23
A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének lapja MAGYAR GYÁRIPAR LVII. ÉVFOLYAM, 2017. 2. SZÁM Hat vélemény a versenyképességrõl 3, 8. oldal OKSZ-állásfoglalás a kiszivárgott javaslatokról 16. oldal Öt forgatóköny az EU jövõjérõl 18. oldal Szakemberhiány: aki keres, az se talál?

MAGYAR GYÁRIPAR · uniós források alakulásától függ. A beruházások különösen fontosak lennének a kkv-k körében a technikai-technológiai színvonal és a termelékenység

  • Upload
    others

  • View
    5

  • Download
    0

Embed Size (px)

Citation preview

Page 1: MAGYAR GYÁRIPAR · uniós források alakulásától függ. A beruházások különösen fontosak lennének a kkv-k körében a technikai-technológiai színvonal és a termelékenység

A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének lapja

MAGYAR GYÁRIPAR

LVII

. ÉV

FOLY

AM

, 201

7. 2

. SZ

ÁM

Hat véleménya versenyképességrõl

3, 8. oldal

OKSZ-állásfoglalása kiszivárgott javaslatokról

16. oldal

Öt forgatókönyaz EU jövõjérõl

18. oldal

Szakemberhiány:

aki keres,az se talál?

Page 2: MAGYAR GYÁRIPAR · uniós források alakulásától függ. A beruházások különösen fontosak lennének a kkv-k körében a technikai-technológiai színvonal és a termelékenység

LVII. ÉVFOLYAM, 2017. 2. SZÁM

MAGYAR GYÁRIPAR

KOMMENTÁR

2

A MAGYAR GYÁRIPARaz MGYOSZ hivatalos havilapja

Kiadja a Munkaadók és GyáriparosokOrszagos Szövetsége

Szerkesztõ: Kocsi IlonaSzerkesztõség:

1054 Budapest, Széchenyi rakpart 3.Telefon: 06 (1) 474-2041

E-mail: [email protected]: www.mgyosz.hu

Layout: Horváth László BélaFotó: Vámos Judit

Hirdetésfelvétel: [email protected]: 06 (1) 474-2041

ISSN: 1219-6193

TARTALOM

FÓKUSZBANMagyar cégvezetõk: A szakember-

hiány akadályozza a fejlõdést . . . . . 3

KÖRKÉRDÉSMi kell a versenyképességi

fordulathoz? . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8Orbán Viktor: 2020 után el kell érni

az 5 százalék fölötti növekedési tartományt . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9

Matolcsy György: Sikerült megtalálni az egyensúly és a növekedés optimális képletét . . . . . . . . . . . . . 10

INTERJÚVerseny a szakképzett

munkaerõért (Barkóczi István) . . . . 12

MGYOSZ-HÍREKÚj vállalati kötelezettség:

a nem pénzügyi kimutatás . . . . . . 15OKSZ: A kereskedelem újabb

szabályozási javaslatai sértik a vásárlók érdekeit is . . . . . . . . . . 16

EURÓPAI UNIÓÖt forgatókönyv az Unió jövõjére . . . 18A Mario Monti vezette

munkacsoport ajánlásai a költségvetés reformjára . . . . . . . 19

KÖNYVJELZÕElon Musk, a lehetetlen

megvalósítója . . . . . . . . . . . . . . . 23

„Annak is nagy jelentõségevan, hogy mitõl függ

egy vállalkozás sikere. A piaci teljesítménytõl, vagy valami mástól?”

Aminiszterelnök bejelentette: versenyképességi fordulat kell ahhoz, hogy2020 után 5 százalék feletti növekedés legyen. Szép és ambiciózus ez a

célkitûzés. A megvalósításhoz némi szerencse és néhány lényeges módosí-tás kell a gazdaságpolitikában. Szerencse azért kell, mert egy kis nyitott gazdaság helyzete, mint amilyenhazánk is, nagymértékben függ a világgazdaság alakulásától. Különösen ak-kor, ha a gazdaságban egyes ágazatok súlya olyan jelentõs, mint nálunk azautóiparé. A magyarországi autóipar értékesítési lehetõségeit a világ másországainak gazdasági helyzete határozza meg. Jól mutatja a hazai gazdaságkitettségét és sérülékenységét a 2008-as válság hatása is, amikor 7%-kalesett vissza a GDP. Ez a helyzet azóta sem változott meg lényegesen és csaklassan és hosszú idõ alatt lehet a gazdaság szerkezetét módosítani. De le-gyünk optimisták és bízzunk abban, hogy nem robban ki kereskedelmi hábo-rú az USA és Kína között és az Európai Unió is nagyobb sebességre tud kap-csolni. A gazdaságpolitikában azokra a területekre kellene koncentrálni, ahol a külön-bözõ versenyképességi rangsorok is jelzik gyengeségeinket. Különösen ilyen azintézményi háttér, az innováció, a technológiai fejlettség, az oktatás, a szak-képzés. Az intézményi háttérnél a kiszámítható kormányzati politikát és maga-tartást, a befektetõi biztonság javítását és a bürokrácia csökkentését viszonylaggyorsan lehetne javítani. Talán úgy érzi a kormányzat, hogy ezen területekmegítélése szubjektív és nem olyan lényeges, mint a makrogazdasági egyen-súly, de a számok mégis azt mutatják, hogy a magán beruházási hajlandóság ésa mûködõ tõkebehozatal alacsony szintû. Nemcsak most, hanem néhánynegyedév kivételével hosszú ideje. A beruházási dinamika szinte kizárólag azuniós források alakulásától függ. A beruházások különösen fontosak lennének akkv-k körében a technikai-technológiai színvonal és a termelékenység növelésemiatt is. Ha a jelentõs bérnövekedést nem kíséri a termelékenység növeke-dése, az elõbb-utóbb versenyképességi nehézségeket fog okozni. Az öt százalék feletti tartós növekedés feltétele, hogy innováció vezéreltlegyen gazdaságunk és képesek legyünk a tudásigényes és magas hozzáadottértékû szektorokban az átlagnál is jobban növekedni. Az innovációs képességrészben kulturális kérdés és nehezebben változtatható, mint a kormányzatimagatartás, de nem független a kormányzattól. Nem csak abban az értelem-ben, hogy az intézményi feltételek és kormányzati akciók is tudják segíteni azinnovációképességet, hanem annak is nagy jelentõsége van, hogy mitõl függegy vállalkozás sikere. A piaci teljesítménytõl, vagy valami mástól? És végülnem lehet eleget hangsúlyozni az oktatás-képzés jelentõségét sem. Tehát amíg a világgazdaságra semmilyen befolyásunk nincs, ahhoz csakalkalmazkodni tudunk, addig a versenyképességünk javítása csak rajtunk múlik.

Innovációvezérelt gazdaság kell

Miklós László,az MGYOSZ alelnöke

Page 3: MAGYAR GYÁRIPAR · uniós források alakulásától függ. A beruházások különösen fontosak lennének a kkv-k körében a technikai-technológiai színvonal és a termelékenység

LVII. ÉVFOLYAM, 2017. 2. SZÁM

FÓKUSZBAN

Amegkérdezett vezérigazgatók 89 száza-léka úgy véli, képesek lesznek növe-

kedni a következõ 12 hónapban. A globálisés a magyar gazdaság növekedésével kap-csolatban viszont már kevésbé bizakodóak avezetõk, 39%, illetve 56%-os aránybanprognosztizálnak bõvülést. (1. ábra)

MAGYAR GYÁRIPAR

3

MAGYAR CÉGVEZETÕK: A SZAKEMBERHIÁNY AKADÁLYOZZA A FEJLÕDÉST

„Hatodik alkalommal kerestük fel a vezér-igazgatókat, hogy megismerjük vélemé-nyüket a növekedési terveikrõl, az azokatfenyegetõ tényezõkrõl, a tehetségek meg-találásáról és megtartásáról. Arra is kíván-csiak voltunk, a vállalatvezetõk hogyan vé-lekednek az ember és a gép viszonyáról,

A magyar vállalatvezetõk 92%-a szerint a növekedés legnagyobb korlátja az évek óta egyre jelentõsebb szakemberhiány – ezderült ki az immár hatodik alkalommal el-készült vezérigazgatói felmérésben. A PwCszakmai partnere ezúttal is az MGYOSZ volt.

1. ábra

Page 4: MAGYAR GYÁRIPAR · uniós források alakulásától függ. A beruházások különösen fontosak lennének a kkv-k körében a technikai-technológiai színvonal és a termelékenység

LVII. ÉVFOLYAM, 2017. 2. SZÁM

A felmérés során a vállalatvezetõk arra isválaszt adtak, hogy mely területeken ter-veznek fejlesztéseket versenyképességüknövelése érdekében. Magyarországon ésvilágszerte is a folyamatos innováció és ahumánerõforrás fejlesztése tûnik a jövõkulcsának, a digitális és technológiai ké-pességek szintén fókuszba kerültek (3.ábra). A hazai válaszadók közül az innová-ció fontosságát leginkább a pénzügyi és azautóipari vállalatok vezetõi emelték ki, míga humánerõforrás fejlesztésének jelen-tõségét a kiskereskedelemben, illetve atechnológiai és távközlési területen hang-súlyozták az átlagosnál nagyobb arányban.

MI AGGASZTJA A CÉGVEZETÕKET? A szakemberhiány, amely gyakorlatilagmár minden céget elért, minden eddiginélnagyobb mértékben aggasztja a vezérigaz-gatókat. A túlszabályozottság itthon ésvilágszerte továbbra is nehézséget okoz azüzletmenetben (4. ábra). A szakember-hiány kezelésével ma már szinte mindenszervezet foglalkozik, ahogy megfogal-mazzák azt az elvárást is, hogy a képzettés alkalmazkodó képes munkaerõ ren-delkezésre állása kormányzati prioritás kel-lene, hogy legyen. Emellett a világosan

illetve a globalizáció pozitív és negatívhatásairól. Összességében azt láttuk,hogy az idei kutatásban a vezérigazgatókMagyarországon és világszerte nagyon ha-sonlóan vélekednek ezekrõl a kérdésekrõl.Bõvíteni tervezik cégük létszámát, miköz-ben megoldást kellene találniuk a szakem-berhiányra és a túlszabályozottság okoztanehézségekre. Pozitívan értékelik a globali-zációs folyamatokat, viszont annak is han-got adtak, hogy a globalizáció nem segí-tette a gazdagok és szegények közötti sza-kadék csökkentését” – mondta Nick Kós, aPwC Magyarország vezérigazgatója.

MERRE LÁTNAK NÖVEKEDÉSI POTENCIÁLT? A legfontosabb külpiac továbbra isNémetország a magyarországi cégvezetõkszámára, mindeközben számottevõen nõttaz USA és Kína jelentõsége az elõzõ évhezképest (2. ábra). Az Egyesült Államoknemcsak a hazai „rangsorban” szerepelelõkelõ helyen, világszerte elsõ helyre so-rolták a döntéshozók. Tovább vizsgálva amagyarországi helyzetet: Németország(41%) és az USA (23%) után következikRománia (22%), mint jelentõs növekedésicélpont, majd Oroszország (19%) ésSzlovákia (17%).

A FELMÉRÉS CÉLJAA PwC MagyarországiVezérigazgató Felmérésehatodik alkalommal készültel, amelynek alapját a PwCGlobális VezérigazgatóFelmérés adja. A kutatáscélja az volt, hogy a globálisfelméréssel párhuzamosan a magyar felsõ vezetõkvéleményérõl, piaccal kap-csolatos várakozásairól és növekedési lehetõségeirõlis átfogó képet kapjunk.

MAGYAR GYÁRIPAR

FÓKUSZBAN

4

2. ábra

Page 5: MAGYAR GYÁRIPAR · uniós források alakulásától függ. A beruházások különösen fontosak lennének a kkv-k körében a technikai-technológiai színvonal és a termelékenység

LVII. ÉVFOLYAM, 2017. 2. SZÁM

FÓKUSZBAN

ségénél. Magyarországon a technológiaiés távközlési területeken mûködõ cégek,illetve a magántulajdonban lévõ vállalkozá-sok munkaerõ-felvételi tervei a legambi-ciózusabbak. Csekély azon szervezetekszáma, ahol létszámcsökkentést tervez-nek – világszerte 16%, míg Magyarorszá-gon 13% tervez csökkentést a megkér-

érthetõ, stabil és hatékony adórendszeriránti igény is hangsúlyosan jelent meg afelmérés során. „A szakemberhiány égetõ probléma,kiváltképp annak tükrében, hogy a követ-kezõ egy évben a munkavállalói létszámnövekedése várható mind a hazai, mind aglobális szinten vizsgált vállalatok több-

MAGYAR GYÁRIPAR

5

3. ábra

4. ábra

Page 6: MAGYAR GYÁRIPAR · uniós források alakulásától függ. A beruházások különösen fontosak lennének a kkv-k körében a technikai-technológiai színvonal és a termelékenység

LVII. ÉVFOLYAM, 2017. 2. SZÁM

AZ EMBER ÉS A GÉP VISZONYAAz elmúlt évek gyors technológiai fejlõ-dését látva a hazai vállalatvezetõk sokkaljelentõsebb hatásra számítanak a jövõbena technológiaváltozás terén, mint példáulhárom évvel ezelõtt, amikor a megkér-dezettek 62%-a kalkulált azzal, hogy atechnológia a jövõben hatással lesz a ver-senyre. Ma már gyakorlatilag nincs olyanvezetõ, aki szerint az iparági és az üz-letmenetet érintõ átalakulások jelentõsrészénél ne lenne szerepe a technológiá-nak a következõ években. Jelenlegi prog-nózisuk alapján a digitalizáció a közleke-dést, a kommunikációt és az autóipartfogja leginkább átalakítani. Személyesattitûdjük is változóban van: saját magukraúgy tekintenek, mint akik jó digitális kész-ségekkel rendelkeznek, ami tetten érhetõa médiafogyasztási szokásaikban is. A„digitális bennszülöttektõl” eltérõen azon-ban csak kisebb részük aktív felhasználójapéldául a közösségi médiának vagy vá-sárol online. Az elmúlt évek technológiai és biztonságiproblémáit tapasztalva a vezérigazgatókúgy gondolják, hogy több tényezõ is csök-kenti majd az érintettek bizalmát a saját

dezettek közül” – mondta Mekler Anita, aPwC Magyarország adó- és jogi tanács-adási üzletágának cégtársa.

KÖZÉPPONTBAN AZ EMBERA kutatás során arról is beszélgettünk avezérigazgatókkal, hogy ma, amikor min-den korábbinál jobban tartanak a szakem-berhiánytól, milyen készségekkel rendel-kezõ munkatársakat keresnek. A vezetõkszerint a problémamegoldás, az együtt-mûködés és az alkalmazkodóképesség alegfontosabb készségek – ez igaz globá-lisan és Magyarországon is (5. ábra). „Azt látjuk, hogy a szakmai hozzáértésenfelül kiemelten fontos tulajdonságok a gé-pek által nem helyettesíthetõ készségek,amelyek ma még nehezen mérhetõek.Azok viszont, amelyeket a technológiakiválthat a közeljövõben, némileg háttérbeszorulnak, így például a digitális kompe-tenciák és a matematikai készségek is. Amagyarországi döntéshozók arról is beszá-moltak, hogy a legnagyobb nehézséget avezetõi készségekkel rendelkezõ, illetve akreativitásban és az innovációban erõsmunkatársak megtalálása jelenti” – tettehozzá Mekler Anita.

186 CÉGVEZETÕA magyarországi felméréskészítése során a személyesadatfelvétel módszerét alkal-mazták, amelynek keretébena PwC szakemberei 2016októbere és decembereközött 186 hazai vállalatvezérigazgatójával készítet-tek interjút. Az interjúkfolyamán a kvantitatív ada-tokat kérdõívek segítségévelrögzítették. A felméréskészítése során a PwC ipar-ági csoportjai szerintmeghatározott, a következõágazatokban tevékenykedõcégeket kérdezték meg:autóipar, gyógyszer- ésegészségipar, energetika,kiskereskedelmi és fo-gyasztóipar, pénzügyi szol-gáltatók, technológia-,infokommunikáció- ésszórakoztatóipar, illetvegyáripari termelés.

MAGYAR GYÁRIPAR

FÓKUSZBAN

6

5. ábra

Page 7: MAGYAR GYÁRIPAR · uniós források alakulásától függ. A beruházások különösen fontosak lennének a kkv-k körében a technikai-technológiai színvonal és a termelékenység

LVII. ÉVFOLYAM, 2017. 2. SZÁM

FÓKUSZBAN

lagáz és a palaolaj kitermelését. Ösz-szességében tehát elmondható, hogy atechnológiai fejlõdés még a Föld ener-giatartalékainak kérdését is teljesen újdimenzióba helyezte” – fejtette ki gondo-latait dr. Futó Péter, a Munkaadók ésGyáriparosok Országos Szövetségénekelnöke.

GLOBALIZÁCIÓ PRÓ ÉS KONTRAA hazai vállalatvezetõk pozitívan értékelika globalizációs folyamatokat, annak szá-mos kedvezõ hatását látják. A megkér-dezettek között gyakorlatilag teljes azegyetértés abban, hogy a globalizáció hoz-zájárult a tõke, a személyek, az áruk és azinformáció szabad áramlásához és azáltalános internet-hozzáférés biztosítá-sához (97–97%). Jelentõs azonban azokaránya, akik szerint nincs válasz a leg-szegényebbek és a leggazdagabbak köztiûr csökkentésére és többségben vannak,akik a méltányos és korrekt globális adó-zási rendszert hiányolják.

iparágukban a következõ idõszakban. Ilye-nek például: az informatikai szolgáltatásokzavara vagy kiesése; az üzleti információ-kat érintõ kibertámadások és a személyesadatok kezelésére vonatkozó elõírásokmegsértése is (6. ábra). Felsorakoztak abizalomvesztési elemek közé a közösségimédia használatából eredõ kockázatok is. „Azt gondolom, jelenleg a világ nagyagytrösztjei egyetértenek abban, hogy atechnológiai fejlõdés megállíthatatlan. Avilággazdaság egyik legnagyobb, jelenlegis zajló változása is ehhez köthetõ: párévvel ezelõtt még mindent az olajárhatározott meg, sokan nem tartottákelképzelhetetlennek a 200 dolláros hor-dónkénti szintet sem. Ekkor még úgy tûnt,a kitermelhetõ olaj mennyisége csak párévtizedre elegendõ. A palaolaj kitermelésitechnológiája fejlõdésének köszönhetõenviszont a szénhidrogén tartalékok méglegalább kétszáz évre elegendõek. Az újkitermelési módszerek lehetõvé és idõvelegyre költséghatékonyabbá is tették a pa-

MAGYAR GYÁRIPAR

7

6. ábra

Page 8: MAGYAR GYÁRIPAR · uniós források alakulásától függ. A beruházások különösen fontosak lennének a kkv-k körében a technikai-technológiai színvonal és a termelékenység

LVII. ÉVFOLYAM, 2017. 2. SZÁM

lehet felkészülni, ettõl csak menekülni le-het, vagy legalábbis visszafogottan vállal-kozni. Bizalom nélkül sincs versenyké-pességi fordulat. És mindehhez nem árt atranszparencia, az ellenõrizhetõ mûködés.Ezek csak az alapelemek, de nélkülözhe-tetlenek a versenyképességhez. S ha ki-számíthatóan, átláthatóan, ellenõrizhetõenmûködik az irányítás, a bizalom is meg-lesz. Tehát létrejöhet a versenyképes-séghez szükséges légkör, közeg. De ezmég mindig nem elég. Az alapokhoz tar-tozik a versenyképes tudás, amihezversenyképes iskolák kellenek. Mindenszinten, minden téren. S itt megint csakazt mondom, ennek kialakítására is vannakhasznosítható tapasztalatok, kutatások,elemzések. Elõítéletek nélkül el kelleneolvasni ezeket, a szakmai fórumokon való-di vitában kialakítani a követendõ irányt. Akapkodás, a látszatmegoldások nemvisznek sehova. Mintha ezekbõl mosta-nában sok lenne, valódi helyzetértékelés-bõl viszont kevés.

HORVÁTH MIKLÓSAZOK AZ ORSZÁGOK NÖVEKEDNEK,AMELYEK KÜLFÖLDRÕL MUNKAERÕTTUDNAK BEVONNI

A gazdasággal kapcsolatos közbeszédbennéhány dolog már a helyére került, de úgyérzem, hogy további összefüggések tisz-

GABLINI GÁBOR KISZÁMÍTHATÓSÁG, BIZALOMNÉLKÜL NINCS VERSENYKÉPESSÉGIFORDULAT

Hogy mi kell a versenyképességi fordu-lathoz? Mondjuk a jelenlegi európai unióstámogatási szint háromszorosa! De ko-molyra fordítva a szót: önvizsgálat, a jelen-legi valós helyzet elemzése, s utána egyvalós, hosszú távú cselekvési program.Nem kell feltalálni a spanyolviaszt: függet-len elemzések sora tárta fel már az elmúltévekben azt, hogy mi is a probléma, deezeket vagy nem olvassák, vagy nem akar-ják elfogadni a döntéshozó szinteken,vagy a látványpékség-szerû vállalkozásokelhomályosítják a tisztánlátást. Ha egygazdaságban nem a valódi teljesítmény azigazi érték, ha túlságosan lejt a pálya a vál-lalkozók egy szûk, leginkább a politikáhozközelállók csoportja felé, akkor nem leszversenyképességi fordulat. Az elemzésekben pontosan látszik, mi alegnagyobb baj: ez a kiszámíthatatlanság(például a visszamenõleges hatályú jogal-kotás). S mivel a döntések nem kiszámít-hatóak, nem következetesek, egy kkvnem mer kockáztatni, nem mer mindentbeleadni a munkába, mert fél a jövõtõl,meg attól, hátha van olyan szabályozó,amit még nem vett észre. Én például betil-tanám a salátatörvényeket, amibe min-dent el lehet dugni. Ilyen jogalkotásra nem

Gablini Gábor,a Gablini Csoport

tulajdonos-vezetõje, az MGYOSZ elnökségi tagja,

oktatási bizottságának vezetõje

„Független elemzések soratárta fel már az elmúlt évek-

ben azt, hogy mi is a probléma, de ezeket

vagy nem olvassák, vagynem akarják elfogadni

a döntéshozó szinteken,vagy a látványpékség-szerû

vállalkozások elhomályosítják a tisztánlátást”

MAGYAR GYÁRIPAR

KÖRKÉRDÉS

8

MI KELL A VERSENYKÉPESSÉGI FORDULATHOZ?

„Végre kell hajtani egy versenyképességi fordulatot, és 2020 után az 5 százalék fölötti növekedési tartományt kell elérni” – ezt mondtaMagyarország miniszterelnöke a gazdasági évindító konferencián.Körkérdésünkben arra voltunk kíváncsiak, hogy az MGYOSZ alel-nökei, elnökségi tagjai szerint mi kell a sikeres versenyképességi fordulathoz?

Page 9: MAGYAR GYÁRIPAR · uniós források alakulásától függ. A beruházások különösen fontosak lennének a kkv-k körében a technikai-technológiai színvonal és a termelékenység

LVII. ÉVFOLYAM, 2017. 2. SZÁM

KÖRKÉRDÉS

A hazai tapasztalatok azt mutatják, hogy amultinacionális vállalatok esetében a ter-melékenység az átlagos európai szintnekmegfelelõ, ugyanakkor a hazai vállalkozá-sok esetébe nem tudjuk ezt a színvonalathozni. Ennek oka részben a beruházásaiktechnikai/technológia színvonalának ala-csonyabb volta, részben pedig a munka-szervezés és a menedzsment-kultúra.területén tapasztalható elmaradás. Ezutóbbi pedig azt jelenti, hogy pótlólagosberuházások nélkül is vannak tartalékok.A piacgazdaságokban érvényes az, hogy amagasabb termelékenységû munkaerõ árais magasabb. Most a munkaerõhiánykövetkeztében a munkaerõ ára amúgy is nõ.Az ezen a területen folyó gazdaságpolitikaivita, illetve kormányzati intézkedések eb-be a tendenciába illenek, illetve ezt továbberõsítik. Ugyanakkor a termelékenységnö-velés nélküli béremelésnek van egy ve-szélye: ez a vállalkozás versenyképes-ségét csökkenti, valamint piac- és üzlet-

tázására még szükség van. Az világos,hogy növekedéshez növekvõ piacokra ésnövelhetõ kapacitásokra van szükség.Legyen az is világos, hogy a magyar gaz-daság aránytalan duális szerkezete miatt apiacok döntõ része nem a miénk, hanemazok a nálunk termelõ multinacionális vál-lalatok kezében vannak, azaz a piacainknövelhetõsége tõlük függ. A kapacitásnö-velés esetében más a helyet, Ebben azügyben nyilvánvalóvá váltak a hazai humánkapacitások növelhetõségének erõs korlá-tai. Rövid távon itt jelentõs változásra nemis számíthatunk, általában véve az látható,hogy azok az országok növekednek, ame-lyek külföldrõl munkaerõt tudnak bevonni,ilyen például Lengyelország és az USA is.Marad tehát még egy lehetõség, amely anem növelhetõ humán kapacitás esetébenis a gazdaság növekedéséhez vezethet, eza termelékenység növelése. Ezért helye-sen, most ez került a gazdaságról szólóviták fókuszába.

Horváth Miklós, a Magyar Külgazdasági

Szövetség elnöke, az MGYOSZ elnökségi tagja

„A termelékenységnövelésnélküli béremelésnek van

egy veszélye: ez a vállalkozás

versenyképességét csökkenti, valamint piac-

és üzletvesztéshez vezethet”

MAGYAR GYÁRIPAR

9

Orbán Viktor: 2020 után el kell érni az 5 százalék fölötti növekedési tartományt

Orbán Viktor az MKIK Budapesten rendezett gazdasági évnyi-tóján kifejtette: „Azon a pályán kell maradni, ahol vagyunk”,2017–2020 között meg kell védeni azt a lehetõséget, hogy amagyar gazdaság bõvülése a 3-5 százalékos sávban legyen.Közben végre kell hajtani egy versenyképességi fordulatot, és2020 után az 5 százalék fölötti növekedési tartományt kellelérni – hangoztatta a kormányfõ.Ehhez meg kell védeni „a felívelõ pályát” a fenyegetõ veszé-lyektõl, amelyek például az adórendszert és a munkahely-teremtõ támogatásokat érik az Európai Unió részérõl. Továbbávédekezni kell a külföldi befolyásolással és az illegális migráció-val szemben, valamint meg kell harcolni az olcsó energiáért is.Az államadósság-kezelésrõl szólva kifejtette: önfinanszírozórendszerre állt át az ország, visszafizettük az IMF–EU-kölcsönt,megnõtt a forintban kibocsátott állampapírok aránya, éscsökkent a külföldiek kezében lévõ állampapírarány. Jelezteugyanakkor, vitában áll Varga Mihály nemzetgazdasági minisz-terrel a devizában kibocsátandó állampapírok ügyében. A mi-niszterelnök ugyanis azon az állásponton van, hogy ha nemmuszáj, ne bocsássanak ki devizában és külföldön állampapírt.A bankrendszerben jóval 50 százalék felett van a magyar tulaj-doni arány; a kormány megvalósította a keleti nyitás politikáját;és tovább csökkentette az adókat – sorolta a miniszterelnök az

eredményeket. Utóbbival kapcsolatban ugyanakkor megje-gyezte, hogy az alacsony adószint nem mindenkinek tetszikNyugat-Európában, különösen Ausztriának nem. Világossátette egyúttal: ha valahol korlátozzák a magyarok munkavál-lalási lehetõségét, akkor Magyarország szûkíti a diszkriminálóországból érkezõ tõkelehetõségeket.Kiemelte továbbá az újraiparosítást – rámutatva a magyarbuszgyártás újjáélesztésére vonatkozó kísérletre –, a mezõgaz-daság megújítását, valamint a munkaalapú gazdaság meg-teremtését. Ezzel összefüggésben kritizálta a munkavégzésnélkül járó alapjuttatásra vonatkozó elképzeléseket. „Magyar-országnak az etnikai viszonyai is bonyolultak, tehát ez nem egyolyan egyszerû kérdés”, de mind az ország adottságai, mind amunkaalapú versenyképesség logikájából tekintve „ez egy tel-jességgel elképzelhetetlen program” – mondta a kormányfõ.Orbán Viktor arról is beszélt, hogy az ország „felértékelésé-hez” meg kell õrizni az etnikai homogenitást, mert „a túl nagykeveredés bajjal jár”, ugyanígy fontos a kulturális egyszínûség,a kimagasló közbiztonság megtartása, ahogyan az is, hogyMagyarország egy „tiszta, zöld ország”, vagyis nem sújtja ipariszennyezettség, a földet pedig megmûvelik. Idesorolta továb-bá a teljes foglalkoztatottságot, hozzátéve: szerinte van jelen-tõsége, hogy egy magyar szállodában a takarítónõ is magyar.

Page 10: MAGYAR GYÁRIPAR · uniós források alakulásától függ. A beruházások különösen fontosak lennének a kkv-k körében a technikai-technológiai színvonal és a termelékenység

LVII. ÉVFOLYAM, 2017. 2. SZÁM

vagy a közepesen fejlettek esetében aversenyképesség erõsítése a jogrendszer-rõl, kereskedelmi szabadságról és hason-lókról. Nálunk ennek a lécnek a megugrása azoktatásról, ezen belül is elsõsorban a fel-sõoktatás mennyiségérõl és minõségérõl,a nemzetközi munkamegosztásban valórészvételrõl és az újdonságok kitalálásánakképességérõl szól. Amennyiben a minisz-terelnök valóban versenyképességi fordu-latot akar, az oktatással kapcsolatos kor-mányzati megközelítésen is változtatni kel-lene. A versenyképességi fordulathoz va-lódi, érdemi, a magyar cégeket is jellemzõnemzetközi integrálódás szükséges. Ha aminiszterelnöknek ez a szándéka, akkorezt csak üdvözölni lehet. Az MGYOSZpartner lesz e folyamatban, s felajánlja asegítségét az ezekrõl való érdemi, nyitott,informális egyeztetésekre, ahol a valódivitáknak is tere van.

ROLEK FERENC FONTOS, HOGY A NÖVEKEDÉS A MUNKAERÕ-KÍNÁLAT OLDALÁRÓLMEGALAPOZOTT LEGYEN

A kérdésre nagyon nehéz válaszolni, mivelegy világpolitikailag és gazdaságilag bi-

vesztéshez vezethet. Különösen veszé-lyes lehet ez a hazai beszállítói ipar ese-tében, amelynek a nemzetközi piacon kellmegméretnie magát.

LAKATOS PÉTERA VERSENYKÉPESSÉGI FORDULAT A KÖZEPES FEJLETTSÉGÛ ORSZÁGOK CSAPDÁJÁBÓL VALÓKITÖRÉST JELENTHETI

A miniszterelnök a versenyképességi for-dulat szükségessége alatt tulajdonképpenazt a kihívást érti, hogy Magyarországnak– és legyünk azzal tisztában, hogy annyiranem különbözünk a többi visegrádi or-szágtól, így azoknak is – meg kell ugraniaazt a lécet, amit a közepes fejlettségû or-szágok csapdájának szoktak nevezni. Ha analitikusan próbáljuk a kérdéstközelíteni, akkor megállapítható: a Világ-gazdasági Fórum Versenyképességi In-dexének azon elemeiben kell jól teljesí-tenünk, amelyek a gazdaság sokolda-lúságát, hálózatosodását, tudás- és inno-vációgazdagságát mérik. Ezen területekfejlesztése sokkal összetettebb és hosz-szabb távú intézkedéseket igényel, mint afejlõdõ országok közötti versenyképesség,ami elsõsorban az infrastruktúráról szól,

Lakatos Péter, a Videoton

tulajdonos-vezérigazgatója, az MGYOSZ alelnöke

„Az MGYOSZ partner lesz e folyamatban, s felajánlja

a segítségét az érdemi, nyitott, informális

egyeztetésekre, ahol a valódivitáknak is tere van”

MAGYAR GYÁRIPAR

KÖRKÉRDÉS

10

Matolcsy György: Sikerült megtalálni az egyensúly és a növekedés optimális képletét

Matolcsy György, a jegybank elnöke a gazdasági évnyitón fel-sorolta, mi szükséges a versenyképességi fordulathoz. Ajegybank elnök szerint sikerült megtalálni az egyensúly és anövekedés optimális képletét, ám ahhoz, hogy a jelenlegi jóállapotot fenn tudjuk tartani, elengedhetetlen a versenyké-pességi fordulat. Jelenleg ugyanis a közepes fejlettségcsapdájában ragadtunk. Az ebbõl való kitöréshez fontos lé-pésekre van szükség:A személyi jövedelemadó további csökkentésére van

szükség, mert az eddigi lépések is bizonyítottan beváltak.Munkahelyteremtésre, munkavállalásra és a tudástõkefelhalmozására is ösztönöz az egykulcsos adó. Ha ugyan-is többet lehet keresni, akkor a pénzt a tudás gyarapí-tására fordítja az ember, hogy még többet kereshessen.

A közmunkarendszer megérett a folytatásra és a fejlesz-tésre is.

Szükséges az állami intézmények létszám- és bérfelül-vizsgálata.

Nem lehet elfogadni azt sem, hogy ilyen lassú az építésiengedélyek kiadása.

Növelni kell a k+f kiadásokat.Elfogadhatatlanul magas a lakáscélú hitelek költsége,

ezért Matolcsy szövetkezésre kéri fel a bankrendszert,melynek mûködése egyébként sem költséghatékony. Ittis fordulatra van szükség.

A matematikai képzettségünk is elmarad az EU átlagá-tól, ami érthetetlen és szomorú, ezért ezen változtatnikell.

Page 11: MAGYAR GYÁRIPAR · uniós források alakulásától függ. A beruházások különösen fontosak lennének a kkv-k körében a technikai-technológiai színvonal és a termelékenység

LVII. ÉVFOLYAM, 2017. 2. SZÁM

KÖRKÉRDÉS

De nézzük kicsit közelebbrõl a témát. AGDP több mint 2/3-át fõként külföldinagyvállalatok termelik. A maradék a kkv-ké, amelyek viszont a munkavállalók 70%-át foglalkoztatják. A nagyoknál a képletegyszerû: ha nem büntetik õket azért,mert hatékonyan és nyereségesen dolgo-znak, akkor velük különösebben nincsgond. És õk sem a maguk ellenségei,tehát ha van olyan hazai beszállító, aki jobbés/vagy olcsóbb, mint külföldi versenytár-sai, akkor attól is fog vásárolni. A problématehát nem náluk van, hanem a kkv-knál.Nagyon kevés a nemzetközi szinten ver-senyképes, hazai innovációra, techno-lógiára épített kkv ma Magyarországon. Rengeteg oka van ennek. Például a tõke-hiány, a nem megfelelõ menedzsment, astratégiai tervezés és a kockázatvállaláshiánya és még sorolhatnánk. A hazaicégek a „puha” pénzekre, azaz a pályáza-tokra hajtottak, amelyek megszerzésemögött nem volt üzleti stratégia, haneminkább egy pályázatnak való megfelelésistratégia, hogy forráshoz jussanak. De ezlegtöbbször nem tette õket hatékonyabbá.Egyik kereskedelmi bank igazgatója me-sélte, hogy bement hozzá egy jó ismerõ-se, egy hazai kkv tulajdonosa, hogy hiteltkérjen cége számára. A benyújtott üzletiterv kockázatos volt, nem kaphatott hitelt.Erre a cégvezetõ azt válaszolta, hogy nembaj, viszont adjon tanácsot, miként tudjajól befektetni azt a néhány százmilliót,amit a cégbõl kivett magának. E példa sokmindent elmond a hazai helyzetrõl. Jóvalkevesebben vannak azok a vállalkozók,akik a szó jó értelmében vállalkozni kíván-nak és így teremteni értéket, jó munkahe-lyeket. A versenyképességi fordulatért akkv-k tehetnek a legtöbbet. Ha akarnak. A Magyar Szolgáltató és OutsourcingSzövetséget 2005-ben alapítottam azt kö-vetõen, hogy hosszabb idõt az USA-bandolgoztam. Ott láttam, milyen jó eszköz aversenyképesség javításában az üzleti bi-zalmon alapuló együttmûködõ vállalatikultúra. Ott egy cég legfõbb értéke ahitelessége, amelyet nem bíróság és tör-vények adnak, hanem a korrekt, etikusmagatartás, melyet az üzleti közösségelismer. A hazai cégeknél lassan terjed azegyüttmûködésen alapuló üzleti kultúra.Nincs bizalom egymás iránt. Ennek meg-változtatásában egy stabil, kiszámítható,versenybarát szabályozói környezet is so-kat tudna segíteni.

zonytalan környezetben 2020 utánravonatkozik. Az 5%-os növekedés elsõszámú feltétele – ami nem rajtunk múlik –,hogy a világban tapasztalható feszültségekcsökkenjenek, az együttmûködés erõsöd-jön és az Európai Unió, melynek országai alegfontosabb kereskedelmi partnereink,magára találjon.Ami viszont rajtunk múlik: stabilizálni kell agazdasági környezetet, a vállalkozásokszámára legalább 3-4 éves idõszakra kiszá-míthatóvá és vállalkozóbaráttá kell tenni ajogszabályi és mûködési környezetet.Fontos, hogy a növekedés a munkaerõkínálat oldaláról megalapozott legyen.Ehhez elengedhetetlen a közmunkásokjelentõs hányadának és 100-200 ezer költ-ségvetési szférában dolgozónak a ver-senyszférába való transzferálása és kép-zése. Emellett szükséges 40-50 ezer szak-képzett, kulturálisan beilleszthetõ vendég-munkás alkalmazása.Az oktatási/képzési rendszer megújítása,az egészségügy rendbetétele és a kuta-tás/fejlesztés és innováció felfuttatásaegyaránt feltétele humán oldalról annak,hogy a munkaerõ mennyisége mellett aminõség se legyen akadálya eme ambició-zus növekedési célnak.

SUHAJDA ATTILAA KKV-KNÁL VAN A GOND

Versenyképes gazdaság nélkül nincs tartós,fenntartható növekedés. Érthetõ hát, ha aminiszterelnök „versenyképességi fordu-latot” szorgalmaz. Hogy mit kell ehheztenni? Például elmélyülni a különbözõnemzetközi és hazai elemzésekben, melyekrámutatnak a magyar versenyképességetakadályozó tényezõkre. A World EconomicFórum globális versenyképességi listájánpéldául Magyarország tavaly a 69. leg-versenyképesebb gazdaság volt a 138-ból.Egy évvel ezelõtt még 63. volt az ország, kétéve még a 60. Folyamatosan csúszunktehát hátrafelé. Nemzetközi versenyképes-ségünk egyre rosszabb. Az elemzés szerinta legnagyobb problémát a szabályozási kör-nyezet bizonytalansága jelenti, meg a kor-rupció, az adók, a képzett munkaerõ hiányaés a kormányzati bürokrácia alacsony ha-tékonysága. Egyébként a magyar innovációa 97., a felsõoktatás a 72., munkaerõ-piacihatékonyságunk a 80. lett e listán. Ezekkelkellene kezdeni valamit.

Rolek Ferenc,a Budapest Bank

vezérigazgató-helyettese, az MGYOSZ alelnöke

„Stabilizálni kell a gazdaságikörnyezetet, a vállalkozásokszámára legalább 3-4 évesidõszakra kiszámíthatóvá és vállalkozóbaráttá kell

tenni a jogszabályi és mûködési környezetet.”

Suhajda Attila,az MGYOSZ elnökségi tagja, a Magyar Szolgáltatóipari és

Outsourcing Szövetség (HOA) volt elnöke

„A versenyképességi fordulatért a kkv-k tehetneka legtöbbet. Ha akarnak.”

Ha akarnak. Hatudnak.”

MAGYAR GYÁRIPAR

11

Page 12: MAGYAR GYÁRIPAR · uniós források alakulásától függ. A beruházások különösen fontosak lennének a kkv-k körében a technikai-technológiai színvonal és a termelékenység

LVII. ÉVFOLYAM, 2017. 2. SZÁM

szánt összegek legnagyobb arányban afeldolgozóiparba kerültek. A jármûgyártás-ban az import, a vegyi anyag és termék-gyártásban a belföldi gép, berendezés ésjármûbeszerzések domináltak. Anyagi-mûszaki összetétel szerint a fejlesztések-re fordított összeg 24 százalékát épület ésegyéb építmény építésére, 48 százalékátimportból, 27 százalékát belföldrõl szár-mazó gépek, berendezések, jármûvekbeszerzésére, 1,4 százalékát egyéb célrafordították. Ennyit a statisztikáról. Ami azáltalam vezetett Észak-magyarországiMunkaadói és Gazdasági Közösség tagjaitilleti, zömében 20-25 éves múlttal ren-delkezõ vállalkozások adják a csapat ge-rincét. Ezek a cégek az elmúlt években –sok nehézség és buktatók közepette –megerõsödtek, mára stabil szereplõi a ha-zai és nemzetközi piacnak. A válság túl-éléséhez elég lendület volt a társaságok-ban, és elõremenekülésként a fejlesz-téseket, az innovációt választották, ez ahozzáállás mára meghálálta magát, ígykedvezõek a kilátásaik.

Észak-Magyarország a rendszerváltáselõtti években Magyarország egyik ipa-ri centruma volt, ám az tradicionálisiparágak visszaszorultak. Vannak he-

MGy: 2017-re több mint 3 százalékosnövekedést jósolnak a magyar gaz-daságnak, sõt, van, aki a 4 százalékotsem tartja kizártnak. Nem kis részbenpersze, az EU-forrásoknak köszönhetõ-en, elindult a gazdasági növekedés. Ér-zékelhetõ ez az Észak-magyarországirégióban is?

Barkóczi István: A statisztikai adatok isalátámasztják, hogy Borsod-Abaúj-Zemp-lén megyében is megindult a növekedés.Ezt talán a foglalkoztatottak számánakemelkedése példázza a legjobban. Eszerint az elmúlt év elsõ félévében a 4fõnél többet foglalkoztató megyei székhe-lyû vállalkozásoknál, létszámnagyságtólfüggetlenül a költségvetési intézmények-nél, valamint a kijelölt nonprofit szerve-zeteknél 152 ezer fõ állt alkalmazásban, 3százalékkal több, mint az elõzõ év azonosidõszakában. A mérések szerint az alkal-mazottak 52 százalékát foglalkoztató ver-senyszférát 1,5 százalékos létszámbõ-vülés jellemezte. A legnagyobb foglalkoz-tató az ipar, ahol az alkalmazottak száma4,8 százalékkal emelkedett, és nõtt azalkalmazásban állók száma a szolgáltatóágak többségében is. A vizsgált idõszak-ban a fejlesztések 71 százaléka az iparbairányult, ezen belül a korszerûsítésekre

„A válság túléléséhez eléglendület volt a társaságok-ban, és elõremeneküléskénta fejlesztéseket, az innová-ciót választották, ez a hoz-záállás mára megháláltamagát, így kedvezõek akilátásaik.”

MAGYAR GYÁRIPAR

INTERJÚ

12

VERSENY A SZAKKÉPZETTMUNKAERÕÉRTBorsod–Abaúj–Zemplén megyében is a mun-kaerõhiány a legnagyobb gond – mondjaBarkóczi István, az Észak-magyarországiMunkaadói és Gazdasági Közösség elnöke, az MGYOSZ elnökségi tagja, aki egyben egytöbb mint 25 éves cég tulajdonos-vezérigaz-gatója. Õt kérdeztük a kilátásokról, s az eddigitapasztalatokról.

Page 13: MAGYAR GYÁRIPAR · uniós források alakulásától függ. A beruházások különösen fontosak lennének a kkv-k körében a technikai-technológiai színvonal és a termelékenység

LVII. ÉVFOLYAM, 2017. 2. SZÁM

INTERJÚ

sággal versenyezni kell. Van olyan, a mû-anyag-feldolgozás területén mûködõ tag-vállalatunk, ahol éppen a munkaerõ átcsá-bítása miatt – évek óta elõször – csökkenta foglalkoztatottak száma, és a cégvezetõazt mondja: a helyzet kilátástalannak tûnik,de ha ezt sikerül megoldaniuk, gyakorlati-lag nincs más akadálya a fejlõdésüknek. Apéldák sorát még hosszan folytathatnám.Ez egy igen kemény probléma, ami a jövõszempontjából is sok nehézséget tartogatmég.

S mi az, ami már elõnyösen változott?

Az elmúlt idõszakban a vállalkozások ter-heit csökkentették. A szociális hozzájáru-lási adó mértéke 27%-ról 22%-ra csök-kent. Szintén kedvezõ változás egy mun-

káltató számára, hogy a 25 év alatti és az55 év feletti munkavállalóira adóked-vezményt tud érvényesíteni, illetve a vidé-ki munkaerõbõl szabadabban válogathat,hiszen kedvezõ feltételekkel nyújthat lak-hatási támogatást ezen dolgozóinak.

Ha önön múlna, mit változtatna meg agazdasági szabályozásban?

Reméljük, hogy tovább csökken a vál-lalkozások adóterhe más adónemekben is.Örülök annak a hírnek is, hogy ezentúl ahivatalok komoly összegû büntetésekhelyett elsõsorban felhívják a figyelmet éstanácsot adnak, mellyel lehetõség nyílikaz esetlegesen félreértelmezett szabályokhelyes alkalmazására.

A Fux Zrt. tavaly történetének legjobbárbevételét zárta 11.9 milliárddal, ami3,3 milliárddal volt több, mint a 2015-ös

lyettük más húzóágazatok is? Vagy arendszerváltás körüli, majd a 2008-asválság hatásait még nem sikerült teljesegészében eltüntetni?

Ahogy mondani szokták, mindkettõn dol-gozunk. A tradicionális iparágak leépüléseköztudottan „padlóra” küldte a megye gaz-daságát. A 90-es évek ebbõl a szempont-ból depressziós idõszaknak számítottak.De a nagy múltú iparágak – a gépipar, a ko-hászat – romjain megindult egy új fejlõdés,amihez jó alapot adtak a kiválóan képzettmûszaki szakemberek, akik továbbra isebben a megyében képzelték el a jövõ-jüket. A helyi kkv-khoz jöttek aztán a multi-nacionális vállalatok: a teljesség igényenélkül a Bosch, a Jabil Circuit, a Shinwa, aGeneral Electric, a Sanmina, a Sicta, a

Takata. Vagyis a gépipar a megye egyikkiemelkedõ ágazata lett, fontos terület afémipar, az öntészet, és lehetõséget látoka jármûipar növekedésére. Hagyományo-san nagy a dominanciája a vegyiparnak.Nem véletlen, hogy a megyei Top 100-aslistát – a hozzáadott érték és a nettóárbevétel alapján is – két vegyipari óriás, aMOL Petrolkémia Zrt. és a BorsodChemZrt. vezeti.

Ön az Észak-magyarországi Munkaadóiés Gazdasági Közösség elnöke is amel-lett, hogy egy több mint 25 éves vál-lalat tulajdonos-vezérigazgatója, tehátjól ismeri a gazdaságot, a helyi vállala-tok gondjait is. Mi a legégetõbb gond ahelyi vállalatok számára?

Egyértelmûen a munkaerõhiány. Sokanazt hiszik, hogy nálunk, Borsod-Abaúj-Zemplénben ez nem lehet gond. Sajnosazonban a szakképzett munkaerõért való-

MAGYAR GYÁRIPAR

13

” „A munkaerõhiány igen kemény probléma, ami a jövõ szempontjából is sok nehézséget

tartogat még”

Page 14: MAGYAR GYÁRIPAR · uniós források alakulásától függ. A beruházások különösen fontosak lennének a kkv-k körében a technikai-technológiai színvonal és a termelékenység

LVII. ÉVFOLYAM, 2017. 2. SZÁM

KSH adataira: Borsod-Abaúj-Zemplénbenaz ipari értékesítés 73 százaléka exportbólszármazott 2016 elsõ félévében. Ennek 33százalékát a vegyi anyag, termék gyártása,29 százalékát a jármûgyártás, 20 száza-lékát a számítógép, elektronikai, optikaitermék gyártása biztosította.

Ön Magyarország legnagyobb munka-adói szervezetének, az MGYOSZ-nak iselnökségi tagja. Milyennek ítéli e szer-vezet munkáját, kilátásait?

A gyáriparos szövetségbe tömörülõ vál-lalatok gazdasági súlya jelentõs, ezért agazdaságpolitikának sokkal határozottab-ban kellene támaszkodnia erre a szövet-ségre. Éppen a gazdasági erõbõl követ-kezõen a döntéshozóknak nagyobb mér-tékben kellene kikérni az MGYOSZ tagvál-lalatainak véleményét, meghallgatni ajavaslatokat, és figyelembe venni a tör-

vényhozás során ezeket a megállapítá-sokat.

Miben erõsítene, miben változtatna?

Az elõbb azt mondtam, a döntéshozóknakjobban oda kellene figyelniük az MGYOSZvéleményére. Amiért persze nekünk ismindent meg kell tenni, ezért minden-féleképpen erõsíteném a szövetségenbelül meglévõ erõket. Jobban ki kellenehasználni a tagvállalatokban rejlõ energiá-kat, és az ország ügyeit érintõ kérdések-ben véleményüket figyelembe venni. Úgygondolom, hogy nekünk, az elnökség tag-jainak gyakrabban kellene hallatni a han-gunkat, megalapozott érveléssel ki kell áll-nunk a véleményünkért, és érvényesítenikell érdekeinket a gazdaságpolitikai dön-tésekben.

árbevétel. Mitõl lett ennyire jó a múltévük?A jelentõs növekedés többek között annakköszönhetõ, hogy nagy németországi ten-dereken sikeresen pályáztunk, illetvetovábbra is stabil szereplõi vagyunk azeurópai kábelpiacnak. A FUX Zrt. jelenlegEurópa több mint 20 országába szállítjatermékeit, de folyamatosan keressük az újpiaci lehetõségeket, hogy megtartsuk,vagy túlszárnyaljuk, a tavalyi árbevételün-ket. Ennek érdekében az Egyesült Álla-mokban mûködõ CTC Globallal, valamintaz új-zélandi Prysmian New Zealand kábel-gyárral kezdõdött közös együttmûködés.Az amerikai társasággal egy új szabad-vezeték gyártását indíthatja el a Fux, ésEurópában, Belgium mellett, másodikkéntkezdheti el szénszálas, nagyfeszültségûtávvezeték gyártását. Az új-zélandi Wel-lingtonban lévõ kábelgyárral a tervek sze-rint nagy térkitöltésû profilos alumínium

huzalból gyártott vezeték gyártásában mû-ködünk majd együtt.

Hogy látja, a térség más vállalatai is„felpörögtek”, vagy ez inkább csakegyedi, kiugró teljesítmény, nem lehetösszefüggésbe hozni a régió teljesít-ményével?

Azt tapasztalom, hogy más vállalkozásokis „felpörögtek”. Ennek mértéke perszekülönbözõ, cégenként változik, de a ten-dencia pozitívnak mondható.

Az export meghatározó a Fux Zrt.árbevételében. A térségre is jellemzõ anagyfokú exportaktivitás?

Vannak ágazatok természetesen, amely-ben igen. De hadd támaszkodjam ismét a

MAGYAR GYÁRIPAR

INTERJÚ

14

” „A döntéshozóknak nagyobb mértékben kellenekikérni az MGYOSZ tagvállalatainak véleményét,

meghallgatni a javaslatokat”

Page 15: MAGYAR GYÁRIPAR · uniós források alakulásától függ. A beruházások különösen fontosak lennének a kkv-k körében a technikai-technológiai színvonal és a termelékenység

LVII. ÉVFOLYAM, 2017. 2. SZÁM

MGYOSZ-HÍREK

A törvény felsorolja, mit kell tartalmazniennek az ún. nem pénzügyi kimutatásnak:a vállalkozás üzleti modelljének rövid

leírását;a vállalkozásnak a környezetvédelem-

mel, a szociális és foglalkoztatási kér-désekkel, az emberi jogok tiszteletbentartásával, a korrupció elleni küzde-lemmel és a megvesztegetéssel kapcso-latban követett politikáinak leírását,utalva az alkalmazott átvilágítási eljárá-sokra, továbbá ezek eredményeit;Amennyiben a vállalkozás nem ren-delkezik ilyen politikával, ezt a hiánytindokolni a kell a jelentésben.

a vállalkozás tevékenységével, külö-nösen üzleti kapcsolataival, termékei-vel vagy szolgáltatásaival összefüg-gésben a környezetvédelemmel, aszociális és foglalkoztatási kérdések-kel, az emberi jogok tiszteletben tartá-sával, a korrupció elleni küzdelemmelés a megvesztegetéssel kapcsolatosazon lényeges kockázatoknak az is-mertetését, amelyek hátrányos hatá-sokkal járhatnak e területeken, továb-

Aszámviteli törvény 95./C § pontja ér-telmében közérdeklõdésre számot

tartó gazdálkodónak minõsülõ vállalkozás,amelynéla) az üzleti évet megelõzõ két – egymást

követõ – üzleti évben a mérleg forduló-napján a következõ három mutatóértékközül bármelyik kettõ meghaladta azalábbi határértéket:aa) a mérlegfõösszeg a 6000 millió forin-

tot,ab) az éves nettó árbevétel a 12 000 mil-

lió forintot,ac) az üzleti évben átlagosan foglalkoz-

tatottak száma a 250 fõt, ésb) az adott üzleti évben átlagosan foglal-

koztatottak száma meghaladja az 500fõt.

Az érintett vállalkozások üzleti jelentésük-ben ezentúl kötelesek a környezetvédel-mi, a szociális és foglalkoztatási kérdé-sekre, az emberi jogok tiszteletben tartá-sára, a korrupció elleni küzdelemre és amegvesztegetésre vonatkozó információ-kat tartalmazó nem pénzügyi kimutatást isközzétenni.

MAGYAR GYÁRIPAR

15

ÚJ VÁLLALATIKÖTELEZETTSÉG: A NEMPÉNZÜGYI KIMUTATÁSA számviteli törvény 2016. júniusi módosításaelõírja a „közérdeklõdésre számot tartó” vál-lalatok nem pénzügyi és sokszínûséggel kap-csolatos beszámoló készítési kötelezettségét.Ezzel a jogalkotó a 2014/95/EK irányelvbõlfakadó jogharmonizációs irányelvnek teszeleget. Az MGYOSZ egyik hat országot magá-ba foglaló nemzetközi projektjének éppen aza témája, miként teremthetõ meg az egyesvállalatok társadalmi beszámolójának össze-hasonlíthatósága.

Bálint Adrienn,az MGYOSZ munkaügyi

és szociális területért felelõs igazgatója

Page 16: MAGYAR GYÁRIPAR · uniós források alakulásától függ. A beruházások különösen fontosak lennének a kkv-k körében a technikai-technológiai színvonal és a termelékenység

LVII. ÉVFOLYAM, 2017. 2. SZÁM

projekt, melynek teljes címe: „CENOFIA –Tananyag az európai nem-pénzügyi elem-zõknek” az Európai Unió Erasmus+ prog-ramjának a keretében valósul meg. A pro-jekt partnerek 6 uniós tagország szociálispartnerei (Németország, Olaszország,Spanyolország, Lettország, Litvánia ésMagyarország), a projekt vezetõje az Ar-beit und Leben elnevezésû német szak-szervezeti tanácsadó szervezet észak-raj-na-westfáliai regionális központja.

Bálint Adriennaz MGYOSZ munkaügyi és szociális

területért felelõs igazgatója

bá annak leírását, hogy a vállalkozásezeket a kockázatokat hogyan kezeli;

azon kulcsfontosságú, nem pénzügyijellegû teljesítménymutatókat, ame-lyek lényegesek az adott üzleti tevé-kenység szempontjából.

Az MGYOSZ részt vesz egy 2016 decem-berében elindított projektben, mely hat or-szág szociális partnereinek együttmûkö-désében valósul meg. A projekt címeCENOFIA, célja pedig, hogy segítse azegyes vállalatok és ágazatok társadalmi(nem pénzügyi) beszámolójának összeha-sonlíthatóságát. A közös értelmezés kulcsaa nemzetközi együttmûködés. A kétéves

MAGYAR GYÁRIPAR

MGYOSZ-HÍREK

16

OKSZ: A kereskedelem újabb szabályozási javaslatai sértik a vásárlók érdekeit is

Az Országos Kereskedelmi Szövetség (az MGYOSZ tagszervezete) megítéléseszerint olyan intézkedéscsomagot készítettek elõ a kormány részére, mely fékezi a kereskedelem egészének a további fejlõdését, a korszerû szervezési megoldásokalkalmazását, ami súlyosan sérti a vásárlók érdekeit és egyes esetekben hátrányo-san érinti az alkalmazottakat is.

A z eddig megismert javaslatok hatásátaz OKSZ a következõképpen látja:

A vasárnapi munkavégzés szigorítása,a 100%-os vasárnapi pótlék és a kétszabad hétvégének elõírása elsõsorban avasárnap nyitva tartó kisvállalkozásokathozza lehetetlen helyzetbe, sokuknak bekellene zárniuk a hét utolsó napján, ami-vel versenyhátrányba jutnának. A kkv-k amegemelt minimálbért is csak nagy ne-hézségek árán képesek kifizetni, újabbmunkaerõ- és bérterhet már nem tudnakvállalni. Errõl a kérdésrõl célszerû lennekülön társadalmi vitát indítani, a munka-vállalók képviselõivel közösen. A parkolóhelyek utáni környezet-használati díj tervezett mértéke ugyannem ismert, de az elõirányzott 20 milliárdforint költségvetési bevétel jelentõs terhetvetít elõre. Kérdés, hogy miért kizárólag anapi fogyasztási cikkeket forgalmazó áru-

házak és a bevásárlóközpontok lennénekkötelezettek, több más, környezetet ter-helõ beruházással, vagy éppen parkolóhe-lyet kínáló létesítménnyel szemben. A na-pi fogyasztási cikkeket forgalmazó áruhá-zakat korábban már kötelezték a parkoló-helyek számának emelésére, emellettpedig jelentõs terhet ró rájuk az elektro-mos jármû töltõállomások kötelezõ tele-pítése is, ahol hosszú hónapokkal ezelõtt aterhek ésszerû arányosítását kérték a sza-kmai szervezetek. A kötelezõ létszám elõírása ugyancsaksúlyos pénzügyi teher az eddig megismertinformációk alapján, ráadásul a munka-erõhiánnyal terhelt ágazatban lehetetlenegy ilyen arányú létszámnövelés. Nemismert, milyen alapon épült a javaslat a 36millió forint személyenkénti árbevételikövetelményhez, mint ahogyan az semderült ki, hogy pontosan mely, az üzletbenmunkát végzõ személy minõsülne eladó-

EGYEZTETNI KELLENEKiemelten hangsúlyozza azOKSZ, hogy kész egyezteté-seket folytatni a Kormánnyala kereskedelem legsúlyosabbproblémájának, a munkaerõ-hiánynak az enyhítése, a ha-zai, mobilizálható munkaerõ,a közmunkásoknak a valósmunkaerõpiacra terelése ér-dekében, mely közös érdek,csakúgy, mint a valóban afogyasztóvédelemnek a vá-sárlók érdekeit szolgáló erõ-sítésében, például a hamisélelmiszerek kiszorításáról.

Page 17: MAGYAR GYÁRIPAR · uniós források alakulásától függ. A beruházások különösen fontosak lennének a kkv-k körében a technikai-technológiai színvonal és a termelékenység

LVII. ÉVFOLYAM, 2017. 2. SZÁM

MGYOSZ-HÍREK

mért 0,5%-os korlátozása súlyosan sérti avásárlók érdekeit. Kérdés, egyáltalán miértés éppen ilyen arány mellett kellene tiltaniezt a lehetõséget. Egy ilyen intézkedés azéppen védeni kívánt fogyasztókat fosztanámeg a legelemibb tájékozódási lehetõ-ségektõl. A vásárlók éppen a tudatos dön-téshozatal érdekében igénylik a reklámotés különösen az áruházi újságokat. Szá-mukra iránytû a reklám a boltok és azegyes élelmiszerek közötti választásban,annak érdekében, hogy a számukra leg-megfelelõbb tudják kiválasztani. A gyûjtõcsomagolás tervezett megtil-tása ellentmond a vásárlók érdekeinek.Az élelmiszerek kihelyezése a polcra agyûjtõcsomagolásban világszerte elter-jedt. Az alkalmazottak számára általábansokkal könnyebb munkavégzést jelent.Hatékonyan szolgálja a termékbiztonsá-got is. A vásárlók számára is elõnyös,mivel a polcokra helyezett gyûjtõcsoma-golás védi a terméket a sérüléstõl, a fel-dõléstõl, a lecsúszástól, a leeséstõl. Szá-mos esetben – nagyobb mennyiség vá-sárlása esetén – sokkal egyszerûbb a vá-sárlónak gyûjtõcsomagolásban leemelnia polcról és úgy szállítani haza a kiválasz-tott árucikket.A tájékoztatás követelménye a gyûjtõcso-magolás polcra helyezésével semmitsem sérül, mivel a szükséges információkmegszerzéséhez (elolvasásához) amúgy isle kell emelni a terméket.Az OKSZ felmérése szerint a gyûjtõcso-magolás rendje balesetveszélyt nem je-lent, sérülésrõl, balesetrõl az elmúlt évek-bõl nincs tudomása. Érthetetlen, hogy –amennyiben valóban a balesetveszély el-kerülése a módosítás egyik kiemelt célja –mi indokolja, hogy éppen a kisebb alap-területû, 400 m2-nél kisebb bruttó alap-területtel rendelkezõ, napi fogyasztási cik-ket értékesítõ üzletekben lenne engedé-lyezett a gyûjtõcsomagban történõ értéke-sítés. Az online házhoz szállítás esetében akiszállítás egyidejûleg egy jármûvel többvásárló részére történik, így a környezetterhelése is csökken. A tervezett intéz-kedés kizárólag a napi cikkeket forgalmazókereskedõkre vonatkozik, miközben azonline kereskedelemben ennek az árucso-portnak a részesedése a legkisebb. A fogyasztóvédelmi ellenõrzésért járófelügyeleti díj bevezetése további költséglenne, ami indokolatlan terhet róna ki azágazatra.

nak. Az elõírt létszám feltöltését nemteljesítõ kereskedõk pénzbeli terhelése akörnyezethasználati díjhoz hasonló köz-tehernek minõsülne.A kötelezõ létszám elõírása azzal a céllal,hogy a fogyasztó több információt kapjon,a gyakorlatban nem segítené a vásárlókat.A vásárlók tájékoztatása az adott ter-mékrõl a gyártó kötelessége és felelõs-sége mindenütt a világon, az uniós köve-telmények is erre épülnek.A termékkel kapcsolatos, a vásárlóknakszóló, a jogszabályokban elõírt információta gyártó köteles a csomagolásra, vagy aterméktõl elválaszthatatlan címkére rányom-tatni. A kereskedõ feladata a megfelelõárukihelyezés és az árfeltüntetés, néhányegyedi esetben pedig az elõírt tájékozta-tást elhelyezni a polcon. Élelmiszerek ese-tén a vásárló a gyakorlatban a termék cso-magolására írt gyártói információk elolva-sásával tájékozódik. Az eladók képtelenekis lennének a boltjukban árusított élelmi-szer tetemes mennyiségû, minden egyestulajdonságát fejben tartani, hiszen mégegy kisebb boltban is számos cikkféle-séget kínálnak, ezek ráadásul a termékfej-lesztések következtében folyamatosanváltoznak.Szigorú követelmény jelenleg, hogy agyártónak a csomagoláson megadott in-formációin túl más terméktájékoztatást akereskedõ nem is adhat a vásárlónak, hi-szen a fogyasztó tájékoztatása óriási fe-lelõsséggel is jár. Szóbeli tájékoztatásnyomán késõbb akár vita is kialakulhat,ezért a gyártók csomagoláson feltüntetett,elolvasható tájékoztatási rendje a legbiz-tonságosabb minden piaci szereplõ, így avásárlók számára is.A külföldi tulajdonban lévõ élelmiszeráruházak a bolti dolgozóiknak már most isátlag feletti béreket fizetnek, az alkalma-zottaikat hivatalosan bejelentett módonfoglalkoztatják, a közterheket megfizetik, alétszámot pedig az értékesítési rendsze-rükhöz igazítják, ugyanúgy, mint bármelymás országban. Nyugtát, számlát mindenvásárlónak adnak. Az elmúlt idõszakban afizikai dolgozók bérét kétszámjegyû ütem-ben emelték. A legjobban fizetett boltialkalmazottak havi kereseti lehetõsége –nyolc órára vetítve – több helyen is eléri,vagy meg is haladja a 300 ezer forintot, ígya külföldi tulajdonban lévõ élelmiszeráruházak anyagilag is megbecsülik azalkalmazottaikat. A reklámköltségeknek az árbevételhez

HOL VANNAK A HATÁS-TANULMÁNYOK?Az egyeztetésen az OKSZkérte bemutatni azokat ahatástanulmányokat, melyeka tervezett intézkedésekmegalapozását szolgálták. A március 9-i Kormányinfón– minden bizonnyal azelõzetes hatásvizsgálatokeredményeire támaszkodva– az hangzott el, hogy nemszámolnak áremeléssel aváltoztatások nyomán, azOKSZ szerint viszont a ter-vezett intézkedések beve-zetése következtében egyestermékek ára emelkedhet,ami a vásárlónak nyilvánkedvezõtlen.

MAGYAR GYÁRIPAR

17

Page 18: MAGYAR GYÁRIPAR · uniós források alakulásától függ. A beruházások különösen fontosak lennének a kkv-k körében a technikai-technológiai színvonal és a termelékenység

LVII. ÉVFOLYAM, 2017. 2. SZÁM

meit. Az eredményközpontú reformprog-ram mellett megmaradna az Unió egysé-ge, azonban bizonyos kérdésekben élesszembenállásokra lehetne számítani.A második lehetõség értelmében azEurópai Unió fokozatosan leszûkítené azintegrációt az egységes belsõ piac terüle-tére, más kérdésekben, például a migrációvagy a biztonság és a védelem terén a je-lenlegi uniós szintû helyett kétoldalúegyüttmûködés alakulna ki a tagállamokközött.A harmadik opció lényegében a többse-bességes Európa gondolatát vázolja fel,amelyben a belsõ piac közös elmélyítésemellett egyes tagállamok bizonyos terü-leteken külön csapatot alkotva, önkéntesalapon szorosabban együttmûködhetnek. A negyedik forgatókönyv értelmében atagállamok mélyítenék az együttmûködéstegyes kérdésekben, például a kereske-delem, a migráció, az egységes külpolitikavagy a határvédelem terén, amelyekbengyorsabbá és hatékonyabbá válna a dön-téshozatal, összességében azonban szûkí-tenék a közös fellépést területeit.Az ötödik opció tulajdonképpen elmozdu-lást jelent a föderális Európa irányába,minden területen fokoznák az integrációt,teljesen egységesítenék a belsõ piacot.Uniós források szerint Juncker a többse-bességes Európa létrehozását pártolná, abizottság elnöke ugyanakkor kifejtette, mi-elõtt szeptemberben nyilvánosan állástfoglalna a kérdésben, szeretnék meghall-

„Ideje kidolgozni azt az európai jövõképet,amelyen együtt dolgozhatnak az EgyesültKirályság kilépése után bennmaradó tagál-lamok” – idézi az MTI Juncker szavait, akiszerint akármilyen sajnálatos is a britektávozása, az nem állíthatja meg EurópaiUnió „menetelését”.Az Európai Parlament brüsszeli plenárisülésén ismertetett dokumentumot vitain-dítónak szánják az unió elõdszervezeteitmegalapító Római Szerzõdés 60. évfor-dulója alkalmából. Juncker reményei sze-rint a tagállamok vezetõi még az év végeelõtt eldönthetik, milyen fejlõdési utatkívánnak követni 2025-ig.A bennmaradó tagországok állam- és kor-mányfõinek március 25-i római csúcsta-lálkozója nem pusztán egy ünnepség lesz,ez lesz a 27 tagú Unió születésének pil-lanata is – hangoztatta a bizottság elnöke.„Ahogy új fejezet kezdõdik történelmünk-ben, talán ideje új válaszokat keresnünk” –tette hozzá.Mint a Fehér Könyvben írták, széles körûpárbeszédet kell indítani az uniós állampol-gárokkal, amelynek során minden véle-ményt meg kell hallgatni. „A kihívásokkalteli, egyre inkább multipolárissá váló világ-ban az Európai Uniónak magának kellmeghatároznia a szerepét" – hangsú-lyozták.Az elsõ forgatókönyv a status quo megõr-zésérõl szól: az integráció egyes terüle-teken szorosabbá válna, de a tagállamokmegõriznék szuverenitásuk legfõbb ele-

JUNCKER: DÖNTENI KELLJean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnökeaz EP-ben elmondta, nincsértelme az EU, illetveBrüsszel folyamatos szidal-mazásának, ez egyfajta pót-cselekvés, amely gyakran atagállami hibák elkendõzé-sére szolgál. El kell dönteni,merre tart Európa, le kellfolytatni ezeket a vitákat.Világossá kell tenni, mittehet és mit nem tehet megaz unió az állampolgárokérdekében. Sikereket ér-hetünk el, de nem tudunkcsodát tenni – mondtaJuncker. „Nem szabadelhitetni az emberekkel,hogy lehozzuk a csillagokat,mikor csak egy teleszkópottudunk a kezükbe adni” –hangsúlyozta.

MAGYAR GYÁRIPAR

EURÓPAI UNIÓ

18

EURÓPAI UNIÓ: ÖT FORGATÓKÖNYV AZ UNIÓ JÖVÕJÉRE

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottságelnöke bemutatta az Európai Unió jövõjérõlszóló úgynevezett Fehér Könyvet, amely ötlehetséges forgatókönyvet vázol fel a Brexitutáni integráció jövõbeli fejlõdési irányáról.

Page 19: MAGYAR GYÁRIPAR · uniós források alakulásától függ. A beruházások különösen fontosak lennének a kkv-k körében a technikai-technológiai színvonal és a termelékenység

LVII. ÉVFOLYAM, 2017. 2. SZÁM

EURÓPAI UNIÓ

Charles Michel belga és Xavier Bettel lu-xemburgi kormányfõ is támogatásáról biz-tosította. Elõbbi úgy fogalmazott, megértiés tiszteletben tartja, hogy néhány tagál-lam aggódik amiatt, hogy ez gyors szer-zõdésmódosítást fog eredményezni, de õezt nem pártolja. Hozzátette, nem az a cél,hogy elsõ- és másodrendû országok jöj-jenek létre, és azt is ellenzi, hogy csaknagyobb tagállamok egy csoportja dönt-sön a többiek nevében is. Francois Hol-lande francia államfõ szerint arra kellmegoldást találni, hogy tagállamok egyköre anélkül haladhasson gyorsabban azintegrációban, hogy elveszne a szolidaritásés a kohézió az Európai Unió egészénbelül. „Ez nem több sebességrõl vagybárki kizárásáról szól” – szögezte le. KlausIohannis román elnök ugyanakkor azonvéleményének adott hangot, hogy a többsebesség töréshez vezethet az EU-n belül.Mint mondta, a többsebességes Európareális lehetõség, de nem szabad, hogy ezlegyen a cél. MTI

gatni mindenki véleményét. A több se-bességgel mûködõ Európai Unió nemjelentené azt, hogy új „vasfüggöny”ereszkedik le a kontinens nyugati és keletifele között – jelentette ki Jean-Claude Jun-cker Brüsszelben, az uniós tagállamok ve-zetõinek csúcstalálkozóját követõen. Bizo-nyos országok szorosabb együttmûkö-désére „egyes kollégáink úgy tekintenek,mintha egy új megosztó vonalat húznának,egyfajta vasfüggönyt a Nyugat és a Keletközött, de nem ez a szándék” – mondtasajtótájékoztatóján Juncker az értekezletután. „Ez nem a kizárás módszere, hanemazok elõrehaladásának a megszervezése,akik többet akarnak tenni” – tette hozzá.Mint ismert, a tagországok között vita vanaz európai projekt jövõjérõl. Többek közöttNémetország, Franciaország, Olaszországés Spanyolország is a többsebességûEurópa gondolatát támogatja, a közép- éskelet-európai tagállamok – így Magyaror-szág is – azonban ezt határozottan ellenzik.A többsebességes Európa gondolatát

ANGELA MERKEL: MÁR MA IS VAN TÖBB-SEBESSÉGES EURÓPA„Az a mottónk, hogy egysé-gesek vagyunk, de egysé-gesek a sokszínûségben” –mondta Angela Merkel egysajtótájékoztatón, hozzáté-ve, hogy minden jelenlegiproblémája ellenére az EUsikeres modell. Mint mond-ta, a többsebességes Európabizonyos formában már mais létezik, például az euró-övezet vagy a belsõ határel-lenõrzés nélküli schengeniövezet országainak tekinte-tében, ez azonban nem je-lenti azt, hogy különbözõ„osztályok” lennének az uni-ós tagságban. Mint mondta,a „nyitottság szelleme” alegfontosabb ebben a kér-désben.

MAGYAR GYÁRIPAR

19

EU: a Mario Monti vezette munkacsoport ajánlásai a költségvetés reformjára

Sok, különbözõ szinten zajlik az Unió mûködésének felülvizsgálata. A Mario Montivolt olasz miniszterelnök által vezetett magas szintû munkacsoport az Unió sajátforrásait, s költségvetését vizsgálta, s 2014-ben készítette el elsõ értékelõ jelen-tését. Idén januárban a többéves munka végeredményét, amely 9 pontban a költ-ségvetési reformra is javaslatot tesz.

Asaját forrásokkal foglalkozó magasszintû munkacsoport annak vizsgála-

tára jött létre, hogy az uniós költségvetésbevételi oldala hogyan tehetõ egyszerûb-bé, átláthatóbbá, tisztességesebbé ésdemokratikusan elszámoltathatóbbá. Erreazért is szükség van, mert a következõtöbbéves pénzügyi keretre vonatkozó kö-zelgõ tárgyalások kritikus közegben kerül-nek sorra: korábban nem tapasztalt szkep-ticizmus az EU-t illetõen (és most elõszöraz egyik tagállam kilépése); az EU legfon-tosabb cselekvési területei és az unióspolgárok elvárásai közötti szakadék szé-

lesedése; olyan új területeken kellene cse-lekednie, amelyek eddig nem képeztekuniós prioritást.Miközben e kihívások többsége elsõ látás-ra az uniós költségvetés kiadási oldalátérinti, vagy olyan területeket, amelyek akiadási programok helyett inkább szabály-ozással kezelhetõk, az EU finanszírozásimódjának hosszú távú elhanyagolása arrais magyarázatot ad, hogy napjainkbanmiért annyira nehéz az EU álló kihívásokkezelése. Megbízatásának megfelelõen asaját forrásokkal foglalkozó magas szintûmunkacsoport az alábbi ajánlásokat tette Mario Monti

Page 20: MAGYAR GYÁRIPAR · uniós források alakulásától függ. A beruházások különösen fontosak lennének a kkv-k körében a technikai-technológiai színvonal és a termelékenység

LVII. ÉVFOLYAM, 2017. 2. SZÁM

Szubszidiaritás: Az EU saját forrásaiösszetételének megváltoztatása sorántiszteletben kell tartani a nemzeti hatósá-gok ezzel kapcsolatos hatásköreit; a kiadá-si oldalon minden egyes reform keretébenel kell végezni egy szubszidiaritási tesztetannak meghatározása érdekében, hogy akiadás mely szinten vállalható a leghatéko-nyabban: szubnacionális, nemzeti vagyeurópai szinten. Költségvetési semlegesség: A költ-ségvetés méretét elsõdlegesen a saját for-rások felsõ határa, másodlagosan pedig atöbbéves pénzügyi keret határozza meg akiadási oldalon. Az uniós finanszírozásstruktúrája nem befolyásolja az uniós költ-ségvetés volumenét. Következésképpenaz új saját források vagy egyéb bevételtípu-sok bevezetése – egyéb tényezõk változat-lansága mellett – a GNI-alapú hozzájárulá-sok csökkenéséhez vezet, és ezáltal a nem-zeti költségvetések és a nemzeti adópoli-tika számára némi mozgásteret hozhat létre. Általános adóteher: Az új saját forrásoknem irányulnak az uniós adófizetõk adóter-hének növelésére. Épp ellenkezõleg, anemzeti hozzájárulások csökkentése a kül-sõ határok biztosításához vagy a védelem-hez hasonló, magasabb hozzáadott érté-ket hordozó szakpolitikáknak jobban meg-felelõ uniós kiadással együtt hatékonyabbeurópai kormányzás megvalósítására isirányul és a tagállami költségvetésekbenmegtakarításokat eredményezhet. Szinergiák: Tekintettel az uniós költség-vetéssel kapcsolatos korlátokra és általá-ban véve a közkiadásokra nehezedõ nyo-másra, az európai célkitûzések többsé-gének megvalósítására az európai és nem-zeti szintek közötti komplementaritássalkell törekedni. Nagyobb figyelmet kell for-dítani a szinergiákra az uniós költségvetésés a nemzeti finanszírozás között olyanterületeken, amelyek magas szintû euró-pai hozzáadott értéket képviselnek, vagyamelyeken a nemzeti finanszírozási lehe-tõségek nem kellõ mértékûek az európaiközjó eléréséhez. Ez a megközelítésalapvetõ fontosságú az EU és általábanvéve a közkiadás legitimációjának helyreál-lítása szempontjából. A költségvetés egységessége: Azuniós költségvetés egységességét megkell indokolni és fenn kell tartani, és a „kap-csolódó” költségvetéseket indokolt ese-tekre kell korlátozni, és azokat megfelelõparlamenti vizsgálat tárgyává kell tenni. Az uniós költségvetésnek és finanszí-

az Európai Parlamentnek, az Európai UnióTanácsának és az Európai Bizottságnak.

1) A bevételi oldalon az uniós költség-vetés reformjára van szükség. Ezt nap-jaink új prioritásainak kezelése céljábóla kiadási oldal reformjával együtt kellvégrehajtani.Az uniós költségvetés hatékonysága azuniós prioritások kezelésétõl, valamint apolgárok elõtt álló – gazdasági, biztonság-gal kapcsolatos, geopolitikai, társadalmivagy kulturális – kihívások megválaszolá-sához történõ segítségnyújtásra való ké-pességtõl – és annak közfelfogásától –függ.Ezt az erõfeszítést nem segíti a finanszí-rozás jelenlegi rendszere, amely fokozato-san olyan nemzeti hozzájárulások rend-szerévé vált, amelyben az uniós költség-vetésre a „nettó befizetõk” és a „nettókedvezményezettek” közötti zéró összegûjátszmaként tekintenek. Ezen felül egyilyen rendszer a kifizetések és a kötele-zettségvállalások tarthatatlan arányát hoz-hatja létre, amelyet szorosan nyomon kellkövetni.Az új források megreformált rendszerénekhozzá kell járulnia a szakpolitikai célkitû-zések eléréséhez, és eközben az uniósköltségvetés megfelelõ finanszírozásávalkapcsolatos feladatát is teljesítenie kell, ésmeg kell könnyítenie a költségvetés elfo-gadását. Az uniós polgárok olyan költ-ségvetést érdemelnek, amely közvetlenülmegfelel ezeknek a kihívásoknak mindenolyan esetben, amikor uniós szintû cse-lekvésre van szükség.

2) A reformot a következõ alapelvek-nek kell vezérelniük: Európai hozzáadott érték: Olyan idõ-szakokban, amikor az állami források szû-kösek, azonban a finanszírozási igényeknövekednek, az uniós költségvetésnek alegmagasabb szintû „európai hozzáadottértéket” adó területekre vagy olyan euró-pai közjavakra kell összpontosítania, ame-lyeknél az uniós szintû cselekvés nempusztán releváns, hanem nélkülözhetetlenis, vagy ahol a nemzeti finanszírozási le-hetõségek nem elegendõek európai cél-jaink eléréséhez. A Bizottságnak konkrétpéldákon keresztül kell bemutatnia, hogyvalamely központi költségvetés célzott ésszelektív felhasználása méretgazdaságos-sághoz, hatékonyságjavuláshoz vezethet,és jobban kezeli a külsõ problémákat.

1

2

MAGYAR GYÁRIPAR

EURÓPAI UNIÓ

20

Page 21: MAGYAR GYÁRIPAR · uniós források alakulásától függ. A beruházások különösen fontosak lennének a kkv-k körében a technikai-technológiai színvonal és a termelékenység

LVII. ÉVFOLYAM, 2017. 2. SZÁM

EURÓPAI UNIÓ

nának az adócsalás és adóelkerülés elleniküzdelemhez – tekintettel arra, hogy a héaaz egyetlen olyan adó, amelyet már szabá-lyoz az uniós jog.b) Az energiaunió/környezetvédelmi/ég-hajlatváltozási/közlekedési szakpolitikák: aszén-dioxid-adó, az európai kibocsátáske-reskedelmi rendszerbõl származó bevéte-lek bevonása, a villamosenergia-adó, azüzemanyagot terhelõ adó (fosszilis tüzelõ-anyagokat terhelõ adók/jövedéki adó) vagya harmadik országokban gyártott és impor-tált magas kibocsátású termékek közve-tett adóztatása.Az új többéves pénzügyi keretben új sajátforrások vezethetõk be. Ezeket fokozato-san vagy bizonyos, az adóalap kellõ össze-hangolásához vagy az új rendszerre valóméltányos átálláshoz hasonló elõfeltételekmellett lehetne bevezetni.

5) Az uniós szakpolitikákhoz kapcsoló-dó más lehetséges bevételek vizsgálata.A saját forrásoktól eltérõ bevételekbõl isfinanszírozható a költségvetés, és ezeketfel kell deríteni. Például az árverésbõl szár-mazó bevételek vagy a határellenõrzés-hez, az egységes digitális piachoz, a kör-nyezetvédelemhez vagy energiahatékony-sághoz (a gépkocsikat terhelõ többletki-bocsátási díjakhoz) hasonló uniós szakpoli-tikákból származó vagy az uniós hatás-körökbõl eredõ egyéb bevétel fõszabályszerint az uniós költségvetést gyarapítja azEurópai Parlament és a Tanács felügyeletemellett. Mivel e bevételek közvetlenülkapcsolódnak az uniós szakpolitikákhoz,láthatóak és egyszerûek. Azok felhasz-nálásáról esetenként kell dönteni. Ezek azáltalános költségvetés finanszírozásáravagy egyszerûen a nemzeti hozzájárulásokcsökkentésére, illetve a kiadási oldalontartalék képzésére is használhatók, illetveegy meghatározott célra különíthetõk el.

6) A „költségek”, „hasznok” és „nettóegyensúlyok” átfogóbb és pontosabbfogalmának céljaAz uniós költségvetés jelenlegi, zéró-összegû játszmaként való felfogása nemtükrözi az uniós szakpolitikák európai hoz-záadott értékkel kapcsolatos dimenzióját,és inkább a tagállamok elõre meghatáro-zott kiadásait részesíti elõnyben a belsõ éskülsõ biztonsághoz, az éghajlatváltozás el-leni küzdelemhez, a kutatáshoz és a véde-lemhez hasonló, egyértelmû európai hoz-záadott értékkel rendelkezõ jelenlegi vagy

rozásának a polgárok számára átlátha-tóbbnak és értelmezhetõbbnek kell len-nie annak érdekében, hogy az EU-val kap-csolatban ne csak a költségek, hanem ahasznok is láthatóvá váljanak. Ez fokoznáaz uniós költségvetés általános elszá-moltathatóságát. A saját források nem pusztán az uniósköltségvetés kellõ mértékû, stabil és tisz-tességes finanszírozására használhatók.Azoknak az uniós szakpolitikákat is tá-mogatniuk kell az uniós hatáskörbe tar-tozó kulcsfontosságú területeken: az egy-séges piac, a környezetvédelem és az ég-hajlatváltozással szembeni fellépés, vala-mint az energiaunió megerõsítése és azegységes piaci adóztatási sokféleségcsökkentése.

3) A jelenlegi rendszer néhány elemejól mûködik, egyszerû, méltányos, ha-tékony és megõrzendõ:– Az uniós költségvetés egyensúlyánakalapelve, amely fontos a költségvetési fe-gyelem biztosítása szempontjából, vala-mint a saját források felsõ határa és atöbbéves pénzügyi keret.– Hagyományos saját források (vámok),amelyek a valódi uniós bevétel referenci-aértékeként szolgálnak, és amelyek be-szedési eljárása megfelelõ.– GNI-alapú saját forrás, ha azt kiegyenlítõés ténylegesen fennmaradó forrásként al-kalmazzák.

4) Az új saját forrásokkal kapcsolatoslegmegfelelõbb választási lehetõségekA saját forrásokkal foglalkozó magas szin-tû munkacsoport arra a megállapításra ju-tott, hogy a saját források rendszerénekátfogó és életképes reformját a termelési,fogyasztási és környezetvédelmi szakpoli-tikákból származó új források kombináció-jára lehetne alapítani. Az uniós célkitûzé-sekkel és hozzáadott értékkel való kapcso-lat létrehozására irányuló legjobb választásilehetõségek a következõkre vonatkoznak:a) Az egységes piac és az adóztatásikoordináció: A (jelenlegit felváltó) megre-formált héa-n (hozzáadott érték-adó) ala-puló saját forrás, a társasági adón alapulósaját forrás, a pénzügyi tranzakciós adó,illetve egyéb pénzügyi tevékenységeketterhelõ adó azzal az elõnnyel járna, hogyjavítaná az egységes piac mûködését.Ezen felül különösen a megreformált héaés az uniós társasági adó tisztességesebbadóztatást segítenének elõ, és hozzájárul-

3456

MAGYAR GYÁRIPAR

21

Page 22: MAGYAR GYÁRIPAR · uniós források alakulásától függ. A beruházások különösen fontosak lennének a kkv-k körében a technikai-technológiai színvonal és a termelékenység

LVII. ÉVFOLYAM, 2017. 2. SZÁM

ség szerint az adóterhek minimálisra csök-kentése érdekében. A kiadási oldalon azuniós és a nemzeti költségvetési kiadásokkoherenciája bármely reform esetén kulcs-fontosságú kérdésnek minõsülne, figye-lemmel egy sor alapelvre – a kiadás meg-felelõ (uniós vagy nemzeti) szinten történõmegvalósításának szükségességére, azuniós és a nemzeti költségvetések számá-ra is közös célkitûzések azonosítására ésaz államháztartás minõségére (növeke-dést támogató kiadások). A bevételi ol-dalon hatékonyabb információs csatorná-kat kell létrehozni a nemzeti költségvetésieljárásokkal, az európai költségvetési el-járással és az európai szemeszterrel kap-csolatban annak érdekében, hogy az uniósköltségvetés nemzeti hozzájárulásai vilá-gosan értelmezhetõk és elõreláthatók le-gyenek, és hogy jobban igazodjanak aközös célkitûzésekhez.

9) Bizonyos mértékû differenciáláslehetõvé tételeA bevételek egységessége és univerzalitásaköltségvetési alapelveinek továbbra is min-den reformtörekvés „kiindulópontjának” kellmaradniuk és nem veszélyeztethetõk. Abevételi oldalon az integráció, a differen-ciálás kizárólag abban az esetben mûködhet,ha egyes tagállamok az EU bizonyos terü-letein tovább kívánnak lépni, jelesül:– az euróövezet további fejlesztése cél-jából. Az ilyen bevételi forrásoknak meg-határozott kiadási tételekre történõ elõ-irányzását ebben a kontextusban szinténkönnyebben meg lehetne indokolni. Amunkacsoport által megvizsgált egyeslehetséges saját források – mint például apénzügyi tranzakciós adó, a bankszektor-ból származó lehetséges befizetések vagyaz Európai Központi Bank általi pénzkibo-csátásból származó jövedelmek – megfe-lelõek lehetnének az euró övezetben.– az élenjárók koalíciója esetén (a véde-lemhez hasonló új szakpolitikák terén) sza-kpolitikák megerõsített együttmûködéskeretében történõ megvalósítása céljábólA saját forrásokkal foglalkozó magas szintûmunkacsoport véleménye szerint ezek azajánlások összeegyeztethetõk a jelenlegieurópai szerzõdésekkel és végrehajthatók akövetkezõ többéves pénzügyi keretben. Asaját forrásokról szóló határozat megváltoz-tatásához az Európai Parlamenttel folytatottkonzultációt követõen a tagállamok egy-hangú megállapodása és a nemzeti eljárá-soknak megfelelõ ratifikáció szükséges.

jövõbeni uniós szakpolitikák hátrányára.Természetesen ez nem veszi figyelembea legnagyobb egységes piacon való rész-vételhez vagy a világkereskedelem és azéghajlatváltozásról szóló tárgyalások terénjelentõs szereplõhöz való tartozáshozhasonló, egyébként nem is mérhetõ hasz-nokat. A munkacsoport e probléma ke-zelésére két módszert ajánl. Az elsõ mód-szer olyan alternatív bevételi források be-vezetésére vonatkozik, amelyeket nemze-ti hozzájárulás helyett inkább az európaidimenzióhoz közvetlenül kapcsolódó forrá-soknak tekintenek. A második módszer azEgyesült Királyságot megilletõ visszaté-rítés meghatározása céljából bevezetettnettó egyensúlyok jelenlegi módszertaná-nak kritikus vizsgálatára vonatkozik, és anettó egyensúlyok jelenlegi meghatáro-zásán felül olyan további mutatókat éseszközöket hoz létre, amelyek lehetõvéteszik az uniós költségvetési beavatkozá-sok költségeinek és hasznának átfogóbbértékelését. Ennek a módszertannak és/vagya további mutatóknak tükrözniük kell azuniós kiadás kollektív hasznát, valamint atagállamokat érintõ költségeit és hasznát.

7) Korrekciók és visszatérítésekAz Egyesült Királyság EU-ból való kilépéseaz Egyesült Királyságra vonatkozó korrek-ciós mechanizmus és az ahhoz kap-csolódó „visszatérítésre adott visszatérí-tések” megszüntetéséhez vezet. Ez azon-ban a jelenlegi statisztikai héa-alapú sajátforrások mögött meghúzódó elgondolástnagyrészt feleslegessé teszi. Általánosab-ban, a bevételi oldalon mindenfajta korrek-ciós mechanizmust meg kell szüntetni. Asaját források közötti egyensúlynak olyan-nak kell lennie, amely lehetõvé teszi a kor-rekciós mechanizmus alkalmazásának elk-erülését. Amennyiben egy vagy több sajátforrás valamely tagállamra túlzott terhetró, az egy idõtartamában és összegébenkorlátozott és lehetõség szerint átalány-összegben meghatározott, speciális kom-penzáció révén enyhíthetõ. Ez a meg-közelítés a saját források rendszerét egy-szerûbbé és tisztességesebbé tenné.

8) Az európai szemeszter keretében azuniós és nemzeti költségvetések ver-tikális koherenciájának felülvizsgálata.A munkacsoport javasolja az uniós költ-ségvetés és az átfogó adópolitikai irá-nyítási keret közötti kapcsolat megerõ-sítését szinergiák létrehozása és lehetõ-

7

8

9

MAGYAR GYÁRIPAR

EURÓPAI UNIÓ

22

Page 23: MAGYAR GYÁRIPAR · uniós források alakulásától függ. A beruházások különösen fontosak lennének a kkv-k körében a technikai-technológiai színvonal és a termelékenység

LVII. ÉVFOLYAM, 2017. 2. SZÁM

KÖNYVJELZÕ

„Üzemekbõl, ipari hatalmakból és több tíz-ezer munkásból álló birodalma menekü-lésre késztette a konkurenciát, és Muskota világ egyik leggazdagabb emberévétette, akinek magánvagyo-na megközelíti a10 milliárd dollárt.” A könyvbõl ugyanak-kor megtudjuk: volt, hogy kétségbeesetterõfeszítéssel kellett visszahoznia cégeit acsõd szélérõl, de ebben is gyõzött.„Musk olyasmit alakított ki, ami a Szilícium-völgy legtöbb vállalkozójának nem sikerült:értelmes világlátást. Megszállott zsenikénthalad a valaha kitervelt legnagyobb szabásúfelfedezõúton. Kevésbé emlékeztet gaz-dagságot hajtó vezérigazgatóra, és sokkalinkább csapatát gyõzelemre vezetõ had-vezérre.” (Akárcsak Steve Jobs.)„A lehetetlen küldetések iránti erõteljesvonzalma emelte a Szilícium-völgy isteneiközé, ahol a többi vezérigazgató, példáulPage (Larry Page, a Google egyik alapítója– OP), félelemmel vegyes áhítattal beszélróla, az ígéretes vállalkozópalántáknakpedig minden vágya olyanná válni, mintElon – ahogy a korábbi években SteveJobsot igyekeztek utánozni.” „Egyszerrevalósította meg az elmúlt évtizedek legna-gyobb elõrelépését az ûr-, a jármû- és azenergiaiparban egyaránt.”Musk önmagáról: „Nem vagyok befekte-tõ. Szeretem megvalósítani azokat a tech-nológiákat, amelyeket a jövõ szempont-jából fontosnak és valamilyen módonhasznosnak tartok.” Olvashatjuk viszont,hogy óriási összegeket, olykor mindenét,fektetett be a vállalkozásaiba, hogy sikerrevihesse azokat. Dr. Osman Péter

Innováció-alapú cégei több kiemelkedõ-en fontos területen is a csúcstechnoló-

giák fejlesztésének élvonalában vannak.Az ûrkutatás mellett ilyen a hipersebessé-gû vasút, a Tesla elektromos autói és ak-kumulátorai, utóbbiak, az autók mellett,napelemes rendszerekhez háztartások zöld-energia-ellátására, és a legújabb fejlesztésszerint ipari felhasználásra is. S a Musk-cégbirodalomnak minden bizonnyal leszmég több nagy fejlesztése. Akárcsak korunk legnagyobb, modern tech-nológiák fejlesztésére alapozott cégbiro-dalmak kapitányai, úgy Musk is a saját ere-jébõl, vállalkozó képességével hozta létrecégeit, s ma õ feszegeti velük legmeré-szebben a lehetõségek határait.E könyve forrásairól Vance így beszél:„Abban a két évtizedben, amelyben Muskvállalatokat hívott életre, tömegével ha-gyott maga mögött csodálókat és csaló-dottakat. Munkám során egész sor ilyenember osztotta meg velem, milyenneklátta Muskot, és sokan számoltak be ke-gyetlen részletekrõl is mind személyével,mind pedig üzletvitelével kapcsolatban.”És „ekkoriban a Muskkal elköltött vacso-rák és a Musklandbe tett látogatások alegkülönfélébb igazságokat hozták fel-színre róla." Muskról: „A szoftverek, azelektronika, a legmodernebb anyagok és aszámítástechnikai teljesítmény harmoni-kus egyesítése Musk lényeges adottsága.Láthatjuk, ahogy a képességeit kihasznál-va kövezi ki az elképesztõ gépek és atudományos-fantasztikus álmok valóraválásának korába vezetõ utat.”

ASHLEE VANCE

Elon Musk

Tesla, SpaceX és a fantasztikus jövõ

feltalálása

HVG Könyvek, 2015

MAGYAR GYÁRIPAR

23

ELON MUSK, A LEHETETLENMEGVALÓSÍTÓJA„Sikeresen visszatért a Földre a Space X Dragontípusú teherszállító ûrhajója a Nemzetközi Ûrál-lomásról, sõt, egy tonna rakományt is hozott ma-gával – közölte az ûrkutatási magánvállalat és aNASA.” (HVG.hu, 2016. aug. 26.) Idén, némi ku-darcok után már újabb hasonló sikert is arattak. Sez csak egy Elon Musk világra szóló sikerei közül.