25

MS-2641U Biologia10g beadasra - Mozaik Kiadó · AZ ÁLLATOK SZERVEZÕDÉSI SZINTJEI ÉS A FÕBB ÁLLATCSOPORTOK Az állatok szervezõdési szintjei ..... 56 Az állatok szövetei

  • Upload
    others

  • View
    5

  • Download
    0

Embed Size (px)

Citation preview

MS-2641U_Biologia10g_beadasra.qxd 2013.12.13. 16:01 Page 3

TARTALOMBEVEZETÉS. VÍRUSOK, PROKARIÓTÁK.EGYSZERÛ EUKARIÓTÁK

A biológia tárgya, módszerei .................................... 10

Az élõlények csoportosítása ...................................... 14

A biológiai szervezõdés ............................................. 19

A vírusok ........................................................................ 21

A prokarióták ................................................................ 24

A prokarióták szerepe az életünkben ...................... 27

Az egyszerû eukarióták általános jellemzõi .......... 30

Az egyszerû eukarióták csoportjai (I.) ................... 33

Az egyszerû eukarióták csoportjai (II.) .................. 37

Összefoglaló tesztfeladatok ....................................... 40

TÖBBSEJTÛSÉG. SEJTFONALAKÉS TELEPTEST: GOMBÁK

A gombák teste és életmûködése ............................. 46

A legfontosabb gombák .............................................. 49

A zuzmók ....................................................................... 52

Összefoglaló tesztfeladatok ....................................... 53

AZ ÁLLATOK SZERVEZÕDÉSI SZINTJEIÉS A FÕBB ÁLLATCSOPORTOK

Az állatok szervezõdési szintjei ............................... 56

Az állatok szövetei (I.) ............................................... 59

Az állatok szövetei (II.) .............................................. 62

Az állatok szövetei (III.) ............................................ 65

A szivacsok a legõsibb állatok ................................. 69

A csalánozók, a legegyszerûbb szövetes állatok .. 71

A férgek törzsei ............................................................ 73

Puhatestûek, a szelvényezetlen testtájasok ............ 79

Az ízeltlábúak: a fantasztikus változatosság ......... 83

A rovarok, a „bevágottak” ......................................... 88

A gerinctelenek szerepe az ember életében .......... 95

Újszájúak ........................................................................ 97

Halak: a vizek gerincesei ........................................... 100

MS-2641U_Biologia10g_beadasra.qxd 2013.12.13. 16:01 Page 6

TARTALOMKétéltûek: a víz és a szárazföld határán ................. 103

Hüllõk: a földtörténeti középidõ urai ...................... 106

Madarak: a levegõ szárnyas meghódítói ................ 109

Az emlõsök: a legfejlettebb állatok ......................... 113

Összefoglaló tesztfeladatok ....................................... 117

AZ ÁLLATOK VISELKEDÉSE

Az állatok öröklött magatartása ............................... 120

Az állatok tanult magatartása .................................... 123

Az állatok kommunikációja ...................................... 127

Az állatok társas viselkedése .................................... 134

Az emberi természet .................................................... 140

Összefoglaló tesztfeladatok ....................................... 141

A NÖVÉNYEK SZERVEZETE,

ANYAGCSERÉJE.

A FÕBB NÖVÉNYCSOPORTOK

A növények és anyagcseréjük ................................... 144

A növényi test szervezõdése ..................................... 146

A növényi szövetek (I.) .............................................. 149

A növényi szövetek (II.) ............................................. 151

A növények szervei – A gyökér ............................... 154

A növények szervei – A szár és a levél .................. 158

A hajtás mûködése ....................................................... 160

A növény egyéb mûködései ...................................... 163

A növényi hormonok .................................................. 166

A növények szaporodása ............................................ 168

A növények egyedfejlõdése ....................................... 172

A növények rendszertani csoportjai ........................ 178

Összefoglaló tesztfeladatok ....................................... 184

AZ ÖSSZEFOGLALÓ

TESZTFELADATOK MEGOLDÁSA ............. 186

FOGALOMTÁR ....................................................... 187

MS-2641U_Biologia10g_beadasra.qxd 2013.12.13. 16:01 Page 7

46 TÖBBSEJTÛSÉG. SEJTFONALAK ÉS TELEPTEST: GOMBÁK

Sokáig a növények közé sorolták a gombákat, hiszena helyüket nem tudják változtatni. Ugyanakkor nincsklorofill bennük, fotoszintetizálni nem tudnak. A tarta-léktápanyagaik közül a szénhidrátjaik az állatokéval(glikogén), a lipidjeik (olaj) a növényekével egyezikmeg. Sejtfaluk kitinje az állatokéval egyezik meg.

Az eukarióta élõlények nagy csoportját alkot-ják a Gombák (valódi gombák) országának tagjai.Ma több mint 150 000 faját ismerjük, de a tény-legesen elõforduló fajszám akár a másfél milliótis elérheti. Közös jellemzõjük, hogy sejtjüket kí-vülrõl kitintartalmú sejtfal borítja be, és minde-gyikük heterotróf.

A gombák az élõvilág sajátságosan fejlõdõélõlényei. Külön tudományág, a mikológia foglal-kozik a gombák kutatásával. Az evolúciós folya-mat különbözõ szakaszaiban váltak el a fõ fejlõdésiirányoktól. Az õsi gombák színtestjeiket elvesz-tett ostoros egysejtûekbõl alakulhattak ki. (46.1.)

A GOMBÁK TESTFELÉPÍTÉSÉNEKSAJÁTOSSÁGAI

A gombák testfelépítésére elsõsorban a telepes-fonalas szervezõdés jellemzõ, bár vannak közöt-tük egysejtûek is. A gombafonal, a hifa sokmagvúsejtje szövedéket alkot. Az így létrejött micéliumátszövi a területet, felhasználva az ott találhatószerves anyagot. Ez a szövedék a tenyésztest.A teleptestû fajoknál a tenyésztest megfelelõfejlettség elérésekor létrehozza a termõtestet, amia hifák tömör, nagy tömegébõl alakul ki.

Hifa (gombafonal): sokmagvú sejt, a sejtekközötti válaszfalak részben vagy teljesen fel-szívódtak.Micélium: a gombafonalak szövedéke.Teleptest:– Tenyésztest: az a micélium, amely a vege-

tatív fejlõdés szakaszában van (növekszik,anyagot halmoz fel), felkészül a termõtestlétrehozására.

– Termõtest: a gombafonalak szorosan el-rendezõdõ, jellemzõ formájú tömege, amelya spórák kialakítását, így a szaporodást biz-tosítja.46.1. A gombák törzsfejlõdése

A GOMBÁK TESTE ÉS ÉLETMÛKÖDÉSE

rajzóspórásgombák

járomspórásgombák

bazídiumosgombák

tömlõs-gombák

ostoros egysejtûek

A megfelelõ körülmények között (nedvesség,tápanyagok, hõmérséklet) a gombafonalak min-den irányban növekednek a talajban. A kalaposgombák gombafonalai a termõtest kialakításasorán elõször „gombatojást” alakítanak ki. Enneknövekedése és fejlõdése eredményeként a tönkés a kalap is láthatóvá válik. A tönkön a fajra jel-lemzõen elõfordulhat a bocskor, illetve a gallér,amelyek a gombatojást borító hártyák maradvá-nyai. (46.2.)

Ha egyenletesek a környezeti viszonyok,a gombafonalak is egyenletesen növekednek.A termõtestek is a kiinduló ponttól azonos távol-ságban jönnek létre, vagyis viszonylag szabályoslesz az elhelyezkedésük. Ez az úgynevezett bo-szorkánygyûrû megfigyelhetõ a talajon növõkalapos gombák esetén, de például a moníliávalfertõzött gyümölcsökön is (47.1.).

46.2. A gomba termõtestének fejlõdése és felépítése

kalap

gallértönk

bocskor

gumó

gombatojás

MS-2641U_Biologia10g_beadasra.qxd 2013.12.13. 16:01 Page 46

A GOMBÁK TESTE ÉS ÉLETMÛKÖDÉSE 47

A GOMBÁK JELLEMZÕI

Édesapám, mint falun felnõtt egyszerû ember mindigazt mondta: nem eszem meg a gombát, mert trágyán nõ.

A gombák fontos ökológiai szerepet töltenekbe Földünkön. A jelentõs részük a talajt, a bomlószerves anyagok belsejét „választotta” élõhelyül,vagyis a szerves anyagok lebontását, ásványosí-tását végzik. A lebontás bolygónk anyagforgalmá-ban fontos feladat, hiszen a folyamat eredménye-ként válik ismét felhasználhatóvá az anyag a nö-vények számára. Ez a folyamat az ásványosítás.

A gombák a szerves anyagot a sejtjükön kívül,leadott enzimjeikkel bontják építõelemeire, ígyalakítva tápanyagaikat felszívhatóvá. A legtöbbgomba elhalt szerves vegyületeket használ fel(szaprofita – például a trágyán való elszaporodás).Vannak azonban közöttük élõsködõk (paraziták),illetve élhetnek szimbiózisban más élõlényekkel.Ennek egyik formája a mikorrhiza, amit növé-nyek gyökerével együttélõ gombák képeznek.Természetesen a szimbiózisban is szerves anyagothasznál az együttélõ gomba, hiszen a heterotrófanyagfelépítés minden gomba közös jellemzõje.Cserébe a gomba segíti a növény tápanyagfel-szívását.

A parazita gombák súlyos megbetegedéseketis okozhatnak, elszaporodhatnak a légutakban,a bélcsatornában is. Gyakori nõgyógyászati prob-léma a Candida élesztõgomba által okozott hü-velyfertõzés.

Keress példákat a gombák között szimbiózisra, parazitizmusra!Nézz utána az interneten, milyen tünetei és kezelési módjaivannak a candida-fertõzésnek!

A felvett anyagokat a gombák raktározhatják.Érdekes, hogy a gombák tartalék szerves anyagaiközött a szénhidrát az állatokban tárolt anyaggalegyezik meg (glikogén), míg a zsírszerû tartalék-anyaguk viszont a növényekben is elõforduló olaj.

Képesek ivartanul szaporodni. Egyes esetek-ben bimbózással/sarjadzással (élesztõgombák),de az általánosan elõforduló ivartalan szaporodásimód a spóraképzés. A spórák a gombafonalakvégén kialakuló spóratartóban jönnek létre.A spóratartók egyik jellemzõ formája a tömlõ,melyben 8 spóra alakul ki. A legfejlettebb gombá-nál pedig a bazídium alakul ki. Ebben számfelezõosztódással 4 spóra képzõdik. Ivaros szaporodá-suk nagyon változatos, kapcsolódik az ivartalanszaporodásukhoz.

A GOMBÁK ÉLETMÓDJA,GYAKORLATI JELENTÕSÉGE,KÖLCSÖNHATÁSAIK

A gombák sajátságosan alkalmazkodtak a kör-nyezetükhöz. A gombafonalak hatalmas szövedé-ke (tulajdonképpen Földünk jelenleg ismert leg-nagyobb élõlényei) óriási mértékben megnövelia tömegegységre jutó felületet. Ez a nagy felületés a hifák szoros érintkezése a környezetükkellehetõvé teszi, hogy megfelelõ mennyiségû táp-anyag jusson a sejteknek. A környezethez való jóalkalmazkodásukat mutatja, hogy tág határokközött elviselik a hõmérséklet változását (–5 ºC– +50 ºC). Jellemzõen kedvelik a savas közeget.

A gombák szinte mindenütt megtalálhatók.A prokariótákkal együtt lebontóként vesznekrészt az anyagforgalomban. Némelyik fajuk oxi-génhiányos közegben bontja le a szerves anyago-kat (erjedés). Az így keletkezõ vegyületeket ízük,hatásuk miatt az emberiség régóta felhasználja,fontos szerepet töltenek be a táplálkozásban.Több sajt különleges ízét, a kefir sajátságos zama-tát is gombák okozzák. Az erjesztõgomba alko-holtermelõ képességét a sör, a bor, a cefre képzõ-désekor tapasztalhatjuk. Az élesztõgomba anyag-cseréjébõl felszabaduló szén-dioxid „kelesztõ”hatását is régóta ismeri és használja az ember.

47.1. A parazita gombák (monília, kukoricaüszög, a hangyán élõsködõ gomba és emberi bõrgomba)

MS-2641U_Biologia10g_beadasra.qxd 2013.12.13. 16:01 Page 47

48 TÖBBSEJTÛSÉG. SEJTFONALAK ÉS TELEPTEST: GOMBÁK

A mai pékségekben láthatunk olyan feliratot egyes kenyereken:„kovásszal készült”. Nézz utána: mi kovász, milyen hatása vana kenyérre?

Számtalan penészgomba anyagcseréjénekmelléktermékeként szabadul fel olyan anyag,amely más mikroorganizmusok fejlõdését aka-dályozza. Ezek az antibiotikumok forradalma-sították az egészségügyet, nagymértékben ennekis köszönhetõ, hogy az emberiség átlagéletkoraegyre inkább emelkedik.

Sir Alexander Fleming (1881–1955), Nobel-díjas,orvos-bakteriológus, 1928-ban fedezte fel a Peni-cillium notatum (ecsetpenész, 48.1.) gomba anti-biotikum hatású anyagát, a penicillint. Vizsgálataisorán fedezte fel a baktériumölõ hatású lizozim en-

ELLENÕRIZD TUDÁSOD!

1. Mi miatt soroljuk a gombákat a növényektõl és az állatoktól eltérõ országba?2. Miért szükséges sejten kívül megemészteniük a szerves anyagokat (ozmotróf táplálkozás)?3. Mit bizonyíthat, ha egy területen a gombák nem közel körkörösen helyezkednek el?4. Melyek a gombák legfontosabb jellemzõi?5. Hogyan képesek szaporodni a gombák?6. Milyen jellemzõi vannak a gombasejtnek?7. Mi miatt töltenek be fontos szerepet a gombák?8. Milyen részek különíthetõk el a kalapos gombák termõtestén?

48.1. Ecsetpenész

48.2. Fejespenész-bevonat kenyéren és nemespenész

zimet. Az elsõ antibiotikum feltalálásával új korsza-kot nyitott a gyógyításban. A penicillin felfedezésenagyban elõsegítette más antibiotikumok elõállítá-sát, de a legnépszerûbb a Fleming által felfedezettanyag maradt, mivel nagyon sokféle (pl. tüdõgyul-ladás, szifilisz, stb.) mikroorganizmus ellen hatásos.

Antibiotikumok: olyan anyagok, melyek élõ-lények olyan termékei, melyek biokémiai folya-matokon keresztül gátolják (befolyásolják) másélõ rendszerek növekedését.

Alkaloidok: a növények és a gombák nitrogén-anyagcseréjének melléktermékei, amely más sej-tek anyagcseréjét erõs biológiai hatásukkal befolyá-solják. Az alkaloidokat gyógyszerként használjaaz orvostudomány.

A gomba is szolgálhat táplálékul az állatokszámára. A raktározott szerves anyagai miattaz ember is elfogyasztja a gombákat.

Bizonyos penészgombák (48.2.) az általuk ter-melt méreganyagok (toxinok) miatt súlyos egész-ségügyi kockázatot jelenthetnek. Ezért fontos,hogy a penészes ételt ne fogyasszuk el, még a pe-nészpárna eltávolítása után se. A toxinok többségefõzés során sem bomlik le. Egyes penészgombák(aszpergillusz, fuzárium fajok) toxinjai elõfordul-hatnak többek között a teljes kiõrlésû lisztbõl, mag-vakból készült élelmiszerekben, õrölt paprikában,stb. A szarvasmarhák takarmányába kerülve a tej-termékekben is elõfordulhatnak. Ezért is fontosa növényvédõszerek szakszerû alkalmazása és azélelmiszerbiztonsági elõírások szigorú betartása.Csak ellenõrzött forrásból vásároljunk élelmiszert!

Nézz utána az interneten, hogy milyen gombafertõzés okoztaa 2004-es „paprikabotrányt”!

Egyes toxinokat nem termelõ penészgom-bákat az élelmiszeriparban használnak fel.

MS-2641U_Biologia10g_beadasra.qxd 2013.12.13. 16:01 Page 48

A vegetáriánusok szívesen fogyasztanak gombát. Ezekfõleg kalaposak. Nem is hisszük, milyen sok helyen,milyen változatosságban találkozhatunk gombával.

A bolygónkon élõ számos gombafaj közül nagyonsok igen apró mikroorganizmus. Nehéz ezeketfelfedezni, felismerni, vizsgálni.

A legegyszerûbb valódi gombák közé a rajzóspó-rás gombák tartoznak. Vízben vagy talajban élnek,szaprofita vagy parazita életmódúak. Hifák építikfel õket. A gombák között egyedül már csak itt ta-lálható meg az ostor, amely a spóráik vízben valóaktív mozgását biztosítja. Hazánkban jellegzetesképviselõjük a burgonyarák kórokozója.

A járomspórás gombák gombafonalak szöve-dékébõl állnak. Többségük szaprofita, de vannakközöttük paraziták és néhány mikorrhizát alkotógomba is. Szaporodásuk során többmagvú járom-spórák a jellegzetesek. A csoport neve is erre utal.Közéjük tartoznak az élelmiszereken gyakranelõforduló fejespenészek (48.2.).

Egy már étkezésre nem használt kenyérdarabot vizezz be (tartsdnedvesen). Tedd egy tányérra, és hagy egy-két napot a szo-bádban. „Penészedni” kezd, ami nagy valószínûséggel a fejes-penész. Nagyítóval, sztereomikroszkóppal vizsgáld meg!

A tömlõsgombák alkotják a legnagyobb és leg-elterjedtebb gombacsoportot. Szaprofiták, parazi-ták és szimbionták is vannak közöttük. Egysejtûés fonalas szervezõdésû fajok a jellemzõek, dekalapos gombákra emlékeztetõ teleptestet istalálunk (ízletes kucsmagomba). Jellemzõ spóra-tartójuk a tömlõ, mely általában 8 spórát tartal-maz. Ide tartozik az egysejtû élesztõgombáktöbbsége (pl. sör, kenyér). Az élesztõk sarjadzás-sal/bimbózással szaporodnak. Az erjedésük során

A LEGFONTOSABB GOMBÁK 49

A LEGFONTOSABB GOMBÁK

49.1. Tömlõsgombák: dérgomba, gabonalisztharmat, anyarozs, kucsmagomba

keletkezõ etanol és szén-dioxid keletkezik. A fo-nalas gombák közül a kenyérpenész szaprofita.Az élõsködõk között az õszibarackot megtámadódérgomba (taphrina), almafa lisztharmat, vagya rozs kalászkáját megtámadó anyarozs egy-egyfajt támad meg. A nyári szarvasgomba termõtestea talajban alakul ki, obligát (szükségszerû) szim-bionta, mikorrhizás faj. (49.1.)

Az anyarozs által termelt alkaloidok a rozslisztbe kerülve a kö-zépkorban súlyos megbetegedéseket (ergotizmus, „Szent Antaltüze”), tömeges mérgezéseket okoztak. Mára a korszerû gom-baölõ szereknek köszönhetõen az anyarozs-fertõzést sikerültvisszaszorítani. Az anyarozs egyik alkaloidjából, a lizergsavbólszintetizáltak elõször LSD-t. Nézz utána az interneten, milyentünetei vannak az ergotizmusnak!

A szarvasgomba az egyik legízletesebb gomba.Az ember idomított kutyákat és sertéseket használaz értékes gomba felkutatásához. Akár 6 méter tá-volságból is megérzik az illatát.

A hétköznapokból leginkább ismert gombáka bazídiumos gombák (49.2.) közé tartoznak. Jelleg-

49.2. Bazídiumos gomba termõtestének felépítése

bazídium spórák

gombafonal

MS-2641U_Biologia10g_beadasra.qxd 2013.12.13. 16:01 Page 49

50 TÖBBSEJTÛSÉG. SEJTFONALAK ÉS TELEPTEST: GOMBÁK

zetes spóratartójuk a bazídium, melyben 4 spóraalakul ki. Sok kalapos gomba található közöttük,melyek telepteste gombafonalak szövedékébõl áll.Többségük szaprofita, de vannak közöttük kór-okozók is. Vannak közöttük mikorrhizagombák is.

EHETÕ ÉS MÉRGEZÕ GOMBÁK

A gomba az ember táplálékául szolgálhat. Fehér-jetartalmával kiválóan kiegészíti növényi eredetûtáplálékainkat, ugyanakkor egymagában nem pó-tolja sem az energiaadó alaptápanyagokat, sema fehérjeforrásainkat. A gomba hasznos az elhízásellen, mert energiaszegény és nagy telítõ értékû.A kitin számunkra emészthetetlen, ezért gombátkisebb mennyiségben fogyasszunk. Sok gombatartalmaz biológiailag aktív, gyógyhatású anya-got; a gomba kiváló ízesítõ, az ételek zamatát fo-kozó, változatosan elkészíthetõ táplálékunk.

Az ehetõ gombák sokszor nagyon hasonlí-tanak egy-egy mérgezõ alkaloidot tartalmazómérges gombához. A mérges gombák felismeré-sére általános érvényû szabály nincs! A gombákazonban feloszthatók sajátságos alakokkal bírócsoportokra, melyeken belül könnyebben megha-tározhatjuk a fajt. Azonosítsd a jellemzõ mérgesgombákat a határozó segítségével!

Keress képeket a következõ gombákról: korallgomba, róka-gomba, laskagomba, ízletes vargánya, farkastinóru, pereszke,csiperke, tintagomba, gyilkos galóca, nagy õzlábgomba,susulyka. Melyek ezek közül a mérgezõ gombák? Hasonlítsdössze a gyilkos galócát és erdei csiperkét!Nézz utána az interneten, miért jelentkeznek a gyilkos galócamérgezés tünetei a fogyasztást követõen csak kb. 12 órával!Mi a teendõ, ha fennáll a gyilkos galóca-mérgezés veszélye,de nem jelentkezik semmilyen tünet? Hatásos lehet-e valami-lyen „ népi gyógymód” ebben az esetben?

Gombaszedés és -fogyasztás során mindigszem elõtt kell tartani a következõket:

– Mindenkinek fel kell ismernie a gyilkos galó-cát!

– A saját szedésû gombát mindig meg kell vizs-gáltatni gombaszakértõvel!

– Házalótól sose vegyünk gombát!– A piacon csak engedéllyel rendelkezõ árustól,

engedélyezett tételbõl vásároljunk vadon ter-mett gombát!

– Ne higgyünk semmiféle gombafogyasztássalkapcsolatos babonának! („A mérgek fõzéskorlebomlanak, így forrázva minden gomba jó!”;„A nyersen jó ízû gomba mind jó!”; „Csaka megkékülõ gomba mérges”; „A mérges gom-bától az ezüstkanál megfeketedik.”; „A gombátfogyasztás elõtt kutyával, macskával kell meg-kóstoltatni.”; „A csigák vagy egyéb állatokáltal megrágott gombák mindig jók!” stb.)

– Csak friss, egészséges termõtestek alkalmasakfogyasztásra!

– Ne fogyasszunk nyersen gombát!– A kész gombaételt hûtõszekrényben se tárol-

juk egy napnál tovább!– Kisgyermekeknek és érzékeny gyomrúaknak

ne adjunk gombaételt! Az egészségesek se fo-gyasszanak túl sokat belõle, mert kitintartalmúsejtfala miatt nehezen emészthetõ!

– Mérgezés gyanúja esetén forduljunk orvoshoz.Ha a tünetek a gombafogyasztást követõ 12órán túl jelentkeznek, azonnal hívjunk mentõt!

A gombaételekkel kapcsolatban jegyezzükmeg:

– a gombát tisztításkor ne áztassuk, csak folyó-vízben mossuk meg, csepegtessük le.

– fajtól függõen figyeljünk a szeletelésre is, (Pl:a laskagombát, keresztirányba szeleteljük, míga csiperke gomba bármely módon szeletelhetõ)

– csak sértetlen zománcú edényben fõzzük, mertvassal érintkezve megfeketedik, és kellemet-len mellékíze lesz.

– fõzés közben ne fedjük le, mert némely gombanagyon sok vizet ereszt.

– gyengén fûszerezzük és sózzuk, így jobbösszhatást ad.

– a gombaételek nem tárolhatók, még a legkitû-nõbb hûtõszekrényben sem. (Legfeljebb a kö-vetkezõ étkezésig tároljuk.)

Halálosan veszélyes gombák: gyilkos galóca,fehér gyilkos galóca.Életveszélyes gombák: parlagi tölcsérgomba,rozsdás õzlábgomba, vörhenyes õzlábgomba,téglavörös susulyka, kerti susulyka, párduc-galóca, légyölõ galóca, nagy döggomba, redõspapsapkagomba, mérges pókhálósgomba.Mérges gombák: sárga kénvirággomba, viasz-fehér tölcsérgomba, párducpereszke, világítótölcsérgomba, farkastinóru, sátántinóru.

MS-2641U_Biologia10g_beadasra.qxd 2013.12.13. 16:01 Page 50

A LEGFONTOSABB GOMBÁK 51

ELLENÕRIZD TUDÁSOD!

1. Sorolj mérgezõ gombákat!2. Miért nem tárolható a hûtõben egy napnál tovább a fõtt, három napnál tovább a nyers, friss

gomba?3. Miért jelentõs Fleming munkássága?4. Miért hasznos a gomba az állati szervezetnek?5. Mit tudsz az alkaloidok életünkben betöltött szerepérõl?6. Miért penészedhet be a sózott sonka vagy szalonna?7. Miért egészséges a gombafehérje?8. Miért nem érdemes vacsorára gombaételt fogyasztani?9. A vízben kevés gomba él. Vajon miért?

Nagy õzlábgomba Párducgalóca Császárgomba Légyölõ galóca

Sárga rókagomba Világító tölcsérgomba Mezei szegfûgomba Kerti susulyka

Erdõszéli csiperke Gyilkos galóca

Erdõszéli csiperke Gyilkos galóca

Spóratartó lemezek

fiatalon rózsaszín,késõbb barna fehér

Gallér van van

Bocskor nincs van

Kalap fehér piszkosfehér, gyakran zöldes

MS-2641U_Biologia10g_beadasra.qxd 2013.12.13. 16:01 Page 51

88 AZ ÁLLATOK SZERVEZÕDÉSI SZINTJEI ÉS A FÕBB ÁLLATCSOPORTOK

88.1. A rovar testfelépítése

A rovarok közé három pár ízeltlábbal rendelkezõfajok tartoznak. A ma ismert fajok több mint felerovar.

A testük (88.1.) fejre, torra és a potrohra különülel. A közöttük látható „bevágások” alapján kaptacsoport a nevét.

A fejen az érzékelésre (szaglás, tapintás) szol-gáló csápokat (88.2.), az összetett (88.3, 88.4.) és pont-

szemeket, valamint a végtagokból kialakult száj-szervet találunk. A tor három szelvényéhez hárompár járóláb és általában két pár szárny csatlako-zik. Kialakulásuk nagy változatosságot mutat, amitaz osztály tagjainak rendszerezésekor használunk.

A rovarszárny nem valódi végtag, a tor szelvény-lemezeit összekötõ kitinhártya kitüremkedésekéntjön létre. Nagyítóval nézz meg egy házilégy szár-nyat! Jellegzetes erezete fajra jellemzõ mintázatotalakít ki rajta. A csõszerû erekbe testfolyadék, illet-ve a légzõszerv légcsövei hatolhatnak, az utóbbiaklevegõvel telve merevítik a szárnyat. Alkalmazkod-va az életmódhoz, a környezethez, a szárny kemény-sége, alakja, szõrözöttsége, pikkelyei (pl. a lepkékhímpora) nagyon változatosan alakulhatnak ki.Elõfordulnak – fõleg az õsibb csoportokban –szárnyatlan fajok is.

Keress a szárny változatos megjelenésére példákat! (89.1.)

A szárny mozgatása általában közvetve történik,hiszen nincs saját izomzata. A tor egymással ellen-tétesen ható izmainak összehúzódása-elernyedéseés a kitinváz rugalmassága biztosítja az akáraz izom-összehúzódások sebességénél nagyobbszárnycsapásszámot is.

Ha egy mûanyag vonalzót az asztallapjára szorítasz úgy, hogy10-15 cm-re kilógjon, modellezheted a kitinváz mozgásbanbetöltött szerepét. Egy izomösszehúzódás – ebben az esetbenegyetlen „megpengetése” a vonalzónak – sok-sok egymástkövetõ ciklikus mozgást (rezgést) eredményez!

A potroh a zsigeri szerveket tartalmazza. Ol-dalán szelvényenként 1-1 pár légzõnyílást talá-lunk. A potroh végén jellegzetes szõrök, szapo-rodást szolgáló képletek, mirigyek lehetnek.

A ROVAROK, A „BEVÁGOTTAK”

csáplégzõnyílás szárny

hátlemeztojócsõ

lábhaslemez

fej tor potroh

rágó szájszerv

88.3. Az összetett szem felépítése 88.4. A rovar és az ember szeme által közvetített kép

kitinlencse

kristálykúp

pigment-sejtek

idegrostok

receptor-sejtek

88.2. A hím lepke tollas csápjával érzékeli a feromo-nokat. Miért jellemzõ az éjjeli lepkékre a tollas csáp?

MS-2641U_Biologia10g_beadasra.qxd 2013.12.13. 16:02 Page 88

A ROVAROK, A „BEVÁGOTTAK” 89

A tápcsatorna (89.2.) elõbél része jól tagolt(szájüreg-nyelõcsõ-begy-gyomor). Az eltérõ táp-lálkozási módokhoz alkalmazkodva változatosszájszervek alakulhatnak ki. A legõsibb a rágó,mely növényi és állati eredetû táplálék megszer-zésére is alkalmas. Ebbõl alakult ki a szúró-szívó,a nyaló és a szívó szájszerv (89.3.).

A szájüreghez nyálmirigyek csatlakoznak,melyek váladékai a nedvesítés mellett az enzi-mekkel megkezdik a táplálék emésztését. A kö-zépbél az emésztés és a felszívás helye. A rova-roknak nincs középbéli mirigye, az emésztéstaz elõ- és a középbél határán található felületnö-velõ vakbélágak segítik.

A középbél és az utóbél határán találjuk a ki-választást végzõ Malpighi-csöveket. Az utóbél

89.2. A rovarok szervei

89.3. Arovarok szájszervei és a gyomor keresztmetszete.Mire szolgálnak a csótány gyomrának kitintüskéi?

fejartéria

többkamrásszív

RÁGÓ(csótány)

NYALÓ(mézelõ méh)

NYALÓ–SZÍVÓ (PÖDÖRNYELV)(lepke)

NYALÓ(házilégy)

SZÚRÓ–SZÍVÓ(szúnyog)

a csótány gyomránakkitintüskéi

középbél Malpighi-csõ

gyomor vakbélágakbegy

nyálmirigy idegrendszer

szem

ivar-szervek

repülõizmok

Szájszerv: a fejszelvények végtagjaiból mó-dosult, a táplálékot megragadó, felaprító, a száj-üregbe juttató szerv, melynek felépítése alkal-mazkodik a táplálkozásmódhoz.

a táplálék minõségétõl függõen különbözõ hosszú-ságú. A növényevõknél ez a bélszakasz a – cellu-lózbontó baktériumok, esetleg egysejtûek által issegített – cellulózbontás helyszíne.

89.1. Különbözõ szárnyú rovarok

MS-2641U_Biologia10g_beadasra.qxd 2013.12.13. 16:02 Page 89

90 AZ ÁLLATOK SZERVEZÕDÉSI SZINTJEI ÉS A FÕBB ÁLLATCSOPORTOK

A Malpighi-csövek sejtjei a testüregbõl passzív át-szûrést végeznek, és – energiát felhasználva –a szervezet számára felesleges anyagokat kiválaszt-ják a csövekbe. A kiválasztószervekre jellemzõharmadik mûködést, a visszaszívást viszont nemvégzik. Mivel a kialakított szûrlet a bélcsatornábakerül, így az szívja vissza az állat számára haszno-sítható anyagokat. A felesleges és káros anyagoka bélsárral ürülnek a végbélen keresztül. (90.1.)

A rovarok légzését a légcsõrendszer biztosítja.A kültakaró betüremkedésével kialakuló csõrend-szer dúsan elágazva a sejtekig juttatja az oxigént,és eltávolítja a szén-dioxidot. A tor és a potroholdalán található nyílásai nyithatók-zárhatók.A csöveket vékony hártya alkotja, melyet rugal-mas kitinspirál vesz körül. A gázok mozgatásáta potrohizomzat végzi. (90.2.)

90.1. A Malpighi-csõ mûködése

VISSZASZÍVÁS

KIVÁLASZTÁS ÁTSZÛRÉS

aminosavglükóz

víz

ionok

karbamid

húgysav

középbélutóbél

felesleges nagyobb anyagok

aktívpasszív

90.2. A rovarok légcsõrendszere és a csõrendszer nyílása. Hogyan épül fel a légcsõrendszer?

légcsõ

nyílás

kültakarókitinszõr

ér

bélfej

légzõnyílások

hasi dúc

légzõ-nyílás

kitinspirál + kitinhártya

torpotroh

CSÓTÁNY BONCOLÁSA

Az éterrel elpusztított csótányt hasi oldalára fektetjük. A potrohát és a torát az egyik oldalon felvágjuk, majd a háti lemezek együtte-sét félrehajtjuk, mintha egy doboz fedelét nyitnánk ki. A félrehajtott „doboztetõt” a kihajtás után letûzzük. A preparátumunkravizet engedünk, annyit, hogy elfedje. Megvizsgáljuk a szívet, a legyezõizmokat és a tor tengelyében elõrefutó aortát, majd ezekóvatos eltávolításával feltárjuk a zsigereket.

Figyeld meg a potrohot csaknem kitöltõ zsírtest lebenyeit! A tápanyagot tároló szervet csipesszel minél alaposabbantávolítsuk el. Azonosítsd a belsõ szerveket! Csipesszel oldalra kiemeljük az emésztõkészüléket. Ha hosszanti metszést ejtünka rágógyomron és a középbélen, kimosásuk után láthatjuk a gyomor kitin-rágóléceit.

A hímivarszerveket a csótányokban igen nehéz megtalálni, mert az ivarzási perióduson kívül aprók. A heréket közvetlenüla potroh háti lemezeinek levétele után kell keresni. Nõstényekbõl a petefészket kiemelve láthatók a petecsövek falán áttûnõpeték. A nõstényekben gyakran találunk petetokot, melyet hátrafelé kihúzhatunk a költõtasakból. A petetokban figyelhetjük megaz embriókat!

Az ivarszervek eltávolítása után láthatóvá válnak a légcsõrendszer hasi nagy csövei és elágazásai. Már látható a hasdúcláncidegrendszer és az utolsó potrohdúcból kilépõ idegek is.

A fej boncolása során megfigyeljük az összetett szemeket alkotó egyszerû szemeket. A szemek felett kisollóval levágjuka fejtok tetejét. A szájszervekhez futó erõs izmokat csipesszel kitépkedjük. Az összetett szemek vonalában – már legtöbbszöra fejtok megbontásakor – feltûnik a látólebeny, mely széles alappal kapcsolódik az agydúchoz. Csótányban az endokrin szerveka nyak területére esnek.

Végül csipesszel kitépjük a fejtokból a szájszerveket és megnézzük részeiket.

MS-2641U_Biologia10g_beadasra.qxd 2013.12.13. 16:02 Page 90

A ROVAROK, A „BEVÁGOTTAK” 91

Miért fontos a belégzéshez a légcsövek falában találhatókitinspirál?

Ha a potroh izmait összehúzza a rovar, az izmokösszehúzása összenyomja a kitincsöveket. A csö-vekben uralkodó nyomás megemelkedik. A szén-dioxidban gazdag gáz a külvilágba távozik, vagyiskilélegzik az állat.

A belégzés során a potroh harántcsíkolt izmaielernyednek, megnõ a potroh térfogata, aminekkövetkeztében a légcsövek saját rugalmasságukbóladódóan kitágulnak. A térfogatnövekedés miatta csõben lévõ nyomás csökken, ami a levegõ be-áramlását okozza. Az oxigén a sejtekhez kerül, ésmegtörténik a gázcsere.

A rovarok nyílt keringési rendszerének (91.1.)

felépítése hasonlít a pókszabásúakéhoz, de mivela rovarok légcsõrendszere biztosítja a sejtek ésa környezet közötti gázcserét, így a keringésirendszer nem szállít légzési gázokat. A többkam-rás szívben billentyûk biztosítják a testfolyadék(vérnyirok) egyirányú áramlását. A kamra sajátizomzata az artériába löki a folyadékot, mely

a szövetek közé kerül. A szövetek között lassanáramlik hátrafelé. Az áramlást – a pókszabásúak-hoz hasonlóan – a szívhez kívülrõl csatlakozó le-gyezõizmok, melyek a szívkamrák tágításávalszívóhatást idéznek elõ.

A gerinctelenek között az egyik legfejlettebbidegrendszere a rovaroknak alakult ki. Hasdúc-lánc-idegrendszerüket a fejben lévõ, testükhözképest hatalmas agy alkotja, mely egyértelmûen

comb

lábszár

vékonyhártya

nyílásnyílás

TÜCSÖK SZÖCSKE

91.2. A tücsök és a szöcske elülsõ pár lábán lévõ halló-szerve

91.1. A rovarok keringési rendszere és szíve. Miért nélkülözhetetlen a legyezõizom?

fejartériatöbbkamrás szívsaját izomzattal

erek

legyezõ-izmok

kamra

legyezõ-izmok

kamranyílás

HÁZI LÉGY MEGFIGYELÉSE

Figyelj meg egy megfogott házi legyet! Milyen érzékszerveket figyelhetsz meg rajta? Nagyítóval vizsgáld meg az összetett szemétés a fejen hátrább található pontszemeket. A rövid csápján vannak a szagokat felfogó érzéksejtek.

Ha a légy az asztalon lévõ folyadékcsepphez megy, megfigyelheted, hogy a mellsõ két lábával beleáll. Rövid idõ múlvakiemeli és „összedörzsöli”. Ekkor kóstolgatja, vagyis a lábán is található ízérzékelõ receptor.

Csak nagyon gyors mozgással lehet megfogni legyet. Ennek nem csak az az oka, hogy összetett szemeivel hátra is lát,hanem a testén lévõ nagyszámú kitinszõr is. Ezek a levegõ mozgását is képesek jelezni az állatnak (Simogasd meg a karodonlévõ szõröket úgy, hogy ne érj a bõrödhöz. Az általad tapasztaltakat érzékelheti a légy is.)

A rovarok között találunk a hangok érzékelésére képes fajokat is. A hallószervek elõfordulhatnak a testen vagy az elsõ párlábon. A receptorsejtek a vázon lévõ nyílást beborító kitinhártya rezgését érzékelik. (91.2.)

Az állatoknál általában elõforduló helyzetérzékelõ szerv a rovaroknál nem alakult ki. A test térbeli elhelyezkedésérõlaz izomzat és a szem által továbbított információkból szerez tudomást az agy, és a beérkezett információk alapján szabályozzaaz állat mozgását.

MS-2641U_Biologia10g_beadasra.qxd 2013.12.13. 16:02 Page 91

92 AZ ÁLLATOK SZERVEZÕDÉSI SZINTJEI ÉS A FÕBB ÁLLATCSOPORTOK

irányítja az idegrendszer többi részét. A fejlett ér-zékelés és a bonyolult mozgás fejlesztette az ideg-rendszerüket. (84.1.)

A rovarok váltivarúak, a nõstény és hím egye-dek megjelenésben is különböznek, van ivari két-alakúság. Megtermékenyítésük belsõ, hiszena szárazföldön élve nincs az ivarsejteket közvetítõközeg.

A rovarok a petébõl (tojásból) kibújva poszt-embrionális fejlõdésüket (92.1.) lárvaként kezdikmeg. A lárva az élõlény átmeneti fejlõdési alakja,mely különbözik a kifejlett élõlénytõl (imágó).Hiányozhatnak bizonyos szervei, rendelkezhetmás szervekkel, eltérõ közegben és életmódbanélhet, mint az ivarérett kifejlett állat. Ha a fajnaklárva alakja is van, a fejlõdést közvetett fejlõdés-nek, vagy átalakulásnak nevezzük. Számos lárva-típus (hernyó, nyû, pajor, álhernyó, kukac, futrin-kalárva) alakulhat ki. A lárva hasonlíthat az imá-góra megjelenésben és életmódban egyaránt. Eza kifejlés. Találunk olyan lárvát is mely egyáltalánnem hasonlít a késõbbi állatra. Az átalakulás so-

rán jelentõs a változás. Ez az egyedfejlõdési módaz átváltozás. Gyakori, hogy a lárva és a kifejlettállat közé a fejlõdés során még egy átmeneti alak,a báb iktatódik. A bábban a lárva testének anya-gai jórészt lebomlanak és a kifejlett élõlény testé-vé rendezõdnek. Az ilyen posztembrionális fejlõ-dést teljes átalakulásnak nevezzük. A teljes átala-kulású állatoknál a báb megjelenési formája isnagy változatosságot mutat (szabadbáb, tonnabáb,

92.1. A rovarok fejlõdése (sáska kifejlése – szitakötõ átváltozása – szúnyog teljes átalakulása)

kifejlett szitakötõ pete

lárva

növekedés,vedléslárva

(álca)

kifejlettszúnyog

lárva

pete

báb

pete

lárva

lárvalárva

lárva

kifejlett sáska

ÁTVÁLTOZÁS TELJES ÁTALAKULÁSKIFEJLÉS

92.2. Néhány rovar lárvája és bábtípusa

hangyalesõ

TONNABÁBSZABADBÁB MÚMIABÁB

darázs légy

szúnyog

nappali lepke

futrinkalárva cserebogárpajor

fátyolkalárva légykukac (nyû) pattanóbogár lárvája

ormányosbogár lárvája

92.3. Az acsa vedlése

MS-2641U_Biologia10g_beadasra.qxd 2013.12.13. 16:02 Page 92

A ROVAROK, A „BEVÁGOTTAK” 93

múmiabáb). (92.2.) A lárvaállapotok között ésa bábállapot kialakulásához szükség van a ved-lésre (92.3.), melyet az állat idegrendszerénekirányítása mellett a hormonrendszer szabályoz(93.1.). A vedlési hormon megindítja a kitinvázbelsõ bomlását. Így elvékonyodik és az állat ké-pes kibújni belõle. A termelt új kitin a levegõnmegszilárdulva egy nagyobb vázat alakít ki.

Sok faj kifejlett egyede már nem is táplálkozik. Célja csupána szaporodás, az utód létrehozása. Mire mondjuk, hogy kérész-életû? Keress adatokat a kérészekrõl! Mit tudsz a tiszavirágról?

A rovarok pontos rendszerezéséhez nagyon kevéslelet, kövület áll rendelkezésre. Csoportosításukkoremiatt fõleg alaktani sajátságok vehetõk figyelem-be. Jellegzetes rendjeik a szitakötõk, a bogarak,a lepkék, kétszárnyúak, a hártyásszárnyúak. Elter-jedésük, nagy fajszámuk, jó alkalmazkodóképes-ségük miatt szinte minden rend képviselõi kapcso-latba kerülnek az emberrel.

Figyeld meg a természetben, állatkertben, múzeumokban, vagyisa környezetedben a példafajokat! Nagyon sok információt, képettalálsz a világhálón, de használd az Állatismeret könyvet is!

A szitakötõk (93.2.) a legõsibb rovarok közé tar-toznak, már az óidõ karbon idõszakában 70 cm-espéldányai éltek. Lárvái (álca) vízben, az imágóka szárazföldön ragadozó életmódúak.

A csótányok rejtett életmódot folytató fajok. El-szaporodásuk esetén mind gazdasági, mind egész-ségügyi szempontból jelentõs kárt okozhatnak.Jellegzetes petecsomót hoznak létre.

Milyen veszélyeket hordoz a csótányok elszaporodása?

A bogarak (94.1.) elsõ pár szárnya vastag, be-takarja és védi a második pár nagyobb felületûszárnyat. Igen változatos táplálkozásmódok alakul-tak ki közöttük. Közel 400 000 leírt fajukkal a leg-fajgazdagabb csoportja a rovaroknak. Olyan élet-tereket is meghódítottak, amelyet konkurens rova-roknak nem sikerült (pl. trágya, a talaj felsõ része,növények kéreg alatti része).

Keress képeket a következõ bogarakról: bõrfutrinka, szegélyescsíkbogár, óriás nünüke, nagy szarvasbogár, tavaszi ganéjtúró,májusi cserebogár, nagy szentjánosbogár, nagy hõscincér, betûzõszú. Melyik milyen életmódot folytat?

Sokat találkozhatunk a szöcskékkel (94.2.).A szöcskék csápjai hosszabbak, mint a testük. To-jócsöveikkel általában a talajba rakják petéiket.Ciripelõ szerveik a szárnyon, hallószerveik a lábontalálhatók. Fõként növényevõk, túlszaporodásukesetén károkat okozhatnak. Ide, a tojócsövesek kö-zé tartozik a lótücsök és a mezei tücsök is.

Nézz utána, melyik a legnagyobb hazánkban élõ szöcskefaj!

A felületes szemlélõ könnyen összekeveria sáskát a szöcskével. Bár a sáskák is növényevõkés petéiket a talajba rakják, mindezt azonban tojó-kampókkal teszik (tojókampósok), a csápjaik pediga test félhosszánál rövidebbek. Enyhe tél után –a nagyobb túlélés miatt – súlyos mezõgazdaságikárokat okozhatnak.

Mi az a sáskajárás?

A hártyásszárnyúak testfelépítésére a két párhártyás szárny mellett jellemzõ a potroh elsõnéhány szelvényének karcsúsága („darázsderék”).Rágó vagy nyaló szájszervük van. Teljes átalaku-lással fejlõdnek. A rovarok között fejlettnek számí-tanak. Összetett szociális életük szervezésben je-lentõs szerepet tölt be a feromon. Jól megfigyelhetõez a rovarállamot alkotó fajoknál, ahol a feromonaz egyedfejlõdésükben, a kasztok kialakulásában,a kommunikációban is fontos szerepet játszik.

93.2. Ezüstös õsrovar (1), tiszavirág (2) és szitakötõ (3)

93.1. A rovar vedlésének hormonális szabályozása

MS-2641U_Biologia10g_beadasra.qxd 2013.12.13. 16:02 Page 93

94 AZ ÁLLATOK SZERVEZÕDÉSI SZINTJEI ÉS A FÕBB ÁLLATCSOPORTOK

ELLENÕRIZD TUDÁSOD!

1. Miben térnek el a rovarok a rákoktól, illetve a pókszabásúaktól?2. Hogyan tudja a rovar szervezete a harántcsíkolt izmainak biztosítani az intenzív mozgáshoz

szükséges oxigént és az energiát szolgáltató szerves anyagot?3. Mi történik, ha egy rovarlárvában túltermelõdik a juvenilis hormon? 4. Mi történik, ha egy rovarlárvában túltermelõdik a vedlési hormon? 5. Vedlenek-e kifejlett rovarok (imágók)? Miért? 6. Mi a fõ különbség az átváltozás és a kifejlés között?7. Milyen folyamatok zajlanak a báb belsejében?8. Miért terjedhettek el ilyen mértékben az ízeltlábúak a Földön?

Ragadozók, növényevõk és paraziták is lehetnek.A mezõgazdaságban fontos szerepet töltenek be(megporzás, növényvédelem, kártétel stb.). (Pél-dák: óriás gyilkosfürkész, nagy magyargubacs, ló-darázs, német darázs, gyepi hangya, erdei vörös-hangya, közönséges méhfarkas, kék fadongó, háziméh)

A rovarok három tori szelvénye között általá-ban két pár szárny található. Nem így a kétszárnyú-aknál, amelyeknek csak egy pár szárnyuk maradmeg. A második pár a repülést egyensúlyozószervvé (billérré) alakult át. Szájszervük igenváltozatos, sokféle táplálkozási változat alakult ki.Fejlõdésük teljes átalakulás, lárvájuk a nyû lénye-gesen eltér a kifejlett állattól. Növényvédelmi kártfõként a lárvák okoznak. Közegészségügyi szem-

pontból sok kétszárnyú faj imágója is káros és ve-szélyes.

Milyen szerepe van az ember életében a nyûnek? (Példák: gyötrõszúnyog, marhabögöly, közönséges muslica, házi légy,közönséges fürkészlégy)

A lepkék (94.2.) teljes átalakulással fejlõdõélõlények. Lárvájuk a hernyó rágó szájszervû.Az imágó viszont nyaló–szívó (pödörnyelv) száj-szervvel rendelkezik, mely a folyékony táplálékfelvételére alkalmas. Testüket sûrû kitinszõrzet bo-rítja, amely a szárnyon zsindelyszerû pikkelyzetté(hímpor) alakult. (Példák: ruhamoly, gamma-ba-golylepke, halálfejes lepke, kutyatejszender, fecs-kefarkú lepke, káposztalepke, nappali pávaszem,selyemlepke.)

94.1. Betûzõ szú (1), aranyos bábrabló (2), óriáscsíbor(3), óriás galacsinhajtó (4)

94.2. Verõköltõ bodobácsok (1), lápi tarkalepke (2),zöld lombszöcske (3)

MS-2641U_Biologia10g_beadasra.qxd 2013.12.13. 16:02 Page 94

A GERINCTELENEK SZEREPE AZ EMBER ÉLETÉBEN 95

Mint bármelyik élõlénycsoport esetén, a gerinc-telen fajok között is találhatók az ember számárahasznosak, de károsak is.

A szaprofita szervezetek tevékenysége nélkü-lözhetetlenek a talaj humuszának kialakításában.Az életközösségek anyagkörforgalmában fontosszerepet töltenek be. Emellett e szervezeteket fel-használják a mezõgazdaságban is korhasztásra.Ilyenkor arra a fára (tönkre, facsonkra), amelyetnem kívánnak másképp hasznosítani, rést vágnak,megcsapolják, és erre oltják rá (például gabona-csíra segítségével) a termeszteni kívánt gombafajt.

Az életközösségekben jelen vannak olyangerinctelenek, amelyek segíthetnek a mezõgazda-ságban, a kertekben a rovarok elleni védekezés-ben a kertben. Ilyenek például a különbözõ rova-rokon élõsködõ fonálférgek. A fonálférgek miutánbejutottak a gazdaállatba, – legtöbb esetben annaklárvájába – a gazdaszervezet 2-3 nap alatt elpusz-tul. A tetemben a fonálféreg 1-3 nemzedéke fej-lõdik ki. Elhagyva az elpusztult rovarlárvát, to-vábbi élõ lárvákat támadhatnak meg.

Keress egyéb lehetõségeket a gerinctelenek hasznosságára!

A tengeri állatok fogyasztása nagyon egész-séges, foszfortartalmuk segíti a csontok és a fogakfelépülését, az idegrendszer ideális mûködését,az anyagcserét. A belõlük nyerhetõ ásványi anya-gok és vegyületek más táplálékokból csak rész-legesen szerezhetõk be. Hazákban ezért hangsú-lyozzuk a halfogyasztás fontosságát.

A rovarok sok fehérjét és zsírt tartalmaznak,gyorsan szaporodnak, ízletes ételek készíthetõk

belõlük. Fogyasztásuk elterjedése jelentõsenenyhítené a globális élelmiszerválságot. A nyugatiemberek csak végsõ esetben fanyalodnak rovar-evésre. A trópusokon és szubtrópusi vidékekenazonban bizonyos rovarokat, például kifejlett ter-meszeket vagy egyes rovarlárvákat szívesebbenfogyasztanak, mint madár-, hal- vagy emlõshúst.

A rovarevés a környezetre is jó hatással van. A ro-varok sokféle szerves anyagot képesek nagyon ha-tékonyan ehetõ testtömeggé alakítani. Egy szarvas-marha például 8 gramm élelmet fogyaszt 1 grammtesttömeg-gyarapodáshoz, míg egy rovarnak ke-vesebb, mint 2 gramm is elég ehhez. Sok rovar –például a legyek, a tücskök a szöcskék és a bogarak– képes elfogyasztani és hasznosítani azt a mezõgaz-dasági hulladékot, amellyel az ember vagy a hagyo-mányos háziállatok már nem tudnak mit kezdeni.

Gyûjts adatokat arról, hogy miért lehet nagy szerepük az em-beriség élelmiszerválságának megoldásában a rovaroknak?

A gerinctelen állatok (csigák, kagylók, rákok,stb.) izomzata, húsa nem túl jellegzetes ízû. A fû-szerezés jelentõsen emeli a fogyasztási értékét.

Alkoss vagy keress recepteket a különbözõ gerinctelenek el-készítésére. Ismertessétek a recepteket kiselõadások formájá-ban. Vitassátok meg a megismert „terveket”!

Sokkal többször találkozhatunk a gerinctelenállatok emberre hátrányos hatásaival. A 96.1. táb-lázat csak kiemel néhány emberi betegséget oko-zó kórokozót, vagy egy gerinctelen állat által köz-vetített parazita eredményezte betegséget.

Készítsetek tablót elhalt állatok külsõ vázaiból! Rendezzetekkiállítást a gyûjteményekbõl!

A GERINCTELENEK SZEREPE AZ EMBERÉLETÉBEN

95.1. A gerincteleneket táplálkozási céllal is felhasználják

MS-2641U_Biologia10g_beadasra.qxd 2013.12.13. 16:02 Page 95

134 AZ ÁLLATOK VISELKEDÉSE

A legtöbb állat (egyes különleges esetektõl elte-kintve) felkeresi legalább egy fajtársát, a párjáta szaporodási periódusban. Természetesen számosfaj egyedei nemcsak páronként, hanem nagyobbszámban találhatók egymás társaságában. A cso-portok lehetnek átmenetiek vagy állandók. (134.2.)

Az átmeneti közösségek – az ún. idõleges tö-mörülések – a félelem, a biztonságkeresés, az éh-ség hatására alakulnak ki. A közösség egyedszá-ma tág határok között változhat, a csoport befo-gad újakat, de távozhatnak is az egyedek. Ezértaz idõleges tömörülést nyitott közösségnek nevez-zük. A csoport viselkedését egy vagy több kezdõegyed váltja ki. Azok, amelyek elõször reagálnaka környezet hatásaira.

A nyitott csoportokban az egyedek közötti szo-ciális vonzódás nem játszik lényeges szerepet. Azállatokban kialakuló erõs szociális vonzódás zártközösségek kialakulását eredményezi. Ezek a kö-zösségek legalább egy szaporodási idõszakra ala-kulnak ki, de elõfordul, hogy egy életre szólnak(pl. a hattyúcsalád), és nem szívesen fogadnak bekívülállót. A csoport tagjai között jellegzetesrangsor alakul ki, amelyet – esetenként küzde-lemben – idõrõl idõre „újraértékelnek”. (134.1.)

A család elsõsorban a madarak és az emlõsökközött gyakori, bár például a darazsaknál is meg-figyelhetõ. A szülõk és az utódok közössége a leg-több esetben csak az ivadékok felnevelése idejérealakul ki. (135.1.)

Egyes fajok családjai nagyobb közösségekbenegyesülnek. Így alakulnak ki a kolóniák. A nagymadártelepeken, a patások csordáiban a szaporo-

AZ ÁLLATOK TÁRSAS VISELKEDÉSE

Szociális vonzódás: az állatok társulási hajla-ma, amely az egyedek közötti távolságcsökke-nést eredményezi.Küzdelem: elsõsorban a hímek között jelent-kezõ, fõleg fenyegetésbõl, jelzésekbõl, ritkánfizikai összecsapásból álló viselkedéssor. Ál-talában nem jár fizikai sérüléssel, mert a vesz-tes elfogadja az eredményt, s ezt jelzi is.

Rangsor: az állatok társas kapcsolataibankialakuló alá- és fölérendeltségi viszony.Legtöbbször az egyedek fizikai fölénye, tapasz-talata és vérmérséklete alapján alakul ki.A rangsor elõnyös a közösség számára, mertsegítségével elkerülhetõk a mindennapos össze-ütközések, egyúttal az elõnyösebb tulajdonsá-gokkal rendelkezõ egyed juthat elõbb a kör-nyezet erõforrásaihoz.

134.1. Mezei nyulak és zebrák küzdelme; a szürke farkas fenyegetõ vicsora jelzi, ki a „fõnök”

134.2. A pingvinkolónia egyedei összebújva védekezneka hideg ellen

MS-2641U_Biologia10g_beadasra.qxd 2013.12.13. 16:02 Page 134

AZ ÁLLATOK TÁRSAS VISELKEDÉSE 135

dási és az ivadékgondozási idõszakban megma-radnak a családok, de utána is jellemzõ marada csoport közös védekezése. (135.3.)

A rágcsálók közösségei a nagycsaládok,amelyekben a különbözõ nemzedékek családi kö-telékben, egy közös területen élnek együtt. Ilyenfalkaszerû, többgenerációs családok az elefán-toknál is kialakulnak.

Az államalkotás (rovarállam) a hangyák, a mé-hek és a termeszek tökéletes összhangban mûködõ,kasztokra tagolódó közössége. A közösség nagyegyedszámú, tagjai szoros rokonságban állnakegymással. Életüket szigorúan alárendelik azállam fennmaradásának. (135.2., 135.4.)

A zárt közösségek egyedeinek a létfenntartá-sukhoz, a szaporodásukhoz megfelelõ területrevan szükségük, melyet territóriumnak nevezünk.A csoport elhatárolja és megvédi a területét,amely biztosítja az erõforrások kihasználását,az egyedsûrûséget, az optimális szaporodást és azivadékgondozást.

Személyes tér: az állatok egyedeinek változónagyságú térigénye. Nagysága függ a faj egye-deinek kontaktustûrésétõl, az egyedek állapo-tától, a környezeti hatásoktól.

A csoportosan élõ állatokra is jellemzõ azegyedek közötti bizonyos távolságtartás igénye.A megfelelõ tér – a személyes tér – az élõlénykomfortérzéséhez szükséges.

135.1. Hattyúcsalád. Egész életre szóló kapcsolat alakulki a két egyed között

135.3. Az alaszkai pézsmatulokborjakat a felnõttekvédik

135.2. Hangyaboly és termeszvár. A termeszvár akártöbbméteres is lehet

135.4. Termeszkatonák, a királynõt gondozó dolgozókés a királynõ

Territórium: az a terület, melyet egy egyedvagy az egy fajhoz tartozó egyedek csoportjabirtokol a táplálkozás, a szaporodás és az iva-dékgondozás céljából. A területet elhatárolják, amihez jelzésekethasználnak (kémiai anyagokat – pl. emlõsök;vizuálisat – pl. korallhalak; hangot – pl. énekes-madarak). A betolakodóval szemben agressziótmutatnak.

MS-2641U_Biologia10g_beadasra.qxd 2013.12.13. 16:02 Page 135

136 AZ ÁLLATOK VISELKEDÉSE

A nagysága változhat, hidegben vagy egy ra-gadozó támadása esetén az állatok közelebb kerül-nek egymáshoz, csökken a személyes terük. A pár-kapcsolatokban az udvarlás egyik szerepe a partnerszemélyes terének csökkentése.

A kontaktustûrõ vaddisznók, denevérek (136.1.)

elviselik egymás közelségét. A testérintkezéstnem tûrõ állatok azonban egy bizonyos távolsá-gon belül megakadályozzák a fajtárs közeledését:elhúzódnak vagy agresszióval válaszolnak.

Figyeld meg, hogyan viselkedik két, egymást nem ismerõember egy kis liftben! A helyiség két ellentétes sarkában állnakmeg, figyelik az emeletek sorát, esetleg igazgatják a kulcs-csomót. Vagyis, mivel sértik egymás személyes terét (de kul-túránkból adódóan agresszióval nem válaszolhatnak, elmenninem tudnak), idõlegesen nem vesznek tudomást egymásról.

AZ ÁLLATOK SZEXUÁLIS VISELKEDÉSE,AZ IVADÉKGONDOZÁS KÜLÖNBÖZÕFORMÁI

Azokat a viselkedésformákat, melyek a megter-mékenyítéshez vezethetnek, szexuális viselke-désnek nevezzük. Az eredményes szaporodáshozsok fajnál ehhez szükséges az ivadékgondozás is.

A szaporodási viselkedések az elõzõekkelszemben az állat fejlõdésének csak egy meghatá-rozott idõszakában jelentkeznek, az ivarérettségelérésétõl az ivadékgondozás befejezéséig tartanak.

A szaporodási viselkedés ciklikusan vagy fo-lyamatosan jelentkezhet az ivarérett idõszakban.A ciklikus megjelenés esetén csak az év megha-tározott idõszakában, rövid ideig – gyakran csaknéhány napig – jelentkezik. A fajok egy részébencsak többévente (pl. elefánt) mûködnek a szexuá-

136.1. Kontaktustûrés: a denevérek szívesen pihennekegymás mellett

136.2. Az integetõ rák hatalmas ollójával, az éneklõ kék-begyhím hangjával hívja fel magára a nõstény figyelmét

lis magatartás mozgásmintázatai, de gyakoribb,hogy egy évben egyszer (pl. szarvasmarha, ló)vagy több alkalommal is jelentkeznek ezek (pl.kutya, házi egér).

Az evolúció során megjelentek olyan fajokis, melyek az ivarérettség után folyamatosan, denem egyenletesen képesek szexuális aktivitástmutatni (pl.: házityúk, ember).

A szaporodás túlnyomórészt öröklött ele-mekbõl áll, de ezek összehangolásában a tapasz-talat is fontos lehet. A viselkedés szabályozásábanbelsõ és külsõ tényezõk vesznek részt. A belsõtényezõk között a hormonok és a felhalmozottenergiatartalékok döntõek, míg a partnertõl szár-mazó kulcsingerek mellett a napszakok változása,a környezet táplálékbõsége, sõt az idõjárás is sze-rephez jut.

A szexuális viselkedés bevezetõ szakaszaa párválasztás. Ezt az egyedeknek a másik nemiránti vonzódása indítja be. A végrehajtásbanáltalában a hímek aktívak. Kialakulhat közöttükküzdelem a szaporodás jogáért, a nõstényekért.(136.2., 136.3.)

136.3. Mi jellemzi a nõstényért folytatott küzdelmet?

MS-2641U_Biologia10g_beadasra.qxd 2013.12.13. 16:02 Page 136

AZ ÁLLATOK TÁRSAS VISELKEDÉSE 137

Az egymásra találáshoz, a partner kiválasztásáhozaz állatok jelzéseket bocsátanak ki. Ezek lehetnekkémiai anyagok (feromonok) az emlõsöknél és azízeltlábúaknál (gyapjaslepke). Az akusztikus párke-resés jellemzõ a békákra (137.1.), a sáskákra, a tücs-kökre, a kabócákra és a madarakra. Nagyon elterjedta vizuális jelekkel történõ párválasztás is. A szent-jánosbogár villogása, a halak (pl. a tüskés pikó vö-rös hasa, 137.3.) és a madarak hímjeinek színesnászruhája (137.2.) (páva, pulyka tollazata, a fregatt-madár vörös torokzacskója), illetve táncmozdulataika nõstény érdeklõdésének a felkeltésére szolgálnak.

Az udvarlás és a nászjáték a személyes térleküzdésével csökkenti a partnerek közötti távolsá-got. Fokozza és azonos szintre hozza az egyedekizgalmi állapotát, a fajra jellemzõ megjelenése miattmegakadályozza a rokon, nem egy fajba tartozóegyedek keresztezõdését.

Az udvarlásnak nagyon sok módja alakult ki. Ami-lyen jelentéktelen a nagy lugasépítõ madár hímjénekmegjelenése, olyan díszes az építménye. A bölcsõ-szájú hal hímje ikrázódombbal igyekszik megnyer-ni a párzásra a nõstényt. (138.1.)

137.1. A lantfarkú madár násztánca; felfújt torkú, brekegõ béka. Melyik kommunikációtípusba tartoznak?

137.3. A tüskés pikó udvarlási és párzási magatartása

137.2. Hím és tojó tõké réce tollazata. Miért díszesebba hím tollazata? Ennek milyen eõnyei és hátrányaivannak?

HÍM NÕSTÉNY

cikkcakk tánc

vezet

remeg

leikrázik

követ

bemegy a fészekbe

duzzadt hasátmutatja

mutatja a fészek bejáratát

megjelenik

megter-mékenyít

MS-2641U_Biologia10g_beadasra.qxd 2013.12.13. 16:02 Page 137

138 AZ ÁLLATOK VISELKEDÉSE

A párzás eredményeként következik be a pe-tesejt megtermékenyülése. A szexuális magatar-tás e szakasza is nagyon változatos formában,fajra jellemzõ módon valósul meg.

A halak között a nõstény ikrázását sokszor a hímudvarlása váltja ki, ugyanakkor az ikra lerakásaaktiválja a hím spermaürítését (137.3.). A varangyátkarolja a nõstényt, mintegy kinyomva belõlea petéket. A házityúk tojójának lehúzódása indítjaa kakas párzó aktivitását.

A szexuális viselkedés eredményeként bekö-vetkezik a megtermékenyítés. Ezzel kezdetétveszi a szülõk áldozatot igénylõ, fáradságos, denélkülözhetetlen, sok szépséggel együtt járó tevé-kenysége, az ivadékgondozás.

Ivadékgondozás: az ivarosan szaporodó fajok-ban az utód fennmaradási esélyeit, zavartalanfelnövekedését elõsegítõ önzetlen magatartás-formák összessége.

138.1. A nagy lugasépítõ madár és díszes „sétánya”; a bölcsõszájú hal hímje az ikrázódombja felett

138.2. A párzás után a nõstény imádkozó sáska elfo-gyasztja a legyengült, kisebb méretû hímet

138.3. A szivárványos ökle ikráját kagylóba juttatja (1);a káposztalepke (2) és a fürkészek (3) ivadékgondozása

A gondoskodás mértéke általában fordítottanarányos a lerakott peték, a létrejött utódok számá-val. Legtöbbször a nõstények játszanak fontosabbszerepet e magatartásformában, de számtalanpéldát találunk a közös ivadékgondozásra, sõt né-hány fajnál a hímek domináns szerepére is (pl.csikóhal).

Az ivadékgondozásnak számos típusa van.A peték védett helyre helyezése (japán szivárvá-nyos ökle), a táplálék közelében történõ lerakása(galacsinhajtó, káposztalepke, méhfarkas), a pe-ték a kikelésükig történõ cipelése (dajkabéka,kandicsrák), a tojások költése, a méhben való fej-lõdés mind azt szolgálja, hogy az ivadékok minélbiztosabban, nagyobb arányban maradjanakéletben. (138.3.)

Az utódnevelésben szerepet kaphat az ivadékmechanikai védelme (139.1.), a védelem melletta táplálása (139.3.), sõt a legfejlettebb esetben méga kicsinyek tanítása is, ami elsõsorban az emlõ-söknél jellemzõ.

MS-2641U_Biologia10g_beadasra.qxd 2013.12.13. 16:02 Page 138

AZ ÁLLATOK TÁRSAS VISELKEDÉSE 139

ELLENÕRIZD TUDÁSOD!

1. Hogyan valósul meg a viselkedés szabályozása az idõleges tömörülésben? Miben tér el ettõla zárt közösség?

2. Miért alkotnak nagyobb egyedszámú közösségeket a növényevõk, mint a ragadozók? 3. Mi az agresszió, mi jellemzi a küzdelmet?4. Milyen szerepe van a rangsornak a társas viselkedésben?5. Hasonlítsd össze a territóriumot és a személyes teret!6. Miben tér el a szexuális viselkedés a többi magatartási formától?7. Hogyan valósulhat meg a párválasztás? Mi az udvarlás, és mi a szerepe?8. Mikor, milyen esetben hoznak létre az állatok sok utódot, de kevés ivadékgondozással, és mi-

kor keveseset, jelentõs utódneveléssel? Milyen következtetést vonhatsz le? Keress példákat azivadékgondozás formáira!

Akváriumban tartott bölcsõszájú halak kicsinyeit áttesszük egymásik edénybe. Egy idõ után néhány köbcentiméter vizetöntünk át a kicsinyek edényébõl a szülõk akváriumába.A szülõk intenzív keresésbe kezdenek, izgatottan kutatják, holvannak az utódok. Vajon mi váltja ki ezt a viselkedést?

A bölcsõszájú hal a kikelt ivadékokat veszélyesetén a szájába veszi (139.2.). A kapcsolatot azivadékok által leadott kémiai anyagok és a vizuálisingerek biztosítják a két fél között.

A madarak kiköltik tojásaikat. A fészekhagyómadarak kicsinyei rövid idõn belül önállósodnak,a fészeklakók szüleinek viszont hosszú ideig kelltáplálni õket. A szülõkkel való együttélés lehetõ-séget ad a tanulásra.

Azonosítsd és elemezd a vetített filmeken (pl. Az élet erõ-próbái; A magatartáskutatás története) a különbözõ magatartás-formákat! Miben tér el a háziállatok viselkedése a vad õseikétõl?

139.1. A dajkabéka a megtermékenyített petéket hátsólába köré tekerve magán hordozza

139.3. Madárfiókák etetése (fészeklakó fiókák „kolduló”mechanizmusa). Milyen ingerek hatását figyelhetjük meg?

139.2. Bölcsõszájú hal ivadékaival

MS-2641U_Biologia10g_beadasra.qxd 2013.12.13. 16:02 Page 139

158 A NÖVÉNYEK SZERVEZETE, ANYAGCSERÉJE. A FÕBB NÖVÉNYCSOPORTOK

A NÖVÉNYEK SZERVEI – A SZÁR ÉS A LEVÉL

A SZÁR

A szár tartja a szerveket, ezzel biztosítja a növényalakját. A szállítószövetével továbbítja a tápolda-tot és a kész szerves anyagokat. Õsibb típusa a fásszár, de a lágy szár is nagyon elterjedt.

metszetben a szállítónyalábok körkörösen vagyszórtan helyezkednek el. A kétszikûeknél a kör-körös, az egyszikûeknél a szórt a jellemzõ (158.3.).

A fás szár szerkezetét a 152. oldalon ismer-hetted meg.

Hogyan helyezkedhetnek el az elõször megjelenõ szállítónya-lábok a fiatal fenyõ szárában? Milyen szöveteket és szállító-nyaláb-típusokat látsz a 158.1. képen?

A leveles szár a hajtás, melynek fiatalkorialakja a rügy. A rügyben megtaláljuk a szár ésa levelek (hajtásrügy) vagy a virág (virágrügy)kezdeményét. Kialakulhat vegyesrügy is, ameny-nyiben mind a levelek, mind a virág megtalálható

Hajtás: leveles szár.Szártag: két legközelebbi levél, csomó vagyelágazás közötti szárrész.

A fás szár típusai a közvetlenül a talaj fölöttelágazó cserjeszár, a magasabban elágazó fatörzs,és az el nem ágazó pálmatörzs, csúcsán levélko-szorúval. (158.1.)

A lágy szár gyakori típusa a puha, nedvdúsdudvaszár (paradicsom). A szalmaszár (búza)üveges, ehhez hasonló a magas, kemény nádszár(bambusz).

A palkaszárban egy rövid szártaghoz egy hosszúramegnyúlt szártag kapcsolódik (vízipálma, káka).A tõszár (kövirózsa) tõlevélrózsát visel, rövid szár-tagú. A tõkocsány (tulipán) egy szártagú, el nemágazó szár, amely levelet nem visel, a végén virág,virágzat található.

A szár föld alatti vagy föld feletti része az evo-lúció során különbözõ feladatok ellátására módo-sulhat. Föld feletti szármódosulás pl.: a nedvdúspozsgás szár (kaktusz). Föld alatti szármódosulásPl.: a raktározó gyöktörzs (pitypang, gyöngyvirág).

Milyen szártípusokkal találkoztál lakókörnyezetedben vagy a ki-rándulásaid során?

A fiatal szár bõrszövete általában egyrétegû,rajta gázcserenyílások is elõfordulnak. Kereszt-

158.3. Körben elhelyezkedõ szállítónyalábok fiatal nap-raforgó szárában (balra) és a kukorica szórtan elhelyez-kedõ nyalábokat tartalmazó szára

158.1. A fás szár három alaptípusa: cserjeszár, fatörzs,pálmatörzs. Mi a fõ különbség az egyes típusokközött?

158.2. A rügy hosszmetszete

csúcsrügyLEVÉLRÜGY

VEGYESRÜGY

oldalrügy

tengely

hajtás-csúcs

szártag

csomó

levél-kezdemény

virág-rügyek

levél-rügyek

MS-2641U_Biologia10g_beadasra.qxd 2013.12.13. 16:03 Page 158

A NÖVÉNYEK SZERVEI – A SZÁR ÉS A LEVÉL 159

egyetlen hajtáskezdeményben. Elhelyezkedésealapján a csúcsrügyet és az oldalrügyet különít-hetjük el. (159.2.)

A LEVÉL

A levél a fotoszintézis, a gázcsere és a párologtatásszerve. A fotoszintézist a táplálékkészítõ alap-szövet végzi, a gázcsere és a párologtatás a bõr-szövet gázcserenyílásain keresztül történik. A le-vélben szállítónyalábok (levélerek) találhatóak,melyek farésze a párologtatásra kerülõ és a foto-szintézishez szükséges vizet szállítja, háncsrészepedig a fotoszintézis során termelt szerves anya-gokat szállítja el a növény többi részébe. (159.2.)

A levélalap rögzíti a szárhoz, a levélnyél pedigtartja a változatos, fajra jellemzõ alakú levélle-mezt. Ha egy levélalaphoz több levéllemez is tar-tozik, összetett levélrõl beszélünk. Ellenkezõesetben a levél egyszerû. (159.1.)

A levélnek több típusát különítjük el: szik-levél, allevél (a lomblevelek zónája alatt – pl.rügypikkely), lomblevél, fellevél (a lomblevelekzónája felett – pl. pelyvalevél).

Hasonlítsd össze az egy- és kétszikû növények leveleinekállását a szárhoz képest! Milyen különbséget okozhat az eltérõállásuk a keresztmetszeti képen látható szöveteik elrendezõ-dése között? (159.2.)

ELLENÕRIZD TUDÁSOD!

1. Milyen közös sajátságai vannak a szárnak és a levélnek?2. Mi a feladata a hajtás alkotóinak?3. Milyen szerepe van a rügynek?4. Mi a különbség az egyszerû és az összetett levél között?

159.1. A lomblevél felépítése

159.2. Kétszikû levél keresztmetszete. Miért cseké-lyebb a levél párologtatása a bõrszöveten át, mint agázcserenyílásokon keresztül?

A levél az alapfeladatainak ellátása mellettmódosulhat is. A sóskaborbolya levéltövise a vé-delmet, a lednek levélkacsa a kapaszkodást, a ro-varfogó növények levelei a különleges táplálko-zást segítik. (159.3.)

felsõ bõrszövet

gázcserenyílásalsó bõrszövet

farész

háncsrész

kutikula oszlopos táplálékkészítõalapszövet

szivacsos táplálékkészítõalapszövet

a levél fonákja

a levél színe

levéllemez

levélerezet

levélnyél

levélalap

159.3. Kancsóka és vénusz légycsapója. Miért lehetszükségük a fotoszintetizáló növényeknek állati táp-lálékra?

MS-2641U_Biologia10g_beadasra.qxd 2013.12.13. 16:03 Page 159