U mesalicu 12 lopata sljunka, 3-4 lopata cementa ( redosled: voda, 6 sljunka, cement, 6 sljunka, pa ako treba jos vode...) i vode u zavisnosti od vlaznosti sljunka i gustine betona.

Malter: ~1.5:2:10 odnos cement:krec:pesak.

A habarcstechnológia új irányai

Klasszikus építőanyagunk a habarcs jelentőségét egyes építésmódok egy-egy időre csökkenthetik, de fontossága, amíg kőműves munkák lesznek, megmarad.

A habarcs-technológiánál is megjelentek a technológia és a technika olyan eddig nem ismert elemei, amelyek

termelékenyebbé és hatékonyabbá teszik a velük való munkálkodást, továbbá az építéstechnológia ezen területén is találkozunk a komplex gépesítésre való törekvésekkel.

Az 1930-as években kezdődött

a gyárban előállított szárazhabarcs alkalmazása, amely ma már nemcsak a nemesvakolat, hanem belső gipsz, mész, külső cementtel javított vakolatok formájában jelen van, ugyanakkor számos - már a hazai építési piacon is jelen lévő - jónevű külföldi építőgép gyártó cég foglalkozik komplex habarcstechnológiai gépláncok gyártásával, forgalmazásával, bérbeadásával, szervízelésével, ezért például az eddig nagyon munkaigényesnek tekintett vakolás a korszerű csavarszivattyús vakológépek használatával felgyorsul, ugyanis egy 5 fős brigád egy-egy műszakban 5-600 m2 belső vakolatot is képes kifogástalan minőségben elkészteni; az eddig tabuként tisztelt megállapítás, hogy a frissen oltott mész 2 hetes korában falazásra, 6 hetesen vakolásra és csak három hónap eltelte után alkalmas meszelésre is megdőlt, mert a mikromész az oltást követő egy-két nap elteltével akár freskó készítésére is alkalmas.

- A habarcs fogalma, fajtái, felhasználási területei

A habarcs, általában finomszemcséjű adalékanyagnak, kötőanyagnak és esetleg adalékszereknek, valamint víznek olyan keveréke, amely friss állapotban kenhető vagy önthető, esetleg földnedvesen teríthető, majd később megszilárdulva, hézagkitöltés, ragasztás, adhéziós jellegű elemkapcsolások, felületképzés, burkolás ,… céljaira szolgál.

A. habarcsok, a felhasznált kötőanyagok szerint

mészhabarcsok cementhabarcsok, valamint gipsz és gipszes habarcsok lehetnek.

Mészhabarcsokban kötőanyagként csupán építési mész (mészpép, porrá oltott mész, vagy őrölt égetett mész) szerepel.

Javított mészhabarcsok azok, amelyekben kötőanyagként az építési mészen kívül hidraulit vagy 200 kg/m3-nél kevesebb portland-cementtel egyenértékű cement is van.

Cementhabarcsokban legalább 200 kg/m3 portland-cement, illetve ezzel egyenértékű heterogén cement és legfeljebb 0,1 m3/m3 mészpép van.

Gipszes habarcsok azok, amelyekben kötőanyagként építési mészen kívül 200 kg/m3-nél kevesebb gipsz van.

Gipszhabarcsnak nevezzük azokat, amelyeknek a fő kötőanyaga gipsz és egyéb kötőanyagot meszet) ennél kisebb mennyiségben tartalmaznak.

Felhasználási területük szerint

falazó habarcsok ; vakoló habarcsok ; ágyazó és burkoló habarcsok ; vízzáró habarcsok ; injektáld habarcsok ; hőszigetelő habarcsok ; sugárvédő habarcsok készülhetnek

A leggyakrabban használt mész és javított mészhabarcsok készítéséhez tehát

homok (bánya- és folyami) ; cement , mész , adalékszerek és keverővíz szükséges.

- A habarcs-alkotórészek jellemzői

A habarcsnak nagyon fontos alkotórésze a homok,

amely alatt a négy milliméternél kisebb szemcséjű adalékanyagot értjük ; amely I. - II. osztályúnak minősül 3%, míg a III. osztályúnak legfeljebb 8% agyag-iszap tartalom mellett ; amelyből az előírások szerint a homlokzatvakolatokhoz legalább 2/3 részben folyami homokot kell használni /sajnos a hazai gyakorlat a 14-15% agyag-iszap tartalmú bányahomokot is alkalmazza és a folyami homokot csak elvétve/.

A rossz minőségű homokkal készített habarcs

vakoláshoz használva sok kötőanyagot igényel és idő előtt tönkremegy ; felhasználása falazatokban is kerülendő.

Bányahomokjainkminősége csak mosással válik elfogadhatóvá. A homok osztályozását és mosását, egyszóval nemesítésnek nevezzük.

A cement, az adalékszer és a víz

A cementtel, az adalékszerekkel és a vízzel kapcsolatos teendőket is a Betontechnológia c. fejezet tárgyalja.

- A mész

Az építőipar a meszet a darabos égetett mészből előállítható őrölt égetett mész, oltott mész, porrá oltott mész és formájában használja. A magyar gyakorlat zömmel az égetett mész vízzel való megoltásával keletkező oltott meszet alkalmazza, szemben a nyugati gyakorlattal ahol inkább a porrá oltott mész használata terjedt el jobban.

A meszet szaporaságával minősítjük. A szaporasági szám azt mutatja meg, hogy 10 tonna égetett mészből hány köbméter oltott mész keletkezik. A szakirodalom 18-as, 23-as, 25-ös sőt 28-as szaporaságú meszeket ismer, amelyek közül a gyakorlatban leginkább a 23-25-ös fordul elő.

Az égetett mész tárolása, szállítása

Az égetett mész nedvességre fokozottan érzékeny, ezért

csak néhány napi oltásra váró darabos meszet tároljunk, mert az a levegő nedvességét magába szívja, ettől szétesik és porlik, amely egyúttal rontja a szaporaságát is ; zárt, a térszinthez képest megemelt fapadlójú épületben tároljuk, zárt vagonban, ponyvával letakart tehergépkocsin, vagy zárt konténerben szállítsuk.

Mivel a mészpor az ember nyálkahártyáját ingerli,

a vele való manipuláció sok kellemetlenséggel jár, ezért célszerű megoldani, megszervezni az égetett mész zárt konténerekben való szállítását.

Vasúton vagy tehergépkocsival szállítják leggyakrabban az égetett meszet, amikor a vagonokból közvetlenül a mésztárolóba, onnan egy szállítószalaggal pedig a mészoltó gépbe juttatják a darabos égetett meszet.

A darabos mész közúti fogadását annak tárlóbunkerben való beemelése és a mészoltó gépbe való leeresztése követi.

A darabos mész bunkerba juttatására az úgynevezett Szkipp felvonó - a bunker beömlő nyílásához ferdén vezetett acél pálya is kiválóan alkalmas, amelyen egy gépi csörlő 1000 literes puttonyt mozgat fel s alá. A mész a puttonyba a billenőszekrényes tehergép-kocsiból surrantással kerül.

A közúti mészszállítású mészoltó üzemekben használt (5,0 tonna töltési súlyú) mész-szállító konténer acéllemezből készül. A konténert daru emeli az acél tárolóbunker fölé, ahol a konténer alján levő zárókilincs a bunkerrel való ütközés hatására az alsó fenékajtót nyitja és ezen keresztül üríti az égetett darabos meszet. Az égetett mész a tároló bunker szektorzárral működő kiömlőnyílásán át .jut a mészoltó gép etető garatjába. A tárolóbunker 2-3 vagon darabos mész befogadására alkalmas. Az égetett mész testsűrűsége 1,2-1,3 tonna/m3.

Az égetett darabos mész oltása

Az égetett darabos meszet lehet

kézi erővel ládában, vagy géppel oltani.

Mészoltás során tekintettel kell lenni arra, hogy

oltáskor jelentős hő szabadul fel. (egy kg darabos mész 1137 kJ hőt termel), ennek ismeretében

különös figyelemmel kell kísérni az exoterm folyamatot, ezenkívül a jó minőségű mész gyorsan, néhány perc alatt megoltódik, míg a rosszul égetett mész lassan, csak hetek múlva, de akkor sem teljesen ; 1 tonna égetett mész megoltásához 2-3 m3 víz szükséges ; míg az oltáskor keletkező mésztej halmaz sűrűsége 1,1-1,2 tonna/m3 addig az érett oltott mész (-pép, -máj) esetében ez az érték eléri az 1,25-1,3 tonna/m3 -t.

Az égetett darabos mész oltási folyamatát

mészoltógép alkalmazásával, melegvíz használatával , az égetett mész mechanikai aprózásával, kémiai úton pl. elektrolit adagolásával

lehet gyorsítani.

Kézi mészoltás

Helyes oltási sorrend betartásával

a darabos meszet kétrekeszes, megemelt padozatú oltóládában 10-15 cm vastagságban elterítik, majd annyi vizet engednek rá bő vízfolyással, hogy azt ellepje, ezután mikor a mész a víz hatására darabokra esett szét, a további vízmennyiség hozzáadásával keletkező mésztejet, szűrőn keresztül a mészverembe eresztik, mialatt a szűrőn felfogott és meg nem oltódott köveket időnként eltávolítják.

Gépi mészoltás

A mészoltás gyorsítására és a balesetveszélyes kézi oltási munka elkerülésére elterjedt a gépi eljárások alkalmazása.

Működési elveit tekintve a gépi mészoltáshoz általában

áztatódobos mészoltó gépek ; merítődobos mészoltó gépek ; termodinamikus- és keverőlapátos mészoltó gépek használhatók.

Az áztatódobos mészoltó gépeket

mobil (kerekeken mozgatható) és stabil ( telepített) kivitelben egyaránt alkalmazzák.

Az áztatódobos készülék teherviselő keretén fogaskoszorúval vagy görgőpályával forgatott oltódob helyezkedik el, amelynek

egyik végén etetőgarat, ahol a darabos mész adagolható, másik végén a mésztej kiömlő nyílás, valamint az oltatlan köveket felfogó perforált rostadob található.

A dob vízszintes tengelyében perforált vízadagoló csőből permetező víz oltja meg a meszet, belső palástjához pedig keverőlapátokat erősítenek. A kiömlő nyílás felé kissé lejtő tengelyű forgódobba a garaton beadagolt darabos meszet a bepermetezett víz oltja, miközben az oltódó anyag lassan mozog előre.

Oltás közben ügyelni kell arra, hogy

a dobban levő mésztej hőmérséklete 80 °C fölé ne emelkedjék, ami a beadagolt víz mennyiségégének növelésével érhető el ; a gépet elhagyó mésztejet szűrőn át vezessék a mésztároló verembe.

A merítődobos mészoltógép

vízzel telt acéltartályában ferde tengelyű, perforált lemezzel borított dob forog ;. etetőgaratán - amely a dob magasabb végén található - adagolják az égetett meszet a tartályba, ahol a mész a vízben megoltódik, mésztej lesz belőle, majd az etetőgarattal szemközti oldalon levő kivezető csövön távozik.

A szakaszos üzemű gép használata során

a víz pótlásáróI a hőmérséklet emelkedésével és az elvezetett mésztej mennyiségével arányosan gondoskodni kell ; az oltás közben a dobban felgyülemlett köveket az üzemszünetekben, és/vagy a műszak végén lehet/kell eltávolítani.

A termomechanikus mészoltó gépek annyiban különbözik az áztatódobos berendezésektől, hogy

a kettős falú dobban folyó mészoltás hatására az oltóvíz 60-80 °C-ra felmelegszik, amelyet az oltógépbe vezetve a mészoltás ideje jelentősen kb. 1/3-ra csökkenthető.

Keverőlapátos mészoltó gép tulajdonképpen

egy függőleges tengelyű kúpos edény, amelyet közepén egy vízszintes helyzetű perforált lemez két részre oszt, amelyet

vízzel feltöltenek, majd a felső térbe égetett darabos meszet adagolnak, majd a víz hatására megoltódó mész, mésztej az alsó keverőlapátos térbe kerül;

A szűrt, kezeletlen mésztejben lévő 100-500 mikron szemnagyságú mész-szemcsék a mésztejben az csak az idő múlásával oltódnak, aprítódnak tovább, ezért a régóta ismert szabály szerint

falazáshoz legalább 2 hetes, vakoláshoz legalább 6 hetes, festő-, és fehérmunkákhoz legalább 12 hetes, pihentetett vermelt meszet szabad csak felhasználni.

Amennyiben a szükséges mértékű "utóoltódáshoz" megkívánt időtartamú vermelés nem történik meg, akkor a mészszemcsék a vakolatban - a levegő nedvességtartalmának hatására - oltódnak meg és a helyükön kellemetlen látványt nyújtó kikagylósodott üregecskék maradnak vissza ("mészkukac").

Mikromész használatával a kivárási idő csökkenthető, vagy el is hagyható

A mikromész előállítása során

a mésztejet dezintegrátorba vagy kolloid festékőrlő malomba vezetik, ahol a mész -szemcsék a készülékben fellépő centrifugális hatásra aprózódnak, a készüléket elhagyó mésztejet - amelyben a szemcsék mérete ~ 4-10 mikronra csökken rövid ideig pihentetik - ülepítik, majd a mészvizet leszivattyúzva az építőiparban azonnal felhasználható tejfelsűrűségű mészmájat kapunk

A szivattyú és a készülék üzemeltetéséhez természetesen plusz energia szükséges, amit kiegyenlít a hosszadalmas tárolás, vermelés elmaradása.

Oltott meszek kezelése

A mésztej tárolása-ülepítése

Az oltási folyamatból kikerülő mésztejet - gondosan megszűrve az oltódásra alkalmatlan kövektől - mészverembe engedik. A mészverem - mészgödör, "meszes gödör" - földbe ásott, állékony falú, korláttal körülvett tárolóhely

A mészverem határoló falait

természetes rézsűvel kialakított földpartok ;

agyagos homokba ágyazott, kitöltelen (gyakran növelt-) hézagú téglafalazatok ; központi mészoltó telepeken vasbeton kádfalak képezhetik.

A mészvermek kialakítása során

azok fenékszintjét meg kell emelni, amennyiben magas a talajvízszint ; azok tetejét gyakran gerendákból és palló terítésből álló födémmel zárják le, biztonságtechnikai okokból és a benne tárolt mész tulajdonságainak megőrzése érdekében ; falazott vermek alsó síkját, fenekét nem burkolják, hogy a mészvizet mészverem környezete hamar elszívja, ugyanakkor a hosszú ideig működő mészoltó telepek nagykapacitású tárolómedencéit rekeszfalakkal is osztott, alul is zárt vasbeton kádak formájában építik meg, mert az ülepedést követően a mészmáj fölött elhelyezkedő mészvizet leszívják és oltáshoz ismételten felhasználják, így egyben a tartós környezetterhelést is csökkentik.

A hosszabb időn át tárolt mészmáj

felületét - 15-20 cm vastag - homokkerítéssel védik meg a kiszáradástól illetve télen, hogy a mészmáj meg ne fagyjon - mert az elvesztené a kötőképességét - a megfagyástól védő, kb. 50 cm vastagságú homokréteggel fedik be.

Az oltott mész kiemelése a mészveremből

A veremben tárolt oltott meszet

kézi erővel vagy

a kézi művelet fokozott balesetveszélyessége miatt célszerűbb géppel kiemelni

A kézi kiemelés csak biztonságos pallóterítésen, hosszúnyelű habarcsmerő serpenyővel, esetleg óvatos karos lapátolással javasolható, esetleg felállítható bitófás, csörlős, vedres kiemelő berendezés is.

Nagyobb üzemekben a feladatot legtöbbször

bakdarura szerelt markolóval ; a mészmáj szivattyús kiemelésével, vagy függőleges tengelyű, alul szívókosárral ellátott centrifugál zagyszivattyúkkal oldják meg.

A mészverem felett acél "I" tartón görgős felfüggesztéssel üzemeltethető zagyszivattyúk-ban lazító kavarólapát, szivattyú és villamos hajtó motor van.

Mésztej, -máj és habarcs szivattyúzásra is alkalmas az excentrikus csigaszivattyú, amelynek fő részei az acél globid csiga forgórész és a gumi állórész.

Használatosak még

centrifugális és lamellás mészpépszivattyúk is.

A mészmáj tixotropikus tulajdonsága következtében, ha a mészmáj öreg, nagyon sűrű, akkor a szivattyúzni kívánt rész kevés vízzel és vibrálással tehetjük folyóssá, szivattyúzhatóvá.

A kiemelt mészmáj tárolása és mérése

A szivattyúval kiemelt mészmáj tárolására a legjobb megoldása mészpéptároló és keringtető siló keringtető szivattyúval.

A silóba kerülő mészmájat

- az egyenletes konzisztencia biztosítására és a leülepedés ellen - időnként bekapcsolt keringtető szivattyú homogenizálja, majd azt

a keverőgép felett levő előtárolóba szállítja.

Az előtároló alatt forgócellás mészpép adagoló helyezkedik el. Az adagoló egy cellájának térfogata ismert, így az elforgatott és ürített cellák számával határozzuk meg a mészpép mennyiségét. Ennél egyszerűbb ún. mérőedényes megoldás is számításba jöhet, mert ez is sokkal pontosabb a jelenlegi "lapátos" adagolásnál és mérésnél. A mészpép a mérőedényből közvetlenül a keverőedénybe juttatható.

A porrá oltott mész (mészhidrát) kezelése

A mész porrá oltása üzemi technológia.

A porrá oltott meszet

zsákolják, a munkahelyekre szállítják, és úgy raktározzák, mint a cementet, vagy ömlesztve, tartálykocsikkal szállítják egy közbülső reléállomásra, vagy a munkahelyekre közvetlenül silókba ;

az ömlesztett mészhidrát csővezetékes szállítása pedig azonos a cement szállítá-sával.

A mészhidráttal készült habarcs másként viselkedik - nem olyan zsíros, kevésbé kenhető ,…. - mint hagyományos kötőanyagú formái, ezért kevésbé népszerű akár a vállalkozók, munkahelyi vezetők, de még inkább a közvetlenül felhasználó kőművesek körében.

A porrá oltott mész használata az építésiparosítás egyik lehetőségét is megteremtheti. Egy korszerű, mészhidráttal dolgozó habarcsüzem, ugyanolyan színvonalon képes habarcsot termelni, mint egy korszerű betonüzem, hiszen

termelékenysége: 1-2 fővel óránként 40-50 m3 habarcs ,

egy kőműves kézi vakolással 0,03 m3/h gépi vakolással 0,09 m3/h, kisméretű téglával való falazáskor 0,06 m3/h, blokkfalnál 0,01 m3/h habarcsot dolgoz be, ezért

egy 100-120 fős kőműves létszámmal dolgozó vállalkozást kiszolgál egy 10-12 m3/h teljesítményű habarcs üzem.

A mészhidrát felhasználható

- előre pépesítve vagy

- por alakban közvetlenül a keverőgépbe adagolva.

A mészhidrát pépesítése

A mészhidrát alkalmazását nehezíti az úgynevezett a felporzás. Ezt úgy lehet megelőzni, hogy mérlegelés után a mészhidrát a silóból cementszállító csigával pépesítő tartályba juttatják, ahol - vízmérő órával kimért víz hozzáadása után - a villamos motorral hajtott keverőkarok mészpéppé alakítják át. A pépesítőből a mészpép-tárolóba és/vagy keringető silóba, vagy az előtárolóba, innen a forgócellás adagolóba vagy mérőedénybe kerül a pépesített mészhidrát.

A por alakú mészhidrát kezelése

A silóból a mészhidrátot szállítócsigán át szállíthatják a pormérlegbe, majd porzásmentesen zárt flexibilis, textilerősített gumicsövön keresztül a habarcskeverőbe, mivel csak teljesen zárt keverőgépben, zárt keverési folyamatban lehet felhasználni. A mészhidrátot tehát a betontechnológiához hasonló módszerrel is felhasználhatjuk, vagyis a habarcsot

üzemi jelleggel, hatékonyabban és

környezetkímélő módon állíthatjuk elő.

- A homok és cement kezelése

A homokot és a cementet a betontechnológia előírásainak megfelelően kezeljük, azaz szállítjuk, tároljuk, mérjük, és adagoljuk

Habarcskeverés

A habarcs

kézi vagy gépi keverése során egyaránt arra törekszünk, hogy homogén masszát állítsunk elő.

A kézi keverés

A habarcsot kézi szerszámokkal végzett keverése során

pallókból ácsolt nagyméretű fából készült keverőládát, hosszúnyelű keverőt, lapátokat, habarcsmerőt,.. használnak ; először a kimért meszet helyezik a ládába, ezt követően vizet adagolva hozzá mésztejet állítanak elő ; ha javított mészhabarcsról van szó, akkor ezután a kimért cementet dolgozzák el a mésztejben, majd ha adalékszer is kerül a habarcsba, azt most a kell mésztejbe adagolni, végül a kimért homok hozzáadásával és elkeverésével zárul a habarcs készítése, esetleg pótlásként, hígításként további vizet (nagyobb mennyiségi igény esetén külön kevert mésztejet) kell/lehet hozzáadni.

Mivel a habarcskeverés kemény fizikai munka, ha lehetséges célszerű gépet alkalmazni.

Gépesített habarcskeverés

Habarcskeverésre

legtöbbször kényszerkeverő gépeket használunk, bár kisebb építkezéseken gravitációs rendszerű betonkeverőkkel is szoktak habarcsot előállítani (például földnedves konzisztenciájú aljzat- és ágyazóhabarcsok esetén kifejezetten előnyös a használatuk).

Kimondottan habarcskeverésre konstruált berendezések, működésüket, szerkezetüket tekintve

vízszintes tengelyű, úgynevezett teknősgépek,

függőleges tengelyű, vagy kollerjáratos keverők lehetnek.

Üzemük szerint megkülönböztetünk

szakaszos működésű és

folyamatos üzemű gépeket .

Telepíthetők

stabilan, és lehetnek

mobilak.

A teknős keverőgép üzeme során

az alkotókat ferdepályán mozgó puttony gépi csörlővel szállítja a vízszintes tengelyű keverő teknőbe ;

a vizet adagolótartállyal mérik ;

a megkevert habarcsot a teknő billentésével ürítik az alatta lévő közbülső tárolóba.

A ma már kevésbé használatos kollerjáratos keverés esetén

a keverést a függőleges tengelyű tányérban körbefutó két, - vízszintes tengely körül is forgó - görgő végzi , tehát

hőszigetelő és csillámos adalékú habarcsot amit a görgők aprítanának, szétnyomnának nem szabad ilyen keverőgéppel keverni ;

ürítésük az állótengelyű dob (tányér) alján lévő nyitható-zárható nyíláson keresztül, gravitációs úton lehetséges, ezért

a gépet olyan magas pódiumra helyezzük, hogy a szállítóeszköz aláférjen.

A habarcs szállítása

A habarcsot központi habarcsüzemben gyártva

közúti szállítóeszközökkel, munkahelyi előállítás mellett pedig hagyományos eszközökkel (vödör, hordóláda, talicska, japáner,..), vagy konténerekkel, vagy csővezetékeken keresztül szállíthatjuk.

A habarcs közúti szállítása

A közúti habarcsszállítás speciális

íves kiképzésű, billenő teknős, vagy

alternáló mozgással a leülepedést akadályozó kavarókocsikkal történik. illetve

minden betonszállításra alkalmas közúti közlekedési eszközzel, például mixerkocsikkal is lebonyolítható.

A habarcs fogadására olyan fogadó edény szóba jöhet

amely lehetővé teszi a szállítójármű gyors ürítését, továbbá

a habarcsnak az építéshelyszíni szállítóeszközbe történő adagolhatóságát, például

a betonfogadására is kiválóan alkalmas hidraulikusan billenthető fém bunker, vagy

a legegyszerűbb fogadóeszköz a fém vagy faanyagú habarcsláda.

A habarcs szállítása munkahelyen belül

A munkahelyen minden - a beton szállításánál is bevált - szállítási mód, eszköz alkalmazható.

A leggyakrabban számításba vehető csővezetékes habarcsszállítás

szivattyús, vagy pneumatikus működtetésű lehet

A habarcs szivattyúzható

a mész szivattyúzásánál már tárgyalt csigásszivattyúval is, de

leggyakrabban a membrános szivattyúkat alkalmazzák.

A pneumatikus habarcsszállítás eszközei

a légsűrítő vagy kompresszor,

a légkiegyenlítő tartály,

a fémből készült kúpos habarcsfogadó tartály, a habarcskörte, és a csővezeték.

Habarcstelepek

Vermelt mészellátás esetén

a veremből a mészmájat szivattyú emeli a közbülső tárolóba, innen

egy térfogatra adagolón keresztül jut a habarcskeverőbe, mész adagoló mellett

vegyszertartály és adagoló is működik ;

a pernyét és a cementet csiga szállítja a mérlegbe, innen jut a keverőgépbe ;

a habarcsot pedig egy /például ELBA-kúszóelven működő/ keverőgép állítja elő.

Pépesített mészhidrát, cement és pernye kötőanyaggal dolgozó habarcsüzemekben

a hidrátsilóban tárolt porrá oltott meszet csiga és mérleg segítségével a pépesítőbe, innen

a mészpéptárolóba, majd az előtárolóba, innen

a térfogatadagolóba és végül a keverőgépbe juttatják.

Egy, a mészhidrátot por alakban felhasználni képes habarcsüzemben

a közúti szállítást is figyelembe véve megemelt pódiumon helyezik el a teljesen zárt, stabil keverőgépet ;

a homokot csillagdepóban tárolják és vonóvedres kotróval húzzák be az előtárolóba, innen a mérlegbe, ebből pedig

a felvonó puttonyába és végül a habarcskeverőbe kerül az adalékanyag ;

a por alakú kötőanyagokat, így a mészhidrátot is csiga szállítja a pormérlegekbe, innen surrantják a keverőbe, amelynek podesztjén (munkaszintjén) a vegyszertároló és adagoló is helyet kapott ;

a szükséges vizet vízórával adagolják.

Egy ilyen üzemben egy, esetleg két fő képes óránként 40 m3 habarcsot is előállítani.

A habarcs bedolgozása

A munkaigényes és nehéz habarcsbedolgozási folyamatokat, mint láttuk már korábban is igyekeztek gépesíteni Elsősorban

a habarcs szállítását oldották meg a habarcsszivattyúk és a pneumamatikus csővezetékes berendezések alkalmazásával, így például

ma már a habarcs függőleges szállítását szinte kizárólagosan gépi eszközökkel oldják meg.

Szárazhabarcs - gyártás, - ellátás, felhasználás folyamatait mutatja be a 10. ábralap

(Dr Nagy Pál nyomán)

Mivel habarcs hagyományos bedolgozása is akár falazásnál, akár vakolásnál igen munkaigényes, szükségszerűvé vált a bedolgozás - elsősorban a vakolás - munka-folyamatának gépesítése is.

Gépi habarcsfelhordás

A vakológépek rendszerint

vakoló gépegységből, a csővezetékből, és a szórófejből állnak.

A dugattyús vakoló gépegységek lökésszerűen továbbították a habarcsot, ezért sok volt az elhullás, használatukat megszüntették.

Csigás szivattyúkkal

a lökésszerű terhelési panaszok megszűntek, mert egyenletesen nyomják a szórófejhez a habarcsot.

Többszintes épületekben

habarcsszállító szivattyúval a felsőbb szintekre nyomott habarcs

vakolószivattyú segítségével hordható fel a falfelületre úgy, hogy a csigás szivattyú állandó nyomását a szükséges mértékben növeli, felgyorsítva a habarcsáramot

egy hozzácsatlakozó, kisegítő sűrített levegőáram -befúvás.

A szárazhabarcs munkahelyi tárolása, ürítése silóból, - a vakológép ellátása látható a 11. ábralapon

A habarcstechnológia fejlesztése során kezdetben az olasz TURBOSOL és a nyugatnémet PUTZMEISTER vakoló berendezései jelentenek meg, amelyek komlexicitását

a habarcskeverőgép, a szivattyú, amely szállítja és felhordja a habarcsot, valamint a kompresszor, légsűrítő együttes - komplex gépegységként -való használata jelenti.

Szárazvakolatak

Az úgynevezett szárazhabarcsok bevezetésére

elsősorban az egyenletesen jó minőség elérése céljából volt szűkség, ugyanis

a homok minősége és a szennyeződés a lelőhely függvényében változik és egyre inkább iszaposabb, agyagosabb adalékanyagot használhatnak fel, ami

jelentős mértékben rontotta/rontja a vakolat minőségét, csökkentheti élettartamát ; (egyre rövidebbek lettek a tatarozási ciklusidők).

A nemes vakolatok rendszerint

mosott éles szemű kvarchomokból, porrá oltott mészből állnak

cement -,

színező pigment- és

csillám adagolással.

A különböző színekben gyártott, színskála szerint megjelölt - számozott -

gyárilag szárazon előkevert anyagot nedvességre kevésbé érzékeny zsákokban (50 kg) szállították az építéshelyre, ott

víz hozzáadásával jól megkeverték, majd

vakolószerszámok segítségével 4-6 mm vastagságban fel hordták a bekarcolt és jó minőségű - folyami homokkal készült - alapvakolatra.

Pillanatnyilag több cégi is gyárt és szállít homlokzatképző színvakolatok készítésére alkalmas szárazhabarcsokat (TERRENOVA, BAUMIT, KNAUF,...), és belsőben használható száraz vakolat- alapanyagokat is..

A vakolási munkafolyamatok, ma már teljes körűen, komplexen kezelve gépesíthetők, mert

a száraz habarcsot erre a célra létrehozott gyárban, zárt technológiával állítják elő ; (21. kép)

zsákolva vagy a cementszállításhoz hasonlóan ömlesztve szállítják ( 21. kép , 22. kép) a munkahelyre, ahol

védett helyén vagy - nagyobb munkahelyekre ömlesztve szállítva - silókban tárolják ;

a helyszíni nedves keverék a többfunkciós szárazhabarcs vakológépben állítható elő és azzal be is dolgozható. (10,ábra 11. ábra)

A mobil kivitelben készülő vakológép (23. kép , 24. kép)

kis súlyú, ezen túlmenően könnyen szétszedhető fődarabjaira, és

a szokásos ajtóméretek mellett egyik helyről a másikra könnyen áttolható ;

etetőgaratából a zsákbál beöntött szárazhabarcsot egy keverőlapát tereli a csigaszivattyú felé, miközben

a szárazanyaghoz a vízadagoló segítségével hozzáadják a konzisztenciához szükséges mennyiségű vizet majd

csigaszivattyúval és sűrített levegő segítségével nyomja fel a habarcsot, amely

a szórófejből - a tubusból kinyomott fogkrémhez hasonlóan - nagy erővel tör elő és erősen megtapad a falon ;

a szükséges nyomóerőt a mini kompresszor által előállított sűrített levegő szolgáltatja, egyben fellazítja a habarcsot is a szórófejben ;

A falra felhordott habarcsot

alumínium, vagy műanyag kartecsnivel egyengetik el, a hiányokat pótlása után

simítótárcsás géppel elsimítják ;

a gipszanyagú vakolatokat rozsdamentes acélsimítóval glettelik ;

a vakolatsávok helyett műanyag vagy horganyzott acél a falba erősíthető vezetőlécek teremtik meg a gyors és jó minőségű munkavégzés feltételeit.

Többszintes épületekben a vakológéphez a zsákolt szárazhabarcsot

építési gyorsfelvonóval, nagyobb építkezéseken a térszínen levő silókból pneumatikusan juttatják

a munkaszinteken levő vakológéphez.

Négy-öt fő ~ 5-600 m2 felület vakolására képes egy műszakban.

A száraz habarcsok (25. kép) közül leggyakrabban a

a belső fehér mészhabarcsot, gipszhabarcsot,

külső javított mészhabarcsot és

színvakolat alkalmazzák.

Többszintes épület gépi vakolása, a vakológép szerkezeti vázlata a 12. ábralapon látható

A falazó kőművesek a vakológépet habarcsnak a falon való vízszintes eltérítésére (25. kép) is használhatják. A szórófejből a falazat szélességében annyi habarcs csíkot húz, amennyit a felületre ránehezedő következő téglasor a teljes felületre szétnyom. Ez a módosítás megkönnyíti a falazás igen nehéz fizikai munkáját és növeli a termelékenységet.

- A habarcstechnológiában elkövethető hibák

A homok kezelése során

a megengedettnél nagyobb iszap és agyagtartalmú, a nem megfelelő szemmegoszlású,

a vakolt felületeken kivirágzást okozó káros sókat tartalmazó anyag használata.

Mészelbánási folyamatokban

a rosszul tárolt darabos égetett mész szétporlik, szaporátlan, kötőerejéből veszít ;

helytelenül égetett mészből az előirt mennyiségnél többet kell adagolni ;

nem kellő ideig pihentetett meszet használnak, ami kipattogzáshoz vezet.

A cementfelhasználás során

a habarcs késztéséhez kis szilárdságú cementet kell használni, mert a nagyszilárdságú cement az előírás szerinti mennyiségben az adalékanyag cementpéppel való bevonására a kis mennyiség miatt képtelen.

A víz

PH értéke eltér a semleges értéktől, és/vagy szerves anyagokat tartalmaz.

Az adalékszer

főleg túladagolva kivirágzást okozhat.

A megkevert habarcs gyakran

sovány, kevés benne a kötőanyag, nehezen eldolgozható ; kövér, sok kötőanyagot tartalmaz, ezért a felületen

összerepedezik ;

a homlokzatvakoláshoz nem folyami homokból készült ;

(a falazó habarcs) nyomószilárdsága elmarad a szükségestől ;

(a vakoló habarcs) tapadószilárdsága nem éri el a megkívánt mértéket ;

nem az igénybevételeknek megfelelő minőségű (pl. viharoldalon gyenge).

A bedolgozás, kivitelezés során

a vakolás alatt nem árnyékolták az állványzatot ; a felületről leválik, mert azt nem vagy rosszul készítették

elő ;

a felületre nem kellő erővel fel hordott vakolat leválik ;

a meg nem ülepedett falra felhordott vakolat megrepedezik, esetleg leválik,

a túl száraz, porózusépítőelem a falazáskor hirtelen elszívja a habarcs vizét ;

a falazatban megfagyott habarcs a fal szilárdságát csökkenti és az ülepedés mértéke is megnő ;

a hideg időben készült vakolat megfagy, felengedés után lemállik ;

a téli időben túl nagy intenzitással szárított vakolat összerepedezik,….

- Baleset-elhárítási előírások a habarcs technológiában

mészoltásnál, tárolásnál, rakodásnál, szállításnál, valamint a habarcs készítésénél foglalkoztatott dolgozókat, védőszemüveggel, vízhatlan köténnyel és gumicsizmá-val kell ellátni ;

mészoltáshoz olyan hosszúságú szerszámot kell használni , hogy a munkát a láda mellett állva, biztonságosan végezhessék ;

oltóládán keresztbe fektetett pallókról mészoltást végezni nem szabad ;

a mészgödrök oldalait bedőlés ellen biztosítani kell ;

a mészvermeket - még a fedett vermeket is - 1,1 m magas, kétsoros korláttal kell körülvenni ;

mésznek a veremből kézi erővel való kiemelését pallójárdáról habarcsmerővel kell végezni ;

a gépi mészkiemelő berendezést méretezett állványra kell állítani ;

az emelő szerkezetet csak az ezzel megbízott, vizsgázott személy kezelheti ;

a kézi és a gépi kiemelést is csak rétegekben vagy lépcsőzetesen szabad végezni.;

ha a szembe mész kerül, vízzel kimosni nem szabad, hanem erre a célra híg táblaolajat kell készenlétben tartani ;

a habarcstelep munkapódiumát 1,1 m magas kétsoros korláttal és lábdeszkával kell körülvenni ;

habarcsszállításra csak a nyomásnak megfelelő - nyomáspróbával ellenőrzött - jó állapotú vezetékeket szabad használni.

födémre állitott habarcs - bunker alatt megfelelő, méretezett teherelosztó szerkezet-ről kell gondoskodni,….

Laptető

Habarcsok,falazó- és belső vakoló

MegnevezésBányahomok

m3

Folyamihomok

m3

Mészhidrát(t)

Oltottmészm3

Cement (t)Vízm3

Gipsz(t)

CMC(t)

Polivinilacetát

emulzió(t)

350 ... 250 ...S54-350

H3 falazó mészhabarcs

1,60 - 0,125 - - - - 0,470 - - -

H3 falazó mészhabarcs

1,60 - - 0,300 - - - 0,250 - - -

H4 könnyen javított falazó mészhabarcs

1,110 - - 0,280 - 0,083 - 0,250 - - -

H6 javított falazó mészhabarcs

1,060 - - 0,270 - 0,159 - 0,240 - - -

H10 különlegesen javított falazó mészhabarcs

- 1,040 - 0,260 - 0,208 - 0,240 - - -

H25 közönséges falazó cementhabarcs

- 1,120 - 1,110 - 0,336 - 0,250 - - -

H50 nagyszilárdságú falazó cementhabarcs

- 1,070 - 1,110 - 0,428 - 0,240 - - -

H80 igen nagyszil. falazó cementhabarcs

- 1,100 - 0,060 0,495 - - 0,240 - - -

H90 különleges falazó cementhabarcs

- 1,110 - - 0,55 - - 0,250 - - -

Ragasztó gipszhabarcs

- - - - - - - 0,900 0,800 0,300 -

PVAc-tal javított ragasztóhabarcs

- 1,020 - - 0,255 - - 0,128 - - 0,017

H80 igen nagyszil. szulfátálló cementhabarcs

- 1,040 - - - - 0,390 0,240 - - -

Hvb2 belső vakoló mészhabarcs

1,060 - - 0,350 - - - 0,280 - - -

Hvb5 belső javított vakoló mészhabarcs

1,030 - - 0,340 - 0,039 - 0,280 - - -

Hvb7 belső erősen javított vakoló mészhabarcs

1,020 - - 0,340 - 0,077 - 0,280 - - -