Nyilt szó. írta : Szabolcsi Miksa. — És ismét útnak indult a bolygózsidó . . . Irta : Dr. Fleischmann Sándor. — Emigránsok között.Irta : Mardochai Hajéhudi . — Levél a kaszárnyából. Irta : HazaiSúgó. — Egy csapásra. (Elbeszélés.) — Verses krónika. — Hirek. —

Pályázatok. — Hirdetések.A mellékleten : »A. szorongatások közt*. Irta : Dr. SteiriherzJakab. — Dávid király temetése. (Franki költeménye.) Fordította :Dr. Feléld Sándor. — A zsidók Kínában. Irta : Falk Richárd. —

Házasságszerzó'k. (Elbeszélés) Irta : Sach er-Masoch Lipót.

Tartalom :(Vasárnap (1900. július 22.) 5660 Tamuz hó 25-ike.Hétíõ 26-ika. Kedd 27-ike. Szerda 28-ika. Csütörtök 29-ike.

(Délben : j ómkipurkoton istentisztelete.)Péntek Áb hó 1-je. Rós-ehõdes. (A kilencz gyásznapkezdete.) Szombat 2-ika . Hetiszidra : Matósz és Maszé.(Mózes IV. könyve 30. íejezete 2. versétõl a 36. fejezetés egyszersmind a könyv végéig.) Haftora : »Simeu devarHássém bész Jáákov .. . . « (Jeremiás II. fejezete 4. ver-

sétõl a 29. versig.)

N a p t á r;

A nyirádi Hírese zsidó (Hirschlnek hívják azistenad tát), ki pár esztendõvel ezelõtt egy 40 évóta fönnálló boltot vett át apósától (tán hozo-mányképpen), nem hízhatott meg valami nagyona »nép zsírján « — ahogy a mûkifejezés néppártizsargonban hangzik. Különben tán mégis inkábbtõkepénzesnek csapna föl, hogy most üzletétbezárta és nem futkosna pro tekezió után Jelli-nek Henrikhez , vagy Gál Károlyhoz, hogy háthamegtehetnék havi 36 frt fizetéssel és napi 18órai munkával j áró konduktornak a villamoson.A Likta (Lichttag) botos sem uzsorázhatta ki va-lami nagyon a felsõ-megyeri keresztény népet,hogy olyan nagyon töri magát valamely vicze-sameszi állás lítán a pesti izr , hitközségnél. Apalántái Mózsi bácsi , ki pedi g 22 esztendõn átárulta a pántlikát , a viganóra valót , gyufá t, czér-nát és mindenféle jó fûszert a lelkem szomszéd-asszonyoknak, sem csalhatta nagyon tönkre a jó fa-usi népet , külön ben nem akadna vele anny i dolga apesti izr. nõegyletnek, melynek jóvoltából él sze-gény, mióta családj ával Budapestre költözött.

És nem futtathatott koldusbotra sok jóra-való keresztény gazdák a többi volt falusi bol-tos sem, kik most oly szorgalmasan tanulmá-nyozzák Budapesten az »Apró hirdetések * rova-tait , hogy hátha azért tehetnének bármily szeré-nyen díjazott munkára, szerény kis állásra, akár -milyen csekély keresetre, hogy ne essenek továbbrais terhére a jótékony zsidó intézeteknek. Mert

ezt meg nem szokhatj ák. Mer t becsületes kere-setök volt ám annak a sok intelligens, j óravalóés tetõtõl talpig magyar embernek, mig a Dunán-túl kisebb-nagyobb községeiben kereskedésekvolt, azaz mielõtt elvették volna kenyeröket anéppár t alkotta és — mondjuk ki csak nyíltan —a hatóságok támogatta keresztény f ogyasztási ssö-vstlcezetek.

Nem szereztek vagyont, nem is igen tehet-tek félre valamit esetleg bekövetkezhetõ rószidõk számára, de élhettek üzleteik után , fizet-hették adójukat, nevelhették gyermekeiket és aholkellett , áldozhattak a jóért , közérdekért.

A nép jól megfért velõk. Sok helyütt valósá-gos testvéri viszony fejlõdött ki a magyar paraszt-gazda és a zsidó boltos között. Becsülték egy-mást, segítették egymást, szerették egymást. Aboltos is csak olyan j õ magyar volt , mint akatholikus gazda ; nyelvben, érzésben egyek vol-tak, a község érdekei' együtt és egyesült erõvelvitték elõre, sõt ebbenlja boltos jóval tul is tetta parasztgazdán, amit még a plébános is elösmerlés alkal milag maga a tisztelendõ ur ajánlotta aStern boltost valamely községi tisztségre, sõt nemegyszer bírónak is megtették.

De a néppártnak expositurákra volt szük-sége a községekben. Támaszokat, korteseket éskülönösen voksokat akart magának biztosítani akövetválasztásokra. És hogy minderre olcsón te-gyen szert, a keresztény fogyasztási szövetkeze-teket vitte a községekbe, hogy legyen valamije,mivel megfoghassa elsõ sorban a gazdákat

N y i l t s z o.

Szerkesztõség és kiadóhivatal:Budapest , V.jVáozi-körüt 18,

hová minden küldeményintézendõ.

ZSÍDO FELEKEZETI JBLLEÖÜPOLITIKAI ÉS SZÉPIRODALMI KÖZLÖNY.

SZERKESZTI : SZABOLCSI MIKSA.

Elõfizetési feltételek :Egész évre házhoz küldve . .16korFél évre 8 »Negyedévre 4 »

(anyagi haszon reményével). A zselléreket , napszá-mosokat és egyéb » misera plebsz-et majd más esz-közökkel fogják megnyerni czéljaiknak. Különbenis erre az osztályra egyelõre nincs is szüi.ségök .

— Nézzétek csak , szóltak a kiküldött agi-tátorok, hogy boldogulnak köztetek az idegenek.(Egészen ugy, mint Kínában, Csakhogy Kínábana keresztények az idegenek.) Miért hizzék a zsidóa ti zsírotokon ? Álljatok össze, szövetkezzetekés csináljatok magatok boltot. A nagy nyereséghadd dagaszsza a magatok zsebeit. Olcsóbb islesz az áru, jobb is és ami a fõ, a ti boltotoklesz, katholikus lesz.

Tudja a néppár t, nagyon jól tudja, hogy a párév elõtt, Verhovai idejében létesült Országos ke-resztény fogyasztási egyesület , melynek liquidá-ciója még most sem fejezõdött be teljesen, többmint 10.000 parasztgazdát károsított meg, rész-ben teljesen tönkre tett ; tudja jól , hogy ezek aszövetkezetek soká fenn nem állhatnak , hogy akurátor, a biró, a plébános és a jegyz õ nemboltosok és hogy száz vagy több gazda annyiosztalékot soh'sem kaphat, amennyi árut a rész-vényes urak (mert hisz az a bolt az övék) el-el-hurczolnak ; tudja , mondom, nagyon jól a nép-párt, hogy ezek a szövetkezetek hosszú életûeknem lesznek, hogy csakhamar be fog következnia fájdalmas kijózanodás és hogy a liquidáítegyesületnek utána úszik nem egy gazdának aportája, — de a választásokat, ugy spekulál anéppárt , csak túlélik, már pedig õneki ezek kel-lenek. Mert tudja azt is, hogy ahol az õ patro *nátusa alatt , tanácsa és tanítása mellett ilyen szö-vetkezet létrejött , ott a néppár t gyökeret vert , ott aszavazatok egy része neki biztosítva van.

Hát ez néppárti szempontból okos politika ,akármilyen erkölcstelen és lelkiismeretlen is; deegyelõre még nem élünk népp árti kormány alattés ennek az országnak a néppárti érd ekeken ki-vül tán egyéb érd ekei is vannak.

Erdekei és kötelességei.Az érdekek közé sehogysem tartozhat f önn-

álló existencziák ezreinek tönkrelétele. Nem tartoz-hat különösen akkor , midõn a megszüntetettexistencziák hasonlithatlanul nagyobb haszonnaljártak az államra nézve, mint járnak a hel yökrelépõ uj alakulások , melyek, mert szövetkezetek ,bizonyos adónemek alul föl vannak mentve éskülönben is számos kedvezmény ben részesülnek ,mikre a boltos még csak gondolni sem mer.Mindez nagyon megkönnyíti a szövetkezetekrenézve a versenyt , de megkönnyíti az állam pénz-tárát is.

És nem tartozhat az állam érdekei közé azsem, hogy ezrekkel szaporodj an ak a foglalkozás-

nélküliek , a proletárok , a koldusok. Sõt nem ké-pezhet államérdeket az sem, hogy ü:;let utánnézzen a plébános, hogy commis voyageure le-gyen a káplán, » behívó « a tanitó és biró, jegyzõés esküdt pálinkát mérjen , galandot vágjon.

Kötelességei meg pláne má sok vannak egyszabadelvû kormánynak , sõt egy nem szabad-elvû kormánynak is.

Kötelessége pl. »megállj!«- {. parancsolni egyet-értésben élõ polgárok közé széthúzást és viszálytvivõ törekvéseknek ; kötelessége megvédeni be-csületes munkájuk után élõ és busásan adózópolgárokat inzultus , helyi » zsidó törvények*, lel-ketlen boykott és egyéb szándékos megkárosításellen. És ha mindez nem numerálna , mert , mintmondani szokás : > csak zsidókról * van szó, akkoris útját tartozik állani az államhatalom a sáska-ként terjedõ és pusztító néppárti szövetkezetek-nek a gazdák érdekében .

A kereskedelmi miniszter elõtt nem képez-het titkot , hogy a régebben alkotott szövetkeze-tek közül hét-hét után kerül fölszámolás aláegy-kettõ, sõt némelykor több is. Ha még semvolna errõl tudomása õ excellenciáj ának , ámolvassa el a saját minisztériumától kiadott » Köz-ponti Értesítõ «-t, mely ezekrõl a fölszámolásokrólpontosan beszámol.

Kegyeskedjék aztán kissé érdeklõdni , hánygazda számol le il yen fölszámolás alkalmábólföldjével , házával , barmával , melyek u tána vesz-nek az oly vigan fogadott » mindnyájunk katho-likus boltjá «-nak. Mert hisz méltóztatik tudni ,hogy minden szövetkezeti tag részjegye névértéketöbbszörös (néha tízszeres összegeért vállal jótállást.Dobolnak is vigan a falvakban. Mert a fölszámo-lók nem zsidók ám. Nem alkusznak , nem egyez-kednek , nem engednek , nem adnak halasztást és)nem elégednek meg részletfizetéssel.

A gazdák elúszott vagyonáért azért csak azsidó felelõs, mert ez igy illik a néppártnak ,melynek hazug saj tója a legalávalóbb ráfogásrakész, mihelyt zsidóról van szó .

Sövény Jancsi elkártyázla vagyonát : a zsidóaz oka. Csóka Peti örökségén bizonyos nõcskékosztozkodnak , de azért elszegényedésének zsidóaz oka. Egres Jóska soh'sem gazdálkodott , hanemannál többet mulatott , tönkrej utásának azért zsidóaz oka. Horgos Laczi futtatásban , Keselyû Marczimandátum-vadászatban vesztette el pénzét , deazér t csak a zsidó az oka , hogy õsi nemes csa-ládok sarjainak hivatal, sõt munka után kelletinézniük.

Mintha nem volnának trönkrement lumpokTyrolban , vagy Spanyolországban is, a hol zsidónaka színét sem ösmerik, de ahol azért oly nagy

számmal vannak az elszegényedett nemes munka-kerülõk, mint. sehol sem a kontinensen.

Térjünk azonban vissza a néppárti fogyasz-tási szövetkezetekhez :

Mi g a katasztrófa bekövetkezik , mi g a szövet-kezet fölszámolá?, azaz tulajdonképpen csõd alákerül , a zsidó boltos rég földönfutóvá vált. Nemsegit többé rajta , hogy a szövetkezet is tönkremeg y, hogy a szövetkezeti tagok pénze elúszott.

A plébános ur a vallás eszközeivel , a többihonoratiorok néppárti reczept szerint fölidézetttakaros kis antiszemita izgatással és egyéb nép-párti felbaráti szeretet diktálta eszközökkel ahelység többi lakóit is távol tudták tartani azsidó boltostól , — ugy, hogy sokszor napokmultak, anélkül, hogy vevõt látott volna a sze-rencsétlen kereskedõ, mig a katholikus boltbanállandóan nagy volt a dáridó (mert a szövet-kezetek pálinkát és bort is mérnek már ;A zsidó boltos nem tu d ta megszerezni az ital-mérési jogo t, de megkapta könnyû mód a fo-gyasztási szövetkezet), — mit volt tehát mit tennie ;összeszedte sátorfáit és a nagy városba mentalkalmazást keresni.

Ez a helyzet , kegyelmes miniszterelnök mintbelügyminiszter ur, ki beszédében még soh'sem vé-tett a liberalizmus ellen ; ez a helyzet , kereskedelmiminiszter ur , kit a szabadelvüség oszlopánakösmernek és ki csak a napokban oly szépenhangoztatta az egyenlõségi elvet erdélyi útjában.Ez a helyzet. Kormány és hatóságok kedvezésemellett a néppárti szövetkezetek gombamódraszaporodnak el különösen a Dunántúl kisebb-nagyobb községeiben. Minden ilyen szövetkezetnéhány exisztenczia megsemmisítését jelenti , aközséget ezenkívül megmérgezi a behurczolt nép-párti szellem, a mely ki nem pusztul onnan mégakkor sem, ha a részvényesek minden rationálisgazdálkodás hiánya folytán be is adják a kulcsot éshozzá pénzecskéjüket is. Mert mint mondottuk :a néppárt hírlapírói brávói ugy tudják fordítania dolgot, hogy annak is egyedül csak a zsidóaz oka.

Ha ez igy folyik tovább, ha ezután is meg-engedik , hogy a néppár t fogyasztási szövetkeze-tekkel rakja meg a községeket és azzal együttbelopja a magyar népbe a gyûlölködés, kizárásés üldözés szellemét ; ha a tömeges exisztenczia-rontásra és kolduscsinálásra a jö võben is áldásátadja a Széli Kálmán kormánya : a zsidóság csak-hamar rá fog jönni , hogy a legszebb liberálisszólamok közt tulajdonképen afféle romániaiviszonyokat készítenek elõ nálunk Magyarorszá-gon és a kormány, mely ezt látja , nemcsak hogyútját nem állja, de a honrontó törekvést jóaka-ratával kiséri.

Lehet , hogy eddi g észre nem vette a gonosztörekvést , hogy még szemébe nem ötlöttek azeddigi szomorú eredmények. Ezért hívjuk föl ittfigyelmét a mindnagyobb arányokat öltõ vesze-delemre , melyet a ravasz ájtatosok , az istenesgyújtogatok ártatlan gazdasági maszkba Öltöztet-tek. Gyõzõdjék meg a kormány a pusztításokról ,mik a keresztény fogyasztási szövetkezetei-nyomán már eddig is járnak. Szerezzen be ada-tokat csak egyetlen megyébõl, pl. Zalából, hogyaz utolsó három év óta hány ilyen szövetkezetetlétesített ott a néppárt és hogy ez idõ alattmennyivel csökkent az adó az ilyen alkotások-kal boldogitotott községekben.

A kormány végtére is nem szövetkezhet azultramontán-antiszemit a néppárttal, mig ajkai túl-áradnak a szabadelvüség és egyenlõség elveitõl.Nem támogathatja a középkor után áhítozóklerikális párt békebontó, országrontó politikáj át ,mig az ország szine elõtt és minden kínálkozóalkalommal a haladást és a világosságot hirdetikormányzása vezérelveiül.

A világosság a sötétség eltûnése és a hala-dás a visszaesés kizárása. A sok lélekemelõszép szólam után, hadd lássunk megfelelõ cse-lekedeteket , hadd gyõzõdjünk meg, igazán szabad-elvü-e még a szabadelvüpárt és támogathatja-e azsidóság zöme ezután is Széli Kálmán kormányát.

Szabolcsi Miksa.

Ismét útnak indult tehát a nagy számûzött , akijogot, erkölcsöket adott a világnak, aki ezt istenfélelemreta'nitotta csak azért , hogy ugyanezen jog, ugyanazonerkölcs nevében földönfutóvá tegyék. Midõn kihirdettékaz emberi jogokat , a bolygó zsidóról megfeledkeztek . Õnem ember, õ egy régi hagyomány megtestesítõje, melya czivilizált népeket eredetökre , valláserkölcsi , ethikailétök bölcsõjére emlékezteti . De ezen hagyománynyalszemben pihenõre küldik a modern népek az Õsök tisz-teletét , mely különben általjárja azon hazug ethikát ,melyre a társadalmak épültek. Ennek az õsnek nemakarnak köszönni semmit sem, mert jobbak , nemesebbekakarnak lenni , mint õ maga, mert abban gyökerezik atársadalmak urainak hatalma , erkölcsi súlya, hogy õkkiemellek az emberiséget egy régi bûnbõl , mel ylyel meg-fogamzott és az eredendõ bûnnek osztályosa csak egymaradt : a bolygó zsidó.

Útnak indult hát ismét a bolygó zsidó. Nehezenválik meg pihenõ hel yétõl . Pedig ez egyszer nem gyûj-tött kincseket , melyekhez a gy ûlölet tapadni szokott ; ezegyszer nem üldözi ama nemesebb egoismus, mely amegkeresztelt népek különös privilég iuma és melyet mártudományosan is megállapítottak , megokoltak az uj vi-lágnézet örökké készenlétben levõ bajnokai. Szegény

Es ismét útnak indult a bolygó zsidó . . .

Romániába küldött delegátusok mindent elkövetnek,hogy a kivándorlási áradatot visszaszorítsák. Utalnak arra ,hogy a rendelkezésre álló erõk és eszközök korántsemelegendõk arra , hogy anny i ezer embert — pláne asz-szonynyal, gyermekekkel — amerikai Canadába átköltöz-tessenek és ott megtelepitessenek. Maradjanak ; és ha

Emigránsok között.

emberek járnak a bolygó zsidó láborában , akik testvé-reik könyörületességére szorulnak, akik éhen vesznének,ha útközben nem táplálnák õket .

Mi üzi, kergeti õket ? Az irigység nem fér hozzá-juk ; hiszen farkas legyen , akinek szive meg nem esnékrajtok ; a kenyeret sem ették el a kenyérre jogosultabbembertársak elõl, hiszen éheznek ; miért választják háta számûzetés, a könyörületesség keserû kenyerét ? Vá-laszt keresünk ezen kérdésre, de a tények logikája cser-ben hagy bennünket. Ami az egyénnel szemben bün ,ocsmányság, lelketlenség, azt egy egész néposztály lyalszemben oly könnyedséggel indokolják meg és helyesnektartják , hogy az ember feladja a reményt ezen rejtélymegoldására és hinni kezd a végzetszerüség egy voná-sában , mely jellemzi a világtörténet menetét. A zsidóságvan odaállítva , mint a világtörténelem tengerében azonörökké bolygó szikla , melyre lerakodik a tenger hullá-mainak iszapja, hogy ugyanezen tenger vize azután is-mét fényesre mossa. Anny i salakkal és iszappal kormá-nyozzák a világot, hogy ezen szikla nélkül tán az em-beriség nagy világtengerét is megmétel yeznék. És, UramIstenem, anny i hazugság képezi e társadalom oszlopait ,annyi kérkedõ és hivalkodó hazugság, hogy e társadalomurai kénytelenek néha megmutatni , hogy miképpen mû-ködik a hazugság a való életben. Erre való a zsidóság.Vele szemben minden helyesen van. Ki kutatja a sziv,az ész törvényeit, amikor mocskot szórnak a zsidóságra ?Itt minden kutyaugatás az égbe hallatszik. Nem azontársadalom lesz a mocskos, a bûnös, mel y elegendõmocsokkal rendelkezik, hogy a világtörténelem legértel-mesebb bûnét befödi , hanem azok a bûnösök, kik véd-telenek akkor , midõn sárral dobálják meg õket.

Igy megdobálva uínak indul ismét a bolygó zsidó.De már eddigi hazája határán tul megszabadul azonszomorú ajándéktól , melylyel egy keresztény ország útnakeresztette. Nem volt rajtok az iszapból semmi sem ezekena román zsidókon, abból az iszapból, melyet rájuk szórtRománia keresztény társadalma, midõn hajójukon estéliimára gyülekezvén, dicsérték azt az Istent , aki szeretiIzrael népét. Ezen szerencsétlen üldözöttek homlokánfényeskedett immár a martyromság glóriája, õk abból aforrásból merítettek, mely a zsidó népnek erõt adottvilágtörténeti missiójára és az az Isten , aki kiválasztott-jait sorscsapásokkal emeli tul a többi népek fölé, révbefogja juttatni az üldözötteket, de a mocskot, melyet reászórtak, itt hagyják, hogy örökké hordják az üldözõk.

De mégsem azon ízrael ez, mely hajdanában hor-dotta a világtörténelem töviskoszoruját. Ah, hajdanábantudta a testvér, mi a kötelessége, ha testvérét bántották .Vele ment. Ma megelégszik a testvér, hogy kieszközöljetestvérének az útlevelet, mely földönfutóvá teszi , örülvénhogy megszabadult tõle. Hol vannak a romániai zsidók,kiknek a kegyes Románia megengedi, hogy otthonmaradhassanak ? Azt hiszik tán , hogy csak a szegényekreütik rá Kain bélyegét ? Csalódnak. Hiszen nem Romániamûködik itten , hanem a világtörténelem, az emberi tár-

sadalmak, törvényeinek szükségezeitisége. Rájuk is kerülmajd a sor, mert kell, hogy kiközösittessenek ebbõl atársadalomból , hogy a hazugság diadalmaskodhassék éshelyet engedjen az igazságnak. Nekik osztaniok kellettvolna szegén y testvéreik sorsát, mert igy megerõsítik,hogy ezen szerencsétlenek terhet képeztek Romániáranézve, holott a vad gyûlölet azokat ragadta meg, akikteljesen képtelenek a védekezésre.

Nélkülök indult hát útnak a bolygó zsidó ; de neki ksem lesz maradásuk. Isten szereti Izrael népét és õketis fogja részeltetni szeretetében, mert õk is a ki válasz-tottakhoz tartoznak . Ne resteljék, hogy cserben hagytáktestvéreiket , majd jóvá teszi Izrael történeti sorsa emulasztást. Hiába beszélnek szeretetrõl, jogról , emberijogokról , hiába a szabadság, egyenlõség és testvériségrõlszóló hazugság, mi vagyunk az élõ czáfolat , az élõ tila-lomfa . Addig, mi g a bolygó zsidó kénytelen idõrõl-idõreöszeszedni sátorfáját és oly hazát keresni , hol épen nyug-szik a hazugság, hiába húzódik meg a zsidó a képzeltjog árnyékában. Mégis a zsidó marad a kivétel , õ maradaz, aki ráczáfol az emberiség csillogó vívmányaira. Talánez képezi Izrael bûnét , melyért lakol. Igy lakolt azigazság minden vértanuja ; igy hurczolták mág lyára azigazság bajnokait. Nem hallottátok Románia védekezéséta világgal szemben, õk nem üldöznek senkit ; õk a világlegtoleransabb népe ; õk csak elveszik a zsidók elõl akenyeret, a megélhetés forrását — éljenek hát meg aromán toleráncziából. Az egész világ minden hypokritáj aigy érvel. Hát ne gyûlölje Románia ezeket a hazátlano-kat, akik az õ cziviliza liójuk czáfolatát világgá hirdetik .Addig, amíg zsidó lesz, a népek nem hazudhatnak bün-tetlenül. Akárhányszor hirdetik a szeretet és türelmes-ség igéi f , elõáll a bolygó zsidó, akit eltaszított aszeretet és helyet kér — vagy igazságot.

Az apostolok zsidók voltak és nekik mondottaJézus : Euntes, docete gentes ; menjetek és tanítsátoka népeket. Az apostolok misszióját magára vállalta abolygó zsidó , õ viszi világgá, õ hirdeti a népeknek azigazságot és nem marad meg semmi az evangéliumbabujtatott hazugságból , a jezsuitizmusból , mel y a társa-dalmak törvényévé lett. Ezt a tolakodó igazságot gyûlöl-ték mindenha és ha valamikor azt akarjátok meg-ítélni, vájjon az igazságot beleültették-e már jogaiba ,keressétek a bol ygó zsidót. Ha õ nyugalomra hajtottafáradt fejét , akkor az igazság diadalmaskodott a társa-dalmak hypokrizise felett — a zsidóság megváltásaleszen csupán az emberiség diadala e földön.

Dr. Fleischmann Sándor.

mindenképen ki akarnak vándorolni , vándoroljanak ki las-sanként, pl. százanként minden héten és egyelõre min-denesetre asszony és gyermek nélkül , mert hisz mégnincs is megszerezve az uj otthon. Az Alliange embereibizottságot is szándékoznak kreálni Bukarestben , mely azotthonhagyott családtagokat , mi g kenyérkeresõiket kö-vethetik és azokat , kik türtõztetik magukat és megvár-ják otthon , mig rájuk kerül a kivándorlás sora,segélyezni , támogatni fogja , mint mi is ajánlottuk mult-heti számunkban. Más, tõlünk szintén jelzet t fontos körül-mény is a maradásra int. Uj minisztérium kormányralépése Bukaresten. Carp, az uj miniszterelnök , Romániaegyik legfölvilágosodottabb és legigazságosabb embere, kimint a kisebbség vezére a parlamentben valóságoscsatákat vívott a zsidókért. Istrati , a kul tuszminisz-ter és antiszemitavezér ment és ha az Istrátinál isnagyobb antiszemita , Fili pescu, az igazságügyminiszter ,maradt, is, nem vonható kétségbe, hogy az irány meg fogváltozni. Az irányt végtére is a miniszterelnök szabja meg,különösen, ha olyan egyéniség mint Carp ; de a régiirány, a kinai , különben is bukott , mi értelme volnakülönben a kormányváltozásnak ?

Mindezek az okok nem bírták visszatartani a ki-vándorlásra kész csapatokat , ugy hogy ezen a héten ,vasárnaptól pénteki g nyolcz csapatban ezerháromszáz-hetvenhét kivándorl ó utazott át Budapesten , olyan kiván-dorló, kik segítségre szorulnak , kiknek nagy részét apesti izr. hitközség továbbította és megvendégelt. Mertrajtuk kivül több százan vándoroltak ki a héten a jobbmó-duak közül is, kikrõl hitközségünk tudomást nem vesz és kikcsak ugy, mint a szegények , Canadába igyekeznek , melyvagy 15-ször oly nagy, mint Románia , de ahol csakfél-annyian laknak , mint Romániában és a mely — amia fõ — angol birtok , hol az »idegen« is ember ; áldott föld ,hol mûködési tért talál mindenki , ki dolgozni akar.

Igy mondják legalább õk. Mert ami bennünket il-let és — ettõl retteg az Alliance is, — attól tartunk ,hogy a kivándorlási epidémia katasztrófával fog végzõdnisok szerencsétlen családra nézve.

Mert olyan nagyszabású gyarmatosítás sok elõ-készületet , sok körültekintést , sok ösmeretet és jóaka -ratot és ami nem az utolsó, sok milliót igényel. Itt pe-dig semmi sincs elõkészítve. Az angol kormánynyal senkisem tárgyalt , a gyarmatosítandó területet senki ki nemszemelte, a letelepítést senki elõ nem készítette , amipedig a milliókat illeti , a bécsi Allianp e , melyet , mintmindenki mást , a kivándorlás teljesen meglepett és amelyminden erejébõl azon dolgozik, hogy a kivándorlókatvisszatartsa , — képes lesz tán vagy 5000 embert Ka-n adáig eljuttatni , mire közel két millió korona kell , dehogy ott mit kezdjenek , az tisztán azoknak a szerencsét-leneknek a dolga , kik különben azt hajtogatják, hogynem bánják , ha éhen halnak is, de a romániai rab-szolgaságba, hol minden oláh büntetlenül megrugdos-hatta õket , hol a rendõröknek , prefektusoknak és min-denféle hatóságnak örökös zsarolási forrását képezték,gyermekeiket nem taníttathatták és az utolsó idõben márminden munkától és foglalkozástól is elzavartattak , —többé élni nem akarnak.

Ezt mondják , hangoztatják mind a kivándorlók.Amint átlép ik a román határt , benedictiót mondanak,melyben hálát adnak Istennek , ki fölszabaditja a rab-szolgát. »A rabszolgaságba visszamenni bün , Mózes ismegtiltotta Izraelnek, hogy Miczrá ijimba vissza ne tér-jenek « , mondja sirva az a 800 ember , ki egy hét ótaPredeál mellett a szabad mezõn száraz kenyér mellett

vesztegel. Nincs pénzük útiköltségre, utolsó garasukat azoláh adóhivatalnak adták oda, mert különben még azúgynevezett csavargói utilevelet sem kapták volna meg.(Ki kellett fizetniök adójukat az 1900. év végéig.) Az Al-liance delegátusa és a pesti hitközség megbízottj a megminden áron vissza akarják õket terelni , nem annyiraa 800 emberért , hanem egyéb ezrekért és tízezrekért ,kik azon vannak, hogy kivándoroljan ak.

Példát akarnak statuálni , hogy ne menjenek belevakon világgá, bízva abban , hogy majd segítenek raj tuka hitrokonok . Csakhogy az uraknak tán még sem ép ahatáron kellene ezt a szigorukat érvényesiteniök. Az a800 ember többé vissza nem megy, az evidens. Azokatel kell szállítani , különben ott vesznek a predeáli me-zõkön. Hanem menjenek talán beljebb, Bukarestbe, Ga-latzba , akadályozzák meg ott , vagy legalább lassítsákmeg a kivándorlás folyamát , amiben , ha minden nemcsal , szivesen lesz segítségökre az uj román kormány.

A mi az Alliance föladatát különösen megnehezíti ,az az a körülmény, hogy ujabban a kivándorlókkalasszonyaik és gyermekeik is mennek. Sõt utaznak asz-szonyok és gyermekek maguk is. Hozzátartozói ezekaz elsõ kivándorlóknak , kik pár hét elölt utaztak el,családjaikat , addi g, mig õk maguk valahol Kanadábanletelepednek , otthon hagyván. Csakhogy a magukrahagyatott gyámol t alan teremtésekkel a lovagias ésnemes oláh urak és rendõrök még embertelenebbülbántak , mint mikor a család még együtt volt. Ezt elnem birták , hanem kapták magukat és csatlakozva vala-mely kivándorló csoporthoz , utána utaznak kenyérkere-sõjüknek, kikkel majd találkoznak vagy az utón , vagyAmerikában. Az átutazó nõk között voltak külömbenol yanok is, kik már régebben kivándorolt szülõk, férjek ,vagy testvérek után Angliába , Francziaországba vagyAmerikába mennek. A kedden érkezett galatzi kivándor-lók közt pl. volt 40 leány, csupa szabónõ, kik mind-nyájan Londonba mentek, hol szülõik vagy testvéreiktartózkodnak. A leányok õrizetét a galatzi hitközség kétdiákra bizta , kik nem vándorolnak ki ugyan , de a kiván-dorlóknak mindenképen szolgálatukra igyekeznek lenni.

Lát tunk más jómódú fiatal embereket is, kik való-sággal föláldozzák magukat szerencsétlen kivándorlóhittestvéreikért. Egy bráilai bankár fia pl. 93 fiatal em-bert vezet Kanadába , kik mindanny ian katonák , vig-tekintetü , intelli gens arczu , fiatal emberek , kiknek veze-tõjük uniformist készíttetett és kik ugy hallgatnak a vezény lõszóra, mintha csak valahol Plojesti vidékén execiroz-nák õket.

— Hát ön miért vándorol ki? kérdezem a vezért.— Mert a többinek szükségük van rám.— De Canadában marad Ön is?— Azt még nem tudom. Nem tudom, mire határozta

magát édes apám , kinek ezidõszerint banküzlete vanBrailában , a melyet azonban fölad , mert eddig fizetettadóját 25-szörösére emelték föl. Apámnak körülbelül évitízszer anny i adót kellene fizetnie, mint a mennyit éven-ként megkeres.

A csapat második vezére, egy Adonis szépségûfiatal orvosnövendék , ki a román és német nyelvenkivül angolul és francziául is folyékonyan beszél éskinek szemébõl csak ugy sugárzik az ész, a jóság és azéletkedv . A fiatal emberhez (Weintraub a neve) e sorokirója több budapesti jelenlétében (köztük Adler Illés dr.õ-budai fõrabbi is) ezeket mondra : Ön ritka képzettségûembernek látszik , ön Budapesten fényes állást kaphat ,maradjon itt

Az emigransvezér erre igy felelt : Tudom, hogycsak próbára akar tenni. De volna ajánlata õszinte ésvolna az az állás még oly fényes, akkor sem hagynámitt csapatomat. Csak jóravaló kézmûvesek ugyan, delelkemhez nõttek, mert üldözöttek. Velõk megyek, mel-lettök maradok.

— Hát csakugyan üldözöttek ?— Csak annyiban nem vagyunk azok, amennyiben

megnehezítik kivándorlásunkat és nem hajtanak ben-nünket. De máskülönben rosszabb a dolgunk Ro-mániában, mint valaha apáinknak Miczrájimban. Eluta-zásunk napján egy 75 éves anyókát vertek véresrea rendõrök , mert kis táskájából valami pogácsaféléketadott el egy munkásnak. >Tudod vén banya — ezzelrohanták meg az anyókát , ki jóformán alig tudotttipegni , — tudod vén banya , hogy zsidónak nem szabadpiaczon árulni , és lökdöstek, ütötték az asszonyt, migössze nem esett , mig vére nem áztatta a kövezetet. Márnem tudott magáról és mégis rúgtak rajta és mikor azt hit-ték, hogy elég, aléltan hagyták a piacz közepén.

Egy rokonomat , ki kõmives, lelöktek az állványról ,hogy õ is munkába állt a többivel. Összetörött a j obblába és mert panaszra ment, rövid utón 100 frankra és5 napi bezárásra ítélték, mert miért adott alkalmat arra ,hogy bántalmazzák . Ne állt volna munkába , senki sembántotta volna. ~

Ilyen országban maradjak , vagy maradásra birjamszegény híttestvéreimet ? — Átok az ilyen országra , amelynem haza nekünk , hanem kinzó kamra.«

És hangja reszketett az izgatottságtól és szememegtelt könynyel , mig ezeket elmondta , mert hát mégisfájt , hogy azt a rósz hazát ott kellett hagynia.

Fáj t szegény Baruch Tóbiásnak is, ki Weintraubcsapatjával egy ütt érkezett , de mint más csapat veze-tõje, mel yben különösen sok volt az asszony és a gyermek .

Ott állott a Keleti pályaudvar érkezõ oldalának sza-bad terén , (mert ott nem fél a rendõrség, hogy zsebrevághatunk néhány kivándorlót , hogy itt tartsuk õket)körülötte csapatj a férfi tagjai , kikkel ép együtt végezteaz esti imát. Maga volt az elõimádkozó. Amint az imád-ság második szakasza végére j utott , a mely igy végzõdik :»dicsértessél örökkévaló Isten, ki szereted Izraelt , a Tenépedet« hirtelen sirógörcsök fogták el és jó sokáig tar-tott , míg magához tért. Az ffimát félbeszakították és azelõimádkozó zokogva tette föl a kérdést : »hát igy szeretiIsten Izrael népét. « Vele sírtak a többiek is és .sírt bizonya vigasztaló is, egy fehérszakállú kivándorló , ki igy szólt.>Ne vétkezzetek, gyermekeim l Istennek utj ai kifürkészhetet-lenek. Ki tudj a, nem e jav unkra hagytuk ott Romániát .Biztosan javunkra.

Adja az Ég, hogy igy " legyen.Mardochai Hajehudi.

Levél a kaszárnyából.Szeretett szülõ apám és anyám !Kelt levelem Fráncz Józef der erszte kaszárnyában,

rizskása evõ napon, de nem ettünk belõle, mert olyanvolt, mint a majter.

Kívánom a jó Istentõl , hogy ezen pár sor írásomkendet is, kedves szülõ apám friss jó egészségben találja.Én hála istennek egészséges vagyok, csakhogy a sokibungozás alatt majd a földig lógatom a nyelvem, ugymegizzaszfják az embert , melyhez hasonlót , hogy kentek-nek is adjon az isten , tiszta szívbõl kívánom.

Továbbá megkaptam a pakkot , a mit a frájtersarzsi úrral küldtek , de az egy ik pint bornak olyan ter-

mészete volt , hogy ugy itatta magát, mintha víz lett volna ,észre se vettük , hogy elfogyott. És a firer ur Johan Czudar(de ha be van rúgva , az is) mondta is, hallod-e Horváth ,mikor én frájter lettem, olyan mulatság volt , hogy aferdeverterek kávéval itatták a lovaka t, te meg mégborból se adsz eleget. Hát hogy szégyenben ne maradjak ,küldjön édes anyám egy pitlire való kávét, de ha pénz-ben küldi jobb lesz , mert amúgy is kell egy kis pénz,mert mióta frájter ur lettem , igen sok a tanulás ésanny i könyvet kell venni, hogy a mesternek sincs otthontöbb. És továbbá most már nem csak a szárazföldi ,hanem a vizi háborút is tanuljuk , meg a tengert snagyon szép tanulás az, de bajj al jár , mert most is ugyjártam , hogy nagyon oda találtam vágni az asztalhozazt a könyvet , a melyikben a tenger van , hát elhasadtvégig a tenger tükre, és az õrmester ur káromkodott ,hogy micsoda frájter maga , ha összetördeli a tengertükrét. Tüstént mást vegyen helyébe. No és ezért sietõsenküldjék a tükörre való vagyont , de sok legyen, mert aznem olyan panaszt tükör ám , mint a mil yen otthon van ,hanem külsõ országból keli hozatni a tenger partjáról ,mert máshol nincs.

Itt más újság nincs, mint hogy az alsóvégi szom-széd fia, az infanteriszt Francz Kelemen már kijött abörtönbõl s most már jól van minden. Hanem ha aMaksz Kohn nincs, akkor alighanem ott ül a Francziraég egy pár hónapig, és mondtam is neki , hogy mondok ,megírhatod már haza , hogy kikeveredté l a bajból , de azsidó húzott ki belõle.

No és a Fránczi nem szól t semmi t , csak nagyonszorongatta a Maksz Kohn kezét s csak sok vártatvamondta neki , hogy köszönöm a hozzám való szívessége-det, de nagyot tettél velem. És Maksz Kohn nevetett ésazt mondta neki, hát te nem igy tettél volna? No errenem szóltunk semmit , csak a Fránczi sütötte le a szemét ,mert tudta , hogy vaj van a fején.

No és erre elmentünk a kantinba , és megengedtema Franczinak , hogy egy liter bort fizethetett , mert ha azember frájter ur , nem igen keveredhetik össze mindenfélenépekkel , még ha földije is. És a Maksz Kohn is eljött ,de nem igen ivott , csak inkább töltögetett s éltette a jóbarátságot.

A Fránczi koczintott is vele sokat , s én igen aszivére beszéltem , mert azért , ha frájter ur vagyok is,nem nézem le õtet , hogy mondok , látod-e , Fránczi , öregkatona létedre egy regrutának köszönheted a szabad-ságodat , pedig ugy e, de sokszor fejbe verted , mikor nemkedvedre vetette be az ágyadat . És a Maksz Kohn csakkezet fogott a Fránczival s azt mondta , jól van testvér,semmi sem volt.

No én rá is hagytam , hogy semmi sem volt , merta fölebbvalónak nem szabad nagyon komázni amancsafttal , de tudta a Fránczi , hogy mi volt s mondta is,hogy ne félj testvér, nem jön rám többet a bolond óra.

Hát az jó is lesz, mondtam én rája , mert mondok ,meglásd , hogy ha mégegyszer megzavarodsz , nem jösz kia lyukból , aztán drága lesz az a fél kenyér.

Mert félkenyéren kezdõdött az egész és az se voltmár friss, mert már majdnem itt vol t a másik geldtág isés a polezon már nem igen volt már senkinek se kenyere,csak a Maksz Kohn tar togato tt még egy komiszárt —mert mink ugy hívjuk a komisz czipót — a mely ikbõlnem sok hiányzott még, mert nincs szeretõje, hát csakpaprikás kenyeret eszik vacsorára.

És a firer ur Czudar aznap orbajtra komandéroztaa Kohnt a her majorhoz, a kinek , ha nagy mosás vannála , mindi g kell egy orbajtost adni, hogy legyen a kifelhordja a padlásra a ruhát. A Kohn el is ment , de amajornak a felesége kétszer is mondta neki, hogy becsu-

__^ _p ^ __

katja, mert nem jól tudott teregetni. Azonban nem fogyottel a ruha és másnap megint el kellett menni a Kohn-nak.És este, mikor haza jött , jó fáradtan , hát csak nézi áma feje fölött a brotbretet , de a kenyér nem volt seholsem.Kereste a broczákban* is, de ott is csak három üresvikszos skatulya volt , a mit a czimerordináncz dugottoda, mert nem akarta kivinni a szeméttel , hogy aztmondja, az nem szemét, hanem skatulya. Mivel pedi gigen éhes volt a Kohn, hát mérgiben ugy vágta földhöza három skatulyát , hogy széjjel gurultak az egész szobá-ban. És a firer ur Czudar ágya mellé szaladt az egyik,és a firer ur rálármázott , hogy ne dobálódz itt azt, akeserves mája-zsir os teremtésedet , mert ha én dobáló dzom ,téged doblak ki legelõbb.

— Hát, mondja a Kohn, talán szent István napjalegyen nálam (mert akkor minálunk dinczfráj van , hátaz nagy örömnap), talán szent István napja legyen nálam,a miért hogy ellopták a félkenyeremet ?

Hej, fel is ugrott erre a szóra a firer s jól fejbevágta a Kohnt , hogy azt mondja hogy mersz ilyet mon-dani , te kutya, az én czugomban egy bakancsszij nemsok, anny it se loptak soha. De ez nem igaz ám, hanemcsak ugy mondta a firer , mert mikor a Nagy Andrisegyszer czimerordináncz volt s összetörte a söprü t, hátellopta a regrutáktól a lájbbindlit , aztán másnap eladtanekik és abból a pénzbõl vett söprüt.

Azonban a Kohn sokat dünnyögött és a Fránczi ,mert Õ a slófj a, azt mondja neki , mit gondolsz magadban ?Talán azt gondolod , hogy azért , mert az én ágyammellett van a tied , én loptam el a kenyeredet ? A Kohnszóval sem mondta ugyanezt , csak ugy p islogatott , minta csuka, mikor kiveszik a vizbõl , de azért a Kelemen Fránczielkezdte ám õtet adjusztálni a bajonett-szijjal , hogymegetted magad te kutya , most máson keresed, a fireris biztatta , hogy ne sajnáld , mit gyalázza a czúgomat.

Csakhogy épen arra jött a fõorvos, a ki azt vizi-tálta , hogy nyitva vannak-e az ablakok , (mert a kaszár-nyában az ablakokat is komendószóra kell nyitogatni)s mikor benézett , hát látja ám, hogy a Kohn-nal foly ika háború. A firer jelentkezett nála, de 6 a Kohn-hozfordult s megkérdezte, hogy mit csinált. A Kohn elmondta ,hogy elveszett a kenyere (mert már akkor nem merteazt mondani , hogy ellopták) s most éhesen kell lefeküdni.A fõorvos adott neki egy hatost , hogy vegyen rajtavacsorát , hát igy meg igen jól járt a Kohn , de aztánmásnap reggel rukkolás elõtt mesélte az infanterisztAsztalos, a ki kellnernek van komandérozva a tisztikantinba , hogy ugyan hangosan szavazott ám a fõorvos ura kapitány urr a!, hogy õ feljelenti az ezredes urnák,hogy egymástól ellopják a kenyeret a bakák.

Lett is aztán veszedelem, mert reggel , mikor akapitány ur jött a századhoz , ugy ki volt a bajszapödörve , mint két vasvilla , az pedig sohasem jelent jót.Csak hivatja ám az irodába a firer ur Gzudart s kiabáltvele, hogy kihallatszott az udvarra , aztán a Kohnt iskereste, de az- már akkor a ruhát öblögette a majoménál ,hát behivatta a Fránczit , hogy õ a slófja , itthon voltegész délután , hát tudnia kell , ki ette meg a kenyeret.A Fránczi igen mondogatta , hogy õ nem tudj a, mire akap itány ur borzasztó dühös lett , s egész délelõtt ugyhajszolt bennünket , mint a kutyát. De még föl is jelen-tette az ezredes urnák a dolgot , a ki azt mondta , hogyagyonvereti az egész czugot , ha ki nem-jön az igazság,mert az komerájcságdibstál , a minek nem hiába vanilyen csúnya neve, mert ugyan csúnya dolog, hat hónapibörtönt jelent. Hazai Hugó.

* Brodsack .(Vége következik.)

E g y c s a p á s r a .8. — Elbeszélés. —

(Folytatás és vége.)— Ugy éljek én , hogy a rebenek igaza van — kiál-

totta Jekel Grone és örömében olyat ugrott a levegõbe, hogya choreografi a minden ismerõje megcsodálta és akármelyikgrotesk ugró is megiri gyelhette volna. — A rebbenek teljestökéletes igaza van ! — Jaszef testvér ! Kedves Jaszeftestvér, — áradozott fJ ekel Grone — tizenöt álló eszten-deig jártunk-keltünk együtt , mint feles társak, hát mosthagyjuk el egymást , amikor engem megsegített a magassá-gos égben lakó isten , hogy az utczán boltot ny ithatok ? Hátakarsz-e tovább is az én társam maradni , félhaszonra ,mi ? No! Mi ? — és evvel nyújtotta a másik elé a tenye-rét, akinek csak egyszerûen bele kellett csapnia.

— Hogy akarok-e? Micsoda csacsiság ezt mégkérdezni is í Testvér , itt a kezem ! — szólt Jaszef s ugybelevágott a Jekel tenyerébe, hogy csak ugy csattant.

Jekel odafordult a rabbihoz :— Ugy-e, rebbe, de most már elfogadhat tõlem a

Jaszef két aranyat ? Hiszen a haszonból azután majdminden héten levonhatok valamit s igy õ lassankéntvisszafizeti . . . Ugy-e, rebbe ?

— Most már, — felelte a kérdezett — egészennyugodtan elfogadhatj a, el is kell hogy fogadj a s el isfogja fogadni !

— Ide hát avval a két aranynyal , testvér ! —pattant közbe Jaszef vidáman és kedélyesen — a rebbe-nek pedig köszönjük meg a remek pszakot (döntés) —erõs és egészséges legyen a rebbe és minden hozzátar-tozója és az is maradjon és. . .

— Semmi sem kerül kevesebbe, mint a bróchesz(áldások), — mordult rá Jekel Grone a társára, félbe-szakítván ennek megeredt hálálkodását.

Azután kivett a zacskójából egy aranyat és szégyen-kezve, nekipirosodva, mint valami tizenöt éves leányzó,lassan közeledett a rabbi felé.

Kissé tétetõván állott meg s az aranyat az asztalratette, mondván :

— Rebbe... szépen kérem... ez pedig. . . apszakért való volna . . .

Nincs abban semmi isten csudája , hogy a derékJekel igy megzavarodott . Még eddig soh'sem jutott abbaa helyzetbe, hogy valakinek s még hozzá az ünnepeltpapbirónak egy valóságos aranyat ajándékozhasson. Hogyadhatott , ez volt reá nézve a legváratlanabb esemény.Ha csak három órával elébb is, amidõn az összetörtváza cserepeit — élete és szerencséje példáját -—könyezve szemlélte, valaki azt mondotta volna neki, hogy :te Jekel Grone, akinek most egy peták sincs a zsebed-ben, három órával késõbb reb Sámuel Landau papbiró-nak egy valóságos aranyat fogsz felajánlani , hát azt azembert õ joggal hihette volna bolondnak .

Landau Sámuel fenkölt gondolkodású nemes embervolt , aki a jó társaság formáival is könnyen megbirkó-zott ; de ösmerte azt a jó mondást is, hogy a keménytuskóhoz, kemény fejsze kell.

Nem is volt hát nagyon válogatós, hanem a jó,derék, de tudatlan és tanulatlan emberekre, egyszerûenráförmedt , mert azokra igy lehet a legjobban hatni.Haragosan pattogott :

— Még egy pofonra vásik a fogad?.,. De azért aztánnem kapsz ám aranyat. Te ostoba, Hát azt hiszed , márgazdag vagy, mert véletlenül és elég keservesen egy párforinthoz jutottál ? Ha isten ugy akarja — te meg aJaszef társad j ó módú emberekké válhattok ; de majdha egyszer már igazán azokká váltatok, csak akkor

H i r e k .

— A hétrõl. —

Bérma uton volt a püspökDisz-palástot öltve8 az egy ik kis városban aRabbi üdvözölte.8 szólt a püspöl c: > Egy-egy társamBár rossz útra téved ,Légy üdvöz , mert közös czélbanVagyok a testvéred .Közös a mi hitvallásunk ,A szeretet-vallás.Ez lesz az én hitem mindig,Hogy ha mást is vall más.¦Nem egyfo rmán áldjuk õt , deEgy az Isten mégis.Azt az Istent szolgálod te8 azt szolgálom én is.Bízzunk benne szeretettel8 az Ég majd megadja,Hogy so Wasem fog dúlni köztünkA vakság haragja. *Viszhangra kél a szép beszédKözelben és távol.Lelkes öröm a viszhangja ,8 az » Alkotmán y a. — czáfol :Hogy csak zsidó újságírókírták e beszédet,Mert egy püspö k ily jóságosHangon nem beszélhet.Igaz püspök nem tanithatSzeretet-vallásra ,Gyö löletet prédikálni ,Az ö hivatása.Boldog püspök ! Mert a kit az» Alkotmáng « hasúdtol ,Az bizonynyal sohasem tért elAz igazi úttól !

— A román zsidók exodusa tovább foly ik. Amegindult ár föltartóztathatlanul tör elõre. Vesztébe-e, vagyuj existencziájához : azt ma még senki sem tudja meg -állap ítani. A kivándorlók útj a nagyrészt Budapesten átvezet , akár hajón , akár vasúton mennek a földönfutók. Alefolyt héten 1377 román zsidó utazott i gy keresztülBudapesten. Telve keserûséggel és eltelve reménységgel.Ezt a nagy embersokaságot itt étellel ittalal kell ellátni ,nem csak a megérkezés idején, hanem legalább Bécsigterjedõ útjára is, azonfölül pedi g a legtöbbnek útikölt-sége is — Bécsig a magyar fõváros zsidóságát terheli.Ezek a költségek a közjótékonyság, a hitközség és ember-baráti intézményei terhére mennek, mig az élelmezésszükségletei ma már túlnyomó részbtn természetbenfölaj ánlott adományokból nyernek fedezetet . Fölemelõtény, látnunk, hogy e tekintetben a fõváros zsidósága éspedig leginkább a kis és középsorsu existencziák —mert a vagyonosabbak nincsenek idehaza — tesznek alegtöbbet s hogy az emberszeretõ munkájukban akár-hány keresztény is készséggel osztozik. Megkapó és meg-

VWS ûS kzémtk&é

fogom nektek megengedni, hogy purlmra és róshasonóranekem ajándékpénzt küldjetek. Most pedig, ha jót akarszés nem akarsz nagyon megharagítani , dugd a zsebedbeazt az aranyat , de hamar' •! -— S mivel , hogy mindenhálálkodás elõl rövidesen ki akart a pap térni — emel-kedettebb hangon szólt rajok : Takaródjatok, azonnalmenjetek haza ; azonnal, mondom, ne tereferéljétek el adrága idõt , már késõre jár , még utóbb az asszonyaitok elkés-nek a szombatcsinálással . Aztán tovább bajmolódniveletek, nekem sincs most már idõm. Szimchesz Sabbesz(örvendetes szombat-kivánás.)

A két ember tipegni topogni , kászolódni kezdett.Jekel Grone megint csak elpirulva és gyöngyözõ homlok-kal nyúlt az aranya után ; de lopva még egy pillantástvetett a papra , hogy nem inti-e le a szemével ?

Mikor az arany ismét a Grone többi aranyai mellékerült , rabbi Landau újra szólt :

— Te, Jekel , — (a szólított összrezzent) — énmondom neked , hogy amint elmégy a reb Elieser Pizlingdoktor elõtt , hát bemenj ám hozzá és tétess az arczodravalami flastromot , hiszen olyan vagy, mint valami teto-vált indiánus. Az asszonyt meg csillapítsd , hogy majdelmúlik . Nos és most mazel és broche (szerencse ésáldás) az uj üzlethez. Elmehettek !

A két ember egyszerre kapott a pap keze után ésegymásután megcsókolták.

Azután boldogan és elragadtatva távoztak .

Pompás egy péntek este következett. A Grone ésModel családjai a vacsora után összetelepedtek és a nagyasztal alig birta a söröskancsókból , borsoskákból, fõttöreg babból , heringbõl , sült gesztenyébõl , mandulábólés más nyalánkságokból álló terhét. Télire deszertnekezek voltak akkor divatban.

A sok tagú két család boldogan falatozott. Ilyenáldomásban sohasem volt még részük. Sem Jekelnek,sem Jaszefnek , sem asszonyaiknak, sem a vak nagy-mamának, sem az éppen egy tuczat gyereknek. Mertennyien valának együtt.

Boldogabb náluknál nem volt semmiféle gyõzteshadvezér, aki nyert harcz után a vérrel áztatott csata-mezõn istent dicsõítteti imával.

Az uj társak ali g gyõzték kivárni a legközelebbibérnegyedet. De hat hét múlva ez is elkövetkezett. Akkorazután megny ílt a Jekel és Grone czég zsibárus üzleteaz aranytermõ ufczában.

Isten megáldotta õket. Milliomosok ugyan nemlettek. Ám annyit megkerestek , hogy tisztességesen , kü-lönösebb nagy gond nélkül élhettek és gyermekeiket— amint kívánták — becsületes, hasznos polgároknaknevelhették. Haber Samu.

„Házasságszerzõk".Mai számunkban uj elbeszélést kezdünk meg Sacher-

f ílasoch tollából. A tárgy a lengyel népeiéibõl való , melyetaranyos humor tesz ragyogóvá. A

»Házasságszerzõk«meséje mindvégig érdekfeszítõ , alakjai tõrülmetszettek ,telve a maguk egyéni , eredeti vonásaival. A feldolgozásbájos, fili grán munka , ami mind olyan tulajdonság, mel y a

Házasság-szerzõk:-etkedves olvasmánynyá teheti . A fordítást fõmunkatársunk ,Haber Samu végezte.

ható jeleneteket ennek a szeretettel teljes gondoskodásnakjellemzésére tuczat számra lehetne felsorolni. Öreg embe-rek , úri nõk , gyermekek vetekednek figyelmességeikkel ,s, a pesti hitközség is ma már nem csak tisztviselõiutján fol y be az emberszeretet itteni munkájának vég-zésébe, hanem erre a czélra önként jelentkeznek egyesirányadó tagj ai is. Hombárhoz hasonlít a pesti hitköz-ség székházának nem egy irodáj a, melybe beraktároz-zák a behordott élelmiszereket, melyeknek gyûjtésébenBlücher József hivatalnok és Lebovics gyáros kifogyhatlanok.Ilyen dolgok közben aztán nem egy érdekes dolog történik.A minap például , midõn egy 240 tagból álló csoportnakkellett a keleti pál yaudvarból tovább utaznia , a melycsoport nagyobbrészt nõkbõl állott , sok tejre volt szükség.Tej volt , de edény nem. Késõ este (a vasút 10 óra45 perczkor indult), nem lehetett már edényeket venni ,vagy szerezni . Kapta magát tehát Lebovics , haza hajta-tott s a mi edényt csak talált a saját háztartásában ,azt mind kocsira rakatta s még idejekorán elhozta atovább utazó román nõk számára. Lebovics feleségénekmásnap csupa uj edényt kellett szereznie, mert a férjeegészen kiürítette a konyhát. — Az élelmiszerek adomá-nyozóinak névsorát e héten nem tudtuk ugy összeállítani ,mint elõzõ alkalommal tettük. De néhányuk nevét azért mármost is ide jegyezhetjük. Goldmann tejnagykereskedõfelajánlotta az átutazó kivándorlók számára szükségestejmenny iséget a jövõre nézve is. Tejet eddi g BurgerDávid tejnagykereskedõ adott a legtöbbet. A héten is egyalkalommal 300 litert. Weiner Adol f pék 100 kenyeretadott. Glasner Miksa pék-czégnéí pedi g mindi g rendel-kezésre áll a szükséges kenyérmenny iség. Engel J. bor-nagy kereskedõ a héten két hordó bort küldött , Latzko J.borkereskedõ bort és szalámit , Herz Rafael vendéglõs200 üveg sört. A kávésok fõtt tojással látták el az átutazóromán zsidókat , és különösen ezek közt akadt többkeresztény. A földönfutók , mig a fõvárosba érnek , útköz-ben sem szenvednek szükséget. A dunamenti hitközségekés tagjaik mind szeretettel gondoskodnak a szükségletekrõl.Élelmiszert , sõt pénzt is osztatnak szét. KülönösenZimony ban és Újvidéken tesznek sokat. Újvidéken mégeddig minden hajón átutazó csoportot elláttak élelemmels azon pár percznyi idõ alatt , mi g a hajó vesztegel, ahitközség alkalmazott emberei , vagy a titkár , vagy má-sok pénzt és élelmet visznek a földönfutó knak. A lefolythéten is tejj el , czukoiral , kávéval , teával és pénzzel lát-ták el az átutazókat. Kohn Károly ügyvéd egymaga 400koronát adott. Tudósítónk az újvidéki haj ó állomás ve-zetõjérõl Piukovicsról is eíösmeréssel emlékszik meg,mint aki az emberszeretet munkájá t teljesítõknek —telhetõleg — kezére jár. Palánka , Ulok Vukovár, Mohács,Baja, Paks, Földvár is kitesz magáért. — Az az 506 fõny icsapat , mely a Josef Carl hajón 20-ikán érkezett Buda-pestre , a belgrádi német spanyol hitközségtõl is fejen-kint 50 fillért kapott. Zimonyban reggelit és fejenkint20 fillért adtak nekik . Újv idéken 200, Palánkán 50,Mohácson 80, Baján 60, Földváron 60 koronát , Paksonruhát s a fentebb felsorolt hel yeken mindenütt elégélemiszert. A szegzárdi hitközség Dunaíöldvártt küldötts égetküldött a hajóra , papja, Ungár Simon dr. vezetésévelEzek is 200 koronát hoztak a földönfutók számára spapj uk néhány jó szót is, ami bizony elkel a esügge-dõknek. Azok közül , kik Brassóban szálltak vasútr a , egy300 fõt meghaladó csapat , hidrongálódás kö /etkeztébenAradon utazott át, Kohn S. N. hitk. alelnök és JRosenbergSándor fõrabbi a vett távirati értesítés után azonnalgondoskodtak a szükségesekrõl. A hitk. alelnök össze-vásárolta a kapható husnemüeket , vett bort , sört, süte-ményt . Mások, igy Éles Ármin , a lippai sörcsarnok,

Rosenberg M. és fia , May K és fia , Deutsch Mór , KlemIgnácz sört , bort , süteményt küldtek. Aa aradi állomás-fõnök , Farkas Ernõ mégengedte , hogy a vonat az át-utazók élelmezése végett 5 perczczel tovább álljon. Abajai hitközség egy másik csoportot 50 kilõ sült hússal,250 kiló kenyérrel és italokkal várt . Ezek közt 10-n^ltöbb olyan kivándorló volt , ki jól beszélt magyarul . — Eáérzékeny momentum is sok akad. Igy pl. avval a csa-pattal , mel y kedden érkezett Budapestre , jött egy mecha-nikus , aki gyásznapokat ült a hajón. A hajón érte agyász. Testvére , ki szintén mechanikus volt , nagynehe-zen vált meg hónától. Mikor a hajóval áthaladtak a hon ha-tárán , görcsös zokogásra fakadt ; szemét nem tudta levennia fiait elüzo anyaföldrõl. És a kénytelen-kelle tlen válásta hû fiu anny ira szivére vette , hogy fuldokló zokogásaközben egyszer csak ho ltan terült el a fedélzeten. Ahullát partra vitték temetni s a fivér a hajón kezdtemeg a gyászolást... Amint Budapesten , ugy vidéken isnem gyõzik a menekülõk a hálálkodást : a királ yt s amagyarságo t éltet ik , hogy azután útjukat fol ytatva újrarágyújtsanak szomorú dalukra : a földönfutókéra. Azok-ban a hitközségekben , melyek közvetlenül nem tanú-síthatják jóindulatukat , serényen fol yik a gy ûjtés. Hoz-zánk is ismét több gyûjtés eredményét küldték be. A márkimutatott s a pesti hitközségnek beszolgáltato tt összegekenfölül a héten küldött s részben már elõzõleg kézhez vettkövetkezõ gy ûjtéseket adtuk át a pesti hitközségnek. Igy :Farkas Vil mos gyûjtése Czinkotán 55 70 k , HannoverFülöpné (Túra), B. G.-né (Budapest) 10 k., Lenke Manódr . fõrabbi (Beszterczebánya) 16 k., Schuschny S. hitk .elnök (Felsõ-Eõr) 21-20 k. — Gal góczról 280*60 koronátkaptunk , mel y összeget Fachs Jakab hitk. elnök , LinhsIgnácz dr. rabbi , Vajda Miksa igazgató , Rose nf eld Józseffõrabbi kezdeményezésére gyûjtötték. Ezt az összegetavval a rendeltetéssel küldték hozzánk , hogy a bécsiAlliance-hoz ju ttassuk. Ez összeget szerkesztõnk a jövõhéten személyesen adj a át Bécsben. Éhez az összegbe?a következõk adakoztak ;

Fuchs Jakab elnök ió kór., Eisler Dávid és fiai 10 kór..Ivanovszky N. 6 kör., Steiner Lipót 10 kor , ZvVebiler Mór\ ést íU10 kor., Weinberger Mór 2 kor., . Rudolfé i- Ú6v 4 tór., DeutschLipót és fia 10 kor ., Dr. Szilárd . Simon 1 kor , Braun Samu 1 kor.. .Wertheimer ignácz . 10 kór., Dukesz és Herczog 6 kor., N N2 kor. , Bock József 2 kor , Stern Gyula 1 kor., Ap fel Ferdinánd6 kot., Drechsler Izidor 4 kor., Emesz N. 8 kor. , Zweig Lipót ésfiai 10 kor ., Fischl I gnácz 2 kor., Rosenfeld Simon 4 kor. -, Hirsch--féld Adolf 2 kor., Sterner Adolf 2 kor , N. N _ kör. , Blurn Jó-zsef 1 kor., Rosenfeld József fõrabbi 3 kor. , Dr. Lueksz ígriácz 'Úkor., Lueksz Jakab 2 kor., Wein er Zsigmond 4 kor., W. G. 1 kor. .Fuchs Károly 2 kor., Prezlmayer Zsiga _ kór , Gerõ Lajos 1 kor. ,Nagel Miksa 10 kor . Deutsch N. 2 kor ., Weisz Adolf 4 kor ,Weisz Arnold 1 kor , Kohn Ignácz 2 kor , Manheim Fülöp á kör. ,Dr. Dávid Benõ 1 kor., Stern Mária 1 kor .) Wállach Miksa 2 kor.,Brody Ignácz 1 kor. , Neumann N. 40 fill., Bergmann Simon 1kor., Rosenfeld Samu 1 kor., Elbert Gyula i kor.. Stern Simon2 kor. , Rudolféi- Emánu el 1 kor. , H. J. 1 kor. , Wellis Zsi gmond1 kor , Schwarcz N. 4 kor., Weinberger F. 2 kor , Schwarcz Mór60 fill , Herzog Zsi gmond 2 kor. , N. N. 20 fill , Goldstein Izidor2 kor. , Feuerlöscher Dávid 1 kor., Weiner Ármin 2 kor., Neu-mann Samu 1 kor., Wild M.iuó 1 kor. , Kohn N. 60 fül.. SzeszlerIgnácz 2 kor. , Szeszler Mór 2 kor., Friedman Jakab 1 kor. , KohnSalamon 2 kor. , Fuchs Márk 1 kor. . N. N. 10 kor. , WeinbergerJakab 10 kor. , Steiner Albert 4 kor ,, ' Fuchs N. 4 kor ., Szól d Ja-kab 40 fii ) ., Roítenstein N. 1 kor , Waliach Jakab 1 kor. , I'achAntal 60 fill. , Müller N 1 kor. , Ap fel Miksa 1 kor. , Schulcz Jakab10 kor., Szóld N. 4 kor., G. A. 10 kor., Dávid Jakab 20 fill.,Wohlstein Samu 1 kor. . Dávid Samu i kor , Wozarek Mari 1 kor.,Weinberger Salamon 10 kor , N. N. 1 kor., Schwarcz Márk 1 kor.,Braun Rezsõ 1 kor- , Weisz Lajos 3 kor., Herzog Dá vid 1 kor. ,Drechsler Zsiga 60 fill , Opfellmann Zsiga 1 kor., Freund Ignácz40 fill. 8

Szarvasról arról értesítenek bennünket , hogy otta paksi hitközség felhívására a kongr. és orth. hitközségegyütt gyûjtött Klein Adolt rabbi közbenjárása folytán és

Szemzõ Gyula dr . kongr. és Reismann orth. hitközségi elnök,valamint Scheiner József és König Mór kultusz-elöljárókfáradozása mellett. A gyûjtés eredményét , 115 koronátPaksra küldték. — A harmadik csapattal , mely péntekenérkezett ide, szintén hajón , egy beteg 2 éves fiúcska isjött. Ezt , mert baja súlyos, kórházba szállították sanyja is itt maradt az ápolására. A szegény kis po-rontyot megmentik , hogy azután tovább bolyonghassonhazátlanul . Meg kell még emlékeznünk arról az ember-séges bánásmódról , melyben a Josef Carl-hajó kapitánya,Buchberger és a hajó matróz-személyzete , de különösenErtler matróz részesítették azt az 506 fõny i csoportot ,mely f. hó 20-ikán érkezett a fõvárosba. A kivándorlóksok dicsérettel emlékeztek meg róluk. A Duna gõzhajó-társaság általában sok figyelemmel bánik a kivándorlók-kal és ez egyenesen az igazgatóság utasítására történik ;sõt Thal y budapesti igazgató a személyes közbenjárástólsém riad vissza s pl. a héten , mikor az ötszáz fõnélnagyobb csapat egyszerre érkezett , eléje utazott a hajó-nak, hogy az emberek kényelmesebb elhelyezésére sze-mél yesen ügyeljen. Ezeknek a kivándorlóknak fele, a ké-nyelmesebb utazás okából szombaton is itt maradt. Ittájtatóskodott s itt volt része a lakosság figyelmének to-vábbi jel eiben. A keleti pályaudvarban Berger rendõr-ellenõr emberséges bánásmódját emelték ki többször aföldönfutó román zsidók. Végül megemlítjük, hogy abécsi Alliance, eljárását kárhoztató múltkori közleményünkfol ytán , levelet irt hozzánk , mel yben megrótt eljárását— az eseményekneK váratlan bekövetkezésével és készü-letlenségével menti . Azóta azonban s ezt magunk iskészséggel ismerjük el, a bécsi Alliance megtette köteles-ségét, és feladata magaslatára emelkedett.

— Amit Bartha Miklós ur meg" nem talál snem keres. A » Magyarország« minapi számában BarthaMiklós ur jól megmosta a fõváros »német« zsidóinak afejét. Valóságos házinyul-perczenteket hozott ki méga kisdedeikrõl is. Sem a malaczok, sem a házinyulaknem olyan szaporák, mint azok a kis zsidó gyerekek —akik a fõváros elemi iskoláiban mind tudnak németül ésa der-die-das dol gában vetekednek kitûnõ barátunkkal ,Luegerreh Félve szólamlunk, tisztelt olvasó közönség,mert Bartha Miklós ur, nagy haragjában azt is a ki-ny ilatkoztatás erejével mondta , hogy aki az õ írásábantendencziát lát — simplex fajankó. No, no, ez erõteljestónus ; de várjuk már most a* folytatását. Mert példáula fõvárosi zsidó gyerekek szaporaságán és németségénkivül , vágynak itt egyéb megrovásra méltó kalandok is.A herczegprimás városának egyik lapjában olvasunkfelõle. Ugy hívják , hogy » Esztergomi Lapok « , s a dátumajúli us 19. A lap szavahihetõ , hiszen mostanábannémely politikai értesüléseket is merítettek belõle. Ebbena lapban pedi g áll , amint következik :

» Zajos litánia.. . Piszkén. . . hogy fölépült az ujtemplom, Sziklay János magyarérzelmü kártortanitó aztaz uj s csak dicséretreméltó rendet akarta behozni , hogyezentúl ne német , hanem magyar litániák tartassanak atemplomban . Elsõ kísérletét e hó 15-én d. u. 2 órakortetle meg, de majdnem póruljárt vele Ugyanis a tem-p lomban levõ harczias öreg sváb emberek és asszonyoklepisszegték a magyar litániát , majd hangosan zúgolódnikezdtek s a kórus fel é, ahonnan a Icántor olvasta a litá-niát , sürün kiabálták a s>hinaust és » abczug < szavakat.Majd önként elkezdtek hangosan németül imádkozni sazzal egész lehetetlenné tették a magyar szót, ugy, hogya magyar érzelmû kántort anítónak , a nagyobb botrány-elkerülése végett , ott kellett hagynia az Isten házát. «

Az idézett lap kexény megrovással illeti a piszkeisváb magyarokat : ez nagyon természetes. Várjuk már

most, hogy mit szól hozzá Bartha Miklós ur, aki fel-háborodásában a németül tudó zsidó gyerekek számát isolyan megbélyegzendõ nagy számban látta. A zsidó gyerekek— ezt az igazság érdekében konstatáljuk, de még a vénzsidók sem kiabálták soha és sehol , legkevésbbé Magyar-országon , hogy — »hinaus« és »abczug« a magyarnyelvvel .

— Ministeri tanácsos. Szántó Mihály ez. minis-teri tanácsost õ felsége a minap valóságos ministeri ta-nácsossá nevezte ki. Az igazságügy i ministeriumban atörvényelõkészít õ bizottságnak Szántó Mihál y a vezetõje,aki az elsõ és ez idõ szerint az egyetlen zsidóhitü min.tanácsos Magyarországon.

— Megegyezõ hitközségek. Temesváron vagyon-jogi kérdésbõl kifolyólag a gyárvárosi statusquo és agyárvárosi orthodox hitközségek között vita támadt.A vita foglalkoztatta a közi gazgatási hatóságokat, sõta vallásügy i minisztériumot is, A megegyezést, melyneklétrehozására Gsáky Albin gróf még 1891-ben utasítottaa temesvári hatóságot , 9 évi tárgyalás elõzte meg.A héten végre létrejött az egyezség. Ez ügyben a hétenTelbisz Károl y polgármester elnöklete alatt ülést tartot-tak , melyen a belvárosi anyahitközség részérõl SternthalSalamon elnök , a gyárvárosi statusquo hitközség részérõlSchwarz Lajos dr., s a gyárvárosi orth. hitközség részérõlNeustadt Izrael alelnök és LÕwy Joakim rabbi jelentmeg. Az egyezség ugy létesült , hogy az orthodox hit-község kijelentt é, miképpen lemond minden követelésérõls a Farkas-utcza 15 sz. ház azon részét , melyet eddighaszonélvezett , a statusquo hitközség rendelkezésérebocsájfja. Viszont a statusquo hitközség arra köteleztemagát , hogy régi templomának összes berendezéseit áten-gedi az orthodox hitközségnek, hogy ez velük épülõfé lbenlevõ templomát berendezhesse. Az átadásnak f. é. októberhó 1-jéig kell megtörténnie. Az ülésen résztvevõk TelbiszKárol y dr. polgármesternek az egyezség létrehozása körülkifejtett tevékenységeért , Sternthal Salamon felszólásafol ytán , köszönetet mondottak. h

— A hit kérdése. Mazary k tanár , aki a polnaivád ügyében azt a sok port fölvert röpiratot irta , Svoja-nowban a minap fölolvasott , aminek kapcsán vita kere-kedett. A vita során a tanár a hit kérdésérõl a következõ-képpen ny ilatkozott :

» Valódi hitnek az igazi jámborságot tekintem , Min-dig becsültem s ezentúl is megbecsülök minden hitval-lást : a katholikust , protestánst , zsidót , mohamedánust ,ha a hivõ a maga módj a szerint jámbor. A klerikaliz-mus nálunk politikai czélokra , hegemóniára használja föla vallást. A szószékrõl nem Krisztust , nem az Istenszavait prédikálják , hanem csak gyûlöletet és uralom-vágyat. Röpirataimban én védelmezem a keresztényeketa vérvád balhite ellen, a klerikálisok és radikálisok pe-dig most hoppon maradtak és mérgelõdnek, hogy asemmitõ törvényszék és a cseh orvosi fakultás az énnézeteim helyességét bizony ították . Orvosok és jogászokellen soh'sem írtam, de igenis a jogi és orvosi balhitekellen. A klerikális antiszemitizmus járványa a mi né-pünknek. A zsidókat az erõszak jobbakká nem teszi ,csak óvatosabbakká lesznek tõle. Különben is nézzenekcsak körül : egyedül a zsidók zsákmányolják ki a népet ?Mások is és keresztények is; de a klerikálisok csak azsidókra mutatnak , hogy a nép ne lássa, hogy közülöksokan mit cselekesznek. Az a kérdés, hogy a polnaibûntényt ki követte el, mellékes elõttem, Én a vérvádhitellen küzdök. Ez más. S hogy Polnában nem vérgyil-kosságot követtek el, azt a mi orvosegyetemi fakultásunkmár megállapította *.

— A konitzi vérvád csinálói. Az » Alkotmány«konitzi vérvád forrása , a Germania volt. Ez a berlin

szennylap többször azt állította , hogy áz eljáró bíróságok— a zsidók érdekében részrehajlóak. Legutóbb is kétily irányú czikket irt , melyek miatt a marieneverderifõügyész, Wulff , feny ítõ följelentést tett ellene. Amiótaennek hire az >Alkotmány *-hoz eljutott , ott a konitzivérvádat beszüntették. Természetesen ugy, hogy az esetetráhúzták Námesztóra s a jogs zolgáltatást éppenugy gya-núba tették, mint ahogy ezt a Germániától eltanulták. —A konitzi vérvádban csináló másik lap, a berlini »Staats-bürger Zeitung * és munkatársai ellen ugyancsak ebbõlaz esetbõl kifo l yólag osztálygyülölség szitása miatt fe-ny ítõ eljárást indítottak. Ez ügy ben a nevezett lapnál ház -kutatást is tartottak s a vonatkozó kéziratokat elkobozták.Fõbünösökként Bruhn a kiadó és Zimmer nyugalmazottpolgármester jelentkeznek.

— Az uj román miniszterelnök. Carp, az újon-nan kinevezett román miniszterelnök erõsen liberálisember, a kinek kormányra lépésétõl a zsidók Romániá-ban talán mégis helyzetük javul ását várhatják. Carp1893-ban Catargiu alatt tagja volt a román kormánynak.Ekkor történt , hogy a kormány törvényjavaslatot terjesz-tett a képviselõház elé, a mely a zsidóknak a ny ilvánosiskolákból való kizárását indítványozta. Carp a kormánypadjairól lángoló beszédben tiltakozott e javaslat ellen,a mely azonban az általános antisemita-hangulatban ,daczára Carp erél yes föllépésének , mégis törvényerõreemelkedett. »Uraim , — igy szólt Carp — büszke vagyokazon föltevésemre , hogy Románia a Balkánnak kulturá-lis központja , a mel y kifelé sugarakat vetít. Büszkénhiszem , hogy mi a Balkánon a czivilizált népek közöttaz elsõ és vezetõ szerepet visszük , ugy, hogy a szomszédnépek ebben fölül nem múlhatnak és tõlünk tanulnak ,nem pedi g mi tõlük. És önök a zsidókat tudatlanokkáakarják degradálni?! Az eredmény az leend, hogy isko-lákat fognak alapítani , a melyek jobbak lesznek a mieink-nél. (Bizony, a román kormány ezeket az iskolákat isbetiltotta.) Mert az üldözött mindig többet buzgólkodik.Ne feledjük , hogy mi mint idegenek idegen országba men-tünk , hogy megszerezzük azt a kultúrát , a mely lyelmost rendelkezünk , mert országunkban nem volt kultúra.És most Önök hálát lan módon azt akarják , hogy mimegvonjuk az idegenektõl azt , a mit mi is idegenektõltanultunk?! Hát másoktól tanuljunk mi, de mások netanuljanak tõlünk ? És ha az ily eljárás ellen tiltakozom ,azt mondják önök ez hazafiatlan , hazaáruló eljárás?!Önök nagyhangú frázisokban beszélnek, szájuk tele vanoly kijelentésekkel hogy : a román ember szép, arománember intelli gens, a román Trajántól származik stb.Önök a zsidókat a Dunába fullasztották. Azt telték ve-lük a mit akartak

Közbekiáltások : Tillakozunk ! On denuncziálj a azországot. Egy román miniszter igy nem beszélhet.

Carp : Engedelmet , kötelességem Önök elé ezenkérdés mérlegét terjeszteni. Megemlítettem az Önök általteremtett és ellenük irányuló rendszabályokat.

Egy hang : Calargiutól származnak..Carp : Catargiutól ? Az eg ész ország követelte ! És

ha mindennek daczára az ország nem boldog, ugy eb-bõl azt kell következtetni , hogy a gyógyszer másutt , vanés másutt keresendõ. *

— A miniszterelnök elõtt. A körmendi hitközségküldöttsége kicsinyes dolog miatt járt f. hó 8-ikén SzéliKálmán miniszterelnöknél Rátóton. A körmendi hitköz-ség elemi iskolája hanyatlik anyagi erõben s ezért egyikkiérdemesült tanítóját kénytelen volt elbocsájtani. A kül-döttség, melynek szónoka Wurmfeld Ignácz hitk. jegyzõvolt, már most nem az iskola anyagi támogatását kérte,

hogy ez tanítój át tovább is megtarthassa, hanem támo-gatást kért az elbocsájtott tanitó számára, hogy azállami állást nyerhessen. A miniszterelnökben volt annyijóindulat , hogy a kérelmet meghall gatta és pártfogásátis kilátásba helyezte, kétségtelenül azért , mert ember-séges kivánt lenni. A magunk részérõl azonban nemhallgathatjuk ei azt a megjegyzést, hogy ilyen természetûtisztelgésekkel — bárha rátóti tuskulumában is — nemvaló az államkormányzat fejének jóindulatát a felekezethivatalos jellegû képviseletének fölhasználásával próbáratenni.

— A negyedik ezionista kongresszus, jövõaugusztus hó 12 íkén kezdõdik Londonban. Ezt megelõ-zõleg a mill-end-beli greet Assembly Hallban nagy gyû-lés lesz a delegáltak fogadása czéljából. Az ünnepé-lyekrõl már gondoskodtak . A kongresszus maga awestend-lang ham-placei Queens Hallban fog lefol yni. Itthely lesz elég, de hogy ember akad-e majd elég, azmás kérdés. A román zsidók exodusa alkalmával ren-dezendõ ünnepél yek — erre nem igen biztatók , mert azünneplés ilyenkor nem igen nélkülözi a írivolitást.Mikor ezer meg ezer zsidó földönfutóvá lesz, a czionistáksegítségnyújtás helyett ünnepelnek ! A czionisták hivataloslapja a » WelU , melyet mi czitálni nem restelünk , ámbárõkegyelme czitálni valónak csak az > Ungarische Wochen-sch rift * förmed vényeit tartja , ezekben a neh éz napokban is,amidõn a pesti hitközség a czionisták által csak han-goztatott munkából ol yan sokat teljesit , annak-az »un-garische«-nek nevezett lapnak a nyomán , rátámad abudapesti zsidóságra. Az il yen tényt elég konstatálni .Az itéiet szembeszökik belõle.

— Luzzato-emlékunnep. Luzzato Dávid Sámuel-nek a nagy zsidó tudósnak 100-ik születésnapja folyóévi augusztus hó 22-ikére esik. Ebbõl az alkalomból anémet zsidó irodalmi egyesületek berlini szövetsége emlék-könyvet , ad ki, melynek számára a mi Kayserlingünk ,Bacherunk s mások is irtak közleményeket.

— A lõcsei hitközség- gyásza . Folyó hó 6-ánhunyt el Lõcsén Rosenzweig Adolf 64 éves korában.A megboldogult autorizált rabbi és 30 éven keresztültemplomgondnok volt a lõcsei hitközség ben. Tanulmá-nyait dr. Hildesheimer kismartoni , Jellinek dr. bécsi éskésõbb a pozsony i pap i collégiumban végezte. Lõcsénmég a múlt esztendeig a rabbi-teendõket és 18 éven átmindkét középiskolában a hitoktatást végezte ; a hitköz -ségi életben több üdvös intézményt létesített. Igy az u jtemplom építése , a rabbi-ábás állandósítása , vaiamint ahitközség önnállósitása az õ mûvei Fiai közül RozsnyaiBertalan dr. lõcsei városi orvos és izr. hitközségi elnök.A hitközség az elhunytat saját halottjának tekintette éstetemeit a templomban felravatalozta , mel y alkalommalLõwy Gusztáv dr. fõrabbi emelkedett szellemû gyászbe-szédben méltatta a megboldogult érdemeit , mig a ny íltsírnál Weisz Náthán hitoktató mondott megható bucsu-szózatot.

— Visszautasított adomány. Egy krakkói laprévén az a hir került bele több felekezeti lapba is, hogya lemberg i hitközség elnöke Byk dr. visszau'ásította volnaSchaff dr. ottani ügyvédnek egy 100,000 koronás ado-mányát , mel yet eri a lemberg i zsidó * árvaház kiegészí-tésére ajánlott föl. A visszautasítás okául az volt meg-jelölve , hogy az árvaház kiegészítésével olyan terhekháramolnák a hitközségre, melyeket az ez idõ szerint elnem bir. E hírrel szemben Byk dr. ny ilatkozik s aztmondja , hogy Schaff dr. eddig semmiféle írásbeli ajánlatottnem tett a lembergi árvaház kiegészítése czéljából.Byk dr. pedig az ajánlatot annál kevésbé utasíthatta

vissza, mert az alapítványok elfogadása felõl — az alap-szabályok értelmében 7— a 30 tagú hitközségi elöljárósághatároz. Schaff dr. szóbelileg tett ugyan olyan nyilatko-zatot, hogy 50—60,000, koronát szánt a lembergi árvaházkiegészítésére, de e tekintetben a tárgyalások még benem fejeztettek.

— A Hirsch báró fele galicziai alapítvány ta-nítóira nézve hátrányos rendeletet adott ki az osztrákközoktatásügy i miniszter. Az alapítvány tanitói ugyanis ,ha olyan Hirsch-íele iskoláknál mûködtek , melyeknekmég nincs ny ilvánossági joguk , egyútt al más nyilvánosiskolákban is leheltek kisegítõ tanitók , hogy igy a képe-sítési vizsga letételére való jogot megszerezhessék. Azosztr. miniszter kérdéses rendelete kimondotta , hogy anyilvános iskoláknál kisegi tõ tanítókként mûködõ tan-erõk eme mûködésükkel nem szereznek jogot a képesí-tési vizsga letételére, ha nem önállóan vezették az osz-tályukat. A sérelmes rendelet miatt az alapítvány fel-ügyelõi a héten eljártak az osztr. közoktatá sügyi minisz-ternél s orvoslást kértek. A miniszter — méltányolva agalicziai Hirsch-iskolák kulturális hivatását — megígérte,hogy a bajon segíteni fog.

— Az antiszemitizmust gátló bécsi egyesületSeiller br. elnöklésével a napokban tartotta meg köz-gyûlését. Elhatározták, hogy legközelebb röpiratot tesz-nek közzé, mely a vérvád meséjének ostobaságát mutatj aki. Mazarik tanárnak , aki a polnai vád ügyében olyerélyesen lépett föl , köszönetet szavaztak , még pedigNothnagel professor felszólalása után egyhangúlag. Atanár egyúttal szóvá tette, hogy az utóbbi idõben mindkisebb hatással dolgozik az egyesület az antiszemiták-nak túlszárnyaló erejével szemben. Az egyesület ma márnem gátolhatj a az antiszemitizmust , hanem védekeznikénytelen ellene. Erre, mert mûködésébõl az alapszabá-lyok kirekesztették a politikát , ali g képes. Azt kívánjatehát, hogy vegyék bele az alapszabályszerü mûködésbea politikát is. Ezt az indítványt egyhangú helyeslésselfogadták.

— A rendõrfõ. Furcsa fogalma lehet Ausztriábannémely rendõrfõnöknek a rendrõl : ezt bizony ítja egymorvaországi község — Rovchovan — rendõríejénekesete. Ebben a községben ugyanis 1899 év novemberhavában antisemita zavargások voltak a polnai esetbõlkifol yólag, az ösmert recipék szerint. A zavargások el-nyomására kiküldött honvéd parancsnok konstatálta , hogya zavargás vezetõje maga a községbeli rendõrfõ volt s õbujtogatta (öl a lakosságot. A bíróság is megállapítottaezt s a kitûnõ rendõrfõt a m. héten böjttel súl yosított há-romhavi börtönre ítélte.

— Ezüst mennyegzö. Klein Lipót budapesti ke-reskedõ, nejével szül. Weisz Friderikával , a héten ünne-pelte házasságkötésük napjának 25-ik fordulóját. A szoroscsaládi körnek szánt ünnepség azonban nem kerülhetteel azok figyelmét , akik a jubiláló párt humánus gondol-kodása, jó tékony cselekedetei miatt becsülik. Klein Lipót,ki 30 éve áll egy szállítmányi és bizományi üzlet éléna pesti Chevra Kadisa képviseletének is tagja és bi-zalmi férfia.

— Halálozások. Weil Simon a pesti Chevra-Kadisaelölj áróságának volt í agja,akinek az emberszeretet számáramindi g akadt ideje, folyó hó 15-ikén 76 éves korábanmeghalt. Fõképpen a jótékony adományok gyûjtésébenvolt kifáradhatlan s ezért elhunyta számbavehetõ hiánytokoz a jótékonyság önzetlen munkásai sorában. Folyóhó 17-ikén temették nagy részvéttel.

Murai Paula, Murai Henrik, székesfõvárosi tiszt-viselõ leánya foly ó hó ll-én 21. éves korában elhunytRohonczon. Elhunytát Budapesten , rokonain kivül mind-

azok fájlalják , kik ismerték. A boldogultat nagy részvét-tel kisérték utolsó útj ára.

— Eljegyzés. Lemberger Ármin , a Klinger Henrikbécsi nagy iparos czég hivatalnoka , eljegyezte AradonBing Ede nagykereskedõ, városi törvény hatósági biz. tagszép és mûveit leányát, Elza kisasszonyt.

Politzer Ignácz , tabi ügyvéd , eljegyezte Schön Fridakisasszonyt Gyöngyösmellékrõl.

Herz féld Nándor budapesti magánzó bájos és mü -veit leányát Elzát eljegyezte Szerb Károly, a Stern Antalbudapesti óragyáros czég belta gja.

— Bártfa gyógy fürdõn ez évben július 14-ikéig1621 fürdõvendég tartózkodott.

* Igen fontos ! Egy uj, 12 év óta ki próbált ésbiztos sikerû gyógymód hódit kiválóan azok körében ,kik valamel y régi (krónikus) betegségben szenvednek ésbajuk ellen hiába kerestek enyhülést és gyógyulást. Ezenbevált és biztos hatású gyógymód a vérgyógyászat ,hemopatia. — E gyógymód feltalálój a Dr. Kovács I .fõvárosi orvos, a kinek Budapest , V., Váczi-k õrú t 18. sz.alatti rendelõ intézetét tömegesen felkeresik mindazok ,asthma-, köszvény, sziv-, gyomor-, bél-, hól yag-, ideg-es agy bántalmakban , vér- , vagy bõrbajban szenvednek.Évente sok száz teljes gyógyulás ! — Dr. Kovács házonkivül is kezeli meghívásra vidékre is megy és díjazottlevelekre készségesen válaszol.

* Mázoló munkák elkészítését , nevezetesen uj- és renová-landó épületek , valamint íakások , bolt- , kávéház- és vendéglõ-berendezések , mindennemû bútorok mázolását és ezzel kapcsolatosfautánzati (Flader), márványozási- és aranyozási munkákat szak-szerû kivitel- és j utányos árak mellett elvállal helyben és vidékenHonig Miksa és társa, Budapest , VII. ker., Rottenbiller-utcza 15.szám. Telefon.

/ i \/ & I/ <& 1/ & < 1

Minden az összes gazdasági gépszakmába vágófelvilátjositással és tanácsosai,

úgyszinténáltalános árjegyzékkel

vagy részletes

költségvetéssel,szívesen és díjmentesen szolgál

Elsõ Magyar Gazdasági Gépgyárrészvény-társulat. i

Gyártelep : Budapest, külsõ Yáczi-ût 7. szita, i•tWE* Cízimre ügyelni tessék ! "»a

i '

A rozsnyói íZF . hitközségtõli

Pályázat.A rozsnyói izr. hitközségnél a kántori állás azon-

nal betöltendõ. Pályázóknak sohet, ubódek sj koréképesítésével s megfelelõ bizony ítványokkal keli bimiok.A megválasztandó köte essége az elöimádkozás s azösszes melszõi teendõk.... , , Pályázati haláridõ f . évi augusztus 15. Pályázócsakis magyar honosságú lehet. Javadalmazás évi 1000korona fél sechita és szabad lakás. Utazási és költözködésiköltségek csakis a megválasztottnak téríttetnek meg. Haa megválasztott közmegelégedé-t nyerne , a hitközség afizetést esetleg 1200 koronára emelheti.

Rozsnyó, 1900. július 17A rozsnyói izr. hitközség.

A mátészalkai izr. hitközségtõl.

Pályázat.A mátészálkai izr,_ hitközségi elemi iskolához két

évi próbaidõre okleveles tanítónõ kerestetik. Fizetés800 koron a, mely ben a lakbér bennfog laltatik.

Eredeti avagy hitelesített okmányokkal és fény-képpel felszerelt pályázatok augusztus 15-ig az elöljáró-ság czimére küldendõk.

Német nyelvben és zenében jártasak elõnybenrészesülnek.

Mátészalk án, 1900 július 9. Az elöljáróság.

HIRDETÉSEK.1 Rabbik, tanitók, hitközségi tisztek 1É és alkalmazottak fe|M egy elõkelõ életbiztosító társaságnál (nem külföldi , elemi fl|W. biztosítással sem foglalkozik), olcsó és népszerû táblázatai 1|m. folytán , könnyû részére eredményt elérni — tisztességes f||m m e l l é k k e r e s e t r e É|H szert tehetnek. ¦—- , Ajánlatok >Nem külföldi * j egy alatt 1|m Gtoldberg-er A. V. hirdetési irodájához, Budapest , IV., ||P Váczi-utcza 20, intézendõk. |||

* Az >Anker< élet- és járadék biztosító-társasá g (Magyar-országi vezérk épviselõség : Budapest , VL, Deáktér >Anker-udvar<)1900. évi június havában benyujtátott a társaságnál 817 ajánlat3,793.985-— kor . biztosított összegre és kiállíttatott 717 kötvény3,437.558-— kor . összegre. A befo lyt díjak összege 1,13L 927kor.— fill.,a kifizetett károké 154.820 kor.— üj l. A jan. -jun. havi idó'szak alatt he-ti yujtátott 5035 ajánlat 26,258.248 kor. — fill. -re és kiáll íttatott 4582kötvény 23,095.7\ 4 kor.— filL-rõl. Díjakért bevétetett 8,197.975 kor-— fill. Károkért kifizettetett 1,139.962 kor. — fill. A haláleseti bizto-sításoknál A osztalékterv szerint a nyeremény-osztalék az elmúltévben az évi díj 25%-át tette ki. A vegyes- és takarékpénztáribiztositásnál B osztalékterv szerint az összes befizetett dijak 3%-afizettetett ki nyereményosztalék gyanánt.

A társaság vagyona 1899. deczember 31-én 134 millió kor.volt. Biztosítási állomány 500 millió kor. Eddi gi kifizetések összege221 millió korona.

A paksi status quo izr. hitközségtõl.

Pályázat.A pálosi status-quo izr. hitközségnél a másodelo-

imádkozõi állás betöltendõ . Pál yázóknak sochet-ubo-dek-vekoreh képesítéssel kell bírnia. A megválasztandókkötelességei közé fog tartozni a hitközségi pénzek besze-dése s egyéb hitközségi szolgai teendõk is. Évi fizetés304 frt, fél sechita , szabad lakás és egyéb itt szoká-sos mellékjövedelmek.

Pályázóknak tekintél yes rabbi tól kel l bizony ít vány-másolatokat beküldeni , szigorúan vallásos erkölcsi éle-tükrõl , eddigi mûködésükrõl, életkorukról és családi álla-potukról . A kik a magyar nyelvet teljesen bírják, elõnybenrészesülnek. — Csakis a meghívottak bocsáttatnak próba-elõadásra , utazási és költözködési költségek pedig csakisa megválasztottnak fognak megtéríttetni.

Pakson, 1900. július 12-én. Behr Jakab,elnök.

A mohácsi kongresszusi izr. hitközségtõl.

Pályázat.A. mohácsi kongresszusi izr. hitközség által fenntar-

tott négyosztályu népiskolánál az 1900—1901 tanévreegy ideiglenes segéd-tanítónõi állást töltünk be,melyre nézve ezennel pályázatot hirdet ek .

Ezen állás évi j avadalmazása : törzsfizetés czimén700 korona, lakás és kerti illetmény czimén 100 korona.

Pályázók kötelesek képesítésüket , eddigi mûködésü-ket, a magyar és német nyelvben való teljes jártasságu-kat , a nõi kézimunkának az összes osztál yokban és ahéber olvasásnak tanítására való képességüket, ugy egész-ségi állapotukat eredeti , vagy szabál yszerüleg hitelesítettokmányokkal kimutatni.

A kellõ módon felszerelt kérvények 1900. augusz 'tus hó 4 ig hozzám nyújtandók be.

A megválasztott tanítónõ állását-, mely egy évreszó) , /. é. szeptember hó l-jén tartozik elfoglalni.

Mohácson , 1900 j úlius hó 10. napj án.Ûr. Kauf mann József ,

iskolaszéki elnök.

Okleveles izr. tanítónõtmint nevelõn õt elsõ- és harmadik elemi és elsõ pol-gári osztál yt magántanuló egy fiu és két leány gyerme-kem mellé szeptember e lsejére kérések, telj es ellátásonkivül évi 950 korona fizetéssel/ sikeres vizsgázás után50 korona külön jutalompótlékkal. — Magasai^ zon-gora-képzettség és oktatás , föltétel ; de elõnyben része-sülnek , akik a franczia nyelvet bírják és t^tiitj ák. —Csak kiváló erõk , kik a németben is tökélevesek , intézzékmagyar és német nyelven irt pályázatukat arczképpel :Stern Lajos , urad. bérlõ czimére, P a t a , u. p. Szigetvár.

Mr AjánXkQ&ás, ~^fA magyar , héber és német nyelvben alapos jártassággalbiró — és kitûnõ bizony ítványokkal rendelkezõ egyén ,hajlandó egy izrael . hitközségnél (lehetõleg megye szék-hel yén) bárminõ állást elfogadni ; kész a korszerû héberok tatásnál és a hitközségi jegyzõi teendõkben alaposszakképzettséggel segédkezni . — Levelet » Szerény * jeligé-

vel e lap kiadóhivatala továbbit.

j|gSÍ*_Jire*^ Sgl-E* C^ j

I ELSÕ § 1

i LeáTiykiházasitási Egylet m. sz. I1 LEÁNY- ÉS FIÜBIZTOSIT Á SI INTÉZET 1I . BUDAPEST, II YI, Teréz-körút 40—42. sz |§ (az intézet saj át házában.) Q

I Alapíttatott 1863. évb e. §| Eddig Mfíze»tett biztosítási összegek || 5.000,000 korona. I® ';ÉWmy§& iábMmi&k é® df ltéteiek l&ámy&M s |j| @mM Msi&síiáMm. WÚÚ—M Qf Q&Q korosáig, |§'. . ' .' ' 'mommlí bíéimLM$ml m 'haMúeaétr&t gra A fizetendõ járulékok teljesítése a legelõnyösebb, a mennyi- rara nyiben havi részletekben is történhetik minden más mel- ra@ lékilletékek kizárásával. M

15 A tagoknak e biztosítás idõtartama alatt fölhalmozódott jg© nyeresége és más kedvezmények minden szülõnek és gyám- § [» nak ajánlják gyermekeiket ezen intézetnél biztosítani. eJ

gj Prospektus és informáezió az irodában . gS.. ;.ifl. ker., Teréz-körút 40—42. szám alatt kapható, gB- B__asa*%pJ5^

| HESKY TESTVÉREK Ij ^^^L^^^^ tûz- és betörésmente s pI prfip Yírl

Pénzszekrény- gyára á| llf ir > | Si g- 'H | * > VI. , Szaliolcs-utcza 4.

sz. 1

11||| iglP |i( l ¦ , Gyártanak : |11 Sw JI [hB8BiaS88ggPl| 1\ ' tûz - és betörõmentes , vil- mmmmW ^ I

¦ ) lányos-vészjelzõ- és pán- gI lliPl P^ 1í UJ czél-pónzszekrényeket , _ É| B^-v^lI ! ESBÍJi|Íj lg^wj h - pánczél - trésorokat , kézi- M$ ffi PSS^PPP^ ,-,,-- és ékszer-casettákat. m| r^== Árjegyzék ingyen és bérmentve. ¦¦ ||

I NOBEL KÁROLY FIA! II ..'b.õrö-xdL-, nyereg- és szijg-y-íirtök:, i

I p & *^ *&f &!^$&tk utányos ára

k mellett ajánlják Részit- 1

a nyergek , lószerszámok , utazó kofferek , utazó- , vadász-, és §I iskola-bõröndök , továbbá bõrdíszmû czikkek, nevezetesen : |

Iszivar-, névj egy-és péntárczákat . -» J^* 1

I arlaltJKUS IloZlcK a,Mj ^Sfr~ í' iiMiiB gf

nyeregfelszereléseket k ö l c s ö n b e kap- HS^I'^^^^SI^^

Használ t ló- és nyereg-szerszámokat ^J^w^^^^^^^PTeljes tisztelettel NOBEL KÁROLY FIAI ""-'¦¦¦ ¦BHI

^mnAunuuuimuii i i i i ii i i ii i iuiL-•sí ?»~-^| A Budapesti kereskedelmi testülettõl fenntartott }L^í BUDAPESTI {L

§ Kereskedelmi Akadémia |^t 1900/ 1901. évi negyvennegyedik évfolya- *_^^} mát ny itja meg. — Uj szervezete szerint az {"-»| intézet két tagozatra oszlik : a) A Budapest/ |-*t Kereskedelmi Akadémia f elsõ kereskedelmi iskola- *»-^| - iára, melybe a beiratások az V., Alkomány-utcza {^J 11. sz. a. levõ iskolai épületben f. évi szeptem- J^^* ber hó l-tõl—5-ig naponkint a délelõtti órák- \*~^f ban tártainak , b) A Budapesti Kereskedelmi Aka- }-*|' démia akadémiai tanf olyamára, mely be a hall- ***--Í gatók ugyanott szeptember 10-tõl— Í2~ig **^} iratnak be. — Az intézet szervezetét , fölvételi }LH-*| föltételeit , alapítvány i- és tandíjmentes helyeit , j^-«§ ösztöndíjait stb. tárgyaló tudósításokat kivá- ***-^J| natra mindenkinek megküldi a |_2| 6ÜÖJRPESTI t_i{ Kereskedelmi Akadémia |Eií Iga^/gaté^&ga . íE2| (V., Alkotmá ny-utcza 11. sz.). {^^t f f t f ? t? fT t t? t? t? tf lf lf ??? ? f f ? T ? ? t r r? ?ffK

I 3> Alapitya^l85^. Telefon *g*_ -_ *g« i

SZÕNYE G- HÁZI| BnánoVf I1 IV., Károly -körút 26 (a Rostély-utcia sarkán) . J

1 HIRDETÉSEKET 11 j\rtái:n.3ros átxoaa el€og-a,d. 1

1 EdlTESlfl-iÕSÉa II KIADÓHIVATALA. |

I KOHN ARNOLD jsírkõraktára

I BUDAPEST, VII. kei Jároly-körút 15. sz. 1

1 minden ár és kivitelben, áthelyezések exhu- ||I málásoknál. ||i Javítási munkák a temetõben. II T e l e f o n : 18-76. !

-- "¦' ]-¦

Nagyban és kicsinybenDWI DWI1? o^nn«

i szállítok: ;' 6 darab pargi D^JIIDK Hl- minõség. „ . 7 korona '• 6 » > II. . . 9• 6 > > > I. > . . 12 > ;i 6 y Dnn_lÖ » I. . . 18 , :

D^rûtt-HP D^HSû darabonként 4—8

koronái g. 1i »Jeruzsálemi eszrogim « Ii csak 20 százalékkal drágább a parg i-nál. |: Ü'l21?1'7 G e n "u á b ó 1 1 kor. 20 fillér. — B o n d i g h e r i i; 80 fillér darabja. — Q^Tin II. minõségû 2 kor. 40 fillér , ii I. minõségû 4 korona 100 darab . 'i Elõleg beküldése mellet t az összeg ulánvét. ¦

i Az egész összeg elõleges beküldése esefén , d í j - j| m e n t e s e n szállítok Osztrák- , Magyar- és •i Németországba. I

láTI I1I1ÉI1|| — TRIEST. --------Íj l! 1 KÉRJEN ÁRJEGYZÉKET 1!!¦•Qi" imi>íi ni'ii'MiJiw iWiriiiw iiíiiíw iTniíiíiMÍáii_i__ "" í ia----- íii é_-ÍM»«----~*i

IraT^^^r-nrrrrif-r-rr-- yiyr^Tnmrrri . _ 11 _ IPLBUDAPEST. BUDAPEST. JDr. Málnai Mihályné—Silbermann Unna j

felsõbb leány tan - és nevelõ - in tézeté , E"VI., Gyár-utcza 3. szám. *

Az i n t é z e t 1900-ik é v i a u g u s z t u s hó 1-én a «

I

VI., 'Teréz-ltörú.t 39. sz. a., «I-sõ emelet, levõ t á g a s h e l y i s é g e k b e helyeztetik át. „Az intézet áll nyilvánossági joggal felruházott 4 elemi , *

4 polgári és 4 továbbképzõ osztályból. „Az intézet növendékei benlakók , egész vagy félnapra bej árók, *Kívánatra bõvebb felvilágosítást és* prospektust kílld *

az igazgatóság. *m Dr. Málnai Mihály. *

| SIrSIlf JTÓ-B.SBF 11 LATSZERÉSZ |I BUDAPEST , VI , Váczi-körút 7. szám. J| Mindennemû, e szakba vágó czikkek nagy raktára. |

| Szemüvegek, orrcsipteiök és lorgnettek , (| arany-, ezüst- , doublée-, alany- és teknõczböl || valódi kristály-üveggel. §1 Hõmérõk és légsúlymérõk. Látcsövek és távcsövek. (| - Rajzeszközök , ==== || vizszinmérõk, mérõszalagok, mérõ vesszõk stb. || Hitelesített || szesz-, pálinka- , bor-, must- , czukor- , fagy lalt- , (ej -, || lúg -, eczet- és sör mérõk. || Emberi mííszemek, melyei be is illesztetnek. || Állati mûszernek . §1 Nagy képes árjegyzék kívánatra ingyen és bérmentve §| küldetik. |

<u-i II liff -n'i— HmrmwnmrmTWTn IIIBII '-MI IIII HI II 1 III II I 'BH-WH ^ _ I I-WI ¦!¦! II I-íIIIIII I IWII IW* I Mé ii I BI II II II iin<*MiiiiniiníiaiiimiTTBniTntTg

-tûs ? Vta

5 Örömünnepi hymnus. j$<§| XXI. zsoltár. g^^f| Királ yunk Õ felsége 70. születésnapja alkalmára ffe^H vegyes karra , kántor-solora orgonakisérettel , sze- ^4| rezte Goldstein Miksa, fõk ántor Szombathel yen. §4| = Három korona = ^4| elõleges beküldése után e mû a szerzõnél portó- ff^4* mentesen kapható. P0

1 KÁMFOROS ARCZKENÕGS.g -= ==

! ; §Ma

¦ ¦'

¦ • • W

P Ezen világhírû, száz éve forgalomban lévõ kám - |p toros arczkenõcs, a hölgyek által anny ira kedvelt

^gj és használt kenõcs, mely igen rövid idõ alatt szé- sfe piti és ifjitja az arezo', eltávolít az arczból minden- |g nemû tisztátalanságot , úgymint : szeplõt, pörse- S& néseket, kiütéseket (Wimérli), atkát (Mitesser),

^g májfoltokat stb. Az arezbõrt bársony-simává teszi |j | és az arcz szép üde és ifj ú szint nyer . Teljesen |lg ártalmatlan anyagokból van összeállítva, a miért ^ra is a hölgyközönség egész nyugodtan használhatja |g az arez ápolására. |I Minden köcsöghöz használati utasítás van mellékelve. §0 —= Fö- ós szétküldés! raktár : =¦¦ = S

1 LEDERER IGNÁCZ |1 a »Magyar Király«-hoz czimzétt gyógyszertára |I Budapesten , V., Marokkói-utcza 2, Erzsébet-tér, Iis tíg Egy kis köcsög ara 1 korona és egy nagy sfe köcsög ára 2 korona. — Egy király-szappan Sra ára 1 korona. — Egy doboz ibolya-hölgypor §K (rizspor) ára 1 korona. §Ha el^faQt-i2a^5L2B_g*_g5@_iSil G__2_l (LZ3fil 2^5?Jfö_^^5P5G-3ffiS53ítí

I

Aranyosi Mil^sa Inyilvános H

felsõ kereskedelmi iskolája IBUDAPESTEN , I

V. Iter., Nagykorona-utcza 13. szám. g

Bizonyítványok államérvényesek. IEgyéves önkéntesség i j og. 1

Az intézõt internátüssal van összekötve. 8Elõj egyzés a szünet alatt is/ 1

Részletes prograram ingyen és bérmentve. - «

j - PÁRTOLJUK —|| a magyar ipart és a magyar munkást, || mert elvem csupán h a z a i a n y a g o k földolgozása , magyar |s munkások által. 5\ P| !! Feltûnõ olcsóság !! \| Férfi czipö : frt Nöi czipö : f rt %I Simaczipõ, borjubõrbõl . . 3.— Czugos-czipó', zergebõrbó'l 3.— || Betétes czipõ, borjubõrbõl 3.20 Füzõs-czipõ, zergebõrbõl . 3.20

^| Füzõs-czipõ, borjubõrbõl . 3.50 Fûzõs- vagy czugos-czipõ || Fûzõs- vagy czugos-czipõ , szines bõrbõl 3.30 || sárga bagaria bõrbõl.. . 3.80 Czugos-czipõ, ebelastiriból 2.70 || Szalonlakk, czugosv. fûzõs 4,- 1 Szalonlakk,czugos v. fûzõs 3.50 || Chevreaux-, szarvas- vagy keztyübõrbõl , igen elegáns . .. . 5.— ||

_____-_,__ ,_ , • || Továbbá minden fajta nöi-. férfi- és gyermek-ezipõk || óriási választékban , föltûnõ, elegáns kivitelben , hallatlan || olcsó árban. — || Vidéki megrendelésekre különös gond forditfcatik. || Csomagolás és képes árjegyzék ingyen. |

1 KRAUSZ ÉS TÁRSA |1 BUDAPEST, || VII. ker., Király-u *eza 91. szám. |

1

10—25o/o olcsóbb mint bárhol ! 1

Kaphatók minden alakú mmárvány, gránit és syanit r e m e k k i v i t e l û m

dús választékban. I

» L Ö W Y J Ó Z S E F , « IBUDAPEST, I

II. ker., Fõ-utcza 9S szám. |

Of t VW W?- TWI^ti W)) ~\W?TZ 10-25% Wto 1» *-my_>íPy:i wv -IJIK rotí> DK ^„K^wain:! 1

I ' M| m

| Holj enbef g Ferencz I| BUDAPEST, I

| VI., Nagymezö-utcza 46. szám (saját házában). || Ajánlja szíves figyelmébe : p| Izraelita hitközségek, szent egyletek p| (Chewra Kadisa) és templomok Á| Hf* teljes berendezéséhez - flM p| f e l s z e r e l é s i c z i k k e k gyárát, p| Arf§gj Mék §

| gyászkocsikról, lódiutollat és lótakarotól stb,. p| kívánatra ál1 ü| ingyen és bérmentve küldetik . pI Él

Í r r

ffUliGoAB SÍIDBE bronezárú- és esillárgyára.o.m*77y*r.. BUDAPEST, VI, ker,, Pesewffy-utcza 11. szám. -<_.*_o„ _s-7».

Templomcsillárokban különlegességek, a legegyszerûbbtõl a legdíszesebbig.

Brózsa Ottó könyvnyomdája. Budapest, VI., Váczi-köröt 17. sz.

lllllllllllllllllllllilllllllllllllllillllll lllllllllllllM

r/s/s/s/Mf/s;/ys/s/s/s/s/j ys/s/s/s/s w^

| A POZSONYI |! FELSÕ KERESKEDELMI ISKOLA j| melynek végbizonyítványa |

{ __= egy évi önkéntes. = fi ^| katonai szolgálatra jogosít || és melynek eddig végzett tanulói legelsõ rendii keres- %% kedõ, gyári é^ bankári czégeknél vagy közhivafa- %| lókban és a mezõgazdaságban nyertek alkalmazást , %| 1900. szeptember 1-én XVI. évfolyamát ny itj a meg. || -=-----=

^| Az intézetet a múlt iskolai évben 253 tanuló látogatta , || közlük 196 vidéki , kiknek jó családoknál való || elhelyezése ügyében az igazgató készséggel jár f| j-—-¦ a szülõk kezére. ^^» || Minden iránt tájékoztató évi jelentés levelezõ- f| lapon is kérhetõ. || P o z s o n y , 1900. július hó. |

I Jónás János, f| igazgató. |

(Támusz 17-én.)

Igy nevezik , régi szokás szerint , a Siralmak egykifejezését (bén hámeczórim) szójátékul használ va , azonnapokat , melyek Támusz 17-ikétõl Ab hó 9-ikéi g ter-jednek és a zsidóságnak egykori nemzeti tragédiáját jut-tatják eszébe. E szomorú emlékek fönnmaradásáról gon-doskodik nemcsak a zsidó kegyelet , de a kis és nagyzsarnokok is, akik a pogány Róma örököseinek hiszikmagukat és felénk kiáltják kétezer év után is: Vaevictis ! A legújabb idõben különösen a kis Románia be-széltet magáról , megmutatni akarván legalább ezzel, hamár más tekintetben nem, hogy õ is a »czivilizált« nem-zetek sorába emelkedett és nem utolsó hel yet foglal elantiszemitáink sorában. Amenny iben pedig átkozottu lrósz gazdasági viszonyaira nézve ez káros visszahatás-sal lenne, a hazudozásra adja magát és egyszerûenletagadja , hogy szûkkeblüségének és kegyetlenségénekbármi része is volna a kivándorló zsidó tömegek égbe-kiáltó látványában. Gondolja , bátran megteheti , hisz ahazudozás egyik kísérõ tüneménye a mi magasztaltezivilizácziónknak. Persze, hogy kissé mégis ügyetlenülválasztották a hõs Róma ivadékai bátorságuknak emelegújabb produkálását , amenny iben ugyanekkor a chinaiantichristiánusok a legnagyobb izgatottságban tartják amüveit Európa népeit. A boxerek és antiszemitáink köztcsak az a nagy különbség , hogy Gtiinának talán valóbanis tartania kell tõle , hogy lassankint elvesztheti vallásá-val együtt önállóságát , mig a zsidóságnak sohasem vol-tak és nem is lehetnek oly vágyai , a mel yek a keresz-ténységet bármil y parányi mértékben is nyugtalaníthatnák.A zsidóság mindenütt a leggyorsabban kész beleolvadniama népekbe, amel yek közt sok század óta él és sorsu-kat velük hûségesen megosztja.

Ellenünk harczot. folytatnak , a nélkül , hogy errebármi csekél y okot szolgáltattunk volna és a mi aszorongatás e napjaiban a legmélyebben elkeseríthet , az az,hogy azon egyetlen hatalom , mely az igazság nevébensegítségünkre jö hetne és az antiszemitizmust gy ökerébentámadhatná meg, feltûnõen hallgat mindenfelé.

Ezen hatalom a katholikus egyház, mely annyifenkölt gondolkodású férfiút számlál soraiban , mel ynekszava oly sokat nyom , midõn az igazságnak kél védel-mére, a gazság ellenében.

Hiszen lehetetlen , hogy a szepesi püspökhöz hason-lóan ne tudnának érezni és gondolkozni más egyházfõkis és mégis mily ritkán esik meg, hogy ily fenköltszavakat hallanánk, a minõk e napokban Alsó-Kubinbanelhangzottak. Az egy akol és egy pásztorról szóló jós-lato t ugyan elég gyakran hangoztatják és ez is jól esiknekünk , kik naponta imádkozunk érte, hogy jöjjön elmihamarabb a nap, mel yen egy leszen az Isten és az ó*neve egy ; de a mit a nagytekintélyû püspök az egyszerûrabbinak mondott feleletül az egész magyar zsidóságlelkébõl fakadt köszöntõre, az messze föléje emelkedett

a szokásos udvariasság enuncziatióinak , a melyeket márilyen alkalmaknál megszoktunk.

A keresztény világ ezen esztendõben készül meg-ünnepelni a szeretet vallásának kétezer-éves jubil eumátés menny ire méltó volna hozzá, ha a népeket messzeföldön emlékeztetné arra az igaz szeretetre, melyet akeresztény vallás alapitój a kétségbevonhatlanul hirdetettés a melynek saját evangéliumi szavai szerint, tettekbenkell ny ilvánulnia. Valóban megfoghatatlan , miként tudjaa katholikus egyház tétlenül nézni , hogy az antiszemi-tizmus egyre vakmerõbben ûzi garázdálkodását , mégpedig annak a vallásnak nevében , a mel yet lépten-nyomonkicsúfol és meggyaláz. Valóságos rejtél yek számábamennek az oly gyalázatos esetek, aminõk Galicziábanfordultak elõ ismételten , a keresztény vallás állítólagosnagyobb dicsõségére , de tény leg minden jobb érzésûembernek megbotránkozására.

Azt kérdezzük magunktól : mit nyert az Egyházvele, hogy századokon át a zsidóság el volt nyomva ésembertelenül üldöztetett vallása miatt ? Bármi nagy tisz-telõje legyen valaki a középkornak , nem hihetjük, hogya rajtunk elkövetett igaztalanságok — hogy enyhe ki-fejezést használjunk — az Egyháznak dicsõségére vál-nának.

Távol vagyunk tõle , — és ezt bátran , az egészzsidóság nevében , merem állítani , — hogy bárkit is vádol-junk a múltnak vakbuzgóságáért ; de talán j ogunk vanazt várni , hogy oly nagy erkölcsi tényezõ, a minõ azEgyház, fölemelje tiltakozó szavát , amidõn a legelemibbigazság sorompóit lerombolják velünk szemben.

A mai zsidóság legkevésbbé sem szolgált reá arraa közönyre és egykedvüségre , a melylyel a keresztény-ség legmagasabb vezetõi nézik a terjeszkedõ mozgalmat ,mely ép oly távol esik korunk szellemétõl , mint akereszténységtõl.

Hiszünk ugyan benne, hogy az európai népek megfogják sokalni az antiszemita gonoszságokat és visszafognak térni a szabadság és igazság törvényeihez ; áeleghõbb vágyunk mégis az marad , hogy minél többentámadjanak a katholikus és egyéb egyházakban , ha-sonlók Szepesmegye fenkölt püspökéhez , aki bizonyárajobban szereti vallását az antiszemita korifeusok bár-melyikénél és ép azért felháborodik a gálád üzelmeken,a melyek a keresztény vallás czimerét bitorolják.

Üdvözölni fogjuk azt a napot , a mel yen a katho-likus egy ház hivatásának fogj a ismerni , hogy határozottés félre nem magyarázható állást foglaljon azon márelég sokáig tartott mozgalom ellen , melynek csak azérdekek aljas harczában lehet jo gosultsága ; de nem azigazság és az I gaz vallásosság szempontjából. Addigis, mig ezen fovró vágyunk teljesülni fog, üdvözöljük ajeles fõpapot , mint úttörõt a világosság diadalrajutásá-ban és vigasztalást keresünk magasztos szavaiban»a szorongatás napjaiban « . Dr. Steinherz Jakab,

székesfehérvári fõrabbi.

A szorongatások közt.

— Eredeti levelek alagsjáia. —Most , midõn a béke apostolaira erõsen rá-czáfolfr a

bur háború , a keresztények kiontot t vére pirosra festi; ajsárkányok országának sárga folyóját s kiüldözött honta-lan zsidók Romániából menekülve, — egyelõre —még csak keresik : az ígéret földét, a többi exotikus^kérdések között nem megy ritkaságszámba az sem,, hogymi történik a Kínában levõ zsidókkal ? Mi sors várhatreájuk akkor , miután a föld fehér urait és a niissioná-riusokat kegyetlen módon dobták áldozatául az idegen -gy ûlölet tüzének.

A nem érdéktelen kérdésre igen érdekes válaszszalszolgálhatok, meg pedig eredeti levelek alapján. DávidDezsõ kolozsvári ismerõsöm immár tizedik éve bolyonga nagy világban s alig van olyan tartománya a föld-tekének, melyet be nem járt. volna. Elképzelhetõ: mennyittesznek ki a tiz év alatt küldött levelek , telve pompá-sabbnál-pompásabb megfigyelésekkel s a töménytelenfénykép, nagyobbrészt saját felvételei, E levelek rendel-kezésemre állván , azon czélzattal kutattam bennök , hogya fenti kérdésre némelyes válaszra akadjak és tény legtöbb, a zsidókkal foglalkozó levelet, találtam, melyekbõlaz alantiakat közölhetem.

Dávid ur körülbelõl egy évig tartózkodott Kínábans Shangait csak június elején hagyta el , hogy a kínaiakMekkáját a singapoorei kikötõ kellemetességeivel cseréljefel. írása az imént emiitett városból szól :

. .. »A világ legérdekesebb két zsidója az indiai ésa kinai s szinte megfoghatatlannak tûnik fel az, hogy aHimalája hatalmas szirtjei oly erõs válaszfalat tudnakképezni egy valláson lévõ, de külömbözõ népfajhoz tar-tozók között.

Több izben volt alkalmam Indiában megfordulni sRangoon , Singapoore , Bombay, Calcutta stb. városokbanindiai hitfeleim helyzetével , viszonyaival megismerkedni .Az indiai zsidót az industól igen nehéz megküiömböz-tetni. Magukon hordják a birma jelleget , szokásaik , élet-módjuk — eltekintve a vallás által elõirt rendszabályok-tól — ugyanaz, ruházatuk — a szerint , a mint melyiktársadalmi osztályhoz tartoznak — megfelel az indusviseletnek. Egyedüli ismertetõ jelük a peiesz, amit szélesturbánj aik alatt félig elrejtve hordanak.

Tekintve az Indiában lakó népek s egyedek kü-lömbözõ vallásait , nem tûnnek fel s vallásuk miatt , rend-kívül ritkán háborgatják õket annak szolgálatában.

A bigottság nem szó, melylyel vallásosságukat kilehetne fejezni. Figyelmük mindenre kiterjed s amit csaka zsidó szentkönyvek elõírnak , azt õk hûen , vakon be-tartják. Pagodaszerü, ind-stylusu templomaikban buzgónimádkoznak s végig nézvén itt egy istentiszteletet , ugytûnik fel , mintha az évezredek elõtti zsidók ájtatosságá-nak volnék szemlélõje.

Az európai zsidóktól jobban húzódnak , mint akeresztényektõl ; ugyanúgy bánnak velõk , egy tálból nemesznek és nem hajlandók azokat egyenhitüeknek el-ismerni.

A rangooni zsidótemplom gondnokával sokáig be-széltem (angol ul) mindezekrõl s õ csodálkozva hallgattatõlem a czivilizál t zsidóság elõrehaladottságáról szólódolgokat ; de legjobban bámult azon , hogy én az õ ima-könyvébõl olvasni tudíam , bár kiejtésemet , annak lágy-ságánál fogva, fejcsóválva kifogásolta.

Az indiai zsidó teljesen beleolvadt Buddha népébe,osztozik annak jó és rosszában. Foglalkozik mindazzal ,ami keresetet képes nyújtani. A jómódú zsidók igen

A z s i d ó k K ínában . .— Franki. —

Az isteni dal merre szállt ?Miért nem szól a hárfa ?Meghalt a fenséges dalosS Czion oly puszta, árva.

A városoknak városaÁll búsan gy ászruhába.A fényes szellem tova szálltÉs sirsz és sirsz hiába

Kánaánt ¦ napfény perzseli,Szellõ sem fut keresztül !A tenger habja elpihenS uytigati szél se rezdül.

Megindul már a gyászmeneiEs nincsen hossza-vége.Elöl asszonynép sir, zokogS k'ónyük f elszáll az égbe.

Fegyvertelen a hadseregeKözépen a halottal.Utánuk léviták s papok.Oly búsan, csendben, loppal.

A lég oly forró , pe rzselõ,Nincs egy teny érnyi árnyék.Enyészet leng köröskörülS a nép alisr hogy j á r még.

Libanonról amott leszállEgy sas, nagyot keringvén,A költõnek a légkirályVégbucsut int ma szintén.

Iiiterjeszté nagy szárnyátA nagy halott f ölébe.Utána ballag csöndesen

Izrael árva népe.

S fölötte sok keselyû szállHatalmas, barna szárnynyalS a tikkadókai elfödikHüsitõ. enyhe árnynyal.

A sas csak egyre olt kerengA holt királyt legyezve.Az ö dala is mint a sas.Felszállt az égbe, messze . . .

Midõn már porló hant borultAz isteni dalosra,Zúgó szárnynyal f elszállt a sasA végtelen magosba.

Feleki Sándor."~ tltrL**"~

BáwM MíFûJ temetõm*

Házasságszerzõk.— vig elbeszélés. —

I r t a : S a c h er - M a s o c h L ip ó t .Igazi lengyel gazdálkodás uralkodott a baratini ne-

mesi uradalmon. A gazdasági épületeknek foldozott a te-tõzetük , és az apró földszintes urasági ház tört ablakaittarka papirosszeletek tartják össze ; minden szélroham -nál különös hangokat hallatn ak ; az udvaron nagy feketetócsa terjed el, mel yben a kacsák még inkább bepiszko-lódnak, mint tisztulnak, ha alámerülnek ; piszok az istál •lókban , a folyosókon, az edényeken , képeken ; a függö-nyök megszürkültek ; a kertben fû , és az utakon szám-talan csiga; georginák közt petrezselyem , csalán és ku-tyafü nõ; a galambduczban verebek fészkeinek és az ege-rek valóságos verseny futtatásokat rendeznek a szobákban.

Kochansky Valérián , a tulajdonos , pedig nagy ké-nyelemben ült kávéjánál sárga szattyán-csizmában , pi-

ros nadrágjában , részben elrongyolódott , de azért zöld-bársonyos hálóköntösében , fején a négyszögletes sipkával,szép, fehér fogai közt tar lva a hosszú, török pipát , mely-nek meggy fa volt a szára , piros agyag a rácsos-kupakosfeje. Újságot olvasott , mig vén BasyJ inasa a nagygipsz-Flórát , mely elhervadt repkény közt állt á falnál ,ruhafogasnak használta , és kecses termetén tisztogattaóriási keféjével gazdája paszomántos kabátj át.

Kettejükön kivül egy vén vadászkutya is volt aszobában ; a vaslábu nagy kály ha alatt szendergett.

Kochansky ur, Barátin egyedüli boldog tulajdonosa,még fiatal ember volt , hibátlan termettel , finom , arisz-tokrata arczczal , melyet elõnyösen környezett , sürü, fe-kete haja, szép száját az igazán szarmata bajusz inkábbkiemelte, mint rejtette , és sötét szeme egyszerre ragyogtattaazt a bátor és olvadó kifejezést , mel ynek a nõk ritkántudtak ellent állni.

Ennek bizonyítékául szolgálhatott a nõi arczképekjókora sora , mely szobája falait díszítette ; büszke haj-diszes, selyem ruhás hölgyek láthatók együtt ; volt köztü kegy, kinek fejedelmi hermel in díszítette vállait ; de voltegy szinpadi herczegnõ is Norma jelmezében , volt kaftá-nos, homlokszalagos zsidónõ, bundás, lengyel parasztn õ,ki nagy piros korallokat viselt napbarnitotta nyakán. Eza képcsarnok a tulajdonos kalandjairól , de egyszersmindhetvenkedõ hiúságáról és könyelmüségérõl regélt.

E nemzeti hibáktól eltekintve, Kochanski Valeriantveszedelmes Don Jüan hire daczára , kedvelték szeretetre-méltó, társalgási tehetségéért, valamint jó sziveért ésegészséges gondolkozás! módjáért.

Szülei évekkel elõzõleg meghaltak , s minthogy nemvoltak testvérei , sem közeli rokonai , családja tulajdonké-pen csak vén inasából és vén vadászebébõl állott.

Elõbbi lassanként elfoglalta ura atyjának , vagyjob ban mondva anyjának helyét ; meleg téli harisnyákatkötött neki és vigyázott rá, hogy Valérián valósággalfel is ölti-e. Ha a vadászaton mégis meghûlt , õ volt az,ki az ellenállót az ágy ba nógatta és teát készített számára.

Kitûnõen értett a kuklí-prédikácziókhoz , és ura gon-doskodott róla , hogy ki ne jöjjön a gyakorlatból.

Ha nagyobb összeget vesztett el, uj adósságokatcsinált , párbaja, vagy gáláns kalandj a volt , a hü szolgabizonyára akkor jelent meg ágya lábán ál , ha épen levet-kezett és alhatni remélt , s olyankor intett , és óvott akárJeremiás, Jezsáiás és a kis próféták.

Ma azonban sokkal nagyobb fontosságú ügyekkelfoglalkozott , mert kétszer megkérdezte urá t , ki az újsá-gokba temetkezett :

— Nos, mit csinálnak az oroszok ?Másodszor sem kapott feleletet. De ez egyszer nem

gazdája volt az oka.Kopogtattak , még pedig különösen, mondhatni egy-

szerre félénk és arczátian módon.—- Tessék !Megny ílt az ajtó , de csak anny ira , hogy befurakod-

hatott egy nem épen kövér uri ember, az is oldalvást ;be is jött egy magas, vézna zsidó ; csíkos kék nadrágotviselt a magas csizma felett , hosszú, fekete talárt , feketebársony sipkát , mit jarmukának hívnak -, az alacsonyhomloko t két zoíros fürt környezte ; arcza sárga ; nagykampós orra és nyugtalan , fekete szeme van.

Beoldalgott a szobába , megállt az ajtóban és mé-lyen felsóhajtott. De még be sem végezte a sóhaj t, márújból recsegett az ajtó , és bejött egy másik zsidó zöldnadrágban , magas prémes sipkában ; szürke haja, vastagkrumpli-orra , nagy, gömböl yû , látszólag bámész szeme

gyakoriak. Singapooreban van például egy öreg zsidóember , aki busásan veszi az elejtett vadállatok szõrméits ezzel kereskedik ; vagyonát négyszázezer dollárrabecsülik . «

»Kinában rendkívül sok zsidó van , akiknek meg-külömböztetése éppenséggel lehetetlen. Czop fjnk , ruháza-tuk, szokásuk semmivel sem tér el a kínaiakétól , peiesztnem viselnek. Templomaik nincsenek s vallásukat sajátjól fel fogott érdekükben titkolják , mert ritkaság ugyan,de ha valamel yik bennszülöttrõl kitûnik , hogy zsidó , alegelsõ alka'ommal a missionáriusok sorsára j uttatj ák.Azonban ilyesmire minden 5—10 évben van csak egy-egy eset, mert , mint emiitettem, képtelenség a kínaiaktólvallási szempontból megismerve különválasztani. Ünnepetnem igen tartanak , vagy legalább is — nem alkotvánhitközséget , egymást kerülik , nehogy csak a legkisebbcsoport is gyanút keltsen — nem tartják ugyanazt sugyanakkor. Egyébiránt nagy mérvben olvadnak bele akínaiak vallásába, összeházasodnak a pogányhitüekkel snem sok év múlva — ha igy tart . — aligha lesz zsidóKínában.

A kinai nem szenvedheti a zsidót s azt beszélikfelõle, hogy Õ akasztotta fel Jézust »az amerikai Istent - .A shangai régiség-gyûjtõdében van két Tóra-tekercs— ezek állítólag az egyedüliek egész Kínában , — amelyeketmintegy ezer év elõtt arabsoktól vettek el. Nem mutat-ták meg nekem a kiváló kulturhistóriai Tórákat , melyek épés sértetlen papyrus-göngyölegekbõl állanak.

A zsidó ép ugy foglalkozik mindennel , mint a többikinai , nem speczialitása a kereskedés. Vannak igen jómódúak, akik mint a kinai különleges ipar ûzõi s mintthea-, kávé- stb. termelõk, szép vagyonra tettek szert.Résztvesznek minden mozgalomban , de más vallásúakés fajnak üldözésétõl szigorúan tartózkodnak . Egy francziagyarmat béli lap azon állítása , mintha a különbözõ sec-ták, igy pl. a hoxerek is zsidó tagokkal bírnának —¦egyszerûen hazugság.

Megesett többször , hogy határtartomány beli zsidókczopfö t eresztve, szerencsét próbálni jöttek Kínába , dehamarosan tovább álltak; mert a barátságtalan fogadta-tás bizonytalanná tette a talaj t számukra .

A bennszülött zsidóknál másképp áll a dolog. Bár -mely zavar esetén biztosan órezik magukat s bizonyos ,hogy nagy mértékû hazaszeretetüknél fogva hazáj ukértbármely pillanatban képesek fegyvert ragadni , ezt ajapán-kinai háború alkalmával is fényesen bebizonyí-tották . . . « Falk Richárd.

van. Harmadik ember tolta be, ki egy zsidó uracs be-nyomását keltette.

Legfeljebb huszonnégy éves lehetett ; kékes-fekete,kaczéran fésült hajjal ; finom fekete atlasznadrágja feletthosszú feketesel yem talárt viselt , melyet piros öv fogott átsürü körszakállas arcza szépnek, sõt nemesnek volt mond-ható, mandula alakú , barna szemében az a lágyság rej-lett , mely a keletiek tekint etének olyan különösséget ,szinte nõiességet kölcsönöz.

A két uj jövevény is megállt az ajtóban és sóhaj-tott ; és ismét megnyílt az aj tó. De ez egyszer tágasra.Gömbölyded , piros pozsgás arczu férfi jött be kinek kaí-tánját jól kitágí totta pofro hája; ol yan volt mint a krino-lin . Vörös-szõke haja sörtésesen borzolódott el kövér nya-kán felül és apró, szürke szemei a fény lõ orczák mélyébõlcsillámloitak ki .

Ez az utolsó zsidó bezárta az ajtót , a többiekhezállt és azután hasukra téve kezeiket karban sóhajtoztak.

Valérián ur egy ideig hagyta õket sóhajtozni , rá-gyújtott kialudt pipájára , aztán leírhatatlan tekintettelnézegetve õket , megszólít :

— Mit akartok ?— Szép jó reggelt ! mondja az egy ik.— Isten áldja meg, jóltevö urunk ! tévé hozzá a

második.— Nagyságod hogy létérõí akartunk tudakozódni ,

szól az elegáns,%és ten yerével kafíánját simogatta .— Jól méltóztatott-e aludni ? kérdi a gömbölyded.— Minek a sok szó, zsidók ? kiáltja a vén szolga.

Azért jöttetek ide, hogy sürgessetek. Pénzt akartok ?— Ki ne akarna pénzt , sóhajtott a prémes

uracs.— Basy l ur tán rosszul aludt ? rebeg i a krumpli orrú.— Hát mit akartok ? kérdi a nemes.— Hogyan ? siránkozik a hosszú ; mi akarjunk

valamit ? csak épen bátorkodunk nagyságodat alázatosankérni . . . .

— Nincs pénzem.A zsidók mélyen sóhajtoztak.— Ha nem adhatj a meg a tõkét.. . . kezdi az

elsõ. a hosszû.— Azt vélitek , kiáltja Valérián ur kaczagva, hogy

kifizethetném a tõkéket ; hihetetlen 1 Minek tart engem,Leib-Pincsev Krakauer ?

— Becsületes embernek tartjuk nagyságodat , fogad-kozott a krump li-orrú , oly igazán , mint a hogy SmaragdÁbrahám a nevem.

— Remélem , feleli Valérián ur.— Ha jóltevö urunk legalább a kamatokat adná

meg, könyörög az uracs.— A kamatokat , szeretett Weinrebem ? gúnyoló-

dik a vén inas ; könnyebb volna a tõkét kifizetni !— Igazságos Isten , milyen rossz idõk , és még csak

kamatokat sem kapunk ! siránkozott Lévi Weinreb : éhenhalhatna az ember !

— Persze, éhenhalni , gúnyolódott az öreg s azelegánshoz lépve, meg fogta prémje szegélyét . . . Nade megnyugtat az, hogy meg nem fagy, Weinrebur; hogy ez a szép bunda.

— Igen , jóltevö urunk , a kamatokra számítottunk ,kezdi a kövér . . . Lehetetlen vár nunkBármenny ire sajnáljuk . . . Gondolja meg a rosszidõket.

— Épen a rossz idõk , Sonnenglanz ur, magya-rázza a földesúr , okozzák , hogy nem adhatom megsem a tõkét , sem a kamatokat ; tudjátok , hogy álloka gazdaságommal. Csupa adósság, minden hanyatlik.

Hogy tovább élhessek, uj adósságot csinálok , és Istentudja, mi lesz a vége. Mit akartok hát ? törvény eléakartok menni ?

— Igazságos Isten , mit jut eszébe ? kiáltják ahitelezõk karban .

— Zálogolhattok , bezárathattok.— De kérem, j óltevö urunk bizonyára csak tréfál ,

szuszogja Sonnenglanz ur; ki gondol rá, mi hasznunkvolna belõle ; csak azt hittük , tulajdonképen magunkközt szólva, hogy nem lehet, tovább várni , és lehetségesvolna mindent rendbe hozni

— Micsoda ?— Ugy, hogy a hitelezõket kielég íthetné és nagy-

ságodnak is maradna jókora összegecske. teszi hozzáWeinreb , bundáj a szõreit csipkedve.

— Mindent rendbe lehet hozni ? kérdi a földes urbámulva. Elment tán az eszetek ?

-— Nos, terveztünk valamit , kezdi a hosszú Kra-kauer Leb-Pincsev.

— Halljuk . . .— Sokan jártak ugy itt mifelénk , mint nagysá-

god , szól Weinreb mosolyogva ; nem volt a hitelezõknekreménységük, hogy pénzt kapjanak , sem a földes urnák,hogy rendezkedjék ; akkor aztán összeálltak a mi em-bereink és kerestek j ó partit az urnák

— Megházasitani akartok ? kiáltj a Valérián ur, ésharsogó kaczajba tör ki .

— Megházasitani , szól az inas , és nevet , hogy kö-nyek peregnek arczán . . . Minket megházasitani ,minket ! .

— Jobb az, mint megzálogoltatni , véli a kövérSonnenglancz Chaim sértõdve.

— De egyelõre semmi kedvem a házasságra ! biz-tosítja a Don Jüan.

— Nincs kedve? kiáltja Smaragd Ábrahám : majdmegjön a kedve. Nõtlen ember csak fél ember *, férfi ésfeleség képeznek csak egész embert. Lesznek gyermekei ,jól tevö urunk ; mil yen öröm , mil yen büszkeség ! A hány gye-reke lesz, anny iszor él! Gondoljon arra az idõre, ha a fiatalnagyságos ur majd elõször nyújtj a ki a bölcsõbõl kezétés azt fogja mondani : Papa !

— Ugyan . .— Igen , azt fogja mondani , hogy »papa!« Oh , az

ilyet le sem lehet irni. Csak szegény zsidó vagyok ,nagyságos ur, dehát. kiért dol goznám , üzérkedném ,spekulálnék és koptatnám a lábamat egész nap, ha nemgyermekeimért.

— Talán már menyasszonytok is van a számunkra ,kérdi Basy l , tovább kefélve a kabátot.

— Ha megengedi , Basy l ur , hát van , mondjaSonnenglancz Chaim.

— Micsoda ? kérdi Valérián ur; kíváncsi vagyok.— Zborovban él egy fiatal özvegy ! õsi nemes-

ség . . . kezdi Krakauer biztatólag.— Gazdag, dúsgazdag ! veti közbe gyorsan Son-

nenglanz Chaim.— Két falu és nagy erdõségek ! kiáltja Smaragd

Ábrahám.— Milyen egy asszony ! sóhaj tja a ssép Wein-

reb. Bájos , mint egy angyal.— Csak nem Kasparovics báró özvegye, mondja

a háziúr.— De bizony a báróné . . .

(Folytatása következik.)