15
Szegedi TudomÆnyegyetem, 2001 Kertes GÆbor PUERTO RICO POLITIKAI RENDSZERE SzeminÆriumi dolgozat a Latin-Amerika politikai rendszerei kurzusra Vezető tanÆr: Dr. Anderle `dÆm

Puerto Rico politikai rendszere

Embed Size (px)

DESCRIPTION

http://subidadecliticos.blogspot.com/

Citation preview

Page 1: Puerto Rico politikai rendszere

Szegedi Tudományegyetem, 2001

Kertes Gábor

PUERTO RICO POLITIKAI RENDSZERE

Szemináriumi dolgozat a Latin-Amerika politikai rendszerei kurzusra

Vezető tanár: Dr. Anderle Ádám

Page 2: Puerto Rico politikai rendszere

Puerto Rico politikai rendszere

2

Történelmi áttekintésA XV. században, a spanyolok érkezése-kor a sziget � Borinken � túlnyomó részéta Dél-Amerikából származó, az egyéb ka-ribi indiánokhoz képest, nem túl barát-ságtalan Taíno (Arawak) indiánok lakták.Kolumbusz 1493-ben, második útján fe-dezte fel az általa San Juan Bautista (Ke-resztelő Szent János) névre keresztelt szi-getet.

A gyarmatosítás 1508-ban kezdődött,az indián őslakosság létszámát akkoriban50 000 főre becsülték, ez szinte a nulláracsökkent a bányákban tapasztalt rosszmunkakörülmények és az európaiak általbehurcolt betegségek következménye-ként. 1511 volt az első � sikertelen � indi-ánlázadás időpontja, 1513-ban pedig márfekete rabszolgák érkeztek a szigetre (La-tin-Amerika más rabszolgatartó társadal-maihoz képest azonban arányuk többnyi-re alacsony maradt, 15% körüli. az 1765-ben Alexander O'Reilly altábornagy általvégzett népszámlálás 39 846 szabad em-bert és 5 037 rabszolgát említ, ami 12,6%-os aránynak felel meg). Az egyre nagyobbszámban jelen levő spanyol telepesekkel afaji keveredés � királyi jóváhagyással �megindult.

1539-ben felismerve Puerto Rico stra-tégiai jelentőségét Spanyolország erős vé-delmi rendszert épített ki San Juan körül. 1595. november 22-én Sir Francis Drake pró-bálta sikertelenül elfoglalni a szigetet. Az 1700-as években megalapították Ponce ésMayagüez városokat, de a XVI-XIX. század közötti Puerto Rico-ra az elhanyagoltság voltjellemző. Az 1800-as évek elején egy királyi rendelet � az európai lakosság arányát nö-velendő � földet adományozott az egyéb dél-amerikai gyarmatokról vagy Európából ér-kező bevándorlóknak. A rabszolgaság 1873-as eltörléséig a kávé- és cukornádültetvé-nyek határozták meg az ország gazdaságát.

A spanyol gyarmati veszteségek hatása jelentős növekedést eredményezett a be-

Állami jelképek

Zászló: A zászlót először 1895.december 22-én használta egyDr. Julio J. Henna által vezetett, aKubai Forradalmi Párthoz kötődő,politikai csoport egy New Yorkigyűlésén.

A függetlenségi harc szimbólumává lett, majd 1952. július25-én, a sziget Nemzetközösségi tagságával vált PuertoRico nemzeti zászlajává.A kubai zászló alapján készült, a kék és vörös színek fel-cserélésével. A fehér ötágú csillag Puerto Rico-t szimboli-zálja, a kék háromszög három oldala a köztársasági kor-mányzás három ágát: a végrehajtói, törvényhozói és bíróihatalmat. A három vörös sáv a három kormányzati területettápláló vérre, a két fehér sáv az emberi jogokra és azegyéni szabadságjogokra utal.

Címer: 1511. november 8-án Ara-góniai Ferdinánd királyi rendelet-ben határozta meg Puerto Ricocímerpajzsát. A címer azóta gya-korlatilag változatlan, ma ez a leg-régebb óta használt címer Latin-Amerikában.A címerpajzs szegélyén felismer-hetők a spanyol címerről kölcsön-zött motívumok.

A zöld háttér Keresztelő Szent Jánosra utal. A Jelenésekkönyvén pihenő és az Apokalipszis hét pecsétjét vigyázóbárány Jézus Krisztust szimbolizálja. A jeruzsálemi ke-resztes fehér zászló a sziget katolicizálást jelzi.

Pecsét: Az ország pecsétjénekszimbolikája gyakorlatilag meg-egyezik a címernél leírtakkal.A szegélyen Spanyolországra ésJeruzsálemre utaló szimbólumo-kat találunk. Az �F� és �I� betűk akatolikus királyokat reprezentál-ják.

Page 3: Puerto Rico politikai rendszere

Puerto Rico politikai rendszere

3

vándorlásban, a sziget gazdasága fellendülőben volt. 1897-ben Puerto Rico autonómiátszerzett, csak hogy elveszítse azt az 1898-as spanyol-amerikai háború után.

Politika az Egyesült Államok árnyékában1898. október elsején az Egyesült Államok és Spanyolország képviselői Párizsban talál-koztak, hogy lezárják a hat hónapja tartó háborús viszályt. A december 10-én aláírásrakerült Párizsi egyezmény szerint Spanyolország elvesztette Kubát és a Fülöp-szigeteket,valamint Puerto Rico � a függetlenség helyett � amerikai fennhatóság alá került. JohnRutter Brooke tábornok által vezetett katonai kormány alakult.

1900. április 2-án az Egyesült Álla-mok 25. elnöke, William McKinley, aláírtaa Foraker (más néven az 1900-as alkot-mány-kiegészítő) törvényt, mely polgárikormányzást vezetett be Puerto Rico-ban.Az államigazgatás elemei a következőkvoltak: a kormányfő, az általa kinevezettvégrehajtótanács és egy 35 választott tag-ból álló képviselőház egy nem szavazómegbízott ügyvivővel. A bírósági rend-szer legmagasabb szintjét a legfelsőbb bí-róság képviselte, emellett kerületi és vá-rosi szinten működtek bíróságok. A tör-vény az Egyesült Államok összes szövet-ségi jogszabályát is hatályba léptette aszigeten. Az első, a Foraker törvény sze-rint beiktatott kormányzó Charles H. Allenlett 1900. május elsején. Puerto Rico ekkorsajátos helyzetbe került: nem volt függet-len állam, de jogilag nem volt része azEgyesült Államoknak sem.

A helyzetet az 1917. március 2-ánéletbe lépett a Jones-Shafroth néven ismerttörvény oldotta meg (Woodrow Wilson el-nöksége alatt), mely az Egyesült Államok állampolgáraivá tette Puerto Rico lakóit. A Jo-nes törvény szétválasztotta a Puerto Rico-i kormányzatot végrehajtó, törvényhozó és bí-rói hatalomra, biztosította a polgárjogokat és helyileg választott kétkamarás törvényho-zói testületet létesített � 19 főből álló szenátus és 39 tagú képviselőház formájában.Azonban a kormányzó vagy az Egyesült Államok elnöke bármely a helyi törvényhozásáltal előkészített törvény ellen vétót emelhetett, az Egyesült Államok Kongresszusa pe-dig bármely a törvényhozás által hozott intézkedés ellen fölléphetett. Az anyaország el-

Államszervezet a Foraker törvény és Jones tör-vény után

Foraker (1900)

Jones (1917)

Végrehajtószegmens

Törvényhozószegmens

Bíróiszegmens

Kormányzó

Kabinetfőnökök

Végrehajtó-tanács

(6 észak ame-rikai, 5 Puerto

Rico-i tag)

Képviselőház(35 tag)

Legfelsőbbbíróság

Kerületi bíróság

Városi bíróság

Végrehajtószegmens

Törvényhozószegmens

Bíróiszegmens

KormányzóKinevezi az

Egyesült Álla-mok elnöke

KabinetfőnökökKinevezi a kor-mányzó, jóvá-

hagyja a PuertoRico-i szenátus

Szenátus(19 tag)

Képviselő-ház

(39 tag)

Legfelsőbbbíróság

A bírókat kine-vezi az Egye-sült Államokelnöke, jóvá-

hagyja az E. Á.szenátusa

Kerületi bíróság

Városi bíróság

Page 4: Puerto Rico politikai rendszere

Puerto Rico politikai rendszere

4

lenőrizte Puerto Rico gazdasági és pénzügyeit, valamint felügyelte a postaszolgálatot, abevándorlást, nemzetvédelmet és más alapvető kormányzati területeket.

1947-ben részleges önállóságot kapott a sziget,először lehetővé téve a kormányfő-választást. 1948-ban Luis Muñoz Marín lett Puerto Rico első, márhelyben választott kormányfője. 1950. június 30-ánaz Egyesült Államok kongresszusa a 600-as törvé-nyével elfogadta Puerto Rico Szabad Társult Állami(ELA) státuszát, 1951-ben pedig az amerikai Kong-resszus jogot adott Puerto Rico-nak saját alkotmá-nya elfogadásához. 1952. március 3-án Puerto RicoratiÞkálta azt, majd az Egyesült Államok Kong-resszusának július 3-i jóváhagyása után július 25-énhatályba is léptette.

Muñoz Marín ezután, az általa megalakítottDemokratikus Néppártot vezetve, a hatvanas évekigmeghatározó politikai Þgurája volt az országnak.Néhány évtized alatt Puerto Rico-ból, a �Karib-tenger szegényházából� Latin-Amerikaegyik legmagasabb életszínvonalával bíró állama lett.

Társadalmi struktúra a modern Puerto Rico-banMint azt már említettem, Puerto Rico társadalmának etnikai felépítése a mindenkori po-litikai-gazdasági elvárásoknak megfelelően változott. Az aktuális etnikai felépítésrőlmegbízható képet kaphatunk az 1990-es és 2000-es népszámlálások alapján, ez utóbbicsak a faji összetételről szolgáltat adatokat.Faj (2000). Az ország 3 808 610 lakosából 80,5%fehér, 8% afrikai amerikai, 0,4% indián, 0,2%ázsiai, 6,8% egyéb nem kevert fajúnak vallottamagát. A kevert fajok reprezentáltsága 4,2%.Nem és kor (1990). A férÞak a népesség 48,43%-át (Magyarországon 47,74%-át) alkotják. Az 1999évi magyarországi adatokkal összehasonlítva(ld. a következő oldalon) szembeötlő a Þatal né-pesség nagyobb, valamint a nyugdíj előtt állókkisebb aránya Puerto Rico-ban. A lakosság szá-mának növekedési üteme, 0,56% így várhatóan2005 körül megszülethet Puerto Rico négymilli-omodik lakosa. A lakosság száma a szigeten 77évente nő kétszeresére.

2000-ben 15,47 születés jutott 1 000 lakosra (itthon 9,6 1998-ban), 7,74 haláleset és -

Az első ügyvivő kormány tagjai 1917-benA. Ruíz Soler, José E. Benedicto,

Ramón Siaca Pacheco, Hon. Arthur Yager,Paul G. Miller, Manuel Camuñas,

Salvador Mestre, Guillermo Esteves,Jesse W. Bonner, Pedro L. Rodríguez.

Népszámlálás 1530-ban (Francisco Manuelde Lando)

Fehér (spanyol): FérÞ Nő

Házas 71 57Egyedülálló 298 N/A

IndiánSzabad 497

Rabszolga 1 040

Afrikai FérÞ Nő 1 803 406

Összesen: 4172 lakos

Page 5: Puerto Rico politikai rendszere

Puerto Rico politikai rendszere

5

2,14 bevándorló. 100 000 lakosrajutó halálesetekből 142,6 szív-, 95,4rák-, 55,1 cukorbetegség-eredetűvolt. A gyermekhalandóság 1 000élve születésre 9,71. A várhatóélettartam férÞaknál 71,05, nőkesetében 80,3 év.

Az 1 000 főre jutó házasság-kötések száma 9,2 (szemben a 4,49-es magyar mutatóval), a válásokszáma ezer főre 4,47. A családokátlagos létszáma 3,5, egy nő átla-gosan 1,9 gyermeknek ad életet.Lakás (1990). A Puerto Rico-iak 99%-a rendelkezik valamilyen lakhatással, ez 1 054 924háztartást jelent. A háztartások 84%-a családi háztartás, ezek 28,4%-át egyedülálló nővezeti. A lakások 5%-ában nélkülözik a teljes csatornázást.

A lakosság 71%-a városokban lakik, 29%-a vidéken.Iskolázottság (1998-99). Az általános is-kolába járók száma 350 714, a középisko-lai tanulók száma 144 157, a főiskolaihallgatóké 114 684, míg az egyetemi hall-gatóké 168 000. Az egyetemek száma 44.A 15 év fölötti lakosság 89,6%-a tud írni ésolvasni.Munka (1999). A lakosság gazdaságilagaktív hányada 32,2%. A szektorok szerintimegoszlás: 25% szolgáltatás, 23% kor-mányzat, 20% kereskedelem, 15% kéz-művesipar, 6% távközlés és szállítmányo-zás, 5% építőipar, 3% mezőgazdaság. Amunkanélküliek aránya 12,5%.

A földterület 51,9%-a áll művelésalatt (ebből 9% szántó, 26% legelő, 16%erdős terület), a legjelentősebb termények:cukornád, trópusi gyümölcsök és kávé.

Alkotmányos jogokAz 1952-ben elfogadott alkotmány bevezetőjében a Puerto Rico-iak elkötelezik magukata köztársasági formájú demokratikus államszervezet mellett.

A második szakaszban az egyént megillető jogokról szólnak: törvény előtti és az

Fiatal Puerto Rico, idős Magyarország

Tények Puerto Rico-ról

Földrajzi koordináták: Északi szélesség 18° 15´, nyugatihosszúság 66° 30´.

Terület: 9 104 km², ebből 8 959 km² szárazföld.Tengeri határ: 501 km.Lakosság: 3 808 610 fő (2000) (70% városi, 30% vidéki).Etnikai megoszlás: 78% spanyol (kreol), 15% mulatt, 5%

fekete, 2% angol.Vallás: 85% római katolikus, 8% protestáns, 7% egyéb

illetve nem vallásos.Főváros: San Juan (alapította Juan Ponce de León 1508-

ban).Államforma: Köztársaság (az Egyesült Államok teljes ön-

kormányzattal rendelkező társult állama).Politikai fölosztás: 8 szenátori kerület, 40 képviselői ke-

rület és 78 önkormányzat.Hivatalos nyelvek: Spanyol és angol (1991-1993. csak

spanyol!). A lakosság kb. negyede beszéli az angolt,korlátozott képességekkel. Az angoltudás mindenütt el-várás az államigazgatásban.

Nemzeti ünnep: November 19. Puerto Rico fölfedezésé-nek dátuma. Az Egyesült Államok nemzeti ünnepein kí-vül további helyi kilenc munkaszüneti napjuk van.

0,00%

5,00%

10,00%

15,00%

20,00%

25,00%

30,00%

Száz

alék

os a

rány

<5 5-9 10-14 15-19 20-24 25-44 45-54 55-59 60-64 65-74 75-84 85<Korcsoport

A népesség korcsoportok szerint

Puerto RicoMagyarország

Page 6: Puerto Rico politikai rendszere

Puerto Rico politikai rendszere

6

oktatási rendszerben gyakorolt egyenlőség, szabad vallásgyakorlás (valamint az állam és azegyház szétválasztása), szólás- és sajtószabadság, a tanuláshoz és munkához való jog, gyüle-kezési és szervezkedési jog (katonai szervezetek kivételével) a legfontosabbak. Az élethez, aszabadsághoz és a tulajdonhoz való jogot alapvető emberi jogként említik, ezen kívül agyermekek védelméről is szót ejtenek.

A szociális jogokat (a megfelelő életszínvonalhoz, a szociális védelemhez való jog) bizto-sító cikkelyt 1962-ben eltávolították az alkotmányból.

Parlamentarizmus, választásokAz alkotmány szerint a négyévente, a parlament által meghatározott novemberi (általá-ban a november első hétfőjét követő keddi) napon országos választásokat kell kiírni. Ek-kor megválasztásra kerülnek a kormányzó, az országgyűlés szenátusának 27, képviselő-házának 51 tagja, a polgármesterek és az önkormányzatok tagjai. A Puerto Rico-iak nemvehetnek részt az Egyesült Államok elnökválasztásán. Ennek megfelelően három szava-zócédulát kapnak a szavazók.

A szigeten élő amerikai, vagy Puerto-Rico-i, 18 éves korukat betöltött állampolgá-rokat illeti meg választójog. A tulajdonnalnem rendelkezőknek illetve írni-olvasni nemtudóknak is joguk van a szavazáshoz.Végrehajtó hatalom. A kormányzó személyétközvetlen szavazással választják. A választá-sokat követő év januárjának másodikán kerülsor beiktatására. Kormányzó lehet minden 35.életévét betöltött Egyesült Államokbeli állampolgár, aki a választásokat megelőző öt év-ben Puerto Rico-i lakos volt.

A kormányzó hívja össze a törvényhozás rendkívüli üléseit. A törvények hatályba-lépéséhez ellenjegyzése szükséges. Ő a nemzetőrség főparancsnoka, szükségállapotot iső rendelhet el. Közkegyelmet gyakorolhat. A kormányt alkotó 15 minisztert a szenátusjelöltjeiből és jóváhagyásával jelöli ki. (A főbb minisztériumok: állam-, igazságügyi, ok-tatási, egészségügyi, pénzügy-, munkaügyi, földművelésügyi és kereskedelmi, valamintmunkaügyi.)Törvényhozó hatalom. Megválasztható minden, a választásokat megelőzően legalábbkét évig Puerto Rico-n élő Puerto Rico-i állampolgár, aki ír és olvas a spanyol vagy angolnyelvek valamelyikén. Az alsó korhatár 25 év a képviselőházban és 30 év a szenátusban.A jelöltnek legalább egy évvel a választásokat megelőzően már abban a választási kör-zetben kell élnie, amelyben indul.

A szavazás pártokra (esetleg független jelöltekre) történik, a választókat reggelnyolctól délután háromig várják. A nyolc szenátori körzet 2-2 szenátort válasz, a 40 kép-viselői körzet pedig 1-1 képviselőt. A körzetek kijelölését tízévenként, a népszámlálási

Szenátori és képviselői körzetek

Page 7: Puerto Rico politikai rendszere

Puerto Rico politikai rendszere

7

adatok tükrében felülvizsgálja egy meghatározott összetételű bizottság. A körzetek azalkotmányban meghatározottak. A győzelemhez egyszerű többségre van szükség. Amaradék 11-11 parlamenti helyet a szavazatoknak és a körzet lakosságának megfelelőenosztják szét.

Az alkotmány III. szakaszának 7. paragrafusa és a választási törvény 6.012. szakasza� a �kisebbségi� törvény � külön foglalkozik egy sajátos szabállyal, ami bizonyos esetek-ben megakadályozza � két plusz helyet biztosítva az ellenzék számára �, hogy egy pártvagy lista kétharmados többséget szerezzen a parlament bármely kamarájában (a kiegé-szítő helyek elosztásához szükséges számítások két oldalra rúgnak).Bírói hatalom. Puerto Rico-ban a bírói hatalom letéteményese az öttagú Legfelsőbb bíró-ság. Ezen kívül a törvényhozás létesíthet, illetve szüntethet meg bíróságokat. A bíróságirendszer városi bíróságokból, kerületi bíróságokból és feljebbviteli bíróságból áll. A mi-niszterekhez hasonlóan a szenátus jóváhagyásával a kormányzó jelöli ki a bírókat.

A legfelsőbb bíróság leendő tagjával szembeni elvárás, hogy megválasztása előtt le-galább öt évig a szigeten éljen (az Egyesült Államok állampolgáraként), és legalább tízéve praktizáljon Puerto Rico-ban.

A választások első száz éveA spanyol koloniális korszakban 1865-től szerveződtek pártok Puerto Rico-ban. A kon-zervatív-liberális szembenállást a Partido Incondicional Español (Feltétlen Spanyol Párt) ésa Partido Liberal Reformista (Liberális Reformpárt) testesítette meg. A liberálisok közt kétcsoportot lehetett elkülöníteni, az autonómia-pártiakét, illetve az anyaországgal szoro-sabb kapcsolatot tartani szándékozókét. 1887-ben megalakul a Partido AutonomistaPuertorriqueño (Puerto Rico-i Autonómia Párt) vezetőjük Luis Muñoz Rivera volt. Hívei1899-ben létrehozták a Partido Federalt (Szövetségi Párt), pártellenfelei pedig a PartidoRepublicano Puertorriqueñot Dr. José Celso Barbosa vezetésével. Harmadik erőként megje-lent a Partido Obrero Socialista (Szocialista Munkáspárt). Mindhárom párt kiállt a katonaikormányzás felszámolása és az alkotmányos rend megteremtése mellett.

A Foraker törvény 1900-as elfogadása után választásokon történt Puerto Rico tör-vényhozása, majd 1948-tól, végrehajtó hatalma letéteményeseinek kijelölése. 1900. a Re-publikánus Párt elsöprő győzelmét hozta, 1902-ben még mindig bő kétharmados több-sége volt az ekkor 35 fős képviselőházban. 1904-ben feloszlik a Szövetségi Párt, helyét azUnión de Puerto Rico (Unionista Párt) veszi át, továbbra is Muñoz Rivera vezetésével. Az1904-es választások már az unionisták meggyőző fölényével zárultak, amit a következőnégy választáson (1906, 1908, 1910, 1912) is abszolút győzelmük követett. 1914-ben mi-után Az Unió szövetséget ajánlott a Republikánus Pártnak (amit az tudomásul sem vett)az abszolút többség egyszerűvé csökkent.

Az 1917-es választásokat már új választói körzetek szerint tartották, az unionisták ésrepublikánusok mögött pedig már egy erőteljes Szocialista Párt végzett. Az 1920-as vá-lasztásokon a szocialisták és republikánusok helyi szövetségeikkel elérték, hogy a le-

Page 8: Puerto Rico politikai rendszere

Puerto Rico politikai rendszere

8

adott szavazatok 49,3%-át megszerezzék. A Szocialista Párt három év alatt megdupláztaa szavazatainak számát. A következő ciklus alatt az unionisták politikai krízisbe kerül-tek, de 1924-ben a republikánusokkal szövetségben (Alianza Puertorriqueña) legyőzték aSzocialista Pártot szövetségeseivel, 1928-ban a különbség azonban csökkent a két szövet-ség között.

1932 ismét átrendeződést hoz a párt-rendszerben. 1931-ben az Unionista pár-ton belül fölerősödtek az autonómiátszükségesnek tartó hangok. A másik ol-dalon az Alianza Puertorriqueña készültegyesülni a Partido Republicano Puro-val,hogy az 1932-es választásokon a szocia-listákkal szövetségben megszerezzék atöbbséget. Az új pártalakulat a PartidoUnión Republicana (Köztársasági Unió) ne-vet kapta. Eközben az unionisták új névenalapítottak pártot, a Partido LiberalPuertorriqueño-t (Puerto Rico-i LiberálisPárt). 1934-ben megalakult a Puerto Rico-iKommunista Párt. Végül a szocialisták ésa Köztársasági Unió szövetsége maga-biztos győzelmet aratott, eközben a Naci-onalista Párt nem került a Parlamentbe. Az1936-os választások már a nacionalisták ésa függetlenségiek hattyúdalát hozták, a liberálisok pedig alulmaradtak a KöztársaságiUnió és a szocialisták szövetségével szemben.

Az ezt követő négy év Puerto Rico politikai életének legaktívabb időszaka volt. Az1937. március 21-i Ponce-i mészárlásban 17-en haltak meg, nacionalista tüntetők és rend-őrök egyaránt. 1938. július 22-én a Liberális Pártban nemkívánatossá vált Muñoz Marínalapított új pártot, a mai napig létező PPD-t. Létrejött az UniÞcación PuertorriqueñaTripartita, és egy erős harmadik oldal benyomását keltette a választásokon, melyenMuñoz Marín pártja hajszálnyi többséget szerzett a szenátusban. Új korszak köszöntöttbe Puerto Rico-ban. Az 1944-es választásokon már földcsuszamlásszerű győzelmet ara-tott a PPD.

A Demokratikus Néppárt Egyesült Államokhoz közelítő politikájának köszönhető-en 1946-ban megalakul a Partido Independista Puertorriqueño (Függetlenségi Párt). A szo-cialisták és a köztársasági unió mellé csatlakozott a frissen alakult Partido EstadistaRepublicano (Tagállamiság Párt), de a PPD így is megszerezte a szavazatok többségét ésaz első alkalommal megválasztott kormányzó is soraikból került ki.

Az 1952-es választások a pártszövetségek megszűnését hozták, a sorrend PPD, PIP,

Luis Muñoz Marín: Puerto Rico atyja

Luis Muñoz Marín SanJuanban született 1898. feb-ruár 18-án. Apja Luis MuñozRivera volt. Iskoláit az Egye-sült Államokban végezte,majd 1920-tól újságírókéntdolgozott. Akkoriban költe-ményeket szerzett, dráma-írással is foglalkozott.

1926-ben visszatért Puerto Rico-ba, majd 1932-ben sze-nátusi képviselővé választották. 1938-ban megszervezte aDemokratikus Néppártot, mely 1940-ben többségbe kerülta szenátusban. Muñoz Marín 1948-ig a szenátus elnökiposztját is betöltötte.Nem látván jövőt az addig követett függetlenségpárti politi-kában, kidolgozott egy programot az Egyesült Államoktőkéje beáramlásának gyorsítására, földreformmal, infrast-ruktúra-fejlesztéssel próbálta bevonni a vérkeringésbe azelhanyagolt vidékeket. Jelentős sikereket ért el az elmara-dott országban.1948-ban ő lett a sziget első választott kormányzója. 1964-ig dolgozott e poszton. Kormányzása alatt vált Puerto Ricotársult-állami státuszúvá. Puerto Rico atyja 1980-ban haltmeg San Juanban.

Page 9: Puerto Rico politikai rendszere

Puerto Rico politikai rendszere

9

PER, szocialisták. A Demokratikus Néppárt fölénye töretlen maradt. Az 1956-os, 60-as és64-es választásokon a függetlenségiek fokozatosan háttérbe szorultak, de a status quoérintetlen maradt.

Az 1968-as választások előtt azonban megjelent egy új politikai erő, a Partido NuevoProgresista (Új Haladó Párt). Az 1967. augusztus 20-án létrejött párt megalakulásához azvezetett, hogy a PER az abban az évben Puerto Rico államformájáról tartott népszavazásbojkottjára szólította fel a szavazópolgárokat. Az szavazást fontosnak tartó tagállamiságpártiak Don Luis A. Ferré vezetésével létrehozták az új politikai erőt, és Don Luis a vá-lasztásokon rögtön Puerto Rico kormányzója is lett, a PPD-ben végbement szakadásnakis köszönhetően.

1972 óta a választásokat a PPD és a PNP váltakozó győzelmei jellemzik, többnyire aPPD sikerét hozva. A megválasztott kormányzók Rafael Hernández Colón (PPD � 1972,1984, 1988), Carlos Romero Barceló (PNP � 1976, 1980), Pedro Rosselló (PNP � 1992, 1996),Sila María Calderón (PPD � 2000). A különbségek minden esetben 3-4 százalékpontosakvoltak.

A pártrendszer maAz ország pártjai ma leginkább PuertoRico államformájának kérdéséről alkototteltérő véleményük szerint különböztet-hetők meg. A három államforma körülgyülekeznek a párthívek.Tagállamiság. Az Egyesült Államok telejsjogú 51. államává tenné Puerto Rico-t, ki-emelve a kolonialitás érzését keltő státu-szából, ezzel hatályba helyezve az Egye-sült Államok teljes alkotmányát az or-szágban. Biztosítaná a részvételt az ame-rikai elnökválasztáson, továbbá az eddigiszavazati joggal nem rendelkező kong-resszusi megÞgyelő helyett hat képviselőtés két szenátort az amerikai törvényho-zásban. Stabil garanciákat adna PuertoRico jövőjét nézve, ezáltal stabilabb és tö-retlenebb fejlődését eredményezhetné. Aválasztásokon többnyire az északi tarto-mányokban győztek a PNP jelöltjei.Szabad társult állami státusz. Az Egyesült Államok és Puerto Rico közötti kétoldalúszerződésen alapuló államforma. A szerződés garantáltan csak közös megegyezésselmódosítható. Amerikai állampolgárság, közös piac, pénznem és nemzetvédelem, gazda-

Főbb pártok Puerto Rico-ban

Partido Nuevo Progresista (Új HaladóPárt). Államiság, biztonság, haladás.Célja az, hogy Puerto Rico az EgyesültÁllamok teljes jogú tagállama legyen.Az embléma, ami egy kókuszpálmátábrázol, ami az 1968-as választásokalatt kalandos körülmények között ala-kult ki.

Partido Popular Democrático (Demok-ratikus Néppárt). Kenyér, föld, sza-badság.A Luis Muñoz Marín kormányzása alattkidolgozott társult állam (�Common-wealth�) státusz fenntartásáért küzd.

Emblémájában egy Puerto Rico-i földműves � jíbaro �látható a jellegzetes pava elnevezésű kalapban.

Partido Independista Puertorriqueño(Függetlenségi Párt). Őszinteség, bi-zalom, méltóság és büszkeség.A párt Puerto Rico függetlensége mel-lett tör pálcát.

A zászló zöldje az ország földjét szimbolizálja, a fehér ke-reszt a párt kereszténydemokrata gyökereire utal. A zászlóelrendezése tiszteletadás az 1868. szeptember 23-i Lares-ben kitört spanyolellenes felkelésnek.

Page 10: Puerto Rico politikai rendszere

Puerto Rico politikai rendszere

10

sági autonómia, saját sport-válogatottak jellemzik, valamint bizonyos, a tagállamok általélvezett, kedvezmények hiánya.Függetlenség. Teljes felügyelet a jelenlegaz Egyesült Államok által irányított terü-letek felett (a fontosabbak: külkapcsolatokés külkereskedelem, vámadminisztráció, alégi-, földi és vízi forgalom ellenőrzése, ki-és bevándorlás, állampolgárság, honvé-delem, igazságszolgáltatás, nemzetköziszerződések, tömegkommunikáció, mező-gazdaság, bányászat, postaszolgálat, tár-sadalombiztosítás).

Az Egyesült Államokkal kötendőszerződés határozná meg a függetlenségbe való átmenet menetét, mely biztosíthatnáesetleg: a társadalombiztosítás előnyeinek további élvezését, az amerikai állampolgársá-got, az amerikai dollár használatát, szabad belépést az Egyesült Államok piacára stb.Választások 2000. A 2000. november 7-én tartott legutóbbi választások a DemokratikusNéppárt sikerét hozták. A részvételi arány82,6%-os volt (ez valamivel alatta maradta négy évvel korábbi 83,6%-nak) PuertoRico mindig is kiemelkedett a választásokrészvételi arányát tekintve. Az aktív nőkaránya a választásokon valamivel maga-sabb az aktív férÞakénál. A szigeten elő-ször szavazók illetve kihagyás után újraszavazójoggal rendelkezők között azarány hasonló: a férÞak 68%-a a nők72,5%-a adta le szavazatát.

Kormányzóvá választották a PPD je-löltjét, Sila M. Calderónt (48,6%), ő lettPuerto Rico első női kormányzója meg-előzve a PNP színeiben induló Carlos I.Pesquerát (45,7%) és a függetlenségpártiRubén Berríos Martínezt (5,2%). Megbízottügyvivő lett Aníbal Acevedo Vlá (PPD �49,3%), mögötte Carlos Romero Barceló(PNP � 45,4%) és Manuel Rodríguez Orella-na (PIP � 4, 8%) végzett.

Gyengülő függetlenségi törekvések

Szavazói aktivitás megoszlása életkor�

� és lakóhely szerint (férÞak/nők)

0,0%

10,0%

20,0%

30,0%

40,0%

50,0%

60,0%

70,0%

1967 1993 1998

Népszavazások az államformáról

Szabad társult államiságTagállam státuszFüggetlenség

18-19

20-24

25-29

30-34

35-39

40-44

45-49

50-54

55-59

60-64

65-69

70-74

75-79

80-84

85-89

90-94

95<

0,0%

10,0%

20,0%

30,0%

40,0%

50,0%

60,0%

70,0%

80,0%

90,0%

Az

aktív

sza

vazó

k ar

ánya

Életkor

A szavazói aktivitás kor és nem szerint

FérfiNő

Page 11: Puerto Rico politikai rendszere

Puerto Rico politikai rendszere

11

A törvényhozási helyek elosztásátmeghatározó szavazatok megoszlása akövetkezőképpen alakult: PPD � 48,9%,PNP � 46,1% és PIP � 5%. A szenátusba aválasztókörzetekből 8 PPD-s és 2 PNP-sjelölt jutott, míg a szavazatok további 5-5szenátori helyet adtak mindkét pártnak, aPIP-nek egy szenátori hellyel kellett meg-elégednie. A képviselőházban a választókörzetekből bejutott képviselők száma: 25PPD-s és 15 PNP-s. A szavazatok további 5-5 képviselői helyet juttattak mindkét párt-nak, a függetlenségpártiaknak itt is egy szék jutott. A 78 önkormányzatból 45 kerültnéppárti polgármester kezébe, míg 33 a haladó-pártiakhoz. Az 1992-es és �96-os sikerükután a �pálma�-pártnak be kellett látnia, minden téren alulmaradt a DemokratikusNéppárttal szemben, az erőviszonyok gyakorlatilag megfordultak a két párt között.

HadseregPuerto Rico lakosságának hadkötelesei 1917 óta szolgálnak az Egyesült Államok hadse-regében. Ma az ország védelméért ugyanez a hadsereg felelős, mely kiegészül a helyifélkatonai Nemzeti Gárdával és a Rendőrséggel. Az ország politikai rendszerének alakítá-sában a hadseregnek nem jutott számottevő szerep, így oly sok más latin-amerikai ál-lammal szemben Puerto Rico modern történetének nem eleme a katonai diktatúra.

Az amerikai csapatok Panamából történő kivonása (1999. dec. 31.) óta Puerto Rico-ban állomásozik a legmagasabb számú amerikai haderő Latin Amerikában. Több straté-giai parancsnokság (U. S. Southern Command, U. S. Army South) új székhelye lett az or-szág. Az Egyesült Államok régióbeli katonai tevékenységét is innen irányítják.

PressziócsoportokPuerto Rico mindennapjaiban nagy szerepet játszanak a különféle polgári mozgalmak.Vieques. Az országot ma legdrámaibban érintő politikai probléma is a hadsereggel,pontosabban a Puerto Rico keleti partjai mellett fekvő Vieques szigetén állomásozó ha-ditengerészettel kapcsolatos. 1941-ben a sziget 33 000 hektáros területének 80%-át bir-tokba vette az amerikai haditengerészet. Azóta a három részre osztott kis sziget alig10 000 fős polgári lakossága folyamatos konßiktusoknak van kitéve. A sziget keleti ré-szén tartott éles lőgyakorlatok káros hatását pedig független szakértők is kimutatták.

A haditengerészet közleményiben konfrontációmentes és békés együttélést hirdet, apolgári lakosság egészségének állandó Þgyelemben tartásával, a természeti környezet éskülönösen a védett fajok védelmét, a tudományos kutatómunka előmozdítását. A való-ságban azonban folyamatosan derül fény kirívó esetekre. A haditengerészet gyakorlato-zás közben napalmot és gyengített urániumot tartalmazó lövedékeket is bevetett. A ten-gerfenéken fel nem robbant bombák, elsüllyedt hajók és mérgező anyagokat tartalmazó

Polgármesterek pártmegoszlása

Page 12: Puerto Rico politikai rendszere

Puerto Rico politikai rendszere

12

hordók találhatók. Egy vizsgálat szerint a rákos megbetegedések száma Viequesen 1985és 1989 között 26 százalékkal emelkedett a Puerto Rico-i átlag fölé.

Az 1999-ben egy civil biztonsági őr (David Sanes Rodríguez) ha-lálát követelő baleset volt az utolsó csepp a pohárban a sziget lakos-sága számára. A sziget keleti csücskében több szervezet � számtalanilyen küzd a haditengerészet távozásáért � polgári engedetlenségimozgalmak keretében próbálja elérni a bombázások befejezését, va-lamint a sziget nyugati részének � melyet a hadsereg jelenleg lőszer-raktárként használ � rehabilitációját. E mozgalmakban azelőtt elkép-zelhetetlen összefogás mutatkozik meg. Egyházi, szakszervezeti-,feminista és diákszervezetek vezetői emelik fel közösen hangjukat,megteremtve a politika felett álló társadalmi konszenzust. A hadse-reg távozását még a tagállamiság-pártiak egy része is támogatja.

Az Egyesült Államok, mely Viequesen saját törvényeit és nem-zetközi egyezményeket is folyamatosan megszeg a lőgyakorlatoksorán meghátrálni látszik. A védelmi minisztérium 1999. október 18-án született jelentésében a bombázások befejezését és a haditengeré-szet 5 éven belüli kivonását indítványozta. A december 30-án meg-született Clinton ajánlat azonban nem volt kielégítő a tiltakozókszámára (ennek főbb pontjai: az éles lőszerek alkalmazásának felfüggesztése, a gyakor-latok számának felére csökkentése, a hadsereg 5 éven belüli távozása), ők a haditengeré-szet azonnali távozásáért küzdöttek. A helyzetet egyelőre a november 6-án tartandó,vitatott népszavazás hivatott eldönteni.Országos sztrájk. 1998-ban a Puerto Rico-i telefontársaság (PRTC) privatizációjának hí-rére (a társaságot egy, az amerikai GTE által vezetett konzorcium vette volna meg)azonnal sztrájkba léptek a vállalat dolgozói. A 6 500 tiltakozóhoz hamarosan több tízez-ren csatlakoztak és a június 7-én és 8-án tartott általános sztrájknak (1934 óta nem voltpélda országos sztrájkra) már mintegy 500 000 résztvevője volt, a több mint 60 szakszer-vezetet tömörítő Comité Amplio de Organizaciones Sindicales (CAOS) támogatásával. Amozgalomban a baloldali radikális szervezetek is képviseltették magukat. A negyvennapos sztrájk ellenére, végül bizonyos biztosítékokkal ugyan, 1999 februárjában mégissor került a privatizációra. Az 51%-os részesedés vételára több mint 2 milliárd dollárvolt.

KülkapcsolatokManapság a Puerto Rico-iak fontosnak tartják deklarálni, hogy a politikai világ számuk-ra sem ér véget az Egyesült Államokkal ápolt kapcsolatoknál. Természetesen nem lehetÞgyelmen kívül hagyni azt a tényt, hogy minden az Egyesült Államok által meghatáro-zott külpolitikai lépés automatikusan érvényes a hozzá tartozó területeken is, és hogyPuerto Rico külkapcsolatai így részét képezik az anyaország külpolitikájának.

A tiltakozók egyikjelképe

Mérgező szemét atengerben

Page 13: Puerto Rico politikai rendszere

Puerto Rico politikai rendszere

13

A kérdés az, hogy hol fér bele Puerto Rico ebbe a külpolitikába. Viequest leszámítvaaz ország nem igen bír stratégiai értékekkel az Egyesült Államok számára, sőt az emlí-tett helyzet miatt ezek az előnyök is eltűnőben vannak. Gazdaságilag pedig nem igazánjelentős az, amit a szigetország a nagy, amerikai gazdasághoz hozzá képes tenni. Ennekmegfelelően az 1994-ben létrehozott Új Gazdasági Modell új piacokat � és a befektetőcso-portok bizalmát � tervezett megszerezni. Panama, a Dominikai Köztársaság, Costa Ricaés Chile voltak a fő célpontok. A gazdasági partnerek között előkelő helyet foglal el Ja-pán, Nagy-Britannia és Venezuela is. Az Amerikai Szabadkereskedelmi Övezet létrejötteután Puerto Rico a kereskedelmi híd szerepét szeretné betölteni a két Amerika, valamintaz Amerikák és Európa között.

Puerto Rico a következő nemzetközi szervezeteknek tagja: CARICOM (Karibi Közös-ség: megÞgyelő), ECLAC (Latin-Amerikai és Karibi Gazdasági Bizottság: társult), FAO (tár-sult), ICFTU (Szabadkereskedelmi Uniók Nemzetközi Szövetsége), INTERPOL (alszervezet),IOC, WCL, WFTU, WHO (társult), WTO (társult).

EgyházakAz első katolikus templom 1509-ben épült a szigeten. Az Egyház szárnyai alatt már1512-ben létrejött az első iskola, 1524-ben az első kórház. 1924 óta két egyházmegye ta-lálható a szigeten, az egyik Ponce, a másik San Juan központtal. A klérus több mint két-százötven papból áll, ennek több mint 50%-a világi pap. A szigeten megtalálható rendekspanyol, holland és amerikai eredetűek. Az apácarendek között francia eredetűt is talá-lunk. II. János Pál Pápa 1984-ben, karibi körútján járt Puerto Rico szigetén.

Az első anglikán gyülekezet 1873-ben alakult Ponce-ben. 1905-ben jött létre azEvangélikus Egyházak Szövetsége. Mindkét csoportosulás működtet kórházakat, iskolákatés missziókat.

Ma a papság politikai aktivitása leginkább a már említett viequesi konßiktus kör-nyékén érezhető, de találkozhatunk például tagállamiságot ellenző írásokkal, melyeketkatolikus papok fogalmaztak meg.

● ● ●

Puerto Rico, azt mondhatjuk, különleges státusszal bír a latin-amerikai és karibi spanyolhagyományokkal rendelkező nemzetek között. Az Egyesült Államokkal fenntartott szo-ros kapcsolatai mellett azonban nem válik meg identitásától.

Politikai rendszere mozgalmas, érdekes átalakulás után, mely többnyire mentes volta demokráciaellenes jelenségektől, nyugvópontra jutott, kulcskérdései állandósultak.

Page 14: Puerto Rico politikai rendszere

Puerto Rico politikai rendszere

14

IrodalomjegyzékA dolgozat elkészítéséhez kizárólag az Interneten fellelhető anyagokra támaszkodtam.Mivel a meglátogatott oldalakat részletesen leíró bibliográÞa még jó néhány oldalt meg-töltene, inkább egy � formájában is � rendhagyó irodalomlistával próbálkozom. Cso-portosítva tálalom az általam legfontosabbnak tartott portálok címeit.

ÁltalánosPuerto Rico alkotmánya: http://www.qsl.net/kp4ang/constitucio-pr.html, http://

welcome.topuertorico.org\constitu.shtml.PuertoRico.com: http://www.puertorico.com/.Welcome to Puerto Rico: http://welcome.topuertorico.org/. Egy mindenre kiterjedő or-

szág-ismertető, Magaly Rivera munkája.Puerto Rico en breve : http://www.puertorico.com/.Puerto Rico � Boriken: http://www.prboriken.com/.Estado51.com: http://www.estado51.com/.Keresők: http://dir.yahoo.com/Regional/countries/united_states/dependent_areas/

puerto_rico/, http://wepa.com/, http://www.lycos.com.pr/, http://www.dubina.com/.

VálasztásokRed Informática de la Comisión Estatal de Elecciones de Puerto Rico: http://www.ceepur.

net/. A választási törvény: http://www.ceepur.net/ley.electoral.pdf.Elections in Puerto Rico: http://electionspuertorico.org/.The World of 1898: http://lcweb.loc.gov/rr/hispanic/1898/.

PártokHistoria de los partidos politicos puertorriqueños (1898-1956): http://www.camara2000.

com/Alibros/HIST-PART-POLPR/indice-HPPPR.htm. Bolívar Pagán könyve.Demokrata Néppárt: http://www.pava.net/.Haladó Párt: http://www.pnp.org/.Függetlenségi Párt: http://www.pip.org.pr/.Jelképek: http://fotw.digibel.be/flags/pr.html.

KülkapcsolatokSzervezetek: http://www.eclac.org/, http://www.caricom.org/. Részletes

graÞkonokkal a karibi országok kereskedelmi mérlegéről.

ViequesVieques portálok: http://www.vieques-island.com/vi/, http://www.viequeslibre.org/.Not one more bomb in Vieques: http://www.neravt.com/left/ruiz.htm. Carmelo Ruiz-

Marrero üzenete az Egyesült Államok polgáraihoz.

Page 15: Puerto Rico politikai rendszere

Puerto Rico politikai rendszere

15

EgyházakPuerto Rico in the Great Depression: http://newdeal.feri.org/pr/pr05.htm.

FolyóiratokMédiumok: http://directory.google.com/Top/World/Espa%C3%B1ol/Pa%C3%ADses/

Puerto_Rico/Noticias_y_Medios/.Puerto Rico Daily News: http://www.onepaper.com/prdn/. Központi kereső Puerto

Rico napilapjaiban.Puerto Rico Herald: http://www.puertorico-herald.org/.El nuevo día Interactivo: http://endi.zonai.com/.El vocero de Puerto Rico: http://www.vocero.com/.Puerto Rico Online Magazine: http://www.prmag.com/.