244

Láthatod, a vadászathoz erõ, ügyesség és találékonyság, csalafintaság is kell.Õseink nem elsõsorban saját gyönyörûségükre vadásztak – bár kedvelték a vadászatot –, a vadhústáplálékukként szolgált.

A vadásznak hûséges kutyája segít ma is a hajtásban, s az elejtettvad nyomára is a jó szimatú kutya vezet. Híres magyar vadász-kutyák: a vizsla, az erdélyikopó és az agár.

november 23-24.

Magyar vizsla Magyar agár Erdélyi kopó

November 24.

A magyar ember és a ló

A ló a magyar embernek õsidõk óta hûséges társa. Hogyan is tudott volna nagy távolságokatmegtenni, csatába menni nélküle? Ló és lovasa szinte összenõttek egymással. Minden mozdulatát

ismerte egyik a másiknak. Ha nem így lett volna, a lovas nem tudottvolna pontosan célba találni íjával. Amikor a lovas íjával lõ, mindkétkezét a nyilazáshoz használja. Ha nem éreznék egymás testét tökéletesen,a célzás sem sikerülne, s a lovas is leeshetne lováról.Ha egyikük bajba került, a másik megérezte. Sok vitéz életét mentettemeg hûséges lova. Mondáinkban nagy királyaink is szinte kivétel

nélkül lovasként szerepelnek, s a csodálatos események is sokszor a hõs lova segítségével történnek.A falu népe nem is vette emberszámba azt a férfit, aki nem tartott lovat. Hogy is tudott volna

földet mûvelni nélküle? A ló ma is sok földmûvelõ ember hûséges segítõje a munkában: szekerethúz, ekét von. Sok ember sem tudná elvégezni azt a nehéz munkát, amit egyetlen ló teljesít. Az embermeg is becsüli segítõtársát: eteti, itatja, ha baja van, gyógyítja. Még beszélget is vele! Mert a lónagyon érzékeny állat, megérzi, ha szeretik.

Nekünk, magyaroknak különösen kedves a ló. Mi a fehér ló népevagyunk. Már Atilla, hun õseink nagy királya is fehér lovon járt, s ígykésõbb Turul nemzetség-beli szent királyaink, az Árpád-házi királyok is.

Õseink vallásukban is szorosan kapcsolódtak a lóhoz. Fehér lovatáldoztak. Az áldozati szertartás után húsából nagy lakomát csaptak. Innena székely mondás, ami még ma is járja: „Ha fehér lovat látok,megéhülök.”

A székelyek házain õsidõktõl fogva kint volt a lókoponya. A fehér ló ugyanis a Nap állata,a ház homlokzatára pedig a Nap jeleként tették. A székely gyermekeknek még ma is az „aranycsitkó”hozza a karácsonyi meglepetést.

Eleink lóval temetkeztek. A régészek nagyon sok olyan sírt tártak föl, ahol az eltemetett embermellett ott voltak a ló csontjai is.

Népmûvészetünkben is gyakran megjelenik a ló. Faragott, hímzett életfáinkat gyakran lovak„õrzik”, máskor szarvasok vagy madarak:

Meséink egyik leggyakoribb szereplõje a ló, méghozzá nem is akármilyen: táltos! A táltosnakhárom –, öt –, vagy hat lába van, s beszélgetni tud az emberrel.Parazsat eszik, ettõl kap erõre, s ekkor nincs elõtte lehetetlen. Fölrepüla levegõbe, s olyan gyorsan száguld, mint a gondolat. A legnehezebbakadályokat a legkisebb királyfi általában csakis táltos lova segít-ségével tudja legyõzni.

Szokásaink közül több is a lóhoz kapcsolódik:Pünkösd ünnepén pünkösdi királyt választottak falvainkban. A királyságért meg kellett küzdeni.

A viadalon a legények lovat futtattak, lóról kellett célba nyilazniuk, különféle ügyességi feladatokatkellett megoldaniuk vágtató lovon, hogy kiderüljön, ki a legjobb közülük, aki alkalmas a pünkösdikirályságra.

A ló végigkísérte az ember életét a születéstõl a halálig. Ha fiúgyermek született, miután apjaa kalapját az újszülött feje fölé emelve beáldotta a családba, kivitte az istállóba, s meztelenül a lóhátára tette. A ló megérzi, ha fiúgyerek született, s mindketten várják a találkozást.Leánygyermekkel ezt nem tették, de a lányok, asszonyok is tudtak lovagolni. Ismert, hogy Gézafejedelem felesége, Sarolt, aki magyar asszony volt,nagyon jól lovagolt.

Az esküvõre lovaskocsi vitte az ifjú párt, s ló kísérteaz embert utolsó földi útjára, a temetõbe is.

Szeresd te is nagyon a lovakat, ha teheted, tanuljlovagolni, hiszen a magyar emberhez hozzátartozikhûséges társa, a ló.

Találós kérdés

Hat lába van, de csak négyen jár Mi az? (Ló és lovasa)

Szólások a lóról

Kilóg a lóláb: Szembetûnõ, hogy valami nincs rendben a dologgal kapcsolatban.Átesik a ló túlsó oldalára: Az ellenkezõ végletbe esik.Búsuljon a ló, elég nagy a feje! Nem érdemes búslakodni.Dolgozik, mint egy ló: Sokat és küszködve dolgozik.Nem adja egy vak lóért: Nagyon örül neki, sokért nem adná.Lovon jött, gyalog jár: Elszegényedett.Még egy lónak is sok volna: Nem bír ennyi terhet, szenvedést az ember.

245

november 24.

Keresztszemes, életfás párnalovakkal (Czárán Istvánné munkája) Keresztszemes párna szarvasokkal

Táltos ló a hun korból (Kovács I. felv.)

Életfás minta madarakkal (Szerencsés J. f.)

Pásztorfaragás rajza

Jó lóra tesz: Jól számít, amikor valakinek a pártjára áll.Lóvá tesz valakit: Becsapja, rászedi, elbolondítja.Magas lovon ül: Fölényesen viselkedik.Magas lóról beszél: Fölényesen beszél.Lovat ad alá: Felbátorít, fellovall valakit valamire.Szalad, mint a csikó az anyja után: Állandóan követi, el nem marad mellõle.Kihulltak már a csikófogai: Nem fiatal már.

Közmondások a lóról

A lónak négy lába van, mégis megbotlik: Mindenki tévedhet.Ha ló nincs, szamár is jó: Jobb híján megelégszünk azzal is, ami éppen van.Közös lónak túros (kisebesedett) a háta: Amit többen használnak, hamar tönkremegy, mert nem

mindenki vigyáz úgy rá, mint a sajátjára.Ha ló botlik, nagyot botlik, ha csikó botlik, kicsit botlik: A felnõttek hibáinak súlyosabb

következményei szoktak lenni, mint a gyerekek hibáinak.Lóra termett a magyar: A magyar ember ügyesen megüli a lovat.Sokat a ló se bír: Az ember teljesítõképességének is van határa.Csikó az anyja mellett szokik: A gyermek a szülõ példáját szokta követni.Kócos csikóból válik a jó paripa: Pajkos gyerekbõl lesz a dolgos ember.Rossz csikóból is válhat még jó ló: Haszontalan gyerekbõl is válhat derék ember.

Nyelvtörõ

„Csengeri csikós itat a Tiszán,Három cserép csengõ cseng a csengeri csikós csikójának nyakán.”

246

november 24.