XXIV. ÉVFOLYAM 3. SZÁM | 2014. MÁRCIUSA DESZKI FALUNKÉRT EGYESÜLET LAPJA | www.falunkert.hu

Az első deszki köztéri szoborról a Megkérdeztük a polgármestert rovatban olvashatnak.

Zoltánfy szobor lesz Deszken

Rendhagyó borkóstoló a Faluházban – avagy Jónás könyve, kicsit másképp

Első világháborús családi emlékek gyűjtésébe kezd a Deszk Község Népművészetéért Alapítvány

Március 4-én egy nagyon szép programra invitált néhányunkat Brczán Krisztifor a Fa-luházba. A magyarországi Szerb Színház és Rusz Milán jóvoltából egy gyönyörű koncerttel egybekötött borkóstolón vehettünk részt. Az est kuriózuma a fellépők személye volt, hiszen Mikó István, Suha Kálmán, Rusz Milán és Varga Klári voltak azok, akik a finomabbnál finomabb borok mellett elvarázsolták a közönséget. A méltán vi-lághírű borok Dúzsi Tamás pincészetéből kerültek kínálásra, aki közben amellett, hogy mesélt a bora-iról, nagy meglepetésünkre kedvenc költőjétől, Babits Mihálytól szavalt nekünk, például a Jónás könyvét, rendkívüli intelligenciával.

A jó hangulatú programnak késő este lett vége, de senkinek nem tűnt fel az idő múlása, olyan jól éreztük magunkat!

Köszönet a szervezésért Brczán Krisztifornak, a szép estéért pedig a Szerb Színháznak!v

Bene Ildikó

2014-ben lesz az első világháború kitörésének századik évfordulója, melynek alkalmából a Deszk Község Népmű-vészetéért Alapítvány várja azok jelentkezését, akiknek a nagy háborúval kapcsolatosan bármilyen fotóanyag, képeslap, tárgyi emlék, személyes történet, életút, anek-dota, visszaemlékezés vagy éppen napló áll rendelkezé-sére. A képgyűjtemény, valamint a családtörténeti emlé-kek összegyűjtésének az a célja, hogy egy nagyszabású

helyi kiállítás keretében bemutassa az első világ-háborúnak azt az arcát,

amely befolyással volt nemcsak az akkor élt magyar és szerb családok mindennapi életére, de az utókorra is.

Az emlékeket az alábbi címekre lehet elküldeni, vagy személyesen behozni:

Cím: Deszki Művelődési Ház és Könyvtár, 6772 Deszk, Tempfli tér 8.Nyitva tartás: kedd-péntek 10-12h, 13-18h, szombat 9-13hE-mail: faluhaz@deszk.hu

Röfi buliIsmét megrendezésre került a néptáncosok hagyományos

Röfi bulija. Sillóné Varga Anikó írását a 6. oldalon olvashat-ják.

5 éves lett a Deszkaszínház!A gálaműsorról Révész István beszámolóját a 3. oldalon olvashatják.

2 2014. márciusDESZKI HÍRNÖKönkormányzati hírek

– A múltkori újság Számadás rovatá-ban említésre került, hogy az önkormány-zat megvásárolta a Nyugdíjas klub mellett lévő épületet. Milyen célból tették ezt? Mi kerül ott kialakításra?

– Nem titkolt célja a testületünknek, hogy a faluház mögötti tömbbelsőt megnyissa. Szándékunk szerint a Fa-luház színpada mögé egy szabadtéri színpadot építünk majd, a hatalmas belső területet pályázati pénzből dísz-burkolattal fedjük, állandó pavilonokat építünk – egy Deszkhez méltó telepü-lésközpont rendezvénytér kialakítását célozva. Koczor György építész fejében született meg ez a szép gondolat, mely-nek a megvalósítása több lépésben realizálódik majd. Ennek szellemében vásároltuk meg telekosztás után először a Faluház mögötti kertet, majd annak az utcai részét a lakóházzal, ahol a tájhá-zunk készül. Az újabb lépés az egykori

tsz tejcsarnok és műhely épülete, ami mára igencsak romos képet mutat a Felszabadulás utcára. Hatmillió forintért vásároltuk meg az ingatlant, mely egy-előre csak munkát és újabb kiadásokat jelent, de középhosszútávon felbecsül-hetetlen érték a település számára! Az épület biztosan elbontásra kerül, hiszen már most is van rá arra kötelező határo-zat. A hasznosítható anyagokat a kft-hez szállítjuk, a terepet rendezzük, az utcára kulturált kerítést építünk.

Nem mindig a mának vásárol az em-ber – gondolni kell a jövőre is, az utá-nunk következőkre is. Jól tudom, hogy nekünk kell megalapozni előrelátó meg-fontolt döntésekkel a lehetőségét, hogy 5-10 év múlva is legyen mozgástere a deszki vezetésnek! Ez a felelősségünk és kötelességünk. Kérem, csak emlékezze-nek, hogy a súlyos tízmilliós visszafizeté-sek és elvonások mellett három éve ezt az irányt követjük. Polgármesterségem ideje alatt megvásároltuk a szabadidő és a futballpálya melletti, a 43-asra kive-zető területet, a tájháznak szánt ingat-lant, a Zrínyi utcai lakóházat – amiben a bajbajutott családoknak biztosítunk átmeneti albérletet – és most a Falu-házhoz kapcsolható romos épületet. Mindehhez egyre rosszabb anyagi hely-zetben még csak a szakkórház mögötti – mindig is erre szánt – terület eladására sem volt szükség. Folyamatosan gyara-pítjuk az önkormányzat vagyonát – és ez így van rendjén!

– Zoltánfy szoborra nyert pályázati pénzt az önkormányzat. Mikor és hova kerül ez a szobor? Látványtervet tudnak-e mutatni róla?

– Dr. Ledniczky Ildikó alpolgármester asszonnyal és Dr. Altmayerné Dr. Kocsis Anita jegyzőasszonnyal hármasban ta-láltuk ki a projektet egy pályázati kiírást olvasva, ami lehetővé tenné Deszk köz-ség első köztéri szobrának felállítását. A képviselő-testület teljes mellszélesség-gel támogatta a pályázat benyújtását. A rövid határidővel Bánvölgyi László szobrászművész állt a tervünk mellé, és produkálta mindazt, ami a benyújtás-hoz szükséges volt. Sem pénzünk, sem időnk nem volt reklámstúdiókkal lát-ványterveket készíttetni, így én ültem a gép elé éjszakánként, én még job-ban magaménak érzem ezt a szobrot. Sikeres volt az összeállított anyag – a Nemzeti Kulturális Alaptól 2 millió forin-tot nyertünk az iskolánk névadójának, Zoltánfy István festőművész emlékének állítandó szoborra! A szobor az új iskola és az óvoda előtti rendezetlen, kúszótu-jákkal túlburjánzott területre kerül.

A tény, hogy nyertünk, nagy siker, de közben jelentős kihívás is, hiszen a szo-bor és a talapzat 6,3 millióba kerül a te-lepülésnek. Úgy döntött a testület, hogy megbirkózunk a feladattal, és a hiányzó 4,3 milliót, illetve a szobor környezeté-nek rendbetételéhez szükséges forinto-kat előteremtjük! Honnan teremtjük elő a hiányzó összeget? Számítunk a Deszk Község Közoktatásáért Közalapítvány támogatására, de másoktól is segítsé-get várunk. Már én is megkezdtem nagy

cégek megkeresését, támogatást remél-ve. Megkeressük a családot is, remélve, hogy erre a különleges alkalomra, egy különleges együttműködést is tető alá tudunk hozni. A szobortervet zsűriző testület ötlete alapján községünk em-lékérmet készíttet, melyet előrelátha-tólag 7.000 forintos áron bárki megvá-sárolhat – ötezer forinttal támogatva a vásárlással a szobor projektet. Reméljük, több százat sikerül eladnunk a bronz ér-méből! A szobor avatását a Falunapokra tervezzük – nemsokára kiadvánnyal ke-ressük meg a lakosokat a részletekkel. A telepítési területet szeretnénk mielőbb teljesen átépíteni! A jelenlegi dzsungel helyére díszburkolatot, lépcsőket, kő-gömbökből és játékos formákból álló ülőalkalmatosságokat, dézsás növénye-ket, padokat és kandelábereket képzel-tünk el, ami az ovinak és az iskolának is méltó teret adna rendezvények meg-tartásához, és hangulatos találkozási pont is lehetne. Ez a következő lépcső… Nagyon örülök, hogy részese lehetek Deszk újkori történetének első szobor-állításának! Kérem a Deszkieket, minél többen álljanak mögénk, támogassák ezt a szép elképzelést!

– Melyik párt, mi alapján és hogyan helyezhet ki Deszken választási plakáto-kat?

– A kérdésre adott válasz egysze-rű, de talán nem mindenhol evidens. Deszken a közterületek használatát szabályozó rendeletünk alapján lehet bárminemű, így kampányplakátokat is kihelyezni. Jól körülhatárolható, egyér-

telmű kategóriák és díjazások mentén lehet igénybe venni ilyen célokra a köz-területeinken található reklámfelülete-ket. Tudunk településekről, ahol nem kell fizetni ilyen hirdetések után – de nálunk rend van! E területen is tökéle-tes az összhang a testület, a jegyző és közöttem. A közterületek igénybevé-telének engedélyezése polgármesteri hatáskörben van két évtizede, a gördü-lékeny ügyintézés miatt. Nálam eddig három párt érdeklődött óriásplakát és nagyméretű molinó kihelyezéséről. A választások előtt, a tisztességes és jog-szerű tájékoztatást, kampányolást nem fogom akadályozni, megtiltani egyetlen pártnak sem, amennyiben megfizeti a meghatározott díjakat és eleget tesz a képviselő-testületünk által megalkotott rendeletben foglaltaknak. Nem lehet kampány anyagokat elhelyezni az ön-kormányzati hirdetőszekrényekben és a buszmegállóink üvegfelületein. Ez utóbbit büntetni fogjuk, bárki is szegül a tiltás ellen. Törvény tiltja a pártoknak a villanyoszlopokra ragasztott kisplakáto-kat – ezzel azt hiszem, mindenki egyet is ért. Bízom benne, hogy leginkább a röpcédulák útján szándékoznak majd eljutni a választókhoz a szervezetek, ez után kell a legkevesebb takarítással szá-molnunk a közterületeken.

Polgármester Úr!Köszönjük a válaszadást!

Szerkesztőség

Megkérdeztük a polgármestert

A testület döntött az önkormányzat vagyonáról, és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 14/2013. (V. 22.) önkor-mányzati rendelet módosításáról, mely során az önkormányzati vagyon értéke-sítése során a nemzeti vagyonról szóló törvényben meghatározott (mindenkori költségvetési törvény szerinti) összeg-határig –jelenleg 25 millió forint- emelte meg annak összegét, mely során nem kell versenyeztetési eljárást kiírni.

A testület hozzájárult ahhoz, hogy a Tisza-Maros Ivóvízminőség-javító Önkor-mányzati Társulás 60.822.174,- Ft. össze-gű fejlesztési célú hosszú lejáratú hitelt vegyen fel a KEOP-1.3.0/09-11-2011-0024 kódszámú pályázat megvalósításához. Ezen összeg fedezetét az állam a ké-sőbbiekben biztosítani fogja. A testület hozzájárult a Tisza-Maros Víziközmű Üze-meltető Kft. társasági szerződés módosí-tásához, valamint ahhoz, hogy a Társaság tulajdonában álló Újszentiván, 052/11 hrsz-ú ingatlan tulajdonjoga osztalék fejé-

ben a tulajdonosokra, így Deszkre is száll-jon. A Képviselő-testület a Kft-ben levő üzletrészéből 10.100.000.- Ft. összegű üz-letrészt elidegenített 17.600.000.-Ft-ért a Kft-nek. A vételár megfizetése beszámí-tással történt, amelynek során a vevőnek az önkormányzattal szemben víziközmű hálózat bérleti díj előleg visszafizetése címén fennálló követeléséből a vételár-ral megegyező 17.600.000.-Ft összegű követelése csökkentésre került. Továbbá felhatalmazta a testület a Kft-t, hogy a tagönkormányzatok közös tulajdonában álló mosóautót értékesítse.

A testület elfogadta a polgármester tájékoztatóját a két ülés között végzett munkáról, a községet érintő fontosabb eseményekről és az önkormányzati pályá-zatokról, valamint a tájékoztatót a lejárt határidejű határozatokról.

A Képviselő-testület elfogadta Deszk Község Önkormányzata költségvetéséről szóló rendeletét a következő főszámok-kal: az éves konszolidált (összevont) költ-

ségvetés főösszege: 12.928.643.000,-Ft. (ez az összeg tartalmazza a deszki szék-helyű társulások költségvetési főszámait). Deszk település összevont költségvetési főösszege: 470.874.000,-Ft, melyből az Önkormányzat költségvetési főösszege: 345.520.000,-Ft, a Közös Önkormányzati Hivatalé: 98.824.000,-Ft, a Deszki Művelő-dési Ház és Könyvtáré: 26.530.000,-Ft.

A testület elfogadta az SZKTT Szociális Szolgáltató Központ Deszk településen 2013. évben végzett tevékenységéről és a 2014. évi tervekről szóló tájékoztatóját, majd köszönetét fejezte ki a Szolgálta-tó Központ vezetésének és dolgozóinak a 2013. évben végzett munkájukért. A Tisza Maros Ivóvízminőség-javító Önkor-mányzati Társulás alapító okirat módosí-tására is sor került, mely során jogszabályi előírásoknak megfelelő átvezetésekre került sor. A folyamatban levő Település-rendezési Tervmódosításhoz beérkezett Főépítészi vélemény beépítéséről is dön-tött a testület. Az Önkormányzati Hivatal

köztisztviselői vonatkozásában meghatá-rozásra kerültek a kiemelt teljesítményér-tékelési célok, elfogadásra került a Hivatal informatikai biztonsági szabályzata va-lamint az intézmény alapító okiratának a módosítása is megtörtént. Előbbi a kormányzati funkció kódok megváltozá-sa miatt vált szükségessé, mely a Deszki Művelődési Ház és Könyvtár alapító ok-iratának a módosítását is eredményezte. A közelgő országgyűlési választásokra tekintettel a választott szavazatszámláló bizottsági tagokról is döntött a testület. Elfogadta a testület a DSC beszámolóját az önkormányzati támogatások felhasz-nálásáról. Az önkormányzat a település folyékony hulladék elszállításával kapcso-latban leszerződött a Csongrád Megyei Településtisztasági Kft-vel újabb 10 évre. A testület hozzájárult ahhoz, hogy az újonnan alakult DeszkArt - Deszkaszínház Kulturális és Művészeti Közhasznú Egye-sület székhelyeként a Faluház szolgáljon. Továbbá a testület vállalkozási szerződést

hagyott jóvá bruttó 1.235.075,-Ft összeg-ben a Probart Kft-vel, mely során a Sem-melweis utcai busznyomvonal útburkolat javítására került sor. A Deszki Nagycsalá-dosok Egyesülete és az Önkormányzat közti együttműködési megállapodás elfogadására is sor került. A testület a Zoltánfy-emlékszobor megvalósításával kapcsolatban döntött emlékérem kiadá-sáról, mellyel kapcsolatos eljárás lebonyo-lítására felhatalmazta a polgármestert.

Zárt ülés keretében tájékozódott a tes-tület az önkormányzati lakások bérleti dí-jának és közüzemi számláinak fizetési ta-pasztalatairól, mely során az épület aktuális állagá-nak az ismertetésére is sor került.

Dr. Altmayerné Dr. Kocsis

Anitajegyző

Tájékoztató testületi ülésekrőlDeszk Község Önkormányzat Képviselő-testülete 2014. február 5-én és 19-én rendkívüli, valamint 24-ei rendes ülésén a következő határozatokat hozta:

Szeretettel meghívjuk Önt a Tisza Hotel Koncerttermében tartandó

BARTÓK BÉLA Emlékünnepségre és Bartók-emlékszoba ün-

nepélyes felavatására

Időpont: 2014. március 28. (péntek), 16:00 óraTisza Hotel, Somogyi könyvtár

A CSMKH Szeged Járási Hivatal Járási Állat-egészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Hivatal

főállatorvosa, mint első fokú hatóság a CS-061/01/531-6/2014. sz.

határozatának rendelkező részébenDeszk község közigazgatási területére

2014. április 4-től április 19-ig

EBZÁRLATOT

és LEGELTETÉSI TILALMAT rendel el.

2014. március 3DESZKI HÍRNÖK

A DeszkaSzínház 5 éve - egy világosító szemszögéből

Pipu az évforduló kapcsán minden-kinek – így nekem is – írt egy rövid levelet, melyben megköszönte az el-

múlt évek munkáját. Ebben arra emlé-keztetett, hogy a megismerkedésünk a Carmina Buranához kötődik. Ez volt az első önálló munkája Deszken. Én akkor már néhány éve fejgépeztem a rendezvényeken, ünnepségeken, és – amikor tudomást szereztem arról, hogy megalakul a színjátszó csoport – jelentkeztem világosítónak. Ekkor hoztam el a Carmina Burana egyik Ray Manzarek általi feldolgozását Pipunak, aki azt lejátszotta és mindenkinek na-gyon tetszett.

Számomra így kezdődött a DeszkaSzínház. Ez a név csak később csapódott a csoporthoz, de sok min-dent kifejez, sok mindent jelképez. Például azt, hogy a társulat tagjai min-den évben megszavazzák az általuk legsikeresebbnek vélt tagot, aki meg-

kapja „Az év deszkája” kitüntető címet, és a vele járó deszkadarabot.

Az elmúlt öt év alatt nekem is, mint világosítónak egyre több munkám lett, Pipu számított rám és a világítási effekteket beépítette az előadásokba. Az utóbbi egy évben pedig pályáza-ton nyert pénzből megújítottuk a vilá-gítást, új LED-es reflektorokat vettünk, profi irányítópultot állítottunk be. Miu-tán a vetítések megszűntek a Faluház-ban, megkaptuk a vetítő helyiséget, ez lett a bázisunk. Ide pakolunk mindent, emiatt óriási összevisszaság van jelen-leg, de majd ezt is megoldjuk.

Az elmúlt öt év alatt tagok jöttek, ta-gok mentek, de kialakult egy „kömény mag”, amihez mások is csatlakoztak. Zsóka, Anikó, Enikő, Sanyi, Ádám, Mó-nika, Hanna, Milán, Olga; ők tartoznak

ide, na és Pipu meg én is. Az elmúlt öt év alatt hagyományo-

kat is kialakítottunk: karácsony kö-zeledtével egy baráti est keretében mindenki megajándékozta saját ké-szítményével egy kisorsolt társát. Nyár elején évadzáró kerti partit rendez-tünk egyik tagunk házában/kertjében.

Az elmúlt öt év alatt zenészek is csatlakoztak hozzánk egy-egy darab előadásához, sőt a Cantabella női kar már szinte állandó „tagnak” számít, mert több darabban is szerepeltek.

Az elmúlt öt év alatt már külföldön is szerepeltünk, Szerbiában és Erdély-ben is.

Az elmúlt öt év alatt egyfajta közös-ség lettünk.

Pipu kezdeményezésére megala-kítottuk a Deszk Art nevű közhasznú

egyesületet, melyben a deszki kultu-rális szereplőket próbáljuk integrálni közös érdekek és értékek mentén.

Az elmúlt öt év alatt a deszkiek meg-ismertek és – talán – meg is szerettek bennünket, hiszen mi értük vagyunk, és – remélem – mi érték vagyunk!

Most már abbahagyom az elmúltötévezést, és nekivágunk a kö-vetkező öt évnek!

Pista bácsi, a fénymester

A Deszki Népdalkör idén is meghívást kapott Hódmezővásárhelyre, az ottani március 15-diki ünnepségsorozat egyik rendezvényére. Neveze-tesen a Nemzetiségi Népzenei Találkozón vettünk részt, immár harmadik alkalommal.

Ezúttal a Fekete Sas éttermét rendezték be a programhoz. Nem bizonyult ideális helyszínnek, a szervezők sem álltak feladatuk magaslatán, de végül is ki lehetett bírni.

Odaérkezés után sokat vesződtünk a hangosítás beállításával, végül mégis mikrofonok nélkül sze-repeltünk.

Rajtunk kívül számos magyarországi és néhány külföldi csoport is részt vett. Voltak szlovákok, vol-tak románok, és voltunk mi. A Deszki Népdalkör az idei – lassan megszokott – repertoárjával lépett

fel, először a fiúkórus énekelt apátfalvi katona-dalokat, majd a teljes kórus adta elő az apátfalvi dalcsokrát, hangszeres kísérettel. Mérsékelt sikert arattunk, pedig igen jók voltunk most is.

A rendezvény második felében – a hangverseny hallgatása közben - svédasztalos vendéglátást kaptunk: voltak szendvicsek, pogácsák és ásvány-víz.

A műsort követően azonnal hazautaztunk, fél-tünk ugyanis, hogy mire hazaérünk, itt a rossz idő. Nem csalódtunk, itt volt! A Szanatóriumtól hazáig biciklivel mentünk, de a szél majdnem ledöntött minket.

Azért szép volt az ünnep!Révész István

Amióta megtudtam a szerkesztőségben, hogy én írhatok erről az ünnepről, egyfolytában azon kattogott az agyam, vajon a ma emberének mit jelent 48’ üzenete? A világhálón barangolva óvo-dások, iskolások mondták el leginkább a szabad-ságról alkotott véleményüket, mert szerintük a szabadság a legfőbb üzenet. Aztán eszembe vil-lant egy pár évvel ezelőtti történet, amikor egy sörözőben percek alatt összehozták alig páran a tizenhárom aradi tábornokból tizenkettő nevét, s rettenetesen csalódottak voltak, mert az az egy sehogyan sem jutott az eszükbe. Nekik a hősök, az Aradon kivégzettek iránti tisztelet jelentette az üzenetet. Aztán 15-e előestéjén részt vettem a Faluházban az ünnepi megemlékezésen. Az első kellemes élmény még a műsor előtt ért, amikor beszédbe elegyedtem két előttem ülő óvodás kis-lánnyal, akik büszkén mutatták a blúzukra tűzött kokárdát. Nyilván pontos ismereteik még nem lehetnek erről az eseményről, de minden tisztele-tem a szüleiké, akik már ebben a korban is fontos-nak tartják, hogy gyermekeik megismerhessék 48’ üzenetét. Aztán nem kis meglepetésemre a pol-gármester úr ünnepi beszéde is ugyanezen kérdés köré összpontosult, mit is jelent 48’ üzenete? Csak egy megnyert napot, amikor nincs tanítás, és sza-badon rohangálhatnak a gyerekek a kellemesen enyhe márciusi tavaszban. Vagy egy megnyert munkaszüneti napot, amikor a kiskertben már lehet metszeni a fákat, s valami hasznos elfog-laltsággal eltölteni e napot. Nem vagyok álszent, tudom, sokaknak ezt is jelentheti, de szerencsére nagyon sokaknak, többek között azoknak, akik színültig töltötték a Faluház nagytermét mást is jelent, ahogy az az ünnepi beszédben szépen ösz-szefoglalva elhangzott: „Nekem e dátum jelenti a magyarságot, az elmúlt ezer évet, és egy hatalmas, erős, bölcs és művelt népet. Jelent Árpád-házat, egri hőst és mohácsi veszedelmet, jelent déli harang-szót, Mátyást, nagy Magyarországot, aranybullát,

Erkelt, Kodályt, és büszke kövekből tornyot, mi am-ott állott. Jelent Aranyt, Petőfit, Vasvárit, Jókait és József Attilát, jelent Tiszát, Dunát, Balatont, utakat és szélben ringó fűzfát. De jelent gyufát, golyóstol-lat, c-vitamint, és a híres Béres-cseppet, jelenti azt, mit magyarként tettél, s mind, amit még meg kell tenned! Jelent téged, atyádat, első könnyed és min-den mosolyodat, és minden, minden magyart, ki „jó napot”-ot „jó napot”-tal fogad! Jelenti elmémnek és lényemnek, hogy köztetek én is magyar vagyok, mindent, amit eddig tettem, s mind, amire még hi-vatott vagyok!” Sok időm persze nem volt e nemes gondolatokon rágódni, mert a Deszka Színház csapata időközben a színpadon igyekezett elénk tárni azokat a gondolatokat, hogy szerintük mi 48’ üzenete. Gyorgyevics Milán kiáltványa a sza-badságról, a nemzeti egységről, a hazaszeretetről szólt, amit Bereczki Karcsi igényes gitárjátékkal festett alá. Krizsán Bálint Dallam a szabadságról monológja tovább építette azt az ívet, ami a sza-badság köré összpontosult. Kovács Panka a videó bevágással egy időben szavalta el a Talpra ma-gyart, ez gyönyörű új színt rakott a palettára. A népdalkör férfi tagjai katonadalokkal idézték meg 48’ szellemét, majd egy táncos koreográfia vitt egy kicsit vissza a múltba, számomra a katonatobor-zók édes-könnyes hangulatát megjelenítve. Erre rímelt a két népdalénekes leány által előadott cso-daszép magyar népdal. A videó bevágások alatt ismét Bereczki Károly éneke és gitárjátéka hozta lázba a hallgatóságot, majd az est lezárásaként a Cantabella kórus újfent csak a szabadságról éne-kelt. A szabadság, azt hiszem talán ez 48’ legfőbb üzenete, ahogyan a cikk elején a gyermekek véle-kedtek róla, ahogyan az a polgármester úr ünnepi beszédében is elhangzott, ahogyan azt a Deszki Deszkások a színpadra rakták, vagy ahogyan Márai csodás 56-os versében feszegette:

„És kérdik, egyre többen kérdik, Hebegve, mert végképp nem értik – Ők, akik örökségbe kapták –: Ilyen nagy dolog a Szabadság?”

Sokan talán fel sem fogjuk ennek jelentőségét. Természetesnek vesszük, ahogyan az ember ter-mészetesnek veszi, az egészségét, s nem nagyon vigyáz rá. Akkor fogjuk fel a jelentőségét, ha már megbetegedtünk. Vigyázzunk hát rá, hogy méltón lehessünk örökösei mindazoknak, akik számunkra ezt kiharcolták.

Magony István

Mint már annyiszor, most is telt ház fogadott bennünket /az időre érkezőket/ mindkét péntek délután, amikor a Faluházban bemutathatták az új produkcióikat a művészeti csoportok, szólis-ták. S aki eljött, most sem csalódott! Gyorsan elre-pült az idő, egyik műsorszám követte a másikat, s mindjárt lekonferálta Seres István Pipu a prog-ramot. Gyönyörködhettek a szülők, nagyszülők, rokonok, ismerősök az előadók felkészültségé-ben! Most is láthattuk, hallhattuk Szűcsné Erzsi-ke népdalokat éneklő tanítványait, Goda Kata és Tóth Gábor magyar–, Brczán Krisztifor szerb nép-táncosait, Retek Brigitta énekeseit és furulyásait, Sós Réka rock and roll táncosait, valamint egy új tanár, Berényi Ágnes bemutatkozó moderntán-cosait. Tapsolhattunk, videózhattunk kedvünkre mindkét délután. Néha mosolyoghattunk is egy-egy gyerek botlásán, karakán kiállásán, illetve ki nem állásán. Mert bizony volt olyan is, aki meg-váratta a nagyérdemű közönséget! Persze, nagy

sikere volt!Szóval, minden olyan szép, megható volt, mint

máskor! De a befejezés nem a szokásos volt! Ki-rály László polgármester úr kedves szavakkal és Dr. Ledniczky lldikó alpolgármester asszony egy-egy szál virággal köszöntötte, illetve kö-szönte meg a felkészítők áldozatos munkáját. Nagyszerű pillanat volt a színpadon látni mind-azokat, akik egész évben azon dolgoznak, hogy átadhassák a tudásuk egy részét az arra érdeme-seknek! Még arra is kiterjedt a polgármester úr figyelme, hogy Gyorgyev Milivojt is említse, aki a Dukátokkal szokott szerb népdalokat énekelni, de most operációja miatt nem lehetett jelen. Sőt, a Faluház dolgozóit is egy szál virággal illette, hisz a műsorszámokra mindenki a Faluházban készülhetett fel! Köszönjük Mindenkinek a be-mutatókat, a sikeres fellépéseket!

Fehérvári Györgyné

A Népdalkör Vásárhelyen Neked mit jelent 1848. március 15-e?

Ezt tanultuk!

Móra Ferenc Csicsergő ÓvodaZsebibaba csoport - különdíj

Micimackó csoport1. helyezett - Mészáros Marcel2. helyezett - Gera Nilla3. helyezett - Cserháti Abigél

Bölcs bagoly csoport1. helyezett - Repka Flóra2. helyezett - Tax Nándor3. helyezett - Krékity Olga

Kóló csoport - különdíj

Tücsök óvoda - különdíjZoltánfy István Általános Iskola1. osztály1. helyezett - Krizsán Levente2. helyezett - Bozóki Gabriella3. helyezett - Gordos Sára3. helyezett - Papp Lilien2. osztály1. helyezett - Simon Sára Maja2. helyezett - Vas Maja3. helyezett - Pásztor Levente3. osztály1. helyezett - Mészáros Zsófia2. helyezett - Medgyes Anna

3. helyezett - László Berill3. helyezett - Dimovics Dzsenifer4. osztály1. helyezett - Ugrai Andrea2. helyezett - Bárdi László Zoltán3. helyezett - Palotás Bence3. helyezett - Feka Gergő5. osztály1. helyezett - Varró Ágnes2. helyezett - Prónai Adél2. helyezett - Papp Bence és Franek Zoltán3. helyezett - Frank Anna3. helyezett - Domokos Bianka6. osztály

1. helyezett - Medgyes Atina2. helyezett - Molnár Mónika3. helyezett - Farkas Dániel6/B. osztály - különdíj7. osztály1. helyezett - Szabó Nóra2. helyezett - Frank Dóra3. helyezett - Novkov Marina8. osztály1. helyezett - Mezei Andrea és Dobai Patrik2. helyezett - Kovács Dávid, Vígh Ivó és Bernáth József3. helyezett - Illés Botond

A Faluház és a Deszki Nagycsaládosok Egyesülete által hirdetett Március 15-i rajzverseny eredménye

Néptánc sikerek

A Nagyecsedi Országos Verbunkverse-nyen öt néptáncosunk képviselte Deszket, fer-

geteges sikerrel! Korcsoportjukban Krizsán Bálint I. helyezést, Bende Bence II. helyezést, Mészáros Ádám, Görbe Máté pedig különdíjat kapott. Horváth Leven-te nem lett díjazott, de nagyon szépen szerepelt.

Gratulálunk a fiúknak és felkészítő tanáruknak, Tóth Gábornak!

2014. márciusDESZKI HÍRNÖK4

A Bánát Kulturális Egyesületen belül műkö-dik már több mint egy éve az az Alkotóműhely, ahol nemcsak a hímzők, de a szövők is elfog-lalhatják magukat. Csütörtök esténként 7-9-ig jönnek össze az asszonyok, s a régi népviselete-ket igyekeznek restaurálni. Legalábbis ez volt az eredeti célja az összejövetelnek, az arany és a fehér hímzéseket, a régi férfi ingeket, női fő-kötőket akarták kijavítani, újra alkotni.

Brczán Évával, az egyik alapító taggal beszélget-tem munkájukról. Ő mesélt az első időszakról:

– Békéscsabáról jöttek mesterek, akik megta-nították, hogyan lehet az anyagokat kiválasztani, hogy miből, mit lehet elkészíteni, hogy milyen hímző mintákat kell használni. A rekonstrukción kívül másfajta öltéstechnikákat is megmutattak, bíztattak bennünket, hogy menjünk el a nyári tá-borba, ahol még több ismeretet szerezhetünk. Beleszerettünk a kézműves dolgokba, így négyen részt vettünk a júliusi kézi hímző táborban, sőt beiratkoztunk a szeptemberben indult 2 éves to-vábbképzésre Békéscsabára. Itt már 21 tájegység népi hagyományaival, öltéstechnikájával ismertet-nek meg minket. Ezen kívül tanulunk még anyag-ismeretet is, hogy tudjuk, milyen anyagból, milyen fonallal, milyen minőségben dolgozhatunk, hogy az eredetiséget visszaadhassuk. Megkapjuk egy-egy tájegység mintáit is, így van már kalotaszegi, palóc, matyó, tótkomlósi hímző mintánk, amiket nagyon szívesen megosztunk bárkivel. A ’manage-ment’ képzés felkészít bennünket arra, hogy igény szerint segíthessünk bárkinek, akinek kedve van valamit alkotni.

– Milyen végzettséget kaptok a 2 év leteltével?– Szakmunkás bizonyítványt kapunk. S ami

ennél több: elsajátítjuk a népművészeti hímzések tiszta tudását.

– Hogyan hasznosítjátok a megszerzett tudáso-tokat?

– Először elkészítettük a szerb esküvőre a férfi-ak ingét, s azóta egyre több felkérésünk van. Most a szerb húsvétra szövünk és hímzünk egy stólát, amivel az imakönyvet tudja letakarni a pópa, Új-szentivánra rongyszőnyeget szövünk, a szerbiai táncosoknak a kötényeit, szoknyáit, ruháit javítjuk meg. Pályázati pénzekből tudjuk az anyagköltsé-get fedezni, reméljük, ezután is lesz rá fedezet! Szeretnénk a kultúránk emlékeit minél több em-berrel megismertetni, s a fiatalokat is bevonni a munkába. Tapasztalják meg, hogy milyen érzés a közösséghez tartozás, a maradandó darabok lét-rehozása!

– Beszélnél a terveitekről?– Lassan építkezik az Alkotóműhely. Egyre több

díszítőelemet tudunk készíteni. Készülünk arra, hogy kiállítsuk a munkáinkat. Nyílt szövő napot tartunk május 5-6-7-én. Csapó Angéla, a népmű-vészet mestere fogja oktatni a szalagszövést.

– Mivel egészítened ki az elhangzottakat?– Várunk mindenkit a szerb iskola épületében

tartott foglalkozásokra! Jöjjön bárki konzultáció-ra hozzánk, segítünk feldobni egy-egy pólót, haj-díszt, szatyrot, vagy bármi mást. Adunk ötletet, mintát ahhoz, hogy ki-ki akár otthonában alkotva megvalósíthassa elképzelését, szőjön, varrjon, hí-mezzen vagy horgoljon valamit!

– Köszönöm, hogy láthattalak Benneteket dol-gozni!

Fehérváriné

Szent Trifun a borászok, a bor és a kocsmárosok keresztény ortodox védőszentje. Hozzá kapcsoló-dóan február 15-én egy régi hagyomány elevene-dett meg Brczán Krisztifor Petőfi utcai kertjében, ahol a szőlőtövek megszentelése után a Szent Száva Házban folytatódott a program előadások-kal, borkóstolóval, zenével, énekkel, irodalommal.

Dr Mód László néprajzkutató 15 éve gyűjti a Kárpát medence szőlészetéhez, borászatához kapcsolódó relikviákat. E rövid bemutatkozás után aztán egyszerűen elbűvölte a hallgatóságot a szőlészettel, borászattal kapcsolatos informáci-ókkal.

Kárpát medencét a népek kohójaként tartják számon. S ha most a szőlőre koncentrálunk, ak-kor a svábok és szerbek elévülhetetlen szerepéről is kell beszélnünk. És Deszken vajon termeltek szőlőt? Ezt is megtudtuk. 1873-ban 52 kataszteri holdon, saját szükségletre. S lett 16 akó vörösbor és 2 akó siller bor. 1879-ben Deszket a Tiszán túli kerti szőlőkhöz sorolták. 1893-ban 22 borvidék található Magyarország területén. Szeged 12 ezer kataszteri hold szőlőtermő területtel rendel-

kezett. Az Alföld fő szőlőfajtája a kadarka, amit a szerbek hoztak magukkal. Fontos volt még a Magyarka is. A Kövidinkát Vilma szálláson terjesz-tették el 1880-ban. Ma már ritkán lehet találkozni vele. Deszk 1896-ban filoxéra betegség miatt zár alá került. Nem lehetett vesszőt kivinni.

S most egy nagy ugrás, mert a következő po-mázi előadótól már azt hallhattuk, hogy a Tabán a szerb borászok központja volt. Budától Szent-endréig híresek és népszerűek voltak a szerb kocsmák, melyeket írók, költők énekeltek meg. Villányon is érezhető a szerb hatás.

Az előadások közben Krisztifor boraiból kós-toltuk meg a Vertelinit, az arany díjas Kövidinkát és a Cserszegi fűszerest, s kaptunk mellé értő ismertetést. A hangulatot fokozta a Bánát Zene-kar, aki Vujcsin Esztert kísérte. Rádity Milenkó és Gyorgyev Branimir pedig vidám borhoz kapcso-lódó mondásokat fűzött egybe. Közben büszkék lehettünk a deszki Gerliczy Ferenc báróra is, aki-nek elévülhetetlen érdeme volt a Dél-alföldi sző-lészet, borászat megteremtésében.

Kószó Aranka

AlkotóműhelybenA bor ünnepe

A báró Gerliczy család 1804-ben 210 évvel ez-előtt vetette meg lábait Deszken és környékén. A ma kórházként üzemelő kastély pedig 130 évvel ezelőtt 1884-ben épült.

A kastélyt építtető Gerliczy Ferenc báró 1914-ben 100 évvel ezelőtt halt meg, nagy űrt hagyva mind a politikai mind pedig a környék gazdasági életében. Ezt igazolandó álljon most itt egy kora-beli dokumentum, amit Mód László néprajzkuta-tó ismertetett azon az előadáson, amit a deszki, Deszk környéki szőlőtermesztésről tartott a Szent Száva Házban. A nekrológ a Homoki Gazda hiva-talos közlönyének első oldalán jelent meg 1914. júliusában.

„Minden magyar kisgazda mélységes szomo-rúsággal vette tudomásul, hogy a homoki gazdák nagytehetségű vezére, Gerliczy Ferenc báró hosszas szenvedés után július elsején deszki kastélyában el-halálozott.

Oly kevesen voltak és olyan kevesen vannak Ma-gyarországon Gerliczy Ferencek. Egy főúr, nagy ösz-szeköttetéssel, nagy vagyonnal , ki nagy tehetségét, munkaerejét, egész életét a nép javára szentelte. Egy főúr, ki palotájából mindig meghallotta a kunyhók-ból felhangzó panaszt, s önzetlen lelkesedéssel sietett a bajban levő, a szegény elesett segítségére.

Vezére volt az ország homoki gazdáinak, pedig ma-gának sok-sok ezer hold földje között egy talpalatnyi homokföldje sem volt. Mégis ő bontotta ki a zászlót a homoki gazdák tömörülésiért, ő volt az előharcos, hogy Magyarország homoki szőlőművelésének elis-merést és érvényesülést szerezzen.

Tette ezt azért, mert belátta, hogy mostoha gyer-mekként kezelt homoki szőlőmíveléshez nagy nem-zeti érdekek fűződnek, hogy a nemzet vagyonosodá-sának egyik alapköve a homoki szőlőkultúra

Alig volt nála önzetlenebb munkás és melegebb szívű ember. Magának egész életében soha senkitől

nem kért semmit, de ami a népnek, a segítségre szo-rulóknak kellett, azt kiharcolta bármi módon. Súlyos beteg ágyából is felkelt, ha egy szegény gazdatársa se-gélyhívó szavát meghallotta.

(…) Torontál vármegye tiszteletbeli főjegyzője, majd cs. és kir. kamarás, főrendiházi tag, a máltai lovagrend díszlovagja, 1911-ben pedig Szeged város országgyűlési képviselője lett. Elnöke volt a szegedi és nagyváradi katholikus körnek. Öt gyermeke gyá-szolja.

1907-ben választották meg közfelkiáltással a sze-gedi gazdasági egyesület díszelnökének. Ez időtől fogva mondhatni, hogy kizárólag a gazdasági köz-ügyeknek élt, Valódi jótevője, édesatyja volt a kisgaz-dáknak s a vezetése alatt álló gazdasági egyesületet hamarosan felvirágoztatta.

1910-ben lelkes munkásságot fejtett ki, hogy az ország homoki szőlősgazdáit egy egyesületbe tömö-rítse. Hívó szavára az alakuláskor ezernél több gazda

lépett be egyszerre az újonnan alakult Homoki Sző-lősgazdák Országosa Egyesületébe. Ez az egyesület az ő vezetése alatt elismerésre méltó munkásságot fej-tett ki, folyton erősbödött s a homoki szőlősgazdák sok jogos igényeit juttatta megvalósulásához.

1913-ban megalakította a Szegedi Első Borértéke-sítő Részvénytársaságot, mely a Szeged vidéki bor-értékesítési viszonyokat helyes alapokra helyezte. Ezenkívül vezetője volt sok gazdakörnek s szövetke-zetnek.

Ez év elején sulyos betegség lepte meg, mely lassan-kint elsorvasztotta s most sirba vitte. (…) Óriási tö-meg részvéte kisérte utolsó utjára. De legmeghatóbb volt az, hogy kisgazdák messze földről is tömegesen megjelentek a végtisztességen s könnyes szemekkel kisérték vezéröket utolsó utján.” (…)

Kószó Aranka

„ Ha van mit adnod, adok jó szívvel át,Add a munkád, a csekély tapasztalásod,S bár nem váltod meg a világot,De szebbé teheted egy pillanatát.”/ Várnai Zseni/

A klub tagjai a gyakorlatba ültették át a fenti idézetet. Mindenki a tudásának, a tehetségének megfelelően járul hozzá a közösségi munkához. Ezt bizonyítja a február 19-én megrendezett Far-sangi Bál is. A sütésben jártas klubtagok nagyon finom házi sós és édes süteményeket sütöttek, melyekkel várhattuk a vendégeket. A sütik finom-ságát bizonyítja, hogy minden asztalról elfogyott, pedig úgy gondoltuk, rengeteget sütöttek. A bál jó hangulatban telt, jó volta a zene, sokat ráncol-tunk. A Dorozsmai Nyugdíjas Klub vezetőjét 85. születésnapján köszöntöttük.

Február 27-én a virágkötészet elsajátítására tet-

tünk kísérletet Kaliczka Istvánné vezetésével, aki nagyon szép faliképeket, asztali díszeket, csokro-kat készített. A tagság igényei alapján a következő héten ezt megismételtük.

Március 4-én nőnapi megemlékezést tartot-tunk, ez alkalomból a Polgármester Úr és a klub férfi tagjai is szegfűvel kedveskedtek a hölgyek-nek.

Március 8-án az Újszentiváni Nyugdíjas Egye-sület meghívására Nőnapi Bálon képviseltettük magunkat.

Március 11-én az 1848-as Szabadságharcról em-lékeztünk meg kvízjáték keretében, de ezzel még nem ért véget az emlékezés, hiszen kokárda sütit is készítettünk a következő napon.

Zoltán névnap alkalmából süteményekkel, fi-nom italokkal vendégelték meg a tagtársakat.

A tagság

Közösségért dolgozó báró

Hírek az idősek klubéletérőlAz idén nagy szerencsénk volt, mert a Népdal-

kör nőnapi bálja éppen március 8-ára, a Nőnapra esett.

Előzetes szervezés és némi titkolózás előzte meg az ünnepet és a bált. A fiúk is, meg a lányok is készültek meglepetéssel.

A vendégeket Balogh Györgyné, a Népdalkör vezetője köszöntötte, majd következett Király László polgármester, aki kedves szavakkal emléke-zett meg a jeles ünnepről, szokás szerint felolvasta erre az alkalomra írt verses köszöntőjét is. Ezen kívül a Csicseri-Kerepetye néptánccsoport fiai egy magyar verbunkkal köszöntötték a résztvevőket.

Ezután a Népdalkör mutatkozott be egy rövid műsorral.

Következett a fiúk köszöntője. Mint korábban, így most is e sorok írója készült fel a köszöntésre. Kiszólítottam minden fiút a mikrofon közelébe, kiosztottam a szövegeket, megbeszéltük a teen-dőket, és kezdődött a meglepetés. Elhangzott egy nőnapi köszöntő vers, melyben minden második verssort közösen mondtunk. Majd következett a közös ének: a lányok, a lányok, … kezdetű. Ez egészen jól sikerült, annak ellenére, hogy nem volt előtte gyakorlás. A csúcs ezután jött, mert táncoltunk. Eljártuk a mandarin-tán-cot. Ez kifejezetten nyugdíjas uraknak való tánc, mert igen kevés mozgással jár. Mit mondjak? Nagy sikerünk volt.

Ezután zene és tánc következett, majd a vacsora. A zenét csókai barátunk, Bálint Rudolf szolgáltatta, nagy hozzáér-téssel és kiváló énekléssel. Vacsorára kel-lemes ízű vegyes tálat kaptunk, egy kis

káposztasalátával. Egészséggel elfogyasztottuk, majd ismét tánc következett, jó hosszan.

Ezután jött a lányok meglepetés-műsora. Egy rövid köszöntőt követően látványos country-tán-cot mutattak be, nagyon hozzáértően és kitűnő humorral. A „tehenész” lányok megajándékoztak minden fiút egy – erre az alkalomra készített – stampedlis pohárral. Műsorukból érezhető volt a kiváló felkészülés és a kedves szeretet. Hatalmas sikerük volt, hiszen a tánc végén táncba vitték a „tehenész” legényeket is.

Hangulatos tánc után következett a sokak által várt tombola. Rengeteg nyeremény volt, igen sok résztvevő saját maga hozta el a felajánlásokat. Eb-ből következően igen sokan nyertek.

Ezután szinte megállás nélkül folyt a tánc, volt tangó, diszkó, lakodalmas, kóló, szóval mindenki találhatott kedvére való táncot.

A tombola után lassan fogyni kezdett a társa-ság, a kitartóak éjfél után 2-ig bírták erővel.

Számomra úgy tűnt, hogy mindenki jól érezte magát.

Révész István

Nőnapi bál

2014. március 5DESZKI HÍRNÖK

Még mielőtt megszülettek volna a gyermekeink, komolyan készültünk a férjemmel a babavállalás-ra. Mélyen szántó beszélgetéseket folytattunk a barátainkkal felelősségről, meg nevelésről, meg hangzatos következetességről és hasonló frap-páns dolgokról. Aztán a beszélgetéseken túl ter-mészetesen meghallgattuk a tapasztalt szülőket, a mi szüleinket is, akik minden áldott alkalommal figyelmeztettek bennünket arra, hogy egy gyer-mek mennyire meg fogja változtatni az életünket, és hogy majd vele minden milyen más is lesz; hogy majd akkor látjuk csak meg igazán, milyen komoly dolog is a gyereknevelés…

Esküszöm, akkor majdnem, hogy haragudtam is ezek miatt a mondatok miatt, mondván; persze, hogy fel vagyunk rá készülve. Hogyne tudnánk, hogy meg fog változni az életünk. Még szép, hogy nem gondoljuk azt, hogy egy kisbaba, vagy a gye-reknevelés majd játszi könnyedséggel megy…

De azóta beláttam, akkor tényleg nem is sejtet-tük, mi mindenre kell egy szülőnek figyelnie, legin-kább odafigyelnie…

Aztán ahogy az embernek gyermeke lesz, ka-punk hideget - meleget egyaránt… S nem csak akkor állunk előttük értetlenül, amikor még a ka-runkba fogjuk őket és a sokadik sikertelen pró-bálkozásunk után is sírnak és mi nem értjük őket, hanem akkor is, amikor már beszélnek hozzánk és mi meg sem halljuk, amit ők mondani akar-nak nekünk… mi meg csak nézünk, hogy miért is hisztizik az a gyerek. Általában ilyenkor megint sok ember akar nekünk tanácsokat osztogatni, amik vagy használhatóak, vagy nem. Vagy segít-ségként tekintünk rájuk, vagy támadásnak véljük azokat, netán üres okoskodásnak. Az azonban majdnem biztos, hogy ilyenkor azért mi, szülők is szeretnénk, ha valaki megmondaná a tutit, vagy legalább is lámpást gyújtana, hogy lássuk, merre is menjünk tovább.

Na, ezekben az esetekben nagyon jó egy ilyen fórum. Mert ha már mi magunk is érdeklődünk egy ilyen fórum iránt, talán beláttuk, hogy van mit megfejtenünk gyermekünk viselkedésében. Netán csak kapizsgáljuk, hogy valamit nem épp úgy csinálunk, ahogy az a gyermekünknek jó/ jobb lenne; vagy csak képtelenek vagyunk bele-élni magunkat az ő kis helyzetükbe, mert nekünk felnőtteknek már minden olyan logikus. Vagy el-fogadtuk a tényt, hogy nem vagyunk tökéletes szülők és nagyon nem baj, ha valaki olykor erre

finoman rávilágít és görbe tükröt tart elénk. Mert jó ez a tükör, főleg egy szakembertől, aki nem is ismer minket! Ő biztos nem azért mond dolgokat, mert esetleg haragszik ránk és jólesik neki oda-oda szurkálni, és az is biztos, hogy nem fog finom-kodni csak azért, hogy mi meg ne sértődjünk. Le-het, hogy mindezt ugyanúgy elmondják nekünk a szeretteink is, de tőlük esetleg nem így fogadjuk el. Mögé gondolhatunk olyasmiket, amik nincse-nek is ott. S ha jobban belegondolunk, azért azt is elfogadhatjuk, hogy a szakember számtalan csa-lád életébe kap bepillantást, számtalan botlással, elkövetett hibákkal szembesül és látja azt is, hogy a sok (olykor) kétségbeesett szülő, hogyan képes helyrehozni sok-sok türelemmel, odafigyeléssel és leginkább őszinte szeretettel ezeket a hibákat, hogyan kerülnek újra vissza arra a bizonyos helyes, arany középútra.

Nem árt, ha folyton ott lebeg előttünk a tény, hogy a gyermekeink alapvetően jónak születnek, s hogy ők igen keményen mintákat követnek. Lehe-tünk mi magunk a minták, lehetnek a körülöttünk levők, de azzal, hogy az a minta milyen, azzal igen-is foglalkoznunk kell. Amennyiben ez azt jelenti, hogy magunkba kell néznünk, akkor tegyük ezt meg, sőt tegyük meg többször; ha azt, hogy elma-gyarázzuk nekik a látottakat/hallottakat úgy, hogy azt ők meg is értsék (és nem úgy, ahogy az nekünk egyszerűbb); akkor jelentse ezt. Ilyenkor is lehet egy ilyen fórum jó szócső a gyerekek részéről, mert többször kellene azt is látnunk, hogy mit is tudnak

ők befogadni és mit nem, mert ők még kicsik és még sokáig azok is lesznek.

Személy szerint én nagyon örültem ennek a fórumnak, mert nekem is sok helyzetben tartotta a tükröt, ugyanakkor legalább ennyiszer meg is erősített, hogy vannak dolgok, amiket jól csiná-lunk, és hogy ezt „tanultuk”, valahonnan olvastuk vagy csak ösztönösen jött; az teljesen mindegy. A lényeg, hogy az jó! Jó mindenkinek, mert ami jó

a gyereknek, az többnyire nekünk is nagyon jó…Sztanojevné Roczkov Nóra

A TÁMOP Óvodafejlesztési pályázat keretén belül tartott szülői fórumon Dr. Csapó Ágnes gyermekpszichiáter főorvos asszony tartott előadást a gyermeknevelési nehézségek és problémák kezeléséről. Ezúton szeretnénk megköszönni az érdeklődő szülők aktív rész-vételét.

Az óvoda dolgozói

2014. február 24-28-ig tartott óvodánkban a farsangi mu-latság.

Aki szerette volna, már hétfőn is megmutathatta jelmezét a társainak, kedden viszont már minden gyermek beöltözött és kezdetét vette a farsang. A Micimackó csoport énekekkel és mondókákkal hivatalosan is megnyitotta a mulatságot a zsibongóban, majd minden csoport megmutatta a jelmezeit. Ezután elkezdődött a táncház Gábor bácsi közreműködésé-vel. A kicsik és a nagyok, a gyerekek és a felnőttek egyaránt meg lettek táncoltatva.

Nagyon jó volt a hangulat, mindenki nagyon jól érezte ma-gát.

Szerdán a Szegedi Nemzeti Színház Szimfonikus Zeneka-

rának néhány tagja látogatott el hozzánk. Megismertették a gyerekekkel a fuvola, a fagott és a gitár különböző hangjait, zenéjükkel és énekeikkel még szebbé varázsolták az ünnep-ségünket.

Csütörtökön tovább folytatódott a mulatság a csoportok-ban. Játékos versenyek és feladatok, kézműves foglalko-zások, zene, tánc és persze a farsangi fánkok, sütemények és üdítők sora várta a gyerekeket ezen a napon is.

Pénteken még egyszer mindenki felölthette a jelmezét és közös táncolással, énekléssel, versmondással, mondóká-zással és körjátékokkal elűztük a telet és bízunk benne, hogy hamarosan megérkezik a várva várt tavasz.

Netti néni

iskolai és óvodai hírek

Óvodai hírek

Iskolai hírek

Fórum egy gyerekpszichiáterrel

Farsang az óvodában

1. OSZTÁLYOS BEISKOLÁZÁSTisztelt Szülők!A 2014/2015. tanévre történő általános iskolai

beiratkozásra az alábbi időpontokban kerül sor:2014. április 28. (hétfő) 800-1800 h2014. április 29. (kedd) 800-1800 h2014. április 30. (szerda) 800-1800 h

HELYE: Új iskola (Móra utca 2.) titkárságA beiratkozáshoz szükséges dokumentumok:• a gyermek személyazonosítására alkalmas, a

gyermek nevére kiállított lakcímet igazoló hatósági igazolvány (lakcímkártya)

• az iskolába lépéshez szükséges fejlettség eléré-sét tanúsító igazolás eredeti példánya, mely lehet:

– óvodai szakvélemény– nevelési tanácsadás keretében végzett isko-

laérettségi szakvélemény– sajátos nevelési igényű gyermek esetében

szakértői bizottság szakértői véleménye• a gyermek törvényes képviselőinek személyazo-

nosító igazolványa• a szabad mozgás és tartózkodás jogával ren-

delkező nem magyar állampolgárok Magyarorszá-gon történő beiskolázásához szükséges dokumen-tumok: regisztrációs igazolás vagy tartózkodási kártya vagy állandó tartózkodási kártya

A beiskolázási eljárás során az iskolában elér-hető nyomtatványok:

– nyilatkozat a gyermek felügyeleti jogának gya-

korlásáról (Ha csak az egyik szülő gyakorolja a szülői felügyeleti jogot, ennek alátámasztására szolgáló dokumentum lehet: a szülők gyámhivatalban fel-vett nyilatkozata a szülői felügyeleti jog gyakorlá-sáról, gyámhivatali határozat, bíróság ítélet, a másik szülő halotti anyakönyvi kivonata; gyám esetén: gyámhivatali határozat.)

– nyilatkozat arról, hogy a szülő valamely egy-házi jogi személy által szervezett hit- és erkölcstan oktatást vagy az állami erkölcstan oktatást igényli gyermeke számára

Az iskolák felvételi körzete:A Kormányhivatal által meghatározott felvételi

körzetek, a kötelező felvételt biztosító intézmé-

nyek körzetéhez tartozó közterületek külön listája megtalálható az óvodákban, általános iskolákban, továbbá elérhető a Csongrád Megyei Kormány-hivatal honlapján (www.csmkh.hu / A Hivatalról / Szervezeti felépítés / Oktatási Főosztály / Általános iskolai beiskolázás 2014.).

A tankötelezettség külföldön történő meg-kezdése:

A szülő a tankötelezettség külföldön történő megkezdését a lakóhely, ennek hiányában a tartóz-kodási hely szerint illetékes járási hivatalnak köteles bejelenteni. (A Szegedi Járás vonatkozásában: Sze-gedi Járási Hivatal, Hatósági Osztály, 6724 Szeged, Huszár u. 1., tel.: 62/561-629.)

ZRÍNYI MATEMATIKA VER-SENY

Iskolánk tanulóinak minden tanév-ben lehetősége van jelentkezni a Zrínyi Ilona országos matematikaversenyre. A nevezési díj befizetésével 10 tanu-ló vállalkozott a feladatra (2 alsós és 8 felsős). A verseny elég nehéz, mert átlag 3 perc jut egy feladatra. Február 21-én délután a Béke utcai iskolában megkerestük a termekben a helyün-ket, és 14 órakor kezdődött a munka. Az országban ugyanezen időpontban több helyszínen kezdték törni a fejüket a kis matekosok. A feladatsorok foko-zatosan nehezedő tesztes fejtörőket tartalmaznak. Egyéni kóddal a versenyt követő napokban már meg tudják néz-ni a gyerekek, hány pontot értek el. A résztvevők közül legjobb eredményt Révész Balázs (8.o.) érte el, de ügyesen dolgozott Medgyes Atina (6. b) is. Aki még vállalkozott a megmérettetés-re: Buzdorján Gábor 3.o. szerb iskola, Szremkó Zoltán 4.o., Barcsai Olivér 6.b, Menyhárt Patrik 6.a, Schmidt Norbert 6.a, Szabó Bálint 6.b és Kovács Vilmos

7.o. Reméljük, a következő tanévben még több jelentkező lesz!

(Molnár Katalin)

ISKOLAI MEGEMLÉKEZÉS MÁRCIUS 15-RŐL

Hetek óta nagy izgalommal készült a 6.a és a 6.b osztály az ünnepi műsorra az osztályfőnökök irányításával, amit március 14-én az óvoda és az iskola láthatott. Jelenlétével megtisztelt min-ket Király László polgármester úr is. A műsor egy utca-, illetve egy tömegjele-netre épült, próbáltuk a kor hangulatát megidézni a ruházattal, a kiegészítők-kel, a zenével. Mindkét osztály majd-nem minden tanulójának volt szerepe. A 12 pont és a Nemzeti dal mellett a

kor jelmondatai is elhangzottak. A gye-rekek kórusban énekeltek, miközben vetítés emelte az ünnep fényét. Mint ahogyan 1848. március 15-én este a Nemzeti Színházban Katona József Bánk bán című díszelőadását láthatta a közönség, stílszerűen a mi műsorunkat is Bánk áriája zárta. A gyerekek nagyon nagy átéléssel szerepeltek, ezúton is megdicsérjük őket.

Köszönjük Retek Brigitta, Ágoston Lóránt, Kovács Attila és Seres István

Pipu segítségét, közreműködését. (Dencs Mátyásné, Sipos Lili)

FARSANGFarsangi bulit rendeztünk az iskolá-

ban február 29-n. Sok gyerek vett részt a délutáni táncos mulatságon ahol

kedvenc dalaik közül válogathattak és táncolhattak azokra. A buli fénypontja a sok meglepetést tartogató tombola sorsolás volt.

MAROS MENTI FESZTIVÁL VERS- ÉS PRÓZAMONDÓ KATE-GÓRIA

A felső tagozaton öt tanulóval ké-szültünk nagy szorgalommal, még na-gyobb várakozással a hagyományos vers- és prózamondó versenyre, amely neves esemény ebben az évben márci-us 7-ére volt kitűzve. Három tanuló vál-lalkozott verstanulásra – Prónai Adél, Krizsán Bálint 5. osztályosok mint legif-jabb felsősök és Erdélyi Zita, a végzős, a „nagy” 8-os, a követendő példa. Prózát mondani két leány vállalkozott: a 6-os Medgyes Atina és a 8-os Garzó Rebeka. Sok-sok napon keresztül ismételtük a szövegeket, javítgattuk a hibákat, mó-dosítottuk a hangsúlyokat, közben pe-dig a szövegekben fellelhető érzéseket boncolgattuk. Minden tanuló nagyon becsületesen, a legnagyobb figye-lemmel, odaadással, és megfelelő sze-

rénységgel, alázattal dolgozott a saját szövegén. Majd elérkezett a bemutató napja! Nagyon izgatottan érkeztünk, majd érdeklődéssel hallgattuk először az alsósokat, és következtek a felsősök, a vetélytársak. Milyen a többi előadó? Milyen szövegeket hoztak? Hogyan si-kerül nekik bemutatni azokat? És az én tanítványaim produkciója milyen lesz? Nagyon boldogan mondhatom, mind az öt deszki iskolás a legjobb tudása szerint adta elő választott szövegét. Mindannyian dicséretet érdemelnek a szorgalmukért, a bátorságukért. Köz-ben hallottunk egyéb produkciókat: jókat is és gyengébbeket is. Az ered-ményhirdetéskor aztán megtudtuk, hogy versmondásban 2. helyezést ért el Erdélyi Zita, s 3. helyezést Krizsán Bá-lint. Gratulálok nekik, további kitartást kívánok mindannyiuknak, és remélem, nem hagyják abba a vers- és szöveg-mondást a leendő nézőik, hallgatósá-guk örömére. (Dencs Mátyásné ma-gyartanár)

Összeállította: Vid György ig.

6 2014. márciusDESZKI HÍRNÖK

Az olvasók, látogatók megdöb-benve tapasztalták a minap, hogy rendőrök jöttek be a Faluházba… No nem kell megijedni, hisz Madaras Zsolt, új körzeti megbízott azért jött el hozzám, hogy bemutatkozzon a Deszki Hírnök hasábjain keresztül. Többek között azt is megtudtam tőle, hogy rendszeresen látogatják társával a közintézményeket, így nem kell azonnal rosszra gondolni, ha meglátják őket, ez (is) a munká-juk…

– Kérlek, mutatkozz be, mesélj egy ki-csit magadról!

– Madaras Zsoltnak hívnak, az Új-szegedi Rendőrőrsön dolgozom, mint körzeti megbízott, ezen belül is Deszk illetékességi területén -immáron 2013. november 1-je óta - Batki István törzs-őrmester kollégámmal. 5 éve szolgá-lok a Rendőrségnél, ezen belül 1 évet voltam járőr a Szegedi Rendőrkapi-tányság Közrendvédelmi Osztályán, és 4 éve dolgozom Újszegeden. 25 éves vagyok, Szegeden lakok, a Kőrösy Jó-zsef Közgazdasági és Külkereskedelmi Szakközépiskolában érettségiztem 2007-ben, ezt követően két évig jártam a Rendészeti Szakközépiskolába, 2009-ben szereltem fel és azóta vagyok hiva-tásos állományú tagja a rendőrségnek.

– Van-e valamilyen deszki kötődé-sed?

– Természetesen van, mivel 2 évig laktam Deszken édesanyámmal, - aki jelenleg is deszki lakos -, illetve koráb-ban mindig az aktuális deszki körzeti megbízott volt a társam, név szerint Gulyás János és Csányi Balázs, így van rálátásom a település történéseire, is-merem a falut.

– Feltűnően gyorsan cserélődnek a településen a körzeti megbízottak, mi lehet ennek az oka?

– Az ok egyszerű, mindkét elődöm leszerelt, elhagyták a testületet. Tár-sam, István már régebb óta felelős a területéért, és én is úgy tervezem, itt leszek egy jó pár évig. Szeretem a falut, ismerem az embereket, örömmel vár-tam a munkát Deszken.

– Említetted, hogy jelenlegi kollégád Batki István törzsőrmester. Mit lehet tudni a munkabeosztásotokról? Mennyi időt tudsz Deszken tölteni?

– A feladatkörünk hasonló, annyi különbséggel, hogy Deszk területe kettéosztódik, az Alkotmány utca bal és jobb oldalára. Az enyém az utóbbi, a Tempfli tér felőli oldal, Istváné a tele-pülés balra – a Maros folyó felé – eső oldala. Amelyik területen történik a cselekmény, az kapja a feladatot, aki ott illetékes. Munkabeosztásunkról annyit tudok mondani, hogy igyek-szünk lehetőleg felváltva dolgozni, így próbáljuk elérni, hogy minél tovább legyen rendőr szolgálatban Deszken. Próbálom a szolgálati időm javát a te-lepülésen tölteni, bár vannak egyéb szolgálati feladataim, amik Szegedhez kötnek, de összességében szolgálati időm nagy részét Deszken töltöm. A Deszken töltött időm többnyire járőrö-zésből, valamint kapcsolattartásból áll. Fontos, és szeretem tudni, hogy mi tör-

ténik a faluban.– Ha történik valami a faluban, vagy

egy lakosnak problémája adódik, mi a helyes eljárás, ha a 107-et hívja, vagy ha Téged? Van-e ennek valamilyen „ha-tára”?

– Azt tanácsolom, hogy a 107-et hívják első körben, ezt követően pedig engem. A 107 mindig gyorsabb! Ha dolgozom, úgyis engem riasztanak, vi-szont ha nem dolgozom éppen, akkor a sürgős, és azonnali intézkedés akár időveszteséggel járhat.

Szeretem tudni, hogy mi történik a településen, ezért kérek mindenkit, hogy Batki István kollégámat, vagy engem értesítsenek. Ha zaklatják az embert, elloptak valamit, bármi prob-lémájuk van, vagy csak tanácsot kér-nek, felvilágosítást bármilyen ügyben, jogi kérdésben, akár a szomszéddal van probléma… jövök és amennyiben lehetséges, segítek.

– Hol, hogyan és mikor lehet Benne-teket elérni? Általánosságban mi a véle-ményed Deszk közbiztonságáról?

– Minden héten hétfőn reggel 8-10 óráig tartunk fogadó órát Batki István kollégámmal az Önkormányzat épüle-tében. Vagy István, vagy én fogadom az ügyfeleket, folyamatosan váltjuk egymást. Ezen kívül az Újszegedi Őr-sön lehet elérni, a Temesvári krt. 36 szám alatt, a Toronyház-épület aljában van az irodánk. A szolgálati telefonszá-mom: 06 20/852-0675. Deszket közbiz-tonságilag - Szeged közigazgatási te-rületét nézve - jónak mondanám, nem jellemző a bűnözés Deszkre. Nyugodt, jó falu, s mindent megteszek azért, hogy ez így is maradjon!

– Köszönöm a beszélgetést, a szer-kesztőség nevében sikeres munkát kívá-nok még hosszú ideig Deszken!

Varga Krisztina

Beszélgetés Deszk új körzeti megbízottjával

A Cantabella női kart beneveztük egy kőbányai Cseh Tamás emlékver-senyre. A kategóriánkban az eredeti Dallam a szabadságról című, erede-tileg okkal dalszöveg nélküli dudo-rászásra kellett szöveget írni, és azt előadni. Az általunk beküldött anyag sorait Seres István Pipu foglalta rí-mekbe.

Talán kicsit mindannyian megle-pődtünk, amikor jött a visszajelzés és bejutottunk a döntőbe. Hiszen már ez hatalmas dolog!

Izgalommal teli öröm volt ben-nünk, hiszen még ez előtt nem vol-tunk versenyhelyzetben, és szerettük volna a maximumot hozni, miközben jól is érezzük magunkat. Az egyen-ruháink helyett fekete garbóban és nadrágban voltunk, amihez kreatív megoldással tűztük fel a lila-rózsaszín sáljainkat, és az ahhoz különösen jól passzoló Brigitől karácsonyi megle-petésként kapott kitűzőket. Tökéletes egység voltunk, már csak ránézésre is a színpadon. Pláne a sajátságos alak-zat miatt, ahogy felálltunk kettes osz-lopban srégen a színpadra.

A versenyszámok sorra követték egymást több helyszínen is az épüle-ten belül. Mi a legnagyobb színpadra léptünk fel dalolni a szabadságról. Ér-dekes volt hallgatni a kategóriánk kü-lönfélébbnél különfélébb szövegeit, és megfigyelni, hányféle értelmezése is lehet a szabadságnak.

Az eredményhirdetés ezen a nagy-színpadon és nézőtéren volt. Újra meghallgathattuk az első helyezést elérő versenyszámokat. Sajnos mi nem kerültünk be az első háromba, de megtudtuk, hogy a döntőbe is csak igen kevesen jutottak be a je-

lentkezőkből, ami hatalmas érdem már önmagában is. Megmutattuk magunkat kis falunkat öregbítendő, és mások ottani visszajelzéseit idéz-ve, különleges színfoltja voltunk az egész rendezvénynek, hiszen mi vol-tunk az egyedüli kórus, és abból is kimagasló.

Később utánanéztünk, valahol megjelent-e rólunk esetleg vala-mi az online sajtóban, és nagy örö-münkre nem is kis helyet szántak a Cantabellának az egyik legrészlete-sebb cikkben. Egész pontosan ezt ír-ták: „16.30 : Kicsit csúszott a program, de ezt talán senki sem bánta, hiszen az együtteseknél a végére maradt a slusszpoén: a Szeged melletti Deszk-ről érkezett soktagú női kórus adta elő Cseh-dallamra írt saját szövegét. És nem csak emiatt volt a kar feltűnő, hanem az egyszerű, de mégis feltű-nő formaruha miatt: fekete kosztüm, nyakon átvetett pink selyemsállal. A tapsvihar megérdemelt volt.”

Örülünk, hogy megmérettethettük magunkat Kispesten. Mindent bele-adtunk! Szép emlék marad mindany-nyiunk számára ez az esemény, és köszönjük Pipunak, amiért ránk írta meg ezt az elgondolkodtató zeneszö-veget, ami biztosan Cseh Tamásnak is tetszene, ha hallaná!

Nemsoká ismét egy fontos állomás-hoz érkezik a kórus, ugyanis minősí-tőnk lesz! Bízunk benne, hogy ott is megálljuk majd a helyünket és Deszk ismét büszke lehet majd ránk! Kö-szönjük a sok szeretetet, amit kapunk, a sok visszajelzést, és természetesen azt is, hogy Brigi van nekünk!

Márki Kitti

Daloltunk a szabadságról Kispesten is

Évek óta kedvenc programjaim egyi-ke a RÖFI BULI! Tavaly már annyian jelentkeztek, hogy áttettük az egész rendezvényt a Sportcsarnokba. Meg is bántuk… onnantól kezdve, hogy a gyerekek meglátták a labdákat és a foci kapukat, teljesen megfeledkeztek ar-ról, miért is vagyunk együtt. Az biztos, hogy jól érezték magukat, mert egy kispályás focibajnokságnak ki tudna ellenállni… De a RÖFI BULIT nem ezért tartjuk, ugye… Úgyhogy idén Gabi bá-csi bekeményített! Egyrészt visszaköl-töztünk a Nyugdíjas Klubba, másrészt a meghívóra is ráírtuk, csak az jöjjön délelőtt, aki tényleg kíváncsi rá, milyen is egy igazi, hamisítatlan falusi disznó-vágás (és szívesen dolgozik is, nem csak nézi.) Hát azt látni kellett volna, ahogy a Borbolyás fiúk könyékig felgyűrt kabát-ban nekihasaltak a kormos disznóknak! Szerintem a malacok ilyen tiszták még SOHA nem lettek! (Na jó, bevallom ezt

csak az anyai elfogultság mondatja ve-lem...) De az is a kedvencem, ahogy a Csicseris és Kerepetyés fiúk gyártják a kolbászhúst, miközben végig nyögik az egészet, mert majd leszakad a karjuk.

Idén először rétest és fánkot dagasz-tottunk, nyújtottunk, töltöttünk, szag-gattunk a lelkes gyerekekkel és anyu-kákkal! A rétes készítés rejtelmeibe és véget nem érő nyújtásába Babilai Edit vezetett be minket. A lányok és anyukák keverték a túrót, fejtették a meggyet, reszelték a tököt, Editke meg fáradha-tatlanul irányított! Azt azért megállapí-tottam, hogy valahogy fordított arány-ban állt a készítésre és az elfogyasztásra szánt idő… Délután Karácsonyiné Szilvi sütötte a fánkot. Ne tudják meg (illetve tudják meg), a házi készítésű szamóca és sárgabarack lekvárral milyen finom lett! Aztán idén a pörkölt főzés elma-radt, mert úgy gondoltuk, az esti vacso-rára bőven elég a leves, töltött káposz-

ta, hurka-kolbász. Aki délután megunta a sütést, főzést, fűzhetett gyöngyöt Ró-káné Lídiával, készíthetett álarcot Varga Krisztával, és természetesen elkészült az idei kiszebabánk is KISZE TÜNDE… Fél 6-kor nagy csujjogatás közepette tűzre is került szegény, reméljük, sikerült el-űznünk a telet! A vacsora nagyon finom lett, lehetett hurkát, kolbászt, töltött ká-posztát vásárolni is, sokan hoztak sütit, üdítőt, és „nemüdítőt”, amit ezúton is köszönünk. A talp alá valót a Tisza ban-da húzta; Tóth Gábor első tánca után sorban jött mindenki. Csodáltam is őket, mert én aztán estére már képtelen lettem volna akár egyet is ugrani! A nap legfiatalabb résztvevője Tóth Rozi volt, aki persze kézről kézre járt, már amikor apukája hajlandó volt kiadni a kezé-ből… (Megállapítottuk, hát igen, eljött ez az idő is: Gabi bácsi felnőtt!)

Mit is mondhatnék a végén, köszön-jük szépen a sok-sok munkát, reméljük, mindenki jól érezte magát, és aki nem hiszi, járjon utána! (Hogy hol? A Faluház honlapján ott van minden, képekben elmesélve…)

Támogatóink: Deszk Község Önkor-mányzata, Deszki Település-üzemelte-tési Nonprofit Kft., Babilai család, Ko-vács Csaba, Gyorgyev Vojiszláv, Samu István, Csabai Zoltán.

Külön köszönet a nap főböllérének, Vörös Istvánnak, és feleségének, Líviá-nak, hogy a röfiből finomabbnál fino-mabb étkek készültek irányításukkal! Köszönet a „főszakácsoknak”: Samuné Arankának, Horváth Dórának, Bendéné Bebinek, Tóth Erzsinek, Németh Icunak, Görbéné Anitának.

Köszönet a szervezőknek, a Deszk Község Népművészetéért Alapítvány kuratóriumi tagjainak!

Sillóné Varga Anikó

Röfi buli

DON-KANYARBAN71 évvel ezelőtt, 1943. január 12-én

az orosz csapatok a Don-kanyarban áttörték a magyar második hadse-reg gyűrűjét, mely napok alatt meg is semmisült. Egyesek szerint 120.000 katona halt meg, mások szerint 51ezer. A harcokban több ezren megsebesül-tek és Magyarországra kerültek, töb-ben fogságba kerültek. A tragédia fő oka az volt, hogy a maroknyi magyar csapatnak az orosz túlerővel szemben nem volt semmi esélye. Továbbá rossz volt a hadsereg ellátása, gyenge volt a ruházatuk, a fegyverek használatlanok voltak. A katonák nem bírták a mínusz 40 fokos hideget, sokan megfagytak. Az angolok és amerikaiak gépjármű-vekkel és fegyverekkel segítették az oroszokat. Horthy ígéretet kapott Hit-

lertől: ha Magyarország belép az oroszok elleni háborúba, akkor vissza-kapjuk Erdélyt és más területeket. De közben Horthy attól félt, hogy a né-metek megszállják Magyarországot. Ez be is következett. 1944. március 19-én a német csapatok megszállták Magyarországot. Ezek miatt küldte Horthy a Don-kanyarba a magyar had-sereget. Deszki hősi halottak is voltak, parancsra mentek harcba, tették azt, amit akkor tenni kellett. Még ma is sokan emlékeznek deszkiek és nem deszkiek, akik elvesztették a családfőt, a kenyérkeresőt, apát vagy fiút. A ha-lottak között fegyvertelen munkaszol-gálatosok is voltak, főleg zsidók, őket az első vonalba vezényelték.

Borka András

Múltidéző Borka András rovata

2014. március 7DESZKI HÍRNÖK

Hetek óta azt hallottuk, most jött haza, már megint csomagol, reggel indul, éjjel érkezik…. Révész Nor-bert a Semmelweis utcából, aki nem mellesleg négy gyönyörű gyermek édesapja, bejárta egész Európát, volt Hong Kongban és Bombayben, mégis leginkább a reptereket, szál-lodákat ismeri, a városokat taxiból látta. Felkerestem hát, meséljen ma-gáról, munkájáról, családjáról.

– Jelenleg a Continental szegedi gumigyárában dolgozom, mely német tulajdonban van, és rengeteg féle gu-miterméket gyárt elsősorban autógyá-rak részére. A szegedi gyár három féle terméket gyárt: gumikeveréket, töm-lőt és ipari szállítószalagot. Én a tömlő műszaki osztályt vezetem, ahol tizenöt mérnök és öt technikus dolgozik. Első-sorban egyedi termék gyártással fog-lalkozunk. Leginkább a vevői igények-nek megfelelő termék testre szabása a feladatunk. A világ minden országába szállítunk. Csak érzékeltetésképp, ta-lán egy napot dolgozunk hazai piacra és az év összes többi napján pedig külföldre. Termékeinket olajipari fúrá-sokhoz használják. Ebből adódik az a magas szintű és széles körű vevőszol-gálat, mely során partnereink igényeit próbáljuk kielégíteni. Szinte minden országban, ahol valamilyen olajipari te-vékenység folyik, ott nekünk üzletünk van, és így jutottam el különböző egzo-tikus országokba.

– Melyek ezek?– Jártam Indiában, Kínában, Ka-

zahsztánban, melyek kellően izgal-masnak tűnnek. El kell mondani, hogy nézelődésre nemigen van időnk. Olyan utakat, melyek bejárhatók egy nap alatt, például Európában, azokat meg-oldjuk egy nap alatt. Az afrikai és az ausztrál kontinensen is van üzletünk, de én még nem jártam ott. De termé-szetesen van olyan kollégám, aki igen. Általában egyedül utazunk.

– Melyik volt a legizgalmasabb utad?– Mindenképp a decemberi utam.

Ami úgy nézett ki, hogy Isztambuli átszállással Bombayba, Bombayből Hong Kongba, Hong Kongból Moszk-vába, Moszkvából Budapestre utaztam, mindössze hat nap alatt. Bombayben volt egy másfél napos tárgyalás, és Hong Kongban egy félnapos megbe-szélésem. Az összes többi idő utazással telt.

– Milyen volt Bombayban?– Nyolcezer kilométeres út után ér-

keztünk meg Bombaybe vagy, ahogy már sokan nevezik Mumbayba. A cso-magjainkra két és fél órát kellett vár-nunk, azután kiléptünk a szubtrópusi klímába. Egy óra taxizás után letettük a csomagokat a szállodába, majd frissítő zuhany után indultunk is a tárgyalásra. A másfél nap alatt nagyon keveset tud-tam aludni, de menni kellett tovább. Sajnos a járatomat törölték, de sze-rencsémre egy korábbi járattal tovább tudtam menni. Delhiből Hong Kongba hat órát utaztam, az időeltolódás miatt még egy éjszakám kimaradt. Hát itt kezdődött a rémálmom. A végcélom nem Hong Kong volt, hanem a kínai szárazföldön Hong Konggal szemben egy „kisváros” 10 millió lakossal! A rep-téren egy véletlen folytán elmulasztot-tam a hajóállomást, majd a telefonos segítségem nem igazán értett angolul, de végül elvergődtem egy kínai busz-pályaudvarra taxival. Ott ragasztottak rám egy matricát – Honnan jövök, hová mennék – és ez alapján a tömegben terelgettek úti célom felé. Itt fogadtam meg, hogy a következő utamra már okostelefonnal indulok. Jó lett volna, ha a kapcsolatomnak legalább a GPS koordinátáimat meg tudtam volna adni, könnyebben találkoztunk volna. Aztán végre ágyba kerültem, és pihen-hettem egy kicsit. Másnap egy hajó-gyárban volt megbeszélésem, ahová szintén három órát utaztunk. Majd el-

vittek ebédelni, ahol mindenféle hun-cutsággal próbálkoztak házigazdáim.

– Milyen különlegességeket ettél?– Igyekszem mindent megkóstol-

ni. Például szamárhúst, ami állítólag megszépít. Ez vadhúsra hasonlított kí-nai módon elkészítve. Nem ez volt az első kínai utam, úgyhogy már tudtam pálcikával enni. Ennyivel én tartozom a vendéglátóimnak. Aztán persze néha nagyon jól jön a kanál, amikor az ember nagyon éhes.

– Volt már valami, amit vissza kellett, utasíts?

– Nem-nem. De volt már részem meglepetésben. Egyszer még békát is kaptam. Megtanítottak tarisznyarákot is enni.

– Mikor indultál tovább?– Másnap, de akkor már nagyon

kimerült voltam, hiszen az öt napból, összesen egy éjjel tudtam aludni. Ki-sebb akadályokat leküzdve eljutottam a hong kongi reptérre, ahol, ha megkí-vánod, akár egy grillezett libát is vásá-rolhatsz. Onnan Moszkvába mentem. Hong Kongból kiskabátban indultam el, de nagyon rosszul érintett, mikor a pilóta közölte, hogy Moszkvában -11 fok van. Hatalmas szerencsémre a haza-felé tartó járatot is elértem, így hajnali egy óra körül már Deszkre is értem a transzferrel.

– Sikeres volt egyébként az út?– Igen, mindenképp. Az indiai és a

kínai is eredményes tárgyalás volt. – Hová készülsz legközelebb?– Márciusban Angliába megyünk,

most ott lesz egy kutatás-fejlesztési ösz-szejövetel. A cégünknek önálló fejlesz-tése van, és ahol van fejlesztés, ott van a jövő. Majd tavasszal még Huostonba készülünk.

– Hová szeretnél még eljutni?– Nagy vágyam Szingapúr. Hatalmas

város, földalatti alagutakkal. Roppant kíváncsi vagyok rá. És hát, ha valaki Szingapúrba eljut, akkor könnyen meg-

nézheti Malajziát is. – Hová mennél vissza legszíveseb-

ben?– A legtöbb helyen csak a taxiból

láttam a városokat, épületeket... Na-gyon érdekel a teraszos rizsművelés és a Nagy Fal. Várost már köszönöm, nem! Megjártam Sanghajt, lehet azt monda-ni, hogy a világ legnagyobb városa, de se madár, se fű, se fa.

– Van-e olyan hely, ahová semmiképp nem mennél vissza?

– Nem! Annyira kellemetlen élmé-nyem sehol nem volt. Izgalmak min-dig vannak, de kollégáim mindig azt mondják, hogy ezek csak erősítenek, ha túléled. Mindenhová szívesen men-nék. Európa majd minden országában voltam már céggel vagy magánúton. De mindenhonnan boldogan jövök haza.

– Na, és kik várnak téged itthon?– A feleségem és a négy csemetém.

Tímea, a feleségem deszki és a házas-ságkötésünk után született két gyer-mekünk, Balázs és Kincső, majd tíz év-vel később Boldizsár és Viola. A nagyok már elérték az a kort, hogy segítsenek a kicsiknek. Ők általános iskolások, Ba-lázs most felvételizett a Deák Gimná-ziumba, aztán lesz az életünknek egy olyan időszaka, amikor minden évben ballagás lesz nálunk. Tímea most ment vissza dolgozni félállásban, a makói

kórházban altató orvos. Most ízlelgetjük, hogy négy gyermek mellett, hogy tudjuk megoldani azt, hogy ő minden másnap dolgozik.

– Bekapcsolódtatok a falu kulturális életébe is… Több művészeti csoport tagjai vagytok.

– Elsősorban a lányok viszik a mű-vészetet a családban. Kincső évek óta néptáncol a Belice csoportban és pár éve népdalénekes is. Tímea csat-lakozott a Cantabella kórushoz és két éve együtt kezdtünk táncolni a DeszkaDöngetők között.

– Hogyan koordináljátok ezt a sok programot?

– A hétfő a legdurvább napunk. Hét-főn minden gyerek megy valahová, én viszem őket. A fiúk dzsúdóznak, Viola balettozni kezdett, Kincső pedig éne-kel és táncol. A kedd az egyetlen nor-mális nap, akkor mindenki itthon van, de kell egy ilyen nap, mert akkor végre együtt tudtunk vacsorázni. Más napo-kon mindig valaki hiányzik. Egyébként édesanyám segít nekünk a mindenna-pokban, ő vigyáz a gyerekekre, ha szük-séges.

– További sok sikert kívánok a mun-kádhoz és családodnak sok örömet, jó egészséget! Köszönöm szépen a beszél-getést.

Karácsonyiné Fehérvári Szilvi

Deszkiekről deszkieknek

Révész Norbert, a nagy utazó

Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy deszki Baba-Mama klub indítás, a paróki-án. 2007. volt, abban az évben költöztünk ki Deszkre, alig ismertem bárkit is Ágin, a védő-nőn kívül. És ott, a sok pici tipegő, gőgicsélő baba, és a föléjük hajoló, őket ringató anyu-kák között volt Király Tündi is – ő a harma-dik, én az első babámat vittem, és oszlopos klubtagokként sokat énekeltünk-ringattunk együtt.

Őszintén szólva, beugró cikkíróként na-gyon örültem neki, hogy sok év után újra be-szélgethetek vele egy jót!

– Vikorné Icuka adta át Neked a stafétát pár hónappal ezelőtt... Mit szóltál hozzá, honnan az ismerettség?

– Nagyon kedves ötletnek tartottam, hogy rám gondolt, és nagyon meglepődtem, mi érde-keset mutathatok az újságnak. Egyházi körökből ismerem Icukát, még ifjúkorunkból. Egy alkalom-mal kihívta az egész újszegedi brancsot egy gya-logtúra keretében ide, Deszkre.

– Ezek szerint a deszki kötődés régre nyúlik visz-sza...

– Nem, utána évekig nem volt Deszk a képben. 2002-ben vettünk itt telket hosszas számolgatás és tervezgetés után, és 2003-ban, épp tavaly volt 10 éve, hogy kiköltöztünk ide.

– Hogy érzed, hogy érzitek itt magatokat?– Nagyon szeretem Deszket, szeretem, hogy

egy aranyos, békés falu. Sokkal nyugodtabb, mint benn, a forgó városban... Élvezzük az életet, a tereket. Hihetetlenül jó a szomszédság; szem-ben velünk idősek laknak, igazi, tősgyökeresek deszkiek. Nagyon sokat tanul tőlük az ember.

– Mesélj kicsit magadról! Amit én tudok a ba-ba-mama klubból való kilépésetek óta, hogy csat-lakoztatok az akkor már évek óta kinn dolgozó párodhoz a gyerekekkel. Emlékszem, hogy egyedül küzdöttél a három gyerkőccel itthon, valódi hősnő voltál a szememben...

– Az úgy kezdődött, hogy Andrást kihívták külföldre, ahol nagyon szívesen megmutatta magát. Én azt mondtam neki, hogy menjen, én mindig is úgy képzeltem el, hogy egy tradicioná-lis háziasszony anyuka szeretnék lenni: a férjemé a karierr. Én amit csinálok, azt szívvel-lélekkel csi-nálom, nagyon szeretek tanítani, ez mindig is ott volt, de a gyerekek is fontosak voltak. Amikor jött ez a felkérés, kimentünk, de a recesszió közbe-szólt, s a gyerekekkel visszajöttem. A párom egy fantasztikus karriert futott be, irtó büszke vagyok rá: például a szocsi olimpiai stadion tetőszerkeze-tét tervező csapatnak volt a vezetője „kinti élete” során. A gyerekekkel visszajöttem, de a férjem az ott futó projektjei miatt nem állhatott fel és jöhe-tett vissza, így itthon visszamentem tanítani. Az egy nehéz időszak volt, 6-8 hetente találkoztunk. Nem a mindennapok; az volt a nehéz, hogy kü-lön voltam Andrástól. Ez egy komoly próbatétel volt mindkettőnk számára, és egy idő után úgy éreztük, fiatalok vagyunk még ahhoz, hogy külön legyünk, az élet pedig túl rövid. Megfogalmazó-

dott bennünk, hogy a negyedik gyermeket kö-zösen szeretnénk várni. Mindenki azt kérdezte, hány évig és hányszor még külföld, miközben én egy évre előre sem tudtam tervezni, hiszen az elmúlt hat évben évente változtak a dolgaink. Hatalmas szerencsénk, hogy tündéri gyerekeink vannak; azalatt a két év alatt, amíg külföldön vol-tunk, hihetetlen szorgalommal tanultak, így nem kellett évet ismételniük; az ottani tanulmányaik mellett az osztályozóvizsgáikra is lelkiismerete-sen felkészültek.

– Ebben nyilvánvalóan nagy szereped volt ne-ked is, hiszen te magad is pedagógus vagy...

– 1994. óta tanítok a szegedi Piarista Gimná-ziumban angol szakos tanárként. Anyai ágon sok pedagógust tud felvonultatni a család, mondhat-ni a véremben van; valószínű, ezért is szeretem csinálni, ezért „nem gebedek bele”, noha, a taní-tás rengeteg plusz munkával jár. Viszont öröm a diákokkal találkozva azt hallani, hogy visszavár-nak. Ugyanakkor öröm, hogy kaptam még egy évet a kislányom által, és itthon lehetek vele. Ez idő alatt talán lesz egy kis időm kertészkedni, régi vágyam, hogy sok virág vegyen körül a kertben... Így tudom a háttérmunkás szerepet betölteni.

– Nem tűnsz te sem egy tipikus GYES-betegségben szenvedni akaró nőnek, ezt kezdetek-től követendőnek láttam benned. Viszont mindig van egy titok e mögött, ami egy kis hobbi talán, amiben kiteljesedhetsz. Neked mi ez?

– Nekem a varrás; nagyon élvezem a farsangi időszakokat például, amik az évek során egy teli fiók jelmezt produkáltattak velem; kisovis kortól a nagyiskolásig számtalan átvarrt-, átalakított jelmezt készítettem, sosem vettem kész jelmezt a 4 gyereknek. Elvégeztem egy „gyorstalpaló” is-kolát, az alapok a varrásban megvannak, és eb-ből jól lehet profitálni olykor; tavaly egy esküvőre mentünk, ahol a 3 lánynak és magamnak azonos anyagból készítettem a ruhát. Viszont, ami nagy szívfájdalmam, hogy egyenlőre nincs időm olvas-

ni; csak gyűlnek a regények, de min-dig akad valami vasalni-takarítani-pakolni-átrendeznivaló, ami fontosabb... Sosem értettem, GYES-en levő anyuka miként tud unat-kozni. Mindig lehet találni valami tennivalót; va-lami, amit ki lehet sikálni, egy terítő, amit ki lehet hímezni, bár nálunk szó se róla; 6 emberre elég sok pakolnivaló jut...

Valójában szeretem ezt a háttérmunkát; And-rás sikereire nagyon büszke vagyok, és ez engem teljessé tesz. Amit még nagyon szeretek, az az éneklés. A Cantabella női karban nagyon szeret-tem énekelni, de a család mellett a napi-hetirend-be jelenleg ez nem fér bele. De havonta egyszer a templomban megszólal egy kamara kórus, ami az énekléssel egy kis egyházi szolgálat is. Minden héten gyakorlunk egy kicsit, s így a gitárt is ke-zembe veszem, illetve meg-megszólal más hang-szer is. Várjuk nagyon a fiatalokat, mert kevesen vagyunk s ezek az ifjúsági dalok a fiatalokat hiva-tott „megmozgatni”. Abban az időben, amikor én voltam középiskolás, ez a dolog nagyobb töme-get vonzott, és ez hiányzik innen nagyon...

– Kinek adnád át a stafétát, és miért?– Sokat gondolkoztam, s egy viszonylag

újkeletű barátnőmet javaslom, Tósaki Margitot. Családjával az új osztásban él pár éve s az általam oly nagyra becsült többgenerációs családmo-dellt éli a mindennapjaiban. Legkisebb gyerme-keink azonos korúak s így barátkoztunk össze.

– Tündiéknél otthon éreztem magam a barát-ságos környezetben, és az őszinte derűlátása, az íz-letes jázminteája visszahozott valamit a felhőtlen, babázós időszakomból. Kevés ennyire nyílt és len-dületes embert ismerek, és örülök, hogy az interjú újra összehozott egy beszélgetésre minket. Remé-lem, így felelevenítve a dolgainkat lesz alkalmunk kötetlenül is összeülni a jövőben!

Kardos Ditke

Király Tündével Kardos Ditke beszélgetett

Karácsonyiné Fehérvári Szilvia riportja

8 2014. márciusDESZKI HÍRNÖK

KERÉKPÁR SERVICE

A Deszki Falunkért Egyesület lapja. Megjelenik 1400 példányban Lap-zárta: 2014. március 17. Felelős kiadó: Fehérvári GyörgynéSzerkesztőség: Bene Ildikó (főszerk.), Borka András, Fehérvári Györgyné, Ha-luska-Kiss Andrea, Karácsonyi Szilvia, Kardos Ditke, Kószó Aranka, Magony Ist-ván, Márki A. Kitti, Révész István, Sillóné Varga Anikó, Stumpf Emil, Varga Krisztina

Levélcím: 6772 Deszk, Tempfli tér 8. Telefon: 62/571-599 Eng.sz.: B/PHF/626/CS/91ISSN 2061-3164Nyomda: S-Paw Bt. Üllés, Mező Imre utca 7. Felelős vezető: Szabó Erik

Körkérdésünk: Miért tartja fontosnak a nőnapot?

Körkérdés rovatunkban Sillóné Varga Anikó kérdezte a deszkieket

Tiszteljük a nőket, mert egész évben értünk élnek. Megérdemelnek egy kis fi-

gyelmet. Nem szoktam virágot adni, de úgy gon-dolom, egész évben figyelek rájuk. Anyukámnak viszont mindig viszek csokit!

A nők egész évben tö-rődnek velünk, és minden széppel és jóval elhalmozzák

a férfitársadalmat. Megérdemlik, hogy legalább ezen a napon kifejezzük az irántuk érzett tisztele-tünket.

Nem tartom fontosnak a nőnapot, szerintem egy kényszer alakította ünnep. A kötelező dolgok nyomasztó

emléke nem múlik el, jobban szeretem azt ünne-pelni, amit az ember jó szívvel, kényszer nélkül él-het át.

Horváth Levente tanuló

Retek Flórián pedagógus

Naszradi Miklós nyugdíjas

Nálunk a családban nem annyira fontos nap a nőnap. Néhány éve a Valentin napot ünnepeljük, de számomra a legfontosabb az anyák nap-

ja! Idén sem vittem virágot a páromnak, aki nem is várta, bár a nőnapi bálon kapott virágnak nagyon örült…

Dobrovich László nyugdíjas

Családi események

SZÜLETÉS:Koncz Zoltánnak és Koncz Évának (Alkotmány u. 88.) BátorAngyal Lajosnak és Forgó Brigittának (Tisza u. 1/D) Balázs Sógor Szabolcsnak és Harcel Erika Erzsébetnek (Május 1.u.9.) Napsugár Hanna nevű gyermeke született.

ELHUNYTAK:Szakál István 6772 Deszk, Tanya 28. szám alatti lakos 66 éves korában elhunyt.

FELHÍVÁS2014. március 14-én a kora délutáni órák-ban találtak egy mo-

biltelefont. A tulajdonos az Önkormányzati Hi-vatal titkárságán

átveheti.

A kedvenc hónapom a kedvenc év-szakomban; rengeteg kedves tenniva-ló van a kertben, és ekkor van húsvét is. Bár sajnos eme ünnepet már nem övezi annyi népi hagyomány, mint megérdemelné, pár helyen még leg-alább tágabb családi körben összeül a család, és anekdótázások, pálinkáspo-harak mellett kedveskednek pár ünne-pi falattal a vendégeknek. Faluhelyen élve nem szégyen a vendéget a szépen rendbetett portán végigvezetni, hiszen a kerti ember meglátja más munkájá-ban is szépet. Ebben a hónapban már minden takarást, száraz ágat el lehet távolítani, hiszen ha kihajtanak, káro-kat okozhatnak. Ilyenkor már számos egynyári virág magja is elvethető, és ha a talaj kiszáradt, a szabadgyökerű és dézsás növények is ültethetőek; a leg-fontosabb, hogy a növények gyökereit előzetesen beáztassuk. A gyep gondo-zása is megkezdődik ebben a hónap-ban, hiszen a fűmag áprilistól vethető. Jósolt esős időszak előtt alaptrágyáz-

hatjuk, majd az első nyírást követően szellőztethetjük is a gyepet.

A szabadföldbe zöldborsót, póré-hagymát, sárgarépát, hónapos retket, salátát, hagymát vethettünk, ha me-legebb márciusi napokon nem tettük még meg.

Bár az én életem főszereplői a gyere-kek, a tojásvadászaton és nyuszi alakú kalácsokon, linzereken túl szeretek a felnőttek kedvére is tenni; tojáslikőr-rel, vagy éppen valami masszívabb vendégváróval. Egy kipróbált receptet ajánlanék húsvét alkalmából:

HÚSVÉTI PIZZAPITEHozzávalók (6-8 személyre):a tésztához:– 200 g búzafinomliszt– 50 g teljes kiőrlésű rozsliszt– 5 g friss élesztő– 150 ml langyos víz– 1 kockacukor– 1 ek só

– 1,5 ek olívaolaj + 2-3 ek a kenés-hez

a töltelékhez:– 15 dkg vékonyra szelt tarja vagy

húsvéti sonka– 3 db főtt tojás– 10 dkg sajt vékonyra szelve– 2 nagy marék rukkola saláta (vagy

vékonyra szelt póré)

ELKÉSZÍTÉS:1. a tésztát összeállítjuk; a langyos

vízben a kockacukorral az élesztőt megfuttajuk. A kétféle lisztet a sóval elkeverjük, majd a 1,5 ek olívaolajjal és az élesztős vízzel rugalmas tésztát gyúrunk. 10 percig dagasztjuk, majd langyos helyen egy óra alatt kétszere-sére kelesztjük.

2. közben sós vízben kifőzzük, majd kihűtjük a tojásokat. A sonkát/tarját felszeljük, a salátát megmossuk, lecsepegtetjük, vagy: a pórét vékony karikára szeljük, és a főtt tojásokat fel-szeleteljük.

3. A tésztát 1/3 – 2/3 részre osztjuk, a kisebb felét letakarjuk, a nagyobb fe-lét először 20 cm átmérőjűre nyújtjuk, majd rövid pihentetés után kb. 40 cm átmérőjű körré nyújtjuk ki. Olívaolajjal kikenünk egy pite- vagy kapcsos torta-formát, és beleigazítjuk a tésztát; nem baj, ha túllóg.

4. A tésztára rendezzük a sonka/tarja felét, majd ezt követően a felszelt tojásokat, a sajtot, a salátát (vagy pó-rét) rétegezzük, végül még egy sor hús következik.

5. A maradék tésztát 20 cm átmérő-jűre nyújtjuk, és befedjük vele a formá-ban levő pitét. A széleket összenyom-kodjuk, a tetejét olajjal megkenjük, és a sütőt 200 fokra előmelegítjük. Közben a tésztát letakarva pihentetjük/keleszt-jük 30 percig.

6. A pitét a sütő közepére helyezzük, és 25-30 percig sütjük, amíg meg nem barnul a teteje.

Melegen, de hidegen is, zöldsaláták-kal körítve szendvicskiváltó lehet.

Kedves és pikáns dísze lehet az asztalnak a tojás alakú zselé is, amelyet kifújt, és elő-zőleg kívül-belül alaposan átmosott/fertőtlenített tojáshéjba töltünk. 1 cm átmérőjű lyukat fúrva a tojáshéjon már könnyen tölthetővé válik a tojáshéj a különböző alkoholokkal/szörpökkel készített zselatínos aszpikkal. A tojá-sokat 6 óra alatt a hűtőbe téve tudjuk megtisztítani először a meszes, majd a hártyás héjtól.

Kert és Konyha Kardos Ditke rovata

Egyedi tervezésű cserépkályhák, kandallók, tűzhelyek, kenyér-sütő kemencék, pizzasütők kül- és beltéri építését garanciával

vállalom 43 éves szakmai gyakorlattal. Az Ön öröme, az én további referenciám, mely látható az interne-

ten a csongrád megyei katalógus oldalán. Márton Ferenc, a cserépkályhák doktora

Tel: 62/254-472, 0630/978-84033

SZELEKTÍV HULLADÉK

Szelektív hulladék szállítás:

április 9., 23. A ház elé reggel 6-ig kihelyezett bár-milyen saját zsákban vegyesen lehet papír és műanyag hulladékot, fém üdítős és sörösdobozokat kihelyez-ni!!!

VÁLLALOK: víz-, gáz, központi fűtés, csatornahálózat, mennyezet hűtés, falfűtés és napkollektor szerelést.

Sziveri ZsoltTel: 20/421-6668,

30/750-5060

Lángok varázsában!

KERÉKPÁROK FELÚJÍTÁSA, JAVÍTÁSA

CANJAVEC BÉLA MŰSZERÉSZ

DESZK, TISZA U. 26., TEL: 571-265

NYITVA: 12-18 ÓRÁIG