M __________________________

EZT C I ET D R k ^ CT I VILÁG proletárjaiOTTHONT ADNI A FIATALOKNAK | - J I | Q I * 1 Y I egyes ülj etek!

CSÖKKENŐ LÉTSZÁM, h p m W m g g B m H P N I H j ----------------------------------NÖVEKVŐ EREDMÉNY f . l Csütörtök,

* , l \ w i P 1980. november 20.

A REPÜLÉSÉRT ' i I . \ :S- K B & W M M M XXXVI. évfolyam,__________________ . 7.A,,A'-j.,. j : .7 272. Szám

kiváló A fo t ó k lu b I M W T i F l » '1 JI'IF i U t J .1 4 I M l W J B í i m * 1 1 >1 F l Ara: 1 * ° forint

Ülést tartott a megyei párt-végrehajtóbizottság

Kedvező tendenciák a megye gazdaságában

12 milliárd értékben

Kooperációval az export növeléséért

• •

Önmeg­valósítás

Politikusok, szociológusok szívesen beszélnek az egyé­niség teljes kibontakozásáról, önmaguk megélésének lehető­ségéről, az önmegvalósítás öröméről. Többségük odáig elmegy, hogy az ember azért dolgozik, mert erre belső kényszert érez, vagy mert feladatának érzi a szocializ­mus építését.

Áll az asszony nyolc órán keresztül a présgépnél. Egyik lábán áll, a másikkal a pedált nyomja. Keze, mint egy ada­goló automata. A politikus, az újságíró szerint ő most ép­pen alkot, szocializmust épít. Az asszony szerint ő most ép­pen normát teljesít, pénzt ke­res, a gépbeállítóval veszek­szik, a dereka pedig fáj. Esze azon jár, mi legyen a vacso­ra, mi van a gyerekekkel.

Nem mondom, vannak sze­rencsés emberek, akik való­ban életük nagy részében al­kotnak, szocializmust építe­nek, önmegvalósítanak. A hivatástudattal végzett mun­kájuk a hobbijukkal egybe­esik. Ismerek ilyen orvosokat, tanárokat, tudósokat, tsz-el- íököket, párttitkárokat, író­

dat. Az önmegvalósulás tartós iröme kicsit megrontja őket, ,-ltorzítja értékrendjüket. Ma­

gukból indulnak ki, úgy álta­lánosítanak. Így alakul ki az a tételük, hogy a munkásem­ber „alkot”, önmagát kibon­takoztatja, egyéniségét kitel­jesíti.

Van bennük egy másik tor­zulás is — tisztelet a kivétel­nek. A nemzet, a haza, a kör­nyezet nem más számukra, mint önmegvalósításuk kere­te, feltételrendszere. Minden azért van,'hogy ők kibonta­kozhassanak. Ha pedig a dol­gok nem állnak ehhez össze, akkor begubóznak, pesszimis­ta hangvételt vesznek fel, el­kezdve kritizálni a dolgokat — kívülről, hűvös tárgyila­gossággal.

Sokan közülük, különösen a művészek, időlegesen el is tudnak szakadni a közfelfo­gástól, a közízléstől és a köz- igányektől. Alkotnak maguk­nak. Akinek nem tetszik, nem figyel oda. De a társadalom­nak — szerintünk — köteles­sége ezt a begubózást. is fi­nanszírozni.

Akinek persze szíve van, az együtt nyüzsög a néppel, együtt végzi az útkeresést a vezetőkkel. így nem tud ma­gába roskadni, nem tud pesz- szimistáVá válni. Az jelent számára önmegvalósulást, ha ehhez másokat is hozzásegít. Az élet bizony — az enyém is — elsősorban nem önmeg­valósítást, hanem kötelesség­teljesítés, fárasztó munka, megfelelni-akarás, _ együtt- menetelés, együtt-elfáradás. A művészemberé is.

Ezek a gondolatok jutottak eszembe, amikor az ország- gyűlés őszi ülésszakán pár­tunk első titkára ezeket mond- ta: „Egyes fontos és néhaköltséges művészeti ágakaban bizonyos művészek azt mond­ják, hogy fő törekvésük az önmegvalósítást. Ez néha több millió forintba is belekerül, de én nem ezt akarom szóvá tenni. Inkább azt szeretném kérni a művészektől, íróktól, a közvéleményformálás vala­mennyi tényezőjétől, hogy — törekedve önmagunk megva­lósítására, mert másképpen alkotni nem is lehet — szol­gálják népünk önmegvalósítá­sát.”.

P. O.

Kevesebben — több eredménnyel

Az esztendő még nem ért véget, annak eredményeiről teljes képet adni ma még nem lehet. A fő tendenciák azonban kibontakoztak, és segíthetik a jövő évi tervek előkészítését, főként a gaz­daságban. Megállapította a végrehajtó bizottság, hogy a cselekvési programban meg­határozott célok teljesülnek 1980-ban.

Számottevően javult a munkaerőgazdálkodás. A fog­lalkoztatottak száma — a szolgáltatások kivételével — mindenütt csökkent.

A beruházásra fordított összegek nem lépik túl a tervezettet, s azokat főként a folyamatban lévő nagy beruházásokra fordították.

A termelési érték a múlt évhez képest várhatóan hét­hét és fél százalékkal emel­kedik. Gyorsult a termék- szerkezet korszerűsítése fő­ként az acél- és alumínium­kohászatban, illetve a hír­adástechnikai iparban. Az értékesítési ütem összhang­ban áll a termelés növekedé­sével. A belföldi értékesítés valamivel mérsékeltebb (4 százalékos ütemű), a szo­cialista országokba irányuló export megfelel az átlagos évi ütemnek, a dcllárelszá- molású exportból származó bevétel igen számottevően (20—22 százalékkal) emelke­dik a múlt évhez képest, de még így sem éri el a ter­vezettet.

A takarékossági intézke­dések hatására is javult a gazdálkodás jövedelmezősé­ge. A gazdasági egységek nyeresége erősen eltérő, de számottevő veszteség a múlt évhez képest sehol sem vár­ható.

Korszerűbb termékszerkezet — javuló minőség

Az ipar termelését Fejér megyében a következők jel­lemzik 1980-ban: 3 százalé­kos eszközállomány-növe­kedés és 1 százalékos lét­számcsökkenés mellett 6,5 százalékkal növekszik a ter­melés a múlt évhez viszo­nyítva.

Ezen belül a bányászatban a tervnek megfelelően foly­tatódnak a bányanyitások. A Balinkán kitermelt szén minősége javult.

A kohászatban a fejlődést a magasabb feldolgozottságé termékek nagyobb részará­nya jelzi. Tovább javult a kohászati termékek minő­sége is, jelentősen emelke­dett az export. A konvérte- res acélmű Dunaújvárosban a terveknek megfelelően épül, bizonyosnak látszik az

első ütem határidő előtti átadása.

A gépipari üzemek jó színvonalon elégítik ki a hazai igényeket. Javult ter­mékeik versenyképessége a világpiacon. Különösen a Videoton és az Ikarus tett sokat termékeinek korszerű­sítéséért.

A könnyűiparban a vá­laszték és a minőség javítá­sa volt a cél. Kár, hogy

_a Dunaújvárosi Papírgyár szalmaellátásában továbbra is gondok mutatkoznak. Az élelmiszeripar fejlődését a termékek felvásárlásának ja­vulása, a tárolókapacitás bővülése és a termékválasz­ték szélesedése jellemző. Biztosítottnak látszik, hogy az épülő szabadegyházi gyár — legnagyobb élelmiszeripari beruházásunk — jövő év kö­zepén megkezdi termelését.

Figyelemre méltó változá­sok folynak az építőiparban. Több mint kétszázalékos létszámcsökkenés és az ál­lóeszközök jelentős bővülé­se mellett a tervezettnek megfelelően 5 és fél száza­lékkal emelkedik a terme­lés. Az építőipari vállalatok közül az Alba Regia Építő­ipari Vállalat mind a me­gyében mind a megyén kí­vül maradéktalanul eleget tett kötelezettségeinek. A 26. számú ÁÉV az építkezé­sek nagy részén jó színvona­lon látta el feladatát. Ered­ményesen dolgozott a FE- TÉV a tanácsi építési fel­adatok végrehajtásán, csök­kentek az átfutási idők, bő­vült a karbantartó kapaci­tás. Szervezettebbé vált a munka az ingatlankezelő, a városgazdálkodási vállala­toknál és a lakásfenntartó szövetkezeteknél is.

Csökken az üzemek közti különbség

A mezőgazdaság termelé­se 1978-hoz képest 8—10 százalékkal nőtt, főként a gabonatermelésben voltak kiemelkedő eredmények. Csökkentek a korábbi kü­lönbségek az egyes gazdasá­gi egységek között, de e kü­lönbségek még mindig je­lentősek. Várható, hogy az idén nem lesz a megyében veszteséges és alaphiányos mezőgazdasági nagyüzem.

Számottevő előrelépés tör­tént a földhasznosításban, az önkéntes földcserékben, a meliorációban, tápanyaggaz­dálkodásban. Az öntöző- berendezések hasznosításá­ban, illetve újak létesítésé­ben nem jeleskedtek a me­zőgazdasági üzemek.

Az állattenyésztési ága­zatot a szarvasmarha- és juhállomány növekedése jel­lemzi. Kissé csökkent a ser­tésállomány. Az állatállo­mány növekedésével a férő­helybővítést jórészt re­

konstrukciókkal oldották meg. A tejtermelés 10 szá­zalékos emelkedése főként a fajlagos hozamnövekedés­ből származik. Éves átlagban az egy tehénre jutó tejter­melés várhatóan megközelíti a 4400 litert.

Szervezettség, kulturáltság a köz javára

A közlekedés teljesítmény­értéke öt és fél — hat szá­zalékkal nőtt. Javult a sze­mélyszállítás, az' utastájé­koztatás; az áruszállításban érzékelhető a szervezettség, az eszközkihasználás.

Valamelyest javult a ke­reskedelem és az idegenfor­galom színvonala is. Kielé­gítő a napi fogyasztási cikk ellátás, bővült a választék, csökkent a hiánycikkek szá­ma. Kulturáltabbá vált a kereskedelem és a vendéglá­tás. A tervezett kereskedel­mi egységek — két kivétellel — megépültek, illetve be­kapcsolódtak a szolgáltatás­ba. Hasonlóképpen megva­lósultak a tervezett fejleszté­sek a szolgáltatás területén is. Főleg a községekben ja­vult a felvevőszolgálat.

„Hajrá” nélkül, céltudatosan

Az évből még szűk más­fél hónap hátra van. Az el­ért eredmények ez idő alatt tovább szilárdíthatok. A végrehajtó bizottság méltá­nyolta a gazdálkodó egysé­gek tevékenységének üte­mességét, amelynek ered­ményeként „év végi hajrá” nélkül, a megjelölt célok átgondolt, következetes vég­rehajtásáért dolgozhatnak az év hátralévő heteiben.

N. 3.

Cipő, kabát, női ruha, stíl­bútor és mobil daru — a szö­vetkezeti ipar termékeinek egynegyede jelenleg külföldi piacokra készül. Az ipari szö­vetkezetek az idén mintegy 12 milliárd forint értékű ter­méket gyártanak külföldi megrendelésre. Az országban működő 890 ipari szövetke­zetnek több mint a fele ter­mel — a hazai igények kielé­gítése mellett — exportra is. Gyártmányaik egyre verseny­képesebbek: az elmúlt esz­tendőkben mind a szocialista, mind pedig a nem rubelel­számolású exportjuk dinami­kusan emelkedett. Az utóbbi különösen számottevő —1975-höz viszonyítva mintegy 60 százalékos — növekedést mutat. A külföldön értékesí­tett termékek között, a ko­rábbiakhoz hasonlóan, ma is a textil- és ruházati termé­kek képviselik a legnagyobb arányt, de örvendetes, hogy a gép- és műszeripari, híradás- technikai, gépjárműipari ter­mékek is egyre inkább felve­szik a versenyt, megfelelnek a magasabb minőségi köve­telményéinek. A kisüzemek műszaki-technikai színvona­lának emelését, a korszerű szervezési, piackutatási mód­szerek meghonosítását jól szolgálják a külföldi partne­rekkel létrehozott kooperáci­ós kapcsolatok, a know-how és licencvásárlások. Jelenleg már több mint 100 termelési kooperáció van érvényben s ezek közül 63 az V. ötéves tervidőszakban jött létre. Az export gazdaságosságát növe­lő és a belföldi ellátást is ja­vító termelési együttműködé­sek megteremtésében egyre jelentősebben szerepet vál­lalnak a külkereskedelmi vállalatok. Például a Hunga- rocoop az utóbbi esztendők­ben saját pénzügyi alapjaiból több mint 100 millió forintot adott át exportnövelő beru­házásokra.

A budapesti gépipari szö­vetkezetek nem rubelelszá­molású exportja már megha­ladja a félmilliárd forintot. Legnagyobb mértékben a közlekedési eszközök export­ját növelték, de jelentősen emelkedett a gépi berendezé­sek kivitele is. Ezek sorában számottevő az a kooperációs megállapodás, melyet a Vil­lamosgép- és Alkatrészgyártó Ipari Szövetkezet a svájci Bieri céggel kötött. A lakó­telepi lakások fűtésénél hasz­nálható melegvíz-keringtető szivattyúk gyártását az idén megkezdték; a kooperáció je­lenlegi fázisában az alkatré­szeknek csak bizonyos részét készíti és a teljes összeszere­lést végzi a Villgép. A koo­perációban a külföldi partner visszavásárlási kötelezettsé­get is vállalt, a hazai, gyár­táshoz szükséges importal­katrészek értékének megfele­lően.

A Nyíregyházi Vas- és Fémipari Szövetkezet a svéd Personer Verkstad céggel kö­tött az idén együttműködési megállapodást. Rába gépko­csikra, mikroötvözetű acélból — svéd tervdokumentációk alapján készített — mobilda­rukat szerelnek, melyek egy­aránt alkalmazhatók építke­zéseknél, valamint gyár- és gépszereléseknél. A kooperá­ció gyors sikere alapján ter­vezik, hogy hamarosan közös vállalatot alapítanak, mely­nek keretében az északi or­szágokból származó tervek és alapanyagok felhasználá­sával évente 30—40 daru ösz- szeszerelését végezhetik el Nyíregyházán.

Sikeres gyártási kooperáció alakult ki a Keszthelyi Vas- és Fémipari Szövetkezet, va­lamint az osztrák IFA cég között. A bányaipar, az öntö­dék és az élelmiszeriparban használt anyagszállító és adagoló berendezésekhez az alkatrészeket Keszthelyen gyártják, az összeszerelést Ausztriában végzik.

A Dunai Vasmű konverteres acélművét a tervezett határidő előtt, várhatóan 1981 első fél­évében már üzembe helyezik. Az üzemcsarnok burkolatának szerelése jól halad, a tél folya­mán nagy ütemben dolgozhatnak a gépek és a villamos berendezések belső szerelési mun­káin F o tó : F á s i L ász ló

Az MSZMP megyei vérehajtó bizottsága tegnap Takács Im­rének, a megyei pártbizottság első titkárának elnökletével ülést tartott. A testület Tóth Tihamérnak, a megyei pártbi­zottság osztályvezetőjének előterjesztése alapján megvitatta a pártbizottság és a végrehajtó bizottság jövő évi munkatervé­nek tervezetét, amelyet a megyei pártbizottság elé terjeszt a végrehajtó bizottság. Második napirendi pontként Balázs Miklós, a megyei pártbizottság osztályvezetője tájékoztatta a végrehajtó bizottságot az 1980. évi cselekvési program végre­hajtásáról.