimfonikus költemény bevezetése!

Hangszín:Válasszunk ki egy szót, melyet emeltebb, vagy éppen mélyebb hangszínnel olvasunk! A játék az előzőek szabálya szerint folytatódjon!

Ez a lábam, ez, ez, ez (18. oldal), Ha te tudnád, amit én (19. oldal) A két népdal egyetlen hangban és ritmusában tér el egymástól. A két dallam alkalmas ezen különbségek megfigyeltetésére.

A kétszólamú ritmusgyakorlat az éles ritmus gyakorlását segíti. A javasolt tankönyvi feladaton túl játsz-hatunk ritmuspárbeszédet tanár és diák közt, változatos módon használhatjuk a ritmustáblákat, külön-böző hangszínekkel, ritmushangszerekkel is megszólaltathatjuk a gyakorlatokat (ne feledkezzünk meg a testhangokról sem)! Megkereshetjük az éles ritmusokat a Ha te tudnád, amit én kezdetű népdal más-honnan származó versszakaiban!

Csipkefa bimbója kihajlott az útra (20. oldal)Ez a lakodalmi dal az előzőekben megismert vagy ismételt dallamokkal együtt alkalmas arra, hogy „mini lakodalmast” játsszunk. A gyerekek csoportokban kellékeket készíthetnek, felhasználhatják az előző órákon rögtönzött csujogatók szövegét. Ha van rá igény, elkezdődhet egy projektről való gondol-kodás ebben a témában.

Zenehallgatás ajánlás: Kodály Zoltán: Túrót eszik a cigány

Úgy tetszik, hogy jó helyen vagyunk itt (21. oldal) – gazdagabb óraszámmal rendelkező, illetve készségeikben ügyesebb osztályok számára

Egy lehetséges gyors csoportos feladat:Alkossatok 4-5 fős csoportokat! Válasszatok a következő lehetőségek közül: jelöljetek ki feladatmestert, időfelelőst, íródeákot, énekes és prózai szószólót, eszközfelelőst, csendfelelőst!16


Fejtsétek meg a rejtvényt, írjátok át betű- és öt vonalas kottába is a fenti, számokkal „kottázott” dalla-mot! 1 = dó, 8 = dó’.

Írásban válaszoljatok a kérdésekre!a) A hétfokú skála (hangsor) melyik hangja hiányzik a dalból? Nevezzétek meg szolmizációs és

abszolút névvel!b) Vannak-e azonos, illetve hasonló sorok? Ha igen, melyek?c) Énekeljétek szolmizálva a dallamot! Választhatjátok azt a megoldást is, hogy egy valaki

bemutatja közületek, és utána énekli el az egész csoport!d) Próbáljatok meg tánclépéseket rögtönözni a dallamra!

A dallam alkalmas arra is, hogy a gyerekek hangszerkíséretet rögtönözzenek hozzá dob, tikfa, cintányér, triangulum használatával.

Szélről legeljetek (22. oldal)A füzet-feladat, betűkottás lejegyzés hasznos dolog, a szolmiációs éneklést hivatott segíteni.

A szekund éneklésének gyakorlására alkalmas, ha a tanár énekel egy hangot, és azt kéri az osztálytól, hogy alsó (vagy felső) váltóhanggal kiegészítve énekeljék vissza azt. Példa: tanár: dó, osztály: dó – ré – dó, dó – ti – dó. Tanár: szó, osztály: szó – lá – szó, szó – fá – szó, DE: szó – fi – szó is!Könnyebben tudatosul a kis és nagy hangköz, ha a váltóhangok szolmizálása után ugyanarra a dallamra elénekeltetjük a lépés nagyságát, illetve ráénekeltetjük a hangköz nevét. Például a dó – ré – dó dallamot így is: nagy lé – pés, nagy sze – kund.

Vizsgáljuk meg a Szélről legeljetek dallam lefutó pentachord fordulatát a szekundok tekintetében! Éne-keljük lefelé, majd felfelé haladva annak hangközeit szolmizálva kézjelekkel és névvel ellátva!Szó – fá = nagy sze – kund; fá – mi = kis sze – kund stb. Eljátszhatjuk ugyanezt az ábécés hangok hasz-nálatával is.

Tamkó Sirató Károly: Kattentotta [korszakváltás] 23. oldal – gazdagabb óraszámmal rendelkező, illetve készségeikben ügyesebb osztályok számára

A vers ötlete a hangutánzó szóként is alkalmas hottentotta nép és nyelv szavából ered. A hottentották Dél-Afrikában élnek, nyelvükben sajátos csettintő hangok találhatók. Ezt az információt felhasznál-va különféle feladatokat adhatunk pároknak, csoportoknak, egyéneknek: írjanak magyar hangutánzó, hang(ulat)festő szavak felhasználásával verset! Képzeljék el, mit esznek, isznak a hottentották! Milyen lehet egy mai hottentotta élete?

17


Megöltek egy legényt hatvan forintjáért (24. oldal)Ezt a balladát a gyerekek tapasztalatunk szerint főként a két utolsó versszaka miatt szeretik. Érdemes beszélni arról, hogy a szeretet milyen magas fokára utalnak ezek a párbeszédek. Beszélhetünk arról is, hogy bár a Megrakják a tüzet kezdetű népdalunk is l – m lefelé ugró kvarttal kezdődik, miért harsány a ballada kezdése és tompább a másik dallamé.

Ha a népballadát szereposztásban is énekeltetjük, ne feledjük kihangsúlyozni, hogy azt csak játékosság-ból tesszük, hiszen a balladák hiteles előadása ezt a párbeszédességet így nem érzékelteti!

Édes, kedves feleségem (tréfás ballada); Hol jártál az éjjel, cinegemadár? (25. oldal) A népdalok párbeszédes előadásuk miatt kerültek az oldalra. A fehér háttér azt jelenti, hogy ajánljuk megtanulásra mindenkinek, kisebb és nagyobb óraszámban egyaránt.

Mikor leány voltam (26. oldal)A dó és lá alapú kétrészesség, a szolmizációváltás, és a feladatban megfogalmazott hangulati különbség mind előkészítheti a dúr-moll hangnem megéreztetését a dúr hármashangzat hangjainak éneklése, és a moll kis terc „bejárása” útján.

Adjunk gyűjtőmunkát: keressenek a gyerekek a tankönyv korábban tanult dalai között olyanokat, ame-lyekben a dó – mi – szó hangok egymás után (hármashangzat felbontás) előfordulnak! Töltsd teli, pajtás, poharad 11. ütem; /nehezebb: Ha te tudnád, amit én 5., 6. ütem/; Csipkefa bimbója kihajlott az útra 10. ütem.

A Mikor leány voltam két dallamfelének dúr – moll váltását, annak színezetbeli különbségét könnyeb-ben megérzik a gyerekek, ha egymás után, azonos alaphangról indulva szolmizáltatunk terc hangterje-delemben: dó – ré – mi – ré – dó = lá, – ti, – dó – ti, – lá,. Ügyelni kell a tisztaságra!

Most jöttem Erdélyből; Hess, páva, hess, páva (27. oldal) – gazdagabb óraszámmal rendelkező, illetve készségeikben ügyesebb osztályok számára

Az oldalon szereplő szavak, a gyűjtés helye, a székelykapu képe, a gyűjtő neve sok beszélgetésre ad alkalmat.

A gyerekek kísérjék hangsúlyos mérőütéssel a dalt! A táblára kerülhet a mérőütések száma: 3 3 2, hogy segítsen a tájékozódásban. Ha hallás utáni daltanítás, vagy kombinált daltanítás történik, akkor már a harmadik bemutatásnál megkérhetjük a gyerekeket erre a kíséretre.

Madárka, madárka (28. oldal)Kodály Zoltán Mátrai képek című kórusművével 6. osztályban fognak találkozni a gyerekek. A szöveg feldolgozásakor akár ilyen feladatot is adhatunk: Bizonyára voltál már távol szüleidtől, és elfogott a honvágy érzése. Küldj a távolból képeslapot szüleidnek, melyben megfogalmazod hazavágyásod!

18


A fi hang (29. oldal) – gazdagabb óraszámmal rendelkező, illetve készségeikben ügyesebb osztá-lyok számára

A tankönyv eddigi anyaga már több dór dallamot ismertetett meg a gyerekekkel. Ha ügyes osztályunk van, akkor a dór hangsort énekeltethetjük kétféle szolmizációval egyszerre. Lépegethetünk a zongora billentyűin, megfigyelve a hangközöket (K2, N2 rendje), hogy a gyerekek megtapasztalhassák, hogy a lá sor fi-vel = ré, azaz a dór hangsor.

Sej, a tari réten (30. oldal) A szöveg feldolgozásakor megkérdezhetjük: A magyar népdalokban gyakran piros - barna a kislány és a legény. Miért? Érdemes meghallgatni a gyerekek véleményét.

A dallam szintén előkerül a 6. osztályban Kodály Zoltán Mátrai képek című kórusművének hallgatásakor.

Mikófalvi vásártéren (31. oldal) - gazdagabb óraszámmal, illetve készségeikben ügyesebb osztá-lyok számára

A magyar népmesékben is olvashatunk vásári jelenetekről, vagy például a Rigócsőr királyfi c. Grimm- mese jelenetét olvashatjuk fel: „Mikor eljött a vásár napja, kora hajnalban fölszedelőzködött, kiült a piacra, kirakta maga köré az edényeit, és elkezdte, előbb csak úgy röstellkedve, félénk rebegéssel, aztán lassan nekibátorodva: – Itt a szép edény! Itt a jó edény! Agyagtálat, cserépkorsót vegyenek! Az emberek szívesen vették a portékáját: szép volt az edény, de még szebb, aki kínálta; nem alkudtak sokat, meg-adták, amit kért érte; olyan is akadt, aki el sem vitte, amit vett, otthagyta neki pénzestül. Alkonyatra az asszony mind túladott az edényeken, s egy teli kendő pénzt vitt haza az urának. Most aztán megint abból éldegéltek, ameddig tartott. Mikor elfogyott, az ember megint beszerzett egy halom edényt, a királylány pedig ismét kiment vele a piacra. Letelepedett mindjárt a piactér sarkán, közvetlenül az út mellett; kirak-ta a sok edényt, s árulni kezdte: - Itt a szép edény! Itt a jó edény! Agyagtálat, cserépkorsót vegyenek!”Gazdag Erzsi verse alkalmas arra, hogy ügyes tanítványaink dallamot improvizáljanak a 4 + 3 szótagú sorokra:

E tavaszon Sárváron kinn voltam a vásáron. Csiri-biri, bumm!

Víg májusi vásár volt, ott volt élő meg a holt. Csiri-biri, bumm!

Volt ott cipő, ruha, sajt, s az okozta a nagy bajt– csiri-biri, bumm! –,

hogy a boltok féláron árultak a vásáron. Csiri-biri, bumm!

Elkelt minden, ami jó: bicikli és rádió. Csiri-biri, bumm! (részlet)

19


Kerestessünk a gyerekekkel verseket, meséket a vásárról!A Mikófalvi vásártéren című népdalt érezzük és énekeljük „kettőben”! Ügyesebb osztálynak röviden beszélhetünk a dó sorról tá hanggal, azaz a mixolíd hangsorról.

Erdő, erdő, de magos a teteje (32. oldal)Legnépszerűbb, legismertebb dallamaink egyike. Előadásakor figyelni kell rá, hogy a ritmus a beszéd lejtését kövesse, ne legyen merev! Meséljük inkább, mit énekeljük a dalt! Egy irodalomelméleti fogal-mat is megfigyeltethetünk tanulóinkkal: a népdalküszöb az a határ, amin keresztül a természeti képek átvezetnek bennünket a valódi mondanivalóhoz, örömhöz, bánathoz, szerelemhez. Az emberek nehezen beszélnek érzelmeikről. Gyakran képeket használnak, hogy kifejezzék, mit gondolnak, éreznek. Az őszi erdő képe a hangulat, az árva madár pedig az az ember, akinek fáj a magány, és ezt szeretné kiénekelni magából.

Egyszerű, a többszólamúságba bevezető feladatként adhatjuk például: Énekeljetek két szólamban! Ke-ressetek a pentaton hangkészleten belül olyan hangot, amely hosszan kitartva, a dallamsorral együtt énekelve kellemes hangzást ad! A pentaton hangkészletet kánonban is megszólaltathatjuk.

Bartók Béla: Mikrokozmosz V. füzetében Új magyar népdal címen találkozhatunk a népdal feldolgo-zásával. Ne csak hangfelvételről hallgassuk meg a zongoradarabot, hanem kísérjük az osztály énekét Bartók pentaton harmóniáival!

Erdő, erdő, erdő (34. oldal)A dal tanításakor feltétlenül figyeljünk Marosszék nevének helyes mondására! A második versszak második és harmadik sorának ritmusváltozása a szótagszám csökkenése miatt külön tanítandó!

Lázár Ervin Négyszögletű kerek erdő című meséjét a felnőttek is szívesen olvassák! Érdekes történet, hogyan kapta nevét Mikkamakka?

Zenehallgatásként ajánlható még Kodály Zoltán Marosszéki táncok című zenekari kompozíciója; Erdő, erdő, kerek erdő; Akkor szép az erdő, mikor zöld magyar népdalok.

Megyen már a hajnalcsillag lefelé (36. oldal)Ennek a dallamnak a szépsége a könnyedségben és tartásban rejlik. Lebbenő szoknyával hazafelé tartó lányok képe jelenik meg, amint összesúgnak, kedvesen, kacagva beszélgetnek kedvesükről. A második versszak gyönyörű kívánságairól (előtted a rét piros rózsává váljon) eszünkbe juthat a Mese a szegény lányról, aki arany virágot lépik című mese, a lány alakjáról József Attila Mikor az uccán átment a kedves című, a népdal hangulatára emlékeztető verse. A népdal előadásakor feltétlenül szükséges a könnyed alkalmazkodás a szöveg ritmusához.

20


József Attila: Mikor az uccán átment a kedves

Mikor az uccán átment a kedves, Galambok ültek a verebekhez.

Mikor gyöngéden járdára lépett, Bokája messze, sugárral fénylett.

Mikor a válla picikét rándult, Egy kis fiucska utána bámult.

Mikor befordult s táncolt a kis bluz, Kinyujtózott a sarkon a koldus.

Mindenki nézte, senki se bánta, Hogy ő a szivem gyökere-ága.

Karcsu szél hajlott utána hűsen, Mindenki ámult, nézte derűsen.

Aggódott szivem, derűjük rászállt, Kettétört ott egy irigy virágszált.

Mikor az uccán átment a kedves, Tisztán jutottam, tiszta szivekhez.

Édes fülmile (37. oldal) – gazdagabb óraszámmal rendelkező, illetve készségeikben ügyesebb osztályok számára

A szövegről bizonyára eszünkbe jut ez a vers: Arany János: Tamburás öreg úr

Az öreg úrnak van egy tamburája, S mikor az ihlet s unalom megszállja, Veszi a rozzant, kopogó eszközt S múlatja magát vele négy fala közt…

A tambura: lantszerű, pengetős hangszer. Keleti eredetű, Magyarországon délszláv hatásra terjedt el. Arany János a versben gitárjára utal. E hangszeren játszani még debreceni diák korában megtanult, s öregkorában is szívesen és jól játszott rajta. (Wikipédia)

Rugalmas előadás és könnyedség szükséges a dal szép megszólaltatásához. Ha van pengetős hangszeren játszó gyerekünk, akkor kérjük meg őt, hogy illusztrálja a dalt, kísérje éneklésünket.

A könyv utasításai szerint játszhatunk a tercekkel mind a dallam kíséreteként, mind önálló hallásfejlesz-tő gyakorlatként.

Este van már, csillag van az égen (38. oldal)A dallam csodája a minden sorban megfigyelhető kupolaszerű építkezés, az elindulás és a megérkezés. A kvart- és tercugrások minden népdalsorban (csak a terc más irányban!) nyugodt, stabil szerkezetet eredményeznek. Klasszikus építkezés.

A kottával közölt dallamosztinátó megszólalhat csak énekelve (ügyelni kell a tartott hang tiszta intoná-ciójára, melynek megoldására adtunk példát. Tankönyv 11. oldal Gyakorló feldolgozása), de lehetősége-inktől függően hangszerjáték kísérettel is.

21


Este van, este van, megy a nap lefelé (39. oldal) – gazdagabb óraszámmal rendelkező, illetve készségeikben ügyesebb osztályok számára

Katonadalunknak terjedelmi okok miatt csak két versszakát közöltük. Hallás után hamar megtanítható a kimaradt két szöveg is!

3. Este van, este van, megy a nap lefelé,/ Ballagnak az öregek, ballagnak az öregek a kaszárnya felé.

4. Bemegy a szobába, kiált a zupásnak,/ írja meg a levelem, szabadságos kis könyvem, megyek szabadságra.

A negyedik versszak apropóján beszélhetünk prozódiai kérdésekről (megyek szabadságra).

Ha megtanítjuk összes versszakával a népdalt, akkor játékos házi feladatnak adhatjuk egy „szabadsá-gos kiskönyv” elkészítését. A gyerekek izgatottan kutakodnak majd, kérdezve szüleiktől, nagyszüleiktől arról, vajon mi került azokba beírásra. Élvezetes játék lesz számukra. S ha ezt is átélik, még közelebb kerülhet hozzájuk a dal.

Által mennék én a Tiszán, ladikon (40. oldal) Új stílusú népdalaink közül ez az egyik legtöbbet énekelt. Eredeti lejegyzésében a másodikként közölt versszak szerepelt elsőként. Jellegzetes a tiszta oktáv kezdés, mely számos új stílusú népdalunkat indítja (Fiumei kikötőben, Kisker-temben uborka). Gyakoroltassuk skálaszerűen is: dó – dó’ – dó; ré – ré’ – ré; mi – mi’ – mi stb. Majd visszafele irányban is. A kézjelek használata segíti a tiszta intonációt.

Zenehallgatáskor nem mindig könnyű meghallani az unisono (tiszta prím) vagy az oktáv párhuzamban hangzó zenét. Tegyünk próbát, és mutassunk be olyan karműveket, hangszeres darabokat, amelyekben ezek megszólalnak! Javaslat (oktáv párhuzam): Kodály Zoltán: Pünkösdülő kezdete; Kodály Zoltán: Angyalok és pásztorok kezdete és vége, Kodály Zoltán: Psalmus Hungaricus kezdete, Zsoltár dallam ve-gyeskari sotto voce unisono megszólalása prím, illetve a hangszínkülönbség miatt (férfi – női szólamok) akár oktáv párhuzamnak is felfogható.

Tegzes György: Hétfokú olvasógyakorlat I. – 135. (41. oldal) Tegzes György olvasógyakorlatait használjuk bátran! A betűkottás és a vonalrendszeres lejegyzésű gya-korlatok között egyaránt fogunk találni olyat, amelyik hasznosan előkészít, gyakoroltat, variálja az óra anyagához tartozó zenei elemeket.

Kodály Zoltán és Tegzes György olvasógyakorlataival így is lehet játszani: egy oldalon vadászunk. La-lázzuk, vagy hangszeren bemutatjuk valamelyiket példát, és a gyerekeknek meg kell találni azt! Mire kétszer bemutatjuk, megjegyzik, így sikeresen fogják együtt elénekelni!

22


Fiumei kikötőben áll egy hadihajó (42. oldal)A dal tipikus példája annak, hogy bármelyik versszak válhat elsővé!

Honvágy (43. oldal) – gazdagabb óraszámmal rendelkező, illetve készségeikben ügyesebb osztá-lyok számára

Ezen a tanórán „álljunk meg egy percre”, és teremtsünk meghitt, ünnepélyes hangulatot ahhoz, hogy a témáról bárki őszintén, akár személyes hangvételben is képes legyen véleményt formálni! Mivel a gyerekek irodalmi élményei is élénkek, hon- és népismerettel is foglalkoznak, jól irányított kérdésekre válaszolva bátran fogalmazzák meg a szülőföld iránti érzéseiket, gondolataikat a hazaszeretetről. Ha mi, pedagógusok is őszintén, személyes élményekkel gazdagítva szólunk, diákjaink is megnyílnak. Az ilyen „beszélgetős” órákon másképp szól a dal, másképp hangzik a CD, másképp értelmeződik a vers és a fest-mény. Élmény óra, mely összetartozóbbá teszi a közösséget, és továbblendíti az együttes énekes órákat.

Petőfi Sándor nevével vélhetőleg megismerkedtek már a gyerekek. Érdemes lehet játékos vetélkedőt szervezni számukra. Csoportokban adhatnak fel rejtvényeket egymásnak. Választhatunk mi verseket, amiket a csoportoknak kiosztunk, és a tagok 1. rajzot, 2. keresztrejtvényt, 3. átírást készítenek vagy az 4. activity szabályai szerint mutogatják el a vers tartalmát, 5. szoborjátékkal, 6. néma jelenettel, mutat-ják be a költeményt esetleg, 7. felolvassák a verset úgy, hogy csak a magánhangzókat hangoztatják. A feladat előkészítése, megoldása kevés időt vesz igénybe. Ha úgy látjuk, hogy a közös gondolkodásra több időre van szükség, nyugodtan engedjük a gyerekeket szabadidejükben dolgozni, és halasszuk a következő órára a „számonkérést”.

Rendszerezés (44. oldal)A címből is kisejlik az összegzés, a szintetizálás szándéka. Nem feltétlen kell ezt az oldalt külön lecke-ként kezelni. Már a folyamatos népzenei munkálkodáskor is ide lehet lapozgatni. A Zenetudományi Intézet publikált népzenei felvételeit – a ZTI rövidítést a keresőprogramokba beírva – is megtalálhatjuk. A bal oldali menüsor Publikált népzenei felvételek címszó alatt találhatók az adatok, a kis hangszóró ikonra kattintva pedig eredeti népzenei felvételekben gyönyörködhetünk.

Magyar népszokások (45. oldal) – gazdagabb óraszámmal rendelkező, illetve készségeikben ügyesebb osztályok számára

Az oldalon szereplő feladatok a kreatív együttgondolkodás mellett a hagyományok, szokások értelmezé-sét segítik. Ezen ismeretek összekapcsolhatók a diákok nép- és honismereti stúdiumával.

Karácsony (46–51. oldal)A karácsonyi ünneplést érdemes a tanított csoport szokásaihoz igazítani. Talán ez a leggazdagabban tanított ünnepkör, melynek érzelmi nevelő hatása egyéni és közösségi szinten egyaránt komoly feltöltődést jelent.

23


Ebben az életkorban még szívesen adnak elő népszokásokat a gyerekek. Projektszerű feldolgozásra szántuk a román betlehemes játékot. A játékot bátran, a szereplők kitalált jellemét eltúlozva adhatják elő a gyerekek. Jó, ha mindenkinek jut szerep, ami lehet részvétel az éneklésben, de díszlet- és jelmezterve-ző, -készítő munka is. Fontos, hogy mindenki kedvvel dolgozhasson.

Ha csoportunk nem szívesen adja elő a jelenetet, akkor is javasoljuk a karácsonyi ünnepkörhöz tartozó dalok énekeltetését. Az Ó, gyönyörűszép titokzatos éj kezdetű magyar karácsonyi dalt Farkas Ferenc zongorakíséretével is énekelhetjük.

Regölés (52. oldal)A szokásokhoz tartozó dalok könnyen elsajátíthatók. Azok jelentéstartalmáról, lényegéről az olvasmá-nyok feldolgozásával és a feladatok megoldásával ismerkedhetünk.

A dallam megtanítása előtt vagy után énekelhetünk varázsló dalokat. A leggyakoribb ilyen tartalmú dalla-mok a párosítók, ilyeneket alsó tagozaton is énekeltek gyerekeink (Kősziklán felfutó, Láttál-e már valaha).

A szöveg átírható. Rögtönözzenek a gyerekek: a kívánságokat írják át családjuknak, osztályuknak, ta-náraiknak, társaiknak kívánva!

A népszokást kísérő zajkeltő eszközök, hangszerek illusztrációja kapcsán beszélgethetünk a falusi élet eszközeiről, készíthetünk saját kíséretet az előadáshoz.

Farsang (53. oldal)A legtöbb iskolában szerencsére máig élő szokás az iskolai farsangi bál, ahol a gyerekek szerepeket vá-laszthatnak: királylányként, autóversenyzőként, az éppen aktuális játékoknak, filmeknek, könyveknek megfelelően Harry Potterként vagy Pókemberként jelenhetnek meg.

Az evés-ivás, táncos mulatság szokását sok vidám, tréfás népdal éneklésével idézhetjük fel (Kicsiny a hordócska, Úgy tetszik, hogy jó helyen vagyunk itt, Hipp, hopp, itt is, amott is, Mikófalvi vásártéren). Beszélgessünk olyan – a gyerekek számára ismeretlen, vagy elhomályosult – szójelentésekről, mint: vízkereszt, húshagyó kedd, hamvazószerda, húsvét.

Gergely-járás (54. oldal)Ez a kedves és tréfákkal teli népszokás alkalmat ad arra, hogy beszélgessünk arról, milyen lehetett az iskola régen, illetve, vajon milyen lesz. Érdekes lehet megtudni, milyen iskolába szeretnének járni a gyerekek. Megbízhatjuk őket azzal, akár csoportokban is, hogy tartsanak énekórát!

Pásztón az oskolamester háza, Debrecenben a református iskola berendezett tantermei kirándulás alkal-mával meglátogathatók. Virtuális utazásra vihetjük tanítványainkat, ha van hozzá megfelelő technikai

24


hátterünk: számítógép internetkapcsolattal és vetítő (projektor). Egy-egy kép alapján beszélhetünk a palatábláról, lúdtollról, itatós papírról, mindarról, amit a képeken látunk. A feladat egyéni, páros és cso-portmunkában is kivitelezhető.

Kodály Zoltán olvasógyakorlatok (55. oldal)Azok a szerencsés iskolák, amelyek rendelkeznek elegendő mennyiségű Kodály zenei olvasást segítő kiadványával bizonyára sokféleképpen használják a köteteket.Az oldalon lévő két kotta felhasználható többféle játékra. Ötletek a 39. gyakorlathoz:

1. Csak ritmus: csak a szüneteket (tákat, titiket) mondjuk hangosan2. Csak ritmus: visszafelé3. Csak ritmus: ütemenként számozva, más sorrendet kérve4. Tanári bemutatás dúdolva: egy-egy ütem, ki kell találni, melyik5. Kutatómunka: vannak-e azonos ütemek?6. Éneklés: csak az ütemek első hangjait hangosan (a l,-r-l, kvart tiszta éneklését, hangzásképét elő

kell készítenünk)7. Váltakozó éneklés bármilyen formában: fiú - lány, tanár - diák, néma - hangos. 8. Előadás megbeszélt dinamikákkal9. Szöveg írása a dallamra10. Dallamvariáció rögtönzése

Áll egy ifjú nyírfa a réten (orosz) (56. oldal)A világzenék ismerete segíti megérteni és remélhetően megszerettetni a mienkétől eltérő kulturális ha-gyományokat, a különféle népcsoportokat, a kisebbségeket, elfogadtatni a másságot. Olyan zene, mely-ben a múlt találkozik a jelennel, melyben akár az Európán kívüli zenei stílusok ötvöződnek a nyugati zenekultúra hagyományaival.

Tankönyvünkben egy eredeti orosz népdalt ismerhetnek meg a diákok, melyet pengetős hangszer kísé-retével is előadhatunk. Orosz népzenéből táplálkozik Zhanna Vladimirovna Bichevszkaya művészete. Népdalokat, egyházi énekeket, verseket dolgoz fel sajátos country-folk stílusban.

A dalt érdemes szolmizálva megtanítani, mert könnyű, így sikerélményt ad a gyerekeknek. Amikor már szépen tudják, kezdjünk el kánonban velük énekelni úgy, hogy a második, majd az elsőként belépő szólamot énekeljük (a belépések egy ütem eltéréssel kezdődjenek)! Hamarosan magukra hagyhatjuk az osztályt két szólamra bontva őket, és megszólaltathatjuk a harmadik szólamot.

Greensleeves (angol) (57.oldal)Az angol (ír?) dallamot többféle szöveggel szokták énekelni. Terjedelmi okok miatt könyvünkben csak egy magyar versszakot közöltünk. A világhálón könnyen megtalálhatjuk a további magyar versszakokat és az angol szöveget is. A dallam változatai közül bármelyikre eshet a választásunk, de fontos, hogy a gyerekekben tudatosítsuk, ha nem a tankönyv szerint énekelünk.

25


Az angol nyelv tanulását segíti, ha így is megtanítjuk, de ügyeljünk arra, hogy a gyerekek értsék az angol szöveget és ne csak műfordításban, hanem a szavak jelentését ismerve énekeljenek angolul! Amennyiben gyakorlatlanok vagyunk a nyelvben, kollégánk bizonyára segít majd a helyes kiejtés elsajátíttatásában is. Mielőtt áttérnénk a műfajokra, valószínűleg érdemes beiktatni egy olyan órát, amely valamilyen szem-pontból megkoronázza eddigi tanulmányainkat. Nevezhetjük ezt rendszerező, ismétlő, összefoglaló órának. Az a fontos, hogy élményt adjon a résztvevőknek, és úgy lépjünk tovább, hogy bár egy fejezetet lezártunk, a népdalok át- meg átszövik életünket. Énekeljünk tehát gyakran és bátran népdalokat csak úgy, az éneklés öröméért!

ii. Fejezet: műzene

A kerettanterv az első hat évfolyamon előírja, hogy „nem kronológiai rendbe szervezve ismertessük meg a tanulókat a zeneművekkel, hanem az életkori sajátosságok gondos figyelembevételével a kétéves ciklusok mindegyikében a zeneirodalom, a zenei stílusok és műfajok teljes spektrumából válogassunk”. Majd csak a hetedik, nyolcadik évfolyam fog rendszerezni, de csak az ismeretközlés szintjén.

Tankönyvünk műzenei fejezetében a műfajok alkották a rendező elvet. Egy-egy fejezet több stílust ölelhet át. A magyar történeti énekek a reneszánsz históriás énekektől kezdve a 17. századi és a 18. szá-zadi katonadalokig jut el. Az egyszólamúság a középkori egyházi és világi dallamosságból ad ízelítőt és felvillantja a korai többszólamúság kialakulását. A reneszánsz hangszeres és tánczenei példákon túl barokk menüetteket is ajánlunk. A műdalok fejezete a bécsi klasszika viszonylag könnyen énekelhető remekeit kínálja, s a dalirodalom kiteljesedéseként egy 17. és egy 18. századi operából is közlünk rész-leteket. A versenyművek szintén a barokk és a klasszika stíluskörében mozognak remélve azok témáinak éneklését, vagy éppen csak a zenehallgatást.

A második FEjEZET hAsZnálATárólFeldolgozási javaslat, kiegészítő inFormációk

Egri históriának summája (62. oldal)A dalt zeneileg jellemzi a 3-as lüktetésű volta-ritmus, szótagszám bővülés a negyedik sorban: 10, 10, 10, 11. Strófikus, 115 versszakból áll. Mivel előadása időben hosszú, a hallgatóság annak dallamát könnyen megjegyezhette. Tartalmában érdekfeszítő híranyag fogalmazódik meg.

Tanításához elengedhetetlen a 15–16. századi, három részre szakadt Magyarország (Pannónia, Hunnia) bemutatása, a dalnok-költő személyiségének, Tinódi Lantos Sebestyén élettörténetének felvázolása. Ja-vasolt Tinódi címerének értelmezése, s elvonatkoztatva e kortól, időutazásként saját címerek tervezteté-se. A gyerekek szívesen beszélgetnek a korabeli hírközlés módozatairól, akár összevetve a 21. századi lehetőségekkel. Értelmezni kell a dalban előforduló, török időkből származó szavakat, kifejezéseket. Rögtönző feladatként belőlük új, értelmes mondatokat is alkothatunk. Bár 6. osztályos tananyag, fel-tétlen említést érdemel a kapcsolódó irodalmi mű, Gárdonyi Géza Egri csillagok című regénye, illetve

26


Várkonyi Zoltán rendezésében a regényt feldolgozó filmrészlet bemutatása. Részletező feldolgozási ja-vaslatát lásd a kézikönyv Óravázlat minták című fejezetében.

Zöld erdő harmatját (64. oldal)Pálóczi Horváth Ádám (1760–1820) a felvilágosodás korának énekszerzője és dalgyűjtője, ismert író, ki maga is a debreceni kollégium diákja volt. Magyar szólásmondásokat és népszerű dalokat gyűjtött, melyek közt régi és új népdalok, másrészt népszerű dallamok, és a kortársak megzenésített költemé-nyei is megtalálhatók. „Ó és Új, mintegy Ötödfélszáz énekek, ki magam csinálmánya, ki másé” című gyűjteménye 1813-ban készült el. Ebben a kiadványban található a kuruc kori dallam is.A dallam lapról olvasható, érdemes kottakép után tanítani. Az első versszakban megjelenő három szín, a piros, a fehér, zöld a magyar zászló színei. Kutatómunkának adhatjuk a zászló történetének felderítését.

Balassi költészetét a gyerekek később fogják megismerni, de ez a vers olyan módon kötődik énekes anyagunkhoz, hogy érdemes lehet felhívni rá az érdeklődő tanulók figyelmét.

Balassi Bálint: A darvaknak szól

1 Mindennap jó reggel ezen repültök el szóldogálván, darvaim! Reátok néztemben hullnak keservemben szemeimből könyveim, Hogy szép szerelmesem jut eszembe nékem, megújulnak kínjaim.

2 Látom, utatokot igazítottátok arra az ország felé, Azholott az lakik, víg szívemet aki őmagánál rekeszté. Valaha énrólam, ki híven szolgáltam, vallyon emlékezik-é?

3 Bujdosom, mint árva, idegen országba veszettül, mint szarándok, Ruhámban sötét színt, szívemben szörnyű kínt viselek én, úgy gyászlok, Szárnyam nincs, mint néked, kin mehetnék véled ahhoz, akit óhajtok.

4 Szárnyad vagyon, repülsz, szinte ott szállsz le, ülsz földében, hol akarod, Te szomjúságodot szép forrásból csorgott tiszta vizével oltod, Örömem környékét, az ő lakóhelyét: Paradicsomot látod.

5 De ne siess, kérlek, tőled hadd izenjek néki rövid beszéddel, Vagy ha az nem lehet, csak írjam nevemet mellyedre fel véremmel, Kin megesmérhesse, hogy csak őérette tűrök mindent jó kedvvel.

6 Ádjon az jó Isten néki egészséget, víg és hosszú életet, Mint mezők virággal, tündökljék sok jókkal, áldja mindennel őtet; Nyomán is tavasszal teremjen rózsaszál, s keserüljön éngemet!

27


7 Sok háborúimban, bujdosó voltomban, midőn darvakat látnék Szép renden repülni s azfelé halanni, hol szép Julia laknék, El-felfohászkodván s utánok kiáltván tőlük én így izenék.

Klapka-induló (65. oldal)Az indulót 1849-ben egy győztes csata örömére Egressy Béni, a komáromi hadsereg zenekarának had-nagya komponálta. Még ebben az évben a diadalmas ácsi ütközet emlékére Komárom város díszfelvo-nulásán játszották először, majd Klapka György utolsó seregszemléjén. Thaly Kálmán csak 1861-ben írt rá szöveget. Az induló Komárom jelképévé vált, annak nem hivatalos himnuszának tekintik, mely min-dennap felcsendül a város főterén. Ennyi információval előkészíthetjük a 7. évfolyamon sorra kerülő, a Szózattal és Erkel Ferenc nemzeti operáival foglalkozó óráinkat. A Klapka-induló a gyerekek által igen kedvelt katonadal. A szinkópált, feszes ritmika kiválóan alkalmas a menetelésre. Pregnáns szövegmondással katonás előadást produkálhatunk. Rögtönöztessünk a dalhoz osztinátókat változatos ritmushangszerek használatával!

Kövecses út mellett, Laudate Dominum omnes gentes (66–67. oldal)A zsoltározó recitáló magyar népdalaink rokonságot mutatnak a gregorián zsoltár dallamokkal. A két dallam összefüggése erre is példa.

Mindkét dallam szabad előadást igényel. Hagyjuk áradni a szöveget, és annak sokszori olvastatásával indítsuk az előadást, a formálást, az egységes előadásmódot! Szándékosan nem közöltünk ritmikát az előadás gördülékenységének segítése érdekében. A dallamokat csak a gregorián vezénylés mozdulatai-val irányítsuk. A magyar népdal esetében beszéljünk a „páratlan gerlice” sorsáról!Rögtönző feladatként gyakoroltassuk a recitálást bármely szöveg használatával!

Hajnalnóta (68. oldal)

„A hajnalnóta, hajnalozó, hajnalének (alba) a középkori trubadúrköltészet kedvelt lírai daltípusa, a sze-relmesek hajnali ébresztő dala. A lovagnak napfelkelte előtt el kell válnia kedvesétől, hogy megőrizze annak jó hírét. A szerelmeseket a lovag virrasztó apródja, jó barátja vagy valamilyen madár (általában pacsirta) dala figyelmezteti a hajnal közeledésére. Az alba műfaja valószínűleg az őr figyelmeztető ki-áltásából fejlődött ki. Két változata ismeretes: az őr figyelmeztetése; a búcsúzó szerelmesek párbeszéde (búcsúdal). A hajnalének először a 12. század végén Provence-ban és Franciaországban jelent meg, majd egész Nyugat-Európában elterjedt, és a 16. századig virágzó műfaja volt a szerelmi lírának. A magyar népköltészetben csak töredékeit találjuk a hajnalének típusának, párosítókban a szerelmi dalokban. Nép-költészetünk hajnalénekeinek legismertebb sorai ezek (ill. ezek variánsai): „Szól a húros madár / Talán megvirrad már / Fordulj felém rózsám / Magad maradsz mingyár”. A 16. századtól lakodalmi szokásként

28


ismert hajnalozás, hajnalköszöntés valószínűleg nincs összefüggésben a fenti lírai daltípussal”. (Forrás: Heinrich Gusztáv: A középkori „Hajnali-dal” (Alba) (Egy. Phil. Közl., 1885); Domokos Pál Péter: Haj-nal, hajnalnóta, hajnalozás (Ethn., 1961). (Megkötöm lovamat… szövegváltozata: Szól a kakukkmadár, talán megvirrad már, Isten veled, rózsám, magad maradsz immár.)

Előadásának könnyedségét segíti, ha verslábakban gondolkodva (trocheus) énekeltetünk. A negyed han-gokat puhán „meghúzzuk”, és ügyelünk a 6/8 helyes hangsúlyozására. Énekelhető lüktető csörgődob kísérettel.

Jertek, jertek (ófrancia kánon) (69. oldal)Az egyszerű többszólamúság remek példája. Négy szólamban könnyen, szépen megszólaltatható. Folya-matos kánonénekléskor figyeltessük meg az összecsengő dúr hármashangzatokat.

Ungaresca – magyar tánc (70.oldal)A magyar hangszeres tánczene a 16. század második felében, a három részre szakad Magyarország török által nem uralt területein kezdett kibontakozni. Az északi és a keleti országrészeket nem befolyásolta az idegen, török muzsika. A magyar zene a városi polgárság és az erdélyi fejedelmi udvar igénye szerint fejlődött tovább. Az udvari táncok inkább mutatnak rokonságot a magyar népzenével, mint az európai műzenével. Nem véletlen, hiszen gyökerei is ebben kereshetők. A darabokat külföldi és számos magyar kézirat, gyűjtemény őrzi.

Az ungaresca olyan kétrészes magyar tánc, melynek jellegzetes ritmusképlete és formája van. Ritmikai szempontból érdemes a gyerekekkel is észrevetetni, hogy a sorvégek lelassulnak, kiszélesednek. A dal-lam két részre osztható, melyben a második önmagában is két részes. Ennek formája: 1. rész: 4 ütem (ismétléssel); 2. rész: 2 ütem (ismétléssel) + 2 ütem. Javasolt zenehallgatás: Bárdos Lajos: Régi táncdal – vegyeskar.

Apor Lázár tánca (71. oldal)A régi magyar tánczene legismertebb, s talán legelterjedtebb darabja. Számos hangfelvételen bemutat-hatjuk hangszeres változatát.

Emeljük ki a dallam ritmusát, énekeltessük ritmusnevekkel egyenletes mérő dobkíséretével, de a páros lüktetésű férfias táncot rögtönzött, hangszeres zenét utánzó szavakkal is adjuk elő!

Pavane (72.–73. oldal)A gyerekek szeretnek táncolni, legfőképpen akkor, ha az időutazással is párosul. Nem kell értő tánc-tanárnak lennünk ahhoz, hogy a könyvünkben szereplő reneszánsz tánc lépéseit megtanítsuk. Mielőtt nekifognának, mégis javasoljuk, hogy internet vagy tánc -DVD-k segítségével nézzék meg ennek sza-bályszerű előadását, s ha tehetik, vetítsék azt le tanítványaiknak is. Az autentikus előadás azért is fontos, hogy áttekinthessék a korabeli divatot, szemléletesebben szóljanak az illemről, a tánckultúráról.

29


J. S. Bach: G-dúr menüett (74. oldal)Egy újabb tánclehetőség, de már a barokk korszakából. Menu [mönü] franciául aprót, kicsit jelent, mely a rövid, aprózó tánclépésekre utal. A menüett francia paraszttáncként terjedt el, és előkelőbb formájában került be XIV. Lajos udvarába. Mérsékelt ¾-ben kell táncolni. Bach G-dúr menüettjét is kimért tempó-ban énekeltessük! Zenehallgatáskor a forma érzékletes megfigyeltetéséhez ajánlott, hogy énekeltessük a csembalóval együtt a dallamot.

G. F. Händel: Vízi zene, F-dúr szvit – menüett (75. oldal)„Az ünnep, a nagyság érzékelése és érzékeltetése, a fény iránti szomjúság, a mozgás elevensége, ele-mentáris lendülete, a nagy felületek egyszerű kontrasztjainak kedvelése, ez mind-mind az olasz ha-gyomány, legfőképp Corelli műveinek hatása és intenzív egyesülése Händel legsajátabb alkotói hajla-mával”. (Forrás: Kroó György: Kiadatlan tanulmányok II. – Georg Friedrich Händel zenei portréja, szvitjei és concertói. Sorozatszerkesztő: Zsoldos Mária)

Csillogó, grandiózus Händel szvitje. A teljes Vízi zene három szvitből áll, melyek közül az első sorozat-ból idézünk. Kiválóan követhető a menüett formája, ha a tanulók biztosan szolmizálják a témát. A téma először két kürtön visszhangszerű párbeszédben szólal meg, és azonnal megismétlődik a vonószenekar tolmácsolásában. A középrészben a zeneszerző mellőzi a rézfúvósokat, és a vonósok bánatos moll hang-nemben játszanak a briliáns dúr visszatérésig, melyben már nincs formai ismétlés. A menüett jellegzetes formája: A (A) B A.

J. Haydn: Szerenád; L. van Beethoven: A tarisznyás fiú dala; W. A. Mozart: Vágyódás a tavasz után (76. – 77. oldal)

Bármely dalt is választjuk a tanításhoz, ne feledjük azokat teljességükben, zongorakísérettel bemutatni, illetve énekeltetni! Mindhárom dal zongorabevezető nélkül kezdődik. Hangadás helyett indítsuk azokat úgy, hogy az utójátékot előlegezzük meg, illetve a Haydn dalnál az utolsó két ütemet zongorázzuk! Ezzel megadjuk a tonalitást, elindítjuk a tempót és meghatározzuk a karaktert. A Szerenád előadásánál ügyelni kell, hogy a sorokat ne tagoljuk feleslegesen levegővétellel, a tanulók ne szabdalják szét két ütemesével.Világos kéttagú forma Beethoven és Mozart dala. Ügyeljünk a súlytalan kezdésekre, a belső felütések könnyedségére! A tarisznyás fiú refrénjének kiejtését általában javítgatni kell: szó vége helyesen [már-mottö]. Annak balkéz zongorakíséretében (első periódus) érdemes megfigyeltetni a szinte folyamatosan, orgonapontszerűen zúgó basszus hangot (kottapéldánk transzpozíciója szerint: nagy e), mely a hullámzó hármashangzat-felbontások indító hangja. E zúgó-búgó hangot hangfestőként is értelmezhetjük, talán a verkli hangja.

A klasszikus periódus hallás utáni felismerését, megértését segíti, ha a diákok maguk is zeneszerzőkké válnak. Egyszerű motívumokkal és ritmusokkal alkossunk szimmetrikus ütemszámú (2 + 2 ütem, majd 4 + 4 ütem) zenei kérdés – válasz dallamokat! Ennek formája: A? + Av! Mozgással is segíthetjük a nyitás-zárás kifejezését. Például: a tanár és egy diák szemben állnak egymással.

30


Miközben a tanár lalázza (szolmizálva nehezebb) a zenei kérdést, ütemenként lép egyet a tanuló felé, aki figyeli a dallamot, és ütemenként egyet-egyet lépve hátrál. Majd ő énekli dúdolva a dallam variációját, vagyis zárását, és ütemenként előre lépeget a tanár felé, aki most éppen ütemesen hátrál. H. Purcell: Pásztor, pásztor (78. oldal)

Ne ragaszkodjunk feltétlenül a duett két szólamának megtanításához! Alkalmazkodva osztályunk ké-pességeihez – döntsük el, hogy csak a felső szólamot tanítjuk, vagy sem! Bármely utat is választjuk, az éneklést zongorával kísérjük! A kíséret megtalálható Szabó Helga – Dobszay László: Ének-zene 7. című tankönyvben.

W. A. Mozart: A varázsfuvola (79. oldal)A varázsfuvola meseopera, hiszen benne a jó elnyeri méltó jutalmát, ám tudjuk, hogy valójában ennél sokkal több, hiszen mély filozófiai gondolatokat is tartalmaz. Az opera keresztmetszetének bemutatása – hiszen többre nem is jut időnk – nem teszi azt lehetővé, hogy belebonyolódjunk Mozart és Schikane-der valódi szándékába. Talán ebben az életkorban erre még nincs is szükség. Viszont arra igen, hogy a zene eszközeinek segítségével illusztráljuk a pozitív és a negatív szereplők tulajdonságait, igazságaikat és hamisságaikat. A teljes történet vázlatos ismerete nyilván szükséges a cselekmény megértéséhez. Mutassuk be valamennyi szereplőt legjellemzőbb áriáik segítségével! Beszéljünk a gyerekekkel arról, milyen zenei eszközöket használt Mozart a szereplők megszemélyesítéséhez, karakterüket milyen zenei alkotóelemek segítségével festette meg (hangmagasság, hangerő, tempó, hangnem, dallamfordulatok: lágy, nyugodt, lépések, ugrások)!

Javaslat a zenei részletekhez, melyre a röviden vázolt cselekmény is felfűzhető: – Papageno – kezdő dala („Az erdőt járva sípolok…”); (A sípom fája fűzfagally…)– Tamino – Kép ária („E kép elbűvölően szép…”); (Mily bűvös látomás e kép…)– A bűvös csengettyű – kórus– Sarastro F-dúr áriája (Ó Ísis és Osiris…”)– Monostatos – („Másnak bezzeg szép az élet…”) – Éj királynője – bosszú ária („Pokoli lánggal ég a bosszú bennem…”)– Finálé

A. Vivaldi: Ősz, III. tétel (80. oldal) Antonio Vivaldi A négy évszak című műve a „Harmónia és a találékonyság erőpróbája” című gyűjteményben található, mely 1725-ben jelent meg, és azt jótevőjének, Vaclav Morzin grófnak ajánlott. Könyvünkben a harmadik concerto, az Ősz utolsó tételét, a vadászatot (La caccia) közöltük. Annak is általunk írt dallamvázát, hogy a diákok könnyedén elénekelhessék a vonósok kürtmenetben megszólaló témáját. A két betűkottás periódust egy levél illusztráció szakítja meg. Ha meghallgatják a tételt, kiderül annak funkciója. A „levél” 5 ütem + 4 x 2 ütem közbevetést jelent ahhoz, hogy folytathassák a második betűkottát, a második periódust.

31


Vivaldi kapaszkodót adott a programhoz, szonettet írt a tételekhez, melynek sorait beírta a partitúrába. A zenehallgatást vezethetjük úgy is, ha a gyerekekkel találtatjuk ki a vadászat „kellékeit”, a zenei effek-teket: kürtök bátorítása, kutyák csaholása, puskák ropogása, az állatok riadt menekülése, de előre is vetíthetjük azokat, és kommentálhatjuk magunk is az eseményeket. Mindkettő építő, hasznos. A diákok élvezettel fantáziálnak legfőképpen akkor, ha az ismerős (betűkottás téma) dallamot felfedezik, a zene-hallgatás közben dúdolják is.

Mindig frissítően ható zenei élmény, ha a tanultak, hallgatottak eltérő stílusban, formátumban, előadás-ban is megszólalnak. Ilyen élmény lehet Bach zenéjének dzsessz változata Jacques Loussier előadásá-ban, vagy Astor Piazzolla: Négy évszak a kikötőben című műve.

W. A. Mozart: C-dúr zongoraverseny (82. oldal)A tankönyvünkben közölt utolsó két zeneművet elsősorban zenehallgatásra szánjuk. Első meghallgatá-sukkor hagyjuk azokat önmagukban áradni, áramolni, különösebb előkészítés nélkül befogadni!

Mozart zongoraversenye hallgatásához javasoljuk a füzet feladat megoldását. Rendezi a gondolatokat és ötleteket ad a megfogalmazáshoz.

L. van Beethoven: D-dúr hegedűverseny (83. oldal)A téma megszólaltatásakor ügyeljünk a felütés hangsúlytalanságára még akkor is, ha hajlamosak va-gyunk az első hangot határozottan indítani. Akár próbáljuk is ki a gyerekekkel, mi történik akkor, ha hangsúlyos, és milyen a zene akkor, ha csak szökellő a kezdő dó hang.

Az olvasógyakorlat dallamvariációja Beethoven témájának. A zenei kérdés-válasz rögtönzéséhez javas-latot találnak a bécsi klasszikus dalok feldolgozási ajánlásainál.

krEATÍV ZEnEi TEVÉkEnysÉgEkA tankönyv feladataiban a 21. századi gyermekek zenei érdeklődéséhez is igyekszik igazodni. Nem

szabad figyelmen kívül hagynunk, hogy a tömegkommunikációs eszközök befolyásolják a diákok ér-deklődését, ízlésvilágát, életmódját. Gyermekenként változó mértékben, de időben meghatározó mér-tékben használják a számítógépet, az internetet, a mobiltelefonokat, a videolejátszót stb. Világlátásukat, szemléletüket figyelembe kell vennünk, hogy ne távolodjanak el azoktól az értékektől, amelyek valóban fejlődésüket szolgálják. Éppen ezért is javaslunk olyan feladatokat, amelyek ezen eszközök használatát is bevonják a megismerésbe. A gyerekekkel minden életkorban és élethelyzetben meg kell értetni, hogy véleményt alkotni csak akkor tudnak, ha széles körű és megalapozott ismeretekkel rendelkeznek a világ dolgaiban. Az ehhez vezető út leginkább a saját tapasztalás, a zenei aktivitás, a gyakorlás. (Könyvajánló: Sáry László: Kreatív zenei gyakorlatok, Ars Longa Jelenkor Kiadó, Pécs, 1999Gonda János: A rögtönzés világa I–III., Editio Musica, Budapest, 1997Szabó Helga: Énekes improvizáció az iskolában I–IV., Zeneműkiadó, Budapest, 1978)

32


ZEnEElmÉlETi AlAPismErETEkAz ének-zene oktatás alapvetően eszköz a tanulók neveléséhez, ám tudomásul kell venni azt is, hogy

olyan tantárgy, melynek megértéséhez a zeneelméleti alapismeretek nélkülözhetetlenek. A tanár feladata éppen az, hogy segítse a megértést, a készségfejlesztő gyakorlatokon át az alkalmazást, a diáknak pedig kötelessége azokat elsajátítani, gyakorolni, megtanulni. Az elsajátítás mértékében differenciáltan kíná-lunk tartalmakat, feladattípusokat.

Milyen tartalmakat ölel fel az ötödik osztályos készségfejlesztés? ritmus – metrum: új ritmuselem – tizenhatod; osztinátó; páros-páratlan metrumok; ¾ helyes

hangsúlyozása; felütés; csonka ütemdallam: variációk alkotása; rögtönzés; dúr; r’, m’, fi hangok, abszolút hangnevek pontosítása;

violinkulcshangközök, harmóniák: kis és nagy szekund; kis és nagy terc; dúrforma: kérdés-felelet játékok; periódus; visszatérő kéttagú forma; szekvenciazenei előadás: tempójelzések; andante

ZEnEhAllgATásTanárként egyre gyakrabban átéljük, hogy diákjaink alsó tagozatból megérkezve hirtelen eltávolod-

nak a népi gyermekjátékoktól, a népzenétől, a komolyzenétől. Kiskamaszkorban különösképpen nehéz őket „meggyőzni” azok szépségéről, értékéről akkor, ha tanárváltás történik, és az előző hagyományok, énekórai szokások is megváltoznak, vagy ha már az új életkorban nem sikerül az ének-zene remekmű-veivel motiválni az osztályközösséget. Ennek elsősorban fejlődéslélektani okai vannak, hiszen változás kezdődik a fizikai, lelki, szellemi, érzelmi állapotokban. Másrészt az úgynevezett komolyzenei alkotások befogadása elmélyült, értő, koncentrált figyelmet igényel. A tanulók nem szoktak hozzá az időigényes, nem háttérzeneként befogadható zenehallgatáshoz. Nem szeretik, ha csak fülelni kell, és a befogadáshoz nem társul vizualitás, hiszen videoklipeket néznek, gyorsan, könnyen emészthető filmeken nőnek fel, az ifjúsági irodalom mellett vagy helyett bestsellert olvasnak, zömében könnyűzenét hallgatnak. Éppen ezért a fantázia előhívása, a hallott zenemű képi megfogalmazása hangsúlyozottan szisztematikus fej-lesztőmunkát igényel.

Az ének-zene órára általunk kínált énekes, zenehallgatási anyagból legfőképpen azokat fogadják be nagy kíváncsisággal, illetve azon tanórákat kedvelik legfőképp a gyerekek, amelyekben a megismert zenéken keresztül saját élethelyzeteikre kapnak választ. Akik nem szeretnek komolyzenét hallgatni vagy énekelni, mert nem gyakorlottak ezekben a tevékenységekben, azok számára úgy kell tálalni a műveket, hogy azok érzelmileg, értelmileg megérintsék őket. Ennek sok eszköze van a tanár részéről, melyre igazi receptet nem, csak javaslatokat lehet adni. Példák – párhuzamot vonva a diákok élethelyzetével:

– Népzene: a párosítók jó alkalmat teremtenek az emberi kapcsolatok feltárására, bár 11 éves kor-ban a férfi-nő kapcsolatról nem minden gyerek beszél szívesen.

– A projektfeladatok talán a legalkalmasabbak a motivációra, a meggyőzésre, a játékra. A népszo-

33


kások alkalmat adnak a dramatizálásra. Az előadás tervezéséhez vonjuk be diákjainkat, készítse-nek jelmezeket, díszleteket, tervezzék meg a mozgássorokat, készítsenek a bemutató előadáshoz meghívót, forgassanak a megvalósításról filmet! A projekt attól válik projektté, hogy a gyerekek ötleteit használva készül el a bemutató anyaga. A tanár visszavonul segítő, de nem irányító sze-repbe.

– Adjuk feladatként a képek gyűjtését egy-egy zenetörténeti korszak megismeréséhez! Az épületek képe, a korabeli divatok rajza nagy beszélgetéseket indíthat el az adott században élőkről. Ha sikerül tapasztalatot szerezni a kor embereiről, az már előremozdítja az érdeklődést. Az életmód-kutatás, a divat megismerése, a társasági élet illemtana, szokásrendszere érdeklődésre tarthat számot.

– Magyar történeti énekek: beszéljünk a történelmi háttérről, vázoljuk fel a kor hangulatát egy-egy irodalmi szemelvény felolvasásával, vagy filmrészlet vetítésének segítségével beszélhetünk a korabeli szokásokról, a viselkedésről, az illemről! Különösen izgalomba hozza a diákokat a kato-naság, a fegyvernemek ismerete, a harcmodor megismerése. A katonadalok előhívják a beleérző képességet. Bátran tervezzünk szituációs játékokat arról, miért álltak be önként katonának a fiúk, vagy éppen mi tartotta őket vissza a bandériumoktól!

– A középkori gregorián énekek hangzásvilága sejtelmes, rejtélyes, a korosztály számára miszti-kus. Kapaszkodjunk ebbe bele, ha úgy érezzük, idegenkedve fogadják azokat! Könyvünkben ol-vasmányt találnak a szerzetesekről, az apácákról. Adjunk további könyvtárhasználati feladatokat azok életének megismeréséhez! Ha tehetjük, vetítsünk a 21. században élő szerzetesrendekről rövidfilmet.

– Az Apáczai Kiadó számos irodalmi, képzőművészeti és történelmi albumát használhatjuk arra, hogy a gyerekek érdeklődését felkeltsük, illetve fenntartsuk, tudásukat bővítsük.

A zenehallgatás szervezésében a legfontosabb eldönteni, hogy „Mit?” hallgattassunk diákjainkkal, s csak aztán következhet a „Hogyan?” kérdése. A zenemű kiválasztását mindig befolyásolja a cél. Nyil-vánvaló általános célunk a zeneértő, zeneérző közönség nevelése. Ennek érdekében a bemutatott zene-műveken keresztül elsődlegesen nem a zeneelméleti és műelemző ismereteket szándékozunk megtaní-tani, hanem – mint azt az éneklés fejezetében is kifejtettük – a kor emberét, értelmi, érzelmi állapotát kívánjuk a gyerekek elé tárni, lehetőleg párhuzamot vonva a velünk zenét hallgatók élethelyzetével, lelki világával. A zeneművészet valójában így válhat a nevelés eszközévé, így ébreszthet gondolatokat, érzéseket, így formálhat jellemeket.

Ez a korosztály már érett a lelki folyamatok feltárására, a zene sugallta gondolatok kifejtésére, akár az abszurd zene, a konkrét jelentéstartalmakkal nem bíró, szöveg nélküli zene (pl. Mozart: C-dúr zongo-raverseny K. 467 – 82. oldal) szavakkal is kifejezhető érzéseinek megfogalmazására.

34


Szívesen beszélget Mozart A varázsfuvola című operájának megismerésekor a szerelem tisztaságáról, élvezi és meghallja a humort Papageno huncutságaiban, szót ejt a füllentés helytelenségéről, a próbák teljesítésekor az állhatatosságról, a kitartásról, a hűségről is. A zeneszerzők mini-életrajzát megismerve fontos jellemvonásokkal ismerkedhetnek a tanulók. Beszélgethetünk például Bach és Händel életrajzá-nak párhuzamba állításakor arról, hogy miben hasonló és mennyiben eltérő e két géniusz életvitele, s ez mennyiben befolyásolta őket műveik komponálásakor. A diákok szeretik az anekdotákat, ezért válo-gassunk, meséljünk életrajzaikból érdekes részleteket. Ilyen lehet Vivaldi papként való működése, Bach kiskorában, titokban történő kottamásolása, Haydn rendszeretete, pedáns napirendje, de akár Beethoven hallásvesztésének tragédiája is.

A populáris zene, vagy a világzene alkotásaiból válogatva a másság elfogadását is felvállaljuk. Vi-valdi és Piazzolla (80–81. oldal) művészetének párhuzamba állítása izgalmas felfedezése éppen annak, hogyan élhet tovább egy több száz éve született mű, műfaj századunkban. De izgalmas felfedezés egy-egy filmzenei kapcsolódás a történelemhez (lásd The Flinstones és az őskor – 87. oldal).

Természetesen nem csak a morális tartalmak bemutatása jelenti a zenehallgatást, ám hangsúlyozni kívánjuk annak elsődleges szerepét. Milyen egyéb lehetőségek adódnak az általunk kínált zeneművek befogadására? Ne feledjük, hogy az elsődleges élményátadó maga a tanár. Annak megjelenése, kiállása, teljes lénye már minta a befogadásra. Felkészültsége, szaktudása, éneklése és hangszerkezelése tisztele-tet ébreszt, fegyelmez. Az élő zenehallgatást semmi sem pótolhatja. Az énektanár hangja, előadásmódja egyúttal minta a reprodukáláshoz. Hangszerkezelése (zongorán kísér, valamely hangszeren előad egy művet) bármely hangfelvételnél élménykeltőbb, hiszen a hallgatóság személyesen találkozik az előadó-val. Ugyancsak ezzel a szereppel bír a diákok együttes éneklése, egyéni vagy csoportos hangszeres játé-ka még akkor is, ha éppen botladozó az előadás. Fontos a személyesség, a közvetlen tapasztalás.

A zenehallgatás (legyen az élő, vagy hangfelvételről bejátszott) gyakran műelemzéssel társul, mely segíti a tétel, a részlet, a zenemű sokoldalú megismerését. Az elemző módszernek különféle fokozatai vannak. Nyilván a legfontosabb, hogy a mű önmagában is hasson, élményt keltsen. Feltételezhető, hogy már számos diáknak örömet okozott már egy zenemű meghallgatása. Ők lesznek azok, akik elsőként érdeklődnek a művek gondolatiságán, érzésvilágán túl azok belső összefüggései iránt. A különféle mű-fajok, zenei formák, szerkezetek, zeneelméleti sajátosságok (ritmika, dallamkezelés, hangnemek, hang-sorok) megismertetése is feladatunk. Már a népdalelemzések megtanítják a gyerekeket a szerkezetekben való gondolkodásra, ám a hangszeres-énekes műzenék újabb felismeréseket tesznek lehetővé. Köny-vünk második fejezete a műfajok világába kalauzol.

HogyaN tervezzük zeNeHallgatási óráiNkat? Az alábbiakban összefoglaljuk az iskolai zenehallgatás gyakorlatunkban bevált módszertani lépései-

nek logikai rendjét, melynek követése ideális körülmények között hasznos és fejlesztő hatású. Bősége-sen adunk ötleteket, mellyel igyekszünk megkönnyíteni a feldolgozást. Ez azonban nem jelenti azt, hogy mindig minden lépést meg lehet és kell valósítani. Számos körülmény, a gyerekek motivációja, készség-

35


szintje, szociális különbözősége, a csoport pillanatnyi hangulata (pl. egy dolgozatírásról érkeznek, vagy éppen egy számon kérő órára mennek…), mentális állapota befolyásolhatja a megvalósítást.

1. Ráhangolás, előkészítés nélkül eredményesen ezt az óratípust vagy óraszakaszt sem indíthatjuk el. Ez az előkészítő rész is feltételezi a tanulók beállítódásának, előzetes tudásának ismeretét. Legfontosabb az érdeklődés felkeltése, valamiféle izgalmi állapot kialakítása, a várakozás hangula-tának megteremtése.

A bevezetésben ejthetünk szót például a mű keletkezéstörténetéről, felvillanthatunk egy-egy érde-kes mozzanatot a zeneszerző életrajzából, a korról, melyben élt és magáról a műről, melyet hallgatni fogunk. Ez még csak vázlatos ismertetés legyen!

Ebben a szakaszban tanítjuk meg a mű egy-egy jellegzetes témáját, mely vezérfonala lehet a zene-hallgatásnak, a szerkezet megismerésének, értő befogadásának.

2. Ezt követi a mű bemutatása. Elengedhetetlenül fontos a minőségi hangfelvétel, mivel valódi él-ményhez csak így juthat a diák. Ennek hiányában elveszik érdeklődésük, hiteltelenné válhat „érvelé-sünk” a mű szépsége mellett. Ha énekes műfajt mutatunk be (pl. Hajnalnóta; madrigálok; W. A. Mo-zart: Bűvös csengettyű), vagy kisebb hangszeres műveket, melyek témái kiválóan megszólaltathatók (pl. Apor Lázár tánca; J. S. Bach: G-dúr menüett; A. Vivaldi: Ősz III. tétel dallamváza), tervezzünk úgy, hogy a tanulók is bekapcsolódhassanak az éneklésbe. Lehetőség szerint a teljes mű vagy tétel kerüljön lejátszásra. A hosszabb zenedarab részletének esetében is zárt egységet mutassunk!

A zenehallgatás közben a tanár vezényszavakat is mondhat, mely segíti a követést, az értést: „téma”, „visszatérés”, „ismétlés”, „fuvolaszóló” stb. De ezt csak kivételes esetben tegye! Hagyja, hogy a zenemű hasson!

Eldöntendő kérdés, hogy a zenehallgatás előtt mikor adunk megfigyelési szempontokat, és mikor nem. Ez függ a zenehallgatás céljától, a mű szerkezetétől, a tanulócsoport érdeklődésétől és felkészült-ségétől. Minden esetben ügyeljünk arra, hogy a megfigyelés megvalósítható legyen, ne adjunk egyszerre több szempontot.

3. A meghallgatott zenemű nyilván hatást gyakorol az egyénre. Érdemes és kell is erről néhány szót ejteni, irányított kérdésekkel beszélgetni. Törekedjünk arra, hogy a karakterekre vonatkozó meg-jegyzések változatos szókincshasználattal történjenek! A mű elemzése csak ezután kezdődhet.

Felhívhatjuk a figyelmet a darab felépítésére a ritmikában, a dallamban, a dinamikában, megfi-gyeltethetjük a hangszerelést, a színeket, a témákat, a kisebb-nagyobb tagolásokat.

Ha alkalom adódik, mutassunk be műveket más korban, más stílusban történt megfogalmazásban is. Például: a népdalok jazz, vagy éppen könnyűzenei feldolgozásai; egy barokk mű 20. századi újra-fogalmazása. Ezekben az esetekben beszélgethetünk arról, hogyan fejlődik egy-egy forma, mennyit ad hozzá vagy éppen vesz el egy-egy korszak zenei irányzata, stílusa, előadói modora. A zenei ízlés-formálásban ezeknek a véleményalkotásoknak mind-mind hasznos szerepe van.

36


4. A megbeszélést, elemzést összegzés követi, majd ismételt zenehallgatás, hiszen a közösen átbeszélt tartalmakat, jelenségeket (természetesen ez pármunkában, kiscsoportos munkában is feldolgozható) vissza kell helyezni a nagy egészbe.

Akkor érjük el valódi célunkat, ha tanóránkat időben úgy tervezzük, hogy a zenehallgatás több-szöri ismétlésekkel beférjen. Az újabb hallgatás újabb megfigyeléseket is eredményezhet, s a tanár részéről pedig ismételt vagy újabb halk, irányított megjegyzéseket.

5. Ugyancsak fontos a füzetben való rögzítés, a jegyzetelés annak érdekében, hogy a tanuló bármi-kor felidézhesse a hallottakat, a tanultakat. Célszerű jól szerkesztett táblázatot készíteni, mely könnyedén vezeti a zenehallgatást, az analizálást.

A FEjlEsZTŐ ÉrTÉkElÉs, sZámonkÉrÉs, EllEnŐrZÉs lEhETsÉgEs Formái, módoZATAi

Az értékelés legfontosabb funkciója a motiváció. Visszacsatolás tanárnak, diáknak, szülőnek arról, hogy az induláshoz képest hol tart fejlődésében a gyerek. Egyben megmutatja azt is, hogy hol kell be-avatkozni. Ez alapján lehet kitűzni a célt, hová szeretnénk eljutni. Állapotot is rögzít, az adott pillanat teljesítményét.

Amikor az év elején felmérést készítünk, diagnosztikus értékelést végzünk. Ennek tervezésekor fon-tos meghatározni, hogy mit fogunk értékelni, és el kell döntenünk a hogyant is. Szimbólumokkal? Piros pont, csillag…? Szöveggel? Szóban? Írásban? Számokkal, osztályzatokkal? Szokásaink szerint osztály-zatokkal.

A fejlesztő értékelés első és legfontosabb lépése, hogy mi, tanárok magunkban tisztázzuk az egyes érdemjegyek értékét, a hozzájuk tartozó elvárható tudást. Gyakran felvetődik a kérdés, hogy szabad-e, kell-e a készségtantárgyakat érdemjeggyel osztályozni. Hogy abszolút módon lehet-e mérni, vagy csak az egyes cselekvésekben elsajátított tevékenység az, ami meghatározó? Mindenkinek a saját környeze-tét, tanítványait jól ismerve kell évről évre kialakítania saját rendszerét.

A számonkérés ének-zene órán elsősorban szóbeliséget jelent. Az egyéni és a csoportos éneklés le-hetőleg történjen kívülről. Azt, hogy éppen hol tart a diák a zeneelméleti és a zenetörténeti ismeretek, készségek elsajátításában, megkérdezhetjük írásban is. Javasoljuk játékos feladatlapok (szintfelmérő, ellenőrző, ismétlő, gyakorló) összeállítását, melynek kitöltése ne vegyen el az órából több időt, mint 10-15 perc.

37


ÓRAVÁZLAT MINTÁK EGyES TANANyAGRÉSZEK FELDOLGOZÁSÁHOZ(A lépéseket teljes részletességgel közöljük) i. népzeneAz óra anyaga: Ez a lábam, ez, ez, ez (tankönyv 18. oldal) – hangjegy utáni daltanítás

Az óra menete:a) Előkészítés

Táblakép: éles és nyújtott ritmus ritmusnévvelRitmusvisszhang: a megtanítandó dal ritmusképleteinek felhasználásával, 4/4 terjedelemben1. tanár mondja ritmusnévvel – tanulók visszhangozzák 2. tanár mondja – tanulók tapssal visszhangozzák 3. tanár tapsol – tanulók mondják a ritmusneveket A gyakorlat alatt a tapsolást kivéve folyamatos mérőütést adnak a gyerekek is. Ha úgy gondoljuk, az utolsó gyakorlat ritmusát emlékezetből a füzetbe írathatjuk. (2 perc) Beéneklés:

A gyakorlatokat szolmizálva – ez a legjobb megoldás – vagy jó, mó, má… stb. hangzókkal énekeltessük! Ha éneklés közben a gyerekek is mutatják a kézjeleket, javítja az intonációs biztonságot. (3 perc)

Dalismétlés, dalcsokor:Hopp, Juliska, Hopp Mariska több versszakkal, külön (Kezdőhang lehet c” – de ez a csoporttól függően változhat)Sárga csikó, csengő rajta (záróhang - kezdőhang u.a.) A, a, a, a farsangi napokban, és még 2-3 dal az osztály repertoárjából.A kiválasztás szempontjai lehetnek: dúr jelleg, 4/4, éles és nyújtott ritmusokat tartalmaz, táncdallam. A csokorba fűzéskor előre megbeszélhetjük az osztállyal a dal záróhangjához képest a következő dal kezdőhangját, ezt jelezhetjük a táblán is, de választhatjuk azt a megoldást, hogy vezetjük, továbblendítjük az éneklést. A dalokat minél több versszakkal énekeljük! (8 perc)

Kánonéneklés: Osszuk csoportokba a gyerekeket, vagy hagyjuk, hogy a belépő szólamok számának meg-felelő számú csoportot alkossanak! Állítsuk a gyerekeket a terem különböző pontjaira, és énekeltessük el a kiválasztott, kánonban énekelhető dallamot először egy szólamban minden versszakával, majd kánonban is! A sok ülés után jól fog esni a helyváltozás, a mozgás, másrészt könnyebben megvalósul a többszólamúság. Fontos, hogy jó hallású vezető jusson minden csoportba! Néhány alkalom után rutino-san fog működni a dolog. (3-5 perc)

38

d r d

m m r r d

d' s l s m r d


b) daltanítás Táblakép: a dal betűkottás változata (Nagyon fontos, hogy a gyerekeknek biztosítsuk a siker feltételeit. Természetesen gyakorlott osztályban ez a lépés elhagyható.)

A daltanulás lépései: Amire készülnünk kell (prevenció): a zenei második sor első és negyedik sor első ütemében a tévesztés lehetősége az ismétlődő hangok és a hasonlóság miatt. A kottakép megfigyelése, a tudatosítás segít majd át minket a nehézségeken.Táblakép alapján

– metrum megállapítása, mérőütés– éles és nyújtott ritmusok kiemelése, hangoztatása mérővel– ritmusmondás ritmusnevekkel, mérővel (jó először némán, csak az utolsó ütemet hangosan, de

ez gyakorlottságot igényel) – dallamváz éneklése kézjelről tanári irányítással (a gyerekek is mutassák a kézjeleket) a dal

hangkészletének, dallamának megfelelően– éneklés a tábláról, a betűkotta segítségével– éneklés tábláról és kézjelekről – ritmusmondás a tankönyvből– szolmizált éneklés a tankönyvből, a táblát letöröltük (megelőző tevékenység: a kezdőhang meg-

állapítása az ötvonalas kottakép alapján közösen történjen) – szolmizált éneklés – próbáljuk meg kívülről: itt kell figyelnünk a tévesztésekre, és inkább

visszatérni a tankönyv kottájának biztonságához, ha a 2. sor 3. hangját, és a 4. sor 1. hangját tévesztik a gyerekek

– az első versszak szövegének közös olvasása a dal ritmusában– szolmizálás a szöveget is figyelve, előtte elénekeltethetjük a dallamot választott hangzóval (lala,

dúdú…) – szöveges éneklés egy versszakkal

Ez után következhet a többi szöveg, valószínűleg marad időnk rá. (15 perc)

c) átvezetés az óra lezárásáhozFontos, hogy a sok ülés után megmozgassuk a gyerekeket. A megtanított dalra kérhetünk táncot, de jobb, ha hagyjuk pihenni az új tudást. Énekeljünk bármilyen giusto dalt, amiben a gyerekek kedvüket lelik, és közben lépjünk mérőre, tornázzunk, táncoljunk rá együtt, játsszunk páros tapsjátékokat, találjunk ki ritmus osztinátót, a lényeg az, hogy a gyerekek megmozdulhassanak. Ha van olyan gyerek, aki egyedül szeretne megmutatni egy produkciót, itt az ideje. Hallgathatunk népzenei felvételeket is, miközben éne-kelünk és táncolunk. Játszhatunk bármilyen – mozgással és énekléssel járó – játékot az ismert gyűjtemé-nyekből, vagy ilyet mi is kitalálhatunk. (10 perc)

39


d) Búcsú Ha olyan dolog történt az órán, amely élményszerű és pozitív, azt feltétlenül emeljük ki! Ha van idő egy búcsúdalra, énekeljünk, ennél fontosabb, jobb dolgot nem is tehetünk. (2 perc)

részóravázlat

Az óra anyaga: Formaalkotás: periódus (kérdés-felelet), ritmusgyakorlás

Az óraszakasz menete:a) Kérdés-felelet játék:– A tanár olyan pentaton dallamfordulatú 4 ütemes motívumokat szolmizál, melyekben nagy nyúj-

tott ritmus található. Ezek a motívumok legyenek nyitottak, zenei kérdések: valamennyi induljon lá, kezdőhangról és érkezzen meg mi szolmizációs hangra! A tanár éneklése közben a mérőt tikfával adja. Feladat: A tanulók nevezzék meg azokat a szolmizációs hangokat, ahol a nagy éles ritmust hall-ják!

– A tanár megismétli az első 4 ütemes motívumot, a zenei kérdést, s a diákok visszaszolmizálják azt.

– A tanár megismétli ezt a zenei kérdést, s a diákok válaszolnak lá, záróhanggal.– Valamennyi motívumnál ugyanezt a kérdés-felelet formát valósítsák meg!

b) Kodály Zoltán: 333 olvasógyakorlat – 92. – Énekelje az osztály egyenletes mérő hangoztatásával a gyakorlatot!– Az első és a harmadik ütemben énekeljenek nagy nyújtott ritmust!

c) Ritmustollbamondás: A tanár triangulum mérővel 2/4-ben 4 + 4 ütemes ritmusokat mond (lassan, az írás tempójának megfelelően). A diktálás induljon két tá ritmussal, legyen benne titi, valamint nagy nyújtott ritmus! A tanulók folyamatosan jegyzik.

d) Ellenőrzés: A diktált ritmus felkerül a táblára. Töröljünk le belőle két ütemet, és az üres ütemek-be most tapsoljanak a gyerekek nagy éles (ti-tám) ritmusokat!

e) Rendszerező kérdés: Nagy éles vagy nagy nyújtott ritmussal lehet kiejteni az alábbi, táblán ol-vasható szavakat? Pármunkában válogassák azokat szét: hajó; házam; hazám; tálam; faló; le-gény; leány; város; babám; lazán; váram stb.

40


részóravázlat

Az óra anyaga: Bartók Béla: magyar képek i. tétel / Este a székelyeknél – 1. téma

Az óraszakasz menete:

a) Ismétlés, ráhangolás: Hangulathoz illő népdalcsokor. Ügyeljünk arra, hogy a dalok egymás után könnyedén kapcsolhatók, fűzhetők legyenek!

b) Pentaton készségfejlesztés: Kelj fel, juhász, ne aludjál– dallam felismertetése: a táblán szerepel a népdal első sora betűkottával és ritmussal

– a népdal utószolmizálása, hangkészlet megállapítása– a hangkészlet betűkottával felkerül a táblára (l, d r m d l). (Ügyeljünk a betűkotta térbeli elrende-

zésére, a kis tercek és a nagy szekundok arányos távolságára!)– egyszerű pentaton dallamfordulatok szolmizálása a táblán lévő hangkészletről mutatva (Kerülje-

nek bele az új anyag, vagyis az 1. téma fordulatai is!)

c) Új anyag előkészítése: Este a székelyeknél 1. téma – betűkottás dallamDallami előkészítés:– A táblán lévő Kelj fel, juhász, ne aludjál népdal első sorának szolmizációit átalakítjuk az 1. téma

A sora szerint:

Az ütemjelzőket letöröljük. Elénekeljük a „juhász” ritmikájával ezt az új szolmizációt is. – A betűkottához fokozatosan hozzáigazítjuk az A sor valódi ritmusát: először átkötés nélkül, majd

átkötésekkel.

– Szolmizálás a tankönyv 7. oldala segítségével: A – Av dallam, vagyis elsőként az 1. téma első és második, variáns sorát énekeltetjük a tanulási szakaszban pontos, mérőhöz igazított ritmussal.

– A folytatásban a dallami eltérést meg kell figyeltetni. A 3. sor szeptimakkordját hasznos előbb belső hallással átnézetni (a tanár halkan dúdolja), majd szolmizáltatni.

– Az 1. téma oldott, parlando előadásmódja szolmizálva, majd puhán dúdolva.

l s m s l m r l,

l s m s l s s m

l s m s l s s m

l l s m s l s s m

41


részóravázlat

Az óra anyaga: A népdalok világa – rendszerező órához

Az óraszakasz menete:a) Beéneklés:Különféle skálák éneklése szolmizálva: – dó-tól szó-ig dúr pentachord– lá,-tól mi-ig moll pentachord– pentaton skálák egy hangnemi körben lá, = a – dúr skála (c’ e” hangterjedelemben)– dór skála

b) Csoportmunka1.:Válasszatok egy magyar népdalt, melynek szavait felírjátok egy-egy lapra!Minden csoportból egy ember húzzon minden másik csoport népdal – papírjából!Kezdjenek el dudorászva körbejárni, hogy az azonos dallamok megtalálják egymást!Énekeljétek el közösen minden versszakával a dalokat!

c) Csoportmunka 2.:Készítsetek írásban rejtvényt a többi csoport számára abból a három népdalból, amelyet a csoport tagjai legjobban szeretnek!A rejtvényfejtés a következő órán zajlik majd! Az elkészült rejtvényeket következő órára hozzátok magatokkal!

d) Csoportmunka 3.:Készítsetek mesét a népdalok szövegének felhasználásával!Használjatok minél több szó szerinti idézetet!Használjatok fel benne népmesei fordulatokat is!Adjatok címet a mesének!Osszátok ki a szerepeket és adjátok elő a mesét!

A mese előadása a következő órán történik.

Mivel az énekórán főként az éneklésen van a hangsúly, a csoportmunkára szánt időt is pontosan meg kell határoznunk. Ha megfelelően előkészítettük a körülményeket, akkor a munkára 15 percet szán-junk, és bízzuk a gyerekekre a kidolgozást, mely otthoni feladat legyen!

42


ii. műzene

szövegértés-szövegalkotás komPeteNCiafejlesztés az éNek-zeNe óráN

Az óra anyaga: Egri históriának summája (Tankönyv 62– 63. oldal)Feltételek: terem berendezése 4-5 fős csoportok szerint

Az óra menete:a) ismétlés, ráhangolás: Katonadalok tanári válogatás szerint (osztály szöveges éneklése állva,

kifejező előadásmóddal)Megfigyelés: szövegtartalom értelmezése, beszélgetés a katonaélet örömeiről és annak bánatá-ról. (6 perc)

b) átvezetés: A 15–16. századi Magyarország történelmének magyarázata térképhasználattal: há-rom részre szakadt ország: erdélyi fejedelemség – magyar királyság – török hódoltság; 1526. mohácsi csata; I. Ferdinánd – Szulejmán, Eger vár védelme – Dobó István személye. (4 perc)

c) Új dal hallás utáni tanítása: Egri históriának summájaDallami előkészítés:– dallamfordulatok utánzó szolmizálása kézjelek segítségével: tanár: 1. sorból: dó – ré – mi lá – fá – mi / diákok: dó – ré – mi lá – fá – mi 1. sorból: lá – ti – dó – lá – ti – szó – mi / diákok: lá – ti – dó – lá – ti – szó – mi 4. sorból: lá, – dó – ré – mi – ré – dó / diákok: lá, – dó – ré – mi – ré – dó

Daltanítás: – Tanári bemutatás, szöveges ének (előtte summa szó értelmezése). A daltanítás a szöveg értésé-

nek nehézsége miatt történjen úgy, hogy a gyerekek szemükkel követik a kottát (tankönyv 62. oldal)! Feladat: a tanári éneklés alatt jelöljék meg azokat a szavakat, amelyeket ma már nem használunk, illetve azokat, amelyeket nem értenek!

– Szövegértés ellenőrzése, szövegmagyarázat. Reflektálás a dalra, az előadásra.– Első versszak globális tanítása.

Utószolmizálás – csoportfeladat: a csoport létszámának megfelelően a diákok borítékokat kap-nak. Bennük 4 db dallamkártya található, melyek a dallam 4 sorának szöveg nélkül betűkottája. Feladat: sorba rendezés. Megoldásához szükséges, hogy a tanár ismételten dúdolja a dalt.Ellenőrzés: a dallamkártyák szolmizálása. Gyakoroltathatjuk úgy is, hogy a kártyák első ütemét szolmizálják, a páros ütemeknek csak a ritmusát tapsolják. Majd ismét a páratlant a diákok szol-mizálják, de a párost a tanár. Ez segíti a nem igazán könnyű dallam utószolmizálását.

Ezt követően: éneklés lalázva, majd szöveges ének valamennyi versszakkal, a tankönyv segítsé-gével. (15 perc)

43


d) A históriás ének fogalma. (3 perc)

Az alábbi két készségfejlesztő játék valamelyike (e és g pontok) választás szerint.e) igaz-hamis játék – pármunka: Dolgozzuk fel a tankönyv 63. oldalán olvasható Tinódi életraj-

zot! Közös, hangos olvasás után válaszoljanak a kiosztott „feladatlap” segítségével:

állítás igaz (i) hamis (h)A hírmondó Sárváron született. hTudott kottát írni. iTörök Balázs udvarában szolgált. hHarcolt a törökök ellen. iDalai a magyarok vitézségéről szólnak. iA krónikás szó azt jelenti: esemény. hHistóriás énekeinek gyűjteménycíme: Cronica. iA Cronica az első nyomtatásban megjelent kottáskönyv. i

(5 perc)

f) Beszélgetés a vitézségről, Tinódi „mesterségéről”, címeréről. Ejtsünk szót a korabeli hírmondás-ról, a krónikás szerepéről! Értelmezzük a tankönyv 63. oldalán található Gárdonyi idézetet!

(5 perc)

g) rögtönző feladat: Adjunk kézbe csoportonként több, igen rövid, egy-két mondatos újsághirde-tést! Válasszon közülük minden közösségben ülő egyet, és rendezzünk bajnokságot! Melyik csa-pat szóvivője tudja a legügyesebben emelt hangon elénekelni a kapott reklámszöveget? A feladat megoldásához szükséges, hogy a tanár mutasson egy példát. Ha már korábban, népzenei óráikon énekeltek így, ez a feladat nem lesz ismeretlen, idegen és nehéz, ám tartalmában, hangulatában remélhetően érdekes. (5 perc)

h) házi feladat: Saját címer készítése (1 perc feladatadás)

i) Befejezés: Énekeljük el a tanult dal választott két versszakát CD-felvételről hangzó lantkíséret-tel! (5 perc)

44


hElyi TAnTErV – Ajánlás

ÉnEk-ZEnEáltalános tantervű 5-8. évfolyam

(Kerettanterv: 2.2.12.1_enek_5-8_A változat)

általános bevezető

Az ének-zene tantárgy tanításának legfőbb céljai megismertetni a gyermekeket az éneklés és a zenélés örömével, valamint kulcsokat adni számukra a zene élményt nyújtó megismeréséhez, megértéséhez és élvezetéhez. Ezeknek a céloknak az elérését segíti a kiválasztott repertoár.

Az iskolai ének-zene tanulás várt eredménye: a zenei gyakorlat és a zenehallgatás során a tanulók szé-les körű élményeket szereznek, amely segíti őket eligazodni a körülöttük lévő sokszínű zenei világban.

Az iskolai zenepedagógiai munka Kodály Zoltán alapelveire épül, az aktív éneklést és zenélést szor-galmazza, tradicionális népzenén és igényes műzenén alapul. A zenei hallásfejlesztés a relatív szolmi-záció segítségével történik. A klasszikus remekművek értő befogadása fejleszti az érzelmi intelligenciát.

A tantervben feltüntetett anyagon keresztül a tanulók megismerik népzenénk és más népek zenéje, nemzeti zenei kultúránk és a klasszikus zene, a jazz, valamint a populáris műfajok igényes szemelvé-nyeit. A zenepedagógiai munka a tanulók részben az iskolában, részben az iskolán kívül szerzett zenei tapasztalataira, zenei élményeire, illetve adott esetben zenei gyakorlatára épül, s ezáltal ösztönzi őket énekkarokban és házi zenélésben való aktív részvételre.

Az iskolai ének-zene óra elsősorban nem ismeretszerzésre való, hanem a pozitív zenei élmények és gyakorlati tapasztalatok megszerzésére.

Az ének-zene tanítása során a fejlesztési célok nem válnak szét élesen órakeretre, tananyagegységek-re. A megjelölt órakeretek a tevékenységek egymáshoz viszonyított arányát jelölik. minden órán sor kerül éneklésre, folyik a növendékek zenei generatív készségének fejlesztése, zenét hallgatnak. Ezt segíti a minden órán megjelenő felismerő kottaolvasás és a befogadói kompetenciák fejlesztése. A fejlesztési célok a tanítás során mindig az előző ismeretanyagra, elért fejlesztésre építve, komp-lex módon jelennek meg.

45


A tantárgy fejlesztési céljai a következők:

Zenei reprodukció

Éneklés– Az iskolai ének-zenei nevelés elsődleges élményforrása a közös éneklés és az elmélyült

zenehallgatás. Az ének-zene órán tanult zenei anyag egy részét énekléssel és kreatív zenei gyakorlatokkal készítik elő, illetve sajátítják el.

– Az énekórai műhelymunkát kórus egészíti ki, amely közösségformáló erőt képvisel. Cél, hogy a kóruséneklés örömét a tanulók a hétköznapok számos területén megoszthassák má-sokkal. (Pl. közös éneklés a kirándulásokon, baráti összejöveteleken, közösségi alkalma-kon, saját koncertek szervezése hozzátartozóknak, ismerősöknek.)

– Az énekes anyag egy része mindvégig a magyar népdal marad, a 3. osztálytól kezdve a klasszikus zenei szemelvények száma növekszik, s a 7. osztálytól kezdve kiegészül a jazz és az igényes populáris zene válogatott szemelvényeivel – elsősorban a befogadói hozzáállás különbségeinek érzékeltetése és a zenei minőség iránti érzékenység fejlesztése céljából, amely műfaji határoktól függetlenül értelmezhető.

generatív és kreatív készségek fejlesztése

– A generatív – létrehozó, alkotó – készségek és képességek fejlesztésének célja, hogy a tanulók a megszerzett zenei tapasztalatokat alkalmazni tudják és azokkal képesek legyenek újat alkotni. A generatív tevékenységek, amelyek a kreativitás fejlesztése szempontjából nélkülözhetetlenek, fejlesztik a tanulók zenei érzékét, zeneértését és összpontosító képessé-gét. Segítik őket a zene elemeinek önálló és magabiztos használatában, fejlesztik a tanulók önkifejező képességét, ötletgazdagságát, kreativitását és zenei fantáziáját.

– A generatív zenei tevékenységek a tanítás legkülönbözőbb témáihoz és fázisaihoz kapcso-lódhatnak, s bennük a játékos alkotói munka öröme érvényesül. A generatív tevékenysé-get mindenkor megelőzi a zenei alkotóelemek (pl. ritmus, dallam, polifónia, harmónia, forma) vagy egy adott zenei stílushoz kapcsolódó zenei jelenségek (pl. a klasszika for-maérzéke) megismerése az aktív zenélésen keresztül.

Felismerő kottaolvasás

– A kottaolvasás a zene értésének eszköze, általa olyan kódrendszer kulcsát kaphatják meg a tanulók, amely segíti őket abban, hogy eligazodjanak a zenei tartalmakban. A zenével való ismerkedés kezdeti szakaszában a felismerő kottaolvasás képessége a zeneértés mélysége-ihez is jelentősen hozzájárulhat. Az önálló zenélésben nélkülözhetetlen eszközzé válik.

– Az ötvonalas kottaképet a gyerekek látják már akkor is, mikor a jelrendszereket még nem tudják megfejteni. A tanulók a felismerő kottaolvasás segítségével egyre több zenei jelen-

46


séget képesek jelrendszerről felismerni. A kottaolvasás nem cél, hanem eszköz az iskolai zenetanulás folyamatában.

– A felismerő kottaolvasáshoz kapcsolódó zenei ismeretek tanítása soha nem elvontan, ha-nem az énekes és hangzó zenei anyaghoz kapcsolódóan történik. A népdalokból vett zenei fordulatokat felhasználják a ritmikai, metrikai és dallami elemek tudatosítására, formájuk megismerése pedig segít a formaérzék fejlesztésében. Az elemző megközelítés helyett válasszák a műfaji meghatározást, találják meg az élethelyzet, az érzelmi ki-fejezés, az esztétikai szépség személyes kapcsolódási pontjait. A népdalok szövegének értelmezése rávilágít a népdalok gazdag szimbolikájára, megvilágítja a magyar szókincs gazdagságát. A népdalok nem a felismerő kottaolvasás gyakorlópéldái. Csak akkor kell szolmizáltatni, ha az a szebb, tisztább megszólaltatást segíti.

Zenei befogadás

Befogadói kompetenciák fejlesztése– A befogadói kompetenciák fejlesztése a zenehallgatás anyagának mélyreható megisme-

rését segíti elő. Ennek során az érzelmi és intellektuális befogadás egyensúlyának kell érvényesülnie. A befogadói kompetenciák fejlesztésével megalapozható a tanulók zene-hallgatói magatartása, akik a zenehallgatás során olyan élményeket – minél többféle és valóságos zenei tapasztalatokat – szereznek a hallgatott zenéről, amelyek hatására egyre inkább különbséget tudnak tenni az elmélyült zenehallgatás (vagyis a zene befogadása) és a háttérzene fogyasztása között.

– Csend és teljes figyelem nélkül nem jön létre élményt adó zenei befogadás. A művészi értékű zene befogadójává csak az a tanuló válhat, aki teljes figyelmét képes a hallott zene felé irányítani. A befogadói kompetencia fejlesztése éppen ezért részben a figyelem kész-ségének kialakítása és folyamatos erősítése felé irányul. Az alsó tagozatban a gyermek a játékos tevékenység során képes leginkább az elmélyült figyelemre. Az alsóbb osztályok-ban a mozgás és az éneklés szorosan összekapcsolódik. A zeneérzés fejlesztése mellett a mozgás is lehetőséget ad a zenei jelenségek megéreztetésére és megértésére, a zenei kész-ségek elmélyítésére is.

– rendszeres zenehallgatás. A zeneművek zenei és zenén kívüli tartalmának, üzenetének megértéséhez szükség van a zenei élmények rendszeres biztosítására: minden órán legyen zenehallgatás, amely az élmény (örömszerző) funkción túl alapját adja a generatív készsé-gek formálódásának, hiszen a generativitás a sokrétű zenei élményből fejlődik ki.

– Adekvát befogadói attitűd. A zenehallgatási anyag értő befogadását segíti az adekvát be-fogadói attitűd kialakítása, azaz fontos, hogy a tanulók kellő nyitottsággal forduljanak a hallgatott zene felé. A nyitott befogadói attitűd támogatja a zenei hatás megfelelő megélé-sét, így segíti a zene különböző megnyilvánulásainak, például funkciójának, stílusának és műfajának pontos értelmezését, elfogadását és pozitív értékelését.

– A befogadói kompetencia fejlesztését segíti elő elsősorban a zenében rejlő gesztusok, karak-terek, érzelmek, hangulatok érzékelésének és átérzésének képessége, másodsorban pedig

47


a biztos és differenciált hallási képesség (ritmus-, dallam- és hangszínérzék) és a zenei memória. Ezeket rendszeres és nagy mennyiségű énekléssel és a generatív készségek más fejlesztő gyakorlataival lehet kialakítani.

– A zeneelméleti és zenetörténeti alapismeretek minden esetben a zenei befogadást segítik, az elméleti és a lexikális adatok közül elsősorban a kiválasztott művel kapcso-lódókkal kell foglalkozni. A lényegláttatásnak és az életszerűségnek minden esetben kulcsszerepet kell kapnia, ezért teljes mértékben mellőzendő az öncélú adatközlés és a nagy mennyiségű memorizálás. Egy szerzői életrajz ismertetésében például nem az önmagukban semmitmondó dátumok és a tartózkodási helyek felsorolása és visszakérdezése, hanem a szerző személyiségének bemutatása, művészi és emberi élethelyzeteinek, a környezetével való kölcsönhatásának, problémáinak, sorsfordulatainak átéreztetése, és mindennek művészetére gyakorolt hatása az elsődleges tartalom. Ezt helyenként megtámogathatják a jól megválasztott tényadatok (dátumok, helyszínek), mindenkor kisegítő, tájékozódást könnyítő jelleggel. Ugyanez érvényes az elméleti ismeretekre: a formatan, az összhangzattan vagy a szolmizáció alapinformációi csak akkor válnak hasznossá, ha zenei érzetekhez kap-csolódnak, ha segítenek a gyerekeknek átérezni azokat a zenei jelenségeket, amelyekről szólnak.

Zenehallgatás

– A rendszeres és figyelmes zenehallgatás a tanulók zene iránti fogékonyságát és zenei ízlését formálja.

– A zenehallgatási anyag kiválasztásakor a zenei teljességre kell törekedni. Lehetőleg tel-jes műveket hallgassanak meg, hiszen a tanulók befogadói kompetenciáját, s elsősorban zenei formaérzékét a teljes kompozíciók bemutatása fejleszti. A műalkotás egészéről kell benyomást szerezniük, mielőtt a részletekre irányítják a figyelmüket. Miközben a figyelem irányítása bizonyos jelentéstartalmak megvilágítása érdekében fontos, fokozottan kell fi-gyelni arra, hogy a szempontok ne tereljék el a tanulók figyelmét a mű egészének élmény-szerű befogadásáról.

– Az első hat osztályban nem kronológiai rendbe szervezve ismertetjük meg a tanulókat a zeneművekkel, hanem az életkori sajátosságok gondos figyelembevételével a kétéves cik-lusok mindegyikében a zeneirodalom, a zenei stílusok és műfajok teljes spektrumából válogatunk. Az általános iskola utolsó két osztályában (leginkább a 8. évfolyamon*) sor kerülhet kronologikus rendszerezésre, de csak az ismeretközlés szintjén.

– Zenehallgatásnál – figyelve a ma felnövő generációk vizuális igényére – törekedjünk dVd-n elérhető koncertfelvételek bemutatására is.

– Az iskolai zenehallgatás célja nem lehet minden remekmű s az összes zenei műfaj megis-mertetése, sokkal fontosabb a befogadói kompetenciák fejlesztése és a zenehallgatás igé-nyének kialakítása, amely biztosítja az egész életen át tartó zenei érdeklődést. Bízniuk kell abban, hogy a meg nem ismert műveket a tanulók életük folyamán megismerik, ameny-nyiben kialakították bennük az igényt az értékes művek hallgatására.

48


– Az iskolai zenehallgatás mellett keresni kell a lehetőséget az élő zenehallgatásra, a rend-szeres hangverseny-látogatásra, és ösztönözni a tanulókat a zenei információk gyűjtésére. Fontos szempont, hogy a hangversenyek kifejezetten az adott korcsoporthoz szóljanak. Rendkívül fontos, hogy a hangverseny legyen előkészített, az órákon a tanulók ismerjenek meg néhány zenei témát, a művek kontextusát, majd az azt követő alkalommal beszélgetés-sel segítsük az élmények feldolgozását!

(*Apáczai Kiadó)

5–8. évfolyam

A következő kiemelt fejlesztési területek képzését segíti az ének-zene tantárgy kerettanterve: erkölcsi nevelés, nemzeti öntudat és hazafias nevelés, állampolgárságra, demokráciára nevelés, az önismeret és a társas kultúra fejlesztése, a testi és lelki egészségre nevelés, felelősségvállalás másokért és önkéntesség, médiatudatosságra nevelés, a tanulás tanítása. A kulcskompetenciák tekintetében az esztétikai-mű-vészeti tudatosság és kifejezőképesség, anyanyelvi kommunikáció, idegen nyelvi kommunikáció, di-gitális kompetencia, szociális és állampolgári, a hatékony, önálló tanulás kompetenciája fejlesztéséhez is hozzájárul.

Fejlesztési célok

reprodukció. Az éneklésre épülő tanítás első lépéseként a tanulókban az éneklés örömének és helyes szokásainak kialakítása játszotta a fő szerepet. Ebben az életkorban már az éneklés tisztasága, kifejező ereje, a zenei stílusnak megfelelő előadásmód, a kommunikatív muzikalitás kialakítása kerül a fejlesz-tés középpontjába. A magyar és más népek zenéje továbbra is jelen van az énekes anyagban, azonban a hangsúly folyamatosan eltolódik a klasszikus szemelvények irányába, majd a 7. és 8. osztályban a po-puláris zene szemelvényei is megjelennek a tananyagban. Ezek elemzésénél fontos, hogy rámutassunk arra, hogy a klasszikus zene fordulatai, formai megoldásai miként hatnak alapvetően, meghatározóan e művek stílusára. A tanulók a zenei elemeket improvizációs, kreatív játékos és intellektuális felada-tokkal is gyakorolják.

Zenehallgatás. A felső tagozat zenehallgatási anyagára a sokszínűség jellemző. Elsődleges cél a stí-lus jellegzetességeinek megismertetése: szerkesztésmódok, formai megoldások, egy-egy zeneszerzőre jellemző alkotói sajátosságok bemutatása. kronologikus áttekintésre majd csak 8. osztályban kerül sor. A felső tagozatos zenehallgatásra ajánlott alkotások többsége nagy lélegzetű, előkészítése, többszöri meghallgatása és feldolgozása sokszor meghaladja a tanítási óra adta időkeretet. Inspiráljuk a tanulókat órán kívüli meghallgatására is és más, az órai anyaghoz kapcsolódó zeneművek megismerésére.

49


Tárgyi feltételek

– Szaktanterem pianínóval vagy zongorával

– Megfelelő nagyságú tér a mozgáshoz, az énekes játékokhoz

– Ötvonalas tábla

– Ritmus- és dallamhangszerek

– Hangtár (zenei CD), DVD- tár (zenei és művészettörténeti), kottatár

– Jó minőségű CD- és DVD-lejátszó, erősítő, hangszórók, projektor

– Számítógép, internetkapcsolat

A tanulók zenei megnyilatkozásainak értékeléseAz ének-zene szaktárgyi értékelésben a tanulók évközi és tanév végi zenei fejlődését mérjük, minő-

sítjük. Kiemelt célja az ösztönzés, a motiválás, melynek legközvetlenebb módja a folyamatos szóbeli ér-tékelés. Igyekeznünk kell a szubjektivitást kiküszöbölve mérlegelni, figyelembe véve a diák szorgalmát, a tantárgyhoz való hozzáállását, a tanórai aktivitását, otthoni felkészülését és szorgalmát! Legfőképpen azt kell megállapítanunk, hogy az adott tanévben önmagához mérten milyen mértékben fejlődött, és mennyiben sajátította el a várt követelményeket! Fel kell tárnunk az esetleges hiányosságokat, és segít-séget kell adnunk azok kijavításához! Értékelésünkben törekedni kell arra, hogy az személyre szabott, fejlesztő legyen, valamint arra, hogy a folyamatosságot is érzékeltesse! Történhet egyéni, csoportos, illetve osztályszinten is.

50


5. évfolyam

Tankönyv

Apáczai kiadó: rápli györgyi – szabó katalin: Énekeskönyv 5.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Zenei reprodukció – ÉneklésÓrakeret15 óra

Előzetes tudás

Az alsó tagozatban megismert népzenei és műzenei szemelvények ismerete. Az éneklési és generatív készségek korosztálynak megfelelő szintje, és az átélt ze-nei élmények mennyiségének megfelelő befogadói kompetencia.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési

céljai

Éneklési készség fejlesztése a korábban elsajátított dalkincs ismétlésével és bővítésével az életkor adta hangi lehetőségek figyelembe vételével (hangterjedelem: a-e”, törekvés a tiszta intonációra). Kifejező és stílusos éneklésre való törekvés kialakítása.

ismeretek/fejlesztési követelmények kapcsolódási pontokmagyar népzene: válogatás régi rétegű és új stílusú népdalokból (minimálisan 5 magyar népdal éneklése).

műzene:

gregorián zenei szemelvények.

magyar történeti énekek: históriás énekek, kuruc kori dalok, az 1848–49-es szabadságharc dalai.

nemzeti énekeink:

Erkel Ferenc – Kölcsey Ferenc: himnusz éneklése fejből.

más népek dalai, a műzene tonális és funkciós zenei nyelvének megismerését segítve.

Zongorakíséretes dalok: bécsi klasszikus és más zenei stílusból.

Többszólamúság: kánonok, könnyű reneszánsz dallamok(minimálisan 8 zenei szemelvény a fenti témakörökből).

Fejlesztési követelmények:

A dalanyag tiszta, kifejező, éneklése, kiscsoportos és egyéni előa-dásmódban, törekvés a stílusos éneklésre.

Magyar nyelv és irodalom: ver-bális kifejezőkészség fejleszté-se.

Történelem, társadalmi és ál-lampolgári ismeretek: magyar történeti énekek és a magyar történelem párhuzamai.

Erkölcstan: mű (szöveg) értel-mezése erkölcsi szempontok alapján.

Dráma és tánc: Népdal-nép-tánc, hangszeres népzene, a tánc funkciója.

kulcsfogalmak/fogalmak

Régi és új stílusú népdal, gregorián ének, históriás ének, kuruc kori dal, Himnusz, dal mint műfaj.

51


Tematikai egység/Fejlesztési cél

Zenei reprodukció – generatív (önállóan és/vagy cso-portosan alkotó), kreatív zenei tevékenység

Órakeret3 óra

Előzetes tudásEgyszólamú ritmusgyakorlatok a tanult ritmuselemekkel és ritmus osztinátó. Ze-nei kérdés-felelet alkotása ritmussal és dallammal.


céljai

Visszatérő forma és variáció alkotásának fejlesztése. A rögtönzés fejlesztése a következő zenei ismeretek felhasználásával: felütés, dúr-moll dallami fordula-tok.

ismeretek/fejlesztési követelmények kapcsolódási pontokritmus, metrum:

Kreatív gyakorlatok változatos ritmusképletekkel, verssorok rit-mizálása, osztinátó.

3/4 helyes hangsúlyozása, páros-páratlan metrumok váltakozá-sának megéreztetése mozgásos gyakorlatokkal.

Egyszerű, stilizált tánclépésekből lépéssor kombinálása régi ko-rok zenéjéhez.

dallami improvizáció:

Adott ritmusmotívumra dallamvariációk dúdolással, szolmizál-va.

Zenei formaalkotás:

Kérdés-felelet játékok funkciós környezetben, négy- és nyolcütemes egységekben.

Zenei formaalkotás visszatérő elemekkel.

Változatos ritmusképletek használata.

Dallami rögtönzés a tanult zenei formák alkalmazásával.

Magyar nyelv és irodalom: mondatszerkezetek: kérdés és felelet, versek ritmusa, szótag-száma, verssorok ritmizálása.

Matematika: absztrakt gondol-kodás fejlesztése.

Vizuális kultúra: önkifejezés, érzelmek kifejezése többféle eszközzel.

Dráma és tánc: stilizált tánclé-pések.

kulcsfogalmak/ fogalmak

Dúr, zenei periódus, visszatérő forma, dallami variáció, szekvencia.

52


Tematikai egység/Fejlesztési cél

Zenei reprodukció – Felismerő kottaolvasás, zeneelméleti alapismeretek

Órakeret3 óra

Előzetes tudás

Az alsó tagozatban az énekléssel és a generatív tevékenységekkel megszerzett és egyre gazdagodó ritmikai, metrikai és dallami ismeretek. A tanult ritmikai és dallami elemek felismerése kézjelről, betűkottáról, hangjegyről és azok hangoz-tatása tanári segítséggel, csoportosan.


céljai

További ritmikai, metrikai és dallami elemek elsajátításával a zenei reprodukció fejlesztése. Előkészítést követően rövid, az énekelt szemelvényeknél könnyebb olvasógyakorlatok reprodukciója a felismerő kottaolvasás és a fejlődő belső hallás segítségével.

ismeretek/fejlesztési követelmények kapcsolódási pontokZeneelméleti ismeretek bővítése az előkészítés tudatosítás gyakor-lás/alkalmazás hármas egységében.

ritmikai elemek, metrum: új ütemfajták: felütés, csonka ütem, tizenhatodok

dallami és harmóniaelemek: r’, m’, fi hangok.

Dúr hangsor.

hangközök: kis és nagy szekund, kis és nagy terc.

Zenei előadásra vonatkozó jelzések: tempójelzések és dinamikai jelek.

Ütemfajták, felütés, ritmikai elemek megkülönböztetése és egyszerűbb ritmusgyakorlatok során reprodukálása.

Magyar nyelv és irodalom: je-lek és jelrendszerek ismerete.

Vizuális kultúra: vizuális jelek és jelzések használata.

Matematika: számsorok, törtek.

kulcsfogalmak/ fogalmak

Felütés, csonka ütem, dúr, kis és nagy szekund, kis és nagy terc, abszolút hangne-vek (pontosítva), violinkulcs, andante.

53


Tematikai egység/Fejlesztési cél Zenei befogadás – Befogadói kompetenciák fejlesztése Órakeret

4 óra

Előzetes tudás Figyelem a zenehallgatásra, fejlett hangszínhallás, valamint fejlődő formaérzék. Ismeretek hangszerekről.


céljai

A zenehallgatásra kiválasztott művek értő befogadása a befogadói kompeten-ciák fejlesztéséhez kapcsolódó tevékenységeken keresztül, az énekléssel és a generatív tevékenységekkel fejlesztett differenciált hallási készség és zenei me-mória által.

ismeretek/fejlesztési követelmények kapcsolódási pontokKorábbi tevékenységek folytatása, elmélyítése.

hangszínhallás és többszólamú hallás készségének fejlesztése: énekes hangfajok ismerete (szoprán, mezzo, alt, tenor, bariton, basz-szus).

Formaérzék fejlesztése: visszatéréses kéttagú forma, variációs forma.

A zeneirodalmi példák befogadását segítő kiegészítő ismeretek: a zenei befogadást segítő legszükségesebb elméleti ismeretek, lexikális adatok (a népzenéhez kapcsolódva: népszokások, néphagyományok, a szöveg jelentése, stílus, forma; a komolyzene befogadásához kap-csolódva zenetörténeti ismeretek, a zeneszerzői életrajzok megfelelő részei, a megismert zeneművek műfaja és formája).

A hangszerek megkülönböztetése és azonosítása a következő szem-pontok szerint: dallamhangszer, ritmushangszer, műzenei és népi hangszer (duda, tekerő, citera, cimbalom).

Szemléltetéssel a különböző zenei formák felismerése.

Tájékozottság a szemelvények történeti korával, a zeneszerző életé-vel, a művek műfajával és formájával kapcsolatban.

Magyar nyelv és irodalom: szö-vegértés, -értelmezés.

Dráma és tánc: tánctételek a nép- és műzenében.


Hangköz, formai egység (dallamfordulat).

54


55

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Zenei befogadás – Zenehallgatás Órakeret

7 óra

Előzetes tudásEgyes tanult zenei műfajokat, formákat, hangszercsoportokat felismerik. Ezeket a zenei folyamatokat figyelemmel tudják kísérni és zenei kifejezésekkel is meg tudják nevezni.


céljai

A népzene tárházából és a megjelölt korok zeneműveiből válogatva a tanulók érdeklődését erősítve törekvés a zeneirodalom remekműve-inek megismertetésére.

Hangverseny-látogatásra nevelés.ismeretek/fejlesztési követelmények kapcsolódási pontok

Az énekes anyaghoz kapcsolódó eredeti népzenei felvételek meg-hallgatása, ezek művészi szintű adaptációi mai autentikus előadók-tól.

más népek zenéje, világzenei feldolgozások, nemzetiségeink zenei hagyományainak megismerése.

reneszánsz kórusdalok, barokk szemelvények.

Zeneirodalmi szemelvények a stílusérzék fejlesztéséhez – a bécsi klasszika zeneirodalmából.

Zeneirodalmi szemelvények a zeneirodalom széles spektrumá-ból válogatva: vokális művek, hangszeres művek (szimfónia tétel, versenymű variáció), daljáték/operarészletek.

A zeneirodalom gazdagságának, műfaji sokszínűségének megisme-rése.

A művek megismerésén, elemzésén keresztül a kultúrabefogadás szándékának erősítése (pl. hangverseny-látogatás motivációs szere-pének felhasználásával).

Magyar nyelv és irodalom: ma-gyar történelmi énekek, irodal-mi párhuzamok.

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: történelmi korok, korstílusok.

Erkölcstan: zeneművek erkölcsi tartalma, üzenete, viselkedési normák.

Dráma és tánc: reneszánsz tán-cok, táncformák, zenés játék, opera cselekménye.

Vizuális kultúra: művészettörténeti stíluskorsza-kok.


Gregorián ének, reneszánsz tánc, madrigál, dal, daljáték, opera, menüett, szvit, concerto, versenymű.


A fejlesztés várt eredményei az

5. évfolyam végén

Az énekes anyagból 5 dalt és zenei szemelvényt emlékezetből énekelnek stí-lusosan és kifejezően csoportban és egyénileg is.

Törekvés a többszólamú éneklésre.

A generatív készségfejlesztés eredményeként továbbfejlődött érzetük, met-rum-, ritmus-, formaérzékük és dallami készségük.

A tanult zenei elemeket felismerik.

Előkészítés után a tanult zenei anyagnál könnyebb gyakorló feladatokat szol-mizálva olvasnak.

Képesek egy-egy zenemű tartalmát közvetítő kifejezőeszközöket, megoldá-sokat felismerni és megnevezni (tempó, karakter, dallam, hangszín, formai megoldások).

A többször meghallgatott zeneműveket felismerik hallás után.

A zenehallgatásra ajánlott, többféle stílusból, zenei korszakból kiválasztott zeneművek egy részét (min. 5 alkotás) megismerték.

Ajánlott zenehallgatási anyag

A felsorolás ajánlásokat tartalmaz. A zeneművek megadott listája a tanár egyéni választása szerint mó-dosítható. A megadott művek egy része olyan terjedelmű, hogy az ének-zene óra keretei között csak rész-letek meghallgatására van mód (pl. daljáték, opera). A megfelelő részletek kiválasztásához a fejlesztési céloknál meghatározott tartalmak adnak iránymutatást.

Magyar népzene, más európai népek zenéje.

Gregorián énekek a magyar és európai gregorián hagyomány alapján.

Zene Mátyás király udvarából / Reneszánsz táncok: Pavane

Henry Purcell: Artúr király (King Arthur), Shepherd, shepherd leave decoying

Georg Friedrich Händel: Tűzijáték szvit (Music for the Royal Fireworks), HWV 351

Georg Friedrich Händel: Vízi zene

Wolfgang Amadeus Mozart: C-dúr zongoraverseny, K. 467, II. tétel

Wolfgang Amadeus Mozart: A varázsfuvola (Die Zauberflöte), K. 620 – részletek

Ludwig van Beethoven: D-dúr hegedűverseny, op. 61. III. tétel

Ludwig van Beethoven: IX. szimfónia IV. tétel – Örömóda

Kodály Zoltán: Magyar népzene sorozatból balladák

56


57

TAnmEnETjAVAslATok (37 órás és 72 órás)

Ének-zene tantárgy óraszámai

5. évfolyam

Időkeret – javaslat: 37 órára (32 óra + 5 óra szabadon felhasználható)

Témakör óraszám szabadon felhasz-nálható

Zenei reprodukció – Éneklés 15 0Zenei reprodukció – Generatív, kreatív zenei tevékenység 3 + 1Zenei reprodukció – Felismerő kottaolvasás, zeneelméleti alapisme-retek

3 + 1

Zenei befogadás – Befogadói kompetenciák fejlesztése 4 + 1Zenei befogadás – Zenehallgatás 7 + 2Összesen: 32 + 5

taNmeNetjavaslat 5. évfolyam

Éves óraszám: 37óraszám óra anyaga Zenehallgatás készségfejlesztés Tevékenységi

formák kapcsolódások

1. Év eleji ismétlés

Játsszatok, éne-keljetek! (Tk. 4. oldal)

Gyermekjátékok

Rögtönző játékok

Metrumérzék

Ritmusértékek

Csoportos éneklés

Játék

Népzene

Népi gyermekjá-tékok

2. Bartók Béla: Ma-gyar képek

I. tétel: Este a székelyeknél

Bartók Béla: Magyar képek – I. tétel

Pentatónia

Kottaolvasás be-tűkottáról

Hangszerismeret

Hallás utáni daltanítás

Csoportos éneklés

Egyéni kutató-munka

Zenetörténet

Néprajz

3. Hej, Dunáról fúj a szél

Népzenei CD (7-8)

Tiszta hangközök: T4; T5

Kvintválasz

Kodály Zoltán: 333 olvasógya-korlat – 313.

Zeneelméleti ismeretek

Gyakorló (Tk. 11.)

Természetisme-ret

Zeneelmélet


óraszám óra anyaga Zenehallgatás készségfejlesztés Tevékenységi formák kapcsolódások

4. Érik a szőlő Népzenei CD (29-30)

Republic együt-tes: Fényes utakon

Egyrendszerű – kétrendszerű szol-mizálás

A fi hang

Egyéni munka

Csoportos éneklés

Jeles napok: szü-ret; lakodalmas

Csujogató (Tk. 13. oldal)

Tánc

5. Béreslegény, jól megrakd a sze-kered

Népzenei CD (17-18)Cimbalom


A fi hang

Váltakozó ütem

Osztinátó

Egyéni munka

Csoportos éneklés Ritmusírás gyakorlása

Tánclépések

Néprajz

Dunántúli ugrós

Képzőművészet

6. Nincs Szentesen olyan asszony

Népzenei CD (33-34)Tekerő-, forgó-lant

Variáció

Ritmusgyakorla-tok

Többszólamú hal-lásfejlesztés

Rögtönzés

Memorizálás

Csoportos éneklés

Páros munka

Szövegértés

Irodalom

7. Ez a lábam, ez, ez, ez

Népzenei CD válogatásra

Ritmikai fejlesz-tés (éles ritmus)

Felismerő kottaol-vasás

Hangjegy utáni daltanítás

Csoportos éneklés

Történelem

Földrajz

Néprajz

8. Csipkefa bimbója kihajlott az útra

Szélről legeljetek

Népzenei CD (21-22)Kodály Zoltán: Túrót eszik a ci-gány

Zenei olvasás (írás)

Abszolút hangne-vek, relatív szol-mizáció

Hangsor – skála

Hangközök: K2 – N2

Egyéni kot-taírás az ötvo-nalas rendszer-ben

Hangkártya-já-ték / párban vagy csopor-tosan

Zenei jelrend-szerek

Néprajz

58


59


9. Édes, kedves fe-leségem

Hol jártál az éjjel, cinegemadár?

Népzenei CD válogatásra Kodály Zoltán: Magyar nép-zene sorozat – balladák

Ballada

Átmenő fi hang

Hallás utáni – hangjegy utáni daltanítás

Csoportos éneklés

Kérdés-felelet játék

Irodalom

Festészet

Természetisme-ret

10. Madárka, madár-ka

Népzenei CD (19-20)

A fi hang tudatosí-tása (dór)

Kvintválasz a 2. sorban

Sorszerkezet

A kereszt: elő-jegyzés, módosí-tójel

Csoportos éneklés

Páros munka

Gyakorlás

Rögtönzés

Természetisme-ret

11. Erdő, erdő, de magos a teteje

Népzenei CD (25-26)Bartók Béla: Mikrokozmosz V. – új magyar népdal

Alkalmazkodó ritmus

Hangsúlyos mérő a lejegyzés szerint

Sorszerkezet

Csoportos éneklés

Egyéni munka: pentaton rög-tönzés

Zenetörténet

Bartók Béla – vonatkozó életút

12. Magyar népszo-kások

Pásztorok, kel-jünk fel

Kodály Zoltán: Angyalok és pásztorok

Antonio Vival-di: Glória

Szokásdallamok

Hangképzés: a szereplésre al-kalmas hangzás kialakítása

Kommunikációs készségfejlesztés

Csoportos éneklés

Rendszerezés

Csoportmunka

Kutatómunka

Ünnepek

Népszokások, jeles napok

Kommunikáció

13. Ó, gyönyörűszép titokzatos éj

Bárdos Lajos: Ó, gyönyörű-szép titokzatos éj – kánon zon-gorakísérettel

Kánonéneklés


Közösségformálás

Csoportos éneklés

Egyéni éneklés

Hangszerjáték

Magyar népszo-kások

Magyar karácso-nyi dallamok

Történelmi, iro-dalmi vonatko-zások (Biblia)



14–15. Betlehemes – a népszokáshoz kapcsolódó dal-lamok

(Tk. 48–49. ol-dal)

Magyar kará-csonyi dalok

Egyéni és csopor-tos aktivitások

Szerepjátékok

Projektmunka

Szabálykövető magatartás ki-alakítása

Szövegértés

Dramatizálás

Vizuális kultúra Manuális tech-nikák

16. Regölés – Adjon az Úristen ennek a gazdának

Regős énekek Éneklési készség fejlesztése

Rögtönzőkészség fejlesztése

A mondanivaló aktualizálása

Szerepjáték

Rögtönzés

Népszokás

Zajkeltő eszkö-zök

Népi hangszerek

17. Farsang – Három éjjel, három nap

Farsangi dalok Éneklési készség fejlesztése

Hangszerjáték

Tánc

Szerepjáték

Rögtönzés

Népszokás

Tánc

18. Erdő, erdő, erdő (Tk. 34. oldal)

Liszt Ferenc: Erdőzsongás

Christian Sin-ding: Tavaszi zsongás

Daltanítás hallás és kottakép alap-ján, felismerő kot-taolvasás

Ritmikai fejlesz-tés

Csoportos éneklés, cso-portos ritmus-gyakorlatok

Memorizálás

Tánc

Népzenegyűjtés

Népi hangszerek

Irodalom

19. Gergely-járás (Tk. 54. oldal)

Kodály Zoltán: Gergelyjárás

Formai megfigye-lések (a sorok ütemszá-ma)


A szöveg hangu-latának megfelelő előadásmód

Megbeszélés

Kutatómunka

Csoportos munka

Kiselőadás

Zenetörténet Néprajz

Iskolatörténet

20. Erkel Ferenc: Himnusz

(Tk. 58. oldal)

Erkel Ferenc: Himnusz

Liszt Ferenc: Szózat és Ma-gyar Himnusz (fantázia)

Helyes légzés-technika

Artikuláció

A szövegben ösz-szetartozó egysé-gek és levegővétel

Előadásmód

Zenei formálás

Kutatómunka

Elemzés

Helyesírás megfigyelése

Irodalom

Történelem

Nyelvtan – he-lyesírás

60


61


21. Este van már, csillag van az égen (Tk. 38. oldal)

Édes fülmile (Tk. 37. oldal)

Népzenei CD (31-32)

Váltakozó ütem

Dallam osztinátó

Visszatérő sor-szerkezet

Hangközök: kis és nagy terc

Csoportos éneklés

Csoportos vagy/és egyéni vizsgálódás: a dalcsokor összeállításá-nak szempont-jai

(Tk. 39. oldal)

Irodalom – mese

Csillagászat

Képzőművészet

22. Által mennék én a Tiszán, ladikon

Népzenei CD (13-14)Bartók – Ko-dály: Magyar népda-lok (énekhangra zongorakíséret-tel)

Tiszta prím és oktáv

Csoportos éneklés

Egyéni feladat-megoldás

Gyakorlás

Földrajz

Néprajz

23. Fiumei kikötőben áll egy hadihajó


Tegzes György: Hétfokú olvasó-gyakorlat I. – 135.

(Dúr hangsor, 1b előjegyzés és módosítójel)

Daltanítás hallás és kottakép alap-ján

Csoportos éneklés

Kutatómunka

Csoportos munka

Földrajz

Történelem

Irodalom

24. Összefoglalás – rendszerezés: magyar népdalok (Tk. 44. oldal)

Áll egy ifjú nyírfa a réten – orosz népdal (Tk. 56. oldal)

Internet – nép-zenei hangfel-vételek

Kottaolvasás – írás

Népdalok világa (Tk. 60. oldal)

Elemzés

Rendszerezés

Összefoglalás

Alkalmazás

Csoport- és pármunka

Néprajz

25. Egri históriának summája (Tk. 62. oldal)

Históriás éne-kek

Reneszánsz lantmuzsika

6/8

(Volta-ritmus)

Históriás ének


Rögtönzés


Szövegértés – szövegalkotás

Zenetörténet

Irodalom

Történelem

Képzőművészet



26. Zöld erdő har-matját

Klapka-induló

Indulók Ritmikai, dallami fejlesztés

Kottaolvasási készségfejlesztés

Kritikai érzékfej-lesztés (prozódia)

Repertoárbővítés

Egyéni munka Zenetörténet

Történelem

Képzőművészet

27. Gregorián ének:

Kövecses út mel-lett

Laudate Domi-num omnes gen-tes

Gregorián éne-kek

Magyar grego-riánum

Kottaolvasás

Recitáló éneklés

Zsoltározó ének-lés

Rögtönzés

Egyéni és cso-portmunka

Kortörténet

Zenetörténet

28. Ungaresca

Pavane

Csembaló

Reneszánsz hangszeres zene

Tizenhatod rit-musértékek

Ungaresca

Pavane

Madrigál

Vegyeskar szóla-mai

Ismeretrögzí-tés

Rögtönzés

Tánc

Magyar táncok Mátyás udvará-ban

Tánctörténet

Viselkedéskul-túra

29. Barokk hangsze-res tánczene (a tankönyvi kí-nálatból szabad választás szerint)

(Tk. 74–75. ol-dal)

J. S. Bach, ill. G. F. Händel műve

Felismerő kottaol-vasás gyakorlása

Szvit

Menüett

Ismeretbővítés


Tánc

Zenetörténet

Barokk táncok

Illemtan

30. Bécsi klasszikus dalok (a tankönyvi kí-nálatból szabad választás szerint)

(Tk. 76–77. ol-dal)

Klasszikus da-lok


Felütés

Periódus

Műdal

Rögtönzés

Formatan

Egyéni munka

Zenetörténet

62


63


31. Opera (a tankönyvi kí-nálatból szabad választás szerint)

(Tk. 78–79. ol-dal)

A vonatkozó opera részlete

Opera műfaja

Tercpárhuzam

Ismeretbővítés

Elemzés – ér-telmezés

A szöveg-könyv vagy részletének feldolgozása

Zeneirodalom

Szövegértés

32. Versenymű: A. Vivaldi: A négy évszak – Ősz III. tétel

A. Vivaldi: A négy évszak – Ősz III. tétel

A. Piazzolla: Tavasz a kikö-tőben

Periódus – memo-rizálás

A barokk concerto

Improvizáció

Elemzés


Zeneirodalom

Irodalom

Földrajz

33. Klasszikus ver-senymű (a tankönyvi kí-nálatból szabad választás szerint)

(Tk. 82–83. ol-dal)

W. A. Mozart: C-dúr zongora-verseny K. 467

L. van Beetho-ven: D-dúr hegedű-verseny Op. 61

Köchel-jegyzék

Opus

Dallamvariáció

Primo – secundo

Zenehallgatás

Elemző értel-mezés

Zeneirodalom

34. Összegzés (Zene-irodalom)

Szabad válo-gatás szerinti részletek

Műfaji és stílus ismeretek

Zeneszerző kirakó (Tk. 84. oldal)

Zenetörténet

Zeneirodalom

Történelem

Irodalom

Képzőművészet

Földrajz35–36. Kitekintés – Ze-

netörténeti baran-golások

Szeikilosz sírverse

Őskor – Ókor

Olvasógyakorla-tok

Csoportmunka – pármunka

Projektmunka

Tamkó Sirató Károly: Katten-totta (Tk. 23. oldal)

37. Év végi összefoglalás

Szabad válo-gatás

Népzene – stílus-körök szerint

Műzene – műfa-jok szerint

Ismeretek megerősítése

Néprajz

Zenetörténet


taNmeNetjavaslat 5. évfolyam

Éves óraszám: 74óraszám óra anyaga Zenehallgatás készségfejlesztés Tevékenységi

formák kapcsolódások


Mit tanultunk az alsó tagozatban?

Dalismétlés az előző évek anya-gából

Szabadon válo-gatva (karakterdara-bok, cselekmé-nyes zenék)

Gyermekjátékok

Készségek felmé-rése, szintfelmérés

Játék

Csoportos és egyéni tevé-kenységek



Játsszatok, éne-keljetek! (Tk. 4. oldal)

Népzenei felvé-telek

Rögtönző játékok

Metrumérzék

Ritmusértékek

Csoportos éneklés

Játék

Népzene



I. tétel: Este a székelyeknél

Bartók Béla: Magyar képek – I. tétel

Pentatónia

Kottaolvasás be-tűkottáról

Hangszerismeret

Hallás utáni daltanítás

Csoportos éneklés

Egyéni kutató-munka

Zenetörténet

Néprajz

Hangszerismeret


III. és V. tételek

Bartók Béla: Magyar képek

III. és V. tételek

Ritmikai, dallami készségfejleszté-sek

Kanásztánc – rit-mus

Csoportos éneklés

Egyéni munka

Zenetörténet

Néprajz

Tánctörténet

5. Hej, Dunáról fúj a szél

Népzenei CD (7-8)

Tiszta hangközök: T4; T5

Hangközgyakor-latok

Formatan: kvint-válaszok

Egyéni és cso-portos éneklés

Természetisme-ret

Zeneelmélet

6. Kvintválaszok Autentikus nép-zenei felvételek

Népdalok, nép-dalfeldolgozá-sok

Kvintválasz

Ritmikai gyakor-latok

Kodály Zoltán: 333 olvasógya-korlat – 313.

Hallásfejlesztés

Megosztott figye-lem

Frontális osz-tálymunka

Egyéni feladat-megoldások

Páros munka

Zeneelmélet

Irodalom

64


65


7. Megrakják a tüzet Népzenei CD (23-24)

Thomas Mor-ley: Tűz, tűz

Parlando előadás-mód

Kifejező előadás

Egyéni ének-lési készség fejlesztése

Pármunka

Rögtönzés

Irodalom

8. Gyakorló Kvintváltó ma-gyar népdalok

KodályZoltán: Süket sógor

Kodály Zoltán: Zöld erdőben

Kérdés-felelet já-tékok

Rögtönzés

Szociális kompe-tenciák: egymásra figyelés

Gyakorló (Tk. 11.)

Pármunka

Csoportmunka

Zeneelmélet

9. Érik a szőlő Népzenei CD 1 (29-30)

Republic együt-tes: Fényes utakon


A fi hang

Egyéni munka

Csoportos éneklés

Jeles napok: szü-ret; lakodalmas

10. Töltsd teli, pajtás, poharad

Ivónóták

Festeres Zene-kar

KodályZoltán: Háry János (Marci bácsi bordala)

Ritmikai fejlesz-tés – ellenritmu-sok

Csoportos éneklés

Szövegértés – szövegalkotás

Csujogató (Tk. 13. oldal)

Tánc

11. Béreslegény, jól megrakd a sze-kered

Népzenei CD 1 (17-18)Cimbalom


A fi hang

Váltakozó ütem

Osztinátó

Egyéni munka

Csoportos éneklés Ritmusírás gyakorlása

Tánclépések

Néprajz

Képzőművészet

12. A dunántúli ugrós tánc


Táncritmusok – lépések

Cimbalom

Egyéni munka

Tánclépések

Dunántúli ugrós

13. Nincs Szentesen olyan asszony

Népzenei CD 2 (33-34)Tekerő-, forgó-lant

Variáció

Ritmusgyakorla-tok


Rögtönzés

Memorizálás

Csoportos éneklés

Szövegértés



14. A variálás, vari-ációk


Rögtönzés


Páros munka Szövegértés

Irodalom

15. Ez a lábam, ez, ez, ez

Népzenei CD válogatásraTáncnóták

Ritmikai fejlesz-tés (éles ritmus)


Hangjegy utáni daltanítás

Csoportos éneklés

Történelem

Földrajz

Néprajz

16. Ha te tudnád, amit én


Kétszólamú rit-musgyakorlat (Tk. 19. oldal)


(ritmikai – dal-lami)

Néprajz

17. Csipkefa bimbója kihajlott az útra

Szélről legeljetek

Népzenei CD 1 (21-22)Kodály Zoltán: Túrót eszik a ci-gány

Zenei olvasás (írás)

Abszolút hangne-vek, relatív szol-mizáció

Hangsor – skála

Hangközök: K2 – N2

Egyéni kot-taírás az ötvo-nalas rendszer-ben

Hangkártya-já-ték / párban vagy csopor-tosan

Zenei jelrend-szerek

Néprajz

18. Úgy tetszik, hogy jó helyen vagyunk itt

Népzenei CD 2 (49-50)

Kottaolvasás szá-mokról

Hexachord

Tempo giusto előadásmód

Csoportos és egyéni éneklés

Néprajz

Festészet

19. Édes, kedves fe-leségem

Hol jártál az éjjel, cinegemadár?

Népzenei CD válogatásraKodály Zoltán: Magyar nép-zene sorozat – balladák

Ballada

Átmenő fi hang

Hallás utáni – hangjegy utáni daltanítás

Csoportos éneklés


Irodalom

Festészet

Természetisme-ret

20. Megöltek egy legényt

Bartók Béla: Gyermekeknek I. – 13.Kodály Zoltán: Magyar népze-nesorozat – bal-ladák

Ballada

Nagy éles és nyúj-tott ritmus

Hangkészlet

„Szerepjáték” Szövegértés

Műfaji ismere-tek

21. Mikor leány vol-tam


Dúr – moll karak-ter / hangközök

Csoportos éneklés

Néprajz

66


67


22. Most jöttem Er-délyből

Hess, páva, hess, páva


Dúr – moll karak-ter

3/8; 2/8

Váltakozó ütem

Hangközök

Frontális mun-ka

Elemzés, értel-mezés

Népzene

23. Madárka, madár-ka


A fi hang tudatosí-tása (dór)


Sorszerkezet

A kereszt: elő-jegyzés, módosí-tójel

Csoportos éneklés

Páros munka

Gyakorlás

Rögtönzés

Természetisme-ret

24. Sej, a tari réten Kodály Zoltán: Mátrai képek – vonatkozó egysége


Sorszerkezet

Csoportos éneklés

Egyéni munka

Zeneirodalom

25. Mikófalvi vásártéren


A tá színező hang Egyéni mun-kák

Irodalom

Néprajz

Vizuális kultúra26. Erdő, erdő, de

magos a tetejeNépzenei CD 1 (25-26)Bartók Béla: Mikrokozmosz V. – új magyar népdal


Hangsúlyos mérő a lejegyzés szerint

Sorszerkezet

Csoportos éneklés

Zenetörténet

Bartók Béla – vonatkozó életút

27. Gyakorló óra – Rögtönzés

Bartók Béla: Mikrokozmosz V. – új magyar népdal

Rögtönzés: kötött, kötetlen

Népzenei forma-alkotás

Csoportos éneklés

Egyéni munka: pentaton rög-tönzés

Néprajz

Zenetörténet –Bartók Béla vo-natkozó életrajza

28. Magyar népszo-kások

Pásztorok, kel-jünk fel

Kodály Zoltán: Angyalok és pásztorok

Antonio Vival-di: Glória

Szokásdallamok

Hangképzés: a szereplésre al-kalmas hangzás kialakítása

Kommunikációs készségfejlesztés

Csoportos éneklés

Rendszerezés

Csoportmunka

Kutatómunka

Ünnepek

Népszokások, jeles napok

Kommunikáció



29. Ó, gyönyörűszép titokzatos éj

Bárdos Lajos: Ó, gyönyörű-szép titokzatos éj – kánon zon-gorakísérettel

Kánonéneklés


Közösségformálás

Csoportos éneklés

Egyéni éneklés

Hangszerjáték

Magyar népszo-kások

Magyar karácso-nyi dallamok

Történelmi, iro-dalmi vonatko-zások (Biblia)

30. A szeleknek élénk szárnyán

Román kolinda dallamok

Többszólamú készségfejlesztés

Frontális mun-ka

Hagyományok

Néprajz31–32. Betlehemes – a

népszokáshoz kapcsolódó dal-lamok

(Tk. 48–49. ol-dal)

Magyar kará-csonyi dalok

Egyéni és csopor-tos aktivitások

Szerepjátékok

Projektmunka

Szabálykövető magatartás ki-alakítása

Szövegértés

Dramatizálás

Vizuális kultúra Manuális tech-nikák

33. Regölés – Adjon az Úristen ennek a gazdának

Regős énekek Éneklési készség fejlesztése

Rögtönzőkészség fejlesztése

A mondanivaló aktualizálása

Szerepjáték

Rögtönzés

Népszokás

Zajkeltő eszkö-zök

Népi hangszerek

34. Farsang – Három éjjel, három nap

Farsangi dalok Éneklési készség fejlesztése

Hangszerjáték

Tánc

Szerepjáték

Rögtönzés

Népszokás

Tánc

35. Erdő, erdő, erdő (Tk. 34. oldal)

Liszt Ferenc: Erdőzsongás

Christian Sin-ding: Tavaszi zsongás

Daltanítás hallás és kottakép alap-ján, felismerő kot-taolvasás


Csoportos éneklés, cso-portos ritmus-gyakorlatok

Memorizálás

Tánc

Népzenegyűjtés

Népi hangszerek

Irodalom

36. Népzenegyűjtés (Tk. 36. oldal)

Népzenei felvé-telek

Népi hangsze-rek

Hangszínhallás fejlesztés: népi hangszerek

Csoportos éneklés

Néptánc

Zenetörténet

Népzene

Népi hangszerek37. Megyen már

a hajnalcsillag lefelé


Hangközök: kis és nagy terc

Csoportos éneklés

Népzene

Csillagászat

68


69


38. Édes fülmile Népzenei CD válogatásra

Pentatónia

Terc-inga / dallam osztinátó

Felelgetős

Pármunka

Rögtönzés

Néprajz

39. Gergely-járás (Tk. 54. oldal)

Kodály Zoltán:

Gergelyjárás

Formai megfigye-lések (a sorok ütemszá-ma)


A szöveg hangu-latának megfelelő előadásmód

Megbeszélés

Kutatómunka

Csoportos munka

Kiselőadás

Zenetörténet Néprajz

Iskolatörténet

40. Erkel Ferenc: Himnusz (Tk. 58. oldal)

Erkel Ferenc: Himnusz

Liszt Ferenc: Szózat és Ma-gyar Himnusz (fantázia)

Helyes légzés-technika

Artikuláció

A szövegben ösz-szetartozó egysé-gek és levegővétel

Előadásmód

Zenei formálás

Kutatómunka

Elemzés

Helyesírás megfigyelése

Irodalom

Történelem

Nyelvtan – he-lyesírás

41. Az Európai Unió himnusza

(L. van Beetho-ven: Örömóda)

L. van Beetho-ven: IX. szim-fónia IV. tétel – Örömóda

Előadásmód

Zenei formálás

Csoportmunka Irodalom

Zeneirodalom

Szövegértés

42. Este van már, csillag van az égen (Tk. 38. oldal)


L. van Beetho-ven: Holdfény szonáta

Váltakozó ütem

Dallam osztinátó

Visszatérő sor-szerkezet

Csoportos éneklés

Csoportos vagy/és egyéni vizsgálódás: a dalcsokor összeállításá-nak szempont-jai

(Tk. 39. oldal)

Irodalom – mese

Csillagászat

Képzőművészet

43. Este van, este van, megy a nap lefelé


Népdalok rend-szerezése

Pármunka Népzene



44. Által mennék én a Tiszán, ladikon

Népzenei CD 1 (13-14)Bartók – Ko-dály: Magyar népda-lok (énekhangra zongorakíséret-tel)

Tiszta prím és oktáv

Csoportos éneklés


Gyakorlás

Földrajz

Néprajz

45. Fiumei kikötőben áll egy hadihajó


Hangközök

Ritmikai gyakor-latok

Tempo giusto előadásmód

Népzenei formák

Csoportos éneklés

Kutatómunka

Csoportos munka

Földrajz

Történelem

Irodalom

46. Gyakorló óra Szabad váloga-tás szerint

Daltanítás hallás és kottakép alap-ján Tegzes György: Hétfokú olvasó-gyakorlat I. – 135.

(Dúr hangsor, 1b előjegyzés és módosítójel)

Frontális osz-tálymunka vegyítve a csoportos fela-dat- meghatá-rozásokkal

Népzene

Zeneelmélet

47. Népzenegyűjtés Népzenei CD válogatásra

Rendszerező óra

Ritmikai, dallami készségfejlesztés

Népzenei forma-tan

Pármunka

Egyéni munka

Népzene

Néprajz

Természetisme-ret

48–49. Összefoglalás – rendszerezés: magyar népdalok (Tk. 44. oldal)

Internet – nép-zenei hangfel-vételek

Kottaolvasás – írás

Népdalok világa (Tk. 60. oldal)

Elemzés

Rendszerezés

Összefoglalás

Alkalmazás


Néprajz

50. Áll egy ifjú nyírfa a réten – orosz népdal (Tk. 56. oldal)

Zhanna Bichevskaya felvételei

Orosz többszó-lamúság

Tercpárhuzamok

Gitár – balalajka

Csoportos éneklés

Népismeret

Földrajz

70


71


50. Greensleeves Angol és ír nép-zene

6/8-os lüktetés

Hajlítások

Csoportos éneklés

Népismeret

Történelem

Képzőművészet51. Készségfejlesztő

óra

(Tk. 55. oldal)

Szabad váloga-tás szerint

Ritmikai, dallami készségfejlesztés

Rögtönzés

Csoportos-, egyéni éneklés

Zeneelmélet

52. Egri históriának summája (Tk. 62. oldal)

Históriás éne-kek

Reneszánsz lant muzsika

6/8

(Volta-ritmus)

Históriás ének


Rögtönzés


Szövegértés, szövegalkotás

Zenetörténet

Irodalom

Történelem

Képzőművészet53. Zöld erdő har-

matjátIndulók Ritmikai, dallami

fejlesztés

Kottaolvasási készségfejlesztés

Kritikai érzékfej-lesztés (prozódia)

Egyéni munka Zenetörténet

Történelem

Képzőművészet

54. Klapka induló Indulók Repertoárbővítés

Szinkópa

Induló ritmus

Egyéni és pár-munka

Zenetörténet

Történelem

Képzőművészet55. Gregorián ének:

Kövecses út mel-lett

Laudate Domi-num omnes gen-tes

Gregorián éne-kek

Magyar grego-riánum

Kottaolvasás

Recitáló éneklés

Zsoltározó ének-lés

Rögtönzés


Kortörténet

Zenetörténet

56. Hajnalnóta Farkas Ferenc: Hajnalnóta

6/8 „könnyedsé-ge”, táncos karak-tere

Osztinátó

Rögtönzés

Rögtönzés


Kortörténet

Zenetörténet

Képzőművészet

57. Korai többszó-lamúság: Jertek, jertek – ófrancia kánon

Korai többszó-lamúság


Kánon éneklés (népzenei – műze-nei)

Frontális osz-tálymunka

Zenetörténet



58. Ungaresca Csembaló Tizenhatod rit-musértékek

Ungaresca

Ismeretrögzí-tés

Rögtönzés

Tánc

Magyar táncok Mátyás udvará-ban

Tánctörténet

Viselkedéskul-túra

59. Apor Lázár tánca Reneszánsz ma-gyar táncok

Tizenhatod rit-musérték

Szekvencia

Páros munka

Egyéni éneklés

Történelem

Zenetörténet

60. Pavane Reneszánsz hangszeres zene

Pavane

Madrigál

Vegyeskar szóla-mai

Tánc Viselkedéskul-túra

61. J. S. Bach: G-dúr menüett

J. S. Bach: G-dúr menüett


Szvit

Menüett

Ismeretbővítés


Tánc

Zenetörténet

Barokk táncok

Illemtan

62. G. F. Händel: Vízi zene

G. F. Händel: Vízi zene, Tűzi-játék szvit


Szvit

Menüett

Ismeretbővítés


Tánc

Zenetörténet

Barokk táncok

Illemtan

63. J. Haydn: Sze-renád

Klasszikus da-lok


Felütés

Periódus

Műdal

Rögtönzés

Formatan

Egyéni munka

Zenetörténet

64. L. van Beetho-ven: A tarisznyás fiú dala

Beethoven dalai 6/8 súlyviszonyai

Ének és zongorakíséret kapcsolódása

Csoportos éneklés

Zenetörténet

65. W. A. Mozart: Vágyódás a ta-vasz után

Mozart dalok Kéttagú forma Csoportos éneklés

Forma rögtön-zése

Zenetörténet

72


73


66. H. Purcell: Pász-tor, pásztor

Az opera rész-lete

Opera műfaja

Tercpárhuzam

Ismeretbővítés



Zeneirodalom

Szövegértés

67–68. W. A. Mozart: A varázsfuvola

Az opera vá-lasztott részletei

Singspiel

Dal és ária

Duett


Ismeretbővítés



Zeneirodalom

Szövegértés

69. Versenymű: A. Vivaldi: A négy évszak – Ősz III. tétel

A. Vivaldi: A négy évszak – Ősz III. tétel

A. Piazzolla: Tavasz a kikö-tőben

Periódus – memo-rizálás

A barokk concerto

Improvizáció

Elemzés


Zeneirodalom

Irodalom

Földrajz

70. W. A. Mozart: C-dúr zongora-verseny K. 467

W. A. Mozart: C-dúr zongora-verseny K. 467

Köchel-jegyzék

Zenei paraméte-rek

Zenehallgatás


Zeneirodalom

71. L. van Beetho-ven: D-dúr hegedűver-seny Op. 61

L. van Beetho-ven: D-dúr hegedű-verseny Op. 61

Opus

Dallamvariáció

Primo – secundo

Zenehallgatás


Zeneirodalom

72. - 73. Összegzés (Zene-irodalom)

Szabad válo-gatás szerinti részletek

Műfaji és stílus- ismeretek

Zeneszerző kirakó (Tk. 84. oldal)

Zenetörténet

Zeneirodalom

Történelem

Irodalom

Képzőművészet

Földrajz74. Év végi

összefoglalásSzabad válo-gatás

Népzene – stílus-körök szerint

Műzene – műfa-jok szerint

Ismeretek megerősítése

Néprajz

Zenetörténet


74

AjánloTT irodAlom

Andrásfalvy Bertalan: Néprajzi ismeretek, Múzsák, 1982Balassa – Gál: Operakalauz, Zeneműkiadó, 1956Bárdos Lajos: Elemző írások a népzenéről, Eötvös Kiadó, 1994Böhm László: Zenei műszótár, Zeneműkiadó, Budapest, 1961Brockhaus – Riemann: Zenei Lexikon I–III Zeneműkiadó, Budapest, 1985Cesaro Orselli: A madrigál és a velencei iskola, Zeneműkiadó, Budapest, 1986Darvas Gábor: A zene anatómiája, Zeneműkiadó, Budapest, 1974Darvas Gábor: Évezredek hangszerei, Zeneműkiadó, Budapest, 1975Dobszay László: A magyar dal könyve, Zeneműkiadó, Budapest, 1994Dobszay László: Magyar zenetörténet, Planétás Kiadó, Budapest, 1998Falvy Zoltán: A magyar zene története, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1999Gelencsér Ágnes: Magyar népzenei alapismeretek, Calibra Kiadó, 1994Gülke, P.: Szerzetesek, polgárok, trubadúrok, EMB, 1990Hangszerek enciklopédiája, Gemini Kiadó, 1996Kerényi György: Magyar énekes népszokások, Gondolat, 1982Kodály – Vargyas: A magyar népzene, EMB, 1994Kodály pedagógiai műveiPaksa Katalin: Magyar népzenetörténet, Balassi Kiadó, 1999Tegzes György: Hétfokú olvasógyakorlatok I–II., Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1996


TArTAlom

BEVEZETŐ 3A TAnkönyV hAsZnálATáról 4PikTogrAmok, jElölÉsEk 5nÉPZEnEi Cd 5

A TAnkönyV FElÉPÍTÉsE – TAnÍTási TArTAlmAk 6A korsZErű okTATás És nEVElÉsElmÉlET ErEdmÉnyEinEk BEÉPÍTÉsE A TAnkönyVBE 9AZ ÉnEk-ZEnEokTATássAl össZEkAPCsolAndó komPETEnCiATErÜlETEk 9ProjEkTokTATás 9

A TAnkönyV FEjEZETEi rÉsZlETEsEn 10i. FEjEZET: nÉPZEnE 10AZ ElsŐ FEjEZET hAsZnálATáról 11FEldolgoZási jAVAslAT, kiEgÉsZÍTŐ inFormáCiók 11

ii. FEjEZET: műZEnE 26A második FEjEZET hAsZnálATáról 26FEldolgoZási jAVAslAT, kiEgÉsZÍTŐ inFormáCiók 26

krEATÍV ZEnEi TEVÉkEnysÉgEk 32ZEnEElmÉlETi AlAPismErETEk 33ZEnEhAllgATás 34hogyAn TErVEZZÜk ZEnEhAllgATási óráinkAT? 35A FEjlEsZTŐ ÉrTÉkElÉs, sZámonkÉrÉs, EllEnŐrZÉs lEhETsÉgEs Formái, módoZATAi 37

órAVáZlAT minTák EgyEs TAnAnyAgrÉsZEk FEldolgoZásáhoZ 38

hElyi TAnTErV - Ajánlás 45

TAnmEnET jAVAslATok 57

AjánloTT irodAlom 74

75



Documents

Kézikönyv - Oktatáskutató és Fejlesztő Intézetofi.hu/sites/default/files/052032_enekeskonyv_5_kk.pdfEgyrészt fegyelmez, összerendezi az osztályt. Másrészt, ha megtanítjuk