MAGYAR VILLAMOS MÛVEKmvm.hu/download/energiaforras/MVM-Kozlemenyek-2006.pdf · villamos mÛvek ko¨ zlemÉnyei xliii.Évfolyam 2006. 1–2.szÁm magyar villamos mÛvek felelÔs kiadÓ

A MAGYARVILLAMOS MÛVEK

KOZLEMÉNYEI

MAGYAR VILLAMOS MÛVEK

XLIII. ÉVFOLYAM2006. 1–2. SZÁM

Megújuló energiaforrások felhasználásának támogatása

Egy lehetségesvillamosenergia-modell

Kvótapiacifejlemények

Funkciók és trendek a szivattyúsenergiatározásban

A MAGYARVILLAMOS MÛVEK

KOZLEMÉNYEI

XLIII. ÉVFOLYAM2006. 1–2.SZÁM


FELELÔS KIADÓ

DR. KOCSIS ISTVÁN

FÔSZERKESZTÔ

DR. GERSE KÁROLY

FELELÔS SZERKESZTÔ

TRINGER ÁGOSTON

SZERKESZTÔBIZOTTSÁG

DR. BACSKÓ MIHÁLY

CIVIN VILMOS

GAÁL GÁBOR (MAVIR ZRT.)

KERÉNYI A. ÖDÖN

KOVÁCS KRISZTINA (MAVIR ZRT.)

KREISSNÉ HARTAI GABRIELLA

DR. NAGY ZOLTÁN

SÁNDOR JÓZSEF

SIMIG PÉTER (MAVIR ZRT.)

SIMON GÁBOR (MAVIR ZRT.)

DR. STRÓBL ALAJOS (MAVIR ZRT.)

SZALKAI ISTVÁN

TARI GÁBOR (MAVIR ZRT.)

VERÉB TAMÁS (MAVIR ZRT.)

MEGJELENT AMECUM STÚDIÓGONDOZÁSÁBAN

ISSN 1216-4992 (NYOMTATOTT)HU ISSN 1786-674X (ONLINE)

CÍMLAPFOTÓÜNNEPÉLYES KERETEK KÖZÖTT ÁTADTÁK A GYÔR–SZOMBATHELY 400 KV-OS ÁTVITELI HÁLÓZATI ÖSSZEKÖTTETÉST

DR. GERSE KÁROLY

MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK FELHASZNÁLÁSÁNAK 1TÁMOGATÁSA

LOVAS GYÔZÔ

EGY LEHETSÉGES VILLAMOSENERGIA-MODELL 9

DR. BENKÓ BALÁZS

A MAGYAR TSO BEMUTATÁSA AZ EURÓPAI GYAKORLAT 14TÜKRÉBEN

MAYER GYÖRGY

KONFERENCIA-KÖRKÉP – NINCS ALTERNATÍVÁJA 44A PAKSI ATOMERÔMÛ ÜZEMIDÔ-HOSSZABBÍTÁSÁNAK

MOHÁCSI MIKLÓS

100 ÉVES A DOROGI ERÔMÛ 51

DR. NAGY ZOLTÁN

ADÓTÖRVÉNY-VÁLTOZÁSOK FÔBB ELEMEI 54ÉS AZOK HATÁSA A CÉGEK GAZDÁLKODÁSÁRA

GAZDASÁGI ROVAT 59

EURELECTRIC HÍREK 63

CIVIN VILMOS

KVÓTAPIACI FEJLEMÉNYEK 20

DR. HORN JÁNOS

AZ ÁSVÁNYINYERSANYAG-POLITIKA SZÜKSÉGESSÉGE 31

DR. SZEREDI ISTVÁN

FUNKCIÓK ÉS TRENDEK A SZIVATTYÚS 35ENERGIATÁROZÁSBAN

SUMMARY OF ARTICLES 68

E SZÁMUNK SZERZÔI 66

1A MAGYAR VILLAMOS MÛVEK KÖZLEMÉNYEI � 2006/1–2

� A kötelezô átvétel körébe tartozó kiserômûvek teljesí-tôképessége 2005 végére meghaladta a 900 MW-ot, azösszes beépített erômûvi teljesítôképesség 10%-át (2. áb-ra). Ezen belül a megújuló energiaforrást felhasználó erô-mûvek teljesítôképessége megközelíti a 180 MW-ot.

Ez a nagyarányú növekedés összefüggésben van a sza-bályozás által a megújuló és kapcsolt villamosenergia-terme-lés értékesítéséhez kapcsolódó kötelezô átvételi rendszerrelés a befektetéseket ösztönzô kedvezô árral. A hazai rendszeraz erômûvek típusától, nagyságától függetlenül azonos kö-telezô átvételi árat tartalmaz, miközben – mint azt az Euró-pai Bizottság vizsgálata is megállapította – az egyes megúju-ló energiaforrások hosszú távú határköltsége (LRMC) és ez-zel támogatási igénye lényegesen különbözô2 (3. ábra).

A mennyiségi növekedéssel együtt járt a fogyasztók ál-tal összességében fizetendô támogatás növekedése is(lásd a 4. ábrán), amely 2006-ra elérte az átlagos végfel-használói költség 5%-át, de a nagyfogyasztóknál (a ki-sebb átlagár mellett) aránya lényegesen nagyobb. Mi-után a hazai tarifarendszerben a támogatás fedezetét biz-tosító díjelem a rendszerirányítási díjba került beépítésre,folyamatos növekedése, a díjelem nemzetközi összeha-sonlításban kiugró nagysága azt a látszatot kelti, minthaa hazai rendszerhasználati díjak indokolatlanul nagyoklennének.

TÁMOGATÁSI FORMÁKA Magyarországon alkalmazott kötelezô átvétel mellett azEurópai Unióban egyéb, a megújuló energiaforrásokpiacra jutását elôsegítô módszereket is alkalmaznak. Ezekrégi tagállamokon belüli elterjedtségét az 5. ábra3 mutat-ja. Látható, hogy az egyes támogatási formák esetenkéntkeverednek is egymással.

MEGÚJULÓENERGIAFORRÁSOKFELHASZNÁLÁSÁNAKTÁMOGATÁSANEMZETGAZDASÁGILAG OPTIMÁLIS MEGOLDÁS

� AZ EU ELVÁRÁSAIVAL ÖSSZHANGBAN, DE NEMZETGAZDASÁGI ÉRDEKBÔL IS NÖVELNI KELL

MAGYARORSZÁGON A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOKBÓL SZÁRMAZÓ VILLAMOSENERGIA-TERME-

LÉS ARÁNYÁT. AZ ELSÔ ÜTEMBEN, 2010-IG MAGYARORSZÁG 3,6%-OS ARÁNYT VÁLLALT. MINT AZ

1. ÁBRÁBÓL1 LÁTHATÓ, EZT AZ ARÁNYT MÁR 2005-BEN IS TÚLTELJESÍTETTÜK. ENNEK ELLENÉRE AZ

ORSZÁGGYÛLÉS A VET 2005. JÚNIUSI MÓDOSÍTÁSAKOR, KÉPVISELÔI INDÍTVÁNYRA A KÖTELEZÔ

ÁTVÉTELHEZ KAPCSOLÓDÓ TÁMOGATÁS NÖVELÉSÉRÔL DÖNTÖTT.

DR. GERSE KÁROLY

1 Dr. Stróbl Alajos: A megújuló forrásokkal kapcsolatos kihívások, RECCEERES Konferencia, Budapest, 2006. II. 17.

2 Communication from the Commission, The support of electricity fromrenewable energy sources, Brüsszel, 2005, COM (2005) 627 final. Ábraátvé-tel a FORRES report-ból.

3 A Quantitative Assessment of Direct Support Schemes for Renewables2004 Januar, EURELECTRIC

0

biomassza

hulladék

szélerômû

biogáz

víz

kiadott villamos energia, GWh/a500 1000 1500 2000

2005-ben 2004-ben 2003-ban 2002-ben

Részarány a bruttó villamosenergia-fogyasztásból:2002-ben 0,6%; 2003-ban 0,7%; 2004-ben 2,4%; 2005-ben 4,2%

1. ÁBRAMEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOKBÓL SZÁRMAZÓ VILLAMOSENERGIA-TERMELÉS MAGYARORSZÁGON 2002–2005(DR. STRÓBL ALAJOS ADATAI)

2 A MAGYAR VILLAMOS MÛVEK KÖZLEMÉNYEI � 2006/1–2

zói biztonság, a technológiánkénti finom hangolásszempontjából, de EU szinten nehezen harmonizálha-tók, a jövôbeli költségalakulás pontatlan megítélésénélfennáll a túlfinanszírozás kockázata. Több tagállambana szabályozott átvételi ár helyett a mindenkori piaci ár-ra fizetett szabályozott prémium jelenti az ösztönzést.

� Zöld bizonyítvány rendszerPiaci alapú instrumentum, ahol az államigazgatás általszabályozott kereslet és a források által meghatározottkínálat határozza meg az árakat, hatékonyan allokálvaa befektetéseket. Jól mûködhet EU szinten is, kisebb atúltámogatás veszélye. A leghatékonyabb megújulótechnológiák alkalmazására ösztönöz, ugyanakkor ad-minisztrációs költségei nagyok, kockázatossá teszi adrága, de fejlôdôképes technológiák elterjedését.

� PályáztatásAz átvételi árat a nyertes ajánlattevôk ajánlata határoz-za meg. (A többletköltségeket természetesen itt is a fo-gyasztók fizetik meg.) Miközben elméletileg legjobbanhasznosítja a piaci erôket, a szakaszosság töredezettbôvülést eredményezhet. További kockázatot jelent azesetlegesen túl alacsony áron nyerô projektek poten-ciális sikertelensége.

� AdókedvezményekA piaci árhoz adott prémiumhoz hasonló hatású. Ki-egészítô eszközként is alkalmazzák.

terv

50

tám

ogat

ás (K

ÁP),

Mrd

Ft

megújuló

2002

kapcsolt

2003 2004 2005 2006

45

40

35

30

25

20

15

10

5

0

0,0%

1,4%

2,4%

;4%

;5%kb. ennyivel

4. ÁBRAKÖTELEZÔ ÁTVÉTEL TÁMOGATÁSA(DR. STRÓBL ALAJOS ADATAI)

FR

Engedélyrendszerek

DK LU

GE PT

ESGR

SEUK

ITBE

IE FINL

UK

Kötelezô átvétel Zöld bizonyítvány

Pályáztatás Adókedvezmények

NL

AT

5. ÁBRAMEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK PIACRA JUTÁSÁT ELÔSEGÍTÔMÓDSZEREK

10

Hat

ékon

yság

i jel

zô

Átlagos hatékonysági jelzô 6 éves periódusban

1998 1999 2000 2001

9

2002

%

876543210

2003

6. ÁBRAÁTLAGOS HATÉKONYSÁGI JELZÔ – EGYESÜLT KIRÁLYSÁG, BIOGÁZ

0

földgáz gázmotorral

MW50 100 400

2005-ben az összes erômû: 7637+908=8545 MW

földgáz gázturbinával

földgáz GT+CCGT-vel

fatüzelés

vízerômû

hulladéktüzelés

szélerômû

biogáztüzelés

150 200 250 300 350

2005-ben 908 MW

2. ÁBRAKISERÔMÛVEK – 2005 (BT<50 MW)(DR. STRÓBL ALAJOS ADATAI)

0

Tengeri szélerômû

50 100 150 200

Szárazföldi szélerômû

Apály–dagály és hullám erômû

Naperômû

Fotovoltaikus

Kis vízerômû

Nagy vízerômû

Földhô erômû

Szilárd biomassza kiegészítô tüzelés

Bioszemét szennyvíztisztítóból

Biogáz

Szilárd biomasszából

LRMC (hosszú távúhatárköltség)

3. ÁBRAAZ ELEKTROMOS ENERGIA KÖLTSÉGE (15 ÉVES MEGTÉRÜLÉSI IDÔVEL; HOSSZÚ TÁVÚ HATÁRKÖLTSÉG), a/MWh

Az egyes rendszereket áttekintve mind elônyök, mindhátrányok megállapíthatók2:� Kötelezô átvétel, szabályozott árakkal (feed in tariff)

A néhány évre megállapított, rendszerint az elosztók(hálózati társaságok) által fizetett, a szolgáltatókra,vagy fogyasztókra átterhelt díjak elônyösek a beruhá-


A Bizottság megállapítása2 szerint a támogatás nagysá-ga – a technológiáktól függetlenül is – tagállamonkéntlényegesen eltérô és a hatékonyságban is nagy különb-ségek vannak. Ennek jövôbeli kiküszöbölésére a tagál-lamok közti kooperációt és a nemzeti támogatási rend-szerek hatásainak (nagyobb szabályozási stabilitás, a be-fektetési kockázatok és az adminisztratív akadályok csök-kentése, hálózati kérdések rendezése, technológiai diver-zitás ösztönzése, a belsô villamosenergia-piaccal valókompatibilitás ösztönzése, foglalkoztatás, valamint a he-lyi és regionális elônyök elôsegítése, kapcsolódás az ener-giahatékonysági és fogyasztói igénybefolyásolási intézke-désekhez) optimalizálását tartja megfontolandónak.2007 decemberére jelentést készítenek elô, ehhez a tá-mogatási rendszerekre vonatkozó keretjavaslat is kapcso-lódhat, amelynek:� hozzá kellene járulni az indikatív nemzeti célok elérésé-

hez,� összhangban kellene lenni a belsô piac alapelveivel,� figyelembe kellene venni a különféle megújuló ener-

giák, technológiák sajátosságait és a földrajzi különb-ségeket,

� hatékony módon kellene elômozdítani a megújulóenergiaforrások használatát, egyszerûnek, egyidejûlega lehetô leghatékonyabbnak kellene lennie, különösena költségek tekintetében,

� elegendô (legkevesebb hét év) átmeneti idôszakot kel-lene magába foglalnia a nemzeti támogatási rendsze-rekre, és meg kellene tartania a befektetôi bizalmat.

TÁMOGATÁSOK HATÉKONYSÁGA

A támogatási rendszerek hatékonyságának mérésére a Bi-zottság a következô kifejezést (a megújuló termelés egyadott évbeli növekedését viszonyítva a középtávon –2020-ig – megmaradó potenciálhoz) használta:2

ahol:i megújuló technológia hatékonyságitényezôje az n-edik évrei megújuló technológia villamosenergia-termelési potenciálja az n-edik évbeni megújuló technológia 2020-ig meglé-vô potenciálja az n-edik évben

Vannak technológiák, országok ahol a hatékonyságközel egyenletes és elfogadhatónak tekinthetô, mint a 6.ábrán bemutatott (Egyesült Királyság, biogáz hasznosí-tás) esetben. Ugyanakkor a szárazföldi szélerômûvek tá-mogatásának, régi tagállamokra (1998–2004 közötti idô-szak, ahol a különbözô támogatási formákat eltérô színekjelzik) elvégzett összehasonlítása nagyon egyenlôtlen ké-pet mutat (7. ábra).

Az elemzések során – a hatékonyság mellett – a teljesélettartamra valószínûsíthetô támogatás befektetôi szem-pontú értékelésére a teljes élettartam alatti bevételeket,kiadásokat diszkontáló, becsült annuitás meghatározásahasználható (a számítás elvégezhetô fajlagosan, termeltkilowattóránként is). Nyilván a nagyobb várható ered-mény több befektetésre ösztönöz.

ahol:A annuitási kamatlábt évn technikai élettartam

A (hôszolgáltatást is biztosító) biomassza-hasznosításraelvégzett, a hazai fejlôdést, támogatást is értékelô elem-zés eredményét (a fajlagos annuitás függvényében a ha-tékonyságot) a 8. ábra mutatja4.

Az EU dokumentum adatait nem részletezve megemlít-jük még, hogy a VET által elôírt (~90 a/MWh) kötelezôátvételi ár� a hazai biomassza (erdei hulladék) bázisú villamosener-

gia-termelés költség tartományát mintegy 20-100 a/MWh közé valószínûsítve a maximum közelé-ben, azaz a lehetôségek jelentôs hányadában busáshasznot ígérve;

A =i

1 − (1 + i)−n·

n∑

t=1

bevetelt − koltsegt

(1 + i)t

ADD − POTi

n

Gi

n

Ei

n

Ei

n=

Gi

n− Gi

n−1

ADD − POT i

n−1

12Szá

razföl

di erô

mûve

k átla

gos h

atéko

nysá

gi jel

zôje

Kötelezô átvétel

AT

10

%

8

6

4

2

0BE DK FI FR DE GR IE IT LU NL PT ES SE UK EU

15Kvóta / TGC Pályáztatás

Adókedvezmények vagy beruházási segélyek

7. ÁBRAHATÉKONYSÁGI TÉNYEZÔ ÁTLAGOS ÉRTÉKE SZÁRAZFÖLDI SZÉLERÔMÛVEKRE(TGC: továbbértékesíthetô zöld bizonyítvány)

Hat

ékon

yság

i jel

zô, %

Kötelezô átvétel

10

8

6

4

2

0

Kvóta / TGC Adókedvezmények / beruházási segély

-1-2

0 1 2 3 4 5 6

Várt annuitás, a Cent/kWh

%

FR

FI

HU DE

SE

AT UK

ITBE-Flanders

BE-Wallonia

DK

8. ÁBRATÁMOGATÁSOK HATÉKONYSÁGA(BIOMASSZA KAPCSOLT HÔÉRTÉKESÍTÉSSEL, 2003)(TGC: továbbértékesíthetô zöld bizonyítvány)

4 A készítôk megjegyezték, hogy a kötelezô átvétel mellett, azt kiegészítveesetenként adókedvezmény, beruházási támogatás is megjelenik, de az op-timális erdôgazdálkodás is befolyásoló tényezô lehet.


� a szélerômûveknél jóval a valószínûsíthetô önköltség(~60-70 a/MWh közelében) felett (a befektetôketugyancsak jelentôs haszonnal kecsegtetve);

� a mezôgazdasági biogáz hasznosításnál a becsült költ-ségtartomány (mintegy 60–105 a/MWh) felsô harma-dában (csak a kedvezôbb lehetôségeknél ígérve meg-térülést)került megállapításra.Utóbbihoz hasonló a helyzet a kis vízerômûveknél is, az

önköltséget 50–95 a/MWh nagyságrendben becsülve.Az egyes tagállamok adminisztratív eljárásrendjét az

1. táblázatban láthatók szerint minôsítik.Az elôbbieket összefoglalva a megújuló energiaforrá-

sokkal összefüggô magyar támogatási rendszerre, szabá-lyozásra a következôk állapíthatók meg:� Túlzott, fûnyíró elvû, ugyanakkor nem hatékony támo-

gatásAz egyes technológiák önköltsége, illetve a technoló-giától függetlenül megállapított egységes, parlamentidöntéssel megemelt átvételi ár alapján megállapítha-tó, hogy a jelenlegi hazai kötelezô átvételi rendszer bi-zonyos technológiák esetében a költségekkel nem in-dokolható, túlzott támogatást biztosít. Az indokolatlantúlfinanszírozás egyben a társadalom rendelkezéséreálló – mindig szûkös – források nem hatékony felhasz-nálását, pazarlását, a hazai gazdaság versenyképessé-gének rontását is jelenti.Az uniós tagállamok többségében technológiafüggô,vagy technológiától független, de a piaci áraktól füg-gô kötelezô átvételi rendszer mûködik. Ez biztosítja azegyes technológiák életképességét, ugyanakkor a ha-tékonyabb fogyasztói forrás allokációt is elôsegíti.

� Adminisztratív akadályokA túlzott támogatásból adódó, nagyobb befektetésikedv hatásának késleltetésére a hazai engedélyezésirendszer „adminisztratív fékeket” alkalmaz. A szokásosépítési, terület felhasználási, környezetvédelmi engedé-lyek, hálózatfejlesztési, csatlakozási megállapodások mel-lett a rendszerüzemeltetô jogszabályban elôírt – rend-szerbe illeszthetôséggel összefüggô – nyilatkozata, bele-egyezése is szükséges. A szabályozás a rendszerirányítóáltal vizsgálható, mérlegelhetô technikai korlátok mögékívánja bújtatni a költségnövekedéstôl való félelmét.Ez problematikus, mert mint a következôkben bemu-tatjuk, a hazai rendszer csak technikai eszközökkel (azigények kielégítéséhez szükséges berendezések teljesít-ményének változtatásával, az átmenetileg jelentkezô,fogyasztók által nem igényelt többlettermelés „lenyelé-sével”, a többlet energiamennyiség tárolásával, pl. tá-rozós vízerômûben) nem szabályozható. A szabályozása rendelkezésre álló technikai korlátokat meghaladóan

jelenleg is kereskedelmi eszközökkel történik. A rend-szerirányító esetleges hozzájáruló, „befogadó” nyilat-kozatával bizonyos – jelenlegi technológiai adottságokmellett, a rendelkezésére álló eszközökkel kiszabályoz-hatatlan – megújuló energiát hasznosító erômûvekesetében a nem a kompetenciájába tartozó, kereske-delmi szabályozás arányának további növelésérôldönt. A döntésbôl adódó, jelentôs kereskedelmi és ez-zel fogyasztói többletköltségeket mások viselik. Ezentöbbletköltségek megítélésére nem a rendszerirányítóa megfelelô fórum.

� TúlépítésMint az elôzôekben bemutattuk, Magyarország – a töb-bi uniós tagállammal szemben – a 2010-ig vállalt kötele-zettségét már 2005-ben túlteljesítette, és a folyamatbanlévô fejlesztések eredményeként további jelentôs növe-kedés várható. (A befektetôktôl érkezô bejelentésekalapján 2007 végéig mintegy 1700 MW-nyi szélerômûkapacitás megvalósítását tervezik, amelybôl a jelenlegiengedélyezési információk alapján 2006 végéig~350 MW ténylegesen megvalósulhat.) Nyilvánvaló,hogy a megújuló energiaforrásokból származó villamosenergia lényegesen nagyobb költsége mellett ez a fo-gyasztói többletköltségek indokolatlan növekedéséveljár. Nem csak a megújuló energiaforrások többlet átvé-teli ára miatti költségnövekedésrôl van szó, hanem arrólis, hogy a megújuló energiaforrások hosszú távú szerzô-désekkel lekötött hagyományos erômûvi átvételt szoríta-nak ki, amelyek piaci kényszerértékesítésére nyomottáron kerül sor, így az átállási költségek is növekednek.

TECHNIKAI, KÖZGAZDASÁGI HÁTTÉR

Az elôzôek alapján úgy tûnik, hogy a „bennfentes” villa-mos társaságok, de maguk a szabályozó hatóságok is el-lenérdekeltek a megújuló energiaforrások, különösenegyes energiafajták hasznosítási arányának hazai növe-lésében. A következôkben a háttér bemutatásával arrakívánunk magyarázatot adni, hogy a magyar rendszer-ben milyen, máshol nem jelentkezô speciális körülmé-nyek befolyásolják a rendszerüzemeltetô és a kereskedôk(áttételesen a fogyasztóknak is) a megújuló források ará-nyának növelésével kapcsolatos hozzáállását. Egyrésztbemutatjuk, hogy a várakozásokkal ellentétben bizonyosmegújuló energiafajták használatának növekedése nema várt környezetszennyezés csökkenésre, hanem ezzel el-lentétesen a környezetszennyezés növekedésére vezet,másrészt a piacra lépéshez nyújtott támogatás lényege-sen nagyobb a kötelezô átvételi és a piaci ár különbségé-nél.

1. TÁBLÁZATA MEGÚJULÓ ENERGIA ELTERJESZTÉSÉVEL SZEMBENI ADMINISZTRATÍV ENGEDÉLYEK MINÔSÍTÉSE AZ EU-BAN (KIVÉVE A HÁLÓZATI ENGEDÉLYEKET)

A B C C D E F F D G H I I L L L M N P P S S E S UT E Y Z K E I R E R U E T V T U T L L T K I S E K

� � – � ☺ – ☺ � ☺ � � ☺ � � � – – � � � – � � ☺ ☺


� Technikai korlátok, következmény: minden szélerômû-vel több CO2-kibocsátásA magyar villamosenergia-rendszer már a piacnyitástmegelôzôen is csak a menetrendes import szállításokigénybevételével volt szabályozható. A piacnyitást kö-vetôen döntôen atomerômûvekbôl származó regioná-lis túlkínálat a rendszer szabályozhatóságának megôr-zése érdekében völgyidôszaki (éjszakai) import kiszorí-tást tesz szükségessé, amely csak a völgyidôszaki piaciáraknál kisebb kínálati árak mellett lehetséges, azaz amagyar villamosenergia-rendszer szabályozása a tech-nikai lehetôségeket (az erômûvek minimális-maximálisteljesítménytartományát) meghaladó mértékben keres-kedelmi eszközökkel történik.Mivel a piacnyitást követôen piaci értékesítésre csak aszokásos piaci termékek formájában (zsinór, völgy,csúcs) van lehetôség, a közüzemi nagykereskedô aPaksi Atomerômû rendszeres5 visszaterhelésének elke-rülésére, illetve a forgótartalék biztosítására még né-hány órás minimumok (visszaterheléssel fenyegetôüzemállapotok) esetén is kénytelen teljes völgyidôszakikereskedelmi értékesítést megvalósítani. Ugyanis apiacnyitást követôen csak „szabványosított terméket”,pl. völgyidôszaki (este 10-tôl reggel 6-ig) energiát lehetértékesíteni, és nincs mód a korábbi sokkal rövidebbidôtartamú, csak a tényleges minimum idôszakára szo-rítkozó értékesítésre. A helyzetet egy jellemzô hónap(2005. december) jellemzô napjainak átlagos értékesí-tési szerkezetével mutatjuk be (más idôszakok legfel-jebb az értékesítés nagyságában különböznek) a 9. áb-rán. Más lehetôségek (pl. tározós vízerômû) hiányábana Paksi Atomerômû rendszeres visszaterhelésének elke-rülésére a szabályozható, megújuló energiaforrásthasznosító erômûvek esetén az ábrán is látható völgyi-dôszaki értékesítést a beépített megújuló kapacitássalmindenképpen meg kell növelni (kivéve, ha a megúju-ló erôforrást hasznosító erômû üzemeltetôje – minimá-lis igény idôszakbeli teljesítményének csökkentésével –közremûködik a rendszer szabályozásában, erre azon-ban jelenleg semmi sem kényszeríti). A nappali idôszak-

ban a fosszilis energiahordozót használó erômûvek ter-melése csökkenthetô, így ezeknél is csak mintegy azüzemidô felében jelentkezik környezetvédelmi elôny.Szélerômûveknél még rosszabb a helyzet, mivel az erô-mûvek bármikori beindulására számítva – az esetlegesnegatív kiszabályozás beindulást követô lehetôvé téte-lére – a fogyasztási völgy idôszakban akkor is kell afosszilis erômûvekben elôállított villamos energiát érté-kesíteni, amikor a szélerômûvek nem üzemelnek. Azaza szélerômûvek rendszerbe állítása völgyidôszakbankereskedelmi többletértékesítést, a szélerômûvek mû-ködését feltételezô nappali üzemállapotoknál nagyobbforgótartalékot, az egyéb berendezéseknél visszaterhe-lést igényel.A szélerômûvek hatásának illusztrálására az összetarto-zó 10.a., 10.b és 10.c ábrán egy feltételezett példátmutatunk be 2005. december 26. napjára (de bármi-

1000

Érté

kesít

és s

zald

ója,

MW

0:00 6:00 12:00

900

800

700

600

500

400

300

200

100

18:00 0:000

Munkanap PihenônapSzombat

9. ÁBRAKÖZÜZEM VERSENYPIACI ÉRTÉKESÍTÉSE

3600

Telje

sítm

ény,

MW

0:15

Paks

34003200300028002600240022002000180016001400

6:15 12:15 18:15

Idô (h, 2005.12.26.)

Mátra DunamentiAES Tisza Import szaldó Egyéb erômûvek

3600

Telje

sítm

ény,

MW

0:15

Paks

34003200300028002600240022002000180016001400

6:15 12:15 18:15

Idô (h, 2005.12.26.)

Mátra DunamentiAES Tisza Import szaldó Egyéb erômûvek Szélerômû

3600

Telje

sítm

ény,

MW

0:15

Paks

34003200300028002600240022002000180016001400

6:15 12:15 18:15

Idô (h, 2005.12.26.)

Mátra DunamentiAES Tisza Import szaldó Egyéb erômûvek Szélerômû

10.c ÁBRATERMELÉSLEFUTÁS SZÉLERÔMÛ BEINDULÁSÁT KÖVETÔEN KERESKEDELMI TÖBBLETÉRTÉKESÍTÉSSEL

10.b ÁBRATERMELÉSLEFUTÁS SZÉLERÔMÛ BEINDULÁSÁT KÖVETÔEN

10.a ÁBRATERMELÉSLEFUTÁS SZÉLERÔMÛ NÉLKÜL

5 Az atomerômı visszaterhelése – egy meghatározott ciklusszám elérésétkövetôen – csökkenti az élettartamot, amelyet a fogyasztói költségek és kör-nyezetkárosítás minimalizálására meg kell elôzni. Erre tekintettel a rendszerforrásösszetételét, kereskedelmi értékesítését úgy kell tervezni, hogy a visz-szaterhelés tervszinten elkerülhetô legyen.


lyen más napot is választhattunk volna). Mint a 10.aábrán látható, a rendszer a hazai erômûvekkel szem-ben támasztott minimális igény következtében – 5–8óra között – olyan minimális terhelésen üzemel, ami azösszes szabályozható erômû minimális terhelése mel-lett a Paksi Atomerômû mintegy 200 MW-os visszater-helését is igényli. Ilyen minimumra történô visszaterhe-lés minden nap, esetenként többször is elôfordulhat,amit csak oly módon lehet megelôzni, hogy növeljük ahazai villamosenergia-rendszerbôl a kereskedelmikényszerértékesítést. Ez általában meg is történik, denéhány különösen alacsony minimális terheléssel je-lentkezô nap kilóg a sorból és minden kereskedôi,rendszerüzemeltetôi igyekezet ellenére sor kerül azatomerômû valamelyik egységének visszaterhelésére.Mit változtat a rendszerben a szélerômû belépése?Miután a szélerômûvek villamosenergia-termelését azidôjárási feltételek határozzák meg, üzembe lépésérebármikor számítani kell. Amennyiben a kereskedelmiértékesítésen nem változtatnánk, akkor – mint azt a10.b ábra mutatja – a szélerômû völgyidôszaki (az áb-rán 6 órakor kezdôdô) villamosenergia-termelése to-vábbi hagyományos erômûvi visszaterhelést tenneszükségessé. Miután már minden fosszilis energiahor-dozót használó erômû minimumon üzemel, a vissza-terhelést csak a Paksi Atomerômûnél, annak élettarta-mának rovására lehetne végrehajtani. Az eredeti álla-pot visszaállítását, az atomerômû visszaterhelésénekminimalizálását csak a kereskedelmi értékesítés teljesvölgyidôszakra kiterjedô növelésével lehet megolda-ni6, azaz a szélerômûvek nélküli állapot csak kereske-delmi eszközökkel és nem a rendszer technikai szabá-lyozásának beavatkozásával állítható helyre.A megnövelt kereskedelmi kényszerértékesítés (ezzel afosszilis energiahordozót felhasználó erômûvek terme-lés) növelésének a következménye pedig a CO2-, illetvemás károsanyag-kibocsátás és a fogyasztói költségeknövekedése. A CO2- és károsanyag-kibocsátás kénysze-rûen nô, mert a kis kihasználási óraszámmal (az év 20-25%-ában mûködô) villamos energiát értékesítô széle-rômûvek bármikori üzembelépése miatt – a berendezé-sek negatív technikai kiszabályozási feltételeinek bizto-sítására – rendszeresen (az üzemidô több mint felében)kell hagyományos erômûvekben elôállított villamosenergiát termelni, amelyet a piacon a völgyidôszakitúlkínálat miatt csak veszteséggel lehet értékesíteni. Afosszilis erômûvek külföldre értékesített többlettermelé-se többlet CO2-kvótavásárlást tesz szükségessé.Így bizonyos, hogy a magyar rendszerben a szélerô-mûvek üzemeltetése hagyományos erômûvi termeléstnem vált ki, beépítésük technikai feltételek hiányábana magyar villamosenergia-rendszerben környezetvé-delmi hátrányokkal, CO2 és más káros anyagok kibo-csátásának növekedésével jár. Sajnálatos, hogy a léte-sítést megelôzôen – tanácsadók bevonásával – elkészí-

tett hatástanulmány (Impact Study) dokumentumok er-rôl hallgatnak, félrevezetve a döntéshozókat.

� Fogyasztói többletköltségek, diszkriminációA 2005-re elvégzett vizsgálatok szerint a mintegy10 MW-nyi szélerômû kapacitás, ~11 GWh termelésemellett 23,7 GWh7 fosszilis többlettermelésre7 vanszükség. Miután a fosszilis erômûvekben elôállítotttöbblet villamos energiát az éjszakai, ún. völgyidôszak-ban elôállítási költségénél– mintegy 2 Ft/kWh-val olcsóbban lehet eladni (amely

a 11 GWh szélerômûi termelésre ~5,2 Ft/kWh), to-vábbá

– a többlettermelés érdekében az erômûvek megnö-vekvô CO2-kibocsátásának lehetôvé tételére CO2-kvótát kell vásárolni, amelynek többletköltsége~15 Ft/kWh, továbbá

– a rendszerirányítónál többlettartalék lekötésre isszükség van, amely mintegy 7,5 Ft/kWh többletkölt-séget jelent,

a járulékos költségek ~28 Ft/kWh-t tesznek ki.A szélerômû termeléssel kiváltott villamos energia~11 Ft/kWh-s átlagos ellenértékét is figyelembe véve aszélerômûi villamosenergia-termelés 40 Ft/kWh-val ke-rül többe a fogyasztóknak. A fogyasztói többletköltsé-gek más országokban is (nyilvánvalóan a helyi adottsá-goktól függô, eltérô mértékben) jelentkeznek. A hivat-kozott EU dokumentum2 alapján a kiegyenlítô energiatöbbletköltségre a 11. ábra mutat példát.Az elôre jelzett növekedési ütem fogyasztói árakkal kö-vethetetlen áremelési kényszert jelentene, így a fo-gyasztók számára elviselhetetlen terhet jelentô növe-kedésnek mielôbb gátat kell szabni.Az elôbbi többletköltségek mellett a kötelezô átvétel je-lenleg szabályozott rendszere a közüzemi fogyasztókratovábbi hátrányokkal is jár. Ugyanis az átvételi kötelezett-ség jelenleg csak a közüzemi szektorra vonatkozik, a ver-senypiaci fogyasztók és kereskedôk a kötelezô átvétel ad-minisztrációjában, szabályozásában nem vesznek részt.

6 Az elôzôekben mindig az atomerômû visszaterhelésének elkerülésére,mint követendô célfüggvényre hivatkoztunk. Nyilvánvaló, hogy atomerômûnélkül még rosszabb lenne a helyzet (nagyobb lenne a kényszerértékesítés),mert hiányozna az a „pótkötél” amivel végszükség esetén még mindig men-teni lehet a helyzetet.

7 365 napon keresztül napi 10 órában kell 8 MW-tal megnövelni a verseny-piaci értékesítést a hajnali völgyidôszaki órákban történô kiszabályozható-ság érdekében. Feltételezve, hogy a szélerômûvek termelésének fele esikezen idôszakra, adódik az elôbbi többlettermelés. 20 a/CO2-kvóta ár,12 200 kJ/kWh fajlagos hôfogyasztás, 113,2 t/TJ fajlagos CO2-kibocsátás(Mátrai Erômû) figyelembevételével.

3,5

Kieg

yenl

ítô k

ölts

ég, a

/MW

h

PWind,inst/PL,max [%]0 10 20 30 5040

3,0

2,5

2,0

1,5

1,0

0,5

0,060

US Studies UK ILEXDK Risoe

70

11 ÁBRAKIEGYENLÍTÔ ENERGIA KÖLTSÉGE A SZÉLERÔMÛVEK BEÉPÍTETTTELJESÍTMÉNYÉNEK ARÁNYÁBAN


A többletterhek közül az adminisztráció és a menetren-di eltérések kiegyenlítését biztosító kiegyenlítô energiaszolgáltatása csak a kisebb részt jelenti. A legnagyobbtöbbletköltséget az úgynevezett újra teherelosztásokozza. Ez alatt azt kell érteni, hogy a közüzemi nagy-kereskedônek a kötelezô átvétel körébe tartozó erômû-vek termelésétôl függôen olcsó (kis változóköltségû)berendezéseket kell visszaterhelni, így a közüzemirendszer nem az optimális forrásösszetételnek megfe-lelôen mûködik. Ugyanakkor a kötelezô átvétel több-letköltséget kompenzáló KÁP rendszer csak a ténylegesátvételi árak és a közüzemi nagykereskedelmi ár közöt-ti különbséget érinti, így az olcsó egységek visszaterhe-lésébôl adódó többletköltségeket teljes mértékben aközüzemi nagykereskedônek, rajta keresztül a közüze-mi fogyasztóknak kell viselni. Ez a többletköltség mint-egy évi 20-25 Mrd forintra tehetô.A diszkrimináció megelôzését egy olyan rendszer biztosít-

hatná, amely a kötelezô átvétel támogatását a rendszer ak-tuális növekményköltségeihez viszonyítva számítaná. Nyil-vánvaló, hogy a teljes piacnyitással a teljes körû szocializá-ciónak is meg kell történni és a kötelezô átvétel adminisztrá-ciójában, teherviselésében a versenypiaci fogyasztóknak isközre kell mûködni. Erre a korábbi EU-tagállamok gyakorla-tában több jó megoldás található, amely a hazai részletsza-bályok véglegesítésénél célszerûen figyelembe vehetô.

CÉL: KÖLTSÉGHATÉKONY MEGOLDÁS

Lehetséges, hogy a leírtak többek, különösen egyes meg-újuló energiafajták használatában érintett befektetôi,vagy környezetvédelmi lobbi csoportok számára ellen-szenvesek, mégis a hazai fogyasztók, állampolgárok érde-keinek védelme érdekében nyíltan kell beszélni a haté-konyságról is, mivel a túlépítés, a kedvezôtlen összetétel,túltámogatás a magyar ipar versenyképességét, a hazaifogyasztók életszínvonalát hátrányosan befolyásolják. Ajövô érdekében nem hallgathatunk a hatékonyságról. Anyílt beszéddel, egyértelmû állásfoglalással, az ezt követôhatékony szabályozással sok hiábavaló próbálkozást, fe-lesleges pénzkiadást lehet megtakarítani.

A hazai adottságok, lehetôségek figyelembevételévelolyan, a fenntartható fejlôdést biztosító programot kellmegalapozni, amely a jelenlegi számszerû elvárások telje-sítését követôen is folytatható. Fontos szempontnak kelltekinteni, hogy a megújuló erôforrások felhasználási ará-nyának növelésére versenypiaci környezetben kerül sor, afelhasználási arány növelését segítô állami támogatások-nak nem szabad indokolatlan piaci torzulásokat, és sem-miképp sem szabad indokolatlan fogyasztói költségnöve-kedést eredményezni.

A program összeállításához a következô alapelveketkell figyelembe venni:� Az EU felé tett, nemzetközi kötelezettségvállalásokat

be kell tartani8.

� A rendelkezésre álló forrásokat (állami támogatást, fo-gyasztói befizetéseket) a legjobban kell hasznosítani,azaz a rendelkezésre álló forrásokkal a lehetôség sze-rinti legnagyobb eredményt kell elérni.

� Az alkalmazandó technológiáknál (megújuló energia-forrás formáknál) figyelembe kell venni az EU doku-mentumban is jelzett járulékos hatásokat is. Ezek köré-ben különösen mérlegelni kell– az ellátó rendszerek (pl. a villamosenergia-rendszer)

mûködésére,– a fogyasztói ráfordításokra,– egyéb, a megújuló energiaforrások felhasználását is

növelô kötelezettségek teljesítésére,– a hazai gyártókapacitások kihasználására, fejleszté-

sére kifejtett hatásokat,továbbá azt, hogy kínálnak-e együttes szinergiákat,mint pl. a légszennyezés, vagy a nemesített energia-hordozók felhasználásának egyidejû csökkenése amegújuló energiahordozók felhasználási arányánaknövelésével.A megújuló energiaforrások villamos energia elôállítás-

ra történô felhasználásnál, bizonyos megújuló energia-forrás típusok elônyben részesítésénél figyelembe kellvenni a villamosenergia-rendszer speciális elvárásait is,mint például:� rendelkezésre állás, kiszámíthatóság,� jó szabályozhatóság a változó fogyasztói igények köve-

tésére.Természetesen az elôbbi „kényelmi” szempontokat gaz-

daságilag is értékelni lehet, a célfüggvényt Ft/kWh meg-újuló villamosenergia-termelés, vagy Ft/tCO2-kibocsátás-csökkenésre egyszerûsítve. A költségeknél minden járulé-kos költséget, hasznot is figyelembe kell venni. A villamo-senergia-ipar elôbbi elvárásai (rendelkezésre állás, kiszá-míthatóság, szabályozhatóság) alapján az egyes megúju-ló energiaforrások két csoportra oszthatók:� jól tervezhetôk, szabályozhatók: vízenergia, biomassza

(száraz-folyékony), depónia-, biogáz, földhô;� alig tervezhetôk: szélenergia, napenergia.

Az energiaforrások a fogyasztói költségek szempontjá-ból (felhasználva, pl. az EU dokumentumban is közrea-dott, vagy más forrásból rendelkezésre álló, technológia-függô önköltségeket) is sorba rendezhetôk: vízenergia,tûzifa, fahulladék, energianövény, települési szennyvíz-gáz, szélenergia, földhô, fotovillamosság. Az összevetés-bôl egyértelmû, hogy a villamosenergia-ipar szempontjá-ból a jól tervezhetô források egyben a költséghatékonymegoldást is jelentik.

Az elôbbi leegyszerûsített levezetés eredménye rövidtávon iránymutató lehet, de a hosszú távon fenntarthatóállapot elérésére a részletes vizsgálat elvégzése nem mel-lôzhetô. Ennek során a gazdasági elemzés mellett a regu-lációval, a villamosenergia-piac teljes nyitásával összefüg-gô felülvizsgálatot, a szabályozási háttér szükség szerintimódosítását is el kell végezni. Ebbôl kiindulva a megújulóenergiaforrások hatékony felhasználásának elôsegítéséreegy rövid távú, és egy középtávú program vázolható.� Rövid távon az erôforrásokat az elôbbiek szerinti legki-

sebb állami támogatást igénylô és egyidejûleg a villa-mosenergia-rendszer szempontjából is elônyösnekítélt, megújuló energiahordozók hasznosításának nö-

8 Az EU hivatalos dokumentumai, mint például a Bizottság tájékoztatása aTanács és Parlament részére is elismerik, hogy az eredeti célkitûzés nem leszelérhetô, azaz nem minden tagállam tartja be és teljesíti határidôre az elvá-rásokat, miközben Magyarország már túlteljesítette vállalását.


Magyarországon a Bôs–Nagymarosi vízerômû rend-szerhez kapcsolódóan létesült volna a Prédikálószéki Tá-rozós Erômû, de más gazdaságos telephelyek (elsôsor-ban a Börzsöny-hegységben) is vannak. Az erômû létesí-tésére annak jelentôségébôl adódóan célszerûen a Nem-zeti Fejlesztési Terv részeként, lehetôleg EU forrásokat isigénybe véve indokolt sort keríteni.

velésére (kis vízerômûvek, biomasszát felhasználó erô-mûvi megújítások, új biomassza erômûvek, gázdepó-niák, városi szemét hasznosítása) kell felhasználni. Mi-vel energiaforrások bôségesen állnak rendelkezésre, azEU elvárások ezen energiafajtákkal is teljesíthetôk.Szélerômûvekre – a hatékonyabban hasznosíthatóegyéb megújuló energiaforrások kimerülésének veszé-lye elôtt – néhány kísérleti, demonstrációs projektet ki-véve nem indokolt támogatást felhasználni.

� A középtávú program megalapozásához:– mintaprojektek alapulvételével el kell végezni az

egyes megújuló energiahasznosítási technológiákrészletes költséghatékonyság-elemzését, a vizsgálatsorán az alapelveknél felsorolt minden szempontotszámításba véve és értékelve;

– az elôbbi elemzések felhasználásával optimalizálnikell a közvetlen fogyasztói (villamosenergia-árbantérítendô) és költségvetési támogatásokat, figyelem-be véve a fenntartható fejlôdéshez szükséges várha-tó jövôbeli kiadásokat is;

– át kell tekinteni, módosítani kell a villamosenergia-ipari szabályozást egyrészt a teljes piacnyitás, a költ-ségek lehetôség szerinti társadalmasítása, másrészta megújuló energiaforrásokkal fejlesztett villamosenergia könnyû piacra jutása érdekében.

� Az elôbbiek egybevetésével elô kell készíteni a hosz-szabb távon is fenntartható, optimális támogatási poli-tikát.A várható szabályozási módosítások közzétételére már

a rövid távon szükséges beruházások elôkészítéséhez isszükség van, így a felülvizsgálat megkezdése nem tûr ha-lasztást.

Megjegyezzük, hogy a megújuló energiaforrások hasz-nosítási arányának növelése, ennek támogatása soránolyan kérdések sem mellôzhetôk, mint a Bôsi Vízerômû-ben elôállított villamos energiából Magyarországnak járómennyiség sorsának rendezése, vagy a más okból szüksé-ges vízmûvekbe építendô vízerômûvek létesítése.

TÁROZÓS VÍZERÔMÛ LÉTESÍTÉSÉNEKSZÜKSÉGESSÉGE

A villamosenergia-rendszerek üzemeltetése különféletípusú – alap, menetrendtartó, csúcs, szabályozó – erô-mûvek egyidejû üzemben tartását igényli. Magyarorszá-gon történelmi adottságok folytán csaknem kizárólagalaperômûvek létesítésére került sor, amelyek részben al-kalmasak menetrendtartó, szabályozó feladatok ellátásá-ra is. Csúcserômûként a jelenleg szekunder tartalék fel-adatot ellátó nyíltciklusú gázturbinák lennének igénybevehetôk.

A rendszer naponta megjelenô, 1600-1800 MW-nyiminimális-maximális igény közötti forrásoldali kiszabályo-zását korábban részben az erômûvek menetrendtartóüzemével, részben kereskedelmi módszerekkel – a villa-mosenergia-import, -export mennyiségének változtatásá-val – oldotta meg a rendszertervezés, rendszerirányítás. Apiacnyitással – miután az egyes szereplôk saját költségmi-nimumokra optimalizálnak – a villamosenergia-import

döntôen zsinór jellegû (állandó teljesítményû), így ameglévô, de a megnövelt import következtében átlago-san kisebb teljesítményen, kevesebb üzemben lévô erô-mûvi egységgel üzemeltetett hazai termelôkapacitásnakkellene a kiszabályozást ellátni.

A helyzet, mint azt az elôzôekben bemutattuk, különö-sen a hajnali minimum terhelések idején kritikus, lefelészabályozható erômûegység hiányában végsô soron arendszerirányító a Paksi Atomerômû visszaterhelésérekényszerül. E mellett az erômûvek szabályozási sebessé-ge is kisebb a fogyasztói igények változásánál, ez rend-szeresen azt eredményezi, hogy a rendszerüzemeltetônem tudja betartani az UCTE és CENTREL elôírásokban,megállapodásokban szabályozott teljesítôképességegyensúlyra elôírt tûréseket.

A szélerômûvek megjelenése további fenyegetést je-lent, amelyek kereskedelmi kompenzálása hagyományoserômûvek többlettermelésével ugyan megoldható, de azindításkor, leálláskor bekövetkezô gyors teljesítményvál-tozások hagyományos erômûvekkel bizonyosan nem kö-vethetôk, így a jövôben a tûrések megsértésének gyako-risága – ellenintézkedések nélkül – bizonyosan növeked-ni fog.

A megoldást – dr. Stróbl Alajostól átvett 12. ábrán váz-latosan bemutatott – tározós vízerômû létesítése jelente-né. Ez megoldaná az éjszakai többletenergia mennyiségtárolását, csúcsidôszaki értékesítését, negatív tartalékotbiztosítana a szélerômûvek beindulásának idôszakára, fo-lyamatosan lehetôvé tenné a villamosenergia-igény – ter-melés egyensúly elôírt tûréseinek betartását. Létesítése acsúcs-völgyidôszaki árkülönbségekkel csak részben iga-zolható, ugyanakkor a rendszer elvárt szabályozhatósá-gának biztosítására nélkülözhetetlen, így mielôbbi meg-valósítása szükségszerû.

12. ÁBRASZIVATTYÚS, TÁROZÓS VÍZERÔMÛ(DR. STRÓBL ALAJOS KÖZLEMÉNYEIBÔL)


� Az Európai Parlament és a Tanács2003/54/EK (2003. június 26.) számú,a villamos energia belsô piacának kö-zös szabályairól és a 96/92/EK irányelvhatályon kívül helyezésérôl szóló irány-elvében (Irányelv) megköveteli, hogy2007. július 1-jétôl minden tagállamvillamosenergia-piaca teljes körûenmegnyitásra kerüljön. Követelmény,hogy a „tagállamok biztosítsák, hogy afeljogosított fogyasztók ténylegesenválthassanak szolgáltatót” (azaz a vá-lasztás lehetôségének nem csak elmé-letinek kell lennie). Emellett az Irányelv(2) preambulum bekezdése azt is elôír-ja, hogy „konkrét intézkedések szüksé-gesek az egyenlô versenyfeltételek biz-tosítására a villamosenergia-termelés-ben; csökkenteni kell a piaci erôfölényés tisztességtelen árazási magatartáskockázatait”. Ennek megfelelôen a je-lenlegi magyar villamosenergia-mo-dellt meg kell változtatni.

A jelenlegi „kettôs” (közüzemi ésversenypiaci) modellhez képest alap-vetô változást jelent, hogy a közüzemialapú, hatósági áron történô villamos-energia-ellátás (Közüzem), a jelenlegiközüzemet jellemzô értékesítési és be-szerzési korlátozások, a kapacitás fela-jánlási kötelezettség, valamint a közü-zemi nagykereskedô ellátási kötele-zettsége megszûnnek. A teljes körûenmegnyitott piacon a fogyasztók, a ter-melôk és a kereskedôk szabadpiaci kö-rülmények között szerezhetik be, illet-ve értékesíthetik a villamos energiát.

A háztartási fogyasztók a kisvállal-kozások jogszabály által kijelölt szûkkörével együtt a versenypiaci beszer-zés lehetôsége mellett ún. „egyete-mes villamosenergia-szolgáltatásra” is

jogosultak lesznek, és a külön enge-dély alapján mûködô Egyetemes Szol-gáltatóktól is vásárolhatnak villamosenergiát. A hatósági árszabályozást avédelemre szoruló hátrányos helyze-tû fogyasztók villamosenergia-ellátásamértékéig célszerû fenntartani.

A MAGYAR ENERGIAHIVATAL ÁLTAL JAVASOLTÚJ MÛKÖDÉSI MODELL

A Gazdasági és Közlekedési Miniszté-rium (GKM) 2004 nyarán felkérte aMagyar Energia Hivatalt (MEH), hogydolgozza ki az Európai Uniós elôírá-sokkal harmonizáló új mûködési mo-dell kereteit. A MEH javaslatának elsôváltozata 2005 júniusában készült el,majd miután azt honlapján közzétette,

széles körû szakmai egyeztetés kereté-ben került megvitatásra az iparág és afogyasztók képviselôivel. Az egyezte-tés eredményeit is magában foglalja alegutóbbi, 2006. március 28-i javaslat(2. sz. változat), amely az elsô verzióegyes kérdésekben kiegészített, ponto-sított változata1. A MEH által javasoltmodellt az 1. ábra mutatja be.

Az új modell szereplôit a MEH ja-vaslata az alábbiak szerint határozzameg:

„Termelô: A Javaslat a termelôk fo-galmán nem változtat, a jelenleg ér-vényes VET2-ben használt fogalmattartja fenn, amely összhangban vanaz Irányelvvel. A termelôk tekinteté-

EGY LEHETSÉGESVILLAMOSENERGIA-MODELL� NAPJAINK KULCSKÉRDÉSE A VILLAMOSENERGIA-VERSENYPIACI MÛKÖDÉS TOVÁBBFEJLESZTÉSE.AZ ÉLÉNK SZAKMAI ÉS TÁRSADALMI VITÁBAN HIVATALOK, SZAKÉRTÔK ÉS ÉRDEKELT PIACI SZEREPLÔKEGYARÁNT MEGSZÓLALNAK. E CIKK ARS POETICA-JA: OLYAN PIACI MODELLT KELL KIALAKÍTANI,AMELY ÁTLÁTHATÓ, KISZÁMÍTHATÓ, EGYSZERÛ, A SZEREPLÔK SZÁMÁRA ELFOGADHATÓ, A VILLA-MOSENERGIA-IPAR SZÁMÁRA IDEGEN ELEMEKET NEM TARTALMAZ, ÉS LEGFÔKÉPPEN NEM OKOZINDOKOLATLAN TÖBBLETKÖLTSÉGEKET AZ ELLÁTÁSI LÁNCBAN.

LOVAS GYÔZÔ

1 A szakmai konzultációt követô 2. sz. változatteljes terjedelmében elérhetô a MEH honlapján.

2 A villamos energiáról szóló 2001. évi CX. tör-vény.

Import-exportTermelôk

Egyetemesszolgáltató(k)

Villamosenergia-kereskedôk

Ellenôrzés

SzervezettPiac(SZP)

Háztartási fogyasztók ésegyetemes szolgáltatásrajogosított kisvállalkozások

Feljogosított fogyasztók(kivéve a háztartási fogyasztókat 2007. július 1-jéig)

1. ÁBRAA MEH ÁLTAL JAVASOLT ÚJ MÛKÖDÉSI MODELL


ben a fô változást kapacitásfelajánlá-si kötelezettségük és értékesítési kor-látaik jogszabály által történô eltörlé-se jelenti. A termelôk az általuk ter-melt villamos energiát a szabadpia-con, kétoldalú (belföldi és export)szerzôdéseken keresztül, vagy a szer-vezett piacon értékesíthetik. A kétol-dalú szerzôdéseket engedélyes keres-kedôkkel, egyetemes szolgáltatókkal,valamint feljogosított fogyasztókkalköthetik, a szerzôdésekre vonatkozóáltalános szabályok (a Polgári Tör-vénykönyvrôl szóló 1959. évi IV. tv)szerint, de betartva az ágazati jog-szabályok speciális elôírásait is.

A termelôk szempontjából a modell-váltás azt jelenti, hogy jogszabályi kö-telezettségük a közcélra lekötött villa-mos energia közüzemi nagykereskedôrészére történô felajánlására megszû-nik (e kötelezettségük kizárólag aHTM3-ek rendelkezéseinek – figyelem-be véve esetleges újratárgyalásukatvagy megszüntetésüket – megfelelôenél tovább). A modellváltást követôen atermelôket jogszabálynak kell feljogosí-tania arra, hogy az általuk megtermeltvillamos energiát – a HTM-ekben fog-lalt kötöttségek figyelembevételével –belföldön (a kétoldalú megállapodá-sok piacán és a szervezett piacon) éskülföldön szabadon értékesítsék.

Kereskedô: A Javaslat a kereske-dôk körét jelentôsen bôvíti, jogaik éskötelezettségeik tekintetében jelentôsváltoztatásokat nem javasol, ellenbenüzleti lehetôségeik terén vetít elôrejelentôs változásokat. Ilyen változá-sok a fentiekben már ismertetett sza-badpiaci kapacitások mennyiségénekjelentôs bôvülése, a teljes fogyasztóikör felszabadítása, a közüzem és ab-ba való visszatérés lehetôségénekmegszüntetése, és ezáltal a kereske-dôk piacának jelentôs bôvítése.

Egyetemes Szolgáltató(k): A Ja-vaslat új engedélytípusként bevezetiaz egyetemes szolgáltató (ESZ) fogal-mát és új mûködési engedélytípust ja-vasol létrehozni az egyetemes szolgál-tatás nyújtására. Az ESZ engedélyealapján jogosult meghatározott mûkö-dési területén egyetemes szolgáltatásnyújtására, azaz a háztartási fogyasz-tók és a kisvállalkozások késôbb meg-határozandó köre részére meghatáro-

zott minôségû villamosenergia-ellátás-ra, piaci viszonyok alapján képzett, il-letôleg – politikai döntés függvényé-ben – hatóságilag ellenôrzött, vagymaximált áron. Az ESZ engedélyest il-letékességi területén ezen fogyasztók-kal szemben szerzôdéskötési és ellátásikötelezettség terheli. A Javaslat értel-mében tehát az ESZ e speciális körbenkiskereskedelmi tevékenységet végez,beszerzési lehetôségei a kereskedôiengedélyesekhez hasonlóan jogsza-bály által nem korlátozottak. Az ESZ-ekkiválasztása nyílt pályázat útján törté-nik; a sikeres tender kiírásáig szüksé-ges idô elteltéig átmeneti szabályok al-kalmazását javasoljuk…

Fogyasztó: A Javaslat megszünte-ti a közüzemi és feljogosított fogyasz-tói kategóriákat, hiszen az új modellbevezetése idôben nagyjából egybe-esik az Irányelv és annak alapján aVET által is elôírt teljes piacliberalizá-ció bevezetésének idôpontjával(2007. július 1.). Ezt követôen vala-mennyi fogyasztó feljogosítottá válik.A fogyasztók fogyasztóvédelmi szem-pontból kategorizálhatók háztartásiés nem háztartási fogyasztókra.

TSO: Ez az engedélyes az átvitelirendszer irányításának funkciója mel-lett az átviteli rendszer üzemeltetésé-ért, fejlesztéséért, karbantartásánakés hosszú távú rendelkezésre állásá-nak biztosításáért felel (beleértve amás átviteli rendszerekkel való kap-csolatokat is). A TSO mûködteti arendszerszintû szolgáltatások piacát…

DSO: Az elosztórendszer üzemelte-téséért, irányításáért, fejlesztéséért,karbantartásának és hosszú távú ren-delkezésre állásának biztosításáért fe-lel (beleértve a más elosztó és átvitelirendszerekkel való kapcsolatokat). Amai jogszabályi környezetben ezt aszerepkört az elosztóhálózati engedé-lyes látja el. Ennek feladatai és hatás-körei azonosak az Irányelv által meg-követeltekkel. A szervezet teljesen ha-sonlatos az átvitel tekintetében fela-dattal és hatáskörrel rendelkezô TSOszerephez, azzal a különbséggel,hogy itt nyilván nem jelennek meg ateljes villamosenergia-rendszerrel ösz-szefüggô jogosítványok.

SZPÜ: A szervezettpiac-üzemeltetôa villamosenergia-piacot mûködtetôengedélyes, amelynek és az általaüzemeltetett szervezett villamosener-gia-piacnak („energia tôzsdének”) eJavaslat kiemelkedô szerepet szán az

új versenypiaci modellben. A ver-senypiac számára elérhetô villamose-nergia-mennyiség rendelkezésre állá-sának hiánya miatt eddig a magán(energetikai és pénzügyi) befektetôknem voltak érdekeltek abban, hogyegy várhatóan kis forgalmú szerve-zett piacot létrehozzanak és ennekérdekében SZPÜ engedélyt kérjenek.

Amennyiben az új piaci struktúrára,ill. mûködési modellre vonatkozó ja-vaslat ismeretében sem lesz eredmé-nyes hazai, vagy regionális magán-kezdeményezés a szervezett piacmegalakítására, akkor az állam köz-vetlen vagy közvetett tulajdonábankell a szervezettpiac-üzemeltetôt létre-hozni. Az SZPÜ által létrehozott ésmûködtetett szervezett piac legfonto-sabb feladata – a különbözô idôtávú(köztük napi) kereskedési platformbiztosítása mellett – az indikatív, jelzésértékû nagykereskedelmi piaci árinfor-máció közvetítése az összes piaci sze-replô és az erômûvi befektetôk felé.”

Az új modell sikeres mûködése ér-dekében a MEH javaslata szerint:

„A hosszú távú villamosenergia-vá-sárlási és kapacitáslekötési megálla-podások (HTM) és a hosszú távú villa-mosenergia-adásvételi szerzôdések(VEASZ)4 jelentôsen módosulnak,vagy teljesen megszûnnek.”

„A hatékony verseny feltételeinekmegteremtése és mûködésének biztosí-tása érdekében a Javaslat bevezeti a vil-lamosenergia-iparági szabályozásbanúj, de a versenyjogban és más iparágijogszabályokban nem ismeretlen jogin-tézmény, a jelentôs piaci erôfölény (atovábbiakban: JPE) fogalmát és azonszabályrendszer legfôbb elemeit, ame-lyek biztosítják a garanciális feltételeitannak, hogy versenypiaci körülményekközött az egyes piaci szereplôk mármeglévô vagy a késôbbiekben esetle-gesen kialakuló piaci dominanciája nekorlátozza a szabad versenyt.”

EGY LEHETSÉGESALTERNATÍV MÛKÖDÉSIMODELL

Kétségtelen, hogy a MEH által java-solt új mûködési modell megfelel azIrányelvben rögzített feltételeknek,

3 HTM – Hosszú távú villamosenergia-vásárlási éskapacitáslekötési megállapodások az MVM Zrt. ésaz erômû társaságok között.

4 VEASZ – Villamosenergia-eladási és -vásárlásiszerzôdések az MVM Zrt. és a szolgáltató társasá-gok (ÁSZ-ok) között.


elismerés illeti a kidolgozásban résztvevô szakértôket és tanácsadókat.Külön kiemelendô a széleskörû kon-zultációra való törekvés. A villamos-energia-piacnyitás eddigi tapasztala-tait és a magyar sajátosságokat is fi-gyelembe véve célszerû alternatív le-hetôség (Alternatív Modell) vizsgála-ta is, amellyel szemben további elvá-rásokat támasztunk. Az új magyar vil-lamosenergia-modellnek, az Irányelv-nek való megfelelés mellett, figye-lembe kellene vennie:� a magyar rendszer sajátosságait,� nem okozhatja a végfelhasználói

árak indokolatlan növekedését,� nem csökkentheti az ellátás bizton-

ságot és� nem eredményezheti a nemzet-

gazdaság versenyképességénekcsökkenését.További nem kevésbé lényeges

szempontok:� átláthatóság,� egyszerûség,� a villamosenergia-ipar szereplôi

számára legyen elfogadható és neokozzon számukra indokolatlantöbbletköltségeket,

� nem kell „megjavítani” azt, ami jólmûködik,

� mellôzze a magyar rendszer és arégió számára idegen, felesleges„divatos” elemeket.Az 1. ábrán bemutatott MEH mo-

dell a szereplôkre és a közöttük lévôkapcsolatokra helyezi a hangsúlyt. AzAlternatív Modell (2. ábra) közép-pontjában a Nagykereskedelmi Piac

áll, amelynek keretei között tevékeny-kednek a szereplôk, és amelynek ré-sze, illetve amellyel optimálisanegyüttmûködik a TSO által üzemelte-tett Kiegyenlítô Energia és Rendszer-érdekû Szolgáltatások Piaca. Az opti-mális együttmûködést feltétlenülszükséges kihangsúlyozni, elkerülen-dô a piacok egymás közötti versen-gése, egymás hatékonyságának ron-tása.

Ezen a piacon „elférhet” egy olyaneszközrendszer is, mint az Áramtôzs-de, amelynek kielégítô mûködése ésgazdasági létjogosultsága a hazaipiac mérete és likviditása miatt mamég kétséges (vélhetôen a regionálispiac kialakulását követôen fogják igé-nyelni a piaci szereplôk), reguláció ál-tal történô bevezetése és erôszakoltmûködtetése, mûködési költségeinekfogyasztókra hárítása nem szolgáljaa piac élénkülését és helyes mûködé-sét. A MEH javaslatában kiemelt „in-dikatív, jelzés értékû nagykereskedel-mi piaci árinformáció közvetítése”más eszközökkel is biztosítható. Anépszerû és folyamatosan fejlôdôMVM Piactér és a Magyar Villamose-nergia Kereskedôk Egyesülete (MKE)együttmûködésének eredményekénthamarosan üzembe lép az MKE Inter-netes Adatszolgáltató Rendszer,amely napi árindexeket fog publikál-ni és elérhetô lesz az MVM Piactérenis.

Az új mûködési modell sarkalatoskérdése a HTM-ek és a VEASZ-ok jö-vôképe.

A VEASZ-OK JÖVÔJE

Nyilvánvaló, hogy a közüzemi nagy-kereskedôi és a közüzemi szolgálta-tói engedélyek megszûnésével a VE-ASZ-ok nem tarthatók fenn, meg-szûnnek (megszûnik a közüzem és aközüzemi nagykereskedô ellátási kö-telezettsége, a VEASZ-okat a nagyke-reskedelmi piacon kötött szerzôdé-sek váltják fel, új szerzôdéses feltéte-lekkel, beleértve a szerzôdések idô-horizontját is, a hatósági árak helyé-be szerzôdéses, piaci árak lépnek).Az áramszolgáltató társaságoknálkülönválnak a tevékenységek – villa-mosenergia-kereskedôi engedélye-sek (a ma már mûködô E.ON Keres-kedô, MÁSZ, D-Energia), elosztó há-lózati engedélyesek és egyetemesszolgáltatók. Fontos körülmény,hogy ezen tevékenységek ellátásáraaz áramszolgáltató társaságok ren-delkeznek a szükséges eszközrend-szerekkel és infrastruktúrával. A terü-leti monopóliummal és a velejáró kö-telezettségekkel bíró elosztó hálózatiengedélyesekkel szemben a kereske-dôk a nagykereskedelmi piacon, ver-senypiaci körülmények között, az ed-digitôl eltérô kockázati struktúramellett mûködnek majd, élénkülôfeljogosított-fogyasztói kereslet mel-lett.

A bevezetésre kerülô egyetemesszolgáltatók tekintetében ésszerû,költségkímélô és az ellátásbiztonságszempontjából megbízható megol-dás az áramszolgáltató társaságok ki-nevezése lehet jelenlegi mûködési te-rületükön, független beszerzési lehe-tôséggel és szabályozott értékesítésitarifákkal. Ez utóbbi körülmény bizto-sítaná a kormányzati beavatkozás le-hetôségét (pl. szociális megfontolá-sokból). Az Egyetemes Szolgáltatókversengése és ezzel egyidejû ellátásikötelezettsége nehezen képzelhetôel. Figyelemre méltó a DÉMÁSZ MEHmodellhez tett észrevétele: „Amennyi-ben az ESZ-k kiválasztása pályáztatásalapján történik, akkor a „nem nyer-tes” korábbi szolgáltató „felszámolja”azt a személyi, intézményi hátterét,amely alkalmassá teszi ôt a következôpályáztatáson indulásra és így végülnem marad lehetséges versenytárs.”Ugyanakkor elkerülendô, hogy azegyetemes szolgáltatók rendszere ajelenlegi közüzem „átmenekítésévé”váljon.

Termelôk

Regionális kereskedésHatár-metszékek

MVMVillamosenergia-

kereskedô

Egyetemes szolgáltatók

Termelôk

Egyetemes SzolgáltatásFogyasztói Feljogosított Fogyasztók

HatárkeresztezôKapacitásaukciók

MAVIRKiegyenlítô

Energia,Rendszer-

érdekSzolgálta-

tásokPiaca

KereskedôkTermelôkFogyasztókEgyetemesSzolgáltatók

HTM-ek

NagykereskedelmiPiac

MVM MAVIR

E.ON MÁSZD-Energia

ESZ

2. ÁBRAALTERNATÍV MÛKÖDÉSI MODELL


A HTM-EK JÖVÔJE

Összetettebb és nehezebb kérdés aHTM-ek jövôképének az új mûködésimodellhez történô illesztése. Ehhezfigyelembe kell venni nemzeti sajá-tosságainkat és a történelmileg kiala-kult helyzetet is. A MEH javaslatbantalálható leírás reálisan tükrözi a ma-gyar erômûvek szerzôdéses viszo-nyainak kialakulását és indoklását:

„A 90-es évek elején a hazai villa-mosenergia-ipar fontos szempontjavolt – az ellátásbiztonság fenntartásamellett – a legkisebb költség elvénektöbb területen való érvényesítése (pl.ne legyen többlet erômû kapacitás,csak annyi, amennyi az igények biz-tonságos és a villamosenergia-rend-szer szabályozhatósági szempontjaitis figyelembevevô kielégítéséhezszükséges), a fogyasztók mérsékeltteherviselô-képességének figyelembevétele, valamint a magántôke bevo-nása az új erômûvi kapacitások létesí-tésébe, erômûvek környezetvédelmifelújításába és az energetikai infra-struktúra korszerûsített fenntartásá-ba, fejlesztésébe. Ehhez – fôként abefektetések vonzóvá tétele, a helyiadottságok, az erôsen eltérô erômûviéletkorok és az eltérô tüzelôanyag-szerkezet miatt felmerülô eltérô költ-ségszintek intézményes kiegyenlítéseérdekében – választási lehetôségnektûnt az egyvásárlós modellt megvaló-sító szerzôdéses rendszer létrehozá-sa. Ez a modell – a nagykereskedelmipiac áralakító szerepe helyett – az ál-lami tulajdonban „tartott” nagykeres-kedô MVM feladatául tette az eltérôerômûvi árakkal rendelkezô szerzô-déses portfolió átlagár kialakítását,amelyet – piaci viszonyok hiányában– hatósági ár rögzít. A törvény (mû-ködési modell) az MVM-re a nagyke-reskedôi árkiegyenlítô funkció mellettkapacitás-egyensúlyt biztosító szere-pet is ruházott, az állam pedig a léte-sítési terv jóváhagyási eljárásán ke-resztül kívánta kontrollálni, hogy nelegyen „felesleges”, a fogyasztók általfizetendô többlet erômûvi kapacitás.

Mindezek a maguk idejében jólbiztosították – az egyvásárlós modellrévén – a szükséges kapacitások szer-zôdésben lekötött rendelkezésre állá-sát és egyben azok hatósági árralszabályozott szintjét, vagyis az ellátásbiztonságát ellenôrzött (szabályo-zott) áron. Ezek a szerzôdések egyút-

tal a magánosításra került erômûvieszközöknek fontos elemei voltak.”

Ezt a leírást célszerû kiegészíteni amagyar erômûvek néhány meghatá-rozó jellemzôjével, amelyek figyelem-bevétele nélkül hibás következteté-sekre jutnánk.

A hazai lignitbázist (Mátrai Erômû)kivéve nem rendelkezünk számottevôprimerenergia-hordozóval, vízenergia-hasznosítási lehetôségeink nincsenek.Termelôi árainkat az import tüzelôa-nyag, fôleg a földgázárak, valamint amegvalósított erômûvi technológiákhatározzák meg. Óvatosan kell ezértbánni más országok termelôi áraival,azok benchmark-ként való alkalmazá-sával. Az erômûvek nehezen kiszámít-ható versenypiaci körülmények között,tetemes és hosszú átfutású, kockáza-tos beruházások nélkül nem képesekhatásfokukat növelni vagy tüzelôanya-got váltani, s ezáltal termelésfüggô,ún. változó költségeiket csökkenteni.Regulációs eszközökkel, pl. a HTM-ekfelbontásának elôírásával nem lehetcsökkenteni a villamosenergia-terme-lés változó költségeit, a földgázáraknövekedése továbbra is a villamose-nergia-árak növekedését fogja okozni.

A termelési költségek másik – ki-sebb – összetevôje az állandó költsé-gek, amelyek a beruházási, finanszí-rozási, bér és állóeszköz fenntartásiköltségeket, továbbá a befektetô (tu-lajdonos) hasznát tükrözik. A hazaierômû társaságok – a 90-es évek pri-vatizációját követôen – növelték ha-tékonyságukat, a dolgozók létszámáta szükséges mértékûre, a fenntartásiköltségeket az ésszerû minimumracsökkentették. Ugyanakkor a környe-zeti kibocsátások csökkentése, hatás-fokuk javítása és a megbízhatóságnövelése érdekében költséges, ún.retrofit programokat is végrehajtot-tak (ezen intézkedésekre a privatizá-ciós szerzôdések is kötelezték ôket).Ezen megújító beruházások és azutóbbi 10 évben belépett új termelôkapacitások banki finanszírozással va-lósultak meg, a felvett fejlesztési hite-leket ma is törlesztik. Így lehetséges,hogy az erômû társaságok adózásutáni eredménye a saját tôkére vetít-ve magas arányszámot mutat, de azadózás utáni eredmény (lehetségesosztalék) nagy részét „elviszi” a fej-lesztésekre felvett hitelek törlesztése.Regulációs eszközökkel, pl. a HTM-ekfelbontásának elôírásával nem lehet

csökkenteni a bér- és a fenntartásiköltségeket, a felvett hitelek törlesz-tését, a teljes piacnyitás okán a ban-kok nem engedik el az adósságszol-gálatot.

A hazai adottságokat mérlegelvekövetkezik, hogy a környezô orszá-gokból importált, a hazainál olcsóbbvillamos energia behozatalával cél-szerû csökkenteni a beszerzési költsé-geket. A 2003. januári részlegespiacnyitást követôen a villamos ener-gia importja számottevôen növeke-dett. Az import növekedése csakrészben magyarázható az importáram árával. Valójában az történt,hogy a versenypiacon megjelenô ke-reskedôk a „zsinór” nagyfogyasztókszámára import base-load áramottudtak vásárolni külföldön, amelynekára alacsonyabb volt az MVM mix-ár-nál5. Az import base-load áramnaknem volt és ma sem alakult ki hazaikonkurenciája (nem beszélhetünkhazai zsinór, base load, peak loadstb. árakról). Ezt a helyzetet a piacmagától „kiszabályozta” a határke-resztezô aukciókon folyó versengéssorán. (Természetes, hogy az importárak, kiegészülve a határkeresztezôkapacitás aukciókon kialakuló árakkalelérték a hazai beszerzési árakat, azMVM mix-árat.)

A történetbôl további következte-téseket lehet levonni. A HTM-ek fel-bontásának elôírása a villamosener-gia-beszerzési árak lényeges növeke-dését okozhatja, ha a piaci mecha-nizmusok megfelelôen mûködnek. Aszezonális, heti és napi fogyasztásiigényeknek megfelelô mennyiség-ben termelt, illetve szállított villamosenergia ára (hazai vagy külföldi for-rásból) az éppen még igénybe vettlegdrágább forrás árához közelítmajd, amely ár jelentôsen meghalad-ja a HTM-ek által biztosított MVMmix-árat. Ugyanis a források (terme-lôi vagy kereskedô által nyújtott szál-lítás) versengése nem kizárólag az el-adási mennyiség növelésére, hanema nagyobb profit megszerzésére fogirányulni. (Nagyobb profitot akár ki-sebb mennyiségekkel, de nagyobbárréssel is el lehet érni.) Transzparen-sen mûködô és árreferenciákat bizto-sító piac esetében az olcsó villanyt isannyiért adják el, amennyiért még el-

5 MVM mix-ár: a különbözô árakat rögzítôHTM-ek átlagára


adható, ez pedig nem más, mint azéppen még igénybe vett legdrágábbtermelôi vagy kereskedôi ár. AHTM-ek felbontásával a fogyasztóknagy valószínûséggel veszíteni fog-nak (az árak növekednek), az ellátás-biztonság csökkenhet, a javadalmakátrendezôdése mellett kétséges,hogy a nemzetgazdaság versenyké-pessége nôni fog.

Az MVM jelenlegi HTM portfoliójastabilan és kiszámíthatóan mûködik.Megférnek egymás mellett a külön-bözô költségû, technológiájú és tü-zelôanyagú erômûvek. Igaz, hogy azIrányelvek szemszögébôl ezek ahosszú távú szerzôdések nem kívána-tosak, de csakis a létezésük okánnem szükséges a felbontásuk, vagyjelentôs átalakításuk. A szerzôdésekrésztvevôi nem törekednek felbontá-sukra és a fogyasztók sem kizárólag afelbontásukat szeretnék elérni, törek-vésük az olcsó villanyhoz való hozzá-férésre irányul. Ellentétben a kereske-dôk érdekeivel, akik növekedésükakadályát – nyilvánvalóan – az MVMszerzôdéseinek megszüntetésével kí-vánják elhárítani.

Az alternatív piaci modellben aHTM-ek jövôje – felmondásukkalvagy fedezeti szerzôdéssé alakításuk-kal szemben – a HTM-ek egyben tar-tása, biztosítva a termelôi kapacitá-sok optimális kihasználásának lehetô-ségét, egy részletesen kidolgozott, apiac számára kívánatos termékekettartalmazó, nyilvános és átlátható ér-tékesítési rendszer bevezetésével azMVM-nél – hasonlóan a CEZ6 „szivár-vány” értékesítéséhez –, ami egybenfigyelembe veszi a TSO kiegyenlítôenergia és rendszerérdekû szolgálta-tás igényeit is. Ezen HTM-értékesíté-sek szabályozása érdekében olyannyereségkorlátozást célszerû beve-zetni a nagykereskedô MVM-nél,amely a „gazdaságos” HTM-ek elô-nyét a fogyasztókhoz juttatja. AzMVM értékesítési rendszerében kiala-kuló árak egyben alapul szolgálhat-nak az egyetemes szolgáltatói árakszámára is. Az alternatív piaci modella fogyasztók érdekeit szolgálja. Nemszámol a szerzôdésbontásokból ere-dô kártérítésekkel és átállási költsé-gekkel sem, kizárva ezzel az EU általtiltott állami támogatás lehetôségét.

KIEGYENLÍTÔ ENERGIA,RENDSZERÉRDEKÛSZOLGÁLTATÁSOK PIACA

Az MVM értékesítési rendszerében ki-alakuló árakat kiegészítve hatékony-ságnövelô additív elemmel lehetne azalapja a TSO által szolgáltatott kie-gyenlítô energiának. Ez lehetôvé ten-né, hogy a nagykereskedelmi piac ésa TSO kiegyenlítôenergia-beszerzéseine versenyezzenek, hanem egymástsegítsék, növeljék a villamosenergia-rendszer hatékonyságát és megbízha-tóságát, elkerülendô, hogy a piaciszereplôk kihasználják a két piac árkü-lönbözetébôl adódó lehetôségeket. Akiegyenlítô energiát a TSO a többiszereplôhöz hasonlóan elsôsorban anagykereskedelmi piacon szerzi be.

VILLAMOSENERGIA-ÁRAKÁTLÁTHATÓSÁGA

A HTM-ek alternatív modellben java-solt egyben tartása az MVM értékesí-tési rendszerének transzparenciája ésaz árak rendszeres publikációja mel-lett képzelhetô el. A fogyasztók azenergia beszerzési (termelési) költsé-gein túl az átviteli és elosztási költsé-geket is megfizetik. A hatóságilag sza-bályozott rendszerhasználati tarifákonbelül a fogyasztók számára ismerttékellene tenni azt is, hogy az általuk fi-zetett díjakon belül milyen részt képvi-selnek a rendszerirányítási szolgáltatá-sok (pl. az ellátásbiztonság érdekébenlekötött tartalékkapacitások költsé-gei), a támogatott termelések (a széle-nergia, a biomassza tüzelés, a kap-csolt hô- és villamosenergia-termelés,a széntüzelés stb.), az átviteli hálózatés az elosztói hálózat költségei.

A JELENTÔS PIACI ERÔFÖLÉNY KÉRDÉSE

Az alternatív modell számára elfo-gadhatatlan a villamosenergia-ipará-gi szabályozásban ismeretlen jogin-tézmény, a jelentôs piaci erôfölény(JPE) fogalmának és szabályrendsze-rének bevezetése (a MEH modell ja-vaslatában szereplô igen részletes ésbonyolult JPE szabály rendszer aMEH honlapján olvasható). A hazaivillamosenergia-rendszerben a ko-rábbi szabályozás eredményekéntnem alakulhatott ki olyan túlkínálat,amely jelentôs kihasználatlan olcsó

energiával rendelkezik és egy esetle-ges piaci erôfölénnyel rendelkezôszereplô megakadályozná hogyazokhoz a fogyasztók hozzáférjenek.A versenyfeltételek ellenôrzése ésszankcionálása jogilag rendezett, aMEH által javasolt megelôzô intézke-dések jogszabályban történô elôírásaminden jóhiszemû piaci szereplôbenellenérzést, a „megbélyegzés”, adiszkrimináció lehetôségét váltja ki.Arról nem is beszélve, hogy a piacierôfölény elôzetes, hatóság által tör-ténô azonosítása és intézkedésekmeghozatala jogilag szinte kivitelez-hetetlen. A jó iparági gyakorlat szel-lemében a szabályok megszegése ál-talában elítélendô és szankcionálan-dó. A hazai villamosenergia-ipar ed-digi gyakorlatában nem találunkolyan szabályszegéseket, amelyekhasonló szabályrendszer bevezetésé-nek igényét váltaná ki. Abban min-denki egyetért, ha egy sikeres társa-ság jelentôs piaci részesedést ér el éserôfölényével visszaél, alkalmazni kella versenyjogi szabályok által biztosí-tott szankciókat.

AZ ÚJ MODELL BEVEZETÉSE

A több mint egy éve folyó mûhely-munka és konzultációk, a különbözôfórumok keretében elegendô idôtszántak az új modell megfogalmazá-sára. A különbözô szempontok és vé-lemények összeálltak, elérkezett azegyeztetések lezárásának, a döntés-hozatalnak az ideje. 2006 ôszén elkell kezdeni a szabályok részletes ésidôigényes megfogalmazását, ame-lyet 2007. január 1-jéig kellene befe-jezni. Ellenkezô esetben a szereplôk-nek nem áll elegendô idô rendelke-zésre ahhoz, hogy meghatározzákhelyüket és szerepüket az új modell-ben, elemezzék lehetôségeiket, kitûz-zék céljaikat, létrehozzák vagy módo-sítsák szerzôdéses feltételeiket –vagyis idôben felkészüljenek. Ugyan-csak idôigényes feladat az új enge-délyek elôkészítése, beszerzése, MEHáltal történô kiadása.

Az „idô szorítása” az új mûködésimodell mielôbbi megjelenését igény-li. Olyan piaci modell bevezetését,ami átlátható, kiszámítható, egysze-rû, a szereplôk számára elfogadható,nem okoz indokolatlan többletköltsé-geket és mellôzi a villamosenergia-ipar számára idegen elemeket.

6 CEZ – Energetická Skupina CEZ – Cseh Villa-mos Társaság


� Az Európai Bizottság zöld könyvea fenntartható, versenyképes és biz-tonságos energiaellátásról is tartal-maz ajánlásokat az energiarendsze-rek irányítására és üzemeltetésére.Ezek konkrét megvalósítása a szak-mai szervezetek munkaprogramjá-ban szerepel.

Az EU belsô villamosenergia-piacszabályozásáról szóló 2003/54/EKEurópai Parlamenti és Tanácsi Irány-elv megfogalmazása szerint az átvite-li rendszerirányító (TRANSMISSIONSYSTEM OPERATOR, TSO) egy termé-szetes vagy jogi személy, aki egyadott (szabályozási) területen felelôsaz átviteli rendszer üzemeltetéséért,karbantartásáért és fejlesztéséért, an-nak összeköttetéseiért más rendsze-rekkel, és a rendszer hosszú távú al-kalmasságának biztosításáért a villa-mosenergia-átvitel indokolt igényei-nek kielégítésére.

A 2003/54/EK IRÁNYELV TSO-KRA VONATKOZÓ FÔBB ELÔÍRÁSAI

� A Tagállamoknak ki kell jelölniükegy vagy több átviteli rendszerirá-nyítót, és biztosítaniuk kell, hogyezek az Irányelvben foglaltakkalösszhangban mûködjenek.

� Minden átviteli rendszerirányító fe-lelôs kell legyen azért, hogy– a rendszer hosszú távon kielégít-

se a villamosenergia-átvitel indo-kolt igényeit;

– a rendszer megfelelô átviteli ka-pacitásával és megbízhatóságá-val járuljon hozzá az ellátásbiz-tonsághoz;

– kezelje az energiaáramlásokat,figyelembe véve az energiacse-réket más együttmûködô rend-szerekkel is. Biztosítsa a villamos-energia-rendszer biztonságos,megbízható és hatékony mûkö-dését, és minden szükségesrendszerszintû szolgáltatás ren-delkezésre állását;

– megfelelô tájékoztatást nyújt-son a vele összeköttetésben állórendszerek irányító-üzemeltetôi-nek, a biztonságos és hatékonyüzemvitel, az összehangolt fej-lesztés és az együttmûködôrendszer együttmûködési képes-ségének biztosítása érdekében;

– biztosítsa a rendszerhasználókközötti diszkriminációmentessé-get, különösen saját érintett vál-lalkozásait illetôen;

– a rendszerhasználók számára arendszerhez való hatékony hoz-záférésükhöz szükséges tájékoz-tatást nyújtson.

� Amennyiben az átviteli rendszer-irányító egy vertikálisan integrált

vállalkozás része, legalább jogi,szervezeti és döntéshozatali for-májában függetlennek kell lennieaz átvitellel össze nem függôegyéb tevékenységektôl. Ezen elô-írások nem teremthetnek olyan kö-telezettséget, hogy az átviteli háló-zat vagyontárgyainak tulajdonosijogát el kell választani a vertikáli-san integrált vállalkozástól. A füg-getlenség biztosításához többekközött a rendszerirányító-üzemel-tetônek az integrált villamosener-gia-vállalkozástól független, haté-kony döntéshozatali jogokkal kellrendelkeznie a hálózat irányítás-üzemeltetéséhez, karbantartásá-hoz és fejlesztéséhez szükséges va-gyontárgyak tekintetében. Ez nemakadályozhatja a megfelelô koor-dinációs mechanizmusok meglététannak biztosítására, hogy az anya-vállalat gazdasági és vezetésfelü-gyeleti jogai a leányvállalatban atôkehozamot tekintve védve le-gyenek. Az anyavállalat hagyhatjajóvá az átviteli rendszerirányítóéves pénzügyi tervét, és meghatá-rozhatja az eladósodás mértékét.Ugyanakkor ez nem engedhetimeg az anyavállalatnak, hogy uta-sításokat adjon a mindennapi mû-ködésre, vagy az átviteli hálózatielemek létesítését vagy korszerûsí-tését illetô olyan egyedi döntések-re vonatkozóan, amelyek nem ha-

A MAGYAR TSOBEMUTATÁSA AZ EURÓPAIGYAKORLAT TÜKRÉBEN� AZ EURÓPAI UNIÓBAN AZ EGYIK LEGFONTOSABB KÉRDÉS A KÖZÖSSÉG VERSENYKÉPESSÉGÉHEZ

ÉS AZ EMBEREK MEGFELELÔ ÉLETKÖRÜLMÉNYEIHEZ SZÜKSÉGES ENERGIA BIZTOSÍTÁSA. ENNEK

ÉRDEKÉBEN HATÁROZOTT CÉL AZ EGYSÉGES BELSÔ ENERGIAPIAC MEGTEREMTÉSE. AZ EURÓPAI

PARLAMENT ÉS TANÁCS VILLAMOS ENERGIÁRA ÉS FÖLDGÁZRA VONATKOZÓ IRÁNYELVEIT A TAG-

ÁLLAMOK TÖRVÉNYALKOTÁSÁBAN IS ALKALMAZNI KELL. EZEN ALAPUL AZ EU-TAG MAGYAR KÖZ-

TÁRSASÁG ENERGIASZABÁLYOZÁSA IS, MEGHATÁROZVA TÖBBEK KÖZÖTT A VILLAMOSENERGIA-

RENDSZER IRÁNYÍTÁSÁNAK ÉS ÜZEMELTETÉSÉNEK ALAPELVEIT.

DR. BENKÓ BALÁZS


ladják meg a jóváhagyott pénz-ügyi terv keretét.

� Az átviteli rendszerirányítónakmegfelelôségi programot kell kidol-goznia, amely meghatározza adiszkriminatív ügyintézés kizárásátbiztosító intézkedéseket, és biztosít-ja, hogy annak betartását megfele-lôen nyomon kövessék. A prog-ramban szükséges meghatározniaz alkalmazottakra vonatkozó köte-lezettségeket is e cél elérése érde-kében. A megtett intézkedéseket is-mertetô éves jelentést a megfelelô-ségi programért felelôs személynekvagy szervnek be kell nyújtania azilletékes szabályozó hatóságnak, ésazt nyilvánosságra kell hoznia.

� Terheléselosztás és kiegyenlítés– Az átviteli rendszerirányító fele-

lôs kell, hogy legyen a területénlévô termelô berendezések te-herelosztásáért és a más rend-szerekkel való rendszer-összeköt-tetések használatának meghatá-rozásáért.

– A termelô berendezések teherel-osztását és a rendszer-összekötte-tések használatát olyan kritériu-mok alapján kell meghatározni,amelyeket a tagállam jóváhagy,amelyek objektívak, közzétettekés diszkriminációmentes módonalkalmazottak, és biztosítják a vil-lamos energia belsô piacánakmegfelelô mûködését. Figyelem-be kell venniük a rendelkezésreálló termelô berendezésekbôlvagy rendszer-összeköttetésekentörténô szállításokból származóvillamos energia gazdasági el-sôbbségét és a rendszeren jelent-kezô mûszaki korlátokat.

– Egy tagállam megkövetelheti azátviteli rendszerirányítótól, hogyteherelosztási tevékenysége so-rán a megújuló energiaforráso-kat vagy hulladékot felhasználó,illetôleg kapcsolt hôt és energiátelôállító termelô berendezések-nek adjon elsôbbséget.

– Egy tagállam – az ellátásbizton-ság indokaiból kifolyólag – utasí-tást adhat, hogy olyan termelôberendezéseknek adjanak el-sôbbséget, amelyek hazai pri-mer energia tüzelôanyag forrá-sokat használnak, oly mértékig,ami nem haladja meg az illetôtagállamban felhasznált villa-mos energia termeléséhez szük-

séges összes primer energia15%-át egy naptári évben.

– A tagállamok megkövetelhetikaz átviteli rendszerirányítóktól,hogy tegyenek eleget az átvitelirendszer – ideértve a rendszer-összekötô kapacitást is – karban-tartására és fejlesztésére vonat-kozó minimális elôírásoknak.

– Az átviteli rendszerirányítóknak– amennyiben az feladatuk –rendszerükben a hálózatveszte-ségek és a tartalékkapacitásokfedezésére szolgáló és a kie-gyenlítéshez szükséges energiátátlátható, diszkriminációmentesés piacalapú eljárások szerintkell megvásárolniuk.

– Az átviteli rendszerirányítók általa villamosenergia-rendszer kie-gyenlítésére hozott szabályok-nak – ideértve a hálózataik rend-szerhasználói felé az energiaegyensúlyhiány miatt kiszaban-dó díjak szabályait – objektív-nek, átláthatónak és diszkrimi-nációmentesnek kell lenniük. Akikötéseket és feltételeket – ide-értve a szabályokat és tarifákat –az átviteli rendszerirányítók általnyújtott szolgáltatásokra diszkri-minációmentes és költségtükrö-zô módon kell meghatározni ésközzétenni.

– Az átviteli rendszerirányítónakmeg kell ôriznie a feladata vég-rehajtása során szerzett kereske-delmileg érzékeny információ bi-zalmasságát. A saját tevékenysé-geire vonatkozó azon informá-ciók nyilvánosságra hozatalát,amelyek kereskedelmi elônyöketeredményezhetnek, diszkriminá-ciómentes módon kell végezni.

AZ EURÓPAI UNIÓ VILLAMOS ENERGIA BELSÔ PIACÁN, ILLETÔLEGAZ ÖSSZEKAPCSOLT ENERGIARENDSZERBEN MÛKÖDÔ NEMZETKÖZI SZERVEZETEK, AMELYEKNEK A HAZAI TSO IS TAGJA

� UCTE: az európai kontinensenpárhuzamosan üzemelô rendszer

TSO-inak szervezete, legfontosabbfeladata az összekapcsolt rendsze-rek biztonságát és megbízhatósá-gát szolgáló koordináció és együtt-mûködés biztosítása. Az elmúltévekben bekövetkezett üzemza-varok felhívták a figyelmet arra,hogy a villamosenergia-rendszerszámára a piaci környezet olyanigénybevételt jelent, ami teljesítô-képességének határán történôüzemeltetést, néha rizikóvállalástkíván meg, ezért a rendszer biz-tonságának kérdései nagy súlytkaptak.

� ETSO: az Európai Unió tagorszá-gai, valamint Svájc, Norvégia, ésRománia villamosenergia-rendsze-reit irányító és üzemeltetô társasá-gok szövetsége. Az Európai Bizott-ság felkérésére 1999-ben létrejöttszervezet, a politikai döntéshozók-kal való kapcsolattartás céljából.Egyik fô feladata a TSO-k közötti el-számolási kérdések megoldása.

AZ EURÓPAI GYAKORLATALKALMAZÁSA A MAGYARVILLAMOSENERGIA-REND-SZERBEN – A MAVIR ZRT.,A HAZAI TSO

MÛKÖDÉSI KÖRNYEZET,FELTÉTELEK

A MAVIR Rt. a villamos energiárólszóló 2001. évi CX. törvény rendelke-zéseinek megfelelôen 2003. január1-jétôl, mint független rendszerirá-nyító végezte tevékenységét. 2006.január 1-jétôl, mint villamosenergia-ipari átviteli rendszerirányító (TSO)társaság mûködik. Tevékenységéneklegfontosabb jogszabályi kereteit aVET, a VET Vhr., a kapcsolódó jogsza-bályok, ellátási szabályzatok, a Ma-gyar Energia Hivatal (MEH) részérôlaz engedélyesi tevékenységekre ki-adott mûködési engedélyek, a Hiva-tal által jóváhagyott Megfelelési Sza-bályzat rögzíti.

A MAVIR TSO 2006. január 1-jeimûködésének elôkészítését és felté-telrendszerét az 1070/2005. (VII. 8.)sz. Kormányhatározat a „Villamos-energia-ipari átviteli hálózati rend-szerirányító magyarországi kialakítá-sáról” és ezzel összefüggésben tör-tént végrehajtási folyamatok alapoz-


ták meg. A kormányhatározat a2003/54/EK Irányelv szerinti átvitelirendszerirányítóvá a MAVIR ZRt.-t je-lölte ki, amely társaság a kijelölés ide-jén rendszerirányítási mûködési en-gedéllyel rendelkezett.

A hivatkozott jogszabályi elôírásokés tulajdonosi döntések értelmében2006. január 1-jétôl az MVM Zrt. jog-utódjaként a MAVIR ZRt. végzi a villa-mosenergia-átviteli engedélyesi tevé-kenységet is, amelyhez a szükségesvillamosenergia-átviteli mûködési en-gedélyt a Magyar Energia Hivatal a497/2005. számú határozatávalmegadta. Az így létrejött új szervezetmegfelel az EU belsô villamosener-gia-piac szabályozásáról szóló2003/54/EK Európai Parlamenti ésTanácsi irányelv rendelkezéseinek.

Az átviteli tevékenység MVM részé-rôl történô átadása, illetve az OVITüzemviteli tevékenységének átadásaa 2006. január 1-jei fordulónapnakmegfelelôen az érintett eszközök, lét-szám, követelés kötelezettség állo-mány, szerzôdésállomány átszármaz-tatását jelentette.

A MAVIR ZRt. szerzôdéses kötele-zettségeinek alapvetô növekedésétaz átviteli tevékenység átvétele jelen-ti. Ezen átvétellel eszközállományajelentôsen megnövekedett, a kötele-zettség növekedés jelentôs részét te-szi ki az átvett hitelállomány.

Árbevételét alapvetôen a hatóságiáras hálózathasználati tarifák jelen-tik. Az átviteli díjban elismert amorti-zációban és tôkeköltségben képzôdikaz átviteli engedélyesi tevékenységellátásához, az ellátásbiztonság szin-ten tartásához, illetve lehetôség sze-rinti emeléséhez szükséges fejleszté-sek forrása.

A MAVIR ZRt. a vertikálisan integ-rált villamosenergia-ipari vállalkozás-ként mûködô MVM társaságcsoporttagja, részvényei – egy darab 10 000forintos szavazatelsôbbségi részvénykivételével – MVM Zrt. tulajdonbanvannak. A MAVIR ZRt. így vertikálisanintegrált villamosenergia-ipari vállal-kozás részének minôsül. A hálózat-hoz történô diszkriminációmenteshozzáférés és az egyenlô bánásmódbiztosítása végett a vertikálisan integ-rált vállalkozásokban a rendszerirá-nyítási és átviteli hálózati tevékenysé-get (természetes monopólium) el kellkülöníteni a villamosenergia-termelé-si, -ellátási és -kereskedelmi tevékeny-

ségektôl (szétválasztás). A szétválasz-tás elemei: a jogi, a számviteli, az in-formatikai, valamint a funkcionális(döntéshozatali és mûködésbeli) szét-választás.

A MAVIR ZRt., mint a rendszerirá-nyítói és átviteli hálózati tevékenysé-get ellátó zártkörû társaság, jogi for-májában, szervezetében, valamint –a tevékenységek elvégzése és az eh-hez szükséges feltételek megléteszempontjából – döntéshozatali eljá-rása során a vertikálisan integrált vál-lalkozás egyéb tevékenységeitôl füg-getlen.

Kereskedelmi, üzleti és üzemi tevé-kenységeinek végzése során kötelesbetartani a diszkriminációmentességés az egyenlô bánásmód követelmé-nyeit. Ezen tevékenységeit a MAVIRZRt. a Magyar Energia Hivatal általjóváhagyott Kereskedelmi Szabály-zat, Üzemi Szabályzat és a MAVIRZRt. Üzletszabályzatának rendelkezé-sei szerint látja el. A szabályzatokbanfoglaltak betartását a Magyar Ener-gia Hivatal rendszeresen ellenôrzi.

A TÁRSASÁG KÜLDETÉSE

„A MAVIR ZRt. mint független átvitelirendszerirányító küldetése, hogy amagyar villamosenergia-rendszer za-vartalan és biztonságos mûködteté-se, az átviteli hálózat üzemeltetése ésfejlesztése mellett segítse a villamose-nergia-ipari liberalizáció eredményes-ségét a piaci szereplôk versenysemle-ges kiszolgálásával.”

A TÁRSASÁG JÖVÔKÉPE

„A MAVIR ZRt. felelôsségébôl adó-dóan erôs, mûködésében független,jól szervezett, önálló energetikai tár-saság, amely az ellátásbiztonságot,versenysemlegességet és a villamose-nergia-piac kiszolgálását helyezi tevé-kenysége fókuszába és értéket te-remt.”

A MAVIR ZRt. a rendszerirányítás-ban, a hálózat üzemeltetésben és fej-lesztésben, valamint a liberalizált vil-lamosenergia-piac mûködtetésébensemleges, de meghatározó szerepetvállal, annak infrastrukturális és infor-mációs igényét biztosítja. Hatékonygazdálkodáson alapuló, nyereségesmûködésével – a szükséges fejlesztésiforrások rendelkezésre állásának biz-tosításán felül – megfelelô jövedel-

mezôséget biztosít a tulajdonosokszámára. Mûködése során munkatár-sai megelégedettségét is szem elôtttartva, a tulajdonosokkal – a törvé-nyek által megszabott határokon be-lül – együttmûködve növeli a magyarvillamosenergia-ipar presztízsét.

Az elvek megvalósításának részle-teit a társasági stratégia határozzameg.

A MAVIR ZRT.LEGFONTOSABB STRATÉGIAI IRÁNYAI

� A magyar villamosenergia-rend-szer egyensúlyának mindenkoribiztosítása, a rendelkezésére bízotthálózat operatív üzemirányítása.

� Az átviteli hálózat magas színvona-lú, megbízható üzemeltetése.

� Az átviteli hálózat szükséges és in-dokolt fejlesztése a rendszerhasz-nálók számára a törvényben, aszabályzatokban meghatározott el-látás-, és üzembiztonság megte-remtése, biztosítása, valamint azeurópai villamosenergia-rendszer-rel való együttmûködô képességfenntartása érdekében.

� A piaci verseny elkötelezettjekéntaktív, átlátható, diszkrimináció-mentes piacmûködtetési, -irányítá-si tevékenység végzése.

� A TSO mûködési függetlenségé-nek teljes körû biztosítása, függet-lenség a tulajdonosoktól, a keres-kedelem szereplôitôl, a források-hoz és a hálózatokhoz való sza-bad, transzparens hozzáférés biz-tosítása, valamint a fogyasztók pia-ci alapon kialakuló legalacsonyabbárú ellátása érdekében.

� Aktív szerep a nemzetközi koope-rációban, a magyar VER képvisele-te a nemzetközi szervezetekben.

� Erôs, jól szervezett, önálló társa-ság, amely megfelelô jogosítvá-nyokkal, képességekkel, erôforrás-okkal és eszközökkel rendelkezik.

� A legkisebb költség elvének ismegfelelô, hatékony gazdálkodá-son alapuló nyereséges mûködés.

SZERVEZETI FELÉPÍTÉS

A szervezeti felépítés meghatározó el-ve, hogy a társaság valamennyi hazaiés nemzetközi kötelezettségét jó mi-nôségben teljesíthesse, feleljen meg a


rendszerirányítási és átviteli engedély-nek, ugyanakkor ne legyenek párhu-zamosan végzett, vagy nem egyértel-mûen meghatározott feladatok.

A szervezet öt igazgatóságra (rend-szerirányítási, hálózati, üzemviteli, in-formatikai, illetve gazdasági), vala-mint a vezérigazgató közvetlen irányí-tása alá tartozó területre tagolódik. AMAVIR ZRt. szervezeti alapegységeiaz osztályok, amelyeken belül aláren-delt szervezeti egységek lehetnek.

A fô szervezeti egységek és legfontosabb feladataik

� A vezérigazgató közvetlen irá-nyítása alá tartozó területek: avállalatirányítási tevékenységet se-gítô szervezeti egységek. Ezek aTitkárság, a Jogi és SzabályozásiOsztály, Nemzetközi Együttmûkö-dési Osztály, Kommunikációs Osz-tály, Minôségügyi Osztály.

� A Rendszerirányítási Igazgatóságfeladata három pilléren nyugszik:– Az igazgató közvetlen irányítása

alatt a villamosenergia-rendszerbiztonságos, jó minôségû mû-ködtetését, rövid távon (hónap,hét, nap, óra stb.) a rendszer-szintû üzemirányítást az Orszá-gos Diszpécser Szolgálat, a Há-lózati Operatív Szolgálat és aForrástervezési Szolgálat végzi.

– Közép- és hosszú távon a VERegyensúlyban tartása, a hálózatfejlesztések tervezése, a hosszútávú kapacitástervezés a Rend-szerszintû Hálózattervezési ésElemzési Osztály, valamint a Ka-pacitástervezési Osztály feladata.

– A Piacszervezési Osztály és azElszámolási Mérési Osztály biz-tosítja az elszámolási mérésirendszer mûködtetését, a rend-szerszintû szolgáltatások be-szerzését és elszámolását, amérlegkör rendszer mûködteté-sét és elszámolását, a nemzet-közi ügyletek, a rendszerhasz-nálat elszámolását, valamint apiac mûködési feltételeinek biz-tosítását és fejlesztését, a határ-kapacitások piaci alapú, átlátha-tó, megkülönböztetés menteselosztását.

� A Hálózati Igazgatóság fô felada-ta a társaság átviteli hálózati tevé-kenységének irányítása, az átvitelihálózat üzembiztonságának meg-

ôrzése, a mûködôképesség folya-matos fenntartása érdekében szük-séges fejlesztési, felújítási és kar-bantartási feladatok meghatározá-sa, tervezése és megvalósítása.A létesítményi szakterület tevé-kenységét – létesítmény állapotfel-mérési, tervezési, fejlesztési-kar-bantartási és dokumentációs fela-datok – a Hálózati Állapotismereteiés Diagnosztikai Osztály, valaminta Hálózat Fejlesztési, Tervezési ésKarbantartási Osztály látja el.Az igazgatósághoz tartozik továb-bá az OTUSZ Túlfeszültség Védel-mi és Szigetelés Ellenôrzési Osz-tály, amely a létesítményi szakterü-let és az Üzemviteli Igazgatóság ré-szére nyújt túlfeszültség védelmiszolgáltatásokat.Ezen felül a Hálózati Igazgatóságrésze a Biztonságtechnikai és Kör-nyezetvédelmi Osztály, amely aMAVIR ZRt. valamennyi szervezetiegységére kiterjedôen irányítja abiztonságtechnikai és környezetvé-delmi feladatok végrehajtását.

� Az Üzemviteli Igazgatóság alap-vetô feladata a helyszíni alállomásiés távvezetéki üzemeltetési tevé-kenységek végzése és ellenôrzése,az átviteli hálózaton történô bea-vatkozások során az üzemeltetôképviselete, amelyet az Üzemelte-tés Irányítási Osztály lát el.A helyszíni üzemeltetési tevékeny-séget az osztály alá tartozó, terüle-ti tagozódással (Albertirsa, Gyôr,Sajószöged, Toponár, Zugló telep-hellyel) szervezett, alállomási éstávvezetéki szakterületi erôforráso-kat összefogó Üzemviteli Regioná-lis Központok végzik.A relévédelmi és alállomási szekun-der feladatokat az OVRAM Szak-szolgálati Osztály látja el.Az igazgatóság része továbbá azÜzemviteli Gazdálkodási Osztály,amely üzemgazdasági szolgáltatá-sokkal támogatja a feladatok vég-rehajtását.

� Az Informatikai Igazgatóság fôfeladata és felelôssége a társaságalaptevékenységét közvetlenül tá-mogató informatikai, távközlési éstelemechanikai rendszerek fejlesz-tése és mûködtetése.Szervezeti egységei: Folyamatirá-nyítási Informatikai Osztály, Általá-nos Informatikai Osztály, Távközlé-si és Telemechanikai Osztály.

� A Gazdasági Igazgatóság a társa-ság pénzügyi, gazdasági és hu-mánerôforrás-gazdálkodási tevé-kenységének irányítását végzi. Fe-lelôs a gazdálkodás tulajdonosi el-várásoknak megfelelô tervezésé-ért, elszámolásáért, koordinálásá-ért, irányításáért. Feladatai közétartozik továbbá a társaság közbe-szerzéseinek, Beruházási Szabály-zatának, Szerzôdéskötési Szabály-zatának és Versenyszabályzatánakhatálya alá tartozó beszerzéseinek,valamint beruházási és eszközgaz-dálkodási tevékenységének terve-zése, koordinálása, irányítása, illet-ve a MAVIR ZRt. hosszú távú elhe-lyezésének biztosítása.Szervezeti egységei: Számviteli ésÜgyviteli Osztály, HumánerôforrásGazdálkodási Osztály, Terv ésKontrolling Osztály, Pénzügyi Osz-tály, Közbeszerzési, beruházási ésEszközgazdálkodási Osztály, Mû-szaki Szolgáltató Osztály.

A társaság szervezeti felépítését az1. ábra mutatja.

A MAVIR ZRT. MÛKÖDÉSÉTMEGHATÁROZÓ, A SZABÁLYOZÓ HATÓSÁG ÁLTAL JÓVÁHAGYOTT ÉS A WWW.MAVIR.HU HONLAPON IS MEGTEKINTHETÔ SZABÁLYZATOK

� Az UCTE Üzemviteli Kézikönyve:meghatározza az összekapcsolt eu-rópai villamosenergia-rendszerbenkötelezôen betartandó mûködteté-si szabályokat, a teljes rendszer(n -1) biztonságának betartását. Aszervezet a valós igényekhezigyekszik alkalmazkodni a minden-kor érvényes szabályozással, denem minden problémára lehetazonnal jó és minden fél számáraelfogadható megoldást találni.

� Rendszerirányítói és átviteli enge-dély: a Magyar Energia Hivatal általkiadott engedélyek rögzítik az Enge-délyes jogait és kötelezettségeit azengedélyezett tevékenységekre.

� Kereskedelmi Szabályzat: rögzíti akereskedelmi, elszámolási-mérési, ésadatforgalmi megállapodások mini-


1. Á

BRA

A M

AVIR

ZRT

. SZE

RVEZ

ETI F

ELÉP

ÍTÉS

E

Közg

yûlé

s

Felü

gyel

ô Bi

zott

ság

Köny

vviz

sgál

ó

Igaz

gató

ság

Vezé

rigaz

gató

Bels

ô el

lenô

rTi

tkár

ság

Kom

mun

ikáció

s Osz

tály

Jogi

és S

zabá

lyozá

si O

sztá

ly

Min

ôség

ügyi

Osz

tály

Nem

zetk

özi E

gyüt

tmûk

ödés

iO

sztá

ly

Rend

szer

irány

ítási

Igaz

gató

ság

Ors

zágo

s Disz

pécs

er S

zolg

álat

Háló

zati

Ope

ratív

Szo

lgál

at

Forrá

sterv

ezés

i Szo

lgál

at

Piac

szer

vezé

si O

sztá

ly

Elsz

ámol

ási M

érés

i Osz

tály

Rend

szer

szin

tû H

álóz

atte

rvez

ési

Osz

tály

Kapa

citás

terv

ezés

i Osz

tály

Üze

mvi

teli

Regi

onál

isKö

zpon

tokÜze

mvi

teli

Igaz

gató

ság

OVR

AM S

zaks

zolg

álat

i Osz

tály

Üzem

vitel

i Gaz

dálko

dási

Osz

tály

Üzem

elte

tésir

ányít

ási O

sztá

ly

Albe

rtirs

a ÜR

K

Gyôr

ÜRK

Sajó

szög

ed Ü

RK

Topo

nár Ü

RK

Zugl

ó ÜR

K

Hál

ózat

i Iga

zgat

óság

Bizt

onsá

gtec

hnika

i és

Körn

yeze

tvéd

elm

i Osz

tály

OTU

SZ T

úlfe

szül

tségv

édel

mi

és S

ziget

elés

elle

nôrz

ési O

sztá

ly

Háló

zati

Álla

potis

mer

eti

és D

iagn

oszt

ikai O

sztá

ly

Háló

zatfe

jlesz

tési,

Terv

ezés

iés

Kar

bant

artá

si O

sztá

ly

Info

rmat

ikai

Igaz

gató

ság

Folya

mat

irány

ítási

Info

rmat

ikai

Osz

tály

Álta

láno

s Inf

orm

atika

iO

sztá

ly

Távk

özlé

si és

Tele

mec

hani

kai

Osz

tály

Gaz

dasá

gi Ig

azga

tósá

g

Pénz

ügyi

Osz

tály

Szám

vitel

iés

Ügy

vitel

i Osz

tály

Terv

és K

ontro

lling

Osz

tály

Hum

áner

ôfor

rás-g

azdá

lkodá

siO

sztá

ly

Közb

esze

rzés

i, Be

ruhá

zási

és E

szkö

zgaz

dálko

dási

Osztá

ly

Mûs

zaki

Szol

gálta

tó O

sztá

ly


mális tartalmi elemeit, a nemzetközikereskedelmi feltételeket, továbbá arendszerszintû szolgáltatásokra és aszervezett villamosenergia-piac mû-ködésére vonatkozó fôbb szabályo-kat. Külön is érdemes megemlítenia rendszerkoordinációt igénylô há-lózati szûk keresztmetszetek kezelé-se eljárásrendjeinek és szabályainakmeghatározását.

� Üzletszabályzat: meghatározza atársasággal mint rendszerirányítóval,és mint átviteli engedélyessel szerzô-déses kapcsolatba kerülô rendszer-használók számára a MAVIR ZRt. ál-tal követendô szerzôdéses alapelve-ket, általános mûszaki, kereskedelmi,elszámolási és fizetési szerzôdési fel-tételeket, a szerzôdô felek alapvetôjogait és kötelezettségeit.

� Üzemi Szabályzat: elôírja a hazai vil-lamosenergia-rendszerben a rend-szerhasználókra vonatkozóan azegyüttmûködés szükségességébôladódó szabályokat, az egyes rendel-kezések alóli felmentés eljárásrendjét.

� Megfelelési Szabályzat: tartalmaz-za mindazon szabályokat, elveket,elôírásokat és egyéb szükséges in-tézkedéseket, amelyek biztosítják,hogy a társaság az egyenlô bánás-mód követelményének megfele-lôen és az egyes tevékenységek kö-zötti keresztfinanszírozás nélkül mû-ködjön. A szabályzatban foglaltakkötelezôen meghatározzák a MAVIRZRt. külsô kapcsolatainak, így szer-zôdéses és ügyfélkapcsolatainak,valamint a cégcsoporton belüli, il-letve a mindenkori tulajdonosokhoz

fûzôdô kapcsolatainak a kereteit.Különösen fontosok azok a rendel-kezések, amelyek biztosítják, hogy aMAVIR ZRt. az anyavállalattól és azMVM cégcsoport többi társaságátólszervezeti és döntéshozatali tekin-tetben függetlenül lássa el engedé-lyesi tevékenységeit. Ebben a sza-bályzatban határozták meg a jogi,számviteli, informatikai és funkcio-nális szétválasztás szabályait is.

ÖSSZEFOGLALÁS

A 2006. év a TSO mûködésének elsôéve. Az eddigi tapasztalatok azt mu-tatják, hogy a társaság mûködik, ahazai villamosenergia-rendszer meg-bízhatóan ellátja a fogyasztókat és aMAVIR ZRt. a nemzetközi szerveze-tekben is aktív szerepet vállal. Az évvégén az elért eredmények áttekinté-sét követôen a szükséges változtatá-sokat el kell végezni, annál is inkább,mivel 2007-tôl az EU irányelvnekmegfelelôen a teljes villamosenergia-piac szabaddá válik. Ezért a szabályo-zás is változni fog, ami a TSO mûkö-dését is érdemben befolyásolhatja.

Megjegyzés

Érdemes megemlíteni egy, a magyar villa-

mosenergia-rendszert az ország földrajzi

helyzete miatt is érintô fontos kérdést. Az

egyes rendszerekben és rendszerek között

meglévô (n -1) biztonság a jelentôs kereske-

delmi szállítások miatt sok esetben sérül. A

problémát az okozza, hogy a kereskedôk

nagy teljesítményû és távolságú szállítások-

ra kötnek szerzôdést, amelyek szállítási út-

vonalára a fizika törvényei szerinti teljesít-

ményeloszlást nem veszik figyelembe. Emi-

att a szerzôdéses szállítási útvonal jelentô-

sen eltér a tényleges teljesítményáramlás-

tól, aminek következtében egyes hálózatré-

szekben olyan mértékû túlterhelés keletkez-

het, amitôl sérül az (n -1) biztonság. Ez sú-

lyos rendszer-üzemzavarokat okozhat. Mi-

vel a szabadpiacon kialakuló eltérô villamo-

senergia-árak miatt egy-egy kereskedelmi

szállítási útvonal sokszor az egész UCTE-

rendszert átszeli, e probléma megoldása az

egész UCTE-rendszerre kiterjedô eljárást

igényel. Egy-egy ország TSO-ja szomszéd

rendszerekkel együtt sem tudja a túlterhe-

léseket feloldani. E probléma UCTE-szintû

kezelését és megoldását a MAVIR Zrt. hiva-

talosan kezdeményezte az UCTE Irányító Bi-

zottságában, ismertetve, hogy a magyar

rendszer biztonságát ezek a nem egyezte-

tett áramlások az elmúlt évben többször ve-

szélyeztették. A kérdés jelenleg az UCTE

„Üzemvitel és üzembiztonság munkacso-

portja” és ezen belül az „N-1 szakértôi cso-

port” elôtt van, amelynek munkájában a

MAVIR Zrt. részt vesz. A probléma kezelését

nehezíti, hogy a kérdés megoldása sértheti

a veszélyes áramlásokat okozó szállításban

részt vevôk érdekeit. A MAVIR Zrt. bejelen-

tette, hogy a magyar rendszerelemek túl-

terhelés miatti károsodásának megakadá-

lyozására rendszerbontó automatikákat

szükséges beépíteni. A MAVIR Zrt. vélemé-

nye szerint a probléma korrekt megoldását

segítené, ha a szinkronterület üzemirányí-

tását egy, megfelelô hatáskörrel felruhá-

zott, UCTE-szintû „szolgáltató központ”

(„Service Provider”) támogatná.

� HÍREK

ÚJ OLDAL, ÚJ ÜZENETEK:MVM PARTNER ONLINEMegújult az MVM Partner Energia-kereskedelmi ZRt. honlapja

Az MVM Partner nemrégiben megú-jult honlapja (www.mvmpartner.hu)a szakmai információk megôrzésemellett, a fogyasztókat és üzleti part-nereket szólítja meg elsôsorban, en-nek megfelelôen az átalakulást köve-tôen a célcsoport igényeinek figye-lembe vételével vált strukturáltabbáés letisztultabbá. Az oldal - a folyama-tos kihívásoknak megfelelve - lehetô-séget biztosít további interaktív szol-

gáltatások igénybevételére is. Mivel ahonlap – csakúgy, mint az EurelectricMagyarországi Tagozatának (EMT)weboldala – a Magyar Villamos Mû-vek Zrt. portáljának keretei között, in-tegráltan valósult meg, ezért a jövô-ben számos összetettebb, alkalmazásépülhet be a site-ba, köszönhetôenaz anyavállalat által nyújtott techni-kai háttérnek. Ilyen lehet például adokumentum tár, a fórum, vagyegyéb, a portálhoz tartozó funkció,akár integrálható külsô ERP, vagyCRM rendszer is. Az azonos portál-rendszer bázisán mûködô oldalak kö-zött közös alkalmazások is futtatha-

tók az oldalak, illetve a site-ok közöttiszabad átjárásnak köszönhetôen.

Magyarország egyik legjelentô-sebb villamos energetikai társaság-csoportjának tagja, az MVM PartnerZRt. a piaci liberalizáció 2003-as in-dulásakor az elsôk között létrehozotthonlapját - mely korábban elsôsor-ban tájékoztató jellegû volt - a villa-mos energia versenypiaci fejlôdésé-hez és a fogyasztók folyamatosanváltozó igényeihez igazodva alakítot-ta át.Az oldalt - hasonlóan az MVM Zrt.honlapjához - a Sense/Net készítettea T-Online alvállalkozójaként.


� Legkorábban nem az európairendszerben ma használatos rövidí-téssel említett EUA2-k forogtak, ha-nem a Kiotói Jegyzôkönyv 6. cikkévelmeghatározott ún. együttes végre-hajtási (JI) projektek3 által keletkezôkibocsátáscsökkentési egységek, azERU-k4. Maga az EU ETS, azaz az Eu-rópai Unió kibocsátáskereskedelmirendszere is a Kiotói Jegyzôkönyvvégrehajtásának megkönnyítése, azabban vállalt kötelezettségek gazda-ságosabb teljesítése végett jött létre.A Kiotói Jegyzôkönyv aláírása után 4évvel, Marrakeshben, 2001 októbe-rében – nem kis nehézségek árán –létrehozott részletes szabályrendszer-nek igazoltan megfelelô projektek ál-tal elért kibocsátáscsökkentési egysé-geket (ERU, ill. CER5) a már említettirányelv 2004. évben megjelent mó-dosítása részben konvertibilissé tette,azaz bizonyos korlátozásokkal, elszá-molási célból megengedi az EU ETS-ben való felhasználásukat. Ezeknekaz ún. rugalmas mechanizmusoknakaz a célja, hogy a jegyzôkönyv értel-mében kötelezettséget vállalt orszá-gok számára a kötelezettségek teljesí-tését kevésbé költségessé tegye.

Az Európai Unió úttörô szerepetvállalt a Kiotói Jegyzôkönyv teljesíté-sében. 2002-ben a 15 tagország kü-lön megállapodást6 kötött arról,hogy a 8%-os kibocsátáscsökkentéstmiképpen teljesíti (1. táblázat). Az EUkülön is aláírta, ill. ratifikálta a KiotóiJegyzôkönyvet.

A táblázatból látható, hogy az újtagországokon kívül viszonylag kevésolyan ország van (Dánia, Egyesült Ki-rályság, Franciaország, Németországés Svédország), amely 2004-re tényle-

ges kibocsátáscsökkentést ért el. A15-öknek 2012-re (a 2008–2012 évekátlagában) további, mintegy 300 mil-lió tonnával kell csökkenteniük a kibo-csátásaikat. Miután a már említett te-hermegosztási egyezményt6 az újtagországokra nem alkalmazzák, az atény, hogy az új tagállamok csaknemugyanennyi megtakarítást mutatnakfel, sovány vigasznak tûnik.

Az EU ETS szabályai még azt meg-elôzôen elkészültek, mielôtt maga aKiotói Jegyzôkönyv – 2005. február16-án – hatályba lépett volna. A ha-tályba lépés feltételei akkor teljesültek,amikor Oroszország 2004. decembe-rében ratifikálta a jegyzôkönyvet. Emlí-tésre érdemes, hogy míg a Kiotói Jegy-zôkönyv hatféle üvegházhatású gázraterjed ki (szén-dioxid, metán, dinitro-gén-oxid és a fluortartalmú gázok kétcsoportja, valamint a kén-hexa-fluo-rid), addig az EU ETS csak a szén-dio-xid kereskedelmét szabályozza, továb-bi gázok rendszerbe illesztésére legko-rábban a harmadik, 2013-ban kezdô-dô kereskedelmi idôszakban lesz lehe-tôség. Lényeges eltérés továbbá, hogymíg a Kiotói Jegyzôkönyv országok kö-zötti kibocsátás-kereskedelemrôl szól(17. cikk), az EU ETS a – késôbbiekbenaz Unión kívüli országokra is kiterjeszt-hetôen – társaságok, létesítmények kö-zötti kereskedelmet alapozza meg.

A NEMZETI KIOSZTÁSITERVEK – A RENDSZERALAPJA

Az EU irányelveinek az egyes tagor-szágok jogrendjébe történô átülteté-

sekor a kormányok bizonyos szabad-ságot élveznek, jóllehet az irányelve-ken túl további útmutatók és tájékoz-tatók készülnek a Bizottságban, ame-lyek figyelembe vételétôl nem taná-csos eltekinteni. A Bizottság nem álla-pított meg külön korlátot az uniós or-szágokra, az egyes országok által ki-osztott kvóta mennyiségét úgy kellmeghatározni, hogy ez a korlátozáselôsegítse a tehermegosztási megál-lapodásban vállalt (EU-15), ill. a Kio-tói Jegyzôkönyv szerinti kötelezettsé-gek teljesítését. A Bizottság ugyanak-kor fenntartotta a nemzeti kiosztásitervek (NKT-k) ellenôrzésének, elfo-gadásának jogát. Ennek értelmébenaz NKT véglegesnek tekintett változa-tait (a létesítményekre lebontott ki-osztandó mennyiségekkel együtt)határidôre el kell juttatni a Bizottság-hoz, amelynek elfogadó nyilatkozataután lehet a kibocsátási egységeketaz országos nyilvántartásban az en-gedélyesek számláin jóváírni. Általá-ban elmondható, hogy a határidôketa tagországok nem tudták betartani,miután egyrészt a rendszer bevezeté-séhez nem volt elegendô idô, más-részt sok esetben a társadalmi vita el-húzódása, adminisztrációs nehézsé-gek és más tényezôk késleltették akormányzati szervezetek munkáját.

A kiosztási tervek jelentôs részével aBizottság nem volt elégedett. Sok or-szágot arra utasítottak, hogy csökkent-sék a kiosztani szándékozott kvótákmennyiségét (pl. Csehország, Szlová-kia, Lengyelország) és megtiltották azutólagos kiigazítást. Ez utóbbit azzalindokolták, hogy az utólagos korrek-ció a piaci viszonyokba történô vissza-menôleges beavatkozást és a piaci

KVÓTAPIACI FEJLEMÉNYEK� A SZÉN-DIOXID-KIBOCSÁTÁSI JOGOKKAL (EGYSÉGEKKEL) A KERESKEDÉS HIVATALOSAN 2005.

JANUÁR 1-JÉN INDULT. A KIBOCSÁTÁSI EGYSÉGEK (KVÓTÁK) KERESKEDELME ENNÉL SOKKAL ELÔBB

ELKEZDÔDÖTT, MÉG A SZABÁLYOKAT RÖGZÍTÔ IRÁNYELV1 2003. OKTÓBERI MEGJELENÉSÉT MEG-

ELÔZÔEN. A KOCKÁZATOKAT VÁLLALNI ÓHAJTÓ FELEK KÖZÖTT MEGKÖTÖTT SZERZÔDÉSEK AZ

ELSÔ IDÔSZAKBAN MEGLEHETÔSEN TERJEDELMESEK VOLTAK, DE HATÁRIDÔS ÜGYLETEK ILYEN

MÓDON MÁR IGEN KORÁN LÉTREJÖTTEK. AZ ELSÔ MEGÁLLAPODÁSOKAT ÁLTALÁBAN KÍSÉRLETI JEL-

LEGÛNEK TARTOTTÁK, ÍGY EZEK JELENTÔS PUBLICITÁST KAPTAK.

CIVIN VILMOS


mechanizmusok mûködésének torzu-lását eredményezné. A vitákat lefoly-tatva, a kialkudott mennyiség végle-ges jóváhagyása után Lengyelországvolt az utolsó ország, amelynek NKT-jét jóváhagyták (2006. június!). Bár-mennyire furcsa is, a kibocsátási enge-délyeseknek némelykor a jóvá sem ha-

gyott mennyiségekkel kellett elszámol-niuk 2005 áprilisának végéig, miköz-ben nem volt hivatalos lehetôségükarra, hogy azonnali kereskedelmi ügy-leteket hajtsanak végre. Ennek feltéte-le ugyanis az, hogy az országos jegy-zék mûködjön és egyúttal mûködjönegyütt az EU központi jegyzékével is.

AZ EU ORSZÁGOKTELJESÍTÉSE

Gyakorlatilag csaknem minden or-szágban bebizonyosodott, ami egyéb-ként is várható volt: a mesterségesenlétrehozni vágyott kvótaszûkösség az

1. TÁBLÁZATAZ EU TAGORSZÁGAINAK ÜVEGHÁZHATÁSÚ GÁZ KIBOCSÁTÁSA (A FÖLDHASZNÁLAT ÉS FÖLDHASZNÁLAT-VÁLTOZTATÁS HATÁSAINAK FI-GYELMEN KÍVÜL HAGYÁSÁVAL)7

A vállalt A szükséges A szükségeskibocsátás- A kibocsátás kibocsátás- kibocsátás-csökkentés

Bázisévi 2004. éviváltozása csökkentés csökkentés

Ország mértékekibocsátás* kibocsátás

2004. mértéke mértékea bázisévi és a bázisév a bázisévi a 2004. évi

kibocsátáshoz között kibocsátáshoz kibocsátáshozképest képest képest

% millió t millió t % % millió t

Ausztria -13,0 78,9 91,3 15,7 -28,7 -22,7

Belgium -7,5 146,9 147,9 0,7 -8,2 -12,0

Dánia -21,0 69,3 68,1 -1,7 -19,3 -13,4

Egyesült Királyság -12,5 767,9 659,3 -14,1 1,6 12,6

Finnország 0,0 71,1 81,4 14,5 -14,5 -10,3

Franciaország 0,0 567,1 562,6 -0,8 0,8 4,5

Görögország 25,0 111,1 137,6 23,9 1,1 1,3

Hollandia -6,0 214,3 217,8 1,6 -7,6 -16,4

Írország 13,0 55,8 68,5 22,8 -9,8 -5,4

Luxemburg -0,3 12,7 12,7 0,0 -0,3 0,0

Németország -21,0 1230,0 1015,3 -17,5 -3,5 -43,6

Olaszország -6,5 518,9 582,5 12,3 -18,8 -97,3

Portugália 27,0 60,0 84,5 40,8 -13,8 -8,3

Spanyolország 15,0 289,4 427,9 47,9 -32,9 -95,1

Svédország 4,0 72,5 69,9 -3,6 7,6 5,5

Együtt (EU-15) -8,0 4265,9 4227,3 -0,9 -7,1 -302,7

Ciprus - 6,0 8,9 48,3 – –

Cseh Köztársaság -8,0 196,3 147,1 -25,1 17,1 33,5

Észtország -8,0 42,6 21,3 -50,0 42,0 17,9

Lengyelország -6,0 565,3 386,4 -31,6 25,6 145,0

Lettország -8,0 25,9 10,7 -58,7 50,7 13,1

Litvánia -8,0 50,9 20,3 -60,1 52,1 26,5

Magyarország -6,0 122,2 83,1 -32,0 26,0 31,8

Málta – 2,2 3,2 45,5 – –

Szlovákia -8,0 73,2 51,0 -30,3 22,3 16,3

Szlovénia -8,0 20,2 20,1 -0,5 -7,5 -1,5

Együtt (EU-10) -6,7 1104,8 752,1 -31,9 25,2 278,7

Összesen (EU-25) – 5370,7 4979,4 -7,3 -0,4 -24,0

* A bázisév általában 1990. Magyarország esetében a bázisidôszak az 1985–1987 évek átlaga.


EU szintjén nem jött létre. Európábanösszességében nem alakult ki kvótahi-ány, ami a kibocsátókat hatékony ki-bocsátáscsökkentô intézkedések foga-natosítására sarkallta volna. Természe-tesen az alapelvvel, azaz a kibocsátás-csökkentés szükségességével elvbenmindenki egyetértett.

A 2. táblázatban bemutatjuk azegyes országok CO2-kibocsátásait aBizottság 2006. május 15-i közlemé-nye alapján. A lista nem teljes, mertnégy ország adatai nem érkeztek behatáridôre.

A táblázat adatai alapján megálla-pítható, hogy mindössze négy olyanország akadt, amelyben a függetlenhitelesítôk által igazolt kibocsátásokösszege nagyobb volt, mint a 2005.évre kiosztott mennyiség (ezeket pi-ros színnel különböztettük meg).Mindez természetesen nem jelentet-te azt, hogy az engedélyesek ne tud-tak volna elszámolni, azaz, hogy nelett volna elegendô kibocsátási egy-ség a számlájukon. Az elszámoláshozugyanis – a szabályok értelmében,bár a gyakorlatban ténylegesen nem

minden esetben – a tárgyévi kvótákmár február 28-án rendelkezésre áll-nak. Ebbôl adódóan április végénlegalább kétévnyi kibocsátási egység-gel számolhat az engedélyes, azazkvótavásárlásra aligha szorul bárki is.

Kissé eltérô képet kapunk a kiala-kult kvótafeleslegrôl Olaszország (ésSzlovénia) esetében, ahol május15-ig csak az engedélyesek mintegy95%-áról álltak rendelkezésre adatok.Itáliában viszonylag jelentôsnekmondható (ki nem osztott) tartalékotképeztek, és ennek figyelembevétele

2. TÁBLÁZATAZ EU TAGORSZÁGOK ETS ALÁ VONT ENGEDÉLYESEINEK CO2-KIBOCSÁTÁSA 2005-BEN (kt/év)

TénylegesenKiosztott

Bejelentettkiosztott

kvóta- Tartalék ÖsszesEltérés

Eltéréskibocsátás

mennyiségbejelentett és aukció allokáció (%)

Ország kibocsátás1 2 3 4 5 6 7

2-1 3+4 5-1 6/5

Ausztria 33 373 32 675 -698 330 33 005 -368 -1,1

Belgium 55 354 59 854 4 499 2 546 62 399 7 045 11,3

Ciprus 5 701

Csehország 82 454 96 908 14 454 348 97 256 14 802 15,2

Dánia 26 091 31 040 4 949 2 460 33 500 7 409 22,1

Egyesült Királyság 242 396 209 388 -33 008 15 527 224 915 -17 481 -7,8

Észtország 12 622 18 763 6 142 190 18 953 6 331 33,4

Finnország 33 073 44 587 11 514 863 45 450 12 377 27,2

Franciaország 131 148 150 501 19 353 4 871 155 372 24 224 15,6

Görögország 71 033 71 135 102 3 287 74 422 3 389 4,6

Hollandia 80 351 86 439 6 088 2 503 88 942 8 591 9,7

Írország 22 398 19 238 -3 159 3 081 22 319 -78 -0,4

Lengyelország8 220 000 246 300 26 300 246 300

Lettország 2 854 4 054 1 200 506 4 560 1 706 37,4

Litvánia 6 604 11 468 4 864 797 12 265 5 662 46,2

Luxemburg 3 114

Magyarország 25 715 30 236 4 522 1 425 31 661 5 946 18,8

Málta 2 942

Németország 473 716 495 074 21 358 3 926 499 000 25 284 5,1

Olaszország 215 416 207 519 -7 897 15 552 223 070 7 655 3,4

Portugália 36 413 36 899 486 1 263 38 161 1 748 4,6

Spanyolország 181 063 162 111 -18 952 13 162 175 274 -5 790 -3,3

Svédország 19 307 22 531 3 224 678 23 209 3 902 16,8

Szlovákia 25 238 30 365 5 127 7 30 372 5 134 16,9

Szlovénia 8 721 8 692 -29 67 8 759 38 0,4

Összesen 2 005 338 2 075 776 70 438 73 390 2 160 923 117 528 6,7


mellett már itt is kvótafelesleg mutat-kozik. Jól informált körökbôl szárma-zó adatok alapján (a lengyel adatoknélkül) a tartalékokból kiosztottmennyiségek figyelembe vételével afelesleg abszolút értéke kb. 67-68millió tonna lehet, szemben a táblá-zat szerinti 44 millió tonnával. Ha fi-gyelembe vesszük, hogy mintegy 2milliárd tonnányi kibocsátási egység-rôl van szó, az eltérés igazán nem tû-nik nagynak.

Miután a kvótafelesleg átvihetô akövetkezô évekre és mivel az egyes

országok gazdasági növekedése üte-mének esetleges változásai nehezenjelezhetôk elôre, egyelôre nem cél-szerû általános érvénnyel kijelenteni– fôképp nem a teljes idôszakra –,hogy az EU ETS európai szintûallokációja felesleggel zár 2007. vé-gén is.

Sajátságos módon az EU hagyo-mányos tüzelésû erômûvei alkotjákazt az „ágazat”-ot, amely összességé-ben hiányt szenvedett az EU ETS-ben. A többi ágazat együtt és külön-külön is felesleggel zárt (1. ábra).

A HAZAI HELYZET

A magyarországi adatok ugyancsak ki-olvashatók a 2. táblázatból; ennekalapján a kibocsátási engedélyesekakár elégedettek lehetnek, az érdekér-vényesítés hatékonyságát illetôennem lehet ok panaszra. Az erômûvekesetében a helyzet ugyancsak jónakmondható, bár a felesleg (9,4%) –arányait tekintve – mintegy fele azágazatokra együtt adódó csaknem19%-nak (3. táblázat). E táblázat ada-tait is az EU nyilvántartásából vettükát, ezért feltétlenül meg kell említe-nünk, hogy az EMA Power Kft. adataithelyesbíteni kell, mert a társaságnakel kell még számolnia a Dunaferr Acél-mûvétôl átvett kohógáz eltüzelésébôladódó CO2-kibocsátással. A Dunaferr-nek ennek megfelelôen a hivatalos ki-mutatás szerint kb. 700 kt feleslegemutatkozik, amelynek egy része azEMA Powert illeti meg. A Bakonyi Erô-mû hiányát bôségesen kárpótolja aBakonyi Bioenergia Kft. feleslege,amely kb. 330 kt. Jelentôs feleslegmutatkozik a három nagy hazai erô-mûben (Mátra, Dunamenti, Tisza II).

A viszonylag nagy eltérések legva-lószínûbb oka a kiosztási tervben azún. referenciakibocsátás meghatáro-zásának módjában keresendô, ame-lyet a 66/2006 (III. 27.) sz. kormány-rendelet szabályoz. Ennek értelmé-ben a Magyar Energia Hivatal terme-lôi engedélyével rendelkezôkre sajá-tos szabályok vonatkoznak, amennyi-ben azokban a létesítmény üzembehelyezése, vagy más lényeges módo-sítás történt 2004. december 31-étmegelôzôen. Lényeges módosítás pl.a teljesítmény 10%-nál nagyobb nö-velése, a tüzelôanyag-váltás, hosz-szabb üzemszünet, füstgáz-kéntelení-tô berendezés utólagos beépítésestb. Attól is függôen, hogy erre mi-kor került sor, a referenciakibocsátástegy bizonyos év kibocsátása (vagy atervezett termelés) alapján határoz-ták meg. A ténylegesen kiosztottmennyiség a referenciakibocsátásmeghatározott hányada.

AZ MVM CSOPORTERÔMÛVEI

A csoport erômûvei közül egyedül aTatabánya Erômû Kft. zárt negatív

-60

Villamosenergia- és hôszolgáltatás

Papíripar

Ásványolaj- és gázipar

Cementipar, mész- és üvegipar

Egyéb iparok

Fémipar

Összesen

-40 -20 0 20 40 60 80

1. ÁBRAAZ EU ETS-BEN ÉRINTETT IPARÁGAK RÉSZÉRE A TAGORSZÁGOKBAN KIOSZTOTT KVÓTÁK MENNYISÉGE ÉS A KIBOCSÁTÁSAIK KÖZÖTTI KÜLÖNBSÉG (2005, MILLIÓ t/év)

3. TÁBLÁZATA HAZAI NAGY VILLAMOS ERÔMÛVEK CO2-KIBOCSÁTÁSA 2005-BEN (kt/év)

BejelentettTénylegesen

EltérésErômû

kibocsátáskiosztott Eltérés

(%)mennyiség

Bakonyi Erômû Rt. 531 420 -111 -26,4

AES Erômûvek 1 537 2 424 887 36,6

Csepeli Áramtermelô Kft. 778 811 33 4,1

Debreceni KCE 302 304 2 0,6

Dunamenti Erômû Rt. 1 949 2 644 694 26,3

EMA Power Kft. 1 179 407 -771 -189,3

Budapesti Erômû Rt. 966 980 13 1,4erômûvei

MVM Rt. Gázturbinák 5 11 5 49,7

Mátrai Erômû Rt. 6 110 6 794 684 10,1

Vértesi Erômû Rt. 1 703 1 729 26 1,5

Pannon Hôerômû Rt. 256 376 120 31,9

Összesen 15 317 16 899 1 582 9,4


eredménnyel, ami elsôsorban a hide-gebb idôjárás és a kényszerûségbôleltüzelt olaj vártnál nagyobb mennyi-ségének következménye. A csoport –fôképp a VÉ ZRt. tervezettnél kisebbtermelése okán – enyhe pozitívum-mal zárta az évet (4. táblázat).

A szekunder tartalék gázturbinák-kal kapcsolatban az MVM korábbantöbbször javasolta, hogy – miutánazok a rendszer tartalékaként mû-ködnek – azokat ne vonják a kereske-delmi rendszer hatálya alá. Miutánerre (általunk nem ismert okból) nem

volt mód, a nem tervezhetô üzemidôokán jelentôs eltérések adódtak.

AZ ÁRAK ÉS AFORGALOM ALAKULÁSA

A kibocsátási egységek árát alapve-tôen a kereslet és a kínálat szabályoz-za. Utóbbi, elsôsorban a mestersége-sen létrehozott szûkösség mértéké-nek függvénye. A rendszer indulásátmegelôzôen hiábavaló lett volna av-val kísérletezni, hogy pontosan meg-határozzuk, mekkora ez a szûkösségvalójában. Ennek oka az akkor ren-delkezésre álló kibocsátási adatoknem jelentéktelen bizonytalanságavolt. Természetesen az érdekeltek ké-szítettek ilyen becsléseket, általábana szokásos üzletmenetnek (BAU)megfelelô igényekhez hasonlítva akiosztott kvóták mennyiségét. A villa-mosenergia-ipar esetében a 2. ábránaz EURELECTRIC 2004-ben készültelôrejelzését mutatjuk be. A megjó-solt mintegy 10% kissé túlzottnak bi-zonyult, 120 millió tonna helyett ahiány ennek harmada és negyedeközött alakult. Az ábrán az is látszik,hogy a rendszer legnagyobb kibo-csátója a villamosenergia-ipar, amelyaz összes kvótáknak mintegy felétkapta. A 2005. áprilisi elszámolást kö-vetôen a bizonytalanság jelentôsencsökkent, miután beérkeztek a füg-getlen hitelesítôk által tanúsított ki-bocsátási jelentések.

Az erômûvek üzemeltetôi, tulajdo-nosai üzletpolitikájukban, termelésiterveik elkészítése során 2005-tôl fi-gyelembe veszik azt a körülményt,hogy immár a kibocsátási jog ispénzbe kerül, ill. pénzben kifejezhe-tô értéke van. A termelôknek több-letköltségük akkor keletkezik, ha azáltaluk kibocsátott CO2 mennyiségenagyobb, mint az a kvótamennyi-ség, amelyet az államtól (ingyene-sen) kaptak. Ilyen esetben, 2006-ban és 2007-ben elszámolási problé-ma nem adódik, mert a következôévi kvóták felhasználhatók, de a hi-ányzó mennyiségre a hazai szabá-lyok értelmében céltartalékot kell ké-pezni. A pénzben kifejezhetô értékugyanakkor azt is jelenti, hogy bizo-nyos piaci kvótaár mellett célsze-rûbb, gazdaságosabb lehet nem ter-melni, és a kvótát értékesíteni. To-

2000

Éves kiosztott mennyiségösszesen

1500

1000

500

0

Mt C

O2/é

v

A villamosenergia-ipar részérekiosztott mennyiség

A villamosenergia-ipar éveskibocsátása a szokásos

üzletmenet feltételezésével

A villamosenergia-ipartólelvárt csökkentés: 10%

2. ÁBRAAZ EURÓPAI VILLAMOSENERGIA-IPAR ELÔZETES BECSLÉSE A KIOSZTOTT ÉS A SZÜKSÉGES MENNYISÉGÛ KIBOCSÁTÁSI EGYSÉGEKKEL KAPCSOLATBAN

4. TÁBLÁZATAZ MVM CSOPORT ERÔMÛVEINEK CO2-KIBOCSÁTÁSA 2005-BEN (kt/év)

BejelentettTénylegesen

EltérésErômû

kibocsátáskiosztott Eltérés

(%)mennyiség

MVM Rt Litér 1,479 1,541 0,062 4,0

MVM Rt Lôrinci 2,296 6,199 3,903 63,0

MVM Rt. Sajószöged 1,531 2,810 1,279 45,5

MIFÜ Kft Miskolc, 66,257 68,721 2,464 3,6Tatár u.

MIFÜ Kft Miskolc, 14,525 – – –Diósgyôr

MIFÜ Kft Miskolc, 3,742 – – –Bulgárföld

Tatabánya Erômû Kft 149,417 141,789 -7,628 -5,4

Vértesi Erômû Rt. 1 702,687 1 728,503 25,816 1,5

Összesen 1 941,934 1 949,563 25,896 1,3


vább árnyalja a helyzetet, ha a ter-melônek nemcsak szénnel, hanemgázzal üzemeltethetô erômûvei isvannak. Ha tehát döntési helyzetbekerül, hogy melyik tüzelôanyaggalállítsa elô a piacra szánt villamosenergiát, a két említett tüzelôanyagára (áraránya) mellett a kvótaárat isfigyelembe kell vennie. A villamosenergia ára és a kvótaár ily módonegymásra is hatással van, és a villanyiránti keresletet befolyásoló ténye-zôk is újabb megfontolásokat tesz-nek szükségessé. A kvótaárak alaku-lását a 3. és 4. ábrán követhetjüknyomon; a villamosenergia-árak és akvótaár idôbeni változását az 5. ábramutatja.

2005 januárjában a kvóták áranem érte el a 8 a/t-t, majd az év elsôfelében csaknem 30 a/t-ig emelke-dett. Az ár a nyár közepétôl az év vé-géig 20–24 a között mozgott, majdaz elsô elszámolási idôponthoz köze-ledve már túllépte a 30 a/t-t, amitsokan azzal magyaráztak, hogy a ké-sôn ébredôk megnövelték a keresle-tet és felhajtották az árakat. Jelentôsármozgás és a forgalom soha nem lá-tott emelkedése akkor kezdôdött,amikor a kibocsátók elkezdték kiszivá-rogtatni a tényleges kibocsátási ada-taikat, amelyekrôl addig meglehetô-sen gyéren adtak tájékoztatást. Ápri-lis végén, Franciaország 19 millió,Hollandia 6 millió, Csehország 16

millió tonna felesleget jelzett. Május5-én felröppent a hír, hogy Németor-szágban is 14 millió tonna feleslegetmutatnak a hitelesített jelentések. Eztnémet kormányzati körökben cáfol-ták ugyan, de csak a felesleg mérté-két; a környezetvédelemért felelôsminiszter köszönetet mondott a kibo-csátóknak, hogy sikeresen teljesítet-tek, azaz kevesebbet bocsátottak ki avártnál. Az EU Bizottsága – látva apiac hektikus viselkedését – felkérteaz illetékeseket, hogy 2005. május15-ig ne tegyenek közzé továbbiadatokat. Ennek a kérésnek nemminden ország tett eleget: óriási be-vételrôl jöttek hírek Csehországból ésÉsztországból, amelyre a kvótatöbb-letüket áruba bocsátók tettek szert.Véletlen hiba folytán azután május12-én az érdekeltek hozzájutottak ahivatalos német adatokhoz is, ame-lyek szerint a felesleg még a vártnális jóval több lett. Erre a hírre az árak10 a/t alá estek vissza és sokan gon-dolták úgy, hogy a folyamat végeakár a kvóták teljes elértéktelenedé-séig folytatódhat. Közgazdaságiszempontból ez a jóslat ésszerûnektûnt, annál nagyobb feltûnést keltettaz a német bejelentés, hogy az utóla-gos korrekció lehetôségét (eredetinemzeti kiosztási tervükben) ôk más-képpen értelmezik, mint a Bizottság,amikor annak alkalmazását megtiltot-ta. A május 15-i hivatalos „eredmény-hirdetés” utáni enyhe áremelkedéstaz elemzôk egy része azzal magya-rázta, hogy a Németország egy na-gyobb adag kibocsátási egység utó-lagos törlését (!) fontolgatja. Erre –ha egyáltalán – a luxemburgi székhe-lyû Európai Bíróság jogerôs ítéletétkövetôen kerülhet sor.

2006 májusában a forgalom azárak zuhanása mellett havi több,mint 90 millió tonnára nôtt. Arra akérdésre azonban, hogy a páneuró-pai felesleg ellenére az árak mozgásamiért nem követi a közgazdaságtantörvényeit, nem született egyértelmûmagyarázat. Legvalószínûbbnek azlátszik, hogy a felesleggel rendelke-zôk egyelôre kivárnak, nem viszik apiacra többletüket, hiszen számosolyan megjósolhatatlan változás jö-het még, amely akár az árak emelke-dését okozhatja. Pótlólagos keresle-tet generálhat pl. hogy alacsonyabbkvótaár mellett már megérheti szén-bôl is (több) villanyt termelni, amihez

30

2004.dec.08.

26

22

18

14

10

62005.jan.08.

2005.feb.08.

2005.már.08.

2005.ápr.08.

2005.máj.08.

2005.jún.08.

2005.júl.08.

2005.aug.08.

2005.szep.08.

2005.okt.08.

2005.nov.08.

2005.dec.08.

2006.jan.08.

2006.feb.08.

2006.már.08.

2006.ápr.08.

2006.máj.08.

2006.jún.08.

3. ÁBRAAZ AZONNALI (SPOT) KVÓTAÁRAK ALAKULÁSA 2004. DECEMBER ÉS 2006. JÚNIUS KÖZÖTT 9 (a/t)

14

04-10

35

12 30

10 25

8 20

6 15

4 10

2 5

0 004-17 07-1004-24 05-01 05-08 05-15 05-22 05-29 06-05 06-12 06-19 06-26 07-03

mil

lió

to

nn

a/n

ap

b/t

CO

2

4. ÁBRAA KVÓTAÁRAK ÉS A NAPI FORGALOM ALAKULÁSA 2006. ÁPRILISÁTÓL9


a gázárak emelkedése további lökéstadhat. Bizonytalanságot jelentenek acsak valószínûségi alapon elôre jelez-hetô meteorológiai viszonyok (a várt-nál magasabb vagy alacsonyabb hô-mérséklet, több vagy kevesebb csa-padék, amely utóbbi a vízerômûvitermelés nagyságát jelentôsen mó-dosíthatja), az olajármozgás és egyesnagyobb piaci szereplôk beavatkozá-sa, a beruházásokkal kapcsolatos hí-rek és hasonlók.

Az árak ilyen alakulásához nyilvánaz a körülmény is hozzájárul, hogy afelesleg egy része a termelés visszafo-gása miatt alakult ki bizonyos ipará-gakban. Nem zárható ki az a lehetô-ség sem, hogy a még meglévô feles-leg nem a kvótapiacon, hanem bizo-nyos esetekben egyes iparágak ter-melésének kisebb-nagyobb felfutásá-ban jelentkezik majd. Az is elképzel-hetô, hogy egyes (felesleggel rendel-kezô) társaságok kivárnak, részbentaktikai okokból, részben a lassú dön-téshozatali mechanizmus okán11.

Említést érdemel, hogy 2006-banmegjelentek a 2008-as határidôs, sôtkésôbbi árjegyzések is a piacokon. A2008. decemberi árak – talán éppena második idôszak erôteljesebb meg-szorításait feltételezve, talán másért –3-5 a/t-val magasabbak a 2007 végiáraknál. Fontos megjegyezni, hogy a2007-ben lejáró kvóták csak két or-szág esetében (Franciaország és Len-gyelország) vihetôk tovább a követ-kezô kereskedelmi idôszakra, de ott iscsak az eredeti kiosztás alapján meg-

takarított – és nem az esetleg felvásá-rolt és feleslegessé vált – mennyiség.

AZ ELSÔ MÁSFÉL ÉV TAPASZTALATAI

Az EU által alapított ún. magas szintûcsoport (High Level Group, HLG,amely a versenyképesség, az energe-tika és a környezet problémáit egy-mással összefüggésben elemzi ésvizsgálja), elsô jelentésében12 jelen-tôs terjedelemben foglalkozik az EUETS kérdéskörével. A villamosenergia-ipart közvetlenül érintô egyik megál-lapítása: „Valamely piaci eszköz (itt azEU ETS) sikeres alkalmazásának alap-vetô feltétele, hogy a bevezetése ésalkalmazása által felmerülô költségekvégiggyûrûzzenek a gazdaság lánco-latán, mert ez biztosítja, hogy azérintettek megfelelô (a CO2 kibocsá-táscsökkentésének irányába mutató,arra ösztönzô) közgazdasági jelzéstkapjanak. A rendszernek a nagyke-reskedelmi villamosenergia-árra gya-korolt hatását a kiosztott kvótákmennyisége, a kvótaár és a versenysorán alakuló piaci erôviszonyok ha-tározzák meg. Ugyanakkor a villa-mosenergia-piacok nem kellô kifor-rottságából adódóan, a verseny hiá-nyosságai miatt nem csökkent kellô-képpen annak lehetôsége, hogy afelmerülô többletköltségeket a villa-mosenergia-árakba beépítsék és ilymódon a termelôk ún. érdemtelen

haszonhoz13 jussanak.” Való igaz,hogy a rendszer bevezetését köve-tôen a nagy villamosenergia-felhasz-nálók igen hamar szembekerültek az-zal a ténnyel, hogy a villamosener-gia-termelôk oly mértékben emeltékáraikat, mintha a kvótákért ténylege-sen fizetniük kellett volna. Ezt megte-hették elsôsorban azért, mert a villa-mos energia kereslete rugalmatlan,és a felhasználók roppant nehezentudtak (volna) alkalmazkodni a meg-változott helyzethez. Másrészt a villa-mos energia árát a piacon a határárszabja meg, amely bizonyos idôszak-okban természetesen lehet egy olyantermelô (csoport) által diktált ár,amely ténylegesen kénytelen kvótátvásárolni, ha termelni és eladni akar.Ennek elônyeit ugyanakkor a határáralatt termelôk élvezhetik. A nagy fel-használók terheit tovább növelte az akörülmény, hogy részben ôk magukis a kereskedelmi rendszer tagjai, az-az ôket is sújtotta az új helyzet, demég inkább az a tény, hogy áraikbanôk nem (mindenkor) tudták érvénye-síteni a megnövekedett villamosener-gia-költségeket. A villamos energiá-nak az a sajátsága, hogy nem tárol-ható, nem helyettesíthetô és nemnélkülözhetô, keményen érvénye-sült, jóllehet ezt sokan megkérdôje-lezték.

Az EU Bizottság sem értékeli más-képp, mint az EURELECTRIC (ld. 1.ábra): Az elsô kereskedelmi idôszak-ban a kiosztás a villamosenergia-ter-melôk számára jelentette a legna-gyobb megszorítást (n. b. Magyaror-szág kivétel). Ha pedig ez igaz, a hi-ányzó kvóták megvásárlására fordí-tott költségek beépítése az árakba jo-gosnak mondható. Az a vállalkozóimagatartás pedig, amely összeveti akvóta eladásából származó bevételt avillamosenergia-termelés költségével,és az eredménytôl függôen dönt,ugyancsak nem kifogásolható. Miu-tán azonban az EU-n kívüli verseny-ben helyt állni szándékozó (erôsenvillanyfüggô) vállalkozások emiatthátrányos helyzetûvé válhatnak,nem minden alap nélküli az az állás-pont, amely szerint még tovább kellkorlátozni a villamosenergia-terme-lôknek kiosztandó kvóták mennyisé-gét, csökkentve az általuk elérhetôérdemtelen haszon mértékét, és kár-pótolva a tôlük megvont kvótameny-nyiséggel a rászorulókat.

120

2005.feb.07.

2005.már.07.

2005.ápr.07.

2005.máj.07.

2005.jún.07.

2005.júl.07.

2005.aug.07.

2005.szep.07.

2005.okt.07.

2005.nov.07.

2005.dec.07.

2006.jan.07.

2006.feb.07.

2006.már.07.

2006.ápr.07.

2006.máj.07.

2006.jún.07.

100

80

60

40

20

0

5. ÁBRAA VILLAMOSENERGIA-ÁRAK [„GERMAN PHELIX BASELOAD SPOT” (EEX) – KÉK VONAL,a/MWh) ÉS A CO2-KVÓTÁK HETI ÁTLAGÁRAI (NORDPOOL SPOT,– PIROS VONAL a/t)2005 FEBRUÁRJÁTÓL10


Számos jel mutat arra, hogy az EU-nak az a törekvése, hogy elsôként al-kosson mûködô kibocsátás-kereske-delmi rendszert, megfontolásra kész-tetett több országot. Maga az irány-elv is rögzíti, hogy a rendszer – meg-felelô feltételek fennállása esetén –összekapcsolható más országok,vagy országcsoportok hasonló rend-szereivel. Az európai energiakereske-dôk szövetsége, az EFET15 már koráb-ban is bátorította az EU illetékes ve-zetôit, hogy keressék az összekapcso-lás lehetôségét az alakulófélben,vagy legalábbis megfontolási fázis-ban lévô hasonló norvég, svájci, ka-nadai, japán rendszerekkel. Azegyébként a Kiotói Jegyzôkönyvet el-utasító USA néhány államában is fog-lalkoznak hasonló rendszer bevezeté-sével. Ez annál is inkább érthetô, hi-szen az elsô ilyen nagy kibocsátáske-reskedelmi rendszer éppen az Egye-sült Államokban jött létre a kilencve-nes években. Sikere, azaz a kén-dio-xid-kibocsátás jelentôs és viszonylaggazdaságos csökkentése közismert.

Az EU ETS irányelv (2003/87/EC)III. mellékletének (A nemzeti kiosztásitervekkel szemben támasztott köve-telmények) 11. pontja megengedi,hogy a terv tájékoztatást adjon arról,hogy az adott tagállam miképpen kí-vánja figyelembe venni az EU-n kívüliországokkal, vagy ott bejegyzett tár-saságokkal kapcsolatos versenyhely-zet módosulásának hatásait. Magyarviszonylatban többen arra gondolná-nak, hogy nekünk fôképp az Ukrajná-ból érkezô, kvótakényszerrel nem súj-tott, viszonylag olcsó villannyal szem-beni hátrányról kellett volna értekez-nünk. Az európai gyakorlat megmu-tatta, hogy ez az ügy eltörpül a nagyenergiafaló iparágak esetleges nega-tív reakciói mellett (termelés csökken-tése, munkahelyek megszüntetése,létesítmények bezárása, áthelyezésekeletebbre). Ugyanez a melléklet (5.pont) megtiltja az egyes társaságokés ágazatok közötti olyanfajta diszkri-minációt, amely méltánytalanul ré-szesít elônyben bizonyos vállalkozá-sokat vagy tevékenységeket az EUAlapszerzôdésének 87. és 88. cikke-lyébe ütközô módon. A HLG elsô je-lentése így fogalmaz: „A tagállamokfontolják meg, hogy az egyes ágaza-tok részére eltérô elvek alapján oszt-ják szét a kvótákat, figyelembe vévea külsô (EU-n kívüli) versenyt.”

A fenti ajánlás megvalósulni látszikszámos, a második idôszakra készültnemzeti kiosztási tervben, ill. azok is-mertté vált változataiban. A németterv szerint a szükségesnek ítélt kvó-ták mennyiségébôl a villamosenergia-ipari érintettek részére kiosztandómennyiséget 0,85-tel, másoknál0,9875-tel szorozzák (malus-szabály).A hollandok is 15%-kal a szükségesmennyiség alá tervezik a villamose-nergia-ipar részére juttatandó kvótamennyiségét. A brit tervezet szerintaz erômûvek a teljes kioszthatómennyiségbôl a maradékot kapjákmeg, amely az után képzôdik, hogy atöbbi résztvevô megkapta a szokásosüzletmenethez szükséges mennyisé-get. A kérdés az csupán, hogy ezen amódon valóban elérhetô-e a kitûzöttcél; természetesen nem elsôsorbanaz, hogy csökkenjen a villamos társa-ságok profitja, hanem, hogy ne ro-moljon a többiek versenyképessége.

Vannak javaslatok eltérô megoldá-sokra. Finnországban pl. folyamat-ban van a víz- és atomerômûvek kü-lönadójának elôkészítése, amivel azállam az EU ETS által szerzett érdem-telen hasznukat igyekszik lefölözni,de ezt csak a Kiotói Jegyzôkönyv alá-írása elôtt létesült erômûvekre alkal-maznák.

A TOVÁBBI KERESKEDELMIIDÔSZAKOK ELÔKÉSZÍTÉSE

A 2008–2012 periódus nem egysze-rûen az EU ETS második kereskedel-mi idôszaka, hanem egyúttal a KiotóiJegyzôkönyv teljesítési idôszaka is. Afent jelzett öt év átlagában kell azérintetteknek teljesíteniük a vállalá-saikat. Az 1. táblázat alapján becsül-hetô, hogy ez az egyes tagországok-tól milyen erôfeszítéseket igényel. Azelsô (jelenleg folyó, hároméves) idô-szakra az EU ETS résztvevôi számáraa kormányok által ki nem osztott kvó-ták egyszerûen elvesztek; mindazon-által együttesen nem lehet panaszraok, hiszen többlet van, és ez – bár aglobális felmelegedés elleni harcszempontjából nem jó hír – legalább-is csökkenti a rövid távú gondokat,nem ad alapot az árak általánosemelkedésére, a versenyképességromlására. Hogy az egyes ágazatok-

ban mégis eltérô a kialakult helyzetmegítélése, az a kereslet rugalmassá-gának különbözôségébôl, az egyesáruk helyettesíthetôségébôl, a szek-torok mozgékonyságának nem cse-kély eltéréseibôl adódik. E problémákkezelése az irányelv módosításával(hosszú távon), a nemzeti kiosztásitervek alakításával pedig rövidebb tá-von lehetséges. Valószínûtlen, és eztaz EU Bizottság illetékesei is megerô-sítették, hogy a két irányelv lényegesmódosítására 2012 elôtt sor kerülne,így a legfôbb szabályok változatlanokmaradnak.

A szabályok változatlansága, stabi-litása, elôre láthatósága a befektetôiaktivitást jelentôsen befolyásoló té-nyezô. Ebbôl adódóan, továbbá, mi-vel a villamosenergia-ipar beruházá-sai általában hosszú idô alatt térül-nek meg, az irányelv módosítása so-rán feltétlenül mérlegelni kell a keres-kedelmi idôszakok hosszának (jelen-tôs) növelését is. Ez annál is fonto-sabb, miután minden kétséget kizá-róan jelentôs beruházásokra vanszükség az európai villamosenergia-iparban mind a termelésben (erômû-vek), mind pedig a hálózati eszközö-ket illetôen.

A második idôszakban az EU ETSalá vont létesítmények üzemeltetôi,tulajdonosai a kiosztáskor már a sajátállamukkal is versenyeznek, hiszen arészükre kiosztott kvóta mennyiségecsökkenti az állam rendelkezésére ál-ló kibocsátási egységek számát. Job-ban meg kell tehát fontolni, hogyanosztják meg a kvótákat a kereskedel-mi rendszerbe bevont és az abból ki-maradó (lakosság, szállítás, közleke-dés, vegyipar stb.) ágazatok között.

Az elsô nemzeti kiosztási tervekkelkapcsolatban tapasztalt nehézségekarra ösztönözték a Bizottságot, hogyújabb útmutatót adjon ki16, és ily mó-don tegyen kísérletet arra, hogy amásodik idôszak tervei egységes éskevésbé bonyolult szerkezetben ké-szüljenek, hogy ezáltal könnyebbenösszehasonlíthatóak legyenek. Különfelhívták a figyelmet a beadási határ-idô (2006. június 30.) betartására,miután az e tekintetben korábban ta-pasztalt nem csekély lazaság számosnehézséget okozott. Volt olyan or-szág, amelynek még az elsô elszámo-lás idôpontjában sem volt a Bizottságáltal elfogadott kiosztási terve. A fi-gyelmeztetés nem tûnik túl haté-


konynak: határidôre csak két országnyújtotta be nemzeti kiosztási tervéta Bizottságnak.

Az Útmutató a fent említetteken kí-vül nem javasolja a tagállamoknak,hogy a második idôszakra több kvó-tát osszanak ki, mint az elsôben. Jól-lehet az azóta egyértelmûvé vált fe-lesleg ezt a követelményt alátámaszt-ja, az ismertté vált tervek jelentôs ré-sze nem követi ezt az ajánlást – vár-hatóan a magyar nemzeti kiosztásiterv sem fogja. Nem ad általános eli-gazítást az új belépôk és a bezáró lé-tesítmények egységes kezelésére,ugyanakkor felhívja a figyelmet arra,hogy a projekt alapú kvóták (CER,ERU) felhasználása17 korlátozandó aKiotói Jegyzôkönyv követelményei-nek megfelelôen18. A korlátozás mér-tékét a tagállamok egyedileg hatá-rozhatják meg. Az európai villamostársaságok szövetsége, az EURELECT-RIC (természetesen hiábavalóan, dekövetkezetesen) nem támogatja akorlátozást, hiszen tökéletesen kö-zömbös a globális hatások tekinteté-ben, hogy a kibocsátáscsökkentés avilág mely pontján történik.

A projekt alapú kvóták felhasználá-sa minden bizonnyal a második keres-kedelmi idôszakban lesz inkább jel-lemzô (a CER már 2006-tól felhasznál-ható). Az országonként eltérô korláto-zások ugyanakkor a gyakorlatban ér-telmetlennek tûnnek: a szûkösségmértékét minden bizonnyal az abszo-

lút értékben (tehát nem százalékban,hanem tonnában kifejezett) legla-zább korlát szabja majd meg.

A rendszer mûködésének elsô más-fél éve alatt a piac jelentôs fejlôdésenment át és számos tapasztalattal gaz-dagította az abban résztvevôket. Azországos forgalmi jegyzékek mûkö-désének fokozatos megindulása ésösszekapcsolódása az EU központijegyzékével19 megnyitotta az utat azazonnali kereskedés elôtt, amivelegyre többen élnek20. Öt villamose-nergia-tôzsde (5. táblázat) vette feltermékei közé a kibocsátási egysége-ket, és egyre inkább közelítenek egy-máshoz a tôzsdei és az OTC árak.Mindez feltétlenül kedvezô, hiszen azárak és a forgalom nyilvánossága apiacot egyre átláthatóbbá teszi, javít-ja a befektetôi klímát. A heves és hir-telen ármozgások tompítása, amely ahosszú távú döntések elôkészítése te-kintetében – különösen a villamose-nergia-iparban – ugyancsak fontos,az adatszolgáltatási kötelezettségekgyakoribbá tételével és más, a tôzs-dei termékek és cégek gyakorlatábanismert technikákkal lehetséges ésszükséges is. Mindazonáltal bebizo-nyosodott, hogy a rendszer mûködô-képes, és bár még nem mindig a ki-tûzött cél felé halad, hosszú távonbiztosítja, hogy a kibocsátáscsökken-tések ott és azok által valósuljanakmeg, ahol, és akik számára ez a legki-sebb költséggel lehetséges.

Az EU ETS továbbfejlesztése, a hi-bák kijavítása, a vadhajtások lenyese-getése sürgetô feladat ugyan, ám azeurópai bürokrácia nem is tervezi aszabályok 2012 elôtt hatályba léptet-hetô lényeges módosítását. Sokkal in-kább szorgalmazza a villamosenergia-és gázpiac liberalizációjára vonatko-zó EU-szabályok sürgôs átültetését atagországok joganyagába, miközbenfontosnak tartja, hogy az EU ETS (ki-forrott állapotában, azaz mintegy 6-7év múlva) hatékonyan ösztönözzön akis CO2-kibocsátású technológiákbavaló hosszú távú befektetésekbe, nevesse vissza az ún. energiaintenzívágazatok versenyképességét és mu-tasson példát a többi nagy kibocsátóországnak, legyen bázisa egy akárkontinenseken átívelô, a kibocsátás-csökkentést gazdaságosan megvaló-sítani képes rendszernek.

Fejtörést okoz az irányelv módosítá-sán fáradozó illetékeseknek a kis kibo-csátású társaságok kérdésköre, hiszenezek bár nagyon sokan vannak, kibo-csátási hozzájárulásuk meglehetôsencsekély. Ezért – és az adminisztrációsköltségek csökkentése végett – több,tudományosan is megalapozott javas-lat született arra, hogy a kis (pl.25 ezer t/év alatti) kibocsátású társasá-gokat vegyék ki az EU ETS hatálya alól.

A tökéletes(hez közeli) kiosztásiterv nemcsak elképzelhetetlen, ha-nem meg sem valósítható. A bírála-tok legnagyobb része a vadhajtáso-

5. TÁBLÁZATKVÓTAKERESKEDELEMMEL IS FOGLALKOZÓ ENERGIATÔZSDÉK EURÓPÁBAN

Tôzsde Ügyletek Határidôk

ECX Azonnali (spot) és határidôs (futures) EUA ügyletek21 2006. december, 2007. decemberés 2008. december

EEX Azonnali (spot) és határidôs (futures) EUA ügyletek 2006-tól 2012-ig jegyeznek árakat,mindig decemberi lejáratra

EXAA Kettôs aukció azonnali (spot) termékre [bármelyikrésztvevô felléphet eladóként és vevôként is. Az ajánlatikönyvben rögzített ajánlatokat aukcióra bocsátják ésa kialakult aukciós áron (Clearing Price) elégítik ki arésztvevôk vételi és eladási igényeit. Ha az adotttermékre nincs érvényes üzlet (a keresleti és kínálati áraknem találkoznak), a könyv szerinti árakat közzéteszikés ismételt lehetôséget adnak az ajánlattételre].

Nordpool Azonnali és határidôs kereskedelem 2006. december, 2007–2012.decemberi lejáratok

Powernext Csak azonnali kereskedés


kat (az ún. „perverz” ösztönzôket,mint pl. a termelés csökkentése éshasonlók) veszi célba és igyekszik el-fogadható megoldásokat javasolni.Ezek egyike az aukciós kvótaértékesí-tés teljeskörû kihasználása lenne (a2008–2012 idôszakra ennek arányátaz irányelv 10%-ban korlátozza). Ez-zel ugyanis csökkenthetôk a kiosztásóhatatlan egyenlôtlenségei, erôtel-jesebben ösztönözhetôk a kisebb ki-bocsátású technológiákba történôbefektetések és az ármozgások kilen-gései is csillapíthatók. Aligha kétsé-ges azonban, hogy akik megtehetik,továbbhárítják az aukciós vásárlásbóladódó többletköltségüket.

Az ismertté vált NKT-2-k alapján Ír-ország, Hollandia, Litvánia és azEgyesült Királyság is tervez aukciót. Abrit környezetvédelmi tárca egyene-sen a 100%-os aukciós értékesítést ja-vasolja a 2012 utáni idôszakra.Ausztria, Franciaország és Csehor-szág is mérlegeli a lehetôséget,ugyanakkor Németország és Svédor-szág kifejezetten ellenzi azt. Mi máraz elsô idôszakban élen jártunk, ésbár a megfelelô jogszabály már ha-tályba lépett, aukciós értékesítésrenem került sor.

Ugyancsak fontos lenne az új belé-pôk számára lehetôleg az érintettekteljes körére kiterjedô összehasonlítá-si (benchmark) alapú kiosztási elvetmegállapítani, sôt, sokak szerint ezlenne az üdvözítô megoldás a márüzemben lévô létesítmények eseté-ben is. A villamosenergia-ipar eseté-ben, annak egyetlen más ágazathozsem hasonlítható jellegzetességei mi-att mindazonáltal helytelen lenne tü-zelôanyagtól és/vagy technológiátólfüggetlen összehasonlítási alapot al-kalmazni a kiosztáskor. Fontos ténye-zô a szokásos üzletmenet (a különle-ges beavatkozásoktól mentes továb-bi mûködés, BAU22) esetén szükségeskvótamennyiség meghatározásánakmódszere (csaknem mindenütt ezszolgál alapul a nemzeti kiosztási ter-vekhez), és a csökkentô tényezôkiparágankénti meghatározása (mintfentebb láttuk egymástól eltérô mér-tékben). Nem lehetünk biztosak ab-ban, hogy pl. a német és a hollandpélda szerinti 15%-os csökkentés ele-gendô ahhoz, hogy megakadályozzaa profit túlzott növekedését, vagy ép-penséggel az árak további emelkedé-séhez vezet majd.

Miután esetünkben az EU vala-mennyi tagállamára kiterjedô rend-szerrôl van szó, elvileg mindenki üd-vözölne egy olyan megoldást, amelya kiosztás szabályait teljes mértékbenegységesítené. Joggal gyanakszunkazonban, hogy ezek az egységes sza-bályok senkinek sem lennének ked-vesek – legfeljebb talán igazságosab-bak. Miközben pedig az amerikaiakés a japánok még nem tettek érdemilépéseket, nem teljesen oktalan, haaz EU hatalmasságai megpróbálnakôrködni az unió versenyképességefelett is.

HOGYAN TOVÁBB?

Miután az elsô idôszakban szerzetttapasztalatok alapján kétségtelen,hogy a szabályozás módosításra szo-rul, feltétlenül érdemes megfontolniaz erre vonatkozó javaslatokat. Ezek-bôl nincs is hiány. Inkább az okozproblémát, hogy a nagy választékbóla valóban hasznosíthatóakat válasz-szuk ki. Általában a leginkább ma-guktól értetôdô javaslatok a legérté-kesebbek; azok, amelyekrôl azonnalaz jut az eszünkbe, hogy miért isnem nekünk jutott az eszünkbe. Je-len sorok írójának szerencséje, hogyszemélyesen is módjában áll ismer-hetni James Atkinst, aki megállapítá-sait, javaslatait, elképzeléseit már má-jus közepén, néhány nappal az igaz-ság órájának eljövetelét követôen(azaz a 2-3%-nyi összeurópai felesleghivatalos bejelentése után) közread-ta23 az alábbiak szerint:

Atkins szerint nem a rendszerrelvan baj, hanem azzal a szabályozásikörnyezettel, az intézményrendszer-rel, amelyben – jelenleg – mûködik.Amint írja, (és nem csak szerinte) agazdaság egészét egyebek mellett aközponti bank tartja egyensúlyban,amely kitûzi többek között az inflá-ciós célokat és jogában áll meghatá-rozni az irányadó kamatlábat is. Abank vezetése ezen a módon adja apiac tudtára elvárásait és szándékait.Ezt azért teheti, ill. azért nyerhetmeghallgatást, mert a bank (elnöke)elismert, hivatalos és politikailag (is)független (jogi) személyiség. Azazonban (valóban) elképzelhetetlen,hogy a gazdaság úgy mûködjön,hogy a központi bank három-, vagymég inkább ötévente állapítja meg

(szükség esetén módosítva) a kamat-lábat, vagy hogy nincs vezetô testü-lete, vagy, hogy politikailag nem füg-getlen. Atkins szerint az EU ETS –egyelôre – pontosan ilyen körülmé-nyek között mûködik.

A fentiekbôl levonható magától ér-tetôdô következtetéseken túl (kellegy testület, amely megfelel a fentikövetelményeknek) javaslatai a kö-vetkezôk:� a testület jelölje ki, hirdesse meg

az általa megfelelônek tartott rövidés hosszú távú kvótaárakat;

� a szereplôket kötelezzék gyako-ribb, legalább negyedévenkéntibeszámolásra a tényleges kibocsá-tásukról (a piac ne évente egyszerkapjon sokkot, hanem legyen e te-kintetben is kellôen informált);

� vezessenek be a kamatláb mintájá-ra egy új indikátort, amelyet a tes-tület idôrôl idôre, a ténylegesen ki-alakult helyzetnek megfelelôenmódosíthat: pl. alkossuk meg amegfelelési tényezôt, amellyelmeg kell szorozni az 1 tonna kibo-csátás esetén visszaszolgáltatandókvóták számát. Ha a kvótákat túlnagyvonalúan osztották ki, és azárak az irányadó érték alá esné-nek, a testület felemelhetné a té-nyezôt, mondjuk 1,05-re, fokozvaa szûkösséget a páneurópai pia-con.A gondolatok tetszés szerint to-

vábbfejleszthetôk, a javaslatok for-málhatók, módosíthatók, elvethetôk.Ha a testület valóban valamely bank(része), akkor elvben az a beavatko-zási lehetôsége is adódik, hogy, hamegítélése szerint szükséges, kvótá-kat vásárol, vagy elad. Ha pedig azirányadó rövid és hosszú távú árakmegállapításának módján lenne ked-vünk merengeni, jusson eszünkbe,hogy hány tanulmány készült már ar-ról, hogy adott környezetben, adottfeltételek mellett, adott ágazatbanstb. mennyibe kerül 1 tonna CO2 ki-bocsátásának elkerülése. Természete-sen a piac mûködik, és hosszú távonaz elkerülési határköltség körül alakulaz ár; a probléma azonban abbanrejlik, hogy a szûkösség mértékét holés hogyan jelöltük ki. A legfrissebbtapasztalatok azt mutatják, hogy apiac nagy kilengésekkel válaszol ameglepô és nem várt információkra,és ez nem tesz jót az érintetteknek(néhány spekuláns kivételével). Egye-


lôre csak igen kevesen aggódnak amiatt, hogy elolvad az Antarktisz je-ge, és emelkedik a tengerek szintje.Sokan akár úgy is gondolhatják,hogy a globális felmelegedés jót teszaz emberiségnek (Szibéria). Ma mégcsak azon törjük a fejünket, hogyanlehetne kvótafelesleghez jutni. Úgytûnik, van még idô.

A „testület” dolga lehetne a társa-dalom helyett és nevében gondol-kodni (értve ezen egyelôre Európa la-kóit, de hosszú távon akár sok milli-árd embert), megfontolni és eldönte-ni, hogy a lehetôségek és a kénysze-rûségek hogyan hozhatók egyen-súlyba. Ez lehet az útja annak, hogymeghatározzák az irányadó árat,vagy ami ezzel egyenértékû, a meg-felelô szûkösséget, anélkül, hogy„perverz” megoldások keresésére sar-kallnának. Ha pl. egy tonna CO2 ki-bocsátásának elkerülése azáltal,hogy – szándékosan abszurd példátemlítve – gáz helyett napelemekkelállítunk elô villamos energiát, ma-napság mondjuk 180 euróba kerül,akkor azt kell eldönteni, vagy lega-lábbis megfontolni, hogy érdemes-e,szükséges-e, lehetséges-e olyan szû-kösséget teremteni, amely az árakatebbe a magasságba tornássza fel. Ezpersze nem kis feladat és még na-gyobb felelôsség. Az elsô idôszak ta-nulságai természetesen nem teljesek;gondolkozni azonban egy jobb, cél-ravezetôbb megoldáson folyamato-san érdemes.

Az sem elképzelhetetlen, hogy azérintett társaságok önként (a közvéle-mény és részvényeseik, a piac tájé-koztatása céljából) adnak ki gyakrab-ban közleményeket kibocsátásaik ala-

kulásáról, vagy az azt befolyásoló ter-vezett, megvalósított intézkedéseik-rôl. Ki tudja?

ÖSSZEFOGLALÁS

Az EU szén-dioxid-kereskedelmi rend-szere hivatalosan 2005-ben kezdô-dött. A mûködés feltételeit megalapo-zó nemzeti kiosztási tervek felülvizs-gálatát az EU Bizottsága 2006 köze-pére befejezte. A késedelem alapve-tôen a szokásosnál nagyobb sietség-nek és a tagországok számára újrendszer elôkészítésével kapcsolatosnagyobb adminisztrációs bonyodal-maknak tudható be. 2006 májusánakközepén már az is hivatalosan ismert-té vált, hogy a kiosztás kissé bôkezû-nek bizonyult, mindez az árak hirte-len esését is magával hozta. A rend-szer tehát mûködik, az egyes orszá-gok nyilvántartásai, az ún. forgalmijegyzékek is feléledtek, a forgalom azév elsô felében növekedô tendenciátmutatott. Ugyanakkor szembe kellnézni bizonyos gyermekbetegségek-kel, amelyek leküzdése hosszú folya-matnak ígérkezik. Megkezdôdött afelkészülés a második kereskedelmiidôszakra (2008– 2012), készülnek azúj kiosztási tervek. Ez az ötéves idô-szak egyúttal a Kiotóban vállalt köte-lezettségek teljesítési idôszaka is,ezért az állam és az EU ETS résztvevôiimmár egymásnak is vetélytársaiváválnak.

Lábjegyzetek

1 Az Európai Parlament és a Tanács 2003/87/EKirányelve az üvegházhatású gázok kibocsátásiegységei Közösségen belüli kereskedelmi rend-

szerének létrehozásáról és a 96/61/EK tanácsiirányelv módosításáról

2 European Union Allowance

3 Joint Implementation

4 Emission Reduction Unit

5 Certified Emission Reduction. Az ún. „tiszta fej-lesztési mechanizmus” projektek által keletkezô ki-bocsátáscsökkentési egységek, ld. Kiotói Jegyzô-könyv 12. Cikk

6 A Tanács 2002/358/CE határozata az ENSZ Ég-hajlat-változási Keretegyezménye Kiotói Jegyzô-könyvének az Európai Közösségek általi elfogadá-sáról és a kötelezettségek teljesítésével kapcsola-tos egymás közötti megállapodásról

7 Forrás: Annual European Community Green-house Gas Inventory1990-2004 and InventoryReport 2006; European Environment Agency,Technical Report No 6/2006

8 A lengyel adatok nem véglegesek

9 Forrás: Point Carbon

10 Forrás: Point Carbon

11 Erre a következtetésre jut az euets.com elem-zôje (MTI, 2006. július 10.)

12 First Report of the High Level Group on Com-petitiveness, Energy and the Environment, 2June 2006.

13 Ún. „windfall profit”

14 Ld. [1] Annex 4, 2. bekezdés

15 European Federation of Energy Traders

16 Further Guidance on Allocation Plans for the2008 to 2012 trading period of the EU ETS,COM(2005)703 final, 22.12.2005

17 Ezt a lehetôséget a 2003/87/EC irányelvetmódosító 2004/101/EC irányelv, az ún. „LinkingDirective” teremtette meg.

18 A Kiotói Jegyzôkönyv elôírja, hogy a külföl-dön megvalósított projektek csak kiegészítô szere-pet játszhatnak a kötelezettségek teljesítésében(ún. supplementarity elv)

19 Independent Central Transaction Log, ICTL

20 Az EU tagországai közül egyedül Lengyelor-szágban nem mûködik a forgalmi jegyzék.

21 Tervezik a CER-ek bevonását is a kereskedelmirendszerbe.

22 Business as Usual

23 Carbon Market Europe, May 19, 2006 (PointCarbon), p. 3.

� SAJTÓKÖZLEMÉNY

AZ ORSZÁGOS ATOMENERGIAHIVATAL ENGEDÉLYT ADOTTA SÉRÜLT FÛTÔELEMEKELTÁVOLÍTÁSÁRA

Az Országos Atomenergia HivatalNukleáris Biztonsági Igazgatósága(OAH NBI) a mai napon engedélytadott a paksi atomerômû 2. blokkjá-nak épületében 2003 áprilisábanmegsérült üzemanyag eltávolításimunkáira. Az engedély jóváhagyja atervezett tevékenység legfontosabb

lépéseit, módszereit, feltételeit és le-hetôvé teszi az eltávolítási munkákmegkezdését.

Az engedély közel harminc pont-ban sorolja fel a nukleáris biztonságihatóság, valamint a környezetvédel-mi és a sugárvédelmi szakhatóságokfeltételeit, amelyeket a fûtôelemek el-távolítása során teljesíteni kell. E fel-tételek egy része az eltávolítás meg-kezdése elôtt még elvégzendô teen-dôket írja elô, más része azon doku-mentumok felsorolása, amelyeket –

ha szükségessé válnak – csak továbbihatósági engedélyek birtokában sza-bad módosítani. Egy harmadik ré-szük az eltávolítás befejezését követôtevékenységekre vonatkozik. A hatá-rozat rögzíti azokat a lépéseket is,amelyeket az OAH NBI helyszíni el-lenôrzéssel kíván nyomon követni.Az engedély kiadásával az OAH NBImegállapítja, hogy a megszabott fel-tételek teljesülése mellett, a megala-

Folytatás az 50. oldalon


� Ma is örökérvényû igazságot fo-galmazott meg Böckh János minisz-teri biztos, az Magyar Királyi FöldtaniIntézet igazgatója 1904-ben, Scha-farzik Ferenc, A Magyar Korona or-szágai területén létezô kôbányákrészletes ismertetése c. könyvénekelôszavában: „Jólétünk, nemzeti va-gyonosodásunk s minden továbbiebbôl fakadónak alapját képezi,hogy kellôleg felhasználjuk és érté-

kesítsük mindazt, amit az anyaföldnekünk juttat… Bizonyára tagadóbanem vonható a nagy jelentôség,mellyel a különféle kôzetek amelyek-kel egy ország rendelkezik, ennekfejlôdésére bírnak, nagy kincs azamit a természet egy országnakadott, csak ezt az adományt kellôlegkell fölhasználni.” De idézhetnék azÓszövetségbôl (Jób könyve 28. verselsô sorai) vagy az újkorból Georgius

Agricola (1530) e téren írt megfogal-mazását.

Az elmúlt idôszakban hazánk ásvá-nyinyersanyag-vagyonáról, a bányá-szat értékelésérôl számos vitathatónézet látott napvilágot, pedig a bá-nyászat, az ásványi nyersanyagok ki-termelése az emberek jólétének, élet-minôségének javítását szolgálja és eza tevékenység összeegyeztethetô atermészet és a környezet hosszú távúvédelmével.

Jelen cikkben – figyelembe véve aterjedelmi korlátokat és tiszteletbentartva az olvasói kört – a magyar va-lóságot szeretném bemutatni. Ha-zánkban a Magyar Geológiai Szolgá-lat által vezetett Országos Ásványva-gyon Nyilvántartás (Magyarországásványinyersanyag-vagyona 2005)több mint 3200 ismert lelôhely30,6 milliárd tonna földtani és12,9 milliárd tonna ipari vagyonát (aföldtani vagyonnak az a része, amelyaz adott idôpontban gazdaságosankitermelhetô, mûrevalósági mutatója1 vagy 1-nél több, azaz az ipari va-gyon a gazdaságosan kitermelhetôvagyont jelenti) foglalja magában,amely több mint 7300 milliárd forintnominál gazdasági eredményt jelent.Az ismert ásványi nyersanyagokon kí-vül mintegy 1000 milliárd tonna föld-tani és ipari vagyont is nyilvántarta-nak (1. táblázat).

Hamis az a nézet, hogy az ásványi-nyersanyag-termelés folyamatosancsökkent, a valóságot a 2. táblázat ésaz 1. ábra mutatja be.

AZ ÁSVÁNYINYERSANYAG-POLITIKA SZÜKSÉGESSÉGE� VÉLHETÔEN NEM CSAK AZ ENERGIAPOLITIKÁVAL, AZ ENERGIASTRATÉGIÁVAL ÉS A GAZDASÁGPO-

LITIKÁVAL FOGLALKOZÓ SZAKEMBEREK SZÁMÁRA HIÁNYZIK, HOGY HAZÁNKNAK SAJNOS NINCS – ÉS

NEM IS VOLT – ÁSVÁNYINYERSANYAG-POLITIKÁJA, PEDIG EZ AZ IGÉNY – NEM CSAK E SOROK ÍRÓJÁ-

TÓL – SZÁMOS SZAKMAI ANYAGBAN, FÓRUMON MEGFOGALMAZÓDOTT.

„EFFODERE NECESSE EST”

DR. HORN JÁNOS

1. ÁBRAMAGYARORSZÁG ÖSSZESÍTETT ÁSVÁNYINYERSANYAG-TERMELÉSI VÁLTOZÁSA1997–2004

135

Öss

zter

mel

és v

álto

zása

, %

130

125

120

115

110

105

100

95

90

1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005

94,3

96,4

109,9

118,8

120

128,9

134,6


(A cikk leadásakor a 2005. évi ösz-szesítô anyagok még nem érkeztekbe a Magyar Geológiai Szolgálathoz.2005-ben a feketekôszén-termelésmegszûnt, a barnakôszén- és lignit-termelés csökkent.)

Az ásványinyersanyag-politika fon-tosságát a meg nem újuló energeti-kai ásványi nyersanyagok részletes is-meretanyag-hiánya is igazolja és ak-tualitását a 2006. januári események(orosz–ukrán gázválság) adják. Ha-zánk energetikai importfüggôségeigen magas, különös tekintettel arra,hogy a leggazdaságosabban termelôPaksi Atomerômû is import ásványinyersanyaggal biztosítja az áramter-melést és mind a kôolaj, mind a föld-gáz ipari vagyon döntô hányada „kri-tikus” országokban található (a kô-

1. TÁBLÁZATMAGYARORSZÁG ISMERT ÁSVÁNYINYERSANYAG-VAGYONÁNAK ÖSSZEFOGLALÓ ADATAI (2004–2005)

Ipari Földtani IpariTermelés Ellátottság NGE* NGE*

vagyon vagyon vagyonNyersanyag 2004-ben 2005. I. 1. 2004. I. 1. 2005. I. 1.

2004. I. 1. 2005. I. 1. 2005. I. 1.év

Mt Mt Mt Mt Mrd Ft Mrd Ft

Kôolaj 20,8 1,1 221,0 19,6 18 660,8 715,2

Földgáz** 68,9 3,2 173,7 67,1 20 1 596 1 411,3

Szén-dioxid gáz** 30,9 0,1 46,4 30,8 >100 9,8 9,8

Feketekôszén 199,0 0,3 1 596,6 198,8 >100 41,9 41,1

Barnakôszén 186,7 2,5 3 203,3 170,3 68 107,2 88,2

Lignit (külfejtéses) 2 941,6 8,5 5 803,1 2 933,4 >100 1 542,5 1 526,5

Uránérc – – 26,8 – – – –

Bauxit 38,6 0,6 129,0 39,1 65 42,6 38,4

Ólom–cinkérc – – 90,8 – – – –

Rézérc 0,01 – 781,2 0,01 – – –

Nemesfémércek 1,1 – 36,6 1,05 – 2,8 2,8

Mangánérc 2,5 0,05 79,8 2,51 50 1,3 1,3

Ásványbányászati 1 061,4 2,9 3 207,2 1 070,8 >100 923,6 976,4nyersanyagok

Cement- és mészipari 1 155,5 5,4 2 718,5 1 174,5 >100 242,7 362,7nyersanyagok

Építô- és díszítôkô-ipari 2 081,4 13,0 3 840,5 2 113,2 >100 765,2 960,1nyersanyagok

Homok és kavics 3 756,3 46,4 6 718,8 4 003,1 86 721,9 742,1

Kerámiaipari nyersanyagok 1 007,4 5,9 1 789,5 1 001,5 >100 147,5 321,7

Tôzeg, lápföld, lápimész 111,0 0,1 182,2 110,5 >100 143,6 104,9

Magyarország összesen 12 663,1 90,0 30 645,0 12 936,3 – 6 949,5 7 302,5

*NGE = Nominál Gazdasági Eredmény = az ipari ásványvagyon mennyiségének a fajlagos árbevétel (költséghatár) és a fajlagos rá-fordítás (reálköltség) különbségével való szorzata, amely nincs diszkontálva**1000 m3 gáz = 1 tonna

2. TÁBLÁZATMAGYARORSZÁG ÁSVÁNYINYERSANYAG-TERMELÉSE 2001–2004

Mt

Nyersanyag neve 2001 2002 2003 2004

Kôolaj 1,1 1,1 1,1 1,1

Földgáz 3,3 3,1 3,1 3,2

Szénhidrogén összesen 4,4 4,4 4,2 4,3

Feketekôszén 0,6 0,6 0,7 0,3

Barnakôszén 5,4 4,6 4,1 2,5

Lignit 8,1 7,6 8,6 8,5

Szén összesen 14,1 12,8 13,4 11,3

Energiahordozók összesen 18,5 17 17,6 15,5

Szén-dioxid 0,1 0,1 0,2 0,1

Mangánérc 0 0 0 0,05

Bauxit 1 0,7 0,7 0,6

Ércek összesen 1 0,7 0,7 0,7

Nemfémes ásványi nyersanyagok 59,9 62,5 67,3 73,7


olaj ipari készletének 57%-a a KözelKeleten, a földgáz ipari készletének45%-a Oroszországban és Iránban),ahol a jövôben egyre nehezedô kö-rülmények között termelhetôk ki.

Szénhidrogénvagyonunkat és a-termelést (a CO2 nem energiahor-dozó) a 3. táblázat és a 2. ábra mu-tatja be.

Hazánk kôszén- és lignittermelésétszemlélteti a 4. táblázat és a 3. ábra.

A jövô szempontjából kiemelkedôinformációt tartalmaz az alábbi, 5.táblázat.

A táblázat nem tartalmazza, hogya mecseki liász korú feketekôszénmedencében jelentôs mennyiségû(földtanilag 50 m3/t-ra prognoszti-zált) szénhez kötött metángáz is talál-ható, a kitermelhetô CH4 mennyisé-ge vélhetôen 120 Mrd m3. A kinyeréstechnológiája még nem megoldott.

Hazai uránércbányászatunk 1997-ben megszûnt, amelynek döntô okaiközött szerepelt, hogy a Földön ta-lálható uránérc készleteknek eddigcsak a jó minôségû, nagyobb fém-tartalmú részét bányászták ki. A vi-lágpiaci árat meghatározó, addigmûvelésbe vont ércvagyon minôsé-ge kb. 0,3%-os, azaz 1 tonna kiter-melt nyersércben 3 kg uránium volt.A Mecsek-hegységben megkutatottércvagyon olyan homokkôben volt,amiben egy tonna kôzet csak 1,2 kguránt tartalmazott. Így a mecsekivállalat a világpiaccal nem verse-nyezhetett, emellett a geológiai pa-raméterek sem voltak a legkedve-zôbbek. 43 év alatt 16,4 Mt szálbanálló ércvagyont termeltek ki. A visz-szamaradó érc mennyisége 26,8 Mt,amelynek fémurán tartalma31,40 kt, átlagosan 0,117% fémkon-centrációval.

Hazai ásványinyersanyag-termelé-sünk javítja az állami költségvetésegyensúlyát is, hiszen bányajáradékcímén évenként több tízmilliárd fo-rint befizetésére kerül sor, amelynektöbb mint 95%-a a szénhidrogénekkitermelése után történik meg.

A fenti táblázatok egyértelmûenigazolják, hogy ásványvagyon oldal-ról biztosítható lehet/ne az energia-importot jelentôsen csökkentô, hazai

6Te

rmel

és

0

1990 1992 1994 1996 1998 2000 2002 2004

5

4

3

2

1

Földgáz, Gm3 Szén-dioxid, Gm3Kôolaj, Mt

2. ÁBRAKÔOLAJ-, FÖLDGÁZ-, SZÉN-DIOXIDTERMELÉS MAGYARORSZÁGON 1990–2004

14 000

Term

elés

, kt

1990 1992 1994 1996 1998 2000 2002 2004

Lignit FeketekôszénBarnakôszén

12 000

10 000

8 000

6 000

4 000

2 000

0

3. ÁBRAMAGYARORSZÁG SZÉNTERMELÉSE 1990–2004


felhasználásra épülô (ásványi nyers-anyag, munkaerô) energiaellátás biz-tonsága. Hazánkban elsôsorban aPaksi Atomerômû élettartam-hosz-szabbítása (örömmel nyugtázható,hogy az Országgyûlés is tárgyaltamár ezt a kérdést), valamint az észak-magyarországi lignitbázisra építendôúj erômû tudja kiváltani az igennagy, veszélyes alapokon nyugvóenergiafüggôségünket (2004. évbencsak a földgáz import több mint 80%volt). Véleményem szerint a nyugat-magyarországi lignitvagyon is hosszúidôre biztosíthatja a hazai ásványva-gyonra épülô energiatermelést.

Ezen gondolatokat támasztja alá,hogy az U.S. Geological Survey és azU.S. Bureau of Mine tanulmányaalapján a világ kôolaj ellátottsága40, a földgázé 60, míg a barnakô-szén és lignit ellátottsága több mint500 év. A magyarországi, jelenleg is-mert iparivagyon-arányok is hason-lóak a világ átlagához, kôolaj és föld-gáz esetében kb. 20, míg lignit vo-natkozásában közel 400 év (talán ke-vésbé ismert, hogy a hazai lignitva-gyon mezôgazdasági célú (biogaz-dálkodás) hasznosítása is jelentôsencsökkentené a mûtrágya-felhaszná-lást).

A világon elfogadott elôrejelzésekszerint a meg nem újuló (elsôdleges)ásványi nyersanyagok iránti igény amegnövekedett megújuló (másodla-gos) nyersanyagok felhasználásáratett erôfeszítések ellenére továbbra isnövekedni fog. Ezért feltétlenül fon-tos (lenne), hogy a XXI. század köve-telményeinek és perspektíváinakmegfelelô nemzeti ásványinyersa-nyag-politika (stratégia) kidolgozásrakerüljön. Az elmúlt évek tapasztalataialapján egyidejûleg indokolt lennemind a NATURA 2000, mind az1990-es önkormányzati törvény felül-vizsgálata nemzetgazdasági szem-pontok figyelembevételével. Nemszabadna megengedni, hogy szigorúszakmai és gazdasági érvek helyettlátszólagos természetvédelmi, vagykörnyezetvédelmi veszély miatt gaz-daságosan kitermelhetô, importot ki-váltó ásványi nyersanyagok termelé-se hiúsuljon meg.

3. TÁBLÁZATMAGYARORSZÁG SZÉNHIDROGÉN- ÉS CO2-VAGYONA

2004. január 1. 2005. január 1.

Kôolaj, Mt Földtani vagyon 221,6 221,0Kitermelhetô vagyon 25,0 23,8Ipari vagyon 20,8 19,6

Földgáz, Gm3 Földtani vagyon 176,5 173,7Kitermelhetô vagyon 81,8 79,1Ipari vagyon 68,9 67,1

CO2-gáz, Gm3 Földtani vagyon 46,5 46,4Kitermelhetô vagyon 32,7 32,7Ipari vagyon 30,9 30,8

4. TÁBLÁZATMAGYARORSZÁG KÔSZÉN- ÉS LIGNITTERMELÉSE

2003. évi termelés 2004. évi termelés1000 t/év PJ/év 1000 t/év PJ/év

Feketekôszén 667 7,76 260 2,97

Barnakôszén 4128 41,93 2496 25,53

Lignit 8546 65,35 8470 63,47

Magyarország összes 13359 115,04 11226 91,97széntermelése

Ebbôl villamos erômûvi 12464 104,55 10556 84,64felhasználók

Egyéb felhasználók 895 10,49 670 7,33

5. TÁBLÁZATMAGYARORSZÁG NEM TERMELÔ, 50 MILLIÓ TONNÁT MEGHALADÓKÔSZÉN- ÉS 100 MILLIÓ TONNÁT MEGHALADÓ LIGNIT-ELÔFORDULÁSAISZÉNMEDENCÉNKÉNT

Elôfordulás Kitermelhetô vagyonSzénmedence

db Mt PJ

Mecseki szénmedence, 5 1827,5 25369,3egyben összes feketekôszén

Észak-dunántúli eocén barna- 4 293,7 4344,0kôszenek (Tatabánya–Dorog)

Bakonyi kréta és miocén 2 304,5 2825,0kôszénmedencék

Borsodikôszénmedence 3 195,6 2184,4

Magyarország összesbarnakôszén-elôfordulása 9 793,8 9353,4

Észak-magyarországilignitterületek 5 2567,5 19128,4

Nyugat-magyarországilignitterületek 2 1182,4 80376,1

Magyarország összeslignit-elôfordulása 7 3749,9 27166,0

Magyarország összesen 21 6371,2 61888,7


� A magyar villamosenergia-rend-szer mûködése és szabályozása szem-pontjából az elmúlt évek során többkörülmény egybeesése lényeges vál-tozásokat hozott, fokozott szabályo-zási igény jelentkezett. A legfonto-sabb a kötelezô átvétel hatálya alátartozó termelés és a megújulóener-gia-hasznosítás részarányának növe-kedése. A rendszerszabályozási prob-lémák súlyosbodásában szerepet ját-szik még a villamosenergia-piac meg-nyitása, a villamosenergia-import nö-vekedése, a termelô rendszer meglé-vô szerkezete, a termelô egységek tí-pusa és kora. A magyar rendszerbenjelenleg nincs a menetrend tartásáraméretezett nagyerômû gyors terhe-lésváltoztatási képességgel, alacsonyminimális terheléssel, gyakori indít-hatósággal.

A szabályozó kapacitásra vonatko-zó leglényegesebb követelmények azalábbiak:� Hosszú távú megoldás szükséges a

rendszerszintû szabályozási teljesít-mények biztosítására, az UCTE ál-tal igényelt mûködési feltételekkel,terhelésváltoztatási sebességekkel.

� A terheléskiegyenlítésre alkalma-zott megoldás teljesítménye olyannagyságú kell legyen, hogy a to-vábbiakban kiküszöbölhetôvé vál-jon a nagy alaperômûvek vissza-terhelése.

� A rendszerterhelések kiegyenlítésetegye lehetôvé a rendszerszabá-lyozási igények olyan mértékûcsökkentését, hogy a rendszer töb-bi erômûvére háruló szabályozásifeladatok korlátozások bevezetésenélkül teljesíthetôk legyenek.

� A megújuló energiát hasznosítóprojektek vonatkozásában az ener-giatározás kiegyenlítô funkciót kellellásson.

A villamosenergia-rendszer gyorsszabályozására világszerte a szivaty-tyús energiatározó igénybevételeszokásos.

A SZIVATTYÚS ENERGIA-TÁROZÁS FEJLÔDÉSE

A nemzetközi gyakorlatban a villa-mosenergia-rendszer operatív mû-ködtetéséhez a szivattyús energiatá-rozó kínálja a legnagyobb flexibili-tást. A kisterhelésû idôszakban felvettés tárolt villamos energiával egyrésztképes a fogyasztói völgyeket-csúcso-kat kiegyenlíteni, másrészt gyorsanmobilizálható csúcskapacitásként éstartalék energiaforrásként javítja a vil-lamosenergia-ellátás biztonságát és aszabályozás minôségét. A nemzetközigyakorlatban, és így a környezô, ha-sonló adottságú országok villamose-nergia-rendszereinek szabályozásá-ban a szivattyús energiatározó kapa-citások váltak általánosan elfogadottés alkalmazott eszközzé. Az európai,amerikai, távol-keleti gyakorlatbólnagyszámú példa hozható fel.

A szivattyús energia tárózás eszkö-zei kiforrottak és az energetikai gya-korlatban alkalmasnak bizonyultak.

A szivattyús energia tározás keres-kedelmi alapon való mûködésénekkezdete a XIX. század végére tehetô.Az elsô kereskedelmi célra létesülôszivattyús energiatározó Zürich köze-lében 1879-ben indult el. Az Európá-ban üzemelô szivattyús energiatáro-zók száma 1912-ben 7 volt.

Az 1928 és 1938 közötti idôszak-ban 40 szivattyús energiatározó ke-rült üzembe, amelyek között a legna-gyobb teljesítményû 40 MW volt. Az1945–1960 idôszakban 27 új szivaty-

tyús energiatározó létesült 35 és240 MW közötti teljesítménnyel.

Gyorsuló fejlôdési ütemet hozott ahatvanas és hetvenes évek fordulója.Látványos fejlesztések valósultakmeg, amelyek a szivattyús energia tá-rozás korábbi nehézségeinek jelentôshányadát megoldották. Jelentôs lé-pés volt az egyfokozatú reverzibilisszivattyú/turbinák alkalmazási terüle-tének kiterjesztése, elérték és túlha-ladták a hasznosítható esésekben az500 métert. A hasznosítható eséseknövekedése folyamatos, az egyfoko-zatú reverzibilis gépek maximális esé-se mára elérte a 778 m esést 412 MWgépegység teljesítmény mellett. Agazdasági szempontból legelônyö-sebben alkalmazható egyfokozatú re-verzibilis szivattyú/turbinák szerkesz-tési esése 60 és 800 m közötti, a gép-egység teljesítmények 50 és 500 MWközöttiek. Az egyfokozatú reverzibilisszivattyú turbinákkal lefedett üzemitartományt az 1. ábra mutatja.

Az utóbbi másfél-két évtizedben afordulatszám-szabályozás bevezetésehozott számottevô változást a beren-dezések üzemviteli rugalmasságá-ban, hatásfokában és üzemi tartomá-nyának kiterjesztésében.

A fejlôdés a szivattyús energiatáro-zók funkciójához igazodott. A hagyo-mányos napi töltés-kisütés üzem mel-lett az elmúlt évtizedekben fokozato-san elôtérbe került és elsôdlegessévált a kiemelkedô üzemviteli rugal-masságának felhasználása, amivel aszivattyús energiatározó a gyorsanmobilizálható tartalékképzés és afrekvenciaszabályozás eszközévé vált.Technológiai szempontból a szivaty-tyús energiatározók jól automatizál-hatók és alkalmasak a kezelôi jelenlétnélküli automatikus üzem kialakításá-ra. A rendszerfunkciók ellátásából

FUNKCIÓK ÉS TRENDEK A SZIVATTYÚS ENERGIATÁROZÁSBANDR. SZEREDI ISTVÁN


adódóan, gyakran a teherelosztóközvetlen irányítása alatt mûködnek.

Jelenlegi funkcióját tekintve a szi-vattyús energiatározó mára rugalmasrendszerirányítási és rendszeroptimá-lási egységgé alakult.

A SZIVATTYÚS ENERGIA-TÁROZÓS ERÔMÛVEK A VILÁGBAN

A beépített szivattyús energiatározóteljesítményük alapján Japán, Egye-sült Államok, Kína, Olaszország, Né-metország, Franciaország és Spa-nyolország a vezetô országok. A leg-nagyobb szivattyús energiatározó tel-jesítménnyel rendelkezô országok-ban üzemelô szivattyús eneriatározóteljesítményt az 1. táblázat mutatja.

1. TÁBLÁZATAZ ÜZEMELÔ SZIVATTYÚS ENERGIATÁRO-ZÓK TELJESÍTMÉNYE NÉHÁNY ORSZÁGBAN

Üzemelô

Országszivattyús

energiatározó[GW]

Japán 26,6

USA 19,6

Kína 18,6

Németország 6,75

Olaszország 6,45

Spanyolország 4,91

Franciaország 4,90

Rendkívül gyors ütemû fejlôdéseredményeképp Kína az elmúlt kétévtized során a harmadik legna-gyobb teljesítménnyel rendelkezô or-szággá vált Japán és az Egyesült Álla-mok mögött. Az üzemelô létesítmé-nyek száma Japánban 43, az USA-ban 40, Franciaországban 30, Né-metországban 40, Olaszországban23, Ausztriában 22, Lengyelország-ban 7. Jelenleg összesen több mint300 szivattyús energiatározó üzemel.

A legnagyobb teljesítményû erô-mûvek közé sorolható a Kannagawa(Japán) 2700 MW, Guangzhou (Kína)2400 MW, Bath County (USA)2100 MW, Dinorwig (UK) 1890 MW,Racoon Mountain (USA) 1540 MW. Akörnyezô országok rendelkeznek a

rendszereik szabályozásához szüksé-ges szivattyús energiatározó kapaci-tásokkal és az erômûnagyság tekinte-tében átlagosnak mondható a 600-700 MW, mint például a Fekete Vág(Szlovákia), Dlouhe Strane (Csehor-szág), Zarnowiec (Lengyelország),Bajina Basta (Jugoszlávia), Csaira(Bulgária) stb.

A teljes beépített szivattyús ener-giatározó teljesítmény országonkéntváltozó. Függ az adott ország adott-ságaitól, de alapvetôen több gazda-sági tényezô együttes hatása érvé-nyesül. Ebben az adott rendszer ter-melô szerkezete, a rendelkezésre állóenergiahordozók, a termelôi árak ésa rendelkezésre álló hagyományosvízerômûvek aránya említhetô elsôhelyen. A nemzetközi adatok szerinta beépített szivattyús energiatározókapacitás aránya Ausztriában a leg-magasabb, eléri a 17%-ot. A szivaty-tyús energiatározó teljesítmény meg-haladja a rendszer beépített teljesít-ményének 10%-át Svájcban, Japán-ban, Olaszországban, Spanyolor-szágban. A német és francia rend-szerben az aránya hozzávetôleg 5%.

Az európai országok kevés kivétel-lel mind rendelkeznek szivattyúsenergiatározó kapacitással. A kivéte-lek csak az adott környezetben értel-mezhetôk. Így például Dánia hagyo-mányos villamosenergia-cserét folytatNorvégiával, a vízerômûvekbôl pótol-va a saját kapacitást. Jugoszlávia fel-bomlása után Szlovénia és Macedó-

nia területén nem maradt szivattyúsenergiatározó, de Szlovéniában márelkezdôdött az Avce szivattyús ener-giatározó építése. Nem rendelkezikszivattyús energiatározóval Albánia,ahol a három nagy tározós vízerômûrendelkezésre állása enyhíti a szabá-lyozó teljesítmények iránti igényt. Ro-mániában a több mint 6000 MW víz-erômû és ennek kisebb részén kb. 50-70 MW teljesítménnyel rendelkezésreálló szivattyús kapacitás mellett is elô-térbe került új szivattyús energiatáro-zó építése az atomerômû blokkjainakbelépéséhez kapcsolódva.

A villamosenergia-piac liberalizálá-sa felértékelte a flexibilis üzemû szi-vattyús energiatározókat. Németor-szágban megépült és 2003-banüzembe került az 1060 MW teljesít-ményû Goldistahl szivattyús energia-tározó. Jelenleg folyik az Avce szivaty-tyús energiatározó építése Szlovéniá-ban, két új szivattyús energiatározó aKops II és a Limberg II épül Ausztriá-ban, elkezdôdött a Nant de Dranceszivattyús energiatározó építéseSvájcban. A német szivattyús energia-tározók felújítása folytatódik Waldeck-nél. Vizsgálatok folynak a Lengyelor-szágban leállított Mloty szivattyúsenergiatározó építésének újraindítá-sára. Lassú ütemben folytatódik Kelet-Európa legnagyobb, 2268 MW beépí-tett teljesítményû szivattyús energia-tározójának építése a Dnyeszteren. Etéren mint említettük a leglátványo-sabb gyors fejlesztés Kínában folyik.

500

Gép

egys

ég-te

ljesít

mén

y, M

WSzivattyúüzemi szállító magasság, m

800

400

300

200

100

00 100 200 300 400 500 600 700

1. ÁBRAAZ EGYFOKOZATÚ REVERZIBILIS SZIVATTYÚ/TURBINÁKKAL JELENLEG LEFEDETTTARTOMÁNY


A szivattyúüzemi szállítómagassá-ga szempontjából jelenleg világre-kordnak számító Kazunogawa szi-vattyús energiatározó szivattyú/turbi-náinak fô paramétereit és szerkezetéta 2. ábra mutatja.

A nemzetközi gyakorlat általábanszerencsésen ötvözi a szivattyúsenergiatározó föld alatti elhelyezéséta természetvédelmi követelmények-kel; és gyakran ezek természetvédel-mi területen, vagy nemzeti parkok-ban valósulnak meg. A védett terüle-ten létesített szivattyús energiatáro-zókra példaként említhetô:� a Dinorwig szivattyús energiatáro-

zó Észak-Walesben a SnowdoniaNational Park területén;

� a Fekete Vág szivattyús energiatá-rozó Szlovákiában az Alacsony-Tát-rai Nemzeti Parkban;

� a Foyers szivattyús energiatározóSkóciában a Loch Ness tavon;

� a Bajina Basta szivattyús energiatá-rozó Szerbiában a Tara NemzetiParkban;

� a Dlouhe Strane szivattyús ener-giatározó Észak-Morvaországban aJeszenik hegység tájvédelmi körze-tében;

� az Imaichi és Numappara szivaty-tyús energiatározó Japánban alegszigorúbban védett Nikko Na-tional Park területén.

A SZIVATTYÚS ENERGIA-TÁROZÓK SZEREPÉNEKVÁLTOZÁSA

A szivattyús energiatározó létesítésgyakorlata a funkciók szempontjából

átalakult, ami maga után vonta amûszaki követelmények jelentôs vál-tozását. Az elmúlt évtizedekben foko-zatosan elôtérbe került és elsôdleges-sé vált a szivattyús energiatározókmás lehetôségeket jelentôsen meg-haladó üzemviteli rugalmasságánakfelhasználása. A szivattyús energiatá-rozó funkciók alapvetôen három fôcsoportba sorolhatók:� Szabályozó teljesítmények biztosí-

tása a rendszer mûködéséhez, máserômû típusoknál lényegesen na-gyobb (több mint százszoros) ter-helés változtatási sebességgel ésjobb stabilitási feltételekkel. A sza-bályozó teljesítmények pozitív (lea-dott) és negatív (felvett) iránybanegyaránt biztosíthatóak.

� A terhelés kiegyenlítése a minimu-mok megemelésével és a maximu-mok csökkentésével, kiküszöbölveaz éjszakai minimumok menetren-di kényszereit és csökkentve arendszer többi erômûvére hárulószabályozási tartomány szélessé-gét. A terheléskiegyenlítés számot-tevô kiegészítô eleme a terhelés-változtatási sebességek csökkenté-se a rendszer más erômûveinél.

� A rendszer üzeméhez egyéb dina-mikai szolgáltatások biztosítása,más lehetôségeknél lényegesengyorsabban és alacsonyabb ren-delkezésre állási költséggel.A szivattyús energiatározó más al-

ternatíváknál kedvezôbb dinamikaitulajdonságokkal képes a rendszer-szintû szolgáltatások, köztük a szabá-lyozó teljesítmények biztosítására. Aprimer, szekunder és perces szabályo-zási teljesítmények igénybevétele lé-nyegében ugyanannak a szabályozá-

si feladatcsoportnak a különbözôidôintervallumokban érvényesülô fel-tételeit jelentik. Gyors mobilizálható-ságuk alapján a szivattyús energiatá-rozók blokkjai mindhárom szabályo-zó teljesítmény biztosítási feladatraegyaránt alkalmasak.

A magyar rendszerben a Dunamen-ti Erômû F blokk, az AES Tisza Hôerô-mû gépei, a Csepeli erômû terhelés-váltási sebessége 10 MW/perc/blokk.A többi erômû terhelésváltoztatásalassúbb. A magyar villamosenergia-rendszerben a terhelés szabályozásátalaperômû céljára épült berendezésekvégzik, amelyek más célra létesültekés koruk sem teszi alkalmassá hosszútávon rendelkezésre állásukat. A nö-vekvô részarányú megújulóenergia-hasznosítás mellett a jelenlegi gyakor-lat fenntartása egyre csökkenô mér-tékben lesz alkalmas a szabályozásifeltételek biztosítására. A biztosíthatóterhelésváltási sebesség elmarad azUCTE ajánlásokban szereplô értékek-tôl, és az átvételi kötelezettség alá esôtermelés növekedése kiszorítja a sza-bályozó blokkokat. A szivattyús ener-giatározás alkalmazása hosszú távonperspektivikus megoldásnak ítélhetô aszabályozó teljesítmények szempont-jából.

Összehasonlításként a nyolcvanasévekben üzembe helyezett Dinor-wic szivattyús energiatározó gépei-nél a terhelésváltoztatás sebessége3000 MW/perc, a hatvanas évekbenlétesült Ffestiniog szivattyús tározógépein a terhelésváltási sebességmegengedett értéke 300 MW/perc.

A technológia alapvetôen alkal-mas arra, hogy a gyors szabályozásibeavatkozásokat a rendszer más üze-melô blokkjairól átvegye. A bekövet-kezett mûszaki fejlôdés pedig szá-mottevôen megnövelte a szivattyúsenergiatározó berendezések szabá-lyozásra való alkalmasságát, szabá-lyozási tartományát és a berendezé-sek hatásfokát az extrémnek mond-ható üzemi tartományokban is.

A szivattyús energiatározó kapaci-tásának másik lehetséges funkciója avillamosenergia-rendszer napi vagyheti menetrendjének kiegyenlítése. Ahagyományosnak tekinthetô haszná-lati formában a szivattyús energiatá-rozó a rendszer kisterhelésû idôsza-kában termelt villamos energiát felve-szi és tárolja. A tárolt energiát anagyterhelésû idôszakban a rendszer

Turbinaesés (max) 728 m(normál) 714 m(min) 681 m

Szivattyúzás(max) 779 m(min) 722 m

Turbinateljesítmény 412 MW

Szivattyúteljesítmény 438 MW

Fordulatszám 500 1/min

2. ÁBRAA JELENLEG ÜZEMELÔ LEGNAGYOBB ESÉSÛ, EGYFOKOZATÚ SZIVATTYÚ/TURBINASZERKEZETE (KAZUNOGAWA – JAPÁN)


terhelésváltozását követve lehetigénybe venni. A szivattyús energia-tározó üzeme eredményeképp elôál-ló terhelésimenetrend-kiegyenlítésvisszahat a rendszer szabályozási fel-tételeire. A megfelelô teljesítményûszivattyús energiatározó:� Megemeli az éjszakai, napközi és

hétvégi völgyidôszakok terhelését.Ezzel szükségtelenné válhat a na-gyobb alaperômûvek éjszakai visz-szaterhelése és az ennek következ-tében bevezetett mélyvölgyi tarifa.

� A beépített teljesítménye által le-hetôvé tett mértékig levágja a ter-helési maximumok csúcsértékét ésátveszi a nagyterhelésû idôszak fi-nomszabályozását.

� Más erômû típusoknál lényegesennagyobb terhelésváltoztatási se-bessége alkalmassá teszi gyors fel-terhelési igények csökkentését arendszer más blokkjain.

� A megemelt terhelési minimumokés a lecsökkent terhelési maximu-mok arányában csökken a rend-szer többi erômûvére háruló sza-bályozási tartomány szélessége.Összességében a rendszer erômû-

veinek menetrendje jelentôs mérték-ben vagy egyes esetekben, idôsza-kokban teljes mértékben kiegyenlí-tésre kerül. A rendszer minimális ter-heléseinek megemelése vesztesége-ket csökkent, lényeges szabályozásiigény, fûtôanyag- és karbantartásiigény csökkenést eredményez arendszer más termelôinél. A rendszerüzemében jelentkezô elônyök, meg-takarítások lehetôvé teszik a legki-sebb költségû termelés feltételeit.

A szivattyús energiatározó harma-dik funkciócsoportja a más erômûtí-pusoknál elônyösebb rendszerdina-mikai szolgáltatások biztosítása:� Forgó és gyorsan indítható tarta-

lék biztosítása. Lényegesen gyor-sabb más lehetôségeknél és lénye-gesen alacsonyabb tartalék költsé-gû, mint más erômûvek.

� Finomszabályozási lehetôség biz-tosítása a villamosenergia-rendszerirányításához. Más erômûvekblokkjaihoz viszonyítva lényegesengyorsabb terhelésváltoztatási se-bességgel.

� A rendszer minimális terheléseibôleredô menetrendi kényszerek ki-váltása

� Feszültség- és meddôteljesítmény-szabályozás

� Frekvenciaszabályozás, amelybenaz alacsony fordulatszámú máserômûvek blokkjainál lényegesennagyobb forgó tömegû generáto-rok hatékonyabb szabályozást ésnagyobb stabilitást biztosítanak.

� A rendszer más erômûveiben a ter-helési ciklusok számának csökken-tése

� A rendszer-újraindítási kapacitásbiztosítása a hálózati üzemzavarokesetéreA szivattyús energiatározóból biz-

tosítható rendszerdinamikai szolgál-tatások többsége más forrásokból islehetséges, ahogy az ma is történik amagyar rendszerben. Ugyanakkor adinamikai elônyök mindegyike szá-mottevô lehet. Ahol üzemel szivaty-tyús energiatározó, ezeket az elônyö-ket használják.

A SZIVATTYÚS ENERGIA-TÁROZÓ FUNKCIÓINAKPIACA

A szivattyús energiatározó funkciói ésszolgáltatásai az értékesítés szem-pontjából két fô csoportra oszthatók.A lehetséges funkciók nagyobb há-nyada a rendszerirányításhoz kapcso-lódik, és a szolgáltatások a rendszeri-rányító részére értékesíthetôk. A szol-gáltatások kisebb hányada, mint pél-dául a tárolt villamos energia értéke-sítése és a beszerzése történhet piacikörülmények között.

Szivattyúsenergiatározó-létesítés ésszolgáltatásainak piaca, érdekeltjeiközött közvetlen összefüggés van. Afeltételek vizsgálatánál nem lehet el-vonatkoztatni az elôzményektôl és avillamosenergia-szolgáltatás terüle-tén bekövetkezett átalakulásoktól. Apiacnyitást megelôzôen a nemzetkö-zi gyakorlatban a szivattyúsenergia-tározó-létesítés és -mûködtetés terénalapvetôen három különbözô gya-korlat fordult elô:� Nagy termelô vagy szolgáltató tu-

lajdonában és kezelésében volt.� Diszpécser, illetve rendszerirányító

kezelésében volt.� Független szolgáltatóként mûkö-

dött.A piac liberalizálását követôen a ki-

alakult szabályozás szerint, a rend-szerirányító kezelésében vagy tulaj-donában termelô létesítmény több-

nyire nem lehet, így a lehetséges tu-lajdoni formák a megmaradó kétgyakorlatra redukálódtak. A gazdasá-gi feltételek szempontjából annakgyakorlati akadálya nincs, hogy egymeglévô szivattyús energiatározó afinanszírozás idôszakának letelteután aktív és eredményes függetlenpiaci szereplôvé váljon. Példa leheterre az észak-walesi Dinorwig ésFfestinniog szivattyús energiatározó,akik szolgáltatásaikat a piacon és aspot piacon értékesítik. Befektetésiszempontból azonban a kapacitásokvalamilyen mértékû lekötése nélkülnem jöhet létre finanszírozható újprojekt. Független szolgáltatás csakakkor vehetô számításba, ha azt lega-lább a finanszírozás futamidejére le-kötik. Megfelelô kapacitás lekötésre ajelenlegi feltételek mellett nagy ter-melô és szolgáltató, nagy mérlegkörvagy ezek megfelelô csoportjánakaktív részvételével van lehetôség.

A nemzetközi gyakorlatban az an-gol szivattyús energiatározók kivéte-lével a nagyobb üzemelô szivattyúsenergiatározók a nagy villamos ener-gia cégek tulajdonában vannak,mint E.ON, Vattenfall, Electrabel,Verbund, TIWAG, ENEL stb. A jelen-leg ismert szivattyús energia tározóépítések sem független fejlesztéskéntvagy pénzügyi befektetésként, ha-nem a Verbund, az ATEL, a HSE, azEnBW beruházásában épülnek. Az el-múlt években üzembe helyezett Gol-distahl a Vattenfall beruházásábanlétesült.

A SZIVATTYÚS ENERGIATÁROZÓ ÜZEMMÓDJAI

A szivattyús energiatározó üzemmód-jai között öt alapvetô üzemmód em-líthetô, amelyeket a motor-generáto-rok és a szivattyú-turbinák biztosíta-nak.1. Termelési üzemmód

Szabályozott üzem a megengedettminimum és a teljes terhelés kö-zött. A turbinavezetô lapátok biz-tosítják a szabályozást. A gép ge-nerátor irányban a hálózattalszinkronban forog, megszakítóizártak, a csôelzárás nyitott. A veze-tôlapátokat a turbinaszabályzó ál-lítja az esésnek és a terhelésnek


megfelelôen. A fordulatszám-sza-bályozott gépekben a fordulat-szám- és a vezetôlapát-állításegyütt biztosítja a legjobb hatásfo-kú üzemet.

2. Levegôben forgás generátor irány-banA csôelzárás és a turbinavezetô la-pátok zártak. A vizet sûrített leve-gô szorítja a járókerék alá. A nyo-más alatti rendszer vízzel feltöltöttés üzemkész. A gép generátorirányban a hálózattal szinkronbanforog, megszakítói zártak, a csôel-zárás zárt. Gyorsan mobilizálhatótartalék tartására alkalmas üzem-mód. A gép hatásos teljesítménytnem szolgáltat, meddô teljesít-ményt ad le vagy vesz fel.

3. A szivattyú-turbina állA megszakítói nyitottak, a csôelzá-rás zárt.

4. Levegôben forgás szivattyú irány-banA feltételek megegyeznek a turbi-na irányban levegôben forgó gép-pel. A gép szivattyú irányban a há-lózattal szinkronban forog.

5. SzivattyúzásA hagyományos motor/generáto-rokkal ez teljes teljesítményen tör-ténik. A fordulatszám-szabályozottgépekkel a szivattyúüzemi teljesít-ményfelvétel is szabályozható. Avezetôlapátokat a turbinaszabály-zó állítja a szállító magasságnakmegfelelôen. A gép motor irány-ban a hálózattal szinkronban fo-rog, megszakítói zártak, a csôelzá-rás nyitott. A gép teljesítménytvesz fel a hálózatból.A generátorüzemi indítás és leállí-

tás megegyezik a hagyományos víz-turbina mûveleteivel. A gépet gene-rátor üzemben a vezetôlapát részle-

ges nyitása gyorsítja fel. A szivattyúü-zemi indításra frekvenciaátalakítóegység az általánosan alkalmazottmegoldás, ami leállításnál fékezéstbiztosít és lerövidíti az átmeneti idô-ket. A fordulatszám-szabályozott gé-pek esetében az indító berendezéstkiváltja a konverter. Az üzemmódvál-tási idôkre jellemzô értékként anyolcvanas években hat, egyenként315 MW teljesítményû reverzibilisgéppel üzembe helyezett Dinorwigszivattyús energiatározó gépeinekautomatikus üzemmódváltási idôtar-tamai az alábbiak:

Az üzemi tapasztalatok ennélegyes esetekben kedvezôbb eredmé-nyeket mutattak, ami alapján azegyes gépek terhelésnövelési ésterheléscsökkentési sebességénekmegengedett értéke a Dinorwigszivattyús energiatározó gépein50 MW/sec/gép. A 3. ábra mutatja aDinorwig erômû hat blokkjának egy-

idejû indítása idején mért terhelésfel-vételi folyamatot, levegôben forgótartalék üzembôl.

A berendezések probléma nélkülelviselik a napi 40 üzemmódváltástgépenként. A kiesést követô szinkro-nozás teljes idôigénye 1 perc. E tulaj-donságok lehetôvé teszik a folyama-tos átkapcsolásokat az egyes üzem-módok között, ami a rendszerirányítórészére flexibilis irányítási eszközt biz-tosít.

A SZIVATTYÚS ENERGIATÁROZÓ PROJEKTEK TRENDJEI

A szivattyús energiatározók üzemé-ben bekövetkezett funkcióváltozáskövetkeztében a prioritások eltolód-tak a hagyományos terheléskiegyen-lítési üzemtôl a más alternatíváknál

300

Telje

sítm

ény,

MW

Víz

hoza

m, m

3 /s

66

Idô, s

200

100

0

60

50

40

30

20

10

0

0 2 4 6 8 10 12 14 16

VÍZHOZAM TELJESÍTMÉNY

Hat blokk egyidejû gyorsindításalevegôben forgó tartalék üzemiállapotból.

3. ÁBRAA LEVEGÔBEN FORGÓ TARTALÉK INDÍTÁSI IDEJE DINORVIG BLOKKJAINÁL

� Állásból terhelés nélküli szinkron üresjárásba (vízben forgó) 1perc 30 s� Szinkron üresjárásból (vízben forgó) a teljes terhelésig 10 s� Szinkron üresjárásból (levegôben forgó) a teljes terhelésig 11 s� Teljes terhelésrôl szinkron üresjárásba (vízben forgó) 10 s� Üresjárásból teljes leállás 6 perc 6m� Állásból szinkron szivattyúforgásig (víztelenített indulás) 30 perc� Szivattyú szinkron levegôben forgásból teljes szivattyúkapacitásig 1perc 20 s� Teljes szivattyúkapacitásról szinkron szivattyúforgásig vízben 15 s� Állásból teljes szivattyúkapacitásig (páros indítás vízben) 2 perc� Szivattyúforgásról vízben szinkron szivattyúforgásig levegôben 15 s� Szivattyúkikapcsolástól a teljes állásig 6 perc� Teljes turbinaterhelésrôl a teljes szivattyú vízszállításig 17 perc 17m� Teljes szivattyú vízszállításról teljes turbina terhelés NORMÁL 8 perc 8m� Teljes szivattyú vízszállításról teljes turbina terhelés BIZTONSÁGI 1perc 30 s


lényegesen kedvezôbb üzemviteli ru-galmasságának felhasználása irányá-ban. A dinamikus rendszerfeladatokfeltételeinek biztosítása meghatározóa szivattyús energiatározó berende-zései és kialakítása szempontjából. Aszivattyús energiatározó technológiaterén folyamatos fejlôdés tapasztal-ható a rendszerigények versenyké-pes teljesítéséhez. A rendszerigényeka mûszaki paraméterek jelentôs há-nyadát érintik. Ugyanakkor a nem-zetközi gyakorlatban érvényesülôtrendek nem egységesek, fôként arendszerek és rendszerigények külön-bözôsége miatt. A leglényegesebbirányok a következôk:� A rendszer-szabályozási igények

biztosítása vált elsôdlegessé. A be-rendezések és a rendszerek szem-pontjából a dinamikus funkciókfeltételei mértékadóak. A verseny-képesség a hatásfok növeléséreösztönöz.

� A nagyobb esések és nagyobbgépegység-teljesítmények alkal-mazása a gazdasági feltételek javí-tásának eszköze. Ez a hatásfoknö-velés mellett összefügg akavitáció- és rezgésbiztonsággal,az átmeneti folyamatok szabályo-zásával valamint a szilárdsági és fá-radási problémák megfelelô meg-oldásával.

� A motor/generátor konstrukciók ésa motorüzemi indítás terén azutóbbi évtizedekben számottevôfejlôdés volt tapasztalható. A mo-tor/generátorok fejlôdése a magashôterhelési ciklusszámot lehetôvétevô hûtési módok terén, a hosszúpólusok szilárdsági és rezgési prob-lémáinak mérséklése terén és az újhatékony csapágykonstrukciók al-kalmazása terén volt kiemelkedô.Átalakult a szivattyúüzemi indítás-ra alkalmazott berendezések köreés a legnagyobb hatású elôrelé-pést a fordulatszám-szabályozottgenerátorok alkalmazása hozta,ami egyben megoldotta a szivaty-tyúüzem szabályozását és a motor-üzemi indításra új lehetôséget biz-tosított.

� A manôverezô képesség javulásaelsôdlegesen a gyorsindítást és azüzemmódváltási idôk csökkenéséteredményezi. Ehhez a magas indí-tási ciklusszám elviselésére alkal-mas konstrukciók alakultak ki. Lé-nyegesen megnövekedtek a jól

szabályozható üzemi tartományokés csökkenthetôvé váltak a beren-dezés indításából a külsô hálózatraátadódó zavarások. Különösen afordulatszám-szabályozás beveze-tése hozott ezeken a területekenlátványos eredményt.

� A szivattyúsenergiatározó-létesítéskörnyezeti feltételeinek kezelésétjelenetôs mértékben megkönnyí-tette a föld alatti elhelyezés melletta zárt, kis helyigényû technológiarendszerek alkalmazása.A szivattyús energiatározó gazda-

sági feltételeit meghatározza a beru-házási költségek nagysága. Az egyfo-kozatú, radiális, reverzibilis szivaty-tyú/turbinák alkalmazása bizonyult amodern szivattyús energiatározókgazdasági szempontból legelônyö-sebb berendezésének.

Ez a géptipus jelenleg 60 és800 m esés, illetve 50 és 500 MW tel-jesítmény határok között áll rendelke-zésre. A nagy számban alkalmazottszivattyú/turbinák teljesítménye 250és 350 MW közötti. A bekövetkezettfejlôdés eredményeképp a reverzibi-lis szivattyú/turbinák alkalmasak ateljesítmény finomszabályozására aszivattyú üzemben is, és a finomsza-bályozás tartománya szélesebbé vált.Jelenleg a legnagyobb esésû üzeme-lô egyfokozatú reverzibilis szivattyú/turbinák Kazunogawa erômû gépei,ahol négy, egyenként 412 MW telje-sítményû szivattyú/turbina üzemel,

778 m maximális szivattyúüzemi szál-lító magassággal. A nagyesésû rever-zibilis szivattyú turbinák szivattyúüze-mi szállítómagasságában érvénysülôtrendjét az 5.ábra mutatja.

A berendezés költségei csak kisebbhányadát teszik ki az erômû teljes be-ruházási költségének. A létesítmé-nyek kialakításában az építési mun-kák gyors és költségkímélô megvaló-síthatósága a döntô, ami azt eredmé-nyezi, hogy viszonylag nagy szám-ban létesültek szivattyús energiatáro-zók a 200-300 m eséstartományban.Nem ritkák a 60-120 m közötti eséseksem, mint pl. Dalesice Csehország-ban, Zarnowiecz Lengyelországban,Kruonis Litvániában vagy ZagorszkOroszországban. Ugyanakkor seholnem valósult meg a mélybányáknagyesésû szivattyús energiatározó-vá való átalakítása. A késôbbi bôví-tésre alkalmas kialakítású Kruoniserômû képét a 4. ábra mutatja.

A nagyobb esés és a nagyobbblokkteljesítmény alkalmazása javítjaa gazdasági feltételeket. A reverzibilisszivattyú/turbinák kialakítása egyfaj-ta kompromisszum eredményei azoptimális szivattyú- és az optimálisturbinaüzem között. A turbinakonst-rukciót meghatározó paraméter, ajellemzô fordulatszám az esés növe-kedésével csökken, míg a fordulat-szám és a teljesítmény növelésévelemelkedik. A magasabb jellemzô for-dulatszámú gép alkalmazása javítja a

4. ÁBRAA 4X225 MW BEÉPÍTETT TELJESÍTMÉNYÛ KRUONIS SZIVATTYÚS ENERGIATÁROZÓ (1993–1998)


gépek hatásfokát, míg a kisebb jel-lemzô fordulatszám a gép hatásfoká-ban is mérséklôdést eredményez.Ugyanakkor a magasabb jellemzôfordulatszámú gépek megnöveke-dett áramlási sebessége növeli a kavi-táció megjelenésének kockázatát,ami egyre mélyebbre telepített gé-pekkel ellensúlyozható. A nagyesésûreverzibilis gépek szivattyúüzemébenszükséges szívómagasság eléri a 70-100 métert.

Általánosságban a magasabb ha-tásfok elérésének igénye a maga-sabb jellemzô fordulatszámok, és anagyobb gépteljesítmények alkalma-zása irányában hat, ami a nagyobbenergetikai blokkok kisebb fajlagosköltségével összegzôdve eredménye-zi a gépegység-teljesítményekben ta-pasztalható növekedési trendet.

A rendszerigények szempontjábóla manôverezô tulajdonságok javítá-sában jelentkezik határozott trend.Ennek leglényegesebb elemei közésorolható a szinkron kompenzátorüzem és forgó tartalék gyors igény-bevételi feltételeinek biztosítása, azegyes üzemmódok közötti váltásiidôk rövidítése, valamint a blokkindí-tás által a rendszerben keltett zavarásmérséklése.

Az üresjárásban és a kis terhelésekmellett jelentkezô instabilitás mér-séklése fôként az indítási folyamatokparaméterei és azok indításiidôtar-tam-csökkentése szempontjából váltszükségessé. A kis esésváltozások-hoz tartozó nagy vízhozamváltozá-sok által okozott lengések a szinkro-nozás idôtartamát befolyásoló té-nyezôt jelentenek. A részterhelésekés az alacsony esések melletti vibrá-ció, valamint a tranziens üzemálla-potokban felerôsödô vibráció: anyomáspulzációk csökkentését tesziszükségessé. Ez a kopó részek élet-tartamán keresztül, a rendelkezésreállás és a szabályozási tulajdonságokbiztosítása szempontjából egyarántszükséges. A szivattyú/turbinák üres-járása jelentôs hômérséklet-emelke-dést eredményez a járókerék pere-meken, ami az egyéb elônyei mellettindokolja és általánossá tette a tarta-lékbiztosítási üzemben a gépek teré-bôl a víz kiszorítását sûrített leve-gôvel.

A megengedett terhelésváltoztatá-si sebesség elérte az 50 MW/sec érté-ket és pl. Dinorwig esetében a forgó

tartalékok 10 másodperc alatt a blok-kok teljes 300 MW teljesítményéigigénybe vehetôk.

A motor/generátorok terén az el-múlt évtizedek hasonlóképpen szá-mottevô fejlôdést hoztak. A gyakoriterhelésváltozásnak megfelelô hûtésirendszerek mellett: a rezgések csök-kentése, a nagy terhelésû axiáliscsapágyak és PTFE csapágyfelületek,valamint a gyakori hôterhelési ciklu-sokkal szemben ellenálló szigetelésirendszerek említhetôk. Jelenleg500 MVA teljesítményû és 600 fordu-lat/perc szinkron fordulatú berende-zések jelentik az üzemelô gépek felsôhatárát. A nagyteljesítményû mo-tor/generátorok teljesítménye és for-dulatszáma szorzataként elôállítottjellemzô paraméter növekedésitrendjét a 6. ábra mutatja.

A motorüzemi indítási módok al-kalmazásában elsôsorban a csatlako-zó nagyfeszültségû hálózat szab ha-tárt. A legrégebbinek mondható foj-tótekercses motorindítás ma már ki-zárható, mert nagy ingadozásokatkelt a csatlakozó hálózatban és az in-dítás idôtartama is jelentôs. A segéd-motoros (Pony-motor) indítás jelentô-sen kisebb hálózati lengéseket okoz.A kis teljesítményû és alacsony fordu-latú gépeknél alkalmazható. Veszte-ségei és költségei magasak. A veszte-ségek csökkentése, a hálózati lengé-sek mérséklése és a kopó alkatrészekkiküszöbölésének igénye helyezteelôtérbe a statikus tirisztoros indítóberendezéseket. A nyolcvanas évekelejétôl a statikus indító berendezé-sek kerültek alkalmazásra a nagyobberômûvekben.

800

Sziv

atty

úüze

mi e

mel

ômag

assá

g, m

Az üzembe helyezés éve

OKUKIYOTSU No. 2

KAZUNOGAWA

MUJU

OHKAWACHI

SHIOBARA

MATANOGAWA

OKUMINO

CHAIRA

DINORWICHHELMS

TENZAN

IMAICHIDRAKENSBERG

CHONGPYONGSHIMOGOOKUKIYOTSU

SAMURANGJIN

MINGHUSHINTAKASEGAWA

OKUYAHAGI No.1

OKUYAHAGI No. 2

Mt. ELBERT

GRAND COULEE

BAJINA BASTAHONKAWAOKUYOSHINO

RACOON Mt.

OHIRANUMAPPARA

OKUTATARAGICRUACHAN

CABIN

NORTHFIELD

ROBIEI

CASTAIC

TAUM SAUK

SHINTOYONEKISENYAMA

AZUMILUDINGTON

YARD CREEK

SHIROYAMA

YAGISAWA

COO

700

600

500

400

300

200

100

01965 1970 1975 1980 1985 1990 1995 2000

5. ÁBRAA NAGYESÉSÛ SZIVATTYÚ/TURBINÁK SZÁLLÍTÓMAGASSÁG-NÖVEKEDÉSI TRENDJE

240

Telje

sítm

ényx

Ford

ulat

, x10

00 G

VA/m

in

Az üzembe helyezés éve

OKUKIYOTSU No. 2

KAZUNOGAWA

SHIOBARA

OKUMINOCHAIRA

DINORWICH IMAICHI

SHINTAKASEGAWA

OKUYAHAGI No.1

TAMAHARA

BAJINA BASTA

OKUYOSHINORACOON MOUNTAIN

OHIRA

SHINTOYONE

KISENYAMA

AZUMISHIROYAMA

YAGISAWA

200

160

140

120

100

8060

01965 1970 1975 1980 1985 1990 1995 20001960

220

180

40

20

BEAR SWAMP

6. ÁBRAA MOTOR/GENERÁTOROK NÖVEKEDÉSI TRENDJE


A fordulatszám-szabályozott gene-rátorok jelentik a motorüzemi indításlegújabb generációját, ahol külön in-dító berendezés nem szükséges.

A mûszaki és gazdasági követelmé-nyek szignifikáns változásokat ered-ményeztek a szivattyús energiatáro-zók építési szerkezeteiben is. Elsôsor-ban a szerkezeti méretek csökkentéseés a berendezések megfelelô manô-verezô képességû üzemének biztosí-tása jelenti a fô irányokat. A létesít-mények mérete lényegesen csök-kent, fôként a nagy teljesítményûgépegységek alkalmazása következ-tében.

Hatékony és költségtakarékos épí-tési módok kerültek alkalmazásra,amelyek jelentôsen csökkentették akivitelezés idôtartamát. Az újabb kí-nai szivattyús energiatározóknál ezátlagosan 40 hónapra tehetô. A mo-nitoring rendszerek kiépítése jelentô-sen javította a létesítmények bizton-ságát.

Környezeti és gazdasági megfon-tolásokból általánosnak mondhatóaz erômûgépházak föld alatti elhe-lyezése és az alagútépítési technikákalkalmazása. A tájkép védelme érde-kében a védett területeken légveze-tékek helyett kábeles energiakiveze-tés szokásos. A felszíni építményekmindössze a két tóra, az alsó és a fel-sô tározóra korlátozhatók. A 7. ábramutatja a 2003-ban üzembe helye-zett német Goldistahl felszíni létesít-ményeinek látványát.

A FORDULATSZÁM-SZABÁLYOZOTT GENERÁTOROK ALKALMAZÁSA

A kilencvenes évek legjelentôsebbtechnológiai áttörését, mint említet-tük a szivattyús energiatározók be-rendezései terén a fordulatszám-sza-bályozott motor/generátorok alkal-mazása hozta.

A fordulatszám-szabályozott mo-tor/generátor fô részei: a háromfázi-sú állórész, a háromfázisú hengeresforgórész és a háromfázisú kollektor,ami a gép fölött a fôtengelyen he-lyezkedik el. Az állórész állandó frek-venciájú és a hálózattal szinkronmágneses mezôt hoz létre. A forgó-rész állítható frekvenciájú külsô ger-

7. ÁBRAA GOLDISTAHL SZIVATTYÚS ENERGIATÁROZÓ FELSZÍNI LÉTESÍTMÉNYEI

9. ÁBRAA HAGYOMÁNYOS ÉS A FORDULATSZÁM-SZABÁLYOZOTT MOTOR/GENERÁTORSZERKEZETE

8. ÁBRAA GOLDISTAHL FÖLD ALATTI GÉPHÁZÁNAK ÉPÍTÉSE


jesztéshez csatlakozik. A forgórészgerjesztésfrekvenciájának és fázisszö-gének állításával a szinkron fordulat-szám alatti és fölötti forgórészforgásisebesség állítható elô. A fordulat-szám állítása mindkét forgási irány-ban azonos. A forgórész gerjesztésé-re elsôsorban tirisztoros inverteres ésciklo-konverteres technológiát alkal-maznak.

A Japánban üzembe helyezett be-rendezések üzemi tapasztalatai iga-zolták alkalmazásuk mûszaki és gaz-dasági elônyeit. Új létesítményeknélés régi berendezések felújításánálegyaránt alkalmazásra kerül. Ezzel atechnológiával az elsô európai szi-vattyús energiatározó az elmúlt évek-ben lépett üzembe a németországiGoldistahl szivattyús energiatározó-nál. A jelenleg tervezés-építés alattálló létesítményeknél, mint pl. Avce(Szlovénia), Iowa Hill (USA) már a for-dulatszám-szabályozott technológiakapott prioritást.

A fordulatszám-szabályozott gene-rátorok alkalmazása elsôdlegesen aszivattyúüzemi teljesítményfelvételszabályozhatóvá tételét célozta.Ugyanakkor a rugalmasság és a sza-bályozhatóság növelése rendkívül lé-nyeges a nagy teljesítményû blokkokviszonylag kis villamos rendszerekhezés viszonylag gyenge nagyfeszültsé-gû hálózathoz való illesztése szem-pontjából. A szinkron generátor és afordulatszám-szabályozott generátorbeépítési követelményei közel azono-sak. A szinkron generátor és a változófordulatú generátor szerkezetének

összehasonlítását a 9. ábra mutatja azIowa Hill erômû gépeinek méreteivel.

A fordulatszám-szabályozás alkal-mazása a tapasztalatok szerint a tur-bina üzemben is több mint 6-8% át-lagos hatásfok-növekedést eredmé-nyezett. A nyomásingadozások és akavitációs hatások lecsökkentek. Arészterhelések melletti üzem lényege-sen szélesebb tartományban vált le-hetségessé. Jelentôs mértékbenmegnôtt a blokkok üzemének rugal-massága. A fordulatszám-szabályo-zott egységek folyamatos terhelés- ésfrekvenciaszabályozást biztosítanak.

A fordulatszám-szabályozás alkal-mazása esetén nincs szükség különindító berendezés alkalmazására. Je-lenleg a fordulatszám-szabályozottgenerátorok a 31 MVA és a 395 MVAközötti teljesítménytartománybanüzemelnek. Az erômûvi üzemi ta-pasztalatok 15 évre nyúlnak vissza.Az üzemelô és beépítés alatt álló vál-tozó fordulatszámú generátorok fel-sorolását a 2. táblázat tartalmazza.

A fordulatszám-szabályozott gene-rátorok alkalmazása a szivattyúüzemiteljesítményfelvétel szabályozhatóvátétele mellett egy sor másodlagoselônnyel járt. Ezek közé sorolhatók:� Magasabb hatásfok biztosítható a

turbina és szivattyú üzemben. Ahatásfok értékek a gyártók adataiszerint 6-8%-kal magasabbak, minta szinkron gép alkalmazása ese-tén.

� Sima szivattyúüzemi indítást bizto-sít és kiváltja az egyéb indító be-rendezések alkalmazását.

� Kiegyenlíti és gyors beavatkozássalkiszabályozza a hálózati lengése-ket.

� Szélesebb üzemi tartomány váliklehetségessé. Egyrészt az esés tar-tomány szélesíthetô, másrészt ateljesítmény tartomány gyakorlati-lag a 0 és a névleges terhelés kö-zött korlátozás nélkül változhat.

� Növeli a villamosenergia-rendszerstabilitását.

� Stabil feszültséget biztosít a nagysebességû reaktív teljesítmény sza-bályozásával.

A SZIVATTYÚS ENERGIATÁROZÁS LEHETÔSÉGEINEK ÖSSZEFOGLALÁSA

A szivattyús energiatározók alkalma-zása a nemzetközi gyakorlatban álta-lános, kipróbált és kiforrott technoló-gia. A hagyományos töltés-kisütésüzem mellett az elmúlt évtizedekbenfokozatosan elôtérbe került és elsôd-legessé vált a kiemelkedô üzemvitelirugalmasságának felhasználása. Azellátott funkcióját tekintve a szivaty-tyús energiatározó mára rugalmasrendszer-irányítási és rendszer-opti-málási egységgé alakult. Egyes funk-ciói más megoldásokkal is biztosítha-tók, de a jelenleg ismert alternatívákegyike sem alkalmas arra, hogyhelyettesítô megoldásként a szivaty-tyús energiatározó létesítését teljeskörûen kiváltsa. Különösen igazez szolgáltatásainak dinamikája te-kintetében, ami jelenleg eléri a3000 MW/perc/gép terhelésváltozta-tási sebességet.

A megfelelô teljesítményû és kiala-kítású szivattyús energiatározó a ma-gyar villamosenergia-rendszerbenhosszú távra megoldhatja a rend-szerszintû szabályozáshoz szükségeskapacitás biztosítását. Kiküszöbölhe-tôvé teheti a nagy alaperômûvekvisszaterheléseit és a rendszer többierômûvére háruló szabályozási fel-adatokat korlátozások nélkül teljesít-hetôvé teheti. A megújuló energiáthasznosító projektek vonatkozásá-ban a szivattyús energiatározó kiegyenlítô funkciót ellátva elôsegít-heti azok illesztését a rendszer üze-méhez.

2. TÁBLÁZATAZ ÜZEMELÔ FORDULATSZÁM-SZABÁLYOZOTT GENERÁTOROK

Generátor-motorErômû

Gépek száma Egység (MVA) Üzembe helyezés

Yagisawa 1 85 1990

Takami 1 140 1993

Ohkawachi 2 395 1993–1995

Shiobara 1 360 1995

Okukiyotsu 1 345 1996

Okinawa Yanbaru 1 31,5 1999

Kyogoku 1 228 2006

Kazunogawa 2 475 2009

Omarugawa 1 370 2008

Goldistahl 2 350 2002–2003


SZAKMAI KONFERENCIAA MÛEGYETEMEN

A Budapesti Mûszaki és Gazdaságtu-dományi Egyetemen (BME) mûködôEnergetikai Szakkollégium rendezésé-ben március 28-án, a Paksi Atomerô-mû üzemidô-hosszabbítása címmelrendeztek fórumot. A rendezvény fô-védnöke Molnár Károly, a BME rekto-ra volt, aki egyben a Paksi Atomerô-mû igazgatóságának elnöke is. A fó-rumon Gerse Károly, a Magyar Villa-mos Mûvek Zrt. vezérigazgató-helyet-tese, Hamvas István, a Paksi Atome-rômû Zrt. mûszaki vezérigazgató-he-lyettese, Lux Iván, az Országos Atom-energia Hivatal fôigazgató-helyette-se, a Nukleáris Biztonsági igazgató-ság vezetôje, Hegyháti József, a Ra-dioaktív Hulladékokat Kezelô (RHK)Kht. ügyvezetô igazgatója és AszódiAttila, a BME Nukleáris Technikai Inté-zet igazgatója tartott elôadást.

A fórumon minden elôadó egyetér-tett abban, hogy a hazai energiaellátásbiztonságának garantálása a PaksiAtomerômû nélkül megoldhatatlan akövetkezô 25-30 évben, ezért elenged-hetetlen az atomerômû üzemidejének

meghosszabbítása, sôt új blokkok épí-tésén is mielôbb el kell gondolkozni.

Molnár Károly rektor megnyitójábankiemelte, hogy a Mûegyetem szakem-berei nagymértékben járultak hozzáaz atomerômû létesítéséhez, üzemel-tetéséhez, és jövôjének alakulásában,az üzemidô-hosszabbítás elvégzésé-ben is komoly munkát végeznek azegyetem oktatói és intézményei.

Gerse Károly szerint az atomerômû-vek világszerte reneszánszukat élik, anukleáris energiatermelés nélkül az Eu-rópai Unió sem tudná teljesíteni a Kio-tói vállalás célkitûzéseit. Mint mondta:az év eleji energiaválság is bebizonyí-totta, hogy mennyire kiszolgáltatott amagyar energiapiac az egyoldalú gáz-függôség miatt, sôt, ennek alapjánvizsgálva a kérdést megállapítható,hogy a legdrágább erômûvek alapve-tôen a gázerômûvek. Ezzel szembenaz atomerômû nem bocsát ki környe-zetkárosító anyagokat, olcsó és bizton-ságos energiatermelési lehetôség. Azellátás biztonsága azt indokolja, hogyaz üzemidô hosszabbítás elvégzéseután – amely minden szempontbólgazdaságos megoldás – épüljön újabbatomerômû is Magyarországon.

Hamvas István elôadásában a kez-

detekig, sôt a még korábbi évekre isvisszatekintett. Véleménye szerint aPaksi Atomerômû biztonságosságát,ezzel együtt az üzemidô-hosszabbításmûszaki megalapozottságát igazoljaaz is, hogy 1974-ben, még a paksi el-sô blokk megépítése elôtt – amelyet1982-ben helyeztek üzembe – olyanbiztonsági filozófiai változás történtaz orosz nukleáris iparban, technoló-giában, amely igen kedvezô volt ahazánkban felépített blokkok szem-pontjából. A magyar atomerômû márezeknek a változásoknak a figyelem-bevételével épült meg. Szerinte azatomerômû üzemidô-hosszabbításanemcsak azért fontos, mert Magyar-ország legnagyobb és legolcsóbbantermelô erômûvérôl van szó, hanemazért is, mert nélküle a Kiotói vállalá-sokat sem tudnánk teljesíteni. Azüzemidô-hosszabbítás az erômû sajátforrásából megoldható, sôt a húszé-ves megnövelt élettartam alatt a tu-lajdonos részére mintegy 554 milliárdforint profitot termelne az erômû.

Az üzemidô-hosszabbítás engedé-lyezését együtt kell kezelni az üze-meltetés aktuális kérdéseivel – jelezteLux Iván. Elôadásában vázolta, hogyaz egyes blokk esetében – amely

KONFERENCIA-KÖRKÉPNINCS ALTERNATÍVÁJA A PAKSI ATOMERÔMÛ ÜZEMIDÔ-HOSSZABBÍTÁSÁNAK� NÉGY KONFERENCIA, NÉGY HELYSZÍN ÉS NÉGY TÉMA, MÉGIS KÖZÖS MEGÁLLAPÍTÁS, HOGY

JELENLEG NINCS ALTERNATÍVÁJA A PAKSI ATOMERÔMÛ ÜZEMIDÔ-HOSSZABBÍTÁSÁNAK. KÖRKÉ-

PÜNKBÔL KIDERÜL, HOGY MENNYIRE FONTOS RÉSZE A HAZAI ÁRAMELLÁTÁSNAK AZ ATOMERÔMÛ,

MI TÖRTÉNT A MÛEGYETEM OKTATÓREAKTORÁVAL AZ ELMÚLT 35 ÉV ALATT, MENNYIRE BIZTONSÁ-

GOS A HAZAI ENERGIAELLÁTÁS, MILYEN TÖRVÉNYI VÁLTOZÁSOK SZÜKSÉGESEK A JÖVÔRE ÉLETBE

LÉPÔ TELJES PIACNYITÁSNAK ÉS EBBEN MILYEN SZEREPE LESZ A KÖZÜZEMNEK, VALAMINT MEG-

VITATJUK, HOGY AZ ALTERNATÍV ENERGIAFORRÁSOK MEGOLDÁST JELENTHETNEK-E AZ ENERGIA-

ELLÁTÁS GONDJAIRA.

MAYER GYÖRGY


1982-ben kapcsolódott az energia-termelésbe – milyen lépések szüksé-gesek az üzemidô-hosszabbításhoz.A blokk eredetileg 30 évre tervezettüzemideje 2012-ben jár le, ugyanak-kor az 1996-ban elvégzett idôszakosmûszaki felülvizsgálatot 2008-bankell megújítani, amelyet a mai elôírá-sok szerint tíz évre adhat meg a ható-ság. Mivel 2012-ben lejár a tervezettüzemidô, így tíz év helyett csak 4 év-re hosszabbítható meg a blokk enge-délye. Ennek elvégzéséhez az erô-mûnek 2007-ben be kell nyújtania amûszaki dokumentációt. Ezt köve-tôen a paksi szakembereknek 2008-ban már az üzemidô-hosszabbítás-hoz szükséges terveket is be kell ad-niuk, hogy elegendô idô álljon ren-delkezésre az elbíráláshoz, illetve ahosszabbításhoz szükséges feltételekkidolgozására és elvégzésére. Mind-ezek után 2011-ben lehet benyújtaniaz üzemidô-hosszabbítás engedély-kérelmét, amely a további húszévesmûködést megalapozza.

Hegyháti József elôadásában ki-emelte, egy atomerômû üzemidejé-nek meghosszabbításáról nem lehetanélkül dönteni, hogy a radioaktívhulladékok tárolásának kérdését neoldanák meg. Magyarországon sincsez másként, az RHK Kht. feladatköré-be négy létesítmény kezelése tarto-zik. Jelenleg Püspökszilágyiban üze-meltetnek egy radioaktív hulladéktá-rolót, amely a nem atomerômûveshulladékok tárolására épült. Bátaapá-tiban, a Parlament tavaly év végidöntésének értelmében épül a kis- ésközepes aktivitású hulladéktároló,amely az erômûben keletkezett ra-dioaktív hulladékok befogadását te-szi lehetôvé. Az RHK Kht. üzemeltetiPakson a Kiégett Kazetták ÁtmenetiTárolóját (KKÁT), amelynek kapacitá-sát az igények szerint folyamatosanbôvítik. Napirenden van a kiégett ka-zetták végleges elhelyezését biztosítótároló építése a Nyugat-Mecsekbenlévô Bodán, ahol ismét megkezdôd-tek a kutatások, bár az anyagi forrá-sok szûkössége miatt nagyon lassanhaladnak a munkálatokkal.

Aszódi Attila végezetül a számbavehetô energiaforrásokat – fosszilis,megújuló és nukleáris – elemezveegyértelmûen kijelentette, hogy azatomenergiának sem jelenleg, sem akövetkezô évtizedekben nincs, és vár-hatóan nem is lesz alternatívája Ma-

gyarországon. A fosszilis energiahor-dozók egyre drágábbak, és egyoldalúenergiafüggôségünk miatt – amely fô-leg az orosz földgázt jelenti – rendkí-vül kiszolgáltatottak vagyunk. A meg-újuló energiaforrások – víz, nap, szél,biomassza – vagy földrajzi elhelyezke-désünk miatt nem nyújtanak számot-tevô mértékû megoldást vagy rendkí-vül drágák, még az egyetlen reális le-hetôségként számba vehetô biomasz-sza segítségével is csak mintegy300 MW villamos kapacitás válthatóki. Ilyen körülmények között nincs al-ternatívája a nukleáris energiaterme-lésnek. A Mûegyetem ezért úgy is ké-szül az üzemidô-hosszabbításra, hogysegíteni tudják a további mûködéshezszükséges szakember utánpótlást –emelte ki befejezésül Aszódi Attila.

NÉPSZABADSÁG FÓRUM:MILYEN ALTERNATÍVÁTJELENTENEK AZALTERNATÍV ENERGIA-FORRÁSOK?

Az utóbbi hónapokban, fôleg az éveleji orosz–ukrán gázválság miatt ki-alakult energiaellátási krízis kapcsántöbbet foglalkozott a közvélemény azenergiaellátás biztonságával, mint azelôzô évtizedben összesen. Télenszembesülni kellett a gázellátás koc-kázataival, a közelmúltban az olajárelérte a hordónkénti 75 dollárt. Ez ahelyzet erôsen ráirányította a figyel-met az alternatív energiaforrások je-lentôségére. Vannak sikeresnek ígér-kezô módszerek és divatos, ám nemfeltétlenül célravezetô irányzatok.Kérdés, melyek jelentenek valóbanalternatívát. Az eligazodást próbáltamegkönnyíteni a Népszabadság má-jus 26-i kerekasztal-beszélgetése,amelyen a különbözô nézôpontokatképviselô szakemberek fejtették ki vé-leményüket, sôt a konferencia szak-mai közönsége is lehetôséget kapott,hogy elmondja álláspontját.

A Népszabadság már hagyomá-nyos kerekasztal-beszélgetését –amelynek meghívottja volt: GôgösZoltán képviselô, a megújuló ener-giaforrások ügyeinek miniszterelnökimegbízottja; Hatvani György, a Gaz-dasági és Közlekedési Minisztériumhelyettes államtitkára; Horváth J. Fe-

renc, a Magyar Energia Hivatal elnö-ke; Vajda György akadémikus; Somo-si László, a Biomassza ErômûvekEgyesülésének elnöke; Varró László,a Mol Rt. vezetô közgazdásza; Ba-logh László, a Magyar Megújuló-energiaforrás Szövetség elnöke ésMárkus Ferenc, a WWF Magyaror-szág nemzetközi természetvédelmiszervezet igazgatója – Peredi Ágnes,a lap újságírója vezette.

Hatvani György, a gazdasági tárcahelyettes államtitkára ismertette aNemzetközi Energia Ügynökség közel-múltban elkészült felmérését, amelyszerint a világ energiafelhasználása akövetkezô 30 évben mintegy 60%-kalnövekszik, ám összességében a megú-juló energiaforrások részaránya a je-lenlegi szinten marad. Az általánostendenciák szerint leginkább a víz- ésa biomassza felhasználás növekedésevárható. Hatvani György jelezte, hogyelkészült a hazai Nemzeti MegújulóStratégia, amelyet hamarosan tárgyala kormány. Ebben az szerepel, hogy amegújuló energiafelhasználás részará-nyát 2010-ig a jelenlegi 5,2%-ról8,2%-ra kell növelni. A nemzetközitendenciákhoz hasonlóan Magyaror-szágon is leginkább a biomassza és abiodízel felhasználás növekedése va-lószínûsíthetô, ám alapvetô, hogy amegújuló és a hagyományos energia-termelés csak együtt képzelhetô el.Hangsúlyozta, a megújuló energiater-melés olyan potenciális lehetôség,amit úgy kell igénybe venni, hogy azenergiapolitika három alappillére, afenntarthatóság, a versenyképességés az ellátás biztonsága ne sérüljön.Véleménye szerint a gazdaságosságkérdésénél arról sem szabad megfe-ledkezni, hogy a beruházási költségek1 kW-ra számolva a naperômû esetén1,2 milliárd forintba, a biogáz erômûesetén 800 ezer forintba, a szélerô-mûveknél 300 ezer forintba, a kap-csolt földgáztüzelésû erômûnél pedig150 ezer forintba kerülnek.

A biomassza alapú energiaterme-lés, amely komoly korszakváltás elôttáll, kitörési pontot jelent az energiael-látásban – emelte ki Somosi László, aBiomassza Erômûvek Egyesülésénekelnöke. Mint mondta: a hagyomá-nyos erdészeti bázisú források kime-rülôben vannak, ezért elôtérbe kerül-nek a kimondottan energiatermelésreszánt ültetvények. Az erômûves pro-jekteket együtt kell kezelni az ültetvé-


nyek kérdésével, hiszen egy50 MW-os biomassza tüzelésû blokk –amely például egy Pécs nagyságú vá-rost képes energiával ellátni – folya-matos üzemeltetéséhez 20 ezer hek-tárnyi ültetvény termése szükséges.Egy ekkora terület megmûvelése kö-zel ezer embernek biztosít munkát.

Horváth J. Ferenc, a Magyar Ener-gia Hivatal elnöke szerint a hazai vil-lamosenergia-rendszer 330 MW szé-lerômûvi kapacitás befogadására al-kalmas, ezért nem adott ki több en-gedélyt a hivatal. Ez a korlát addiglesz érvényben, amíg a hazai rend-szerben nem lesz egy olyan, példáulszivattyús tározós erômû, amelymegoldja a szabályozási gondokat.Emellett azonban nem szabad meg-feledkezni a megújulók támogatásiköltségérôl sem, amely idén 22 mil-liárd forint. Ez azt jelenti, hogy min-den fogyasztónak 60 fillér/kWhplusz kiadás jelentkezik a villany-számlájában. Ugyanakkor kapacitásoldalról vizsgálva a kérdést, látható,hogy a szélerômûvek esetén a ki-használtság éves szinten mintegy2100 óra, ugyanez a biomassza erô-mûveknél 6500 óra, ami a rendszerszempontjából nem lényegtelen kö-rülmény.

Tombor Antal, a Magyar Villamos-energia-ipari Rendszerirányító ZRt.(Mavir) elnök-vezérigazgatója hozzá-szólásában kiemelte, egyben figyel-meztette a kerekasztal-beszélgetésrésztvevôit: a magyar villamosener-gia-rendszert fel kell készíteni arra,hogy képes legyen befogadni a meg-újuló, ezen belül is kiemelten a széle-nergiát. Ennek egyik alapvetô kérdé-sérôl, a vízenergiáról, senki, mégezen a fórumon sem akar beszélni.

Egy amerikai felmérés szerint, haaz USA teljes benzin felhasználásának5%-át etanollal pótolnák, az országfarmerei 10% körüli jövedelemnöve-kedést érnének el – mondta VarróLászló, a MOL vezetô közgazdásza,majd hozzátette, hogy a magyar gaz-daságban évente 4000 milliárd forintberuházás valósul meg, miközben azenergiaszektor beruházása 250 milli-árd forint. Ehhez képest elenyészô aszélenergia, a megújuló energiafor-rások fejlesztésére irányuló beruházá-sok mennyisége. Rámutatott, hogy abioüzemanyag-gyártás komoly tech-nológiai forradalom küszöbén áll, hi-hetetlen fejlesztések történtek a világ-

ban ezen a téren. Léteznek olyanüzemek, ahol a szennyvízbôl vagy azelhullott állati tetemekbôl állítanakelô üzemanyagot. Vitathatatlan tény,hogy a magyar mezôgazdaság jelen-tôs szegmense komoly gondokkalküszködik, de a biodízel ezt a kérdéstnem fogja megoldani.

Mártha Imre, a Magyar VillamosMûvek kereskedelmi igazgatója hoz-zászólásában három dologra hívta felaz alternatív energiaforrások kapcsána figyelmet. Mint mondta: nem hiszi,hogy a fogyasztók, vagy akár a kor-mányzat tisztában van azzal, mekko-ra terhet jelentenek a megújulóenergiahordozók az egész gazdaság-nak és az országnak. Még ma, 2006-ban sem érvényesül a kapcsolt és amegújuló energiatermelésben a ver-seny, a hatékonyság kérdése, vala-mint az alternatív energiaforrások kö-zött egyáltalán nem szerepelt még akonferencián a nukleáris energiater-melés fontossága.

– Sajnos sokszor összekeveredneka megújuló és az alternatív energia-források a villamosenergia-termeléskérdésében – tette hozzá Aszódi Atti-la, a Budapesti Mûszaki és Gazdaság-tudományi Egyetem Nukleáris Tech-nikai Intézet igazgatója. Véleményeszerint az atomenergia abból a szem-pontból is kiemelkedik a többi ener-giatermelési mód közül, hogy mármost szerepelnek az árában azok akülsô költségek, amelyek többek kö-zött a hulladék-elhelyezést, a kiégettfûtôanyagok tárolását és az erômûmajdani leszerelésének költségeit fe-dezik. Mindez 2 forintot jelent min-den kilowattóra megtermelt villamosenergia árában, és még így is ez alegolcsóbb energiatermelési mód. APaksi Atomerômû nélkül nem lehetmegoldani a biztonságos hazai áram-ellátást, ezért megkerülhetetlen azerômû üzemidejének meghosszabbí-tása. Ugyanakkor kétségtelen, hogyMagyarországon a vízenergia kérdé-se rendkívül háttérbe szorul, és hanem kerül mielôbb megépítésre egyszivattyús tározós erômû, a hazairendszer képtelen lesz befogadni pél-dául a szélenergiát, a már ma is jelen-tôs szabályozási gondok miatt. Aszó-di Attila mindezek után kiemelte, havalós alternatívát akarunk felmutatnipéldául a földgázzal szemben, akkorma alapvetôen csak a nukleáris ener-giatermelést vehetjük számba.

35 ÉVES A MÛEGYETEMIOKTATÓREAKTOR

A magyar mûszaki felsôoktatás leg-nagyobb kísérleti berendezése, a mû-egyetemi oktatóreaktor 35 éve,1971. június 9-én kezdte meg hivata-losan mûködését. A hazai nukleáristechnikai és energetikai képzés szem-pontjából meghatározó jelentôségûlétesítmény falai között rengeteg ha-zai és külföldi szakember tanult az el-múlt három és fél évtizedben és kö-zel százezerre tehetô azon középisko-lai tanulók és egyetemi hallgatók szá-ma, akik betekinthettek az oktatóre-aktor mûködésébe. A jubileum kap-csán szakmai konferenciát rendeztekjúnius 9-én a Budapesti Mûszaki ésGazdaságtudományi Egyetemen.

Molnár Károly rektor megnyitójá-ban arra hívta fel a figyelmet, hogy atanreaktor oktatói nemcsak a Mû-egyetem, hanem több hazai felsôok-tatási intézmény hallgatóit, valamintszámos külföldi hallgatót oktatnak. Areaktort az eltelt évek során több, vi-lágszerte elismert tudós, így példáulTeller Ede is meglátogatta már.

Keszthelyi Tamás, a Természettu-dományi Kar dékánja köszöntôjébenkiemelte, hogy 35 év alatt a reaktoraz egész magyar mûszaki felsôokta-tás szimbólumává vált. A magyarenergetika, a nukleáris ipar alapvetôlétesítménye, amely meghatározószerepet játszott a Paksi Atomerômûlétesítésében és mûködésében is. Areaktor 100 kW névleges termikusteljesítményû, medence típusú okta-tó és kutató reaktor, amelynek hûtô-közege és moderátora könnyûvíz,reflektora víz és grafit.

Pál Lénárt akadémikus felhívta a fi-gyelmet, hogy egész Európábanfogy a nukleáris szakemberek száma,amelynek rengeteg társadalmi és po-litikai oka van. Ezért valóban aktuális,hogy egy ilyen rendezvénnyel ráirá-nyítsuk a figyelmet a nukleáris szak-emberképzés fontosságára. Szerinteaz általános és középiskolákban na-gyobb jelentôséget kéne tulajdoníta-ni a természettudományok oktatásá-nak, hogy az egyetemekre olyan fia-talok jelentkezzenek, akik érdeklôd-nek a nukleáris technika iránt.

Csom Gyula professzor – aki a tan-reaktor építésében is részt vett, vala-mint elsô vezetôje volt a létesít-


ménynek – szerint a reaktor létesíté-se a hatvanas évek elejéig nyúlikvissza, amikor Lévai András profesz-szor elôször felvetette az atomener-giai elméleti oktatás, majd a tanreak-tor szükségességét. Számos szerve-zet, állami hivatal, hatóság és szak-ember összefogásával végül meg-született a döntés és elkészültek atervek. Ez az idôszak 1963-tól1967-ig tartott, majd megkezdôdöttaz építkezés. A beruházás végül ren-geteg buktató és nehézség áránnégy év után fejezôdött be, és a mû-egyetemi oktatóreaktor 1971. június9-én hivatalosan is megkezdhette amûködését. Ezt követôen olyanszakmai és alkotó munka kezdôdöttmeg, amely az egész magyar felsô-oktatásra és a nemzetközi kapcsolat-rendszerre máig is komoly kihatássalvolt és van.

Szatmáry Zoltán egyetemi tanár, areaktor következô vezetôje a kilenc-venes évekre visszatekintve kiemelte,hogy akkor vezették be a nukleárislétesítményekre vonatkozó idôszakibiztonsági felülvizsgálat rendszerét,amelynek addig Magyarországonnem volt elôzménye. Ez a tevékeny-ség a Paksi Atomerômûre, a KFKI ku-tatóreaktorára és a Mûegyetem tan-reaktorára vonatkozott. A munka azegyetemi reaktoron kezdôdött, aholminden elképzelhetô üzemzavarravonatkozóan elvégezték a biztonságivizsgálatot.

A jelenrôl szólva Aszódi Attila, aBudapesti Mûszaki és Gazdaságtu-dományi Egyetem Nukleáris Techni-kai Intézet igazgatója hangsúlyozta,hogy az oktatóreaktor a legidôsebbmagyarországi reaktor, mivel a KFKIkutatóreaktorát a kilencvenes évekelején már felújították. A Mûegye-tem 35 éves reaktoránál a mûszakikérdések mellett az egyik legfonto-sabb feladat az üzemeltetô személy-zet megfiatalítása. Ennek megvalósí-tásához rengeteg segítséget kaptaka Paksi Atomerômûtôl, akárcsak azelöregedett mûszaki berendezések,eszközök cseréjéhez, az elengedhe-tetlen technikai felújításokhoz. Emel-lett az is rendkívül fontos – tette hoz-zá Aszódi Attila –, hogy ez a területvonzó legyen a fiatalok számára, le-gyen elegendô hallgató, akiket vonza nukleáris technika. Természetesenaz oktatóreaktor is, mint az egészmûszaki felsôoktatás szinte állandó

finanszírozási gondokkal küzd,amelynek enyhítésében az atomerô-mû mellett a Magyar Villamos Mûvekés az iparág több más vállalata isigyekszik különféle támogatási,együttmûködési lehetôségekkel segí-teni.

Ezt követôen a hazai energetikaiiparág képviselôi közül többen mél-tatták az oktatóreaktor kiemelkedôszerepét a felsôoktatásban. HorváthMiklós, a Paksi Atomerômû karban-tartási igazgatója kiemelte, hogy azatomerômû számára is komoly prob-léma a kiöregedô mûszaki szakembe-rek pótlása. 2007 és 2012 között apaksi mérnöki állomány fele, mintegy350 szakember vonul nyugdíjba,akiknek a pótlása kiemelkedô hu-mánerôforrás-feladatot jelent. Rámu-tatott, hogy az erômû üzemidô-hosz-szabbítása még ennél is komolyabbkihívást jelent az atomerômû és amûszaki felsôoktatás számára. Mind-ezek miatt az atomerômû vezetéseszámára továbbra is alapvetô fontos-ságú az az együttmûködés, amit aMûegyetemmel kötöttek a nukleárisszakember-utánpótlás biztosítása ér-dekében.

Rónaky József, az Országos Atom-energia Hivatal (OAH) fôigazgatójahozzászólásában kiemelte: számáraazért is rendkívül fontos háttérintéz-mény a Nukleáris Technikai Intézetés az oktatóreaktor, mert nemcsak akülönféle kutatási területek munkájátsegítik, hanem alapvetôen az egyet-len olyan oktatási bázis, ahonnanbeszerezhetik azokat a szakembere-ket, akikre alapozhatják az OAH szak-ember utánpótlását is. Az alkalmatmegragadva bejelentette, hogy azOAH a konferencia hetében hagytajóvá az oktatóreaktor biztonsági je-lentését.

Háttér: A Budapesti Mûszaki ésGazdaságtudományi Egyetem Nuk-leáris Technikai Intézete (BME NTI) aMûegyetem Természettudományi Ka-rán mûködik. Az intézet két tanszékijogú szervezeti egységbôl áll: a Nuk-leáris Technika Tanszék az intézet ok-tatási feladatainak nagy részét, azOktatóreaktor Nagylaboratórium pe-dig az oktatóreaktor üzemeltetésétvégzi. A reaktor 100 kW névleges ter-mikus teljesítményû, medence típusúoktató és kutató reaktor, amelynekhûtôközege és moderátora könnyû-víz, reflektora víz és grafit.

Az intézet minden dolgozójaegyüttmûködik a kutatási és oktatásifeladatok ellátásában. Az NTI – azegyedülálló, nagy értékû oktatóreak-tor miatt – deklaráltan egyetemközioktatási létesítmény. Fô feladata aBME és más magyar felsôoktatási in-tézmények hallgatóinak és doktoran-duszainak képzése a nukleáris techni-ka területén. Az NTI vezeti és szervezia mérnök-fizikus szak egyik speciali-zációs modulját, a Nukleáris Technikamodult. A nappali képzésben résztve-vô hallgatók számára az NTI rendsze-resen ír ki Tudományos Diákköri té-mákat, diplomatémákat, ill. a poszt-graduális képzés számára PhD dokto-ri témákat.

A BME NTI azonban nemcsak sajáthallgatóit oktatja, hanem az egye-tem többi karának hallgatóit és négymásik magyar egyetem fizikus, ve-gyész és biológus hallgatóit is. Eze-ken kívül az intézet jelentôs részt vál-lal a nukleáris technika terén történôtovábbképzésben, különbözô tanfo-lyamok és a Reaktortechnika Szakirá-nyú Továbbképzés (korábban „Szak-mérnöki Képzés") keretében. A külföl-di hallgatók oktatásának is nagy ha-gyományai vannak, rendszeresen vé-geznek az egyetemen méréseket aprágai és a pozsonyi mûegyetemhallgatói. A francia Rennes INSA né-hány hallgatója szintén itt készítettea diplomamunkáját, s a holland DelftMûegyetemrôl is dolgoztak PhD hall-gatók. A bécsi Nemzetközi Atome-nergia Ügynökség felkérésére 6 hét-tôl 3 hónapig tartó továbbképzô tan-folyamokat szerveztek az NTI munka-társai fejlôdô országok szakembereiszámára a kutatóreaktorok hasznosí-tásáról. A Nemzetközi AtomenergiaÜgynökség rendszeresen küld egyé-ni ösztöndíjasokat is továbbképzésre.

A MEGÚJULÓ FORRÁSOKLEHETÔSÉGEI, AKÖZÜZEM JÖVÔJE – ENKON 2006 KONFERENCIA

Az Institute for International Rese-arch (IIR-Hungary) idén ismét meg-rendezte nagysikerû villamosenergia-piaci szakkonferenciáját június 13–14-én Budapesten, amelyet a koráb-


bi gyakorlatnak megfelelôen szaknapelôzött meg, illetve workshop köve-tett. A konferencia szervezôi, neveselôadói és a részt vevô szakembereka szektort érintô olyan aktuális kérdé-sekkel, problémákkal foglalkoztak,mint a megújuló energiaforrások al-kalmazásának lehetôségei és korlá-tai, a HTM-ek termelôi piacszerkezet-ben betöltött szerepe, a rendszer-használati tarifarendszer helye az ár-szabályozási rendszeren belül, a köz-üzem státusának változásai a liberali-zációs folyamat tükrében, illetve a vil-lamosenergia-kereskedelmi lehetôsé-gek alakulása.

Szinte semmiben sem értett egyetNagy Márta, a Gazdasági Versenyhi-vatal (GVH) elnökhelyettese a villa-mosenergia-szektor szereplôivel ahosszú távú áramvásárlási szerzôdé-sek (HTM) kapcsán, derült ki a konfe-renciát megelôzô szakmai napon tar-tott elôadásából. Nagy Márta meg-kérdôjelezte a hosszú távú áramvá-sárlási szerzôdések létjogosultságát,az erômûvek és a Magyar VillamosMûvek (MVM) költségeit, a gazdálko-dásukat, bírálta az MVM szerinte mo-nopolhelyzetét és mindig a versenymindenekfelettiségét hangsúlyozta.

Nagy Márta jelezte azt is, hogy aGazdasági Versenyhivatal villamos-energia-piacot érintô ágazati vizsgá-lata befejezôdött, de idôközben ahosszú távú áramvásárlási szerzôdé-sekkel kapcsolatosan az Európai Bi-zottság is vizsgálatot indított Magyar-országon, valamint öt másik unióstagországban. Szerinte a GVH a2007. évi teljes piacnyitáshoz kapcso-lódóan szükségesnek tartja és kezde-ményezi, hogy a kormány tisztázza aversenypiaci modellre való átálláskérdéseit, beleértve a szabadpiaci kí-nálat jelentôs kibôvítését, a végsômenedékes (egyetemes szolgáltatás)szerepének világos, nem a régi be-rendezkedést megmerevítô megoldá-sát. Mint mondta: a modellváltás ed-digi elôkészületei még semmi jótnem ígérnek, a törekvések a jelenlegihelyzet változatlan fenntartására irá-nyulnak, alapvetôen az MVM által ké-szített modell tükrözôdik vissza aszaktárca elképzeléseiben. A GVH aztszorgalmazza, hogy a 2007. közepénvárható teljes piacnyitás idejére a ha-tásos versenypiac kialakulását biztosí-tó intézkedések megtörténjenek.Nagy Márta a konferencia kerekasz-

tal-beszélgetésén a piaci szereplôk je-lenlétében azt a kijelentést tette,hogy „azt szokták mondani, hogy azenergiaszektor az egyik, aki a pártfi-nanszírozást végzi”, majd hozzátette:ha volna elég erônk egy erôfölény-vizsgálatra, bôven bebizonyíthat-nánk a költségek aránytalanságát.

Az iparág jelenlévô képviselôi egy-öntetûen visszautasították azt a felté-telezést, hogy bármilyen módon kap-csolódnának politikai pártokhoz, afelmerült költségelemeket pedig aMagyar Energia Hivatal (MEH) rend-szeresen ellenôrzi. Az erômûvek kép-viselôi szerint a hosszú távú áramvá-sárlási szerzôdésekkel mindkét fél kö-telezettségeket vállal, e nélkül mamár a világon sehol nem lehet új be-ruházásokat megvalósítani, mert abankok az ilyen projektek finanszíro-zására garanciát kérnek. Az új piacimodellel kapcsolatosan hangoztat-ták, nem lehet olyan árampiaci mo-dellt készíteni, amely nem illeszkedika gázpiachoz, hiszen ez a tüzelô-anyag az erômûvek többségénélmeghatározó. 2005-ben az erômû-vek esetében 58%-os földgázár-eme-lés történt, következésképpen azáram árának meghatározásánál alap-vetô kérdés a tüzelôanyag beszerzésiára. Ezért amíg a tüzelôanyag olda-lon nincs verseny, addig alapvetôena villamos energia terén sem alakul-hat ki igazi verseny. A MEH a hatósá-gi ár visszaállítását fontolgatja a ter-melôi oldalon, ám ez alapvetôen ér-telmezhetetlen, mivel egy év múlvabekövetkezik a teljes liberalizálás. Azenergiaszektort érintô döntéseknél abefektetôk érdekeit is figyelembe kellvenni, ezért az új modell felállításá-nál és a HTM-ekkel kapcsolatosan isolyan döntést kell hozni, amely tekin-tettel van a piaci szereplôkre is.

A szakmai nap délutáni programja-ként Kovács Ferenc projektvezetô azatomerômû üzemidô-hosszabbítási ésteljesítménynövelési elképzeléseit is-mertette. Mint mondta: a Paksi Atom-erômû teljesítménynövelése a megva-lósított átalakítások következtébennem hat számottevôen a berendezé-sek öregedésére, így nem befolyásol-ja a blokkok tervezett üzemidô hosz-szabbítását sem. Elképzeléseik szerinta négyes blokk esetében az idei év vé-gére, esetleg jövô év elejére, az egyesblokknál 2008-ra, a kettes és hármasblokknál pedig 2009-re érhetik el a

8%-os teljesítménynövelést. Hangsú-lyozta, a versenyképesség javításánakegyik legjobb módja a nukleáris ipar-ban a teljesítménynövelés, amit nem-zetközi tapasztalatok is alátámaszta-nak. Például az USA teljesítménynö-velési programjának hatására mint-egy 10%-kal úgy növekedett a nuk-leáris energiatermelési kapacitásuk,hogy közben nem épült új erômû.

Kovács Ferenc hozzászólásában ki-emelte, a teljesítménynövelés melletta másik lényeges kérdés az üzemidô-hosszabbítás, amelynek megalapo-zottságát szintén alátámasztja a nem-zetközi gyakorlat. Amerikában a telje-sítménynövelés mellett már csaknemvalamennyi atomerômûvi blokknálaz eredeti 40 éves üzemidôt 60 évreemelték. A paksi üzemidô-hosszabbí-tás megvalósíthatóságát minden el-végzett vizsgálat megalapozottnaktalálta. Az erômûben 1996 és 2002között elvégzett biztonságnövelô in-tézkedésekre összesen 60 milliárd fo-rintot költöttek, amelynek hatásáramindenben megfelel a hasonló korúnyugat-európai atomerômûvek biz-tonsági színvonalának. A tervezett20 éves üzemidô hosszabbítás ösz-szességében 172,5 milliárd forintbakerül, amelyet az atomerômû sajátforrásból biztosítani tud. Szerinteazért is lényeges kérdés az üzemidô-hosszabbítás, mert a kormány hosszútávú energiastratégiája is számol anukleáris energiatermeléssel, sôt azüzemidô-hosszabbítás mellett a kon-cepcióban 2030 körül új blokk vagyblokkok építését is tervezik.

A megújuló energiaforrásokbólszármazó áramtermelés támogatásaés elterjesztése kiemelt jelentôségû,ám az OECD prognózisa szerint a kö-vetkezô 20 évben a kiemelt pénzügyiés kutatási támogatások mellett iscsak mintegy 3%-kal járulnak majdhozzá a megújuló erôforrások a világelektromos áramtermeléséhez – mu-tatta be a projektvezetô. Az atom-energia a megújuló forrásokhoz ha-sonlóan szén-dioxid vagy egyébüvegházhatást kiváltó gáz kibocsátá-sa nélkül termel áramot. A PaksiAtomerômû mûködése a korszerûgáztüzelésû erômûveket figyelembevéve évente mintegy 5,6 millió tonnaCO2-emissziót takarít meg az ország-nak, míg szenes erômû esetében en-nek a duplájával lehet számolni. Ezál-tal az energiaellátás biztonsága mel-


lett környezetvédelmi okok is alátá-masztják az atomerômû további mû-ködésének fontosságát.

Ezt követôen Elter Enikô, az atom-erômû mûszaki szakértôje az üzemi-dô-hosszabbítás környezeti hatásta-nulmányát mutatta be, amely az ér-vényes jogszabályi és határozati elôí-rás szerint készült. Ismertette az elôz-ményeket, az elvégzett vizsgálatokatés a tanulmány megállapításait. Meg-említette, hogy javaslatot tettek azüzemeltetéshez kapcsolódó ellenôr-zések fejlesztésére. Ugyancsak alap-vetôen fontosnak tartják a nyilvános-ság bevonását, amelynek egyik állo-mása a közmeghallgatások rendsze-re. Ennek keretében Pakson, Kalo-csán és Ausztriában is volt meghall-gatás.

KÖZELGÔ PIACNYITÁS –ELHÚZÓDÓ SZABÁLYOZÁS

Az egy év múlva, 2007. július elsejénbekövetkezô teljes villamos energiaipiacnyitás kapcsán a leginkább érin-tettek, vagyis a piaci szereplôk szerinta törvényalkotás komoly késésbenvan: még alig ismert a megváltozószabályozás, nincs elfogadott piacimodell, nincs ütemezés, a villamos-energia-törvény (VET) módosítása ishátravan, miközben fel kellene ké-szülni az új, immár teljes liberalizáció-ra – hangzott el az EnKon konferen-cia másnapján.

Rengeteg még a nyitott kérdés,amelyre mielôbb szeretnének választkapni a piacnyitáshoz készülôdô fo-gyasztók, áramszolgáltatók és erô-mûvek – hangsúlyozták a piaci sze-replôk képviselôi a konferencia kere-kasztal rendezvényén. A megoldásraváró feladatok közül is kiemelkedik avégsô menedékesek (a jelenlegi köz-üzemi fogyasztók, vagyis a lakosságés a kisvállalkozók) helyzetének sza-bályozása, a hosszú távú áramvásár-lási szerzôdések jövôjével, a keresztfi-nanszírozással és a ma meglévô mint-egy ötmillió fogyasztói szerzôdésselkapcsolatos eljárások, szabályokmeghatározása, miközben még nemismert az új piaci modell sem és aVET is módosításra szorul. Mindezrendkívül sürgetô, mivel a teljes piac-nyitáshoz már csak alig egy év van

hátra. Az elhangzottak szerint a villa-mosenergia-szektor szabályozásátúgy kellene elvégezni, hogy kapcso-lódjon hozzá a gázpiac szabályozásais. A két terület elválaszthatatlan, alegtöbb erômû földgáztüzelésû és azárak alakulására leginkább a tüzelôa-nyag van hatással.

Hatvani György, a gazdasági tárcahelyettes államtitkára a kerekasztal-beszélgetést követô elôadásában kie-melte, hogy elkészült az a szakmaiháttéranyag, amely alapján elkez-dôdhet a végleges energiapolitikaikoncepció kidolgozása, megindul-hatnak a szakmai viták a piac szerep-lôivel és remélhetôleg mindezek utánaz év végére a parlament elé kerül-het az elôterjesztés. Hangsúlyozta,hogy a magyar energiapolitikának azuniós és a nemzeti érdekeket is figye-lembe kell vennie, amelynek háromalappillére a fenntarthatóság, a ver-senyképesség és az ellátás biztonsá-ga. Az új piaci modell kialakítása azegyik olyan feladat, amely az európaienergiapiachoz való illeszkedést segí-ti. A Magyar Energia Hivatal már is-mert modellje mellett az Magyar Vil-lamos Mûvek és az E.ON is készíti asaját piaci modelljét. Rendkívül lé-nyeges, hogy miként sikerül rendeznia hosszú távú szerzôdések ügyét –tette hozzá Hatvani György. Ezekolyan magánjogi szerzôdések, ame-lyeket következmények nélkül nemlehet felmondani, több ezer milliárdforintot jelentenek, amit az államnakvagy az MVM-nek kellene kifizetnie.Ugyancsak lényeges, hogy a rend-szerhasználati díjak csak a ténylegesköltséget tartalmazzák, más, rárakó-dott tételeket pedig ne. Mindezekmellett felülvizsgálatra szorul a határ-keresztezô kapacitások lekötése is. El-mondta, egyes kormányzati elképze-lések szerint a jövô júliusi piacnyitástelôre lehetne hozni januárra, ámmég el kell készíteni az új törvényt(VET), amelyhez kapcsolódva az ösz-szes alsóbb rendû szabályozást ismeg kell változtatni.

EMELKEDÔ ÁRAKKALKELL SZÁMOLNI A JÖVÔBEN

A konferencia záró napi elôadásainelhangzottakat összefoglalva emelke-

dô árakra, az atomenergia és a meg-újuló erôforrások kihasználásánaknövelésére, valamint új beruházások-ra és az energiatakarékosság fokozá-sára kell készülni Magyarországon is.A készülô új energiapolitikai koncep-ció három alappillére az ellátás biz-tonsága, a fenntarthatóság és a ver-senyképesség.

Hodossy László, a Paksi Atomerô-mû mérnöke nyitó elôadásában azalternatív erôforrásokról beszélt. Mintjelezte: Magyarországon a rendelke-zésre álló alternatív energiahordozókapacitásnak csak mintegy 3-4%-áthasználjuk ki. Részben ezért sincsolyan központi rendszer, amely ösz-szefogná a területet, inkább egyediés helyi kezdeményezések, beruházá-sok történnek. Szükségesnek tartjaegy alternatív energiaszolgáltatószervezet felállítását, amely összefog-ná az erôforrásokat, a támogatási le-hetôségeket, a számba vehetô pályá-zatokat, projekteket, a vállalati és la-kossági igényeket. Ezzel a módszerrelegy hatékony és gazdaságos rend-szert lehetne létrehozni.

Hauszmann János, az atomerômûMBA mérnöke a villamosenergia-szek-tor mûködésének egy lehetséges mo-delljét bemutatva jelezte, hogy aziparágban különbözô költséggel dol-goznak az erômûvek (atom, szénvagy gáztüzelésû), de az átlagos tô-keköltséget minden szereplônek megkell termelnie, különben egy idô utánelbukik a versenyben. Ez azt jelenti,hogy az úgynevezett kockázati feláratminden szereplônek meg kell termel-nie. A gazdaságban a háztartások, azállam és a vállalatok a szereplôk, áma gazdasági körforgásba a munkaerô-piac, a pénzügyi piac és az árupiac isbekapcsolódik. A villamosenergia-pia-cot vizsgálva a következô évtizedek-ben mintegy 3500-4000 MW elavultkapacitást állítanak le a közel9000 MW-ból, ezáltal nô a kereslet,áremelkedést eredményezve.

Szerdahelyi György, a gazdaságitárca fôosztályvezetô-helyettese azenergiapolitikát bemutatva hangsú-lyozta, hogy az uniós és a magyaror-szági elképzelésekben is megtalálha-tó alappillér az ellátás biztonsága, afenntarthatóság és a versenyképes-ség. A hazai energiapolitikának ésszabályozásnak összhangban kelllennie az EU irányelveivel, energia-politikai koncepciójával. Kiemelte,


hogy a hazai villamosenergia-rend-szer alapja a Paksi Atomerômû,amely az üzemidô-hosszabbítás és abátaapáti hulladéktárolás rendezô-désével egyfajta hosszú távú bizton-ságot jelent az áramszolgáltatásban.Lényeges, hogy a nukleáris energia-termelô kapacitás bôvítésének kér-dése – a megújuló erôforrások résza-

rányának növelése mellett – megje-lent az Unió elképzelései között is.Az EU-t érintô legfôbb kihívások kö-zött szerepel, hogy a következô 20évben mintegy ezermilliárd eurónyiúj energetikai befektetés szükséges.Az energiaigény növekedésévelegyütt nô az importfüggôség, emel-kedô energiaárakkal kell számolni,

beszûkülnek a források és nagyon lé-nyeges a globális felmelegedés kér-dése is. Mindezek természetesen ki-hatnak Magyarországra is, ezért ha-sonló elvek mentén készül az újenergiapolitikai koncepció. Ebbenaz említettek mellett különösen meg-határozó szempont az energiataka-rékosság.


pozó dokumentáció szerint elvégzetttevékenység a nukleáris biztonságszempontjából megfelel az atom-energia alkalmazását szabályozó jog-szabályoknak és követelményeknek.

Az OAH NBI közvetlenül az eltávolí-tási feladatokra vonatkozó, a PaksiAtomerômû Rt. és az orosz TVEL kon-zorcium közötti szerzôdés megkötésétkövetôen önálló munkacsoportot ho-zott létre az eltávolítással összefüggôhatósági feladatok elvégzésére. A mun-kacsoport (amely magába foglalja azOAH NBI mûszaki szakember állomá-nyának közel 40%-át) meghatároztaazokat a követelményeket, amelyeket akülönféle engedélykérelmeknek teljesí-teniük kell, valamint kidolgozta az en-gedélykérelmek elbírálásának metodi-káját. Folyamatosan figyelemmel kísér-te a paksi atomerômû vizsgálatait éselôkészületeit, részt vett az orosz gyár-tó helyszíni ellenôrzésében, valamintaz eltávolítási munkákra vonatkozóképzésen, elbírálta az eltávolítással ösz-szefüggô engedélykérelmeket és meg-fogalmazta az engedélyek feltételeit.

Az OAH NBI továbbra is kiemelt fi-gyelmet fordít az eltávolítási tevékeny-ségekre és fokozott helyszíni hatóságiellenôrzésekkel biztosítja a sérült fûtô-elemek eltávolításának felügyeletét.

Dr. Lux Ivánfôigazgató-helyettes,az OAH NBI vezetôje

AZ MVM ZRT. MEGTARTOTTANYOLCADIK KAPACITÁS-AUKCIÓJÁT

Az MVM Zrt., mint közüzemi nagyke-reskedô 2006. május 31-én megtar-

totta a nyolcadik kapacitásaukcióját,Annak ellenére, hogy a 2005. no-vember 9-i árverésen 2006. évre vo-natkozóan már jelentôs villamosener-gia-mennyiség kalapács alá került, amostani aukción rekordszámú, 14 ke-reskedô vett részt. Sajnálatos módon– a hagyományokat nem megtörve –feljogosított fogyasztó az aukciónmost sem vett részt.

Az árverések célja, hogy az MVMZrt., mint közüzemi nagykereskedôközüzemi portfóliójából a verseny-piacra kerülô villamos energia növel-je a kínálatot, erôsítse a feljogosítottfogyasztók piacán tevékenykedô ke-reskedôk közötti versenyt. Hasonlóárverések lebonyolítása számos euró-pai országban gyakorlatot képez(többek között EDF, CEZ).

Az MVM Zrt. az árverésre a MagyarEnergia Hivatal képviselôjén kívülmeghívta a Gazdasági Versenyhiva-tal munkatársait is. A GVH az árveré-sen nem vett részt, álláspontja sze-rint „Az aukció, mint eljárási formaönmagában csak korlátozottan alkal-mas a piaci verseny növelésére.”

Az árverésen az MVM Zrt. a 2006.július 1.–december 31. közötti idô-szakra egy ún. zsinór terméket hirde-tett meg 120 MW teljesítménnyel. Atermék iránti fokozott kereslet miattaz MVM Zrt. most is élt azzal a lehe-tôséggel, hogy a meghirdetett kapa-citásnál – a kereslet–kínálat függvé-nyében – 10%-kal többet adjon el.Így az árverésen 132 MW talált gaz-dára, amely a teljes idôszakra vetítve583,044 GWh villamosenergia-mennyiséget jelent. Az MVM Zrt. ígya korábbi árverésen értékesítettmennyiséggel együtt összesen3365,4 GWh villamos energiát érté-kesít 2006-ban a versenypiac részérekapacitásaukción keresztül.

Az árverésen a fenti villamosener-gia-mennyiség 11,33 Ft/kWh átlagá-ron kelt el, amely azért is figyelemreméltó, mert ha csak kis mértékben is(10 fill/kWh-val), meghaladja a közü-zemi nagykereskedô közüzemi szol-gáltatók felé alkalmazott hatósági ér-tékesítési átlagárat. Az árkülönbségértékelésénél figyelembe kell vennitovábbá azt is, hogy az MVM Zrt. aközüzemi szolgáltatóknak a minden-kori fogyasztói igények által megha-tározott menetrend szerint értékesít.A villamosenergia-piacon az elsôsor-ban nappali idôszakban vételezô ve-vô igényeihez igazodó menetrendszerint szállított villamos energia áraáltalában 40-60%-kal haladja meg azsinór termék árát.

Az MVM Rt. a terméket a hatályosvillamosenergia-törvény értelmében,minden villamosenergia-kereskedô ésfeljogosított fogyasztó számára átlát-ható módon, a Magyar Energia Hiva-tal által határozattal jóváhagyott Ár-verési Szabályzat szerint értékesítettea Hivatal képviselôi és közjegyzô felü-gyelete mellett.

Az elôzô kapacitás-árverésekhezhasonlóan az MVM Zrt. a közüzemiportfóliójából létrehozott, ún. „vir-tuális erômû” kapacitását és az ehheztartozó villamos energiát hirdettemeg.

A pályázaton a résztvevôk szemé-lyesen licitáltak, a megnyert villamosenergiát a nyertes résztvevôk a ma-gyar átviteli hálózat bármely betáplá-lási pontján átvehetik. Az eljárás so-rán az ajánlattevô személye nem váltismertté, így a szerzôdések továbbirészletei sem nyilvánosak.

Magyar Villamos Mûvek Zrt.Kommunikációs Osztály

Folytatás a 30. oldalról


Elôzmények

DOROGH, ahogy Fényes Elek 1851-ben kiadott Magyarország Geográp-hiai Szótárában írja: egy hatszázhat-van lakosú kis sváb község, ahol igenszorgalmas, „kétszeres termést pro-dukáló” lakosok élnek. A környezôfalvakban, Csolnokon a Miklós-he-gyen, Bajóton a Szakás-hegyen, To-kodon a Gete-hegyen, Sárisápon,Mogyorósbányán… tesz említést ekönyv akkor folyó kôszénbányászat-ról. (Például: a csolnoki Miklós-he-gyen 30 ezer mázsa kôszenet termel-tek ki egy évben.)

Az 1800-as évek utolsó évtizedei-ben a „villamosságtan” és a vízszi-vattyúzás „tudománya” technikájá-nak rohamos fejlôdése együtt járt azipar, a vasút fejlôdésével, amelyhezszén kellett. Ez a körülmény hoztalétre 1896-ban a dorogi bányaköz-pontot és indult fejlôdésnek a dorogiszénbányászat és az azt kiszolgálóipari vertikum. E fejlôdés Dr. SchmidtSándor bányamérnök, bányaigazga-tó nevéhez kötôdik.

1906. év végén helyezték üzembea Dorogi Villamosmûvet, a „Centrá-lét” 1 db 500 lóerôs turbinával és4 db 2 t/h kazánnal. Ez a Centrálé to-vábbi berendezések bôvítésével mint-egy tíz évig a mai „bányagépgyár” te-rületén üzemelt.

1916-ban építették fel a jelenlegihelyén az új erômûvet, amelynek ké-pe az 1. ábrán látható.

A bányászat fejlôdése szükségessé

tette az erômû fejlesztését is, amely afokozatos bôvítések során elérte,hogy 8 db 6 t/h-s rostélyos tüzelésûkazán, 2 db 10 t/h-s szénportüzelésûkazán és 2 db 30 t/h-s Ganz–Hanno-mag kazán üzemelt.

1949-ben az államosítással létre-jött a Dorogi Hôerômû Vállalat, mintaz akkori magyar energiarendszeregyik erômûve. Ezután volt még azerômû teljes gépészeti és villamosre-konstrukciója, illetve 1 db 3 MW-osellennyomású turbina, ill. 50 t/h-sLáng–Borsic szénportüzelésû kazánüzembe helyezése. Ezzel kiépült azerômû 13 kazánnal, 5 turbinával, ésmintegy 30 MW kapacitást képviselt.Megemlítendô, hogy akkor a magyarenergiarendszer RT-je kb. 1000 MWvolt és a csúcsterhelés kb. 900 MW.

A Dorogi Erômû ezen idôszakbanbiztos bázisa volt a Dorogi Szénbá-nyák villamosenergia-igényének kie-légítésében, valamint Dorog és kör-nyezetének energiaellátásában.

A Dorogi Erômû és a dorogi bányakapcsolata sokáig „szigetüzemben”volt, majd a 65 kV-os távvezeték-rendszer kiépítésével, valamint OVIT120 kV-os alállomásának üzembe he-lyezésével Dorog és térsége villamos-energia-ellátás szempontjából telje-sen biztonságossá vált.

Az 1960-as évekre a Dorogi Erômûmint villamoserômû fontossága„csökkent” a megépített hálózatok el-látásbiztonsága miatt.

A Dorogi Erômûben kiváló felké-szültségû szakemberek voltak ésDejczô Vince igazgató olyan légkört

100 ÉVES A DOROGI ERÔMÛ� A DOROGI ERÔMÛ EZ ÉVBEN ÜNNEPLI MEG CENTENÁRIUMÁT. EZ AZ EGYEDÜLÁLLÓ EGYSZERI,

MEGISMÉTELHETETLEN JUBILEUM ALKALMÁBÓL – MINT, AKI ÖTVEN ÉVVEL EZELÔTT KEZDTEM MEG

MÉRNÖKI MUNKÁMAT SZAUTER JÓZSEF KOLLÉGÁVAL EGYÜTT A DOROGI ERÔMÛBEN – TISZTELET-

TEL EMLÉKEZEM MEG MINDAZOKRÓL, AKIK MA AZ ERÔMÛBEN DOLGOZNAK, AZOKRÓL, AKIK KO-

RÁBBAN AZ ERÔMÛBEN DOLGOZTAK ÉS AZOKRÓL, AKIK SAJNOS MÁR NEM LEHETNEK KÖZÖTTÜNK.

MOHÁCSI MIKLÓS*

* okl. gépészmérnök Eur.Ing., a Dorogi Erômû1956–1971 közötti mérnöke, fômérnöke.

1. ÁBRA


biztosított mérnökei számára, ahol azerômû és az iparág számára fontosmûszaki fejlesztések kerülhettek meg-valósításra. Ezek közül kiemelem azalábbiakat:– BWK-ból adaptáltuk a kazánok

üzem közbeni „vízlándzsás” salak-tisztítását.

– Az ERÔTERV szabadalmát, a„Kényszeradagolású hidropneu-matikus pernyeszállító berende-zést” (Lásd: „ERÔTERV Közlemé-nyek 3.” jubileumi számát, 1965.)

– Az IPARTERV szabadalmát, a „ke-resztáramú vízfilmes hûtôtor-nyok”-at. (A dorogi tapasztalatokalapján épült meg az elsô magyar200 MW-os erômûvi blokk hûtésirendszere Visontán. Lásd: MVMKözleményei 1965. 11–12. sz.M. M. Cikke)

– Dr. Kovács K. Pál professzor szaba-dalma „a kétforgórészes aszinkronMOTEN-motorról”.

– A Tatabányai Bányák szabadalma a„VIDUS víztisztító rendszer”. (Melyaz itteni tapasztalatok alapján szé-les körû nemzetközi alkalmazástnyert.)

– A VEIKI Tüzeléstechnikai KísérletiÁllomása Dr. Vajda György és Dr.Reményi Károly irányításával.

– Távhôellátás nagymérvû bôvítéseDorog térségében.

– Dorog–Esztergom távfûtô rendsze-rének kiépítése.A fenti mûszaki fejlesztésekkel je-

lentôs szakmai tekintélyre tettünkszert, amelynek elismeréseként a Do-rogi Erômû egyben a magyar ener-giarendszer egyik szakmai utánpótlá-si helye volt. Igen sokan kerültek tô-lünk az iparág felelôs posztjaira, illet-

ve e mûszaki fejlesztések eredménye,hogy a Dorogi Erômû biztosítani tud-ta mind a mai napig „szükségessé-gét”.

Külön tisztelettel emlékezek megDr. Lévai András professzorról, az ak-kori miniszter helyettesrôl, Dr. HajdúElemérrôl, az Erômû Tröszt mûszakiigazgatójáról… azért a szakmai tá-mogatásért, amit a fenti mûszaki fej-lesztésekhez számunkra nyújtottak.Ezek az 1966 évben, az erômû 60éves jubileumán kerültek értékelésre.

Tisztelettel emlékezem meg azonfômérnökökrôl, akik 1949-tôl mint-egy 40 éven át a Dorogi Erômû mû-szaki vezetôi voltak, akiknek képét a2. ábra mutatja. (Balról: Szauter Jó-zsef, Horváth Miklós, Berényi Endre,Bölöni István, Zólyomi Lajos, VargaIstván, Dudás Gyula, Mohácsi Miklós.A kép 1977-ben, a pilismaróti találko-zónkon készült.)

Tisztelettel emlékezem meg part-nervállalataink vezetôirôl, munkatár-sairól. Ezek közül megemlítem:– a Dorogi Szénbányáktól: Morva

Máriuszt, aki 1949-ig az erômû fô-mérnöke volt.

– Kéri Vencel, Dr. Tóth István igaz-gatót, Schopper János, DorogiKároly fômérnököt.

– A Szénlepárlótól, illetve a mai Rich-ter Vállalattól Galauner Béla ésKörmöndi István fômérnököt.

– Az ERÔTERV-tôl Kordis József igaz-gatót, Dr. Homola Viktor, VigyázóGyörgy (szabadalmazó) mérnököt.

– Az IPARTERV-tôl Takács Gyula igaz-gatót, Zatureczky Árpád (szabadal-mazó), Egyed András mérnököt.Végezetül tisztelettel emlékezem

meg azokról, akikkel a Dorogi Erô-

mûben együtt dolgoztam, így GálosJános, Dejczô Vince igazgatóról, Be-rényi Endre, Dudás Gyula fômérnök-rôl, Szauter József, Pracskó Ferenc,Kardos Márton, Domszky Mihály, Tal-lér Pár, Fekete János, Kocsis József,Rapp József, Magassy Miklós, vala-mint fiatalon, üzemi balesetben el-hunyt Erdei Jenô mérnökrôl, SzegediIstván, Lapos Ferenc fôkönyvelôrôl,továbbá Nemes Zoltán, VezérGyörgy, Megyei Rezsô, Oltóssy Re-zsô, Kornokovics Albertrôl, a Vári ésHajnali testvérekrôl, továbbá Mihalo-vics Rózsikáról, Hermann Piroskáról,Hágelmayer Marikáról, Dobos Mag-diról és sokan másokról.

Külön említem meg Pénzes Lász-lót, a mi kedves Laci bácsinkat, akinyugdíjasként is rendkívüli szakma-szeretettel, lelkiismeretességgel, segí-tôkészséggel igazi példát mutatott.

Kollégáim közül többen voltak, kikerômûvi életünket gazdagították az-zal, hogy megszervezték évenként a„mûszaki estet”, ahol versben köszön-töttek. Így kiemelem kedves baráto-mat, Vezér Györgyöt, továbbá, akikrajzban és versben örökítettek megegy-egy erômûvi eseményt, így Ne-mes Zoltánt és az iparágban is közis-mert, mindig derûs Oltóssy Rezsôt,akinek egy rajzát 1958-ból a 3. ábramutatja. (V. sz. turbina indítása)

Talán megengedhetô, hogy Dej-czô Vince igazgatóról egy esetet el-mondjak. A keresztáramú vízfilmeshûtôtorony megépítése, üzembe he-lyezése rendkívül fontossá vált, kel-lettek azok az üzemi tapasztalatok,amelyek alapján dönteni lehetett ak-kor az iparág mûszaki vezetôinek atervezés alatt álló Visontai HôerômûIII. számú 200 MW-os blokkjának hû-tôrendszerérôl. Ehhez kellettek a do-rogi tapasztalatok. Az építés bármegfelelô ütemben volt, de Lévaiprofesszornak minél elôbb kelletteka próbaüzemi adatok döntés céljá-ból. Megkérte Dejczô Vince igazga-tót, hozzon intézkedést a munkála-tok gyorsítására. Egy rövid idôre ráLévai professzor váratlanul megje-lent és örömmel látta azt a serénymunkát, amit az építôk végeztek.Éppen ki akarta fejezni köszönetét,amikor meglátta, hogy a hûtôtoronyközelében a földön két nagy vizes-edényben sörösrekeszek vannak. Akiemlékszik a professzor úrra, az gon-dolom tudja, hogy ilyen esetben mi

2. ÁBRA


történt. A kérdésére, amelyet feltettDejczô Vincének: „Ez mi?”, a válasza következô volt: Professzor úr meg-bízott azzal, hogy a munkák mi-elôbb készüljenek el. Ehhez az ösz-tönzô az itt behûtött sörösrekeszek.Miután minden reggel pontosítjuk amegemelt elvégzendô munkát, ami-

kor azt elvégezték, a sört megihat-ják. Én így teljesítettem professzorúr kérését.

Úgy gondolom nem kell hozzá to-vábbi kommentált fûznöm.

Dorog – a szénbányászat által –rendkívüli fejlôdésen ment át, majdaz elmúlt években nagy ipari parkkal,

infrastruktúrával, nemzetközi tekin-téllyel bíró város lett. Dorog városegyik jelentôs díszpolgára Dr. Habs-burg Ottó, a Pán-Európai Unio képvi-selôje, akinek szavait idézem:

„Aki nem tudja honnan jött, nemtudja hol van. Aki nem tudja hol van,nem tudja merre kell menni.”

E szavak igen tanulságosak, a„nemzet bölcsének” szavai is lehetné-nek.

Ötven év távlatából hálát adok agondviselésnek, hogy mérnöki pályá-mat a Dorogi Erômûben kezdhettemel. Itt megadatott minden ahhoz,hogy alkotó mérnöki munkám kitelje-sedjen, amit mind a mai napig hasz-nosítok.

Végül a 100 éves jubileumát ün-neplô Dorogi Erômû vezetôinek,munkatársainak gratulálok és tiszte-lettel köszöntöm ôket, emlékezve akorábbi munkatársakra és azokra,akik ma már nem lehetnek itt.

Sok sikert kívánok további munká-jukhoz és személyes életükben örö-möt, boldogságot.

Esztergom, 2006. augusztus hó

3. ÁBRA

� HÍREK

IPARÁGI SZÁMVITELI KONFERENCIA

Az Iparági Számviteli Bizottság (ISZB)rendezésében a siófoki Vértes Hotel-ben tartotta soros iparági összejöve-telét az iparági számviteli szakterület.

A június 13–16. között megrende-zésre került konferencia a szokásoshárom nap helyett tulajdonképpennégynapos rendezvénnyé bôvült, mi-vel kettôs funkciót töltött be. Egy-részt iparági jellegû programok bo-nyolódtak, másrészt – szekció munkakeretében – külön programot bonyo-lított le az MVM Társaságcsoport is.

Június 13-án délután a rendez-vény megnyitása kellemes színfolttalindult. Molnár László gazdasági igaz-gató köszöntô és méltató szavaivalmegkezdôdött Szabó Tamásné Má-kos Margit festômûvésznek, melles-leg a VÉ ZRt. pénzügyi osztályvezetô-jének nagy sikert aratott kiállítása. Aremek festmények, iparmûvészeti jel-legû selyemfestészeti alkotások nagy-

szerû kikapcsolódási lehetôséget te-remtettek a konferencia négy nap-ján, fôleg a festômûvész szakértô tár-latvezetése által. Egyöntetû volt amegállapítás: nagyobb teret, lehetô-séget érdemelnének az ilyen kezde-ményezések, valamint a festômûvészalkotásainak iparági megismertetése.

A kiállítás megnyitása után azon-nal munkára váltott át az összegyûlt40-50 fô. Az egyik szekció az Ernstand Young tanácsadóinak közremû-ködésével és irányításával a – fôlegaz ÁSZ társaságoknál aktuális témát–, a kedvezményezett eszközátruhá-zás problémakörét járta körbe, míg amásik szekció keretei között az MVMTársaságcsoport új stratégiája meg-valósításának állásáról, a közel- és tá-volabbi jövô feladatairól tartott elôa-dást Molnár László gazdasági igazga-tó, majd ôt követôen pedig a számvi-teli, pénzügyi és kontrolling szakterü-letek vezetôi ismertették a közeljövôszakmai feladatait. Hozzájuk csatla-kozott Sziklai Marianna vezérigazga-

tó asszony is, az MVM Kontó ZRt. ve-zetôje, amely cég fokozatosan vesziát a társaságcsoport közösen végez-hetô számviteli-pénzügyi tevékenysé-gét. A kissé hosszúra nyúlt este végülhangulatos közös vacsorával zárult,erôsítve az összetartozást, s teret ad-va az informális kapcsolatteremtés-nek.

Az iparági összejövetel mindenrésztvevôje számára szervezett prog-ram tulajdonképpen június 14-én in-dult.

Elsô nap stílusosan számviteli ak-tualitásokról folytatott elôadással kez-dôdött a rendezvény, majd átváltotta napjainkban „égetôvé vált” APEH-témára, a transzferár-nyilvántartásproblémakörre, hogy végül a délu-tánt az „örökzöld” áfa témakör zárja.

A második nap nagysikerû elôadá-sokkal indult a CO2-kereskedelemrôl,valamint annak számviteli vetületei-rôl. Civin Vilmos és Ladó Judit (De-

Folytatás az 58. oldalon


� Az intézkedéscsomag három tör-vénybôl áll; még a tervezetek jelölé-seit alkalmazva, ezek az alábbiak:T/229 sz. törvényjavaslat az állam-

háztartás egyensúlyát ja-vító különadóról és aköltségvetési forrásbólszármazó kamattámoga-tások után fizetendô jára-dékról;

T/230 sz. törvényjavaslat a házi-pénztáradóról;

T/231 sz. törvényjavaslat az egyespénzügyi tárgyú törvé-nyek módosításáról.

Az intézkedések hatályba lépéseeltérô, de a legtávolabbi idôpont is„szorító” a felkészülés, rákészülésszempontjából. Az évközi változtatá-sok sosem jönnek jól a gyakorlatszintjén, mert évközben a nagy rend-szereket átállítani nagyon bonyodal-mas. „A szükség azonban törvénytbont!”

Amire írásomban vállalkoztam, tu-lajdonképpen nem fér bele teljesség-gel egy cikkbe, mert az intézkedés-csomag oly nagy. Ezért súlyoznomkellett és csak a fôbb elemeit, a ma-gánszemélyeket, társaságokat legin-kább érintô intézkedéseit kommentá-lom röviden.

Az intézkedések felsorolásánál az„idôrendiség” elvét követem, vagyisa legkorábban hatályba lépôk kerül-nek az elsô helyre. Teszem ezt azért,mert azoknak az elôkészítéséremarad a legkevesebb idô, vagyisezeknél kell kezdeni a felkészülésimunkát.

I. A 2006. SZEPTEMBER 1-JE ELÔTT HATÁLYBA LÉPÔ RENDELKEZÉS

Pótlékmentes önellenôrzés lehetôsége

A jogszabály egyfajta „amnesztiát”biztosít azzal, hogy a 2006. június9-e elôtt bevallott adókülönbözetekönellenôrzéssel történô rendezésérelehetôséget nyújt, 2006. december31-ig. Ezen túlmenôen további ked-vezmény, hogy a feltárt adókülönbö-zetek 1-5 évig terjedôen, havi részle-tekben fizethetôk meg.

(Ezzel a kormány nyilvánvalóan a„bûnök” egyszeri rendezésére ad le-hetôséget, érdemes tehát élni a jog-szabályi lehetôséggel, s a II. félévbenfokozatosan „rá kell menni” az önel-lenôrzésekre. Tisztázandó kérdés,hogyan alkalmazható ez a jogsza-bály akkor, amikor az „amnesztia”alatt éppen APEH ellenôrzés kezdô-dik, mint ahogy pl. az MVM Zrt.-nélvárható?!)

Környezetvédelmi termékdíj

A jogszabály lehetôvé teszi, hogytöbb belföldi értékesítés (láncügylet)esetében a termékdíjköteles beszer-zések során felszámított termékdíjösszegét a vevô utólagosan, egé-szen 2004. május 1-jéig visszamenô-legesen (az EU csatlakozás napja)visszaigényelhesse abban az eset-ben, ha a terméket a vevô változat-

lan formában, vagy más termékbebeépítve ezt követôen exportálja,vagy más tagállamba kiszállítja. Haa termékdíj fizetésére kötelezett ed-dig az adót még nem hárította át avevôre, akkor ez 2006. október 1-jéig az APEH felé tett bejelentésseljogkövetô módon utólag is rendez-hetô.

II. A 2006. SZEPTEMBER1-JÉTÔL HATÁLYBA LÉPÔINTÉZKEDÉSEK

Társaságok szolidaritási különadója

A társaságok – így az MVM Társaság-csoport tagjai – számára is az egyikleglényegesebb intézkedés az ún.„szolidaritási különadó”, amelyet a2006. szeptember 1-je utáni idôszakután kell fizetni. (Vagyis az intézke-dés „kettészakítja” az adó számításá-nál a gazdasági évet!)

Az adó mértéke: 4%, a jelenlegitársasági adóhoz hasonlóan az adó-zás elôtti eredmény terhére kell meg-állapítani. Az adóalap módosítási le-hetôsége viszont jóval szûkebb anormál társasági adóénál:

Csökkentô tételekkapott osztalék,a külföldi telephelynek betudható,

külföldön adózott jövedelem,véglegesen kapott támogatások,

juttatások,térítés nélkül kapott szolgáltatások

értéke.

ADÓTÖRVÉNY-VÁLTOZÁSOK FÔBB ELEMEI ÉS AZOK HATÁSA A CÉGEK GAZDÁLKODÁSÁRA� AZ ORSZÁGGYÛLÉS 2006. JÚLIUS 10-ÉN ELFOGADTA AZ ELSÔDLEGESEN A KÖLTSÉGVETÉSI

EGYENSÚLY MEGTEREMTÉSE ÉRDEKÉBEN MEGALKOTOTT INTÉZKEDÉSCSOMAGOT.

DR. NAGY ZOLTÁN


Növelô tételeka külföldrôl kapott jövedelem után

külföldön fizetett adó,a véglegesen adott támogatás, jut-

tatás,a térítés nélkül nyújtott szolgáltatá-

sok értéke.Az intézkedés további része, hogy

az adóalanyoknak negyedévenkéntelôleget kell fizetniük, december20-ig pedig az elôlegeket a várhatóadófizetési kötelezettségre (nem pe-dig annak 90%-ára) kell feltölteni.

(Meg kell jegyeznem, hogy jelen-leg még vannak a jogszabálynak szá-momra „sötét” elemei, de ezek való-színûleg hamarosan kitisztulnak. Ne-vezetesen például, hogy egy társa-ságnak vajon akkor is kell-e különa-dót fizetnie, ha egyébként adóked-vezmény igénybevételére jogosult?Nincs rendelkezés arra vonatkozóansem, hogy vajon kedvezményezettátalakulás, részesedéscsere, illetveeszközátruházás esetén, amikor a tár-saság adómentes lenne, meg kell-efizetni a különadót? Stb.)

A szeptember 1-je elôtti és utáni(év végéig terjedô) idôszak tehát el-válik a különadóalap meghatározásá-nál. A vállalkozás dönthet, hogy az„elválasztást” idôarányosan teszi,vagy pedig a 2006. augusztus 31-rekészített „közbensô mérleg” adataialapján, a két idôszakra külön elôál-lítható adózás elôtti eredmény figye-lembevételével számolja meg kötele-zettségét.

(Ezt minden társaságnak a sajátos-ságai szerint kell eldöntenie, az adó-minimalizálást tartva szem elôtt. Pél-dául az MVM Zrt. esetében nem le-het kérdéses a „közbensô mérleg” el-készítésének szükségessége a 2006.január 1-jei TSO tranzakcióból nyertjövedelem miatt. A „közbensô mérle-get” egyéként nem terheli könyvvizs-gálati kötelezettség, legalább enneka plusz terhe így elkerülhetô.

Felhívnám a figyelmet, hogy aszeptember 1-je után adott végle-ges támogatások, juttatások, térítésnélküli szolgáltatások is drágulnaktehát, mivel növelik a különadóalapját.)

Áfa-kulcsmódosítások

Az áfa 15%-os adókulcsa 2006. szep-tember 1-jétôl megszûnik, s az ez alátartozó termékek kulcsa 20%-ra

emelkedik. Ennek az iparágra – mivela villamos energia korábban 15%-osbesorolása már elôzôleg 20%-ra vál-tozott – nincs „megrendítô” hatása,ám teherként mégis jelentkezik majd,egyrészt az áttételes „drágulás” mi-att, másrészt közvetlenül például aszórakoztatói elôadói díjak, az étkez-tetés le nem vonható ÁFÁ-jánakemelkedése miatt.

(Itt is vannak még azonban „homá-lyos” jogszabályhelyek, pl. átmenetiszabályok alkalmazása az elôlegfize-tésre, valamint a folyamatosan teljesí-tett és az idôszakos elszámolású szol-gáltatásokra.)

Kamatadó

A kamatjövedelmek megadóztatásamár régóta napirenden van, s 2007.január 1-jétôl egyébként is bekövet-kezett volna. Ez lett most elôrehozvaszeptember 1-jére, s az eredetileg10%-os adóteher megemelve 20%-ra. A kamat fogalma is módosul, ki-terjed –egyebek mellett – a bank-számla-, illetve a betétszámla-követe-lés után jóváírt kamatra, továbbá abefektetési jegy és a hitelviszonytmegtestesítô értékpapír hozamára is.Megjegyzendô, hogy a szeptember1-je elôtt kötött ügyletekbôl szárma-zó kamatjövedelmet nem terheliadó. Nem adóköteles továbbá az EUmegtakarítási irányelvét elfogadottállamban illetékességgel bíró magán-személy kamatjövedelme, amelyrôl akifizetô adatot szolgáltat (pl. EU be-fektetési alapok, magyar államkötvé-nyek, egyéb magyar állampapírokesetén).

(Ez a teher tehát nem a társaságo-kat, hanem a magánszemély adózó-kat sújtja.)

Árfolyamnyereség-adó

Az EU és az OECD tagállamainaktôzsdéin kötött ügyletek utáni árfo-lyamnyereségbôl származó jövedel-met is 20% adó terheli.

(Ez is a magánszemély adózókravonatkozó szabály.)

Osztalékadó

Az EU tagállamok tôzsdéin forgalma-zott értékpapírokból származó oszta-lékot eredetileg 2007. január 1-jétôlterhelte volna 10%-os adó, amelyet

most elôrehoztak 2006. szeptember1-jére.

Telefonszolgáltatások utáni természetbeni juttatás

A telefon és Internet-protokol szolgál-tatások magáncélú használata 2006.szeptember 1-jétôl természetbeni jut-tatás lesz. Ha a magáncélú használataránya meghatározható és megfele-lô dokumentumokkal alátámasztha-tó, akkor ez a meghatározott rész, el-lenkezô esetben a felmerült költsé-gek 20%-a minôsül automatikusantermészetbeni juttatásnak.

(Adóoptimalizálási, illetve az elszá-molási módszer esetleges változtatá-sának igénye miatt gyorsan át kellalakítani a telefonhasználattal kap-csolatos belsô szabályozásokat.)

A természetbeni juttatás kulcsánakemelkedése

A 2006. szeptember 1-je után nyúj-tott természetbeni szolgáltatásokataz eddigi 44% helyett 54%-os SZJAfogja terhelni.

(Ez óriási adóteher, mert a számítá-sok szerint így 100 egység természet-beni juttatás adóterhe 101,6%, va-gyis nagyobb az adókötelezettség,mint a természetbeni juttatás!

Ez az intézkedés nyilván vissza fog-ja riasztani a vállalkozások vezetôit atermészetbeni juttatások növelésétôl,de még a szinten tartásától is.)

A munkavállalói egészség-biztosítási járulék emelkedése

A munkavállalói egészségbiztosításijárulék mértéke 4%-ról 6%-ra emelke-dik 2006. szeptember 1-je után.(2007-tôl ez a mérték is további 1%-kal növekszik).

A tb-járulék alapjának kiszélesítése

Fôszabály lesz, hogy a tb-járulékot2006. szeptember 1-jétôl legalább aminimálbér kétszerese után kell meg-fizetni. (Ez összegében nem nagy te-her, mert ha a foglalkoztatott jövedel-me nem éri el ezt a mértéket és ezt amunkáltató bejelenti az APEH felé, atb-járulék a tényleges jövedelem utánfizetendô. Ám az ezzel járó adminiszt-ráció, az „odafigyelés” viszont költ-ség, ha úgy vesszük, nem is kevés.)


III. A 2006. SZEPTEMBER 15-ÉN HATÁLYBA LÉPÔ RENDELKEZÉSAdószám felfüggesztése

Az APEH a jövôben, pontosan szep-tember 15-tôl, keményebben igyekszikfellépni a „bújkáló cégek” ellen. Ha két-szer egymást követôen egy cég szék-helyére (címére) címzett küldemény„címzett ismeretlen” jelzéssel jön visszaa feladóhoz, az adózó a székhelyénnem található, szervezeti képviselôjenincs, vagy nem érhetô el, illetve nemvalós személy, az APEH az adószámotfelfüggeszti, egyidejûleg megkeresi acégbíróságot törvényességi felügyeletieljárás indítása, illetve a cég megszün-tetése iránti eljárás kezdeményezésecéljából. (Az új Gt. lehetôséget biztosíta cégbíróságnak az eddiginél sokkalsúlyosabb terhek kirovására a vétkescégek ellenében.) A felfüggesztésegyúttal felfüggeszti a korábban bea-dott, folyamatban lévô adó-visszatérí-tési, -visszaigénylési kérelmeket is.

(A csomag azon kevés intézkedé-se, amelyet „tiszta szívbôl” üdvözölnilehet. A kérdés az: miért csak ennyiidô elteltével jöttek erre rá az ille-tékesek?!)

IV. A 2006. OKTÓBER 1-JÉN HATÁLYBA LÉPÔINTÉZKEDÉS

EVA

Az EVA kulcsa 15%-ról 25%-ra emelke-dik, amely várhatóan el fogja gondol-kodtatni a tulajdonosokat, hogy meg-éri-e továbbra is EVA-zni. Emellett azéves várható adóelôlegre december20-ig feltöltési kötelezettség áll elô.

(A Társaságcsoport cégeit közvetle-nül nem, legfeljebb olyan munkavál-lalóit érintô intézkedés, akik a fôállásmellett még valamilyen, EVA szerintadózó vállalkozásban érdekeltek.)

V. A 2006. NOVEMBER 1-JÉN HATÁLYBA LÉPÔ INTÉZKEDÉSEK

Tételes egészségügyi hozzájárulás

A havi 1950 Ft tételes egészségügyihozzájárulás, amely pont 2006. no-

vember 1-jétôl szûnt volna meg, to-vábbra is hatályban marad.

Még néhány változás, csak felsorolva

� Az SZJA-nál a nyugdíj beleszámí-tandó az összevont adóalapba

� Az ÁFÁ-nál a telefon-áfa levonhatóhányada emelkedik

� Szigorodik az import-áfa-mentes-ség szabályozása

� A gépjármû „átíratási” illeték emel-kedik

� Szigorodnak az ellenôrzési és becs-lési szabályok

� A VPOP eszköztára pénzügyi nyo-mozati jogkörrel bôvül

� A nyugdíjas foglalkoztatott 4%egyéni egészségbiztosítási járulé-kot fizet

� Szélesedik a járulékalap a TB-nél

� A biztosítottak köre kiegészül agazdasági társaságok vezetô tiszt-ségviselôivel

VI. A 2007. JANUÁR 1-JÉTÔL HATÁLYBA LÉPÔ INTÉZKEDÉSEK

Elvárt társasági adó (minimum adó)

Ez a rendelkezés azt jelenti, hogyakár nyereséges egy vállalkozás, akárveszteséges, az éves árbevételénekeladott áruk beszerzési értékévelcsökkentett értékének 2%-a után ún.„elvárt adót” kell fizetnie, ha a társa-sági adóalap nem éri el ezt a mérté-ket. A társasági adó kulcsa az adóa-lap mértékétôl függôen 10%, illetve16% lesz. Az adóalap csökkenthetôaz ELABÉ-val és a külföldi telephely-nek betudható jövedelemmel. Az „el-várt adót” nem kell megfizetni az elô-társasági adóévben és az azt követôadóévben, valamint abban az eset-ben sem, ha az éves szinten számí-tott árbevétel az elôzô évi szint75%-a alá csökken, vagy ha az adó-zót elemi csapás éri.

(Az MVM Társaságcsoport tagtár-saságai többnyire nyereségesek, te-hát ôk „normál módon” fizetnek tár-sasági adót. Veszteség éppen azújonnan alapított cégeknél állhatelô, amelyekre a jogszabály átmeneti„mentességet” biztosít. Lesz azért

olyan társaság, akiknél ez kemény te-herként jelentkezik.

Szakmai megjegyzésként említemmeg, hogy az ELÁBÉ mellett indo-kolt lett volna a közvetített szolgálta-tások értékével is csökkenteni azadóalapot. Felhívom a figyelmet,hogy a jövôben csak kivételes eset-ben kerülhet sor negatív adóalap el-határolásra, mivel a 2007-es adóév-tôl csak azokban az években és ritkaesetekben lehet az adóalap negatív,amikor nem keletkezik a társaság-nak „elvárt adó” fizetési kötelezett-sége!)

Befektetések árfolyam-nyereségének adómentessége

Ha az adóalany legalább 30%-os ré-szesedéssel rendelkezik egy belföldi,vagy külföldi vállalkozásban legalábbkét éven keresztül és ezt bejelenti azAPEH felé a részesedés megszerzésétkövetô 30 napon belül, akkor a beje-lentett részesedések értékesítésébôlszármazó jövedelem csökkenti azadózó társasági adó alapját a része-sedés értékesítésének évében. A ren-delkezéshez tartozik, hogy a részese-désekkel kapcsolatosan realizált árfo-lyamveszteség nem lesz levonható azadóalapból.

(Ez tehát nem sorolható a csomagmegszorító elemei közé, de számom-ra érthetetlen, hogy miért éppen a30%-os részesedést választották ha-tárértéknek, mikor a „társult határér-ték” 25%. Hogy legyen megint egykülön „észbentartandó” kritériumér-ték?! Elgondolkodtató, hogy szükségvan az APEH felé való külön bejelen-tésre is a részesedés szerzést ille-tôen, nem pedig a cégbíróságtól ke-rül át az információ, kérés nélkül, azAPEH-hez. Fontos hangsúlyozni,hogy a 30 napos határidô-mulasztásutólag nem rendezhetô. Továbbimegjegyzés még, hogy a szolidaritá-si különadó alapjában az említettmódosító tételek nem vehetôk figye-lembe!)

Banki különadó

A jogszabály elôírja, hogy a bankok-nak a már említett 4%-os különadóntúl további 5%-os járadékot kell fi-zetniük azon kamat- és kamatjellegûbefolyt bevételük után, amelyet az ál-


lamilag támogatott hitelek utánkapnak.

(Megjegyzendô, hogy a bankokmost is fizetnek különadót – az adó-zás elôtti eredmény 8%-a, vagy a ka-matkülönbözet 6%-a után –, és ez aspeciális adó éppen 2006. december31-én szûnik meg!)

SZJA

A magánszemélyeket terhelô szolidaritási különadó

Azok a magánszemélyek, akiknekéves összevont jövedelme meghalad-ja a nyugdíjbiztosítási járulék felsôhatárát (jelenleg 6 325 450 Ft), a ha-tárértéken felüli jövedelemrész után4%-os szolidaritási különadóra köte-lezettek. A szolidaritási adó az ún. kü-lön adózó jövedelmeket (pl. osztalék,kamat, ingatlan értékesítés jövedel-me stb.) nem terheli.

(Ez azt jelenti, hogy a „középréteg”fenti értékhatár feletti jövedelmeután 40%-os szja-val lesz terhelve!Vagyis belép egy külön adósáv!)

Béren kívüli juttatások adózása

A 2007. január 1-je után nyújtott bé-ren kívüli juttatások adóterhe 54%. A400 E Ft-os adómentes küszöb nemváltozik.

(Nem kell kommentálni, hogy aküszöbhatár feletti juttatásokat a vál-lalkozások vezetôi nemigen fogják,tudják preferálni!)

Adómentes munkáltatói hozzájárulás

A kölcsönös, vagy magán-nyugdíj-pénztárnak és az egészségpénztár-ba fizetett adómentes munkáltatóihozzájárulás összege legfeljebb aminimálbér 70%-a lehet havonta.Ebbôl legfeljebb a minimálbér50%-a lehet nyugdíjpénztárba, és20%-a pedig egészségpénztárba fi-zetett összeg. Jelenleg ez a hozzájá-rulás a minimálbér (62 500 Ft) teljesösszegéig, sôt bizonyos esetekbenezt meghaladó mértékben adó-mentes.

(Nem kell hozzá kommentár, ez azeddigi lehetôség fele!)

Adókedvezmények

Változik az adókedvezményekre jo-gosító jövedelemhatár, az adóked-vezmények köre pedig szûkül. A jog-szabályváltozás az alábbi kedvezmé-nyeket érinti, jelölöm ezek között amegszûnteket is.

Megszûnika tandíj,a Sulinet,a szellemi tevékenység

kedvezménye.

Marada lakáshitel,a biztosítási díj,az adomány

kedvezménye.

Egészségügyi hozzájárulás

A külön adózó jövedelemre fizeten-dô százalékos egészségügyi hozzájá-rulás mértéke 4%-ról 14%-ra emelke-dik, a járulékplafon mértéke pedig400 E Ft-ra.

Munkáltatói tb-járulék

A Parlament 2005-ben törvénybefoglalt egy fokozatos tb-járulék-csök-kentési ütemet. A csomag ezt mostmegváltoztatta, lásd a táblázatot.

Munkavállalói járulék emelése

A munkavállalói járulék szintje 2007.január 1-jét követôen 1%-ról 1,5%-raemelkedik.

Házipénztáradó

Ha a házipénztárban lévô készpénz-állomány napi záró egyenlegeinekátlaga meghaladja a törvény által el-ismert pénzkészlet összegét, a több-letet 20% házipénztáradó fogja

terhelni. A törvény az elismertpénzkészletet az éves bevétel0,8%-ában, de legalább 300 E Ft-ban állapította meg.

(Ez az intézkedés fôleg azon kisvál-lalkozások ellen irányul, amelyek amûködésük során nagyobb kész-pénzt vontak ki a vállalkozásból,meghatározatlan idôre. Persze mind-ez a fenyegetettség annulálható pél-dául a pénztári pénzkészlet elôlegformában történô kiadásával, stb.,vagyis az ilyen adminisztratív intéz-kedések szerintem nem elég hatá-sosak!)

Szervezetirend-változás

Az APEH megyei igazgatóságait re-gionális igazgatóságok váltják fel.Ezek három – három korábbi megyeiigazgatóságot foglalnak magukban.A fôváros és Pest megye területén aKözép-magyarországi RegionálisIgazgatóság lesz az illetékes APEHszervezet.

Az illetékhivatalok is megszûnnek2007. január 1-jétôl. Az illetékbesze-dés feladata átkerül az APEH-hez.

Adóhatósági ellenôrzések

Az APEH 2007. január 1-jétôl évi10 000-re kívánja növelni a vagyon-gyarapodási vizsgálatok számát. (Je-lenleg ez kevesebb, mint 1000, évesszinten.)

VII. A 2008. JANUÁR 1-JÉTÔL HATÁLYBA LÉPÔ INTÉZKEDÉSEK

Helyi iparûzési adó

A Parlament 2005-ben elfogadottegy jogszabályt, amelynek értelmé-

2007 2008 2009

2005-ben Nyugdíjjárulék 17% 17% 16%

elfogadott kulcsok Egészségbizt. jár. 9% 9% 8%

Összesen 26% 26% 24%

2006-ban Nyugdíjjárulék 21% 21% 21%

elfogadott kulcsok Egészségbizt. jár. 8% 8% 8%

Összesen 29% 29% 29%


ben a helyi iparûzési adó 2008. ja-nuár 1-jétôl megszûnt volna. A mos-tani törvény ezt felülírta, s a helyiiparûzési adót 2008. január 1. utánis megtartja.

(A várakozás, hogy az adónem„kimúlik” tehát egyelôre nem idô-szerû. Az EU esetleges elmaraszta-lása sem lehet olyan fokú, amelynyomán a gyors megszûntetés reali-tás lehetne. Az erre apellálóknak te-hát újra érdemes gondolni lépései-ket!)

Az szja sávhatárok

A korábbi elképzelések szerint az szjasávhatárai emelkedtek volna, a jelen-legi törvény azonban a 2007-es sáv-határokat kívánja a jövôben is meg-tartani. A különadó bevezetésévelmég egy további sávhatár is beveze-tésre került.

Mint a cikk terjedelmébôl is érzé-kelhetô, felsorolni is elég a változta-tásokat, nem még a gyakorlatbanvégrehajtani. A csomag nyilvánva-

lóan szükségcsomag, nekünk a fel-adatunk mindezeket határidôre vég-rehajtani. Lehet tenni jelzéseket,hogy mely intézkedések hatása nemegyezik az elképzelésekkel, de a be-vezetéssel járó többletmunkát elke-rülni nem lehet.

Gyorsnak kell lenni értelmezésben,hatáselemzésben és a változtatások-ban egyaránt. A „hosszú, forró nya-rat” tehát követi a „hosszú, forróôsz”, majd a „hosszú, forró tél” is!

� HÍREK

loitte Kft.) szakavatott módon jártakörbe a témát és vázolta fel a tenni-valókat.

Emellett természetesen szó esettaz áfán kívüli többi adónem prob-lémás jogszabályhelyeirôl is. Az elô-adók az említetteken kívül a PMés APEH legjobb elôadói közül kerül-tek ki.

Külön érdemes még megemlíteni a2006. július 1-jétôl hatályba lépô újtársasági és cégjogi törvények tár-gyalását is, amelyeknek az ismereteelengedhetetlen a gazdasági szak-emberek számára.

A harmadik nap – mostanra márszokásos módon – a MEH elôadásokjegyében telt el. Rendkívül érdekesvolt hallani a véleményeket a jövôévben bevezetendô új villamosener-gia-mûködési modell elképzelésekrôl,a tevékenységek szétválasztási mód-szerének továbbfejlesztési szándéká-ról és a MEH hatáskörébe tartozó ár-elôkészítô elképzelésekrôl.

Nyugodtan állítható, hogy a négy-naposra sikeredett rendezvény mostis elérte célját: általánosan hangozta-tott vélemény volt, hogy a hasznos-sága ma már pótolhatatlan, mertolyan jellegû rendezvény nincs seholmáshol, ahol annyira speciálisan aziparágra koncentrálva tárgyalnák aszakmát. Alátámasztja mindezt, hogya részt vevô cégek száma megközelí-tette a harmincat, a résztvevôk csúcs-létszáma pedig meghaladta a hatvanfôt. Számvitelesek, pénzügyesek,kontrollingosok, jogászok, könyvvizs-gálók és társasági vezetôk, gazdasági

igazgatók egyaránt és szép számmalvoltak a résztvevôk között.

Dr. Nagy Zoltán, az ISZB elnökeazzal zárta az ôsszel már „húszévesjubileumához” érkezô rendezvényt,hogy idôtálló csak az lehet, amely ér-tékes, értéket hordoz, ezért bízni le-het a sikeres folytatásban is. Hogymikor? Természetesen már ôsszel, va-lószínûleg októberben, s a „reform-csomagra” gondolva, lesz mirôl be-szélni, lesz mit megtárgyalni.

Dr. Nagy ZoltánISZB elnök

AZ MVM PARTNER VÁLASZAA VILLAMOSENERGIA-PIACKIHÍVÁSAIRA

A villamosenergia-piacon a közeljö-vôben bekövetkezô változások és ajelenlegi bizonytalanságok komoly ki-hívások elé állítják az áramkereskedôcégeket. A versenyben maradás ér-dekében nem lehet elég korán elkez-deni a felkészülést, meghatározni akövetendô irányokat. Az egyik legje-lentôsebb hazai versenypiaci áramke-reskedô, az MVM Partner vezetésé-nek célja, hogy a piac fejlôdésévelpárhuzamosan tudatosan fejlessze avállalatot, és ezzel egyidejûleg a fo-gyasztók igényei alapján alakítsa, sôtfolyamatosan bôvítse termékpalettá-ját. A napokban megjelent háromterméke – a Partner Pro, a PartnerBónusz és a Partner Komfort – mel-lett a társaság a jövô év elejétôl szé-

lesebb körû fogyasztói rétegnek szó-ló szolgáltatáscsomagokkal kívánmegjelenni a feljogosított piacon –mondta Lehôcz Balázs Gábor, azMVM Partner EnergiakereskedelmiZRt. vezérigazgatója.

Az MVM Partner – az MVM Csoportversenypiaci villamos energia keres-kedôjeként a hazai árampiac egyikmeghatározó szereplôje. A cég keres-kedelmi tevékenységét a liberalizációindulásakor, 2003. január 1-jén kezd-te meg. A társaság két fô tevékenysé-ge, egyrészt a hazai liberalizált áram-piac fogyasztói részére történô köz-vetlen értékesítés és szakmai segít-ségnyújtás, másrészt a magyar éskülföldi piacokon folytatott áramke-reskedés. Fô törekvésük, hogy ver-senyképes ajánlatokkal optimalizáljáka liberalizált árampiac fogyasztóinakenergiaköltségeit, valamint támogas-sák nagykereskedelmi partnereik si-keres mûködését.

Az MVM Partner jelenleg a teljeshazai felhasználás nagyságrendilegegyharmadát kitevô versenypiac kö-zel 30%-át tudhatja magáénak. Ügy-felei jellemzôen elsôsorban a feljo-gosított fogyasztói kör legjelentô-sebb vásárlói. Lehôcz Balázs Gáborszerint a liberalizált piac ma még in-kább az úgynevezett „ártermékeket”igényli, amely azt jelenti, hogy a fel-jogosított fogyasztók döntéseiket el-sôsorban a beszerezhetô villamosenergia ára alapján hozzák meg. En-nek megfelelôen alakította ki a cég amár említett Partner Pro, Partner

Folytatás az 53. oldalról

Folytatás a 60. oldalon


REGISZTRÁCIÓ AZ ELEKTRONIKUS ADÓBEVALLÁSHOZ

Az adózás rendjérôl szóló 2003. éviXCII. Törvény 31. § (2) bekezdése ér-telmében a kifizetôket, munkáltató-kat, egyéni vállalkozókat terhelô be-vallási/adatszolgáltatási kötelezettsé-get az adózók egyes csoportjai2006. május 12-tôl, más adózók2007. január 1-jétôl teljesítik. A2006. május 12-tôl ilyen módon tel-jesítô csoportokat a 2005. évi CLXIII.Törvény határozza meg: ezek a Kie-melt Adózók Igazgatóságához tarto-zó adózók, a 10 000 legnagyobbadóteljesítményû adózó, továbbá abevallásaikat havi, illetôleg negyed-éves gyakorisággal teljesítô adózó.Az adóbevallási/adatszolgáltatási kö-telezettségeket elektronikus úton, akormányzati portálon keresztül,egyéni azonosító használatával kellteljesíteni.

A 2006. május 12-tôl elektronikusbevallásra nem kötelezettek is csatla-kozhatnak az elôbbiekhez önkénte-sen, ha úgy döntenek. Ezt a döntést2006. április 30-ig kellett meghozni.A választás nem vonható vissza.

A regisztráció során az egyéni azo-nosító megszerzése érdekében azadózónak elôször létre kell hozniaszemélyes ügyfélkapuját, bármely ok-mányirodánál regisztráltatva. A re-gisztrációról 8 napon belül bejelen-tést kell tenni az APEH felé. A regiszt-ráció személyes megjelenéshez kö-tött, amelyet teljesíthet maga az adó-zó, vagy állandó meghatalmazással,illetve megbízással rendelkezô képvi-selôje is.

A képviselô útján történô regisztrá-ció esetén az adózó elektronikus be-vallását a képviselô köteles és jogo-sult teljesíteni! A képviselô által elkö-vetett mulasztások, hibák, hiányossá-gok tekintetében a megállapított mu-lasztási bírság a képviselôt terheli.Mennyi lehet a bírság? A munkáltató,illetve kifizetô a magánszemélynekjuttatott adó- és/vagy társadalombiz-tosítási kötelezettséget eredményezôkifizetésrôl teljesítendô bevallásábanhiányos, illetve valótlan adatokat kö-

zöl, vagy a bevallás benyújtását el-mulasztja, a kiszabható bírság felsôhatára a bevallásban érintett magán-személyek számának és a bírság adó-zóra egyébként vonatkozó, törvény-ben rögzített legmagasabb értéké-nek szorzata. Amennyiben azonbana képviselô igazolni tudja, hogy a hi-ba, hiányosság, határidômúlás az ôérdekkörén kívüli okokra vezethetôvissza, mentesül a mulasztási bírságalól. (A kezdeti idôszakban a törvényerejénél fogva mentesítés van ér-vényben, átmeneti ideig: a 2006.május 12-tôl elektronikus bevallók-nak 2006. október 1-jéig, a késôbbbelépô adózóknak pedig 2007. július1-jéig.)

A törvény fôszabálya tehát, hogy akötelezettség címzettje a felelôs.Eszerint, ha az adózó bejelentettképviselôje követ el valamilyen mu-lasztást, a bírságot az APEH veleszemben szabja ki. Ugyanakkor aképviselô csak az általa elkövetettjogsértésért vonható felelôsségre.Így pl. nem felelnek a rossz adatért,illetve az adózó által elkövetett jog-sértésekbôl eredô hiányosságokért,hibákért. A feladatok elhatárolása azadózó és a képviselô között ezértrendkívül fontos. A képviselô pl. csakerre támaszkodva tud eredményesenvédekezni, bizonyítani. Az APEH-nekaz összes körülményt vizsgálnia kell,mielôtt a bírságot „személyre szó-lóan” kirója, vagy mellôzi.

Fontos az alábbi kategóriák meg-határozása is, amelyet szerencsére atörvény elvégzett:� Hibás bevallás:

az a bevallás, amelynél kijavítás-nak van helye, vagy a bevallásadóhiányt nem eredményezô hiá-nyosságát az APEH tárja fel.

� Hiányos bevallás:ez szûkebb fogalom, kizárólag va-lamely adat, tény feltüntetésénekhiányát jelenti, amit az APEH, vagyaz adózó is feltárhat.

� Bevallási kérelem:a határidôre nem teljesített beval-lás benyújtás. (Itt érdemes megje-gyezni, hogy ha pl. az adózó kése-delme miatt a határidô nem tart-ható, a képviselô benyújthat 0-ásbevallást, mert ezzel a saját kötele-

zettségét teljesítette, majd az eztkövetô önrevízió már nem az ô fe-lelôssége, hanem a vétkes adó-zóé.)Ha üzemzavar, áramszünet, egyéb

elháríthatatlan körülmény miatt állelô késedelem, ezek igazolása utánaz APEH nem szabhat ki jogszerûenszankciót. Az adóigazgatásban a sza-bad bizonyítás elve érvényesül: azakin adott esetben a bizonyítási te-her van, szabadon felhasználhat bár-milyen bizonyításra alkalmas eszközt.A mentesítéshez a mulasztási bírsá-got kiszabó határozattal szemben in-dított jogorvoslati eljárás sikeres lezá-rása szükséges. Ezt követôen hozhataz APEH új határozatot és „tolhatjaát” a szankciót pl. az adózóra.

Még egy fontos körülmény! Nemazonos a képviselô APEH-hel szembe-ni felelôssége, ha az adózó alkalma-zottja, vagy nem magánszemély adó-zó esetén a rá vonatkozó szabályokszerint: képviseleti joggal rendelkezôszemély, valamint, ha az adózótólfüggetlenül megbízott, meghatalma-zott személy. Az elsô esetben a prob-lémás bevallás miatti bírságot azAPEH közvetlenül az adózóval szem-ben, a második esetben pedig a kép-viselôvel szemben szabja ki (aki ter-mészetesen megfelelô bizonyítékok-kal mentesítheti magát a felelôsség,valamint a bírság alól.)

A fentiek alapján tehát érdemesalaposan megfontolni a képvisele-tet, illetve ha már valaki ilyet felvál-lal, nagyon körültekintôen ajánlatosrögzíteni a „határokat” az adózó és aképviselô között. A képviseletugyanakkor olyan felelôsségteljesplusz kötelezettségvállalás, amelyetaz adózónak/megbízónak „értékel-nie” kell.

CÉGJOGSZABÁLYI VÁLTOZÁS DIÓHÉJBAN

Életbe léptek 2006. július 1-jén az új-rakodifikált cégjogszabályok: a gaz-dasági társaságokról szóló 2006. éviIV. törvény és a cégnyilvánosságról, abírósági cégeljárásról és végelszámo-lásról szóló 2006. évi V. törvény.

� GAZDASÁGI ROVAT


A sok változás közül most csak abeszámoló letétbe helyezése és köz-zététele vonatkozásában változottszabályozást ismertetem, „dióhéj-ban”, azaz röviden.

A változtatás indoka, hogy egyretöbb cég, szervezet nem tette közzéhatáridôre beszámolóit, sôt nagy szá-mú vállalkozás egyáltalán nem tetteleget az erre irányuló törvényi köte-lezettségének.

Az új jogszabály szerint a számvi-teli törvény szerinti beszámolót acégbíróságon letétbe kell helyezni,valamint közzététel végett a Cégszol-gálathoz is be kell nyújtani. Ezek ha-tárideje a beszámoló fordulónapjátólszámított 150 nap, konszolidált be-számoló esetén 180 nap.

A beszámoló elektronikusan is be-nyújtható, letétbe helyezhetô, közzé-tehetô, ha fokozott biztonságú elekt-ronikus aláírással ellátott. (Ez utóbbimiatt csak nagyon kevés cég él ezzela lehetôséggel.)

Ha a cégbíróság megállapítja,vagy ha a Cégszolgálat törvényessé-gi felügyelete eljárás lefolytatása cél-jából értesíti a cégbíróságot, ameny-nyiben nyilvántartásából kiderül,hogy egy cég határidôre nem tetteleget a letétbe helyezési kötelezett-ségének, felhívja a céget megjelölthatáridôn belüli pótlásra. Ha a cégezt nem teljesíti, a cégbíróság törvé-nyességi felügyeleti eljárást indít. En-nek végeredménye a cégnyilvántar-tásból való törlés is lehet!

KÉPZÔMÛVÉSZETI ALKOTÁSOK BESZERZÉSÉNEK ADÓTÁMOGATÁSA

A Számviteli Törvény [2006. évi C.Törvény) 52. § (6) bek.] szerint a kép-zômûvészeti alkotásra nem lehet tervszerinti értékcsökkenést elszámolni (amûvészeti érték ugyanis „idôtálló”,normális körülmények között nemveszít értékébôl). Ez nagyjából azt je-lenti, hogy a beszerzett képzômûvé-szeti alkotás bekerülési értékét el kellszámolni beruházásként, majd a tár-gyi eszközök közé aktiválni, de utánaköltség, ráfordítás amortizáció címennem jelentkezik, vagyis nem terheli

az eredményt. Ez az állapot áll fennmindaddig, amíg a képzômûvészetialkotást nem értékesítették (akkor akönyv szerinti érték = bekerülési ér-ték elszámolásra kerül), illetve kárese-mény nem éri, amelynek nyománrendkívüli értékcsökkenést kell elszá-molni.

A társasági adó (1996. évi LXXXI.Törvény) 7. §-a – 2006-tól kibôvült le-hetôséget biztosítva – megengedi,hogy a képzômûvészeti alkotást be-szerzô adózó csökkenthesse az adó-zás elôtti eredményét. A csökkentésfeltétele, hogy a képzômûvészeti al-kotást a Képzô- és Iparmûvészeti Lek-torátus által mûködtetett mûvészetizsûri által kibocsátott mûvészeti szak-vélemény mûvészeti értéknek ismerjeel. Az ilyen képzômûvészeti alkotásbeszerzési értékével csökkenthetô azadózás elôtti eredmény, de csak azadóévi beruházások értékének 1%-átmeg nem haladó összegig.

Amennyiben az adózó kortárs kép-zômûvészeti alkotást vásárol – amelyszintén a fenti módon zsûrizett –, ak-kor az adóalap-csökkentés két módjaközül választhat:� vagy csökkenti az adózás elôtti

eredményt a mûalkotás beszerzésiértékével, de legfeljebb az adóéviberuházások értékének 1%-áig,

� vagy pedig a bekerülési értéket ötév alatt egyenlô részletekben (évi20%) vonja le a társasági adó alap-jából.Kortárs mûvészrôl, illetve mûalko-

tásról akkor beszélhetünk [a Tao. Tör-vény 7. § (22) szerint], ha a képzô- ésiparmûvészeti alkotás beszerzésenaptári évének elsô napján a mûvészélt. (De hogy miért csak a kortárs mû-vészeti alkotás esetében van ez a vá-lasztási lehetôség?! Mert már nemélô mûvész alkotásának beszerzéseesetén csak az elsô módszer használ-ható.)

Mindenesetre a fenti szabályozás-ból érzékelhetô, hogy pl. új létesít-mények berendezésénél érdemes át-gondolni a lehetôségeket. A zsûrizett– idôtálló értékek –, amelyeket jóesetben évtizedekre vásárolnak, nemjelentenek terhet az eredmény olda-láról, sôt az értékük még az adóból ismegtérül az adóalap-csökkentés ré-vén.

Dr. Nagy Zoltán

� HÍREK

Bónusz és Partner Komfort termé-keit, lehetôvé téve a vállalkozások-nak a döntést, hogy lehetôségeikhezés kockázatvállalási hajlandóságuk-hoz mérten mennyire kedvezô áronkívánják beszerzésüket biztosítani. Acégvezetô szerint a liberalizáció kitel-jesedésével és a piac fejlôdésévelpárhuzamosan az árak mellett a ke-reskedôk által kínált szolgáltatásokszínvonala, megbízhatósága és teljeskörûsége is fontos döntési szempon-tot jelent majd a fogyasztók számá-ra. A 2007. júliusi teljes piacnyitásrakészülve az MVM Partner a nagyobbfogyasztók mellett, már most igyek-szik felmérni a közepes és kisebb vál-lalkozások igényeit is, hogy az ennekalapján kialakítandó, komplex mû-szaki és szakmai tanácsadást is nyúj-tó szolgáltatáscsomagjaival a költ-ségoptimalizáláson túl a fogyasztókminél szélesebb körû elvárásait is ki-szolgálhassa.

A termék- és szolgáltatáspalettafolyamatos fejlesztése mellett nemszorulhat háttérbe a társaság másikfô tevékenysége sem, hiszen az érté-kesítés sikeres mûködéséhez elen-gedhetetlen az aktív nagykereske-delmi tevékenység, mely a jól diver-zifikált beszerzéssel a legkedvezôbbportfolió összeállítását biztosítja –emelte ki Lehôcz Balázs Gábor. Kie-melte ugyanakkor, hogy a folyama-tos üzletmenet és fejlôdés alapja egytiszta és átlátható szabályozási hát-tér, amely egyenlô feltételeket te-remt minden piaci szereplô, így azMVM Partner számára is. Ez nemcsaka kereskedô, de valamennyi verseny-piaci fogyasztó számára is egyarántfontos.

Az MVM Partner minderre figye-lemmel, már a jövô évi teljes piacnyi-tásra készülve igyekszik lehetôségei-hez mérten hozzájárulni ahhoz,hogy a fogyasztók optimális költség-szintû energiaellátását biztosító, apiac minden szereplôje számáratranszparens és az úniós irányelvek-nek is megfelelô piaci modell léphes-sen életbe 2007. július 1-jétôl – emel-te ki végezetül az áramkereskedô cégvezetôje.

M. Gy.

Folytatás az 58. oldalról


� HÍREK

ÚJ SZERVEZETI STRUKTÚRAAZ MVM ZRT.-NÉL

Az MVM Társaságcsoport anyavállala-tánál, a Magyar Villamos Mûvek Zrt.-nél augusztus 17-én új Szervezeti ésMûködési Szabályzat lépett hatályba.

Az MVM Középtávú Üzleti Straté-giája végrehajtásának részeként ko-rábban elkészült a szabályzat terve-zete, amelyet a társaság Igazgatósá-ga június 23-i ülésén hagyott jóvá.Az életbe léptetést több lépcsôbenvégrehajtva határozta meg.

Ennek során döntô jelentôségû ál-lomás volt a Magyar Energia Hivataláltal az MVM Villamosenergia Keres-kedelmi Zrt. részére idôközben ki-adott mûködési engedély, melynekbirtokában az új közüzemi nagykeres-kedelmi társaság augusztus 1-jévelmegkezdte tényleges mûködését. Azúj társaság – átvéve a korábbi közüze-mi nagykereskedelmi tevékenységalapját jelentô villamos energia keres-kedelmi szerzôdésállományt – azMVM Zrt. volt Kereskedelmi Igazgató-ságának személyi bázisán jött létre,

vezetôje Mártha Imre vezérigazgató.A társaság mûködésének megkezdé-sével lényegében lezárult az MVM Kö-zéptávú Stratégiában célul tûzött stra-tégiai holdingszervezet kialakításáhozkapcsolódó jelentôsebb szervezeti át-alakítások sora, miután a hazai TSOMVM Csoport keretében az év elejéntörtént kialakítását követôen az MVMZrt. a továbbiakban nem végez enge-délyesi tevékenységeket.

Az átszervezés az MVM középtávústratégia szellemében csoportszintenoptimalizálja az irányítási és a cso-port egésze számára végzendô fela-datok ellátásának szervezeti kereteit.Az augusztus 17-én életbe lépett újszervezeti struktúra a korábbinál lé-nyegesen átláthatóbb és egyszerûbbirányítási struktúrát rögzít, a korábbinégy helyett kettô alárendelt vezetésiszintet valósít meg. A stratégiai jelen-tôségû területeket vezérigazgató-he-lyettesek irányítják, az alárendeltszervezetek osztály formában mû-ködnek, hasonlóan a továbbra is avezérigazgató közvetlen irányításaalá tartozó szervezetekhez.

Az MVM stratégiai jelentôségû te-rületei és irányítói:

Törzskari vezérigazgató-helyettes:Dr. Gerse Károly

Stratégiai vezérigazgató-helyettes:Dr. Karl Imre

Kereskedelmi vezérigazgató-he-lyettes: Mártha Imre, az MVM Villa-mosenergia Kereskedelmi Zrt. vezér-igazgatója

Termelési vezérigazgató-helyettes:Kovács József, a Paksi AtomerômûZrt. vezérigazgatója

Gazdasági vezérigazgató-helyet-tes: Molnár László, a Paksi Atomerô-mû Zrt. gazdasági vezérigazgató-he-lyettese

Az MVM Zrt. ügyvezetésének dön-téshozatalt elôsegítô testülete a Ve-zetôi Értekezlet, melynek tagjai a ve-zérigazgató, a vezérigazgató-helyet-tesek, a biztonsági igazgató, a vezér-igazgatói fôtanácsadók, a jogi ésigazgatási, valamint a kommuniká-ciós osztályvezetô.

(Cégközlés)

Közgyûlés

Humánerôforrás-gazdálkodásiOsztály

Felügyelô Bizottság Könyvvizsgáló

Igazgatói TitkárságIgazgatóság

VezérigazgatóBiztonsági Igazgató

Vezérigazgatói tanácsadók

Jogi és Igazgatási Osztály

Kommunikációs Osztály

Belsô Ellenôrzési Osztály

KereskedelmiVezérigazgató-helyettes

TermelésiVezérigazgató-helyettes

GazdaságiVezérigazgató-helyettes

KereskedelmiKoordinációs

Osztály

Termelés és KarbantartásKoordinációs Osztály

Távközlési Osztály

Projekt KoordinációsOsztály

Pénzügyi Osztály

Beszerzési ésLétesítménygazdálkodási

Osztály

Vagyongazdálkodásiés Portfólió

Osztály

Kontrolling Osztály

Számviteli Osztály

StratégiaiVezérigazgató-helyettes

StratégiaiOsztály

ÜzletfejlesztésiOsztály

SzervezetfejlesztésiOsztály

TörzskariVezérigazgató-helyettes

KörnyezetvédelmiOsztály

MinôségügyiOsztály

InformatikaiOsztály

ElemzôOsztály



MEGKEZDTE MÛKÖDÉSÉT AZ

MVM VILLAMOSENERGIA

KERESKEDELMI ZRT. – ÚJ

TAGGAL BÔVÜLT AZ MVM

TÁRSASÁGCSOPORT

2006. augusztus 1. napjától új köz-

üzemi nagykereskedôn keresztül tör-

ténik Magyarország közüzemi villa-

mosenergia-ellátása. Az MVM Villa-

mosenergia Kereskedelmi Zrt. au-

gusztus 1-jei hatállyal megkezdte

tényleges mûködését, miután a Ma-

gyar Energia Hivatal kiadta részére a

közüzemi villamosenergia-nagykeres-

kedelmi mûködési engedélyt. A Tár-

saság a korábban az MVM Zrt. fele-

lôsségi körébe tartozó egyik engedé-

lyesi tevékenységet végzi a továb-

biakban, miután az elmúlt idôszak-

ban az MVM Zrt. háromoldalú meg-

állapodások keretében átruházta le-

ányvállalatára a hazai villamosener-

gia-ellátás közüzemi nagykereskedel-

mi alapját jelentô szerzôdéseket. Az

új társaság mûködésének megkezdé-

se a magyarországi integrált átviteli

rendszerüzemeltetô társaság 2006.

január 1-jén történt kialakítása mel-

lett a második jelentôs változás az

MVM Társaságcsoport hatékonyan

mûködô stratégiai holdinggá történô

átalakítása során.

A magyar Országgyûlés a tavalyi év

során – gyakorlatilag teljes konszen-

zus mellett – több olyan törvénymó-

dosítást fogadott el, melyek a vonat-

kozó kormányhatározatokkal együtte-

sen kijelölték a nemzeti villamos társa-

ságcsoport jövôbeni mûködésének fô

kereteit. Az MVM mindezekre figye-

lemmel megalkotott új középtávú üz-

leti stratégiáját a társaság közgyûlése

tavaly júliusban fogadta el. Ennek lé-

nyege, hogy az MVM társaságcsoport

a jövôben stratégiai holdingként a ha-

zai villamosenergia-piac domináns, in-

tegráltan mûködô résztvevôje, Ma-

gyarország nemzeti, regionális szere-

pet is vállaló villamos társaságcsoport-

ja kíván lenni. A Stratégia kiemelt fela-

datként rögzítette a közüzemi villamo-

senergia-nagykereskedelem – mint

engedélyesi tevékenység – szétválasz-

tását az MVM Zrt. szervezetétôl. Az

EU-elôírásoknak mindenben megfele-

lô új struktúra további elônye, hogy a

közüzemi nagykereskedelem helyzete

lényegesen átláthatóbbá válik az új

társaság megalapításával.

Az anyavállalat Magyar Villamos

Mûvek Zrt. vezérigazgatója. Dr. Ko-

csis István az új leányvállalat mûkö-

désének megkezdése kapcsán kie-

melte, hogy az MVM közüzemi villa-

mosenergia-nagykereskedô cégének

létrehozása és mûködésének beindu-

lása hasonlóan nagy horderejû válto-

zás, mint a magyarországi integrált

hálózati rendszerüzemeltetô (TSO)

társaság, a MAVIR január 1-jével tör-

tént kialakítása volt az MVM Csopor-

ton belül. Dr. Kocsis István hozzátet-

te, hogy mindkét lépés a nemzeti vil-

lamos társaságcsoport erôsítését is

szolgálja, ugyanakkor egy korszerû,

versenyképes holdingstruktúra kere-

tében továbbra is garantálja a hazai

villamosenergia-ellátás biztonságát

és magas színvonalát. Ezen lépés

megtételével az MVM Zrt. a 2007. jú-

lius 31-i határidô elôtt közel 1 évvel

teljesíti a legszigorúbban értelmezett

tevékenység-szétválasztási európai

uniós normákat.

Az MVM Villamosenergia Kereske-

delmi ZRt. az MVM Zrt. kiemelt tag-

vállalatának tekintendô a Paksi Atom-

erômû Zrt.-hez és a MAVIR ZRt.-hez

hasonlóan. Az új leányvállalat felépí-

tése lényegében az MVM korábbi ke-

reskedelmi szervezetét képezi le, lét-

száma és szervezeti struktúrája meg-

felel az európai versenytársaknál

megfigyelhetôeknek. A társaság foly-

tatja az MVM közüzemi nagykereske-

delmi tevékenységét, támaszkodva a

közüzemi termelôi szerzôdésekre

(HTM) és az áramszolgáltatókkal kö-

tött villamos energia adásvételi szer-

zôdésekre (VEASZ), továbbá a köz-

üzemi ellátás érdekében kötött im-

portszerzôdésekre. A társaság árbe-

vétele éves szinten várhatóan eléri a

300 milliárd forintot.

A társaság vezérigazgatója, Már-

tha Imre az MVM Villamosenergia Ke-

reskedelmi ZRt. egyik legfontosabb

céljaként jelölte meg, hogy felkészül-

jön a 2007. július 1-jétôl Magyaror-

szágon is megvalósuló teljes piacnyi-

tásra a villamosenergia-kereskedelem

területén – ami egyben új mûködési

modellt és új jogi szabályozási kör-

nyezetet is eredményez. Ennek érde-

kében képessé kell tenni a szerveze-

tet a piac kihívásaihoz, a megválto-

zott körülményekhez igazodó rugal-

mas alkalmazkodásra. Álláspontja

szerint az új társaság forrásszerkeze-

te – különös tekintettel a jelenlegi

piaci ártrendekre – hosszú távon is

elônyös, elôsegítve ezzel a hazai vil-

lamosenergia-szolgáltatás versenyké-

pességét.

Budapest, 2006. augusztus 1.

További információk a társaságról

az MVM honlapján (www.mvm.hu),

az MVM Csoport menüpont alatt ta-

lálhatóak.


Az alábbiakban beszámolunk az EUR-ELECTRIC legfontosabb eseményérôl,az évente megrendezett éves köz-gyûlésérôl, valamint az EURELECTRICtevékenységéhez kapcsolódóan mû-ködô EMT (EURELECTRIC Magyaror-szági Tagozata) 2006. évi rendes köz-gyûlésérôl.

EURELECTRIC KONFERENCIA OSLO, 2006. JÚNIUS

Az EURELECTRIC éves közgyûlésétOslóban tartotta 2006 júniusában,amelynek idei vezérfonala „a villamosenergia szerepe és elônyei a társada-lom számára” volt. Az ez évi fô priori-tásokat a következôkben fogalmaz-ták meg: koherencia biztosítása azEU energiapolitikájában, valamint aregionális piaci kezdeményezések si-kerre vitele az összeurópai villamose-nergia-piac megteremtése felé veze-tô úton.

Rafael Miranda elnök több mint450 delegáltat köszönthetett meg-nyitó beszédében, amelynek soránhangsúlyozta, hogy további jelentôserôfeszítések szükségesek az egysé-ges, integrált villamosenergia-piaccélkitûzéseinek eléréséhez, és a poli-tika alakítóinak megfelelô egyensúlytkell fenntartaniuk minden, az EUenergiakérdéseivel foglalkozó terüle-ten. Ilyen terület például az energia-ellátás, a környezetvédelmi követel-mények és a versenyképesség. Mind-ezek figyelembevételéhez és a célokeléréséhez – Miranda elnök vélemé-nye szerint – a különbözô politikaikezdeményezések koherenciája szük-séges.

Matthias Reute, az EU DGTRENenergiaügyi fôigazgatója nyitó be-szédében jelentôs elôrehaladásrólbeszélt a piac liberalizációja, a terme-lékenység fokozódása és az árakcsökkenése terén. Bár, mint kiemelte,az árak az utóbbi idôben jelentôsemelkedést mutattak a magas kôolaj-ár következtében, a nagyfogyasztókaz utóbbi években mégis eredmé-nyeket könyvelhettek el és a szolgál-tatóváltás következtében további tár-saságok tettek szert pénzügyi megta-karításra. Ugyanakkor, a nemrégiben

néhány tagállamban lefolytatott bi-zottsági vizsgálatok rámutattak,hogy három kiemelt területen adód-tak problémák: a hálózati tevékeny-ség „nem megfelelô” leválasztása aversenyszféra szegmenseirôl, ami avezetékekhez való fair hozzáférésesélyeit rontja; a „történelmi kontrak-tusok”, amelyek a piac egy részét ki-rekesztik; valamint a nem megfele-lôen szabályozott végfelhasználóiárak, amelyek „nem fenntarthatóakés torzítják a piacot”. A regionális pia-cok fejlôdése érdekében is sokkal ag-resszívebb fellépés szükséges. Anagykereskedelmi árak képzése so-rán – a bizalom fenntartása érdeké-ben – fontos a nagyobb átlátható-ság, ugyanakkor ezen a területenextra jogalkotás is szükségessé válhat– sejttette az elôadó.

Hans ten Berge, az EURELECTRICPiaci Bizottságának vezetôje a szerve-zet 2005. évi „Út a páneurópai piacfelé” c. tanulmány három fô axiómá-jára emlékeztette hallgatóságát: a re-gionális piacok kialakítására – mint-egy közbensô megoldásként az egy-séges európai piac megvalósítása fe-lé tett lépésként –, a likvid nagykeres-kedelmi piacok húzóerôként való ki-használására a piaci integráció felé,végül pedig a regulátorok, a TSO-k ésmás piaci szereplôk közötti szorosegyüttmûködés általi elôrelépés fon-tosságára. Sürgette az átláthatóság-gal kapcsolatos tennivalók mielôbbimegvalósítását, beleértve a villamo-senergia-ipari cégek önkéntes adat-szolgáltatását regionális szinten, va-lamint az ERGEG, ill. az ETSO által ko-ordináltan. Hangsúlyozta, hogy aTSO-knak európai szinten szükségeskoordinálni munkájukat és a piaci te-vékenység elômozdítóiként kell mû-ködniük.

Az ETSO elnöke, Daniel Dobbi vé-leménye szerint a TSO-k már mindentôlük telhetôt megtettek, és eljutot-tak oda, hogy már a szubszidiaritáskorlátait súrolják; a következô lépé-sek a határokon átnyúló megálla-podások implikálása a tagállamok,szabályozó hatóságok, áramtôzsdékés a TSO-k között a további piaci sze-replôkkel összhangban kell hogy le-gyenek.

A CEER (szabályozók szövetsége)elnöke, Sir John Mogg szerint a re-

gulátoroknak nagyobb hatáskörtkell adni annak érdekében, hogy a„kollektivizmust EU szinten” tudjáknövelni.

Az E.ON elnöke, Johannes Teys-sen azon véleményének adott han-got, hogy bár a magas energiaárak„sértôek”, ez normális piaci jel, amelya magas ráfordításokat igénylô beru-házásokat tükrözi, de a piaci integrá-ció irányába mutat.

OSLÓI NYILATKOZAT

A konferencián, ahol az egyesületösszeurópai szinten képviseli azegész európai villamosenergia-ipart,egy ún. Oslói Nyilatkozatot (OsloDeclaration) tettek közzé, amely a vil-lamosenergia-ipar fô prioritásait fo-galmazza meg a három fô kihívás: el-látásbiztonság, a piac fejlôdése és aklímaváltozás elleni akció jegyében.

Az Oslói Nyilatkozat üdvözli az Eu-rópai Bizottság által összeállított ZöldKönyvet, amely az európai energia-politikáról szóló vitát tükrözi. Az eu-rópai villamosenergia-ipar szükséges-nek tartja az energiapolitikáról felvá-zolt „hosszútávú vízió” megalkotását.Az EU politikának arra kell figyelmetösszpontosítania, amihez a legtöbbértéket képes hozzáadni, a stabilitástés szabályozói koherenciát tudja biz-tosítani – ami a piac megfelelô mûkö-déséhez elengedhetetlen –, továbbáahova képes befektetéseket vonzani:a kiemelkedô fontossággal bíró erô-mûvekbe és az infrastruktúrába.Rendkívül fontos, hogy az elsôdlegesenergia vagy technológiai opciókatpolitikai döntések ne befolyásolhas-sák. A klímaváltozásra vonatkozó ak-ciót illetôen – amely kihívásra globá-lis választ kell adni – a politikusoknaka legszélesebb körû eszközöket kellhozzáférhetôvé tenni az üvegházha-tású gázok kibocsátásának csökken-tése érdekében.

A Deklaráció az elmúlt dekád pozi-tív eredményeire mutatva kiemeli apiac megnyitását a verseny elôtt –hangsúlyozva ugyanakkor, hogy a li-beralizáció nem egyik pillanatról amásikra történô esemény, hanemegy folyamat, aminek során továbbimunka szükséges a piacok továbbiintegrációja irányába a teljes körûösszeurópai energiapiac létrejöttéig.

� EURELECTRIC HÍREK


A liberalizációs csomag azonnali ésegyértelmû megvalósítása elenged-hetetlen – szögezi le a Nyilatkozat.

A Nyilatkozat több specifikus téma-kört/akciót emel ki, amelyek megfele-lô végrehajtása jelentôs elôrehala-dást hozhat:� a piaci átláthatóság feltételeinek

megteremtése, az adatok önkén-tes kiadása által;

� a napi és kiegyenlítô piacok integ-rálása;

� a szabályozott tarifák és árkontrollmegszüntetése;

� generikus (általános) modell meg-alkotása a szolgáltatóváltásra.Fentiek figyelembevételével az EU-

RELECTRIC úgy ítéli meg, hogy a re-gionális kezdeményezések, amelye-ket az ERGEG, az európai reguláto-rok csoportja már elindított, egyedül-álló lehetôséget biztosítanak a to-vábblépésre. Az EURELECTRIC ezenkezdeményezésekben aktív részt vál-lal, az ipari platformokat regionálisszinten már létrehozta, és meghatá-rozta valamennyi regionális piacravonatkozóan a prioritásokat.

A kezdeményezésektôl gyors hala-dást várnak a kulcsfontosságú rész-vényesek konszenzusépítése által, afolyamatba történô aktív bevonásuk-kal. A haladásnak nem szabhat gátataz a tény, hogy az új szabályozás, ajogalkotás az EU-ban vagy tagállamiszinten évekig is elhúzódhat. Az ön-kéntes kezdeményezések, a megálla-podások megvalósítása a különbözôhatóságok és az iparág között a meg-valósulás gyors lehetôségének ad te-ret. Az EURELECTRIC, annak tagjaimegerôsítik elkötelezettségüket apro-aktív megközelítés terén mind re-gionális, mind EU szinten – emeli kiaz Oslói Nyilatkozat.

MIRANDA ELNÖK SAJTÓTÁJÉKOZTATÓJA

A villamos energia egyedüli megol-dást kínál az olajfüggôség drasztikuscsökkentésére, mérsékeli a CO2-kibo-csátást és nagymértékben növeli azenergiahatékonyságot. Ugyanakkor,ha a villamos energia megfelelôentölti be szerepét és minden potenciá-lis elônyét a társadalom rendelkezé-sére bocsátja, egy megfelelôen mû-ködô piacokon alapuló, teljes mér-

tékben koherens EU energiapolitikaszükséges. A legfôbb feladat az ener-giapiacok összeurópai piaccá törté-nô integrálása. Ennek érdekében avillamosenergia-iparban érdekeltrészvényeseknek erôiket egyesíteniszükséges, és vezetô szerepet kellvállalniuk a regionális piacok létreho-zásában. Az ezek megvalósítását cél-zó kezdeményezések már elindultakés egyedülálló esélyt biztosítanak agyors fejlôdéshez, így ennek a fo-lyamatnak mindenképpen sikertörté-netté kell válnia – mondta RafaelMiranda az EURELECTRIC elnöke azoslói konferenciát követô sajtótájé-koztatón.

AZ EMT 2006. ÉVI RENDES KÖZGYÛLÉSE

Ami a hazai eseményeket illeti, 2006.május 26-án tartotta az EMT egyesü-let éves rendes közgyûlését, amelyenelfogadták az elôzô évrôl szóló be-számolót, a 2006. évi munkaprogra-mot és költségvetést. Az egyesületmûködésének gördülékenyebbé téte-le érdekében az Alapszabály néhánykisebb módosítását is megszavazta aközgyûlés, a jelenleg hatályos szö-veg az egyesület honlapján awww.eurelectric.hu címen olvas-ható.

Az Alapszabály értelmében az el-nökség három évre szóló megbízatá-sa is lejárt, ezért a közgyûlés az EMTügyintézô és képviseleti szervérôl isdöntött. További három évre megvá-lasztották Dr. Gerse Károlyt az egye-sület elnökévé, Bakács Istvánt alel-nökké, elnökségi taggá pedig KuhlTibort, Ötvös Pált, Tari Gábort, CivinVilmost és Dr. Simák Pált.

A közgyûlés által elfogadott, azEMT 2005. évi munkájáról szóló be-számoló és a 2006. év munkaprog-ramja alapján az egyes bizottságokterületén az alábbi feladatok jelent-keztek kiemelten, illetve a következôkérdésekre koncentrálnak a jövôben.Az EURELECTRIC-ben nemzetköziszinten végzett munka, illetve azegyesület hazai tevékenysége érte-lemszerûen átfedi egymást.

Az alábbiakban beszámolunk a bi-zottságok tevékenységérôl, amelyek-ben az EMT tagjai is közremûködnek.

A Termelés és Energiapolitikai

Bizottság részletesen foglalkozott azellátásbiztonság, a megújuló energiakérdéskörével, tárgyalta a kívánatoskutatás-fejlesztési irányokat, különöstekintettel a „zéró kibocsátású fosszi-lis erômûvek”-re; és a villamos ener-gia presztízsének visszaszerzésére irá-nyuló, „A villamos energia szerepe”,illetve a „Villamos energia elônyei”projektekre. Figyelemmel kísérte aVíz Keretirányelv (2000/60/EK) orszá-gonkénti bevezetését, elôsegítette al-kalmazását. A nukleáris munkacso-port fokozott együttmûködést alakí-tott ki a DG TREN-nel, különös tekin-tettel a több éve készülô nukleáriscsomag körüli fejleményekre. A bi-zottság munkájának keretében azalábbi tanulmányok készültek el:� „Súlyos viharok hatása a villamose-

nergia-hálózatokra” c. tanulmány.Elkészítését a 2005 januárjában aDél-Skandináviát és a Baltikum or-szágait sújtó szélvihar által okozottsúlyos károk ösztönözték.

� „A villamosenergia-ellátás biztonsá-ga – szerepek, felelôsség és tapasz-talatok az EU-ban” c. jelentés, azellátásbiztonságról szóló új irány-elv kapcsán. Az anyag véglegesváltozata 2006. januárban az EU-RELECTRIC hivatalos kiadványaiközött jelent meg.

� „Vízerômû beruházások Európá-ban” c. összefoglaló jelentés.Készülôben van egy tanulmány

„Fosszilis tüzelôanyagok szerepe Eu-rópában” címmel. A bizottság mun-kájában továbbra is kiemelt szerepetkap a megújuló energia és az ellátás-biztonság kérdése.

A Piaci Bizottság elôdlegesen apiaci liberalizációval összefüggô kér-déseket, annak eredményeit vizsgál-ta, az elmúlt évek megváltozott piacikörülményeihez alkalmazkodó újmunkacsoporti struktúrában. A bi-zottság, illetve munkacsoportjai azalábbi anyagokat készítették el:� „Útiterv az egységes, ill. regionális

piacok kialakításához”, amelyet EUszerte elismeréssel fogadtak.

� A Piaci Bizottság megbízásából ésközremûködésével jött létre a libe-ralizáció és a villamos energia árá-nak alakulásáról a KEMA által készí-tett tanulmány.

� Ajánlás az „Unbundling” témakö-rében.



� A FÁK országokkal történô együtt-mûködés terén egy Útiterv c. do-kumentum kidolgozása.

� „Jó gyakorlat a fogyasztóváltás te-rén” c. tanulmány, amelynek to-vábbfejlesztése folyamatban van.

� Az Európai Unió és a FÁK országokvillamosenergia-piacainak összeha-sonlításáról szóló tanulmány.A bizottságnak jelentôs szerepe

volt abban, hogy a 2005. évi EUpiacnyitási jelentés a korábbiaknálszakmailag lényegesen megalapozot-tabb lett. A Piaci Bizottság 2006-banmunkáját a következô területekreösszpontosítja: részvétel regionális„mini-fórumok” munkájában a12. Európai Szabályozói Fórumonszületett döntésnek megfelelôen; amûködôképes kiskereskedelmi piacokfeltételeinek vizsgálata; szolgáltató-váltás; az EU belsô energiapiaca és akülsô piac közötti villamosenergia-ke-reskedelem helyzetének elemzése,nemzetközi jogi kereteinek feltérké-pezése (ez utóbbiról jelentés készülaz érintett országok által kitöltött kér-dôívek alapján).

További feladat a villamos energiaés a földgáz szektor kölcsönhatásá-nak vizsgálata; útiterv kidolgozása azEU és a FÁK-országok villamosener-gia-piacainak összehangolása érde-kében; az Európai Bizottság VersenyFôigazgatósága (DG COMP) átfogószektorvizsgálata alapján akcióterv ki-dolgozása, az emisszió-kereskedelemegyéves eredményeinek, villamose-nergia-árakra gyakorolt hatásainakértékelése, és az árak alakulásánakvizsgálata.

A Hálózati Bizottság a hálózatiügyekkel kapcsolatos közös stratégiaiés szabályozási kérdéseket kezeli,amelynek keretében foglakozott azellátásbiztonságról szóló irányelvvel,a TEN-E (Trans European Energy Net-works) irányelveket kijelölô határozataktualizálásával, az új Zöld Könyv há-lózati vonatkozású kérdéseivel. Az el-osztó tevékenységgel kapcsolatosügyekben a tevékenységek szétvá-lasztására, az ellátás és a szolgáltatás-nyújtás minôségére helyezôdött ahangsúly. A bizottság 20 európai or-szág elosztó vállalatának mûködésikörnyezetérôl szóló – kérdôívek alap-ján összeállított – összehasonlító je-lentést készített, amely a jövôbeni te-

endôkre vonatkozó javaslatokat istartalmaz.

Hálózati szempontból kiemelt fon-tosságú kérdés marad az elmúlt év-hez hasonlóan a nagy orosz rendsze-reknek (IPS/UPS), valamint a török vil-lamosenergia-rendszernek az euró-pai rendszerhez történô csatlakozá-sának elôkészítése. További feladatokjelentkeznek az elosztási területenvaló „unbundling”, az ellátásbizton-ság, és a megújuló energiaforrások-kal kapcsolatos szabályozás kérdés-körében.

Az EMT Környezet és Fenntart-ható Fejlôdés Bizottsága (KFFB)azon kívül, hogy koordinálja az EU-RELECTRIC munkacsoportjaiban valónemzetközi szintû részvételt, aktívtevékenységet folytat hazai szintenis. A bizottság ez utóbbi területenvégzett munkájából kiemeljük azérintett tagtársaságok részvételévelmûködô, a CO2 kvóta kiosztássalkapcsolatos kérdéseket egyeztetôCO2-munkacsoportot, valamint azLCP-BREF-munkacsoportot, amely anagy tüzelôberendezésekre vonatko-zó EU referenciadokumentum ma-gyar változatának elkészítésén dol-gozik. A dokumentum elkészítésévelkapcsolatos feladatokat az ERBE Kft.koordinálja. A tervek szerint a nagytüzelôberendezésekre vonatkozó re-ferenciadokumentum magyar válto-zatának elkészítése 2006-ban befeje-zôdik.

Az elôzôekben említett két téma-kör a nemzetközi szintû együttmûkö-dés napirendjén is kiemelten szere-pel. A bizottság vizsgálja a kibocsátá-si engedélyek kereskedelmével fog-lalkozó (2003/87/EK) és az azt mó-dosító irányelv adaptációjával, anemzeti kiosztási tervekkel, a kereske-delem bevezetésével összefüggô ta-pasztalatokat, amelyek alapján javas-latokat, elemzéseket készít. A bizott-ság állásfoglalást készített a nagy tü-zelôberendezések legjobb elérhetôtechnikájáról készült ún. referencia-dokumentum tervezeteihez (LCPBATREF), amelyet megküldtek az Eu-rópai Bizottság illetékesei és más ér-dekelt felek részére is.

Az EURELECTRIC FenntarthatóFejlôdés Bizottsága kidolgozta ésbevezette az „EURELECTRIC Fenn-tartható Fejlôdés Útitervét”, amely-

nek alapján az EURELECTRIC jelen-téseiben foglaltakat a fenntartható-ság szempontjai szerint is megvizs-gálják, ill. azok figyelembevételévelkészítik el.

Az EMT Egyéb Szakterületek Bi-zottsága több, egymástól különbözôterületen mûködô (jogi, gazdasági ésmûszaki) munkacsoport munkájátfogja össze. A bizottsághoz tartozómunkacsoportok több jelentésendolgoztak, számos területen készítet-tek elô EURELECTRIC állásfoglalást,amelyek közül a következô dokumen-tumokat emeljük ki:� Jogi elemzés a tulajdonosi „un-

bundling” és kisajátítás tárgyában.� Jogi feljegyzés az új alkotmány

Energia Fejezetének tárgyában (azalkotmány új jogalapot hozott lét-re az EU-ban az energiapolitikaiügyekhez kapcsolódóan).

� Összehasonlító tanulmány, amelya fogyasztók felé való felelôsségkérdését méri fel az egyes tagál-lamokban a villamosenergia-ener-giaellátás tekintetében.

� Második Liberalizációs Csomag – anemzeti implementációs intézke-dések jegyzékének projektje (azEU irányelvet az egyes tagállamokmilyen mértékben építették be jogirendszerükbe).

� Tanulmány a társadalmi felelôsség-vállalásról.

� EURPROG 2005 jelentés.� Az „Adó harmonizációs jelentés” ki-

egészítéseként a 2005. évi változá-sokat tartalmazó jelentés összeállí-tása vállalati adatszolgáltatás alap-ján.

� Üzleti folyamatok az EU iparban –az európai villamos elosztó vállala-tok pénzügyi helyzetérôl szóló je-lentés.

� Üzleti folyamatok az EU iparban –a liberalizációt követôen a villamo-senergia-ipar teljesítményérôl szó-ló jelentés.

� „A következô beruházási ciklus ha-tása a villamosenergia-árakra” c.vizsgálat.A cikkben hivatkozott tanulmá-

nyok, jelentések, dokumentumokaz EURELECTRIC hivatalos honlapjána www.eurelectric.org címen érhe-tôk el.

Kollár Edit, Kelemen Hajnalka



Dr. Benkó Balázs, okleveles villamosmérnök. A Budapesti

Mûszaki Egyetem Villamosmérnöki Karán Erôsáramú Sza-

kon végez 1975-ben. Ezt követôen a Magyar Villamos

Mûvek Tröszt (MVMT) Országos Villamos Relévédelmi,

Automatika és Mérés Szolgálatánál (OVRAM) védelmes

mérnök, csoportvezetô, majd szakosztályvezetô. 1986-

ban egyetemi doktori címet szerez védelemautomatika

témában. 1988-tól az MVMT vezérigazgatói tanácsadója.

1994 és 2000 között az MVM Rt. Kommunikációs és

Nemzetközi Osztályának vezetôje. 2003 elejéig a Magyar

Posta Rt. minôségügyi vezetôje. 2002-ben európai minô-

ségirányítási rendszermenedzser oklevelet szerez. 2003-

tól az MVM Rt. Igazgatóságának titkára, majd 2004-tôl a

Hálózat Üzemeltetési Osztály fômunkatársa. 2005-tôl az

MVM Rt, majd a MAVIR ZRt. Hálózati Infrastruktúra Üze-

meltetési Osztály megbízott vezetôje. Jelenleg a MAVIR

ZRt. nemzetközi együttmûködési fômunkatársa. A Ma-

gyar Elektrotechnikai Egyesület Szervezési Bizottságának

elnöke és a Magyar Minôség Társaság IT tagja.

Civin Vilmos okl. vegyészmérnök, pályáját 1971-ben a

Magyar Villamos Mûvek Trösztnél kezdte, majd 1976-tól

több mint egy évtizeden át dolgozott a Villamosenergia-

ipari Kutató Intézetben. 1988-ban tért vissza, elôbb a ve-

gyészeti Szolgálat, majd a Környezetvédelmi Osztály ve-

zetôje. 1989-ben egy németországi atomerômûben töl-

tött hosszabb idôt, majd 1992-ben az Egyesült Államok-

ban a széntüzelés fejlett technikáival volt módja megis-

merkedni. Aktív részese, vezetôje volt az MVM Rt. vállala-

tai privatizációt megelôzô környezetvédelmi felülvizsgála-

tának, majd 2001-ben az ISO 14001 szabvány szerint ta-

núsított környezetközpontú irányítási rendszer bevezeté-

sének. Irányításával jelenik meg immár hetedik éve a tár-

saságcsoport környezetvédelmi, ill. fenntarthatósági je-

lentése. Közleményeinek, elôadásainak száma megközelí-

ti a százat. Tagja az EURELECTRIC Környezetvédelem és

Fenntartható Fejlôdés Bizottságának, a Magyar Tagozat

elnökségének, valamint a Munkaadók és Gyáriparosok

Országos Szövetsége Környezetvédelmi Bizottságának.

2004 óta az Országos Környezetvédelmi Tanács tagja,

ahol az Energia Bizottság elnöki tisztét is betölti.

Dr. Gerse Károly okleveles gépészmérnök, mûszaki dok-

tor, a mûszaki tudomány kandidátusa, az MVM Zrt. törzs-

kari vezérigazgató-helyettese. Ezt megelôzôen 1987-tôl a

Magyar Villamos Mûvek Tröszt mûszaki tanácsadója,

1992-tôl az MVM Rt. megalakulásától az Erômûvi Üzem-

viteli Osztály vezetôje majd kereskedelmi igazgatója. Tisz-

teletbeli egyetemi tanár (2002). A Budapesti Mûszaki

Egyetem elvégzését követôen az Energiagazdálkodási In-

tézetnél, az Állami Energetikai és Energiabiztonságtech-

nikai Felügyeletnél, 1972-tôl kezdôdôen a BME Gépész-

mérnöki Kar Kalorikus Gépek Tanszékén dolgozott. Tevé-

kenysége az utóbbi idôben elsôsorban a villamosenergia-

rendszer piacnyitást követô ellátásbiztonságának, szabá-

lyozási kérdéseinek rendezésére irányult. Tagja az MTA

Energetikai Bizottságának (1996). Szakmai munkásságát

több társszerzôvel készített egyetemi jegyzet, iparági tan-

könyv sorozat és több mint 40 szakcikk, elôadás jelzi.

Dr. Horn János a Soproni Mûszaki Egyetemen okl. olaj-

mérnöki, az Építôipari és Közlekedési Mûszaki Egyetemen

okl. gazdaságmérnöki, a Marx Károly Közgazdaságtudo-

mányi Egyetemen okl. szakközgazda végzettséget szer-

zett, és ott védte meg doktori disszertációját. Gazdaság-

földrajzi szakértô. 1957–1961 között mélyfúró vállalatnál

mint fúrómérnök, 1962–1992 között a földtani hatóság-

nál területi fômérnök, majd közgazdasági fôosztályveze-

tô. 1992-tôl a Bánya- és Energiaipari Dolgozók Szakszer-

vezet elnöki fôtanácsadója. 1994–1998 között az MVM

Rt. Felügyelô Bizottság tagja, majd elnöke. Több akadé-

miai és szakmai bizottság tagja. 2005-ben Eötvös Loránd-

díjjal tüntették ki.

Kelemen Hajnalka közgazdász, bölcsész, 1997-ben vég-

zett a Külkereskedelmi Fôiskola Nemzetközi Kommuniká-

ció (német–olasz) szakán és 1999-ben az ELTE német böl-

csész szakán. Jelenleg negyedéves joghallgató az ELTE

Állam- és Jogtudományi Karán. 2000–2001-ig a Közleke-

dési és Vízügyi Minisztérium Nemzetközi Fôosztályán két-

oldalú kapcsolatokkal foglalkozott. Az MVM Zrt.-nél 2001

áprilisában kezdett dolgozni a Nemzetközi Osztályon, je-

lenleg is nemzetközi ügyekkel foglalkozik, ideértve a

nemzetközi szervezetekhez, konferenciákhoz és a kétol-

dalú kapcsolatokhoz fûzôdô feladatok ellátását. Az EUR-

ELECTRIC Magyarországi Tagozat megalakulása óta fô

munkaterülete az egyesület nemzetközi és hazai szintû

tevékenységének koordinálása.

Kollár Edit külkereskedelmi idegennyelvi levelezô és üz-

letkötô diplomáját 1974-ben szerezte a budapesti Külke-

reskedelmi Fôiskolán. A Magyar Kereskedelmi Kamara

Kollektív Exportösztönzés Titkárságán eltöltött évek után

a HUNGAROTEX külkereskedelmi vállalat üzletkötôje volt.

� E SZÁMUNK SZERZÔI


1983-tól 2000-ig az OKGT-nél, ill. a MOL Rt.-nél töltött be

különbözô munkaköröket; kezdetben nemzetközi refe-

rensként dolgozott az SZKFI-ben; munkája fókuszában a

Francia Kôolaj Intézettel (IFP) folytatott tudományos

együttmûködés, valamint egyéb bi- és multilaterális kap-

csolatok álltak. 1990-tôl a MOL Rt. Kôolaj- és Földgázke-

reskedelmi Igazgatóságának fômunkatársaként részt vett

a Gaz de France-szal és a Ruhrgas-zal kötött hosszú távú

földgázszállítási szerzôdések kidolgozásában, valamint

egy kazahsztáni vegyes vállalat létesítésében. Ezt köve-

tôen a MOL Rt. Kôolaj- és Földgázszállítási Üzletágának

szerzôdéskötési osztályvezetôjeként a kôolaj- és földgáz-

tranzit szerzôdéseket koordinálta és felügyelte. Tagja volt

az LNG (folyékony földgáz) projektnek, valamint a

MOL–GdF együttmûködési megállapodás koordinátora-

ként a Steering Committee-nek. 1994-ben Oxfordban

szerzett angol üzleti nyelvi diplomát, majd 1998-ban Bos-

tonban vett részt egy, a kôolaj- és földgázipart átfogó

stratégiai workshopon. Számos szakmai kiadványt fordí-

tott, lektorált, nemzetközi tárgyalásokon, rendezvénye-

ken tolmácsolt. 2002 szeptemberétôl az MVM Zrt. Nem-

zetközi Osztályának vezetôje. Jelenleg a Kommunikációs

Osztály fômunkatársa. Angolból és oroszból felsôfokú

nyelvvizsgával rendelkezik.

Lovas Gyôzô mérnök-hôfizikus, a Moszkvai Energetikai In-

tézetben végzett atomerômû szakmérnökként. 1974–

1985 között az Erômû Beruházás Vállalatnál a Tisza II.

Erômû építése során mûszaki ellenôr. Közremûködött a

paksi atomerômûre vonatkozó szerzôdések létrehozásá-

ban, majd az erômû építésén helyszíni fômérnökhelyet-

tes. 1985-tôl 1988-ig a Paksi Atomerômû Vállalatnál iro-

davezetô. 1988 óta az MVM munkavállalója, jelenleg az

újonnan alakult MVM Villamosenergia Kereskedelmi Zrt.

Kereskedelmi Szolgáltatási Fôosztályának vezetôje.

Mayer György újságíró, kommunikációs szakember. Két

éve a Paksi Atomerômû Rt. budapesti kommunikációs

munkáját segíti, azt megelôzôen energetikai szakújság-

íróként dolgozott több napilapnál. Újságírói pályáját a

Ganz Villamossági Mûvek Turbó címû újságjánál kezdte,

elôtte mûszaki ellenôrként dolgozott a Ganz Transzfor-

mátor Gyárában. Eredetileg villamosgép-szerelôként vég-

zett, majd a Budapesti Mûszaki Egyetem és a MÚOSZ új-

ságíró iskola több tanfolyamának elvégzése után tért át

az írott sajtó területére. A Turbónál töltött évek után több

mint 10 évig a Vasas Szakszervezeti Szövetség lapjánál

dolgozott, kezdetben újságíró munkatársként, majd fele-

lôs szerkesztôként. Az újság megszûnése után került elô-

ször a Napi Magyarország, majd a Magyar Nemzet szer-

kesztôségének gazdasági rovatába. Jelenleg a Paksi

Atomerômûnél végzett munkája mellett a Magyar Ipari és

Környezetvédelmi Magazin szerkesztôségének is tagja, az

energetikai szakterületet felügyeli.

Dr. Nagy Zoltán 1974-ben szerzett közgazdász, majd

1982-ben Komplex vállalatvezetés, -szervezés szakon

szakközgazdász képesítést. Mérlegképes könyvelô,

könyvvizsgáló, adószakértô. 1984-tôl dolgozik az MVM-

ben, elôbb gazdasági tanácsadóként, majd számviteli,

gazdasági fôosztályvezetôként. Jelenleg a Számviteli Osz-

tály vezetôje.

Dr. Szeredi István okl. mérnök, a mûszaki tudományok

kandidátusa. Szakmai pályafutását a Kiskörei Erômû építé-

sén kezdte. Munkahelye 1972–1990 között a VIZITERV,

ahol a szivattyús energiatározás létesítményi fômérnöke,

illetve az energetikai és rendszerfejlesztési osztály vezetôje

volt. Az 1990–2005 idôszakban, az MVM többségi részvé-

telével alapított A.W.E. Mérnökszolgálati Kft. ügyvezetôje

volt. Az 1996–2001 idôszakban a Tiszavíz Vízerômû Kft.

felügyelô bizottságának elnöke. Az MVM Zrt. alkalmazásá-

ba 2006 elején került. Tudományos fokozatát 1979-ben

szerezte meg, szakterülete a dinamika, a vízerôhasznosí-

tás és a vízgazdálkodás nyomás alatti rendszereinek és be-

rendezéseinek dinamikája, a rendszerek átmeneti folya-

matai. Szakterületén vezetô tervezôi és szakértôi jogosult-

sággal rendelkezik. Szakmai gyakorlatának leglényege-

sebb elemei között említhetô: a vízgazdálkodási és ener-

getikai létesítmények, szerkezetek tervezése; a helyi meg-

újuló energiaforrások hasznosításának és kisvízerômûvek

tervezése, modernizálása; a biodízelgyártás tervezése; a

szivattyús energiatározás kutatási és tervezési feladatai; a

hidraulikus rendszerek dinamikai problémáinak csökkenté-

se az átmeneti üzemállapotok szabályozása, vízturbinák,

szivattyúk, szivattyútelepek, regionális rendszerek üzem-

módváltásainál; nagy vízgépek rezgésmonitoring rendsze-

reinek tervezése, rezgésdiagnosztika és rezgésvédelem;

ultrahangos vízhozammérô rendszerek tervezése, vízgé-

pek hatásfokmonitoring rendszerének tervezése; az usza-

dékkezelés problémáinak csökkentése; vízszállító rendsze-

rek energiahatékonyság-növelése; zajdiagnosztika és zaj-

védelem; a vízi létesítmények környezeti problémái; pro-

jektfinanszírozás és -gazdaságosság.

� E SZÁMUNK SZERZÔI


Supporting the use of renewable energy 1sources the optimal solution on the level ofthe national economyDr. Gerse, Károly

In accordance with the requirements of the EU, and alsoin the interest of the national economy, it is necessary toincrease the share of renewable energy sources in powergeneration in Hungary. For the first phase, until 2010,Hungary undertook to achieve a 3.6% share, which, asshown by Figure 1, was outperformed already in 2005.In spite of this, in amending the Hungarian Electricity Actin June 2005, the Hungarian Parliament resolved, to anMP’s motion, to increase the support related to guaran-teed off-take.

A possible electricity model 9Lovas, Gyôzô

The further development of the operation of the compe-titive electricity market is one of the key issues of the pre-sent day. Authorities, experts and stakeholder marketplayers equally make their contributions to the ferventprofessional and social discussions. The creed of thisarticle is that the market model to be established must beone which is transparent, predictable, simple and accep-table for the players, contains no elements alien to theelectricity industry, and, most of all, incurs no unjustifiedextra costs in the supply chain.

The Hungarian TSO as compared to the 14European practiceDr. Benkó, Balázs

It is one of the most important issues in the EuropeanUnion to secure the energy supply required for ensuringthe competitiveness of the Community and the properliving conditions of people. With this in view, it is a defi-nite goal to establish the European single energy market.It is necessary to transpose the electricity and natural gasdirectives of the European Parliament and Council intothe national laws of the member states. The energy legis-lation of the EU-member Hungarian Republic is alsobased on this concept, determining, among others, theprinciples governing the control and operation of theHungarian Power System.

The rollout of the allowance market 20Civin, Vilmos

Trading in carbon dioxide emissions certificates (allowan-ces) officially started on 1 January 2005. The trade of

emissions certificates (allowances) actually started muchearlier than that, even before the directive setting the re-levant rules was issued in October 2003. The contractsconcluded between the parties wishing to take the asso-ciated risks were fairly voluminous during the initialphase, but gave room to futures already at a very earlystage. The first of such agreements were generally con-sidered experimental, and so were given wide publicity.

The need for a mineral stock policy 31‘Effodere necesse est’

Dr. Horn, János

Presumably, it is not only the experts of energy policy,energy strategy and economic policy that feel and regretthe absence – both in the present and the past – of aHungarian mineral stock policy, which is still missing inspite of the fact that the need for it has been expressedin numerous documents and at various forums of theprofession – and not only by the author of this article.

Conference review 44There is no alternative to the lifetime extensionof Paks nuclear power plant trade conferenceat the Technical UniversityMayer, György

Four different conferences, four different venues andfour different subjects, still with the same conclusion thatcurrently there is no alternative to the lifetime extensionof Paks Nuclear Power Plant. Our review shows howimportant the role of the nuclear power plant is in do-mestic power supply, what has happened to the trainingreactor of the Technical University for the past 35 years,how secure the energy supply in Hungary is, whatchanges in the legislation are necessary for the fullmarket opening coming into force next year, and whatwill be the role of the public utility sector therein, and itis discussed whether alternative energy sources mayoffer a solution to the problems of energy supply.

Dorog Power Plant is 100 years old 51Mohácsi, Miklós

This year Dorog Power Plant celebrates centennially. Onthe occasion of this unique single and unrepeatableevent I – who started my career as engineer togetherwith my colleague Szauter, József at Dorog Power Plantfifty years ago – use this article to pay tribute to all thosewho work or have worked at the power plant and thosewho, unfortunately, have already left us.

� SUMMARY OF ARTICLES



MAGYAR VILLAMOS MÛVEK ZRT.1011 BUDAPEST, VÁM UTCA 5–7.TELEFON: 224-6200INTERNET: WWW.MVM.HU

A MAGYAR VILLAMOS MÛVEK ZRT.-RÔL NAPRAKÉSZ INFORMÁCIÓK AZ

INTERNETRÔL IS BÁRMIKOR ELÉRHETÔK. A WEB-OLDALON CÍM-

LISTÁKAT, GYORS HÍREKET, A CÉG MÛKÖDÉSÉHEZ KAPCSOLÓDÓ

FONTOS ESEMÉNYEK LEÍRÁSÁT, FOTÓKAT ÉS ÁBRÁKAT LEHET MEG-

TALÁLNI, VALAMINT A TÁRSASÁG ÁLTAL KIADOTT SAJTÓKÖZLEMÉNYEK

IS AZONNAL OLVASHATÓK. KAPCSOLAT TALÁLHATÓ A VILLAMOS-

ENERGIA-IPAR SZÁMOS HAZAI ÉS KÜLFÖLDI CÉGÉHEZ.

Documents

MAGYAR VILLAMOS MÛVEKmvm.hu/download/energiaforras/MVM-Kozlemenyek-2006.pdf · villamos mÛvek ko¨ zlemÉnyei xliii.Évfolyam 2006. 1–2.szÁm magyar villamos mÛvek felelÔs kiadÓ