MESTERISKOLA XVI. CIKLUS 2000-2002

FELVÉTELI TERVPÁLYÁZAT

t o r n a t e r e mM i n d s z e n t g o d i s a

Borsay Attila Csillag Katalin

Csendes Mónika Csontos Györgyi Fábry Zoltán

Fekete Patricia Herczeg László Juhász Ákos

Kéry Balázs Kocsis Barnabás Kovács Krisztina

Krikovszky Balázs Lázár Ferenc Lázár Veronika

Pethõ László Pintér Tamás Simon Viktória

Szokolyai Gábor Tarnóczky Tamás Tisza András

Tolnai Zsolt Tóth Györgyi Vonnák Katalin

A Mesteriskolások sorában ez a XVI. ciklus az,amelyik átlépte a második évezred határát, éséli a maga életét a harmadik évezred indulásá-val. Jóllehet, ez a váltás mindennapi életünk-ben nem jelentkezett feltûnõ hangossággal,mégis a változás benne van zsigereinkben,gondolkodásunkban – a világ számos történé-se jelzéseket adott errõl, hogy csak a leghan-gosabbra emlékeztessek: 2001. szeptember11.Gondolkodásunkban ott lappang mindaz, amiaz alapokat érinti. Mi végett vagyunk a világon?És ezen belül mi a mesterségünk XXI. századi,európai-magyar mondanivalója? Lehetséges,hogy azok, akik „kenyerük javát már megették”,ezeken már kevésbé gondolkodnak az igazatnem keresve, viszont ezek a kérdések a fiata-lokat igenis alapvetõen és mélységesen izgat-ják, kimondva, vagy kimondatlanul.Kimondva inkább egymás között, kimondatla-nul az idõsebbek és a fiatalok között, a már va-lamit (hírnevet, hatalmat, pozíciót, higgadt épí-tészeti magatartást) megszerzettek, és az in-dulók között. Azt is látják õk, hogy azépítészetben ma már szinte mindent meg lehetcsinálni, félretéve a meggyõzõdés, az anyag, akonstrukció, a funkció, egyszóval a Mesterségbelsõ, sajátos természetét. Nemcsak a világ azinformáció ellenõrizhetetlen sokaságában, dea szakma is a megépült világ alig megismerhe-tõ változatosságában, zavarosságában bo-lyong.E tág világ hazai szakmai környezetében mû-ködik egy egyesek által ortodoxnak tûnõ iskola,a Mesteriskola, mely 1953-ban alapíttatott id.Janáky István, majd Szendrõi Jenõ révén. Cél-ját a már sokszor elmondott, és e helyen ismegismételt célkitûzések adják:– a személyiség és szemlélet alakítása,– az önálló – a hangsúly ezen van – gondolko-

dásra, ítéletre való nevelés,– a tudatos és szuverén egyéniség kialakításá-

nak a segítése.Ezért az iskola– öntörvényû szakmai vállalkozás,– mûködése nem nélkülözi a függetlenséget,– a benne mûködõk a közös munka, tevékeny-

ség révén összecsiszolódnak, és szakmaikapcsolatok szövõdnek – lásd e ciklus alatt

megvalósult 30+6 éves megemlékezést2001. december 1-jén a keszthelyi HelikonKastélymúzeumban, ahol több mint 200 vég-zett Mesteriskolás találkozott, mert akart ta-lálkozni.

Az iskola „ortodox” munkavégzéséhez tartozik:– hogy nincs tanrendje, csak naptári rendje,– hogy a tanrendet az élet biztosítja, mely a

szakmai élet figyelése révén alakul ki, és ref-lektorszerûen irányítja figyelmünket és ér-deklõdésünket olyan „képzések” lefolytatásafelé, melyek ugyan a korábbi iskolai tanulmá-nyokra épülnek, de túlmutatnak azon,

– hogy az iskola távol akarja tartani magát azeluralkodó „vagy-vagy” magatartástól, éserõsíteni kívánja az „is-is” elterjedését mes-terségünk megítélésében,

– hogy meg kívánja tartani a már kialakult ok-tatási formákat, az elõadásokat, a mûterem-és épületlátogatásokat, a (belföldi és külföldi)tanulmányutakat és pályázatokat.

Az oktatási formák megmaradtak a 30 év folya-mán, s a minõségen múlik ezek népszerûségeés fontossága. Ha az elõadó igényessége/ki-válósága révén vele együtt tudunk gondolkod-ni, akkor az elõadás fontos, az épületlátogatá-sokról is ugyanez mondható el, a mûterem-lá-togatásokkal együtt. Tehát ezeknek a képzé-seknek a varázsa a minõségtõl függ. A tanul-mányutakra is rányomja bélyegét a minõségigénylése, a személyes tapasztalat, maga azépület, és megragadása abban a kontextus-ban, amiben található. A „megfogható” valóságott, elõttünk megjelenítve a legtöbb, amit egyépítész ilyenkor kaphat. Ez a látvány olyan bel-sõ gondolkodásra késztet, mely mással nempótolható.Mégis, a Mesteriskolások számára a cselek-vés, valaminek a személyes megteremtése alegfontosabb feladat, ezért a pályázat jelentszámukra a legtöbbet,– mert erejüket ki tudják próbálni,– mert pénzt lehet vele keresni – ha nem is so-

kat,– mert felmérik egymást,– mert szellemüket tornáztatják,– mert van mondanivalójuk a témákról,– mert van mondanivalójuk magukról is,– mert jó dolog, és szükséges, hogy egy gon-

dolat vizuálisan is megjelenjen, – mert kapcsolódnak – a feladat révén – a kör-

nyezethez, a világhoz, és így részesei a kö-zösségnek, környezetüknek, társadalmunk-nak,

– mert van véleményük az építészetrõl, és ezígy be is mutatható,

– mert sokszor jó együtt dolgozni, és megis-merni a másikat is.

A ciklus végén – hiszen mire ez a lap megje-lenik, ez már az utolsó szemeszter – milyenmérleget lehet vonni a Mesteriskolások ésMesterek gondolkodásában?– idegenkedés a divattól,– meg kívánják õrizni a közismert „forma köve-

ti a funkciót” elvét a maga természetességé-ben, azt nem kihegyezve,

– az épület ne beszéljen másról, mint magáról,– a munka során ne tegye félre az anyag és

konstrukció természetét,– ragaszkodni a régióhoz, amiben az épületek

keletkeznek,– legyen a munkában egy olyan személyes jel-

zés, egy „csavar”, ami egyfajta ízt ad, azegyébként korrekt gondolkodásnak,

– az épület a saját eszközeivel hasson, anya-gaival, illeszkedéseivel, tömegeivel, mére-teivel, formáival, felületeivel.

Az épület arányosságával mondjon el mindent,ami egy épülettel elmondható, tegye ezt olyanmódon, mint azt a görögök, rómaiak tették, éslegyen kimondatlanul is olyan etikus magatar-tású, mint a korai románkor építészete Európá-ban. Legyen ez az építészet, amit csinálunk,hiteles, azaz önmaga.

Így látom én ciklusunk Mesteriskolásait ésMestereit.Budapest, 2002. március

Arnóth Lajos

NÉHÁNY GONDOLATA MESTERISKOLÁRÓL

Az elsõ találkozás személytelen volt, tervekkelés portfoliókkal találkoztunk a felvételi pályá-zat elbírálásakor. Csak néhány névrõl ugrottbe az arc, az egyetemisták közül ismertem pá-rat, – fõleg a Középtanszékeseket persze. Apályázat témája nem volt könynyû, tornatermetkellett tervezni egy kicsi baranyai falu iskolájamellé. Mit lehet elmondani építészetrõl egytornaterem kapcsán? Mint kiderült, sokat. Na-gyon élveztem, hogy egy látszólag száraz éskötött téma kapcsán mennyi személyesség,mennyi szellemesség bukkant fel. Emlék-szem, Tóth Györgyi terve tetszett nagyon, megPethõ Lacié. Volt vagy tizenöt terv – a sok kö-zött – amelyek élbõl, különösebb vita nélkülbekerültek. Aztán voltak, melyeken jókat vitat-koztunk, de azt hiszem ott sem a tervek szín-vonalával volt gond, inkább a zsûritagok látás-módja, véleménye ütközött. A végére megminden kisimult, ott volt elõttünk huszonháromnév. Az elsõ meglepetés az volt, hogy elma-radt a szokásos mûegyetemi döntõ fölény,nyolcan jöttek az Ybl-rõl, Kapy Jenõ tovább-képzõjérõl. Ezt fantasztikus oktatói teljesít-ménynek tartom – bravó Kapy Jenõ!Szóval, ott volt elõttünk huszonhárom név,számomra többnyire ismeretlenek, nevek ar-cok nélkül.

Az elsõ igazi találkozás az elsõ kirándulás volt.Szigetvár, Pécs. Szokásosan indult, nézeget-tük egymást. Öregek a fiatalokat és vica versa.Persze az elején inkább azok verõdtek össze,akik már korábban ismerték egymást. De az el-sõ tervpályázat helyszínét tanulmányozva, aszigetvári várban sétálgatva, már muszáj voltmegismerkedni. Meg kellett alakulnia a pályá-zó csapatoknak, és csapatonként Mestert kel-lett választani. Beindult a dolog. Aztán az estea szigetvári szállodában hajnalig tartó nagy be-szélgetéssel folytatódott. A téma az Ybl és aMûegyetem viszonya volt. Talán sikerült felol-dani néhány kínzó gátlást. Talán sikerült meg-értetni, hogy a Mesteriskola: tiszta lap. Nem azszámít, ki honnan jött, hiszen aki bekerült, azegyformán teljesített. Innen meg csak az szá-mít, hogyan halad tovább. (Utólag már tudom,az Ybl-rõl jöttek csodálatosan teljesítettek,

szakmailag, emberileg egyaránt.)

Az elsõ pályázatot, a szigetvári vár rehabilitáci-óját – zsûritag lévén – egy kicsit kívülrõl néz-tem végig. Ötletparádé, sokoldalúság, kicsit„elszállt” és nagyon földönjáró, költõi és reális,elvont és konkrét mûvek egyaránt. A kiíró (Álla-mi Vagyonkezelõ) és a város boldog, a zsûri-ben inkább egyetértés, mint vita. Külön öröm,hogy a két fiatal Mester – Czigány Tamás ésGetto Tamás – debütálása igen jól sikerült,Gettoék nyertek, Czigány Tamásék másodikaklettek. Remek tervek, lelkes Hallgatók, lelkesMesterek, kiváló indulás.

Az elsõt követõ pályázatokat már magam isbelülrõl éltem át. Nagy szeretettel emlékszemvissza mindegyikre. Tóth Györgyivel és Ju-hász Ákossal készített óbudai mûemlék-resta-urációs épület pályázatra nagyon rákészültünkegy finom ebéddel, hármasban. Szokás sze-rint az utolsó pillanatban kezdtünk dolgozni,nagy beszélgetésekkel az iroda konyhájában.Volt krízis (ahogyan kell), pocsék az egész, ésegyébként sem tudjuk befejezni. Aztán volt fel-támadás (ahogyan kell), nagyon jó amit csiná-lunk, és vígan befejezzük. Már nem tudomnyertünk-e vagy sem, de én biztos nyertem.Kaptam Györgyitõl egy kis képet a „sajthá-zunkról”, máig az irodai asztalomon van.Jött Szeged, Vonnák Katival, Simon Vikivel,Pintyõvel, jó kis bonyolult foghíjbeépítés. Itt afõ téma az volt, mennyire kell alkalmazkodni ameglévõ szolid adottságokhoz, vagy mennyirelehet átlépni ezek felett, és fiatalosan, szaba-don reagálni. Talán kicsit öregesen viselked-tem, talán kicsit visszafogtam a fiatal szárnya-kat, bocs' fiatalok.Az eddigi utolsó pályázatot – a Duna-parti pa-nelházast – Csontos Györgyivel együtt készí-tettük (illetõleg a tervet õ készítette – én csakvéleményt mondtam). Megint sok jó beszélge-tés, nemcsak a panelrõl, nemcsak a házakról,vagy a pályázatról. Megint nem nyertünk. Vagymegint nyertünk, csak az nem pénz és díj, ha-nem annál sokkal maradandóbb valami.Az elsõ bulira elmentem (késõbb volt több is).A buli egyértelmûen hallgatói kezdeményezésvolt, Vonnák Kati ön- és lakásfeláldozó gesztu-sának köszönhetõen. Nem emlékszem, hogykorábban lettek volna ilyenek, számomra ez isújdonság, egy különlegesen jó csoport külön-

legesen jó kezdeményezése. Ezt megelõzõenrégen voltam utoljára bulin, a sör, a szendvi-csek és fõleg a beszélgetések kicsit vissza-hozták a régi idõket. (Csak idõközben vagy azene hangosodott, vagy a hallásom javult.)

Erre a kis csapatra az volt a jellemzõ, hogy sze-rettek együtt lenni. Egy-egy elõadás után ös-szejöttek valahol, és együtt folytatták, ott, aholabbamaradt. Nem tudom, mennyire tart ki ez ajó szokásuk a két év elmúltával. Az együttes be-szélgetések, a közös sportolások (mert az isvan), a bulik. Jó lenne, ha ilyen szempontbólnem öregednének. Ha erre a kis csapatra to-vábbra is az maradna a jellemzõ, hogy szeret-nek együtt lenni.Nem tudom, mert még nem átlátható, mennyireárt, vagy használ az együttlétnek a nagy nye-rés. A kiírók a Roosevelt téri irodaház pályázat-ra a Mesteriskolát is meghívták, több élvonalbe-li tervezõcég mellett. A Mesteriskola nyolc-tízfõscsapata, – ilyen sem volt még – megnyerte apályázatot. A nyerést megbízás követte, a nyer-tesek belekerültek a nagy nemzetközi darálóba,végigjártak mennyet és poklot. Túl tömény ta-pasztalatok, túl fiatalon. Még – talán – lehet jóvége. Még – talán – lehet, hogy a nagy nyerésnem zilálja szét ezt a kis csapatot. Drukkoloknekik.

Nagy kérdés volt a ciklus indulása elõtt, hogymilyen lesz a Mesteriskola a Tanár Úr nélkül.Tanácstalanság, tétovaság is volt a nagy kér-désben. Aztán úgy adódott, hogy összejött egyremek kis csapat, és lelkesedésük, tudásuk,szakmaszeretetük feloldott egy csomó tétova-ságot, bizonytalanságot. Mintha a Tanár Úr se-gített volna a túlvilágról.

Cságoly Ferenc

Juhász Ákos fotói

A MESTERISKOLAXVI. CIKLUSA

7.

10.

4.

1.

6.

A várterület funkcionális rendezése, mint építészetiprogram; vagy alapvetõen szellemi kérdésfelvetés?Autentikusság vagy korszellem?„A mai kor sem mondhat le a saját hangjáról, hiszenezáltal önmagát érvénytelenítené, saját magát zárnáki a mûvészettörténet folyamatából. Ugyanakkor akorszellemnek megfelelõ módon kizárólagossága –ebben a kontextusban – gyökértelenné, társtalanná,így rövid életûvé teszi az alkotást, magát.”

A tervek, mint lehetséges válaszok :

– a vár közlekedési középpontként való értelmezé-se, a városszövetbe illesztett vár (1)

– emlékhely sírkert létesítése (az elesettek, mindeneltávozó és eltávozott emlékére) (6, 10)

– öregtorony újjáépítése – új torony építése, hitele-sen és hihetõen (5, 6, 11)

– a kazamaták hasznosítása (1,4,5,6,10,11)

– a dzsámi térbeli újraértelmezése (11)

– a bástyák vizsgálata a válaszok sokféleségével(hasznosítás vagy emlékezés – praktikum vagytisztelet)

(1) Borsay A., Pintér T. mester: Getto T.(rangsor nélküli díj)

(4) Fekete P., Fábry Z. mester: KorisJ.

(6) Tisza A.mester: Bán F.(rangsor nélküli díj)

(5) Kovács K., Lázár V.mester: Nagy T.(megvétel)

(7) Kocsis B.mester: Janesch P.

(10) Juhász Á., Krikovszky B., Lázár F. mester: Janáky I.(megvétel)

(11) Csendes M., Tóth Gy.mester: Czigány T. (rangsor nél-küli díj)

pályázatok – elõadások – kirándulások

2000. 10. 08–13.tanulmányút – Szlovénia (XV. ciklus kirán-dulása)

2000. 09. 21–22.felvételi tervpályázat értékelés –tornaterem, Mindszentgodisa

2000. 10. 06–07.kirándulás – Szigetvár, Pécs Szigetvár: Vár, Pécs: szív-centrum, pálosoktemploma, Hotel Kikelet)

2000.10.19.elõadás – dr. Seidl Béla (Csillagászati Kutatóintézet)2000. 10. 20.elõadás – Vámos Dominika, Janáky Istvánfilmvetítés – Madzin Attila, Mátrai Péter, Vá-mos Dominika: „Molnár Farkas”

2000.10.27–28.kirándulás Észak-Magyarországra – (Miskolc:Avasi templom, Adeptus irodaház, Szikszó: re-formátus templom, Disznókõ: borászati üzem,Tarcal: Királyudvar, Tolcsva: Oremus Borászat,gimnázium, Tokaj: Hétszõlõ Borászat, Sáros-patak: vár, Karcsa: református templom,Pácin: kastély) elõadás – Arnóth Ádám: Sárospatak, Karcsa,Pácin

2000.11.16.tervpályázat kiértékelés – A szigetvári várhasznosíthatósága és építészeti arculata2000.11.17.tervpályázat kihirdetés – Állami Mûemlék-helyreállítási és Restaurálási Központtelephelyének bõvítése

2000.11.30.elõadás – Cságoly Ferencismerkedési est Vonnák Katánál2000.12.01.épületlátogatás – (Budapest, Cinege utca:családi ház; Perbál: gyermekotthon)

2000.12.14.elõadás – dr. Nemeshegyi Péter SJ: „Magyar-ország, Európa, kereszténység.”2000.12.15.elõadás – XV. ciklus: szlovéniai tanulmányút2001.01.11.

11.

5.

A SZIGETVÁRI VÁR HASZNOSÍTHATÓSÁ-GA ÉS ÉPÍTÉSZETI ARCULATA

M E S T E R I S K O L AXVI. CIKLUS PROGRAMJA

9.

11.

4.

1.

10.

elõadás – U. Nagy Gábor: „Néhány gondolataz építés megélésérõl, a jelenlétrõl és arról,hogyan lettem én ács.”2001. 01. 12elõadás – dr. Déry Attila: „Elfelejtett építésieljárások és anyagok.”2001. 01. 25.elõadás – Iványi György, Dévényi Tamás,Dobai János: a MAGHÁZ Rt. munkái2001. 01. 26.elõadás – dr. Déry Attila: „Lechner és kora.”

2001. 02. 08.mûhelybemutató – Koris János irodája2001. 02. 09.elõadás – Benczur Emese képzõmûvész

2001. 02. 22.tervpályázat ismertetés – Állami Mûemlék-helyreállítási és Restaurálási Központ te-lephelyének bõvítése2001. 02. 23.elõadás – Jeney Zoltán zeneszerzõ

2001. 03. 08.mûhelybemutató – Hönich Richárd, KellerFerenc, Nagy Iván (Építész Stúdió)2001. 03. 09.mûhelybemutató – Váncza László (Váncza-Miltenberger Mûvek)

2001. 03. 22–23.Építész Mesteriskola Konferencia – Iparmûvé-szeti Egyetem: „2 nap tanítás”, házigazda:Turányi Gábor,házibuli Vonnák Katánál

2001. 04. 19.tervpályázat kiértékelés – Állami Mûemlék-helyreállítási és Restaurálási Központ te-lephelyének bõvítése2001. 04. 20.elõadás – dr. Grandpierre Attila csillagász: „Azélõ világegyetem.”

2001. 04. 05–06.kirándulás: Szeged (várrekonstrukció, belvá-ros, piarista gimnázium) tervpályázat kihirdetés – Szeged belvárosII. tömb, foghíjbeépítés

A helyszín Óbuda a történeti városmag megmaradtszövete A tömbtelek déli oldalán földszintes mûemlékháztoldalékokkal, tetõtér-beépítéssel, szûkös és elavult. Északra az Árpád-híd porral és zajjalNyugatra a lakótelep betonnal és súllyal

( A nyugodt és elmélyült figyelmet kívánó restaurá-tormunka ideális helyszíne nem ilyennek tûnik) -Lehetetlen-e a feladat?válaszok

a) keretes beépítési mód (9)-belsõ udvaros változatok, egyedi koncepciókkal,eltérõ arculattal, eltérõ tömeggel b) városi helyzetkeresés (4, 1)- a környezõ épületekhez viszonyítva a hangsúlyokkeresése és értelmezése, épületekké formálása c) funkcionális tömb -ipari csarnok (8, 10)-egy építészeti gesztussal rendet teremteni akörnyezeti káoszból így kiemelve a házat, mialatt abelsõ szabadon formálható, alakítható a funkciók-nak alárendelve

A válaszok sokfélék.A tervek kiutat keresnek, próbálnak kibújni asablonos képletek alól, hátha sikerül a helyszellemét létrehozni ott, ahol ma már nincs.

(1) Lázár F, Simon Vmester: Czigány T(rangsor nélküli IV. díj)(3) Krikovszy B, Tarnóczky T, Tisza Amester: Reimholz P(4) Herczeg L, Tolnai Zs. Imester: Bán F(rangsor nélküli III. díj)(8) Juhász Á, Tóth Gymester: Cságoly F(rangsor nélküli III. díj)(9) Csendes M, Fekete Pmester: Janesch P(rangsor nélküli II. díj)(10) Kovács K, Lázár V, Pethõ Lmester: Golda J(rangsor nélküli III. díj)(11) Kéry B, Vonnák K mester: Gettó T(rangsor nélküli IV. díj)

8.

3.

ÁLLAMI MÛEMLÉKHELYREÁLLÍTÁSI ÉSRESTAURÁLÁSI KÖZPONTTELEPHELYÉNEK BÕVÍTÉSE

3.

5.

4.

2.

2001. 05. 03.tervpályázat kiértékelés – Állami Mûemlék-helyreállítási és Restaurálási Központ te-lephelyének bõvítése2001. 05. 04.elõadás – Juhász Ákos: Bécsi úti mozi elõadás – Krikovszky Balázs, Simon Viktória:Japán2001. 05. 17.elõadás – Arnóth Ádám: mûemléki rekonst-rukció2001. 05. 18.mûhelybemutató – Pálffy Sándor, CságolyFerenc (Építész Stúdió)

2001. 05. 31.elõadás – Prakfalvi Endre: „Pavilonépítészet aXIX. és a XX. században.”2001. 06. 01.tervpályázat kihirdetés – Budapest, XIII.kerületi lakótelepek revitalizációja

2001. 06. 14.tervpályázat ismertetés – Budapest, XIII.kerületi lakótelepek revitalizációjatervpályázat kihirdetés – Spenótház2001. 06. 15.tervpályázat kiértékelés – Szeged belvárosII. tömb, foghíjbeépítés2001. 06. 16. elõszentivánéj Csillag Katánál

2001. 06. 22–24.kirándulás: Komárom, Csallóköz, Pozsony(Komárom: Monostori erõd, Észak-Komárom:belváros, Dunaszerdahely: plébániatemplom,Somorja: gótikus templom, Gutor: románkoritemplom, Pozsonypüspöki: román-gót-barokktemplom, Csütörtök: románkori templom,Cseklesz: Eszterházy kastély, Po-zsonyszentgyörgy: templom, Pozsony: belvá-ros, Krematórium)

2001. 07. 27.nyáresti hússütögetés Vonnák Katánál

2001. 09. 22. õszköszöntõ Balatonfüreden Kéry Balázsnál

2001. 09. 27.mûhelybemutató – Herczeg és Berki, Fülöp ésPintér építészirodáktervpályázat kiértékelés – Spenótház2001. 09. 28.mûhelybemutató – Kálmán Ernõ és MajorGyörgy munkái

A beépítendõ foghíjtelek Szeged Belvárosábannevezetes utcák által határolt keretes, zártsorúbeépítésû tömb.A kiíró "karakteres" épületet várt, mely a városrajellemzõen alkalmazkodik, igényes tömbbelsõt hozlétre, gazdag homlokzat és tömegformálással él.A tervekbõl leszûrhetõ tanulságok képletszerûenvetítik elénk a megoldást:

"A tervezendõ utcai homlokzat átkötõ jellegû, azazkét vonzásközpontú legyen, olyanmódon, hogy ezekvalójában rajta kívül helyezkednek el, miközben azutcakép lineáris folytonosságát a portálok ritmusa ésazonos szemöldökmagassága biztosítja." " ..""A beépítendõ telek kényes lépték problémát isprezentál, mert az eklektikus város telek szélességaz utcaképet szervezõ és jellemzõ motívum." " ..""Sajátos problémát vet fel a tömbáttörés, illetve azutca publikus és a mögötte lévõ félig publikus terekszekvenciális kapcsolása. Ezek általában akkorszerencsések, ha az ide belépõ számára valamilyenmeglepetéssel szolgálnak. E tekintetben akár a"sikátor" hatás is elképzelhetõ, de ez esetben azilyen irányú javaslatok kevéssé voltak sikeresek."(BB ajánlás)

(2) Csillag K, Szokolyai Gmester: Nagy T(rangsor nélküli díj)(3) Krikovszky B, Tarnóczky T, Tisza Amester: Janáky I(rangsor nélküli díj)(4) Herczeg L, Lázár V, Lázár Fmester: Koris J(rangsor nélküli díj)(5) Borsay A, Csendes M, Csontos Gymester: Bán F(rangsor nélküli díj)(10) Juhász Á, Kéry B, Kovács Kmester: Czigány T(rangsor nélküli díj)

10.

SZEGED BELVÁROS FOGHÍJBEÉPÍTÉS,LAKÓHÁZÖTLETPÁLYÁZAT

5.

4.

2001. 10. 11.elõadás – Jovánovics György szobrászmûvész2001. 10. 12.épületlátogatások Gödöllõn – víztorony (Já-nossy György), tornaterem (Kalmár László)elõadás: Holnapy Dénes Márton, FerkaiAndrás, Kalmár László„Focikosár” XV. ciklus – XVI. ciklus rangadómérkõzések

2001. 10. 31.elõadás – dr. Magyari-Beck István: „Merre tar-tunk: az információs társadalom, avagy azévszázad üzlete felé.”

2001. 11. 15.tervpályázat kiértékelés: Budapest, XIII.kerületi lakótelepek revitalizációja2001. 11. 16.elõadás – Sylvester Ádám: Berlini MagyarNagykövetség

2001. 11. 04–09.tanulmányút, Svájc – házigazda: MoravánszkyÁkos, a zürichi ETH professzoraZürich: hotel (Burkhalter és Sumi), Banhof(Santiago Calatrava), Luzern: kulturális köz-pont (Jean Nouvel); Giornico: múzeum (PeterMärkli); Bellinzona: Castelgrande erõd(Aurelio Galfetti); Basel: központi váltómû,gyógyszertár, stadion, lakóház, (Herzog ésdeMeuron), Beyeler-múzeum (Renzo Piano);Flims: sárga ház (Valerio Olgiati); Vals: fürdõ,St. Benedetg kápolna (Peter Zumthor); Duvin:iskola (Caminada); Chur: vegyipari technikum(Bearth és Deplazes), ásatás védõépületei,öregek otthona (Peter Zumthor); Davos:Kirchner-múzeum, sportközpont(Gigon&Guyer); Bregenz: Kunstmuseum(Peter Zumthor)

2001. 11. 29–30.kirándulás – Gyõr Bácsa: „talált tárgy”; Moson-magyaróvár: idõsek otthona; Gyõrújbarát:lelkigyakorlatos ház; Gyõr: könyvtár, SzentImre templom, garzonház, garzonház éslakóházak, paneles sorháztelep, Apor-iskola;Pannonhalma: apátság, diákkápolna, térren-dezésmûhelybemutató – Csillag Katalin, GuntherZsolt (3H Stúdió), Czigány Tamás (CZITA)2001. 12. 01.konferencia – 30 éves a Mesteriskola, házi-gazda: Janáky Istvánmegemlékezések id. Janáky Istvánra, dr.Szentkirályi Zoltánra és dr. Szendrõi Jenõre

Napjaink egyre idõszerûbb kérdése a lakótelepeksorsa.Válogatás nélkül lehet feltenni ugyanazokat akérdéseket, szerte a városban.Megalapozottak-e a területfelhasználási mutatók,van-e alapfokú ellátóhálózat; kielégítõ a parkolóhe-lyek száma, a zöldterületek mennyisége; alakásszámok, a lakásméretek megfelelnek-e a maikor igényeinek?A XIII. kerületben lévõ Vizafogó lakótelep sajátossá-ga különleges Duna parti fekvésébõl és a feltárulókilátásból adódik. A terület ma már jóval értékesebb,mint a kialakult lakókörnyezet.A kérdés , hogyan lehet az életminõséget éslakókörnyezetet javító beruházásokat megvalósítaniúgy, hogy a terület minõsége, a környezet állapota,városképi megjelenése javuljon?.A megoldás komplex feladatkezelést igényelA kulcskérdésre, hogy lehet-e plusz lakásokatépíteni a területre a pályázók válasza: igen.A megoldások többfélék lehetnek lényegük hogy ameglévõ lakások kilátását és használhatóságát nemrontja.- új beépítés a Z alakú tömb északi oldalán (3)- a lakótömbök között (5)- emeletráépítés, akár további 3 szinttel, merészebbtetõformákkal (4)- loggiabõvítés, tagolt homlokzati felületekkel.A zöldterület növelése az épületek tetejénközterületként mûködõ zöldtetõkkel, illetve a felszínizöldfelületek növelése a parkolók föld alátelepítésével.

(2) Borsay A, Kovács K, Tarnóczky Tmester: Koris J(3) Juhász Á, Simon Vmester:Getto T(I. díj)(4) Kéry B, Krikovszky B, Lázár V, Tisza A mester:Golda J(II. díj)(5) Csendes M, Herczeg L, Tóth Gymester: Reimholz P(III. díj)

3.

2.

BUDAPEST, XIII. KERÜLETILAKÓTELEPEK REVITALIZÁCIÓJA

2001. 12. 13.elõadás – Nagy Tamás: „Két Svájc”, beszámo-ló a svájci tanulmányútról.2001. 12. 14.elõadás – Cságoly Ferenc: „A három nõvér,avagy miért pont a ciszterek”.

2002. 01. 10.elõadás – Hidas Gergely indológus, LázárVeronika, Krikovszky Balázs: „India”.2002. 01. 11.a 30 éves Mesteriskola fadobozainak átadása

2002. 01. 24.épületlátogatás – Budapest, Gül Baba utcaigarzonház (Tomay Tamás)utána forralt bor Vonnák Katánál2002. 01.25.elõadás – dr. Nemeshegyi Péter SJ: „Etika –esztétika”

2002. 02. 07.elõadás – Zsuffa Zsolt: „Fél év Indonéziában”2002. 02. 09.épületlátogatás – Budapest, MOM-parki laká-sok (Noll Tamás)mûhelybemutató – Golda János, Noll Tamás(Team-Pannon Tervezõiroda)

2002. 02. 21.épületlátogatás – Budapest, Uzsoki u. kórházúj manuális tömbje (Marosi Miklós)2002. 02. 22.elõadás – Sári József zeneszerzõ: „Rend azenében”

2002. 03. 07.épületlátogatás – „Alkotás Point” (CságolyFerenc, Hönich Richárd, Keller Ferenc)2002. 03. 08.elõadás – dr. Déri Attila: „Piranesi és kora”

2002. 03. 21.elõadás – Janáky István: „A '70-es évek ma-gyarországi építészete”2002. 03. 22.mûhelybemutató – Bán Ferenc (A-Stúdió)

2002. 04. 04.tervpályázat kihirdetés – Emõd, város-központ és mûvelõdési ház2002. 04. 05.épületlátogatás – Budapest, Rottenbiller utca:Magház (Dévényi Tamás)

2002. 04. 18.elõadás – Ferkai András: „Kelet-Európa,ismeretlen föld (1920-1940)”2002. 04. 19.elõadás – Nagy Iván: „Finnország”

Zártkörû meghívásos tervezési ötletpályázatA Budapest V. kerület Roosevelt tér 7-8. Szám alat-ti BHG irodaház átépítésére

Részletek a Bíráló Bizottság zárójelentésébõl:

"A Roosevelt tér a budapesti Duna-part azon tere-inek egyike, amely a fõváros pesti oldali karakterétleginkább meghatározzák. A tér szimmetrikus elren-dezése kényes egyensúlyi helyzetet kínál a térenelhelyezni, illetve átépítéssel megújítani kívántépület számára. E kihívás az ún. "Spenótház"esetében azt jelenti, hogy az újszerûségnek és azalkalmazkodásnak együttesen kell megfelelni. Apályázaton így azok a megoldások bizonyultakkiemelkedõnek, amelyek e kettõs követelményt, azönálló hangvételt és az illeszkedést harmonikusanpárosítani tudták."

I. díj. MesteriskolaTervezõk: Borsay Attila, Csendes Mónika, HerczegLászló, Pintér Tamás, Szokolyai GáborÉpítész munkatársak: Kéry Balázs, Pethõ László,Krikovszky Balázs, Vonnák Katalin, Mozsár Péter,Szõke Mariann, Anschau PéterÉpítész konzulensek: Czigány Tamás, Golda János

"A pályamû végtelen egyszerûséggel és bátorsággalfogalmazta át az épület meglévõ problematikusstruktúráját, és teremtett új, friss szellemû építészetivilágot. Az épület alaprajzi rendszere - az egykor ittállott Európa Szálló kettõs rizalitos homlokzatáraasszociálva - a Duna felé megnyitott kettõs franci-audvar köré szervezõdik. A térre nyitott udvaroklehetõvé teszik, hogy az épület belsõ világaközvetlen vizuális kapcsolatba kerüljön a tér és aváros külsõ világával, a híddal és a Dunával. Azépület földszintje világos és áttekinthetõ, a VigyázóFerenc utcát passzázs köti össze a Zrínyi utcával,és a passzázst kettõs franciaudvar a térhez kapc-solja. A pályamû radikálisan csökkenti a meglévõépület tömegét, és így szerencsésen illeszkedik atér léptékrendszerébe. A tér egykor volt egysége ésnyugalma helyreáll."

SPENÓTHÁZ

4.

5.

6.

7.

8.

1.

3.

2002.05.02.Elõadás - Matti Rautiola-Hannu Kiiskila: Finnépítészet2002.05.03-04.Kirándulás (BMGE-DLA + MI.XVI.) - õrség(Házigazda: U. Nagy Gábor)

2002. 05. 16.elõadás – Makovecz Imre: „Beszélgetés aVándoriskolásokkal”2002.05.17.elõadás – „Két faház” (Mesteriskola,Vándoriskola)

2002.05.30.Tervpályázat ismertetés"Emõd városközpont"2002.05.31.Épületlátogatás: Koris János-Vizér Balázs: XIII.ker. Polgármesteri Hivatal - Bp., Béke tér

2002.06.14.Tervpályázat kiértékelés"Emõd városközpont"Kirándulás - Máriafürdõ(Házigazda: Kapitány József)

2002.06.27-07.02.Tanulmányút (záró) - Finnország-Helsinki

2002.10.03.Diplomaosztó

Minden hónap elsõ péntekje, 19.30."FÉSZEK-RAKÁS" - MI.XVI.

Emõd városközpont Építészeti Tervpályázat

A Miskolc szomszédságában lévõ nagyra nõttnagyközség központja fokozatosan távolodott a máigis tornácos parasztházakból álló Ófalutól.Részben a várossá válás, de a megnövekedettadminisztratív és kulturális feladatok ellátása is fel-vetette a kérdést a továbbfejlesztés lehetõségeirõl. Afejlesztés területe mondhatni adott, a város fõútvon-ala mentén a beépítésbõl évtizedek óta kimaradt, bárközponti helyen fekvõ ligetes terület. Körben a Berek patak folyómedre, mintegy kijelöli aterület határait.Az igazi kérdés , hogy a település magjától távolabbesõ, és valódi karaktert nem tartalmazó helyenmiképpen lehet mesterségesen jól mûködõfaluközpontot, létrehozni. Mert az életmód inkábbvidéki, így az épített környezetnek is ehhez kell alka-lmazkodni.A Bükk lábánál fekvõ de inkább alföldi hangulatúközségben jelenleg álló néhány középület(városháza, gyógyszertár …) a 70-es években épültjellegzetes magastetõs karakterrelEgy intenzív városi intézményterület felépítése min-

denképp zavarná a meglévõ falusias környezetet. Afeladat nehézsége, hogy lehet e kellõ léptéket ésmértéket találni az alkotó fantáziájának. Vagy szabad-e valami egészen mással próbálkozni. A megoldások inkább kísérletezésre hasonlítanak,mint tiszta stílusgyakorlatokra. Valószínûleg elõbb ahely szellemét kell elõcsalogatni vagy létrehozni azépülethalmazok elõtt, és a valódi karakterek csakkésõbb alakulnak ki.

(4) Pethõ L., Simon V.mester: Nagy T. (rangsor nélküli díj)

(7) Fekete P., Kéry B., Krikovszky B.mester: Cságoly F. (rangsor nélküli díj)

(8) Csendes M., Pintér T.mester: Róth J. (rangsor nélküli díj)

(1) Csontos Gy., Herczeg L., Tarnóczky T. mester: Getto T.(2) Csillag K., Borsay A.

mester: Reimholz P.(3) Juhász Á., Lázár V., Tisza A.

mester: Koris J.(5) Fábry Z., Szokolyai G.

mester: Czigány T.(6) Lázár F., Tóth Gy., Vonnák K.

mester: Bán F.

EMÕD, VÁROSKÖZPONT ÉSMÛVELÕDÉSI HÁZ

2.

"HASZONTALAN" MESTERISKOLÁSOK

A mesteriskola fennmaradásánaktöbbek között az a záloga, hogy mega-lakulásától kezdve töretlen az érdeklõdésiránta. A fiatal építészek szeretnének tagjailenni a zártkörû klubnak, amit megismernicsak belülrõl lehet.Nagyra becsülöm azokat, akik haszonelvûkörnyezetben nagy energiákat mozgósí-tanak egy egzisztenciális értelemben "has-zontalan" cél érdekében. Ennyi energiávalszerezhetnének másoddiplomát a jogi vagyközgazdasági egyetemen is. Portfoliójukbanjobban mutatna, hogy Dr. X mint az, hogymesteriskolás volt 2000-2002-ig. A XVI. ciklus felvételi pályázatánakkiértékelése izgalmas volt. A mestereksûrûn szövött rostáján eleinte valahogy nemakart áthullani egy terv sem. Aztán nagynehezem megváltak a manírosoktól, azutánzóktól. Bent maradtak a bátor újítók, amagukat vállalók, a tétován de õszinténkeresgélõk.

A mesteriskolának három oszlopa van: A pályázat, a beszélgetés és az utazás.

A pályázat:

Van a tétfoci és van az örömfoci. A mes-teriskolán kívüli pályázat tétjáték, a mes-teriskolás pályázat örömjáték. A reálisnaktûnõ tétpályázatok végeredménye sokszorlidércesen irreális ( Nemzeti Színház). Azirreálisnak tûnõ mesteriskolás pályázatokvégeredménye gyakran húsvér - életszerû. (mindszentgodisai tornaterem).A mesteriskolások pályázataikban visszas-zorítják barlangjába a " hasznosság"fenevadját, hogy átadhassák magukat ahaszontalanság mákonyának, a játéknak.Elõfordul, hogy felrúgják a játékszabályokat,hamisnak tartják azokat és lustán bemutat-nak egy konceptuális szappanbuborékot. (Mûemlékes pályázat).A mesteriskola XVI. ciklusával az is elõfor-dult, hogy az örömjátékosokat tétjátékbavonták be, profik közé és mit ad isten,nyertek. ( Spenót ház pályázat).

A beszélgetés:

Ide tartoznak az elõadásokat ,apályázatokat követõ beszélgetések,valamint a mesteriskolások által szervezettházibuli - beszélgetések és a kirándulásokéjszakai - szállodai, kocsmai vagykülönbféle kastélyok tükörtermeiben folyóbeszélgetések.A mesteriskolán kiapadni látszik a beszél-

getés patakja. Néha vékony erecske csak,amely el - el akadozva csörgedez, tétovánkörbefoly egy - egy zsombékot, egyesoldalágai felszívódnak a homokon, másokújra kettéválnak stb… Az ideológiáktól valóirtózás okai ismertek. A beszélgetésrésztvevõi óvatosan körüljárják - sza-glásszák a témát, mint a farkas aminekösztöneibe bevésõdött az élmény, hogyegyszer már mérgezett dögöt evett.A résztvevõk mintha félnének, hogy kiadjákmagukat. Az elõadókon kívül szinte csak abeszélgetés moderátora ( Kapitány ) veszi afáradságot és bátorságot, hogy arésztvevõk szociális mosolygásától kisérvegondolatokat fogalmazzon meg.Aztán nagy csöndek jönnek, amit csak aszékek reccsenése tör meg. Mi lehet az okaa nagy csöndeknek? Talán valami maflamimózaság, amely fél a kinyílástól, nehogymeglássák titkos belsejét ? Vagy érdekte-lenség, amely az unalmat úgy leplezi, hogyarcát tenyerébe temeti? Nem hiszem. Nem baj a csönd. A csöndben is hallani,hogy forognak a mesteriskolások agyk-erekei. Ha egyszer csöndnek kell lenni,legyen csönd. Lehet, hogy a mesteriskolá-sok mestereiktõl tanításra, szentenciáravárnak, de tudják, hogy nem kaphatják megazt. Nem kaphatják meg a felemelt ujjalhirdetett igazságot . Az igazság kimondásakockázatos, mert nincsen igazság. Amesterek és mesteriskolások nem azigazságot keresik, hanem a szépet. Ha aszépet nem találják, inkább hallgatnak. A költõ fohásza:"- Minden vágyam az, hogy nagy célomat,mely az életet akarta megragadni, sohasetévesszem össze a nagy szavakkal, salázatos, szerény tudjak maradni mind-végig, érzékletes és szemléletes, mint a fûés virág, melynek mondanivalója csak az,hogy él, egyéb mondanivalója nincs is.Mentsetek meg attól a fönnhéjázástól, hogymagyarázzam önmagamat és a világot,tanácsokat osztogassak másoknak. Haddgyönyörködjem ezután is az emberek ésdolgok külsõ megjelenésében, a héj, a föl-hám és fölszín mély csillogásában. Jaj,annak, aki nem boldog és nem elégedett aforma dallamos börtönében, melybenMozart és Bach oly jól érezte magát, éskifelé vágyakozik onnan, mert ezen túl csakaz elméletek vannak, a meddõ gondolatok,az értelem és a megsemmisülés."( Kosztolányi Dezsõ: Ákombákom - PestiHírlap, 1935 Január 1.)

Az utazás:"A polgármester elfordítja a nehéz kulcsot atemplom kapujában. Belülrõl bezárja a

homályban álldogáló mesteriskolásokat. Akóruson megszólal az orgona. A mes-teriskolások énekelnek, a polgármester sír".( Naplórészlet, Mesteriskolás kirándulásSzlovákia)

"Elöl megy a nagy autóbusz, hátul a kisautó. A nagy autóbuszban a kis mes-teriskolás, a kis autóban a nagy Janáky".( Naplórészlet, Mesteriskolás kirándulásTokaj)

Az utazás a mesteriskola élményforrása. A

pályázatok is meg a beszélgetések isfárasztó dolgok. Az utazás kinyitja a mes-teriskola pályázatoktól és beszélgetésektõlbefülledõ termeit. A mesteriskolások zöldfüvön hemperegnek, jókat esznek, finombort isznak, vázlatfüzetbe festenek, napbahunyorognak, táncolnak és jókat alszanak.Minden ciklusnak megvan a maga nagyutazása, amit mindenki vár és a mirõl majdévekig beszél. A XVI. ciklus nemsokáraFinnországba utazik. Gondolom mindenkinagyon várja már. Sok örömet hozzá kis fel-hõharapó, holdnyalogató mesteriskolások!

" Én vagyok az aki nem jó,Fellegajtó nyitogató,Nyitogatom a felleget, a felleget,Sírok alatta eleget, hateha….."

( Magyar népdal)

Getto TamásDemonstrátor

Akik a dobozból kimaradtak…

Mottó:"Az idõk változnak. Mások ma a mesterekés még másabbak a fiatalok. De azokban azöntudatos és bizakodó fiatalokban, akik jön-nek és keresik az utat a hitvallásuknak val-lott építészet felé, az idõsebbeknek hinnikell. Én legalábbis bízom bennük."

(Szendrõi Jenõ)

Kik is a Mesteriskola XVI. ciklusának épp'soron lévõ öntudatos, bizakodó fiataljai?Kikbõl tevõdik össze az az évfolyam, akik aMesteriskola 30 évét reprezentáló fadoboz-mûremekbõl MÁR épp' kimaradtak, mintahogyan õseink is kiûzettek aParadicsomból? (Mindennek baljós elõ-jeleként is felfogható az adminisztrációshiba: a ciklus diplomáját MÁR elõre kiosz-tották - MÉG azt is az elõzõ évfolyam kaptameg!) Ezen esetekben semmiképp nem aszóban forgó korosztály sértõdöttsége azérdekes - mivel errõl nincs is szó - hanem ajelenség maga. Az örökösen harmincévesmesteriskolások közül mintha ez a társaság- a "MÉG"-ek és a "MÁR"-ok pengeélén tán-coló változások nemzedéke - másképplenne ugyanannyi.

Mi, a mostani ciklus tagjai MÉG csak akko-riban születtünk, amikor a MesteriskolaMÁR harmadszor is újraindult. Azidõtájt miMÉG csak az általános iskolai írás-jelekkelismerkedtünk, de MÁR felgyorsult tem-póban: elavult módszerek helyett rajtunkkísérletezték ki - az erõteljes vizualitásraépülõ - képolvasást. MÉG "fejszámoltunk"(számológépe csak a kiváltságosaknakvolt), viszont ehhez nem volt kötelezõ meg-tanulnunk a szorzótáblát - az új oktatásirendszerben tanáraink MÁR csak a halmaz-elméletekre koncentráltak. Mi MÉG voltunkúttörõk, de MÁR járhattunk hittanra is. MÁRtanultunk angolt, de MÉG kötelezõ volt azorosz. A korosztályunk nem szenvedettháborúktól, nem vettünk részt forradalmak-ban (sõt még érettségizni sem kellettbelõle!), ugyanakkor MÁR gyerekkéntszembesültünk a globális megsemmisüléslehetõségével. (Ezt követõen MÁR az -egyébként csodaszámba menõ - ezredfor-dulós világvégék, a Hold- ésNapfogyatkozások, a Vízöntõ-váltás, vagySzeptember 11. csak hétköznapi esemény-

sorozattá változott a szemünk láttára.) MÁRteljes tudatunkkal megéltük szûkebbkörnyezetünk rendszerváltását is, de MÉGnem szavazhattunk az elsõ választáson.MÉG ingyenes felsõoktatásban kezdtünk, avégén viszont MÁR dolgoztunk, hogy fizetnitudjuk a tandíjakat. Iskolás éveinkben MÉGritkaság volt egy-egy külföldi ösztöndíj,ugyanakkor MÁR kitárult számunkra a világnyugat és (távol-) kelet felé egyaránt. Elsõtervrajzainkat MÉG csõtollal rajzoltuk, demára MÁR a számítógépet kell természetesmunkaeszközként használnunk.

Tanáraink, mestereink javarészt MÉG a ter-vezõ-nagyvállalatok kasztrendszerénekelõnyét és hátrányát tapasztalták meg.Nekünk ebbõl MÁR nem sok jutott: többensaját cégünket próbáljuk fenntartani.Nekünk MÁR nem kellett kivárni a sorunkat,pedig néha MÉG szívesebben viselnénk asorban állók kényelmes védõköpenyét.MÉG rengeteg kérdésünk van, de a ránknehezedõ koravén egzisztenciális gondokmiatt MÁR nincs mindig alkalmunk azokatfeltenni. Pedig szerencsére MÉG mûködik aMesteriskola, ahol erre lehetõség nyílna, dea XVI. ciklus számára sajnos MÁR Szendrõiés Szentkirályi tanárúr nélkül. Évfolya-munkat MÁR ez a megbomlott rend fogadtaés ráadásul MÉG mi is több szempontbólrendbontónak bizonyultunk. Ebben azévfolyamban jóval több a nõ és a fõiskolás(no meg a házibuli), mint az eddigmegszokott, ezzel együtt MÁR ugyanúgy túlvagyunk sok szakmai kiránduláson, vitán,elõadáson és pályázaton is. Hogy ezután mifog történni, az MÁR nem rajtunk múlik - (adobozon túl) csak "bizakodhatunk", hogy azelsõ harminc évet követi MÉG a második is.Ezen túl MÉG azt is megtehetjük (most épp'az Építész Mûhely jóvoltából), hogyhelyzetjelentést adjunk a ránk vonatkozóterminusról, amibõl talán kitûnik: a felgyor-sult változások ellenére mi is igyekeztünk és"mi sem voltunk strandon" … MÉG.2002. tavasz Csontos Györgyi

Az Építész Mester Egylet (ÉME) Mesteriskola XVI. cik-lusának résztvevõi:

Mesterek:Arnóth Lajos (a Mesteriskola vezetõje)Csontos Csaba (az ÉME elnöke)Kapitány József (Tanulmányi Bizottság)Turányi Gábor (Tanulmányi Bizottság)Cságoly FerencGolda JánosJanáky IstvánJanesch PéterKoris JánosNagy TamásRoth JánosCzigány Tamás (demonstrátor)Getto Tamás (demonstrátor)

Tiszteletbeli Mesterek:Bán FerencReimholz PéterTörök FerencVadász György

ÉME Titkárság: Nagy Károlyné Edit

Hallgatók:Borsay Attila (1970) YMMFCsendes Mónika (1968) BMECsillag Katalin (1967) BMECsontos Györgyi (1972) YMMFFábry Zoltán (1972) BMEFekete Patricia (1972) BMEHerczeg László (1970) YMMFJuhász Ákos (1972) BMEKéry Balázs (1971) Iparmûv. Egy.Kocsis Barnabás (1970) Iparmûv. Egy.Kovács Krisztina (1974) BMEKrikovszky Balázs (1969) BMELázár Ferenc (1971) BMELázár Veronika (1973) BMEPethõ László (1970) YMMFPintér Tamás (1972) YMMFSimon Viktória (1972) BMESzokolyai Gábor (1966) Iparmûv. Egy.Tarnóczky Tamás (1974) BMETisza András (1972) YMMFTolnai Zsolt (1974) YMMFTóth Györgyi (1971) BMEVonnák Katalin (1968) BME

Az összeállítást szerkesztette:Csontos Györgyi, Fábry Zoltán, Kovács Kriszta

Munkatársak:Fekete Patrícia, Kéry Balázs, Pethõ László, VonnákKatalin

Köszönet Nagy Bálint építészirodájának és MátéGábornak a szerkesztõi munkához nyújtott segítségért.